Magyar Közlöny 2026. évi 114. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
114. szám
MAG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A
2026. augusztus 17., hétfő
Tartalomjegyzék
2026. évi XLVII. törvény
A közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
3992
126/2026. (VIII. 17.) Korm. rendelet
A közneveléssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról
3997
8/2026. (VIII. 17.) SZTFH rendelet
Egyes, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága feladatkörét
érintő rendeletek módosításáról
3998
196/2026. (VIII. 17.) KE határozat
Dandártábornok rendfokozatba történő kinevezésekről
4012
3992
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
II.
Törvények
2026. évi XLVII. törvény
a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról*
[1]
A módosítással elérni kívánt cél a köznevelési intézmények szervezeti, szakmai autonómiájának növelése, ennek érdekében
a munkáltatói jogok körében a tankerületek által fenntartott intézmények igazgatói részére több jogosultság biztosítása,
valamint a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállítása.
[2]
A fenti célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (a továbbiakban: KOMT) a közalkalmazotti jogviszonyt érintő
munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű, ágazatközi érdekegyeztetési
fóruma.”
2. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
2. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 25. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti
és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ-t nevelési-oktatási intézményben
a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi
szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon
rendelkezéseinek hatálybalépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése
szükséges. Az SZMSZ-t az igazgató az intézmény honlapján közzéteszi.”
3. §
Az Nkt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik.
A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az igazgató hagyja jóvá. A fenntartó egyetértési jogot
gyakorol a pedagógiai program azon elemei tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul.
Az igazgató a pedagógiai programot az intézmény honlapján közzéteszi.”
4. §
Az Nkt. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a köznevelésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az igazgató
éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. Az éves
munkatervet a nevelőtestület fogadja el. A fenntartó egyetértési jogot gyakorol a munkaterv azon elemei
tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul. Az igazgató az éves munkatervet az intézmény
honlapján közzéteszi.”
5. §
Az Nkt. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a nevelési-oktatási intézményt a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy vagy szervezet
tartja fenn:
* A törvényt az Országgyűlés a 2026. augusztus 11-i ülésnapján fogadta el.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
3993
a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működhet, és ennek
megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet
elfogadását, és ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja,
b) nem kell alkalmazni a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a kötelező felvételre
vonatkozó rendelkezéseket, valamint az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó rendelkezéseket a maximális
létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével,
c) az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági
viszony fenntartása – írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető, az óvodai elhelyezés, a tanulói
jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatosan – írásbeli megállapodásban – az 53. §
(1)–(10) bekezdésében foglaltaktól el lehet térni,
d) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-ének, – a 32. § (1) bekezdés i) pontban foglaltak kivételével – házirendjének
és pedagógiai programjának hatálybalépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges, ha erről e törvény vagy
a fenntartó az adott dokumentum elfogadását vagy módosítását megelőzően írásban így rendelkezett,
e) a nevelési-oktatási intézmény – a fenntartó által óvoda esetében a települési önkormányzattal, más
köznevelési intézmény esetében a köznevelésért felelős miniszterrel kötött írásbeli szerződés (a továbbiakban:
köznevelési szerződés) alapján – részt vehet az e törvényben meghatározott köznevelési közszolgálati feladatok
megvalósításában,
f) nem kell alkalmazni a 73. § (4) bekezdését.”
6. §
Az Nkt. 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nevelőtestület
a) a pedagógiai program elfogadásáról,
b) az SZMSZ elfogadásáról,
c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
e) a pedagógus-továbbképzési intézményi program elfogadásáról,
f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,
g) a házirend elfogadásáról,
h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,
i) a tanulók fegyelmi ügyeiben,
j) az igazgatói pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,
k) jogszabályban meghatározott más ügyekben
dönt.”
7. §
Az Nkt. 83. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fenntartó)
„g) jóváhagyja a köznevelési intézmény pedagógus-továbbképzési intézményi programját, tantárgyfelosztását, és
az e törvényben meghatározott módon egyetértési jogot gyakorol az intézmény SZMSZ-e, pedagógiai programja,
éves munkaterve tekintetében,”
8. §
Az Nkt. 85. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A fenntartó a köznevelési intézmény pedagógiai programjához, éves munkatervéhez, valamint SZMSZ-éhez
az egyetértését az igazgató általi felterjesztést követő harminc napon belül adja meg.”
9. §
Az Nkt. 55. § (1) bekezdésében a „tizenhat” szövegrész helyébe a „16” szöveg lép.
3. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény
módosítása
10. §
Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény
11. alcíme.
3994
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
4. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása
11. §
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 17. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„17. § [Egyes munkáltatói jogkörök gyakorlása]
(1) A köznevelési intézményben a köznevelési intézmény igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat, amelyek
– a kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony
megszüntetésével, a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapításával, valamint a köznevelésben
foglalkoztatottak egyéb juttatásai megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogok kivételével – a köznevelési
intézményen belül a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon átruházhatók.
(2) A tankerületi központ fenntartásában működő köznevelési intézményben a kinevezéssel, a munkaszerződés
megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével, a besorolás és
a havi illetmény vagy munkabér megállapításával, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai
megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az igazgató a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével
gyakorolja. A tankerületi központ vezetője az egyetértését csak akkor tagadhatja meg, ha a kinevezés,
a munkaszerződés megkötése, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetése,
a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapítása, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb
juttatásai megállapítása jogszabályba ütközik vagy a költségvetési fedezet nem áll rendelkezésre. A tankerületi
központ vezetője az igazgató munkáltatóijogkör-gyakorlás tartalmára vonatkozó írásbeli tájékoztatásától számított
tizenöt napon belül közli nyilatkozatát az igazgatóval.
(3) Ha a munkavégzés helyeként több, ugyanazon tankerületi központ fenntartása alá tartozó köznevelési
intézmény került meghatározásra, a tankerületi központ vezetője az érintett köznevelési intézmények igazgatóinak
egyetértésével határozza meg a munkaidő intézmények közötti megosztását.”
12. §
A Púétv. 37. §-a a következő (6)–(15) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az igazgatói megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetői programot, illetve – ha pályázat
kiírása nem kötelező – a jelölt által írásban benyújtott vagy a nevelőtestület értekezletén szóban bemutatott
vezetői célokat (a továbbiakban együtt: vezetői program) a nevelési-oktatási intézményben működő szakmai
munkaközösségek véleményezhetik, a nevelőtestület véleményezi.
(7) Az igazgatói megbízásra irányuló döntés meghozatala előtt a fenntartó kikéri valamennyi, az intézményben
pedagógus-munkakörben foglalkoztatott és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott
(e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: alkalmazotti közösség) véleményét. Az alkalmazotti közösség abban
a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a jelölt igazgatói megbízását.
(8) A fenntartó szabályzata, a munkáltató belső szabályzata vagy a nevelőtestület előzetes eseti döntése
a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség véleményének megalapozott kialakítása érdekében a szükséges
szervezési, előkészítő feladatokat ellátó bizottságot vagy egyéb fórumot hozhat létre, és megállapíthatja ennek
eljárását.
(9) A (6)–(8) bekezdésben foglalt vélemények kialakításához – a pályázat, illetve a jelentkezés átvételétől számítva –
összesen legalább harminc napot kell biztosítani. A véleményalkotásra megállapított határidő jogvesztő.
(10) A nevelőtestület az alkalmazotti közösség értekezletét megelőzően titkos szavazással alakítja ki véleményét
a jelölt által benyújtott vezetői programról. A nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez a nevelőtestület
tagjai kétharmadának jelenléte szükséges. A nevelőtestület véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén
– a döntéshozatalt megelőzően – ismertetni kell. A nevelőtestület véleményét írásba kell foglalni, amelynek
tartalmaznia kell a szakmai munkaközösség véleményét is.
(11) Az alkalmazotti közösség értekezlete akkor határozatképes, ha az alkalmazotti közösség tagjainak legalább
kétharmada jelen van. Az alkalmazotti közösség a jelölt támogatásáról titkos szavazással határoz.
(12) Azt, akinek köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya vagy munkaviszonya szünetel, és a meghívás ellenére
sem jelent meg, a nevelőtestületi értekezlet, illetve az alkalmazotti közösségi értekezlet határozatképességének
megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az óraadó tanár tanácskozási joggal vehet részt az alkalmazotti
értekezleten, nevelőtestületi értekezleten, de a határozatképesség megállapításánál őt figyelmen kívül kell hagyni.
(13) A nevelőtestületi értekezletre és az alkalmazotti közösség értekezletére meg kell hívni valamennyi jelöltet,
kivéve, ha a benyújtott pályázata érvénytelen volt. A jelöltnek lehetőséget kell biztosítani, hogy a vélemény
kialakítása előtt ismertesse a vezetői programját.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
3995
(14) A jelölt nem vehet részt az alkalmazotti közösség, valamint a nevelőtestület véleményének kialakításában
akkor, amikor személyéről, illetve a vezetői programjáról szavaznak. Ebben az esetben a jelöltet a határozatképesség
magállapításánál is figyelmen kívül kell hagyni.
(15) A vezetői programmal kapcsolatosan – az e törvény alapján véleményezésre jogosultak által – kialakított
vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye – ha a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló törvény eltérően nem rendelkezik – közérdekből nyilvános adat, amelyet a köznevelési
intézmény a honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hoz.”
13. §
A Púétv. 136. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„136. § [A munkaügyi kapcsolatok alapelve]
(1) A köznevelésben foglalkoztatottak szociális és gazdasági érdekeinek védelme érdekében e törvény szabályozza
a szakszervezet és a munkáltatók, vagy érdekképviseleti szervezeteik kapcsolatrendszerét. Ennek keretében
biztosítja a szervezkedés szabadságát, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állók
részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására
irányuló eljárást.
(2) A munkáltató a nála képviselettel rendelkező szakszervezetek között az őket megillető jogosultságok biztosítása
tekintetében különbséget nem tehet.”
14. §
A Púétv. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„144. § [Szakszervezet]
(1) A köznevelési ágazati szintű érdekegyeztetésben véleményezési és konzultációs joggal a köznevelés területén
működő szakszervezet rendelkezik.
(2) A fenntartói, tankerületi központi, valamint munkáltatói szintű érdekegyeztetésben véleményezési és
konzultációs joggal az a szakszervezet rendelkezik, amely a munkáltatónál, vagy az adott fenntartóhoz tartozó
valamely munkáltatónál képviselettel rendelkezik.”
15. §
(1) A Púétv. 146. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A munkáltató – a szakszervezettel egyeztetve – biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet
a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál közzétegye.”
(2) A Púétv. 146. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A munkáltató a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény alapján
a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.”
16. §
A Púétv. VII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„22/A. A még elégséges szolgáltatás a köznevelés területén
154/A. § [A még elégséges szolgáltatás tartalma]
(1) Az Nkt. hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még
elégséges szolgáltatás körébe – a sztrájkkal érintett köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló
vonatkozásában – az e §-ban meghatározott szolgáltatások tartoznak.
(2) A gyermek, tanuló felügyeletét (a továbbiakban: gyermekfelügyelet) a sztrájkkal érintett munkanapon hét
és tizenöt óra között kell biztosítani. Ettől eltérően a kollégiumban az ott-tartózkodás ideje alatt biztosítandó
a gyermekfelügyelet.
(3) A gyermekfelügyelet biztosítható a fenntartó által fenntartott más, azonos típusú köznevelési intézményben
és – legfeljebb ötven főig – összevont csoportban, osztályban is. Ettől eltérően sajátos nevelési igényű vagy
a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló esetében gyermekfelügyeletet a sztrájkot
megelőzően fennállt körülmények között és helyszínen kell biztosítani.
(4) A gyermekfelügyeletet csoportonként, osztályonként legalább egy pedagógus, óvodapedagógus,
gyógypedagógus, kollégiumi nevelő, oktató vagy
a) óvodában dajka, pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztens,
b) az iskola 1–4. évfolyamán pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztens,
c) az iskola 5. évfolyamától felfelé nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott
köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló vagy óraadó biztosíthatja.
(5) A sztrájkkal érintett köznevelési intézményben a gyermekfelügyelet ideje alatt biztosítandó a gyermek, tanuló
számára az étkeztetés, a kollégiumban elhelyezett tanuló számára továbbá a lakhatás és a felügyelet.
3996
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
(6) Az érettségiző középiskolai osztály tanulója számára a kötelező érettségi tantárgy tekintetében az érettségi
vizsgáról szóló jogszabályban meghatározott felkészítési óraszám száz százaléka megtartandó, ha
a) a sztrájkra az érettségi vizsga tervezett időpontját megelőző kilencven napban kerül sor, és
b) a sztrájk időtartama egybefüggően, vagy harmincnapos időtartam alatt az öt munkanapot meghaladta.
154/B. § [A még elégséges szolgáltatás megszervezése]
(1) A sztrájkban érintett köznevelési intézményben sztrájkot szervező helyi sztrájkbizottság, ennek hiányában a helyi
sztrájkszervező (a továbbiakban együtt: helyi sztrájkbizottság) a tervezett sztrájkot megelőző ötödik munkanapon
legkésőbb tizenhat óráig tájékoztatja a köznevelési intézmény igazgatóját a sztrájkszándékról, majd legkésőbb
a tervezett sztrájk napját megelőző harmadik munkanapon tizenhat óráig a sztrájkban várhatóan részt vevő
köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók létszámáról és személyéről.
(2) Az igazgató a tervezett sztrájkot megelőző napon legkésőbb tizenhat óráig közli a sztrájk első napjára érvényes
munkaidő-beosztást a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében; a sztrájk esetleges további napjai
tekintetében szintén előző nap tizenhat óráig tájékoztatja a helyi sztrájkbizottságot arról, hogy a sztrájk időtartama
alatt a sztrájkkal érintett óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban, valamint pedagógiai
szakszolgálati intézményben, illetve a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben várhatóan hány fő
gyermek, tanuló lesz jelen a tervezett sztrájk időtartama alatt.
(3) A sztrájk időtartamáról, a sztrájkban részt vevők várható létszámáról, a sztrájknak a gyermekek, tanulók nevelése,
felügyelete kapcsán releváns részleteiről az igazgató legkésőbb a sztrájkot megelőző második munkanapon
tizenhat óráig tájékoztatja az érintett gyermekek, tanulók szüleit.
(4) Az igazgató a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében a sztrájkoló köznevelési foglalkoztatotti
jogviszonyban állót munkavégzési kötelezettség teljesítésére kötelezheti. A még elégséges szolgáltatás biztosítása
érdekében munkavégzésre utasított köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló erre az időszakra arányos
illetményére, munkabérére jogosult.
(5) Az (1)–(4) bekezdést egy napon legfeljebb összesen két órán át tartó figyelmeztető sztrájk esetén nem kell
alkalmazni.”
17. §
A Púétv. 25. alcíme a következő 163/B. §-sal egészül ki:
„163/B. § [Átmeneti rendelkezés a határozott időre szóló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyhoz]
E törvénynek a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XLVII. törvénnyel
(a továbbiakban: Módtv.) módosított 40. § (3) és (4) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor fennálló határozott
idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyokra is alkalmazni kell, továbbá a határozott időre szóló kinevezés
öt éves időtartamába a Módtv. hatálybalépését megelőzően fennállt köznevelési foglalkoztatotti jogviszony idejét is
be kell számítani.”
18. §
A Púétv.
a)
40. § (3) bekezdésében az „a három” szövegrész helyébe az „az öt” szöveg, a „három évnél” szövegrész helyébe
az „öt évnél” szöveg,
b)
40. § (4) bekezdésében az „a három” szövegrész helyébe az „az öt” szöveg
lép.
19. §
Hatályát veszti a Púétv. 2. § c) pontja.
5. Záró rendelkezések
20. §
Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Forsthoffer Ágnes s. k.,
Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k.,
az Országgyűlés elnöke,
az Országgyűlés alelnöke,
a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva
az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
3997
III.
Kormányrendeletek
A Kormány 126/2026. (VIII. 17.) Korm. rendelete
a közneveléssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról
[1]
A kormányrendelet célja a tankerületi fenntartású köznevelési intézmények szervezeti, szakmai autonómiájának növelése,
ennek érdekében a munkáltatói jogok körében az intézményigazgatók részére több jogosultság biztosítása, a tankerületi
igazgatói megbízás időtartamának újraszabályozása, valamint a testnevelésórák megtartásának garantálása.
[2]
A Kormány
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. § tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 3. § tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint
a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet módosítása
1. §
Az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról
szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő
(2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Tankerületi igazgatónak az nevezhető ki, aki
a) felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel és
b) legalább kétéves vezetői gyakorlattal
rendelkezik.
(2a) A tankerületi igazgató kinevezése legfeljebb öt évig terjedő határozott időre szól.
(2b) A tankerületi igazgató kinevezése pályázat alapján történik.”
2. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló
401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása
2. §
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: R1.) 4. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésére irányuló pályázati felhívásban meg kell jelölni)
„f) a betöltendő munkakör, illetve a vezetői megbízás elnyerésének feltételeit, a vezetői program tartalmát és azokat
a konkrét elérendő célokat, fejlesztési elképzeléseket, amelyekre a pályázótól a munkáltató megoldást vár,“
3. §
Az R1. 132. §-ában a „2026/2027.” szövegrész helyébe a „2028/2029.” szöveg lép.
3. Záró rendelkezések
4. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Magyar Péter s. k.,
miniszterelnök
3998
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
IV.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei,
valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének
rendeletei
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének 8/2026. (VIII. 17.) SZTFH rendelete
egyes, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága feladatkörét érintő rendeletek módosításáról
[1]
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének rendelete a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira,
a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeire vonatkozó, a szerencsejáték-szervezők részére előírt figyelmeztetési
kötelezettség gyakorlati megvalósítását elősegítő pontosító, illetve hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
[2]
E rendelet emellett a játékkaszinót, kártyatermet működtetők, távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást,
távszerencsejátékot és online kaszinójátékot szervezők által – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről
és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény szerint – alkalmazandó, a belső kockázatértékelés elkészítésének
szabályrendszerére és a megerősített eljárásra vonatkozó rendelkezéseket is módosítja.
[3]
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény
23/C. § (1) bekezdése szerint a fiatalkorúak különös védelmét szolgáló jogszabályi rendelkezéseket ismételten megsértő
dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személlyel szemben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti
Hatósága a jogsértéssel érintett üzletet érintően ideiglenes üzletbezárás intézkedést köteles alkalmazni. A módosítás célja,
hogy – az ideiglenes bezárás megtorló jellegének érvényesülése érdekében – a jogsértő tevékenységet végző személy
ne vehesse igénybe a jogsértés következtében beállt időtartam alatt a jogszerűen működő kereskedő számára biztosított
azon lehetőséget, miszerint ha az ellátási kötelezettségét ideiglenesen nem kívánja teljesíteni, akkor azt szüneteltetheti.
[4]
Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról
szóló 20/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet módosításának célja, hogy jogszabályi szinten bővítse az ajándék bónusz lehetséges
elnyerésének kereteit.
[5]
E rendelet további célja a szerencsejáték felügyeleti díjról és a szerencsejáték-szervező tevékenység engedélyezéséért és
a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő igazgatási-
szolgáltatási díjról szóló 3/2022. (I. 24.) SZTFH rendelet egyes – törvényi szintű szabályozást kapott – rendelkezéseinek
hatályon kívül helyezése.
[6]
A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti
díj fizetésének részletes szabályairól szóló 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet módosítása az igazgatási szolgáltatási díj és
a felügyeleti díj befizetésével kapcsolatban tartalmaz pontosításokat, illetve az új eljárások tekintetében meghatározza
a fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét.
[7]
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet
módosítása a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült kérdések okán pontosító szabályozást tartalmaz a bányafelügyeleti
tevékenység – így különösen a törölt bányászati jog pályáztatása, a közös bányászati létesítményhasználat vagy
a tájrendezési feladatok – kapcsán.
[8]
A szerkezetátalakítási szakértők működésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 41/2022. (XII. 22.) SZTFH rendelet
módosításának célja annak rögzítése, hogy a szerkezetátalakítási szakértő miként igazolja a nyilvántartó hatóság felé
az általa foglalkoztatott természetes személy továbbképzési kötelezettségének teljesítését.
[9]
A zárt területté nyilvánításról szóló 3/2023. (II. 8.) SZTFH rendelet módosítása a Magyarország Helyreállítási és
Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról szóló
2026. évi XXXVI. törvénnyel megállapított, a geotermikus energia engedélyezési rendszer egyszerűsítésére vonatkozó
előírások végrehajtását célozza.
[10] Az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról szóló 10/2023. (V. 15.) SZTFH rendelet
módosításának
célja
a
kiberbiztonsági
tanúsítást
végző
megfelelőségértékelő
szervezetekre
vonatkozó
szabályozás pontosítása, összhangban a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény, illetve
az (EU) 2024/482 bizottsági végrehajtási rendelet rendelkezéseivel. A rendelet továbbá teljeskörűen rögzíti, hogy mely
adatok kerülnek közzétételre a megfelelőségértékelő szervezetekről vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásban szereplő
adatok közül.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
3999
[11] E rendelet kiegészíti az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló 12/2024. (VIII. 15.)
SZTFH rendelet átmeneti rendelkezéseit az ESG szoftverek nyilvántartásba vétele feltételei tekintetében. A rendelet célja
ezen túlmenően az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályairól és az ESG tanácsadók nyilvántartásáról
szóló 11/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet, valamint az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek
nyilvántartásáról szóló 12/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet módosítása a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati
felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő,
vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi
CVIII. törvénynek a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel
összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvénnyel módosított rendelkezéseivel való összhang
megteremtése érdekében, a nyilvántartások adattartalma kapcsán.
[12] A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 77. §
(3a) bekezdés a) pont aa), ae), af) és ai) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek
Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § m) és n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 2. alcím tekintetében a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. § (1a) bekezdés a), b) és
e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi
XXXII. törvény 13. § i) és n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 3. alcím tekintetében a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló
2012. évi CXXXIV. törvény 26. § c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti
Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § l) és n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 4. alcím tekintetében a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. § (2) bekezdés b) pontjában kapott
felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § i) és
n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
az 5. alcím tekintetében a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. § (4) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § i) és
n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 6. alcím és az 1. melléklet tekintetében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi
XXXII. törvény 29. § b) pontjában és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 35. pontjában
kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §
n) és p) pontjában, valamint 13/B. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 7. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 2., 3., 4., 7., 11., 12., 18. és
27. pontjában és (1d) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti
Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n), o) és u) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 8. alcím tekintetében a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi
LXIV. törvény 66. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti
Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és x) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 9. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1c) bekezdésében kapott felhatalmazás
alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és o) pontjában
meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 10. alcím tekintetében Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 81. § (6) bekezdés l) pontjában,
valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. § f) pontjában kapott
felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és
q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 11. alcím tekintetében a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló
környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás
szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (5) bekezdés c) és
f) pontjában és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. § f) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §
n) pontjában, 13/A. § 1. pontjában és 13/B. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 12. alcím tekintetében a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló
környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás
szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (5) bekezdés d) és
f) pontjában, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. §
f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi
XXXII. törvény 13. § n) pontjában, 13/A. § 1. pontjában és a 13/B. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
4000
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
1. A játékkaszinót, kártyatermet működtetők, távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást,
távszerencsejátékot és online kaszinójátékot szervezők részére a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásának,
valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és
működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 4/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet
módosítása
1. §
A játékkaszinót, kártyatermet működtetők, távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot
és online kaszinójátékot szervezők részére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági
Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény
szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló
4/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet [a továbbiakban: 4/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet] 2. §-a a következő 2a. ponttal
egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„2a. származási ország: az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos állampolgársága, lakó- és tartózkodási helye
szerinti ország vagy országok, valamint az a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő
harmadik ország, amellyel az ügyfélnek vagy a tényleges tulajdonosnak – a szolgáltató által kockázatérzékenységi
alapon folytatott vizsgálatot követően – kimutatható, pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási szempontból
jelentőséggel bíró kapcsolata van;”
2. §
(1) A 4/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet 3. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A szolgáltató a belső kockázatértékelés elkészítésekor legalább az alábbi kockázati csoportokat veszi
figyelembe:
a) a szolgáltató jellemzőit, különösen mérete, a foglalkoztatott munkavállalók létszámának nagysága és
megfelelősége, tulajdonosi szerkezete és az (5) és a (6) bekezdés szerinti kapcsolat szempontjából;
b) a kínált szerencsejáték-termékek és szolgáltatások jellemzőit, különösen a játék mechanizmusa, a nyerési esély,
a visszafizetési hányad és a játék eredményének befolyásolhatósága szempontjából;
c) az üzleti kapcsolatok vagy ügyleti megbízások jellemzőit, különösen az ügyfél azonosítása és a pénzügyi
műveletek ügyfélhez kapcsolása szempontjából;
d) a szolgáltatási, értékesítési csatorna jellegét, különösen az offline vagy online módja, az értékesítőhelyek típusa és
száma, valamint a közvetítők, értékesítő partnerek szempontjából;
e) az ügyfélforgalom és az ügyfelek jellemzőit, különösen a jogalanyiság, a kiemelt közszereplői minőség,
a származási ország alacsony vagy magas kockázati besorolása, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által
elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések hatálya alá tartozás, valamint az egyéb okból magas kockázati
besorolás szempontjából;
f) a tevékenység földrajzi kitettségében rejlő kockázat mértékét, különösen az értékesítőhelyek, a szerencsejáték-
szerver és az online kaszinó stúdiója elhelyezkedése, valamint az esetleges határon átnyúló szolgáltatás vagy
határon átnyúló fizetési mechanizmus szempontjából;
g) a készpénzforgalom nagyságát, arányát és a szolgáltató által biztosított be- és kifizetési módokat.”
(2) A 4/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szolgáltatónak a belső kockázatértékelés megalapozottságát a megelőző 2 naptári évre vonatkozóan az alábbi
adatokkal is alá kell támasztania:
a) a szolgáltató által foglalkoztatottak száma,
b) az a) pont szerinti foglalkoztatottak körében a Pmt. szerinti feladatokat ellátó foglalkoztatottak száma,
c) éves bontásban, az (1a) bekezdés e) pontja szerinti kockázati csoport alapján az új játékosok, – online
szerencsejátékok esetében az adott játékfajtában részt vevő játékosok – és a látogatók, valamint az adott év
december 31-én nyilvántartásban lévő játékosok száma,
d) az egy látogatóra, illetve játékosra vetített átlagértékek, különösen havi bontásban az összes játékos által
játékba vitt tétek összegének egy játékosra vetített átlagösszege, valamint a szolgáltató tiszta játékbevételének
egy látogatóra, illetve játékosra vetített átlagösszege,
e) a készpénzforgalom – ideértve a befizetéseket és a kifizetéseket – nagysága és annak aránya az egyéb fizetési
módok tekintetében.”
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
4001
3. §
A 4/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A szolgáltató a belső kockázatértékelésében megállapítja
a) az adott szerencsejáték-szolgáltatás szempontjából releváns, a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás során
alkalmazott jellemző módszereket, mintázatokat és elkövetési technikákat,
b) kockázati csoportonként a kockázati tényezőket és az azok alapjául szolgáló információkat,
c) alacsony, átlagos vagy magas kockázati szintbe sorolás útján a kockázatok értékelését kockázati csoportonként,
d) engedélyezett játékonként – a c) pont szerinti értékelés alapján – a kockázati szint meghatározását,
e) kockázati csoportonként a kockázatok kezelésére tett intézkedéseket, valamint
f) a tervezett felülvizsgálat időpontját.”
4. §
(1) A 4/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet 7. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ügyfelet magas kockázatúnak kell tekinteni, ha az ügyfél
a) egy ügylet végrehajtása során négymillió forintot elérő vagy meghaladó értékű készpénzt vagy virtuális
fizetőeszközt használ, vagy
b) 365 napon belül a szolgáltató belső kockázatértékelésében meghatározott összeget meghaladó befizetést végez
a játékosi egyenlegre.
(3) A szolgáltató a belső kockázatértékelésében – kockázatérzékenységi alapon – a (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott értékhatárhoz képest alacsonyabb értékhatárokat is meghatározhat. A (2) bekezdés b) pontja
szerinti értékhatár alátámasztása érdekében a szolgáltató a belső kockázatértékelésében rögzíti, hogy
a megelőző naptári évben hány játékos lépte át az értékhatárt, és ezen játékosok száma mekkora arányt képviselt
az adott évben játékban részt vett játékosok számához képest.”
(2) A 4/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a szolgáltató több, a Pmt. hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezésére vonatkozó engedéllyel
rendelkezik, akkor az általa üzemeltetett valamennyi játékkaszinóban, kártyateremben, online kaszinóban és
távszerencsejátékban ugyanazon játékost azonos – eltérő kockázati szintbe sorolás esetén a legmagasabb –
kockázati szintbe sorolja be. A szolgáltató a kockázati szint változását 2 napon belül átvezeti minden érintett
ügyfélnyilvántartásban.”
5. §
A 4/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A szolgáltató az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését – a Pmt.-ben meghatározott eseteken túl –
megerősített eljárásban hajtja végre, ha az ügyfél
a) rendszeresen – egy éven belül legalább három különböző alkalommal – kéri, hogy helyette más személy részére
végezzen kifizetést a szolgáltató, vagy
b) a 7. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján magas kockázatúnak minősül.”
6. §
A 4/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő
(1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A szolgáltató a megerősített eljárás lefolytatása során – az ügyfél-átvilágítás keretében vagy azt követően,
az üzleti kapcsolat fennállása során – további információkat szerez az ügyfélről, az ügyfél pénzeszközei forrásáról,
a tervezett vagy végrehajtott tranzakció céljáról nyilvánosan elérhető adatbázisok és információk alapján, illetve
– kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az ügyfél nyilatkoztatásával, valamint ellenőrzi az ilyen módon
tudomására jutott információkat.
(1a) A 14. § b) pontja szerinti esetekben a szolgáltató a megerősített eljárás lefolytatása során nyilatkoztatja
az ügyfelet a pénzeszközei forrásáról, és ellenőrzi a nyilatkozatban szereplő információkat. A szolgáltató
a pénzeszközök forrásának Pmt. 3. § 28a. pontja szerinti dokumentumokkal történő igazolását is kéri az ügyféltől, ha
a) a nyilatkozatban megjelölt pénzeszköz-forrás nincs összhangban az ügyfél tranzakcióinak nagyságával, vagy
b) a szolgáltató által a nyilatkozat ellenőrzése során beszerzett információk ellentmondásban állnak az ügyfél
nyilatkozatának tartalmával.
(1b) A szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján a belső szabályzatban meghatározza azon – egyszeri
ügyletre, illetve 365 napos időszakban a játékosi egyenlegre történő befizetésre vonatkozó – értékhatárokat,
amelyek elérése esetén a pénzeszközök forrásának Pmt. 3. § 28a. pontja szerinti dokumentumokkal történő
igazolását is kéri az ügyféltől. Az értékhatárok alátámasztása érdekében a szolgáltató a belső kockázatértékelésében
rögzíti, hogy a megelőző naptári évben hány játékos, illetve látogató lépte át az adott értékhatárt, és ezen játékosok,
4002
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
illetve látogatók száma mekkora arányt képviselt az adott évben játékban részt vett játékosok, illetve látogatók
számához képest.
(1c) A szolgáltató belső szabályzatban határozza meg, hogy milyen intézkedéseket tesz, ha a pénzeszközök
forrásának Pmt. 3. § 28a. pontja szerinti dokumentumokkal történő igazolása nincs összhangban az ügyfél
tranzakciónak nagyságával, vagy ha az ügyfél megtagadja a pénzeszközök forrására vonatkozó nyilatkozattételt
vagy a pénzeszközök forrásának Pmt. 3. § 28a. pontja szerinti igazolását.”
7. §
A 4/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A szolgáltató – a Pmt.-ben meghatározottakon túl – a kijelölt felelős vezető jóváhagyásához köti
a) a kifizetést, ha az a tétet megtevő játékostól eltérő személy részére történik, beleértve azt az esetet is, ha a letét
az azt elhelyező játékos által meghatalmazott személy részére kerül kifizetésre, vagy
b) az üzleti kapcsolat létesítését vagy az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések
végrehajtása során az ügyféllel kapcsolatban magas kockázatra utaló tényező merül fel.
(2) A kijelölt felelős vezető döntését minden esetben visszakereshető és ellenőrizhető módon dokumentálni kell.”
8. §
A 4/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet
a)
2. § 1. pontjában a „Pmt. 65. §-a szerinti belső szabályzatban” szövegrész helyébe a „Pmt. 65. §-a szerinti belső
szabályzatban (a továbbiakban: belső szabályzat)” szöveg,
b)
18/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „48 órán” szövegrész helyébe a „két munkanapon” szöveg
lép.
9. §
Hatályát veszti a 4/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet
a)
3. § (1) bekezdésében az „A szolgáltató belső kockázatértékelésében meghatározza az ügyfeleihez, valamint
az ügyleti megbízásokhoz kapcsolódó alacsony, átlagos és magas kockázati tényezőket.” szövegrész,
b)
3. § (2) bekezdése,
c)
3. § (3) bekezdésében az „a tevékenységéhez kapcsolódó készpénz- és ügyfélforgalom nagyságrendjét,
játékosi körének jellemzőit, valamint” szövegrész,
d)
7. § (1) bekezdésében az „a 3. § (1) és (2) bekezdése alapján” szövegrész,
e)
8/D. § (5) bekezdése,
f)
13. § (1) bekezdésében a „Pmt. 65. §-ában meghatározott” szövegrész,
g)
15. § (2) bekezdésében az „Ennek keretében a szolgáltató az általa üzemeltetett valamennyi játékkaszinóban,
kártyateremben, online kaszinóban, távszerencsejáték és távszerencsejátéknak nem minősülő fogadás során
azonos kockázati szintbe sorolja be a játékost, a kockázati szint változását 2 napon belül átvezeti minden
érintett ügyfélnyilvántartásban.” szövegrész,
h)
17. § (1) bekezdésében a „bevonásával” és a „Pmt. 65. §-a szerinti” szövegrész.
2. A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet módosítása
10. §
A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet [a továbbiakban: 5/2021. (X. 21.)
SZTFH rendelet] 1. §-a a következő (1d) és (1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) Az értékesítőhelyen feltüntetett, az (1a) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott figyelmeztetések esetében
alkalmazandó formai és tartalmi követelményeket, valamint annak mintáját a Hatóság a honlapján közzéteszi.
(1e) Az értékesítőhelyen elhelyezett figyelmeztetést nem takarhatja el egyéb elem. A figyelmeztetésekhez nem
lehet megjegyzést fűzni vagy azokat átfogalmazni.”
11. §
Hatályát veszti az 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet
a)
10. § (4) bekezdése,
b)
18. § (2) bekezdése.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
4003
3. A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés egyes
szabályairól szóló 18/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet módosítása
12. §
A dohánytermékek-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés egyes szabályairól
szóló 18/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet [a továbbiakban: 18/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet] 6. §-a a következő
(1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Nem engedélyezhető a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szüneteltetése – a szüneteltetési
kérelemmel érintett üzlet vonatkozásában – az Fdvtv. 23/C. § (1) bekezdése szerinti intézkedés vagy más hatóság
által végleges döntéssel elrendelt ideiglenes üzletbezárás intézkedés időtartamára.”
13. §
A 18/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet
a)
6. § (1) bekezdésében a „szüneteltetése” szövegrész helyébe a „szüneteltetése – az (1a) bekezdésben foglalt
kivétellel –” szöveg,
b)
6. § (6) bekezdésében az „ideiglenesen nem teljesíti” szövegrész helyébe az „ideiglenesen nem kívánja
teljesíteni” szöveg
lép.
4. Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos
feladatok végrehajtásáról szóló 20/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet módosítása
14. §
Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok
végrehajtásáról szóló 20/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet 29. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A távszerencsejáték szervezője és az online kaszinó jogosult az ajándék bónusz vagy a speciális bónusz
ajánlatot úgy meghirdetni, hogy egy előre meghatározott időtartamon belül előre meghatározott feltételnek eleget
tett játékos valamely további, előre meghatározott, a játékostól független esemény vagy feltétel – így különösen
sorsolás útján történő kiválasztás – bekövetkezése esetén ajándék bónuszra vagy speciális bónusz ajánlatra legyen
jogosult.”
5. A szerencsejáték felügyeleti díjról és a szerencsejáték-szervező tevékenység engedélyezéséért és
a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért
fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjról szóló 3/2022. (I. 24.) SZTFH rendelet módosítása
15. §
Hatályát veszti a szerencsejáték felügyeleti díjról és a szerencsejáték-szervező tevékenység engedélyezéséért
és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő
igazgatási-szolgáltatási díjról szóló 3/2022. (I. 24.) SZTFH rendelet 3. § (2) és (3) bekezdése.
6. A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről,
valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet
módosítása
16. §
A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint
a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet [a továbbiakban:
9/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet] 2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni
a) a kérelmező nevét – gazdasági társaság kérelmező esetén rövidített cégnevét, amennyiben azzal nem rendelkezik,
a teljes cégnevét –, ha a befizetést teljesítő nem azonos a kérelmezővel,
b) a kérelem tárgyát, valamint
c) az eljárás azonosítására szolgáló, 1. vagy 2. melléklet szerinti kódot.”
17. §
A 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A tévesen befizetett igazgatási szolgáltatási díj visszatérítéséről az SZTFH a befizetésről való
tudomásszerzést követő 15 napon belül intézkedik.
4004
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
(2) Ha a befizetés nem beazonosítható amiatt, hogy az átutalási megbízás közlemény rovatában a 2. §
(2a) bekezdése szerinti adatok nem szerepelnek, az SZTFH a befizetett összeget visszatéríti arra a bankszámlára,
amelyről a befizetés érkezett.”
18. §
A 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A felügyeleti díj éves mértéke
a) a kutatási területből, a kutatási időszak végétől a bányatelek megállapításáig terjedő időszakban a koncessziós
területből, illetve a bányatelekből a tárgyévet megelőző évben kitermelt kőolaj esetében 550 Ft/t, földgáz esetében
33,2 Ft/MWh,
b) az a) pontban foglaltak kivételével a bányatelekből vagy a kutatási területből a tárgyévet megelőző évben
kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,4%-a,
c) az engedélyes tevékenység esetében a tárgyévet megelőző évi árbevétel 0,4%-a,
d) a határon átnyúló szolgáltatásként propán-bután gáz forgalmazást végző esetében a magyarországi, tárgyévet
megelőző évi árbevétel 0,4%-a,
e) a bányászati hulladék kezelőjének esetében – ha tevékenysége tekintetében nem minősül bányavállalkozónak –
a tevékenysége tárgyévet megelőző évi árbevételének 0,04%-a, valamint
f)
a
szén-dioxid-tárolóhely
üzemeltetőjének,
valamint
a
szén-dioxid-szállítóhálózat
üzemeltetőjének
tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évi árbevétel 0,4%-a,
de legalább tízezer forint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezett a felügyeleti díj bevallását évente a (4) bekezdésben
előírt határidőre, a bányafelügyelet e célra rendszeresített elektronikus űrlapjának kitöltésével teljesíti. Az űrlap
kitöltésével egyidejűleg a felügyeleti díjat is meg kell fizetni. Az elektronikus űrlaphoz csatolni kell a teljesült
átutalási megbízás elektronikus másolatát.
(3) A felügyeleti díjat évente, egy összegben, az SZTFH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-
00362887-00000000 számú számlájára átutalással kell megfizetni. Az átutalási megbízás közlemény rovatában
a „bányafelügyeleti felügyeleti díj” szöveget fel kell tüntetni.
(4) A felügyeleti díjat
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezettek a tárgyév január 31. napjáig,
b) az (1) bekezdés c)–f) pontja szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezettek a tárgyév június 20. napjáig
fizetik meg.
(5) Késedelmes befizetés esetén az SZTFH a késedelemmel érintett naptári év első napján érvényes jegybanki
alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.
(6) A felügyeleti díjat visszaigényelni nem lehet. Ha a felügyeleti díj fizetésére kötelezett az előírtnál nagyobb
összegű felügyeleti díjat fizetett be (a továbbiakban: túlfizetés), az SZTFH a túlfizetés összegét – a túlfizetés
tudomására jutását követő 15 napon belül – visszatéríti a felügyeleti díj fizetésére kötelezett azon bankszámlájára,
amelyről a túlfizetés érkezett.”
19. §
A 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
20. §
A 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet
a)
2. § (3) bekezdésében a „teljesíteni, és a fizetési megbízás közlemény rovatában a hiánypótlási felhívás
iktatószámát is” szövegrész helyébe a „teljesíteni és a befizetést igazolni, továbbá az átutalási megbízás
közlemény rovatában a hiánypótlási felhívás iktatószámát” szöveg,
b)
1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat A:2–A:11 mezőjében a „szénhidrogének” szövegrész helyébe
a „földgáz, hidrogén” szöveg,
c)
1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat A:45 mezőjében az „engedélyezése” szövegrész helyébe
az „engedélyezése, az engedély módosítása” szöveg,
d)
1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat B:2 és B:3 mezőjében az „engedélyezése,” szövegrész helyébe
az „engedélyezése, kutatási engedély módosítása,” szöveg,
e)
1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat B:16 mezőjében a „megosztása, illetve törlése földalatti gáztároló
esetén” szövegrész helyébe a „törlése földgáz, illetve hidrogén tárolása esetén; bányatelek földgáz, illetve
hidrogén tárolására történő kiterjesztése” szöveg,
f)
1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat B:17 mezőjében a „kijelölése” szövegrész helyébe a „kijelölése,
módosítása” szöveg
lép.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
4005
21. §
Hatályát veszti a 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet 3. melléklete.
7. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló
20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet módosítása
22. §
(1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 20/2022. (I. 31.)
SZTFH rendelet [a továbbiakban: 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet] 28. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek, és a § a következő (5a)–(5c) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bányafelügyelet az érvényes pályázatokat bányatelkenként rangsorolja. A pályázati kiírásban meghatározott
értékelési szempontok szerinti legkedvezőbb két ajánlat kerül a rangsorban az első és második helyre. Azonos
értékelési pontszám esetén a mélyművelésre vagy külfejtésre tervezett bányatelekkel fedett ingatlanon nagyobb
tulajdoni hányaddal rendelkező pályázót az elbírálásnál előnyben kell részesíteni.
(5) A bányafelügyelet a pályázat elbírálását követő nyolc napon belül az első helyen rangsorolt pályázót értesíti,
hogy a pályázat nyertesének nyilvánítja, és felhívja a bányászati jog ellenértékének az értesítés közlését követő
nyolc napon belül történő megfizetésére. A bányafelügyelet a bányászati jog ellenértékének igazolt megfizetését
követő tíz napon belül határozatban jelöli ki az első helyen rangsorolt pályázót a törölt bányászati jog új
jogosítottjaként.
(5a) Ha az első helyen rangsorolt pályázó a bányászati jog ellenértékét az (5) bekezdésben meghatározott határidőn
belül nem fizeti meg, vagy a bányászati jog megszerzésétől eláll, a bányafelügyelet a befizetési határidő leteltét
követő nyolc napon belül értesíti a második helyen rangsorolt pályázót, hogy a pályázat nyertesének nyilvánítja,
és felhívja a bányászati jog ellenértékének az értesítés közlését követő nyolc napon belül történő megfizetésére.
A bányafelügyelet a bányászati jog ellenértékének igazolt megfizetését követő tíz napon belül a második helyre
rangsorolt pályázót jelöli ki határozatban a törölt bányászati jog új jogosítottjaként.
(5b) A bányászati jog új jogosítottja a bányászati tevékenység végzésére vonatkozó hatósági engedélyek és
az érintett felek eltérő megállapodásának hiányában a bányászati tevékenységhez kapcsolódóan létrejött
jogügyeletek tekintetében nem minősül jogutódnak.
(5c) A bányászati jog ellenértéke az államot, a pályázattal kapcsolatos díjak a bányafelügyeletet illetik meg.”
(2) A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 28. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pályázat eredménytelen, ha)
„c) az első vagy a második helyre rangsorolt pályázó egyike sem fizeti meg a bányászati jog ellenértékét az (5) vagy
az (5a) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy a bányászati jog megszerzésétől mindketten elállnak.”
23. §
A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bányavállalkozók megállapodhatnak a bányászati létesítmények közös használatában. A bányavállalkozók
a megállapodásban rögzítik legalább a bányászati létesítmény tulajdoni viszonyait, a használat rendjét és feltételeit,
valamint a használat ellenértékét. A bányavállalkozók a megállapodást a használat megkezdése előtt, annak
megküldésével bejelentik a bányafelügyeletnek. A bányafelügyelet a megállapodás benyújtását követő 15 napon
belül a közös használatot megtiltja, ha az más bányászati jogának vagy az ásványvagyon sérelmét eredményezné,
továbbá ha a megállapodás hatályos bányafelügyeleti engedéllyel ellentétes.”
24. §
A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 38. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Ha más nyomvonalas létesítmény üzemzavarának elhárítása szükséges, az üzemzavarral érintett nyomvonalas
létesítmény üzemeltetője az egységes elektronikus közműnyilvántartás adatai alapján meggyőződik, hogy
az üzemzavar elhárítással érintett létesítmény, illetve az üzemzavar elhárításhoz szükséges munkaterület érint-e
keresztezett létesítményt. Érintettség akkor áll fenn, ha az üzemzavar elhárítással érintett létesítménnyel,
illetve az üzemzavar elhárításhoz szükséges munkaterülettel érintett területen az egységes elektronikus
közműnyilvántartásban keresztezett létesítmény szerepel. Az üzemzavarral érintett nyomvonalas létesítmény
üzemeltetője érintettség esetén az üzemzavar-elhárítás megkezdése előtt a keresztezett létesítmény
üzemeltetőjével az üzemzavar elhárításhoz tervezett munkálatok helyéről egyeztet.”
25. §
A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosítékot a kutatási területre, a kutatási időszak végétől a bányatelek megállapításáig terjedő
időszakban a koncessziós területből történő kitermelés esetén a kitermelési helyre, továbbá a bányatelekre
kell meghatározni. Ha a bányavállalkozó jogosultságában több bányatelek is van, a biztosítékot összevontan,
4006
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
a bányatelkekre együttesen is szolgáltathatja, azonban az összevont biztosíték nagysága nem lehet kisebb, mint
az egyes bányatelkekre meghatározott biztosítékok együttes összege. A biztosíték mértéke nem haladhatja meg
a kétmilliárd forintot.”
26. §
A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 42. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A bányafelügyelet a (6) bekezdés szerinti határozatában a kérelemtől eltérő bányabezárási, mezőfelhagyási,
illetve tájrendezési feladatok teljesítését is elrendelheti, ha a kérelemben tervezett bányabezárási, mezőfelhagyási
és tájrendezési feladatok nem elegendőek a bányabezárás, mezőfelhagyás és tájrendezés teljes körű elvégzéséhez.”
27. §
A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet
a)
5. § (3) bekezdés a) pontjában az „annak, aki” szövegrész helyébe az „abban az esetben, ha a kérelmező
vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt
vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás)” szöveg,
b)
7. § (3) bekezdésében az „a TAKARNET-en” szövegrész helyébe az „az elektronikus ingatlan-nyilvántartási
rendszeren” szöveg,
c)
12. § (10) bekezdés a) pontjában az „a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §
23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás)” szövegrész helyébe a „kapcsolt
vállalkozása” szöveg,
d)
15/A. § (3) bekezdésében az „az elfogadott” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
e)
29. § (2) bekezdés d) pontjában az „ismertetését” szövegrész helyébe az „ismertetését, a kitermelni tervezett
éves haszonanyag, valamint meddő mennyiségét” szöveg,
f)
30. § (2) bekezdés b) pontjában a „haszonanyag” szövegrész helyébe a „haszonanyag éves” szöveg,
g)
30. § (6) bekezdésében a „módosulás” szövegrész helyébe a „módosulás, ideértve a létesítmény
megszüntetését is” szöveg,
h)
36. § (6) bekezdésében a „meggyengítése vagy” szövegrész helyébe a „részleges vagy teljes” szöveg,
i)
42. § (8) bekezdésében a „bányafelügyeletnek” szövegrész helyébe a „bányafelügyeletnek és ezzel
egyidejűleg megküldi a (4) bekezdés c) pontja szerinti, a megvalósult végállapotot tükröző bányatérképet”
szöveg,
j)
2. melléklet II. rész 2. pontjában a „béléscső, nyitott szakasz, lyukfejszerelvény” szövegrész helyébe
a „szűrőzött szakasz” szöveg,
k)
2. melléklet II. rész 7. pontjában a „permeabilitás, víztelítettség, szaturáció, formáció térfogati faktor”
szövegrész helyébe a „szivárgási tényező, permeabilitás, transzmisszivitás” szöveg
lép.
28. §
Hatályát veszti a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet
a)
26. § (2) bekezdés b) pontjában a „ , készletszámítási tömbönkénti” szövegrész,
b)
26. § (18) bekezdése,
c)
28. § (7) bekezdése.
8. A szerkezetátalakítási szakértők működésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló
41/2022. (XII. 22.) SZTFH rendelet módosítása
29. §
A szerkezetátalakítási szakértők működésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 41/2022. (XII. 22.) SZTFH rendelet
[a továbbiakban: 41/2022. (XII. 22.) SZTFH rendelet] 1. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Szát. 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti természetes személy (a továbbiakban: képzésre kötelezett)
– a Cstv. 27/C. § (4) bekezdés h) pontja szerinti tény felszámolói névjegyzékben történő feltüntetése feltételeként –
a szerkezetátalakítási szakértői tevékenység megkezdéséhez szükséges szerkezetátalakítási alapképzésen
(a továbbiakban: alapképzés) vesz részt. Az alapképzés eredményes elvégzését igazoló tanúsítványt a képzésre
kötelezett kérelmére – a kérelem benyújtását követő 15 napon belül – az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi
Szolgálatok Jogakadémiája (a továbbiakban: Jogakadémia) küldi meg a képzésre kötelezettet foglalkoztató
szerkezetátalakítási szakértő részére.
(3) A képzésre kötelezett – az alapképzést követően – a szerkezetátalakítási szakértői tevékenység folytatásához
szükséges ismeretei frissítése érdekében kétévente továbbképzésben vesz részt. A továbbképzés eredményes
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
4007
elvégzését igazoló tanúsítványt a képzésre kötelezett kérelmére – a kérelem benyújtását követő 15 napon belül –
a Jogakadémia küldi meg a képzésre kötelezettet foglalkoztató szerkezetátalakítási szakértő részére.
(3a) A szerkezetátalakítási szakértő a (3) bekezdés szerinti tanúsítványt a továbbképzési kötelezettség teljesítését
követő 45 napon belül megküldi a szerkezetátalakítási szakértőt nyilvántartó Szabályozott Tevékenységek
Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) részére.”
30. §
A 41/2022. (XII. 22.) SZTFH rendelet
a)
1. § (4) bekezdésében a „szerkezetátalakítási szakértőt nyilvántartó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti
Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)” szövegrész helyébe a „Hatóság” szöveg, valamint a „(2) és (3)” szövegrész
helyébe a „(3a)” szöveg,
b)
2. § (1) bekezdésében az „az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája
(a továbbiakban: Jogakadémia)” szövegrész helyébe az „a Jogakadémia” szöveg
lép.
9. A zárt területté nyilvánításról szóló 3/2023. (II. 8.) SZTFH rendelet módosítása
31. §
Hatályát veszti a zárt területté nyilvánításról szóló 3/2023. (II. 8.) SZTFH rendelet
a)
1/A. §-a,
b)
4. §-a,
c)
1. melléklete.
10. Az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról szóló
10/2023. (V. 15.) SZTFH rendelet módosítása
32. §
Az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról szóló 10/2023. (V. 15.) SZTFH rendelet
[a továbbiakban: 10/2023. (V. 15.) SZTFH rendelet] 3. alcím címe helyébe a következő alcímcím lép:
„3. A megfelelőségértékelő szervezetek nyilvántartásba vétele, valamint a megfelelőségértékelő
szervezetekkel kapcsolatos hatósági eljárások”
33. §
(1) A 10/2023. (V. 15.) SZTFH rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) és
(3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A megfelelőségértékelő szervezet az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékeli a Szabályozott Tevékenységek
Felügyeleti Hatósága elnökének rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.
(3a) Ha a megfelelőségértékelő szervezet a megfelelőségértékelési tevékenységét nemzeti kiberbiztonsági
tanúsítási rendszer tekintetében kívánja végezni, a megfelelőségértékelő szervezet az (1) bekezdés szerinti
kérelemhez mellékeli a (9) bekezdésben meghatározott dokumentumokat is.
(3b) Nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszer esetében a tanúsító hatóság azt a megfelelőségértékelő
szervezetet veszi nyilvántartásba, amely megfelel a (4)–(7) bekezdésben foglalt követelményeknek.”
(2) A 10/2023. (V. 15.) SZTFH rendelet 7. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszer esetében – ha az európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszer
konkrét vagy kiegészítő követelményt nem állapít meg – a tanúsító hatóság azt a megfelelőségértékelő szervezetet
veszi nyilvántartásba, amely rendelkezik az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikk
(1) bekezdése szerinti akkreditált státusszal.
(9b) A megfelelőségértékelő szervezet a (9a) bekezdése szerinti feltétel meglétét a nemzeti akkreditáló szerv által
kiállított okirattal igazolja.”
34. §
A 10/2023. (V. 15.) SZTFH rendelet a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § A 7. § (9a) bekezdésétől eltérően az (EU) 2024/482 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti közös
kritériumokon alapuló európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszer (a továbbiakban: EUCC) esetében a tanúsító
hatóság megfelelőségértékelő szervezetként azt az (EU) 2024/482 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti tanúsító
szervet (a továbbiakban: EUCC tanúsító szerv) vagy azt az (EU) 2024/482 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti
ITSEF-et (a továbbiakban: ITSEF) veszi nyilvántartásba, amely rendelkezik az (EU) 2024/482 bizottsági végrehajtási
rendelet 20a. cikkének megfelelő akkreditált státusszal, és ezt a 7. § (9b) bekezdése szerint igazolja.”
4008
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
35. §
A 10/2023. (V. 15.) SZTFH rendelet 8. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az EUCC esetében a kérelmező EUCC tanúsító szerv a „magas” megbízhatósági szintű EUCC-tanúsítványok
kibocsátásának engedélyezésére irányuló, (1) bekezdés szerinti kérelméhez a következő dokumentumokat csatolja:
a) a nemzeti akkreditáló szerv által kiállított okiratot, amely igazolja a 7/A. § szerinti akkreditált státusz meglétét,
b) azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a kérelmező teljesíti az (EU) 2024/482 bizottsági végrehajtási
rendelet 21. cikk (1) bekezdése szerinti követelményeket, valamint
c) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének rendeletében meghatározott igazgatási
szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.
(6) Az EUCC esetében a kérelmező ITSEF a „magas” megbízhatósági szintű ICT-tanúsítványok hatálya alá
tartozó IKT-termékek értékelésének engedélyezésére irányuló, (1) bekezdés szerinti kérelméhez a következő
dokumentumokat csatolja:
a) a nemzeti akkreditáló szerv által kiállított okiratot, amely igazolja a 7/A. § szerinti akkreditált státusz meglétét,
b) azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a kérelmező teljesíti az (EU) 2024/482 bizottsági végrehajtási
rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti követelményeket, valamint
c) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének rendeletében meghatározott igazgatási
szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.”
36. §
A 10/2023. (V. 15.) SZTFH rendelet 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tanúsító hatóság az engedélyt visszavonja, ha a megfelelőségértékelő szervezet)
„b) nem felel meg
ba) a 7. § (4) és (5) bekezdése, a 7. § (6) bekezdés a)–d) pontja és a 7. § (7) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti
követelmények valamelyikének,
bb) a 7. § (9a) bekezdése szerinti követelménynek vagy
bc) az EUCC esetében a 7/A. § vagy az (EU) 2024/482 bizottsági végrehajtási rendelet 21. cikk (1) bekezdése vagy
22. cikk (1) bekezdése szerinti követelményeknek, vagy”
37. §
A 10/2023. (V. 15.) SZTFH rendelet 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartásba vett megfelelőségértékelő szervezetnek folyamatosan meg kell felelnie
a) a 7. § (4) és (5) bekezdése, a 7. § (6) bekezdés a)–d) pontja és a 7. § (7) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti
feltételeknek,
b) a 7. § (9a) bekezdése szerinti követelménynek vagy
c) az EUCC esetében a 7/A. § szerinti követelménynek,
amit a tanúsító hatóság jogosult ellenőrizni.”
38. §
A 10/2023. (V. 15.) SZTFH rendelet 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanúsító hatóság a honlapján közzéteszi a nyilvántartásba vett megfelelőségértékelő szervezetek jegyzékét.
A tanúsító hatóság által közzétett jegyzék tartalmazza
a) a megfelelőségértékelő szervezet megnevezését, székhelyének címét, elektronikus levelezési címét és
telefonszámát,
b) a nyilvántartásba vétel időpontját, valamint
c) azt a megbízhatósági szintet, amelyen a megfelelőségértékelő szervezet a megfelelőségértékelési tevékenységet
végzi.”
39. §
A 10/2023. (V. 15.) SZTFH rendelet 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § Ez a rendelet
a) az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák
kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i
(EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet (kiberbiztonsági jogszabály) és
b) a közös kritériumokon alapuló európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszer (EUCC) elfogadása tekintetében
az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló,
2024. január 31-i (EU) 2024/482 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
4009
11. Az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályairól és az ESG tanácsadók
nyilvántartásáról szóló 11/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet módosítása
40. §
Az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályairól és az ESG tanácsadók nyilvántartásáról szóló
11/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet [a továbbiakban: 11/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet] 14. §-a a következő
(4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ESG tanácsadó az 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adatokban bekövetkező változást annak az üzleti évnek
az utolsó napját követő 15 napon belül jelenti be a Hatóság részére, amelyben a változás bekövetkezett.”
41. §
A 11/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet 3. § (5) bekezdés a) pontjában az „az NGM rendelet” szövegrész helyébe
az „az ESG tanácsadóként történő akkreditálás követelményrendszeréről szóló 29/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet
(a továbbiakban: NGM rendelet)” szöveg lép.
42. §
Hatályát veszti a 11/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet 11. § (2) bekezdés a) pontja.
12. Az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló
12/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet módosítása
43. §
Az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló 12/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet
[a továbbiakban: 12/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet] 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hatóság nyilvántartja – az ESG törvény 43. § (2) bekezdésében foglaltakon túl – az ESG minősítő adószámát.”
44. §
(1) A 12/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet 12. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az ESG szoftver nyilvántartásba vétele során 2027. november 30-ig a 10. § szerinti követelmény
úgy is teljesíthető, ha az ESG szoftver gyártója megfelel a Kiberbiztonsági tv.-ben foglalt kiberbiztonsági
követelményeknek, és a megfelelés igazolására rendelkezik a Kiberbiztonsági tv. 4. § 44. pontja szerinti olyan
kiberbiztonsági audittal, amely alapján a szervezet ellenálló-képességi indexe legalább „auditált” értékelésű.
(2b) A (2a) bekezdés szerinti feltétel teljesítése az ESG szoftver gyártójára vonatkozó, a kiberbiztonsági audit
lefolytatásának rendjéről és a kiberbiztonsági audit legmagasabb díjáról szóló 1/2025. (I. 31.) SZTFH rendelet 5. §
(9) bekezdése szerinti auditigazolás csatolásával igazolható.”
(2) A 12/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tanúsítvány vagy a (2b) bekezdésben meghatározott auditigazolás alapján
nyilvántartásba vett ESG szoftver tekintetében a 10. § (3) bekezdése szerinti határozatot 2027. december 31-ig
kell benyújtani a Hatóság részére a 10. § (2) bekezdése szerinti követelmény teljesítésének igazolására. Az igazolás
elmulasztása esetén az ESG szoftvert a Hatóság törli a nyilvántartásából.”
45. §
A 12/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet 10. § (3) bekezdésében a „törvény 45. §” szövegrész helyébe a „törvény
(a továbbiakban: Kiberbiztonsági tv.) 45. §” szöveg lép.
13. Záró rendelkezések
46. §
(1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 6. alcím és az 1. melléklet az e rendelet kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(3) A 10. § az e rendelet kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
47. §
(1) Az 1. alcím
a)
a
pénzügyi
rendszerek
pénzmosás
vagy
terrorizmusfinanszírozás
céljára
való
felhasználásának
megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló,
2015. május 20-i 2015/849 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
b)
a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről
szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló,
2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
4010
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
(2) A 8. alcím a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint
a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését
célzó intézkedésekről és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai
parlamenti és tanácsi irányelv (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) 26. cikk (1) bekezdés a) pontjának
való megfelelést szolgálja.
(3) A 10. alcím
a)
az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs
technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet (kiberbiztonsági jogszabály),
valamint
b)
a közös kritériumokon alapuló európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszer (EUCC) elfogadása tekintetében
az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról
szóló, 2024. január 31-i (EU) 2024/482 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Dr. Nagy László s. k.,
elnök
1. melléklet a 8/2026. (VIII. 17.) SZTFH rendelethez
1. A 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat a következő 3a. sorral egészül ki:
[A
B
C
D
1.
Egyes igazgatási eljárások
Díj (Ft)
Kódszám]
3a.
[Ásványi nyersanyag, geotermikus
energia, valamint szénhidrogének
tárolására alkalmas földtani
szerkezetek kutatása]
Földgáz, hidrogén tárolására
alkalmas földtani szerkezetekre
vonatkozó kutatás
engedélyezése, a kutatási
engedély módosítása
50 000
A0113
2. A 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat a következő 74–81. sorral egészül ki:
[A
B
C
D
1.
Egyes igazgatási eljárások
Díj (Ft)
Kódszám]
74.
Geotermikus energia kinyerésére
és hasznosítására vonatkozó
hasznosítási szerződés
megkötése
160 000
A1810
75.
Használaton kívüli bányászati
célú mélyfúrással kapcsolatos
eljárások – mélyfúrásonként
Használaton kívüli
bányászati célú mélyfúrás
kockázatelemzésének
elfogadása
110 000
A1910
76.
Használaton kívüli bányászati
célú mélyfúrás tájrendezési
tervének jóváhagyása
110 000
A1920
77.
Használaton kívüli bányászati
célú mélyfúrás bányászati
célra való alkalmatlanságának
a megállapítása
110 000
A1930
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
4011
78.
Az energiaágazaton belüli
metánkibocsátás csökkentéséről
és az (EU) 2019/942 rendelet
módosításáról szóló,
2024. június 13-i (EU) 2024/1787
európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához
kapcsolódó bányafelügyeleti
eljárások
Szivárgásészlelés javítási és
nyomon követési ütemterv
és ütemterv módosítás
jóváhagyása – 20 db
szivárgásonként
200 000
A2010
79.
A lefúvatásra és a fáklyázásra
vonatkozó korlátozásoknak
való megfelelés érdekében
benyújtott végrehajtási
ütemterv jóváhagyása
170 000
A2020
80.
A rendszeres ellenőrzések
alternatívájaként távellenőrzési
vagy automatizált nyomon
követési rendszerek
jóváhagyása
160 000
A2030
81.
Inaktív kutak és az ideiglenesen
lezárt kutak kármentesítésére,
helyreállítására és végleges
lezárására vonatkozó
kibocsátás-csökkentési terv
jóváhagyása
190 000
A2040
4012
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 114. szám
A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.
A szerkesztésért felelős: dr. Ducsay Zsuzsanna Ágnes.
A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22.
A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.
IX. Határozatok Tára
A köztársasági elnök 196/2026. (VIII. 17.) KE határozata
dandártábornok rendfokozatba történő kinevezésekről
Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés e) pontja alapján, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi
állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény 82. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjára figyelemmel
– a belügyminiszter kezdeményezésére –
Bádonyi Milán nemzetbiztonsági ezredest,
Orth János nemzetbiztonsági ezredest és
Szabó József nemzetbiztonsági ezredest
2026. augusztus 20-ai hatállyal nemzetbiztonsági dandártábornok rendfokozatba kinevezem.
Budapest, 2026. augusztus 10.
Forsthoffer Ágnes s. k.,
az Országgyűlés elnöke,
a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva
Ellenjegyzem:
Budapest, 2026. augusztus 13.
Pósfai Gábor s. k.,
belügyminiszter
SP ügyszám: SP/2338-2/2026