● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 117. szám M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. augusztus 25., kedd Tartalomjegyzék 127/2026. (VIII. 25.) Korm. rendelet A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról 4032 128/2026. (VIII. 25.) Korm. rendelet A Központi Információs Közadat-nyilvántartás részletszabályairól szóló 499/2022. (XII. 8.) Korm. rendelet módosításáról 4033 129/2026. (VIII. 25.) Korm. rendelet Agrártárgyú kormányrendeletek módosításáról 4036 27/2026. (VIII. 25.) MNB rendelet A jegybanki alapkamat mértékéről 4041 7/2026. (VIII. 25.) HM rendelet A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet, valamint a lakáspénz és az egyszeri pénzbeli támogatás bevezetéséről szóló 10/2014. (VII. 25.) HM rendelet módosításáról 4042 1265/2026. (VIII. 25.) Korm. határozat A Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervnek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében rendelkezésre álló uniós források lehívhatóságához szükséges elfogadásáról és a végrehajtásával összefüggő feladatokról 4044 1266/2026. (VIII. 25.) Korm. határozat Az ENSZ Közgyűlés 81. ülésszakán való magyar részvételről 4053 83/2026. (VIII. 25.) ME határozat Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága és az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz monitoring bizottsága elnökének felmentéséről, továbbá e monitoring bizottságok elnökének kinevezéséről 4057   4032 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 127/2026. (VIII. 25.) Korm. rendelete a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról [1] E rendelet célja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásaiból elszámolni kívánt projektek tekintetében lefolytatott közbeszerzési eljárások közbeszerzési elszámolhatóságával kapcsolatos szabályok módosítása, az  uniós források magyarországi felhasználhatóságának hatékonyabb biztosítása érdekében. [2] A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15a. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet 237/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „237/K.  § (1) Az  egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 121/2026.  (VIII.  7.) Korm.  rendelet [a  továbbiakban: 121/2026.  (VIII. 7.) Korm.  rendelet] hatálybalépését követően a  188.  § (1)  bekezdése szerinti, korábban nem uniós finanszírozású projektből finanszírozott közbeszerzési eljárásokat és az  azok eredményeként megkötött szállítói szerződések módosítását e  § szerint kell ellenőrizni. Az  ellenőrzésre a (2)–(8) vagy a (9)–(11) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A nemzeti hatóság és az NFK a (2)–(8) bekezdés szerinti módszertant a  közbeszerzési eljárások és az  azok eredményeként megkötött szállítói szerződések meghatározott csoportja tekintetében is alkalmazhatja. A  nemzeti hatóság és az  NFK dönthet úgy is, hogy a  (2)–(8)  bekezdésben foglalt módszer alkalmazása mellett, a  (3)  bekezdés szerint ellenőrzésre kiválasztott közbeszerzési eljárások mintájában nem szereplő közbeszerzéseket a (9)–(11) bekezdés szerint ellenőrzi – ebben az esetben a (7)–(8) bekezdés nem alkalmazandó. (2) A  30–32.  alcím rendelkezéseitől eltérően a  188.  § (1)  bekezdése szerinti, korábban nem uniós finanszírozású projektből finanszírozott közbeszerzési eljárásokat és az  azok eredményeként megkötött szállítói szerződések módosítását a nemzeti hatóság és az NFK – az audit hatóság bevonásával elkészített – kockázatalapú módszertan szerint, mintavételes alapon, utóellenőrzés keretében ellenőrzi. (3) A  nemzeti hatóság legkésőbb a  121/2026.  (VIII. 7.) Korm.  rendelet hatálybalépését követő három  napon belül megállapítja a  188.  § (1)  bekezdése szerinti, korábban nem uniós finanszírozású projektből finanszírozott közbeszerzési eljárások listáját, amelyet követően az NFK a (2)–(8) bekezdés szerinti módszertan alkalmazása esetén a  (2)  bekezdés szerinti módszertan alapján haladéktalanul meghatározza az  ellenőrzéssel érintett közbeszerzési eljárások körét. (4) A  nemzeti hatóság az  ellenőrzéssel érintett közbeszerzési eljárások körének megállapítását követően haladéktalanul felhívja az érintett végső kedvezményezetteket az ellenőrzésre kiválasztott közbeszerzési eljárások és az azokhoz kapcsolódó esetleges szerződésmódosítások dokumentumainak ellenőrzés céljából való megküldésére, ha az érintett dokumentumok megküldésére korábban nem került sor. (5) A végső kedvezményezett a (4) bekezdés szerinti felhívás kézhezvételét követő két munkanapon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot, a 95. § (1) bekezdése szerinti dokumentumokat, a szállítói szerződést, valamint – a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás esetén – a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot, továbbá – a szállítói szerződés módosítása esetén – a szállítói szerződés módosítását és a  szállítói szerződés módosításának jogszerűségét alátámasztó dokumentumokat a  nemzeti hatóság és az NFK részére. (6) Az  ellenőrzést a  nemzeti hatóság és az  NFK a  30.  alcím alapján végzi, azzal, hogy a  nemzeti hatóság és az NFK által végzett ellenőrzésre egyidejűleg kerül sor. (7) A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2026. (VIII. 25.) Korm.  rendelet hatálybalépése  napján folyamatban lévő, e  § hatálya alá tartozó ellenőrzéseket – a  (2)–(8)  bekezdés szerinti módszertan alkalmazása esetén – a  nemzeti hatóság, illetve az  NFK abban az  esetben folytatja le, ha az  adott közbeszerzési eljárás beletartozik a  (3)  bekezdés szerinti, ellenőrzéssel érintett közbeszerzési eljárások körébe. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 4033 Ellenkező esetben a nemzeti hatóság, illetve az NFK – adott esetben az ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozat, tanúsítvány vagy jelentés kibocsátása nélkül – az ellenőrzést lezárja, és erről haladéktalanul tájékoztatja a végső kedvezményezettet. (8) A (2) bekezdés szerinti módszertan alapján az ellenőrzésre kiválasztott közbeszerzési eljárások mintájában nem szereplő, a 188. § (1) bekezdése szerinti, korábban nem uniós finanszírozású projektből finanszírozott közbeszerzési eljárások esetén a támogatás végső kedvezményezett részére történő kifizetésének nem feltétele a nemzeti hatóság támogató tartalmú nyilatkozatának és az NFK támogató tartalmú jelentésének vagy tanúsítványának rendelkezésre állása. (9) A  30–32.  alcím rendelkezéseitől eltérően a  188.  § (1)  bekezdése szerinti, korábban nem uniós finanszírozású projektből finanszírozott közbeszerzési eljárásokat és az  azok eredményeként megkötött szállítói szerződések módosítását a nemzeti hatóság és az NFK utóellenőrzés keretében ellenőrzi. A nemzeti hatóság felhívja az érintett végső kedvezményezetteket a közbeszerzési eljárások és az azokhoz kapcsolódó esetleges szerződésmódosítások dokumentumainak ellenőrzés céljából való megküldésére, ha az érintett dokumentumok megküldésére korábban nem került sor. (10) Az  ellenőrzést a  nemzeti hatóság és az  NFK a  30.  alcím alapján végzi, azzal, hogy a  nemzeti hatóság és az  NFK  által végzett ellenőrzésre egyidejűleg kerül sor. A  közbeszerzési elszámolhatósági ellenőrzés végezhető olyan módszertan szerint, amelynek alapján az ellenőrzés azon közbeszerzési szabálytalanság-típusok vizsgálatára terjed  ki, amelyek tekintetében az  Unió által finanszírozott kiadásokra vonatkozóan a  közbeszerzési szabályok megsértése esetén végrehajtandó pénzügyi korrekciók megállapításáról szóló iránymutatások meghatározásáról szóló bizottsági határozat [С(2019) 3452 final] szerint irányadó átalány korrekciós mérték 100%, és kiterjed különösen a csalás, korrupció és összeférhetetlenség eseteit jelentő szabálytalanságokra. (11) A  végső kedvezményezett a  (9)  bekezdés szerinti felhívás kézhezvételét követő két munkanapon belül megküldi a  közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot, a  95.  § (1)  bekezdése szerinti dokumentumokat, a  szállítói szerződést, valamint – a  Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás esetén – a  Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot, továbbá – a szállítói szerződés módosítása esetén – a szállítói szerződés módosítását és a  szállítói szerződés módosításának jogszerűségét alátámasztó dokumentumokat a nemzeti hatóság és az NFK részére.” 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 128/2026. (VIII. 25.) Korm. rendelete a Központi Információs Közadat-nyilvántartás részletszabályairól szóló 499/2022. (XII. 8.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény jelentősen bővítette a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén közzéteendő adatok körét, amely szükségessé teszi a felületre vonatkozó végrehajtási szabályok pontosítását is. [2] A  Kormány az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011.  évi CXII.  törvény 72.  § (1)  bekezdés f)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Központi Információs Közadat-nyilvántartás részletszabályairól szóló 499/2022.  (XII. 8.) Korm.  rendelet 5.  § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Felületen közzétételre kötelezett az adatszolgáltatást a SZÜF-ön található elektronikus űrlap (a továbbiakban: elektronikus űrlap) kitöltésével, a kitöltött Adatlap egyidejű csatolásával, továbbá ezeknek az Üzemeltető hivatali tárhelyére történő beküldésével teljesíti, azzal, hogy a  kötelezett nevére, illetve adószámára vonatkozó adatot az elektronikus űrlapon kell kitölteni.” 4034 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 2. § A Központi Információs Közadat-nyilvántartás részletszabályairól szóló 499/2022.  (XII. 8.) Korm.  rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 3. § Ez a rendelet 2026. augusztus 26-án lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 1. melléklet a 128/2026. (VIII. 25.) Korm. rendelethez „1. melléklet a 499/2022. (XII. 8.) Korm. rendelethez Az Adatlap tartalmi elemei I. Alapadatok   1. A Felületen közzétételre kötelezett neve, adószáma   2. A szerződés megnevezése (típusa) Az Infotv. 37/C.  § (2)  bekezdésében szereplő valamennyi esetben kötelező adat [a 37/C.  § (2)  bekezdés a)–c) pontjában meghatározott jogalap, illetve forma].   3. A szerződő fél megnevezése Az Infotv. 37/C. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi esetben kötelező adat, azzal, hogy a (2) bekezdés a) és c) pontja esetén a szerződő fél alatt kedvezményezettet kell érteni.   4. A szerződő fél természetes személynek minősül-e Az Infotv. 37/C. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi esetben kötelező adat, azzal, hogy a (2) bekezdés a) és c) pontja esetén a szerződő fél alatt kedvezményezettet kell érteni.   5. A szerződő fél székhelye (ha nem természetes személy) Az Infotv. 37/C. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi esetben kötelező adat, azzal, hogy a (2) bekezdés a) és c) pontja esetén a szerződő fél alatt kedvezményezettet kell érteni.   6. A szerződő fél adószáma (ha rendelkezik adószámmal) Az Infotv. 37/C. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi esetben kötelező adat, azzal, hogy a (2) bekezdés a) és c) pontja esetén a szerződő fél alatt kedvezményezettet kell érteni.   7. A szerződés, illetve támogatás tárgya Az Infotv. 37/C. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi esetben kötelező adat.   8. A szerződéssel elérendő cél Az Infotv. 37/C. § (2) bekezdés b) pontjában szereplő esetben kötelező adat.   9. A szerződés keretében teljesítendő feladat Az Infotv. 37/C. § (2) bekezdés b) pontjában szereplő esetben kötelező adat. 10. A szerződés teljesítésének helye, illetve a támogatási program megvalósítási helye Az Infotv. 37/C. § (2) bekezdés a)–c) pontjában szereplő esetekben kötelező adat. 11. A szerződés teljesítésének, illetve a támogatási program megvalósításának kezdő időpontja Az Infotv. 37/C. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi esetben kötelező adat. 12. A szerződés teljesítésének, illetve a támogatási program megvalósításának záró időpontja Az Infotv. 37/C.  § (2)  bekezdésében szereplő valamennyi esetben kötelező adat, azzal, hogy a  37/C.  § (2)  bekezdés b)  pontja esetén az  adat megadása határozott időtartamú szerződések vonatkozásában szükséges. 13. A szerződés (nettó) értéke és pénzneme Az Infotv. 37/C.  § (2)  bekezdésében szereplő valamennyi esetben kötelező adat, azzal, hogy a  37/C.  § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetekben a szerződés értéke alatt a támogatás összegét kell érteni. 14. A kifizetés időpontja Az Infotv. 37/C. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetekben kötelező adat. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 4035 15. Európai uniós forrás %-os aránya Az Infotv. 37/C. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi esetben kötelező adat. 16. Hazai forrás %-os aránya Az Infotv. 37/C. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi esetben kötelező adat. 17. Szerződés kelte (az aláírás dátuma) Az Infotv. 37/C. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi esetben kötelező adat, azzal, hogy a (2) bekezdés a) és c) pontja esetén a szerződés alatt támogatást kell érteni. II. Amennyiben a szerződést beszerzési vagy közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötötték   1. A beszerzési eljárás típusa (beszerzési vagy közbeszerzési eljárás)   2. Közbeszerzési eljárás fajtája   3. A beszerzési, illetve közbeszerzési eljárás megindításának időpontja   4. Az ajánlattevő (ajánlattevők) neve   5. Az ajánlattevő (ajánlattevők) adószáma   6. A beérkezett ajánlat (ajánlatok) száma   7. A beszerzés, illetve közbeszerzés (nettó) becsült értéke   8. Becsült érték pénzneme   9. A beszerzési, illetve közbeszerzési dokumentumok – beszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő által előzetesen közzétett dokumentumok – felsorolása 10. Az eljárás EKR azonosítója 11. EKR szerződésazonosító (amennyiben az rendelkezésre áll) vagy a szerződés iktatószáma Az Infotv. 37/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben kötelező adat. 12. Az eljárás részletes adatainak ekr.gov.hu weboldalon található pontos elérhetősége (link) 13. Az alvállalkozók teljesítésének tervezett aránya 14. Amennyiben alvállalkozót vettek igénybe a szerződés teljesítéséhez, a) a nevesített alvállalkozó (alvállalkozók) és a teljesítésben közvetlenül közreműködő más beszállító (beszállítók) vagy kapacitásszolgáltató (kapacitásszolgáltatók) neve és adószáma, b) amennyiben az a) alpont szerinti szereplő vállalkozási díja meghatározott, annak (nettó) összege és c) az alvállalkozók teljesítésének megvalósult aránya. III. Az Infotv. 2. mellékletében meghatározott, az Európai Unió kötelező jogi aktusa hatálya alá tartozó állami támogatások esetén 1. A  kedvezményezett besorolása a  kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004.  évi XXXIV. törvény 3–5. §-a alapján 2. A  kedvezményezett azon tevékenységének szakágazati besorolása (TEÁOR-szám, ennek hiányában ÖVTJ-kód), amely keretében a  támogatást felhasználja (ha nem azonosítható ilyen tevékenység, akkor a kedvezményezett főtevékenységének szakágazati besorolása) 3. A támogatás formájának megjelölése 4. A  támogatás odaítélésének  napja (adókedvezmény vagy adómentesség esetén a  bevallás esedékességének napja) 5. A támogatás az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti kategóriája 6. A támogatás európai bizottsági hivatkozási száma IV. Amennyiben további információk megadása szükséges 1. Megjegyzés Egyéb kiegészítő adatok és információk megadására szolgál.” 4036 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám A Kormány 129/2026. (VIII. 25.) Korm. rendelete agrártárgyú kormányrendeletek módosításáról [1] A  földügyi eljárások adminisztrációs terheinek csökkentése, illetve az  agrárium versenyképességének elősegítése érdekében, továbbá a  jogalkalmazói gyakorlatban felmerült – főként adminisztrációcsökkentésre és digitalizációra irányuló  – igényekre figyelemmel indokolt több földügyi tárgyú kormányrendelet módosítása. A  rendeletmódosítás biztosítja a földügyi eljárások egyszerűbb és zökkenőmentes lefolytatását. [2] A  szőlő aranyszínű sárgaságot okozó betegsége a  szőlő egyik legveszélyesebb zárlati károsítója, amely bejelentési kötelezettség alá tartozik. Az egész hazai szőlő-bor ágazatot érintő hatás mérséklése érdekében 2025 őszétől bevezetett védelmi intézkedések végrehajtása folyamatos. A  szőlészettel összefüggő kormányrendeleti szabályok módosítása a  szükséges intézkedések hatékonyságának további javítását szolgálják. Mindemellett a  zárlati károsító terjedésének lassítása és a  felderítéssel kapcsolatos szemlecsoportok munkájának felgyorsítása érdekében indokolt lehetőséget biztosítani arra is, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek – megbízási szerződéssel – növényorvosokat vonhassanak be a szemlecsoportok hatósági munkájába. [3] A  harmadik országokból érkező étrend-kiegészítők magas egészségügyi kockázatot rejtenek, ezért a  határállomásokon végzett élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzések során kiemelten vizsgálandó termékkörnek minősülnek. Ezen termékek, valamint egyéb speciális élelmiszerek ellenőrzése során különleges szakismeret szükséges, ezért indokolt, hogy – a vármegyei kormányhivatalok mellett – a jelenleg hatáskörrel nem rendelkező Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is kerüljön kijelölésre közvetlenül a feladat elvégzésére. [4] A 2026. évtől a jogosult állatorvosok díjazását közvetlenül a vármegyei kormányhivatalok fizetik ki, ezért szükségessé vált a jogosult állatorvos hatásköréről és a működésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet jogtechnikai módosítása. [5] A Kormány az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008.  évi XLVI.  törvény 76.  § (1)  bekezdés e)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § e) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 7–9. § tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés a) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 10. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. alcím tekintetében a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (1) bekezdés 20. és 22. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. alcím tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 91. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 6.  alcím tekintetében a  mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013.  évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A jogosult állatorvos hatásköréről és a működésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló 113/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosítása 1. § A jogosult állatorvos hatásköréről és a  működésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló 113/2006.  (V. 12.) Korm.  rendelet 4.  § (7)  bekezdésében a „mely alapján az  a  NÉBIH-nek” szövegrész helyébe az „amely alapján az” szöveg lép. 2. A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet módosítása 2. § (1) A  földművesekről, a  mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a  mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet] 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 4037 „(3) Ha az adatokat a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokon kívüli más nyilvántartás közhitelesen tartalmazza, akkor ezen adatok tekintetében az (1) bekezdés szerinti bejelentés úgy valósul meg, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv az (1) bekezdés szerinti határidőben értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet, amely az értesítés alapján az adatváltozást – ha a közhiteles nyilvántartás és az értesítés alapján az átvezetéshez minden adat rendelkezésre áll – hivatalból átvezeti. Ha az  értesítés alapján az  adatváltozás hivatalból nem vezethető  át, a  mezőgazdasági igazgatási szerv az  adatváltozás bejelentésére szólítja fel a  földművest, a  mezőgazdasági termelőszervezetet, illetve az újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetet.” (2) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 12. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Ha a  mezőgazdasági termelőszervezet felszámolás vagy végelszámolás alá kerül, és a  cégnyilvántartásban szereplő cég nevében a  (4)  bekezdés alapján a  földműves nyilvántartásban is átvezetésre kerül az  „f.a.” vagy „v.a.” toldat, a  cég vezető tisztségviselőjének személyében bekövetkezett, a  cégnyilvántartásban már átvezetett változást hivatalból át kell vezetni, azzal, hogy a felszámoló és a végelszámoló vezető tisztségviselőként történő bejegyzésekor a 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltételek teljesülését nem kell vizsgálni.” (3) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha a nyilvántartásba vett földműves, mezőgazdasági termelőszervezet, illetve újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet adataiban bekövetkezett változásról – változásbejelentés hiányában – a mezőgazdasági igazgatási szerv tudomást szerez, és az átvezetéshez minden adat rendelkezésre áll, akkor az adatváltozást hivatalból átvezeti. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az adatváltozás hivatalból nem vezethető át, a mezőgazdasági igazgatási szerv az adatváltozás bejelentésére szólítja fel a földművest, a mezőgazdasági termelőszervezetet, illetve az újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetet.” 3. § A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 20. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az adatlap-másolat a) személyesen benyújtott kérelemre vagy a rendelkezési nyilvántartásban elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel nem rendelkező természetes személy postai úton benyújtott kérelmére papír alapon, b) a nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerben elektronikusan benyújtott kérelem és a rendelkezési nyilvántartásban elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel rendelkező személy postai úton benyújtott kérelmére az erre szolgáló felületen elektronikusan szolgáltatható. (1b) Az adatlap-másolat tartalmazza a) a mezőgazdasági igazgatási szerv megnevezését, b) a nyilvántartásba történő bejegyzés és a  nyilvántartásból való törlés iránti kérelem iktatásának időpontját, valamint a  nyilvántartásba történő bejegyzésről, a  nyilvántartásból való törlésről szóló döntés számát és meghozatalának időpontját, c) a nyilvántartásban szereplő egyes adatok módosítása (ideértve a  kiegészítést, kijavítást is) átvezetése iránti bejelentés iktatásának időpontját, a nyilvántartásban végzett módosításról szóló döntés számát és meghozatalának időpontját, d) a földművesnek a Fétv. 100. § (3) bekezdés a) pont aa)–ac) és ag) alpontjában meghatározott adatait, e) a  mezőgazdasági termelőszervezetnek a  Fétv. 100.  § (3)  bekezdés b)  pont ba), bd), bf) és bg)  alpontjában, továbbá a  mezőgazdasági termelőszervezet vezető tisztségviselőjének vagy cégvezetőjének a  Fétv. 100.  § (3) bekezdés b) pont be) alpont 1–3. pontjában meghatározott adatait, illetve f) – újonnan alapított  mezőgazdasági termelőszervezet kivételével – a  mezőgazdasági üzemközpontnak a Fétv. 100. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott adatait.” 4. § A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „22. § A nyilvántartás adataihoz a) a Központi Statisztikai Hivatal a feladatai ellátása érdekében, statisztikai célra, b) az állami adóhatóság feladatai ellátása érdekében és c) a földügyért felelős miniszter a  szakmai irányításával, hatósági, felügyeleti, ellenőrzési és tulajdonosi joggyakorlásával összefüggő feladatai ellátása érdekében közvetlen lekérdezéssel egyedi azonosításra alkalmas módon jogosult hozzáférni.” 4038 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 5. § A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet a) 20. § (3) bekezdésében a „kiadást megelőző napig” szövegrész helyébe a „kiadás időpontjában” szöveg, b) 2.  melléklet 3.  pont 3.9.  alpontjában a „(megegyezik a  székhely  címmel, vagy értesítési  cím, kézbesítési megbízott, Cégkapu vagy Hivatali kapu megadása)” szövegrész helyébe az „[a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség]” szöveg, c) 3. melléklet 3. pont 3.2.9. alpontjában és 4. pont 4.2.9. alpontjában, 4. melléklet 5. pont 5.2.9. alpontjában, 6.  melléklet 3.  pont 3.2.9.  alpontjában, valamint 7.  melléklet 3.  pont 3.2.9.  alpontjában a  „megegyezik a  székhely  címmel, vagy értesítési  cím, kézbesítési megbízott, Cégkapu vagy Hivatali kapu megadása” szövegrész helyébe a „Dáptv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség” szöveg, d) 5. melléklet 3. pont 3.9. alpontjában a „megegyezik a lakcímmel, vagy értesítési cím, kézbesítési megbízott, Cégkapu vagy Hivatali kapu megadása” szövegrész helyébe a „Dáptv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség” szöveg lép. 6. § Hatályát veszti a 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet a) 1. § (2) bekezdésében az „ , az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető”, b) 20. § (1) bekezdésében az „Az adatlap papír alapú vagy elektronikus másolatként szolgáltatható.” szövegrész. 3. A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása 7. § A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016.  (XII. 2.) Korm.  rendelet [a  továbbiakban: 383/2016.  (XII. 2.) Korm.  rendelet] – a  fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019.  (XII.  30.) Korm.  rendelet 159.  § (23)  bekezdésével megállapított – 20.  § (1)  bekezdés f)  pontja helyébe a  következő rendelkezés lép: (A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv) „f) az Éltv. 33. § b) pont fa) ba) alpontjában foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal, valamint az  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal és a NÉBIH, fb) bc)–be)  alpontjában foglaltak tekintetében a  növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal, valamint az  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal.” 8. § A 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 5. alcíme a következő 26/B. §-sal egészül ki: „26/B. § Az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (1) bekezdése és 22. cikk (1) bekezdése szerinti felderítésekkel kapcsolatos feladatokat – a laboratóriumi vizsgálat kivételével – az Éltv. 27. § (2) bekezdése szerinti megbízási jogviszony keretében feljogosított növényorvos is elláthatja.” 9. § A 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 81. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (Ez a rendelet) „i) a  növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a  228/2013/EU, a  652/2014/EU és az  1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a  69/464/EGK, a  74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet” (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.) M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 4039 10. § A 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 42. § (5) bekezdésében az „a Széchenyi 2020” szövegrész helyébe az „az Európai Unió agrár- és vidékfejlesztési támogatásaira vonatkozó” szöveg lép. 4. A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet módosítása 11. § A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet] 1. §-a a következő 26. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában) „26. vegetációs időszak: a szőlő rügyduzzadásának kezdetétől a levélhullás végéig terjedő időszak.” 12. § A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ültetvényhasználó a szőlőültetvényben bekövetkezett, a szüret elmaradását okozó káreseményt a) vegetációs időszakon belül legkésőbb a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül, b) vegetációs időszakon kívül legkésőbb április 15-ig bejelenti a hegybírónak.” 13. § A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet és a  HNT által létrehozott FBB a  működését a  NÉBIH által történő nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg. A  NÉBIH a  nyilvántartásba vett FBB-k listáját a  honlapján közzéteszi.” 14. § A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 83. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5) A  mulasztási bírság összege a  szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésének elmulasztása miatt történő kivágásra kötelezés esetén a) hektáronként 500 000 forint, b) 1 hektárt el nem érő terület vagy területrész esetén az  a)  pont szerinti bírság területarányosan csökkentett összege, de minimum 50 000 forint. (5a) Osztatlan közös tulajdon esetében az  (5)  bekezdés szerinti bírság mértékét a  tulajdoni hányad mértékére figyelemmel kell meghatározni.” 15. § A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 100. §-ában a „2026.” szövegrész helyébe a „2028.” szöveg lép. 16. § Hatályát veszti a 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet a) 26. § (3) bekezdése, b) 26. § (4) bekezdésében a „vagy a NÉBIH kivágást megállapító jegyzőkönyve alapján” szövegrész. 5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása 17. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021.  évi C.  törvény végrehajtásáról szóló 179/2023.  (V. 15.) Korm.  rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.) 97. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a  termőföld igénybevételével járó tevékenység végzése vagy létesítmény elhelyezése nem engedély- és bejelentésköteles, és az ellenőrzésére nincs hatáskörrel rendelkező hatóság, a művelésiág-változás bejegyzéséhez szükséges a) a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező végleges határozat, b) az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetése és c) a terület végleges más célú hasznosítása megvalósításának teljesítése.” 4040 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 18. § (1) Az Inytv. vhr. 103. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Nem szükséges vázrajz, ha) „c) művelési ág változása esetén ca) egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik, cb) egy vagy több alrészlet területe teljes egészében azonos művelési ágra változik, és így a földrészlet egy művelési ágba kerül, vagy cc) egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik.” (2) Az Inytv. vhr. 103. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a) művelési ág alatt a művelés alól kivett terület megnevezését, b) művelési ág változás alatt ba) a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld művelési ágának művelésből kivett területre változását, bb) a művelés alól kivettként nyilvántartott terület kivett megnevezésének változását, továbbá bc) a művelés alól kivettként nyilvántartott területnek a  Földforgalmi tv. 5.  § 17.  pontja szerinti művelési ágba sorolását is érteni kell.” 19. § Az Inytv. vhr. a) 103. § (2) bekezdés a) pontjában a „megszüntetésre, vagy” szövegrész helyébe a „megszüntetésre,” szöveg, b) 103. § (2) bekezdés b) pontjában a „kerül.” szövegrész helyébe a „kerül, vagy” szöveg lép. 6. A rizsteleppé minősítéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályairól szóló 486/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása 20. § A rizsteleppé minősítéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályairól szóló 486/2025.  (XII. 31.) Korm.  rendelet 5.  § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kérelmet el kell utasítani, amennyiben a benyújtott vagy hivatkozott vízjogi létesítési engedély nem terjed ki a kérelemben megjelölt teljes terület elárasztásos öntözésére.” 7. Záró rendelkezések 21. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) A 14. § az e rendelet kihirdetését követő 16. napon lép hatályba. (3) A 3–6. § 2026. október 1-jén lép hatályba. 22. § Ez a  rendelet a  növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a  228/2013/EU, a  652/2014/EU és az  1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a  69/464/EGK, a  74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU)  2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 4041 IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei A Magyar Nemzeti Bank elnökének 27/2026. (VIII. 25.) MNB rendelete a jegybanki alapkamat mértékéről A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013.  évi CXXXIX.  törvény 171.  § (1)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntésére tekintettel a következőket rendelem el: 1. § A jegybanki alapkamat mértéke 5,50%. 2. § (1) Ez a rendelet 2026. augusztus 26-án lép hatályba. (2) Hatályát veszti a jegybanki alapkamat mértékéről szóló 26/2026. (VII. 21.) MNB rendelet. Varga Mihály s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke 4042 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A honvédelmi miniszter 7/2026. (VIII. 25.) HM rendelete a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet, valamint a lakáspénz és az egyszeri pénzbeli támogatás bevezetéséről szóló 10/2014. (VII. 25.) HM rendelet módosításáról [1] A  módosítás célja a  vagyongazdálkodás rugalmasabb és hatékonyabb megvalósíthatóságára figyelemmel a szabályozás pontosítása. [2] A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 93. § 33. pontjában, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021.  évi CXL.  törvény 110.  § (2)  bekezdés 7.  pontjában, valamint a  honvédek jogállásáról szóló 137/2024.  (VI. 28.) Korm.  rendelet 30.  § (1)  bekezdés b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 93. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. alcím tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 93.  § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet módosítása 1. § A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009.  (XII. 29.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „60. § (1) A HM rendelkezésű lakásba a bérlővel együtt a 10. § (4) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozók költözhetnek be, feltéve, hogy már korábban is közös háztartásban éltek, vagy a lakás juttatására összeköltözésük céljából került sor. Más hozzátartozó – a bérlő kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke) kivételével – akkor költözhet be, ha korábban HM rendelkezésű lakásban állandó jelleggel, jogszerűen a bérlővel együtt lakott. (2) A bérleti jogviszony tartama alatt a lakás bérlője – a kiskorú gyermeke, ideértve az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeket is, valamint a  befogadott gyermekének az  együttlakás tartama alatt született gyermeke kivételével – más személyt a (3)–(6) bekezdésben foglaltak szerint a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával fogadhat be. (3) A  bérlő az  élettársát határozott vagy határozatlan időtartamra fogadhatja be a  helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával. A bérlő házastársának a befogadásához határozatlan időtartamú hozzájárulást kell adni. A bérlő élettársának határozatlan időtartamú befogadásához csak akkor adható meg a hozzájárulás, ha a) azt megelőzően legalább 1 évig határozott időtartamra szóló hozzájárulás alapján ideiglenes bejelentkezéssel a lakásban lakott, vagy b) a bérlővel közös gyermeke született. (4) A  (3)  bekezdésben meghatározottakon túl határozott vagy határozatlan időtartamra történő befogadáshoz hozzájárulás adható a) a bérlő, a  bérlő házastársa vagy élettársa tartásra, illetve gondozásra szoruló szülője (örökbe fogadó, nevelő-, mostohaszülője), b) a bérlő nagykorú gyermeke (örökbe fogadott, nevelt, mostohagyermeke), c) a bérlő házastársa korábbi házasságából született nagykorú gyermeke, d) a bérlő nagykorú gyermekének (örökbe fogadott, nevelt, mostohagyermekének) házastársa esetében. (5) A (4) bekezdésben meghatározott személyek esetében a határozatlan időtartamú befogadáshoz csak akkor lehet hozzájárulni, ha a 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok nem áll fenn. (6) A bérlő a befogadási hozzájárulás iránti kérelme indokát köteles hitelt érdemlően igazolni.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 4043 2. § Az R. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „164.  § A lakásellátásban nem hasznosítható önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás bérlőkiválasztási, bérlőkijelölési jogát a honvédelmi szervezet visszterhes vagy közfeladati célból térítésmentes megállapodás alapján a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével megszüntetheti, vagy más jogi személy részére az önkormányzat hozzájárulásával átruházhatja.” 3. § Az R. a) 172.  § (8)  bekezdésében a „menetlevél alapján” szövegrész helyébe a „menetlevél, kiküldetési rendelvény, valamint a  tanfolyamra, kiképzésre, gyakorlatra vezényeltek esetében a  vezénylést igazoló okirat alapján 6 hónapig” szöveg, b) 230. § (6) bekezdésében a „legalább kétharmada” szövegrész helyébe a „több mint 50%-a” szöveg lép. 2. A lakáspénz és az egyszeri pénzbeli támogatás bevezetéséről szóló 10/2014. (VII. 25.) HM rendelet módosítása 4. § Hatályát veszti a lakáspénz és az egyszeri pénzbeli támogatás bevezetéséről szóló 10/2014. (VII. 25.) HM rendelet a) 6. § (1) bekezdés 12. pontja, b) 7. § (3) bekezdésében a „ , 12.” szövegrész. 3. Záró rendelkezések 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz s. k., honvédelmi miniszter 4044 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám IX. Határozatok Tára A Kormány 1265/2026. (VIII. 25.) Korm. határozata a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervnek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében rendelkezésre álló uniós források lehívhatóságához szükséges elfogadásáról és a végrehajtásával összefüggő feladatokról A Kormány 1. elfogadja az 1. melléklet szerinti Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet (a továbbiakban: Intézkedési Terv); 2. az 1. melléklet szerinti Intézkedési Terv megvalósítása érdekében felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, a vidék- és településfejlesztési miniszter, továbbá a gazdasági és energetikai miniszter, valamint a  szakmai szervezetek és társadalmi szereplők bevonásával gondoskodjon a vízhasználatoknak a vízkészletekkel és a klímaváltozási előrejelzésekkel összehangolt szabályozásáról; Felelős: élő környezetért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter vidék- és településfejlesztési miniszter gazdasági és energetikai miniszter Határidő: 2026. október 31. 3. felhívja az  élő környezetért felelős minisztert, hogy az  1.  melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtása érdekében gondoskodjon a  vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004.  (VII. 21.) Korm.  rendelet szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítésének és végrehajtásának felgyorsításáról, a  helyi, vízgyűjtő szintű együttműködés megerősítéséről, a  tervek folyamatos és aktív társadalmasításáról és megfelelő koordinálásáról az árvízkockázat-kezelési tervekkel és az aszálykezelési tervekkel; Felelős: élő környezetért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. 4. felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, valamint a  vidék- és településfejlesztési miniszter bevonásával gondoskodjon az  1.  melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtása érdekében a  természetalapú megoldásoknak és a  természetes vízvisszatartási intézkedéseknek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe és a földhasználat-tervezési eljárásokba történő integrálásáról, ösztönözze azok alkalmazását a vízgazdálkodási és mezőgazdasági beruházások, valamint az agrártámogatási rendszer átalakítása során; Felelős: élő környezetért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter vidék- és településfejlesztési miniszter Határidő: 2026. december 31. 5. felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, valamint a  vidék- és településfejlesztési miniszter bevonásával az  1.  melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtása érdekében készítse el azon területek lehatárolását, melyek a vízmegtartásra alkalmasak; Felelős: élő környezetért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter vidék- és településfejlesztési miniszter Határidő: 2026. december 31. 6. felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, valamint a  vidék- és településfejlesztési miniszter bevonásával az  1.  melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtása érdekében dolgozzon ki intézkedéseket a vízfelhasználás hatékonyságának növelésére, különösen a vízveszteségek csökkentésére, a  víz újrahasználatának ösztönzésére a  mezőgazdasági öntözésben, valamint a  fenntartható települési csapadékvíz-gazdálkodás előmozdítására; Felelős: élő környezetért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter vidék- és településfejlesztési miniszter Határidő: 2027. december 31. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 4045 7. felhívja az  élő környezetért felelős minisztert, hogy az  agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, a  vidék- és településfejlesztési miniszter, valamint az  oktatási és gyermekügyi miniszter bevonásával az  1.  melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtása érdekében dolgozzon ki és hajtson végre célzott képzési és továbbképzési programokat a  vízügyi ágazatban, valamint a  kapcsolódó ágazatokban szükséges zöld készségek fejlesztése érdekében; Felelős: élő környezetért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter vidék- és településfejlesztési miniszter oktatási és gyermekügyi miniszter Határidő: a programok kidolgozása 2027. január 31., a programok végrehajtása a kidolgozásukat követően folyamatos 8. felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter bevonásával az 1. melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtása érdekében készítsen tervet egy olyan monitoring és értékelési keretrendszer létrehozása érdekében, amely alkalmas a vízkivételek, a felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotának, valamint a vízvisszatartási intézkedések hatásainak rendszeres mérésére; Felelős: élő környezetért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. 9. felhívja az  élő környezetért felelős minisztert, hogy az  agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, a  vidék- és településfejlesztési miniszter, valamint a  pénzügyminiszter bevonásával az  1.  melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtása érdekében becsülje meg az egyes vízgazdálkodási projektek, az 1. melléklet szerinti Intézkedési Tervben meghatározott intézkedések megvalósításához szükséges pénzügyi forrásigényeket, és tegyen javaslatot a költségvetési, valamint európai uniós és egyéb források felhasználására; Felelős: élő környezetért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter vidék- és településfejlesztési miniszter pénzügyminiszter Határidő: 2027. február 28. 10. felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, a vidék- és településfejlesztésért felelős miniszter, a gazdasági és energetikai miniszter, valamint a társadalompolitikai stratégiai koordinációért felelős kormánybiztos bevonásával dolgozzon ki ajánlásokat és javaslatokat az 1. melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtásához a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítására, valamint a további szükséges jogszabályi változtatásokra vonatkozóan, figyelembe véve a beavatkozásokkal érintett területeken élők foglalkoztatási lehetőségeinek bővítését is, valamint készítse elő a Nemzeti Vízstratégia felülvizsgálatát; Felelős: élő környezetért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter vidék- és településfejlesztési miniszter gazdasági és energetikai miniszter társadalompolitikai stratégiai koordinációért felelős kormánybiztos Határidő: 2026. október 31. 11. felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy az 1. melléklet szerinti Intézkedési Terv végrehajtásáról készítsen jelentést a Kormány részére. Felelős: élő környezetért felelős miniszter Határidő: 2028. január 31. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 4046 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 1. melléklet az 1265/2026. (VIII. 25.) Korm. határozathoz Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv 1. Alapelvek 1.1. A vízhasználati igényeket csak a rendelkezésre álló vízkészletek mennyiségének és minőségének megóvásával és a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos előrejelzések figyelembevételével, fenntartható módon lehet kielégíteni és engedélyezni, 1.2. a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, több szinten elfogadott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek a  vízügyi területi tervezés alapdokumentumai; a vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítése és végrehajtása során a vízgyűjtő területen minden érdekelt fél bevonását folyamatosan és aktívan biztosítani kell, 1.3. a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket össze kell hangolni az árvízkockázat-kezelési tervekkel a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet szerint, és az aszálykezelési tervekkel is az árvizek és az aszályok hatásainak csökkentése és a hosszú távú vízbiztonság megteremtése érdekében, 1.4. a vízgyűjtő-gazdálkodási és a  területhasználati tervezésben prioritást élveznek a  természetalapú megoldások és a természetes vízmegtartási módszerek, 1.5. a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotával, valamint a  vízmegtartással kapcsolatos vízgyűjtő- gazdálkodási monitoring és értékelési rendszereket felül kell vizsgálni és fejleszteni kell, 1.6. a vízhasználatok hatékonyságát növelni kell a  vízveszteségek csökkentésével, a  vizek újrafelhasználásának elősegítésével és a csapadékvíz-hasznosítással, 1.7. az 1.1–1.6. alpontokban foglaltakkal kapcsolatos tudást és készségek fejlesztését célzott oktatási programmal kell elősegíteni az érintett ágazatokban és a különböző tervezési szinteken. 2. Helyzetkép A vízgazdálkodás Magyarországon számos jelentős kihívással szembesül, melyek kezelése szükséges a fenntartható vízgazdálkodás megvalósítása érdekében: – A vízgazdálkodási tervezés és gyakorlat nem készült fel az  éghajlatváltozás hatásainak kezelésére. A  klímaváltozás hatásai már érzékelhetőek, a  hőmérsékleti átlagok emelkedésével és hőségnapok számának növekedésével, a  csapadékátlagok csökkenésével és a  csapadék térbeli és időbeli eloszlásának egyenetlenségével, az  elhúzódó aszályos időszakokkal és a  nyári kisvizes időszakok gyakoriságának növekedésével. A  2021 óta halmozódó csapadékhiány 2026. július 31-re országos átlagban 554  mm-re emelkedett, miközben az Alföld és a Tisza hazai vízgyűjtőjének egyes térségeiben a halmozott hiány meghaladta a 900 mm-t. – A jogi és támogatási keretek, valamint a vízügyi infrastruktúra és annak működését meghatározó üzemrendek még mindig a  többletvizek (árvíz, belvíz) elvezetését helyezik középpontba. Hazánkban a  19.  század óta kifejezetten a vízjárta területek csökkentése volt a cél annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termőterületek növelhetők legyenek. A  gátépítések és a  vizek kártételei elleni védekezés következtében hazánk vizes élőhelyeinek 90%-a eltűnt, és a gátak közé rekesztett folyók, valamint az Alföld 40.000 km-nyi csatornahálózata a vizek gyors levezetését szolgálták. – A felszíni és felszín alatti vizekből a  fenntartható mennyiséget meghaladó vízkivételek, nem hatékony vízhasználatok és a víz újrahasznosítási lehetőségeinek kiaknázatlansága fenntarthatatlan vízhasználathoz vezet. A klímaváltozás, a vízlevezetés és a vízkivételek hatására Magyarország folyóinak és tavainak vízszintje az utóbbi években legalább szezonálisan rendkívül alacsony értékeket ért el, míg felszín alatti vizeink szintje néhol több méterrel csökkent. Az  előttünk álló időszak feladata, hogy alkalmazkodjunk a  klímaváltozás hatásaihoz, és a  szélsőséges vízjárás hatásai elleni védekezésről a  problémák megelőzésére, és a  vízlevezetésről a  vizek megtartására helyezzük át a  hangsúlyt. A  csapadék évszakos eloszlásának változása miatt a  csapadékot akkor kell megtartanunk, amikor leesik, és hasznosíthatóvá kell tenni az aszályos időszakokban. Ehhez a vizet a tájban, a  felszínen, a  talajban és a  felszín alatt kell megtartanunk. Magyarországon a  legnagyobb vízhiány az  Alföldön tapasztalható, ahol nagyobb árvizek idején akár 2–4 milliárd köbméter vizet lehetne visszatartani a tájban. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 4047 3. Vízgazdálkodási hierarchia A fenti kihívások kezelése új megközelítést igényel, melynek célja a  vizeket gyorsan elvezető gyakorlat helyett a felszíni vizek és a csapadék helyben, a tájban történő megtartása. Ezt az alábbi prioritások felállításával érhetjük el: – Természetalapú megoldásoknak és a  természetes vízmegtartási módszereknek alkalmazása, mely magába foglalja a csapadék és folyókban keletkező többletvíz megtartását. – Ha ezek az adott területen nem alkalmazhatóak, akkor hibrid vagy mesterséges megoldások is szóba jöhetnek, de ezek közül is az  olyan, fenntartható, vízgyűjtőn belüli megoldások élveznek előnyt, amelyek az  ökológiai célokkal is összhangban vannak. – Vízgyűjtők között átvezetések vagy felszín alatti víz felhasználása csak végső esetben kerülhet szóba, az ökológiai hatások fokozatos ellenőrzése mellett. 4. Általános intézkedési elemek 4.1. Pontos helyzetkép kialakítása – Vízkivételek felmérése, monitorozása: A  vízhasználatokról és a  rendelkezésre álló vízkészletekről teljes körű adatokkal kell rendelkezni egy vízgyűjtő terület vízmérlegének elkészítéséhez. Az  OECD 2026.  évi, Magyarországról készült vízgazdálkodási jelentésének becslése szerint a  mezőgazdasági célú felszín alatti vízkivételek mintegy 19 százaléka engedély nélküli, a mezőgazdasági célú engedély nélküli kutak száma pedig meghaladhatja a  100 ezret. Egy másik becslés szerint a  hazai kutaknak mindössze körülbelül 10 százaléka szerepel hivatalos engedélyezési rendszerben. A vízkivételek mérése és monitorozása a fenntartható vízkészlet- gazdálkodás megvalósításának feltétele. – Vízügyi monitoringrendszer fejlesztése: A  vízügyi monitoringrendszer fejlesztése szükséges a  trendek  pontos megismeréséhez és a  megvalósítandó intézkedések eredményeinek nyomon követéséhez. Az  új, természetes vízmegtartási projektek hatásait vízminőségi, ökológiai és gazdasági szempontból vizsgálni és értékelni kell. 4.2. Új vízgazdálkodási keretrendszer megalkotása – Vízgazdálkodási jogszabályok módosítása: A vízmegtartás előtérbe helyezéséhez a vízgazdálkodási jogszabályok módosítása szükséges, hogy azok ne a  gyors vízlevezetést preferálják, és lehetővé tegyék az  aszályhelyzetet enyhítő intézkedések megvalósítását. – Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben az aszály kezelésének előtérbe helyezése: A vízgyűjtőkön kiemelt fontosságú annak meghatározása, hogy mekkora vízkészletekkel rendelkezünk és mennyi az engedélyezett és a tényleges vízhasználat, ennek fényében lehetne a  vízmérleget meghatározni, és a  vízigényeket és a  vízkivételeket szabályozni. A  vízgyűjtő-gazdálkodási terveket össze kell hangolni az  árvízkockázat-kezelési tervekkel, és aszálykezelési komponenst is be kell építeni a  tervezésbe. A  vízgyűjtő-gazdálkodást magasabb jogszabályi szintre kell emelni, és kiemelt körzetekben  törvényi előírások is megjelenhetnek (pl.: Velencei-tó  törvény, Homokhátság törvény, Balaton törvény felülvizsgálata). – A vízmegtartásra alkalmas területek felmérése: Az Alföld természetes mélyedései, az egykori tavak, folyómedrek és holtágak, a gyakorta belvízjárta területek alkalmasak lehetnek a víz tájban való megtartására. A dombvidéki területeken is meg kell valósítani a vizek lefolyásának lassítását. A pontos helyszíneket és lehetőségeket fel kell mérni. – Agrártámogatások átalakítása: A  táji vízmegtartás érdekében úgy kell átalakítani az  agrártámogatások rendszerét, hogy a  gazdáknak megérje a  vízmegtartás a  földeken, és ne a  vízelvezetést helyezzék előtérbe. A támogatások átalakítása érdekében az agrártárcával szoros együttműködésre van szükség. – Beruházási támogatások biztosítása: A  kohéziós források, valamint egyéb finanszírozási források esetében szükséges az eddigi projektnevesítési gyakorlat felülvizsgálata annak érdekében, hogy az aszály megelőzését és kezelését lehetővé tevő projektek megvalósítása biztosított legyen. A  2021–2027-es EU források kapcsán a  KEHOP Pluszban tervezett vízügyi projekteket felülvizsgáljuk, és olyan új projekteket illesztünk be, amelyek a  vízmegtartási célokat jól szolgálják, és 2029 végéig megvalósíthatóak. A  hazai finanszírozásban a  2027-es költségvetési tervezés során érvényesíteni kell a  fenntartható vízgazdálkodás kialakításának költségigényeit. A  2028–2034.  évi európai uniós forrásokkal kapcsolatban a  vízügyi beruházások költségigényét meg kell határozni. 4.3. Vízmegtartási, vízhatékonysági, vízkörforgási intézkedések megvalósítása – Mezőgazdasági területek hasznosítása, agrárszektor szerepe a  vízmegtartásban: A  táji vízmegtartás megvalósítása területigényes, ezért fontos, hogy mezőgazdasági területek időszakosan vagy teljesen elárasztás 4048 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám alá kerülhessenek. A vizek tájban való megtartásának magában kell foglalnia a talajban és a felszín alatt történő tárolást is. A  talaj a  legnagyobb vízmegtartó közeg, és megfelelő talajművelési technikákkal (humusz- és szervesanyag-tartalom növelése, talajtakarás, talajtömörödés elkerülése), valamint víztakarékos öntözéssel nagy mennyiségű vizet hosszú ideig tud tárolni. A  felszíni és a  talajban történő vízmegtartáshoz a  gazdák szemléletformálására, oktatására is szükség van. – Új vízgazdálkodási gyakorlatok bevezetése: Felszín alatti vizeink visszatöltése elengedhetetlen talajvízszintjeink helyreállításához. Az  úgynevezett célzott felszín alatti vízpótlások (Managed Aquifer Recharge) máshol már bevált technikák, melyek hazai tesztelésére és megvalósítására van szükség. – Csapadékvíz megtartása: A  települések határain belül, illetve azon kívül a  csapadékvíz-hasznosításnak fontos szerepe lehet, ehhez elválasztott csatornarendszerek létrehozása szükséges, illetve a  csapadékvizek lefolyását lassító technikák megvalósítását kell megoldani, illetve a csapadéknak a tájba történő kivezetését. – Folyók vizeinek kivezetése a tájba: Az épített környezet és infrastruktúra biztonságát szem előtt tartva folyóink mentén nagyobb, mélyártéri területeket lehet bevonni a  víz megtartásába. Ez  részben a  folyóvíz gravitációs kiengedését, vagy szivattyúzását jelenti, de infrastrukturális beruházásokat is szükségessé tehet, például gátak áthelyezését. A bevágódó és talajvizeket elszívó vízfolyásokon a mederrendezés lehetőségeit is vizsgálni kell. – Víz takarékos és körforgásos használata: A  vizek  mezőgazdasági újra használatát a  víztakarékosság éppúgy növeli, mint a  modern, víztakarékos öntözési technikák elterjesztése. A  víziközművek esetében a  hálózati veszteségeket csökkenteni kell. 4.4. Társadalmasítás, szemléletformálás – Társadalmi részvétel biztosítása: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben és megvalósításban minden érdekelt fél több szintű (helyi, regionális és országos), folyamatos és aktív bevonása szükséges. Az  érdekelt felek közé tartoznak az önkormányzatok, gazdák, valamint vízőrző szervezetek, akiknek a tudását, tapasztalatait össze kell gyűjteni, és felhasználni a tervezésnél, valamint a folyamatos kapcsolattartást kell velük biztosítani. – Szemléletformálás: A  vizek takarékos használata és a  természetes vízmegtartás irányába kell elmozdítani a társadalom és a különösen a kulcságazatok, a vízügy, a mezőgazdaság és az önkormányzatok gondolkodását. – Oktatás: A vízügyi igazgatásban a zöld szempontú, természetalapú megoldásokra törekvő oktatásra, képzésre nagy hangsúlyt kell fektetni. A  vízügyi felsőoktatást is ilyen irányba kell elmozdítani. A  gazdák, illetve a települések tekintetében a lakosság képzését helyi szinten meg kell valósítani. – Kutatás: Szükséges egy vízügyi kutatási intézet újbóli létrehozása. 5. Intézkedések 5.1. A vízhasználatoknak a vízkészletekkel és a klímaváltozási előrejelzésekkel összehangolt szabályozása Leírás A klímaváltozás hatásai új megközelítést igényelnek, mert szűkösebben állnak rendelkezésre vízkészletek. A jelenlegi éghajlat-modellezési előrejelzések szerint emelkedik az átlaghőmérséklet és a hőségnapok száma, az évi csapadékmennyiség csökken, eloszlása szélsőségessé válik, elsősorban télen áll rendelkezésre. A kisvizes helyzetek gyakorisága nő nyáron. Ezzel egyidőben nőnek a vízhasználatok (gazdasági szereplők, agrárszereplők). A két folyamat együttesen a vízkészletek szűkösségéhez, nem fenntartható használathoz vezet. Cél Elemzési inputadatok melyek azt a célt szolgálják, hogy a meglévő vízkészletekkel a vízhasználatok a jövőben is kielégíthetők legyenek. Nyomonkövetési dokumentumok A 4. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése (a továbbiakban: VGT4) készítéséhez klímaszcenáriók kidolgozása Engedélyezett vízhasználatok felmérése Felelős élő környezetért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter vidék- és településfejlesztési miniszter gazdasági és energetikai miniszter Határidő 2026. október 31. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 4049 5.2. A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítése és végrehajtása, a helyi, vízgyűjtő szintű együttműködés megerősítése, a tervek folyamatos és aktív társadalmasítása, koordinálása az árvízkockázat-kezelési tervekkel és az aszálykezelési tervekkel Leírás A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek a hazai jogszabályozásban megjelennek, és elkészültek, azonban a végrehajtásuk hiányos volt. A VGT4 elkészítése folyamatban van, a tervezési folyamat azonban késésben van. A VGT4 és az árvízkockázat- kezelési tervek a korábbiakban nem voltak teljes összhangban, a kétféle tervezés intézkedéseit össze kell hangolni, különös tekintettel a táji vízmegtartásra és az extrém klimatikus viszonyok miatti villámárvíz-kockázatra. A tervezés részeként új elemként aszálykezelési tervet is készíteni kell, mellyel a VGT4 összhangját szintén szükséges biztosítani. Cél A VGT4 megfelelő minőségű, határidőben történő elkészítése és összehangolása az árvízkockázat-kezelési és aszálykezelési intézkedésekkel. Nyomonkövetési dokumentumok VGT4 és 3. Árvízkockázat-kezelési Terv (ÁKK3) és intézkedési terveik Aszálykezelési tervek Felelős élő környezetért felelős miniszter Határidő 2027. december 31. 5.3. A  természetalapú megoldásoknak és a  természetes vízvisszatartási intézkedéseknek a  vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe és a  földhasználat-tervezési eljárásokba integrálása, ösztönzése, alkalmazása a  vízgazdálkodási és mezőgazdasági beruházások, valamint az agrártámogatási rendszer átalakítása során Leírás A fenntartható vízgazdálkodás érdekében prioritást kell biztosítani a természetalapú megoldásoknak és a természetes vízmegtartási módszereknek. Ezek a módszerek segítik az aszály hatásainak megelőzését a táj, a talajok és a felszín alatti vizek vízháztartásának javításával. Ugyanakkor segítik az árvízkockázat csökkentését is a vizek lefolyásának lassításával és a folyók árterei számára többlet területek visszaadásával, holtágak visszacsatolásával. Ha ezek az adott területen természetes megoldások nem alkalmazhatóak, akkor hibrid vagy mesterséges megoldások is szóba jöhetnek, de ebben az esetben is a fenntartható, vízgyűjtőn belüli megoldások élveznek előnyt, melyek az ökológiai célokkal is összhangban vannak. Cél A táji vízmegtartás kialakítása a vízelvezetés helyett, természetes vízmegtartási intézkedésekkel. Nyomonkövetési dokumentumok Természetes vízmegtartási módszerek fogalmának jogszabályi rögzítése, ezzel kapcsolatos módszertan kialakítása Beavatkozási prioritásoknak jogszabályi rögzítése Agrártámogatási rendszer és földhasználati szabályozás módosítása KEHOP Plusz projektek listájának módosítása Felelős élő környezetért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter vidék- és településfejlesztési miniszter Határidő 2026. december 31. 4050 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 5.4. Azon területek lehatárolása, melyek a vízmegtartásra alkalmasak Leírás A táji vízmegtartás megvalósítása területigényes, ezért fontos, hogy a mezőgazdasági területek egy része is elárasztás alá kerülhessen. Az Alföld természetes mélyedései, az egykori folyómedrek és holtágak, a korábban belvízjárta területek alkalmasak lehetnek a víz tájban való megtartására, a pontos helyszíneket és lehetőségeket fel kell mérni. Cél A táji vízmegtartásra alkalmas területek kijelölése. Nyomonkövetési dokumentumok A táji vízmegtartásra alkalmas területek lehatárolt listája, térképi megjelenítése. Felelős élő környezetért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter vidék- és településfejlesztési miniszter Határidő 2026. december 31. 5.5. Vízfelhasználás hatékonyságának növelése, különösen a  vízveszteségek csökkentése, a  víz újrahasználatának ösztönzése a mezőgazdasági öntözésben, valamint a fenntartható települési csapadékvíz-gazdálkodás előmozdítása Leírás A vízfelhasználás hatékonyságán javítani kell. A víziközmű ágazatban az átlagos vízveszteség közel 25%-os, ezért a vízveszteségek csökkentésére van szükség. Vízkészleteink hatékonyabb felhasználását segíti elő a víz újrahasználatának fejlesztése, amely eddig csak csekély mértékben valósult meg. A települési csapadékvíz-gazdálkodás a múltban a vizek gyors levezetését célozta meg, ezzel szemben a csapadékvizeknek a településen és annak környékén történő lefolyás- lassítására, és a vizek hasznosítására kell törekedni. Meg kell valósítani az öntözés modernizálását, hatékonyságának növelését, víztakarékos technikák elterjesztését, a fenntartható öntözési közösségek aktív részvételével. Cél A vízfelhasználás hatékonyságának növelésével a rendelkezésre álló vízkészletekkel való takarékoskodás. Nyomonkövetési dokumentumok Beruházási projektlista vagy pályázati kiírás a víziközmű-ágazatban a vízveszteség csökkentésére Víztakarékos öntözéssel kapcsolatos beruházási projektlista vagy pályázati kiírás A csapadékvíz-hasznosítással kapcsolatos beruházási projektlista vagy pályázati kiírás Felelős élő környezetért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter vidék- és településfejlesztési miniszter Határidő 2027. december 31. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 4051 5.6. Célzott képzési és továbbképzési programok kidolgozása és végrehajtása a  vízügyi ágazatban, valamint a kapcsolódó ágazatokban szükséges zöld készségek fejlesztése érdekében Leírás A vízügyi oktatásban a zöld szempontú, természetalapú megoldásokra törekvő oktatására, képzésére nagy hangsúlyt kell fektetni. A vízügyi felsőoktatást is ilyen irányba kell elmozdítani. A vízmegtartás előnyeiről az agrárágazatban tevékenykedő gazdák oktatása is szükséges a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben. A települési vízmegtartásban az önkormányzatok és a helyi lakosság szerepe döntő fontosságú. Cél A természetes vízmegtartás és a víztakarékosság megvalósításában kulcsszereplők számára a megfelelő tudás és zöld készségek átadása. Nyomonkövetési dokumentumok Képzési és továbbképzési programok Felelős élő környezetért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter vidék- és településfejlesztési miniszter oktatási és gyermekügyi miniszter Határidő a programok kidolgozása: 2027. január 31., a programok végrehajtása: a kidolgozásukat követően folyamatos 5.7. Monitoring és értékelési keretrendszer terv, mely alkalmas a  vízkivételek, a  felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotának, valamint a vízvisszatartási intézkedések hatásainak rendszeres mérésére Leírás A Víz Keretirányelv átültetése a hazai jogszabályokba megtörtént, de a vízgyűjtő- gazdálkodási tervek intézkedései között szereplő monitoringrendszerek megvalósítása csak részben történt meg. Egyes, főleg felszín alatti vízkivételek mérése, ellenőrzése elhanyagolt, ezért a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotával, a vízmérlegekkel kapcsolatban adathiányok lépnek fel. A vízgyűjtő- gazdálkodási terv intézkedéseinek értékelési rendszerét is meg kell újítani. Az új, vízmegtartási intézkedések hatásait mérni kell, és a tapasztalatok értékelése után a rendszert finomhangolni szükséges. Cél Megfelelő adatok biztosítása a felszín alatti vizek állapotelemzéséhez és a vízmegtartás hatásairól, annak biztosítása, hogy a vízkivételek összhangban vannak a vízkészletekkel. Nyomonkövetési dokumentumok Pályázati kiírás monitoringrendszerre Az új, vízmegtartási projektek hatásának monitoringja és értékelése Felelős élő környezetért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter Határidő 2027. december 31. 4052 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 5.8. Az egyes vízgazdálkodási projektek, illetve az Intézkedési Tervben meghatározott intézkedések megvalósításához szükséges pénzügyi forrásigények meghatározása, javaslat a költségvetési, valamint európai uniós és egyéb források felhasználására Leírás A 2021–2027-es EU források kapcsán a KEHOP Pluszban tervezett vízügyi projektek felülvizsgálata szükséges, és olyan új projektek beazonosítása, melyek a vízmegtartási célokat szolgálják és 2029 végéig megvalósíthatóak. A hazai források tekintetében a 2027-es költségvetés kialakítása során el kell különíteni forrásokat az Intézkedési Terv végrehajtására. A 2028–2034-es EU forrásokkal kapcsolatban tisztázni kell az Intézkedési Terv végrehajtása érdekében szükséges vízügyi és egyéb beruházások költségigényét. Cél Az Intézkedési Terv végrehajtásához szükséges költségigények felmérése Nyomonkövetési dokumentumok Jelentés az Intézkedési Tervvel összefüggő költségigényekről Felelős élő környezetért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter vidék- és településfejlesztési miniszter pénzügyminiszter Határidő 2027. február 28. 5.9. Ajánlások és javaslatok kidolgozása az  Intézkedési Terv végrehajtásához a  vízgazdálkodásról szóló 1995.  évi LVII. törvény módosítására, valamint a további szükséges jogszabályi változtatásokra vonatkozóan, figyelembe véve a beavatkozásokkal érintett területeken élők foglalkoztatási lehetőségeinek bővítését is Leírás A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vízgazdálkodási törvény) és a Nemzeti Vízstratégia fő célja a vizek hasznosítása és a vízkárelhárítás. A szabályozás a vizek mesterséges vízilétesítményekkel történő kormányzását helyezi előtérbe és nem támogatja a természetes megoldásokat. A vízügyi jogszabályokat úgy kell átalakítani, hogy a vizek elvezetése helyett a vizek helyben tartását, a tájba vezetését támogassák. Minden olyan vizet, amely nem fenyeget emberéletet vagy épített környezetet, infrastruktúrát, hasznos víznek kell tekinteni, és megtartani. A vízkészletekkel való takarékos gazdálkodást alapelvvé kell tenni, és a vizek újrafelhasználását támogatni. A Vízgazdálkodási törvény módosításához és a Nemzeti Vízstratégia felülvizsgálatának előkészítéséhez az érintettek ajánlásait és javaslatait figyelembe kell venni, a folyamatba történő aktív bevonásukat és a konzultációs lehetőséget biztosítani kell. Cél A vízügyi szabályozásban a természetes vízmegtartás és a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás előtérbe helyezése, az ezzel kapcsolatos kompetenciák fejlesztése. Nyomonkövetési dokumentumok A Vízgazdálkodási törvény módosítása Felelős élő környezetért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter vidék- és településfejlesztési miniszter gazdasági és energetikai miniszter társadalompolitikai stratégiai koordinációért felelős kormánybiztos Határidő 2026. október 31. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 4053 A Kormány 1266/2026. (VIII. 25.) Korm. határozata az ENSZ Közgyűlés 81. ülésszakán való magyar részvételről A Kormány 1. jóváhagyja – az  1.  melléklet szerint – az  ENSZ Közgyűlés 81. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tevékenységének irányelveit; 2. felhívja a külügyminisztert, hogy az ENSZ Közgyűlés 81. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetőjének és tagjainak megbízásáról előterjesztést tegyen Magyarország köztársasági elnökének. Felelős: külügyminiszter Határidő: azonnal Magyar Péter s. k., miniszterelnök 1. melléklet az 1266/2026. (VIII. 25.) Korm. határozathoz Irányelvek az ENSZ Közgyűlés 81. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tevékenységéhez Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Közgyűlés 81. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség feladata, hogy a  Kormány céljaival összhangban, a magyar nemzeti érdekeket érvényesítve tevékenykedjen. 1. A küldöttség az ENSZ szerepével kapcsolatban a) hangsúlyozza Magyarország ENSZ és a  multilateralizmus, az  átlátható nemzetközi biztonsági környezet fenntartása érdekében a leszerelés, valamint az emberi jogok védelme melletti elkötelezettségét; b) képviselje hazánk álláspontját, amely szerint a  multilaterális rendszer erősítése elengedhetetlen, valamint az  ENSZ más nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatának további fejlesztése szükséges. A  különböző platformok hatékonyabb működése és a  21. század új kihívásainak való ellenálló képesség megalapozása érdekében a  multilaterális rendszer jelenlegi formája reformokra szorul. Hazánk ennek érdekében kész a nyitott együttműködésre, támogatjuk az ENSZ80 (UN80 Initiative) kezdeményezést, a hosszú távú átfogó stratégiák kialakítását és a  nemzetközi szervezetek magyarországi jelenlétének növelésével kapcsolatos törekvéseket; c) képviselje hazánk álláspontját, összhangban a  nemzeti és nemzetközi együttműködési érdekeinkkel, a nemzetközi jog elvein alapuló, átfogó, igazságos és tartós béke előmozdítását célzó magyar állásponttal, ideértve az  ENSZ Biztonsági Tanács 2774. sz.  határozatát. Magyarország elítéli az  orosz katonai agressziót, és teljes mértékben támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a  nemzetközileg elismert határain belül, és elismeri Ukrajna önvédelemhez való jogát. Oroszország magatartása fenyegetést jelent Magyarországra, Európára és a  globális rendre, valamint a  Kárpátalján élő magyar kisebbséget is komoly veszélybe sodorja, ezért támogatunk minden törekvést, amely a fenntartható béke és hosszú távú biztonsági garanciák irányában tett tárgyalások kezdeményezésére irányulnak; d) képviselje hazánk álláspontját, miszerint az  ENSZ és szervezetei illetékességük mértékéig foglalkozzanak a  közel-keleti konfliktusokkal, az  ENSZ-szervezetek működésének átpolitizálása kerülendő. Az  ENSZ-ben és szervezeteiben a  gázai háború kapcsán  napirendre kerülő témákban képviselje a  magyar álláspontot, miszerint a hosszú távú békéhez az „Átfogó Terv a Gázai Konfliktus Lezárására” és vonatkozó BT-határozatok alapján, a civil lakosságok védelme, Izrael önvédelmi jogának tiszteletben tartása, a Hamász lefegyverzése és a gázai humanitárius helyzet javítása mellett vezet az út. Az izraeli–palesztin megbékélés alapját a felek közötti közvetlen tárgyalások képezik. Az  Izrael–Hezbollah konfliktus hosszú távú rendezése érdekében szintén elengedhetetlen a  civil lakosság védelme, Izrael biztonsághoz való jogának elismerése, Libanon szuverenitásának visszaállítása és a  Hezbollah lefegyverzése. Nagyra értékeljük az  USA és a  regionális közvetítők közbenjárását a közel-keleti konfliktusok lezárása érdekében; 4054 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám e) képviselje hazánknak az iráni konfliktussal kapcsolatos álláspontját, amely szerint a katonai eszkaláció helyett a  vitás kérdéseket a  feleknek diplomáciai csatornák fenntartásával, a  tárgyalóasztalnál kell rendezniük, valamint Iránnak semmilyen körülmények között nem szabad megengedni, hogy nukleáris fegyverekhez jusson. A  Hormuzi-szoros lezárása és a  tengeri kereskedelem megbénítása globális energiabiztonsági kockázatot jelent, ezért hazánk támogat minden olyan törekvést, amely a régió stabilitásának helyreállítására irányul. A  Nemzetközi Energia Ügynökséggel (IEA) és az  Európai Unióval szorosan együttműködve Magyarország konstruktív módon támogat minden olyan intézkedést, ami Európa, illetve a  világ energiaellátás-biztonságát garantálni tudja, és enyhítheti a  közel-keleti konfliktus okozta ellátásbiztonsági kihívást. 2. A küldöttség a béke és biztonság területén a) támogassa az  ENSZ vezető nemzetközi szerepét, valamint összehangolt, hatékony globális fellépését a  nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben, továbbá az  ENSZ Terrorizmus Ellenes Hivatalának az  erre irányuló multilaterális erőfeszítések kifejtésében betöltött szerepének erősítését, az  ENSZ Globális Terrorizmus Ellenes Stratégiájának 9. felülvizsgálatáról elfogadott közgyűlési határozat, az ENSZ keretében elfogadott 19 terrorizmus ellenes nemzetközi dokumentum, valamint az  ENSZ Biztonsági Tanácsa által a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem terén elfogadott határozatai alapján; b) támogassa a világ számos térségében a vallási és etnikai, továbbá nyelvi hovatartozásuk miatt üldözött és diszkriminált közösségek megsegítésére irányuló kezdeményezéseket; c) támogassa a  nők, gyermekek, fiatalok és fogyatékossággal élők konfliktusokban való védelmét, valamint a  fenntartható béke megteremtésébe való érdemi bevonását célzó kezdeményezéseket, és ennek keretében a „Nők, béke és biztonság” (Women, Peace and Security – WPS), a „Fiatalok, béke és biztonság” (Youth, Peace and Security – YPS), a „Gyermekek és fegyveres konfliktusok” (Children and Armed Conflict – CAAC) napirendeket, valamint a konfliktusok során elkövetett szexuális erőszak megelőzését és felszámolását célzó erőfeszítéseket; d) fordítson kiemelt figyelmet a  migrációra vonatkozó magyar kormányzati álláspont érvényesítésére az  ENSZ  keretein belül, és képviselje a  tagállamok határvédelemmel és a  területükön való tartózkodás szabályainak meghatározásával kapcsolatosan meglévő nemzeti szabályozási hatáskörét, valamint utaljon a migráció jelentette közvetlen biztonsági kockázatokra; e) támogassa, hogy a gázai háborúval, a libanoni háborúval, az iráni háborúval és a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos tárgyalások és szövegezések során a  kiegyensúlyozottság érvényesüljön az  egyoldalú felelősségre vonás helyett; f) támogassa az  ENSZ leszerelési mechanizmusának megfelelő működését célzó törekvéseket, ezen belül az  ENSZ BT 1540 (2004). sz.  határozatának végrehajtását és átfogó felülvizsgálatát, a  genfi Leszerelési Értekezlet (CD) tevékenységével összefüggő folyamatokat, az  Atomsorompó Szerződés  (NPT) végrehajtásának erősítését, az  Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) mielőbbi hatálybalépését, az  atomfegyverekben alkalmazható nukleáris hasadóanyagok termelésének tilalmáról szóló nemzetközi szerződés (FMCT) létrehozatalára irányuló tárgyalások mielőbbi megkezdését, a  Biológiai és Toxinfegyver Tilalmi Egyezmény (BTWC) egyetemessé tétele érdekében végzett erőfeszítéseket és alkalmazásának megerősítését, a  Fegyverkereskedelmi Szerződés (ATT) egyetemessé tételét, teljes körű végrehajtását és részes államainak konferenciáin elért eredmények továbbfejlesztését, illetve a  kézi- és könnyűfegyverek (SALW) tiltott kereskedelme elleni küzdelmet; g) a kiberdiplomáciai erőfeszítések keretében kísérje figyelemmel és támogassa a  kibertér biztonságának erősítése érdekében tett konszenzusépítési erőfeszítéseket; az ENSZ Közgyűlés 80/16 sz. határozata alapján felállított nemzetközi biztonság összefüggéseiben az  információs és kommunikációs technológiák (IKT) területén bekövetkezett fejleményekkel, valamint az IKT-használat terén a felelősségteljes állami magatartás előmozdításával foglalkozó, immáron állandó ENSZ-fórumként működő Globális Mechanizmus (GM) ülésein való konstruktív magyar szerepvállalás előmozdítását, támogassa az  Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményének (Budapest Egyezmény) végrehajtását, valamint hívja fel a  figyelmet az  Egyezményhez történő csatlakozás lehetőségére, kövesse nyomon az  A/RES/79/243 sz. közgyűlési határozattal 2024. december 24-én elfogadott információs és kommunikációs technológiák bűnügyi célú felhasználása elleni küzdelemről szóló nemzetközi (az aláírás helyének megfelelően csak Hanoi Egyezményként hivatkozott) egyezmény végrehajtását; M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 4055 h) kövesse proaktívan az  ENSZ Közgyűlés és az  ENSZ-szervezethez tartozó egyéb fórumok keretein belül kibontakozó, mesterséges intelligenciával foglalkozó kezdeményezéseket. 3. A küldöttség a Fenntartható Fejlődési Keretrendszerrel (Agenda 2030 vagy Keretrendszer) kapcsolatban a) mind nemzeti szinten, mind pedig a  fejlődő világ vonatkozásában járuljon hozzá a  2015-ben kialakított globális Fenntartható Fejlődési Keretrendszerben foglalt célok eléréséhez, valamint – a  magyar rendszer természetéhez igazodó, annak sajátosságait figyelembe vevő álláspont képviseletével – aktívan vegyen részt a  Fenntartható Fejlődési Keretrendszer végrehajtásához kapcsolódó magas szintű eseményeken, így a  Durbani Nyilatkozat és Cselekvési Terv 25. évfordulója, a  Fejlődéshez való jogról szóló Nyilatkozat 40. évfordulója alkalmából, továbbá a  tengerszint-emelkedés okozta kockázatokkal foglalkozó, valamint a járványügyi felkészülés és válaszadás erősítése tárgyában megrendezendő magas szintű üléseken; b) támogassa a Fenntartható Fejlődési Célok végrehajtásának nemzetközi utókövetésére szolgáló folyamatokat, valamint vegyen részt aktívan a témában rendezendő Magas Szintű Politikai Fórumon; c) továbbra is fordítson kiemelt figyelmet a  vízzel és szanitációval kapcsolatos célok és alcélok végrehajtására irányuló nemzetközi folyamatokra, segítse elő a  célkitűzések megvalósításához szükséges intézményrendszeri reformok meghozatalát, ennek megfelelően erősítse meg Magyarország elkötelezettségét egy állandó ENSZ vízügyi folyamat létrehozása iránt, beleértve a  lehetőségek függvényében a vízügyi kérdések szakpolitikai irányítását nemzetközi szintre emelő kormányközi platform távlati megteremtését, és proaktívan működjön együtt az ENSZ vízügyi különmegbízottjával; d) kövesse nyomon a  2026 decemberében sorra kerülő ENSZ Vízügyi Konferencia folyamatait, valamint gondoskodjon a hazai álláspont érvényre juttatásáról; e) a c)  alponthoz kapcsolódóan ismertesse hazánk aktív vízdiplomáciai tevékenységét, különös tekintettel a  hazai szervezésű 2013.  évi, 2016.  évi és 2019.  évi Budapesti Víz Világtalálkozókon, a  Planet Budapest 2021  Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón, valamint a  2023. júniusban Budapesten rendezett 7. Környezet és Egészség Miniszteri Konferencián elért eredményekre, a 2023. évi ENSZ Vízügyi Konferencián és a  Sendai Keretrendszer félidei felülvizsgálati konferenciáján tanúsított magas szintű és proaktív részvételre, a  WHO és az  ENSZ EGB által jegyzett Víz és Egészség Jegyzőkönyv 2023–25 közötti magyar elnökségi feladatainak ellátására és a 2025. novemberben Budapesten tartott Víz és Egészség Jegyzőkönyv Részes Felek ülésére, valamint a magyar szerepvállalásra a WASH szolgáltatások biztosítása az egészségügyi intézményekben témában 2023-ban elfogadott ENSZ közgyűlési határozat kapcsán. Jelezze Magyarország további aktív közreműködési készségét a 2026-ban és 2028-ban megvalósuló újabb ENSZ Víz konferenciák előkészítésében és megvalósításában, valamint a  2030 utáni időszak globális vízügyi menetrendjének kialakításában. 4. A küldöttség az emberi jogok területén a) lépjen fel Magyarország nemzetközi emberi jogi szerződéses kötelezettségeivel, valamint a  magyar jogszabályokkal összhangban a Magyarország számára kiemelten fontos területeken, úgymint az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a  hitük miatt üldözött és diszkriminált közösségek, a  nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek, az őshonos népek, illetve a nők, a gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme érdekében, és a hátrányos megkülönböztetés ellen; b) támogassa a nemek közötti egyenlőség és a nők helyzetének előmozdítását, a gyermekek jogainak védelmét; c) hangsúlyozza a  társadalmi szolidaritásra épülő, jól működő, az  alapvető jogok és az  egyenlő bánásmód érvényesülését garantáló szociális egészségügyi, oktatási és gyermekvédelmi intézményrendszer, valamint a helyi közösségek és civil társadalom aktív szerepvállalásának fontosságát; d) képviselje határozottan az  álláspontot, amely szerint az  ENSZ Emberi Jogi Tanács (EJT) reformjára van szükség annak érdekében, hogy a  határozatok, kezdeményezések átpolitizálása csökkenjen, valamint elfogult és szakmai szempontból megalapozatlan határozatok ne szülessenek, és a Tanács munkája valóban a konszenzusépítést és a párbeszédet segíthesse elő. 5. A küldöttség a nemzetközi jog területén a) továbbra is aktívan vegyen részt az emberiesség elleni bűncselekmények megelőzéséről és tilalmáról szóló új, univerzális egyezmény elfogadását célzó tárgyalásokon; b) aktívan vegyen részt a személyek védelme a katasztrófák esetén tárgyú új, univerzális egyezményt előkészítő tárgyalásokon; 4056 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám c) álljon ki a Nemzetközi Bíróság és az egyéb általánosan elismert nemzetközi vitarendező testületek működése mellett, és támogassa a Nemzetközi Bíróság joghatóságának általános elismerését; d) lépjen fel a nemzetközi jogi és bírói fórumok átpolitizálása ellen, pártatlanságuk megőrzése érdekében; e) a nemzetközi jog meglévő, valamint a tárgyalások alatt álló keretein belül aktívan vegyen részt a nemzetközi környezetvédelem, valamint a  nemzetközi büntető-igazságszolgáltatás erősítését célzó nemzetközi folyamatokban. 6. A küldöttség az ENSZ reformjával és működésével kapcsolatban a) támogassa az  egyes reformfolyamatokat is előirányzó, a  Jövővel foglalkozó Csúcstalálkozón elfogadott dokumentumok, így a  Jövő Paktuma és annak két melléklete utókövetésének minél ambiciózusabb megvalósulását a magyar álláspont következetes képviselete mellett, különös tekintettel a fiatalok globális ügyekbe való bevonására, a  jövő generációi érdekvédelmének támogatására, a  nők vezetői és vállalkozói szerepvállalása előtti jogi, politikai és programokban fellelhető strukturális akadályok elhárítására és felszámolására, a  konfliktusmegelőzéssel kapcsolatos kezdeményezésekre, valamint a  család fontosságára a Fenntartható Fejlődési Célok végrehajtásának elősegítése és időben történő végrehajtása tekintetében; b) támogassa az  ENSZ főtitkár által életre hívott ENSZ80 (UN80 Initiative) Kezdeményezést, amelynek célja az  ENSZ-intézményrendszer egészének megreformálása és a  kialakult likviditási válság kezelése a  szervezet hatékony működésének elősegítése, a  párhuzamosságok és duplikációk megszüntetése, a költséghatékonyság növelése által; c) az ENSZ80 Kezdeményezés keretein belül folytasson aktív lobbitevékenységet a  Budapesten jelen lévő ENSZ-szervezetek központjainak fejlesztésére, bővítésére, valamint új központok létrehozásával, más ENSZ-szervezetek Magyarországra csábításával kapcsolatos tárgyalások megvalósítása érdekében; d) kísérje figyelemmel az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformjával foglalkozó kormányközi tárgyalási folyamat alakulását és eredményeit, valamint képviselje, hogy a  megújuló Biztonsági Tanács reformjának egyszerre kell kiszolgálnia a  testület reprezentativitásának növelését és hatékony működésének megőrzését. Ennek megfelelően taglétszámának és összetételének tükröznie kell a  21. század geopolitikai és gazdasági realitásait, valamint biztosítani kell a  regionális csoportok kiegyensúlyozottabb képviseletét. E  célokkal összhangban indokolt egy további nem állandó tagsági hely biztosítása a kelet-európai regionális csoport számára, amely növelné Magyarország Biztonsági Tanácsba való bekerülésének esélyeit; e) folytassa a Biztonsági Tanács munkamódszereinek javítására és működésének átláthatóbbá tételére irányuló együttműködésben való aktív részvételt; f) erősítse meg, hogy Magyarország támogatja az  ENSZ főtitkár elképzeléseit a  világszervezet irányításának reformját illetően, valamint a Közgyűlés szerepének megújítása és az ENSZ fejlesztési és környezetvédelmi rendszerének reformja tekintetében Magyarország továbbra is hozzá kíván járulni a  folyamat előmozdításához, és ennek során fordítson kiemelt figyelmet a  környezetvédelem és vízügy globális intézményrendszerének kialakítására, megerősítésére; g) támogassa a fiatalok nemzetközi szerepvállalásában való aktív részvételt, az ENSZ Ifjúsági Iroda (UN Youth Office) munkáját, az  Ifjúsági Küldött Program kiterjesztését, valamint az  ifjúságnak az  ENSZ folyamatokba történő érdemi, minél hatékonyabb és átfogóbb bevonását. 7. A küldöttség az ENSZ szervezeteibe benyújtott jelölésekkel kapcsolatban a) fordítson megkülönböztetett figyelmet hazánk nemzetközi jelöléseire és mérje fel további pályázatok benyújtásának lehetőségét, így is erősítve Magyarország ENSZ rendszeren belüli szerepvállalását a jövőben. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám 4057 A miniszterelnök 83/2026. (VIII. 25.) ME határozata az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága és az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz monitoring bizottsága elnökének felmentéséről, továbbá e monitoring bizottságok elnökének kinevezéséről 1. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése alapján a) Nagy Bálintot az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága elnöki tisztségének ellátása alól – 2026. augusztus 25-i hatállyal – felmentem, b) Horn Gergelyt, a  Közlekedési és Beruházási Minisztérium (a  továbbiakban: KBM) európai uniós ügyek összehangolásáért felelős helyettes államtitkárát az  Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága elnökévé – 2026. augusztus 26-i hatállyal – kinevezem. 2. A 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 34. §-a alapján a) Nagy Bálintot az  Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz monitoring bizottsága elnöki tisztségének ellátása alól – 2026. augusztus 25-i hatállyal – felmentem, b) Horn Gergelyt, a  KBM európai uniós ügyek összehangolásáért felelős helyettes államtitkárát az  Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz monitoring bizottsága elnökévé – 2026. augusztus 26-i hatállyal – kinevezem. 3. Visszavonom a  monitoring bizottságok elnökeinek kinevezéséről és monitoring bizottságok elnökeinek felmentéséről szóló 22/2023. (III. 13.) ME határozat 1. pont b) alpontját és 2. pontját. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 4058 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 117. szám A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Ducsay Zsuzsanna Ágnes. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.