● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 120. szám M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. augusztus 28., péntek Tartalomjegyzék 131/2026. (VIII. 28.) Korm. rendelet Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról 4090 132/2026. (VIII. 28.) Korm. rendelet Az áruk javításának előmozdítását célzó intézkedésekről és egyes fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2026. (VII. 23.) Korm. rendelet eltérő szöveggel való hatálybalépéséről 4098 133/2026. (VIII. 28.) Korm. rendelet Egyes oktatással és művelődéssel összefüggő közfeladatok átvételéről 4098 134/2026. (VIII. 28.) Korm. rendelet Egyes történelemkutatással és értékmegőrzéssel összefüggő közfeladatok átvételéről 4100 7/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelet A villamosenergia-rendszerhasználati díjak évenkénti megállapításának rendszerére vonatkozó módszertanról 4102 8/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelet Az árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőző, a villamos energia hálózati engedélyesek indokolt költségeinek meghatározásához szükséges eszköz- és költségfelülvizsgálatra vonatkozó módszertanról 4122 9/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelet A közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárás során fizetendő pályázati díjról szóló 2/2026. (II. 12.) MEKH rendelet módosításáról 4171 3/2026. (VIII. 28.) EüM rendelet Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos részletes szabályokról szóló 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról 4172 4/2026. (VIII. 28.) GEM rendelet Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 4172 52/2026. (VIII. 28.) OGY határozat A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megválasztásáról 4180 1273/2026. (VIII. 28.) Korm. határozat A Szociális Tüzelőanyag Program támogatási keretének felülvizsgálatáról 4180   4090 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 131/2026. (VIII. 28.) Korm. rendelete az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról [1] E rendelet célja, hogy elősegítse a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében meghatározott energetikai reformok végrehajtását, valamint az azokhoz kapcsolódó mérföldkövek teljesítését. [2] A  bányafelügyelet geotermikus energia-kutatási engedélyezési eljárásában szakmai tanácsadó testületként eljáró Geotermikus Energia Bizottsághoz kapcsolódó kormányrendeleti szintű szabályozás hatályon kívül helyezésre kerül. [3] A módosítás a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése és a hazai megújuló energiaforrásból történő saját célú termelés és helyben történő felhasználás ösztönzése céljából fejleszti a háztartási méretű erőművek és tárolóberendezések csatlakozására és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat, továbbá kiterjeszti az okosmérők alkalmazásának eseteit. [4] A  módosítás a  villamosenergia-termelés megújulóenergia-részarányának növelése érdekében előmozdítja a megújulóenergia-beruházások megvalósítását a könnyített térségek kijelölési feltételeinek felülvizsgálatával, összhangot teremtve az energetikai, a környezet- és természetvédelmi, valamint honvédelmi szempontok között. A megújulóenergia- projektek támogatása érdekében  pontosítja az  integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárások részletszabályait. [5] E  rendelet célja továbbá a  villamosenergia-tárolók bevételkompenzációja finanszírozásához szükséges pénzeszköz megfizetésére vonatkozó szabályok módosítása a  villamos energiáról szóló  törvényben foglalt rendelkezésekkel való összhang megteremtése érdekében. [6] A Kormány a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 10. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 2.  alcím tekintetében a  környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.  évi LIII.  törvény 110.  § (7)  bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 14., 21., 33., 35., 49. és 50. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. és a 6. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 41. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 7. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 29. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása 1. § Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet „(A Bt. 21/A. §-ához)” című alcíme. 2. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása 2. § A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „26/A. § (1) A környezetvédelmi hatóság 1–3. számú mellékleten alapuló vagy 26. § szerinti jogkövetkezményeket megállapító elsőfokú döntése ellen − ideértve a Kormány által kiemelt beruházássá nyilvánított építési beruházás ügyében hozott elsőfokú döntést is − a  környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz benyújtott fellebbezésnek van helye. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4091 (2) Nincs helye fellebbezésnek a  villamos energiáról szóló 2007.  évi LXXXVI.  törvény 115.  § (1)  bekezdés b) és c) pontjában meghatározott integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás esetében.” 3. § A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 3. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosítása 4. § A villamos energiáról szóló 2007.  évi LXXXVI.  törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vet. Vhr.) 4. §-át megelőző „(A VET 13. §-ához) Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatásának és hálózat használatának különös szabályai.” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatásának és hálózat használatának különös szabályai” 5. § A Vet. Vhr. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt és a közcélú hálózatba betáplált villamos energiát az  üzemeltető mint felhasználó részére az  adott elszámolási  ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató – a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjének kérése esetén – átveszi, azzal, hogy az 5. § (5c)  bekezdése szerinti, távlehívható fogyasztásmérővel rendelkező háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője az általa termelt és a közcélú hálózatba betáplált villamos energiát villamosenergia-értékesítési szerződés alapján bármely piaci szereplőnek értékesítheti, ideértve az aggregálás útján történő értékesítést is.” 6. § A Vet. Vhr. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha a  közcélú hálózathoz felhasználóként csatlakozni kívánó igénybejelentő az  igénybejelentéssel egyidejűleg nyújtja be a  (3)  bekezdés szerinti tájékoztatást a  háztartási méretű kiserőmű létesítésére vonatkozó szándékáról, a (2) bekezdés és a 13/J. § (1) és (2) bekezdése szerinti meglévő rendelkezésre álló teljesítmény alatt a rendszerhasználói igénybejelentésben a vételezésre megjelölt teljesítményt kell érteni.” 7. § A Vet. Vhr. 13/J.  § (3) és (4)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezések lépnek, és a  § a  következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az  igénybejelentő a  (2)  bekezdésben meghatározott háztartási méretű kiserőmű telepítésének befejezését és a  csatlakozási dokumentáció elosztó hálózati engedélyes általi jóváhagyását követően az  elosztó hálózati engedélyes felé megteszi a készre jelentésre vonatkozó bejelentést. Amennyiben a bejelentés hiányos, az elosztó hálózati engedélyes öt napon belül a bejelentés hiányainak pótlására hívja fel az igénybejelentőt a hiányok pontos és teljes körű megjelölésével. (4) A hálózati engedélyes a hiánytalan készre jelentésre vonatkozó bejelentés kézhezvételét követő a) nyolc napon belül időpontot egyeztet az igénybejelentővel a helyszíni ellenőrzésre vonatkozóan, és b) az igénybejelentő eltérő nyilatkozata hiányában harminc napon belül megtartja a helyszíni ellenőrzést. (5) A hálózati engedélyes haladéktalanul, de legkésőbb a háztartási méretű kiserőmű bekapcsolásához szükséges műszaki feltételek teljesülését megállapító helyszíni szemlétől számított 3 munkanapon belül megküldi az  igénybejelentő részére a  (2)  bekezdés szerinti háztartási méretű kiserőmű bekapcsolásához szükséges hálózathasználati szerződés általa aláírt példányait. (6) A  (2)  bekezdés szerinti háztartási méretű kiserőmű hálózatba történő bekapcsolásának határideje a  készre jelentésre vonatkozó bejelentés hálózati engedélyes általi kézhezvételétől számított 2 hónap, kivéve, ha az igénybejelentő későbbi időponttal kéri. A határidőbe nem számít be az igénybejelentő mulasztásának vagy késedelmének az időtartama. (7) A  háztartási méretű kiserőművek csatlakoztatásával és üzemeltetésével kapcsolatos további szabályokat az  ellátási szabályzat és a  hálózati engedélyes üzletszabályzata, a  villamos energia értékesítés elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.” 8. § A Vet. Vhr. az „A háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozásának elősegítése és a  mikrogridek”  alcímet követően a  következő a  „Villamosenergia-tároló létesítésének és üzemeltetésének különös szabályai”  alcímmel egészül ki: 4092 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám „Villamosenergia-tároló létesítésének és üzemeltetésének különös szabályai 13/K.  § (1) Az  igénybejelentő vagy a  rendszerhasználó a  2 kWh-nál nagyobb névleges tárolókapacitású, helyhez kötött villamosenergia-tároló üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról az alapvető műszaki adatokat tartalmazó írásbeli vagy elektronikus bejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló hálózati engedélyest. (2) Az (1) bekezdés szerinti villamosenergia-tároló létesítésének és üzemeltetésének feltétele, hogy az energiatároló rendszer vagy annak invertere rendelkezzen olyan integrált szoftverrel, amely képes külső utasítás elektronikus távkommunikáció útján történő fogadására és a  villamosenergia-tároló munkamenetének megváltoztatására vonatkozó utasítás végrehajtására. (3) A  (2)  bekezdés szerinti szabályozási képesség fennállta a  gyártó által kiállított műszaki dokumentációnak az (1) bekezdés szerinti bejelentés keretében történő benyújtásával igazolható. (4) A  hálózati engedélyes az  (1)  bekezdés szerint bejelentett villamosenergia-tárolókról statisztikai célú nyilvántartást vezet. A  hálózati engedélyes évente jelentést küld az  energiapolitikáért felelős miniszternek, valamint rendszeres adatszolgáltatási kötelezettsége keretében a Hivatal elnökének rendelete szerint tájékoztatja a Hivatalt legalább az adott naptári évben az e bekezdés szerint bejelentett felhasználói berendezések számáról, teljesítményéről és kapacitásáról.” 9. § (1) A Vet. Vhr. 14/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az elosztó a kisfeszültségű hálózatról ellátott, 3 × 80 A vagy az alatti csatlakozással rendelkező felhasználási helyen a fogyasztásmérőt 1 éven belül okosmérőre cseréli, ha) „a) a  felhasználási helynek – az  RHD rendelet szerinti külön mért felhasználói áramkör fogyasztása nélküli – az  RHD  rendelet szerinti kisfeszültségű profilos elosztási díjjal elszámolt villamos energia fogyasztása az  éves elszámolási időszakban elérte vagy meghaladta a 4000 kWh/év mennyiséget, és” (2) A Vet. Vhr. 14/B. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az  elosztó biztosítja a  kisfeszültségű hálózatról ellátott, 3 × 80 A  vagy az  alatti csatlakozással rendelkező felhasználási hely tekintetében hatályos hálózathasználati szerződéssel rendelkező felhasználó részére okosmérőnek a  felhasználó (2b) bekezdés szerinti választását tartalmazó nyilatkozat kézhezvételétől számított egy  éven belül történő felszerelését vagy az  okosmérőre vonatkozó elszámoláshoz szükséges műszaki tulajdonságokkal nem rendelkező fogyasztásmérő berendezésnek okosmérőre történő cseréjét, ha a  felhasználó nem rendelkezik az  elosztó által felszerelt olyan fogyasztásmérő-berendezéssel, amelynek műszaki tulajdonságai megfelelnek az okosmérőre vonatkozó elszámolási előírásoknak, és a 14/B. § (2) bekezdésében foglalt körülmény nem áll fenn. (2b) A  (2a)  bekezdés szerinti jog a  felhasználót valamennyi felhasználási helye közül a  választása szerinti azon a felhasználási helyen illeti meg egy fogyasztásmérő berendezés esetében egy alkalommal, ahol indirekt mérés vagy előre fizetős mérés kialakítására nem került sor. A felhasználó kérésére az elosztó a kérés kézhezvételétől számított 15 napon belül – a felhasználó választása szerint területileg illetékes elosztó tájékoztatása céljából – írásban igazolja, hogy a felhasználó az igazolás kiállításának napjáig vele szemben e bekezdés szerinti jogával nem élt.” 10. § A Vet. Vhr. „A felhasználók tájékoztatása” című alcíme a következő 27/F. és 27/G. §-sal egészül ki: „27/F.  § (1) A  VET 61/A.  § (1) vagy (3)  bekezdése szerinti ajánlattételre kötelezett villamosenergia-kereskedő a  honlapján, valamint – ha ügyfélszolgálatot működtet – az  ügyfélszolgálatán tájékoztatja a  felhasználót a  VET 61/A.  § (1) vagy (3)  bekezdése szerinti szerződés lehetőségéről, a  felhasználó kereskedőhöz intézett ajánlattételi felhívása közlésének módjáról, a  szerződéssel járó költségekről, kockázatokról, szükség esetén távlehívható fogyasztásmérő felszerelésének kötelezettségéről. (2) A  rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződésre történő áttérés csak a  felhasználó hozzájárulásával történhet. 27/G. § A VET 56/A. § (9) bekezdése szerinti hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség a háztartási és az ipari villamosenergia-tároló tekintetében a 28. számú mellékletben meghatározott alapvető adatokra vonatkozik.” 11. § (1) A Vet. Vhr. 46. § (2) bekezdés e) pontja a következő ec) alponttal egészül ki: (A felhasználók biztonságos, zavartalan és megfelelő minőségű ellátása érdekében a  villamosenergia-ellátási szabályzatok az alapvető tárgykörökön belül rendelkeznek különösen az alábbiakról: mérés-elszámolás keretében:) „ec) külön mérő által mért adatok gyűjtéséről és az érintett piaci szereplők részére történő megküldéséről,” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4093 (2) A Vet. Vhr. 46. § (2) bekezdés i) pont id) alpontja a következő 11. ponttal egészül ki: (A felhasználók biztonságos, zavartalan és megfelelő minőségű ellátása érdekében a  villamosenergia-ellátási szabályzatok az alapvető tárgykörökön belül rendelkeznek különösen az alábbiakról: adatszolgáltatások és tájékoztatások keretében: az átviteli rendszerirányító részére a  VET 152.  §-a szerinti személyek és a  felhasználók által kötelezően szolgáltatott következő adatokról:) „11. az  aggregálásba bevont felhasználó érintett elszámolási  pontja tekintetében az  aggregálási szerződés teljesítésének betudható, az elszámolási pontra vonatkozó utasított eltérés mértéke és időtartama,” (3) A Vet. Vhr. 46. § (2) bekezdés i) pontja a következő ig) alponttal egészül ki: (A felhasználók biztonságos, zavartalan és megfelelő minőségű ellátása érdekében a  villamosenergia-ellátási szabályzatok az alapvető tárgykörökön belül rendelkeznek különösen az alábbiakról: adatszolgáltatások és tájékoztatások keretében:) „ig) az  aggregátor és az  aggregálási szerződéssel érintett felhasználóval szerződött villamosenergia-kereskedő, hálózati engedélyes és mérlegkör- vagy almérlegkör-felelős egymás közötti adatszolgáltatásának rendjéről,” 12. § A Vet. Vhr. 103/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „103/B. § (1) Könnyített térség ott jelölhető ki, ahol a) naperőművek létesítése vagy bővítése esetén az adott járásra vonatkozó éves átlagos globálsugárzás mértéke meghaladja az évi 4900 MJ/m2-t; b) szélerőművek létesítése vagy bővítése esetén az adott járás területén vagy területének egy részén a 150 méteres magasságban mért éves szélenergia-sűrűsége legalább 400 W/m2 vagy azzal egyenértékű átlagos szélsebességi érték; c) az új megújuló energiaforrást hasznosító erőművek közvetlenül támogatják az ipari dekarbonizációt; vagy d) a villamosenergia hálózat felkészült az új termelőegységek befogadására, vagy a hálózatfejlesztési terv alapján érdemi kapacitásbővítés várható. (2) A könnyített térség területébe nem tartozik bele a) a természetvédelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. § h) pontja szerinti Natura 2000 terület (európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület); b) a védetté nyilvánított vagy a  védelemre tervezett országos jelentőségű védett természeti terület, a helyi jelentőségű védett természeti terület, a fokozottan védett természeti terület; c) a Tvt. 23. § (2) bekezdése szerinti védelem alatt álló terület; d) az országos ökológiai hálózat övezete; e) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete; f) a tájképvédelmi terület övezete; g) a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete; h) védett és fokozottan védett, illetve közösségi jelentőségű madár- és denevérfajok kiemelt előfordulási helyei; i) a honvédelmi és katonai célú terület és azok védőövezetei. (3) A  könnyített térség területén az  időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű környezetvédelmi engedélyezési eljárásában az  ügyintézési határidő 30  nap, az  építési engedélyezési eljárásában az  ügyintézési határidő 20 nap. (4) A miniszter a könnyített térség kijelölésére irányuló javaslatot tájékoztatásul megküldi a kijelöléssel érintett helyi és vármegyei önkormányzatnak. (5) A  könnyített térség területén az  időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőműre vonatkozó környezetvédelmi engedélyezési eljárást kezdeményező kérelemhez csatolni kell a  nemzetipark-igazgatóság adatszolgáltatását a telepítés tervezett helyszínének élővilág- és tájvédelmi szempontjairól. (6) A  könnyített térség kijelölési eljárásában az  érintett területek honvédelmi, katonai mobilitási és katonai repülésbiztonsági érintettségének mérlegeléséhez be kell szerezni a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium szakmai véleményét.” 13. § A Vet. Vhr. a következő 128/D. §-sal egészül ki: „128/D. § (1) Az e rendeletnek az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 131/2026. (VIII. 28.) Korm.  rendelettel (a  továbbiakban: MódrXI.) megállapított 28.  számú mellékletében foglalt 1. táblázat 5. és 7. sorában rögzített adatokkal kapcsolatos 4094 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám követelményeket a  2028.  január  1.  napját követően telepítendő, illetve üzemeltetendő villamosenergia-tárolók esetében kell alkalmazni. (2) Az e rendeletnek a MódrXI.-gyel módosított 14/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség teljesítésére megállapított 1 éves határidő kezdőnapja azon elszámolási időszak utolsó  napja, amikor a  villamos energia fogyasztás elérte vagy meghaladta a 4000 kWh/év mennyiséget. (3) A (2) bekezdéstől eltérően, a 2026. január 1. és 2027. január 1. között lezárt elszámolási időszak esetén a határidő 2027. december 31. napján jár le. (4) A 13/K. § (1) bekezdése szerinti bejelentés határideje a MódrXI. hatálybalépését megelőzően üzembe helyezett villamosenergia-tároló tekintetében 2027. június 30. napja.” 14. § (1) A Vet. Vhr. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (2) A Vet. Vhr. a 3. melléklet szerinti 28. számú melléklettel egészül ki. 15. § Hatályát veszti a Vet. Vhr. a) 14/B.  § (3)  bekezdésében az „a Hivatal elnökének a  villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak mértékéről szóló határozatában meghatározott díj megfizetése mellett” szövegrész, valamint b) „(A VET 45. §-ához) A rugalmas árszabást tartalmazó szerződés” című alcíme. 16. § A Vet. Vhr. a) 8. § (8) bekezdésében a „(4) bekezdés” szövegrész helyébe a „(7) bekezdés” szöveg, b) 14/B. § (3) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1), (2) és (2a) bekezdés” szöveg, c) 14/B. § (3b) bekezdésében az „(1), (2), (3) vagy (3a) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „(1), (2), (2a), (3) vagy (3a) bekezdés szerinti” szöveg, d) 103/B. § (4) bekezdésében a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg lép. 4. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 17. § A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007.  (XII. 23.) Korm.  rendelet 15/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az átviteli hálózati engedélyes a vezetékjogi engedélyt is magában foglaló, a VET 132/B. § (1) bekezdése szerinti integrált hálózat építési és környezetvédelmi engedély kiadását kérelmezheti, ha a vezetékjoggal érintett közcélú hálózat létesítése a  Khvr. szerint környezetvédelmi hatásvizsgálat-köteles tevékenység. A  hálózati engedélyes ebben az esetben a kérelmet a 14. § (1) bekezdése szerinti és a Khvr. 7. § (1) és (3) bekezdése szerinti tartalommal köteles benyújtani. A termelői engedélyes vagy az építtető az építési engedélyt is magában foglaló, a VET 132/B. § (2)  bekezdése szerinti integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedély kiadását kérelmezheti, ha az  erőmű építése a Khvr. szerint környezetvédelmi hatásvizsgálat-köteles tevékenység. A termelői engedélyes vagy az építtető ebben az esetben a kérelmet a 20. § (1) és (2a) bekezdése, valamint a 23. § (2) bekezdése szerinti és a Khvr. 7. § (1) és (3) bekezdésének megfelelő tartalommal köteles benyújtani.” 5. A Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet módosítása 18. § A Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a  területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016.  (XI. 29.) Korm.  rendelet [a  továbbiakban: 365/2016.  (XI. 29.) Korm.  rendelet] 22.  § (3a)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép, és a § a következő (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A Kormány a (2) bekezdés l) pontja körébe tartozó, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 115. § (1)  bekezdése szerinti átviteli hálózattal kapcsolatos engedélyezési eljárásban országos illetékességű építésügyi hatóságként az  1.  melléklet szerinti mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4095 (3b) A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 115. § (1) bekezdés c) pontja szerinti integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárásban építésügyi hatóságként az  1.  melléklet szerinti mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalokat jelöli ki.” 19. § A 365/2016.  (XI. 29.) Korm.  rendelet 22.  § (3b)  bekezdésében a  „vármegyei” szövegrész helyébe a  „megyei” szöveg lép. 6. A környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása 20. § A környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022.  (XII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet] 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6.  § Budapest Főváros Kormányhivatala jár el országos illetékességgel a  környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. § (1b) bekezdésében foglalt − a villamos energiáról szóló 2007.  évi LXXXVI.  törvény (a  továbbiakban: Vet.) 115.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti − engedélyezési eljárásban.” 21. § A 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet a következő 6/A. §-sal egészül ki: „6/A.  § Az  építésügyi hatósági jogkörben eljáró műszaki biztonsági feladatkörrel rendelkező vármegyei kormányhivatal jár el a  Kvt. 66.  § (1b)  bekezdésében foglalt – a Vet. 115.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerinti − engedélyezési eljárásban.” 22. § A 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 6/A. §-ában a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg lép. 7. A megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatása, valamint a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációja finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjáról és a megfizetésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 235/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet módosítása 23. § (1) A megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatása, valamint a  villamosenergia-tárolók bevételkompenzációja finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjáról és a megfizetésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 235/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet [a  továbbiakban: 235/2025. Korm.  rendelet] 3.  § (3)  bekezdés c)  pontja helyébe a  következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő d) és e) ponttal egészül ki: [A (2) bekezdés szerint értékesített villamos energiába nem számít bele az a villamosenergia-mennyiség, amelyet] „c) aktív felhasználó vagy energiaközösség megújuló energiaforrásból termelt és megosztott; d) olyan villamosenergia-tároló üzemeltetéséhez értékesítettek, da) amely a közcélú hálózatra a csatlakozási ponton önállóan csatlakozik azon, hiteles fogyasztásmérő-berendezés által mért vételezett villamosenergia-mennyiség erejéig, amely a közcélú hálózatra a csatlakozási ponton önállóan csatlakozó villamosenergia-tároló által visszatáplálásra került, db) amely a  termelői vezetékre nem egymaga csatlakozik, de önálló elszámolási  ponttal rendelkezik azon villamosenergia-mennyiség erejéig, amely a villamosenergia-tárolóból annak önálló elszámolási pontján a termelői vezetékre visszatáplálásra került; vagy e) megújuló energiaforrás felhasználásával termeltek, és amelyet a termelő ugyanazon csatlakozási pont mögött, közcélú hálózat igénybevétele nélkül közvetlenül felhasználó részére értékesített.” (2) A 235/2025. Korm. rendelet 3. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A  (3)  bekezdés b)–e)  pontja arra a  villamosenergia-mennyiségre alkalmazható, amelyről a  villamosenergia- kereskedő, a  termelő vagy a  villamosenergia-tároló üzemeltetője a  pénzeszköz fizetésére kötelezett mérlegkör- felelőse útján, a  mérlegkör-felelős pedig a  mérlegkörébe tartozó villamosenergia-kereskedő, termelő vagy a villamosenergia-tároló üzemeltetője vonatkozásában az átviteli rendszerirányító részére a mentesség feltételeinek fennállásáról az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben előírt határidőig nyilatkozott. (5b) A termelő és a villamosenergia-tároló üzemeltetőjének az (5a) bekezdés szerinti nyilatkozattételére a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges 4096 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám pénzeszköz megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben a villamosenergia-kereskedőre megállapított határidő irányadó.” 24. § A 235/2025. Korm.  rendelet 3.  § (1)  bekezdésében az „a megújuló energiaforrásokból és a  hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásáról szóló miniszteri rendeletben” szövegrész helyébe az  „a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben” szöveg lép. 25. § Hatályát veszti a 235/2025. Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „vagy” szövegrész. 8. Záró rendelkezések 26. § (1) Ez a rendelet – (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 16. § d) pontja, a 19. § és a 22. § 2026. október 1-jén lép hatályba. 27. § Ez a rendelet a) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) az (EU)  2018/2001 irányelvnek, az  (EU) 2018/1999 rendeletnek és a  98/70/EK irányelvnek a  megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az  (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU)  2023/2413 irányelvnek való megfelelést szolgálja. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 1. melléklet a 131/2026. (VIII. 28.) Korm. rendelethez A  314/2005.  (XII. 25.) Korm.  rendelet 1.  számú mellékletében foglalt táblázat 30. sora helyébe a  következő rendelkezés lép: (A. Sorszám B. A tevékenység megnevezése C. Küszöbérték, feltétel) 30. Szélerőmű, szélerőműpark a) 500 kW teljesítménytől védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén b) integrált erőműépítési és környezetvédelmi eljárás választása esetén 2. melléklet a 131/2026. (VIII. 28.) Korm. rendelethez A Vet. Vhr. 2. számú melléklet 2. pont 2.4. alpontja a következő 2.4.1. ponttal egészül ki: (Rendszerhasználói igénybejelentés és a hálózati engedélyes által adott tájékoztatás A rendszerhasználói igénybejelentésnek csatlakozási pontonként legalább a következőket kell tartalmaznia:) „2.4.1. A  rendszerhasználói igénybejelentés tartalmazhatja az  igénybejelentő 5.  § (3)  bekezdése szerinti tájékoztatását a háztartási méretű kiserőmű létesítésére vonatkozó szándékáról.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4097 3. melléklet a 131/2026. (VIII. 28.) Korm. rendelethez „28. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez Hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség a háztartási és ipari villamosenergia-tárolóra vonatkozó alapvető adatok tekintetében Háztartási és ipari villamosenergia-tárolóra vonatkozó alapvető adatok A B C D 1. Adatpont Kapcsolódó adattípusok Adatok változásának gyakorisága Mértékegység 2. Akkumulátorkapacitás Névleges kapacitás az élettartam kezdetén, amely a gyártó által ellenőrzött körülmények között meghatározott névleges érték. A teljes mértékben feltöltött akkumulátorból a főakkumulátor meghatározott feltételei mellett kihozható amperórák teljes számának felel meg. Statikus amperóra (Ah) és wattóra (Wh) 3. Az aktuális kapacitás vagy a felhasználható akkumulátorkapacitás, amely idővel csökken. Dinamikus amperóra (Ah) és wattóra (Wh) 4. Az akkumulátorrendszer névleges feszültsége Statikus volt (V) 5. Állapot Kapacitásvesztés: idővel és a használat során bekövetkező csökkenés azon töltésmennyiségben, amelyet az elem, illetve akkumulátor képes leadni névleges áramerősségen, az eredeti névleges kapacitáshoz képest. Dinamikus százalék (%) 6. Teljesítmény: azon energiamennyiség, amelyet az akkumulátor referenciafeltételek mellett adott időszak alatt képes nyújtani Statikus watt (W) 7. Teljesítményvesztés (%): az akkumulátor által a névleges árammal, referenciaviszonyok mellett leadható teljesítmény idővel és használat során bekövetkező csökkenése Dinamikus százalék (%) 8. Munkaponti adatok Az aktuálisan aktív teljesítményfelvétel felső és alsó határa, amelyet az akkumulátorfelügyeleti rendszer vagy más vezérlőegységek alkalmaznak az akkumulátor védelme érdekében. Dinamikus watt (W) 9. A rendelkezésre álló / tölthető energiához kapcsolódó adatok a villamosenergia-tároló tulajdonosa, üzemeltetője által meghatározott minimális töltöttségi szintig. Dinamikus wattóra (Wh) 10. A rendelkezésre álló / tölthető energiához kapcsolódó adatok a villamosenergia-tároló tulajdonosa, üzemeltetője által meghatározott maximális töltöttségi szintig. Dinamikus wattóra (Wh) ” 4098 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám A Kormány 132/2026. (VIII. 28.) Korm. rendelete az áruk javításának előmozdítását célzó intézkedésekről és egyes fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2026. (VII. 23.) Korm. rendelet eltérő szöveggel való hatálybalépéséről [1] A  kormányrendelet célja az  áruk javítása és a  fenntarthatóbb fogyasztás ösztönzése érdekében a  hatósági hatáskörök egyértelmű meghatározása. [2] A  Kormány az  Alaptörvény 15.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az áruk javításának előmozdítását célzó intézkedésekről és egyes fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2026.  (VII. 23.) Korm.  rendelet 13.  § (1)  bekezdése az „a 9.  § (1) és (2)  bekezdésében” szövegrész helyett az „a 9. § (1) és (3) bekezdésében” szöveggel lép hatályba. 2. § Ez a rendelet 2026. augusztus 31-én lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 133/2026. (VIII. 28.) Korm. rendelete egyes oktatással és művelődéssel összefüggő közfeladatok átvételéről [1] A kormányrendelet célja, hogy meghatározza a közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a  Mathias Corvinus Collegium Alapítvány oktatással és művelődéssel összefüggő közfeladatai átadásának részletszabályait. [2] A  Kormány az  Alaptörvény 15.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az  Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A  Kormány a  Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (a  továbbiakban: alapítvány) által korábban ellátott, a  közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetésével kapcsolatos intézkedésekről szóló 1226/2026. (VII. 14.) Korm. határozat a) 41. pont a)–d) alpontjában az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium által, valamint b) 41. pont e)–f) alpontjában a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium által átveendőként megjelölt feladatok (a  továbbiakban együtt: feladatok) ellátására – mint az  átvevő költségvetési szerv feladatainak ellátásában, a jogszabály erejénél fogva az átvevő nevében részt vevő szervezetet – a Nemzeti Tehetség Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhelye: 1134 Budapest, Váci  út  49., cégjegyzékszáma: 01-09-345481, adószáma: 26798819-2-41) (a  továbbiakban: jogutód) jelöli ki. A  jogutód a feladatokat 2026. augusztus 31-étől látja el. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti jogutódlás tárgyát képezi – a  2.  § (1) és (2)  bekezdésében meghatározott kivétellel  – a feladatok ellátásával összefüggő valamennyi jogviszony, így különösen a) a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek, valamint b) a feladatokat ellátó munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése. (3) Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás az alapítvánnyal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt, kártérítési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni. (4) Az  (1)  bekezdésben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek az  állami vagyon visszaszállásának időpontja (a  továbbiakban: kezdőnap) szerinti fordulónappal ellenérték nélkül átszállnak a  jogutódra, és az  e feladatokhoz kapcsolódó valamennyi, szerződésen alapuló jogviszonyban a kezdőnaptól az alapítvány helyébe a jogutód lép. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4099 (5) Az  (1)  bekezdésben meghatározott feladatokkal kapcsolatban folyamatban lévő közbeszerzési és beszerzési eljárásokban a kezdőnapon az alapítvány helyébe a jogutód lép. (6) Az  (1)  bekezdésben meghatározott feladatokkal kapcsolatban folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, peres és nemperes eljárásokban az  alapítvány helyébe a  kezdőnaptól a  jogutód lép, és ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított jogosultság vagy kötelezettség a jogutódot illeti meg vagy terheli. A  jogutód a  kezdőnapot követően haladéktalanul gondoskodik a  fél személyében történő változás eljárásban történő bejelentéséről. (7) A feladat átvételekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint polgári peres és nemperes eljárásokban a feladatok tekintetében az alapítvány jogutódjának a jogutód tekintendő, és ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a jogutódot, illetve az államot terheli vagy illeti meg. (8) Az  (1)  bekezdésben meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan az  alapítvánnyal a  kezdőnapon fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek a  kezdőnaptól a  munka  törvénykönyvéről szóló 2012.  évi I. törvény VI. fejezetének szabályai szerint a jogutódra szállnak át. (9) A  jogutód részt vesz a  közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetésével kapcsolatos intézkedésekről szóló 1226/2026. (VII. 14.) Korm. határozatban az oktatási ágazat számára meghatározott feladatok ellátásában. 2. § (1) Az 1. § szerinti jogutódlás nem alkalmazható a) az alapítvány azon, állami feladatátvétellel érintett vagyoni és személyes jogai, továbbá kötelezettségei tekintetében, amelyeket költségvetési szerv nem szerezhet meg, illetve amely költségvetési szervet nem terhelhet, b) az alapítvány követelései és az alapítvány állami tulajdonba kerülő vagyona tekintetében, c) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX.  törvény 25/H.  § (6) bekezdése szerinti számlákra. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti jogok és kötelezettségek tekintetében a  közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 16. alcíme szerint kell eljárni, azzal, hogy az állam tulajdonába kerülő vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződés megkötésével illeti meg a jogutódot. 3. § A kezdőnaptól az  elszámolási biztos a  kezdőnap szerinti állapotra vonatkozó tételes (mennyiségi és értékbeni) ingó és ingatlan vagyonelemekre is kiterjedő jegyzőkönyv felvétele mellett az  e rendeletben meghatározottak szerint átadásra kerülő feladatok vonatkozásában az  azokhoz kapcsolódó valamennyi iratot és adatot átadja, és a feladatátvétel lebonyolítása során együttműködik a jogutóddal. 4. § Ez a rendelet 2026. augusztus 31. napján lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 4100 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám A Kormány 134/2026. (VIII. 28.) Korm. rendelete egyes történelemkutatással és értékmegőrzéssel összefüggő közfeladatok átvételéről [1] A  kormányrendelet célja, hogy meghatározza a  közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó két közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a  Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány történelemkutatással, illetve értékmegőrzéssel összefüggő közfeladatai átadásának részletszabályait. [2] A  Kormány az  Alaptörvény 15.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az  Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A Kormány a) a Batthyány Lajos Alapítvány, valamint b) a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (a  továbbiakban együtt: alapítványok) által korábban ellátott, a  közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetésével kapcsolatos intézkedésekről szóló 1226/2026.  (VII. 14.) Korm.  határozat 34.  pont a),  c) és d)  alpontjában, valamint 64.  pontjában a  Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium által átveendőként megjelölt feladatok (a  továbbiakban együtt: feladatok) ellátására – mint az  átvevő költségvetési szerv feladatainak ellátásában, a jogszabály erejénél fogva az átvevő nevében részt vevő szervezetet – a Kulturális Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhelye: 1146 Budapest, Dózsa György út 41., cégjegyzékszáma: 01-09-338584, adószáma: 26674896-2-42) (a  továbbiakban: jogutód) jelöli ki. A  jogutód a  feladatokat 2026. augusztus 31-étől látja el. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti jogutódlás tárgyát képezi – a  2.  § (1) és (2)  bekezdésében meghatározott kivétellel – a feladatok ellátásával összefüggő valamennyi jogviszony, így különösen a) a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek, valamint b) a feladatokat ellátó munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése. (3) Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás az alapítványokkal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt, kártérítési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni. (4) Az  (1)  bekezdésben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek az  állami vagyon visszaszállásának időpontja (a  továbbiakban: kezdőnap) szerinti fordulónappal ellenérték nélkül átszállnak a  jogutódra, és az  e feladatokhoz kapcsolódó valamennyi, szerződésen alapuló jogviszonyban a kezdőnaptól az alapítványok helyébe a jogutód lép. (5) Az  (1)  bekezdésben meghatározott feladatokkal kapcsolatban folyamatban lévő közbeszerzési és beszerzési eljárásokban a kezdőnapon az alapítványok helyébe a jogutód lép. (6) Az  (1)  bekezdésben meghatározott feladatokkal kapcsolatban folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, peres és nemperes eljárásokban az  alapítványok helyébe a  kezdőnaptól a  jogutód lép, és az ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított jogosultság vagy kötelezettség a jogutódot illeti meg vagy terheli. A  jogutód a  kezdőnapot követően haladéktalanul gondoskodik a  fél személyében történő változás eljárásban történő bejelentéséről. (7) A feladat átvételekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint polgári peres és nemperes eljárásokban a feladatok tekintetében az alapítványok jogutódjának a jogutód tekintendő, és az ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a  jogutódot, illetve az  államot terheli vagy illeti meg. (8) Az  (1)  bekezdésben meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan az  alapítványokkal a  kezdőnapon fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek a  kezdőnaptól a  munka  törvénykönyvéről szóló 2012.  évi I. törvény VI. fejezetének szabályai szerint a jogutódra szállnak át. (9) A  jogutód részt vesz a  közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetésével kapcsolatos intézkedésekről szóló 1226/2026. (VII. 14.) Korm. határozatban az oktatási ágazat számára meghatározott feladatok ellátásában. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4101 2. § (1) Az 1. § szerinti jogutódlás nem alkalmazható a) az alapítványok azon, állami feladatátvétellel érintett vagyoni és személyes jogai, továbbá kötelezettségei tekintetében, amelyeket költségvetési szerv nem szerezhet meg, illetve amelyek költségvetési szervet nem terhelhetnek, b) az alapítványok követelései és az alapítványok állami tulajdonba kerülő vagyona tekintetében, c) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX.  törvény 25/H.  § (6) bekezdése szerinti számlákra. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti jogok és kötelezettségek tekintetében a  közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 16. alcíme szerint kell eljárni, azzal, hogy az állam tulajdonába kerülő vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződés megkötésével illeti meg a jogutódot. 3. § A kezdőnaptól az  elszámolási biztos a  kezdőnap szerinti állapotra vonatkozó tételes (mennyiségi és értékbeni) ingó és ingatlan vagyonelemekre is kiterjedő jegyzőkönyv felvétele mellett az  e rendeletben meghatározottak szerint átadásra kerülő feladatok vonatkozásában az  azokhoz kapcsolódó valamennyi iratot és adatot átadja, és a feladatátvétel lebonyolítása során együttműködik a jogutóddal. 4. § Ez a rendelet 2026. augusztus 31. napján lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 4102 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének 7/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelete a villamosenergia-rendszerhasználati díjak évenkénti megállapításának rendszerére vonatkozó módszertanról [1] E rendelet célja a  villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU)  2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18.  cikkében meghatározott elvek – különösen a  költségarányosság, a  diszkriminációmentesség és a  teljes költségfedezet elvének – érvényesítése a villamos energia rendszerhasználati díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2024. (XI. 14.) MEKH rendeletben meghatározott díjelem-struktúrára figyelemmel. [2] E rendelet célja továbbá a  2028. december 31.  napjáig tartó árszabályozási ciklusra vonatkozó középtávú koncepció kiszámíthatóságának, átláthatóságának és módszertani egységének megteremtése. [3] E rendelet célja emellett az  árszabályozási ciklus egyes éveire vonatkozó költségtömegek aktualizálási módszerének, valamint a rendszerhasználati díjak megállapítása részletes szabályainak rögzítése. [4] A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 1. és 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013.  évi XXII.  törvény 12.  § i)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ALAPELVEK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. Módszertan alapelvei 1. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a  továbbiakban: Hivatal) a  rendszerhasználati díjakat a  villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának a  2025.  január  1.  napjával induló árszabályozási ciklusra vonatkozó keretszabályairól szóló 4/2024.  (VI. 14.) MEKH rendelet 1. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott árszabályozási cikluson belül évente, tárgyév január 1-jei hatálybelépéssel állapítja meg. 2. § (1) A tárgyévi rendszerhasználati díjak alapját képező elismert költségtömeget (a továbbiakban: tárgyévi költségtömeg) a mennyiségi változásokból adódó kockázatok csökkentése érdekében – amennyiben a tényadatok rendelkezésre állnak – a  díjmegállapítással érintett évet két évvel megelőző év tényleges mennyiségi adatai alapján kell meghatározni. (2) A tárgyévi költségtömeg az  árszabályozási ciklus induló díjaira vonatkozó indokolt költségtömeg évenkénti alakulását befolyásoló paraméterek változását figyelembe véve, engedélyesenként és azon belül költségcsoportonként kell meghatározni. Az egyes költségcsoportok meghatározása differenciáltan történik. (3) Az egyes költségcsoportok meghatározása során – az adott költségcsoport jellegétől függően – olyan módszertani elemek alkalmazhatók, amelyek a) objektív mutatók alapján lekövetik a működési környezet változását, b) ösztönzik a működési hatékonyság növelését vagy a szolgáltatásminőség javítását, c) biztosítják a kockázatkezelést és utókorrekciót, vagy d) lekövetik az egyedi költségek változását. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4103 (4) A Hivatal az egyes költségcsoportok meghatározása során a (2) bekezdésben foglaltakon felül – teljes körű vagy szúrópróbaszerű ellenőrzés eredményeképpen – jogosult az árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőzően végzett eszköz- és költségfelülvizsgálat során figyelembe nem vett, de a  hálózati engedélyesnél újonnan beazonosított indokolt költségekkel vagy bevételekkel az elismert költségtömeget módosítani. (5) A Hivatal – amennyiben az aktuális körülmények között az e rendelet szerinti módszerek alkalmazása nem vagy nem kellően támogatja a  hatékony gazdálkodás, az  ellátásbiztonság vagy a  hosszú távú rendszerhatékonyság követelményét – jogosult az  e rendeletben foglalt módszertől eltérni. A  Hivatal az  eltérést a  villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 143. § (5) bekezdése szerinti határozatában indokolja. (6) Az egyes költségcsoportok tárgyévre vonatkozó, (2)–(5)  bekezdés alapján indokoltnak tekintett értékeit engedélyesenként kell összegezni. 2. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában 1. felügyeleti díj: a Vet. 161. §-a alapján meghatározott díj; 2. maradékgörbe: elosztóhálózati veszteség negyedórás bontású alakja; 3. tárgyév: az a naptári év, amely időszaka alatt a Vet. 143. § (5) bekezdése szerinti határozatban meghatározott rendszerhasználati díjakat alkalmazni kell. MÁSODIK RÉSZ AZ ELISMERT KÖLTSÉGTÖMEG MEGÁLLAPÍTÁSA II. FEJEZET A RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI 3. Tárgyévi működési költségek és felügyeleti díj 4. § A hálózati engedélyes tárgyévre elismert működési költségtömegét a  tárgyévet megelőző évre vonatkozóan – a  fizetett felügyeleti díj nélkül – elismert működési költségtömeg és az  5–7.  § szerinti indexálás, ösztönző és korrekció előjelhelyes összegéből adódó, egységnyi alaphoz viszonyított index – mint szorzószám – szorzataként kell meghatározni. 5. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a  továbbiakban: MNB) által a  tárgyévi Vet. 143.  § (5)  bekezdése szerinti határozat meghozatalát megelőzően kiadott legutolsó előrejelzésben szereplő, tárgyévi fogyasztói árindex (a  továbbiakban:  CPI) és versenyszféra bruttó átlagkereset (a  továbbiakban: VBÁ) változása alapján kompozit árindexet (a továbbiakban: KI) kell képezni. Ha az MNB a CPI vagy a VBÁ tekintetében intervallumsávos előrejelzést ad ki, a számítás során a sávközepet kell alkalmazni. (2) A KI kiszámításához használt súlytényezők megegyeznek az árszabályozási ciklus induló rendszerhasználati díjainak megállapítását megalapozó költségfelülvizsgálat során alkalmazott súlytényezőkkel. 6. § (1) A működési hatékonyság javításának ösztönzése érdekében az 5. § alapján meghatározott KI mértékét az  elvárt hatékonyságjavulás (a továbbiakban: HJ) mértékével csökkenteni kell. (2) A HJ mértékét tárgyévenként 0,5 és 1,5 százalékpont közötti intervallumban kell megállapítani. 7. § (1) A tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan közzétett Központi Statisztikai Hivatal szerinti tényleges fogyasztói árindex és az  MNB szerinti tényleges versenyszféra bruttó átlagkereset-változás alapján kompozit tényindexet kell képezni. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti kompozit tényindex és a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan alkalmazott, előrejelzésen alapuló KI eltérés a 0,5 százalékpontot meghaladja, az eltérés mértékével előjelhelyesen módosítani kell a tárgyévre kiszámított KI-t. 4104 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 8. § (1) A tárgyévi elismert költségtömeg meghatározása során a felügyeleti díjat az alábbiak szerint kell figyelembe venni: a) a tárgyév tekintetében a fizetendő felügyeleti díjat a tárgyévre tervezett összeggel, b) a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan a  felügyeleti díj  címén elismert tervezett érték és a  hálózati engedélyes által ténylegesen megfizetett felügyeleti díj közötti eltérésnek megfelelő összeggel, előjelhelyesen, valamint c) a korábbi évek felügyeleti díjával kapcsolatos egyéb indokolt korrekciók előjelhelyes összegével. (2) Az (1) bekezdés szerinti költségtömeget a tárgyévre elismert működési költségtömeg meghatározásától elkülönített tételként kell érvényesíteni. 4. Tárgyévi értékcsökkenés és tőkeköltség 9. § (1) Az értékcsökkenés (a  továbbiakban: ÉCS) tárgyévre elismert értékét az  árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőző, a  villamos energia hálózati engedélyesek indokolt költségeinek meghatározásához szükséges eszköz- és költségfelülvizsgálatra vonatkozó módszertanról szóló 8/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelet (a továbbiakban: MU1 rendelet) 1. melléklet 7. pont 7.2. alpontja szerint kell az árszabályozási ciklus valamennyi éve tekintetében meghatározni. (2) Az árszabályozási ciklus egyes éveire előzetesen elismert ÉCS tényadatokon alapuló korrekciója érdekében a Hivatal a tárgyévet megelőző évben meghatározza a tárgyévet megelőző második évre jutó, a MU1 rendelet 1. melléklet 7.  pont 7.2.  alpontja alapján adódó tényleges ÉCS-t, kiszűrve a  vissza nem térítendő forrásból finanszírozott eszközökhöz kapcsolódó ÉCS-t. (3) A (2)  bekezdés alapján meghatározott tényleges ÉCS és a  tárgyévi rendszerhasználati díjak megállapításának alapjául szolgáló, a tárgyévet megelőző második év tényadatain alapuló számítás (a továbbiakban: T2 tarifaszámítás) során figyelembe vett ÉCS különbözetének mértékétől függően a tárgyévben az alábbi korrekciós szabályok mentén kell eljárni: a) az 1. melléklet 1. pontja szerinti képlettel kiszámított negatív korrekciós tételt kell érvényesíteni, ha a tény ÉCS negatív irányban több mint 5%-kal tér el a T2 tarifaszámítás során figyelembe vett ÉCS-től (felültervezés), b) a különbözet szerinti összeget kell korrekcióként érvényesíteni, ha ba) a különbözet abszolút értéke legfeljebb a T2 tarifaszámítás során figyelembe vett ÉCS 5%-a, bb) a különbözet pozitív irányú, és meghaladja a T2 tarifaszámítás során figyelembe vett ÉCS 5%-át (alultervezés), vagy bc) az a) pont alkalmazásának lenne helye, de az 5%-ot meghaladó felültervezést a hálózati engedélyes igazoltan tőle független, nem befolyásolható okkal indokolja. 10. § (1) A tőkeköltség (a  továbbiakban: TK) tárgyévre elismert értékét a  MU1 rendelet 1.  melléklet 7.  pont 7.1.  alpontja szerint – külön-külön rövid és hosszú lejáratra – meghatározott szabályozói nettó eszközérték (a továbbiakban: RAB) és a MU1 rendelet 1. melléklet 7. pont 7.3. alpontja alapján – külön-külön rövid és hosszú lejáratra – meghatározott hozamtényező (a továbbiakban: WACC) szorzata alapján kell az árszabályozási ciklus valamennyi éve tekintetében meghatározni. (2) Az árszabályozási ciklus egyes éveire előzetesen elismert TK tényadatokon alapuló korrekciója érdekében a Hivatal a  tárgyévet megelőző évben a  tárgyévet megelőző második és harmadik év december 31-i állapot szerinti, a MU1 rendelet 1. melléklet 7. pont 7.1. alpontja alapján adódó tény RAB átlagaként a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével határozza meg a korrekció alapjául szolgáló tény RAB-ot a MU1 rendelet 1. melléklet 7. pont 7.3. alpontjában megfogalmazott hátralévő hasznos élettartamok szerinti, rövid és hosszú lejáratú bontásban. (3) A tény RAB meghatározása során: a) a vissza nem térítendő forrásból finanszírozott eszközökhöz kapcsolódó értékeket ki kell szűrni; b) a beruházások és felújítások értéke abban az  esetben vehető figyelembe, ha az  a  tárgyévet megelőző második évi ármegállapítás során figyelembevételre került; c) a beruházások, felújítások mérlegsorokhoz kapcsolódó idegen forrásokat az  adott évben aktivált beruházáshoz felhasznált, térítés nélkül átvett idegen források arányában kell figyelembe venni. (4) A T2 tarifaszámítás során figyelembe vett rövid és hosszú lejáratú RAB, valamint a  (2)  bekezdés szerint meghatározott rövid és hosszú lejáratú tény RAB alapján adódó különbözetek mértékének függvényében a tárgyévben az alábbi korrekciós szabályok mentén kell eljárni: a) az 1. melléklet 2.1. pontja szerinti képlettel kiszámított – a különbözet előjelének megfelelő – korrekciós tételt kell érvényesíteni, ha M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4105 aa) az adott lejárathoz tartozó különbözet abszolút értékben legfeljebb a  T2 tarifaszámítás során figyelembe vett rövid vagy hosszú lejáratú RAB 5%-át éri el; vagy ab) a b) vagy c) pont alkalmazásának lenne helye, de az 5%-ot meghaladó felül-, illetve alultervezést a hálózati engedélyes igazoltan tőle független, nem befolyásolható okkal indokolja; b) az 1.  melléklet 2.2.  pontja szerinti képlettel kiszámított negatív korrekciós tételt kell érvényesíteni, ha a különbözet pozitív irányban meghaladja a T2 tarifaszámítás során figyelembe vett rövid vagy hosszú lejáratú RAB 5%-át (felültervezés); c) az 1.  melléklet 2.3.  pontja szerinti képlettel kiszámított pozitív korrekciós tételt kell érvényesíteni, ha a különbözet negatív irányban meghaladja a T2 tarifaszámítás során figyelembe vett rövid vagy hosszú lejáratú RAB 5%-át (alultervezés). (5) A (4) bekezdés szerinti korrekciók számítása során a T2 tarifaszámítás során figyelembe vett hosszú és rövid lejáratú WACC-et, valamint hosszú és rövid lejáratú kockázatmentes hozamot kell alkalmazni. (6) A Hivatal a korrekció során az egyes aktivált eszközök tekintetében ellenőrizheti a) azok Vet. 25/A. §-a szerinti közcélúvá minősítésének vagy átminősítésének megtörténtét, vagy b) az a)  pont hatálya alá nem tartozó eszközök esetében a Vet.-ben és a  villamos energiáról szóló 2007.  évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletben előírtak alapján az adott eszköz közcélúságát. 5. Árbevétel utólagos vizsgálatán alapuló tárgyévi korrekció 11. § (1) Az elismert költségek alapján számított árbevétel és a  tárgyévet megelőző második  évi tényleges értékesítési mennyiségek alapján adódó árbevétel eltérésének utólagos árszabályozási kezelése érdekében hálózati engedélyesenként külön-külön meg kell határozni a  T2 tarifaszámítás során figyelembe vett villamosenergia- mennyiségek alapján számított és a tárgyévet megelőző második év tényleges villamosenergia-mennyisége alapján kiszámított rendszerhasználati díjbevételek különbözetét. (2) Az elosztók esetében az  (1)  bekezdés szerinti mennyiségi változásból adódó különbözet meghatározása során a 36. § szerinti kiegyenlítő mechanizmus hatását figyelmen kívül kell hagyni. (3) Ha a tárgyévet megelőző második évben év közben díjváltozás történt, az (1) bekezdés szerinti rendszerhasználati díjbevételeket az egyes időszakok naptári napjai alapján számított időarányos súlyával kell meghatározni. (4) Az (1)  bekezdés alapján adódó – pozitív vagy negatív előjelű – díjbevétel-különbözet teljes összegét korrekciós tételként kell érvényesíteni a tárgyévi rendszerhasználati díjak megállapítása során. III. FEJEZET ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÓRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 6. Átviteli hálózati veszteség tárgyévi költsége 12. § (1) Az átviteli hálózati veszteség (a továbbiakban: ÁHV) tárgyévi elismert költségtömege az alábbi elemek összegeként adódik: a) a tárgyévre elismert, az éves beszerzési mennyiség beszerzésének fedezésére szolgáló költségtömeg, b) a tárgyévet megelőző második év beszerzési költségkülönbözetéből adódó korrekciós tétel, valamint c) az ÁHV mérlegkör menetrendezési pontosságát ösztönző korrekciós tétel. (2) Az (1)  bekezdés a)  pontja szerinti elismert költségtömeget az  ÁHV elismert beszerzési mennyiségének és az ÁHV elismert beszerzési egységárának szorzataként kell meghatározni. (3) Az ÁHV elismert beszerzési mennyiségét a tárgyévet megelőző második évben az átviteli hálózatba ténylegesen betáplált villamos energia mennyiségének és a  számított átlagos hálózati veszteségarány szorzataként kell meghatározni. A  számított átlagos hálózati veszteségarányt az  utolsó három lezárt év tényleges ÁHV-mennyiségeinek az  utolsó három lezárt évben az  átviteli hálózatba ténylegesen betáplált villamosenergia- mennyiségekhez viszonyított arányaiból képzett számtani átlagként kell meghatározni. Az ÁHV elismert beszerzési mennyiség kiszámításának módját a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza. (4) Az ÁHV elismert beszerzési egységárát az EEX-PXE Hungarian Power Future Base Year (a továbbiakban: EEX HU BY) tárgyévre vonatkozó, a tárgyévet megelőző év január 1. napja és augusztus 30. napja közötti kereskedési napjain jegyzett elszámolási árainak – az  adott kereskedési  napra vonatkozó MNB hivatalos deviza-középárfolyamán átszámított – számtani átlagaként kell meghatározni. 4106 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám (5) Az (1)  bekezdés b)  pontja szerinti korrekciós tétel mértéke előjelhelyesen a  tárgyévet megelőző második év tényleges költségtömege és a T2 tarifaszámítás során figyelembe vett költségtömeg különbözetének az  a  része, amely a tárgyévet megelőző második év tényleges költségtömegének 3%-át meghaladja. (6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti korrekciós tételt éves menetrendezési pontosság mérésére kiszámított mutató értékei alkalmazásával kell megállapítani a 2. melléklet 2. pontja szerinti számítási módszertan szerint. A korrekciós tétel mértéke nem haladhatja meg abszolút értékben az 500 millió forintot. 7. Ellentételezési mechanizmus tárgyévi összege 13. § (1) Az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló, 2010. szeptember 23-i 838/2010/EU bizottsági rendelet szerinti ellentételezési mechanizmusból (a továbbiakban: ITC-mechanizmus) származó tárgyévi elismert költséget vagy bevételt az  átviteli rendszerirányító tárgyévre vonatkozó indokolt előrejelzése alapján tervezett érték és a (2) bekezdés szerinti, előjelhelyes korrekciós tétel összegeként kell meghatározni. (2) Az ITC-mechanizmus korrekciós tételét a  tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan az  alábbi tételek előjelhelyesen vett különbségeként kell meghatározni: a) a tárgyévet megelőző második év tekintetében véglegesen lezárt, ténylegesen felmerült ITC-mechanizmus egyenlege és b) a T2 tarifaszámítás során figyelembe vett tervezett ITC-mechanizmus egyenlege. 8. Rendszerszintű szolgáltatások tárgyévi költsége 14. § (1) A kiegyenlítő szabályozási tartalékok beszerzéséhez kapcsolódóan a  tárgyévre elismert költségtömeg alapját a tárgyévre tervezett költségtömeg képezi. (2) A tárgyévet megelőző második év tervezett és tényleges költségtömege közötti eltérés utólagos korrekciója érdekében a  tárgyévi költségtömeg meghatározása során korrekciós tételként kell érvényesíteni a  tárgyévet megelőző második évben a  kiegyenlítő szabályozási tartalékok beszerzésére ténylegesen fordított, indokolt költségtömeg és a  kiegyenlítő szabályozási tartalék vonatkozásában a  T2 tarifaszámítás során figyelembe vett tervezett költségtömeg különbözetét. 15. § (1) A kiegyenlítő energia és szabályozási energia pénzügyi egyenlege tekintetében a tárgyévre elismert érték alapját az átviteli rendszerirányítónál felmerülő kiegyenlítő energia bevétel és szabályozási energia költség különbségeként meghatározott, tervezett pénzügyi egyenleg (a továbbiakban: KESZE szaldó) képezi. (2) A KESZE szaldót korrigálni kell a) a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2017. november 23-i (EU)  2017/2195 bizottsági rendelet 50. és 51.  cikke alapján kidolgozott javaslatban foglaltak szerinti, frekvenciatartási eljárásból, valamint a  felterhelési és leterhelési időszakokból származó szándékolt energiacserére, valamint a  nem szándékolt energiacserére alkalmazandó közös elszámolás költségével vagy bevételével, valamint b) a szabályozási kapacitáshiány, a  hálózati túlterhelődés vagy beruházási okok miatt, kiegyenlített módon megvalósuló rendszerirányítói menetrend-módosításokból adódó teher-újraelosztások egyenlegével. (3) A tárgyévet megelőző második év tervezett és tényleges KESZE szaldója közötti eltérés utólagos korrekciója érdekében a  tárgyévi költségtömeg meghatározása során korrekciós tételként kell érvényesíteni a  tárgyévet megelőző második évi tényleges KESZE szaldó és a T2 tarifaszámítás során figyelembe vett tervezett KESZE szaldó előjelhelyes különbözetét. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti korrekciós tétel elszámolása érdekében az átviteli rendszerirányító a Hivatal részére részletes indokolással ellátva bemutatja a  tárgyévet megelőző második évben alkalmazott teher-újraelosztások eseteit és azok pénzügyi hatását. 16. § (1) A meddőnyeléssel történő feszültségszabályozáshoz (U-Q szabályozás) kapcsolódóan a  tárgyévi költségtömeg meghatározása során a  meddőnyeléssel történő feszültségszabályozás tárgyévre elismert költségtömegét annak tárgyévre tervezett költségtömege képezi. (2) A sötétindításhoz (black start szolgáltatás) kapcsolódóan a  tárgyévi költségtömeg meghatározása során a sötétindítás tárgyévre elismert költségtömegét annak tárgyévre tervezett költségtömege képezi. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4107 (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a tárgyévre tervezett költségtömeg és a ténylegesen felmerült költségtömeg esetleges eltérése alapján utólagos korrekció nem történik. 9. Tárgyévi nemzetközi piacintegrációs és üzembiztonsági költségek 17. § (1) A nemzetközi piacintegrációs és üzembiztonsági költségekhez (a  továbbiakban: piacintegrációs költségek) kapcsolódóan a tárgyévre elismert költségtömeg alapját a nemzetközi szerződésekből eredő, valamint az európai uniós jogszabályok végrehajtásához kapcsolódó, tárgyévre tervezett piacintegrációs költségek képezik. (2) A tárgyévet megelőző második év tervezett és tényleges piacintegrációs költségtömegek közötti eltérés utólagos korrekciója érdekében a  tárgyévi költségtömeg meghatározása során korrekciós tételként kell érvényesíteni a  tárgyévet megelőző második évben piacintegrációra ténylegesen fordított, indokolt költségtömeg és a  piacintegráció tekintetében a  T2 tarifaszámítás során figyelembe vett tervezett költségtömeg előjelhelyes különbözetét. 18. § (1) Az átviteli rendszerirányító a piacintegrációs költségeket elkülönítetten tartja nyilván. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az a) kizárólag a nemzetközi szerződésekből eredő és az európai uniós jogszabályok végrehajtásához kapcsolódó indokolt költségeket tartalmazza, ideértve a  piac-összekapcsolással összefüggésben felmerülő, kijelölt szervezett villamosenergia-piac működtetője részére megfizetett tételeket is, és b) ne tartalmazza az  átviteli rendszerirányítónál felmerülő személyi jellegű ráfordításokat, valamint utazási költségeket. 10. Határkeresztezőkapacitás-aukciók tárgyévi bevétele 19. § (1) A határkeresztezőkapacitás-aukciókhoz kapcsolódó tárgyévi (negatív) költségtömeg meghatározása során a tárgyévet megelőző második év tényleges nettó aukciós bevétellel azonos mértékű költségcsökkentést eszközöl. (2) Ha az  aukciós bevételhez kapcsolódóan felmerült költség igazolható és indokolt, akkor az  (1)  bekezdés szerinti költségcsökkentés mértéke az aukciós bevétel és ezen indokolt költség különbözete. 11. Ársimításon alapuló tárgyévi korrekció 20. § (1) Ha az  átviteli díj e  rendelet szerint kiszámított tárgyévi értéke a  tárgyévet megelőző évben alkalmazott átviteli díjhoz képest 10%-ot meghaladó mértékű díjváltozást eredményezne, a Hivatal mérlegelheti, hogy a kiszámított díjváltozás egésze vagy része tárgyévet követő évre történő elhalasztását, és a  díjváltozást előjelhelyesen, részben vagy egészben elhalasztja. A díjváltozás elhalasztásának mértéke nem haladhatja meg abszolút értékben a 100 milliárd forintot. (2) Ha a tárgyévet megelőző év átviteli díjának meghatározása során történt (1) bekezdés szerinti halasztás, a halasztott összeget a  tárgyévi költségtömeg meghatározása során az  eredeti halasztással ellentétes előjellel, korrekciós tételként kell figyelembe venni. A korrekciós tétellel módosított tárgyévi díjra vonatkozóan a Hivatal mérlegelheti az (1) bekezdés szerint ismételt halasztást. (3) A Hivatal az (1) és (2) bekezdés szerinti halasztott és korrekciós tételeket elkülönítetten tartja nyilván. IV. FEJEZET ELOSZTÓRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 12. Elosztóhálózati veszteség tárgyévi költsége 21. § (1) Az elosztóhálózati veszteség tárgyévre elismert költségtömegét elosztónként az  alábbi költségkomponensek előjelhelyes összegeként kell meghatározni: a) a tárgyévre elismert, 24. § (1) bekezdés a)–c) pontja és 28. § szerinti költségtömeg, b) a tárgyévet megelőzően előretekintően elismert költségtömeg tekintetében a 29. § (1) és (2)  bekezdése szerinti tárgyévi utólagos korrekciós költségtömeg, c) a további elismerési tételek miatti költségek és bevételek a 32. §-ban foglaltak szerint. 4108 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám (2) Az elosztóhálózati veszteség tárgyévre elismert költségtömegének meghatározása során a hálózathasználati vagy villamosenergia-vásárlási szerződés nélküli vételezés (a továbbiakban: szerződés nélküli vételezés) következtében felmerülő költségeket figyelmen kívül kell hagyni, arra a rendszerhasználati díjak nem nyújtanak fedezetet. 22. § (1) Az elosztóhálózati veszteség tárgyévre elismert mennyiségét a (2)–(4) bekezdés szerint meghatározott mennyiségek összegéből kell kiszámítani, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra. (2) Az elosztóhálózati műszaki veszteség tárgyévre elismert mennyisége megegyezik a  tárgyévre vonatkozó terv-adatszolgáltatásban szereplő tervezett műszaki veszteség mennyiségével. (3) Az elosztóhálózati nem műszaki veszteség tárgyévre elismert mennyisége megegyezik a tárgyévre vonatkozó terv-adatszolgáltatásban szereplő tervezett nem műszaki veszteség mennyiségével. (4) Az elosztó saját villamosenergia-felhasználásának tárgyévre elismert mennyisége megegyezik a tárgyévre vonatkozó terv-adatszolgáltatásban szereplő saját felhasználás mennyiségével. (5) A tárgyévre elismert maradékgörbe (a továbbiakban: elismert maradékgörbe) megegyezik a tárgyévre vonatkozó terv-adatszolgáltatásban szereplő negyedórás elosztóhálózati veszteség alakjával. (6) A Hivatal – amennyiben a  terv-adatszolgáltatásban foglaltakkal kapcsolatban kételye merül fel, és a  terv-adatszolgáltatásában foglaltakat az  elosztó nem tudja megfelelően igazolni – jogosult a terv-adatszolgáltatásban foglaltaktól eltérni. A Hivatal az eltérést a Vet. 143. § (5) bekezdése szerinti határozatában indokolja. 23. § (1) Az elosztó az elosztóhálózati veszteség tárgyévre tervezett éves összesített mennyiségét – a tárgyévi tervezés és makroszintű költségtömeg-előrejelzés megalapozása érdekében – a  tárgyévet megelőző második év december 15. napjáig küldi meg a Hivatal részére. (2) Az elosztó az elosztóhálózati veszteség tárgyévre elismert mennyiségének alapjául szolgáló, negyedórás bontású, szerződés nélküli vételezésre vonatkozó becslést vagy várakozást nem tartalmazó tervét a tárgyévet megelőző év június 30. napjáig küldi meg a Hivatal részére úgy, hogy az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a havi összesített mennyiségeknek a 22. § (2)–(4) bekezdése szerinti komponensek szerinti bontását is. 24. § (1) Az elismert maradékgörbe tárgyévre elismert beszerzési elosztónkénti átlagárát (Ft/kWh) a) a határidős éves zsinórtermék beszerzésének elismert költségtömegét, b) a határidős havi zsinórtermékek beszerzésének előretekintően elismert költségtömegét és c) az a) és b)  pont szerinti beszerzéshez kapcsolódó egyéb, előretekintően elismert költségeket – ideértve a Hivatal által indokoltnak tekintett kereskedelmi árrést is – fedező árkomponens összegeként kell meghatározni az  adott termékhez kapcsolódóan meghatározott maradékgörbe-beszerzési stratégia (a továbbiakban: fedezési stratégia) alkalmazásával. (2) A tárgyévi költségtömeg meghatározása során figyelembe vett fedezeti stratégia elemeként, ha adott kereskedési  napra vonatkozóan nem érhető el MNB által közzétett árfolyam, akkor az  adott kereskedési  napot megelőző utolsó, MNB által közzétett EUR/HUF árfolyamot kell alkalmazni. 25. § (1) A 24. § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti árkomponens kiszámítása a  (2)  bekezdés szerinti fedezeti stratégiának megfelelően figyelembe vett a) EEX HU BY tárgyévi szállítási évre vonatkozó határidős éves zsinórtermék elszámolóárai és b) MNB által publikált EUR/HUF napi árfolyamok alapján történik, a 3. melléklet 1. pontja szerinti képlet alkalmazásával. (2) Az alkalmazott fedezeti stratégia szerint az elismert elosztóhálózati veszteség éves mennyiségén belül a 3. melléklet 2. pontja szerint kiszámított határidős éves zsinórtermékkel fedett mennyiség beszerzése – a tárgyévi költségtömeg meghatározása során figyelembe vett fedezeti stratégia elemeként – két szakaszban történt: a) a tárgyévet megelőző év január 1.  napjától június 30.  napjáig terjedő időszakban a  tervezett mennyiség 40%-a, az időszak az egyes kereskedési napjain azonos mennyiségben, és b) a tárgyévet megelőző év július 1.  napjától szeptember 30.  napjáig terjedő időszakban a  tervezett maradékgörbe minimum havi értéke alapján meghatározott, a)  pont szerint nem fedett mennyiség, az időszak az egyes kereskedési napjain azonos mennyiségben. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4109 26. § (1) A 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti árkomponens kiszámítása a (2) és (3) bekezdés szerinti fedezeti stratégiának megfelelően figyelembe vett a) EEX-PXE Hungarian Power Future Base Month (a továbbiakban: EEX HU BM) tárgyévet megelőző második év decemberétől tárgyévet megelőző év novemberéig tartó 12 hónap határidős havi zsinórtermékek elszámolóárai (EUR/MWh) és b) MNB által a tárgyévet megelőző év január 1. napja és szeptember 30. napja közötti banki napokra publikált EUR/HUF napi árfolyamok alapján történik, a 3. melléklet 3. pontja szerinti képlet alkalmazásával. (2) Az alkalmazott fedezeti stratégia szerint az  elismert maradékgörbe éves mennyiségén belül határidős havi zsinórtermékekkel fedett mennyiségként történt – a (3) bekezdésben foglaltak szerint – az adott havi mennyiség és az  éves zsinórral fedett adott havi mennyiség különbségének a  beszerzése úgy, hogy a  határidős éves zsinórtermékkel fedett és a  határidős havi zsinórtermékkel fedett valamennyi havi mennyiség elérje az  elismert maradékgörbe adott hónap szerinti mennyiségét. (3) Az alkalmazott fedezeti stratégia szerint a  határidős havi zsinórtermékkel fedett mennyiség beszerzése a  beszerzéssel érintett hónapot megelőző második hónap 1.  napjától a  beszerzéssel érintett hónapot megelőző hónap 15. napjáig tartó időszakban történt, az egyes kereskedési napokon azonos mennyiségben. 27. § A 24. § (1)  bekezdés c)  pontja szerinti árkomponenst a  határidős éves zsinórtermék és a  határidős havi zsinórtermékek beszerzéséhez kapcsolódó árkomponensek százalékában, az  egyes villamosenergia-kereskedelmi költségtételek vizsgálata alapján kell kiszámítani, a 3. melléklet 4. pontja szerinti képlet alkalmazásával. 28. § (1) A tárgyévi határidős éves zsinórtermék és határidős havi zsinórtermékek vásárlásához szükséges határidős devizabeszerzés előretekintően elismert költségét az  euró összeg vásárlásához szükséges, (2)  bekezdés szerinti beszerzéshez kapcsolódó költségtömeg alapján, a  3.  melléklet 5.  pontja szerinti képlet alkalmazásával kell kiszámítani. (2) A határidős EUR/HUF vételi ügylet megkötése a határidős devizapiacon – a tárgyévi költségtömeg meghatározása során figyelembe vett fedezeti stratégia elemeként – a  határidős zsinórtermék beszerzési  napján megnyílt EUR/HUF  short pozíció fedezéséhez szükséges euró fedezet biztosítása érdekében a  határidős zsinórtermék beszerzési napján történik. 29. § (1) A tárgyévi elismert költségtömeg meghatározása során az előretekintően elismert költségtömegnek a tényadatok alapján ténylegesen felmerült költségtömeghez igazítása érdekében – a  (2) és (3)  bekezdésben foglaltakra figyelemmel – szükséges a) a határidős havi zsinórtermékek beszerzése előretekintően elismert költségtömegének és b) a határidős devizabeszerzés előretekintően elismert költségtömegének utólagos korrekciója. (2) Utólagos korrekcióként történik az  adott  napra becsült maradékgörbe szerinti negyedórás mennyiségek és az adott napra már fedett negyedórás mennyiségek különbségének beszerzéséből, illetve értékesítéséből származó költségtömeg elismerése. (3) A tárgyévi korrekciós időszak – a  tényadatok elérhetőségére figyelemmel – a  tárgyévet megelőző második év október 1. napjától a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig terjedő időszak. 30. § (1) Az elosztó a szállítási év folyamán a maradékgörbe várható mennyiségét havonta felülvizsgálja, és a Hivatal részére megküldi a szállítási hónap kezdete előtt a) legalább 60 nappal a határidős havi zsinórtermékkel fedezendő mennyiséget és az eltérés indokolását, ha a  felülvizsgálat alapján a  határidős havi zsinórtermékkel fedezendő mennyiség az  elismert maradékgörbe adott havi mennyiségétől legalább 10%-kal eltér a 26. § szerint határidős havi zsinórtermékekkel fedett mennyiségtől, vagy b) legalább 15  nappal az  adott hónapra vonatkozó határidős havi zsinórtermékkel fedett, frissített összmennyiséget. 4110 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám (2) A határidős havi zsinórtermékekkel beszerzett mennyiség előretekintően elismert költségtömegének utólagos korrekciója megegyezik a határidős havi zsinórtermék beszerzéséhez kapcsolódó, a) 3. melléklet 6. pontja szerint kiszámított árkülönbözeti korrekció és b) 3.  melléklet 7.  pontja szerint kiszámított, az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti frissített havi mennyiség és elismert maradékgörbe havi mennyisége közötti eltérés alapján meghatározott mennyiségi korrekció összegével. 31. § (1) A tárgyhónap során az adott napra becsült maradékgörbe mennyisége és az adott napra már fedett mennyiség különbségének beszerzése, illetve értékesítése a szervezett villamosenergia-piac másnapi piacán (a továbbiakban: HUPX másnapi piac) történik. (2) A HUPX másnapi piaci kereskedés költségtömegét a 3. melléklet 8. pontja szerint kell meghatározni. 32. § A határidős devizabeszerzés utólagos korrekciós költségtömegét a  határidős havi zsinórtermékek beszerzéséhez szükséges euróalapú kiadások előretekintően elismert költségtömegének és a  frissített mennyiség alapján ténylegesen felmerült költségtömegének előjelhelyes különbözete alapján kell a  3.  melléklet 9.  pontja szerint meghatározni. 33. § Az elosztóhálózati veszteség után a  tárgyévre, előretekintően elismert átviteli díj költségtömegét a  tárgyévre elismert elosztóhálózati veszteség mennyiségének és az elosztó által fizetendő átviteli díj mértékének szorzataként kell meghatározni. 13. Szolgáltatásminőség figyelembevétele 34. § (1) Az elismert költségtömeg meghatározása során figyelembe kell venni az  elosztási szolgáltatás minőségének alakulását, és ha az elosztó a szolgáltatás minőségét a) javítja, akkor a szolgáltatásminőségi korrekció nélkül számítottnál magasabb, b) rontja, akkor a szolgáltatásminőségi korrekció nélkül számítottnál alacsonyabb indokolt költségtömeget kell elismerni. (2) A szolgáltatásminőségi korrekció a  hálózati szolgáltatás folyamatosságára, az  ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőségre és a  garantált szolgáltatásokra vonatkozó egyéb hatósági követelményrendszerektől függetlenül, azokat kiegészítve kerül alkalmazásra. (3) A szolgáltatás minőségének alakulását a Vet. 57/A. § (1) bekezdése szerinti határozatban az elosztóra megállapított minimális minőségi követelmények közül az alábbi mutatók figyelembevételével kell értékelni: a) villamosenergia-ellátás nem tervezett megszakadásának átlagos gyakorisága (SAIFI); b) villamosenergia-ellátás nem tervezett megszakadásának átlagos időtartama (SAIDI); c) kiesési mutató. (4) A (3) bekezdés szerinti mutatók alakulása alapján az elosztónként számszerűsített szolgáltatásminőségi korrekció mértékét a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza. 14. Elosztói rugalmassági szolgáltatások tárgyévi költsége 35. § (1) Ha az  elosztó a  tárgyévi költségtömeg meghatározását megelőző évben elosztói rugalmassági szolgáltatást vett igénybe, és az igénybevétellel kapcsolatban költsége merült fel, és azt a tárgyévi költségtömeg meghatározásának évében június 30. napjáig a Hivatalnak bejelenti, a Hivatal a költséget – annak indokoltsági vizsgálatát követően – a tárgyévi költségtömeg meghatározása során külön rugalmassági korrekciós elemként figyelembe veszi. (2) A június 30. napját követően bejelentett költségeket a Hivatal a rákövetkező tárgyévi költségtömeg meghatározása során vizsgálja, és indokolt esetben ismeri el. (3) A nem piaci alapú teher-újraelosztásból származó elosztói költségek elismerésére és elszámolására az  (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4111 15. Elosztók közötti kiegyenlítő fizetés 36. § (1) Az elosztási díjak, díjelemek országosan egységes jellegére tekintettel az  elosztónként tárgyévre megállapított indokolt költségtömeg megtérülését biztosító árbevétel-kiegyenlítés a Vet. 142. § (6) bekezdése szerinti elszámolási rendszer (a továbbiakban: kiegyenlítési mechanizmus) keretében történik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából a tárgyévre vonatkozóan elosztónként meg kell állapítani a) az elismert indokolt költségtömeg és b) az országosan egységes elosztási díjak alkalmazásával számított, előzetes árbevétel különbségét. (3) A (2) bekezdés szerinti különbség alapján az elosztó a) nettó befizető, ha számított árbevétele meghaladja az elismert indokolt költségtömegét; b) nettó haszonélvező, ha elismert indokolt költségtömege meghaladja a számított árbevételét. HARMADIK RÉSZ A RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSA V. FEJEZET ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÓRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 16. Az átviteli díjak meghatározása 37. § (1) A tárgyévi átlagos átviteli forgalmi díjat a 4–20. § alapján meghatározott elismert indokolt költségtömegek előjelhelyes összegének és a tárgyévet megelőző második évben mért tényleges nettó villamosenergia-forgalom hányadosaként kell meghatározni. (2) A 132 kV-nál nagyobb feszültségszinten közvetlenül az  átviteli hálózatra csatlakozó felhasználók, valamint az  elosztók – és így az  elosztóhálózatra csatlakozó felhasználók – által fizetendő tárgyévi átviteli forgalmi díj megegyezik, és az (1) bekezdés szerinti átlagos forgalmi átviteli díjnál kisebb. (3) A 132 kV feszültségszinten közvetlenül az átviteli hálózatra csatlakozó felhasználók által fizetendő tárgyévi átviteli forgalmi díj az (1) bekezdés szerinti átlagos forgalmi átviteli díjnál nagyobb. (4) A (2) és (3)  bekezdés szerinti átviteli díjak közötti eltérést a  nagyfeszültségű elosztási forgalmi díj figyelembevételével kell megállapítani. 38. § A közvetlenül az átviteli hálózatra csatlakozó vételező rendszerhasználók által fizetendő tárgyévi a) átviteli alapdíj azonos mértékű a  132 kV feszültségszinten közvetlenül az  elosztóhálózatra csatlakozó rendszerhasználók által fizetendő elosztói alapdíjjal, b) átviteli lekötött teljesítménydíj azonos mértékű a 132 kV feszültségszinten közvetlenül az elosztóhálózatra csatlakozó rendszerhasználók által fizetendő elosztói teljesítménydíjjal, c) átviteli meddőenergia-díj azonos mértékű a  132 kV feszültségszinten közvetlenül az  elosztóhálózatra csatlakozó rendszerhasználók által fizetendő elosztói meddőenergia-díjjal. 39. § A Vet. 142.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti átviteli díj elemét képező átviteli alapdíjat, átviteli lekötött teljesítménydíjat, átviteli meddőenergia-díjat és átviteli forgalmi díjat úgy kell meghatározni, hogy azok együttesen fedezetet nyújtsanak az átviteli rendszerirányítónak a 4–20. § alapján meghatározott indokolt költségeire. VI. FEJEZET ELOSZTÓRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 17. Az elosztási díjak meghatározása 40. § (1) A Vet. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elosztási díjat – tekintettel a Vet. 142. § (3) bekezdésére – az elosztónként elismert 4–11. § és 21–36. § szerinti indokolt költségtömegek, illetve az elosztónkénti mennyiségi adatok összegzése után, az előjelhelyesen összegzett adatok alapján kell meghatározni. 4112 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám (2) Az elosztói lekötött teljesítménydíjat, elosztói mért teljesítménydíjat (a  továbbiakban együtt: elosztói teljesítménydíjak), elosztói forgalmi díjat és elosztói meddőenergia-díjat – a 36. §-ban előírtakra figyelemmel – úgy kell országosan egységesen, feszültségszintenként meghatározni, hogy azok együttesen tükrözzék a) a csatlakozás feszültségszintjének és b) az adott feszültségszinten történő villamosenergia-vételezéshez és -betápláláshoz szükséges további feszültségszintek igénybevétellel arányos indokolt költségeit. (3) Az elosztói teljesítménydíjak és az  elosztói forgalmi díjak egymáshoz viszonyított arányait az  elosztók költségstruktúrájának fokozatos közelítése, a  legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében az  optimális hálózathasználatra, a  jobb teljesítménykihasználásra és teljesítménygazdálkodásra való ösztönzés, továbbá a használatarányos díjfizetés szempontjainak mérlegelésével kell meghatározni. (4) Az elosztói meddőenergia-díjat az elosztási díjak átlagos változásának megfelelően kell meghatározni. 41. § Az elosztói alapdíjakat – a 36. §-ban előírtakra figyelemmel – az  egyes elosztók méréssel, leolvasással és a kapcsolódó ügyfélszolgálati tevékenységekkel kapcsolatos költségeinek az összege, valamint a mérések fajlagos költségarányai alapján kell meghatározni. 42. § A közvilágítási elosztási díjat a kisfeszültségű elosztóhálózaton fizetendő, a villamos energia rendszerhasználati díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2024. (XI. 14.) MEKH rendelet szerinti kisfeszültségű profilos (KIF I.) elosztási díjhoz igazítva kell meghatározni. 43. § A Vet. 142.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti elosztási díj elemét képező elosztói alapdíjakat, elosztói teljesítménydíjakat, elosztói forgalmi díjakat, elosztói meddőenergia-díjakat, valamint a Vet. 142.  § (1)  bekezdés c) pontja szerinti közvilágítási elosztási díjat – a 36. §-ban előírtakra figyelemmel – úgy kell országosan egységesen meghatározni, hogy azok együttesen fedezetet nyújtsanak az elosztók összesített elismert költségtömegére. NEGYEDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18. Hatályba léptető rendelkezések 44. § Ez a rendelet 2026. augusztus 31-én lép hatályba. 19. Átmeneti rendelkezések 45. § (1) A 2025. és 2026. évre vonatkozóan az  elismert beszerzési átlagár részét képező, a  kiegyenlítő energiához kötődő árkomponens becslési hibájából adódó elosztói költségeltérések rendezésére a  kiegyenlítő energia költségtömegének utólagos korrekciója szükséges a) a 2027. tárgyévben a 2025. év október 1. napjától a 2026. év szeptember 30. napjáig terjedő időszakra; b) a 2028. tárgyévben a 2026. október 1. napjától a 2026. december 31. napjáig terjedő időszakra. (2) A kiegyenlítő energia költségtömegének utólagos korrekciója megegyezik a  korrekciós időszakra vonatkozóan a  kiegyenlítés tényleges teljes pénzügyi vesztesége, valamint a  korrekciós időszakra vonatkozóan elismert maradékgörbe mennyiség és a  korrekciós időszakra vonatkozó kiegyenlítő energiához kötődő árkomponens szorzatának a különbségével. 46. § A maradékgörbe indokolt költségének meghatározása során – csökkentő vagy növelő tényezőként – az alábbiak szerint kell figyelembe venni a profilos mennyiségi eltérések 2026. december 31-ig elosztók általi kezelése miatti elszámolásból adódó elosztói bevételeket, illetve költségeket: a) a 2027. tárgyévben a 2025. július 1. napjától a 2026. június 30. napjáig terjedő időszak, b) a 2028. tárgyévben a 2026. július 1. napjától a 2026. december 31. napjáig terjedő időszak. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4113 20. Az Európai Unió jogának való megfelelés 47. § (1) Ez a rendelet a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (2) Ez a rendelet a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv 59. cikk (1) és (7)–(9) bekezdésének való megfelelést szolgálja. 21. Hatályon kívül helyező rendelkezések 48. § Hatályát veszti a  villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának a  2025. január 1.  napjával induló árszabályozási ciklusra vonatkozó keretszabályairól szóló 4/2024. (VI. 14.) MEKH rendelet 6. alcíme. Dr. Juhász Edit s. k., elnök 4114 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 1. melléklet a 7/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelethez Elismert értékcsökkenés és tőkeköltség meghatározásához alkalmazott egyes korrekciós tételek 1. Elismert ÉCS meghatározása során alkalmazandó negatív korrekciós tétel 𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘óÉ"# $%& = É𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶'ü)ö$+ö,%- ∙-1 + 𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶-./ 0) 2 /, ahol 1.1. É𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶'ü)ö$+ö,%-: a 9. § (3) bekezdése szerint kiszámított ÉCS különbözet. 1.2. 𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶-./ 0) : a tárgyévet megelőző második évre (t-2) meghatározott rövid lejáratú hozamtényező (WACC) mértéke. 2. Elismert TK meghatározása során alkalmazandó korrekciós tételek 2.1. Elismert TK meghatározása során alkalmazandó, különbözet előjelének megfelelő korrekciós tétel 𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘ó12 'ü) = 𝑘𝑘𝑘𝑘ö𝑣𝑣𝑣𝑣𝑘𝑘𝑘𝑘𝑣𝑣𝑣𝑣 𝑙𝑙𝑙𝑙𝑘𝑘𝑘𝑘𝑙𝑙𝑙𝑙á𝑘𝑘𝑘𝑘𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟ú 𝑘𝑘𝑘𝑘𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑘𝑘𝑘𝑘ö𝑒𝑒𝑒𝑒ö𝑘𝑘𝑘𝑘 𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟 𝑘𝑘𝑘𝑘ü𝑙𝑙𝑙𝑙ö𝑛𝑛𝑛𝑛ö𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒∙ 𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶-./ 0) ∙A1 + 𝑘𝑘𝑘𝑘𝑟𝑟𝑟𝑟-./ 0) C / + ℎ𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘ú 𝑙𝑙𝑙𝑙𝑘𝑘𝑘𝑘𝑙𝑙𝑙𝑙á𝑘𝑘𝑘𝑘𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟ú 𝑘𝑘𝑘𝑘𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑘𝑘𝑘𝑘ö𝑒𝑒𝑒𝑒ö𝑘𝑘𝑘𝑘 𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟 𝑘𝑘𝑘𝑘ü𝑙𝑙𝑙𝑙ö𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛ö𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒∙𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶-./ 3) ∙A1 + 𝑘𝑘𝑘𝑘𝑟𝑟𝑟𝑟-./ 3) C / 2.2. Elismert TK meghatározása során alkalmazandó negatív korrekciós tétel 𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘ó12 $%& = 𝑘𝑘𝑘𝑘ö𝑣𝑣𝑣𝑣𝑘𝑘𝑘𝑘𝑣𝑣𝑣𝑣 𝑙𝑙𝑙𝑙𝑘𝑘𝑘𝑘𝑙𝑙𝑙𝑙á𝑘𝑘𝑘𝑘𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟ú 𝑘𝑘𝑘𝑘𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑘𝑘𝑘𝑘ö𝑒𝑒𝑒𝑒ö𝑘𝑘𝑘𝑘 𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟 𝑘𝑘𝑘𝑘ü𝑙𝑙𝑙𝑙ö𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛ö𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒∙ 𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶-./ 0) ∙A1 + 𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶-./ 0) C / + ℎ𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘ú 𝑙𝑙𝑙𝑙𝑘𝑘𝑘𝑘𝑙𝑙𝑙𝑙á𝑘𝑘𝑘𝑘𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟ú 𝑘𝑘𝑘𝑘𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑘𝑘𝑘𝑘ö𝑒𝑒𝑒𝑒ö𝑘𝑘𝑘𝑘 𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑙𝑙𝑙𝑙𝑙𝑙𝑙𝑙𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘 𝑘𝑘𝑘𝑘ü𝑙𝑙𝑙𝑙ö𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛ö𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒∙𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶-./ 3) ∙A1 + 𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶-./ 0) C / 2.3. Elismert TK meghatározása során alkalmazandó pozitív korrekciós tétel 𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘ó12 45, = 𝑘𝑘𝑘𝑘ö𝑣𝑣𝑣𝑣𝑘𝑘𝑘𝑘𝑣𝑣𝑣𝑣 𝑙𝑙𝑙𝑙𝑘𝑘𝑘𝑘𝑙𝑙𝑙𝑙á𝑘𝑘𝑘𝑘𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟ú 𝑘𝑘𝑘𝑘𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑘𝑘𝑘𝑘ö𝑒𝑒𝑒𝑒ö𝑘𝑘𝑘𝑘 𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟 𝑘𝑘𝑘𝑘ü𝑙𝑙𝑙𝑙ö𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛ö𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒∙ 𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶-./ 0) + ℎ𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘ú 𝑙𝑙𝑙𝑙𝑘𝑘𝑘𝑘𝑙𝑙𝑙𝑙á𝑘𝑘𝑘𝑘𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟ú 𝑘𝑘𝑘𝑘𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑘𝑘𝑘𝑘ö𝑒𝑒𝑒𝑒ö𝑘𝑘𝑘𝑘 𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟 𝑘𝑘𝑘𝑘ü𝑙𝑙𝑙𝑙ö𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛ö𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒∙𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶-./ 3) 2.4. A 2.1–2.3. alpont szerinti képletben alkalmazott rövidítések. 2.4.1. 𝑘𝑘𝑘𝑘ö𝑣𝑣𝑣𝑣𝑘𝑘𝑘𝑘𝑣𝑣𝑣𝑣 𝑙𝑙𝑙𝑙𝑘𝑘𝑘𝑘𝑙𝑙𝑙𝑙á𝑘𝑘𝑘𝑘𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟ú 𝑘𝑘𝑘𝑘𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑘𝑘𝑘𝑘ö𝑒𝑒𝑒𝑒ö𝑘𝑘𝑘𝑘 𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟 𝑘𝑘𝑘𝑘ü𝑙𝑙𝑙𝑙ö𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛ö𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒: a rövid lejáratú eszközökre vonatkozóan a 10. § (4) bekezdése szerint kiszámított különbözet. 2.4.2. ℎ𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘𝑘ú 𝑙𝑙𝑙𝑙𝑘𝑘𝑘𝑘𝑙𝑙𝑙𝑙á𝑘𝑘𝑘𝑘𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟ú 𝑘𝑘𝑘𝑘𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑘𝑘𝑘𝑘ö𝑒𝑒𝑒𝑒ö𝑘𝑘𝑘𝑘 𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟𝑟 𝑘𝑘𝑘𝑘ü𝑙𝑙𝑙𝑙ö𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛𝑛ö𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒: a hosszú lejáratú eszközökre vonatkozóan a 10. § (4) bekezdése szerint kiszámított különbözet. 2.4.3. 𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶-./ 0) : a tárgyévet megelőző második évre (t-2) meghatározott rövid lejáratú hozamtényező (WACC) mértéke. 2.4.4. 𝑘𝑘𝑘𝑘𝑟𝑟𝑟𝑟-./ 0) : a tárgyévet megelőző második évre (t-2) meghatározott rövid lejáratú kockázatmentes hozam mértéke. 2.4.5. 𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶-./ 3) : a tárgyévet megelőző második évre (t-2) meghatározott hosszú lejáratú hozamtényező (WACC) mértéke. 2.4.6. 𝑘𝑘𝑘𝑘𝑟𝑟𝑟𝑟-./ 3) : a tárgyévet megelőző második évre (t-2) meghatározott hosszú lejáratú kockázatmentes hozam mértéke. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4115 2. melléklet a 7/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelethez Átviteli hálózati veszteség elismert költségének meghatározásához alkalmazott egyes paraméterek 1. A 12. § (3) bekezdése szerinti ÁHV elismert beszerzési mennyiség meghatározása Á𝐻𝐻𝐻𝐻𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉! = 𝐵𝐵𝐵𝐵𝑉𝑉𝑉𝑉𝐵𝐵𝐵𝐵á𝑝𝑝𝑝𝑝!"# 3 ∙. Á𝐻𝐻𝐻𝐻𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉!"$ 𝐵𝐵𝐵𝐵𝑉𝑉𝑉𝑉𝐵𝐵𝐵𝐵á𝑝𝑝𝑝𝑝!"$ % $&# 1.1. ÁHVMe': tárgyévre (t) vonatkozóan elismert ÁHV-mennyiség. 1.2. 𝐵𝐵𝐵𝐵𝑉𝑉𝑉𝑉𝐵𝐵𝐵𝐵á𝑝𝑝𝑝𝑝!"#: tárgyévet megelőző második évben (t-2) az átviteli hálózatba ténylegesen betáplált villamosenergia- mennyisége a villamos energia, földgáz és távhő iparágakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 1/2023. (IV. 5.) MEKH rendelet 5. melléklet táblázatának 10. sora szerinti adatszolgáltatás (a továbbiakban: V410 adatszolgáltatás) alapján. 1.3. Á𝐻𝐻𝐻𝐻𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉!"$: a tárgyévet (t) megelőző i-edik év (t−2, t−3, t−4) tényleges ÁHV-mennyisége. 1.4. 𝐵𝐵𝐵𝐵𝑉𝑉𝑉𝑉𝐵𝐵𝐵𝐵á𝑝𝑝𝑝𝑝!"$: a tárgyévet (t) megelőző i-edik évben (t−2, t−3, t−4) az átviteli hálózatba ténylegesen betáplált villamosenergia-mennyisége a V410 adatszolgáltatás alapján. 2. A 12. § (6) bekezdése szerinti ÁHV mérlegkör menetrendezési pontosságát ösztönző korrekciós tétel meghatározása 𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾! = Á𝐻𝐻𝐻𝐻𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉!"# ∙0,1 ∙8𝑉𝑉𝑉𝑉𝑀𝑀𝑀𝑀! ($) −𝑉𝑉𝑉𝑉𝑀𝑀𝑀𝑀!"#; 2.1. 𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾!: tárgyévre (t) vonatkozó korrekciós tétel összege [millió Ft]. 2.2. Á𝐻𝐻𝐻𝐻𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉!"#: az ÁHV mérlegkörben a tárgyévet megelőző második évre (t−2) beszerzett (menetrendezett) villamos energia költsége. 2.3. 𝑉𝑉𝑉𝑉𝑀𝑀𝑀𝑀! ($): a 2.5. alpont alapján meghatározott, tárgyévi (t) menetrendezési referenciamutató. 2.4. 𝑉𝑉𝑉𝑉𝑀𝑀𝑀𝑀!"#: a 2.6. alpont alapján meghatározott, tárgyévet megelőző második évre (t−2) vonatkozó menetrendezési pontosság mérésére szolgáló mutató három tizedesjegy pontossággal. 2.5. A tárgyévi (t) menetrendezési referenciamutató meghatározása 𝑉𝑉𝑉𝑉𝑀𝑀𝑀𝑀! ($) = 𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚?0,95 3 ∙.𝑉𝑉𝑉𝑉𝑀𝑀𝑀𝑀!"$ * $&+ ; 1 3 ∙. 𝑉𝑉𝑉𝑉𝑀𝑀𝑀𝑀, -"% ,&-"# C 2.5.1. 𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚{…}: a két érték közül a kisebb. 2.5.2. 𝑉𝑉𝑉𝑉𝑀𝑀𝑀𝑀!"$: a 2.6. alpont alapján meghatározott, a tárgyévet megelőző i-edik évre (t−3, t−4, t−5) vonatkozó menetrendezési pontosság mérésére szolgáló mutató három tizedesjegy pontossággal. 2.5.3. 𝑉𝑉𝑉𝑉𝑀𝑀𝑀𝑀,: a 2.6. alpont alapján meghatározott, az k-adik évben kezdődő árszabályozási ciklus kezdőévét j évvel megelőző naptári évre vonatkozó menetrendezési pontosság mérésére szolgáló mutató három tizedesjegy pontossággal. 2.6. Az éves menetrendezési pontosság mérésére szolgáló mutató meghatározása 𝑉𝑉𝑉𝑉𝑀𝑀𝑀𝑀. = G𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾. /01G + G𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾. )23G Á𝐻𝐻𝐻𝐻𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉. + 𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾. /01 + 𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾. )23 2.6.1. 𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾. /01: az y évben az ÁHV mérlegkörhöz tartozó pozitív (fel-irányú) kiegyenlítő energia mennyisége. 2.6.2. 𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾𝐾. )23: az y évben az ÁHV mérlegkörhöz tartozó negatív (le-irányú) kiegyenlítő energia mennyisége. 2.6.3. Á𝐻𝐻𝐻𝐻𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉𝑉.: az ÁHV mérlegkörben az y évre beszerzett (menetrendezett) villamos energia mennyisége. 4116 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 3. melléklet a 7/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelethez Elosztóhálózati veszteség elismert költségének meghatározásához alkalmazott egyes paraméterek 1. Határidős éves zsinórtermék beszerzésének előretekintően elismert költségét fedező árkomponens meghatározása 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸= 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸 $$$$! ∙𝑄𝑄𝑄𝑄é#$%,! + 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸 $$$$' ∙𝑄𝑄𝑄𝑄é#$%,' 𝑄𝑄𝑄𝑄$()%*$+, 1.1. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸: a határidős éves zsinórtermék beszerzésének költségét fedező árkomponens [HUF/kWh]. 1.2. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸 $$$$!: a EEX HU BY elszámolási árak 1.7. alpont szerint meghatározott átlaga az első, azaz a tárgyévet megelőző év január 1. napjától június 30. napjáig tartó beszerzési időszak kereskedési napjain [HUF/kWh]. 1.3. 𝑄𝑄𝑄𝑄é#$%,!: az elismert maradékgörbe alapján határidős éves zsinórtermékként az első, azaz a tárgyévet megelőző év január 1. napjától június 30. napjáig tartó beszerzési időszak alatt beszerezett mennyiségek összege [kWh]. 1.4. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸 $$$$': a EEX HU BY elszámolási árak 1.7. alpont szerint meghatározott átlaga a második, azaz a tárgyévet megelőző év július 1. napjától szeptember 30. napjáig tartó beszerzési időszak kereskedési napjain [HUF/kWh]. 1.5. 𝑄𝑄𝑄𝑄é#$%,': az elismert maradékgörbe alapján határidős éves zsinórtermékként a második, azaz a tárgyévet megelőző év július 1. napjától szeptember 30. napjáig tartó beszerzési időszak alatt beszerezett mennyiségek összege [kWh]. 1.6. 𝑄𝑄𝑄𝑄$()%*$+,: a tárgyévre elismert elosztóhálózati veszteség mennyisége [kWh]. 1.7. EEX HU BY elszámolási árak átlagának meghatározása az n-edik (első vagy második) beszerzési időszakra. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸 $$$$- = ∑ (𝑃𝑃𝑃𝑃. ∙𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝐸𝐸𝐸𝐸.) /! .0! 1000 ∙𝑀𝑀𝑀𝑀- 1.7.1. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸 $$$$-: EEX HU BY elszámolási árak átlaga az n-edik (első vagy második) beszerzési időszak kereskedési napjain [HUF/kWh]. 1.7.2. 𝑃𝑃𝑃𝑃.: a beszerzési időszak d-edik kereskedési napján a EEX HU BY ára [EUR/MWh]. 1.7.3. 𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝐸𝐸𝐸𝐸.: a beszerzési időszak d-edik kereskedési napján az MNB által publikált EUR/HUF árfolyam, figyelemmel a 24. § (2) bekezdésében előírtakra [HUF/EUR]. 1.7.4. 𝑀𝑀𝑀𝑀-: a kereskedési napok száma az n-edik (első vagy második) beszerzési időszakban. 2. Az elosztóhálózati veszteség tervezett éves mennyiségén belül a határidős éves zsinórtermékkel fedett mennyiség meghatározása 𝑄𝑄𝑄𝑄é#$% = 𝑄𝑄𝑄𝑄1ó-34 *)- ∙𝑀𝑀𝑀𝑀é#$% 𝑀𝑀𝑀𝑀1ó-34 *)- 2.1. 𝑄𝑄𝑄𝑄é#$%: a tárgyévre tervezett elosztóhálózati veszteség mennyiségéből a határidős éves zsinórtermékkel fedett mennyiség [kWh]. 2.2. 𝑄𝑄𝑄𝑄1ó-34 *)- : az elismert maradékgörbe szerinti legalacsonyabb havi maradékgörbe mennyiség [kWh]. 2.3. 𝑀𝑀𝑀𝑀é#$%: a tárgyév napjainak száma. 2.4. 𝑀𝑀𝑀𝑀1ó-34 *)- : 𝑄𝑄𝑄𝑄1ó-34 *)- paraméterhez tartozó hónap napjainak száma. 3. A határidős havi zsinórtermékek beszerzésének előretekintően elismert költségét fedező árkomponens meghatározása M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4117 𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸= 𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸 $$$$ ∙𝑄𝑄𝑄𝑄13#) 𝑄𝑄𝑄𝑄$()%*$+, 3.1. 𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸: a határidős havi zsinórtermékek beszerzésének költségét fedező árkomponens előretekintően elismert értéke [HUF/kWh]. 3.2. 𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸 $$$$: a határidős havi zsinórtermékek beszerzésének 3.5. alpont szerint meghatározott, előretekintően elismert (súlyozott) átlagára [HUF/kWh]. 3.3. 𝑄𝑄𝑄𝑄13#): adott havi, 26. § (2) bekezdése szerinti havi határidős beszerzések elismert mennyiségeinek összege [kWh]. 3.4. 𝑄𝑄𝑄𝑄$()%*$+,: a tárgyévre elismert elosztóhálózati veszteség mennyisége [kWh]. 3.5. A határidős havi zsinórtermékek beszerzés előretekintően elismert (súlyozott) átlagárának meghatározása 𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸 $$$$ = ∑ (𝑄𝑄𝑄𝑄13#)[ℎ] ∙𝑃𝑃𝑃𝑃56[ℎ]) !' 10! ∑ 𝑄𝑄𝑄𝑄13#)[ℎ] !' 10! 3.5.1. Q789:[h]: a határidős havi zsinórtermék beszerzés h-adik szállítási hónapra vonatkozó mennyisége [kWh]. 3.5.2. P;<[h]: a h-adik szállítási hónapra vonatkozó határidős havi zsinórtermék 3.6. alpont szerint meghatározott, előretekintően elismert ára [HUF/kWh]. 3.6. Adott szállítási hónapra vonatkozó határidős havi zsinórtermék előretekintően elismert árának meghatározása 𝑃𝑃𝑃𝑃56[ℎ] = 𝑃𝑃𝑃𝑃=(#$)[ℎ] 1000 ∙𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝐸𝐸𝐸𝐸 3.6.1. 𝑃𝑃𝑃𝑃=(#$)[ℎ]: a tárgyévet megelőző második év decemberétől a tárgyévet megelőző év novemberéig tartó tizenkét hónapos időszakban a h-adik szállítási hónapra vonatkozó EEX HU BM elszámolási árak átlaga a h-adik szállítási hónapot megelőző második hónap 1. napjától a h-adik szállítási hónapot megelőző hónap 15. napjáig tartó időszak árai alapján [EUR/MWh]. 3.6.2. 𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝐸𝐸𝐸𝐸: az MNB által a tárgyévet megelőző év január 1. napja és szeptember 30. napja közötti banki napokra publikált EUR/HUF spot elszámolási árfolyamok számtani átlaga, figyelemmel a 24. § (2) bekezdésében előírtakra [HUF/EUR]. 4. A határidős zsinórtermékek beszerzéséhez kapcsolódó egyéb, előretekintően elismert költségeket fedező árkomponens meghatározása EBK = (EB + HB) ∙EBK% 4.1. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸: a határidős éves zsinórtermék és a határidős havi zsinórtermékek beszerzéséhez kapcsolódó egyéb, előretekintően elismert költségeket fedező árkomponens [HUF/kWh]. 4.2. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸: az 1. pont szerint meghatározott határidős éves zsinórtermék beszerzésének előretekintően elismert költségét fedező árkomponens [HUF/kWh]. 4.3. 𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸: a 3. pont szerint meghatározott a határidős havi zsinórtermékek beszerzésének előretekintően elismert költségét fedező árkomponens [HUF/kWh]. 4.5. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸%: a beszerzéshez kapcsolódó egyéb, előretekintően elismert költségek aránya a határidős zsinórtermékek beszerzési költségéhez viszonyítva [%]. 5. A határidős zsinórtermékek vásárlásához szükséges határidős devizabeszerzés előretekintően elismert költségtömegének meghatározása 𝐷𝐷𝐷𝐷𝐸𝐸𝐸𝐸, $()%*$+, = ? 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]1- ∙𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸 ∙𝑄𝑄𝑄𝑄é#$%[𝑑𝑑𝑑𝑑]1- + / .0! ? 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸>? ∙𝑃𝑃𝑃𝑃56[ℎ]𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸∙𝑄𝑄𝑄𝑄13#)[𝑑𝑑𝑑𝑑] !' 10! 5.1. 𝐷𝐷𝐷𝐷𝐸𝐸𝐸𝐸, $()%*$+,: a határidős devizabeszerzés tárgyévre (t) előretekintően elismert költségtömege [HUF]. 5.2. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]1-: az 5.8. alpont szerint meghatározott egy euró vásárlásának d-edik kereskedési napi határidős felára a pénzügy teljesítésig hátralévő 12 időpontra [HUF/EUR]. 4118 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 5.3. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸: a EEX HU BY tárgyévi szállítási évre vonatkozó határidős éves zsinór termék d-edik kereskedési napjára publikált elszámoló ára [EUR/MWh]. 5.4. 𝑄𝑄𝑄𝑄é#$%[𝑑𝑑𝑑𝑑]1-: a határidős éves zsinórtermék d-edik kereskedési napján beszerzett és a 12 pénzügyi teljesítés időpontjában elszámolt mennyisége [MWh]. 5.5. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸>?: az 5.9. alpont szerint meghatározott egy euró vásárlásának 90 napra számított határidős felára [HUF/EUR]. 5.6. 𝑃𝑃𝑃𝑃56[ℎ]𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸: a h-adik szállítási hónapra vonatkozó határidős havi zsinórtermék előretekintően elismert ára [EUR/MWh]. 5.7. 𝑄𝑄𝑄𝑄13#)[𝑑𝑑𝑑𝑑]: a határidős havi zsinórtermék beszerzés h-adik szállítási hónapra vonatkozó előretekintően elismert mennyisége [MWh]. 5.8. Egy euró vásárlásának adott kereskedési napi határidős felárának meghatározása 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]1- = 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]%4@, ∙DE 1 + 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐵𝐵𝐵𝐵𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]1- ∙𝐻𝐻𝐻𝐻𝑀𝑀𝑀𝑀[𝑑𝑑𝑑𝑑]/360 1 + 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐵𝐵𝐵𝐵𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]1- ∙𝐻𝐻𝐻𝐻𝑀𝑀𝑀𝑀[𝑑𝑑𝑑𝑑]/360K ∙(1 + 𝑆𝑆𝑆𝑆𝑃𝑃𝑃𝑃) −1N 5.8.1. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]%4@,: az MNB által a d-edik napra publikált EUR/HUF napi elszámolási árfolyam [HUF/EUR]. 5.8.2. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐵𝐵𝐵𝐵𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]1-: a d-edik vásárlási napon a vásárlástól a pénzügy teljesítésig hátralévő napokra számított BUBOR [kamatláb %-os formában]. 5.8.3. 𝐻𝐻𝐻𝐻𝑀𝑀𝑀𝑀[𝑑𝑑𝑑𝑑]: a d-edik vásárlási napon a vásárlástól a pénzügyi teljesítésig hátralévő napok száma. 5.8.4. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐵𝐵𝐵𝐵𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]1-: a d-edik vásárlási napon a vásárlástól a pénzügy teljesítésig hátralévő napokra számított EURIBOR [kamatláb %-os formában]. 5.8.5. 𝑆𝑆𝑆𝑆𝑃𝑃𝑃𝑃: a számított határidősdeviza-vételi spread értéke [%]. 5.9. Egy euró vásárlásának 90 napra számított határidős felárának meghatározása 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸>? = 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸á,(3B ∙OP 1 + 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐵𝐵𝐵𝐵𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]>? ∙𝐻𝐻𝐻𝐻𝑀𝑀𝑀𝑀/360 1 + 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐵𝐵𝐵𝐵𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]>? ∙𝐻𝐻𝐻𝐻𝑀𝑀𝑀𝑀/360Q ∙(1 + 𝑆𝑆𝑆𝑆𝑃𝑃𝑃𝑃) −1R 5.9.1. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸á,(3B: az MNB által a tárgyévet megelőző év január 1. napja és szeptember 30. napja közötti banki napokra publikált EUR/HUF napi elszámolási árfolyamok számtani átlaga [HUF/EUR]. 5.9.2. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐵𝐵𝐵𝐵𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]>?: a tárgyévet megelőző év január 1. napja és szeptember 30. napja közötti banki napokra az MNB által publikált 3 havi (közel 90 napos) BUBOR értékek számtani átlaga [kamatláb %-os formában]. 5.9.3. 𝐻𝐻𝐻𝐻𝑀𝑀𝑀𝑀: a vásárlástól a pénzügyi teljesítésig hátralévő napok átlagos száma (90 nap). 5.9.4. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐵𝐵𝐵𝐵𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]>?: a tárgyévet megelőző év január 1. napja és szeptember 30. napja közötti banki napokra az European Money Markets Institute által publikált 3 havi (közel 90 napos) EURIBOR értékek számtani átlaga [kamatláb %-os formában]. 5.9.5. 𝑆𝑆𝑆𝑆𝑃𝑃𝑃𝑃: a számított határidősdeviza-vételi spread értéke [%]. 5.10. Az 5. pont tekintetében pénzügyi teljesítés időpontjának minősül az éves termék havi teljesítését követő hónap 25. napja, azaz tárgyév február 25. napjától tárgyévet követő év január 25. napjáig összesen 12 pénzügyi teljesítés időpont. 6. A határidős havi zsinórtermékek beszerzéshez kapcsolódó árkülönbözeti korrekció meghatározása Á𝐸𝐸𝐸𝐸13#) = ? 𝑄𝑄𝑄𝑄13#) 3C,D3()Eá(,[ℎ] ∙(𝑃𝑃𝑃𝑃13#F $$$$$$$[ℎ] −𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸 $$$$) /& 10! 6.1. Á𝐸𝐸𝐸𝐸13#): a határidős havi zsinórtermékek beszerzéséhez kapcsolódó árkülönbözeti korrekció [HUF]. 6.2. 𝑄𝑄𝑄𝑄13#) 3C,D3()Eá(,[ℎ]: a tárgyévi korrekciós időszak h-adik hónapjára vonatkozóan a határidős havi zsinórtermékkel fedett frissített mennyiség [kWh]. 6.3. 𝑃𝑃𝑃𝑃13#F $$$$$$$[ℎ]: a h-adik hónapra vonatkozó határidős havi zsinórtermék átlagos ára a szállítási hónapot megelőző második hónap 1. napjától a szállítási megelőző hónap 15. napjáig, tartó kereskedési napokra jutó elszámolási árak számtani átlaga [HUF/kWh]. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4119 6.4. 𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸 $$$$: határidős havi zsinórtermékek beszerzésének 3.5. alpont szerint meghatározott előretekintően elismert (súlyozott) átlagára [HUF/kWh]. 6.5. 𝑀𝑀𝑀𝑀1: a tárgyévi korrekciós időszak hónapjainak száma. 7. A határidős havi zsinórtermékek beszerzéséhez kapcsolódó elismert mennyiségi korrekció meghatározása 𝑀𝑀𝑀𝑀𝐸𝐸𝐸𝐸13#) = ?(𝑄𝑄𝑄𝑄13#) 3C,D3()Eá(,[ℎ] − 𝑄𝑄𝑄𝑄13#)[ℎ]) ∙𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸 $$$$ /& 10! 7.1. 𝑀𝑀𝑀𝑀𝐸𝐸𝐸𝐸13#): a határidős havi zsinórtermékek beszerzéséhez kapcsolódó mennyiségi korrekció [kWh]. 7.2. 𝑄𝑄𝑄𝑄13#) 3C,D3()Eá(,[ℎ]: a tárgyévi korrekciós időszak h-adik hónapjára vonatkozóan a határidős havi zsinórtermékkel fedett frissített mennyiség [kWh]. 7.3. 𝑄𝑄𝑄𝑄13#)[ℎ]: a tárgyévi korrekciós időszak h-adik hónapjára vonatkozóan a határidős havi zsinórtermékkel fedett előretekintően elismert mennyiség [kWh]. 7.4. 𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸 $$$$: határidős havi zsinórtermékek beszerzésének 3.5. alpont szerint meghatározott előretekintően elismert (súlyozott) átlagára [HUF/kWh]. 7.5. 𝑀𝑀𝑀𝑀1: a tárgyévi korrekciós időszak hónapjainak száma. 8. HUPX másnapi piaci kereskedés elismert költségtömegének meghatározása 𝑀𝑀𝑀𝑀𝑃𝑃𝑃𝑃𝑃𝑃𝑃𝑃, = ? ? ((𝑄𝑄𝑄𝑄,é-G C@++[ℎ, 𝑞𝑞𝑞𝑞] − 𝑄𝑄𝑄𝑄H$.$E$,,[ℎ]) ∙𝑃𝑃𝑃𝑃IJK[ℎ, 𝑞𝑞𝑞𝑞]) /',&[1] N0! /& 10! 8.1. 𝑀𝑀𝑀𝑀𝑃𝑃𝑃𝑃𝑃𝑃𝑃𝑃,: a tárgyévre (t) elismert HUPX másnapi piaci kereskedés költségtömege [HUF]. 8.2. 𝑄𝑄𝑄𝑄,é-G C@++[ℎ, 𝑞𝑞𝑞𝑞]: a 8.8. alpont szerint meghatározott tárgyévi korrekciós időszak tény maradékgörbe szerinti mennyisége a [kWh]. 8.3. 𝑄𝑄𝑄𝑄H$.$E$,,[ℎ]: a 8.8. alpont szerint meghatározott tárgyévi korrekciós időszak határidős beszerzéseinek h-adik hónapra eső negyedórás tény mennyisége [kWh]. 8.4. 𝑃𝑃𝑃𝑃IJK[ℎ, 𝑞𝑞𝑞𝑞]: a h-adik hónapban a q-adik negyedóra HUPX másnapi piaci ára [HUF/kWh]. 8.5. 𝑀𝑀𝑀𝑀1: a tárgyévi korrekciós időszak hónapjainak száma. 8.6. 𝑀𝑀𝑀𝑀N,1[ℎ]: a tárgyévi korrekciós időszak h-adik hónapja negyedóráinak száma. 8.7. A meghatározott tárgyévi korrekciós időszak tény maradékgörbe szerinti mennyisége 𝑄𝑄𝑄𝑄,é-G C@++[ℎ, 𝑞𝑞𝑞𝑞] = 𝑄𝑄𝑄𝑄,é-G[ℎ, 𝑞𝑞𝑞𝑞] ∙ 𝑄𝑄𝑄𝑄,é-G[ℎ] −𝑄𝑄𝑄𝑄OP/Q[ℎ] 𝑄𝑄𝑄𝑄,é-G[ℎ] 8.7.1. 𝑄𝑄𝑄𝑄,é-G[ℎ, 𝑞𝑞𝑞𝑞]: a tárgyévi korrekciós időszak tény maradékgörbe mennyisége [kWh]. 8.7.2. 𝑄𝑄𝑄𝑄,é-G[ℎ]: a tárgyévi korrekciós időszak h-adik hónapjában a maradékgörbe tény mennyisége [kWh]. 8.7.3. 𝑄𝑄𝑄𝑄OP/Q[ℎ]: a tárgyévi korrekciós időszak h-adik hónapjában a szerződés nélküli vételezés tény mennyisége az elosztó által a Vet. 143. § (5) bekezdése szerinti eljárás keretében adott adatszolgáltatása szerint [kWh]. 8.8. A tárgyévi korrekciós időszak határidős beszerzéseinek adott hónapra eső negyedórás tény mennyiségének meghatározása 𝑄𝑄𝑄𝑄H$.$E$,,[ℎ] = 𝑄𝑄𝑄𝑄é#$% 𝑀𝑀𝑀𝑀N,é# + 𝑄𝑄𝑄𝑄13#) 3C,D3()Eá(,[ℎ] 𝑀𝑀𝑀𝑀N,1[ℎ] 8.8.1. 𝑄𝑄𝑄𝑄é#$%: a tárgyévi korrekciós időszak évére a határidős éves zsinórtermékkel fedett elismert mennyiség [kWh]. 8.8.2. 𝑄𝑄𝑄𝑄13#) 3C,D3()Eá(,[ℎ]: a tárgyévi korrekciós időszak h-adik hónapjára vonatkozóan határidős havi zsinórtermékkel fedett frissített mennyiség [kWh], 4120 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 8.8.3. 𝑀𝑀𝑀𝑀N,é#: a tárgyévi korrekciós időszak negyedóráinak száma. 8.8.4. 𝑀𝑀𝑀𝑀N,1[ℎ]: a tárgyévi korrekciós időszak h-adik hónapja negyedóráinak száma. 9. Határidős devizabeszerzési költség utólagos korrekciójának meghatározása 𝐷𝐷𝐷𝐷𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸, = ? 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]1- ∙𝑃𝑃𝑃𝑃13#)[𝑑𝑑𝑑𝑑]𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸∙𝑄𝑄𝑄𝑄13#) H+)%%[𝑑𝑑𝑑𝑑]1- −𝐷𝐷𝐷𝐷𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸, $()%*$+, / .0! 9.1. 𝐷𝐷𝐷𝐷𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸,: a határidős devizabeszerzési költségtömeg tárgyévi (t) utólagos korrekciója [HUF]. 9.2. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]1-: a 9.7. alpont szerint meghatározott egy euró vásárlásának a tárgyévi korrekciós időszak d-edik kereskedési napi határidős felára a pénzügyi teljesítésig hátralévő időpontra [HUF/EUR]. 9.3. 𝑃𝑃𝑃𝑃13#)[𝑑𝑑𝑑𝑑]𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸: a tárgyévi korrekciós időszak d-edik kereskedési napi határidős havi zsinórtermék elszámolási ára [EUR/MWh]. 9.4. 𝑄𝑄𝑄𝑄13#) H+)%%[𝑑𝑑𝑑𝑑]1-: a határidős havi zsinórtermékkel fedett frissített mennyiségnek a tárgyhavi korrekciós időszak d-edik kereskedési napján beszerzett és a pénzügyi teljesítés időpontjában elszámolt mennyisége [MWh]. 9.5. 𝐷𝐷𝐷𝐷𝐸𝐸𝐸𝐸𝐻𝐻𝐻𝐻, $()%*$+,: a tárgyévi korrekciós időszak határidős havi zsinórtermékek beszerzéséhez kapcsolódó határidős devizabeszerzés előretekintően elismert költségtömege [HUF]. 9.6. N: a tárgyévi korrekciós időszak hónapjainak száma. 9.7. Egy euró vásárlásának adott kereskedési napi határidős felárának meghatározása 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]1- = 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]%4@, ∙DE 1 + 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐵𝐵𝐵𝐵𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]1- ∙𝐻𝐻𝐻𝐻𝑀𝑀𝑀𝑀[𝑑𝑑𝑑𝑑]/360 1 + 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐵𝐵𝐵𝐵𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]1- ∙𝐻𝐻𝐻𝐻𝑀𝑀𝑀𝑀[𝑑𝑑𝑑𝑑]/360K ∙(1 + 𝑆𝑆𝑆𝑆𝑃𝑃𝑃𝑃) −1N 9.7.1. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐻𝐻𝐻𝐻𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]%4@,: az MNB által a tárgyévi korrekciós időszak d-edik napjára publikált EUR/HUF napi árfolyam [HUF/EUR]. 9.7.2. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐵𝐵𝐵𝐵𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]1-: a tárgyévi korrekciós időszak d-edik vásárlási napján a vásárlástól a pénzügyi teljesítésig hátralévő napokra számított BUBOR [kamatláb %-os formában]. 9.7.3. 𝐻𝐻𝐻𝐻𝑀𝑀𝑀𝑀[𝑑𝑑𝑑𝑑]: a tárgyévi korrekciós időszak d-edik vásárlási napján a vásárlástól a pénzügyi teljesítésig hátralévő napok száma. 9.7.4. 𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸𝐸[𝑑𝑑𝑑𝑑]1-: a tárgyévi korrekciós időszak d-edik vásárlási napján a vásárlástól a pénzügyi teljesítésig hátralévő napokra számított EURIBOR [kamatláb %-os formában]. 9.7.5. 𝑆𝑆𝑆𝑆𝑃𝑃𝑃𝑃: a számított határidősdeviza-vételi spread értéke [%]. 9.8. A 9. pont pénzügyi teljesítés időpontjának minősül a havi termék havi teljesítését követő hónap 25. napja. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4121 4. melléklet a 7/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelethez Szolgáltatásminőség figyelembevétele érdekében alkalmazott egyes korrekciós tételek 1. Adott elosztóra vonatkozó szolgáltatásminőségi korrekció meghatározása. 𝑀𝑀𝑀𝑀! = 𝑇𝑇𝑇𝑇𝑇𝑇𝑇𝑇! ∙&𝑏𝑏𝑏𝑏! "#$%$ + 𝑏𝑏𝑏𝑏! "#$&$ + 𝑏𝑏𝑏𝑏! '()*é*) 1.1. 𝑀𝑀𝑀𝑀!: az elosztó tárgyévi (t) költségtömeg meghatározása során figyelembe veendő szolgáltatásminőségi korrekciója. 1.2. 𝑇𝑇𝑇𝑇𝑇𝑇𝑇𝑇!: az elosztó tárgyévre (t) elismert tőkeköltsége. 1.3. 𝑏𝑏𝑏𝑏! "#$%$: az elosztó tárgyévi (t) villamosenergia-ellátás nem tervezett megszakadásának átlagos gyakoriságához (SAIFI) kapcsolódó korrekciós résztényezője. 1.4. 𝑏𝑏𝑏𝑏! "#$&$: az elosztó tárgyévi (t) villamosenergia-ellátás nem tervezett megszakadásának átlagos időtartamához (SAIDI) kapcsolódó korrekciós résztényezője. 1.5. 𝑏𝑏𝑏𝑏! '()*é*: az elosztó tárgyévi (t) kiesési mutatóhoz kapcsolódó korrekciós résztényezője. 2. Az elosztó 1.3–1.5. alpont szerinti korrekciós résztényezőjének a meghatározása. 𝑏𝑏𝑏𝑏! ',! = 𝑏𝑏𝑏𝑏! ',! ./.0 + 𝑏𝑏𝑏𝑏! ',! *1.2' 2.1. 𝑏𝑏𝑏𝑏! ',! ./.0: az elosztó krt ∈ {SAIFI, SAIDI, kiesés} szerinti tárgyévi (t) alapkorrekciós résztényezője. 𝑏𝑏𝑏𝑏 ! ',! ./.0 = ⎩ ⎪⎪ ⎨ ⎪⎪ ⎧+0,5% ℎ𝑎𝑎𝑎𝑎 ∆! ',!> 10% é𝑠𝑠𝑠𝑠 𝑎𝑎𝑎𝑎 𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚. 𝑘𝑘𝑘𝑘ö𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑚𝑚𝑚𝑚é𝑚𝑚𝑚𝑚𝑛𝑛𝑛𝑛 𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑡𝑡𝑡𝑡𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣ü𝑣𝑣𝑣𝑣 +0,25% ℎ𝑎𝑎𝑎𝑎 5% < ∆! ',!≤10% é𝑠𝑠𝑠𝑠 𝑎𝑎𝑎𝑎 𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚. 𝑘𝑘𝑘𝑘ö𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑚𝑚𝑚𝑚é𝑚𝑚𝑚𝑚𝑛𝑛𝑛𝑛 𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑡𝑡𝑡𝑡𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣ü𝑣𝑣𝑣𝑣 0% ℎ𝑎𝑎𝑎𝑎 0% < ∆! ',!≤5% é𝑠𝑠𝑠𝑠 𝑎𝑎𝑎𝑎 𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚. 𝑘𝑘𝑘𝑘ö𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑚𝑚𝑚𝑚é𝑚𝑚𝑚𝑚𝑛𝑛𝑛𝑛 𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑡𝑡𝑡𝑡𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣ü𝑣𝑣𝑣𝑣 0% ℎ𝑎𝑎𝑎𝑎 −5% ≤∆! ',!≤0% −0,25% ℎ𝑎𝑎𝑎𝑎 −10% ≤∆! ',!< −5% −0,5% ℎ𝑎𝑎𝑎𝑎 ∆! ',!< −10% 2.2. 𝑏𝑏𝑏𝑏! ',! *1.2': az elosztó krt ∈ {SAIFI, SAIDI, kiesés} szerinti tárgyévi (t) szankciós korrekciós résztényezője. 𝑏𝑏𝑏𝑏 ! ',! *1.2' = L−0,5% ℎ𝑎𝑎𝑎𝑎 ∆! ',!< 0% é𝑠𝑠𝑠𝑠 𝑎𝑎𝑎𝑎 𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚. 𝑘𝑘𝑘𝑘ö𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑚𝑚𝑚𝑚é𝑚𝑚𝑚𝑚𝑛𝑛𝑛𝑛 𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚 𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑡𝑡𝑡𝑡𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣ü𝑣𝑣𝑣𝑣 0% 𝑣𝑣𝑣𝑣𝑒𝑒𝑒𝑒𝑛𝑛𝑛𝑛é𝑏𝑏𝑏𝑏 𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣𝑣 2.3. ∆! ',!: az elosztó tárgyévi (t), 3. pont szerint számított szolgáltatásminőségi elmozdulása. 3. A tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év és a tárgyévet megelőző harmadik, negyedik és ötödik év tényadatai alapján számított szolgáltatásminőség elmozdulás meghatározása. ∆! ',!= N1 − ∑ 𝑋𝑋𝑋𝑋 !34 ',! 5 467 ∑ 𝑋𝑋𝑋𝑋!3' ',! 8 '69 Q ∙100% 3.1. 𝑋𝑋𝑋𝑋 !34 ',! : az elosztó krt ∈ {SAIFI, SAIDI, kiesés} szerinti szolgáltatásminőségi mutatójának tényértéke a tárgyévet megelőző j-edik évben (t−2, t−3, t−4). 3.2. 𝑋𝑋𝑋𝑋 !3' ',! : az elosztó krt ∈ {SAIFI, SAIDI, kiesés} szerinti szolgáltatásminőségi mutatójának tényértéke a tárgyévet megelőző k-adik évben (t−3, t−4, t−5). 4122 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének 8/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelete az árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőző, a villamos energia hálózati engedélyesek indokolt költségeinek meghatározásához szükséges eszköz- és költségfelülvizsgálatra vonatkozó módszertanról [1] A villamos energiáról szóló törvénynek a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges módosítására figyelemmel szükségessé vált az  árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőző eszköz- és költségfelülvizsgálat módszertani követelményeinek rendeleti szintű meghatározása 2026. augusztus 31. napjáig. [2] E rendelet célja a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseivel való szabályozási összhang megteremtése, valamint Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódóan a  hálózati tarifák megállapítására vonatkozó reform keretében vállalt mérföldkő teljesítése. [3] E rendelet célja továbbá az árszabályozási ciklus induló rendszerhasználati díjainak megállapítását megalapozó indokolt költségek meghatározásához alkalmazott módszerek átlátható és kiszámítható szabályozási keretek közötti megállapítása. [4] A  Hivatal a  villamos energiáról szóló  törvényben foglalt jogszabályi célok megvalósítása érdekében olyan ösztönzési keretrendszert érvényesít, amely az indokolt működési és tőkeköltségek elismerésén túlmutatóan a működési hatékonyság és a hálózati veszteségcsökkentés előmozdítását, a szolgáltatásminőség és az ellátásbiztonság növelését, a beruházások és a  hálózatfejlesztések megvalósítását, az  okos hálózatok kiépítését és az  energiapolitikai célok támogatását, valamint a külső támogatási források aktív bevonását és hatékony felhasználását szolgálja. [5] A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 12.  § tekintetében a  villamos energiáról szóló 2007.  évi LXXXVI.  törvény 170.  § (5)  bekezdés 9.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013.  évi XXII.  törvény 12.  § i)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal), valamint b) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. § 22. pontja szerinti hálózati engedélyes gazdasági társaságra (a továbbiakban: engedélyes). 2. Alapelvek 2. § A Hivatal az árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőző költség-felülvizsgálat során a) érvényesíti a legkisebb költség elvét, b) az indokolt költségek meghatározásakor törekszik a  hatékony működés, a  megfelelő szolgáltatásminőség, az  ellátásbiztonság, a  fenntartható hálózatfejlesztés, a  gazdasági kiszámíthatóság és a  fogyasztói érdekek védelme közötti egyensúly biztosítására, c) az engedélyes a VET 141.  § (11)  bekezdésében, valamint a  villamos energia, földgáz és távhő iparágakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése szerint szolgáltatott adatok alapján számításokat végez, szükség esetén becsléssel él, vagy indokolt esetben kiszűri az  engedélyes részéről elismertetni kívánt, de megfelelő adatszolgáltatással alá nem támasztott költségadatokat, d) érvényre juttatja az engedélyes alátámasztási kötelezettségének elvét, amely szerint az engedélyesköteles tevékenységhez kapcsolódó, tételesen meghatározott költségek indokoltságát az  engedélyesnek kell alátámasztania, azzal, hogy műszaki-gazdasági vagy egyéb alátámasztás hiányában a Hivatal az adott költséget nem ismeri el, e) alkalmazza az  el nem ismert költség mechanizmusát, amely szerint a  Hivatal nem ismeri el azokat a költségeket, amelyekről az 1–3. melléklet szerinti módszertan úgy rendelkezik, vagy amelyek tekintetében a módszertanból észszerűen az következik, hogy nem az engedélyes tevékenységének ellátása érdekében vagy nem a legkisebb költség elvének megfelelően merültek fel, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4123 f) biztosítja az  azonos tételre vonatkozó kiszűrések halmozódásának elkerülését annak érdekében, hogy az  egyes módszertani elemek egymással párhuzamosan vagy egymást követő alkalmazása során egy indokolatlannak tekintett tétel többször ne kerüljön kiszűrésre, g) érvényre juttatja a transzparencia elvének való megfelelést. 3. Értelmező rendelkezések 3. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. árelőkészítési év: az árszabályozási ciklus kezdőévét megelőző naptári év, 2. árszabályozási ciklus: az  árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontjának megállapításáról szóló rendelet szerinti árszabályozásra vonatkozó négyéves időszak, 3. bázisév: a költségfelülvizsgálati évet megelőző utolsó lezárt és auditált üzleti év, 4. IFRS: az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, 5. indokolt költség: az árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontjának megállapításáról szóló rendelet szerinti – e rendeletben meghatározott rendelkezések alapján elismerhető – költség, 6. közreműködő szolgáltató: a  hálózati engedélyes részére közvetlenül vagy közvetve szolgáltatást nyújtó, a hálózati engedélyesre költséget áthárító jogi személy, 7. tárgyév: az  árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontjának megállapításáról szóló rendeletben megjelölt árszabályozási ciklus kezdő időpontjának éve, 8. transzferár vizsgálat: az  a  vizsgálat, amelynek keretében a  költségek költségnemi vizsgálatán belül azon igénybe vett szolgáltatásokat kell vizsgálni, amelyek esetében a  szállító fél az  engedélyes kapcsolt vállalkozása. (2) Az e rendeletben nem szabályozott fogalmakat a) a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet, b) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.), c) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.), d) a VET, e) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, f) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény, g) az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény, h) a villamos energiáról szóló 2007.  évi LXXXVI.  törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VET Vhr.), i) az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet, j) a villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő egyes adatszolgáltatásokról szóló 6/2008. (VI. 18.) KHEM rendelet, k) a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának a 2021. április 1. napjával induló árszabályozási ciklusra vonatkozó keretszabályairól szóló 12/2020. (XII. 14.) MEKH rendelet 2024. október 1. napján hatályos rendelkezései, l) a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának a 2025. január 1. napjával induló árszabályozási ciklusra vonatkozó keretszabályairól szóló 4/2024. (VI. 14.) MEKH rendelet szerint kell értelmezni. 4. Az eszköz- és költség-felülvizsgálatra vonatkozó módszertan szabályai 4. § (1) Az  árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálatra vonatkozó módszertant (a továbbiakban: módszertani útmutató) az 1–3. melléklet állapítja meg, azzal, hogy a Hivatal a költség- felülvizsgálat során a  módszertani útmutatóban nem szabályozott, egyéb szakmai-módszertani szempontot alkalmazhat a hatékony működés, a hálózatbiztonság vagy a gazdasági kiszámíthatóság érdekében, ha azt előre nem látható körülmény indokolja. (2) Az (1) bekezdés szerinti egyéb szakmai-módszertani szempont alkalmazását a Hivatal a VET 143. § (5) bekezdése szerinti határozatában indokolja. 4124 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám (3) A  Hivatal által alkalmazott, – a  villamos energia, földgáz és távhő iparágakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségre figyelemmel – az  elosztók költség- felülvizsgálata során a  felülvizsgálat céljára vezetett nyilvántartások, valamint a  költségek hozzárendelésének és felosztásának vizsgálatára vonatkozó egyes szabályokat a 4. melléklet határozza meg. 5. § (1) A  Hivatal az  árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálat (a továbbiakban: költség-felülvizsgálat) során jogcímek és mérték szerint a) a működési költségeket, b) a tárgyi eszközök és immateriális javak értékét, c) az értékcsökkenési leírást, d) a tőkeköltséget, e) a hálózati veszteséget, f) a különdíjas szolgáltatások költségeit, valamint g) a bevételeket vizsgálja. (2) A Hivatal a költség-felülvizsgálat során egyedi mérlegelés alapján jogosult a bázisévben és az árelőkészítési évben már megkezdett vagy indítani tervezett beruházások, valamint a projektek költségeit és azok várható megtérülését figyelembe venni. 6. § (1) A költség-felülvizsgálat alapját – a (4) és (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a bázisév tényadatai képezik. (2) A bázisév tényadatainak vizsgálata során külön kell választani a) a jogszabály alapján a folyó működéshez tartozó költségeket, b) a nem minden évben, de ismétlődően felmerülő költségeket, c) az egyszeri költségeket, d) az árszabályozási ciklusban fel nem merülő költségeket és e) az árelőkészítési évben kihirdetett jogszabályváltozás által az árszabályozási ciklus kezdőévétől közvetlenül érintett, az árelőkészítési évben már felmerült vagy felmerülő költségeket. (3) A (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti költségek indokoltságáról a Hivatal egyedi vizsgálat keretében, a legkisebb költség elvének érvényesítésével – eszköz, költségfajta és mérték szempontjából történő mérlegelés alapján – dönt. Az indokoltnak minősített költségeket a Hivatal az árszabályozási ciklus tervezett hosszára időarányosan elosztva veszi figyelembe. (4) Időbeliségükben is vizsgált költségelemek esetében figyelembe kell venni az  előző költség-felülvizsgálat alapját képező bázisév tényadatait, valamint az előző árszabályozási ciklus árelőkészítési év naptári évének és az azt követő két naptári évének tényadatait is. (5) A Hivatal jogosult a) az új, korábban fel nem merült költségek esetében az engedélyes előzetes előrejelzése, hitelt érdemlő módon igazolt adatok szolgáltatása és a költség indokoltsága alapján az árelőkészítési év várható adatait, valamint b) a költség-felülvizsgálat során a bázisévben és az árelőkészítési évben már megkezdett vagy indítani tervezett beruházások, projektek költségeit és azok várható megtérülését figyelembe venni. 7. § (1) Az  árszabályozási ciklus induló áraiban kizárólag olyan költség minősül indokoltnak és ismerhető el, amely szükséges a hálózati engedélyes engedélyköteles tevékenységéhez vagy az általános működéséhez, és a) a bázisévben ténylegesen felmerült, b) az árelőkészítési évben bizonyíthatóan felmerült vagy felmerül, vagy c) az  árszabályozási ciklus tartama alatt jogszabályi kötelezettségből fakadóan, dokumentumokkal alátámasztható módon, szükségesség alapján merül fel. (2) Ha a költség az engedélyes általános működéséhez szükséges, akkor az adott tevékenységre a VET Vhr. 20. számú melléklete szerinti számviteli szétválasztási szabályzatban foglaltaknak megfelelően felosztott költségrész vehető alapul. (3) Az  adott költségtétel számviteli elszámolása vagy az  állami adóhatóságnak az  adott tétellel kapcsolatos állásfoglalása önmagában nem eredményezi az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelést. (4) Az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére áttért engedélyes esetében az e rendeletben meghatározott kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4125 5. Záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet 2026. augusztus 30-án lép hatályba. 9. § E rendeletet a  villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának a  2025.  január 1.  napjával induló árszabályozási ciklusra vonatkozó keretszabályairól szóló 4/2024.  (VI. 14.) MEKH rendelet szerinti árszabályozási ciklus tekintetében azzal kell alkalmazni, hogy a) a  2025–2028. árszabályozási ciklus induló árainak újbóli meghatározására nem kerül sor, a  költség- felülvizsgálat nem kezdődik meg ismételten, és b) e  rendelet nem érinti a  2024. és 2025. évben kiadott, már véglegessé vált, H 4437/2024. és H2995/2025. számú díjmegállapításról szóló határozatokat. 10. § Ez a rendelet a) a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg, valamint b) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 11. § A villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának a  2025. január 1.  napjával induló árszabályozási ciklusra vonatkozó keretszabályairól szóló 4/2024.  (VI. 14.) MEKH rendelet 7.  §-ában az „a Hivatal által a  honlapján közzétett, a  VET 143.  § (3)  bekezdés a)  pontja szerinti módszertani útmutató tartalmazza.” szövegrész helyébe az „az árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőző, a  villamos energia hálózati engedélyesek indokolt költségeinek meghatározásához szükséges eszköz- és költségfelülvizsgálatra vonatkozó módszertanról szóló rendelet tartalmazza.” szöveg lép. 12. § (1) A  villamos energia rendszerhasználati díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2024.  (XI. 14.) MEKH  rendelet [a  továbbiakban: 10/2024.  (XI. 14.) MEKH rendelet] 33.  § (1)  bekezdése a  következő 12.  ponttal egészül ki: (Az elosztó a felhasználók részére külön díj megfizetése nélkül, ingyenesen köteles biztosítani a 31. §-ban meghatározott, külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokat a következő esetekben:) „12. a  31.  § (1)  bekezdés 3.  pontjában meghatározott szolgáltatások tekintetében a Vhr. 14/B.  § (2a)  bekezdése szerinti jog alapján a  14/B.  § (2b)  bekezdése szerint a  felhasználó által választott felhasználási helyen az  első okosmérő felszerelése vagy nem okosmérőnek okosmérőre történő cseréje.” (2) A 10/2024. (XI. 14.) MEKH rendelet a) 33. § (1) bekezdés 10. pontjában a „betekintés, és” szövegrész helyébe a „betekintés,” szöveg, b) 33. § (1) bekezdés 11. pontjában a „hozzáférés.” szövegrész helyébe a „hozzáférés, valamint” szöveg lép. Dr. Juhász Edit s. k., elnök 4126 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 1. melléklet a 8/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelethez Módszertani útmutató 1. Bevezető rész 1.1. A Hivatal költség-felülvizsgálata keretében az indokoltsági vizsgálatának közvetlen eredménye az engedélyesenként külön-külön számított indokolt költségtömeg meghatározása, amely az országosan egységes díjképzés –, valamint a VET 3. § 22. pontja szerinti elosztó esetében a VET 142. § (6) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetés – alapjául szolgál. 1.2. A költségfelülvizsgálat kerete 1.2.1. A költség-felülvizsgálat során a Hivatal 1.2.1.1. az engedélyes auditált mérlegeit és eredménykimutatásait, a társasági szintű számviteli éves beszámolók kiegészítő mellékletének részeként elkészített tevékenységi beszámolók, szintetikus és analitikus számviteli nyilvántartásokat, valamint az azok elkészítésénél alapul vett költségallokációs elveket, számviteli alapbizonylatokat, számításokat, statisztikákat, 1.2.1.2. az engedélyes számviteli szétválasztási kötelezettségének teljesülését igazoló dokumentumokat, szabályzatokat, 1.2.1.3. az engedélyes és a közreműködő szolgáltató közötti szerződéseket, az abban foglalt szolgáltatásokról rendelkezésre álló piaci információkat, 1.2.1.4. a költség-felülvizsgálat által érintett közreműködő szolgáltatók és alvállalkozóik 1.2.1.1. és 1.2.1.3. pontban sorolt adatait, dokumentumait, amelyek az engedélyeseken keresztül kerülnek rendelkezésre bocsátásra, 1.2.1.5. az engedélyes tevékenységet érintő piaci adatokat, statisztikai adatokat, előrejelzéseket – ideértve az infláció, beruházási és bér indexeket, árfolyamokat, jogszabályváltozásokat –, egyedileg értékelendő eszköz- és költségváltozásokat, mennyiségi-, ár- és naturália-változásokat, figyelembe véve a legkisebb költség elvét, a működési hatékonyságot és a működési hatékonyság elvárt javulását, 1.2.1.6. az engedélyes által a Hivatal részére rendszeresen vagy esetileg teljesített adatszolgáltatásokat, 1.2.1.7. szükség esetén soron kívüli adatszolgáltatásokat, 1.2.1.8. az összehasonlítással elemzett költségek esetében az adat forrásának megjelölése mellett a felhasznált piaci adatokat, statisztikai adatokat, nyilvános adatbázisok adatait, valamint 1.2.1.9. más, a Hivatal által felügyelt engedélyesi körbe tartozó szolgáltatók hasonló tevékenységeinek jellemzőire vonatkozó adatokat, információkat használja fel. 1.3. A költség-felülvizsgálat általános szabályai 1.3.1. Az indokoltsági vizsgálat szerkezete 1.3.1.1. Az indokoltság tartalmi vizsgálata a költségnem (jogcím) és a mérték (nagyság) szempontjára is kiterjed. Az árszabályozási ciklus induló áraiban elismerhető indokolt mérték megítélése során a Hivatal többoldalú, az adott költségtétel jellegéhez igazított megközelítést alkalmaz. 1.3.1.2. A felmerült költségek indokoltságának vizsgálata több szinten – ideértve az engedélyköteles tevékenység és nem engedélyköteles tevékenység költségeinek vizsgálatát, vagy az igénybe vett szolgáltatásokon belül azoknak a vizsgálatát, amelyeket kapcsolt vállalkozástól vettek igénybe – és több irányból történik. Az engedélyesköteles tevékenység költségei vizsgálat alá kerülnek 1.3.1.2.1. a 3. alcím szerinti költségnemenkénti bontásban, és 1.3.1.2.2. a 4. alcím szerinti költségviselőnkénti bontásban is. 1.3.1.3. A kapcsolt vállalkozásoktól igénybe vett szolgáltatások költségei, valamint az engedélyes tevékenység (tevékenységrész) más vállalkozás által való végzésének költségei külön-külön is vizsgálat tárgyát képezik (transzferár vizsgálat, valamint kiszervezett tevékenységek költségeinek vizsgálata). 1.3.1.4. Az engedélyes tevékenység költségeinek alakulását a Hivatal a rendszeresen ismétlődő, illetve a rendszeresen, de nem minden évben felmerülő költségelemek esetében elsősorban több évre visszatekintő 1.3.1.4.1. időbeliség tekintetében (a továbbiakban: dinamikus vizsgálat), vagy 1.3.1.4.2. az engedélyes vállalkozáson kívüli összehasonlítási alappal való összevetésben (benchmark vizsgálat) vizsgálja. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4127 1.3.1.5. A jogszabályi kötelezettségen alapuló áru-, eszköz- vagy szolgáltatás-beszerzések közbeszerzésből vagy központosított közbeszerzési eljárásból származó költségei jogcím szerint és mértékében is indokoltnak minősülnek. 1.3.1.6. A nem jogszabályi kötelezettségen alapuló áru-, eszköz- vagy szolgáltatás-beszerzések esetében az indokoltságot a közbeszerzési eljárások esetében is a Hivatal jogosult vizsgálni, a közbeszerzés ténye nem igazolja a legkisebb költség elvének megvalósulását, vagy az indokoltságot. A költség-felülvizsgálatnak nem része a közbeszerzési eljárások elemzése. 1.3.1.7. A Hivatal a költség-felülvizsgálat során az Sztv. 16. § (5) bekezdése szerinti költség-haszon összevetés elv figyelembevételével abszolút vagy relatív lényegességi küszöbértéket határozhat meg. Adott gazdasági esemény vagy eseménycsoport lényegességi küszöb mentén történő vizsgálata során az azonos jogcímen, a teljes vizsgált üzleti évben elszámolt költségtömeget kell figyelembe venni, függetlenül az azt alkotó egyedi ügylet számától. A forintban meghatározott, az adott engedélyes méretét is figyelembe vevő küszöbérték alatti költségek esetén a Hivatal és a vizsgált engedélyes oldalán rendelkezésre álló erőforrások és elérhető információk hatékonyabb felhasználása érdekében a Hivatal vizsgálati módszertani egyszerűsítéseket alkalmazhat. 1.3.1.8. A Hivatal által indokolatlannak minősített tételek következtében fellépő közvetett eredménymódosító hatásokat a Hivatal nem vezeti át azzal, hogy egyedileg mérlegelt, a hálózati engedélyes által indokolt és számszerűsített esetben – ideértve a bérköltségek módosítása esetén a szociális hozzájárulási adó, vagy az engedélyes kérésére egyedi mérlegelés alapján felmerülő tételeket is – a Hivatal eltérhet. 1.3.1.9. Amennyiben az engedélyesnél az Sztv. 25. § (3) bekezdése szerint aktiválható átszervezési költségek merültek fel a bázisévben, akkor az átszervezés aktivált értéke egyedi elbírálás alapján bekerülhet az elismert eszközök közé úgy, hogy annak értékcsökkenése része lehet az elismert értékcsökkenésnek, de magát az elismert eszközértéket nem növelheti, tőkeköltség alapjául nem szolgálhat. 1.3.1.10. A Hivatal a VET 142. § (5) bekezdése alapján mérlegeli olyan – a költségfelülvizsgálattal közvetve összefüggő – egyedi ösztönző tétel elismerését, amely az indokolt költségek, illetve a hatékony működés esetén ténylegesen felmerülő költségek mellett lehetővé teszi a szükséges hálózati beruházások megfelelő szinten történő elvégzését, a hálózatok működőképességének biztosítását. 1.3.1.11. Ha az éves beszámoló az IFRS-ek szerint kerül elkészítésre, akkor 1.3.1.11.1. az engedélyes a folytatódó és megszűnt tevékenységekből származó bevételeket, kapcsolódó költségeket és ráfordításokat az érintett sorokon együttesen adja meg, a folytatódó és megszűnt tevékenységek megbontása előtt, 1.3.1.11.2. amennyiben az engedélyes a saját előállítású eszközök aktivált értékéhez és a saját termelésű készletek állományváltozásához kapcsolódó költségeket nettó módon számolta el, úgy az ezekhez kapcsolódóan elszámolt költségek összegét (nettósítás hatása nélkül) a megfelelő költség sorokon kell bemutatnia, 1.3.1.11.3. ha az engedélyes az IFRS 11 Közös megállapodások című standard hatálya alá eső közös megállapodás alapján végzett tevékenységének elszámolása eltér a Sztv. szerinti elszámolástól, akkor az e tevékenységre vonatkozó az anyagjellegű ráfordítások értékét, a személyi jellegű ráfordítások értékét, a biztosítások értékét, az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások értékét, valamint a pénzügyi bevételek és a pénzügyi ráfordítások értékét úgy határozza meg, mintha ennek a tevékenységnek a teljesítményét a Sztv. szerint számolta volna el. 2. Tevékenységek számviteli szétválasztásának vizsgálata 2.1. A költség-felülvizsgálat keretében a Hivatal megállapítja, hogy 2.1.1. az engedélyes számviteli szabályozása tartalmaz-e a jogszabályban előírt részletes leírást a bevételek, költségek, ráfordítások és eszközök – szükség szerint megfelelően megválasztott vetítési alapok segítségével történő – tevékenységenkénti megosztására vonatkozóan, valamint 2.1.2. az engedélyes rendelkezik-e az egyes költségekről és ráfordításokról a 2.1.1. pontnak megfelelő számviteli nyilvántartással, 2.1.3. megfelelően történt-e az egyes engedélyesnél a tevékenységenkénti tényleges megosztás figyelembe véve a 2.1.1. pont szerinti rendelkezést is, 2.1.4. azonosítható-e hiba vagy hibás módszer az engedélyes által alkalmazott megosztással kapcsolatban, és szükséges-e emiatt a megosztás felülvizsgálata, módosítása, 2.1.5. az engedélyes megfelelően választott-e meg a vetítési alapokat az egyes tevékenységekhez nem közvetlenül rendelt (a vetítési alap segítségével az engedélyesre osztott) költségek esetében. 2.2. Az engedélyesnek be kell mutatnia alátámasztva és indokolással ellátva az általa alkalmazott vetítési alapokat. A vetítési alapokat a Hivatal egyedileg bírálja el. Ha az alkalmazott vetítési alap alátámasztása nem fogadható el – mert nincs megfelelő oksági kapcsolat a költség felmerülés és a vetítési alap között, és ezáltal nem igazolt a megbízható és valós kép –, akkor a Hivatal a vetítési alap módosítására tesz javaslatot. Az engedélyes a módosított vetítési alapok alkalmazásával 4128 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám elvégezi a költségfelosztást. Az auditált tevékenységi beszámolókban foglalt tevékenységenkénti költségfelosztástól a vizsgálat keretében a Hivatal eltérhet. 2.3. A Hivatal a bevétel és az ahhoz kapcsolódó költségek vonatkozásában vizsgálja, hogy azokat az engedélyes a szétválasztási szabályoknak megfelelőn allokálta. Amennyiben a nem engedélyköteles tevékenységnek számvitelileg kimutatottan aránytalanul magas a jövedelmezősége, vélelmezni kell, hogy a bevételekhez kapcsolódó költségek az indokoltnál nagyobb arányban kerültek allokálásra az engedélyes tevékenységre. E pont alkalmazásában a kiemelkedő jövedelmezőség alatt az adott tevékenység iparági átlagos jövedelmezőségének érdemi felülmúlását kell érteni. 2.4. A nem engedélyköteles tevékenységek elemzése alapján a Hivatal kiegészítő alátámasztást kérhet. Ha az engedélyes az engedélyesköteles tevékenység érdekében felmerültként elszámolt költségek megalapozottságát nem tudja igazolni, a Hivatal az érintett költségtömeget csökkenti. Ha a költségek összege közvetlenül nem számszerűsíthető, a Hivatal becslést alkalmaz. 3. Bevételek és a költségek költségnemenkénti vizsgálata 3.1. Bevételek és egyes költségek költségnemenkénti általános vizsgálata 3.1.1. Bevételek és egyes költségek gazdasági tartalmuk szerinti vizsgálata 3.1.1.01. A költségek statikus szempontú vizsgálata – eltérő rendelkezés hiányában – az engedélyes bázisévi tényszámai alapján történik. 3.1.1.02. A Hivatal ellenőrzi az analitikus nyilvántartások és a kimutatások vizsgálata során a főkönyvi könyveléssel való egyezőséget és a bizonylatokkal való alátámasztottságot. Az árszabályozási ciklus induló áraiban történő figyelembevétel szempontjából a Hivatal alapvetően a felmerült bevételek, költségek, ráfordítások jogcímét vizsgálja függetlenül a megnevezéstől és a könyvelési besorolástól. 3.1.1.03. A költségnemenkénti vizsgálat kezdetét megelőzően a Hivatal vizsgálja, hogy 3.1.1.03.1. az elosztók rendelkeznek-e a 4. melléklet 6. alcím 6.3. és 6.4. pontja szerinti egyes költségekről és ráfordításokról megfelelő analitikus nyilvántartással, valamint 3.1.1.03.2. a 4. melléklet 6. alcím 6.8. pontja szerinti módon kerülnek-e kimutatásra a rész- és altevékenységekre nem felosztandó költségek és ráfordítások. 3.1.1.1. Kiszűrések az elismert működési költségek meghatározásához 3.1.1.1.01. A költség-felülvizsgálat során a Hivatal egyes bevételi- és költségelemeket a más elemek közül kiszűr. 3.1.1.1.02. Ha egyes költségtételek több ok – ideértve az átfedések esetét – alapján is kiszűrhetőek, akkor minden kiszűrendő költségelem csak egyszer, a 3.1.1.1.1–3.1.1.1.6. pontban foglaltaknak megfelelően kerül kiszűrésre. 3.1.1.1.03. Ha az engedélyes által igénybe vett szolgáltatás nyújtója a 3.1.1.1.1–3.1.1.1.6. pontban felsorolt valamely jogcímen terhel át költséget az engedélyesre, akkor a szolgáltatás ellenértékének e részére is a 3.1.1.1. pontban foglaltakat kell alkalmazni. 3.1.1.1.1. Működési költségeknek nem minősülő tételek kiszűrése 3.1.1.1.1.01. A működési költségtömeget a működési költségnek nem minősülő költségeknek az összes költségből történő levonásával kell meghatározni. 3.1.1.1.1.02. A működési költségnek nem minősülő költségek az engedélyes Sztv. alapján összköltségeljárással megállapított eredménykimutatása szerinti anyagjellegű ráfordításaiból, értékcsökkenési leírásaiból, személyi jellegű ráfordításaiból, valamint az egyéb ráfordításai és bevételei egyenlege együttes összegéből kerülnek levonásra. 3.1.1.1.1.03. E pont alkalmazásában működési költségnek nem minősülő költségek alatt a) a 3.1.1.4. pont szerinti hálózati veszteség pótlási költségét, b) a 4. melléklet 3. alcím 3.3. és 3.4. pontjai szerinti hálózati eszközök és hálózati eszközökhöz kapcsolódó eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírást, c) a 3.1.1.3. pont szerinti aktivált saját teljesítmények értékét, d) az eladott áruk beszerzési értékét, e) a közvetített szolgáltatások értékét, f) az elosztó által a VET 142. § (6) bekezdése szerint teljesítendő kiegyenlítő fizetést, g) a VET 178/SZ. § (2) bekezdése szerinti külön jövedelemadót, h) a térítés nélkül átvett eszköz amortizációját, i) a fizetett rendszerhasználati díjakat, j) az átviteli rendszerirányító esetében a rendszerszintű szolgáltatások nyújtásának költségét, valamint M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4129 k) az átviteli rendszerirányító esetében a rendszerirányításhoz kapcsolódó, a VET 144. §-a szerinti éves ármegállapítású tételeket, ideértve a piacintegrációval kapcsolatos tételeket is kell érteni. 3.1.1.1.1.04. A 3.1.1.1.1.03. pont d) alpont – kivéve az elszámolt hálózati veszteség pótlási költségét –, valamint az e)–g) pontban felsorolt tételek a költség-felülvizsgálat további részében nem kerülnek figyelembevételre. 3.1.1.1.1.05. A 3.1.1.1.1.03. pont a)–c) alpontban foglalt tételek a 6. alcím, a h) alpont a 7. alcím, a j) és k) alpont szerinti tételek a 8. alcím keretében kerülhetnek elbírálásra. 3.1.1.1.2. Nem indokolt költségek kiszűrése 3.1.1.1.2.01. A nem indokolt költségek a rendszerhasználati díjakban el nem elismerhető költségek és ráfordítások, ideértve a) bírságokat, b) kötbért, c) pótdíj, önellenőrzési pótlékot, d) fizetett perköltséget, e) kártérítést, f) késedelmi kamatot, g) elengedett követeléseket, h) a 3.1.1.6. pont szerinti, az elhárítható okból megsemmisült, vagy hiányzó, illetve fellelt készletek értékét, i) a 4. melléklet 3. alcím 3.2. pontja szerinti egyéb eszközök után elszámolt terven felüli értékcsökkenési leírást, j) menedzserbiztosítások és járulékaikat, k) végkielégítések, törzsgárda jutalom és a munkavégzés alól felmentett személyek időszaki bére, valamint járulékaikat, l) reprezentáció költségeit, m) a versenytilalmi megállapodások alapján kifizetett ellenértéket, n) adományokhoz és támogatásokhoz kapcsolódó kiadásokat, o) munkavállalók részére szervezett rendezvények költségei, p) az adóhatósági megállapítás során a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségeket, q) a jogszabályokban meghatározott felügyelő és irányító testületek minimális taglétszámát meghaladó tagok részére kifizetett megbízási díjak és az járulékait, r) céltartalékképzést, s) az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben a Fehér Bizonyítvány (White Certificate) vásárlására fordított költség, t) azon költségtételek, melyekre az engedélyes gazdasági társaság jogszabály alapján más forrásból (nem rendszerhasználati díjból) kap fedezetet (a kapott forrás mértékéig): ta) állami támogatásokból vagy más jogalanyoktól származó véglegesen átadott pénzeszközök és vissza nem térítendő támogatások, elengedett kölcsönök, hitelek, a készletbevételekből és egyéb visszatérítendő forrásokból finanszírozott költségek; tb) nem saját forrásból finanszírozott tárgyi eszközök és immateriális javak természetéből adódó kiadások, költségek, u) azon, s) pontban szereplő tételeken kívüli költségek és ráfordítások, amelyek egyéb bevételekből megtérülnek – a kapott egyéb bevétel mértékéig, v) egyedi jelleggel felmerült költségeket. 3.1.1.1.2.02. El nem ismerhető költségnek minősül a 3.1.1.1.2.01. pont a)–v) pontban felsorolt költségtétel, amely költség a) figyelembevételét jogszabály zárja ki, b) fedezetét nem a rendszerhasználati díjnak kell képeznie, c) az engedélyesnek felróható magatartás miatt keletkezett, vagy d) az engedélyes tevékenység végzéséhez – figyelemmel a legkisebb költség elvére – nem feltétlenül szükséges. 3.1.1.1.2.03. A 3.1.1.1.2.01. pont a)–v) pontban foglalt tételeket a Hivatal az indokolt költségtömeg meghatározásánál véglegesen kiszűri. 3.1.1.1.3. Jogszabály alapján történő kiszűrések 3.1.1.1.3.01. E pont alkalmazásában a VET 178/SZ. § (1) és (2) bekezdése alapján kiszűrendő tételnek a tranzakciós díj és a közművezetékek után fizetendő adó minősül. 4130 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 3.1.1.1.4. Külön vizsgálandó tételek kiszűrése 3.1.1.1.4.01. A Hivatal vizsgálja a) a piackutatási, hirdetési, marketing költségeket, b) az utazási, szállásköltségeket, c) az egyéb fuvarozási, szállítási, rakodási költségeket, d) a szakértői költségeket, e) az oktatás, tanfolyam, konferencia költségeit, valamint f) a vezető tisztségviselők minimális taglétszámát meghaladó tagok részére kifizetett megbízási díjakat és járulékaikat, g) a 4. melléklet 7. alcím 7.2. pontja szerinti az egyéb árbevételt eredményező tevékenységek költségeit, illetve a ráfordításait, h) a fejlesztésre átadott/kapott pénzeszközök, kivéve a kapott hálózatfejlesztési hozzájárulást (a továbbiakban: HFH) és csatlakozási díjat, i) a térítésmentes eszközátadásokat, kivéve a jogszabály által előírt kötelezettségeket, j) az adott és a kapott támogatásokat, k) az átvállalt kötelezettségeket, l) marketing, reklám, hirdetés, tájékoztatás költségeit, kivéve a jogszabályi kötelezettségből fakadó költségeket, m) fedezett és újra felhasználható anyagokkal kapcsolatos kiadásokat, n) a működési költségként felmerülő követelésekből és egyéb adósságokból eredő, az engedélyes gazdasági társaság által igazoltan behajthatatlan követeléseket, o) nem minden évben, de ismétlődően felmerülő költségeket, p) működőtőke-vizsgálat eredményeként elismert pénzügyi műveletek ráfordítását. 3.1.1.1.4.02. A Hivatal a 3.1.1.1.4.01. pont a)–f) alpontban felsorolt tételeket egyedileg és kiemelten vizsgálja, amelynek eredményeként megállapított indokolatlan költségtételek a költségtömegből levonásra kerülnek, az indokoltnak minősülő összegek a 4. alcím szerinti költségviselőnkénti vizsgálatban kerülnek figyelembevételre. 3.1.1.1.4.03. A részben az egyéb bevételek, egyéb ráfordítások között kimutatott 3.1.1.1.4.01. pont h)–p) alpontban felsorolt tételek indokoltsága az a)–f) ponttól külön vizsgálandó. 3.1.1.1.4.04. A 3.1.1.1.4.01. pont g)–p) alpontban sorolt tételek a 4. melléklet 6. alcím 6.3–6.5. pontja alapján nem osztandók fel rész-, illetve altevékenységekre, az elosztók költségviselőnkénti vizsgálatában nem vesznek részt. Ezek a tételek tehát először kivételre kerülnek a további általános vizsgálatok alapját képező költségtömegből, majd a külön vizsgálatuk során indokoltnak minősített részük a költségviselőnkénti vizsgálatot követően kerül hozzáadásra az indokolt költségtömeghez. 3.1.1.1.4.05. A 3.1.1.1.4.01. pont a)–p) alpontban felsorolt tételeken felül a Hivatal egyedileg dönthet egyes, az adat vagy alátámasztottság hiányában kérdéses költségtételek, egyedileg elbírálandó tételek, szolgáltatásminőség, működés átláthatósága vizsgálatán alapuló korrekciós tételek elismeréséről vagy kiszűréséről, ösztönző vagy szankcionáló típusú díjkorrekció alkalmazásáról. 3.1.1.1.5. Vizsgálattechnikai kiszűrések 3.1.1.1.5.01. A 4. melléklet 6. alcím 6.5. pontja szerint a 4. melléklet 6. alcím 6.3. és 6.4. pontja szerinti költségek és ráfordítások nem osztandók fel rész-, illetve altevékenységekre. Az előző pontokban ilyenként fel nem sorolt tételek: a) madárvédelmi költségek; b) mérők mintavételes hitelesítésének eljárási díja; c) a Hivatal részére fizetendő felügyeleti díj; d) az engedélyes által fizetett egyéb hatósági díjak, illetékek és járulékok (fajtánként) – amelyeket költségként számolnak el; e) egyéb ráfordítások között nyilvántartott adók (fajtánként); f) az engedélyes által fizetett egyéb hatósági díjak, illetékek és járulékok (fajtánként) – amelyeket ráfordításként számolnak el; g) a 4. melléklet 3. alcím 3.2. pontja szerinti egyéb eszközök után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás. 3.1.1.1.5.02. A 3.1.1.1.5.01. pont a)–f) alpontban sorolt költségek az elosztók költségviselőnkénti vizsgálatában nem vesznek részt, a költségviselőnkénti vizsgálat megkezdése előtt átmenetileg kivételre kerülnek a további általános vizsgálatok alapját képező költségtömegből. A költségviselőnkénti vizsgálat után az indokolt költségtömeghez – mint vizsgálat nélkül indokoltnak minősülő tételek – egészükben visszaadásra kerülnek. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4131 3.1.1.1.5.03. A 3.1.1.1.5.01. pont g) alpont szerinti tétel teljes (tény)összegében részt vesz a résztevékenységek költségeinek összehasonlító vizsgálatában azzal, hogy az összehasonlító vizsgálatot követően a résztevékenységi összehasonlító vizsgálat által összességében indokoltnak minősített költségeknek az összehasonlító vizsgálatba vont költségtömeghez viszonyított arányának megfelelő százaléka levonásra kerül az indokolt működési költségtömegből figyelemmel arra, hogy az eszköz- és értékcsökkenési vizsgálati szakaszban kerül elbírálásra. 3.1.1.1.6. További kiszűrések az Átviteli rendszerirányító vonatkozásában 3.1.1.1.6.01. A Hivatal a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló kormányrendelet szerinti kötelező átvételi rendszer (a továbbiakban: KÁT) és a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti METÁR rendszerek működtetésével összefüggésben felmerült költségeket kiszűri figyelemmel arra, hogy azok a rendszerhasználati díjak megállapítása szempontjából nem minősülnek indokolt költségnek. 3.1.1.1.6.02. A költségek elkülönített nyilvántartását és számítását az engedélyes adatszolgáltatása alapján a Hivatal ellenőrzi. 3.1.1.2. Árbevételi tételek 3.1.1.2.01. A Hivatal vizsgálja az engedélyesek Sztv. 72–75. §-a szerinti, a bázisévi árbevételének jogcímek szerinti összetételét, amelyek a) a VET 142. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díjakból származó árbevételek, b) hatóságilag egyéb módon szabályozott – ideértve a csatlakozási díjakat, a külön díjakat, a Mértékadó Éves Fogyasztás (a továbbiakban: MÉF) eltérést, kiegyenlítő energiát – tételekből származó árbevételek, c) az a) és b) alpontokba nem tartozó árbevételek. 3.1.1.2.02. A vizsgálat során a Hivatal az elosztók esetében vizsgálja a 4. melléklet 7. alcím 7.2. pontjában meghatározottak teljesülését is. 3.1.1.2.03. A 3.1.1.2.01. pont b) és c) alpont szerinti árbevételi tételek költségelismerés során történő figyelembevételről a Hivatal a fenti tételekkel szemben kimutatott költségek és az engedélyesek kapcsolódó nyilvántartásainak vizsgálata alapján dönt. 3.1.1.3. Aktivált saját teljesítmények értékére vonatkozó szabályok 3.1.1.3.01. A Hivatal az aktivált saját teljesítmények címen kimutatott bázisévi bevételeket a 3.1.1.1.1. alpontnak megfelelően csökkentő tételként veszi figyelembe. 3.1.1.3.02. Az engedélyes a Hivatalnak történő adatszolgáltatását akként teljesíti, hogy az aktivált saját teljesítményeket költségnemek szerinti bontásban kerül bemutatásra annak érdekében, hogy a költség-ráosztás konzisztenciája, valamint az aktivált saját teljesítmények bekerülési költségeinek kiszűrése ellenőrizhető legyen. 3.1.1.4. Anyagjellegű ráfordításokra vonatkozó szabályok 3.1.1.4.01. Az engedélyben felsorolt tevékenységekhez nem tartozó, de az engedélyes által végzett további tevékenységekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó, az Sztv. 78. §-a szerinti anyagjellegű ráfordítások nem ismerhetők el indokolt költségként az árszabályozási ciklus induló árainak megállapítása során figyelembe véve a 4. melléklet 6. alcím 6.6. pontját. Az Sztv. 78. § (2) bekezdése szerinti bázisévi anyagköltségek közül a 3.1.1.1.1. alpontnak megfelelően kiemelésre kerülnek a 4. melléklet 6. alcím 6.3.3. és 6.3.6. pontja szerinti, működési költségnek nem minősülő és külön módszertanok szerint vizsgált költségek, ideértve a) az aktivált saját teljesítmények létrehozásával összefüggésben elszámolt anyagköltségeket, valamint b) a hálózati veszteség pótlására beszerzett villamos energia költségét, amennyiben az az anyagköltségek között került kimutatásra. A b) pont szerinti költségek indokolt mértékét a Hivatal a 6. alcím szerinti vizsgálati szakaszban, külön számítással határozza meg. 3.1.1.4.02. Az Sztv. 78. § (3) bekezdése szerinti igénybe vett szolgáltatások nagyságának – az induló árak szempontjából tekintett – indokoltságát kiemelten kell vizsgálni a kapcsolt féltől igénybe vett szolgáltatások, a harmadik féltől igénybe vett tevékenységek, valamint a szakértői és tanácsadási díjak tekintetében. 4132 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 3.1.1.4.03. A Hivatal a szakértői és tanácsadási díjak indokoltságának vizsgálatát e tételek (szolgáltatások) szükségességi, az általuk elérhető gazdasági előnyök, valamint az ilyen költségek időbeli alakulása szempontjából végzi el (dinamikus vizsgálat). A nem minden évben, de rendszeresen fölmerülő szakértői és tanácsadási költségek indokoltsági vizsgálata a bázisévvel záruló négyéves időszak adatai alapján történik. 3.1.1.4.04. Az engedélyes köteles bemutatni, hogy szükséges az adott szakértői tevékenység. A szakértői tevékenység szükségességét a következő szempontok alapján kell alátámasztani: a) a szakértői vagy tanácsadási szerződés céljának bemutatása a működés fenntartása vagy fejlesztése terén, b) a szakértői vagy tanácsadási szerződés összességében alacsonyabb költséget jelent az engedélyes számára, mintha az engedélyes maga (szervezete) végezte volna el a feladatot. 3.1.1.4.05. Amennyiben a szolgáltatás kapcsolt féltől került igénybevételre, akkor az indokolt költség a 3.2.1. pontban foglaltak szerint kerül megállapításra. 3.1.1.4.06. A Hivatal az anyagköltségek és az igénybe vett szolgáltatások értékének vizsgálatát – a beérkező adatok alapján a költségfelülvizsgálat során számszerűsített – lényegességi küszöb alkalmazásával, mintavételes módon is végezheti. Ez esetben a tételes vizsgálat az engedélyesek bázisévi szállítói forgalmi analitikája és a szállítói szerződésnyilvántartása alapján az ellenőrzési mintába választott költségtételeket alátámasztó dokumentációra irányul. A mintavételnél a nagy egyedi értékű kifizetések és az egyenként kisebb értékű, de az üzleti év során többször történt azonos jogcímű kifizetések összege egyaránt figyelembevételre kerül. 3.1.1.4.07. A jogszabályi kötelezettségen alapuló, közbeszerzéssel vagy központosított közbeszerzési eljárással bonyolított áru, vagy szolgáltatásbeszerzések költsége az induló árak szempontjából indokoltnak tekintendő. Ugyanakkor a nem jogszabályi kötelezettségen alapuló áru-, vagy szolgáltatásbeszerzések indokoltságát a közbeszerzési eljárások esetében is vizsgálni kell. 3.1.1.4.08. Az Sztv. 3. § (7) bekezdés 1. pontja szerinti marketing, reklám, hirdetés, tájékoztatás költségei a jogszabály által előírt hirdetések költségeit nem meghaladó mértékben minősülnek indokoltnak az árakban történő elismerés szempontjából. 3.1.1.4.09. A nem jogszabályi előíráson alapuló képzések költségei, illetve a munkavállalók részére szervezett rendezvények költségei nem tekintendők indokoltnak a rendszerhasználati díjakban való elismerés szempontjából. 3.1.1.4.10. A fizetett biztosítási díj, az adott biztosítási eseménnyel kapcsolatban az engedélyest terhelő önrész és a biztosítótól kapott összegek vonatkozásában – a gazdasági észszerűségnek és a VET szerinti legkisebb költség elvének megfelelő mértékig – indokolt költségnek az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges feladatok biztonságos ellátása érdekében megkötött biztosításokra kifizetett összeg tekintendő. Az árakban történő elismerés szempontjából a biztosított eseményekkel kapcsolatban felmerülő önrész önmagában külön nem tekinthető indokolt költségnek a 3.1.1.6. pont szerint. 3.1.1.4.11. Ezen elv keretein belül a következő típusú biztosítások kerülhetnek figyelembevételre: a) a tűz- és elemi kárra, b) a termékfelelősségre, c) a környezetszennyezéssel kapcsolatos kockázatokra, d) a SCADA és egyéb irányítási rendszerekben felmerülő károkra kötött biztosítások, e) a hálózati eszközökre vonatkozó vagyonbiztosítás, valamint f) a munkáltatói felelősségbiztosítás (kártérítés), g) az engedélyes tevékenység végzése érdekében használt gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása és casco-ja, h) a veszélyes munkahelyeken dolgozók élet- és balesetbiztosítása, és i) a tevékenység-felelősségre vonatkozó biztosítás. 3.1.1.4.12. Az egyéb biztosítás – engedélyes általi indokoltsági megalapozottság hiányában – az engedélyes saját nyeresége terhére kötött biztosításnak minősül, az nem minősül elismerhető költségnek. 3.1.1.4.13. A mindenkor hatályos jogszabályok alapján elszámolt jogszabályi kötelezettségként indított eljárások kapcsán fizetett illetékek és eljárási díjak indokolt költségeknek minősülnek. A Hivatal részére, az engedélyes engedélyköteles tevékenység folytatása érdekében fizetendő felügyeleti díj elismert költségként kerül figyelembevételre. 3.1.1.4.14. A Hivatal az átviteli rendszerirányító esetében külön vizsgálja – a legkisebb költség elvének érvényesítése mellett a műszaki körülmények, a tulajdonosi, szervezeti, piaci viszonyok, valamint a kockázatmegosztási szerinti szempontok szerint – a távközlési-informatikai költségeket, ideértve a Távközlési Hálózat Használati Szerződésből eredő költségeket is. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4133 3.1.1.4.15. Az Sztv. 78. § (5) és (6) bekezdése szerinti eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások kiszűrendő tételnek minősülnek, mivel ezek a) olyan költségelemek, amelyek az értékesítés nettó árbevételében megtérülnek, valamint b) amennyiben a hálózati veszteség pótlására beszerzett villamos energia költsége e pont szerint kerül kimutatásra, akkor ezen költségek indokolt mértékét a Hivatal egy másik vizsgálati szakaszban külön számítással határozza meg. 3.1.1.4.16. Ha a beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze az engedélyes, akkor a Hivatal az anyagjellegű ráfordítások eredménykimutatás kategória alapján a felmerült költségek jellegét vizsgálja azzal, hogy nem az eredménykimutatás sorának a nevét kell vizsgálni, ahol az IFRS beszámolójában bemutatásra került, hanem a következő sorokat: a) más vállalkozó által végzett fuvarozás, szállítás és rakodás költségei, b) más vállalkozó által végzett fenntartási munkák költségei, c) más vállalkozó által végzett raktározás, csomagolás költségei, d) naptári évre fizetett (fizetendő) bérleti díjak, lízingdíjak, e) bankköltség, f) földbérleti díj, g) bányajáradék, h) hatósági díjak, i) tanácsadási, szakértői díjak, j) vagyonvédelemmel kapcsolatos költségek, k) bérleti díjak, l) reklámköltségek, m) könyvviteli szolgáltatás díja. 3.1.1.4.17. Nem ebben a sorban kell bemutatni az adók, fizetett bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, a költségek, illetve a ráfordításokra vonatkozó ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül belföldi vagy külföldi gazdálkodónak – az üzleti évhez kapcsolódóan adott támogatás, juttatás összegét. 3.1.1.5. Személyi jellegű ráfordítások 3.1.1.5.01. Az árszabályozási ciklus induló áraiban az engedélyesi tevékenység végzéséhez kapcsolódó bérköltségek, személyi jellegű egyéb kifizetések és azok közterhei (bérjárulékok), valamint az oktatási és továbbképzési költségek kerülnek figyelembevételre indokolt költségként. 3.1.1.5.02. A Hivatal a személyi jellegű ráfordítások közül a 3.1.1.1. pont szerint kiszűri az aktivált saját teljesítmények létrehozásával összefüggésben felmerült ráfordításokat. 3.1.1.5.03. Az engedélyes által önként vállalt és a személyi jellegű ráfordítások között kimutatott, az Sztv. 3. § (7) bekezdés 3. pontjában felsorolt kifizetések – ideértve a munkáltató által fizetett kockázati baleset-, élet- és egészségbiztosítás díját is – indokolt költségek. 3.1.1.5.04. Nem minősül indokolt költségnek, illetve az indokolt költségek új árszabályozási ciklusra vonatkozó kiindulási alapjának az engedélyes döntése alapján nyújtott bázisévi menedzserbiztosítások és annak járulékaira vonatkozó költség, végkielégítések és járulékainak költsége, munkavégzés alól felmentettek időszaki bére és járulékainak költsége, valamint a versenytilalmi megállapodások alapján kifizetett ellenérték összege. 3.1.1.5.05. Az engedélyes esetében – a rendelkezésre álló adatok alapján – külön is mérlegelés tárgyát képezi a bérszínvonal, valamint ezek változása, figyelemmel a munkaerőpiaci körülményekre, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által közzétett (a vizsgálat idején elérhető) munkabér-jövedelemmel kapcsolatos adatokra, szükség esetén a bérszínvonal regionális különbségeire is. Az elsődlegesen vizsgálandó mutató a következő: egy munkavállalóra eső havi átlagos személyi jellegű ráfordítás < Ft fő hó> = = engedélyes tevékenység személyi jellegű ráfordítása összesen engedélyes tevékenységet végző átlagos létszám × 12 4134 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám ahol a) az engedélyes tevékenység személyi jellegű ráfordítása összesen kategória meghatározása: összes személyi jellegű ráfordítás – ideértve a képzéseket, a cafeteriát, az egyéb személyi jellegű kifizetéseket is –, korrigálva az előzőekben jelzett kiszűrendő költségekkel (a kölcsönzött munkaerővel kapcsolatos ráfordítások időarányosan kerülnek figyelembevételre). b) az engedélyes tevékenységet végző átlagos létszám kategória tükrözi az évközi változásokat is; továbbá a kölcsönzött létszámot az idő arányában. 3.1.1.5.06. Amennyiben az engedélyes mutatója (az egy munkavállalóra eső havi átlagos személyi jellegű ráfordítás) jelentősen meghalad egy adott referenciaértéket, akkor a Hivatal az eltérésre vonatkozóan külön indokolással ellátott tájékoztatást (e pontban a továbbiakban: tájékoztatás) kér az engedélyestől. 3.1.1.5.07. Az engedélyes tájékoztatása alapján a Hivatal a referencia értékhez viszonyított toleranciasávot határozhat meg azzal, hogy a toleranciasávon belüli bérszínvonal kerülhet alapulvételre az indokolt költségtömeg meghatározásánál. 3.1.1.5.08. A Hivatal a budapesti, szellemi, speciális szakértelmet igénylő foglalkoztatás, illetve egyértelműen felsővezetőkhöz köthető költségek elszámolása esetén a toleranciasáv felső határát – a toleranciasáv meghatározásakor a korábbi évek szabályozási gyakorlatának figyelembevételével – magasabban határozza meg. 3.1.1.5.09. Ha az engedélyes a beszámolóját IFRS-ek szerint állítja össze, akkor a személyi jellegű ráfordítások eredménykimutatás kategória esetében a felmerült költségek jellegét vizsgálja a Hivatal azzal, hogy nem az eredménykimutatás nevét kell vizsgálni, ahol az IFRS beszámolójában bemutatásra került. Ezek a következők: a) az engedélyes állományába tartozó, illetve az állományába nem tartozók részére tárgyévben bérként, munkadíjként elszámolt összegeket, b) az adott időszakban elszámolt bérjárulékokat, vagyis a szociális hozzájárulási adót, az egészségügyi hozzájárulást, a szakképzési hozzájárulást, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeget, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől, valamint c) az engedélyes állományába tartozó, illetve az állományba nem tartozók részére az elszámolt, munkavégzéssel kapcsolatos, a munkavégzés ellentételezésére (jogszabályban kötelezően meghatározott, valamint a munkáltató által önként) nyújtott kereseten felüli javadalmazások összegét, amelyet nem bérként vagy bérjárulékként számoltak el. 3.1.1.6. Egyéb ráfordítások és egyéb bevételek 3.1.1.6.01. A Hivatal a jogszabályok által előírt és befizetett adókat, illetékeket a jogszabályokban meghatározott mértékig – figyelembe véve a VET 178/SZ. §-át is – indokoltnak tekinti. 3.1.1.6.02. A céltartalékképzés kiszűrendő tételnek minősül a költség-felülvizsgálat szempontjából. 3.1.1.6.03. Az árszabályozási ciklus induló árainak meghatározása szempontjából nem indokolt egyéb ráfordításnak minősülnek a következő tételek, figyelemmel arra, hogy az engedélyesnek felróható magatartása miatt keletkeztek: a) a bírság, b) a kötbér, c) pótdíj, önellenőrzési pótlék, d) fizetett perköltség, e) a kártérítés, f) a késedelmi kamat, g) elengedett követelések, h) az egyébként elhárítható okból megsemmisült, vagy hiányzó, illetve fellelt készletek könyv szerinti értéke. 3.1.1.6.04. A Hivatal a kapott bírságot, kötbért, késedelmi kamatot csökkentő tételként veszi számításba azzal, hogy az értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök realizált eredményét figyelmen kívül hagyja, mivel az az engedélyköteles tevékenység szempontjából alapvetően egyszeri tétel. A Hivatal a kettős megtérülés elkerülésének szempontját érvényesíti. 3.1.1.6.05. A biztosítási események után a biztosítótól kapott bevételek összegével a káreseményekkel kapcsolatos működési költségek csökkentésre kerülnek, amennyiben a káreseménnyel kapcsolatos ráfordítások is a működési költségek körében merültek fel. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4135 3.1.1.6.06. A káreseményekkel kapcsolatos ráfordításoknak az árszabályozási ciklus induló árainak meghatározása szempontjából indokolt mértéke a megelőző árszabályozási ciklus első három naptári évének káreseményeihez tartozó, a működési költségek körében felmerült ráfordítás-bevételi tételeinek egyenlege alapján, külön vizsgálatot követően kerül megállapításra. 3.1.1.6.07. Az egyéb bevételek között kimutatott, fejlesztésre kapott pénzeszközök, támogatások indokoltsága kiemelten vizsgálandó a kapcsolódó költségekkel együttesen. A fejlesztések vizsgálata során el kell különíteni a költséghatékonyság javítása érdekében végzett, költségként elszámolt fejlesztéseket és az Sztv. 24. § szerinti befektetett eszköz beszerzésekhez tartozó kiadásokat. Utóbbiak vizsgálata nem tárgya a jelen pontnak. 3.1.1.6.08. A működési költségekhez tartozó, hatékonyságot javító fejlesztési kiadások esetében a fejlesztési projektek költsége legfeljebb a ciklusindulást követő 4 naptári évben a fejlesztés miatt jelentkező költségmegtakarítás egynegyede mértékéig minősül indokoltnak. A Hivatal ellenőrzi a költségmegtakarítás mértékére vonatkozó az engedélyes által szolgáltatott, alátámasztott adatokat. 3.1.1.6.09. A HFH-val, a csatlakozási díjakkal, valamint a térítés nélkül átvett eszközökkel kapcsolatban elszámolt (halasztott) bevételeket – függetlenül attól, hogy ezek az engedélyesek könyvelésében milyen soron jelennek meg – a Hivatal az ezekből finanszírozott eszközök értékcsökkenésének a felülvizsgálat keretében elfogadott indokolt mértékével összhangban veszi figyelembe, az ezekből finanszírozott eszközök esetében alapul vett hasznos élettartam alkalmazásával. 3.1.1.6.10. Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások között kimutatott tételek indokoltsága kiemelten vizsgálandók a) a fejlesztésre átadott, kapott pénzeszközök, kivéve a kapott HFH-ta és csatlakozási díjat, b) a térítésmentes eszközátadások, kivéve a jogszabály által előírt kötelezettséget, c) az adott és kapott támogatások, valamint d) az átvállalt kötelezettségek esetében. 3.1.1.6.11. A követeléskezeléssel kapcsolatban elismerhető költségek megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi a költségnyilvántartás módszertan szerinti, követeléskezeléssel összefüggő nyilvántartásokat, valamint az engedélyesek mérlegében és eredménykimutatásában szereplő a) az engedélyes tevékenység végzéséből eredő követelésekkel kapcsolatos ráfordításokat, ideértve aa) a követeléskezelési tevékenység végzésére igénybe vett szolgáltatások értékét, ab) az értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értékét, ac) a követelések elszámolt értékvesztését, ad) a behajthatatlan követelések leírt összegét, valamint b) az engedélyes tevékenység végzéséből eredő követelésekkel kapcsolatos bevételeket, ideértve ba) az értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értékét, bb) a követelések visszaírt értékvesztését, bc) a behajthatatlannak minősített és leírt követelésekre kapott összegeket, bd) kapott behajtási költségátalányt, be) kapott késedelmi kamatokat. 3.1.1.6.11. A követeléskezeléssel összefüggésben az ármeghatározás során elismerendő összeget a Hivatal – lehetőség szerint – az engedélyesek követeléskezeléssel kapcsolatos ráfordításainak és bevételeinek összehasonlítása alapján határozza meg. A jobb összehasonlíthatóság érdekében a Hivatal vizsgálja, hogy indokolt-e több év adatát figyelembe venni, valamint, hogy a 4. melléklet szerinti nyilvántartások alapján indokolt-e valamely engedélyes esetében eltérni az eredménykimutatásban szereplő ráfordítások és bevételek szaldójának értékétől. 3.1.1.6.12. A külön kiemelt tételeken kívüli – e kategóriába sorolható – költségelemeket az engedélyesek külön adatszolgáltatása alapján egyedileg vizsgálhatja a Hivatal. 3.1.1.6.13. Ha az engedélyes a beszámolóját IFRS-ek szerint állítja össze, akkor ezen alcímben foglaltakat azzal kell alkalmazni, hogy a tételek jellegéből kell kiindulni, ezért a fent nevesített tételeken kívül figyelemmel kell lennie az alábbiakra: a) a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék nyereségadó ráfordításaként elszámolt adóévi összegét itt kell figyelembe venni, b) amennyiben az IFRS-eket alkalmazó Engedélyes valamely adónemet forgalmi vagy értékesítést terhelő adóként határozott meg, azaz az érintett adónemhez kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat nettó módon 4136 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám kezelte az eredménykimutatásában, azonban a Sztv. szerint elkészített beszámolóban az érintett adónemmel kapcsolatos bevételek és ráfordítások elszámolása bruttó módon történne, akkor az Engedélyes oly módon kezelje ezeket a tételeket, mintha a Sztv. előírásait követte volna, c) az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások (vagy ettől eltérően elnevezett, de hasonló tartalmú) IFRS eredménykimutatás soron megjelenített devizás tételek átértékeléséhez kapcsolódó eredményt úgy kell kezelni, mintha az engedélyes az Sztv. előírásait követte volna, így ezen tételeket a pénzügyi bevételek, ráfordítások között számolta volna el, d) továbbá az IFRS-eket alkalmazó engedélyesnek az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások (vagy ettől eltérően elnevezett, de hasonló tartalmú) IFRS eredménykimutatás sor(ok) értékének meghatározásakor követnie kell a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/C. §-ban meghatározott módszertant, azaz a hivatkozott paragrafusban előírt korrekciók értelemszerű alkalmazásával határozza meg ezen eredménykimutatás sor(ok) értékét, e) amennyiben az engedélyes a beruházásokhoz kapcsolódó állami támogatásokat nettó módon számolja el, akkor az egyéb bevételeket módosítani kell az adott időszakban feloldandó egyéb bevételek összegével (amely az engedélyes esetében az időszaki értékcsökkenés csökkentő tételként került elszámolásra), f) a céltartalék képzésének a hatását az engedélyesnek az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között kell bemutatnia (és nem a mögöttes költséggel egyező soron), valamint g) az egyéb bevételek (vagy ettől eltérően elnevezett, de hasonló tartalmú) IFRS eredménykimutatás soron megjelenített kapott osztalékhoz kapcsolódó bevételt úgy kell kezelni, mintha az engedélyes az Sztv. előírásait követte volna, azaz ezen tételeket a pénzügyi bevételek között számolta volna el. 3.1.1.7. Pénzügyi ráfordítások 3.1.1.7.01. A hitelkamatok és az egyéb pénzügyi műveletek elszámolt ráfordításai alap esetben (technikai szempontból, explicit módon) nem vehetők figyelembe az elismert költségek között. 3.1.1.7.02. Finanszírozási költségek – a nem a működési költségek részeként elismerendő tőkeköltségen a 6. alcímen kívül – az engedélyesek finanszírozással kapcsolatos adatszolgáltatása alapján, egyedi vizsgálatot követően kerülhetnek az árszabályozási ciklus induló áraiban elismerésre. 3.1.1.7.03. Ennek keretében a Hivatal elsődlegesen az engedélyesek mérlegei alapján számítható működőtőke-állomány nagyságát vizsgálja. Finanszírozási költség elismerésére pozitív működőtőke-állomány esetében kerülhet sor a működőtőke-állomány és a tőkeköltség számítása során az idegen tőke költségére elfogadott hozamtényező szorzata alapján. 3.1.1.7.04. Ha a beszámolóját IFRS-ek szerint állítja össze az Engedélyes, akkor e pontban a monetáris tételek átértékelésének eredménykimutatásban elszámolt hatását a pénzügyi bevételek és a pénzügyi ráfordítások részének kell tekinteni függetlenül attól, hogy az Engedélyes beszámolójának melyik sorában jelenik meg. 3.1.1.7.05. A pénzügyi ráfordításokból ki kell szűrni a céltartalékok felkamatoztatásából eredő értéket. 3.1.2. Költségnemek időbeli alakulásának vizsgálata 3.1.2.01. A költség-felülvizsgálat keretében az egyes költségnemeken kimutatott költségek alakulását a Hivatal időbeliségükben is vizsgálja. A költségnemek dinamikus vizsgálata az engedélyesi költségek változásának a piaci árak alakulásával való összehasonlításával történik. Feltétele a vizsgálatnak az engedélyesi költségnemek különböző évekbeli gazdasági tartalmának egymással is és a piaci adatokkal is elfogadható összehasonlíthatósága. 3.1.2.02. Az engedélyesen belüli összehasonlíthatóság megállapításánál figyelembevételre kerülnek az engedélyes piaci méretének, szervezeti felépítésének, tevékenység ellátási szerkezetének, számviteli politikájának változásai. 3.1.2.03. A piaci összehasonlítási alap a rendelkezésre álló nyilvános KSH, Magyar Nemzeti Bank, Európai Központi Bank (European Central Bank), Közbeszerzési hatóság, Hays Salary Guide, szabályozott vagy Over the Counter (OTC) piaci adatok közül kerül kiválasztásra azzal, hogy a legközelebb álljon a vizsgált engedélyesi költségnem árazásához. Szükség esetén ár- és bérindexekből képzett kompozit mutató jelenti az összehasonlítási alapot. 3.1.2.04. Amennyiben valamely engedélyesi költségnemnek az engedélyesi outputtal normált relatív költségszintjének változása a piaci árváltozás mértékét az árszabályozási ciklus ideje alatt 15 százalékpontnál nagyobb mértékben meghaladja, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4137 akkor a Hivatal az engedélyestől indokolással ellátott tájékoztatást kér az eltérés okára. Megfelelő indoklás hiányában és a legkisebb költség elve alapján a piaci árváltozás feletti költségnövekményt a Hivatal a rendszerhasználati díjakban nem elismerhető, indokolatlan költségnek minősíti, ideértve azt az esetet is ha valamely anyagköltség növekedése a volumenváltozás hatását is figyelembe véve 15 százalékponttal meghaladja az összehasonlítási alap árváltozását. 3.1.2.05. Amennyiben a Hivatal megítélése szerint valamely engedélyesi költségnemnek az engedélyesi outputtal normált relatív költségszintjének változása nincs összhangban az engedélyes szervezeti, munkaszervezési, piaci helyzetbeli körülményeinek változásával, a Hivatal az engedélyestől indokolással ellátott tájékoztatást kér az eltérés okára vonatkozóan. Megfelelő indoklás hiányában a Hivatal mérlegelése szerint az indokolt költségalakulást felülmúló engedélyesi költségtöbblet a legkisebb költség elve alapján az adott költségnem tekintetében a rendszerhasználati díjakban nem elismerhető, indokolatlan költségnek minősül, ideértve azt az esetet is, ha valamely tevékenység végzésének kiszervezését követően az egyéb tényezőket is figyelembe véve a személyi jellegű ráfordításoknak csökkennie kellett volna, de ez nem történt meg. 3.1.2.06. Az előbbiekben fel nem sorolt az időbeli vizsgálat során nem minden évben, de ismétlődően felmerülő – egyébként alátámaszthatóan az engedélyesi tevékenység érdekében felmerült – költségek esetében a megelőző három év tárgyévre indexált átlagos értéke minősül a rendszerhasználati díjak szempontjából indokoltnak. 3.2. Kiemelt célvizsgálatok 3.2.01. A költség-felülvizsgálat során a Hivatal az engedélyesek által igénybe vett szolgáltatások értékein belül két területet vizsgál kiemelten. 3.2.02. A transzferár vizsgálat keretében azon igénybe vett szolgáltatások értéke kerül kiemelt vizsgálatra, ahol a szállító partner az engedélyes kapcsolt vállalkozása. 3.2.03. A kiszervezett tevékenységek költségeinek vizsgálata keretében azon igénybe vett szolgáltatások értéke kerül kiemelt vizsgálatra (a szállító kilététől függetlenül), amely igénybe vett szolgáltatás a VET 3. § 35. pontja szerinti tevékenységnek minősül. 3.2.04. A két kiemelt vizsgálatot a Hivatal egymással párhuzamosan folytatja, és külön-külön megállapítja a rendszerhasználati díjak szempontjából nem indokoltnak minősülő költségek összegét. A vizsgálat eredményeként az indokolt költségtömeg – a legkisebb költség elvének megfelelően – a két érték közül a nagyobb összeggel kerül csökkentésre. 3.2.05. Amennyiben az Sztv. 25. és 26. §-a szerint befektetett eszközök beszerzéseinek vizsgálatakor is hasonló kérdések merülnek fel, a Hivatal a kiemelt célvizsgálatokat az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzései esetében is elvégezheti, ha a szállító fél az Engedélyes kapcsolt vállalkozása, vagy a beszerzésre a VET 3. § 35. pontja szerinti, kiszervezésre vonatkozó előírások alapján került sor. Erre a vizsgálatra az igénybe vett szolgáltatásokon belüli vizsgálatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 3.2.1. Transzferár vizsgálat 3.2.1.01. Az engedélyeseknek a Tao tv. 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozásaikkal kötött megállapodásaiból eredő kifizetései külön is vizsgálat tárgyát képezik. 3.2.1.02. A vizsgálat keretében a Hivatal a Tao tv-nek és a transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló rendeletnek (e pont alkalmazásában a továbbiakban: rendelet) való megfelelést nem ellenőrzi, kizárólag a VET szerinti legkisebb költség elvének való megfelelés ellenőrzését folytatja le, valamint a jogcímükben vagy mértékükben a rendszerhasználati díjak szempontjából nem indokolt költségeket, illetve az elfogadható legkisebb indokolt költségszint és haszonkulcs megállapítását végzi el. A vizsgálat során a Hivatal az engedélyeseknél a Tao tv. és a rendelet alapján rendelkezésre álló információkat felhasználhatja azzal, hogy megállapításait az ezen jogszabályoknak való megfelelés nem köti. 3.2.1.03. A transzferár vizsgálat kiterjed a) a kapcsolt vállalkozások által kiszámlázott szolgáltatások költségtartalmának felülvizsgálatára az árszabályozási ciklus induló árainak szempontjából vett indokoltság alapján, valamint b) az alkalmazott haszonkulcsok vizsgálatára indokoltság és piaci összehasonlítás alapján. 4138 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 3.2.1.04. Amennyiben a kapcsolt fél egy kiszervezett engedélyköteles tevékenységet végez a vizsgált szolgáltatás keretében, akkor a 3.2.2. pontjában írtaknak megfelelően kell eljárni. 3.2.1.05. Az engedélyeseknél a kapcsolt vállalkozások felé felmerült bázisévi költségek vizsgálata a 3.1.1.4. pontban szereplő (statikus) módon, valamint hasonló szolgáltatások piaci árazásával való összehasonlítással is történhet. Az összehasonlító vizsgálat tárgya lehet az engedélyesnél szerződésenként felmerült költség egésze, valamely része, valamint nyereség (haszon) tartalma vagy annak aránya (szállítónál alkalmazott haszonkulcs) is. Az engedélyes adott típusú szolgáltatást végző kapcsolt vállalkozások fajlagos költségei (árrései, haszonkulcsai) összevetésre kerülnek különböző adatbázisok adataival. 3.2.1.1. A transzferár vizsgálat menete 3.2.1.1.01. A transzferár vizsgálat – az alábbi sorrendben meghatározottak szerint – a következő részekből áll: a) adatbekérés, lényegességi küszöb alkalmazása; b) láncértékesítés megállapítása; c) szerződések besorolása Service Level Agreement (a továbbiakban: SLA) csoportokba; d) SLA csoportonkénti tény haszonkulcsok számszerűsítése; e) tény haszonkulcsok összehasonlítása piaci haszonkulcsokkal; f) a szállító számla személyi ráfordítás tartalmának számszerűsítése; g) a szállítói személyi jellegű ráfordítás összehasonlítása a személyi jellegű ráfordítások piaci mértékével; h) a kapcsolt felek által nyújtott pénzügyi szolgáltatások vizsgálata. 3.2.1.1.02. Az adatbekérés során az Engedélyes adatokat szolgáltat, melyek tartalmazzák a kapcsolt vállalkozásokkal megkötött szerződések listáját és főbb adatait. Az adatok alapján a Hivatal vizsgálja a kapcsolt vállalkozásoktól igénybe vett szolgáltatásokat a – beérkezett adatok alapján a költség-felülvizsgálat során számszerűsítendő – lényegességi küszöb szempontjából, és a lényegesnek minősített szerződéseket további indokoltsági vizsgálat alá vonja a szolgáltatás árazására és az alkalmazott haszonszámításra vonatkozóan is. 3.2.1.1.03. Az adatszolgáltatásnak tartalmazni kell a beépülő szolgáltatások adatait is, amennyiben azt kapcsolt vállalkozás végezte, azaz láncértékesítés történik. A kapcsolt vállalkozásnak szintén adatot kell szolgáltatnia, ha több engedélyes gazdasági társaság részére végez szolgáltatást. Ebben az esetben az engedélyesnek be kell mutatnia a kapcsolt vállalkozásnál alkalmazott költségfelosztási elveket és gyakorlatot. 3.2.1.1.04. Az adatszolgáltatás során az engedélyes által bemutatott szerződéseket a Hivatal besorolja a 3.2.1.3. pont szerinti tevékenység típusok, SLA csoportok egyikébe. Amennyiben a szerződést nem tudja besorolni, mert az több SLA kategóriát érint, akkor a „besorolás alá nem került” elnevezést kapja. Ezen szerződések esetében a haszonkulcs vizsgálata egyedi módon történik, figyelembe véve a szerződés tartalmát jelentő tevékenységek haszonkulcsait. Szintén nem kerülnek besorolásra azok a tételek, amelyek esetében nem értelmezhető a besorolás. 3.2.1.1.05. A kapott dokumentáció és információk alapján a Hivatal megvizsgálja, hogy a kapcsolt vállalkozásoktól az Engedélyes részére nyújtott szolgáltatások árazásának vizsgálatához melyik a legjobban illeszkedő módszer. 3.2.1.1.06. A szerződések alapján a Hivatal az egyes tevékenység típusokhoz meghatároz egy tény haszonkulcsot, amelyet összevet egy nyilvános adatbázisból nyert piaci haszonkulccsal. Az értékeket a Hivatal egy vagy több év átlagában is vizsgálhatja. Az összevetésre kerülő haszonkulcsok minimuma lesz az elfogadott haszonkulcs. 3.2.1.1.07. Amennyiben az Engedélyes és kapcsolt vállalkozásai között alkalmazott tény haszonkulcs magasabb, mint az elfogadott haszonkulcs, az elfogadott haszonkulccsal számított hasznon felüli érték a rendszerhasználati díjak szempontjából indokolatlannak minősül, és az indokolt költségtömegből levonásra kerül. Abban az esetben, ha a tény haszonkulcs alacsonyabb, mint az elfogadott haszonkulcs, akkor a legkisebb költség elvének megfelelően a tény haszonkulcsnak megfelelő haszon lesz az elfogadott érték. 3.2.1.1.08. A felülvizsgálathoz kapcsolódó adatbekérés kiterjed a kapcsolt vállalkozásnál felmerült és átszámlázott személyi költségekre is. Amennyiben az Engedélyes nem szolgáltat adatot, a Hivatal a nyilvános beszámolókra támaszkodva becslést alkalmaz. Az el nem ismert haszon, valamint a nem indokolt költségek levonása után maradó költségszintből a Hivatal a 3.1.1.5. pont szerint megbecsüli a szolgáltatást nyújtónál a tevékenység végzéséhez kapcsolódóan felmerült személyi jellegű költségeket. A meghatározott személyi jellegű költségekből az elfogadott munkaerőköltség feletti rész a rendszerhasználati díjak szempontjából indokolatlannak minősül, és az indokolt költségtömegből levonásra kerül. 3.2.1.1.09. Az elfogadott költségtömeg az engedélyes által megadott költségekből adódik, levonva a haszonkulcs, az indokoltság, az adathiány, valamint a személyi jellegű hányad miatti indokoltként nem elismert tételeket. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4139 3.2.1.1.10. A haszonkulcsok vizsgálatának e rendelet szerinti rögzítése nyilvános a Crefoport adatbázis alapján történik, eltérő adatbázis használata esetén az alább leírtakkal egyező módon kell lefolytatni a vizsgálatot. Azon szerződések esetében, ahol az engedélyes nem bocsátja a Hivatal rendelkezésére a kért dokumentációt, valamint adatokat, a teljes költség is indokolatlannak minősíthető a rendszerhasználati díjak szempontjából. 3.2.1.2. A szolgáltatások ellenértékének vizsgálata 3.2.1.2.01. Az engedélyeseknek a kapcsolt vállalkozásaikkal kötött megállapodásaiból eredő kifizetései indokoltságának vizsgálata a piaci árakkal való összehasonlítással történik. Az összehasonlítási alap megfelelőnek minősül, ha azt kellő számú, elérhető független ajánlat támasztja alá. 3.2.1.2.02. Ha a piaci összehasonlító árak módszere nem alkalmazható, akkor a vizsgálat a 3.1.1. pontjának és a 3.2.1. pontjának általános elvei alapján zajlik. Ez esetben a vizsgálat menete a következő: a) az engedélyes által fizetett ellenérték szállítónál felmerült „költség + haszon” összegéből a költségtartalom meghatározása érdekében a haszon levonásra kerül, b) ha a kapcsolt vállalkozás az Engedélyes számára többféle szolgáltatást is nyújt, vagy több engedélyes számára ugyanolyan szolgáltatást nyújt, akkor a szállítói költségek allokálásának a keresztfinanszírozás tilalmának való megfelelése vizsgálandó, c) a keresztfinanszírozás tilalmának nem megfelelő költségallokáció esetén a Hivatal az Engedélyessel egyeztetve meghatározza a felosztási arányok alapjául szolgáló költségvezérlőket, melyek a felosztási arányokkal is azonosak és ezek alapján a korrigált szállítói költségtartalmat, d) a szállítói költségtartalomból (és az engedélyes indokolt működési költségtömegéből) – ha csak az Engedélyes ezek indokoltságát külön nem támasztja alá – levonásra kerülnek a szállítónál felmerült mindazon költségek és ráfordítások, amelyek az engedélyesnél is levonásra kerülnének, ha ezek közvetlenül nála merültek volna fel, e) amennyiben a szállítói számla költségtartalma 25 %-ot meghaladóan igénybe vett szolgáltatást, vagy közvetített szolgáltatást tartalmaz, akkor az útmutató szerinti költségvizsgálat a szállító alvállalkozója által nyújtott szolgáltatásra is kiterjeszthető, f) a rendszerhasználati díjakban elismerhető értékként a szállítói költségtartalom Hivatal által indokoltnak minősített részének és a 3.2.1.3. pont szerinti elfogadható haszonnak az összege vehető számításba. 3.2.1.3. A piaci és indokolt haszonkulcsok megállapítása 3.2.1.3.01. Az engedélyes kapcsolt vállalkozásainál képződött nyereségtartalomnak az indokolt költségtömeg meghatározása során való figyelembevétele eltérő aszerint, hogy a kapcsolt vállalkozás értékesítési nettó árbevételének mekkora hányada származott a vállalatcsoportján belülről. 3.2.1.3.02. Az engedélyes számára szolgáltatást nyújtó azon kapcsolt vállalkozásánál, amelynek a bázisévnek megfelelő üzleti évi, Sztv. 72. §-a szerinti értékesítés nettó árbevételének legalább 80 %-a a saját kapcsolt vállalkozásaitól származott, meg kell határozni, hogy az árelőkészítési évet megelőző három lezárt üzleti év szerinti üzleti években az értékesítés nettó árbevételének átlagosan mekkora hányada származott a vizsgált engedélyestől. Az engedélyes kapcsolt vállalkozásánál az árelőkészítési évet megelőző három lezárt üzleti év szerinti üzleti évek után kifizetett osztalékok és osztalékelőlegek összegei egy évre jutó átlagának az így előálló viszonyszámmal számolt hányada az indokolt működési költségtömeget csökkentő tételként figyelembe vehető. 3.2.1.3.03. Mivel a fenti kapcsolt vállalkozások által realizált nyereségnek az indokolt költségtömegben történő figyelembevétele nemcsak az általuk teljesített osztalék-kifizetések szempontjából, hanem piaci haszonkulcsokkal való összehasonlítás szempontjából is megtörténik, a fenti kapcsolt vállalkozásoknál realizálódott nyereségre való tekintettel nem indokoltnak minősülő költségek mértékének véglegesítésére – és annak az engedélyes indokolt költségtömegéből való levonására – e szakaszban még nem kerül sor. 3.2.1.3.04. Az engedélyes fenti kapcsolt vállalkozásai által realizált nyereségre való tekintettel nem indokoltnak minősülő költségek végső mértékét úgy kell meghatározni, hogy ha a 3.2.1.3.03. alpont szerint indokolt költségtömeget csökkentő tétel meghatározásra kerül, akkor azt össze kell vetni a piaci haszonkulcsokkal való összehasonlítás alapján nem indokoltnak minősülő költségek összegével, és a nem indokolt összeg a kettő közül – a legkisebb költség elvéből kiindulva – a nagyobbik lesz. Ha a 3.2.1.3.03. alpont szerinti, a kifizetett osztalékokkal kapcsolatos indokolt működési költségtömeget csökkentő megállapítás mellőzésre kerül, akkor a piaci haszonkulcsokkal való összehasonlításon alapuló indokolt működési költségcsökkentésre kerül önmagában sor. 4140 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 3.2.1.3.05. Tekintettel arra, hogy ezek a tételek a transzferárak 3.2.1. pont szerinti vizsgálatával párhuzamosan zajló, a kiszervezett tevékenységek költségeinek 3.2.2. pont szerinti vizsgálatban is érintettek lehetnek, az előbbiek szerint nem indokoltnak minősített költségeknek az engedélyes vizsgált költségtömegéből való levonására a 3.2.1. és 3.2.2. pontok szerinti vizsgálatok együttes végeztével, a 3.2. pontban foglaltaknak megfelelően kerül sor. 3.2.1.3.06. Az engedélyes számára szolgáltatást nyújtó azon kapcsolt vállalkozásánál, amelynek a bázisév szerinti üzleti évi, Sztv. 72. §-a szerinti értékesítés nettó árbevételéből összesen kevesebb, mint 80 % származott a saját kapcsolt vállalkozásaitól, az adott kapcsolt vállalkozás által kifizetett osztalékok és osztalékelőlegek összege az engedélyes indokolt költségtömegének meghatározása során figyelmen kívül marad. 3.2.1.3.07. Következő lépésként az engedélyes által megküldött és a Hivatallal egyeztetett adatok alapján a Hivatal meghatározza azon főbb tevékenység típusokat, SLA csoportokat, amelyeket az engedélyes a kapcsolt vállalkozásaitól vesz igénybe. A korábbi vizsgálat során az alábbi csoportok kerültek azonosításra (az engedélyesi adatszolgáltatások alapján ez a kör változhat az egyes engedélyes gazdasági társaságok esetében): a) pénzügyi, számviteli, adóügyi, folyószámla és követeléskezelési szolgáltatások nyújtása; b) kontrolling, belső ellenőrzési szolgáltatások; c) humánpolitikai szolgáltatások nyújtása; d) logisztika; e) informatikai szolgáltatások nyújtása; f) PR és kommunikációs szolgáltatások nyújtása; g) számlázás, törzsadatok karbantartása, ügyfélszolgálati folyamatok; h) belső kommunikáció és dokumentumkezelés; i) gépjárművek bérlete; j) ingatlan üzemeltetés; k) ingatlanbérlet; l) ingó bérlet; m) üzletviteli tanácsadás; n) javítás, karbantartás. 3.2.1.3.08. Az egyes tevékenységekre vonatkozóan a Hivatal meghatározza azon TEÁOR számok szerinti tevékenység csoportokat, melyekkel az egyes igénybe vett tevékenységek a legjobban jellemezhetők. Egy tevékenységhez több TEÁOR kategória is rendelhető (a TEÁOR számok hozzárendelésénél a Hivatal figyelembe veszi az Engedélyes transzferár dokumentációjában szereplő tevékenységenkénti TEÁOR számokat). 3.2.1.3.09. A piaci jövedelmezőség megállapítása a Crefoport adatbázisból, vagy más hasonló adatbázisból történik. Az összehasonlítási alapot képező vállalkozások csoportjának meghatározásakor a TEÁOR számokon kívül a következő szempontok is figyelembevételre kerülhetnek: a) függetlenség, és aktív státusz; b) alapítás dátuma; c) árbevétel; d) létszám; e) nyereséges működés; f) tényleges összehasonlíthatóság egyedi ellenőrzése (manuális szűrés). 3.2.1.3.10. A fenti szempontok szerinti paraméterek megválasztása a Hivatal hatáskörébe tartozik, az adott tevékenységhez (TEÁOR szám) rendelkezésre álló alaphalmaz mérete és tartalma függvényében. A Hivatal a fenti adatbázisból kiválasztott társaságok árbevételarányos jövedelmezőségi mutatói alapján átlagos értéket határoz meg és ezt tekinti irányadónak az adott tevékenységhez. 3.2.1.3.11. Mivel az engedélyesek kapcsolt vállalkozásai esetében alkalmazott jövedelmezőségi mutatók nem árbevételre, hanem költségre vetítettek, ezért a Hivatal a fentiek szerint meghatározott – Crefoport adatbázisból nyert – árbevételarányos jövedelmezőségi mutatókat költségarányos jövedelmezőségi mutatókká számolja át az alábbi képlet szerint: költségarányos jövedelmezőségi mutató = árbevételarányos jövedelmezőségi mutató 1 −árbevételarányos jövedelmezőségi mutató 3.2.1.3.12. A Hivatal a fenti mutatót alkalmazza az engedélyes indokolt költségei tekintetében, mivel a kapcsolt vállalkozások által nyújtott szolgáltatások esetében a nyereségtartalom (haszonkulcs) szerinti hasznot a költségekre célszerű vetíteni. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4141 3.2.1.3.13. A fenti haszonkulcs indokolt értékei – a legkisebb költség elvének érvényesítése érdekében – az egyes [a) – n) pontok szerinti] tevékenységi típusok esetében a) a kapcsolt vállalkozások által kimutatott tény haszonkulcs értékek és b) a nyilvános adatok (Crefoport) alapján számított irányadó haszonkulcs értékek közül a kisebbik értéke. Tekintettel arra, hogy a negatív haszonkulcsok is egyfajta piaci helyzetet jeleznek, a számítás során azok is figyelembevételre kerülnek (nem kerülnek kivételre). 3.2.1.4. Belső haszonkulcs vizsgálata 3.2.1.4.01. A belső haszonkulcs vizsgálata – figyelembe véve, hogy a haszonkulcs alapvetően olyan engedélyesi költségekre (költségeken felül) számítódik, amelyek mögött nincsenek kapcsolt vállalkozások – nem tartozik a transzferár vizsgálat körébe, de hasonló jellege miatt e pontban kerül tárgyalásra. 3.2.1.4.02. A belső haszonkulcs vizsgálat első lépése annak megállapítására vonatkozik, hogy az adott engedélyes – a szétválasztási szabályzatának megfelelően – a nála (társasági szinten) felmerült költségek egy részét haszonnal (belső haszonnal) terhelten vagy haszon nélkül allokálja az engedélyes tevékenységre. 3.2.1.4.03. A belső haszon az engedélyes szempontjából nem költség. Belső haszon alkalmazása esetén a tevékenységek számviteli szétválasztása során a ténylegesen felmerültnél több költség kerülne az engedélyesre ráosztásra, amellyel a különböző tevékenységek között végső soron keresztfinanszírozás valósulna meg. Ezért amennyiben az engedélyes elszámolásaiban esetleg belső haszon szerepelne, azt a Hivatal nem tekinti az árszabályozási ciklus induló áraiban elismerendő költségnek. 3.2.1.5. Kapcsolt vállalkozáshoz kiszervezett engedélyesköteles tevékenység 3.2.1.5.01. A kapcsolt vállalkozástól igénybe vett kiszervezett tevékenység árazásának és költségének vizsgálata a piaci árakkal való összehasonlíthatóság hiányában alapvetően a 3.1.1. pontban foglaltak alapján történik. A vizsgálat ugyanakkor kiegészül annak a kiszervezési kérelemnek a dokumentációjával való összehasonlítással, amely kérelem alapján a kiszervezés történt. 3.2.1.6. A szolgáltatásokban felszámított költségalap személyi jellegű részének vizsgálata 3.2.1.6.01. A kapcsolt vállalkozások által nyújtott szolgáltatás jelentős arányú személyi jellegű ráfordítást is tartalmazhat és azok mértéke hatással van az engedélyesek legkisebb költség elvének való megfelelési kötelezettségére is, a kapcsolt vállalkozásoktól igénybe vett szolgáltatások költségén belül a Hivatal mérlegelheti a szállítónál felmerült személyi jellegű ráfordítások mértékének vizsgálatát. 3.2.1.6.02. Ha ilyen vizsgálatra sor kerül, akkor a Hivatal az előző bekezdés szerinti személyi jellegű ráfordításokat szerződésenként (külső SLA-nként) megállapodásonként vizsgálja. 3.2.1.6.03. A kapcsolt vállalkozás által az engedélyesnek nyújtott és jelen pont szerint vizsgált szolgáltatás esetében a Hivatal – az engedélyesen keresztül – bekéri a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítéssel kapcsolatban felmerült költségeken belül a személyi jellegű ráfordítások hányadának adatát. Amennyiben ez az arányszám nem áll rendelkezésre, akkor a személyi jellegű ráfordításoknak az összes felszámított költségre vetített aránya az érintett kapcsolt vállalkozás utolsó nyilvános beszámolójának adatai alapján kerül becslésre, az alábbiak szerint: személyi jellegű hányad = személyi jellegű ráfordítások összes költség és ráfordítás (pü. ráf. nélkül) ahol: a) személyi jellegű ráfordítások: az Sztv. 79. §-a alapján meghatározott összeg; b) összes költség és ráfordítás (pénzügyi ráfordítás nélkül): az Sztv. 78. és 81. §-ai alapján meghatározott összeg. 3.2.1.6.04. Ha a szolgáltatást nyújtó kapcsolt vállalkozás árbevétele több, egymástól nagyon eltérő élőmunka igényű tevékenységből származik, akkor a becslés a beszámoló kiegészítő mellékletében szereplő információk alapján pontosítható. 3.2.1.6.05. A személyi jellegű ráfordítások és létszám adatok az árszabályozás alá tartozó költségekben érintett kapcsolt felek beszámoló adataiból kerülnek kigyűjtésre. Ezen adatok alapján átlagos havi személyi ráfordítás kerül meghatározásra. 4142 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 3.2.1.6.06. A kapcsolt vállalkozás által az engedélyesnek nyújtott és ezen alcím szerint vizsgált szolgáltatás esetében a kapcsolt vállalkozás egy főre jutó havi átlagos munkaerő költségének becslése az utolsó nyilvános beszámolója alapján a következő képlet szerint történik: havi átlagos munkaerőköltség (Ft/fő/hó) = személyi jellegű ráfordítás átlagos létszám × 12 ahol: a) személyi jellegű ráfordítás: az Sztv. 79. §-a alapján meghatározott összeg; b) átlagos létszám: a létszám vizsgálata során a Hivatal figyelembe veszi az évközi létszám változást, a kapcsolt vállalkozások átlagos létszám vizsgálata során a Hivatal egy olyan értéket határoz meg, amely tükrözi az évközi változásokat is. 3.2.1.6.07. Az engedélyes számára szolgáltatást nyújtó kapcsolt vállalkozás fenti módon becsült havi átlagos munkaerőköltsége összehasonlításra kerül a nyilvánosan elérhető piaci adatokkal, amelyek elsősorban a KSH által publikált ágazati átlagos munkaerőköltség adatai, vagy a „teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként” adatai, vagy a szintén a KSH által publikált, a „teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó munkajövedelme nemzetgazdasági áganként” adatai. Az összehasonlításkor a Hivatal toleranciasávot határozhat meg, amelyen belül a munkaerőköltség az engedélyesnél a rendszerhasználati díjak szempontjából indokoltnak minősül. A toleranciasáv a beérkező adatok ismeretében kerül meghatározásra. 3.2.1.6.08. A kapcsolt vállalkozás átlagos 1 főre jutó munkaerő-költségét a Hivatal összeveti az 3.2.1.6.07. pontban foglalt piaci munkaerőköltség adattal, és meghatározza az elfogadott munkaerőköltségnek és a kapcsolt vállalkozás átlagos munkaerő-költségének az arányát: arányszám (%) = elfogadott munkaerőköltség kapcsolt vállalkozás átlagos munkaerő költsége 3.2.1.6.09. Amennyiben a fenti arányszám 100%, vagy annál nagyobb, akkor az érintett kapcsolt vállalkozás által nyújtott szolgáltatás költségén belüli, a szállítónál felmerült személyi jellegű ráfordítás az engedélyesnél a rendszerhasználati díjakban elismerhető, indokolt költségnek minősül. 3.2.1.6.10. Amennyiben a fenti arányszám 100%-nál kisebb, akkor az érintett kapcsolt vállalkozás által számlázott díjon belül csak annak elfogadott munkaerőköltség tartalma minősül az engedélyesnél a rendszerhasználati díjakban elismerhető, indokolt költségnek, az azt meghaladó résszel az Engedélyes indokolt költségtömege csökkentésre kerülhet. 3.2.1.7. A kapcsolt vállalkozások által nyújtott pénzügyi szolgáltatások vizsgálata 3.2.1.7.01. Az engedélyes által a kapcsolt vállalkozásoktól igénybe vett pénzügyi szolgáltatásokhoz – ideértve a cash-pool, vagy csoporton belüli kölcsönszerződéseket – , illetve a kapcsolt vállalkozásokkal végzett pénzügyi tranzakciókhoz tartozó ráfordítások vizsgálatának fő szempontjai: a) az ügylet gazdasági indokoltsága, tekintettel a legkisebb költség elvének érvényesülésére is, továbbá b) az árazás, illetve az érvényesített kamat mértékének piaci árazásokhoz való viszonya. 3.2.1.7.02. A pénzügyi művelet gazdasági-pénzügyi észszerűsége az engedélyes (társasági és tevékenységi) beszámolójának, elsősorban mérlegének és cash flow-kimutatásának adatai alapján, az azokból származtatott, a forrás- és likviditás gazdálkodásra vonatkozó mutatószámok az azonos tevékenységű hazai és külföldi vállalkozások hasonló mutatóival való összehasonlítással vizsgálandó. A Hivatal által észszerűnek tartott feltételeknek, jellemzőknek nem megfelelő esetben a Hivatal indoklásra szólítja fel az engedélyest. A Hivatal ezen alcím szerinti költség-felülvizsgálati megállapítását a kapott válasz mérlegelése alapján teszi meg, különös tekintettel a legkisebb költség elvének érvényesítésére és az ellátásbiztonságra. 3.2.1.7.03. A kapcsolt vállalkozásokkal végzett pénzügyi műveletek árazásának vizsgálata az MNB által közzétett hasonló adatokkal – ideértve a nem pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó betéti és hitelkamatokra vonatkozó adatokkal – való összehasonlítással történik azzal, hogy a legkisebb költség elvének érvényesítése érdekében a kettő közül az engedélyes számára kedvezőbb minősül a rendszerhasználati díjak szempontjából indokoltnak. 3.2.1.7.04. Az engedélyesek által a kapcsolt vállalkozásokkal végzett pénzügyi műveletek ráfordításainak indokoltsági vizsgálatánál e pontban nem szabályozottak tekintetében a 3.1.1.7. alpontban foglalt rendelkezések irányadóak. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4143 3.2.2. Kiszervezett tevékenységek költségeinek vizsgálata 3.2.2.01. Az igénybe vett szolgáltatások értékének vizsgálat keretében külön vizsgálni kell az engedélyesek által kiszervezett tevékenységek ellátásához kapcsolódó költségek mértékét. 3.2.2.02. A kiszervezés feltételeire, szabályaira és a kiszervezhető tevékenységekre a VET és a VET Vhr. rendelkezésein felül egyes engedélyes működési engedélye kiszervezhető tevékenységet is megnevez. 3.2.2.03. A VET 94. § (2) bekezdése értelmében a kiszervezett tevékenység költségeinek vizsgálatához a Hivatal által igényelt minden adatot – ideértve a Közreműködő szolgáltatóktól származókat is – az engedélyesnek kell biztosítania. A kiszervezett tevékenység költségeinek vizsgálata több év adatainak felhasználásával is történhet. 3.2.2.1. Hivatali jóváhagyáshoz kötött kiszervezések költségeinek vizsgálata 3.2.2.1.01. A hivatali jóváhagyáshoz kötött kiszervezések esetében a kiszervezett tevékenység végzésével kapcsolatos költségek vizsgálata olyan összehasonlító vizsgálattal történik, amelynek során a bázisév szerinti évi tényköltségek azokkal az adatokkal kerülnek összehasonlításra, amelyeket az engedélyes a kiszervezés iránti kérelmének dokumentációjában erre az időszakra becsült és amelyekre alapozva a kiszervezés jóváhagyását megkapta. 3.2.2.1.02. A Hivatal ellenőrzi a) az engedélyes által a kiszervezésre vonatkozó kérelmében a kiszervezés szükségességét alátámasztó vállalásainak teljesülését (hatékonyság növekedés, teljesítménynövekedés, többlet tevékenységek, költségcsökkenés), b) a költségtételek tény és tervezett értékének összehasonlítását, c) a kiszervezéssel érintett tevékenységhez kapcsolódó, vagy a kiszervezést megelőzően kapcsolódott engedélyesi szervezeti erőforrások és költségeik változásait. 3.2.2.1.03. Amennyiben a kiszervezést követően a kiszervezésnek a jóváhagyása iránti kérelemben szereplő céljai – ideértve a Közreműködő szolgáltató igénybevételével járó költségeket és az engedélyesnél jelentkező egyéb költséghatásokat egyaránt – teljesültek, akkor a Közreműködő szolgáltató igénybevételével kapcsolatos költségek a rendszerhasználati díjak szempontjából indokoltnak tekintendők. 3.2.2.1.04. Amennyiben a célok nem teljesültek, mert a kiszervezett tevékenység költségei magasabban alakultak a tervezettnél vagy az engedélyesnél tervezett egyéb költséghatások nem érték el a tervezetteket, akkor a Hivatal felszólítja az engedélyest, hogy meggyőzően mutassa be, hogy az elvétett tervek ellenére a kiszervezés megfelel-e a legkisebb költség elvének és azt, hogy a kiszervezés a tényszámok alapján is megfelelne a VET Vhr. 84. §-ában foglaltaknak. 3.2.2.1.05. Amennyiben a kiszervezést illetően további kiszervezés történt (a közreműködő szolgáltató további közreműködőt vett igénybe az engedélyköteles tevékenység ellátásában), akkor a kiszervezés miatt a legkisebb költség elvének a gyakorlatban való megfelelése alátámasztásakor az engedélyesnek igazolnia kell a további kiszervezés szükségességét, és azt, hogy a tevékenység ellátása azzal együtt is megfelel a legkisebb költség elvének. 3.2.2.1.06. Ha az engedélyes meggyőzően alátámasztja, hogy a tervek elvétése ellenére a kiszervezés továbbra is megfelel a legkisebb költség elvének, akkor a kiszervezéssel kapcsolatos költségek a rendszerhasználati díjak szempontjából indokoltnak tekintendők. 3.2.2.1.07. Ha az engedélyes a Hivatal megítélése szerint nem támasztja alá kellőképpen azt, hogy az elvétett tervek ellenére a kiszervezés továbbra is megfelel a legkisebb költség elvének, akkor a Hivatal dönt abban, hogy a) a költségeknek a kiszervezés jóváhagyása iránti kérelemben szereplő értékét tekinti a rendszerhasználati díjak szempontjából indokoltnak és az azok feletti résszel az indokolt költségtömeget csökkenti, b) a kiszervezéssel járó költségnek a rendszerhasználati díj szempontjából indokoltnak tekinthető részét becsléssel állapítja meg és az e feletti résszel az indokolt költségtömeget csökkenti, vagy c) a kiszervezéssel érintett tevékenység ellátás kiszervezés előtti, az engedélyes általi ellátásának indokoltnak elismert költségét a bázisévre felindexálja és a rendszerhasználati díjak szempontjából indokoltnak ezt tekinti, az e feletti résszel pedig az indokolt költségtömeget csökkenti. 3.2.2.1.08. A 3.2.2.1.07. pont b) alpont szerinti becslés során a Hivatal – a legkisebb költség elvének megfelelően – a hasonló tevékenység ellátásával más szereplőknél járó költségek legkedvezőbbjét veheti alapul, és abból becsülheti meg az adott kiszervezés keretében történő tevékenységvégzés költségének a rendszerhasználati díj szempontjából vett indokolt mértékét, az a feletti résszel az indokolt költségtömeget csökkenti. A becslés során figyelemmel kell lenni az esetlegesen halmozódó nyereségek és személyi jellegű ráfordítások azonosítására és indokolt költségtömegből való levonására is. 4144 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 3.2.2.2. Hivatali jóváhagyáshoz nem kötött kiszervezések költségeinek vizsgálata 3.2.2.2.01. A hivatali jóváhagyáshoz nem kötött kiszervezések esetében a kiszervezett tevékenység végzésével kapcsolatos költségek vizsgálata a 3.1.1.4. pontban foglaltak megfelelően történik azzal, hogy azon túlmenően azt is vizsgálni kell, hogy kiszervezés együtt járt-e az engedélyesnél más költségek legalább olyan mértékű csökkenésével, amennyivel a kiszervezés miatt az igénybe vett szolgáltatások értéke növekedett. A Hivatal adatkérésére az engedélyes fő költségnemenként – egyéb tényezőket, megváltozó mennyiségeket is figyelembe véve – számszerűsíti azt a fajlagos és összesen vett költséghatást, amely a kiszervezésből adódik. A legkisebb költség elvének az engedélyesnek abban az esetben is meg kell felelnie, ha a tevékenység végzésének kiszervezéséhez nem szükséges a Hivatal előzetes jóváhagyása. 3.2.2.2.02. Amennyiben az engedélyes valószínűsíti, hogy a tevékenység kiszervezetten való végzése inkább megfelel a legkisebb költség elvének, mintha a tevékenységet maga látná el, akkor a kiszervezett módon való tevékenység ellátásával kapcsolatban felmerült költségek a rendszerhasználati díjak szempontjából indokoltnak tekinthetők. 3.2.2.2.03. Amennyiben az engedélyes a Hivatal megítélése szerint nem támasztja alá kellőképpen azt, hogy a tevékenység kiszervezetten való végzése inkább megfelel a legkisebb költség elvének, mintha a tevékenységet maga látná el, mert a költségcsökkentő hatások nem érik el, vagy nem kellő bizonyossággal érik el a Közreműködő szolgáltatónak fizetett díjakat, akkor a Hivatal a 3.2.2.1.07. pont b) és c) alpontjában foglaltaknak megfelelően jár el. 3.2.2.2.04. A kiszervezett tevékenységek költségeinek vizsgálata során szükség szerint a költségek költségviselőnkénti vizsgálatának módszerei is alkalmazhatók. 3.2.2.2.05. A kiszervezett tevékenység ellátásában Közreműködő szolgáltatóként az engedélyes kapcsolt vállalkozása is szerepelhet, ezekben az esetekben szükség szerint a 3.2.1. pont előírásai is alkalmazhatók. 4. A működési költségek költségviselők (résztevékenységek) szerinti vizsgálata 4.1. Költségviselőkhöz kapcsolódó kiemelt célvizsgálatok 4.1.1. Egyes résztevékenységek végzéséhez tartozó költségek mértékét a Hivatal kiemelten vizsgálja. 4.1.2. Az elosztók esetében kiemelten vizsgált tevékenységek: 4.1.2.1. a 4. melléklet 4.1.3.1. pontja szerinti tevékenységek közül a leolvasás; 4.1.2.2. a 4. melléklet 4.1.4.1. pontja szerinti elosztói ügyfélszolgálati csatornák működtetése; 4.1.2.3. a 4. melléklet 4.1.4.2. pontja szerinti elosztói számlázás, kézbesítés; 4.1.2.4. a 4. melléklet 4.1.4.3. pontja szerinti elosztói követelések beszedése; 4.1.2.5. a 4. melléklet 4.1.7.1. pontja szerinti humánerőforrással kapcsolatos feladatok ellátása; 4.1.2.6. a 4. melléklet 4.1.7.2. pontja szerinti tevékenységek közül a pénzügyi, számviteli, adózási feladatok ellátása; 4.1.2.7. a központi szolgáltatások (ügyvezetéssel kapcsolatos feladatok, marketing, minőségirányítás, egyéb); 4.1.2.8. az informatikai szolgáltatások; 4.1.2.9. az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások; 4.1.2.10. a beszerzés; 4.1.2.11. a gépjármű- és flottamenedzsment; 4.1.2.12. a munkavédelmi tevékenység. 4.1.3. A Hivatal az átviteli rendszerirányító esetében is kiemelten vizsgálja azokat a tevékenységeket, amelyek tartalmuk alapján megfeleltethetők a 4.1.2. alpontban felsorolt tevékenységeknek. 4.1.4. A 4.1. pont szerinti vizsgálat helye a költség-felülvizsgálat során kötött, arra a jelen útmutató 2. alcímében, 3.1. és 3.2. pontjában írt lépéseket követően kerül sor. 4.1.5. Az elosztók a 4.1.2.1., valamint a 4.1.2.6.-4.1.2.12. pont szerinti tevékenységekhez tartozó költségeikről egyedi adatszolgáltatást teljesítenek, figyelemmel arra, hogy azok a 4. melléklet 4. alcímében foglaltaknál részletesebb felbontást jelentenek. 4.1.6. Az átviteli rendszerirányító az 4.1.3. alpontban meghatározott tevékenységeihez tartozó költségeiről egyedi adatszolgáltatást teljesít. 4.1.7. Az engedélyesek a 4.1.2., illetve 4.1.3. alpont szerinti tevékenységek elvégzett mennyiségéről a tevékenységet leginkább jellemző naturáliákban teljesítik az egyedi adatszolgáltatást. 4.1.8. A Hivatal elsőként azt vizsgálja, hogy az engedélyesek a költségeiket miként rendelték hozzá a 4.1.2., illetve 4.1.3. alpont szerinti tevékenységekhez, valamint, hogy a hozzárendelés valamennyi engedélyes esetében egységes elvek szerint történt-e. Amennyiben bármely engedélyes esetében eltérést tapasztal, a Hivatal felhívja az érintett engedélyest a hozzárendelés korrekciójára. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4145 4.1.9. Amennyiben az összehasonlított vállalkozásoknál a 4.1.2. pont szerinti rész-, illetve altevékenységre felosztott költségadatok nem, vagy csak korlátozottan állnak rendelkezésre, a vállalkozások közötti összehasonlító vizsgálat az összemérhető tartalmú SLA szerződéseik alapján is elvégezhető. 4.1.10. A fenti tevékenységekhez a Hivatal a tevékenységet szorosan jellemző naturáliákon alapuló külön-külön fajlagos költségmutatókat határoz meg és számszerűsít ideértve: 4.1.10.1. az egy fogyasztásmérő leolvasására jutó költséget; 4.1.10.2. az egy ügyfélmegkeresésre jutó költséget; 4.1.10.3. az egy ügyfélpanasz kezelésére jutó költséget; 4.1.10.4. az egy számla kiállítására jutó költséget; 4.1.10.5. az ezer forint követelés behajtására jutó költséget; 4.1.10.6. az egy munkavállalói személyi ügyei intézésére jutó költséget (a számfejtést is beleértve); 4.1.10.7. az egy bizonylat számviteli rögzítésére jutó költséget; 4.1.10.8. az egymillió forint értékű beszerzéshez tartozó beszerzési költséget; 4.1.10.9. az egy munkavállalóra jutó munkavédelmi költséget; 4.1.10.10. az egy darab jogi eljárásra jutó költséget. 4.1.11. A 4.1.2.1. pont szerinti tevékenység költségeit szét kell választani aszerint, hogy a leolvasásra személyes felkereséssel vagy anélkül, elektronikus formában kerül sor. Az ehhez szükséges adatokat az elosztók egyedi adatszolgáltatás keretében teljesítik. Az egy személyes felkereséssel végzett leolvasásra és az egy elektronikus leolvasásra jutó fajlagos költséget a Hivatal számszerűsíti. 4.1.12. A fajlagos költségmutatókból a Hivatal az egyes tevékenységekre egy vagy több irányadó értéket (benchmarkot) határoz meg. Az irányadó érték meghatározása során a Hivatal a legkisebb költség elvének való megfelelést biztosító érték mellett figyelembe veszi az egyes engedélyesek körülményeinek a rendszerhasználati díjak megállapításakor elfogadható különbözőségeit, és a szolgáltatási színvonallal kapcsolatos elvárásokat is. 4.1.13. Az engedélyesek azon tevékenységei esetében, amelyekkel azonos tartalmú tevékenységet más iparágakban is végeznek, az összehasonlított vállalkozások köre az ilyen tevékenységet (is) végző vállalkozásokkal is kibővíthető. 4.1.14. Ha valamely költségelemnek a piaci árakkal történő összehasonlító vizsgálatát a költség-felülvizsgálat korábbi szakaszában – ideértve a 3.2.1.2. pont szerinti transzferár vizsgálatot is – a Hivatal már lefolytatta, az ezen alcím szerinti összehasonlító vizsgálatot csak az engedélyesek között végzi el. Az irányadó érték ezekben az esetekben kizárólag az engedélyesek költségmutatóiból kerül meghatározásra. 4.1.15. A Hivatal az irányadó értékre (benchmarkra) tűrési tartományt határozhat meg. Azt az egyedi engedélyesi értéket, amely a tűrési tartományba esik, úgy kell tekinteni, hogy megfelel az irányadó értéknek. 4.1.16. Az irányadó érték (benchmark), vagy annak tűrési tartománya fölé eső engedélyesi fajlagos költségmutatókkal jellemzett engedélyesi költségek a legkisebb költség elvével ellentétesnek, és a rendszerhasználati díjak szempontjából indokolatlannak minősülnek. Az indokolatlannak minősülő költségtöbbletnek a hatékonysági tartalékot meghaladó összegét a Hivatal az indokolt költségtömegből levonja. 4.1.17. Az összehasonlítások során törekedni kell az összehasonlított engedélyesek strukturális, illetve földrajzi eltéréséből eredő különbségeinek figyelembevételére. Ennek biztosítása érdekében a Hivatal a kapott adatok alapján dönt arról, hogy az összehasonlító vizsgálatot csak a bázisévi adatokat, vagy korábbi évek adatait is figyelembe véve hajtja végre. 4.1.18. Az e pont szerint megvizsgált költségeket a többszörös levonás elkerülése érdekében a 4.2. pont szerinti költségviselőnkénti általános vizsgálat keretében a Hivatal nem vizsgálja. 4.1.19. Az e pont szerinti vizsgálatban indokoltnak minősülő költségtömeget a Hivatal az engedélyesi költségtömegből átmenetileg kiszűri, majd a 4.2. pont szerinti költségviselőnkénti általános vizsgálatot követően az indokolt költségtömeghez visszaadja. 4.2. Működési költségek költségviselők (résztevékenységek) szerinti általános vizsgálata 4.2.01. Az engedélyesek indokolt költségeinek minél megalapozottabb meghatározása érdekében a Hivatal a költségeket az Sztv. szerinti költségnemek, valamint a költségviselők szempontjából is vizsgálja. A költségviselők szerinti vizsgálatra a 2. alcímben, a 3.1., 3.2. továbbá a 4.1. pontban foglalt lépéseket követően kerül sor figyelemmel arra, hogy egyes költségelemek tartalmuk, illetve jellegük miatt nem képezik a költségviselőnkénti vizsgálat tárgyát, továbbá arra, hogy a költségnemenkénti vizsgálat során a rendszerhasználati díjakban nem elismerhetőnek minősített értékeket a többszörös levonás elkerülése érdekében a Hivatal nem vonja be a költségviselőnkénti vizsgálatba. 4146 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4.2.02. A 4. melléklet az engedélyesek összehasonlíthatóságának javítása érdekében az elosztók számára egységes tartalmú költségviselőket (kalkulációs egységeket) határoz meg figyelemmel arra, hogy az egyes költségviselőkre (kalkulációs egységekre), vagy azok összesítőire vonatkozó általános érvényű – az Sztv. 78-85. §-aihoz hasonló – jogszabályi előírás nincs, és az azonos tevékenységű, de eltérő tulajdonosi hátterű, piaci helyzetű, méretű vállalkozások által alkalmazott költségviselői szerkezetek is jelentősen eltérhetnek. Kalkulációs egységek a 4. melléklet 4-5. alcímében szereplő résztevékenységek és ezeken belüli altevékenységek. 4.2.03. Az elosztók költségeinek költségviselőnkénti vizsgálata elsősorban a vállalkozások egymás közötti összehasonlításával, illetve a költségviselőnként költségek időbeli alakulásának vizsgálatával történik. 4.2.04. Az átviteli rendszerirányító esetében piaci összehasonlító vizsgálat azon költségviselők tekintetében végezhető, amelyekhez hasonló tartalmú tevékenységet más vállalkozások (is) végeznek. A költségviselőnkénti költségek időbeli alakulását az átviteli rendszerirányítónál is vizsgálja a Hivatal. 4.2.05. A költségek költségviselőnkénti adatairól az elosztók rendszeres és eseti, az átviteli rendszerirányító eseti adatszolgáltatást teljesítenek. A költségek költségviselőnkénti vizsgálata során az engedélyesek saját – minden évre elkészülő – költségobjektumi nyilvántartásai is felhasználhatók. 4.2.1. Költségviselőkre (résztevékenységekre) osztott költségek vállalkozások közötti összehasonlító vizsgálata 4.2.1.1. Az ezen alpont szerinti, az elosztók körében végzett vizsgálat lényegi eleme az engedélyköteles tevékenység egyes részeinek összehasonlítása, és az eltérések okainak értékelése. A 4. melléklet az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében meghatározza az elosztási tevékenység részét képező azon rész- és altevékenységeket, amelyeket az elosztók lényegében azonos fizikai tartalommal végeznek, és amelyek – megfelelő körültekintés mellett – összehasonlításra alkalmasak. 4.2.1.2. Az összehasonlító vizsgálatot – tekintettel az alacsony mintaszámra – a Hivatal a parciális termelékenységi index módszer alkalmazásával végzi. 4.2.1.3. A többszörös költséglevonás elkerülése érdekében a 2. és 3. alcímben meghatározott kiszűréseket és költséglevonásokat a Hivatal az összehasonlítás előtt elvégzi. 4.2.1.4. A Hivatal a költségviselőnkénti összehasonlító vizsgálat első lépéseként azt vizsgálja, hogy az elosztók a költségeiket miként rendelték hozzá a 4. melléklet szerinti rész- és altevékenységekhez. Ezt követően a Hivatal ellenőrzi, hogy a hozzárendelés valamennyi elosztó esetében egységesen, a 4. mellékletben lefektetett elveknek megfelelően történt-e meg. Amennyiben bármely elosztó esetében eltérés tapasztalható, a Hivatal felhívja az érintettet a hozzárendelés korrekciójára. 4.2.1.5. A Hivatal az összehasonlítások során – indokolt esetben – figyelembe veszi az összehasonlított elosztók strukturális, illetve földrajzi eltéréséből eredő különbségeit. A rész- és altevékenységek közötti esetleges ellentétes hatékonysági eredményekből adódó torzítások kiszűrésére a Hivatal hatékonysági tartalékot alkalmazhat. 4.2.1.6. A Hivatal a kapott adatok alapján dönt arról, hogy 4.2.1.6.1. az összehasonlító vizsgálatot csak a bázisévi adatokat, vagy a korábbi évek adatait is figyelembe véve hajtja végre, valamint 4.2.1.6.2. valamennyi rész- és altevékenység esetében indokolt-e külön összehasonlító vizsgálat lefolytatása, vagy bizonyos rész- és altevékenységek összevonása megalapozottabb eredményre vezethet. 4.2.1.7. Az összemérés az egyes kategóriákhoz rendelt költségtömegekből, szakmailag indokolt vetítési alapok segítségével képzett fajlagos költségmutatók alkalmazásával történik. 4.2.1.8. Vetítési alapként olyan naturália, vagy olyan (több naturália felhasználásával képzett) kompozit vetítési alap használható, amely szakmai szempontok alapján megalapozottan kapcsolatban van a vizsgált költségekkel, így alkalmas fajlagos költségmutató számítására. 4.2.1.9. Az egyes elosztók rész- és altevékenységeire meghatározott fajlagos költségmutatók alapján a Hivatal az egyes rész- vagy altevékenységekre egy vagy több irányadó értéket (benchmarkot) határoz meg. Az irányadó érték meghatározása során a Hivatal a legkisebb költség elvének való megfelelést biztosító érték mellett – indokolt esetben – figyelembe veszi az egyes engedélyesek körülményeinek a rendszerhasználati díjak megállapításakor elfogadható különbözőségeit, és a szolgáltatási színvonallal kapcsolatos elvárásokat is. Azon rész- és/vagy altevékenységek esetében, amelyekkel azonos tartalmú tevékenységet más iparágakban is végeznek, az összehasonlított vállalkozások köre az ilyen tevékenységet (is) végző vállalkozásokkal is kibővíthető. Az e pontban foglalt rendelkezések megfelelően irányadók az átviteli rendszerirányító vizsgálatára is. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4147 4.2.1.10. A Hivatal az irányadó értékre (benchmarkra) tűrési tartományt határozhat meg. Azt az egyedi engedélyesi értéket, amely a tűrési tartományba esik, úgy kell tekinteni, hogy megfelel az irányadó értéknek. 4.2.1.11. Az irányadó érték (benchmark), vagy annak tűrési tartománya fölé eső engedélyesi fajlagos költségmutatókkal jellemzett engedélyesi költségek a legkisebb költség elvével ellentétesnek, és a rendszerhasználati díjak szempontjából indokolatlannak minősülnek. Az indokolatlannak minősülő költségtöbbletnek a hatékonysági tartalékot meghaladó összegét az indokolt költségtömegből a Hivatal levonja. 4.2.2. Költségviselőkre (résztevékenységekre) osztott költségek időbeli alakulásának vizsgálata 4.2.2.1. Az egyes költségviselőkön (rész- és altevékenységeken) kimutatott költségek időbeli alakulásának vizsgálatát (költségviselők dinamikus vizsgálata) a Hivatal a 3.1.2. alpontban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával folytatja le. A Hivatal a költségviselőkre osztott költségek időbeli alakulását az elosztók és az átviteli rendszerirányító esetében is vizsgálhatja. 4.2.2.2. Az elosztók esetében a 4. mellékletben rögzített költségviselők (rész- és altevékenységek), az átviteli rendszerirányító esetében az alábbi költségviselők bontásában történik a költségek időbeli alakulásának vizsgálata: 4.2.2.2.1. Átvitel: 4.2.2.2.1.1. karbantartás; 4.2.2.2.1.2. üzemvitel, diagnosztika; 4.2.2.2.1.3. üzemzavar-elhárítás; 4.2.2.2.1.4. egyéb átviteli szervezeti költségek. 4.2.2.2.2. Támogató tevékenységek: 4.2.2.2.2.1. ügyvezetés; 4.2.2.2.2.2. humán erőforrással kapcsolatos tevékenységek; 4.2.2.2.2.3. pénzügy, számvitel, adó, kontrolling; 4.2.2.2.2.4. marketing IT tevékenység; 4.2.2.2.2.5. támogató tevékenységek egyéb költségei. 4.2.3. A szolgáltatásminőség figyelembevétele 4.2.3.1. A Hivatal az elismert költségtömeg meghatározása során – a dokumentált szolgáltatásminőségi mutatókon keresztül – figyelembe veszi az elosztói szolgáltatásminőség elosztónkénti alakulását. 4.2.3.2. A költség-felülvizsgálat során figyelembe vett üzemi-műszaki mutatók: 4.2.3.2.1. a villamosenergia-ellátás nem tervezett megszakadásának átlagos gyakorisága (SAIFI); 4.2.3.2.2. a villamosenergia-ellátás nem tervezett megszakadásának átlagos időtartama (SAIDI); 4.2.3.2.3. kiesési mutató. 4.2.3.3. A költség-felülvizsgálat során számszerűsíthető ügyfélkapcsolati mutatók: 4.2.3.3.1. Új felhasználói bekapcsolás; 4.2.3.3.2. Információadás dokumentált felhasználói megkeresésre (azaz dokumentált megkeresés beérkezésétől vagy átnyújtásától az engedélyes válaszáig számított időtartam (nap, %); 4.2.3.3.3. 20 percen belül fogadott felhasználók aránya (a személyes ügyfélszolgálati irodákon); 4.2.3.3.4. Call Center mérőállás bejelentési színvonal mutató; 4.2.3.3.5. A nem hiteles (lejárt hitelességű) mérők arányának változása; 4.2.3.3.6. Napi leolvasású távlehívható mérők sikeres napi leolvasásának éves átlaga (sikeres napi leolvasás / napi leolvasású távlehívható mérő db szám hányadosának éves átlaga); 4.2.3.3.7. Nem távlehívható mérők éves leolvasásának aránya (sikeres éves leolvasás / nem távlehívható mérők száma). 4.2.3.4. Az elosztók működési költség-felülvizsgálata során a 4.2.3.3.1. – 4.2.3.3.7. alpont szerinti mutatók számszerűsítésre kerülhetnek, de ez az indokoltként elismert működési költségtömeg mértékét változtató következménnyel nem jár. A 4.2.3.3.1. – 4.2.3.3.7. alpont szerinti mutatók értékei alakulásának az indokolt működési költségtömeg mértékére gyakorolt hatása nincs. 4.2.3.5. A tárgyévi elismert költségtömeg meghatározásához a 4.2.3.2.1. – 4.2.3.2.3. alpontok szerinti üzemi-műszaki mutatók figyelembevétele – ösztönző jelleggel – bónusz-málusz rendszerben történik, azaz a szolgáltatás minőségét jelentősebben javító elosztó számára a Hivatal az e nélkül számítottnál nagyobb, míg a szolgáltatás minőségét jelentősebben rontó elosztó számára az e nélkül számítottnál kisebb indokolt költségtömeget ismer el. 4148 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4.2.3.6. A Hivatal villamos energia rendszerhasználati díjak évenkénti megállapításának rendszeréről szóló, 2021. április 1. – 2024. december 31. közötti árszabályozási ciklusra kiadott módszertani útmutatójának V.2. alfejezete szerinti – elosztónként számított – korrekciót a Hivatal csak a tárgyévi ármegállapításnál veszi figyelembe, az adott évi korrekció nem válik a további évek költségbázisának részévé. 5. Az indokolt működési költségtömeg tárgyévre való aktualizálása 5.1. Az indokoltsági vizsgálatok alapján megállapított, bázisévi árszintű, működési költségeket a Hivatal a tárgyévi árszintre a tárgyévet megelőző és a tárgyévre vonatkozó, az éves átlagos fogyasztóiár-indexre és a versenyszféra bruttó átlagkereset- változására adott MNB-előrejelzések alapján képzett kompozit indexek alkalmazásával számítja át. Az így meghatározott árszint évi 1,5%-os hatékonyságjavulási elvárással korrigálható. 5.2. A tárgyévi árszint a költségek esetében – azok flow jellegéből adódóan – a tárgyév közepét jelenti. A tárgyévi díjmegállapításhoz tartozó indokolt költségek meghatározása során a Hivatal a tárgyévet megelőző évi folyamatok, a VET és egyéb jogszabályok által újonnan előírt kötelezettségek, az egyes költségfajták és az infláció közötti összefüggések, valamint az egyéb releváns körülmények figyelembevételét is mérlegeli. 5.3. A tárgyévi díjmegállapításhoz tartozó indokolt költségek meghatározása során a Hivatal figyelembe veszi az előző árszabályozási ciklushoz tartozó módszertani útmutató szerinti utókorrekciós mechanizmusokat, valamint a korábban kiadott jogszabályokkal, ezek végrehajtásával és az előző díjhatározatokkal összefüggő körülményeket is. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4149 6. Villamos energia hálózati veszteség költségeinek vizsgálata 6.1. Átviteli hálózat 6.1.1. Az átviteli hálózati veszteségnek (ÁHV) az árszabályozási ciklus induló áraiban (azaz a ciklus első évére, mint tárgyévre) figyelembe vett költségtömegét a Hivatal az alábbiak szerint számítja: 6.1.1.1. A tárgyévre elismert, az éves beszerzési mennyiség fedezésére szolgáló költségtömeget az elismert mennyiség és elismert beszerzési egységár szorzataként kell meghatározni. 6.1.1.1.1. Az elismert mennyiséget (ÁHVMen) a bázisévben az átviteli hálózatba ténylegesen betáplált villamos energia mennyiségének (VEn-2) és a számított átlagos hálózati veszteségarány szorzataként kell meghatározni. 6.1.1.1.1.1. A számított átlagos hálózati veszteségarányt az utolsó három lezárt év tényleges átviteli hálózati veszteség mennyiségeinek (ÁHVM) az utolsó három lezárt évben az átviteli hálózatba ténylegesen betáplált villamosenergia- mennyiségekhez (a villamos energia, földgáz és távhő iparágakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló MEKH rendelet szerinti, MAVIR V410 adatszolgáltatási számú adatlap V410_v5 havi adattáblájának első sora szerinti betáplálás) viszonyított arányaiból képzett számtani átlagként kell meghatározni: ÁHVMe! = VE!"# × S ÁHVM!"$ Betáplálás!"$ + ÁHVM!"% Betáplálás!"% + ÁHVM!"# Betáplálás!"# V 3 X 6.1.1.1.2. Az elismert beszerzési egységárat (ÁHVÁen): a HUDEX Magyar Derivatív Energiatőzsde tárgyévre vonatkozó, az árelőkészítési év I-VIII. havi éves határidős zsinór árainak számtani átlagaként kell meghatározni, a napi hivatalos középárfolyamon átváltva. 6.1.1.2. Az ÁHV mérlegkör kiegyenlítő energia fedezésére szolgáló költségtömegének meghatározása (számszerűsítése) helyett az ezzel kapcsolatos költség elismerése a kiegyenlítő energia bevétel és szabályozási energia költség különbségeként meghatározott pénzügyi egyenleg (KESZE szaldó) figyelembevételével történik. 6.1.1.3. A megelőző árszabályozási ciklus kifutó, bázisévi vonatkozású korrekciói, azaz az akkor hatályos módszertani útmutatóban meghatározott 6.1.1.3.1. a beszerzési egységárhoz kapcsolódó korrekciós tag, és 6.1.1.3.2. a kiegyenlítő energiához kapcsolódó korrekciós tag beszámításra kerül. 6.2. Elosztó hálózat 6.2.1. Az elosztó hálózati veszteség (maradékgörbe) elismert költsége (MGKn) a következő módon kerül meghatározásra. 6.2.1.1. A tárgyévre elismert költségtömeg meghatározása elosztónként külön-külön történik. A tárgyévre elismert költségtömeg a következők szerint kerül számszerűsítésre: 6.2.1.1.1. tárgyévre előre tekintően elismert költség (a 6.2.1.2. – 6.2.1.4. pont alapján), 6.2.1.1.2. utólagos korrekciós költség (a 6.2.1.5. pont alapján), 6.2.1.1.3. további elismerési tételek miatti költségek, illetve bevételek (a 6.2.1.6. – 6.2.1.8. pont alapján). 6.2.1.2. A tárgyév tekintetében elismert hálózati veszteség (elosztói maradékgörbe) mennyiségének ( MG! &'()*&+, ) meghatározását a 2. melléklet 1. alcíme tartalmazza. 6.2.1.3. tárgyév tekintetében a tárgyévre elismert beszerzési átlagár (Ft/kWh) az alábbi árkomponensek összegeként kerül meghatározásra: 6.2.1.3.1. a határidős éves zsinórtermék beszerzéséhez kötődő – 2. melléklet 2. alcímének 2. pontjában részletezett – árkomponens (EB) 6.2.1.3.2. a határidős havi zsinórtermékek beszerzéséhez kötődő – 2. melléklet 2. alcímének 2. pontjában részletezett – árkomponens (HB) 6.2.1.3.3. a kiegyenlítő energiához kötődő – 2. melléklet 2. alcímének 3. pontjában részletezett – árkomponens (KE) 6.2.1.3.4. a beszerzéshez kapcsolódó egyéb költségeket fedező – 2. melléklet 2. alcímének 4. pontjában részletezett – árkomponens (EBK) 4150 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 6.2.1.4. A tárgyévben elismerésre kerül – 2. melléklet 2. alcímének 5. pontjában részletezettek szerint – a határidős éves zsinórtermék és határidős havi zsinórtermékek beszerzése kapcsán megnyíló EUR/HUF short pozíciók fedezéséhez szükséges határidős EUR/HUF vételi ügyletek költségtömege (DB! &'()*&+,). 6.2.1.5. A megelőző árszabályozási ciklusból a tárgyévi rendszerhasználati díjak megállapítása során figyelembe vett áthúzódó korrekciós időszakok (bázisév 4. negyedéve és az árelőkészítési év 1-3. negyedévei) esetén az árelőkészítési évi díjhatározatban foglalt módszertan szerint kerül sor a korrekciós tagok számítására. 6.2.1.6. Az elosztói maradékgörbe indokolt költségének (ellenértékének) meghatározása során figyelembevételre kerül (csökkentő vagy növelő tényezőként) a keletkezett profilos mennyiségi eltérés bázisév júliusát követő elszámolásából adódó bevétel/költség is (ME!"-/!"# &')/á*1',). 6.2.1.7. Az elosztói maradékgörbe indokolt költségének (ellenértékének) meghatározása során figyelembevételre kerül csökkentő tényezőként a szerződés nélküli vételezés miatt kiszámlázott villamos energiával kapcsolatos (de a kapcsolódó rendszerhasználati díjbevételt nem tartalmazó) nettó (ÁFA nélküli) árbevétel is. (BSZNV!"# )/á*'á/1,,). 6.2.1.8. Az elosztói maradékgörbe indokolt költségének (ellenértékének) meghatározása során – a 2. melléklet 2. alcímére is tekintettel – figyelembevételre kerül növelő tényezőként az elosztó által az elosztóhálózati veszteség (maradék) után fizetendő átviteli díjösszeg is. (ÁTVD! &'()*&+,). 6.2.1.9. A tárgyévre elismert költség (MGK!) az előre tekintően elismert költségtömeg (ETK!), az utólagos korrekciós költségtömeg (UK!) és a további elismerési tételek miatti költségek/bevételek (TET!) összegeként adódik. MGK! = ETK! + UK! + TET! 6.2.1.9.1. A tárgyév tekintetében az elismert költség tagjainak számítási módja: ETK! = MG! &'()*&+, × (EB + HB + KE + EBK) + DB! &'()*&+, UK! = MG!"-/!"# ,é!3 × aKÁ + MTÖc TET! = ME!"-/!"# &')/á*1', −BSZNV!"# )/á*'á/1,, + ÁTVD! &'()*&+, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4151 7. Az eszközök és a hozzájuk kapcsolódó költségek értékének meghatározása 7.1. Eszközérték 7.1.1. Az engedélyes tevékenységhez tartozó, az Sztv. alapján elkészített, az engedélyes társaság könyvvizsgálója által hitelesített, letétbe helyezett és közzétett éves beszámolóban, amennyiben számviteli szétválasztásra kötelezett, akkor a VET 105. §-a alapján elkészített engedélyes tevékenységre vonatkozó számviteli szétválasztásban (a továbbiakban: éves beszámoló) szereplő immateriális javak és tárgyi eszközök képezik a szabályozási eszközérték megállapításának kiinduló alapját. 7.1.2. A szabályozói nettó eszközérték (a továbbiakban: RAB) megállapítása az alábbi szempontok figyelembevételével történik. 7.1.2.1. A kiindulási alap az engedélyes bázisév december 31-i engedélyes tevékenységhez tartozó éves beszámolójában szereplő immateriális javak és tárgyi eszközök nettó értéke. 7.1.2.2. Az eszközérték az alábbiakkal módosul: 7.1.2.2.1. Az eszközérték az immateriális javak közül nem tartalmazza az alapítás-átszervezés aktivált értékét, az üzleti vagy cégérték, az immateriális javakra adott előlegek, és az immateriális javak értékhelyesbítése soron szereplő értéket. 7.1.2.2.2. Az eszközérték a tárgyi eszközök közül nem tartalmazza a beruházásokra adott előlegek és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése soron szereplő értéket. 7.1.2.2.3. A tőkeköltség és az értékcsökkenés megállapítása során – a VET 146/A. § (8) bekezdése alapján – az ingyenes forrásból finanszírozott eszközök értéke és értékcsökkenése az ingyenes forrásból történő finanszírozás mértékéig nem minősül indokoltnak, mivel ezek a tételek nem tekinthetők a társaság saját forrásainak. Az ingyenes források közé tartozik a hálózatfejlesztési hozzájárulás (HFH), a kapott csatlakozási díj, a térítésmentes eszközátvételből származó eszközök értéke a beruházáshoz kapott állami, illetve EU-s pályázatból származó támogatás, továbbá bármely egyéb vissza nem térítendő pénzeszköz- vagy eszközátvétel, amely a fenti nevesített kategóriákba nem sorolható be. A fentiekre tekintettel a tőkeköltség – 7.3. pontban részletezett – számításának szempontjából az immateriális javak és tárgyi eszközök nettó értéke korrigálásra (csökkentésre) kerül az aktivált eszközökhöz tartozóan igénybe vett ingyenes források az Sztv. szerinti, az éves beszámolóban a halasztott bevételek között kimutatott, az immateriális javak és tárgyi eszközökkel azonos módon számított értékével. Az elismert értékcsökkenés összege szintén korrigálásra (csökkentésre) kerül a halasztott bevételek várható éves feloldásának összegével. 7.1.2.2.4. A Hivatal megvizsgálja a beruházások, felújítások mérlegsoron szereplő, folyamatban lévő, még nem aktivált eszközök értékét, és dönt azok RAB-ban való figyelembevételéről. A tőkeköltség számítása során az eszközök értékére ilyen módon biztosított hosszú távú hozam összege – a 7.2. pontban részletezett – értékcsökkenés alapjába nem számít bele. Az engedélyes az értékeléshez a Hivatal rendelkezésére bocsátja a beruházások, felújítások mérlegsor értékének várható alakulását árelőkészítési év december 31. és tárgyév december 31. dátumokkal. 7.1.2.3. Az engedélyes a 7.1.2.2. pontban megadott előírások figyelembevételével a számviteli rendszerén keresztül a bázisév december 31-i éves beszámolójával egyező immateriális javakat és tárgyi eszközöket tartalmazó lista vagy adatbázis elemeire tételesen elvégzi az éves értékcsökkenés és eszközmozgások előrejelzését a saját számviteli politikájában meghatározott elvek és leírási kulcsok mentén, az árelőkészítési év december 31. és tárgyév december 31. állapotra, meghatározva a várható bruttó eszközértéket, nettó eszközértéket és az árelőkészítési év január 1.- árelőkészítési év december 31. valamint a tárgyév január 1. - tárgyév december 31. közötti időszakokra jutó terv szerinti értékcsökkenési leírást. Az eszközökkel analóg módon az engedélyes a fenti számításokat az ingyenes források halasztott bevételeihez kapcsolódóan is elvégzi (árelőkészítési év december 31. és tárgyév december 31. szerinti halasztott bevétel mérlegpozíció érték, illetve az árelőkészítési év január 1. - árelőkészítési év december 31. valamint a tárgyév január 1. – tárgyév december 31. közötti időszakokra jutó halasztott bevétel feloldás). A számításokat az engedélyes az analitika szintjén végzi el, kivéve, ha az ingyenes források eszközhöz rendelése korábban analitikusan nem történt meg. 7.1.2.4. Az engedélyes a 7.1.2.2. pontban megadott előírások figyelembevételével az árelőkészítési év január 1. - árelőkészítési év december 31. valamint a tárgyév január 1. - tárgyév december 31. közötti időszakokra bemutatja a tervezett aktiválásokat legalább a saját számviteli eszközosztály-besorolásának megfelelő bontásában, a kapcsolódó hasznos élettartamok bemutatásával, és a fenti aktiválásokra vonatkozóan azonos bontásban megadja az árelőkészítési év december 31. és tárgyév december 31. dátumokkal várható bruttó eszközértéket, nettó eszközértéket és az árelőkészítési év január 1. - árelőkészítési év december 31. valamint a tárgyév január 1. - tárgyév december 31. közötti időszakokra jutó terv szerinti értékcsökkenési leírást. 7.1.2.5. A Hivatal vizsgálhatja, hogy a VET elveinek, így a legkisebb költség elvének megfelel-e, illetve indokolható-e az eszközérték, illetve ezen elveknek megfelelnek-e, indokolhatóak-e a 7.1.2.2.4. alpontban definiált beruházások és 4152 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám felújítások értékei. A Hivatal az egyes nagyfeszültségű eszközök kapcsán ellenőrizheti, hogy a közcélúvá minősítés megtörtént-e; illetve az adott eszköz megfelel-e a közcélú eszköz fogalmának. 7.1.3. A tőkeköltség számításához használt RAB, illetve analóg módon az elismert értékcsökkenés meghatározását a fentiek szerint számszerűsített, az immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti (nettó) értékeinek, továbbá a 7.1.2.2.4. alpont értékeinek összegzése jelenti. 7.1.4. A RAB alapjául az árelőkészítési év december 31-re és tárgyév december 31-re vonatkozó előrejelzés számtani átlaga szolgál. 7.1.5. A Hivatal a RAB-ot az árelőkészítési év december 31-i állapot szerinti hátralévő hasznos élettartam alapján két csoportra bontja: 7.1.5.1. 5 év, vagy annál rövidebb hátralévő hasznos élettartamú eszközökre és 7.1.5.2. 5 évnél hosszabb hátralévő hasznos élettartamú eszközökre. 7.1.6. A Hivatal a négyéves árszabályozási cikluson belül az eszközértéket gördülő elven, tényadatokon alapuló utólagos korrekciókkal együtt, a villamos energia rendszerhasználati díjak évenkénti megállapításának rendszeréről szóló módszertani útmutatóban foglaltak alapján évente állapítja meg az engedélyesek aktualizált adatszolgáltatása alapján. 7.2. Értékcsökkenés 7.2.1. Az elismert értékcsökkenés értéke a fentiek szerint számszerűsített immateriális javak és tárgyi eszközök tárgyévi (tárgyév január 1. tárgyév december 31. közötti időszak), az engedélyes társaság által a Hivatal felé előrejelzett, Sztv. szerinti értékcsökkenése alapján kerül megállapításra. 7.2.2. A terven felüli értékcsökkenési leírás indokolt költségnek minősül utólagos elszámolási rendszerben, amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolását előidéző ok az engedélyesnek nem róható fel, illetve semmilyen egyéb forrásból nem térül meg a terven felüli értékcsökkenés. Az Sztv. 53. § (1) bekezdés b) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenés, amelyet abban az esetben kell elszámolni, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; továbbá az Sztv. 53. § (2) bekezdés alapján az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás könyvelésből kivezetett – terven felüli értékcsökkenés elszámolása utáni – nettó értéke, amely abban az esetben kerül elszámolásra, ha az rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik. 7.2.3. A terven felüli értékcsökkenési leíráson belül a felróhatóságtól függetlenül, semmilyen esetben nem tekinthető indokolt költségnek az amiatt elszámolt értékcsökkenés, amelyet az Sztv. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján azért számolt el az engedélyes, mert az immateriális jószág vagy a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke. 7.2.4. A Hivatal a terven felüli értékcsökkenéssel kapcsolatos elszámolás során megvizsgálja a tarifamegállapítással érintett évet megelőző második év során felmerült terven felüli értékcsökkenést, és amennyiben a vizsgálat során azonosít olyan tételt, melyet indokoltnak talál, ennek az összegnek a mértékéig figyelembe veheti az értékcsökkenés meghatározása során. 7.2.5. A Hivatal az általa elismert terven felüli értékcsökkenést egy összegben, vagy részletekben érvényesíti a tarifában, azaz a tarifamegállapítással érintett évvel kezdődően, az adott cikluson belül több évre szétterítve számolja el, annak érdekében, hogy a korrekció ne okozzon észszerűtlenül magas tarifaváltozást az egymást követő évek viszonylatában. 7.2.6. A Hivatal a négyéves árszabályozási cikluson belül az értékcsökkenést évente, tényadatokon alapuló utólagos korrekciókkal együtt állapítja meg a villamos energia rendszerhasználati díjak évenkénti megállapításának rendszeréről szóló módszertani útmutató szerint. 7.3. Tőkeköltség mint árképző elem 7.3.1. A rendszerhasználati díjakban elismerendő indokolt költségek meghatározása során a társaság a 7.1. pont szerint meghatározott árszabályozási nettó eszközértékének és a tőkeköltség nominál hozamtényezőjének ismeretében kerül meghatározásra az adózás előtti fázisra vonatkoztatott tőkeköltség. A Hivatal a tarifamegállapítási eljárás során nominál hozamot alkalmaz az aktuális piaci folyamatok és gazdasági környezet jelentette hozamelvárások megfelelő leképezése érdekében. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4153 7.3.2. A Hivatal egy rövid és egy hosszú lejáratú tőkeköltséghez tartozó hozamtényezőt határoz meg azzal, hogy a rövid lejáratú hozamtényező meghatározásához 3 éves, a hosszú lejáratú hozamtényező meghatározásához 10 éves lejáratú paramétereket alkalmaz. 7.3.3. A Hivatal a tőkeköltség meghatározásához a RAB azon eszközeinek összegére, amelyek hátralévő hasznos élettartama 5 év vagy annál rövidebb, a rövid lejáratú hozamtényezőt, míg 5 évnél hosszabb hátralévő hasznos élettartamú eszközeinek összegére a hosszú lejáratú hozamtényezőt alkalmazza. 7.3.4. A Hivatal a 7.1.2.2.4. alpontban meghatározott beruházások és felújítások értéke után is számít tőkeköltséget a hosszú lejáratú hozamtényező alkalmazásával. 7.3.5. A tőkeköltség nominál hozamtényezői az ún. WACC-módszer alkalmazásával kerülnek számszerűsítésre. A saját tőke elvárt hozamát a Hivatal a CAPM módszerrel közelíti, további módosító tényezőket – ideértve a kisvállalati prémiumot – nem alkalmaz. 7.3.6. A Hivatal a négyéves árszabályozási cikluson belül a tőkeköltséget és annak hozamtényezőit évente állapítja meg a villamos energia rendszerhasználati díjak évenkénti megállapításának rendszeréről szóló módszertani útmutató szerint. 8. Az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó további (az 1.-7. alcímekben leírtakon túlmutató) módszertani szempontok 8.1. Rendszerszintű szolgáltatások, tartalékbeszerzés 8.1.1. Az átviteli rendszerirányító tartalékméretezési módszertanát a Hivatal határozatban hagyja jóvá, a Nemzetközi Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat részeként. A Hivatal a legkisebb költség elvének érvényesülését folyamatosan nyomon követi és ellenőrzi a tartalékbeszerzések során. A Hivatal az éves ellenőrzési tervében is szerepelteti a rendszerszintű szolgáltatások beszerzésének felügyeletét. 8.1.2. A Hivatal jogosult historikus adatok alapján részletes elemzéseket végezni a tartalékbeszerzési igények alapját képező, előrejelzések (PV-termelés, időjárás, rendszerterhelés) alapján pontos igénymeghatározást végző, órás bontású tanuló algoritmus működésével kapcsolatosan. 8.1.3. Az elemzések az alábbi részterületekkel kapcsolatban kerülhetnek elsősorban elvégzésre: 8.1.3.1. FRR igények meghatározását végző tanuló algoritmus működésének historikus elemzése; annak vizsgálata, hogy az egyrészt megfelel-e a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatás megalkotásáról szóló, 2017. augusztus 2-i (EU) 2017/1485 bizottsági rendelet (SO GL) vonatkozó előírásainak, másrészt a várható kiegyenlítési kockázat szerinti minimum mennyiségre vezetett-e. 8.1.3.2. aFRR igények meghatározását végző tanuló algoritmus működésének historikus elemzése (IGCC historikus igénybevételek figyelembevételével). 8.1.3.3. Havi tenderek (aFRR): Az aFRR termékek esetében a havi időtávon beszerzett mennyiségek meghatározása 3-4 havonta történik, a hosszú távú tartalékigények előrejelzéséből kiindulva. Annak rendszeres ellenőrzése historikus adatok alapján, hogy a beszerzendő kapacitásmennyiség meghatározásánál alkalmazandó alapelv a „túlkötés” elkerülését illetően sérül-e, vagyis, hogy az átviteli rendszerirányító egyetlen órában sem szerzett be a „kalkulálhatóan valós” tartalékigényeknél nagyobb mennyiséget. 8.1.3.4. Napi tenderek (aFRR): A D-1. napon meghatározott tartalékigény sztochasztikus számításának rendszeres ellenőrzése historikus adatok alapján. 8.1.4. A Hivatal jogosult vizsgálni az átviteli rendszerirányító által alkalmazott tartalékbeszerzési időtávok struktúráját, valamint értékelni, hogy a hosszú és rövid távú beszerzési idők mennyiben tekinthetők az adott időszakban optimálisan diverzifikált beszerzési szerkezetnek. Ennek során a Hivatal figyelembe veszi a hazai tartalékpiac strukturális körülményeit és sajátosságait, ideértve a távhőszolgáltatásban is kulcsfontosságú ún. kapcsolt nagyerőművek szezonális üzemelését is. 8.2. Egyéb szempontok 8.2.1. Az átvitel és a rendszerirányítás költségei – a VET-nek megfelelően – együtt kerülnek vizsgálatra. 8.2.2. A vizsgálatok során ellenőrzésre, illetve figyelembevételre kerül továbbá: 8.2.2.1. a határkapacitás aukciók („HK”) bázisévi (tény) bevétele, 8.2.2.2. az ITC-elszámolás tárgyévre tervezett szaldója, (a bázisévi díjszámításnál figyelembe vett értékek utólagos korrekciójával, még a peremországi ki- és betáplálással kapcsolatos bevétellel összevontan), 4154 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 8.2.2.3. az FCR, aFRR és mFRR tartalékbeszerzések tárgyévre tervezett/várható értéke (a bázisévi díjszámításnál figyelembe vett értékek utólagos korrekciójával, figyelemmel a 8.1. pontban foglaltakra is), 8.2.2.4. a feszültség-meddő szabályozás („U-Q”) és a sötétindítás (black start szolgáltatás – „BS”) tárgyévet megelőző negyedik, harmadik és második évi tény, illetve tárgyévet megelőző évre várható értéke, 8.2.2.5. a KESZE szaldó tárgyévre tervezett értéke, ÁHV mérlegkörön képződő bevételi tétel nélkül (figyelemmel a 6.1.1.2. pontban foglaltakra is), a TSO-TSO közi energiaelszámolás költségével, illetve bevételével való korrigálás után (a bázisévi díjszámításnál figyelembe vett értékek utólagos korrekciójával, még az ÁHV mérlegkörön képződött bevétellel együtt); beszámítva a kiegyenlített módon megvalósuló rendszerirányítói menetrend-módosítással kezelt eljárások (kapacitáshiány miatti vagy szűkületkezelési okokból – nem bilaterális, többoldalú nemzetközi kisegítés keretében alkalmazott – teher- újraelosztás) részletesen kimutatott költségeit is (a bázisévi díjszámításnál figyelembe vett értékek utólagos korrekciójával), 8.2.2.6. a nemzetközi piacintegrációs és üzembiztonsági tevékenységekkel összefüggő, a MAVIR által kötött nemzetközi vonatkozású szerződések teljesítéséhez közvetlenül kapcsolódó költségek (és bevételek) tárgyévre tervezett/várható értéke (a bázisévi díjszámításnál figyelembe vett értékek utólagos korrekciójával), 8.2.2.7. az átviteli rendszerirányító által az árelőkészítési évben a Hivatalnak felügyeleti díjak címén befizetett összeg várható értéke (az árelőkészítési évi díjszámításnál figyelembe vett érték utólagos korrekciójával), 8.2.2.8. a bázisévi díjszámításhoz kapcsolódó árbevétel esetleges korrekciója, 8.2.2.9. az árkiegyenlítés („ársimítás”) árelőkészítési évi díjszámításnál figyelembe vett értéke, 8.2.2.10. a bázisévi tarifa alapját képező indokolt költségtömeget érintő egyszeri beavatkozás részeként elmaradt átvállalás utólagos kezelése. 8.2.3. A 8.2.2.5. pont szerinti TSO-TSO közi energiaelszámolást a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2017. november 23-i (EU) 2017/2195 bizottsági rendelet alapján kidolgozott és jóváhagyott, a frekvenciatartási eljárásból származó szándékolt energiacserére, a felterhelési és leterhelési időre, valamint a nem szándékolt energiacserére alkalmazandó közös elszámolási módszertan (FSkar) szerint kell elvégezni. 8.2.4. A szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnél piac-összekapcsolással összefüggésben felmerülő, és az átviteli rendszerirányító által fedezendő költségek az átviteli rendszerirányító nemzetközi piacintegrációs és üzembiztonsági tevékenységekkel összefüggő költségei között indokolt költségnek tekinthetők. A tárgyévre vonatkozó indokolt költségtömeg megállapítása során a tárgyévi tervezett költség (a nemzetközi piacintegrációs költségek kezelésével összhangban), valamint a bázisévi tény költség (mint az utólagos korrekció kiinduló pontja) együttesen kerülnek figyelembevételre. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4155 Az elosztó hálózati veszteséghez (maradékgörbéhez) tartozó elismert költség számításának részletes módszertana 1. Az elismert mennyiség meghatározása 1.1. Az elismert mennyiséget az alábbiak szerint állapítja meg a Hivatal. 1.1.1. A tárgyévre az elismert elosztói maradékgörbe mennyisége megegyezik az elosztók által a Hivatal számára az árelőkészítési év október 10-ig utoljára megküldött, a tárgyévre vonatkozó negyedórás maradékgörbe tervének éves összesen mennyiségével: 𝑀𝑀𝑀𝑀4 567895:; = 𝑀𝑀𝑀𝑀4 ;5:<5=5;; 1.1.2. Az elismert maradékgörbe figyelembe vett alakja (negyedórás bontású maradékgörbe) megegyezik a leadott negyedórás maradékgörbe terv alakjával. 2. Az elismert beszerzési átlagár meghatározása 2.1. Az elismert beszerzési átlagár meghatározásában figyelembe vett maradékgörbe beszerzési (fedezési) struktúra 2.1.1. Az elismert energiamennyiség beszerzéséhez kötődő elismert beszerzési átlagár meghatározása során (fedezési struktúra) az alábbiakat veszi figyelembe a Hivatal: 2.1.1.1. az elismert éves mennyiség beszerzése fokozatos, részben a tárgyévet megelőzően beszerzett éves határidős zsinór terméken (YBASE), részben – döntő módon a tárgyév folyamán beszerzett – havi határidős zsinór termékeken (MBASE) keresztül valósul meg. Ezt egészíti ki a másnapi piaci (DAM) kereskedés. 2.1.1.2. Az elismert éves mennyiségen belül az éves határidős zsinór termékkel fedezett mennyiség (Qéves) irányadóan az elismert mennyiség 60%-a. Az ehhez kapcsolódóan alapul vett beszerzési időszak irányadóan az árelőkészítési év január 1. napjától szeptember 30. napjáig terjedő időszak. A beszerzés időben egyenletes, azaz a kereskedési napokon minden nap azonos mennyiséget vásárolnak. 2.1.1.3. A 2.1.1.2. pont szerinti irányadó mennyiségtől és időszaktól a Hivatal – az elosztói adatszolgáltatás szerinti tényleges beszerzési mennyiséget és beszerzési időszakot figyelembe véve – eltérhet. 2.1.1.4. Az elismert éves mennyiségen belül a havi zsinór termékekkel fedezett mennyiség (Qhavi) az elismert maradékgörbe adott havi mennyiségének és az éves zsinórral fedezett adott havi mennyiségének – nullánál nem kisebb – különbsége, ily módon havi zsinór termékekkel együtt 100%-os fedezésre kerül az adott hónap előzetesen elismert mennyisége. 2.1.2. A 2.1.1.4. pont szerinti 100%-os fedezés alatt az éves és havi határidős zsinór termékkel fedezett összes havi mennyiségnek az utolsó elfogadott görbeterv havi mennyiségével való egyezőségét kell érteni. A havi határidős zsinór termékkel fedezett mennyiség egyes hónapokban negatív is lehet, azaz az érintett hónapokban tervezetten az éves határidős termék egy részének eladása szükséges. 2.1.3. A további folyamatok tekintetében a Hivatal azt feltételezi, hogy: 2.1.3.1. a tárgyév folyamán az elosztók havonta felülvizsgálják a maradékgörbe előremenően várható mennyiségét, és 2.1.3.1.1. 15 nappal a szállítási hónap kezdete előtt megküldik a Hivatal részére az adott hónapra vonatkozó havi zsinór termékkel fedett frissített mennyiségüket (Qhavi, frissített), 2.1.3.1.2. amennyiben a felülvizsgálat alapján a havi zsinór termékkel fedezendő mennyiség jelentősen eltér az utolsó görbeterv szerinti havi zsinór termékekkel fedezett mennyiségtől (Qhavi), a havi zsinór termékkel fedezendő mennyiséget és az eltérés indoklását a Hivatal részére 60 nappal a szállítási hónap kezdete előtt megküldik azzal, hogy jelentősnek minősül az elosztói maradék éves elismert mennyiségének 0,25%-át meghaladó, bármilyen irányú eltérés, 2.1.3.2. a havi határidős termékek beszerzése a szállítási hónap kezdetét megelőző 15-60 naptári nap közötti kereskedési napokra felosztva egyenletesen történik, 2.1.3.3. a beszerzési napokon megnyílt EURHUF short pozíció fedezéséhez szükséges EUR fedezet biztosítása érdekében a határidős EUR/HUF vételi ügyletet a határidős devizapiacon aznap megkötik, 2.1.3.4. a tárgyhónap során az adott napra becsült várható mennyiséget és a már lefedezett mennyiség különbségét a másnapi piacon szerzik be, illetve értékesítik. 2.2. A határidős zsinór termékek beszerzéséhez kapcsolódó árkomponensek kiszámítása 2.2.1. Határidős éves zsinór termék beszerzésének költségét fedező árkomponens 2.2.1.1. A határidős éves zsinór termék beszerzésének költségét fedező árkomponenst a következő tényadatok alapján határozza meg a Hivatal: 2.2.1.1.1. a HUDEX tárgyévi szállítási évre vonatkozó határidős éves zsinór termék beszerzési időszak kereskedési napjaira publikált elszámoló árai (EUR/MWh), 2.2.1.1.2. az MNB által a beszerzési időszak kereskedési napjaira publikált EURHUF spot elszámolási árfolyamok (HUF/EUR) azzal, hogy ha az adott kereskedési napra vonatkozóan nem érhető el MNB árfolyam, akkor az időben azt megelőző utolsó olyan nap EURHUF árfolyamát kell használni, amire van publikált MNB árfolyam. 2. melléklet a 8/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelethez 4156 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 2.2.1.2. Az árkomponens kiszámítási képlete: EB = EB × Qé>&) Q&'()*&+, EB = Σ?@- A (P[d] × MNB[d]) 1000 × N ahol: 2.2.1.2.1. EB: a határidős éves zsinór termék beszerzésének költségét fedező árkomponens [HUF/kWh]; 2.2.1.2.2. Qé>&): az éves határidős zsinór beszerzés teljes tárgyévi mennyisége [kWh]; 2.2.1.2.3. Q&'()*&+,: az elismert elosztói maradékgörbe teljes tárgyévi mennyisége [kWh]; 2.2.1.2.4. EB: a HUDEX YBASE elszámolási árak átlaga a beszerzési időszak kereskedési napjain [HUF/kWh]; 2.2.1.2.5. P[d]: a beszerzési időszak d. kereskedési napján az YBASE termék HUDEX ára [EUR/MWh]; 2.2.1.2.6. MNB[d]: a beszerzési időszak d. kereskedési napján az MNB EURHUF spot árfolyam [HUF/EUR]; 2.2.1.2.7. N: a kereskedési napok száma a beszerzési időszakban. 2.2.2. Határidős havi zsinór termékek beszerzésének költségét fedező árkomponens 2.2.2.1. A határidős havi zsinór termék beszerzésének költségét fedező árkomponenst a következő tényadatok alapján határozza meg a Hivatal: 2.2.2.1.1. a HUDEX árelőkészítési év januártól novemberig tartó 11 szállítási hónap határidős havi zsinór termékeinek a szállítási hónap kezdetét megelőző 15-60 naptári nap közötti kereskedési napjaira publikált elszámoló árai (EUR/MWh), 2.2.2.1.2. az MNB által az árelőkészítési év január 1. napjától szeptember 30. napjáig terjedő időszak banki napjaira publikált EURHUF spot elszámolási árfolyamok (HUF/EUR). 2.2.2.2. Az árkomponens kiszámítási képlete: HB = HB × QBC>( Q&'()*&+, HB = ΣB@- A QBC>([h] × PDE[h] ΣB@- A QBC>([h] ahol: 2.2.2.2.1. HB: a határidős havi zsinór termékek beszerzésének költségét fedező árkomponens [HUF/kWh]; 2.2.2.2.2. QBC>(: a havi határidős beszerzések elismert teljes mennyisége [kWh]; 2.2.2.2.3. Q&'()*&+,: az elismert elosztói maradékgörbe teljes tárgyévi mennyisége [kWh]; 2.2.2.2.4. HB: a határidős havi zsinór termékek beszerzésének előre elismert (súlyozott) átlagára [HUF/kWh]; 2.2.2.2.5. QBC>([h]: a havi határidős beszerzés adott szállítási hónapra vonatkozó mennyisége [kWh]; 2.2.2.2.6. PDE[h]: az adott szállítási hónapra vonatkozó havi határidős zsinór termék előre elismert ára [HUF/kWh]; 2.2.2.2.7. N: a hónapok száma a tárgyévben (12). 2.2.2.3. A határidős havi zsinór termékek előzetesen elismert árának számítási képlete: PDE[h] = PF("#)[h] 1000 × MNB ahol: 2.2.2.3.1. PDE[h]: a tárgyév adott szállítási hónapjára vonatkozó havi határidős zsinór termék előzetesen elismert ára [HUF/kWh]; 2.2.2.3.2. PF("#)[h]: a január-november hónapok vonatkozásában az árelőkészítési év január-november időszak megfelelő szállítási hónapra vonatkozó havi határidős zsinór terméknek a szállítási hónap kezdetét megelőző 15-60 naptári nap közötti kereskedési napjaira publikált elszámoló árainak átlaga, a december hónap vonatkozásában a november hónapra fentiek szerint számított átlagár [EUR/MWh] azzal, hogy a rendszerhasználati díjak megállapításakor csak az árelőkészítési év január-november időszaki szállítási hónapjainak elszámolói áraira vonatkozóan áll rendelkezésre megfelelő adat, így a december hónap számított árának megállapításához a Hivatal az árelőkészítési év november szállítási havi határidős zsinór termék átlagárát veszi figyelembe; 2.2.2.3.3. MNB: az MNB által az árelőkészítési év január 1. és szeptember 30. napja közötti banki napjaira publikált EURHUF spot elszámolási árfolyamok számtani átlaga (HUF/EUR). 2.3. A kiegyenlítő energiához kötődő árkomponens kiszámítása 2.3.1. A kiegyenlítő energiához kötődő árkomponens a tárgyévi kiegyenlítő energiával kapcsolatos költségek előzetes elismerésére szolgál. Az árkomponens meghatározása során a Hivatal nem kizárólag a kiegyenlítő energia mennyiségének (QBE, kWh) és árának (PBE, HUF/kWh) szorzataként meghatározott kiegyenlítőenergia-költséget (CBE, HUF) veszi figyelembe, tekintettel arra, hogy a negatív kiegyenlítő energia – a fogyasztás felültervezése és a különbözet eladása – esetén a szorzat alapján negatív költség (bevétel) keletkezne, amely nem megfelelő ösztönző hatást eredményezhetne. Ennek elkerülése M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4157 érdekében a módszertan minden esetben a kiegyenlítőenergia-elszámolásból adódó pénzügyi veszteséget számítja (LBE, HUF), amely: 2.3.1.1. a fogyasztás alultervezése esetén annak többletköltsége, hogy a hibát másnapi piaci ár helyett pozitív kiegyenlítőenergia-áron kellett megvenni; 2.3.1.2. a fogyasztás felültervezése esetén annak költsége, hogy a hibát a másnapi piaci ár helyett negatív kiegyenlítőenergia-áron kellett eladni. 2.3.2. Az alkalmazandó képlet: LBE = CBE − QBE × PDAM ahol: 2.3.2.1. LBE: a kiegyenlítés teljes pénzügyi vesztesége [HUF]; 2.3.2.2. CBE: a kiegyenlítőenergia-költség [HUF]; 2.3.2.3. QBE: a kiegyenlítő energia mennyisége [kWh]; 2.3.2.4. PDAM: a másnapi piaci ár [HUF/kWh]. 2.3.3. Az EUR/MWh-ban jegyzett HUPX másnapi piaci órás árak az adott napon érvényes MNB árfolyamon kerülnek átszámításra HUF/kWh egységárra azzal, hogy ha az adott kereskedési napra vonatkozóan nem érhető el MNB árfolyam, akkor az időben azt megelőző utolsó olyan nap EURHUF árfolyamát kell alkalmazni, amelyre van publikált MNB árfolyam. 2.3.4. A kiegyenlítő energiához kötődő árkomponens kiszámításához a rendszerhasználati díjak megállapítását megelőző három egyéves időtartam statisztikái alapján becslés készül, amely az árkomponens értékének meghatározásában egy, a Hivatal által megállapított paraméter alapján kerül figyelembevételre (a paraméter értéke nemnegatív). 2.3.5. A tárgyévre (a képletekben: Yn. év) vonatkozó kiegyenlítési árkomponens az árelőkészítési év utolsó negyedévében kerül becslésre a megelőző három teljes év adatai alapján. A képletben az Y(-1) egyéves intervallum a bázisév (Yn-2) októbertől az árelőkészítési év (Yn-1) szeptemberéig tartó hónapokat foglalja magában, hasonlóan értelmezendő (Y(-2) és Y(-3) is. 2.3.6. Az alkalmazandó képlet: KE = Σ!∈F("%)LH&[n] + 2Σ!∈F("&)LH&[n] + 3Σ!∈F("#)LH&[n] Σ!∈F("%)QD[n] + 2Σ!∈F("&)QD[n] + 3Σ!∈F("#)QD[n] × BE% ahol: 2.3.6.1. KE: a kiegyenlítő energiához kötődő árkomponens [HUF/kWh]; 2.3.6.2. LH&[n]: az adott elosztó n. negyedórás kiegyenlítésének pénzügyi vesztesége [HUF]; 2.3.6.3. QD[n]: az adott elosztó n. negyedórás maradékgörbéjének tény mennyisége [kWh]; 2.3.6.4. BE%: a múltbéli statisztikák alapján számított becslés figyelembevételének mértékét meghatározó paraméter [%]. 2.3.7. A múltbéli statisztikák alapján számított becslés figyelembevételének mértékét meghatározó paraméter kiszámítási képlete: BE% = 1 6 × Σ!∈F("%)QD[n] + 2Σ!∈F("&)QD[n] + 3Σ!∈F("#)QD[n] Q&'()*&+, ahol: 2.3.7.1. BE%: a múltbéli statisztikák alapján számított becslés figyelembevételének mértékét meghatározó paraméter [%]; 2.3.7.2. QD[n]: az adott elosztó n. negyedórás maradékgörbéjének tény mennyisége [kWh]; 2.3.7.3. Qelismert: az elismert elosztói maradékgörbe teljes tárgyévi mennyisége [kWh]. 2.4. Beszerzéshez kapcsolódó egyéb költségeket fedező árkomponens 2.4.1. Az elosztói maradékgörbe elismert beszerzési átlagára meghatározása során a beszerzéshez kapcsolódó egyéb költségek – ideértve az indokoltnak tekinthető árrést – is figyelembevételre kerülnek. 2.4.2. A beszerzéshez kapcsolódó egyéb költségeket fedező árkomponens a határidős termékek beszerzéséhez kapcsolódó árkomponensek százalékában állapítja meg a Hivatal, az egyes kereskedői költségtételek vizsgálata alapján. 2.4.3. Az árkomponens kiszámítási képlete: EBK = (EB + HB) × EBK% ahol 2.4.3.1. EBK: a beszerzéshez kapcsolódó egyéb költségeket fedező árkomponens [HUF/kWh]; 2.4.3.2. EB: a határidős éves zsinór termék beszerzésének költségét fedező árkomponens [HUF/kWh]; 2.4.3.3. HB: a határidős havi zsinór termékek beszerzésének költségét fedező árkomponens [HUF/kWh]; 2.4.3.4. EBK%: a beszerzéshez kapcsolódó egyéb költségek aránya a határidős termékek beszerzési költségéhez viszonyítva. 2.5. Határidős devizabeszerzés elismert költségtömege 2.5.1. A határidős devizabeszerzés elismert költségtömegében a határidős éves és havi zsinór termékek vásárlásához szükséges határidős devizabeszerzés költsége kerül elismerésre. Az elismerés alapja az EUR összeg vásárlásához szükséges költségtömeg, függetlenül a vásárolt energia mennyiségétől. 2.5.2. A határidős devizabeszerzés elismert költségtömege a következő tényadatok alapján kerül meghatározása: 2.5.2.1. az MNB által a beszerzési időszak kereskedési napjain publikált 90 napos (3 hónap) és a 360 napos (éves) BUBOR %-os értékek, 4158 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 2.5.2.2. a European Money Markets Institute által a beszerzési időszak kereskedési napjain publikált 90 napos (3 hónap) és a 360 napos (éves) EURIBOR %-os értékek, 2.5.2.3. az MNB által a beszerzési időszak kereskedési napjaira publikált EUR/HUF spot elszámolási árfolyamok (HUF/EUR), 2.5.2.4. az MNB által az árelőkészítési év január 1. és szeptember 30. napja közötti banki napokra publikált 90 napos (3 hónap) és a 360 napos (éves) BUBOR %-os értékek, 2.5.2.5. a European Money Markets Institute által az árelőkészítési év január 1. és szeptember 30. napja közötti banki napokra publikált 90 napos (3 hónap) és a 360 napos (éves) EURIBOR %-os értékek, 2.5.2.6. az MNB által az árelőkészítési év január 1. és szeptember 30. napja közötti banki napjaira publikált EUR/HUF spot elszámolási árfolyamok (HUF/EUR). 2.5.3. Az elismert költségtömeg kiszámítási képlete: DB! &'()*&+, = DBE! &'()*&+, + DBH! &'()*&+, ahol: 2.5.3.1. DB! &'()*&+,: a határidős devizabeszerzés elismert költségtömege [HUF]; 2.5.3.2. DBE! &'()*&+,: a határidős éves zsinór termék beszerzéséhez kapcsolódó határidős devizabeszerzés költsége [HUF]; 2.5.3.3. DBH! &'()*&+,: a határidős havi zsinór termékek beszerzéséhez kapcsolódó határidős devizabeszerzés költsége [HUF]. 2.5.4. A határidős éves zsinór termék beszerzéséhez kapcsolódó határidős devizabeszerzés költségének számítása a következő: DBE! &'()*&+, = n EURHUF[d]B! A ?@- × EB[d]EUR × Qé>&)[d]B! ahol: 2.5.4.1. DBE! &'()*&+,: a határidős éves zsinór termék beszerzéséhez kapcsolódó határidős devizabeszerzés költsége [HUF]; 2.5.4.2. EURHUF[d]B! : egy EUR vásárlásának d. kereskedési napi határidős felára a pénzügyi teljesítésig hátralévő 12 időpontra [HUF/EUR]; 2.5.4.3. EB[d]EUR: a HUDEX tárgyévi szállítási évre vonatkozó határidős éves zsinór termék d. kereskedési napjára publikált elszámoló ára [EUR/MWh]; 2.5.4.4. Qé>&)[d]B!: az éves határidős zsinór termék d. kereskedési napján beszerzett és a 12 pénzügyi teljesítés időpontjában elszámolt mennyiségei a [MWh]. A határidős deviza vásárlás pénzügyi teljesítésének időpontja az éves termék havi teljesítését követő hónap 25. napja (12 pénzügyi teljesítési időpont, tárgyév február 25-től tárgyévet követő év január 25-ig). 2.5.5. Egy EUR vásárlásának d. kereskedési napi határidős felárának számítása a következő: EURHUF[d]B! = EURHUF[d])I1, × pq 1 + BUBOR[d]B! × HN[d] ∕360 1 + EURIBOR[d]B! × HN[d] ∕360u × (1 + SP) −1v ahol: 2.5.5.1. EURHUF[d]B! : egy EUR vásárlásának d. kereskedési napi határidős felára a pénzügyi teljesítésig hátralévő 12 időpontra [HUF/EUR]; 2.5.5.2. EURHUF[d])I1,: az MNB által az adott d. napra publikált EUR/HUF napi árfolyam [HUF/EUR]; 2.5.5.3. HN[d]: az adott d. vásárlási napon a vásárlástól a pénzügyi teljesítésig hátralévő napok száma; 2.5.5.4. BUBOR[d]B!: az adott d. vásárlási napon a vásárlástól a pénzügyi teljesítésig hátralévő napokra számított BUBOR [kamatláb %-os formában]; 2.5.5.5. EURIBOR[d]B! : az adott d. vásárlási napon a vásárlástól a pénzügyi teljesítésig hátralévő napokra számított EURIBOR [kamatláb %-os formában]; 2.5.5.6. SP: a számított határidős deviza vételi spread értéke [%]. 2.5.6. A határidős havi zsinór termékek beszerzéséhez kapcsolódó határidős devizabeszerzés költségének számítása a következő: DBH! &'()*&+, = n EURHUFJK -# B@- × PDE[h]EUR × QBC>([h] ahol: 2.5.6.1. DBH! &'()*&+,: a határidős havi zsinór termékek beszerzéséhez kapcsolódó határidős devizabeszerzés költsége [HUF]; 2.5.6.2. EURHUFJK: egy EUR vásárlásának 90 napra számított határidős felára [HUF/EUR]; 2.5.6.3. PDE[h]EUR: az adott szállítási hónapra vonatkozó havi határidős zsinór termék előrejelzett ára [EUR/MWh]; 2.5.6.4. QBC>([h]: a havi határidős beszerzés adott szállítási hónapra vonatkozó mennyisége [MWh]. 2.5.7. Egy EUR vásárlásának 90 napra számított határidős felárának számítása a következő: EURHUFJK = EURHUFá,'CL × pq 1 + BUBOR[d]JK × HN ∕360 1 + EURIBOR[d]JK × HN ∕360u × (1 + SP) −1v ahol: 2.5.7.1. EURHUFJK: egy EUR vásárlásának 90 napra számított határidős felára [HUF/EUR]; M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4159 2.5.7.2. EURHUFá,'CL: az MNB által az árelőkészítési év január 1. és szeptember 30. napja közötti banki napokra publikált árfolyamok számtani átlaga [HUF/EUR]; 2.5.7.3. HN: a vásárlástól a pénzügyi teljesítésig hátralévő napok átlagos száma (90 nap); 2.5.7.4. BUBOR[d]JK: az árelőkészítési év január 1. és szeptember 30. napja közötti banki napokra publikált 90 napos BUBOR értékek számtani átlaga [kamatláb %-os formában]; 2.5.7.5. EURIBOR[d]JK: az árelőkészítési év január 1. és szeptember 30. napja közötti banki napokra publikált 90 napos EURIBOR értékek számtani átlaga [kamatláb %-os formában]; 2.5.7.6. SP: a számított határidős deviza vételi spread értéke [%]. 2.5.8. A számított BUBOR az adott kereskedési napra az MNB által 90 napra (3 hónap) és a 360 napra (éves) publikált BUBOR %-os értékekre illesztett lineáris görbén, a kereskedési nap és pénzügyi teljesítés nap különbségeként előálló időszakra számított érték. 2.5.9. A számított EURIBOR az adott kereskedési napon az European Money Markets Institute által 90 napra (3 hónap) és a 360 napra (éves) publikált EURIBOR %-os értékekre illesztett lineáris görbén, a kereskedési nap és pénzügyi teljesítés nap különbségeként előálló időszakra számított érték. 3. Elosztóhálózati veszteség (maradék) után fizetendő átviteli díjösszeg 3.1. Átviteli díjat az elosztók az elosztó hálózatba betáplált villamos energia után fizetnek, és – a felhasználóktól – az elosztó hálózatról kiadott villamos energia után kapnak. Ebből következően az elosztók elsődlegesen nem kapnak fedezetet az elosztóhálózati veszteség után fizetendő átviteli díjra. 3.2. Az elosztóhálózati veszteség után fizetendő átviteli díjösszeg előre tekintően az elosztói maradék elismert mennyisége és az elosztók által fizetendő átviteli díj szorzata. A fizetendő átviteli díj összege az elosztóhálózati veszteség tény mennyisége alapján utólag korrekcióra kerül, az elosztóhálózati műszaki veszteséget, a nem műszaki veszteséget és a saját felhasználást figyelembe véve. 4160 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám A hozamtényező számításának módszertana 1. A tőke hozama 1.1. A tőkeköltség a beruházások végrehajtásához szükséges finanszírozási források költsége, amelyet a villamos energia hálózati engedélyesi tevékenység végzéséhez szükséges eszközökben lekötött tőke használatáért fizet a társaság a tőketulajdonosok részére. 1.2. A tőke használatáért fizetett díj és a befektetett tőke aránya a hozam. 1.3. A tőkeköltség a saját – amelyet a tulajdonosok biztosítanak a társaság részére – és az idegen – amelyet a társaságok hitelezői biztosítanak az engedélyes tevékenység végzése érdekében – tőke költségéből tevődik össze. 1.4. A szabályozói eszközérték (Regulatory Asset Base, a továbbiakban: RAB) hozamtényezőjének meghatározására a módszertan a súlyozott átlagos tőkeköltség (Weighted Average Cost of Capital, a továbbiakban: WACC) módszerét alkalmazza. A WACC az idegen tőke és a saját tőke elvárt hozamának súlyozott átlaga. 1.5. A WACC alapképlete: 𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊= 𝐸𝐸 𝑉𝑉× 𝑟𝑟5 + 𝐷𝐷 𝑉𝑉× 𝑟𝑟M ahol: 1.5.1. N O: a saját tőke aránya; 1.5.2. 𝑟𝑟5: a saját tőke elvárt hozama; 1.5.3. P O: az idegen tőke aránya; 1.5.4. 𝑟𝑟M: az idegen tőke elvárt hozama; és 1.5.5. 𝑉𝑉 = 𝐸𝐸 + 𝐷𝐷 (a 4.1. pontban részletezettek szerint). 1.6. A Hivatal a számításhoz a kiértékelés dátumának az adott év augusztus 31.-et, a díjmegállapítási időszak kezdete előtti hónap utolsó napját jelöli ki. A tőke hozamának megállapítása során – amennyiben külön nem kerül feltüntetésre – a kiértékelés dátumát megelőző egy év átlagára vonatkozó historikus adatok kerülnek felhasználásra. 2. Adó és infláció 2.1. A Hivatal nominál (inflációt is tartalmazó) súlyozott tőkeköltségeket határoz meg. 2.2. A tőkepiaci árfolyamok modell (Capital Asset Pricing Model, a továbbiakban: CAPM modell) feltételezései adómentes befektetési környezetre vonatkoznak, azonban a WACC számítása során a társasági adókat figyelembe veszi. Ilyen adó a társasági adó és az energiaellátók jövedelemadója – az ún. Robin Hood adó –, amely azonban nem terheli a hitelekre kifizetett kamatokat. 2.3. Amennyiben a társasági adó a kamatfizetéseket nem terheli, úgy a saját tőke elvárt hozama adózott hozamnak tekintendő, amelyet az adóelőny figyelembevételével lehet adózás előttivé tenni a 2.5. pontban meghatározott képlet szerint. 2.4. Tekintettel arra, hogy az energiaellátók jövedelemadóját jogszabályi előírás miatt nem lehet áthárítani a fogyasztókra, azt a Hivatal a WACC számítása során nem veszi figyelembe. 2.5. Az alkalmazott képlet: 𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊𝑊QMó=á8 56ő;;7 = 𝐸𝐸 𝑉𝑉× 𝑟𝑟5 × 1 (1 −𝑡𝑡) + 𝐷𝐷 𝑉𝑉× 𝑟𝑟M ahol: 2.5.1. t: a társasági adókulcs. 2.6. A számítás során alkalmazandó társasági adókulcs 9,0%. 2.7. A módszertan a globális minimumadót nem veszi figyelembe, mivel a globális minimumadó szabályozásából adódóan az nem egységesen terheli az összes iparági szereplőt, továbbá a globális minimumadó alanyánál kialakuló pontos effektív adókulcs nem jelezhető előre pontosan. 3. Összehasonlító csoport 3.1. A részvénybéta, a tőkeáttétel és a hitelezési kamatfelár meghatározásához alkalmazott iparági összehasonlítási (benchmarking) csoportot a Hivatal európai társaságokból állítja össze, mivel azok szabályozási és működési környezete a magyarországi iparági környezet szempontjából releváns összehasonlítási alapot jelent. 3.2. Az összehasonlítási csoport minimum tíz társaságból áll, és azonos a részvénybéta, a tőkeáttétel, valamint a hitelezési kamatfelár vizsgálata során. 3.3. Az összehasonlítás során olyan, 15%-ot meghaladó közkézhányaddal rendelkező, tőzsdén jegyzett és jelentősebb piaci kapitalizációval bíró társaságok vehetők figyelembe, amelyeknek jelentős a kitettségük a villamos energia szállítási, illetve elosztási szektorban, valamint nettó árbevételük és eredményük (EBITDA) döntő részben a villamos energia tevékenységekből származik. 4. Tőkeáttétel 4.1. A Hivatal a tőkeáttétel meghatározására az idegen tőke összes finanszírozási forráson belüli arányát (D/V) alkalmazza, ahol: 4.1.1. D: az idegen tőke értéke (Debt); 4.1.2. E: a saját tőke értéke (Equity); és 4.1.3. V: a teljes tőke értéke (Value), amelyet az alábbiak szerint kell számítani: 4.1.3.1. V=E+D. 3. melléklet a 8/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelethez M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4161 4.2. A Hivatal az összehasonlítási csoportba rendezett iparági szereplők elmúlt négy évben kialakult idegen és saját tőke arány mutatóinak átlagolásával számított iparági tőkeáttételt tekinti elfogadott iparági tőkeáttételnek, összhangban az európai szabályozói gyakorlattal. 4.3. A tőkeáttétel számítása során a Hivatal négy év átlagolását alkalmazza az 5.4. pontban meghatározott részvénybéta számítási megközelítésével való konzisztencia biztosítása érdekében. 4.4. A Hivatal az 5.4. pontban foglalt Bloomberg rendszerből lekérhető adatot tekinti D/V aránynak, tekintettel arra, hogy az engedélyes társaságok esetében főszabályként ez az információ nem elérhető a saját tőke mindenkori aktuális piaci értékének hiányában. 5. A saját tőke elvárt hozama 5.1. A saját tőke elvárt hozamának meghatározása 5.1.1. A saját tőke elvárt hozama a CAPM modell segítségével kerül meghatározásra, amelynek alapfeltevése, hogy minden eszköz elvárt hozama három tényező függvénye: a kockázatmentes hozamé, a piaci portfólió hozamáé és az eszköz kockázati mérőszámáé (bétáé). 5.1.2. Egy eszköz kockázati prémiuma a piaci kockázati prémium – a piaci hozam kockázatmentes hozamon felüli többlethozama – és az eszköz nem diverzifikálható kockázatát mérő béta szorzata: 𝑟𝑟5 = 𝑟𝑟U + 𝛽𝛽5 × a𝑟𝑟9 −𝑟𝑟Uc ahol 5.1.2.1. 𝑟𝑟5: a saját tőke elvárt hozama; 5.1.2.2. 𝑟𝑟U: a kockázatmentes hozam; 5.1.2.3. 𝑟𝑟9: a piaci portfólió hozama; 5.1.2.4. 𝛽𝛽5: részvénybéta. 5.2. Kockázatmentes hozam 5.2.1. A kockázatmentes hozam becslése forintban denominált magyar államkötvény piaci hozam adatok alapján történik. A Hivatal az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (a továbbiakban: ÁKK) által nyilvántartott és publikált 3 éves, illetve 10 éves magyar állampapír historikus referenciahozamait veszi figyelembe, amely kifejezi az adott időpontban érvényes, adott futamidőre vonatkoztatott kockázatmentes hozam, inflációs várakozás és magyar országkockázat melletti befektetői hozamelvárásokat. A historikus adatok számtani átlaga az ÁKK által publikált, a Hivatal általi kiértékelés dátumától – augusztus 31. – számítva egy évre a visszamenőleges napi hozamok átlagaként kerül meghatározásra. 5.2.2. A Hivatal az ÁKK adatszolgáltatását (https://akk.hu/statisztika/hozamok-indexek-forgalmi-adatok/ referenciahozamok) felhasználva, közvetlenül határozza meg a nominál hozamot. 5.3. A piaci portfólió hozama 5.3.1. A részvénypiaci kockázati prémiumát – azaz azt a többlethozamot, amelyet a befektetők a kockázatmentes hozam felett egy átlagos, diverzifikált piaci portfólióval azonos befektetéstől elvárnak – a Hivatal a magyarországi tőkebefektetések finanszírozási forrásául szolgáló fejlett, likvid részvénypiacokon elérhető kockázati prémiumok elemzése alapján – az USA hozamainak hosszú távú vizsgálatával – határozza meg. 5.3.2. A részvénypiaci kockázati prémium meghatározását a Hivatal az összehasonlító elemzések módszerével végzi el, amely során a részvénypiaci prémiumot az USA részvénypiacának vizsgálata alapján azonosítja. 5.3.3. A Hivatal a UBS Global Investment Returns Yearbook című kiadványban évente közzétett, a London Business School szerzői, Elroy Dimson, Paul Marsh és Mike Staunton (DMS) adatbázisán és számításain alapuló elemzés alapján a részvénypiaci kockázati prémium referenciaértékeként a 2024. évi kiadványban az USA részvénypiacára vonatkozóan közölt, az 1900–2023 közötti időszakra számított historikus átlagot veszi figyelembe. 5.4. Részvénybéta 5.4.1. A Hivatal az engedélyes társaságoknak az adott befektetés nem diverzifikálható, szisztematikus kockázatát kifejező részvénybétáinak számításához az alábbi adatokat használja fel: 5.4.1.1. Az összehasonlítási csoport társaságainak a Bloomberg adatbázisában közölt részvénybétáinak 4 éves visszatekintési időszakra számított értéke ("BETA_RAW_OVERRIDABLE"). A számítás heti árfolyamváltozási adatokkal kalkulál a társaság papírjait elsődlegesen jegyző tőzsde fő indexéhez képest. A 4 éves visszatekintési időszak oka, hogy rövidebb időtávokon megfigyelve kevesebb adatpont áll rendelkezésre a béta mérésére, mely így magasabb szórást eredményezhet, ezáltal csökkentve az átlagos érték megbízhatóságát. 5.4.1.2. Az összehasonlítási csoport társaságainak a Bloomberg adatbázisában közölt D/V tőkeáttételi mutatóinak (TOTAL_DEBT_TO_EV) a bétával való konzisztencia miatt a számítás időpontját megelőző négy naptári évre közölt értékeinek számtani átlaga, amelyekből a V=D+E összefüggés alapján kerül kiszámításra az egyes összehasonlító társaságok D/E aránya. 5.4.1.3. Az összehasonlítási csoport társaságainak a Bloomberg adatbázisában közölt effektív adókulcsának a bétával való konzisztencia miatt a számítás időpontját megelőző négy naptári évre közölt értékeinek számtani átlaga (EFF_TAX_RATE). Az egyes társaságok átlagos effektív adókulcsának meghatározásakor az átlagszámításból a 0%-nál alacsonyabb és 100%- nál magasabb megfigyelhető értékeket a Hivatal kiszűri. 5.4.2. Az összehasonlító társaságok részvénybétája, D/E aránya és effektív adókulcsa alapján a Hivatal meghatározza az egyes összehasonlító társaságok eszközbétáját az alábbi összefüggés felhasználásával: 𝛽𝛽Q,7 = 𝛽𝛽5,7 ∕p1 + (1 −𝑡𝑡7) 𝐷𝐷 𝐸𝐸7 v ahol: 5.4.2.1. 𝛽𝛽Q,7: az i-ik összehasonlító társaság eszközbétája; 5.4.2.2. 𝛽𝛽5,7: az i-ik összehasonlító társaság részvénybétája; 4162 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 5.4.2.3. 𝑡𝑡7: az i-ik összehasonlító társaság effektív adókulcsa; 5.4.2.4. P N': az i-ik összehasonlító társaság D/E aránya. 5.4.3. Az összehasonlító társaságok eszközbétáinak számtani átlagaként a Hivatal meghatározza az összehasonlító csoport átlagos eszközbétáját, valamint az összehasonlító társaságok D/V arányainak számtani átlagából levezetve az összehasonlító csoport átlagos D/E arányát, mint iparági megcélzott tőkeáttételt. 5.4.4. Az átlagos eszközbéta és az átlagos D/E arány felhasználásával, valamint az engedélyes társaságokra alkalmazandó effektív adókulcs felhasználásával a Hivatal meghatározza az engedélyes társaságok részvénybétáját. Az előre tekintő effektív adókulcs esetében a Tao tv. alapján jelenleg hatályos társasági adó mértéket alkalmazza a Hivatal. Az engedélyesi részvénybéta az alábbi összefüggés szerint került meghatározásra: 𝛽𝛽5 = 𝛽𝛽Q × Ä1 + (1 −𝑡𝑡) 𝐷𝐷 𝐸𝐸Å ahol 5.4.4.1. 𝛽𝛽5: az engedélyesi társaságokra alkalmazandó részvénybéta; 5.4.4.2. 𝛽𝛽Q: az összehasonlító csoport átlagos eszközbétája; 5.4.4.3. 𝑡𝑡: az engedélyes társaságokra alkalmazandó effektív adókulcs; 5.4.4.4. P N: az összehasonlító csoport átlagos D/E aránya. 6. Idegen tőke elvárt hozama 6.1. Az idegen tőke hozama a kockázatmentes hozam és a hitelezési kamatfelár szektorspecifikus részének összegeként kerül meghatározásra. A hitelezési kamatfelár becslése a hitelminősítői besorolások és CDS felárak historikus vizsgálatával történik. A hitelprémium számított mértéke az iparágban működő, a Hivatal által vizsgált, összehasonlítási csoportba választott társaságok hitelprémium adatain alapszik. Az összehasonlítási csoport azonos a tőkeáttétel, valamint a béta vizsgálatakor alkalmazott összehasonlítási csoporttal. 6.2. Az idegen tőke elvárt hozamának számítási képlete az alábbi: 𝑟𝑟M = 𝑟𝑟U + 𝑟𝑟8W:5QM ahol 6.2.1. 𝑟𝑟M: az idegen tőke elvárt hozama; 6.2.2. 𝑟𝑟U: a kockázatmentes hozam; 6.2.3. 𝑟𝑟8W:5QM: hitelezési kamatfelár. 6.3. A Hivatal a kalkuláció során a hitelminősítői besoroláson alapuló módszertant alkalmazza, amelynek keretében megvizsgálja az összehasonlítási csoportba tartozó társaságok hitelminősítői besorolását, a hitelezési gyakorlatnak megfelelően megőrizve a kamatfelárak szektorspecifikusságát. A Hivatal a hitelminősítői besorolásokhoz rendelt kamatfelárakat az Aswath Damodaran által évente közzétett vállalati kamatfelárak alapján határozza meg. A Hivatal a kamatfelárak meghatározásakor az Aswath Damodaran: Equity Risk Premiums (ERP): Determinants, Estimation, and Implications – The 2024 Edition című, 2024. március 5-én frissített kiadványban közölt adatokat veszi figyelembe. 6.4. A hitelezési kamatfelár számításánál a Hivatal a Damodaran által publikált, hitelminősítői besoroláshoz tartozó kamatfelár értékeket rendeli hozzá az összehasonlítási csoportban szereplő közműtársaságokhoz, azok hitelminősítői besorolása alapján. 6.5. Az összehasonlítási csoportban szereplő társaságok adósságának kamatfelára az anyaországuk országkockázatát is tartalmazza. Az országkockázattól mentes hitelkamat-felár megállapításához a Hivatal az összehasonlító társaságok egyedi kamatfelárait korrigálja a társaság anyaországának országkockázatával. 6.6. A Hivatal az anyaországi országkockázatot az adott ország CDS felárai alapján számszerűsíti, ehhez kiszámítja az anyaországok és az USA 3 éves, illetve 10 éves lejáratú CDS ügyletei napi árfolyamainak egy éves visszatekintő időszakon számított számtani átlagát. Az anyaországi országkockázatot az anyaországi CDS átlagárfolyam és az USA CDS átlagárfolyam különbségeként kell meghatározni. A számításhoz az USA és az anyaországok CDS árfolyamait a Bloomberg adatbázisból tölti le a Hivatal. 6.7. Az anyaországi országkockázat meghatározása során a Hivatal az USA CDS-felárait veszi figyelembe, mivel a kockázatmentes CDS-felár méréséhez a legnagyobb kapitalizációjú piac, az USA kötvény- és részvénypiaca szolgál alapul, amely a globális értékpapír-forgalom értékének több mint 50%-át képviseli. Az összehasonlító csoportban szereplő anyaországok többségében nem kellően nagy és nyitott tőkepiacok, így az alacsony likviditás miatt nem alkalmasak önmagukban a globális tőkepiacokon a kockázatmentes CDS-felár mérésére. 6.8. A Hivatal a hitelezési kamatfelár szektorspecifikus részét az összehasonlító társaságok anyaországi országkockázattól megtisztított kamatfelárainak számtani átlagaként határozza meg: 𝑟𝑟8W:5QM%X = 𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆7 −a𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶Y%X −𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶Z[\%Xc 𝑟𝑟8W:5QM-KX = 𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆7 −a𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶Y-KX −𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶Z[\-KXc ahol: 6.8.1. 𝑟𝑟8W:5QM: hitelezési kamatfelár; 6.8.2. 𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆𝑆7: „i” összehasonlító társaság hitelminősítéséhez tartozó kamatfelár; 6.8.3. 𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶Y: „i” összehasonlító társaság anyaországának CDS felára; 6.8.4. 𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶𝐶Z[\: USA CDS felára; 6.8.5. 3𝑦𝑦, 10𝑦𝑦: A 3 éves, illetve 10 éves időtartamot jelölő index. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4163 Az elosztók költség-felülvizsgálata során a Hivatal által alkalmazott, a felülvizsgálat céljára vezetett nyilvántartások, valamint a költségek hozzárendelésének és felosztásának vizsgálatára vonatkozó szabályok 1. Általános rendelkezések 1.1. E melléklet célja, hogy az árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőző költség-felülvizsgálat keretében a költségnyilvántartások, költségkimutatások és az azok alapjául szolgáló adatok, valamint a költségek és ráfordítások hozzárendelésének és felosztásának Hivatal általi vizsgálatához és értékeléséhez, ideértve az összehasonlító elemzést is, egységes és átlátható szempontokat határozzon meg. 1.2. E melléklet nem érinti az elosztók Sztv. szerinti könyvvezetési és beszámolási kötelezettségét. 2. Alapelvek 2.1. Állandóság és rugalmasság elve: az e mellékletben, valamint – e mellékletre is figyelemmel – a 6.13. pont szerinti belső szabályzatokban meghatározott szabályokra nézve az állandóságot olyan módon kell biztosítani, hogy amennyiben azt a külső körülményekben bekövetkező változás, az e melléklet alkalmazása során szerzett tapasztalat vagy az alkalmazhatóság javításának szükségessége indokolja, e melléklet, illetve a 6.13. pont szerinti belső szabályzatok módosításával az e mellékletben meghatározott célok minél jobban megvalósulhassanak. 2.2. Áttekinthetőség és egyszerűség elve: e melléklet szabályait úgy kell alkalmazni, hogy az egyes lépések részeredményei, valamint a folyamat teljes menete nyomon követhető, áttekinthető és rekonstruálható legyen, továbbá, hogy az e melléklet szerinti költség-hozzárendelések egyszerű szabályok alapján valósuljanak meg. 2.3. Célszerűség elve: e mellékletben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni, úgy, hogy alkalmazásuk eredménye az e mellékletben meghatározott célokat elősegítse. Ha ezen melléklet egyes részletszabályai adott helyzetben egymással ellentétes iránymutatást adnának, úgy kell eljárni, hogy a választott megoldás minél jobban szolgálja az e mellékletben meghatározott célok megvalósulását. 2.4. Együttműködés elve: e melléklet módosításának előkészítése során a Hivatal – összhangban a VET 143. § (8) bekezdésével – kikéri az elosztók véleményét. Az elosztók az e melléklet értelmezését vagy alkalmazását befolyásoló jogi, szervezeti, adminisztratív vagy egyéb változásokról a Hivatalt megfelelő időben és megfelelő tartalommal tájékoztatják. 2.5. Összehasonlíthatóság elve: e melléklet alkalmazásának eredményeként az elosztók költségstruktúrái közvetlenül összehasonlíthatóvá válnak. 2.6. Teljeskörűség elve: a 6.3–6.6. pont szerinti tételek kivételével az ezen melléklet szerinti költség-hozzárendeléseket követően az elosztónál nem maradhat fel nem osztott (altevékenységhez nem rendelt) költség. 3. Fogalommeghatározások 3.1. Egyéb árbevétel: a rendszerhasználati díjakból származó árbevételén kívüli, azaz a VET szerinti külön díjakból származó, valamint a nem hatósági árak alapján képződő bevételek. 3.2. Egyéb eszközök: az engedélyköteles tevékenység végzését szolgáló azon tárgyi eszközök és immateriális javak, amelyek nem tartoznak sem a 3.3. pont szerinti hálózati eszközök, sem a 3.4. pont szerinti hálózati eszközökhöz kapcsolódó eszközök közé, így például az irodaépületek, az Sztv. szerinti műszaki járművek és egyéb járművek, valamint az ezen eszközök védelmét szolgáló objektumok. 3.3. Hálózati eszközök: az engedélyköteles tevékenység végzését közvetlenül és tartósan szolgáló eszközök közül ide tartoznak a vezetékek, ideértve a kábeleket és a szabadvezetékeket tartószerkezeteikkel együtt, az alállomások, a transzformátorállomások, a kapcsolóállomások, beleértve az azokban található telemechanikai berendezéseket is, továbbá az előbbiek telkei és épületei, beleértve a vagyonvédelmi rendszereket, valamint az üzemi épületeket és építményeket is, az előzőekhez kapcsolódó szolgalmi jogok, valamint a fogyasztásmérők, beleértve a hozzájuk kapcsolódó hangfrekvenciás körvezérlő (HKV) és rádiófrekvenciás körvezérlő (RKV) berendezéseket és csatlakozókat. 3.4. Hálózati eszközökhöz kapcsolódó eszközök: a 3.3. pont szerinti hálózati eszközök közé nem tartozó, az engedélyköteles tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlen tárgyi eszközök és immateriális javak. Ide tartoznak a hálózati informatikai eszközök, beleértve a rendszerirányítási, üzemirányítási, távmegfigyelési, távkapcsolási, mérési, adatgyűjtő és számlázási tevékenységet kiszolgáló informatikai eszközöket – hardvereket és szoftvereket – a szükséges jelátviteli kapcsolatokkal, valamint a távközlési és hírközlési eszközöket; a hálózati eszközökhöz kapcsolódó immateriális javak, ideértve a licenceket, vezetékjogokat, szolgalmi jogokat; a hálózati eszközökhöz kapcsolódó üzemi ingatlanok, ideértve a raktárakat, veszélyesanyag-tárolókat, a garázsokat és az üzemirányítási ingatlanokat is, valamint az ezen eszközök védelmét szolgáló eszközök. 3.5. Költségarányosan rész-, illetve altevékenységre felosztandó költségek: olyan költségek, amelyek rész-, illetve altevékenységhez történő hozzárendelésére a 3.7. pont szerinti közvetlenül altevékenységhez, illetve résztevékenységhez rendelhető költségek, valamint a 3.12. pont szerinti vetítési alappal felosztott költségek felosztását követően, költségarányosan kerül sor, a 6.9-6.12. pontban foglaltakra is figyelemmel. 4. melléklet a 8/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelethez 4164 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 3.6. Költségnemek: az elosztók által az Sztv.-nek megfelelően használt költségcsoportok: 3.6.1. anyagköltség, 3.6.2. igénybe vett szolgáltatások költsége, 3.6.3. egyéb szolgáltatások költsége, 3.6.4. bérköltség, 3.6.5. személyi jellegű egyéb kifizetések, 3.6.6. bérjárulékok, 3.6.7. értékcsökkenési leírás. 3.7. Közvetlenül altevékenységhez, illetve résztevékenységhez rendelhető költségek: olyan költségek, amelyek felmerülésükkor közvetlenül az adott altevékenységhez, illetve résztevékenységhez rendelhetőek, a 6.9-6.12. pontban foglaltakra is figyelemmel. 3.8. Madárvédelmi költségek: a 3.9. pont szerinti működési költségeken belüli azon költségek, amelyek kifejezetten a madarak védelmét szolgálják. 3.9. Működési költségek: az üzleti évben elszámolt költségek összessége csökkentve a hálózati eszközök és a hálózati eszközökhöz kapcsolódó eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírással, valamint az esetlegesen anyagköltségként kimutatott hálózati veszteség pótlási költségével, valamint az aktivált saját teljesítmények értékével. 3.10. Rendszerhasználati díj: A VET-ben ekként használt fogalom. 3.11. Személyi jellegű ráfordítások: az Sztv.-ben ekként használt fogalom, a 3.6.4., a 3.6.5., valamint a 3.6.6. alpontban meghatározott költségnemek összefoglaló neve. 3.12. Vetítési alappal felosztott költségek: olyan költségek, amelyek közvetlenül nem rendelhetők egy adott szervezeti egységhez, résztevékenységhez vagy altevékenységhez, hanem adott szervezeti egységekre, résztevékenységekre vagy altevékenységekre utólag, jellemző vetítési alapok alkalmazásával kerülnek felosztásra, a 6.9-6.12. pontban foglaltakra, továbbá az éves beszámolóját az Sztv. 9/A. §-a alapján az IFRS szerint elkészítő társaság (a továbbiakban: IFRS-t alkalmazó) esetében a 9.2. pontra is figyelemmel. 4. Tevékenységstruktúra 4.1. Az engedélyköteles tevékenységen (elosztáson) belül a Hivatal az alábbi rész- és azon belül altevékenységeket különbözteti meg a villamos energia, földgáz és távhő iparágakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló MEKH rendeletben meghatározott, V501r adatszolgáltatási számú adatlap (a továbbiakban: V501r adatlap) szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel összhangban: 4.1.1. Karbantartás 4.1.1.1. NAF/KÖF transzformátor-állomás karbantartás 4.1.1.2. KÖF/KIF transzformátor-állomás karbantartás 4.1.1.3. KIF hálózat karbantartása 4.1.1.4. KÖF hálózat karbantartása 4.1.1.5. NAF hálózat karbantartása 4.1.2. Üzemvitel, diagnosztika 4.1.2.1. NAF/KÖF transzformátor-állomás bejárás, diagnosztika, üzemeltetés 4.1.2.2. KÖF/KIF transzformátor-állomás bejárás, diagnosztika, üzemeltetés 4.1.2.3. KIF hálózati bejárás, diagnosztika, üzemeltetés 4.1.2.4. KÖF hálózati bejárás, diagnosztika, üzemeltetés 4.1.2.5. NAF hálózati bejárás, diagnosztika, üzemeltetés 4.1.3. Mérés, leolvasás 4.1.3.1. Leolvasás és mérési központ üzemeltetés 4.1.3.2. Mérőhelyi munkák és kapcsolódó tevékenységek 4.1.4. Elosztói ügyfélkapcsolatok 4.1.4.1. Elosztói ügyfélszolgálati csatornák működtetése 4.1.4.2. Elosztói számlázás, kézbesítés 4.1.4.3. Elosztói követelések beszedése 4.1.5. Üzemirányítás (egyben altevékenység is) 4.1.6. Üzemzavar-elhárítás 4.1.6.1. NAF/KÖF transzformátor-állomás üzemzavar-elhárítás 4.1.6.2. KÖF/KIF transzformátor-állomás üzemzavar-elhárítás 4.1.6.3. KIF hálózat üzemzavar-elhárítás 4.1.6.4. KÖF hálózat üzemzavar-elhárítás 4.1.6.5. NAF hálózat üzemzavar-elhárítás 4.1.7. Támogató tevékenységek 4.1.7.1. Humánerőforrással kapcsolatos feladatok ellátása 4.1.7.2. Pénzügyi, számviteli, adózási és kontrolling feladatok ellátása 4.1.7.3. Marketing 4.1.7.4. Minőségirányítás 4.1.7.5. Egyéb támogató tevékenységek M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4165 5. Rész- és altevékenység-meghatározások 5.1. Karbantartás (az elosztás résztevékenysége): a használatban lévő hálózati eszközök folyamatos, zavartalan és biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási és karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást és tisztítást, a szükséges alkatrészek és berendezésrészek cseréjét, valamint pótlását, továbbá mindazon javítási és karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat és a berendezés biztonságos működése érdekében el kell végezni, és amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. 5.2. Üzemvitel, diagnosztika (az elosztás résztevékenysége): az üzemvitel a hálózati eszközök üzemeltetése során, illetve tartalékban állásuk időtartama alatt végzett minden olyan tevékenység, amely a berendezések előírt paraméterek szerinti üzemkészségének megőrzését és az üzemirányító által elrendelt üzemállapot-változtatás feltételeinek biztosítását szolgálja, és nem minősül karbantartásnak. A transzformátorállomások és alállomások szekunder fogyasztását nem itt (nem ide osztva), hanem a hálózati veszteség részeként kell elszámolni. A diagnosztika a villamos berendezés üzemi jellemzőinek meghatározására irányuló mérés vagy méréssorozat, amelynek eredményei alapján a berendezés állapota minősíthető és a szükséges beavatkozás megtervezhető. 5.3. Mérés, leolvasás (az elosztás résztevékenysége): a mérőberendezések leolvasását, az ahhoz közvetlenül kapcsolódó adatkezelést, a mérőhelyi munkákat, a profilmérés üzemeltetést, valamint az ellenőrzést, hitelesítést, a kikapcsolást, az elszámolási adatok képzését és a piaci szereplők részére történő továbbítását, továbbá a mérési központ üzemeltetését foglalja magába. 5.4. Leolvasás és mérési központ üzemeltetése (a mérés, leolvasás elosztási résztevékenység altevékenysége): a mérőberendezések leolvasását – ideértve a helyszíni és a távleolvasást –, az elszámolási adatok képzését és a piaci szereplők részére történő továbbítását, valamint a mérési központ üzemeltetését foglalja magában, beleértve a tervezést, a helyszíni leolvasást, és az informatikai rendszerekbe történő betáplálást is. 5.5. Mérőhelyi munkák és kapcsolódó tevékenységek (a mérés, leolvasás elosztási résztevékenység altevékenysége): a mérőberendezésekkel összefüggésben végzett tevékenységeket tartalmazza – beleértve a mérő fel- és leszerelését, ellenőrzését, hitelesítését, a kikapcsolást, a mérők felmérési tevékenységét, a mérők bekapcsolását és a mérés átalakítását, de nem beleértve a visszakapcsolást – a mérőkkel kapcsolatban esetlegesen felmerülő karbantartási vagy üzemzavar- elhárítási tevékenységek kivételével, amelyek az azonos nevű résztevékenységekhez sorolandók. 5.6. Elosztói ügyfélkapcsolatok (az elosztás résztevékenysége): ennek keretében az intézmény, illetve szervezet kapcsolatot tart ügyfeleivel, kereskedőivel és igénybejelentőivel. A tevékenység rendeltetése az intézmény, illetve szervezet szolgáltatásaival és tevékenységeivel kapcsolatos ügyintézés, panaszkezelés, kérelmek elbírálása, az ügyfelek tájékoztatása és kérdéseik megválaszolása, továbbá a számlázás és kézbesítés, követelés- és hátralékkezelés, a behajtás, valamint a szolgáltatási díj beszedése és a követelések értékesítése, illetve faktorálása. 5.7. Elosztói ügyfélszolgálati csatornák működtetése (az elosztói ügyfélkapcsolatok elosztói résztevékenység altevékenysége): ennek keretében az intézmény, illetve szervezet kapcsolatot tart ügyfeleivel, kereskedőivel és igénybejelentőivel Rendeltetése az intézmény, illetve szervezet szolgáltatásaival és tevékenységeivel kapcsolatos ügyintézés, panaszkezelés, kérelmek elbírálása, az ügyfelek tájékoztatása és kérdéseik megválaszolása. 5.8. Elosztói számlázás, kézbesítés (az elosztói ügyfélkapcsolatok elosztói résztevékenység altevékenysége): a szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó bizonylat kiállítását és annak az ügyfélhez való eljuttatását foglalja magában. 5.9. Elosztói követelések beszedése (az Elosztói ügyfélkapcsolatok elosztói résztevékenység altevékenysége): a lejárt vagy le nem járt szolgáltatási díjak beszedése, valamint a követelések behajtása és érvényesítése érdekében tett intézkedéseket foglalja magában. Ide tartozik az ügyfelek, kereskedők, illetve ezek képviselőinek személyes, telefonos vagy egyéb módon történő megkeresése, jogi – peres és nemperes, bírósági, közjegyzői – eljárások megindítása, felszólító levelek kiküldése, külső jogász megbízása, az ügyfelekkel kapcsolatos pénzhez jutási és pénzkifizetési tevékenységek, a készpénzátutalási megbízás és belföldi postautalvány alkalmazása, POS-terminálok üzemeltetése, az ilyen jellegű szolgáltatások igénybevétele, valamint a követelések értékesítése, illetve faktorálása, ide nem értve az egyéb ráfordítások között elszámolt, könyv szerinti érték alatti követelések értékesítése miatt keletkezett értékvesztés, árfolyamveszteség összegét. 5.10. Üzemirányítás (az elosztás résztevékenysége, egyben altevékenység is): a berendezések üzemállapota feletti rendelkezést foglalja magába, ideértve az üzemelőkészítést, irányítástechnikát, rendelkezésre állást is. 5.11. Üzemzavar-elhárítás (az elosztás résztevékenysége): az elosztó eszközein fellépő minden olyan, üzemi hiba elhárítására irányuló tevékenység, ahol a hiba következtében a villamosenergia-rendszerben, hálózatain olyan esemény következik be, amely a villamos energia elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását korlátozza, illetve megszünteti vagy a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát veszélyezteti, illetve a felhasználók villamosenergia-ellátása teljesen vagy részlegesen megszűnik. 5.12. Támogató tevékenységek (az elosztás résztevékenysége): az elosztáshoz tartozó, ugyanakkor a többi rész-, illetve az azokon belüli altevékenységekhez közvetlenül nem rendelt humánerőforrással kapcsolatos feladatok, pénzügyi, számviteli, adózási és kontrolling feladatok, a marketing- és minőségirányítási funkciók, továbbá a fentiekbe nem sorolt egyéb, támogató jellegű funkciók ellátását foglalja magában. Elsősorban a 2.6. pont szerinti teljeskörűség elvének megfelelően szerepeltetett résztevékenység. E mellékletben meghatározott résztevékenységek külső fél általi ellátása kapcsán a külső félnél felmerülő támogató jellegű tevékenységek – mivel elkülönítésük az elosztónál jellemzően nem lehetséges – nem képezik e résztevékenység részét, az e tevékenységekhez kapcsolódó költségek – implicit módon – más rész-, illetve altevékenységeknél jelennek meg. A madárvédelmi költségek – a 6.3.3. alpont szerinti külön gyűjtött 4166 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám költségek (a jogszabályi előírások miatti madárvédelmi költségek) kivételével – nem tekintendők a támogató tevékenységek részének; azokat a többi rész- és altevékenységhez kell hozzárendelni (ráosztani). 5.13. Humánerőforrással kapcsolatos feladatok ellátása (az elosztási támogató tevékenységek résztevékenység altevékenysége): az engedélyköteles tevékenységhez tartozó mindazon funkciók és vezetési módszerek összessége, amelyek egy adott szervezeten belül a munkaerő kiválasztásától, a munkaerő fejlesztésén keresztül, a teljesítmény méréséig és a karriermenedzsmentig foglalkozik az emberi erőforrás működésével és annak észszerű, hatékony felhasználásával annak érdekében, hogy az egyéni és szervezeti célok megvalósuljanak, beleértve a munkaszerződések kezelését, és a munkaügyi statisztikák készítését is. 5.14. Pénzügyi, számviteli, adózási és kontrolling feladatok ellátása (az elosztási támogató tevékenységek résztevékenység altevékenysége): az engedélyköteles tevékenységhez tartozó pénzkezelést, pénzgazdálkodást, pénzforgalmi, illetve fizetési számlák kezelését, cash-pool üzemeltetést, könyvviteli szolgáltatást, beszámolók készítését, a kötelező és vezetőségi jelentésszolgáltatást, adóbevallások készítését, adók kiszámítását, a terv- és tényadatok összevetését, hatékonysági számítások és elemzések elvégzését, valamint a pénzügyi teljesítmények mérését foglalja magába. 5.15. Marketing (az elosztási támogató tevékenységek résztevékenység altevékenysége): azokat a tevékenységeket foglalja magában, amelyek során az engedélyköteles tevékenységhez kapcsolódóan a fogyasztók igényeinek kielégítése érdekében elemzik a piacot, ideértve a piackutatást, megismertetik a terméket a fogyasztókkal, ideértve a kommunikációt és a reklámot, megszervezik az értékesítést, ideértve az elosztáspolitikát, valamint befolyásolják a fogyasztók vásárlási szokásait, ideértve az eladásösztönzést, a márkakezelést, az energiatakarékossági kampányokat, a brandinget, a sajtókapcsolatokat. 5.16. Minőségirányítás (az elosztási támogató tevékenységek résztevékenység altevékenysége): azokat a tevékenységeket foglalja magába, amelyek során az engedélyköteles tevékenységhez kapcsolódóan meghatározzák és megvalósítják a minőséggel kapcsolatos alapelveket, a stratégiai tervezést – nem beleértve a hálózati stratégiai tervezést –, az erőforrásokkal való gazdálkodás rendszerét, valamint a minőséggel kapcsolatos tervezést, működtetést és értékelést, ideértve a folyamatszabályozást, ISO vagy egyéb minőségbiztosítási rendszerek működtetését is. 5.17. Egyéb támogató tevékenységek (az elosztási támogató tevékenységek résztevékenység altevékenysége): a támogató tevékenységek résztevékenységhez rendelt olyan elemeket, illetve ezek költségeit tartalmazza, amelyek kiindulásként sem közvetlen, sem közvetett módon nem kerülnek hozzárendelésre az 5.13-5.16. pont szerinti altevékenységek egyikéhez sem. A logisztikai szolgáltatások – ideértve a beszerzést és a raktározást – költségei nem az egyéb támogató tevékenységek altevékenységre, hanem közvetlenül az érintett rész-, illetve altevékenységekre osztandók rá. 6. A költségnyilvántartás és a költségfelosztás általános szabályai 6.1. A Hivatal vizsgálja, hogy az elosztók a 3.9. pont szerinti működési költségeiket miként osztották fel vagy rendelték hozzá az egyes – 4. alcím szerinti – rész-, illetve altevékenységekhez. A hozzárendelés vagy felosztás kizárólag a költségnemek szerint csoportosított költségekre vonatkozik, az azokon kívüli ráfordításokra nem, figyelembe véve a 6.3-6.6. pontban foglaltakat is. 6.2. A Hivatal vizsgálja, hogy az elosztók a rész- és altevékenységekre történő költségfelosztást oly módon hajtják-e végre, hogy az Sztv. szerinti költségnem-helyes nyilvántartás az altevékenységekre történő felosztást követően, altevékenységenként is megmaradjon. Amennyiben az analitikus költségnem-helyes nyilvántartás nem biztosítható, a Hivatal vizsgálhatja az alkalmazott módszertant annak megítélése érdekében, hogy az lehetővé teszi-e a költségnemek szerinti nyilvántartás számszaki becsléseken alapuló, konzisztens megvalósítását. 6.3. A V501r adatlap szerinti adatszolgáltatási kötelezettségre is figyelemmel, a Hivatal vizsgálata kiterjed az elosztók által az alábbi költségekről vezetett analitikus nyilvántartásokra: 6.3.1. menedzserbiztosítások, 6.3.2. végkielégítések, 6.3.3. madárvédelmi költségek, 6.3.4. mérők mintavételes hitelesítésének eljárási díja, 6.3.5. MEKH-felügyeleti díj, 6.3.6. az engedélyes által fizetett egyéb hatósági díjak, illetékek és járulékok (fajtánként) – amelyeket költségként számolnak el, 6.3.7. casco biztosítások, 6.3.8. reklámköltségek. 6.4. A V501r adatlap szerinti adatszolgáltatási kötelezettségre is figyelemmel, a Hivatal vizsgálata kiterjed az elosztók által az alábbi ráfordításokról vezetett analitikus nyilvántartásokra: 6.4.1. bírságok, 6.4.2. kötbérek, 6.4.3. késedelmi kamatok, 6.4.4. fejlesztésre átadott pénzeszközök, 6.4.5. térítésmentesen átadott eszközök könyv szerinti értéke, 6.4.6. nyújtott támogatások, 6.4.7. átvállalt kötelezettségek, 6.4.8. egyéb ráfordítások között nyilvántartott adók (fajtánként), 6.4.9. az engedélyes által fizetett egyéb hatósági díjak, illetékek és járulékok (fajtánként) – amelyeket ráfordításként számolnak el, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4167 6.4.10. kártérítések, 6.4.11. elengedett követelések. 6.5. A 6.3. pont szerinti költségek és a 6.4. pont szerinti ráfordítások nem osztandók fel rész-, illetve altevékenységekre. 6.6. A költségek és ráfordítások egy részének vizsgálata külön módszertanok szerint történik, ezért ezek a költségek sem közvetlenül, sem közvetve nem rendelendők hozzá egyetlen rész-, illetve altevékenységhez sem, a ráfordítások egyébként sem osztandók fel rész-, illetve altevékenységekre. Ezek a költségek és ráfordítások az alábbiak: 6.6.1. az aktivált saját teljesítmények érdekében felmerült költségek, 6.6.2. az egyéb árbevételt eredményező tevékenységek költségei, illetve ráfordításai, figyelemmel a 6.2. pontra, 6.6.3. az eladott áruk beszerzési értéke, (bele nem értve a 6.6.2. és 6.6.6. alponthoz tartozó ELÁBÉ értékét), az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke, (bele nem értve a 6.6.2. alponthoz tartozó közvetített szolgáltatások értékét), 6.6.4. a 3.3. pont szerinti hálózati eszközökön elszámolt értékcsökkenési leírás, 6.6.5. a 3.4. pont szerinti hálózati eszközökhöz kapcsolódó eszközökön elszámolt értékcsökkenési leírás, 6.6.6. a hálózati veszteség pótlására beszerzett villamos energia költsége, illetve ráfordítása a transzformátor-állomások, alállomások szekunder fogyasztását is beleértve. 6.7. A Hivatal jogosult vizsgálni, hogy a 6.3-6.4. pont szerinti analitikus nyilvántartások szoros kapcsolatban állnak-e a főkönyvi könyveléssel, és biztosított-e köztük az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetősége, továbbá, hogy a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés, ellenőrzés és visszakeresés logikailag zárt rendszerben történik-e, függetlenül az adathordozó fajtájától és a feldolgozás technikájától (kézi vagy gépi). 6.8. A Hivatal vizsgálja, hogy az elosztók biztosítják-e, hogy az e mellékletben meghatározott rész- és altevékenységeknél részletesebb bontásban gyűjtött költségeik egyértelműen megfeleltethetők legyenek az e melléklet szerinti rész- és altevékenységi bontásnak. 6.9. A Hivatal vizsgálja, hogy az elosztók a 6.3. és 6.6. pont alá nem tartozó felosztandó költségeiket – ahol ez lehetséges – közvetlenül a 4. alcím szerinti altevékenységekhez rendelték-e, továbbá, hogy az egyes altevékenységekhez közvetlenül nem rendelhető költségek esetében az általuk alkalmazott, altevékenységi szinttől eltérő költségcsoportok szintjéről előre meghatározott szabályok szerint rendelik-e hozzá a költségeket az egyes altevékenységekhez. A hozzárendelés során altevékenységre fel nem osztott költség nem maradhat. 6.10. A Hivatal az altevékenységekre felosztott költségeket a hozzárendelés módja szerint is, az alábbi csoportosításban vizsgálja: 6.10.1. közvetlenül altevékenységhez – kivéve az egyéb támogató tevékenységek altevékenységet – hozzárendelt költségek (altevékenységenként), 6.10.2. az altevékenységhez más költségcsoport szintről egy vagy több lépésben valamilyen természetes változó – létszám, munkaóra, darabszám, vagy egyéb változó – mint vetítési alap alkalmazásával közvetett módon hozzárendelt, azaz vetítési alappal ráosztott költségek, 6.10.3. az altevékenységre más költségcsoport szintről – a 6.10.1. és 6.10.2. alpont szerinti hozzárendelések utáni – altevékenységi költségarányok alapján, egy vagy több lépésben ráosztott költségek. 6.11. A közvetlenül az egyes résztevékenységekhez rendelhető, de az adott résztevékenységen belül a 4. alcímben meghatározott egyik altevékenységhez sem kapcsolható költségeket – a támogató tevékenységek résztevékenység kivételével – az adott résztevékenységhez tartozó altevékenységek között kell felosztani. A támogató tevékenységek résztevékenységhez rendelhető, de közvetlenül az azon belül meghatározott egyik altevékenységhez sem kapcsolható költségeket az egyéb támogató tevékenységek altevékenységhez kell besorolni. 6.12. A Hivatal – a V501r adatlap „Ráosztás módja szerinti feloszt” és „Költségnemek szerinti felosztás” elnevezésű munkalapjaira is figyelemmel – vizsgálja, hogy az elosztók a 6.1-6.11. pont szerinti költségfelosztást követően a támogató tevékenységek résztevékenységen belüli altevékenységekhez rendelt költségeiket a többi résztevékenység altevékenységeire az egyes altevékenységekre addig összesen ráosztott költségek összegének arányában osztják-e fel. 6.13. A Hivatal vizsgálja, hogy az elosztók belső szabályzataikban – az e mellékletben meghatározott elvek érvényesülésére is figyelemmel – rögzítik-e a rész- és altevékenységekre történő költségfelosztás módszerét és folyamatát, ideértve a bemenő adatok, a felosztási sorrend és a vetítési alapok meghatározását, a költségfelosztás lépéseit, továbbá, hogy a költségfelosztás során alkalmazott vetítési alapok számszerű értékeit oly módon tartják-e nyilván, hogy azok utólag is ellenőrizhetők legyenek, valamint, hogy a költségfelosztásokat a belső szabályzatok alapján olyan módon dokumentálják-e, hogy a költségfelosztás eredménye a bemenő adatokig egyértelműen visszakövethető legyen. 6.14. A kiszervezett szolgáltatások esetében vizsgálati szempont, hogy biztosított-e – szükség esetén a kapcsolódó szerződések módosításával – a felmerült költségek egyértelmű hozzárendelése az egyes rész- és altevékenységekhez. 6.15. A kapcsolt felektől igénybe vett szolgáltatások esetében az elosztók által vezetett külön nyilvántartást a Hivatal az alábbi bontásban vizsgálja: 6.15.1. a kapcsolt fél által alkalmazott költségfelosztás: ha a kapcsolt fél nem kizárólag az adott elosztó számára nyújt szolgáltatást, annak bemutatása, hogy a kapcsolt fél a költségeit költségnemi bontásban milyen módon osztotta meg az adott elosztó, illetve az egyéb szerződő felek részére nyújtott szolgáltatások árazása tekintetében, 6.15.2. a szolgáltatások árazása során a kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs mértéke és számítási módja. 6.16. A Hivatal vizsgálja az e mellékletben meghatározott vetítési alapoktól és módszerektől való eltérést. Az eltérést akkor tekinti indokoltnak, ha az pontosabb költség-hozzárendelést tesz lehetővé, vagy ha a költség-hozzárendelés lényegesen könnyebb megvalósítását eredményezi úgy, hogy annak szakmai megalapozottsága nem csökken. 6.17. A költségfelosztás eredményét az elosztók a V501r adatlapon nyújtják be a Hivatalnak, amely a felosztott költségeket – a V501r adatlap „Ráosztás módja szerinti feloszt” és a „Költségnemek szerinti felosztás” nevű munkalapjaira figyelemmel – a támogató tevékenységek résztevékenységre, illetve annak altevékenységeire jutó költségeknek a többi 4168 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám altevékenységre történő felosztását megelőző és azt követő állapot szerint is tartalmazza. A Hivatal ezzel összefüggésben vizsgálja, hogy az adatlapokon keresztül biztosított-e a tevékenységi beszámolóval való végső egyezőség ellenőrizhetősége, továbbá minden rész- és altevékenység esetében megállapítható-e, hogy az adott rész- és altevékenységre felosztott összes költségből mennyi 6.17.1. a közvetlenül hozzárendelt, 6.17.2. a vetítési alappal ráosztott, 6.17.3. a költségarányosan ráosztott költségtömeg. 7. Egyéb nyilvántartások és szabályzatok vizsgálata 7.1. Követelésállományok 7.1.1. Az elosztók követelésállományát és az azokhoz kapcsolódó tranzakcióik nyilvántartását a Hivatal az alábbiak szerint vizsgálja. 7.1.2. A Hivatal a vevői követeléseket az ezen melléklet szerinti alapvető engedélyköteles és egyéb tevékenységekre vonatkozóan elkülönülten, az alábbi korosítási kategóriákba soroltan vizsgálja, azok napokban kifejezett lejártsága szerint: 7.1.2.1. még nem lejárt követelésállomány, 7.1.2.2. 1-30 nap, 7.1.2.3. 31-60 nap, 7.1.2.4. 61-90 nap, 7.1.2.5. 91-180 nap, 7.1.2.6. 181-360 nap és 7.1.2.7. 360 napon túli követelések. 7.1.3. A vizsgálat kiterjed a peresített követelésekről az e melléklet szerinti alapvető engedélyköteles és egyéb tevékenységekre vonatkozóan vezetett teljes körű, elkülönített nyilvántartásokra. 7.1.4. A Hivatal az ezen melléklet szerinti alapvető engedélyköteles és egyéb tevékenységekre vonatkozóan elkülönítetten vezetett, alábbiakra vonatkozó nyilvántartásokat vizsgálja: 7.1.4.1. a tárgyévben értékesített követelések, 7.1.4.2. a tárgyévben behajthatatlannak minősített követelések, és a már behajthatatlannak minősített követelésekre befolyt összegek egyenlege, 7.1.4.3. az elengedett követelések és az ebből származó ráfordítások. 7.1.5. A 7.1.4.1. pont esetében a következők nyilvántartását is vizsgálja a Hivatal: 7.1.5.1. értékesített követelés bruttó értéke, 7.1.5.2. az elszámolt értékvesztés összege, 7.1.5.3. az értékesítésből származó bevétel, 7.1.5.4. a követelések engedményezéséből származó eredmény. 7.2. A rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos hatósági áras tarifabevételeken kívüli bevételek és az ezekhez rendelt költségek és ráfordítások 7.2.1. A vizsgálat kiterjed a 3.1. pont szerinti egyéb árbevételek elkülönített nyilvántartására és az e bevételekre vonatkozó elkülönített analitikára. Ennek keretében a Hivatal kérheti annak alátámasztását, hogy a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét zárt könyvelési és kontrolling rendszer biztosítja. 7.2.2. A Hivatal vizsgálja, hogy az egyéb árbevétel tételekhez jogcímenként hozzárendeltek-e minden olyan költséget és ráfordítást, amely az adott árbevételt keletkeztető tevékenység elvégzése nélkül egyébként nem merült volna fel. 7.3. Az elosztók (belső) szabályzatai 7.3.1. A Hivatal kérheti annak igazolását az elosztóktól, hogy a kiadások számviteli nyilvántartásaival kapcsolatos vállalati szabályzatok – a 6.13. pontban foglaltakkal összhangban – évente aktualizáltak, és tartalmazzák: 7.3.1.1. a kiadások elszámolása és nyilvántartása során a gyakorlatban alkalmazott folyamatok részletes leírását – beleértve a megosztásukhoz használt vetítési alapok tételes, az előállításuk pontos módját is tartalmazó bemutatását – a számviteli szétválasztástól az altevékenységekre való költségallokációig, valamint a vonatkozó adatszolgáltatásig; 7.3.1.2. a 7.3.1.1. alponttal kapcsolatos esetleges ellenőrző lépéseket, sarokszámegyezőségeket, az elektronikus vállalatirányítási-ügyviteli rendszerből származó, a számításokhoz használt kimutatások (exportfájlok) előállításának és szűrésének feltételeit, továbbá az adatok további szűréséhez kapcsolódó lépéseket is; 7.3.1.3. az adatszolgáltatáshoz használt háttérszámítások táblázatainak bemutatását; 7.3.1.4. a kiszervezett tevékenységekre vonatkozó szolgáltatási szerződésekkel kapcsolatban a nyújtott szolgáltatások ellenértékének meghatározására alkalmazott elvek és módszerek részletes és pontos leírását; 7.3.1.5. az elszámolóáras vagy tervszámokon alapuló átalánydíjas elszámolások esetén a terv- és tényadatok kiigazításának mechanizmusát és szabályait, valamint a normaidők meghatározásának és felülvizsgálatának módját; 7.3.1.6. az elosztó által az elektronikus vállalatirányítási-ügyviteli rendszerben használt költséggyűjtési egységek („projektstruktúra-tervelemek – PST”, „rendelések”, „költséghelyek” és egyéb kontrolling-objektumok) tételes vagy főbb csoportok szerinti, az alkalmazásuk eseteinek egyértelmű meghatározását is tartalmazó bemutatását; 7.3.1.7. a karbantartás, az üzemvitel és diagnosztika, valamint az üzemzavar-elhárítás résztevékenységekhez kapcsolódó költséggyűjtési egységek gyakorlati alkalmazásának pontos leírását. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4169 8. Egyéb szabályok 8.1. Amennyiben az elosztó engedélyköteles tevékenysége során olyan új költségtípus merül fel, amely miatt új főkönyvi számla megnyitása válik szükségessé, a Hivatal – a V501r adatlap szerinti adatszolgáltatási kötelezettségre is figyelemmel – vizsgálja, hogy az elosztó kialakította-e a vonatkozó analitikus nyilvántartást és ennek megfelelően módosította-e a tevékenységi költségkimutatásra vonatkozó szabályozását. Ennek keretében vizsgálandó, hogy az adott költség mely résztevékenységhez, és azon belül mely altevékenységhez köthető. Ha ez egyértelműen nem határozható meg, a vizsgálat kiterjed arra is, hogy a költséget másodlagosan, a költség besorolásának megfelelő vetítési alappal ráosztották-e az altevékenységre. 8.2. Amennyiben olyan változás következik be, amely az e melléklet szerinti költség-hozzárendeléseket is érinti – ideértve a szervezeti átalakítást vagy tevékenység ki- vagy visszaszervezését –, a Hivatal vizsgálja, hogy az új helyzetben is biztosított-e a költségek egyértelmű nyilvántartása, valamint rész- és altevékenységhez történő hozzárendelése. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy a változásokat szükség esetén a 6.13. pont szerinti belső szabályzatokban átvezették-e. 8.3. A Hivatal vizsgálja, hogy az elosztó eleget tett-e azon kötelezettségének, hogy a változást követő első adatszolgáltatással egyidejűleg tájékoztassa a Hivatalt a költségstruktúrájában bekövetkezett minden olyan változásról, amely a külön szabályzatban rögzített tevékenység-költségek kimutatását érinti, továbbá a vetítési alap megváltozásáról, valamint új főkönyvi számla megnyitásáról és annak a költségfelosztásba történő integrálásáról. 9. IFRS-t alkalmazók 9.1. Az ezen alcímben szereplő egyes mérleg- és eredménykimutatás-kategóriák értelmezése során a Hivatal figyelembe veszi az IFRS-t alkalmazókra vonatkozó specifikus útmutatásokat. 9.2. A 9.1. pontra tekintettel a Hivatal az IFRS-t alkalmazónál a 3. alcím szerinti fogalommeghatározásokat az alábbi kiegészítésekkel alkalmazza, és vizsgálata e kiegészítő szempontokban foglaltakra is kiterjed. 9.2.1. Összes (egyéb) működési költség, ráfordítás: 9.2.1.1. A Hivatal vizsgálja, hogy az IFRS-t alkalmazók a folytatódó és a megszűnt tevékenységekből származó bevételeket, valamint az azokhoz kapcsolódó költségeket és ráfordításokat az érintett sorokon együttesen, a folytatódó és megszűnt tevékenységek megbontása előtt adták-e meg. 9.2.1.2. A Hivatal vizsgálja, hogy amennyiben a gazdálkodó egység a saját előállítású eszközök aktivált értékéhez és a saját termelésű készletek állományváltozásához kapcsolódó költségeket nettó módon számolta el, az ezekhez kapcsolódóan elszámolt költségek összegét – a nettósítás hatása nélkül – a megfelelő költségsorokon mutatta-e ki. A Hivatal ennek keretében vizsgálja azt is, hogy annak érdekében, hogy a társaság eredménye ne változzon, az eredménykimutatás saját előállítású eszközök aktivált értéke sorát ellentétes előjellel módosították-e. 9.2.1.3. A Hivatal vizsgálja, hogy ha a társaság az IFRS 11 Közös megállapodások című standard hatálya alá tartozó közös megállapodás alapján végzett tevékenységének elszámolása az Sztv. szerinti elszámolástól eltér, az e tevékenységgel kapcsolatban felmerült anyagjellegű ráfordítások értékét, személyi jellegű ráfordítások értékét, biztosítások értékét, egyéb ráfordítások, illetve bevételek értékét, valamint pénzügyi ráfordítások, illetve bevételek értékét úgy határozta-e meg, mintha e tevékenység teljesítményét az Sztv. szerint számolta volna el. A Hivatal vizsgálja továbbá, hogy a társaság eredménykimutatás-soronként megadta-e, hogy a korrekció következtében az egyes eredménykimutatás-sorok hogyan változtak. 9.2.2. Anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások és egyéb szolgáltatások költsége: 9.2.2.1. A Hivatal vizsgálja, hogy az IFRS-t alkalmazók a költségeiket tájékoztató információként anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei és egyéb szolgáltatások költségei szerinti költségnem-bontásban is megadták-e. A Hivatal a költségnem szerinti besorolás vizsgálata során a felmerült költségek jellegét veszi figyelembe, és nem azt, hogy azok az IFRS szerint összeállított beszámolóban mely eredménykimutatás-soron kerültek bemutatásra. A konkrét költségnembe sorolás tekintetében az Sztv. általános rendelkezései az irányadóak. 9.2.2.2. E pont szerinti költségnem kategóriába tartozik: 9.2.2.2.1. a más vállalkozó által végzett fuvarozás, szállítás és rakodás költsége, 9.2.2.2.2. a más vállalkozó által végzett fenntartási munkák költsége, 9.2.2.2.3. a más vállalkozó által végzett raktározás, csomagolás költsége, 9.2.2.2.4. a naptári évre fizetett (fizetendő) bérleti díj, lízingdíj, 9.2.2.2.5. a bankköltség, 9.2.2.2.6. a földbérleti díj, 9.2.2.2.7. a bányajáradék, 9.2.2.2.8. a hatósági díj, 9.2.2.2.9. a tanácsadási, szakértői díj, 9.2.2.2.10. a vagyonvédelemmel kapcsolatos költség, 9.2.2.2.11. a bérleti díj, 9.2.2.2.12. a reklámköltség, 9.2.2.2.13. a könyvviteli szolgáltatás díja. 9.2.2.3. Nem tartoznak ide az adók, a fizetett bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, valamint a költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül, belföldi vagy külföldi gazdálkodó részére, az üzleti évhez 4170 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám kapcsolódóan – adott támogatások és juttatások összegét. 9.2.3. Bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések és a bérjárulékok: 9.2.3.1. A Hivatal vizsgálja, hogy az IFRS-t alkalmazók a költségeiket tájékoztató információként bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések és a bérjárulékok szerinti költségnem-bontásban is megadták-e. A Hivatal e kategóriák értelmezése során elsődlegesen a felmerült költségek jellegét veszi figyelembe, nem az IFRS-ek szerint összeállított beszámoló eredménykimutatásában alkalmazott megnevezést. A konkrét költségnembe sorolás tekintetében az Sztv. általános rendelkezései az irányadóak. 9.2.3.2. A fenti költségnem kategóriába tartozik: 9.2.3.2.1. a társaság állományába tartozó, illetve az állományába nem tartozók részére tárgyévben bérként, munkadíjként elszámolt összegek, 9.2.3.2.2. az adott időszakban elszámolt bérjárulékok, vagyis a szociális hozzájárulási adó, az egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől, 9.2.3.2.3. a társaság állományába tartozó, illetve az állományba nem tartozók részére az elszámolt, munkavégzéssel kapcsolatos, a munkavégzés ellentételezésére – jogszabály alapján kötelezően vagy a munkáltató által önkéntesen – nyújtott kereseten felüli javadalmazások összege, amelyet nem bérként vagy bérjárulékként számoltak el. 9.2.4. Értékcsökkenési leírás: 9.2.4.1. A Hivatal vizsgálja, hogy az IFRS-t alkalmazó az átértékelési modellben elszámolt tárgyi eszközök és immateriális javak, továbbá a valósérték-modellben elszámolt befektetési célú ingatlanok, biológiai eszközök és mezőgazdasági termékek értékcsökkenéssel leírható értékéhez kapcsolódóan tájékoztató információként megadta-e az értékcsökkenés mértékét a valós érték változásaiból fakadó módosítások figyelembevétele nélkül megállapított összegben. 9.2.4.2. A Hivatal vizsgálja, hogy ha a társaság az állami támogatások IAS 20 szerinti elszámolása során a „nettó” módszert alkalmazza, azaz a támogatás összegével csökkenti az eszköz könyv szerinti értékét, és a támogatást az értékcsökkenthető eszköz élettartama alatt az alacsonyabb értékcsökkenési leíráson keresztül jeleníti meg eredményként, tájékoztató információként megadta-e, hogy az értékcsökkenési leírás hogyan alakult volna a „bruttó” módszer alkalmazása esetén, azaz ha a támogatást elhatárolt bevételként mutatta volna ki. 9.2.4.3. A Hivatal vizsgálja, hogy a társaság tájékoztató információként megadta-e az eszközök bekerülési értékét növelő aktivált leszerelési költségekhez kapcsolódóan a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés mértékét. 9.3. A 6. alcím alkalmazása során az IFRS-t alkalmazók esetében a Hivatal az alábbi kiegészítő szempontot veszi figyelembe: 9.3.1. A Hivatal vizsgálja, hogy az IFRS-t alkalmazók a Hivatal részére tájékoztató információként levezették-e az eredménykimutatásban elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/F. §-ában meghatározott módszertan alapján megállapított eladott áruk beszerzési értéke közötti különbözetet. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4171 A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének 9/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelete a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárás során fizetendő pályázati díjról szóló 2/2026. (II. 12.) MEKH rendelet módosításáról [1] E  rendelet célja a  közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárás során fizetendő pályázati díjról szóló 2/2026.  (II. 12.) MEKH rendelet módosítása révén annak biztosítása, hogy Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai komponenshez kapcsolódó mérföldkő megvalósulását elősegítse. [2] A  jogszabály-módosítás a  pályázati eljárás során fizetendő pályázati díj fizetésre vonatkozó szabályok egyszerűsítését, valamint a magasabb betáplálási igény esetén a részvételi díj mértékének megállapítását végzi el. [3] A  villamos energiáról szóló 2007.  évi LXXXVI.  törvény 170.  § (5)  bekezdés 14.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013.  évi XXII.  törvény 12.  § i)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárás során fizetendő pályázati díjról szóló 2/2026. (II. 12.) MEKH rendelet [a továbbiakban: 2/2026. (II. 12.) MEKH rendelet] 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A pályázó a pályázati kiírás átvételéért pályázati dokumentációs díjat nem fizet, a pályázati kiírás díjmentesen elérhető.” 2. § A 2/2026. (II. 12.) MEKH rendelet a következő 7. §-sal egészül ki: „7.  § E  rendeletnek a  közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárás során fizetendő pályázati díjról szóló 2/2026.  (II. 12.) MEKH rendelet módosításáról szóló 9/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelettel módosított 3. § (2) és (3) bekezdését, valamint 1. mellékletét első alkalommal a 2026. augusztus 31-ig kiírt szélerőmű vagy szélerőműpark hálózati csatlakozását szolgáló pályázati eljárás során kell alkalmazni.” 3. § A 2/2026. (II. 12.) MEKH rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 4. § A 2/2026. (II. 12.) MEKH rendelet 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat B:2 mezőjében a „200 000” szövegrész helyébe a „0” szöveg lép. 5. § Hatályát veszti a  2/2026.  (II. 12.) MEKH rendelet 3.  § (3)  bekezdésében a  „különböző hálózati csomópontra” szövegrész. 6. § Ez a rendelet 2026. augusztus 30-án lép hatályba. Dr. Juhász Edit s. k., elnök 1. melléklet a 9/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelethez A 2/2026. (II. 12.) MEKH rendelet 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat helyébe a következő rendelkezés lép: „ A B C 1 A pályázati díj elem megnevezése Igényelt betáplálási kapacitás (MVA) Pályázati díj elem mértéke (Ft) 2 részvételi díj 1 MVA alatt 1 000 000 1 MVA vagy annál nagyobb, de 14 MVA-nál kisebb 2 000 000 14 MVA vagy annál nagyobb 3 000 000 ” 4172 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 3/2026. (VIII. 28.) EüM rendelete az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos részletes szabályokról szóló 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról [1] Szükséges egyértelműen meghatározni, hogy a titkos örökbefogadást megelőzően keletkezett egészségügyi adatot mely orvos rögzíti és miként az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben. [2] Az  egészségügyi és a  hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997.  évi XLVII.  törvény 38. § (2a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos részletes szabályokról szóló 39/2016.  (XII. 21.) EMMI rendelet II. Fejezete a következő 13/E. alcímmel egészül ki: „13/E. Titkos örökbefogadás esetén követendő eljárás 20/F.  § (1) Ha az  örökbe fogadó szülő jelzi, hogy a  gyermeke titkos örökbefogadás keretében örökbefogadott, a  gyermek háziorvosa, házi gyermekorvosa vagy – ha a  gyermeket a  háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátását megelőzően más kezelőorvos látja el – kezelőorvosa a  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 135/E. § (1) bekezdése szerinti dokumentáció alapján a gyermek egészségügyi profilja körébe tartozó adatokat rögzíti az EESZT-ben. (2) Ha az örökbe fogadó szülő jelzi, hogy a gyermeke titkos örökbefogadás keretében örökbefogadott, a gyermek kezelőorvosa – ha a  Gyvt. 135/E.  § (1)  bekezdése szerinti dokumentáció rendelkezésre áll – az  adott ellátási esemény rögzítése során az  adott szakmához tartozó, az  EESZT-be még fel nem töltött előzményeket az  ellátás dokumentációjában rögzíti.” 2. § Ez a rendelet 2026. szeptember 1-jén lép hatályba. Dr. Hegedűs Zsolt Csaba s. k., egészségügyi miniszter A gazdasági és energetikai miniszter 4/2026. (VIII. 28.) GEM rendelete az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról [1] E rendelet célja, hogy elősegítse a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében meghatározott energetikai reformok végrehajtását, valamint az azokhoz kapcsolódó mérföldkövek teljesítését. [2] Célja továbbá egyrészt az  egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó és az  egyetemes szolgáltató közötti rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződéshez kapcsolódó részletszabályok elfogadása, másrészt a  szélerőművek létesítésére vagy bővítésére vonatkozó könnyített térségek számának bővítése a szélerőművi beruházások megvalósítását előmozdítva. [3] E rendelet harmadrészt a villamosenergia-hálózaton rendelkezésre álló szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárás részletszabályainak módosítására irányul, illetve a megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló beruházások társadalmi elfogadottságának növelését és a helyi közösségek szerepvállalásának erősítését szolgálja. [4] A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4173 a 3. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 75.  § 3.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben igénybe vehető villamosenergia-vásárlási kedvezményről szóló 116/2007. (XII. 29.) GKM rendelet módosítása 1. § A villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben igénybe vehető villamosenergia-vásárlási kedvezményről szóló 116/2007.  (XII. 29.) GKM rendelet 11.  § (2)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kedvezmény nem vehető igénybe a) a szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért – az elosztó vezérlőberendezésével a vezérelt elosztó hálózati áramkörre fixen, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott – felhasználói berendezés fogyasztására és b) a rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződés alapján vételezett villamosenergia-mennyiségre.” 2. A villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet módosítása 2. § A villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011.  (I. 31.) NFM rendelet [a  továbbiakban: 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet] 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) E  rendeletet az  egyetemes szolgáltató által rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződés keretében értékesített villamos energiára a  rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződésre irányadó kedvezményes lakossági sávhatárig, illetve kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárig kell alkalmazni.” 3. § A 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet a 7. §-t követően a következő 4/A. alcímmel egészül ki: „4/A. A rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződésre vonatkozó különös szabályok 7/A. § (1) A VET 50/B. §-a szerinti közfeladatot ellátó egyetemes szolgáltató által a rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződésben alkalmazandó a) kedvezményes lakossági sávhatár a 6. § (1) bekezdésében, b) kedvezményes mikrovállalkozói sávhatár a 6. § (2) bekezdésében meghatározott villamosenergia-mennyiséggel egyezik meg. (2) A VET 50/B. §-a szerinti közfeladatot ellátó egyetemes szolgáltató az (1) bekezdés szerinti sávhatárt időarányosan veszi figyelembe a  6.  § (4)  bekezdése szerinti  naparányos elszámolás szerint, az  értékesített villamosenergia- mennyiségnek a sávhatár feletti részét az egyetemes szolgáltató rugalmas villamosenergia-áron számolja el.” 3. A közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárásról szóló 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet módosítása 4. § A közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárásról szóló 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet [a továbbiakban: 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet] 2. §-a a következő 2a. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában) „2a. előzetes felmérés: a pályázati eljárás és a kiírás előkészítése érdekében végzett, elektronikus úton lefolytatott, nyilvános adatgyűjtés, amelynek során a lehetséges beruházók tájékoztató jellegű módon jelzik a tervezett erőművi beruházásaikat és az azokhoz kapcsolódó hálózati csatlakozási elképzeléseiket;” 5. § A 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet 3. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (A pályázati eljárás célja) „f) a villamosenergia-ágazatban a hosszú távú helyi közösségi szerepvállalás elősegítése.” 4174 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 6. § A  11/2025.  (IV. 10.) EM rendelet 4.  § (1)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép, és a  §  a  következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) Az előzetes felmérést és a pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat – ideértve a hirdetmény elkészítését és közzétételét, az előzetes felmérés lefolytatását, a pályázati kiírás kidolgozását, valamint a pályázatok értékelését – a  Hivatal látja el az  energiapolitikáért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) felkérésére, amelyhez a miniszter a Hivatal részére minden szükséges adatot megad. (1a) Az  előzetes felmérés lefolytatására vonatkozó felkérés legalább az  ütemezést, valamint az  erőművi technológiákat tartalmazza. Az  előzetes felmérés során megadott tényszerű információkat alátámasztó dokumentumokat a Hivatal ellenőrizheti.” 7. § A 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdéssel összhangban a miniszter felkérésére a Hivatal naptári évenként legalább egy alkalommal szélerőmű vagy szélerőműpark hálózati csatlakozását szolgáló pályázati eljárást ír ki.” 8. § (1) A 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet 5. § (6) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki: (A pályázati kiírás tartalmazza) „m) az azonos társaságcsoporthoz tartozó pályázók által országos szinten elnyerhető betáplálásra rendelkezésre álló kapacitás összeszámítására és az  így elnyerhető csatlakozási teljesítmény legnagyobb mértékére vonatkozó szabályokat, valamint n) a 7. § (3) bekezdéséhez szükséges nyilatkozat mintáját, amely nyilatkozatminta tartalmazza legalább a vételi jog lényegi elemeit.” (2) A 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A  Hivatal a  benyújtott pályázatok értékelése során a  pályázati kiírásban meghatározott részletfeltételek értékelése során előnyben részesíti az azonos hálózati csomópont vonatkozásában azt a pályázót, amely a) teljes bizonyító erejű magánokiratban foglaltan vállalja, hogy a szélerőmű elhelyezésével érintett önkormányzat, önkormányzatok részére a pályázati kiírásban meghatározott módon, egy alkalommal teljesítendő helyi pénzügyi hozzájárulást biztosít, b) teljes bizonyító erejű magánokiratban foglaltan vállalja, hogy a szélerőmű elhelyezésével érintett önkormányzat, önkormányzatok részére  évi rendszerességgel a  pályázati kiírásban meghatározott módon helyi pénzügyi hozzájárulást biztosít, c) nagyobb vagy jobb teljesítménykihasználást eredményező technológia vagy technológiák együttes beépítését tervezi azonos csatlakozási pont mögé, d) a  pályázati kiírásban meghatározott, a  villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának fenntartását biztosító műszaki feltételek teljesítését a  pályázati kiírásban meghatározott minimumhoz képest nagyobb mértékben vállalja, e) a pályázat benyújtásakor a (3) bekezdés szerint nyilatkozott az esetleges részbeni nyertessé nyilvánításról, f) a pályázati kiírásban meghatározott minimum biztosítékhoz képest magasabb összegű biztosítékot ajánl fel, g) a beruházás megvalósításának helyszínéül barnamezős területet jelöl meg, h) hozzájárul a pályázati eljárás keretében általa elnyert csatlakozási joggal érintett hálózati csatlakozási pontnak és a  csatlakozási  pontba csatlakozó, a  Vet. 3.  § 60.  pont a)  alpontja szerinti termelői vezetéknek az  ugyanazon pályázati eljárás keretében másik nyertes pályázóval történő Vet. 39/G. §-a szerinti közös használatához, és vállalja, a  közös használatra vonatkozó megállapodásnak a  villamos energiáról szóló 2007.  évi LXXXVI.  törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 13/H. §-a szerinti és a pályázati kiírásban meghatározott tartalommal történő megkötését, azzal, hogy a  közös használat kizárólag a  csatlakozási  pontra és termelői vezetékre vonatkozik, és nem terjed ki a  15.  § (6)  bekezdése szerinti határozatban megállapított csatlakozási teljesítményre, vagy i) teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalja, hogy az erőmű létesítéséhez szükséges termékek, berendezések és részegységeik összességének pályázati kiírásban meghatározott arányát az  Európai Unió területén gyártó ajánlattevőktől szerzi be, és a  vállalás teljesítését a  beszerzésekre vonatkozó szerződésekkel, számlákkal, szállítólevelekkel, valamint a termékek és berendezések Európai Unió területén történő gyártását igazoló gyártói nyilatkozatokkal igazolja.” (3) A 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet 5. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) A  pályázó által a  (7)  bekezdés szerinti előnyben részesítésért vállalt kötelezettségek teljesítését a  nyertes pályázó az erőmű kereskedelmi üzembe helyezéséig köteles igazolni a Hivatal részére. Amennyiben az előnyben M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4175 részesítésért vállalt kötelezettséget a nyertes pályázó nem tudja hitelt érdemlően igazolni a Hivatal részére, akkor a Hivatal köteles lehívni a teljesítési biztosítékot.” 9. § A 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § (1) A pályázati eljárásban nem vehet részt a pályázó, 1. amelynek vagy amely anyavállalatának a pályázat benyújtása napján a Hivatallal szemben lejárt határidejű fizetési kötelezettsége van, 2. amelynek vagy a vele egy társaságcsoportba tartozó vállalkozásnak a hirdetmény közzétételének napján egyéb, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, 3. amellyel vagy a vele egy társaságcsoportba tartozó vállalkozással szemben a hirdetmény közzétételét megelőző három éven belül a bíróság – a jogi személlyel szemben kiszabható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvénnyel összhangban – bűncselekmény elkövetését jogerősen megállapította, 4. amely vagy a vele egy társaságcsoportba tartozó vállalkozás a hirdetmény közzétételét megelőző három naptári éven belül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a vagy 21. §-a, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke vagy 102. cikke szerinti véglegessé vált versenyfelügyeleti határozatban vagy jogerős bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el, 5. amelynek vagy a vele egy társaságcsoportba tartozó vállalkozásnak korábbi – öt évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését végleges közigazgatási vagy jogerős bírósági határozat megállapította, 6. amelynek vagy a vele egy társaságcsoportba tartozó vállalkozásnak a Vet. 74. § (1) bekezdése szerinti bármely engedélyét a  hirdetmény közzétételét megelőző három éven belül hivatalból – az  engedélyesnek felróható okból – visszavonták, 7. amely a pályázatában a pályázat elbírálását érdemben befolyásoló valótlan adatot közölt, 8. amely vagy amelynek anyavállalata végelszámolás alatt áll, vagy amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás folyamatban van, 9. amely a pályázati kiírást nem a hirdetményben meghatározott módon szerezte be, 10. amely határidőben nem teljesítette az ajánlati biztosítékot, 11. amely a tevékenységét felfüggesztette, vagy amelynek tevékenységét felfüggesztették, 12. aki olyan társaságcsoporthoz tartozik, amely korábbi – a hirdetmény közzétételét megelőző három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárás, koncessziós pályázat, e  rendelet szerinti pályázat során hamis adatot szolgáltatott, és ezért az  eljárásból kizárták, vagy ha a  hamis adat szolgáltatását véglegesen megállapították, a véglegesen megállapított időtartam végéig, 13. amelynek vagy a vele egy társaságcsoportba tartozó vállalkozásnak lejárt esedékességű csatlakozásidíj- vagy rendszerhasználatidíj-tartozása áll fenn, 14. aki olyan társaságcsoporthoz tartozik, amelynek a hirdetmény közzétételét megelőző három évben a Hivatal a teljesítési pénzügyi biztosítékát lehívta, vagy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 526/2022.  (XII. 16.) Korm.  rendelet, a  villamos energiáról szóló 2007.  évi LXXXVI.  törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 54/2024 (III. 6.) Korm. rendelet, a Vet. 177/E. §-a vagy 177/G. §-a szerinti kiegészítő biztosítékot elmulasztotta teljesíteni, 15. aki a tényleges tulajdonosát hitelt érdemlően nem igazolja, vagy akinek a tényleges tulajdonosával szemben európai uniós forrásból finanszírozott pályázattal összefüggésben fennálló visszafizetési kötelezettsége áll fenn, 16. aki olyan társaságcsoporthoz tartozik, amelynek betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményt tartalmazó hálózati csatlakozási szerződése a  rendszerhasználó mulasztása vagy egyéb szerződésszegésére visszavezethető okból az elmúlt három évben megszűnt vagy megszüntetésre került, vagy 17. amelynek vezető tisztségviselője a hirdetmény közzétételét megelőző három évben a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény alapján lefolytatott közbeszerzési eljárással összefüggésben bűncselekményt követett el. (2) Szélerőmű vagy szélerőműpark hálózati csatlakozását szolgáló pályázati eljárásban kizárólag az  e célra létrehozott projekttársaság vehet részt. A projekttársaság pályázóként akkor vehet részt, ha saját foglalkoztatásában vagy társaságcsoporthoz tartozása esetén a  társaságcsoporton belül legalább egy, az  energetikai szakterületen legalább 5 év igazolható szakmai tapasztalattal rendelkező természetes személyt főállású, teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztat. 4176 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám (3) Szélerőmű vagy szélerőműpark hálózati csatlakozását szolgáló pályázati eljárásban való részvétel feltétele, hogy a pályázó teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalja, hogy a hálózati betáplálási jogosultság gyakorlását birtokló társaságban fennálló tulajdoni részesedésére a pályázati kiírásban meghatározott mértékig, de legfeljebb 25%-ig vételi jogot biztosít a  Kormány egyedi határozatával kijelölt megújulóenergia-közösség vagy megújulóenergia- közösségek részére. (4) A megújulóenergia-közösség a Gazdasági és Energetikai Minisztérium részére a csatlakozási jogot megállapító határozat véglegessé válásától számított 16 hónapon belül írásban nyilatkozik arról, hogy a (3) bekezdés szerinti, a  Kormány egyedi határozatában meghatározott megújulóenergia-közösségek körében történő szerepeltetését kéri, feltéve, hogy a  megújulóenergia-közösség székhelye vagy működési területe a  pályázat szerinti tervezett beruházással azonos vagy azzal szomszédos nagy-/középfeszültségű transzformátorállomási körzetben található. (5) A  Kormány egyedi határozatával kijelölt megújulóenergia-közösség a  (3)  bekezdés szerinti, Kormány egyedi határozat meghozatalától számított egy hónapon belül írásban jelzi a  nyertes pályázónak a  (3)  bekezdésben meghatározott vételi jog iránti igényét. (6) A  nyertes pályázó az  (5)  bekezdés szerint határidőben bejelentett, a  Kormány egyedi határozatával kijelölt megújulóenergia-közösség vételi jog iránti igényét nem utasíthatja vissza mindaddig, amíg a  Kormány egyedi határozatával kijelölt megújulóenergia-közösségek által bejelentett igények együttes mértéke el nem éri a pályázati kiírásban meghatározott, de legfeljebb 25%-os tulajdoni részesedést. (7) Ha az  (5)  bekezdés szerinti határidőn belül több, a  Kormány egyedi határozatával kijelölt megújulóenergia- közösség jelent be vételi jog iránti igényt, és az  általuk igényelt tulajdoni részesedések együttes mértéke meghaladja a pályázati kiírásban meghatározott tulajdoni részesedést, a pályázati kiírásban meghatározott tulajdoni részesedést a  vételi igényt határidőben bejelentő, a  Kormány egyedi határozatával kijelölt megújulóenergia- közösségek között az igényelt tulajdoni részesedés arányában kell felosztani. (8) Amennyiben a  megújulóenergia-közösség az  (5)  bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, a  megújulóenergia- közösség az  (5)  bekezdés alapján biztosított vételi jogot a  csatlakozási jogot megállapító határozat véglegessé válásától számított két éven belül gyakorolhatja. E határidő jogvesztő. (9) A nyertes pályázó az (5) bekezdés szerinti igény közlésétől számított harminc napon belül köteles a vételi jog jogosultja és a  Hivatal részére igazolni, hogy az  (5)  bekezdés alapján létrehozott vételi jogot tartalmazó létesítő okirat cégnyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet benyújtotta. A  nyertes pályázó köteles a  bejegyzés megtörténtét a bejegyzést követően haladéktalanul, de legkésőbb a bejegyzéstől számított öt munkanapon belül igazolni a vételi jog jogosultja és a Hivatal részére. (10) A  megújulóenergia-közösség mint a  vételi jog jogosultja által a  tulajdoni részesedésért fizetendő vételár a  vételi jog gyakorlásának időpontjáig a  társaság részére teljesített – könyvvizsgáló által hitelesített – vagyoni hozzájárulásnak a  megszerzésre kerülő tulajdoni részesedéssel arányos összegében kerül meghatározásra, azzal, hogy a vételi jog jogosultja ezen felül vállalja a beruházás megvalósításához szükséges további vagyoni hozzájárulás rá eső, a megszerzésre kerülő tulajdoni részesedéssel arányos részét. (11) A Hivatal a pályázati kiírásban meghatározott benyújtási határidőt megelőzően legalább 15 nappal közzéteszi a tulajdoni részesedést szerző megújulóenergia-közösség kisebbségi tulajdonosként történő tulajdonszerzésről és a társaságban fennálló jogokról és kötelezettségekről szóló szerződésre vonatkozó lényeges elemeit, azzal, hogy a  közzétett elemeken felül a  vételi jog gyakorlásának megvalósulása érdekében a  felek a  kötelezett gazdasági társaság formájának megfelelő különös feltételekkel egészítik ki.” 10. § A 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet 8. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A pályázó a pályázat mellékleteként benyújtja) „g) az  5.  § (7)  bekezdésében és a  7.  §-ban meghatározott követelmények teljesítésére vonatkozó igazolásokat, nyilatkozatokat, valamint” 11. § A 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Az Értékelő Bizottság elnökét, a tagokat és a póttagokat a Hivatal elnöke (a továbbiakban: kijelölésre jogosult) jelöli ki a  Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló személyek közül. Az  Értékelő Bizottság elnöke az  Értékelő Bizottság tagja, akinek akadályoztatása esetén az  általa kijelölt tag látja el az  Értékelő Bizottság vezetését. Az  Értékelő Bizottság elnökének helyettesítése esetén, az  Értékelő Bizottság elnöki jogkörében eljáró személy az Értékelő Bizottságba bevon egy további póttagot. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4177 (3) Az  Értékelő Bizottság munkájában a  miniszter által kijelölt személy – aki a  miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban áll – megfigyelőként részt vehet. A megfigyelőt szavazati jog nem illeti meg, jogosult azonban a pályázati dokumentumok és az Értékelő Bizottság által készített dokumentumok megismerésére. A  megfigyelőre e  rendelet tagra vonatkozó összeférhetetlenségi és megbízatására vonatkozó szabályait alkalmazni kell, azzal, hogy akadályoztatása esetén új megfigyelőt a miniszter jogosult kijelölni.” 12. § A 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet 11. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az értékelő bizottsági tag vagy póttag megbízatása megszűnik, ha) „b) a tag vagy póttag megbízatását – annak összeférhetetlensége esetén – az Értékelő Bizottság elnöke javaslatára a kijelölésre jogosult visszavonja,” 13. § A 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A tag és a póttag megbízatásának visszavonása esetén az új tagot és póttagot a kijelölésre jogosult nevezi ki.” 14. § A 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Értékelő Bizottság a pályázati eljárás keretében eljárása során folyamatosan ellenőrzi az e rendeletben és a pályázati kiírásban előírtak betartását.” 15. § A 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a  beérkezett pályázatban valamely dokumentum hibásan vagy hiányosan került benyújtásra, valamint a  pályázat nem teljeskörűen tartalmazza a  szükséges adatokat és dokumentumokat, akkor az  Értékelő Bizottság a pályázati kiírásban meghatározott adatkörökre és feltételek szerint a pályázót hiánypótlásra hívja fel.” 16. § (1) A  11/2025.  (IV. 10.) EM rendelet 16.  § (1)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép, és a  § a  következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) A  pályázati eljárás nyertese jogosult és köteles a  Hivatal által kiadott határozat alapján és a  Hivatal által a nyertesnek ítélt pályázatban foglaltaknak megfelelő tartalommal az új beruházás eredményeképpen az erőművet a csatlakozási tervben meghatározott, az 5. § (6) bekezdés d) pontja szerinti időkeret szerinti időpontban üzembe helyezni vagy átalakítani, és a hálózati csatlakozást igénybe venni és meghatározott időtartamon belül kereskedelmi üzembe helyezni. A kötelezettség alóli mentesülés feltételeit a pályázati kiírás tartalmazza. (1a) Amennyiben a  pályázati eljárás nyertese neki felróható okból nem tesz eleget a  7.  § (9)  bekezdésében meghatározott kötelezettségének, akkor a  Hivatal által kiadott határozatban meghatározott csatlakozási jogot elveszíti, és a Hivatal köteles lehívni a teljesítés biztosítékot.” (2) A 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet 16. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (A pályázati eljárás nyertese elveszíti csatlakozási jogát, ha) „f) a  pályázati kiírásban meghatározott határidőig a  pályázat szerinti beruházás megvalósításához szükséges végleges építési engedélyt a Hivatal részére nem nyújtja be.” (3) A 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A Hivatal által az 5. § (5) bekezdése szerint beszedett pályázati kiírás ellenértéke és a pályázaton való részvétel feltételeként fizetendő díj a Hivatal közhatalmi bevételét képezi.” 17. § A 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet a következő 18. §-sal egészül ki: „18. § (1) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2026. (VIII. 28.) GEM rendelettel (a  továbbiakban: Mód.  rend.) megállapított 5. § (1a) bekezdése szerinti pályázati eljárást először 2026. augusztus 31-ig kell kiírni összesen legalább 700 MW névleges teljesítőképességű szélerőmű vagy szélerőműpark közcélú hálózati betáplálási lehetőségét biztosító csatlakozási teljesítményre, a  hálózati csatlakozás igénybevételének megkezdésére nyitva álló 24 hónapos időkerettel. (2) A Mód. rend.-del megállapított 5. § (1a) bekezdése szerinti pályázati eljárások keretében 2027. január 1-je és 2030. december 31-e között a  miniszter felkérésére – az  (1)  bekezdés szerinti pályázati eljárásban meghirdetett névleges teljesítőképességgel együtt – összesen legalább 4000 MW névleges teljesítőképességű szélerőmű vagy szélerőműpark közcélú hálózati betáplálási lehetőségét biztosító csatlakozási teljesítmény kerül meghirdetésre.” 4178 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 18. § A 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet a) 3. § (1) bekezdés d) pontjában a „lehetőségekre, valamint” szövegrész helyébe a „lehetőségekre,” szöveg, b) 3. § (1) bekezdés e) pontjában az „érvényesítése.” szövegrész helyébe az „érvényesítése, valamint” szöveg, c) 5.  § (1)  bekezdésében a  „pályázatot” szövegrész helyében a  „pályázati eljárást” szöveg, a  „pályázatban” szövegrész helyébe a „pályázati eljárásban” szöveg, a „pályázat” szövegrész helyébe a „pályázati eljárás” szöveg, d) 5. § (5) bekezdésében a „legalább két országos napilapban” szövegrész helyébe az „a Hivatalos Értesítőben, azzal, hogy a hirdetmény közzétételének a napja a Hivatal honlapján való közzététel napja” szöveg, e) 5. § (6) bekezdés k) pontjában a „módszertant, valamint” szövegrész helyébe a „módszertant,” szöveg, f) 5. § (6) bekezdés l) pontjában a „módját.” szövegrész helyébe a „módját,” szöveg, g) 8.  § (1)  bekezdés b)  pontjában a „telephelyének helyrajzi számát, a  telephely  címét” szövegrész helyébe a „pályázati kiírásban meghatározott részletezettség szerinti telephelyét” szöveg, h) 11.  § (1)  bekezdésében az  „a pályázat eredményének” szövegrész helyébe az  „a pályázati eljárás eredményének” szöveg, i) 15. § (5) bekezdés d) pontjában a „10%-ával” szövegrész helyébe az „50%-ával” szöveg, j) 16. § (5) bekezdés a) pontjában a „(3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés szerinti” szöveg, k) 16. § (5) bekezdés d) pontjában a „kerül, vagy” szövegrész helyébe a „kerül,” szöveg, l) 16.  § (5)  bekezdés e)  pontjában az „üzembe helyezése.” szövegrész helyébe az „üzembe helyezése, vagy” szöveg lép. 19. § Hatályát veszti a 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet a) 2. § 1., 5. és 12. pontjában és 16. § (4) bekezdésében a „pénzbeli letét formájában” szövegrész, b) 8.  § (2)  bekezdés d)  pontjában az „arról, hogy a  pályázatával érintett hálózati csomópontra ugyanazon társaságcsoportba tartozó másik pályázó részéről pályázat nem került benyújtásra,” szövegrész, c) 12. § (1) bekezdés c) pontja, d) 15. § (3) bekezdése, e) 15. § (6) bekezdés b) pontjában a „számát,” és a „naptári évben” szövegrész, f) 16. § (9) bekezdése. 4. A szélerőművek telepítésének szempontjából könnyített térségek kijelöléséről szóló 35/2025. (XII. 23.) EM rendelet módosítása 20. § A szélerőművek telepítésének szempontjából könnyített térségek kijelöléséről szóló 35/2025. (XII. 23.) EM rendelet [a továbbiakban: 35/2025. (XII. 23.) EM rendelet] 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § Szélerőművek létesítésére vagy bővítésére vonatkozó könnyített térségnek a következő járások közigazgatási területe minősül: 1. Aszódi járás, 2. Bácsalmási járás, 3. Dunaújvárosi járás, 4. Enyingi járás, 5. Gyöngyösi járás, 6. Győri járás, 7. Kisbéri járás, 8. Kiskunhalasi járás, 9. Komáromi járás, 10. Körmendi járás, 11. Kőszegi járás, 12. Monori járás, 13. Mosonmagyaróvári járás, 14. Nagykanizsai járás, 15. Oroszlányi járás, 16. Pécsi járás, 17. Sárbogárdi járás, 18. Sárvári járás, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4179 19. Soproni járás, 20. Székesfehérvári járás, 21. Szombathelyi járás, 22. Várpalotai járás, 23. Vasvári járás, 24. Zalaegerszegi járás, 25. Zalaszentgróti járás.” 21. § A 35/2025. (XII. 23.) EM rendelet a következő 4. §-sal egészül ki: „4.  § E  rendeletnek az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2026. (VIII. 28.) GEM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését megelőző  napján hatályos 1.  § 1. és 2.  pontjában foglalt járások tekintetében a  Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat a  Módr. hatálybalépését követően is le kell folytatni, azzal, hogy a  Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a  villamos energiáról szóló 2007.  évi LXXXVI.  törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 103/B. § (3) bekezdése szerinti ügyintézési határidő legfeljebb 50 nap.” 5. Záró rendelkezések 22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Kapitány István s. k., gazdasági és energetikai miniszter 4180 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám IX. Határozatok Tára Az Országgyűlés 52/2026. (VIII. 28.) OGY határozata a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megválasztásáról* 1. Az  Országgyűlés az  Alaptörvény 42.  cikk (4)  bekezdése és a  Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló 2026. évi XXXIV. törvény 15. § (1) bekezdése alapján Unger Anna Rózát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökévé, dr. Tasnády Katalint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nyomozati elnökhelyettesévé 2026. szeptember 1-jei hatállyal megválasztja. 2. Ez a határozat az elfogadásakor lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Néher András s. k., Varga Gábor s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője * A határozatot az Országgyűlés a 2026. augusztus 28-i ülésnapján fogadta el. A Kormány 1273/2026. (VIII. 28.) Korm. határozata a Szociális Tüzelőanyag Program támogatási keretének felülvizsgálatáról A Kormány 1. arra tekintettel, hogy a  Szociális Tüzelőanyag Programra fordítható állami forrás összege 2019 óta – a  rendkívüli helyzet kezelését szolgáló intézkedések kivételével – nem emelkedett, annak ellenére, hogy a piaci és környezeti feltételek azóta jelentősen megváltoztak, egyetért a  Szociális Tüzelőanyag Program támogatási keretének felülvizsgálata keretében a) a 2026. évben a  pályázat kiírásához szükséges támogatási forrás biztosításával 5 000 000 000 forint keretösszegig, b) a 2026/2027. évi és az azt követő évekre vonatkozó fűtési időszakra a támogatási keret 5 000 000 000 forintról 10 000 000 000 forintra történő emelésével; 2. felhívja a  pénzügyminisztert, valamint a  vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy az  1.  pont a)  alpontjának végrehajtása érdekében, a  Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény (a  továbbiakban: Kvtv.) 40.  § (2)  bekezdése szerinti jogkörükben eljárva intézkedjenek a  2026.  évi polgármesteri illetményhez és költségtérítéshez nyújtható támogatás fel nem használt előirányzatából 4 457 917 224 forint Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezeten belüli átcsoportosításáról a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A  helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai  cím, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám 4181 3. A  települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak működési célú kiegészítő támogatása alcím, 1. A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása jogcím javára; Felelős: pénzügyminiszter vidék- és településfejlesztési miniszter Határidő: 2026. augusztus 31. 3. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a vidék- és településfejlesztési miniszter bevonásával, az 1. pont b) alpontjának végrehajtása érdekében, a 2027. évtől beépülő jelleggel gondoskodjon a támogatási keret 10 000 000 000 forintra történő emeléséről. Felelős: pénzügyminiszter vidék- és településfejlesztési miniszter Határidő: a 2027. évi központi költségvetés tervezésétől folyamatos Magyar Péter s. k., miniszterelnök 4182 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 120. szám A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Ducsay Zsuzsanna Ágnes. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.