● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 118. szám M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. augusztus 26., szerda Tartalomjegyzék 130/2026. (VIII. 26.) Korm. rendelet A Széchenyi Kártya Programmal összefüggésben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásainak lehívása érdekében szükséges intézkedésekről 4060 28/2026. (VIII. 26.) MNB rendelet „A mohácsi csata 500. évfordulója” ezüst emlékérme kibocsátásáról 4061 29/2026. (VIII. 26.) MNB rendelet „A mohácsi csata 500. évfordulója” rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról 4063 15/2026. (VIII. 26.) AÉM rendelet A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz használatával összefüggő módosításáról 4065 18/2026. (VIII. 26.) BM rendelet A fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet módosításáról 4066 202/2026. (VIII. 26.) KE határozat Államtitkár kinevezéséről 4067 1267/2026. (VIII. 26.) Korm. határozat Az európai uniós programok kifizetéseihez szükséges likviditás biztosításáról 4067 1268/2026. (VIII. 26.) Korm. határozat Az állami viszontgaranciák amortizációs ütemtervének kormányzati felülvizsgálatáról 4068 1269/2026. (VIII. 26.) Korm. határozat A magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv jogállamisági vonatkozású reformjaival összefüggésben a társadalmi egyeztetésre vonatkozó követelmények jogalkotásban történő érvényesítéséről 4068 1270/2026. (VIII. 26.) Korm. határozat Az ajánlattevők képzési koncepciójáról 4069   4060 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 118. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 130/2026. (VIII. 26.) Korm. rendelete a Széchenyi Kártya Programmal összefüggésben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásainak lehívása érdekében szükséges intézkedésekről [1] A Széchenyi Kártya Program célja a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának javítása, versenyképességének elősegítése és likviditásának biztosítása a  Széchenyi Kártya Programban meghirdetett konstrukciók keretében létrejött ügylethez nyújtott állami kamattámogatás, kezességi díjtámogatás és kezelési költségtámogatás biztosítása révén. [2] E  rendelet célja, hogy elősegítse a  Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó végrehajtási határozatban a Széchenyi Kártya Programhoz tartozó mérföldkő teljesítését. [3] A  Kormány az  Alaptörvény 15.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az  Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. Likvid típusú hiteltermékek: Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ és a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ termékek; 2. Széchenyi Kártya Program: a  KAVOSZ Széchenyi Kártya Program Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a  továbbiakban: KAVOSZ Zrt.) által működtetett, államilag támogatott finanszírozási program, amelynek keretében elérhető kedvezményes konstrukciók részletes feltételeit és kondícióit, valamint a  résztvevő szervezeteket és működési modellt a  KAVOSZ Zrt. által a  Gazdasági és Energetikai Minisztérium jóváhagyásával kiadott Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzata és annak részét képező szabályzatok tartalmazzák; 3. Üzletszabályzat: a  Széchenyi Kártya Programon belül kiadott, a  termékek részletes szabályait tartalmazó, mindenkor hatályos, a KAVOSZ Zrt. honlapján közzétett üzletszabályzat és annak részét képező szabályzatok. 2. § A Likvid típusú hiteltermékek kamattámogatással csökkentett ügyleti kamata a 3 havi BUBOR-ra emelkedik. 3. § A Likvid típusú hiteltermékek esetén kötelező garantőrintézményi készfizető kezességvállalás nem írható elő. 4. § A KAVOSZ Zrt. a  vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével elkészíti, és jóváhagyásával honlapján közzéteszi az Üzletszabályzatot. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 118. szám 4061 IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei A Magyar Nemzeti Bank elnökének 28/2026. (VIII. 26.) MNB rendelete „A mohácsi csata 500. évfordulója” ezüst emlékérme kibocsátásáról [1] A  Magyar Nemzeti Bank – pénzkibocsátási jogkörében eljárva – rendszeresen bocsát ki emlékérméket, amelyeknek elsődleges szerepe nem a  készpénzben teljesítendő fizetésekhez történő felhasználás, hanem történelmi és kulturális értékek közvetítése, a közfigyelem ezen értékekre való ráirányítása, ismeretterjesztés és a rajtuk megörökített személyről, eseményről, kiemelkedő évfordulóról való megemlékezés, tisztelgés. [2] E rendelet célja ezüst emlékérme kibocsátása a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából. [3] A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank „A mohácsi csata 500. évfordulója” megnevezéssel 30 000  forintos  címletű ezüst emlékérmét bocsát ki. (2) A kibocsátás időpontja: 2026. augusztus 28. 2. § (1) Az emlékérme fekvő téglalap alakú, 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, mérete 26,4 × 39,6 mm, széle sima. (2) Az emlékérme előlapján a  Mohácsi Nemzeti Emlékhely kettéhasadt kapuját idéző kompozíció és karddal kettéhasított, kereszt alakú motívumokkal díszített stilizált sírhant ábrázolása látható, rajta Kisfaludy Károly Mohács című, 1821-ben írt versének befejező sorait idéző – „… A MULT CSAK PÉLDA LEGYEN MOST, S ÉGVE HONÉRT BIZTON NÉZZEN ELŐRE SZEMÜNK, ÉS TE VIRULJ, GYÁSZTÉR! A BÉKE MALASZTOS ÖLÉBEN, NEMZETI NAGYLÉTÜNK HAJDANI SIRJA MOHÁCS!” – felirattal, alatta egymásra halmozott fegyverzetek ábrázolásával. Az előlap szélén, fent a „MAGYARORSZÁG” felirat, bal oldalon a „2026” verési évszám, jobb oldalon a „BP.” verdejel olvasható. Az emlékérme előlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az emlékérme hátlapján csatába induló magyar és más európai országok harcosait jelképező lovasok, velük szemben a  török sereget szimbolizáló, fent félholdas-lófarkas dárdamotívummal induló, félholdat megjelenítő dárdasor ábrázolása látható. A  hátlap szélén, bal oldalon, fent a „Mohács 500” logó látható, lent, két egymással szembefordított dárdamotívum és egy vízszintes vonal között a „30000” értékjelzés és a „forint” felirat olvasható. Az emlékérmét tervező Endrődy Zoltán mesterjegye a hátlap bal oldali szélén, a lovasok ábrázolása alatt látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza. 3. § Az emlékérméből 5000 darab készíthető, különleges – ún. proof – technológiával. 4. § Ez a rendelet 2026. augusztus 28-án lép hatályba. Varga Mihály s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke 4062 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 118. szám 1. melléklet a 28/2026. (VIII. 26.) MNB rendelethez Az emlékérme előlapjának képe: 2. melléklet a 28/2026. (VIII. 26.) MNB rendelethez Az emlékérme hátlapjának képe: M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 118. szám 4063 A Magyar Nemzeti Bank elnökének 29/2026. (VIII. 26.) MNB rendelete „A mohácsi csata 500. évfordulója” rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról [1] A  Magyar Nemzeti Bank – pénzkibocsátási jogkörében eljárva – rendszeresen bocsát ki emlékérméket, amelyeknek elsődleges szerepe nem a  készpénzben teljesítendő fizetésekhez történő felhasználás, hanem történelmi és kulturális értékek közvetítése, a közfigyelem ezen értékekre való ráirányítása, ismeretterjesztés és a rajtuk megörökített személyről, eseményről, kiemelkedő évfordulóról való megemlékezés, tisztelgés. [2] E rendelet célja rézötvözetű emlékérme kibocsátása a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából. [3] A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank „A mohácsi csata 500. évfordulója” megnevezéssel 6000  forintos  címletű rézötvözetű emlékérmét bocsát ki. (2) A kibocsátás időpontja: 2026. augusztus 28. 2. § (1) Az emlékérme fekvő téglalap alakú, réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 27 gramm, mérete 26,4 × 39,6 mm, széle sima. (2) Az emlékérme előlapján a  Mohácsi Nemzeti Emlékhely kettéhasadt kapuját idéző kompozíció és karddal kettéhasított, kereszt alakú motívumokkal díszített stilizált sírhant ábrázolása látható, rajta Kisfaludy Károly Mohács című, 1821-ben írt versének befejező sorait idéző – „… A MULT CSAK PÉLDA LEGYEN MOST, S ÉGVE HONÉRT BIZTON NÉZZEN ELŐRE SZEMÜNK, ÉS TE VIRULJ, GYÁSZTÉR! A BÉKE MALASZTOS ÖLÉBEN, NEMZETI NAGYLÉTÜNK HAJDANI SIRJA MOHÁCS!” – felirattal, alatta egymásra halmozott fegyverzetek ábrázolásával. Az előlap szélén, fent a „MAGYARORSZÁG” felirat, bal oldalon a „2026” verési évszám, jobb oldalon a „BP.” verdejel olvasható. Az emlékérme előlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az emlékérme hátlapján csatába induló magyar és más európai országok harcosait jelképező lovasok, velük szemben a  török sereget szimbolizáló, fent félholdas-lófarkas dárdamotívummal induló, félholdat megjelenítő dárdasor ábrázolása látható. A  hátlap szélén, bal oldalon, fent a „Mohács 500” logó látható, lent, két egymással szembefordított dárdamotívum és egy vízszintes vonal között a „6000” értékjelzés és a „forint” felirat olvasható. Az emlékérmét tervező Endrődy Zoltán mesterjegye a hátlap bal oldali szélén, a lovasok ábrázolása alatt látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza. 3. § Az emlékérméből 5000 darab készíthető. 4. § Ez a rendelet 2026. augusztus 28-án lép hatályba. Varga Mihály s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke 4064 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 118. szám 1. melléklet a 29/2026. (VIII. 26.) MNB rendelethez Az emlékérme előlapjának képe: 2. melléklet a 29/2026. (VIII. 26.) MNB rendelethez Az emlékérme hátlapjának képe: M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 118. szám 4065 V. A Kormány tagjainak rendeletei Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 15/2026. (VIII. 26.) AÉM rendelete a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz használatával összefüggő módosításáról [1] Annak érdekében, hogy a  Közös Agrárpolitikából biztosított támogatások a  lehető legkevesebb kockázattal, leginkább átlátható módon kerüljenek felhasználásra, a  módosítás kötelezővé teszi az  ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz használatát a támogatási kérelmek vizsgálata és a döntések meghozatala során. [2] A  Közös Agrárpolitikából és a  nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022.  évi LXV.  törvény 48.  § (3)  bekezdés 1., 2. és 18.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 25.  § a)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A Közös Agrárpolitikából és a  nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A támogató biztosítja a támogatási és kifizetési döntés előkészítése, meghozatala és esetleges módosítása során a  kedvezményezett vonatkozásában, valamint a  kérelmek ellenőrzése során, hogy következetesen, rendszeresen és kiterjedten alkalmazza, figyelembe veszi és rendszerszinten használja az  ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz minden funkcióját a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség, a kettős finanszírozás és egyéb, intézkedésben való jogosulatlan részvétel megelőzése érdekében, köteles a döntéshozatala során figyelembe venni és következetesen nyomon követni az  ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz által jelzett kockázatokat, valamint biztosítja a  jelzett kockázatok esetén a szükséges további ellenőrzések elvégzését.” 2. § A Közös Agrárpolitikából és a  nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet 44. alcíme a következő 102/E. §-sal egészül ki: „102/E.  § A  Közös Agrárpolitikából és a  nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet módosításáról szóló 4/2026. (VII. 10.) AÉM rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) 8. § c) pontjával hatályon kívül helyezett 90. § (1)–(3) bekezdését, valamint d) pontjával hatályon kívül helyezett 3. melléklet 1. pont j) alpontját a Mód. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban sem kell alkalmazni.” 3. § A Közös Agrárpolitikából és a  nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet 2. § 1. pontjában az „ARACHNE” szövegrész helyébe az „ARACHNE+” szöveg lép. 4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Bóna Szabolcs János s. k., agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 4066 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 118. szám A belügyminiszter 18/2026. (VIII. 26.) BM rendelete a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet módosításáról [1] A kulturális javak védelme és a történeti örökség időtálló megőrzése a társadalom egészének közös érdeke és az állam kiemelten fontos feladata, amelynek mind hathatósabb érvényesülését a más jogterületekhez tartozó ágazati szabályozás keretei között is indokolt megfelelően előmozdítani. [2] A  modern idők korszerű technológiai követelményeinek az  egyöntetű alkalmazása ugyanakkor a  muzeális intézményekben őrzött kulturális javak esetében veszélyeztetheti ezeknek az  eredeti állapotukban kiteljesedő kultúrtörténeti értékét, továbbá a  kulturális örökség védelmét és megóvását célzó törekvéseket is gyengítheti. Mindez a  muzeális intézményekben őrzött lőfegyverekre nézve előírt vizsgálati kötelezettség tartalmának és terjedelmének a felülvizsgálatát is elengedhetetlenné és időszerűvé teszi annak érdekében, hogy a napjaink fejlett műszaki viszonyaira szabott jogszabályi követelményrendszer túlzott mértékű kiterjesztése ne veszélyeztesse a pótolhatatlan kultúrtörténeti jelentőséggel bíró eszközök eredeti állapotában megmutatkozó muzeális értéket. [3] A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 34.  § (1)  bekezdés 18.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V.  13.) Korm.  rendelet 75.  § 7.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró gazdasági és energetikai miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. § A fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006.  (VI. 1.) GKM rendelet 1.  § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a) a  tv. 1.  § (1)  bekezdésében felsorolt szervek fegyvereire és lőszereire, hatástalanított fegyvereire, valamint lőszereire, b) a személyes használatra készített vagy kereskedelmi forgalomba nem kerülő, más országban vásárolt lőszerekre, c) a  Korm. r. 28.  § (2)  bekezdés e)  pontja alapján a  muzeális intézmény számára a  feladatköréhez kapcsolódóan engedélyezett, a muzeális intézmény alapleltárában szereplő lőfegyverre és lőszerre, d) a muzeális intézmény alapleltárában szereplő muzeális fegyverre és muzeális lőszerre, e) a már használatban lévő vadászlőfegyver megszerzésére ea) örökléssel, valamint eb) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozó részére történő ajándékozással.” 2. § A fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet a következő 49/B. §-sal egészül ki: „49/B. § A fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet módosításáról szóló 18/2026.  (VIII. 26.) BM rendelettel (a  továbbiakban: Módr.) megállapított 1.  § (2)  bekezdését a  Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyben és hatósági ellenőrzés során is alkalmazni kell.” 3. § A fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006.  (VI. 1.) GKM rendelet 1.  §-át megelőző alcím címében és 1. § (1) bekezdésében az „alkalmazási köre” szövegrész helyébe a „hatálya” szöveg lép. 4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. Pósfai Gábor s. k., belügyminiszter M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 118. szám 4067 IX. Határozatok Tára A köztársasági elnök 202/2026. (VIII. 26.) KE határozata államtitkár kinevezéséről Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 202.  § (2)  bekezdése alapján – a  miniszterelnök javaslatára – dr. Hoffman Istvánt a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium államtitkárává 2026. augusztus 29-ei hatállyal kinevezem. Budapest, 2026. augusztus 25. Dr. Baka András s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. augusztus 25. Magyar Péter s. k., miniszterelnök SP ügyszám: SP/2481-2/2026 A Kormány 1267/2026. (VIII. 26.) Korm. határozata az európai uniós programok kifizetéseihez szükséges likviditás biztosításáról A Kormány 1. a  Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény (a  továbbiakban: Kvtv.) 19.  §-a alapján és a  Kvtv. 4.  mellékletében foglalt táblázat 135–144. sorában biztosított jogkörében eljárva, a vidékfejlesztési, halászati és kohéziós támogatásokból megvalósuló európai uniós programok finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében jóváhagyja a Kvtv. 1. melléklet XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 3. Központi kezelésű előirányzatok cím, a) 8. Vidékfejlesztési és halászati programok alcím és b) 9. Kohéziós politikai operatív programok 2021–2027 alcím kiadási előirányzatainak összesen 981 100 000 000 forint összeggel történő túllépését; 2. felhívja a  vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy a  pénzügyminiszter bevonásával az  1.  pont szerinti előirányzat-túllépés összegét ütemezetten, a kifizetésekhez igazodva használja fel. Felelős: vidék- és településfejlesztési miniszter pénzügyminiszter Határidő: a felmerülés ütemében Magyar Péter s. k., miniszterelnök 4068 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 118. szám A Kormány 1268/2026. (VIII. 26.) Korm. határozata az állami viszontgaranciák amortizációs ütemtervének kormányzati felülvizsgálatáról A Kormány 1. egyetért azzal, hogy felülvizsgálja valamennyi állami viszontgarancia amortizációs ütemezését, azzal a céllal, hogy az új garanciák nyújtásának korlátozásával csökkentse a garanciák teljes állományát; 2. vállalja, hogy a  kormányzati felülvizsgálatban rögzített ütemezés alapján a  teljes állami garanciák GDP-hez viszonyított arányát az uniós tagállamok átlagos szintje alá csökkenti; 3. vállalja, hogy valamennyi állami viszontgarancia amortizációs ütemezésének kormányzati felülvizsgálati eredménye szolgáljon alapul a garanciák csökkenő pályájának meghatározásához Magyarország 2027. évi költségvetési évére vonatkozóan, valamint a következő középtávú költségvetési-strukturális terv időtartama alatt; 4. felhívja a  pénzügyminisztert, hogy – a  gazdasági és energetikai miniszter bevonásával – a  hazai költségvetés középtávú tervezése során az  Európai Unió Bizottsága által elfogadott kormányzati felülvizsgálat eredménye alapján határozza meg az eszközoldali garanciakeretek felső korlátját, azzal, hogy a teljes garanciaállomány GDP-hez viszonyított aránya hét éven belül az uniós átlag szintje alá csökkenjen, figyelembe véve az amortizáció ütemét; Felelős: pénzügyminiszter gazdasági és energetikai miniszter Határidő: a felülvizsgálatot követően azonnal 5. felhívja a  pénzügyminisztert, hogy – a  gazdasági és energetikai miniszter bevonásával – vizsgálja felül a garanciaállományok aktuális amortizációját és az állami garanciakeretek alakulását, első alkalommal a 2027. évi éves költségvetési tervezés során, majd a 2027. évi zárszámadáskor. Felelős: pénzügyminiszter gazdasági és energetikai miniszter Határidő: az éves költségvetés tervezésekor Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 1269/2026. (VIII. 26.) Korm. határozata a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv jogállamisági vonatkozású reformjaival összefüggésben a társadalmi egyeztetésre vonatkozó követelmények jogalkotásban történő érvényesítéséről 1. A kormányzati egyeztetésre bocsátott a) jogszabály megalkotására irányuló előterjesztést, valamint b) miniszterirendelet-tervezethez tartozó munkaanyagot – az  azokra vonatkozó további követelmények megtartása mellett – az  e határozatban meghatározott követelményeknek megfelelő tartalommal kell előkészíteni. 2. Az előterjesztésben, továbbá a miniszterirendelet-tervezethez tartozó munkaanyagban minden esetben a) rögzíteni kell a jogszabálytervezet tekintetében a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény (a továbbiakban: Jet.) hatálya alá tartozásra vonatkozó megállapítást, b) ismertetni kell a  Jet. szerinti társadalmi egyeztetésre bocsátással kapcsolatos jogszabály-előkészítői álláspontot, amelynek keretében ki kell térni a javasolt társadalmi egyeztetési formára, valamint c) a  Jet. 5.  § (3) vagy (4)  bekezdésének alkalmazása esetén hivatkozni kell a  megfelelő kivételi esetkörre, és annak alkalmazását megfelelően meg kell indokolni. 3. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 118. szám 4069 A Kormány 1270/2026. (VIII. 26.) Korm. határozata az ajánlattevők képzési koncepciójáról A Kormány 1. a  vállalkozások közbeszerzési eljárásokban történő részvételének elősegítésére megvalósult képzési programok szakmai értékelése alapján elfogadja az e határozat 1. mellékletében szereplő, „Az ajánlattevői oldal közbeszerzési képzési koncepciója” című dokumentumot; 2. felhívja a  vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy a  tudományos és technológiai miniszter bevonásával az elfogadott koncepciónak megfelelően gondoskodjon a vállalkozások számára ingyenesen elérhető közbeszerzési képzési rendszer további fenntartásáról. Felelős: vidék- és településfejlesztési miniszter tudományos és technológiai miniszter Határidő: 2027. január 1-jétől folyamatosan Magyar Péter s. k., miniszterelnök 1. melléklet az 1270/2026. (VIII. 26.) Korm. határozathoz Az ajánlattevői oldal közbeszerzési képzési koncepciója I. Háttér Magyarország számára az Európai Unió felé tett vállalásaival összhangban kiemelten fontos cél a közbeszerzésekben az ajánlattevői aktivitás, a verseny növelése. Ennek érdekében az Európai Unió irányában vállalt intézkedések egyike volt a  közbeszerzésben való részvétel fokozása érdekében a  mikro-, kis- és középvállalkozások (a  továbbiakban: KKV) részére történő képzési rendszer létrehozása. Az intézkedés abból a megfontolásból született, amely szerint a  közbeszerzések terén fennálló versenyhelyzet tekintetében fontos tényező, hogy a  piaci szereplők képesek, illetve motiváltak legyenek közbeszerzési eljárásokban részt venni, valamint ajánlatot tenni. Ennek  egyik lehetséges akadálya a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos ismeretek és az elektronikus közbeszerzési rendszer (a  továbbiakban: EKR) használatával kapcsolatos gyakorlati tudás és tapasztalat hiánya. Az  ajánlattevői oldalt célzó képzések célja tehát a  KKV-k kompetenciáinak fejlesztése, mind a  közbeszerzési tevékenységek, mind a közbeszerzéshez kapcsolódó technikai ismeretek terén, csökkentve ezáltal a részvételük akadályait. Fenti vállalás nyomán indult útnak az  a  projekt, amelynek keretében 2023 júniusától kezdődően, – a  Nemzeti Fejlesztési Központban (a továbbiakban: NFK) – a KKV-k számára ingyenesen elérhető, kifejezetten az ajánlattevői oldal számára kifejlesztett képzési rendszer került felállításra. A  képzések 2026. március 31-ével lezárultak, a projekt fenntartási időszaka ez év december 31-én véget ér. A közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről (2023–2026) szóló cselekvési terv 2026.  évi felülvizsgálatáról szóló 1106/2026.  (III. 23.) Korm. határozat (a továbbiakban: Cselekvési terv) 2. pont e) alpontja 2026. július 31. napi határidővel a közigazgatási és területfejlesztési miniszter (jogutódja a vidék- és településfejlesztési miniszter) feladatául szabta, hogy dolgozza ki a közbeszerzésekben az ajánlattevői oldal ismereteinek bővítését célzó képzések koncepcióját (Cselekvési terv 38. intézkedése). II. A közbeszerzési képzés szükségességének indokai A közbeszerzésekben a verseny elősegítésének egyik fontos eszköze a KKV-k segítése és ösztönzése a közbeszerzési eljárásokban való részvételre. A  közbeszerzési rendszer bonyolultsága és a  vonatkozó szabályrendszer megfelelő ismeretének hiánya, valamint az  EKR használatával kapcsolatos gyakorlati tudás hiánya számos vállalkozást visszatarthat a  közbeszerzési eljárásokban való részvételtől, különös tekintettel a  KKV-kra. Egy közbeszerzési 4070 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 118. szám ismereteket tartalmazó, kifejezetten az  ajánlattevőket célzó képzési rendszer alkalmas lehet arra, hogy olyan vállalkozásokat is ösztönözzön a  közbeszerzési eljárásokban való részvételre, akik eddig nem tettek ajánlatot közbeszerzésben. A közbeszerzési képzés fontosságát a Teljesítménymérési Keretrendszer eredményei is alátámasztják1. A 2024-ben a  közbeszerzésekben érdekelt ajánlatkérők, gazdasági szereplők és közbeszerzési tanácsadók körében végzett kérdőíves felmérés adatai alapján megállapítható volt, hogy a  válaszadók több mint fele legalább gyakori problémának tartja a  verseny intenzitása szempontjából az  ajánlattevő szervezetek hiányos közbeszerzési ismereteit. A válaszadók hasonló aránya, közel fele tartotta problémának a verseny mértéke szempontjából, hogy az  ajánlattevők EKR-rel kapcsolatos ismeretei hiányosak. A  képzési program szükségességét indokolja továbbá, hogy a  kérdőíves felmérés adatai szerint a  válaszadók több mint 40 százaléka szerint korlátozza a  verseny intenzitását és az  ajánlattevők közbeszerzési eljárásokban való részvételét, hogy egy közbeszerzési eljárás a  versenypiaci folyamatokhoz képest átláthatatlan, bonyolult, a  szabályozást és a  jogalkalmazási gyakorlatot érintő gyakori változások miatt nehezen tervezhető folyamat. A  fenti eredményekkel egybevágnak a  kérdőíves felmérés arra vonatkozó adatai is, miszerint a válaszadók jelentős hányada, több mint 90 százaléka szerint fokozná a  verseny intenzitását és a  gazdasági szereplők a  közbeszerzési eljárásokban való részvételét az  ajánlattevők közbeszerzésekkel és az EKR-rel kapcsolatos általános ismereteinek bővítése. III. A már megvalósult KKV képzések bemutatása, tapasztalatai 2023-ban – a Cselekvési terv 9. intézkedéseként – a KKV-k számára ingyenesen elérhető, kifejezetten az ajánlattevői oldal számára kifejlesztett képzési rendszer került felállításra, amely a  legfontosabb elméleti és gyakorlati információkat nyújtotta arról, hogy ezen vállalkozások hogyan tudnak sikeresen felkészülni és részt venni a  közbeszerzési eljárásokban. Az  RRF-9.4.1-22-2022-00001 azonosítószámú projekt hivatalosan 2022. 10. 01-én kezdődött a  Támogatási Szerződés hatályba lépésével, a  fizikai befejezése 2026. 05. 31., utógondozása pedig 2026. 12. 31. napjáig tart. A képzés 3 elemből állt: 1. Nyilvánosan meghirdetett, Learning Management System (a  továbbiakban: LMS) rendszerben elérhető e-learning formájú kurzus. A  4 modulból álló tananyag a  https://kkvkepzes.gov.hu/ felületen elérhető 2026. december 31-ig, a  modulok egymástól függetlenül és a  résztvevők által szabadon megválasztható sorrendben teljesíthetőek. I. modul – Az EKR használatának bemutatása II. modul – Ajánlattétel a közbeszerzési eljárásban III. modul – A közbeszerzési szerződések teljesítése IV. modul – Közbeszerzési jogorvoslat 2. Helyszíni jelenléti (kontaktórás) képzések: 5 város/5 alkalom A helyszíni képzések szakmai tartalma: – a közbeszerzési eljárások logikájának, főbb szereplőinek, szakaszainak és alapfogalmainak ismerete, – a közbeszerzési felhívások és dokumentációk értelmezésének képessége, valamint az  ajánlattétel főbb tartalmi és formai követelményeinek áttekintése, – az ajánlat összeállításához és a  bírálati szakasz tipikus eljárási cselekményeihez (pl. hiánypótlás, felvilágosítás) kapcsolódó gyakorlati tájékozottság, – a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez kapcsolódó alapvető jogok, kötelezettségek és tipikus helyzetek ismerete, – az EKR felépítésének és használatának ismerete (regisztráció, szervezethez csatlakozás, jogosultságok), valamint a jogorvoslati lehetőségek alapvető kereteinek áttekintése. 3. Online oktatás workshop jelleggel (5 alkalommal), valós idejű EKR bemutatók segítségével interaktív tanulás (képernyőmegosztásos, „lépésről lépésre” bemutató). 1 https://ekr.gov.hu/cms/szakmai-anyagok/teljesitmenymeresi-keretrendszer/2023/a-kozbeszerzesek-hatekonysagat-es-koltseghatekonysagat- ertekelo-teljesitmenymeresi-keretrendszer-2023 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 118. szám 4071 Az e-learning rendszer 2023 júniusában elindult, az online képzésekre 2026. első negyedévében került sor. A projekt az  NFK (konzorciumvezető) és a  szolgáltató (konzorciumi partner) konzorciumi együttműködésében valósult meg. A szolgáltató konzorciumi bevonása az EKR üzemeltetői szerepe, valamint felnőttképzési jogosultsága miatt volt elengedhetetlen. A  Konzorciumi Együttműködési Megállapodás alapján a  konzorciumvezetői szerepkörhöz kapcsolódó feladatok közé tartozott a  projekt szakmai kereteinek biztosítása, a  képzési rendszer stratégiai működtetésének megszervezése, valamint a  kulcsindikátorok és mérföldkövek teljesítésének alátámasztása. A  konzorciumi partner a  digitális tanulási környezethez (e-learning infrastruktúra) és az  EKR-hez kapcsolódó tartalmi elemekhez kötődő megvalósítói feladatokat látta el [E-learning felület / oktatási honlap kialakítása, az  oktatási honlap fenntartása és üzemeltetése, az  EKR használatát bemutató tananyag kidolgozása, részvétel a  képzési rendszer nyomonkövetését és visszajelzés-gyűjtését támogató megoldásokban, online regisztrációs és nyomonkövetési mechanizmusok működtetése (a projekt egészének keretében), adatgyűjtés és jelentéstétel támogatása]. Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján Magyarországgal szemben indult kondicionalitási eljárásban tett vállalás arra vonatkozott, hogy a program végrehajtásának teljes időtartama alatt legalább 2200 db KKV képviselője sikeresen végezze el az  egyes képzések vagy online tanfolyamok bármelyikét, de legalább egyet. A  projekt ezt a  vállalást sikeresen teljesítette, megjegyzendő azonban, hogy az  előírt indikátor teljesítéséhez jelentős direkt marketing tevékenységre is szükség volt. A rendszerbe összesen 5462 felhasználó regisztrált, közülük (az oklevelek alapján) 2397-en legalább egy modult, 384-en pedig valamennyi modult sikeresen elvégezték. A  felhasználók az  e-learning képzés modulzáró elégedettségmérésein összesen 3870 értékelést adtak le (bemeneti kérdőív és a  modul végén értékelő kérdőív). Az  értékelések alapján a  felhasználók a  képzési program hasznosságát 9/10  pontra értékelték. Az  5 alkalommal tartott online frontális képzésen 176 fő vett részt, a  résztvevők 97,7%-a tanúsítványt szerzett. Az  5 városban, 5 alkalommal lefolytatott helyszíni képzéseken dokumentáltan összesen 75-en vettek részt. A tananyagforgalmi bontásokból (leckék megtekintésszáma, egyedi felhasználók) az  látszik, hogy a  legnagyobb érdeklődést kiváltó tartalmak elsősorban az  EKR használatához és az  ajánlattételi folyamathoz kapcsolódtak. A II. modul (ajánlattétel és a bírálati szakasz alaplépései) adatai alapján a legnagyobb érdeklődés jellemzően azoknál az almoduloknál jelent meg, amelyek az ajánlat összeállításának „kézzelfogható”, gyakorlati mozzanatait támogatják, illetve közvetlenül kapcsolódnak a  tipikus bírálati helyzetekhez (pl. hiánypótlás, felvilágosítás, indokoláskérés). A  III. modul (a közbeszerzési szerződések teljesítése) adatai alapján a  legnagyobb érdeklődés jellemzően azoknál a  témáknál jelent meg, amelyek a  teljesítés során közvetlenül „kézzelfogható” üzleti és adminisztratív kockázatokat érintenek (pl. kifizetések, teljesítést befolyásoló körülmények, opciók és mennyiségi eltérések, illetve a  szerződésmódosítás tipikus jogalapjai). A  IV. modul (közbeszerzési jogorvoslat) adatai alapján a  legnagyobb érdeklődés jellemzően azokra a témákra esett, amelyek a jogorvoslati helyzetekben azonnali tájékozódást és gyors döntést támogatnak (a jogorvoslat szerepe és célja, az eljárás fő lépései, a tipikus határidők, valamint a leggyakoribb buktatók). A felhasználói visszajelzések alapján a  megvalósult képzések annak a  mikro- és kisvállalkozói körnek voltak a  leghasznosabbak, amelyek eddig a  legtapasztalatlanabbak voltak a  közbeszerzési részvétel tekintetében, nem vagy alig néhány alkalommal vettek részt eddig közbeszerzési eljárásban. A  képzés ezen célcsoport számára közérthető volt, nagyban csökkentette a  bizonytalanságot, érthető kereteket adott, és az  EKR-t „tanulható rendszerré” tette. A haladó célcsoport ugyanakkor, ahol a  résztvevői cél már nem a  megértés, hanem a  kizárási kockázat minimalizálása és a  döntésbiztonság erősítése, megfogalmazott építő jellegű kritikákat is azt illetően, hogy a  program bár számukra is hasznos volt, de célszerű lenne a  hangsúlyt a  jogszabályi alapokról még inkább eltolni a gyakorlatközeli megközelítés irányába. Ehhez kapcsolódóan a jövőben javasolt lehet a haladó tartalmak elkülönítése (opcionális útvonal segítségével), megelőzve ezzel a  kezdő felhasználók túlterhelődését és lemorzsolódását, és segítve a megfelelő célcsoport megszólítását. A tanulói aktivitás és a  részvételi mintázatok hatékonysági elemzése azt vizsgálja, hogy a  képzéshez csatlakozó résztvevők milyen mértékben jutottak el a tanulási folyamat különböző pontjaira (belépés → tartalomfogyasztás → modulzárás → igazolás). E mintázat a digitális képzések esetében kulcsfontosságú hatékonysági jelzés: nemcsak azt mutatja meg, hogy „hányan érték el” a  tananyagot, hanem azt is, hogy a  tananyagstruktúra és a  tanulási út 4072 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 118. szám mennyire támogatja a folyamatos előrehaladást és a lezárást. A rendelkezésre álló teljesítési kimutatások alapján a részvétel „tölcsér” jellegű képet mutat, ami e-learning környezetben tipikus: a program elején széles a belépő kör, miközben a modulzáró pontokig eljutók aránya alacsonyabb. Mindezek a tanulási út tudatosabb támogatása iránti igényre mutatnak, amely összecseng a résztvevőktől érkezett azon kritikai visszajelzésekkel is, amelyek a tartalom terjedelmére utaltak. A kvalitatív jelzések alapján fejlesztési irányként reálisan megjelenhet a modulok tömörítése és a navigáció további egyszerűsítése, növelheti a modulzárásokig eljutók arányát a modulárisabb időstruktúra, vagyis, ha a tananyag a hosszú modulok helyett inkább több rövid egységből épül fel. A visszajelzések alapján az  érthetőség nem (csak) a  magyarázat minőségén, hanem a  visszakereshetőségen is múlik. Az e-learning fejlesztésekor javasolt a fókuszt arra helyezni, hogy még több új elméleti anyag helyett inkább a meglévő tudás legyen jobban visszakereshető és gyorsan, hatékonyan „fogyasztható”. A részvételi adatok és a  felhasználói visszajelzések összességében a  program sikerességét igazolták vissza, amelyre tekintettel a  képzési rendszert a  jövőre nézve is indokolt és hasznos folytatni, több – az  alábbiakban bemutatott – változtatással. IV. Az ajánlattevői oldal képzésére vonatkozó új koncepció főbb elemei Az eddig megvalósult képzések tapasztalatai azt mutatják, hogy bár a  személyes képzés jól kiegészíti az  online formákat, szerényebb rá az érdeklődés, ugyanakkor jelentős anyagi és személyi ráfordítást igényel. Az online képzési formák jobban segítik a részvételi hajlandóságot és a felhasználói kényelmet, továbbá költséghatékonyabban jutnak el a szélesebb nyilvánossághoz. A magasabb erőforrásigényű helyszíni jelenléti képzések helyett ezért a program fókusza a jövőben az online oktatáson és az e-learning tananyagok fejlesztésén lesz. Alapvető elvárás a tananyagok és az EKR-hez kapcsolódó információk naprakészen tartása, a jogszabályi változások folyamatos nyomon követése és a  tartalom frissítése, amely a  megvalósításban résztvevők közötti folyamatos szakmai együttműködést és gyors reagálást igényel a  változásokra. A  képzések során a  stratégiai, különösen a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos szempontok bemutatása, valamint az azoknak való megfelelés támogatása is hangsúlyt kap. Fontos célkitűzés, hogy a  már létrehozott tananyagok újra felhasználása mellett, az  e-learning platformon olyan tanulást segítő fejlesztések történjenek, amelyek erősítik a tanulási élményt és a tudás rögzülését, miközben növelik a  tartalom gyakorlati hasznosságát, hozzájárulva ezáltal ahhoz, hogy a  képzések során megszerezhető tudás hatékonyabban épüljön be a KKV-k gyakorlati működésébe. A cél tehát nem új tartalomfejlesztés, hanem a meglévő tananyag felhasználóbarát és időhatékony feldolgozásának biztosítása és támogatása, ezáltal a sikeres lezárási arány emelése. A program működtetéséhez az alábbi feladatok ellátását szükséges biztosítani: – a jelenleg is működő, https://kkvkepzes.gov.hu/ oktatási honlap fenntartása és további üzemeltetése, – a https://kkvkepzes.gov.hu/ honlapon elérhető „Közbeszerzési szakmai tananyag” elnevezésű e-learning felület további fenntartása és üzemeltetése, – az e-learning tananyagok, különös tekintettel az EKR használatát bemutató tananyag tartalmi aktualizálása, frissítése és a frissítések átvezetése, megjelenítése az e-learning felületen, – a jelenlegi e-learning megoldások, a tanulást segítő eszközkészlet (tovább)fejlesztése annak érdekében, hogy a tananyag interaktívabb, hasznosabb és még inkább felhasználóbarát legyen, – évente 4 online, élő képzési alkalom megszervezésének vállalása, amelyben – a  korábbi projektben megvalósultakhoz hasonlóan – a közbeszerzésekért felelős minisztérium is vállal oktatási szerepet. Az ajánlattevői képzések fenntartásának és továbbfejlesztésének költsége nem igényel többletforrást, a feladatok az EKR használatáért szedett rendszerhasználati díjból származó bevételből elláthatóak. A kormányzati informatikai feladatellátás folyamatban lévő megújítására tekintettel, a közbeszerzési képzési szolgáltatások további fejlesztésére és informatikai üzemeltetésére vonatkozó feladat ellátásának szervezeti modellje a Tudományos és Technológiai Minisztérium bevonásával felülvizsgálható. A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Ducsay Zsuzsanna Ágnes. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.