● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 44. szám M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. május 9., szombat Tartalomjegyzék 2026. évi XIII. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról 2536 2026. évi XIV. törvény Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről 2537 14/2026. (V. 9.) OGY határozat Az Országgyűlés elnökének megválasztásáról 2582 15/2026. (V. 9.) OGY határozat Az Országgyűlés alelnökeinek és törvényalkotásért felelős alelnökének megválasztásáról 2582 16/2026. (V. 9.) OGY határozat Az Országgyűlés jegyzőinek megválasztásáról 2583 17/2026. (V. 9.) OGY határozat Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról 2584 18/2026. (V. 9.) OGY határozat A miniszterelnök megválasztásáról 2593   2536 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám II. Törvények 2026. évi XIII. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról* [1] Az Alaptörvény 17. cikk (1) bekezdése alapján a minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. [2] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. § Magyarország minisztériumai a következők:   1. Egészségügyi Minisztérium,   2. Igazságügyi Minisztérium,   3. Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium,   4. Pénzügyminisztérium,   5. Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium,   6. Belügyminisztérium,   7. Élő Környezetért Felelős Minisztérium,   8. Gazdasági és Energetikai Minisztérium,   9. Honvédelmi Minisztérium, 10. Közlekedési és Beruházási Minisztérium, 11. Külügyminisztérium, 12. Miniszterelnökség, 13. Szociális és Családügyi Minisztérium, 14. Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium, 15. Tudományos és Technológiai Minisztérium, 16. Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium. 2. § (1) Az Egészségügyi Minisztérium a Belügyminisztériumból történő kiválással jön létre. (2) Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Belügyminisztériumból történő kiválással jön létre. (3) Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Energiaügyi Minisztériumból történő kiválással jön létre. (4) A Szociális és Családügyi Minisztérium a Belügyminisztériumból történő kiválással jön létre. (5) A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium a  Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Kulturális és Innovációs Minisztériumból történő kiválással jön létre. (6) Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnik. (7) A Miniszterelnöki Kabinetiroda a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnik. 3. § (1) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyminisztérium elnevezéssel működik tovább. (2) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022.  évi II.  törvény szerinti Agrárminisztérium Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium elnevezéssel működik tovább. (3) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022.  évi II.  törvény szerinti Energiaügyi Minisztérium Gazdasági és Energetikai Minisztérium elnevezéssel működik tovább. (4) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022.  évi II.  törvény szerinti Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedési és Beruházási Minisztérium elnevezéssel működik tovább. (5) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022.  évi II.  törvény szerinti Külgazdasági és Külügyminisztérium Külügyminisztérium elnevezéssel működik tovább. (6) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022.  évi II.  törvény szerinti Kulturális és Innovációs Minisztérium Tudományos és Technológiai Minisztérium elnevezéssel működik tovább. *  A törvényt az Országgyűlés a 2026. május 9-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2537 (7) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022.  évi II.  törvény szerinti Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium elnevezéssel működik tovább. 4. § (1) Az 1. § szerinti minisztériumok és a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti minisztériumok közötti jogutódlást a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete állapítja meg. (2) A 2.  § (6) és (7)  bekezdésében meghatározott minisztériumok az  államháztartásról szóló  törvény szerinti költségvetési szervként, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati igazgatási szervként az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott időpontig működnek. (3) Az 1.  § 12.  pontjában meghatározott minisztériumot vezető miniszter gyakorolja a  2.  § (6) és (7)  bekezdésében meghatározott minisztériumok – ideértve költségvetési szervi – vezetőjének hatásköreit. A  2.  § (6) és (7)  bekezdésében meghatározott minisztériumok megszűnésének időpontját az  (1)  bekezdés szerinti kormányrendelet határozza meg. 5. § (1) Ez a törvény az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés alakuló ülésén megválasztott miniszterelnök által vezetett Kormány megalakulásának napján lép hatályba. (2) Az (1)  bekezdés szerinti feltétel bekövetkezésének  naptári  napját a  társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a  Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. 6. § Hatályát veszti a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény. Dr. Sulyok Tamás s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke 2026. évi XIV. törvény az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről* [1] Az  Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az  elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022.  (X. 28.) Korm.  rendelettel – 2022. november 1.  napjával – a  Kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. [2] Az Országgyűlés egyes jogintézmények átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként történő megállapítása céljából a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁTMENETI SZABÁLYOK 1. Fogyasztóknak nyújtott hitellel kapcsolatos átmeneti szabályok 1. § (1) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Fhtv.) 17/D.  § (1)  bekezdésétől eltérően a  referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződés (e  §  alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) esetén a) a) a 2021. december 31-ét követő szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatlábat úgy kell megállapítani, hogy a referencia-kamatláb mértéke, b) a 2022. január 1-jét megelőző szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatláb mértéke a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál nem lehet magasabb. (2) A  tőke- és kamattartozást nem lehet az  (1)  bekezdésben foglaltak alapján nem teljesített kamat összegével megnövelni. * A törvényt az Országgyűlés a 2026. május 9-i ülésnapján fogadta el. 2538 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám (3) A  módosult fogyasztói kölcsönszerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a  korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes. (4) Az  (1)–(3)  bekezdésben foglaltakat a  lakáscélú állami támogatásnak minősülő, fogyasztóknak nyújtott kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre, a  fogyasztónak nyújtott lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és 2022. november 1-jétől a  legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre is alkalmazni kell. 2. § (1) Az Fhtv. 17/A. § (5) bekezdésétől eltérően az Fhtv. 17/A. § (1) bekezdése alkalmazásában a teljes hiteldíj mutató meghatározásakor figyelembe kell venni a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítás díját. (2) A  lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződés vonatkozásában a biztosításközvetítőnek kifizetett javadalmazás összege nem haladhatja meg az éves biztosítási díj 20%-át. (3) A  lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződés vonatkozásában a  biztosítóval szerződő fél jogosult arra, hogy – a  biztosítási évfordulón túl – minden év márciusában – március 31-ig a biztosítóhoz beérkezően – költségmentesen élhessen egy további felmondási lehetőséggel a rendes felmondás szabályai alapján. (4) A  (3)  bekezdés szerinti felmondási lehetőségről a  biztosító a  szerződő felet minden év február 15.  napjáig tájékoztatja. 2. Az önkormányzatok részére fizetési számlát vezető hitelintézetek díjtételeinek módosíthatóságáról és a fizetési számlájuk vezetéséről szóló átmeneti szabályok 3. § (1) A fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzat (a továbbiakban együtt: beutalással érintett önkormányzat) és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett számlája tekintetében a  számlát vezető hitelintézet az  államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény 84.  §-a szerinti limitértékhez tartozó pénzeszköz a) kincstári számlára történő átutalásához és b) kincstári számláról a belföldi hitelintézetnél vezetett számlán történő jóváíráshoz kapcsolódóan nem számíthat fel díjat. (2) A beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett számlája tekintetében a  fizetési számlát vezető hitelintézet köteles a  2025. május 31-ei megállapodás szerinti, számlavezetéshez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó díjakat alkalmazni, valamint új díjakat nem állapíthat meg. (3) A beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve a belföldi hitelintézetnél vezetett számlája vezetésére kötött szerződést a  belföldi hitelintézet a  beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve kérésére, megkeresésére köteles felmondani, ugyanakkor a  belföldi hitelintézet a  beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve fizetési számlájának vezetésére kötött szerződést nem mondhatja fel. 3. A fagykár, illetve aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstenyésztők pénzügyi helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti szabályok 4. § Ezen alcím rendelkezéseit a) a fagykár esetében a 2025. április 1-jéig, b) az aszálykár esetében a 2025. július 1-jéig, c) sertéstartással, illetve sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdálkodók esetében a 2025. november 30-ig megkötött és az  e  törvény hatálybalépésének  napján fennálló szerződések alapján folyósított, az érintett mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kölcsönökre és pénzügyi lízingre kell alkalmazni. 5. § Ezen alcím alkalmazásában 1. adós: a) az a  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő, akinek a 2025. évi tavaszi fagy, illetve a 2025. évi aszály kapcsán a káresemény tényét az agrárkár-megállapító szerv igazolta, b) az a  Magyarországon sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdálkodó, aki a  sertéstartást, illetve sertéstenyésztést a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által üzemeltetett, elektronikus M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2539 azonosítási szolgáltatás használatával elérhető webENAR felületen elérhető és onnan letölthető, a  gazdálkodó saját tenyészetére vonatkozó, a  fizetési moratórium iránti kérelem benyújtását megelőző 6 hónapnál nem régebbi kiállítási dátumú, a Tartás/vágás vége oszlopban bejegyzést nem tartalmazó, 1350-es számú Tenyészet igazoló Lappal igazolja; 2. hitelező: Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmény; 3. hitel és kölcsön: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitel- és pénzkölcsön; 4. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi lízing. 6. § (1) Az  5.  § 1.  pont a)  alpontja szerinti adós az  agrárkár-megállapító szerv döntése másolatának, az  5.  § 1.  pont b) alpontja szerinti adós ugyanezen alpontban meghatározott Tenyészet igazoló Lap másolatának a megküldésével értesíti a hitelezőt, hogy a (2) bekezdés szerinti fizetési moratóriumot igénybe kívánja venni. (2) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a  (4)  bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy a) az 5. § 1. pont a) alpontja szerinti adós az agrárkár-megállapító szerv döntésének a hitelező részére történő megküldésének napjától, b) az 5.  § 1.  pont b)  alpontja szerinti adós ugyanezen  alpont szerinti Tenyészet igazoló Lap hitelező részére történő megküldésének napjától a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: fizetési moratórium). (3) A  fizetési moratórium nem érinti az  adós azon jogát, hogy az  eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen, ha a hitelező számára írásban bejelenti e szándékát. Az eredeti szerződés szerinti teljesítés nem jelenti a fizetési moratóriumból történő kilépést. (4) A fizetési moratórium 2026. november 30. napjáig tart. (5) A szerződéses kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás – ideértve a fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződéseket is – időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. (6) A  szerződés teljesítési határidejének módosulása a  szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket – ideértve a  garanciaszerződést, illetve a  garanciavállaló nyilatkozatot – is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek. (7) A  hitelező a  szerződést az  adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nemteljesítése miatt 2026. november 30-ig felmondással nem szüntetheti meg. 7. § (1) Az adós a fizetési moratórium 6. § (4) bekezdése szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal. (2) A  fizetési moratórium esetén a  teljesítést a  szerződésnek a  fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni. 8. § (1) A  tőketartozást sem a  fizetési moratórium ideje alatt, sem a  fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. (2) A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. (3) A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a  fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. (4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott, a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is. (5) Üzletszabályzat tartalmazhatja az  Agrár Széchenyi Kártya Program keretében nyújtott támogatás mértékét a  sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdaságok támogatásának (e § alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) jogszabályban nem rögzített feltételeit és a támogatás igénybevételének részletszabályait. 2540 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 4. A ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók pénzügyi helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti szabályok 9. § Ezen alcím alkalmazásában 1. adós: aki – akár tulajdonosként, akár bérleti jogviszony alapján – olyan, a  ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről szóló miniszteri  rendelet szerinti gazdasággal rendelkezik – ideértve a  telep üzemeltetőjét, a telep tulajdonosát és az állatok tulajdonosát is –, amely gazdaság a 2025. évben a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről szóló miniszteri  rendelet alapján a  ragadós száj- és körömfájás megállapítására figyelemmel elrendelt, a  gazdaságban lévő valamennyi fogékony állat helyszínen történő leölése intézkedéssel (ezen  alcím alkalmazásában a  továbbiakban: intézkedés) érintett, ha az  intézkedést elrendelő határozat (ezen  alcím alkalmazásában a  továbbiakban: elrendelő határozat) megküldésével a hitelezőt értesítette; 2. hitelező: Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmény; 3. hitel és kölcsön: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitel- és pénzkölcsön; 4. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi lízing. 10. § (1) Az adós az elrendelő határozat megküldésével értesíti a hitelezőt, hogy a 2025. évben az intézkedéssel érintett. (2) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (3) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy az adós – az elrendelő határozat megküldése napjától – a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (ezen  alcím alkalmazásában a  továbbiakban: fizetési moratórium). A  fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen, ha a hitelező számára írásban bejelenti e szándékát. (3) A fizetési moratórium 2027. június 30. napjáig tart. (4) A szerződéses kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás – ideértve a fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződéseket is – időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. (5) A  szerződés teljesítési határidejének módosulása a  szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket – ideértve a  garanciaszerződést, illetve a  garanciavállaló nyilatkozatot – is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek. (6) A hitelező a szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nemteljesítése miatt 2027. június 30-ig felmondással nem szüntetheti meg. 11. § (1) Az adós a fizetési moratórium 10. § (3) bekezdése szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal. (2) A  fizetési moratórium esetén a  teljesítést a  szerződésnek a  fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni. 12. § (1) A  tőketartozást sem a  fizetési moratórium ideje alatt, sem a  fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. (2) A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. (3) A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a  fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. (4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott, a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is. 13. § Ezen alcím rendelkezéseit a ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók pénzügyi helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti rendelkezésekről szóló 68/2025. (IV. 4.) Korm. rendelet kihirdetése napján fennállt szerződések alapján ezen időpontban már folyósított kölcsönökre és pénzügyi lízingre kell alkalmazni. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2541 5. A Bérgarancia Alapból történő támogatás-lehívással kapcsolatos átmeneti szabályok 14. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Btv.) szerinti bérgarancia-eljárást alkalmazni kell a  2025. április 4.  napján vagy azt megelőzően a  ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről szóló miniszteri rendelet alapján elrendelt – a gazdaságban lévő valamennyi fogékony állat helyszínen történő leölésére irányuló – intézkedéssel érintett, a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről szóló miniszteri rendelet szerinti gazdaságban foglalkoztatott munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlítetlen bértartozásra. 15. § A Btv. 7. § (1) bekezdését a 14. § szerint igényelt támogatás vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a támogatási igény meghatározása során jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének harmincszorosa vehető figyelembe. 6. Egyes mezőgazdasági termékek Magyarországra történő behozatalával kapcsolatos átmeneti intézkedések 16. § (1) Az  1.  mellékletben meghatározott  mezőgazdasági termék (a  továbbiakban: bejelentésköteles termék) Magyarország területére történő behozatalát (vetőmag kivételével) a  17.  §-ban foglaltak szerint előzetesen be  kell  jelenteni (a  továbbiakban: bejelentés) a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a  továbbiakban: NÉBIH). (2) A  bejelentésköteles termék Magyarország területén tranzitforgalom keretében történő átszállítását nem kell előzetesen bejelenteni. (3) A  jelen  alcím nem vonatkozik az  Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 201. cikk (1) bekezdésében hivatkozott magáncélú felhasználásra vagy fogyasztásra szánt árukra, amennyiben a  termékbehozatal mennyisége az  adott bejelentésköteles termék tekintetében nem éri el a 25 kg vagy a 25 liter mennyiséget. 17. § (1) A bejelentést a bejelentésköteles terméket értékesítő – vagy az értékesítő megbízásából eljáró, a bejelentésköteles termék fuvarozását végző, illetve az azt szervező – természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy vagy egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: bejelentő) írásban, magyar nyelven teszi meg. (2) A bejelentés tartalmazza a) a bejelentő természetes személy vagy egyéni vállalkozó aa) természetes személyazonosító adatait és magyarországi lakcímadatát, vagy magyarországi lakcímadat hiányában külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét, ab) amennyiben azzal rendelkezik, az  élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008.  évi XLVI. törvény 38/B. § (2) bekezdése szerinti FELIR azonosítóját (a továbbiakban: FELIR azonosító), ac) állampolgárságát, ad) elektronikus és postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét; b) a bejelentő jogi személy vagy egyéb szervezet ba) nevét, székhelyét és – ha van – magyarországi fióktelepének címét, adószámát, cégjegyzékszámát, ennek hiányában egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási számát, FELIR azonosítóját, bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését, bc) elektronikus és postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét; c) a bejelentésköteles termék ca) pontos kereskedelmi megnevezését vagy Kombinált Nómenklatúra szerinti megnevezését, 1. melléklet szerinti vámtarifaszámát, cb) mennyiségét és minőségi mutatóit, cc) aktuális piaci értékét, cd) tárolási helyét, ce) származási országát; d) a címzett nevét és címét, ahová a bejelentésköteles termék leszállításra kerül; e) a  bejelentésköteles termék behozatalának tervezett időszakát, amely nem terjedhet túl a  bejelentéstől számított 30. napon; valamint 2542 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám f) a  szállítóeszköz tulajdonosát, üzembentartóját, forgalmi rendszámát vagy vasúti szállítóeszköz esetében pályaszámát. (3) A bejelentést a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon kell megtenni, legkésőbb a behozatalt megelőző 24 órával, légi vagy vízi úton történő behozatal esetén legkésőbb a behozatalt megelőző 6 órával. (4) Egy bejelentésben – ugyanazon bejelentésköteles termékre – több behozatal is megjelölhető, ha a  behozatali időpontok nem terjednek túl a bejelentéstől számított 30. napon. (5) A hiánytalanul kitöltött bejelentés – ideértve a (4) bekezdés szerinti esetet is – befogadásáról a NÉBIH elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolást küld a bejelentő részére. (6) A bejelentés (3)–(5) bekezdés szerinti dokumentációjának a szállítmányt kísérnie kell, azt a bejelentőnek a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére kell bocsátania. 18. § A bejelentésre – a  jelen  alcímben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell az  általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.) a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az  igazolási kérelemre, a  hiánypótlásra, a  kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a  döntés formájára és közlésére, az  ellenőrzésre, a  hivatalbóli eljárásra, az  eljárási költségekre, továbbá a  végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol az Ákr. ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni. 19. § (1) A jelen alcímben foglaltak megtartását a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi. (2) Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye. (3) A  rendőrség és az  állami adó- és vámhatóság az  ellenőrzés lefolytatása érdekében közvetlen adathozzáféréssel átveheti, lekérdezheti a NÉBIH nyilvántartásából a bejelentésre és a bejelentés visszaigazolására vonatkozó adatokat. (4) Ha a bejelentő nem tett eleget a jelen alcím szerinti bejelentési kötelezettségének, a 17. § (6) bekezdése szerinti dokumentáció nem kíséri hiánytalanul a  szállítmányt, vagy a  behozatalra a  bejelentéstől számított 30.  napon túl kerül sor, a  rendőrség vagy az  állami adó- és vámhatóság a  bejelentő terhére a  bejelentéssel érintett bejelentésköteles termék általános forgalmi adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szab ki. 7. A vagyonfelügyelő és az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése, valamint a Bérgarancia Alapból történő támogatás-lehívással összefüggő átmeneti szabályok 20. § Ha az  adóssal szemben előterjesztett felszámolási kérelmet a  bíróság nem utasítja vissza, és a  felszámolási kérelemhez csatolt, az  adós utolsó közzétett beszámolója szerinti üzleti évben az  adós által foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja az  500 főt, és a  hitelező kezdeményezte ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését, abban az esetben a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül kijelöli az ideiglenes vagyonfelügyelőt. 21. § (1) Ha a  bíróság ideiglenes vagyonfelügyelőt rendelt ki, a  felszámolási kérelem elbírálása során az  ideiglenes vagyonfelügyelő kezdeményezi a  Bérgarancia Alap terhére az  adós munkavállalói bértartozásának [Btv. 1.  § (2)  bekezdés d)  pont da)  alpontja] kiegyenlítését, amennyiben az  adós vagyonában ennek fedezete nem  áll rendelkezésre, és az  adós az  ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására a  bérek folyósításának  napját megelőző 3 nappal sem jelezte, hogy a fedezetet biztosítani tudja. (2) A  Btv. 7.  § (1)  bekezdését az  (1)  bekezdés szerint igényelt támogatás vonatkozásában azzal az  eltéréssel kell  alkalmazni, hogy a  támogatási igény meghatározása során egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a  tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének huszonhatszorosa vehető figyelembe. (3) A Btv. 7. § (3) bekezdése az (1) bekezdés szerint igényelt támogatás vonatkozásában nem alkalmazandó. (4) Felszámolás elrendelése esetén a  felszámolási eljárás kezdő időpontja előtt az  (1)  bekezdés szerint lehívott bérgarancia támogatás (a  továbbiakban: bérgarancia-előleg) összegét a  Bérgarancia Alap terhére lehívható támogatás összegébe be kell számítani. Ha a felszámolás elrendelésére nem kerül sor, az adós az ezt megállapító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30  napon belül köteles a  Bérgarancia Alap terhére lehívott támogatás összegét visszafizetni a Bérgarancia Alap részére. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2543 (5) Ha az ideiglenes vagyonfelügyelő igényli meg a Bérgarancia Alap terhére a bérgarancia-előleget a kiegyenlítetlen munkabérekre, akkor a  Btv. 3.  §-át és 6.  § (2)  bekezdését azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy az  ideiglenes vagyonfelügyelő a támogatás iránti kérelmeket összevont – egyösszegű – kérelemként, elektronikus úton az e célra rendszeresített informatikai rendszer mellőzésével is benyújthatja az állami foglalkoztatási szervhez. Az összevont támogatás iránti kérelemben a kérelemmel érintett munkavállalók adatait nem kell feltüntetni. (6) A  Btv. 5.  §-át az  összevont támogatás iránti kérelem intézése során azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy az összevont támogatás iránti kérelemben megjelölt egyösszegű munkabértartozást az állami foglalkoztatási szerv a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a kérelemben megjelölt és e célra elkülönített bankszámlára átutalja. (7) A  (6)  bekezdés szerint átutalt összevont támogatás alapján a  munkavállalókat megillető munkabérek –  munkavállalókat terhelő közterhekkel csökkentett – összegének a  munkavállalók részére történő megfizetését az  összevont támogatásnak az  elkülönített bankszámlán történő jóváírását követő 5 munkanapon belül kell teljesíteni. (8) A  munkavállalók részére teljesített kifizetésekkel egyidejűleg intézkedni kell a  munkavállalókat terhelő közterheknek az állami adó- és vámhatóság részére történő megfizetéséről az adós gazdálkodó szervezet nevében és a  gazdálkodó szervezet adószámának feltüntetésével, valamint a  munkabért – határozat vagy jogszabály alapján – terhelő levonásoknak a levonások jogosultjai részére történő kifizetéséről. (9) A (7) és (8) bekezdésben foglalt kifizetések teljesítését követő 45 napon belül az állami foglalkoztatási szerv felé elektronikus úton munkavállalónkénti részletezettséggel elszámolást kell benyújtani, ezzel egyidejűleg az összevont támogatási kérelem alapján igényelt összeg fel nem használt részét az  állami foglalkoztatási szerv részére vissza kell fizetni. (10) A  (6)  bekezdés szerinti elkülönített bankszámla kizárólag a  (7)  bekezdés szerinti munkabérek és a  (8)  bekezdés szerinti munkavállalókat terhelő közterhek és munkabért terhelő levonások megtérítésére szolgálhat a munkavállalók javára, az más jogcímen nem terhelhető meg és nem zárolható. (11) A  csődeljárásról és a  felszámolási eljárásról szóló 1991.  évi XLIX.  törvény (a  továbbiakban: Cstv.) 24/A.  § (5)  bekezdését azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy az  adós és az  ideiglenes vagyonfelügyelő bejelentik a  (6)  bekezdés szerinti számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak, hogy a  számláról teljesítendő valamennyi fizetési megbízáshoz a vagyonfelügyelő ellenjegyzése szükséges. (12) A  Cstv. 24/A.  § (8)  bekezdését azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy az  adós együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti, ha az  ideiglenes vagyonfelügyelő (1)  bekezdés szerinti felhívására a  bérfedezetet határidőre nem  biztosítja, vagy a  (6)  bekezdés szerinti bankszámla megnyitásában és a  munkabérek arról történő folyósításában nem működik együtt az ideiglenes vagyonfelügyelővel. 22. § (1) Ha a  bíróság elrendeli annak az  adósnak a  felszámolását, amelyhez a  20.  § alapján ideiglenes vagyonfelügyelőt rendelt ki, a  felszámoló is jogosult a  21.  § szerinti bérgarancia támogatás igénylésére a  21.  § (2), (3) és (5)–(10)  bekezdésének megfelelő alkalmazásával, amennyiben azt az  ideiglenes vagyonfelügyelő korábban nem igényelte. (2) Ha az adós által foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai állományi létszáma eléri vagy meghaladja az  500  főt, és az  adós a  csődeljárása során a  munkavállalók munkabére és munkabérjellegű követelései mint moratórium alá nem eső fizetési kötelezettségek kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségének határidőben részben vagy egészben nem tesz eleget, a vagyonfelügyelő ennek észlelése esetén haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül bejelenti a munkabérfizetési kötelezettség elmaradását a bíróság felé. (3) A  bíróság a  vagyonfelügyelő (1)  bekezdés szerinti bejelentése alapján haladéktalanul végzést hoz a  csődeljárás megszüntetéséről és a  vagyonfelügyelő ideiglenes vagyonfelügyelőként történő kijelöléséről. Ebben az  esetben a  Cstv. 21/B.  §-ától eltérően külön végzésben rendelkezik a  csődeljárás megszüntetéséről és az  adós felszámolásának elrendeléséről, illetve a vagyonfelügyelő ideiglenes vagyonfelügyelőként való kijelöléséről. (4) A bíróság ideiglenes vagyonfelügyelő kirendeléséről hozott végzése elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. (5) Az  ideiglenes vagyonfelügyelőként eljáró vagyonfelügyelő a  kirendeléstől számított 3  napon belül intézkedik a Bérgarancia Alap terhére a bérgarancia-előleg lehívása iránt a kiegyenlítetlen munkabérek kiegyenlítésére. (6) A  jelen  alcímet a  jelen  alcím hatálybalépésekor folyamatban lévő bérgarancia eljárásokban, valamint csőd- és felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell. 2544 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 8. A nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel a magyarországi üzemanyagellátással kapcsolatos átmeneti szabályok 23. § (1) A  2.  mellékletben megjelölt adatszolgáltató a  2.  mellékletben meghatározott tartalommal köteles a  kőolaj- és kőolajtermék-ellátással kapcsolatos adatszolgáltatást naponta teljesíteni. (2) Az  állami adó- és vámhatóság határozattal elrendelheti a  2.  mellékletben nem szereplő, a  24.  § (1)  bekezdés b) pontjához szükséges további adatok szolgáltatását. (3) Az  adatszolgáltatást az  állami adó- és vámhatóság részére legkésőbb a  tárgynapot követő  napon 12 óráig elektronikus úton kell teljesíteni. (4) Az  állami adó- és vámhatóság a  honlapján tájékoztatót tesz közzé a  2.  melléklet szerinti adatszolgáltatás teljesítéséhez. (5) Az adatszolgáltató köteles az állami adó- és vámhatóság külön adatszolgáltatási igényére adatot szolgáltatni. (6) Az  adatszolgáltatás teljesítése nem tagadható meg sem üzleti titokra, sem külföldi joghatóság alatti titoktartási kötelezettségre való hivatkozással. 24. § (1) A 23. § szerinti adatszolgáltatás és adatkezelés célja a) a hatósági üzemanyagárral kapcsolatos rendelkezésekkel összefüggő előírások hatósági ellenőrzése, továbbá b) Magyarország kőolaj- és kőolajtermék-ellátásának mint kritikus infrastruktúra zavartalan működésével kapcsolatos ellátásbiztonsági döntések és intézkedések megalapozása. (2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés b) pontja érdekében egyedi adatszolgáltatásból származó adatot, összesített adatot ad át naponta az energiapolitikáért felelős miniszter részére. (3) Az  állami adó- és vámhatóság ellenőrzi a  23.  §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség keretében szolgáltatott adatok valódiságát. (4) A  23.  §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén az  állami adó- és vámhatóság 20  000  000  forinttól 2  000  000  000  forintig terjedő bírságot szab ki. A  bírságot a  bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15.  napon belül kell megfizetni. A  bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. 25. § (1) Az  üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője az  üzemanyag-értékesítésről kiállított bizonylaton az  üzemanyag- értékesítést tartalmazó tétel megnevezését az alábbi karaktersorozattal zárja: a) normál kategóriájú benzin értékesítése esetén: #NB#, b) prémium kategóriájú benzin értékesítése esetén: #PB#, c) normál kategóriájú gázolaj értékesítése esetén: #NG#, d) prémium kategóriájú gázolaj értékesítése esetén: #PG#. (2) A tétel (1) bekezdés szerinti megnevezésének a bizonylaton történő feltüntetésének technikai részleteiről az állami adó- és vámhatóság tájékoztatót ad ki. II. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9. Hatályba léptető rendelkezések 26. § Ez a törvény 2026. május 14-én lép hatályba. 10. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása 27. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény a következő következő 18–18/M. §-sal és azt megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki: „Hatósági üzemanyagárral kapcsolatos rendelkezések 18. § Ezen alcím vonatkozásában a 7–17. §-ban meghatározott követelményeket nem kell alkalmazni. Ezen alcím alkalmazásában a hatósági ár alatt a 2026. május 14-ét megelőző időszak tekintetében a védett árat kell érteni. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2545 18/A. § (1) Hatósági áras termék a) az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú motorbenzin, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét, valamint b) az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú dízelgázolaj. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági áras termék – biokomponensekkel és szabvány szerinti adalékokkal együttesen értelmezett – legmagasabb kiskereskedelmi bruttó ára a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti termék esetében 595 forint literenként; b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti termék esetében 615 forint literenként. (3) Az (1) bekezdés szerinti termékek értékesítése során egyéb költség vagy díj nem számolható fel. (4) A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonsági kőolajtermék-készletéből felszabadított termékek átvételére nem jogosult üzemanyagtöltő állomást – ide nem értve az üzemi üzemanyagtöltő állomást – működtető vállalkozás köteles a  biztonsági kőolajtermék készletek veszélyhelyzeti felhasználásáról szóló 52/2026.  (III.  9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet] szerinti védett áras termékekre vonatkozó ellátási szerződéssel rendelkezni olyan nagykereskedővel, aki a  Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonsági kőolajtermék-készletéből felszabadított termékek átvételére jogosult. 18/B. § (1) Az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt a) – a  (3)  bekezdés szerinti eset kivételével – külföldi rendszámú jármű üzemanyagtankjának töltése céljából értékesítik, b) nem az üzemanyagtöltő állomáson töltött jármű üzemanyagtankjába történő közvetlen töltéssel értékesítik. (2) Ezen alcím alkalmazásában a jármű üzemanyagtankja az, ami a jármű része, tartósan be van építve, a motor üzemanyagellátását szolgálja, és a biztonsági és műszaki előírásoknak megfelel. (3) Hatósági áras üzemanyaggal tölthető a  külföldi rendszámú gépjármű, ha a  külföldi rendszámú gépjármű államjelzése szerinti országban az  üzemanyag hatósági áras termék, és az  energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben megállapítja, hogy ezen országban a magyar rendszámú gépjármű – a hatósági ár mértékét ide nem értve – legfeljebb a magyar szabályozás szerinti korlátozásokkal, hatósági áras üzemanyaggal tölthető. (4) Ezen  alcím hatálya nem terjed ki az  olyan, kizárólag automata kútból álló üzemanyagtöltő állomásokra, ahol a hatósági áras termékre való jogosultság ellenőrzése nem biztosított. 18/C. § (1) Hatósági áras termék a) az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú motorbenzin, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét, valamint b) az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú és dízelgázolaj. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági áras termék – biokomponensekkel és szabvány szerinti adalékokkal együttesen értelmezett – legmagasabb nagykereskedelmi bruttó ára a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti termék esetében 595 forint literenként; b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti termék esetében 615 forint literenként. (3) Az (1) bekezdés szerinti termékek értékesítése során egyéb költség vagy díj nem számolható fel. (4) A (2) bekezdés szerinti hatósági ár a 18/A. § szerinti hatósági árat alkalmazó kiskereskedőnek történő értékesítés során alkalmazandó. (5) A  beszállító a  18/A.  § szerinti hatósági árat alkalmazó kiskereskedővel történő szerződéskötést nem tagadhatja meg. (6) E  §-ban foglaltaktól eltérően, a  Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonságikőolajtermék- készletéből felszabadított termékekre a  behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013.  évi XXIII.  törvény (a  továbbiakban: Kt.) 9.  §-a alapján kiadott miniszteri  rendeletben meghatározott ár, és a Kt. 52/A–52/C. §-ában megjelölt hatósági ár vonatkozik. (7) Ha az  üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a  18/B.  § (1)  bekezdése szerint értékesített üzemanyagot a nagykereskedelmi hatósági áron szerezte be, a) az értékesítés hónapját követő hónap 5. napjáig bevallást küld a beszállítónak és az állami adó- és vámhatóságnak az  értékesítés hónapjában a  18/B.  § (1)  bekezdése szerint nem hatósági áron értékesített, de nagykereskedelmi hatósági áron beszerzett üzemanyagok mennyiségéről napi bontásban; b) a hatósági ár és az üzemanyagtöltő állomás által megvalósított értékesítés időpontjára vonatkozó (8) bekezdés szerinti ár közötti, a  bevallásban megállapított mennyiség figyelembevételével meghatározott különbözetet az  üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője az  értékesítés hónapját követő hónap 15.  napjáig köteles megfizetni a beszállítónak. 2546 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám (8) A  beszállító köteles folyamatosan tájékoztatást adni az  üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője számára arról a nagykereskedelmi árról, amelyet hatósági ár hiányában alkalmazna. (9) Az  üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a  18/B.  § (1)  bekezdése szerinti értékesítés esetén legalább az értékesítés időpontjára vonatkozó (8) bekezdés szerinti árat elérő kiskereskedelmi árat köteles alkalmazni. 18/D. § (1) A 18/A. § (1) bekezdésében megjelölt valamely terméknek telephelyi fogadóhelyre – elsősorban üzemi üzemanyagtöltő állomásra – történő kiszállítással megvalósuló értékesítése során a 18/A. § (2) bekezdése szerinti hatósági árat kell alkalmazni. (2) Az (1)  bekezdés szerinti értékesítésre és töltésre az  üzemeltetői tájékoztatásra vonatkozó, ezen  alcím szerinti előírásokat nem kell alkalmazni. (3) A 18/A. § (2) bekezdése szerinti hatósági ár alkalmazandó az (1) bekezdés szerinti telephelyen a mezőgazdasági gépek és vízijárművek helyben szokásos módon történő utántöltésére. 18/E.  § (1) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője az  ezen  alcímben foglaltak érvényesítése érdekében jogosult és egyben köteles ellenőrizni a töltött gépjármű rendszámát. (2) Ha a járműnek rendszáma nincs, de az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője a járműhöz kapcsolódó okirat segítségével, a  tőle elvárható gondossággal meggyőződik a  jármű magyar honosságáról, az üzemanyagot hatósági áras termékként kell értékesíteni. (3) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője jogosult a  (2)  bekezdés szerinti okirat megismerésére. (4) Ha a hatósági áras értékesítés feltételei a rendszám alapján, vagy annak hiányában a (2) bekezdésben megjelölt okirattal hitelt érdemlően nem igazolhatók, az üzemanyag hatósági áron nem értékesíthető. 18/F. § (1) Az üzemanyag hatósági áras egységárát az üzemanyagtöltő állomás területén vagy más arra alkalmas helyen (oszlopon vagy táblán) fel kell tüntetni, olyan magasságban és méretben, hogy az a közlekedési útvonalról jól olvasható legyen. (2) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője gondoskodik arról, hogy a  kútoszlop környezetében, az üzemanyagtöltő állomást kiszolgáló kereskedelmi egység bejáratánál, valamint a pénztárnál a vásárló magyar és angol nyelven jól látható módon tájékoztatást kapjon arról, hogy a) a nem közvetlenül a  gépjárműbe töltött, vagy a  nem magyar rendszámú gépjárművet töltő a  18/A.  § (1)  bekezdése szerinti terméket az  ott használt megnevezéssel nem hatósági (piaci) áron vásárolhat, amely megegyezik a kútoszlop kijelzőjén alkalmazott árral, b) az a)  pontba nem tartozó vásárló a  18/A.  § (1)  bekezdése szerinti terméket az  ott használt megnevezéssel hatósági áron vásárolhat. (3) A kútoszlop kijelzőjén az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a nem hatósági árat alkalmazza. 18/G.  § (1) Az  üzemanyagellátás biztonsága érdekében a  kereskedelemért felelős miniszter nyilvántartja azon Magyarországon bejegyzett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetőt (a  továbbiakban: nyilvántartott szolgáltató), amely a  nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel a  magyarországi üzemanyagellátás védelméről szóló 50/2026.  (III. 9.) Korm.  rendelet [a  továbbiakban: 50/2026.  (III. 9.) Korm.  rendelet] hatálybalépését követő 30 napon belül a kereskedelemért felelős miniszter felé írásban, a 2. melléklet szerinti adattartalommal bejelentette, hogy a) más üzemanyagtöltő állomás 18/H.  § szerinti üzemszünetének bekövetkeztekor, vagy a  18/J.  § (2)  bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére vállalkozik, b) az a) pontban foglalt tevékenység érdekében anyagi, technikai és ellátási képességgel rendelkezik, és c) legalább egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltetéséhez a megfelelő hatósági engedéllyel rendelkezik. (2) Nem lehet nyilvántartott szolgáltató, aki üzemszünetet hirdet, vagy akivel szemben a  18/J.  § (2)  bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásra kerül. (3) A nyilvántartott szolgáltatót a kereskedelemért felelős miniszter a nyilvántartásból törli, ha a) a nyilvántartott szolgáltató ezt kéri, vagy b) a nyilvántartásba vétel után a  nyilvántartott szolgáltatóval szemben a  18/J.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásra kerül. (4) A kereskedelemért felelős miniszter az ezen §-ban foglalt feladatainak ellátása érdekében kezeli és továbbítja az általa kezelt adatokat az állami adó- és vámhatóság részére. 18/H. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás köteles a 18/A. § (1) bekezdése szerinti termék forgalmazására, ha a 18/A. § (1)  bekezdése szerinti terméket az  50/2026.  (III. 9.) Korm.  rendelet kihirdetését megelőző három hónapban forgalmazta. Ha az  üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a  kereskedelemről szóló 2005.  évi CLXIV.  törvényben meghatározott engedélyét az  50/2026.  (III. 9.) Korm.  rendelet kihirdetését megelőző három hónapon belül M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2547 szerezte meg, a hatósági áras üzemanyag forgalmazására ugyanúgy köteles, mintha a terméket az 50/2026. (III. 9.) Korm. rendelet kihirdetését megelőző három hónapban forgalmazta volna. (2) Ha az  üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a  18/A.  § (1)  bekezdése szerinti hatósági áras terméket nem forgalmaz, úgy más, a 18/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott termékek minimum követelményének megfelelő motorbenzint és dízelgázolajat köteles a 18/A. §-ban meghatározott áron forgalmazni. (3) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles üzemszünetet hirdetni, és ezt a  kereskedelemért felelős miniszternek, valamint az  állami adó- és vámhatóságnak írásban haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni, ha a fogyasztókat a 18/A. § (1) bekezdése vagy a (2) bekezdés szerinti termékkel kiszolgálni 7 napon belül nyitvatartási idejében összesen 48 órán keresztül nem tudja. Az  üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője más okból üzemszünetet nem hirdethet. (4) Az üzemszünet ideje alatt az üzemanyagtöltő állomáson egyéb kereskedelmi tevékenység sem folytatható. (5) Az üzemanyagtöltő állomás az üzemeltető szokásos nyitvatartási ideje szerinti nyitvatartási idejénél rövidebb nyitvatartási időt nem alkalmazhat. Amennyiben az  üzemanyagtöltő állomás szokásos nyitvatartási ideje nem állapítható meg, úgy az engedély szerinti nyitvatartási időt kell figyelembe venni. (6) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a hatósági árra jogosult gépjárművének töltését köteles biztosítani. 18/I.  § (1) A kereskedelemért felelős miniszter a  tudomásszerzést követően 24 órán belül megvizsgálja, hogy indokolt-e a  18/G.  § szerint nyilvántartott szolgáltatóval történő helyettesítés, amennyiben az  üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője üzemszünetet hirdetett, vagy üzemeltetőjével szemben a  18/J.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazták (a továbbiakban együtt: érintett üzemanyagtöltő állomás). (2) Ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján indokolt, a kereskedelemért felelős miniszter írásban haladéktalanul a) kijelöli az  érintett üzemanyagtöltő állomás 30 kilométeres vonzáskörzetében lévő, a  lakosság igényeinek kielégítésére alkalmas nyilvántartott szolgáltatót az érintett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére, vagy b) az a) pont szerinti feltétel figyelembevétele nélkül, ellátásbiztonsági szempontokra tekintettel más nyilvántartott szolgáltatót jelöl ki az üzemeltetés ellátására [az a) és b) pont szerinti szolgáltató a továbbiakban együtt: kijelölt nyilvántartott szolgáltató]. (3) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére külön engedély nélkül jogosult. (4) A (2) bekezdés szerinti kijelölés esetén az üzemanyagtöltő állomás folyamatos működése érdekében a kijelölést megelőző üzemeltető köteles együttműködni a kijelölt nyilvántartott szolgáltatóval. (5) A (2) bekezdés szerinti kijelölés esetén a kijelölés napjától a) az érintett üzemanyagtöltő állomás épülete és tárgyi eszközei ideiglenesen a kijelölt nyilvántartott szolgáltató birtokába kerülnek, b) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató az  üzemeltetési jog felfüggesztésével érintett üzemanyagtöltő állomás eszközeit jogosult használni, és az eszközei hasznait szedni, c) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató viseli az érintett üzemanyagtöltő állomáson értékesítendő, saját árukészlet és üzemanyagkészlet beszerzéséből fakadó költségeket, d) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomáson található árukészletet – a (2) bekezdés szerinti kijelölést megelőző üzemeltetővel a nyilvántartott beszerzési áron történő elszámolás mellett – értékesítheti, e) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató viseli az üzemanyagtöltő állomás működéséhez kapcsolódó közüzemi díjakat. (6) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató részére az érintett üzemanyagtöltő állomáson található üzemanyagkészletet a (2) bekezdés szerinti kijelölést megelőző üzemeltető a nyilvántartott beszerzési áron haladéktalanul értékesíti. (7) A kijelölt nyilvántartott üzemeltető az  (5)  bekezdés szerint birtokába került épületet és tárgyi eszközöket rendeltetésszerűen és az  általában elvárható gondossággal köteles használni. A  (2)  bekezdés szerinti kijelölést megelőző üzemeltető vagy annak jogutódja viseli az  eszközökben beállott olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. (8) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomás (2) bekezdés szerinti kijelölést megelőző üzemeltetőjének nem jogutódja. 18/J. § (1) Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi az ezen alcím szerinti kötelezettségek megtartását. (2) Ha az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során tudomást szerez az ezen alcím szerinti kötelezettség megsértéséről a) 100 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki, b) ismételt jogsértés esetén döntésével elrendelheti, hogy az  üzemanyagtöltő állomást üzemeltető természetes vagy jogi személy az  üzemanyagtöltő állomást ideiglenesen nem üzemeltetheti, amelynek időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év lehet. 2548 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható. (4) Ismételt jogsértés esetén a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatók. (5) A (2)  bekezdéstől eltérően, ha az  állami adó- és vámhatóság az  (1)  bekezdés szerinti ellenőrzése során megállapítja a  18/B.  §, a  18/E.  § vagy a  18/F.  § szerinti kötelezettségek megsértését, 6 000 000  forinttól 15 000 000  forintig terjedő bírságot szab ki. A  jogkövetkezmény azonos  napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható. (6) A (2)  bekezdéstől eltérően, ha az  állami adó- és vámhatóság az  (1)  bekezdés szerinti ellenőrzése során megállapítja a  18/A.  § (4)  bekezdése vagy a  18/C.  § (5)  bekezdése szerinti kötelezettség megsértését, 10 000 000 forinttól 150 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki. (7) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15. napon belül kell megfizetni az állami adó- és vámhatóság hivatalos honlapján közzétett számlaszámra. (8) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles a  kereskedelemért felelős miniszternek haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni, ha a (2) bekezdés b) pontja szerint tevékenysége folytatásától ideiglenesen eltiltják. (9) Az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul értesíti a  kereskedelemért felelős minisztert, ha a  (2)  bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta. 18/K.  § (1) Az ezen  alcím szerinti hatósági áras termékre jogosult nem adhatja át a  hatósági árra nem jogosult részére a hatósági áras terméket. (2) A kiskereskedelmi hatósági áras termékekre vonatkozó tilalom megsértése során használt eszközök és az érintett gépjárművek tekintetében a  közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017.  évi CXXV.  törvény szerinti elkobzás szankciója alkalmazandó. (3) A (2)  bekezdés szerinti elkobzás során nem alkalmazandó a  közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 14. § (2) bekezdés a) pontja. (4) Ha az állami adó- és vámhatóság vagy a rendőrség az ellenőrzése során megállapítja az e §-ban foglalt tilalmak bármelyikének megsértését, 500 000  forinttól 15 000 000  forintig terjedő bírságot szab ki. A  jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható. A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15.  napon belül kell megfizetni az  állami adó- és vámhatóság hivatalos honlapján közzétett számlaszámra. 18/L.  § (1) A hatósági áras termékekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése, valamint a  hatósági ellenőrzések hatékony biztosítása érdekében az 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet alapján a felszabadított készlet vonatkozásában a  Kt. 52/A.  §-a szerint jogosult tag és annak nagykereskedő viszonteladója, valamint a  Kt. 9.  §-a alapján kiadott miniszteri  rendeletben felszabadított készletre jogosult tag és annak nagykereskedő viszonteladója köteles az értékesítéssel vagy átadással összefüggő, (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság részére legkésőbb a tárgynapot követő napon 12 óráig elektronikus úton teljesíteni. Amennyiben az értékesítés és az átadás időpontja eltér, az adatszolgáltatást az időben korábbi eseményhez kapcsolódóan kell teljesíteni. (2) Az adatszolgáltatásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a bizonylat száma, kelte (nap), feltüntetve a hatósági áras értékesítést vagy átadást, b) a kiszállítás telephelye, időpontja és mennyisége, c) vevő vagy címzett neve, címe, adószáma, d) a telephely üzemeltetőjének megnevezése és azonosító adatai, e) a telephely címe, f) a telephelyen folytatott tevékenység, g) az értékesített termék megnevezése, KN-kódja és mennyisége, valamint h) az értékesítés vagy átadás időpontja. (3) Az állami adó- és vámhatóság az  adatszolgáltatásban foglalt adatokról nyilvántartást vezet, amelyek az ellenőrzések és hatósági intézkedések alapjául szolgálnak. (4) Az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdés szerinti adatokat, erre irányuló megkeresés alapján, a rendőrség részére átadja. (5) Ha a  tag a  Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségtől megvásárolt üzemanyagot annak telephelyéről nem tárolja ki, hanem ugyanakkora mennyiségű saját készletet saját telephelyéről értékesített, és e mennyiséget mint felszabadított készletből vásárolt üzemanyagot tartja nyilván, jelentésében a kiszállítás telephelyeként e saját telephelyét adja meg. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2549 18/M.  § Kizárólag a  kereskedelemért felelős miniszter előzetes jóváhagyása esetén exportálhatók az  alábbi termékek: a) nyers kőolaj, b) az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú motorbenzin, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét, valamint c) az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú dízelgázolaj.” 28. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény a következő 20. §-sal egészül ki: „20.  § Felhatalmazást kap az  energiapolitikáért felelős miniszter, hogy a  18/B.  § (3)  bekezdése szerinti országok listáját rendeletben állapítsa meg.” 29. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény a 3. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki. (2) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény a 4. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki. 30. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény a) 7. § (1) bekezdésében az „A mellékletben” szövegrész helyébe az „Az 1. mellékletben” szöveg, b) 7. § (5) bekezdésében az „E törvény melléklete „I. Legmagasabb ár” pontjának „B) Szolgáltatások” alpontjában” szövegrész helyébe az „A” szöveg lép. (2) Hatályát veszti az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 23. §-a és Melléklete. 11. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása 31. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a  Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2a) Az Eximbank az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően exporthoz, beszállítói ügylethez, exportcélú befektetésekhez, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek, illetve a  belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalatai befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, külföldi beruházásokhoz, importhoz kapcsolódóan, illetve a  Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból nyújtott hitel és kölcsön kiváltása, továbbá kötvényen alapuló tartozás megfizetése céljából is végezhet hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenységet, azzal, hogy a tagi kölcsön kiváltásának finanszírozása a Kormány egyedi döntése alapján lehetséges.” 12. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása 32. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a  Hpt. hatálya alá tartozó, fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a  fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélési kockázatok meghatározása, valamint az ezen fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélések felderítésének és megelőzésének támogatása céljából központi visszaélésszűrő rendszert is működtet, a  fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi szolgáltató a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás részére átadja a  pénzügyi vállalkozás által működtetett fizetési rendszerben feldolgozandó, elszámolandó, teljesítendő, forint fizetési megbízásoknak, valamint a  pénzforgalmi szolgáltatóhoz benyújtott deviza- és határon átnyúló átutalási megbízásoknak, továbbá a pénzforgalmi szolgáltató saját ügyfelei közötti forint és deviza átutalási megbízásoknak a  2.  mellékletben meghatározott adatkörbe tartozó adatait. A  pénzfogalmi szolgáltató ezen kötelezettségének a  pénzforgalmi szolgáltató saját ügyfelei közötti fizetési megbízásokat kivéve az  azonnali átutalási megbízások esetében azoknak a  fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás felé feldolgozás céljából történő továbbítását megelőzően, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletében meghatározott felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízási, hatósági átutalási, váltóbeszedési, valamint csoportos átutalási és csoportos beszedési megbízásokhoz és átutalási végzéshez tartozó fizetési műveletek esetében a központi visszaélésszűrő rendszer működtetésének 1460. napjától tesz eleget.” 2550 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám (2) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 66/D. §-a a következő c) ponttal egészül ki: [A gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvénnyel megállapított 55/D.  § (1)  bekezdésétől eltérően a  pénzforgalmi szolgáltatónak a  központi visszaélésszűrő rendszert működtető pénzügyi vállalkozás részére] „c) a  rendszer működtetetésének 1460.  napjától kell átadnia a  Magyar Nemzeti Bank elnökének a  pénzforgalom lebonyolításáról szóló  rendeletében meghatározott felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízási, hatósági átutalási, váltóbeszedési, valamint csoportos átutalási és csoportos beszedési megbízásokhoz és átutalási végzéshez tartozó adatokat.” 13. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása 33. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 284. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás az általa üzemeltetett központi visszaélésszűrő rendszer útján azon, a  fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi szolgáltatók részére teszi elérhetővé a  visszaélési kockázati információkat, amelyek az adott fizetési művelet teljesítésében mint a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója vettek részt. A  fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a  kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltató részére a visszaélési kockázati információkat nem teszi elérhetővé.” 14. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása 34. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 92. §-a a következő d) ponttal egészül ki: (Mentes a végrehajtás alól:) „d) a sportról szóló 2004. évi I. törvény 15. § (1) bekezdése szerinti sportszervezet részére nyújtott, működési célú állami támogatás teljes összege.” 35. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 92/A. §-sal egészül ki: „92/A.  § (1) A  (2)  bekezdés szerinti eset kivételével mentes a  végrehajtás alól az  Otthontámogatásra jogosult személyek körét, az  Otthontámogatás mértékét, juttatásának részletes feltételeit és eljárási szabályait, továbbá a  folyósítás és a  visszafizetés szabályait megállapító kormányrendelet szerint nyújtott Otthontámogatás (a továbbiakban: Otthontámogatás) teljes összege. (2) E  § rendelkezései nem alkalmazhatók azon esetben, amikor a  végrehajtás az  Otthontámogatás jogosulatlan felvételéből adódó visszafizetési kötelezettség teljesítését biztosítja. (3) E  törvény erejénél fogva az  Otthontámogatás összegének végrehajtás alá vonására irányuló intézkedések hatálytalanok, az Otthontámogatás végrehajtás alá vont összege az adós részére visszajár.” 36. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 306/Z. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) E  törvénynek az  Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv19.) megállapított 92.  § d)  pontját a  Módtv19. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban, a Módtv19. hatálybalépését követően kifizetett állami támogatásra kell alkalmazni. (6) E  törvénynek a  Módtv19. által megállapított 92/A.  §-át a  Módtv19. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy a  Módtv19. hatálybalépését megelőzően –  az  Otthontámogatás végrehajtás alá vonása érdekében – tett intézkedéseket is hatálytalannak kell tekinteni, a végrehajtás alá vont összeg az adós részére visszajár.” 15. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 37. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 69. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Ha az  adóév folyamán a  70.  § (4a)  bekezdése szerinti jövedelem meghaladja a  100 millió  forintot, a meghaladó rész után a juttatónak a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként adóelőleget kell  megállapítania, és azt a  kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az  adózás rendjéről szóló  törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, valamint megfizetnie. A tevékenységét év közben kezdő juttató adóelőleget nem fizet. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2551 (5b) A  70.  § (4a)  bekezdése szerinti jövedelemnek az  értékhatárt meghaladó része után keletkező adókötelezettséget a  juttatónak az  adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően kell megállapítania, és az  elszámolt éves összes bevétel megállapításának hónapját követő negyedév 12.  napjáig – az  adóév során az  (5a)  bekezdés szerint megfizetett adóelőleg figyelembevételével  – kell  a  kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az  adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallania és megfizetnie.” 38. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A  69.  § (5a) és (5b)  bekezdésétől, valamint a  (4)  bekezdéstől eltérően mentes az  adó alól az  étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az  adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100  millió  forintot meg nem haladó része. A  tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető juttató az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe. (4b) A (4a) bekezdés alkalmazásában a) adóév: a  számvitelről szóló  törvény szerinti gazdálkodónál az  üzleti év, egyébként az  adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóév; b) cukrászda: az  a  vendéglátó üzlet, amelyet a  helyi kereskedelmi hatóság a  kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti cukrászda üzlettípusként vett nyilvántartásba; c) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban – ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót – kimutatott (ennek hiányában az  adóév utolsó  napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozó esetében az adóévi vállalkozói bevétel; d) étterem: az a vendéglátó üzlet, amelyet a helyi kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti étterem üzlettípusként vett nyilvántartásba.” 39. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995.  évi CXVII.  törvény „Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések”  alcíme a következő 112. §-sal egészül ki: „112.  § E  törvénynek az  Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti  rendeletek  törvényi szintre emeléséről szóló 2026.  évi XIV.  törvénnyel megállapított 69.  § (5a) és (5b)  bekezdését, 70.  § (4a) és (4b)  bekezdését és 1.  számú melléklet 8.  pont 8.47.  alpontját első alkalommal 2026. május hónapra vonatkozóan kell alkalmazni.” 40. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul. 16. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 41. § A gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997.  évi XXXI.  törvény 10.  § (2)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást, továbbá a javítóintézeti ellátást biztosító intézmények házirendje az e törvényben, a javítóintézetek tekintetében az e törvényben és a büntetés-végrehajtási tárgyú jogszabályokban meghatározott keretek között, a  gyermek, a  fiatal felnőtt és a  fiatalkorú életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a  gyermek, a  fiatal felnőtt és a  fiatalkorú jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait.” 42. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/M. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A  javítóintézetben a  bűncselekmények elkövetésének a  megelőzésében – hivatásos állományú rendőr szolgálatellátása útján – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködhet.” (2) A  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997.  évi XXXI.  törvény 66/M.  § (9)  bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [A (8) bekezdés szerinti esetben] „a) a szolgálatellátás nem irányulhat a  (8)  bekezdésben meghatározott feladatok ellátásával össze nem függő tevékenységre, és 2552 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám b) a szolgálatellátáshoz szükséges, térítés nélkül átadásra kerülő tárgyi eszközök, valamint a biztosított helyiségek használatára és visszavételére vonatkozó rendelkezéseket az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a javítóintézet között létrejött együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.” (3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/M. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(10) Az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a  javítóintézetben folyamatos bűnmegelőzési célú rendőri felügyeletet biztosít, amelynek keretében rendszeres bűnmegelőzési tájékoztatást tart a javítóintézet, valamint a javítóintézetben neveltek számára létrehozott köznevelési intézmény dolgozói számára a javítóintézeti ellátottakkal szemben alkalmazható intézkedésekről és a velük való jogszerű bánásmódról. (11) A  (10)  bekezdés szerinti tevékenység keretében biztosítani kell, hogy a  javítóintézeti ellátottak a  rendőrnek – a javítóintézet alkalmazottainak jelenléte, tudomása vagy jóváhagyása nélkül – zavartalanul beszámolhassanak az őket ért jogsértésekről.” 43. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/N. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  javítóintézetben ellátott fiatalkorúak, valamint a  javítóintézet utógondozó részlegén ellátottak jogaira és kötelezettségeire, továbbá a javítóintézet belső életének rendjére vonatkozó rendelkezéseket a házirend rögzíti.” 44. § A gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997.  évi XXXI.  törvény 162.  §-a a  következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a javítóintézetben a nevelési tevékenység keretében foglalkoztatott személyek képzésére, a képzés szakmai és vizsgakövetelményeire, valamint a képzés- és a vizsgaszervezésre vonatkozó szabályokat.” 45. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a) 10/I. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „igazgatójának” szövegrész helyébe a „vezetőjének” szöveg, b) 11. § (1b) bekezdésében a „miniszter által” szövegrész helyébe a „miniszter és a javítóintézetek tekintetében a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által” szöveg, c) 66/P. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „igazgatója” szövegrész helyébe a „vezetője” szöveg, d) 73. § (2a) bekezdésében az „igazgatóját” szövegrész helyébe a „vezetőjét” szöveg, e) 76/A. §-ában az „igazgatója” szövegrész helyébe a „vezetője” szöveg, f) 101. § (1) bekezdésében a „miniszter ellátja” szövegrész helyébe a „miniszter – a javítóintézetek kivételével – ellátja” szöveg, g) 188/G. §-ában a „2026” szövegrész helyébe a „2027” szöveg lép. 46. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a) „A javítóintézet vezetőjének a kinevezése” alcíme, b) „A javítóintézeti tanács” alcíme, c) 101. § (2a) bekezdésében az „és a javítóintézetben” szövegrész, d) 101. § (5) bekezdése, e) 104.  § (1)  bekezdés nyitó szövegrészében a „ , valamint a  javítóintézeti ellátást nyújtó állami intézmény” szövegrész, f) 139/A. § (1) bekezdésében az „igazgatója” szövegrész, g) 139/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „igazgatója” szövegrész, h) 142. § (4) bekezdésében az „és b)” szövegrész, i) 162. § (2) bekezdés k) pontjában az „és a javítóintézetben” szövegrész. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2553 17. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása 47. § A szervezett bűnözés, valamint az  azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az  ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4/A. § Az üzlet működési engedélyének a jogosultja köteles megtenni minden szükséges intézkedést a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) a) 176. §-a szerinti kábítószer-kereskedelem, b) 182. §-a szerinti kábítószer készítésének elősegítése, c) 184. §-a szerinti tudatmódosító anyaggal visszaélés, vagy d) 185. §-a szerinti teljesítményfokozó szerrel visszaélés bűncselekménynek az üzlet területén történő elkövetése megelőzése érdekében.” 48. § A szervezett bűnözés, valamint az  azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az  ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény I/A. Fejezete a következő 4/B. §-sal egészül ki: „4/B. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) a büntetőeljárás befejezéséig, de legfeljebb három havi időtartamra az  üzletet ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja, hogy olyan, a  4/A.  § a)–d)  pontja szerinti bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás, amelyet az  üzlet területén követtek el, feltéve, hogy a  büntetőeljárás megindítására nem az  üzlet működési engedélyének a jogosultja vagy a vendéglátóhely működéséért felelős személy adatszolgáltatása alapján került sor.” 18. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítás 49. § A kereskedelemről szóló 2005.  évi CLXIV.  törvény a  következő 6/L–6/P.  §-sal és azt megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki: „Tisztességes kiskereskedelmi gyakorlat élelmiszerek esetén 6/L. § (1) Ezen alcím alkalmazásában 1. árrés: a kisebbítendő tag és kivonandó tag különbözetének beszállítói kedvezménnyel növelt összege; 2. beszállítói kedvezmény: a  kereskedő által a  számvitelről szóló 2000.  évi C.  törvény 77.  § (7)  bekezdése szerinti, szerződésen alapuló, a termék értékesítéséhez közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott engedmény, valamint a  kereskedő által a  beszállító számára nyújtott, a  termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatás termékre vetített ellenértéke; 3. kereskedő: az a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében „47.11 – Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként folytató kereskedő, akinek a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szerinti nettó árbevétele a 2023. évben az 1 milliárd forintot meghaladta; 4. kisebbítendő tag: a terméket terhelő adómérték nélkül számított fogyasztói ár; 5. kivonandó tag: a beszállító által számlázott átadási ár, illetve a kereskedő általi saját előállítás esetén – az üzemi általános költségeket is tartalmazó – önköltségi ár; 6. saját márkás termék: a kereskedő által helyben előállított termék kivételével olyan termék, amely a) megjelenítésének, megnevezésének vagy jelölése lényeges tartalmának meghatározására a kereskedő jogosult; b) jelölésén forgalomba hozóként a  kereskedő kerül feltüntetésre, és annak gyártója nem vagy az  azonosító jelöléssel kerül feltüntetésre; vagy c) – a  kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004.  évi XXXIV.  törvény szerint mikrovállalkozásnak vagy kisvállalkozásnak minősülő beszállító által előállított termék kivételével – kizárólag a kereskedő által meghatározott üzletben forgalmazható. (2) Ezen  alcím hatálya az  üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenységre, valamint a csomagküldő kereskedelemre terjed ki. 6/M.  § (1) Az  1.  mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó adott termék vonatkozásában a  kereskedő által üzletenként – csomagküldő kereskedelem esetén az  annak folytatását elősegítő online felületenként  – alkalmazandó árrés mértéke a) nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és b) legfeljebb 10 százalék lehet. 2554 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám (2) Ha a  kereskedő az  1.  mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az  adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – 2025. január hónapban nem forgalmazta, az adott termék vonatkozásában általa alkalmazandó árrés mértéke a) nem haladhatja meg az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet] hatálybalépését megelőzően általa alkalmazott utolsó havi átlagos árrés mértékét, és b) legfeljebb 10 százalék lehet. (3) Az  1.  mellékletben megjelölt termékkategórián belül a  saját márkás termékek vásárlók számára értékesítésre kínált mennyisége üzletenként – csomagküldő kereskedelem esetén az  annak folytatását elősegítő online felületenként – legfeljebb olyan arányt képezhet, mint amilyen arányt a  termékkategórián belül a  saját márkás termékek képviseltek a 2025. január és február hónapban értékesített, a termékkategóriába tartozó összes termék mennyiségéhez képest. (4) Ha a  kereskedő az  1.  mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az  adott üzletben –  csomagküldő kereskedelem esetén az  annak folytatását elősegítő online felületen – 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, a (3) bekezdés szerinti arányosítás során a saját márkás termékek a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző utolsó havi arányát veszi alapul. (5) Ha a  kereskedő az  1.  mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az  adott üzletben –  csomagküldő kereskedelem esetén az  annak folytatását elősegítő online felületen – a  42/2025.  (III. 11.) Korm.  rendelet hatálybalépését megelőző  napon forgalmazta, köteles az  adott termék vonatkozásában  naponta legalább az  általa a  2024. évben értékesített átlagos  napi mennyiség árusítására olyan módon, hogy a  vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen. (6) Az  1.  mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó termék árusítását az  adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az  annak folytatását elősegítő online felületen – a  42/2025.  (III. 11.) Korm.  rendelet hatálybalépése  napját követően megkezdő kereskedő az  (1) és (3)  bekezdés alkalmazása szempontjából az  1.  mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó termék árusítását a  42/2025.  (III. 11.) Korm.  rendelet hatálybalépése napján folytató, általa választott másik üzletére vonatkozó adatokat veszi alapul, választható másik üzlet hiányában az árrés tekintetében a (2) bekezdés b) pontját alkalmazza. (7) A  kereskedő a  (6)  bekezdés szerint általa választott üzletet az  1.  mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó termékek árusításának megkezdése előtt legalább 3  nappal bejelenti a  fogyasztóvédelmi hatóság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hatóság) részére. 6/N.  § Ha a  fogyasztók érdekeinek védelme érdekében szükséges, az  általános politikai koordinációért felelős miniszter meghatározhatja a kereskedő által közzéteendő, meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatást. 6/O. § (1) Az ezen alcímben meghatározott előírások teljesítésének ellenőrzésekor a hatóság hivatalból jár el. (2) Ha a hatóság az ezen alcím szerinti kötelezettségek megsértéséről ellenőrzése során tudomást szerez, a) a 6/M. § (1) és (2) bekezdésében foglalt, valamint a 6/M. § (6) bekezdésében az árrésre vonatkozó kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként 5 000 000 forint bírságot szab ki, b) a 6/M.  § (3) és (4)  bekezdésében foglalt, valamint a  6/M.  § (6)  bekezdésében a  saját márkás termék arányára vonatkozó kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként, ha a saját márkás termék aránya ba) legfeljebb 10 százalékponttal haladja meg a 6/M. § (3) bekezdése szerinti arányt, 500 000 forint bírságot szab ki, bb) 10 százalékpont feletti, de 50 százalékpontnál nem nagyobb mértékben haladja meg a 6/M. § (3) bekezdése szerinti arányt, 1 000 000 forint bírságot szab ki, bc) 50 százalékpont feletti mértékben haladja meg a 6/M. § (3) bekezdése szerinti arányt, 2 000 000 forint bírságot szab ki, c) a 6/M. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként ca) 10 százalékot meg nem haladó hiány esetén 500 000 forint bírságot szab ki, cb) 10 százalékot meghaladó, de 50 százalékot meg nem haladó hiány esetén 1 000 000 forint bírságot szab ki, cc) 50 százalékot meghaladó hiány esetén, továbbá, ha a  kereskedő nem tesz eleget a  vásárlók folyamatos kiszolgálására vonatkozó kötelezettségének, 2 000 000 forint bírságot szab ki, vagy d) elrendelheti, hogy a  kereskedő tevékenységét a  jogsértéssel érintett üzletben – csomagküldő kereskedelem esetében a  kereskedő által működtetett vagy alkalmazott valamennyi online felületen – ideiglenesen nem folytathatja, amelynek időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év lehet. (3) A hatóság a (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti bírság kiszabása helyett különös méltánylást érdemlő körülmény esetén alkalmazhat figyelmeztetést. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2555 (4) A  kereskedő a  6/M.  § (3)–(6)  bekezdésében foglalt kötelezettség megsértése esetén mentesül a  bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. (5) A (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezmény együtt is alkalmazható. (6) Az ellenőrzés során a kereskedő a helyszínen köteles tájékoztatni a hatóságot a) a 6/M. § (1) és (2), valamint (6) bekezdése szerinti árrés mértékéről és b) a saját márkás termék 6/M. § (3) és (4), valamint (6) bekezdése szerinti arányáról, valamint c) a 6/M. § (5) bekezdése szerinti mennyiségről. (7) A (6) bekezdés szerinti ellenőrzés során a kereskedő képviselőjének minősül a kereskedő foglalkoztatottja is. (8) A  hatóság a  (2)  bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazó határozat véglegessé válását követően –  akár azonos  napon, ugyanazon üzletben végzett, több egymást követő ellenőrzés során feltárt jogsértések esetében – a (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezményt újból – akár naponta többször is – alkalmazhatja, úgy, hogy az  ismételten kiszabott bírság összegének el kell érnie a  korábbi jogsértés esetén kiszabott bírság kétszeresét, és a bírság legmagasabb összegére vonatkozó rendelkezést nem kell figyelembe venni. Többszörösen ismételt jogsértés esetén a  (2)  bekezdés és a  (9)  bekezdés szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatóak. (9) Ha az  általános politikai koordinációért felelős miniszter meghatározza a  kereskedő által közzéteendő tájékoztatás tartalmát és formáját, a kereskedő köteles a tájékoztatást az üzletben jól látható helyre kifüggeszteni, csomagküldő kereskedelem esetén a  nyitóoldalon közzétenni, valamint a  reklámtevékenységéhez kapcsolódóan az online felületén feltüntetni. E kötelezettség megszegése esetén a hatóság 1 000 000 forint bírságot szab ki. 6/P.  § (1) A  6/M.  § (1) és (2)  bekezdése, valamint az  árrés tekintetében a  6/M.  § (6)  bekezdése alkalmazásával összefüggésben a  mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a  beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009.  évi XCV.  törvény (a  továbbiakban: Tfmtv.) 3.  § (2)  bekezdés q)  pontját (a  továbbiakban: beszerzési ár alatti értékesítés tilalma) azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy nem sérti a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, ha a kisebbítendő tag a kivonandó tagnál legfeljebb a beszállítói kedvezmény összegével kevesebb. (2) A kereskedő részéről a beszállítóval kötött, a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos szerződésének a  6/M.  § (1) és (2)  bekezdése, valamint az  árrés tekintetében a  6/M.  § (6)  bekezdése alkalmazásával összefüggő módosítása, megszüntetése vagy új szerződés – korábbiakban alkalmazott feltételektől eltérő feltétellel való – megkötése – az  (1)  bekezdésben foglaltaknak való megfelelés érdekében a  beszállítói kedvezmény mérséklésének esete kivételével – a Tfmtv. 3. § (2) bekezdés x) pontja szerinti magatartásnak minősül.” 50. § A kereskedelemről szóló 2005.  évi CLXIV.  törvény a  következő 6/Q–6/T.  §-sal és azt megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki: „Tisztességes kiskereskedelmi gyakorlat drogériai termékek esetén 6/Q. § (1) Ezen alcím alkalmazásában 1. árrés: a kisebbítendő tag és kivonandó tag különbözetének beszállítói kedvezménnyel növelt összege; 2. beszállítói kedvezmény: a  kereskedő által a  számvitelről szóló 2000.  évi C.  törvény 77.  § (7)  bekezdése szerinti, szerződésen alapuló, a termék értékesítéséhez közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott engedmény, valamint a  kereskedő által a  beszállító számára nyújtott, a  termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatás termékre vetített ellenértéke; 3. kereskedő: az  a  Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében „47.75 – Illatszer, kozmetikai cikk, tisztálkodószer kiskereskedelme” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként folytató kereskedő, akinek a  kiskereskedelmi adóról szóló 2020.  évi XLV.  törvény szerinti nettó árbevétele a 2023. évben az 1 milliárd forintot meghaladta; 4. kisebbítendő tag: a terméket terhelő adómérték nélkül számított fogyasztói ár; 5. kivonandó tag: a beszállító által számlázott átadási ár, illetve a kereskedő általi saját előállítás esetén − az üzemi általános költségeket is tartalmazó − önköltségi ár; 6. saját márkás termék: a kereskedő által helyben előállított termék kivételével olyan termék, amely a) megjelenítésének, megnevezésének vagy jelölése lényeges tartalmának meghatározására a kereskedő jogosult, b) jelölésén forgalomba hozóként a  kereskedő kerül feltüntetésre, és annak gyártója nem, vagy az  azonosító jelöléssel kerül feltüntetésre, vagy c) – a  kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004.  évi XXXIV.  törvény szerint mikrovállalkozásnak vagy kisvállalkozásnak minősülő beszállító által előállított termék kivételével − kizárólag a kereskedő által meghatározott üzletben forgalmazható. 2556 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám (2) Ezen  alcím hatálya az  üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenységre, valamint a csomagküldő kereskedelemre terjed ki. 6/R.  § (1) A  2.  mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó adott termék vonatkozásában a  kereskedő által üzletenként − csomagküldő kereskedelem esetén az  annak folytatását elősegítő online felületenként − alkalmazandó árrés mértéke a) nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és b) legfeljebb 15 százalék lehet. (2) Ha a  kereskedő a  2.  mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az  adott üzletben − csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen − 2025. január hónapban nem forgalmazta, az adott termék vonatkozásában általa alkalmazandó árrés mértéke a) nem haladhatja meg a  drogériai termékek árának csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet] hatálybalépését megelőzően általa alkalmazott utolsó havi átlagos árrés mértékét, és b) legfeljebb 15 százalék lehet. (3) A  2.  mellékletben megjelölt termékkategórián belül a  saját márkás termékek vásárlók számára értékesítésre kínált mennyisége üzletenként − csomagküldő kereskedelem esetén az  annak folytatását elősegítő online felületenként − legfeljebb olyan arányt képezhet, mint amilyen arányt a  termékkategórián belül a  saját márkás termékek képviseltek a 2025. január és február hónapban értékesített, a termékkategóriába tartozó összes termék mennyiségéhez képest. (4) Ha a  kereskedő a  2.  mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az  adott üzletben −  csomagküldő kereskedelem esetén az  annak folytatását elősegítő online felületen − 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, a  (3)  bekezdés szerinti arányosítás során a  saját márkás termékek a  93/2025.  (V. 8.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző utolsó havi arányát veszi alapul. (5) Ha a  kereskedő a  2.  mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az  adott üzletben −  csomagküldő kereskedelem esetén az  annak folytatását elősegítő online felületen − a  93/2025.  (V. 8.) Korm.  rendelet hatálybalépését megelőző  napon forgalmazta, köteles az  adott termék vonatkozásában  naponta legalább az általa a 2024. évben értékesített, átlagos napi mennyiség árusítására, olyan módon, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen. (6) A  2.  mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó termék árusítását az  adott üzletben − csomagküldő kereskedelem esetén az  annak folytatását elősegítő online felületen − a  93/2025.  (V. 8.) Korm.  rendelet hatálybalépése  napját követően megkezdő kereskedő az  (1) és (3)  bekezdés alkalmazása szempontjából a  2.  mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó termék árusítását a  93/2025.  (V. 8.) Korm.  rendelet hatálybalépése napján folytató, általa választott másik üzletére vonatkozó adatokat veszi alapul, választható másik üzlet hiányában az árrés tekintetében a (2) bekezdés b) pontját alkalmazza. (7) A  kereskedő a  (6)  bekezdés szerint általa választott üzletet a  2.  mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó termékek árusításának megkezdése előtt legalább 3 nappal bejelenti a fogyasztóvédelmi hatóság részére. 6/S.  § Ha a  fogyasztók érdekeinek védelme érdekében szükséges, az  általános politikai koordinációért felelős miniszter (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: miniszter) meghatározhatja a kereskedő által közzéteendő, meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatást. 6/T.  § (1) Az  ezen  alcímben meghatározott előírások teljesítésének ellenőrzésekor a  fogyasztóvédelmi hatóság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hatóság) hivatalból jár el. (2) Ha a hatóság az ezen alcím szerinti kötelezettségek megsértéséről ellenőrzése során tudomást szerez, a) a 6/R. § (1) és (2) bekezdésében foglalt, valamint a 6/R. § (6) bekezdésében az árrésre vonatkozó kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként 5 000 000 forint bírságot szab ki; b) a 6/R.  § (3) és (4)  bekezdésében foglalt, valamint a  6/R.  § (6)  bekezdésében a  saját márkás termék arányára vonatkozó kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként, ha a saját márkás termék aránya ba) legfeljebb 10 százalékponttal haladja meg a 6/R. § (3) bekezdése szerinti arányt, 500 000 forint bírságot szab ki, bb) 10 százalékpont feletti, de 50 százalékpontnál nem nagyobb mértékben haladja meg a 6/R. § (3) bekezdése szerinti arányt, 1 000 000 forint bírságot szab ki, bc) 50 százalékpont feletti mértékben haladja meg a 6/R. § (3) bekezdése szerinti arányt, 2 000 000 forint bírságot szab ki; c) a 6/R. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként ca) 10 százalékot meg nem haladó hiány esetén 500 000 forint bírságot szab ki, cb) 10 százalékot meghaladó, de 50 százalékot meg nem haladó hiány esetén 1 000 000 forint bírságot szab ki, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2557 cc) 50 százalékot meghaladó hiány esetén, továbbá, ha a  kereskedő nem tesz eleget a  vásárlók folyamatos kiszolgálására vonatkozó kötelezettségének, 2 000 000 forint bírságot szab ki; vagy d) elrendelheti, hogy a  kereskedő tevékenységét a  jogsértéssel érintett üzletben − csomagküldő kereskedelem esetében a  kereskedő által működtetett vagy alkalmazott valamennyi online felületen − ideiglenesen nem folytathatja, amelynek időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év lehet. (3) A hatóság a (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti bírság kiszabása helyett különös méltánylást érdemlő körülmény esetén alkalmazhat figyelmeztetést. (4) A  kereskedő a  6/R.  § (3)–(6)  bekezdésében foglalt kötelezettség megsértése esetén mentesül a  bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. (5) A (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezmény együtt is alkalmazható. (6) Az ellenőrzés során a kereskedő a helyszínen köteles tájékoztatni a hatóságot a) a 6/R. § (1) és (2), valamint (6) bekezdése szerinti árrés mértékéről és b) a saját márkás termék 6/R. § (3) és (4), valamint (6) bekezdése szerinti arányáról, valamint c) a 6/R. § (5) bekezdése szerinti mennyiségről. (7) A (6) bekezdés szerinti ellenőrzés során a kereskedő képviselőjének minősül a kereskedő foglalkoztatottja is. (8) A hatóság a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazó határozat véglegessé válását követően − akár azonos  napon, ugyanazon üzletben végzett, több, egymást követő ellenőrzés során feltárt jogsértés esetében  − a  (2)  bekezdés a)–c)  pontja és a  (9)  bekezdés szerinti jogkövetkezményt újból − akár  naponta többször is  − alkalmazhatja, úgy, hogy az  ismételten kiszabott bírság összegének el kell érnie a  korábbi jogsértés esetén kiszabott bírság kétszeresét, és a bírság legmagasabb összegére vonatkozó rendelkezést nem kell figyelembe venni. Többszörösen ismételt jogsértés esetén a  (2)  bekezdés és a  (9)  bekezdés szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatóak. (9) Ha a  miniszter meghatározza a  kereskedő által közzéteendő tájékoztatás tartalmát és formáját, a  kereskedő köteles a  tájékoztatást az  üzletben jól látható helyre kifüggeszteni, csomagküldő kereskedelem esetén a  nyitóoldalon közzétenni, valamint a  reklámtevékenységéhez kapcsolódóan az  online felületén feltüntetni. E kötelezettség megszegése esetén a hatóság 1 000 000 forint bírságot szab ki.” 51. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Felhatalmazást kap az általános politikai koordinációért felelős miniszter, hogy a) – ha a  fogyasztók érdekeinek védelme érdekében szükséges – a  6/N.  § szerinti tájékoztatás formáját és tartalmát rendeletben megállapíthassa; b) – ha a  fogyasztók érdekeinek védelme érdekében szükséges − a  6/S.  § szerinti tájékoztatás formáját és tartalmát rendeletben megállapíthassa.” 52. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény a 6. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki. (2) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény a 7. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki. 19. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása 53. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 177/C. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha a  hálózati engedélyes a  (2)  bekezdés szerint – a  2024-es  naptári évet megjelölve – határozta meg a csatlakozás igénybevételi, illetve üzembe helyezési határidejét és a) a csatlakozáshoz kapcsolódó, az e §-ban és a 177/D–177/G. §-ban meghatározott biztosítékok 2026. július 31-ig folyamatosan fennállnak, b) a bankgarancia formájában nyújtott biztosíték igazolása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és az érintett hálózati engedélyes részére a korábbi bankgarancia lejárta előtt megtörténik, továbbá c) az igénybejelentő élt az (5) bekezdés szerinti határidő hosszabbítási igénnyel a csatlakozás igénybevételére, illetve üzembe helyezésére nyitva álló határidő utolsó napja 2026. július 31. (2b) A (2a) bekezdés szerint meghosszabbított határidő elmulasztása esetén a) az igénybejelentő csatlakozásra vonatkozó rendelkezési joga a  csatlakozásra nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik, és b) az igénybejelentő elveszíti az  általa korábban az  elosztói vagy üzemi szabályzat vagy a  villamos energiáról szóló 2007.  évi LXXXVI.  törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 526/2022.  (XII. 16.) Korm. rendelet, valamint az e § és a 177/D–177/G. § alapján teljesített pénzügyi biztosítékot.” 2558 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám (2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 177/C. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az (5) bekezdés szerint meghosszabbított határidő elmulasztása esetén az igénybejelentő a) csatlakozásra vonatkozó rendelkezési joga a csatlakozásra nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik, és b) elveszíti az  általa korábban az  elosztói vagy üzemi szabályzat vagy a  villamos energiáról szóló 2007.  évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 526/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet, valamint az e § és a 177/D–177/G. § alapján teljesített pénzügyi biztosítékot.” 20. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása 54. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdése a következő 1. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg) „1. a 146/E. § és a 146/F. § szerinti készletek létrehozásának, valamint a 146/E. § szerinti készletek fenntartásának és megszüntetésének részletszabályait;” 55. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő 146/E. és 146/F. §-sal egészül ki: „146/E. § (1) Az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6b. cikk (1) bekezdés c) és i) pontja alapján a szállítási rendszerüzemeltetőnek 2026. július 1-jén 2 120 607 MWh mértékű, hazai földgáztárolóban elhelyezett földgázkészlettel kell közvetlenül vagy – a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében előírtak alapján – közvetve rendelkeznie. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti tároláshoz a  földgáztárolói kapacitást a  Magyar Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság biztosítja. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti földgáz mennyiség beszerzése és értékesítése nem minősül földgáz kereskedelmi tevékenységnek. (4) Az  e § szerinti földgázmennyiség létrehozására, fenntartására és megszüntetésére a  miniszter e  törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott módon kerül sor. 146/F.  § (1) A  2026/2027-es gázév része vagy egésze tekintetében magyarországi felhasználási helyre földgázkereskedelmi szerződéssel földgáz ellátást biztosító földgázkereskedő – ide nem értve az  egyetemes szolgáltatót és a földgáztermelőt – és saját jogon eljáró felhasználó (a továbbiakban együtt: versenypiaci kereskedő) a) 2026. július 1-ig a 2026. március 26-ig, b) 2026. október 1-ig a 2026. szeptember 30-ig a 2026/2027-es gázévre általa leszerződött földgáz mennyiség 2%-ának megfelelő, a  miniszter e  törvény felhatalmazása alapján kiadott  rendeletében előírtak alapján meghatározott földgázmennyiséget készletként – közvetlenül vagy közvetve – megképez hazai földgáztárolóban. (2) A tárolás közvetlenül vagy – a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében előírtak alapján – közvetve is megtörténhet. Az (1) bekezdés szerinti közvetlen tárolás esetén a versenypiaci kereskedők aggregáltan is teljesíthetik tárolási kötelezettségüket. (3) A  versenypiaci kereskedő tájékoztatja a  Hivatalt a  tárolási kötelezettsége teljesítésének módjáról, mely tájékoztatóban havi ütemezésben a felhasználás tervezett módját is bemutatja. A versenypiaci kereskedő a készlet teljes felhasználásáig az  üzemtervet havonta aktualizálja, és azt a  Hivatal részére első alkalommal 2026. június 10. napjáig, majd ezt követően minden hónap tizedik napjáig megadja, 2026. november 1. napjától a ténylegesen felhasznált földgázmennyiséggel kiegészítve. (4) A felhasznált földgáz tekintetében a versenypiaci kereskedőt visszapótlási kötelezettség nem terheli.” 56. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 146/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 146/E. § és a 146/F. §-ban előírt tárolási kötelezettség ellenőrzését – beleértve az annak végrehajtására való felkészülést is – a Hivatal végzi, és azok megsértése esetén a 119. §-ban előírt jogkövetkezményeket alkalmazza azzal, hogy figyelmeztetésnek nincs helye.” (2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 146/G. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A 146/E. § és a 146/F. §-ban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében bekért adatok, információk nem vagy késedelmes benyújtása esetén a Hivatal eljárási bírságot szab ki.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2559 21. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása 57. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008.  évi XLVI.  törvény 48.  §-a a  következő (4)  bekezdéssel egészül ki: „(4) Növénybetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében az  élelmiszerlánc-felügyeleti szerv természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet aktív közreműködésre kötelezhet.” 22. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosítása 58. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a  közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény a következő 14/E. §-sal egészül ki: „14/E. § Az 5. § (4) bekezdés c) pontjától eltérően a kötelező megújulóüzemanyag-részarány számításánál figyelmen kívül kell hagyni a felszabadított biztonsági kőolajkészletből szabad forgalomba hozott üzemanyagot.” 23. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása 59. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 99/O. §-ában a „2026” szövegrész helyébe a „2027” szöveg lép. 24. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 60. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A  (4) és (4b)  bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a  költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, támogatási céltól eltérő felhasználásának, ha az egyházi jogi személyek a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatásból származó, átmenetileg szabad pénzeszközt állampapír vásárlásával hasznosítják, feltéve, hogy a támogatási cél határidőben történő megvalósulását ez nem veszélyezteti. Az egyházi jogi személy kedvezményezett az  így elért hozamot, kamatbevételt kizárólag a  támogatott tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra használhatja fel.” 61. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/U. §-sal egészül ki: „111/U.  § E  törvénynek az  Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti  rendeletek  törvényi szintre emeléséről szóló 2026.  évi XIV.  törvénnyel (a  továbbiakban: Módtv7.) megállapított 51.  § (6)  bekezdését a  Módtv7. hatálybalépését megelőzően az  egyházi jogi személy részére fejlesztési, beruházási céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési támogatásból származó, átmenetileg szabad pénzeszközök esetében is alkalmazni kell.” 25. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása 62. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény a) 235. § (1) bekezdésében a „tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra vonatkozó,” szövegrész, b) 254/A. §-a, c) 254/B. § (1) bekezdése, d) 254/B. § (2) bekezdésében a „2025. évi” szövegrész. 2560 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 26. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 63. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.  évi C.  törvény 459.  § (1)  bekezdés 12.  pontja a  következő x)  alponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személy:) „x) az  üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője az  árak megállapításáról szóló 1990.  évi LXXXVII. törvény Hatósági üzemanyagárral kapcsolatos rendelkezések alcímmel összefüggő tevékenysége ellátása során.” 27. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása 64. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (2) bekezdés a) pontjában a „ráfordítás, amely” szövegrész helyébe a „ráfordítás, a felszolgálási díj kivételével, amely” szöveg lép. 65. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a  kisvállalati adóról szóló 2012.  évi CXLVII.  törvény VI. Fejezete a következő 32/H. §-sal egészül ki: „32/H.  § E  törvénynek az  Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvénnyel módosított 20. § (2) bekezdés a) pontja első alkalommal a 2026. adóév esetében alkalmazandó.” 28. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása 66. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013.  évi XXIII.  törvény a  következő 52/A–52/D. §-sal egészül ki: „52/A. § (1) A biztonsági kőolajtermék készletek veszélyhelyzeti felhasználásáról szóló 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet] szerint felszabadított 352 millió liter motorbenzint és 610 millió liter motorikus gázolaj készlet 2026. május 15-ig áll rendelkezésre a  jövedéki adó, az  általános forgalmi adó és e  törvény szerinti tagi hozzájárulás nélküli, 95-ös kísérleti oktánszámú motorbenzin esetén nettó 251  Ft/liter és dízelgázolaj esetén nettó 280 Ft/liter értékesítési áron. (2) Tag viszonteladó partner részére történő értékesítés esetén 95-ös kísérleti oktánszámú motorbenzin esetén legfeljebb nettó 286 Ft/liter és B7 dízelgázolaj esetén nettó 315 Ft/liter árat alkalmazhat. (3) Ha a tag a Szövetségtől az (1) bekezdés alapján megvásárolt üzemanyagot annak telephelyéről nem tárolja ki, hanem ugyanakkora mennyiségű saját készletet saját telephelyéről értékesített, és e  mennyiséget mint felszabadított készletből vásárolt üzemanyagot tartja nyilván, jelentésében a  kiszállítás telephelyeként e  saját telephelyét adja meg. (4) A felszabadított készletből vásárolt üzemanyagot a  tag kizárólag a  magyarországi töltőállomás-hálózatában, viszonteladó partnerei, magyarországi telephelyi fogadóhely részére értékesítheti vagy szállíthatja ki, Magyarország határain belüli, töltőállomáson történő kiskereskedelmi tovább értékesítés vagy végfelhasználás céljából. (5) A Szövetség biztonsági kőolajtermék-készletéből felszabadított termékek átvételére nem jogosult üzemanyagtöltő állomást – ide nem értve az  üzemi üzemanyagtöltő állomást – működtető vállalkozás köteles az 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet szerinti védett áras termékekre vonatkozó ellátási szerződéssel rendelkezni olyan nagykereskedővel, aki a Szövetség biztonsági kőolajtermék-készletéből felszabadított termékek átvételére jogosult. (6) Az (5)  bekezdésben meghatározott nagykereskedő az  (5)  bekezdésben meghatározott vállalkozással történő szerződéskötést nem tagadhatja meg. 52/B.  § Az 52/A.  § szerint felszabadított készletre jogosult tag és annak viszonteladója a  felszabadított készletet az  ország területéről nem viheti ki, és nem értékesítheti olyan módon, amely annak Magyarország területéről történő kivitelét eredményezi. 52/C.  § A 9.  § (3)  bekezdés b)  pontjától eltérően a  Szövetség az  52/A.  § szerint felszabadított készleteinek visszapótlását, az ellátásbiztonság érdekében haladéktalanul megkezdi, készleteit folyamatosan visszapótolja. 52/D. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi az 52/A. § szerinti kötelezettségek megtartását. Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzése során megállapítja a  kötelezettségek megsértését, 6 000 000  forinttól M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2561 15 000 000  forintig terjedő bírságot szab ki. A  jogkövetkezmény azonos  napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható. (2) Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy a rendőrség az 52/B. § szerinti tilalom megtartásának ellenőrzése során megállapítja a  tilalom megsértését, 100 000 000  forinttól 5 000 000 000  forintig, de legalább a  jogellenesen kivitt készlet piaci értékének háromszorosáig terjedő bírságot szab ki. A  bírságot a  bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15  napon belül kell megfizetni. E  bírság kiszabásának nincs helye, ha az  értékesítés az üzemanyagtöltő állomáson töltött jármű üzemanyag tankjába történik. (3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az (1) bekezdés szerinti bírság kiszabásától ellátásbiztonsági okból eltekinthet, ha a  kötelezettségszegés a  hatósági áras üzemanyagként történő értékesítési kötelezettség megszegésével összefüggésben történt.” 67. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013.  évi XXIII.  törvény 9.  § (3)  bekezdés a) pontjában az „és mennyiségét” szövegrész helyébe a „ , mennyiségét, valamint értékesítési- és – összhangban az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény rendelkezéseivel – kereskedelmi árát” szöveg lép. 68. § Hatályát veszti a  behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013.  évi XXIII.  törvény 9.  § (6) bekezdése. 29. A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosítása 69. § A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény a következő 10–12/C. §-sal egészül ki: „10. § (1) Az egyetemes szolgáltató által a Get. 3. § 47. pontja szerinti fogyasztó – ideértve a Get. 32. § (1a) bekezdése szerint lakossági fogyasztónak minősülő fogyasztókat – számára 2026. január 1. és 31. között értékesített földgáz tekintetében – a  2.  §-ban biztosított kedvezményen felül – a  (2) és (3)  bekezdésben meghatározott mennyiségi kedvezményt érvényesít az egyetemes szolgáltató. (2) Ha a  diktáláson alapuló számlázási módot használó lakossági fogyasztó a  2026. január 1. és 31. közötti földgáz fogyasztásáról egy vagy több havi elszámoló számlát kap, részére a számlában az egyetemes szolgáltató a 2026. január 1. és 31. közötti földgáz fogyasztásáról – az 1. melléklet 1. pontja szerinti módszerrel – a 2026. januári fogyasztás 30%-os mennyiségi mértékének megfelelő összegű mennyiségi kedvezményt biztosít. (3) Ha az egyenletes mennyiségen vagy hőmérsékletfüggő mennyiségen alapuló részszámlás lakossági fogyasztó a 2026. január 1. és 2026. január 31. közötti földgáz fogyasztásáról egy vagy több részszámlát kap (a továbbiakban: részszámlás lakossági fogyasztó), akkor részére az  egyetemes szolgáltató a  2026.  évi elszámoló számlában az 1. melléklet szerinti kiszámított mennyiségnek megfelelő összegű mennyiségi kedvezményt biztosít. (4) Ha a  lakossági fogyasztó földgáz fogyasztása tekintetében az  ESZ  rendelet szerinti kedvezményes lakossági sávhatárt illetve – jogosultságának megfelelően – a  nagycsaládosokat megillető földgáz árkedvezményről szóló kormányrendeletben meghatározott addicionális mennyiséggel növelt sávhatárt (a továbbiakban együtt: sávhatár) a 2025. évben kiállított éves leolvasást követő elszámoló számlájában szereplő mennyiség egy évre vetített értéke nem haladta meg, akkor az  egyetemes szolgáltató a  2026.  évi éves leolvasást követő elszámoló számlában sem állapíthat meg – függetlenül az 1. melléklet szerint megállapított mennyiségnek megfelelő mennyiségi kedvezmény mértékétől – a  sávhatár szerinti mennyiséghez tartozó ellenértéknél magasabb összegű fizetési kötelezettséget, ezáltal a lakossági fogyasztónak biztosított kedvezmény mértéke a sávhatár feletti fogyasztásának mértékéig nő. (5) A  részszámlás lakossági fogyasztóknál a  soron következő kiállításra kerülő részszámlában érvényesíti az egyetemes szolgáltató a (3) bekezdés szerinti kedvezményt, ha arra korábban még nem került sor. (6) Ha a  mennyiségi kedvezménynek megfelelő összegű kedvezmény értéke magasabb, mint a  kedvezményt tartalmazó első számla bruttó számlaértéke, úgy a  fennmaradó mennyiségi kedvezmény összege a  következő kibocsátott számlák fizetendő összegét csökkenti. 11. § (1) A Vet. 3. § 42. pontja szerinti lakossági fogyasztó – ideértve a Vet. 50. § (4) bekezdése szerint lakossági fogyasztónak minősülő felhasználókat – által az  egyetemes szolgáltatás keretében 2026. január 1. és 31. között vételezett villamos energia mennyisége tekintetében a  2.  §-ban biztosított kedvezményen felül a  2.  melléklet alapján kiszámított villamos energia mennyiségi kedvezményt nyújt az egyetemes szolgáltató, ha a kedvezményre vonatkozó igényüket a januári rezsistopról szóló 12/2026. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rezsistop rendelet) 7. § (2) bekezdése szerint megtették és nem részesülnek a 10. § szerinti kedvezményben. 2562 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám (2) Az  (1)  bekezdés szerinti mennyiségi kedvezmény a  lakossági fogyasztó a  2026. február 4-én hatályban lévő villamosenergia-vásárlási szerződésében megjelölt egy felhasználási helyen – több mérési pont esetén is – csak egy mérési pont tekintetében számolható el. (3) Az egyetemes szolgáltató az első esedékes elszámoló számlában a 2026. január 1. és 2026. január 31. között vételezett villamos energia tekintetében érvényesíti a mennyiségi kedvezményt, ha arra 2026-ban még nem került sor. (4) Nem jogosult az  e § szerinti villamos energia mennyiségi kedvezményre a  lakossági fogyasztó, ha az  adott felhasználási hely tekintetében a 10. § szerinti kedvezményben részesül. 12. § A távhőszolgáltató a lakossági felhasználó és a lakossági díjfizető részére – a 3. §-ban biztosított kedvezményen felül – a  2026. január hónapra eső hőfelhasználásért a  távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a  lakossági felhasználónak és a  külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Árrendelet) szerint megállapított szolgáltatási díj alapdíj nélküli részének 30%-kal csökkentett értékéről állít ki számlát legkésőbb a 2026. tavasszal induló elszámolás során. 12/A.  § (1) A  személyi jövedelemadóról szóló 1995.  évi CXVII.  törvény 1.  számú mellékletének rendelkezéseitől eltérően egyéb indokkal adómentes a  10–12.  § alapján biztosított mennyiségi kedvezmény vagy támogatás összege. (2) Az  egyetemes szolgáltató a  lakossági fogyasztóknak nyújtott 10.  § és 11.  § szerinti mennyiségi kedvezményt támogatásként tartja nyilván, és így tünteti fel a lakossági fogyasztó számára kibocsátott számlán. 12/B. § (1) Az egyetemes villamosenergia- és földgázszolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Rezsivédelmi rendelet) szerint a rezsivédelmi szolgáltatás végzésére kijelölt, a  Get. 141/L.  § (1)  bekezdése szerinti elhatárolást végrehajtó gazdasági társaság részére a  Rezsistop  rendelet, illetve a  10.  § szerinti, ténylegesen érvényesített mennyiségi kedvezmény alapú kedvezmény biztosításával járó bevételkiesést és az  egyéb igazolt költségeket az  energiapolitikáért felelős miniszter elkülönített költségvetési forrásból ellentételezi. Az  ellentételezés a  földgáz egyetemes szolgáltató költségnövekedésének és bevételkiesésének kezelésére használható fel. (2) A Rezsivédelmi rendelet szerint a rezsivédelmi szolgáltatás végzésére kijelölt, az ország teljes területére hatályos engedéllyel rendelkező egyetemes villamosenergia-szolgáltató részére a Rezsistop rendelet, illetve a 11. § szerinti, ténylegesen érvényesített mennyiségi kedvezmény biztosításával járó bevételkiesést és az egyéb igazolt költségeket az energiapolitikáért felelős miniszter elkülönített költségvetési forrásból ellentételezi. Az ellentételezés a villamos energia egyetemes szolgáltató költségnövekedésének és bevételkiesésének kezelésére használandó fel. (3) Az  Árrendelet alapján történő kifizetések biztosítása érdekében a  12.  § szerinti kedvezmény pozitív ellenértékét az  energiapolitikáért felelős miniszter elkülönített költségvetési forrásból megtéríti a  villamos energiáról szóló  törvény szerinti átviteli rendszerirányító részére. A  megtérített összeg a  távhőszolgáltató költségnövekedésének és bevételkiesésének kezelésére használható fel. (4) Az e § szerinti ellentételezésre vonatkozó eljárási szabályokat kormányrendelet határozza meg. 12/C.  § Felhatalmazást kap a  Kormány, hogy a  12/B.  § szerinti ellentételezésre vonatkozó eljárási szabályokat rendeletben meghatározza.” 70. § A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013.  évi LIV.  törvény 1.  § (5)  bekezdésében a  „rendeletben meghatározott” szövegrész helyébe a „rendeletben (a továbbiakban: ESZ rendelet) meghatározott” szöveg lép. 71. § (1) A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény a 8. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki. (2) A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény az 9. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki. 30. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása 72. § A büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény a 65. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki: „A közérdekű munka kötelező átváltoztatása szabadságvesztésre” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2563 73. § A büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény a következő 344/A. és 344/B. §-sal egészül ki: „344/A. § (1) A bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt vagy oda letartóztatásba helyezett fiatalkorú nevelésének, ellátásának feltételeiről a  büntetés-végrehajtásért felelős miniszter gondoskodik. A  javítóintézeti nevelést a  javítóintézet hajtja végre, amely a  büntetés-végrehajtásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv. A javítóintézet irányításában az országos parancsnok közreműködik. (2) A  büntetés-végrehajtásért felelős miniszter a  rendszerszintű problémák és hiányosságok feltárása, illetve a javítóintézetek irányításával kapcsolatos feladatköre ellátása céljából – a jogszabályban meghatározottak szerint – átfogó vizsgálatot folytathat a  javítóintézetben, ha felmerül, hogy a  szolgáltatás, ellátás nyújtása súlyosan sérti az ellátott fiatalkorúak érdekeit. 344/B. § (1) Az országos parancsnok a javítóintézet irányítása körében a) kinevezi és felmenti tisztségéből a javítóintézeti parancsnokot, b) jóváhagyja a javítóintézet szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, valamint szakmai programját, c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § e) pontja szerinti ellenőrzés alapján évente egy alkalommal értékeli a javítóintézetekben zajló szakmai munka eredményességét, valamint a szakmai program végrehajtását, d) az Áht. 9. § e) pontja szerinti ellenőrzés alapján évente egy alkalommal értékeli a javítóintézetek gazdálkodásának szabályszerűségét és hatékonyságát, e) gondoskodik a javítóintézeti szakemberek képzéséről, továbbképzéséről, f) gondoskodik a javítóintézetek tekintetében az érdek-képviseleti fórum megalakításának feltételeiről, g) kivizsgálja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 36. § (2) bekezdése alapján hozzá érkező panaszokat és szükség esetén intézkedik a panaszt kiváltó okok megszüntetése iránt, h) gondoskodik a  javítóintézetben működő biztonsági rendszer kialakításáról, továbbá jogosult a  biztonsági rendszer ellenőrzésére, valamint i) gyakorolja a javítóintézetek tekintetében az Áht. 9. § f), h) és i) pontjában meghatározott hatáskört. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogköreinek gyakorlása során az országos parancsnok a) megtagadja a  javítóintézet szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását abban az  esetben, ha az jogszabályt sért, b) megtagadja a  javítóintézet szakmai programjának jóváhagyását abban az  esetben, ha az  nem felel meg az e törvényben vagy a szakmai jogszabályokban előírt követelményeknek, valamint c) a szakmai munka eredményességét különösen az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő által készített szakértői vélemény, az ügyészség ellenőrzése, illetve a javítóintézet által készített beszámoló alapján értékeli.” 74. § A büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény a 344/A. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki: „A javítóintézet irányítása és vezetése” 54. § (1) A  büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 345. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  javítóintézetet a  hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban álló javítóintézeti parancsnok vezeti.” (2) A  büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 345. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A  javítóintézet vagy a  javítóintézetben a  köznevelési oktatást végző köznevelési intézmény fiatalkorúak részvételével lebonyolított tanóráin, foglalkozásain, tantestületi és nevelőtestületi értekezletein a  büntetés- végrehajtási szervezet hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban álló tagja jelen lehet és a javítóintézet rendjének fenntartása érdekében intézkedhet.” 75. § (1) A  büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 346. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  javítóintézeti nevelést a  bíróság jogerős ügydöntő határozata alapján, e  törvény és a  javítóintézetek rendtartásáról szóló jogszabályban meghatározott intézeti rend szerint kell végrehajtani. A  Gyvt. 66/N.  § 2564 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám (2) bekezdése szerinti házirendet – a 344/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – a javítóintézeti parancsnok állapítja meg.” (2) A  büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 346. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt a fiatalkorú köteles a köznevelési oktatásban részt venni.” 76. § A büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény a következő 347/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki: „A javítóintézeti tanács 347/A. § (1) A javítóintézetben, valamint annak telephelyén működő javítóintézeti tanács (a továbbiakban: intézeti tanács) a fiatalkorúak értékelésével, nevelésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat ellátó szakmai, valamint döntéselőkészítő testület. (2) Az intézeti tanács vezetője a nevelési vezető. Az intézeti tanács tagja a növendékügyi iroda vezetője, a fiatalkorú csoportnevelője, a  biztonsági szolgálat vezetője, az  otthonvezető, a  szakértői csoport vezetője, a  pszichológus, továbbá tagja lehet a munkafoglalkoztatás vezetője és az orvos. (3) Az intézeti tanács a) dönt a fiatalkorúnak a fejlesztését és reintegrációját elősegítő foglalkozáson, programon való részvételéről, b) a fiatalkorú magatartása, tanulmányi eredményei és szorgalma, a  fiatalkorú fejlesztését és reintegrációját elősegítő foglalkozáson, programon való részvétele, aktivitása, együttműködési készsége alapján kéthavonta értékelést végez, és szükség szerint dönt a fejlesztés, illetve a reintegráció előmozdítását célzó foglalkozás, program megváltoztatásáról, valamint c) dönt a fiatalkorú eltávozásának engedélyezéséről. (4) Az intézeti tanács javaslatot tesz a) a javítóintézeti parancsnoknak a fiatalkorú aa) zárt jellegű javítóintézeti részlegben történő elhelyezésére vagy ennek mellőzésére, a zárt jellegű javítóintézeti részlegben történő elhelyezés meghosszabbítására és az elhelyezés megszüntetésére, ab) szabadságának engedélyezésére vagy megtagadására, ac) gyermekével történő együttes elhelyezésének engedélyezésére vagy megtagadására, ad) utógondozó részlegen való elhelyezésének engedélyezésére vagy a  fiatalkorú erre irányuló kérelme elutasítására, továbbá b) a büntetés-végrehajtási bírónak a fiatalkorú ideiglenes elbocsátására vagy ennek mellőzésére. (5) Az intézeti tanács működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. (6) Az  intézeti tanács legalább havonta ülésezik. Az  intézeti tanácsot az  intézeti tanács vezetője hívja össze, de az összehívását az intézeti tanács bármely tagja kezdeményezheti.” 77. § A büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 357. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A fiatalkorú kapcsolattartásának formái:) „c) telefonbeszélgetés, továbbá a telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás,” 78. § A büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény a következő 359/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki: „A telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás 359/A.  § A telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás havonta legalább egy alkalommal, alkalmanként legalább 60 percben engedélyezhető.” 79. § A büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 364. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A szabadság engedélyezéséről – az intézeti tanács javaslatára – a javítóintézeti parancsnok dönt.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2565 80. § (1) A  büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 368. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Testi kényszer a fiatalkorúval szemben a) a javítóintézeti parancsnok vagy távollétében az  ügyeletes vezető, ezek távollétében a  biztonsági szolgálat vezetője rendelkezése alapján, vagy b) sürgős szükség esetén – így különösen súlyos fegyelmi vétség elkövetésének megakadályozása, a fiatalkorú saját vagy más személy életét vagy testi épségét veszélyeztető magatartásának elhárítása érdekében – az a) pont szerinti rendelkezés hiányában, haladéktalan intézkedésként alkalmazható. Testi kényszert a  fiatalkorúval szemben az  ehhez szükséges kiegészítő képzésben részesült vagy megfelelő szakirányú képesítéssel, képzettséggel rendelkező javítóintézeti rendész alkalmazhat” (2) A  büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 368. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A kényszerítő eszköz alkalmazását a javítóintézeti parancsnok részére haladéktalanul jelenteni kell. A kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét a javítóintézeti parancsnok köteles megvizsgálni.” 81. § A büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 378. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Ha a  fegyelmi eljárás során megállapítást nyer, hogy a  fiatalkorú az  intézet rendjét súlyosan megsértette, a fegyelmi bizottság indítványozza a javítóintézeti parancsnoknak az intézeti tanács összehívását. (2) Az intézeti tanács az eset összes körülményeit és a fiatalkorú eddigi intézeti életútját megvizsgálja, a fiatalkorút meghallgatja, és javaslatot tesz a  javítóintézeti parancsnoknak a  fiatalkorú zárt jellegű javítóintézeti részlegben való elhelyezésére vagy annak mellőzésére. Ha az  intézeti tanács nem javasolja az  elhelyezést, vagy az  intézeti tanács javaslata ellenére a javítóintézeti parancsnok mellőzi a fiatalkorú elhelyezését, úgy a fegyelmi bizottság más büntetést szab ki.” 82. § (1) A  büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Felhatalmazást kap a  Kormány, hogy  rendeletben állapítsa meg a  javítóintézet irányítására és szervezetére vonatkozó – az  e  törvényben meg nem határozott – szabályokat, ennek részeként különösen a  javítóintézeti parancsnok és a nevelési vezető jogállására és tevékenységére vonatkozó szabályokat.” (2) A  büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(6) Felhatalmazást kap a  büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy a  javítóintézeti rendészek kiegészítő képzésének és a vizsgájának részletes tartalmi feltételeit vagy ezek díját, a vizsgaszabályzatot, valamint a kiegészítő képzésnek és vizsgának megfelelő szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét a  rendészetért felelős miniszterrel, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel, valamint a köznevelésért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza. (7) Felhatalmazást kap a  büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy a  javítóintézetek rendtartását az  igazságügyért felelős miniszterrel, valamint a  gyermekek és az  ifjúság védelméért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben állapítsa meg.” 83. § A büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény   1. 20.  § (8)  bekezdésében a  „javítóintézet igazgatójának döntése – ha jogszabály kivételt nem tesz  – végrehajtható.” szövegrész helyébe a „javítóintézeti parancsnok döntése – ha jogszabály kivételt nem tesz – végrehajtható.” szöveg,   2. 76. § (2) bekezdés j) pontjában az „arcképmására,” szövegrész helyébe az „arcképmására és hangjára,” szöveg,   3. 76. § (3b) bekezdésében az „intézet területén” szövegrész helyébe az „intézet, illetve a javítóintézet területén” szöveg,   4. 77.  § (3)  bekezdésében az „A gyermekek és az  ifjúság védelméért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „Az országos parancsnok” szöveg,   5. 343.  § (2)  bekezdésében az „igazgatóját” szövegrész helyébe a „nevelési tevékenységért felelős vezetőjét” szöveg és az „igazgató” szövegrész helyébe a „nevelési vezető” szöveg,   6. 348. § (3) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 2566 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám   7. 350.  § (3)  bekezdésében a „javítóintézet igazgatójának” szövegrész helyébe a „nevelési vezető számára” szöveg,   8. 350. § (4) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg,   9. 351. § (1) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 10. 351/A. § (1) bekezdésében a „javítóintézet igazgatója” szövegrész helyébe a „nevelési vezető” szöveg, 11. 356. § (1) bekezdés b) pontjában az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 12. 357. § (5) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 13. 357. § (6) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 14. 361. § (5) bekezdésében az „Az igazgató” szövegrész helyébe az „A javítóintézeti parancsnok” szöveg, 15. 365. § (1) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 16. 365. § (2) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 17. 366. § (1) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 18. 367. § (1) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 19. 367. § (2) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 20. 367. § (3) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 21. 367. § (4) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 22. 369. § (2) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a javítóintézeti parancsnok” szöveg, 23. 369. § (6) bekezdésében az „ , azzal” szövegrész helyébe az „azzal,” szöveg, 24. 370.  § (1)  bekezdésében a  „gyermekek és az  ifjúság védelméért” szövegrész helyébe a  „büntetés- végrehajtásért” szöveg, 25. 371. § (1) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 26. 371.  § (2)  bekezdésében az „a gyermekek és az  ifjúság védelméért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az országos parancsnok” szöveg, 27. 372. § (2) bekezdésében az „az igazgatóval” szövegrész helyébe az „a javítóintézeti parancsnokkal” szöveg, 28. 373. § (2) bekezdés b) pontjában az „igazgatói” szövegrész helyébe a „parancsnoki” szöveg, 29. 373. § (4) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 30. 374. § (2) bekezdés b) pontjában az „az igazgatói” szövegrész helyébe az „a parancsnoki” szöveg, 31. 377. § (2) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a javítóintézeti parancsnok” szöveg, 32. 378. § (3) bekezdésében az „Az igazgató” szövegrész helyébe az „A javítóintézeti parancsnok” szöveg, 33. 378. § (4) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 34. 382. § (1) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 35. 384. § (1) bekezdés b) pontjában a „befejezni” szövegrész helyébe a „befejezni,” szöveg, 36. 384. § (2) bekezdésében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 37. 384. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „az igazgató” szövegrész helyébe az „a nevelési vezető” szöveg, 38. 415. § (1) bekezdésében az „az igazgató az ügyészségnél kezdeményezheti a letartóztatás végrehajtási helye megváltoztatásának indítványozását.” szövegrész helyébe az „a javítóintézeti parancsnok az  ügyészségnél kezdeményezheti a letartóztatás végrehajtási helye megváltoztatásának indítványozását.” szöveg, 39. 419. § (3) bekezdésében a „javítóintézet igazgatója” szövegrész helyébe a „nevelési vezető” szöveg, 40. 420. § (3) bekezdésében az „az igazgatóval” szövegrész helyébe az „a javítóintézeti parancsnokkal” szöveg, 41. 436/F. §-ában a „3” szövegrészek helyébe a „4” szöveg lép. 84. § Hatályát veszti a  büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény a) 193.  § (6)  bekezdésében a „gyermekek és az  ifjúság védelméért felelős miniszter felügyelete alá tartozó” szövegrész, b) „A javítóintézeti nevelés célja és felügyelete” alcím címében az „és felügyelete” szövegrész. 31. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása 85. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  2019. július 1.  napjától kezdődően keletkező adókötelezettségre nem kell alkalmazni a  3.  § (3) és (4) bekezdését, a 7. § (4), (5) és (7) bekezdését, valamint a 7/A. §–7/C. §-t.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2567 86. § Hatályát veszti a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény a) 5/A. §-ában a „2026. június 30-ig” szövegrész, b) 12. §-a. 32. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása 87. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény 126/A. alcíme a következő 328/B. §-sal egészül ki: „328/B. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezet a) hivatásos állományának tagja a javítóintézethez is, b) rendvédelmi igazgatási alkalmazottja a javítóintézethez átrendelhető (a  továbbiakban: javítóintézeti átrendelés) a  60.  § (1) és (2)  bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával, javítóintézeti munkakör betöltése céljából, amennyiben az  Mt. 44/A.  §-ában foglalt feltételeknek megfelel és a javítóintézeti munkakör tekintetében meghatározott képesítési előírásoknak megfelel. (2) A javítóintézeti átrendelés elrendelésére a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka jogosult. (3) A javítóintézeti átrendelés időtartama négy hónap lehet, amelyet az átrendelt beleegyezése esetén a büntetés- végrehajtás országos parancsnoka határozatlan időre meghosszabbíthat. (4) A  javítóintézeti átrendelés elrendelését megelőzően el kell végezni a  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997.  évi XXXI.  törvény (a  továbbiakban: Gyvt.) 10/E–10/H.  §-a szerinti, a  gyermekvédelmi intézményben lévő munkakör betöltésére kiválasztott pályázó tekintetében lefolytatandó kifogástalan életvitel ellenőrzést azzal, hogy munkáltatónak a Gyvt. szabályai tekintetében a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka minősül. Ha a  Gyvt. 10/F.  § (4)  bekezdés a) vagy c)  pontja szerinti kizáró ok valamelyike fennáll, a  javítóintézeti átrendelés elrendelésére nem kerülhet sor, ugyanakkor ezen ellenőrzés eredménye a  szolgálati viszony vagy a rendvédelmi igazgatás szolgálati jogviszony fennállására nem hat ki. (5) A  javítóintézeti átrendelés tartama alatt a  Gyvt. 10/E–10/H.  §-ának alkalmazásával elvégezhető a  gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott tekintetében a  foglalkoztatás időtartama alatt lefolytatható kifogástalan életvitel ellenőrzés is azzal, hogy a  Gyvt. 10/H.  § (1)  bekezdés b)  pontjában foglaltak helyett kifogásolható életvitel megállapítása esetén az  átrendelés azonnali hatállyal történő megszüntetéséről kell intézkedni, ugyanakkor ezen ellenőrzés eredménye a  szolgálati viszony vagy a  rendvédelmi igazgatás szolgálati jogviszony fennállására nem hat ki. (6) A hivatásos állomány javítóintézethez átrendelt tagja tekintetében a) az átrendelést megelőző két éven belül elvégzett, „Alkalmas” minősítéssel záruló pszichológiai alkalmassági vizsgálat megfelel a javítóintézeti foglalkoztatáshoz szükséges pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak, b) a fegyelmi jogkört a javítóintézeti parancsnok gyakorolja, c) a javítóintézeti átrendelés ideje alatt a  munkarenddel, a  napi munkavégzéssel és a  szabadság kiadásával kapcsolatos munkáltatói jogköröket, valamint – a  szolgálati viszony megszüntetése kivételével – a  szolgálati viszonyt érintő munkáltatói jogköröket a  javítóintézeti parancsnok, a  szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogkört a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka gyakorolja, d) az illetmény folyósítása, valamint a  foglalkoztatással kapcsolatos költségek az  átrendelés helye szerinti javítóintézetet terhelik. (7) A hivatásos állomány javítóintézethez átrendelt tagja a) a javítóintézeti átrendelés időtartama alatt a javítóintézetnél végzett munkája során rendfokozatát nem használja, és polgári ruházatban látja el feladatait, b) illetményére, illetményjellegű juttatásaira a  javítóintézetnek az  ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok az  irányadók, azzal, hogy az  illetménye nem lehet kevesebb, mint az  eredeti szolgálati beosztásában megállapított illetménye, c) keresőképtelensége esetén a 147. § és a 148. § szerinti szabályok alkalmazásával jogosult a 168. § szerinti távolléti díjra. (8) A javítóintézethez átrendelt rendvédelmi igazgatási alkalmazott tekintetében a 60. § (1) és (2) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy a) a hivatásos állomány tagján a rendvédelmi igazgatási alkalmazottat, 2568 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám b) az eredeti szolgálati beosztáson a rendvédelmi igazgatási alkalmazott által eredetileg betöltött munkakört, c) szolgálati feladaton a munkaköri feladatot kell érteni. (9) A javítóintézethez átrendelt rendvédelmi igazgatási alkalmazott tekintetében a) a javítóintézeti foglalkoztatáshoz szükséges pszichológiai alkalmassági vizsgálatot a  javítóintézeti átrendelést megelőzően el kell végezni, b) a fegyelmi jogkört a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka gyakorolja, c) a javítóintézeti átrendelés ideje alatt a  munkarenddel, a  napi munkavégzéssel és a  szabadság kiadásával kapcsolatos munkáltatói jogköröket, valamint – a  foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése kivételével – a foglalkoztatási jogviszonyát érintő munkáltatói jogköröket a javítóintézeti parancsnok, a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésével kapcsolatos munkaáltatói jogkört a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka gyakorolja, d) az illetmény folyósítása, valamint a  foglalkoztatással kapcsolatos költségek az  átrendelés helye szerinti javítóintézetet terhelik. (10) A javítóintézethez átrendelt rendvédelmi igazgatási alkalmazott a) illetményére, illetményjellegű juttatásaira a  javítóintézetnek az  ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok az irányadók, azzal, hogy az illetménye nem lehet kevesebb, mint az eredeti munkakörében megállapított illetménye, b) keresőképtelensége esetén a 289/R. § szerinti szabályok alkalmazásával jogosult az e törvény szerinti távolléti díjra.” 88. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény XXXII. Fejezete a következő 380. §-sal egészül ki: „380.  § A büntetés-végrehajtási szervezet állományának a  javítóintézeti munkakörökbe történő bevonását lehetővé tevő munkáltatói intézkedések veszélyhelyzeti szabályairól szóló 438/2025.  (XII. 23.) Korm.  rendelet alapján elrendelt, az  Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvény hatálybalépésének időpontjában fennálló javítóintézeti átrendelés új munkáltatói intézkedés meghozatala nélkül a  328/B.  § szerint elrendelt javítóintézeti átrendelésnek minősül azzal, hogy a  328/B.  § (3)  bekezdése szerinti négy hónapos határidőt a javítóintézeti átrendelés elrendelésének eredeti időpontjától kell számítani, míg a 328/B. § (4) bekezdése szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzést – ha a Gyvt. szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzésre az átrendeléskor nem került sor – öt napon belül kezdeményezni kell.” 89. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 2. pont a) alpontjában a „szervnél rendszeresített” szövegrész helyébe a „szervnél vagy a rendvédelmi szerv által irányított szervnél rendszeresített” szöveg lép. 33. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény módosítása 90. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 261. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A  (4)  bekezdéstől eltérően a  kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.  (IX. 29.) Korm. rendelet 4. mellékletének 1. pontja szerinti étterem és 3. pontja szerinti cukrászda vendéglátással kapcsolatos szolgáltatásai után a hozzájárulás mértéke 2 százalék.” (2) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 261. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A (4a) bekezdés szerinti kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2569 34. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása 91. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 110. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az adó mértéke a) az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú benzin után, amely nem teljesíti az  ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét, az  (1)  bekezdés a)  pont aa)  alpontjától és (4)  bekezdés a) pontjától eltérően 139 550 Ft/ezer liter, b) az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú gázolaj után, az  (1)  bekezdés c)  pont ca) alpontjától és (4) bekezdés a) pontjától eltérően 128 280 Ft / ezer liter, c) a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonsági kőolajtermék készletéből felszabadított 2710  19  44  KN-kódú gázolaj után, az  (1)  bekezdés c)  pont ca)  alpontjától és (4)  bekezdés a)  pontjától eltérően 128 280 Ft / ezer liter.” 35. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása 92. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Nem terheli adófizetési kötelezettség az Szja tv. 70. § (4a) bekezdése szerint megállapított jövedelmet.” 36. A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény módosítása 93. § Hatályát veszti a  veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021.  évi CXXX.  törvény 28. alcíme. 37. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása 94. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 193. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  szénhidrogén-kutatáshoz, -feltáráshoz, -termeléshez, -szállításhoz, -kezeléshez kapcsolódó beruházások, energetikai célú építmény – ideértve a kőolaj- és üzemanyag-ellátásbiztonságot támogató építési beruházást is – megvalósítására irányuló beruházások, valamint a  közúti közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó beruházások abban az  esetben is kiemelt beruházássá és az  azokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthatók, ha európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználása nélkül valósulnak meg.” 38. A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény módosítása 95. § (1) A  Magyarország 2025.  évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024.  évi LXXIV.  törvény 247.  § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  tárgyévben a  Magyarország 2025.  évi központi költségvetéséről szóló 2024.  évi XC.  törvény 2.  melléklet II. rész 62. pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzat a tárgyévi befolyó és a  tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adóbevétele közötti többletnek a  tárgyévi és a  tárgyévet megelőző szolidaritási hozzájárulás különbözetével korrigált összegét (a  továbbiakban: fizetési kötelezettség) a Területfejlesztési Alap részére a  tárgyév május és november havi nettó finanszírozás keretében, és a  tárgyévet követő évben június 30-áig nettó finanszírozás keretében, a  25.  mellékletben meghatározott számítási módszer alapján teljesíti.” (2) A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 247. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A tárgyév május és november hónapokban, valamint a tárgyévet követő év június 30-áig teljesítendő fizetési kötelezettség önkormányzatonkénti összegét az  államháztartásért felelős miniszter a  területfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével  rendeletben határozza meg az  önkormányzatoknak az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti 3., 9. és 12. havi időközi költségvetési jelentésében (a továbbiakban: időközi költségvetési jelentés) jelzett helyi iparűzési adóbevétele összegének figyelembevételével. 2570 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám (4) Ha a  25.  melléklet szerinti számítási módszer alapján a  tárgyhónapra vonatkozó fizetési kötelezettség értéke negatív szám, akkor az  önkormányzatnak a  tárgyhónapra vonatkozóan fizetési kötelezettsége nincs. A  tárgyévi tényleges helyi iparűzési adóbevétel 12. havi időközi költségvetési jelentésben jelzett összege alapján a tárgyévet követő évben, június 30-áig nettó finanszírozás keretében történik a  tárgyévi fizetési kötelezettség elszámolása. Ha a 25. melléklet szerinti számítási módszer alapján, a 12. havi időközi költségvetési jelentés szerint a tárgyhónapra vonatkozó fizetési kötelezettség értéke negatív szám, akkor az önkormányzat annak abszolút értékét a tárgyévet követő év március havi nettó finanszírozás keretében megkapja.” 39. Az automata bankjegykiadó gépek telepítéséről szóló 2025. évi XVIII. törvény módosítása 96. § (1) Az automata bankjegykiadó gépek telepítéséről szóló 2025. évi XVIII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás biztosítása érdekében) „a) ATM-et üzemeltető hitelintézet – az (1a)–(1c) bekezdésben foglalt eltéréssel – az e törvény hatálybalépésekor már meglévő ATM üzemeltetését – ide nem értve az ATM cseréjét –, valamint” (nem szüntetheti meg.) (2) Az  automata bankjegykiadó gépek telepítéséről szóló 2025.  évi XVIII.  törvény 3.  §-a a  következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás biztosítása érdekében ATM-et üzemeltető hitelintézet a  már meglévő ATM üzemeltetésének helyszínét indokolt esetben kizárólag akkor módosíthatja, ha az  ATM leszerelését követően az  érintett településen, fővárosi kerületen belül változatlanul üzemeltet ATM-et. (1b) Ha az  ATM cseréje egy adott helyszínen kizárólag technológiai, műszaki okok miatt – így különösen a kihelyezendő új ATM méretei, védelmi követelményei miatt – nem valósítható meg, akkor a csere ATM kizárólag az érintett településen, fővárosi kerületen belül telepíthető. (1c) Az (1a) bekezdés alkalmazásában indokolt esetnek minősül különösen, ha az ATM-üzemeltetés helyszínének megváltoztatása a) ATM-mel nem ellátott településen történő telepítést eredményez, b) az érintett településen, fővárosi kerületen belül az átlagos készpénzfelvételi forgalmi adatok alapján igazolható, c) az ATM üzemeltetését biztosító helyiségbérleti szerződés bérbeadó általi felmondásának következménye.” 40. Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény módosítása 97. § Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A különadó mértéke) „b) a 2026-ban kezdődő adóévben a (3) bekezdés szerinti adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 30 százalék.” 98. § Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény 1. § (15) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(15) A  (13)  bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege a  (14)  bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 10 százaléka, de legfeljebb az e § szerinti különadó (14) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő összegének 30 százaléka, figyelemmel a  (16)  bekezdésre, azzal, hogy az  állampapírok e  bekezdés szerinti  napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.” 99. § Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025.  évi LIV.  törvény I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki: „2/A. Az energiaellátók különadó kötelezettsége 2/A.  § (1) A  távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008.  évi LXVII.  törvény (e § alkalmazásában a  továbbiakban: Távhő  törvény) által előírt adókötelezettségen túl a Távhő  törvény szerint a  2026-ban kezdődő adóév első  napján az  energiaellátók jövedelemadója alanyának minősülő, a  Távhő  törvény 10.  § 1.  pont M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2571 1.1–1.6. alpontja és 1.8. alpontja szerinti adózó a 2026-ban kezdődő adóévre a (2)–(8) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett. (2) A  különadó alapja az  energiaellátók jövedelemadója alkalmazásában jövedelemadó-köteles tevékenységek 2024. adóévi éves beszámolóban kimutatott árbevétele. (3) A különadó mértéke a (2) bekezdés szerinti adóalap 0,5 százaléka, azzal, hogy az e § alapján fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a  Távhő  törvény 6.  §-a szerint megállapított 2024. adóévi jövedelemadó-alap 50 százalékát. (4) Amennyiben az  (1)  bekezdés szerinti adóalany a  2024–2026. adóévekben átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással érintett, akkor a  (2)  bekezdés szerinti adóalapot a  jogelőd(ök), illetve a  jogutód(ok) adatainak figyelembevételével állapítja meg. (5) Az  (1)  bekezdés szerinti adózó a  különadót a  2026-ban kezdődő adóév harmadik hónapjának utolsó  napjáig külön nyomtatványon megállapítja és megfizeti. (6) A  megszűnő vagy a  különadó hatálya alól bármely egyéb okból a  2026-ban kezdődő adóév harmadik hónapjának utolsó napjáig kikerülő, (1) bekezdés szerinti adóalany az e § szerinti kötelezettségét a megszűnését vagy a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le. (7) Az  e § szerinti különadó adónak minősül. Az  e §-ban nem szabályozott kérdésekben az  adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók. (8) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.” 41. A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény módosítása 100. § A Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény 51.  §-a a  következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az  állam készfizető kezesként felel a  Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a  jogszabályban meghatározott feladatainak érdekében belföldről, vagy külföldről felvett hiteleiből erednek. (4) A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a (3) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosítékot nem írhat elő.” 101. § A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében a „mértékéig átcsoportosíthat.” szövegrész helyébe a  „mértékéig – legfeljebb összesen 860 milliárd  forint összegben  – átcsoportosíthat.” szöveg lép. 102. § A Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény 43.  §-a a  következő (4c) bekezdéssel egészül ki: „(4c) Az önkormányzatnak nem kell megfizetnie az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást, ha annak a 2. melléklet 62. pontja szerint számított összege nem haladja meg az 50,0 millió forintot.” 103. § A Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény 51.  § (1)  bekezdésében az „50 000,0” szövegrész helyébe a „371 000,0” szöveg lép. 104. § (1) A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 2. melléklete a 10. melléklet szerint módosul. (2) A  Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény 10.  melléklete a  11.  melléklet szerint módosul. Dr. Sulyok Tamás s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke 2572 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 1. melléklet a 2026. évi XIV. törvényhez A Magyarország területére történő behozatal vonatkozásában bejelentésköteles mezőgazdasági termékek köre A B 1 Vámtarifaszám Termék megnevezése 2 0201 Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve 3 0202 Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva 4 0203 Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva 5 0204 Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva 6 ex 0207 Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva 7 0407 Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve 8 0710 Zöldség (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva 9 ex 1001 99 00 Közönséges búza 10 1002 Rozs 11 1003 Árpa 12 1005 90 00 Kukorica 13 1008 Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle 14 1101 Búzaliszt vagy kétszeres liszt 15 1102 Gabonaliszt (kivéve búza- vagy kétszeres liszt) 16 1104 Másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált); gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve, az 1006 vtsz alá tartozó rizs kivételével 17 1205 10 90; 1205 90 Olajrepce- vagy repcemag, törve is (a vetőmag kivételével) 18 1206 00 91; 1206 00 99 Napraforgómag, törve is 19 1512 Napraforgómag-, pórsáfránymag- és gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva 20 1514 Repce- és mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva 21 1905 10 00 Ropogós kenyér 22 2005 Zöldség (kivéve a cukrozott) ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva (kivéve paradicsom és az ehető gombák), nem fagyasztva 23 2204 Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust (kivéve a szőlőlevet) és kivéve a 2209 vtsz alá tartozó borecetet 24 04011010 Tej, tejszín nem sűrítve, nem édesítve, max. 1% zsírtartalommal, max. 2 literes kiszerelésben 25 04012011 Tej, tejszín nem sűrítve, nem édesítve, 1,1–3% zsírtartalommal, max. 2 literes kiszerelésben 26 04012091 Tej, tejszín nem sűrítve, nem édesítve, 3,1–6% zsírtartalommal, max. 2 literes kiszerelésben 27 04069078 Gouda sajt (legfeljebb 40% zsírtartalommal, és több mint 47%, de legfeljebb 72% víztartalommal) (kivéve friss sajt, a reszelt vagy őrölt sajt, az ömlesztett sajt és a kék erezetű sajt) 28 04069023 Edam sajt (kivéve friss sajt, a reszelt vagy őrölt sajt, az ömlesztett sajt és a kék erezetű sajt) 29 04051011 Természetes vaj max. 85% zsírtartalommal, max. 1 kg kiszerelésben 30 17019910 Fehér cukor M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2573 2. melléklet a 2026. évi XIV. törvényhez Magyarországi üzemanyagellátással kapcsolatos adatok szolgáltatására kötelezettek, valamint az adatszolgáltatással érintett adatok A B 1 Adatszolgáltató Adatszolgáltatással érintett adatok 2 Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség A biztonsági kőolaj, motorbenzin és motorikus gázolaj készletekre vonatkozóan KN-kód szerinti bontásban: a) napi nyitó (nem kiszállított) biztonsági készlet b) felszabadított készletből értékesítésre leszerződött mennyiség (gazdálkodó szervezetenként, szerződésenként) c) a felszabadított készletből értékesítésre leszerződött mennyiségből az a mennyiség, amely esetében pénzügyileg az ellentételezés megtörtént d) adóraktárakban átadott mennyiség (gazdálkodó szervezetenként) e) kiszállított mennyiség (gazdálkodó szervezetenként, szállítás helyének a szállítási mód megjelölésével) f) visszapótlásra került mennyiség (gazdálkodó szervezetenként) g) záró biztonság készlet 3 MOL Downstream Zártkörűen Működő Részvénytársaság (mint kőolaj- és üzemanyag- forgalmazási nagykereskedői, valamint kőolaj-feldolgozói tevékenységet végző gazdálkodó szervezet) I. Kőolajra vonatkozóan KN-kód szerinti megjelöléssel: a) napi kőolajimport mennyisége b) napi becsült feldolgozott kőolaj mennyisége (kőolajtermékenként) és havonta véglegesített adatok c) fennmaradó, feldolgozásra rendelkezésre álló kőolajkészlet mennyisége II. Motorbenzinre és motorikus gázolajra vonatkozóan KN-kód szerinti megjelöléssel: a) üzemanyag-értékesítés és -kiszállítás mennyisége, forrás és felhasználói szegmens szerinti bontásban: aa) szerződött felek szerint: aaa) saját (cégcsoporthoz tartozó) üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítés aab) telephelyi kiszállítás szerződött partner számára aac) viszonteladói töltőállomások részére történő kiszállítás ab) forrás szerint: aba) gyártott abb) biztonsági kőolajtermék készletből származó abc) egyéb nem biztonsági kőolajtermék készletből származó ac) felhasználói szegmens szerint: aca) napi becsült védett/hatósági áras üzemanyag és havonta véglegesített adatok acb) napi becsült nem védett/hatósági áras üzemanyag és havonta véglegesített adatok b) gyártott üzemanyag mennyisége c) Magyarországon tárolt üzemanyag mennyisége (KN-kód szerinti bontásban, tárolás helyének megjelölésével) d) üzemanyag importjára megkötött, jövőben teljesítésre kerülő szerződések alapján import üzemanyag mennyisége (KN-kód szerinti bontásban, szállítás időpontjának, valamint a tervezett tárolás, célállomás helyének megjelölésével) e) üzemanyagtöltő állomás (nem védett/hatósági áras) piaci ára 2574 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 4 A 3. sortól eltérő üzemanyag- forgalmazási nagykereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet Motorbenzinre és motorikus gázolajra vonatkozóan KN-kód szerinti megjelöléssel a) üzemanyag-értékesítés és -kiszállítás mennyisége, forrás és felhasználói szegmens szerinti bontásban aa) kiskereskedelmi partner szerint: aaa) saját üzemanyagtöltő állomásra kiszállítás aab) telephelyi kiszállítás aac) viszonteladói töltőállomások részére történő kiszállítás ab) forrás szerint: aba) biztonsági kőolajtermék készletből származó abb) nem biztonsági kőolajtermék készletből származó ac) felhasználói szegmens szerint: aca) védett/hatósági áras üzemanyag acb) nem védett/hatósági áras üzemanyag b) Magyarországon tárolt üzemanyag mennyisége (KN-kód szerinti bontásban, tárolás helyének megjelölésével) c) üzemanyag importjára megkötött, jövőben teljesítésre kerülő szerződések alapján import üzemanyag mennyisége (KN-kód szerinti bontásban, szállítás időpontjának, valamint a tervezett tárolás, célállomás helyének megjelölésével) M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2575 3. melléklet a 2026. évi XIV. törvényhez „1. melléklet az 1990. évi LXXXVII. törvényhez Hatósági áras termékek A) Termékek A B C 1 Termékszám (ITJ) (BTO) Megnevezés A hatósági ár megállapítója 2 11−3 Földgáz ára energiapolitikáért felelős miniszter 3 14−1 Villamosenergia ára energiapolitikáért felelős miniszter 4 A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 9. §-a alapján felszabadított biztonsági kőolajkészletből származó üzemanyagok energiapolitikáért felelős miniszter B) Szolgáltatások A B C 1 Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR kód) Megnevezés A hatósági ár megállapítója 2 46.18.11 (ebből: a gyógyszer ügynöki nagykereskedelme), 46.46.11 (ebből: gyógyszer nagykereskedelem), 47.00.74 Humán célú, a járóbeteg-ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással forgalmazható gyógyszerek kereskedelmi árrése egészségügyért felelős miniszter 3 az 56.10 kódból a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott vendéglátóhely üzlettípusokban felszámított felszolgálási díj vendéglátásért felelős miniszter ” 2576 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 4. melléklet a 2026. évi XIV. törvényhez „2. melléklet az 1990. évi LXXXVII. törvényhez A kereskedelemért felelős miniszter részére történő bejelentés adattartalma 1. cég elnevezése vagy üzemeltető neve 2. cégjegyzékszám 3. adószám 4. székhely 5. elektronikus kapcsolattartási adatok 6. legalább egy, a szolgáltató üzemanyagtöltő állomás-üzemeltetési jogosultságát igazoló védett dokumentum másolata 7. a 18/G. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kritériumokat alátámasztó adatok 8. más üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére vonatkozó nyilatkozat” 5. melléklet a 2026. évi XIV. törvényhez 1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8. pontja a következő 8.47. alponttal egészül ki: „8.47. a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. évi törvény 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott adóraktárban előállított és onnan közvetlenül vásárolt, pálinkazárjeggyel ellátott alkoholtermék, azzal, hogy a  juttató az  ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást vezet, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.” 6. melléklet a 2026. évi XIV. törvényhez „1. melléklet a 2005. évi CLXIV. törvényhez 1. Hatósági árréskorlátozással és a saját márkás termékek arányának korlátozásával érintett termékkategóriák A 1 Termékkategória megnevezése 2 Csirkemell 3 Csirkecomb 4 Csirke far-hát 5 Csirkeszárny 6 Egész csirke 7 Pulykamell 8 Sertéscomb 9 Sertéskaraj 10 Sertésoldalas 11 Sertéstarja 12 Sertészsír 13 Párizsi 14 UHT tehéntej 1,5% zsírtartalom 15 UHT tehéntej 2,8% zsírtartalom 16 ESL tehéntej 1,5% zsírtartalom M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2577 17 ESL tehéntej 2,8% zsírtartalom 18 Vaj 19 Tejföl 20 Natúr joghurt 21 Gyümölcsjoghurt 22 Trappista sajt 23 Tehéntúró 24 Margarin 25 Napraforgó- és repceolaj 26 Finomliszt BL 55 27 Rétesliszt BFF 55 28 Kristálycukor (fehér cukor) 29 Fokhagyma 30 Étkezési burgonya az újburgonya kivételével 31 Friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás) 32 Marha-fehérpecsenye 33 Marhafelsál 34 Sertésmájas és sertésmájkrém 35 Sajtkrém, kenhető sajt 36 Alma 37 Körte 38 Szilva 39 Szőlő 40 Fejes káposzta 41 Paradicsom 42 Vöröshagyma 43 Zöldpaprika 44 Bébiétel 2. Az 1. pontban foglalt táblázat 2–11., valamint a 32. és 33. sora szerinti termékkategóriába tartozó terméken annak friss, hűtött, fagyasztott termék csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, előcsomagolt és csomagolás nélküli formáját is érteni kell. 3. Az  1.  pontban foglalt táblázat 14–24., valamint 35. sora szerinti termékkategóriába tartozó terméken annak laktózmentes változatát is érteni kell.” 2578 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 7. melléklet a 2026. évi XIV. törvényhez „2. melléklet a 2005. évi CLXIV. törvényhez 1. Hatósági árréskorlátozással és a saját márkás termékek arányának korlátozásával érintett termékkategóriák A 1 Termékkategória megnevezése 2 Egészségügyi papír (toalettpapír) 3 Papír zsebkendő 4 Alufólia 5 Papír kéztörlő henger 6 Öblítő 7 Folyékony mosószer 8 Mosópor 9 Mosogatószer 10 Általános tisztítószer 11 Folyékony súrolószer 12 Gépi mosogatótabletta 13 Tusfürdő 14 Fogkrém 15 Folyékony szappan 16 Sampon 17 Szappan 18 Fogkefe 19 Kézfertőtlenítő gél 20 Borotvahab 21 Borotvazselé 22 Testápoló 23 Golyós dezodor 24 Izzadásgátló stift 25 Dezodor 26 Eldobható borotva 27 Utántöltő borotvafej 28 Egészségügyi betét 29 Tampon 30 Hintőpor 31 Eldobható nadrágpelenka                                                                 ” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2579 8. melléklet a 2026. évi XIV. törvényhez „1. melléklet a 2013. évi LIV. törvényhez Földgáz mennyiségi kedvezmény számítása 1. A  10.  § (2)  bekezdése szerinti elszámoló számlák esetén a  2026. januári fogyasztás kiszámítása az  egyetemes szolgáltató e melléklet hatálybalépésének napján érvényes üzletszabályzata szerinti termikus fogyasztás számítási módszer alkalmazásával történik. 2. A 10. § (3) bekezdése szerinti részszámlák esetén a mennyiségi kedvezmény kiszámítása az alábbi képlet szerint történik: 2.1. 2025.  évi éves leolvasást követő elszámoló számlával rendelkező részszámlás lakossági földgázfogyasztó esetén: mennyiségi kedvezmény (MJ) = X (2025.  évi elszámoló számlán szereplő éves mennyiség) * 0,194281 [a januári hónapra vonatkozó, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti jelleggörbe (a továbbiakban: jelleggörbe) szerinti mennyiség] * 1,3 (30%-os átlagos földgáz-felhasználási többlet mennyiség) * 0,3 (a 30%-os kedvezmény); A mennyiségi kedvezmény kiszámításához az  egyetemes szolgáltató a  2025.  évi éves leolvasást követő elszámoló számlát csak abban az  esetben veszi figyelembe, amennyiben annak elszámolási időszaka egyéves időtartamot tartalmaz. Egyéves időtartamnak minősül a  2024. év adott  naptári hónapjában kezdődő és a  2025. évnek a  2024. év adott  naptári hónapjával megegyező hónapban végződő időszaka. Egyéves elszámolási időszakkal nem rendelkező elszámoló számla hiányában a  mennyiségi kedvezmény meghatározása a  2.2.  alpontban részletezett módszerrel történik.  (Az időszak kezdő és záró időpontjától számított legfeljebb 10  naptári  napos eltérés nem érinti az  időtartam egyéves időszaknak történő minősítését.) 2.2. 2025. évi éves leolvasást követő elszámoló számlával nem rendelkező részszámlás lakossági földgázfogyasztó esetén: mennyiségi kedvezmény (MJ) = X (2026. február 1-jén az egyetemes szolgáltató által nyilvántartott várható éves fogyasztása) * 0,194281 (a januári hónapra vonatkozó jelleggörbe szerinti mennyiség) * 1,3 (30%-os átlagos földgáz-felhasználási többlet mennyiség) * 0,3 (a 30%-os kedvezmény). 2.3. Ha a  2025.  évi éves leolvasást követő elszámoló számla 0 MJ mennyiségű fogyasztást tartalmazott – jellemzően az üres lakás beállítással rendelkező lakossági fogyasztó esetén –, de a 2026. évi éves leolvasás alapján a  lakossági fogyasztó már fogyasztott földgázt, akkor az  egyetemes szolgáltató – a  jelleggörbe alkalmazásával – a  2026.  évi éves elszámoló számla 2026. január 1. és 2026. január 31. közötti fogyasztás 30%-os mennyiségi mértékének megfelelő összegű mennyiségi kedvezményt biztosít.” 2580 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 9. melléklet a 2026. évi XIV. törvényhez „2. melléklet a 2013. évi LIV. törvényhez Villamosenergia mennyiségi kedvezmény számítása 1. A 11. § (1) bekezdése szerinti villamos energia mennyiségi kedvezmény (kWh) kiszámítása az alábbi képlet szerint történik: 1.1. Ha a 2026. januári tényfogyasztás meghatározásához rendelkezésre állnak havi mérőállás adatok, akkor ezen mérőállás adatok alapján számítandó a 2026 januárjára időarányosan meghatározott mennyiség 30%-ának megfelelő mértékű villamosenergia-mennyiség. 1.2. Az  1.1.  alpont hiányában a  2025.  évi éves leolvasást követő elszámoló számlával rendelkező lakossági fogyasztó esetén: mennyiségi kedvezmény (kWh) = X (2025.  évi elszámoló számlán szereplő éves mennyiség) * 1/12 (egy  hónapra jutó mennyiség) * 1,3 (30%-os átlagos villamosenergia-felhasználási többlet mennyiség) * 0,3 (a 30%-os kedvezmény); A mennyiségi kedvezmény kiszámításához az  egyetemes szolgáltató a  2025.  évi éves leolvasást követő elszámoló számlát csak abban az  esetben veszi figyelembe, ha annak elszámolási időszaka egyéves időtartamot tartalmaz. Egyéves időtartamnak minősül a  2024. év adott  naptári hónapjában kezdődő és a  2025. évnek a  2024. év adott  naptári hónapjával megegyező hónapban végződő időszaka. Egyéves elszámolási időszakkal nem rendelkező elszámoló számla hiányában a  mennyiségi kedvezmény meghatározása az  1.3.  alpontban részletezett módszerrel történik.  (Az időszak kezdő és záró időpontjától számított legfeljebb 10  naptári  napos eltérés nem érinti az  időtartam egyéves időszaknak történő minősítését.) 1.3. Az 1.1. és az 1.2. alpont hiányában: mennyiségi kedvezmény (kWh) = X (2026. február 1-jén az  egyetemes szolgáltató által nyilvántartott mértékadó éves fogyasztás) * 1/12 (egy hónapra jutó mennyiség) * 1,3 (30%-os átlagos villamosenergia- felhasználási többlet mennyiség) * 0,3 (a 30%-os kedvezmény). 1.4. Ha a  2025.  évi éves leolvasást követő elszámoló számla 0 kWh mennyiségű fogyasztást tartalmazott – jellemzően az üres lakás beállítással rendelkező lakossági fogyasztó esetén –, de a 2026. évi éves leolvasás alapján a lakossági fogyasztó már fogyasztott villamos energiát, akkor az egyetemes szolgáltató a 2026. évi éves elszámoló számla – 1/12 (egy hónapra jutó mennyiség) elve alapján – 2026. január 1. és 2026. január 31. közötti fogyasztás 30%-os mennyiségi mértékének megfelelő összegű kedvezményt biztosít.” 10. melléklet a 2026. évi XIV. törvényhez 1. A  Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény 2.  melléklet 3.3.  pont a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „a) Budapest Főváros Önkormányzata és a 30 000 fő lakosságszám feletti, nem városi jogállású támogatásra jogosult önkormányzatok esetén 6 994 000 forint/fő, b) a legfeljebb 30 000 fő lakosságszámú, továbbá a városi jogállású 30 000 fő feletti lakosságszámú támogatásra jogosult önkormányzatok esetén 9 280 000 forint/fő.” 2. A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 2. melléklet 3.4. pontja helyébe a következő pont lép: „3.4. A legfeljebb 30 000 fő lakosságszámú, továbbá a városi jogállású 30 000 fő feletti lakosságszámú támogatásra jogosult önkormányzatok a tárgyévben e jogcímen kapott támogatásnak a tárgyévet megelőző évi, önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatáshoz képesti növekményét kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményének emelésére fordíthatják.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2581 11. melléklet a 2026. évi XIV. törvényhez 1. A  Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény 10.  melléklet 1.  pont helyébe a következő pont lép: „1. A  tárgyévben a  2.  melléklet 62.  pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulást teljesítő települési önkormányzat a  tárgyévi befolyó és a  tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adóbevétele közötti többletnek a  tárgyévi és a  tárgyévet megelőző szolidaritási hozzájárulás különbözetével korrigált összeg 70%-át (a továbbiakban: fizetési kötelezettség) a Területfejlesztési Alap részére a tárgyév május, november és a tárgyévet követő év március havi nettó finanszírozás keretében teljesíti. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulást teljesítőként kell figyelembe venni az önkormányzatot abban az esetben is, ha a 2. melléklet 62. pontja szerint a szolidaritási hozzájárulás számított összege nem haladja meg az 50,0 millió forintot.” 2. A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 10. melléklet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „SZHtárgyév = tárgyévi szolidaritási hozzájárulás összege, abban az  esetben is, ha annak összege nem éri el az 50,0 millió forintot,” 2582 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám IX. Határozatok Tára Az Országgyűlés 14/2026. (V. 9.) OGY határozata az Országgyűlés elnökének megválasztásáról* 1. Az  Országgyűlés az  Alaptörvény 5.  cikk (2)  bekezdése és az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény 6. § (1) bekezdése alapján Forsthoffer Ágnest az Országgyűlés elnökévé megválasztja. 2. Ez a határozat az elfogadásakor lép hatályba. 3. Hatályát veszti az Országgyűlés elnökének megválasztásáról szóló 8/2022. (V. 2.) OGY határozat. Dr. Vitányi István József s. k., az Országgyűlés korelnöke Berki Ákos s. k., Dr. Kincse Csongor s. k., az Országgyűlés korjegyzője az Országgyűlés korjegyzője Az Országgyűlés 15/2026. (V. 9.) OGY határozata az Országgyűlés alelnökeinek és törvényalkotásért felelős alelnökének megválasztásáról** 1. Az  Országgyűlés az  Alaptörvény 5.  cikk (2)  bekezdése és az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény 6.  § (1)  bekezdése alapján az  Országgyűlés alelnökeivé, illetve  törvényalkotásért felelős alelnökévé a  következő képviselőket választja: Alelnök: Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó (TISZA) Kőszegi Krisztián (TISZA) Vitályos Eszter (Fidesz) 2026. május 13-tól Dr. Latorcai Csaba (KDNP) 2026. május 13-tól Dúró Dóra (Mi Hazánk) Törvényalkotásért felelős alelnök: Dr. Rák Richárd (TISZA) 2. Ez a határozat az elfogadásakor lép hatályba. 3. Hatályát veszti az  Országgyűlés alelnökeinek, a  törvényalkotásért felelős alelnökének, valamint jegyzőinek megválasztásáról szóló 9/2022. (V. 2.) OGY határozat.   * A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 9-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 9-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2583 4. Hatályát veszti az Országgyűlés háznagyának megválasztásáról szóló 10/2022. (V. 2.) OGY határozat. 5. Hatályát veszti az  Országgyűlés  törvényalkotásért felelős alelnökének megválasztásáról szóló 35/2025. (VI. 11.) OGY határozat. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Berki Ákos s. k., Dr. Kincse Csongor s. k., az Országgyűlés korjegyzője az Országgyűlés korjegyzője Az Országgyűlés 16/2026. (V. 9.) OGY határozata az Országgyűlés jegyzőinek megválasztásáról* 1. Az  Országgyűlés az  Alaptörvény 5.  cikk (2)  bekezdése és az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény 6. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés jegyzőivé a következő képviselőket választja: Berki Ákos (TISZA) Bodóczi István (TISZA) Néher András (TISZA) Rózsahegyi Áron (TISZA) Dr. Simon Zsuzsánna (TISZA) Sóti Anikó Zsuzsanna (TISZA) Ujvári Szilvia (TISZA) Dr. Csuzda Gábor (Fidesz) F. Kovács Sándor (Fidesz) Kovács Sándor (Fidesz) Németh Balázs Lajos (Fidesz) Varga Gábor (Fidesz) Dr. Simicskó István (KDNP) Dócs Dávid (Mi Hazánk) 2. Ez a határozat az elfogadásakor lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Berki Ákos s. k., Dr. Kincse Csongor s. k., az Országgyűlés korjegyzője az Országgyűlés korjegyzője * A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 9-i ülésnapján fogadta el. 2584 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám Az Országgyűlés 17/2026. (V. 9.) OGY határozata az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról* 1. Az  Országgyűlés az  Alaptörvény 5.  cikk (3)  bekezdése és az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény (a  továbbiakban: Ogytv.) 14.  § (1)  bekezdés a)  pontja, továbbá 18.  § (1) és (2)  bekezdése alapján országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít, azok tagjainak számát és feladatkörét az alábbiak szerint határozza meg, valamint tagjaivá a következő képviselőket választja: a) Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság (9 fő) A bizottság feladatköre: mezőgazdaság, élelmiszeripar. Tagok: Dr. Farkas Csongor (TISZA) Judák Zsolt (TISZA) Kovács Petra Judit (TISZA) Ráki Zsolt (TISZA) Ujvári Szilvia (TISZA) Varga Lőrinc Mihály (TISZA) Papp Zsolt (Fidesz) Pócs János (Fidesz) Dócs Dávid (Mi Hazánk) b) Digitalizációs és Technológiai Bizottság (8 fő) A bizottság feladatköre: digitális átállás, informatikai fejlesztések, kiberbiztonság, adatkezelés, innovációs politika. Tagok: Császár Martin (TISZA) Gyömbér Dávid (TISZA) Járosi Péter (TISZA) Rózsahegyi Áron (TISZA) Varga Balázs (TISZA) Molnárné dr. Lezsák Anna (Fidesz) Dr. Vitányi István József (Fidesz) Dr. Máthé Zsuzsa (KDNP) c) Egészségügyi Bizottság (9 fő) A bizottság feladatköre: egészségügy. Tagok: Dr. Gurzó Mária (TISZA) Jójárt Erika (TISZA) Dr. Juhász Áron (TISZA) Dr. Ruzsa Diána (TISZA) Dr. Simon Zsuzsánna (TISZA) Dr. Szabó Alexandra (TISZA) Horváth László (Fidesz) Kovács Sándor (Fidesz) Takács Péter (Fidesz) 2026. május 13-tól d) Élő Környezetért Felelős Bizottság (9 fő) A bizottság feladatköre: fenntarthatóság, klíma, környezet, vízgazdálkodás, állatvédelem. Tagok: Dr. Bihari Zoltán (TISZA) Kaprinyák Tibor (TISZA) Dr. Kovács Gyula (TISZA) Lontay László (TISZA) * A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 9-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2585 Dr. Nagy Márta (TISZA) Szimon Renáta (TISZA) Dr. Koncz Zsófia (Fidesz) 2026. május 13-tól Varga Gábor (Fidesz) V. Németh Zsolt (Fidesz) 2026. május 13-tól e) Európai Ügyek Bizottsága (9 fő) A bizottság feladatköre: uniós ügyek, uniós intézmények, közösségi jog, szubszidiaritás. Tagok: Dr. Czipa András (TISZA) Gyöngyösi István (TISZA) Horváth Nándor Zsolt (TISZA) Jelencsik József (TISZA) Dr. Sopov Ildikó Éva (TISZA) Trentin Balázs (TISZA) Dr. Bóka János (Fidesz) 2026. május 13-tól Dr. Hegedűs Barbara (Fidesz) Dr. Juhász Hajnalka (KDNP) f) Gazdasági és Energetikai Bizottság (17 fő) A bizottság feladatköre: gazdaságfejlesztés, energiapolitika, állami vagyonkezelés, turizmus, ipar, foglalkoztatáspolitika, piaci verseny, fogyasztóvédelem. Tagok: Dr. Bilisics Zita (TISZA) Bodóczi István (TISZA) Csatári Ernő (TISZA) Csőszi Attila (TISZA) Ferenczi Gábor (TISZA) Gombár Dávid (TISZA) Hatala-Orosz Csaba (TISZA) Juhász Roland Csongor (TISZA) Kiss János (TISZA) Dr. Koncz Áron (TISZA) Lovkó Csaba (TISZA) Veres Ádám (TISZA) F. Kovács Sándor (Fidesz) Szalai Piroska (Fidesz) Szijjártó Péter (Fidesz) 2026. május 13-tól Witzmann Mihály (Fidesz) Dr. Seszták Miklós (KDNP) g) Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság (9 fő) A bizottság feladatköre: honvédelmi ügyek, rendészeti ügyek. Tagok: Bakos Csaba Attila (TISZA) Borics Mihály (TISZA) Cseh Tamás (TISZA) Diószegi Judit (TISZA) Halmai Ferenc (TISZA) Weigand István (TISZA) Dr. Takács Árpád (Fidesz) Dr. Simicskó István (KDNP) Novák Előd (Mi Hazánk) 2586 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám h) Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság (12 fő) A bizottság feladatköre: alkotmányügy, jogalkotás, az Alaptörvényben nevesített intézményekkel kapcsolatos szakmai koordináció, nemzetközi alkotmányjogi együttműködés, emberi jogok, házszabályi rendelkezések értelmezése, nemzetiségi ügyek indítványai. Tagok: Dr. Bóka Zsolt (TISZA) Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó (TISZA) Dr. Hantosi István (TISZA) Dr. Kiss Máté Zsolt (TISZA) Dr. Miskolczi Orsolya (TISZA) Dr. Simon Krisztián Márk (TISZA) Dr. Stumpf Péter (TISZA) Tóth Norbert (TISZA) Dr. Csuzda Gábor (Fidesz) Szűcs Gábor (Fidesz) Tuzson Bence (Fidesz) 2026. május 13-tól Dr. Apáti István (Mi Hazánk) i) Közlekedési és Beruházási Bizottság (9 fő) A bizottság feladatköre: építésügy, beruházás, közlekedés. Tagok: Balajti István (TISZA) Csiszár Béla (TISZA) Molnár Zoltán (TISZA) Perticsné Kácsor Andrea (TISZA) Szafkó Zoltán Péter (TISZA) Szakács Péter Lajos (TISZA) Ágh Péter (Fidesz) 2026. május 13-tól Czirbus Gábor (Fidesz) Nagy Bálint (Fidesz) 2026. május 13-tól j) Külügyi Bizottság (9 fő) A bizottság feladatköre: külpolitika. Tagok: Berki Ákos (TISZA) Hajdu Márton (TISZA) Pásztor Anett (TISZA) Sóti Anikó Zsuzsanna (TISZA) Strompová Viktória (TISZA) Dr. Szabó Alexandra (TISZA) Balla Mihály (Fidesz) Németh Zsolt (Fidesz) Dr. Juhász Hajnalka (KDNP) k) Magyarságpolitikai Bizottság (9 fő) A bizottság feladatköre: nemzetpolitika. Tagok: Balogh Mihály (TISZA) Gajda Attila (TISZA) Dr. Gáspár Levente (TISZA) Kalázdi-Kerekes Kinga (TISZA) Dr. Kovács Áron (TISZA) Rost Andrea (TISZA) Dr. Csibi Krisztina (Fidesz) Molnárné dr. Lezsák Anna (Fidesz) Nacsa Lőrinc (KDNP) 2026. május 13-tól M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2587 l) Mentelmi Bizottság (6 fő) A bizottság feladatköre: mentelmi, összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyek, mandátumvizsgálat, vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó ügyek. Tagok: Czakó Czirbus Pál (TISZA) Dr. Sasi-Nagy Edit (TISZA) Veres Ádám (TISZA) Dr. Budai Gyula (Fidesz) Hidvéghi Balázs (Fidesz) 2026. május 13-tól Dr. Hargitai János (KDNP) m) Művelődési Bizottság (11 fő) A bizottság feladatköre: kultúra, sport, média. Tagok: Csézy Erzsébet (TISZA) Havasi Balázs (TISZA) Hende Máté (TISZA) Karsai-Juhász Katalin (TISZA) Radnai Márk (TISZA) Rápli Róbert (TISZA) Rost Andrea (TISZA) Dr. Csibi Krisztina (Fidesz) Horváth László (Fidesz) Szentkirályi Alexandra (Fidesz) Szabadi István (Mi Hazánk) n) Nemzetbiztonsági Bizottság (9 fő) A bizottság feladatköre: nemzetbiztonság. Tagok: Pásztor Anett (TISZA) Dr. Sopov Ildikó Éva (TISZA) Dr. Stumpf Péter (TISZA) Tóth Tamás (TISZA) Tóthmajor Balázs (TISZA) Velkey György László (TISZA) Dr. Hegedűs Barbara (Fidesz) Kocsis Máté (Fidesz) Dr. Apáti István (Mi Hazánk) o) Oktatási Bizottság (9 fő) A bizottság feladatköre: közoktatás, felsőoktatás, tudománypolitika. Tagok: Dr. Bugya László (TISZA) Csák László (TISZA) Kapronczai Balázs (TISZA) Dr. Kincse Csongor (TISZA) Müller Anna (TISZA) Szűcs Dóra (TISZA) Czirbus Gábor (Fidesz) Dr. Hankó Balázs (Fidesz) 2026. május 13-tól Radics Béla (Fidesz) p) Pénzügyi és Költségvetési Bizottság (13 fő) A bizottság feladatköre: költségvetés, államháztartás, számvevőszéki ügyek, pénzügyek, adóügyek. Tagok: Boda Nikoletta (TISZA) Borsós Gabriella (TISZA) Bujdosó Andrea Anna (TISZA) 2588 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám Dr. Dicső Viktória (TISZA) Gyuk Zsolt (TISZA) Dr. Koncz Áron (TISZA) Lukács Gábor (TISZA) Polgár György (TISZA) Szabó Tibor (TISZA) Ágh Péter (Fidesz) 2026. május 13-tól Bencsik János (Fidesz) Dr. Panyi Miklós (Fidesz) 2026. május 13-tól Radics Béla (Fidesz) q) Szociális Bizottság (9 fő) A bizottság feladatköre: szociálpolitika, család-, gyermek- és ifjúságügy, esélyegyenlőség. Tagok: Balogh Mihály (TISZA) Bárkányi Bence (TISZA) Kőszegi Krisztián (TISZA) Muhari Gergely (TISZA) Dr. Németh Csilla (TISZA) Dr. Szijjártó Gábor (TISZA) Dr. Orbán Balázs (Fidesz) 2026. május 13-tól Zsigó Róbert (Fidesz) 2026. május 13-tól Dr. Máthé Zsuzsa (KDNP) r) Társadalmi Részvétel Bizottsága (9 fő) A bizottság feladatköre: civil társadalom részvétele, érdekképviselet, társadalmi párbeszéd, egyesületek, alapítványok szabályozása, egyházpolitika. Tagok: Bódis Kriszta (TISZA) Dr. Jakab Zsuzsanna (TISZA) Lukács Gábor (TISZA) Schummer Orsolya (TISZA) Trompler Ildikó (TISZA) Dr. Virágh Gabriella Mária (TISZA) Hidvéghi Balázs (Fidesz) 2026. május 13-tól Rétvári Bence (KDNP) 2026. május 13-tól Szabadi István (Mi Hazánk) s) Vidék- és Településfejlesztési Bizottság (9 fő) A bizottság feladatköre: önkormányzatok, területfejlesztés, vidékfejlesztés. Tagok: Dr. Balatincz Péter (TISZA) Benke József (TISZA) Göröghné Bocskai Éva (TISZA) László Endre Márton (TISZA) Néher András (TISZA) Szabó Tibor (TISZA) Gyopáros Alpár (Fidesz) Dr. Koncz Zsófia (Fidesz) 2026. május 13-tól Dr. Tilki Attila (Fidesz) M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2589 2. Az Országgyűlés az Ogytv. 14. § (1) bekezdés a) pontja és 21/A. § (2) bekezdése alapján törvényalkotási bizottságot alakít és annak tagjaivá a következő képviselőket választja: Törvényalkotási Bizottság (21 fő) A bizottság feladatköre: az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során eljáró, annak javaslattevő, véleményező, törvényben és a  határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő bizottsága, amely az  Alaptörvényben, törvényben, a  határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az  Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. Tagok: Dr. Bilisics Zita (TISZA) Dr. Bódis Péter (TISZA) Dr. Bóka Zsolt (TISZA) Dr. Bögi Viktória (TISZA) Dr. Czipa András (TISZA) Dr. Hantosi István (TISZA) Dr. Jakab Zsuzsanna (TISZA) Dr. Kiss Máté Zsolt (TISZA) Dr. Miskolczi Orsolya (TISZA) Dr. Rák Richárd (TISZA) Dr. Sasi-Nagy Edit (TISZA) Dr. Simon Krisztián Márk (TISZA) Tóth Norbert (TISZA) Varga Lőrinc Mihály (TISZA) Balla György (Fidesz) Dr. Budai Gyula (Fidesz) Gulyás Gergely (Fidesz) 2026. május 13-tól Héjj Dávid (Fidesz) Németh Balázs Lajos (Fidesz) Szűcs Gábor (Fidesz) Dr. Tilki Attila (Fidesz) 3. Az  Országgyűlés az  Ogytv. 14.  § (1)  bekezdés a)  pontja és 22.  § (4)  bekezdése alapján, az  Ogytv. 22.  § (1) és (2)  bekezdése szerinti feladatkörrel nemzetiségeket képviselő bizottságot alakít, annak elnevezését az  alábbiak szerint határozza meg: Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága 4. Az Országgyűlés az 1. pont szerinti állandó bizottságok, a 2. pont szerinti törvényalkotási bizottság és a 3. pont szerinti nemzetiségeket képviselő bizottság tisztségviselőivé – a  bizottságok tagjai sorából – a  következő képviselőket választja: a) Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság Elnök: Kovács Petra Judit (TISZA) Alelnök: Ráki Zsolt (TISZA) Varga Lőrinc Mihály (TISZA) Papp Zsolt (Fidesz) b) Digitalizációs és Technológiai Bizottság Elnök: Varga Balázs (TISZA) Alelnök: Járosi Péter (TISZA) Dr. Máthé Zsuzsa (KDNP) 2590 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám c) Egészségügyi Bizottság Elnök: Dr. Ruzsa Diána (TISZA) Alelnök: Dr. Szabó Alexandra (TISZA) Takács Péter (Fidesz) 2026. május 13-tól d) Élő Környezetért Felelős Bizottság Elnök: Varga Gábor (Fidesz) 2026. május 12-ig V. Németh Zsolt (Fidesz) 2026. május 13-tól Alelnök: Dr. Bihari Zoltán (TISZA) Kaprinyák Tibor (TISZA) e) Európai Ügyek Bizottsága Elnök: Dr. Sopov Ildikó Éva (TISZA) Alelnök: Jelencsik József (TISZA) Dr. Bóka János (Fidesz) 2026. május 13-tól f) Gazdasági és Energetikai Bizottság Elnök: Csőszi Attila (TISZA) Alelnök: Csatári Ernő (TISZA) Kiss János (TISZA) Lovkó Csaba (TISZA) Szalai Piroska (Fidesz) Witzmann Mihály (Fidesz) g) Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság Elnök: Bakos Csaba Attila (TISZA) Alelnök: Diószegi Judit (TISZA) Halmai Ferenc (TISZA) Dr. Takács Árpád (Fidesz) Dr. Simicskó István (KDNP) h) Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság Elnök: Dr. Hantosi István (TISZA) Alelnök: Dr. Kiss Máté Zsolt (TISZA) Dr. Miskolczi Orsolya (TISZA) Dr. Stumpf Péter (TISZA) Tuzson Bence (Fidesz) 2026. május 13-tól i) Közlekedési és Beruházási Bizottság Elnök: Perticsné Kácsor Andrea (TISZA) Alelnök: Csiszár Béla (TISZA) Molnár Zoltán (TISZA) Nagy Bálint (Fidesz) 2026. május 13-tól j) Külügyi Bizottság Elnök: Hajdu Márton (TISZA) Alelnök: Pásztor Anett (TISZA) Németh Zsolt (Fidesz) M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2591 k) Magyarságpolitikai Bizottság Elnök: Dr. Csibi Krisztina (Fidesz) 2026. május 12-ig Nacsa Lőrinc (KDNP) 2026. május 13-tól Alelnök: Gajda Attila (TISZA) Dr. Kovács Áron (TISZA) l) Mentelmi Bizottság Elnök: Dr. Sasi-Nagy Edit (TISZA) Alelnök: Dr. Hargitai János (KDNP) m) Művelődési Bizottság Elnök: Szentkirályi Alexandra (Fidesz) Alelnök: Radnai Márk (TISZA) Rost Andrea (TISZA) Szabadi István (Mi Hazánk) n) Nemzetbiztonsági Bizottság Elnök: Dr. Apáti István (Mi Hazánk) Alelnök: Tóthmajor Balázs (TISZA) o) Oktatási Bizottság Elnök: Szűcs Dóra (TISZA) Alelnök: Müller Anna (TISZA) Dr. Hankó Balázs (Fidesz) 2026. május 13-tól p) Pénzügyi és Költségvetési Bizottság Elnök: Bencsik János (Fidesz) Alelnök: Boda Nikoletta (TISZA) Dr. Dicső Viktória (TISZA) Polgár György (TISZA) Dr. Panyi Miklós (Fidesz) 2026. május 13-tól q) Szociális Bizottság Elnök: Dr. Máthé Zsuzsa (KDNP) 2026. május 12-ig Zsigó Róbert (Fidesz) 2026. május 13-tól Alelnök: Muhari Gergely (TISZA) Dr. Németh Csilla (TISZA) r) Társadalmi Részvétel Bizottsága Elnök: Dr. Jakab Zsuzsanna (TISZA) Alelnök: Lukács Gábor (TISZA) Trompler Ildikó (TISZA) Hidvéghi Balázs (Fidesz) 2026. május 13-tól 2592 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám s) Vidék- és Településfejlesztési Bizottság Elnök: Szabó Tibor (TISZA) Alelnök: Göröghné Bocskai Éva (TISZA) Gyopáros Alpár (Fidesz) t) Törvényalkotási Bizottság Elnök: Dr. Rák Richárd (TISZA) Alelnök: Dr. Bilisics Zita (TISZA) Dr. Bóka Zsolt (TISZA) Dr. Bögi Viktória (TISZA) Dr. Simon Krisztián Márk (TISZA) Héjj Dávid (Fidesz) Dr. Tilki Attila (Fidesz) u) Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága Elnök: Gallai Gergely (nemzetiségi szószóló) Alelnök: Gugán János (nemzetiségi szószóló) Paulik Antal (nemzetiségi szószóló) Varga Szimeon (nemzetiségi szószóló) 5. Ez a határozat az elfogadásakor lép hatályba. 6. A bizottságok megbízatása e határozat hatálybalépésekor kezdődik. 7. Hatályát veszti a) az  Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló 11/2022. (V. 2.) OGY határozat; b) az Állami Számvevőszék elnökét jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló 23/2022. (VI. 20.) OGY határozat; c) az Állami Számvevőszék elnökét jelölő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 26/2022. (VI. 22.) OGY határozat. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Sóti Anikó Zsuzsanna s. k., Varga Gábor s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám 2593 Az Országgyűlés 18/2026. (V. 9.) OGY határozata a miniszterelnök megválasztásáról* 1. Az Országgyűlés az Alaptörvény 16. cikk (3) és (4) bekezdése alapján Magyar Pétert miniszterelnökké megválasztja. 2. Ez a határozat az elfogadásakor lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Sóti Anikó Zsuzsanna s. k., Varga Gábor s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője * A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 9-i ülésnapján fogadta el. 2594 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 44. szám A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.