● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 134. szám M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. szeptember 16., szerda Tartalomjegyzék 7/2026. (IX. 16.) EüM rendelet A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról 4566 21/2026. (IX. 16.) BM rendelet A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet módosításáról 4566 Köf.5.014/2026/6. számú határozat A Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata 4569   4566 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 134. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 7/2026. (IX. 16.) EüM rendelete a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról [1] E  rendelet célja, hogy a  kötelező oltási rendbe tartozó pneumococcus védőoltások hazai szabályozása összhangba kerüljön a  Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező pneumococcus konjugált vakcinák alkalmazási előírásaival, lehetőséget biztosítva ezzel a hozzáférhető és biztonságosan alkalmazható oltóanyagok szélesebb körének felhasználhatóságára. [2] Fenti célnak megfelelően előírásra kerül, hogy az  adott év védőoltási tevékenységére kiadott módszertani levél is meghatározhassa az érintett oltási rendet, ha a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, a kötelező védőoltás során felhasznált oltóanyag alkalmazási előírása eltér a  jogszabály szerinti oltási rendtől, azzal, hogy a  folyamatos oltási rend fennmarad. [3] Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés d) pont df) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 56.  § (1)  bekezdés b)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A fertőző betegségek és a  járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Abban az esetben, ha a Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, a pneumococcus elleni kötelező védőoltás során felhasznált oltóanyag alkalmazási előírása eltér a (2) bekezdés b), d) és e) pontjában foglalt oltási rendtől, a csecsemők immunizálására a VML előírásai az irányadók.” 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Dr. Hegedűs Zsolt Csaba s. k., egészségügyi miniszter A belügyminiszter 21/2026. (IX. 16.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet módosításáról [1] A  szabályozás célja a  belügyminiszter irányítása alatt álló, rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állományra vonatkozó alkalmasságvizsgálati szabályok pontosítása. [2] A  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII.  törvény 341. § (1) bekezdés 13. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdés 3., 7. és 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020.  (XII. 16.) BM rendelet a következő 45/A. §-sal egészül ki: „45/A.  § (1) A  rendvédelmi szervvel munkaviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban vagy határvadász szerződéses jogviszonyban álló, a rendészeti felsőoktatást folytató felsőoktatási intézmény rendvédelmi M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 134. szám 4567 szervező szakirányú továbbképzésére jelentkező személy esetében a  hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatát a  rendvédelmi szerv már a  továbbképzés megkezdését megelőzően elvégzi, akkor is, ha a  hivatásos állományba vételre csak a  továbbképzés sikeres teljesítését követően vagy a  továbbképzés meghatározott részének teljesítését követően kerül sor. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti esetben a  hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat a  minimumfeltételeknek való megfelelés vizsgálatából és – ha ismert a  betölteni kívánt szolgálati beosztás – az illeszkedésvizsgálatból, valamint a kategóriafeltételeknek való megfelelés vizsgálatából áll.” 2. § A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020.  (XII. 16.) BM rendelet 89. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4) „Szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan” minősítés esetén meg kell határozni azt az alkalmasságvizsgálati kategóriát, amelyre az alkalmasságvizsgálattal érintett személy alkalmas, ezt követően a) abban az  esetben, ha a  minősítés időpontjában rendelkezésre áll olyan szolgálati beosztás, amelyet a  hivatásos állomány tagja elláthat, az állományilletékes parancsnok – az alkalmasságvizsgálati eljárás újbóli elrendelése nélkül – intézkedhet a szolgálati beosztásba helyezésre, vagy b) az a) pont szerinti intézkedés hiányában intézkedni kell a Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában, illetve a Hszt. 86. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott intézkedések megtétele érdekében. (5) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítés esetén intézkedni kell a  Hszt. 86.  § (2)  bekezdés a)  pont aa)  alpontjában, illetve a  Hszt. 86.  § (5) és (6)  bekezdésében meghatározott intézkedések megtétele érdekében. A „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítést követően legkorábban kettő év múlva kerülhet sor ismételten az e rendelet szerinti, a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra.” 3. § A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020.  (XII. 16.) BM rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 4. § A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020.  (XII. 16.) BM rendelet a) 19. § (1) bekezdésében a „foglalkoztatott” szövegrész helyébe a „foglalkoztatott vagy a rendvédelmi szerv más szervezeti egységénél foglalkoztatottak közül a központi szerv által kijelölt” szöveg, b) 46. § (2) bekezdés a) pontjában a „vizsgálat” szövegrész helyébe a „vizsgálat, valamint a rendvédelmi szervező szakirányú továbbképzésre tekintettel elvégzett vizsgálat” szöveg, c) 76. § (1) bekezdésében az „alkalmasságvizsgálatot” szövegrész helyébe az „alkalmasságvizsgálatot – ha arra nem a 68. § (3) bekezdése alapján kerül sor –” szöveg, d) 78.  § (3)  bekezdésében az „orvos” szövegrész helyébe az „orvos, a  rendvédelmi alapellátó pszichológus” szöveg, e) 87.  § (5)  bekezdésében a „negyvenöt” szövegrész helyébe a „kilencven” szöveg, a „harminc” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg, a „dönt dönt.” szövegrész helyébe a „dönt.” szöveg, f) 89. § (1) bekezdésében a „háromtagú” szövegrész helyébe a „háromfős” szöveg, g) 90.  §-ában a  „rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezők (a  továbbiakban: felvételiző)” szövegrész helyébe a „rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkező tanuló vagy a rendvédelmi oktatási intézménybe tisztjelöltnek jelentkező személy (a továbbiakban együtt: felvételiző)” szöveg lép. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. Pósfai Gábor s. k., belügyminiszter 4568 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 134. szám 1. melléklet a 21/2026. (IX. 16.) BM rendelethez 1. A  belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020.  (XII. 16.) BM rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat C:3 mezője helyébe a következő mező lép: (C) (3) Kezelhetetlen vagy terápiára nem reagáló rosszindulatú daganatok, súlyos szervi/mozgási funkciózavart vagy súlyos torzulást okozó jó- vagy rosszindulatú daganatok 2. A  belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020.  (XII. 16.) BM rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat C:16 mezője helyébe a következő mező lép: (C) (16) Alkohol okozta káros használat (abúzus), alkohol okozta dependencia (szindróma) 3. A  belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020.  (XII. 16.) BM rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 21a. sorral egészül ki: (A B C D) 21a. (5. BNO-10-05 – Mentális és viselkedészavarok) Kezelhetetlen / ismétlődő / tartós lefolyású / terápiára nem reagáló affektív zavarok (F00–F99) M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 134. szám 4569 VIII. A Kúria határozatai A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.014/2026/6. számú határozata   Az ügy száma: Köf.5.014/2026/6. A tanács tagjai: Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Dobó Viola bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró Az indítványozó: Debreceni Törvényszék Az érintett önkormányzat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (Cím1) Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Bodnár Adrienn kamarai jogtanácsos (Cím2) Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa – megállapítja, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a  változtatási tilalom elrendeléséről szóló 21/2024.  (IX. 13.)  számú önkormányzati rendelete 1.  számú melléklete 7.  pontjának a  15044/2 helyrajzi  számú ingatlant érintő változtatási tilalmat elrendelő szövegrésze 2025.  április  30.  napjától 2026. június 26.  napjáig más jogszabályba ütközött, ezért az  a  Debreceni Törvényszék előtt 4.K.701.681/2025. számon folyamatban lévő egyedi ügyben nem alkalmazható. – elrendeli a határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben; – elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás [1] A Debreceni Törvényszék (a  továbbiakban: indítványozó bíróság) előtt 4.K.701.681/2025. szám alatt folyamatban lévő közigazgatási per felperese 2024. december 3. napján adásvétel útján szerezte meg a Nyíregyháza belterület 15044/2 helyrajzi számon bejegyzett, természetben a 4431 Nyíregyháza, Szindbád sétány 10. szám alatti ingatlan kizárólagos tulajdonjogát. A perbeli ingatlan változtatási tilalommal érintett. [2] Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (a  továbbiakban: önkormányzat) a  változtatási tilalom elrendeléséről első alkalommal a  Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a  változtatási tilalom elrendeléséről szóló 19/2015. (VIII.28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2022. (IV.29.) számú önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör1.) elfogadásával döntött. A felperes tulajdonszerzésének idején hatályban lévő, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 21/2024. (IX. 13.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör2.) továbbra is fenntartotta a tilalmat a területre vonatkozó szabályozási terv készítésének időszakára. [3] A közigazgatási per felperese 2025. július 25.  napján településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet terjesztett elő a  perbeli ingatlanon meglévő épület rendeltetési mód megváltoztatására és a  meglévő épület homlokzati felújítására vonatkozóan. 4570 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 134. szám [4] Az önkormányzat polgármestere (a  továbbiakban: elsőfokú hatóság) a  2025. augusztus 4.  napján kelt Főép/1311-2/2025. ügyiratszámú határozatában a  rendeltetési mód változtatást és a  homlokzati felújítással járó építési tevékenységet megtiltotta. A  döntés indoklása szerint az  ingatlan az  Ör2. alapján változtatási tilalommal érintett területen fekszik, amelyen – a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve – tilos telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, elbontani, továbbá bármilyen olyan értéknövelő változtatást végrehajtani, amely nem tartozik építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenység körébe. [5] Az elsőfokú hatóság határozatával szemben a  felperes fellebbezéssel élt. Az  önkormányzat Közgyűlése (a  továbbiakban: másodfokú hatóság) a  180/2025.  (IX.18.)  számú határozatában a  fellebbezést elutasította, egyben az  elsőfokú döntést helybenhagyta. A  határozat szerint az  elsőfokú hatóság helytállóan állapította meg, hogy a  perbeli ingatlan változtatási tilalom alatt áll, így a  magyar építészetről szóló 2023.  évi C.  törvény (a  továbbiakban:  Méptv.) 86.  § (4)  bekezdése alapján jogszerűen utasította el a  felperes kérelmét. A  változtatási tilalom elrendelése először a  10/2022.  (IV.29.)  számú önkormányzati rendelettel történt, míg a  tulajdonszerzés időpontjában az  Ör2.  volt hatályban. Kifejtette, hogy a  vonatkozó önkormányzati rendeletek hatályba lépésénél az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) volt hatályban. Idézte az Étv. 20. § (1), (3) bekezdéseit és kifejtette, hogy az érintettek tájékoztatása megtörtént, az önkormányzati rendeletek elérhetőek a város honlapján, illetve a Nemzeti Jogszabálytárban is. A perbeli ingatlan a megvásárlása idején már változtatási tilalommal érintett volt, amely tényről mind az eladó, mind a vevő információt szerezhetett. [6] A másodfokú döntéssel szemben a  felperes keresetet terjesztett elő, melyben az  alperes határozatának az  elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését és az  elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Álláspontja szerint a  határozatok sértik a  Magyarország Alaptörvényének (2011. április 25.) XIII.  cikk (1)  bekezdésében biztosított tulajdon feletti rendelkezési jogát. Kiemelte, hogy a  2024. szeptember 30.  napjáig hatályban volt Étv. 21. § (2) bekezdése és a 2024. október 1. napjától hatályos Méptv. 86. § (2) bekezdése szerint a változtatási tilalom elrendelése a tulajdon feletti rendelkezési jogot legfeljebb három évre korlátozhatja. Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása [7] A Debreceni Törvényszék a  2026. február 25.  napján kelt 4.K.701.681/2025/18.  számú végzésével a  polgári perrendtartásról szóló 2016.  évi CXXX.  törvény (a  továbbiakban: Pp.) 132.  § (1)  bekezdése és a  közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 144. §-a alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását kezdeményezte és egyidejűleg a per tárgyalását felfüggesztette. [8] Az indítványozó bíróság a  hatósági eljárás idején hatályos Méptv. 86.  § (1)–(2)  bekezdéseire, valamint 85.  § (1)–(3)  bekezdéseire, továbbá az  önkormányzati rendeletek megalkotása idején hatályban volt Étv. 20.  § (1) bekezdésére és 21. § (1)–(2) bekezdéseire hivatkozott az indítványában. Álláspontja szerint, a fenti építésügyi jogszabályok rendelkezéseit részletesen áttekintve megállapítható, hogy a  jogalkotó a  változtatási tilalomra vonatkozó rendelkezéseket lényegében az Étv. szerinti tartalommal tartotta fenn a Méptv.-ben. Ugyanis a jelenleg hatályos Méptv. és a korábban hatályos Étv. irányadó rendelkezéseiből következően a változtatási tilalmat legfeljebb három évre lehet elrendelni és az a három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszűnik. [9] Az indítványozó bíróság kiemelte, hogy a  változtatási tilalmat első alkalommal az  Ör.1.-el rendelték el, melyet a később megalkotott Ör2.-ben is fenntartottak. A közigazgatási per során az Ör2.-t az önkormányzat Közgyűlése a 12/2026. (IV. 30.) számú önkormányzati rendeletével módosította, ám a perbeli ingatlant érintően a változtatási tilalmat továbbra is fenntartotta. A korábbi és a hatályos építésügyi szabályozás egységes abban, hogy a változtatási tilalom három éven túli meghosszabbítását, illetve a  korábban már változtatási tilalommal érintett ingatlanokra történő ismételt elrendelését kizárja, ennek ellenére a  tárgyi ügyben a  perbeli ingatlant érintően a  változtatási tilalom a 2022. április 30-i elrendelése óta valójában folyamatosan – még a per megindulását követően elfogadott 2026. április 30-i módosítást követően is – fennáll. [10] A változtatási tilalmat mindkét önkormányzati rendelet szerint a területre vonatkozó szabályzási terv készítésének időszakára rendelték el. Tekintettel arra, hogy a  változtatási tilalom megszűnésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés kógens, így a változtatási tilalom megszűnése szempontjából a kialakult bírói gyakorlat szerint nincs jelentősége annak, hogy az  a  cél, amely a  változtatási tilalom elrendelését indokolta, megvalósult-e vagy sem, mivel a változtatási tilalom – ahogyan arra egyébként a felperes a perben maga is hivatkozott – a törvény erejénél fogva automatikusan megszűnik. Hivatkozott e  körben a  Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5023/2021/10. és Köf.5029/2023/3.  számú határozataira, melyek szerint az  Étv. 20.  § (2)  bekezdésben meghatározott „feltétlenül szükséges mérték” időbeli korlátot is jelent, azaz a  változtatási tilalom (újabb) elrendelésekor az  Étv. 21.  §-ában foglalt objektív hároméves határidő túllépése jogszabálysértő. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 134. szám 4571 [11] Az indítványozó bíróság hangsúlyozta, az tény pedig, hogy a tilalom elrendelésének alapjául szolgáló szabályozási terv elkészült-e vagy sem, nem róható a  tulajdonos terhére, míg a  már lejárt változtatási tilalom önkormányzat általi folyamatos fenntartása – ahogyan az  a  jelen esetben történik – a  tulajdonos vonatkozásában azzal a  következménnyel jár, hogy az  önkormányzat az  esetleges mulasztásának jogkövetkezményét a  tulajdonosra terheli. Ez a helyzet nemcsak aránytalan és törvénysértő, hanem az Alaptörvény XIII. cikkébe foglalt tulajdonjogot is sérti. Ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy a tulajdonos a tilalommal terhelten szerezte az ingatlant, hiszen a  jog szerint bízhatott abban, hogy az  irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – a  tilalomra előírt maximális időkorlát leteltét, illetve annak automatikus megszűnését követően – korlátozás nélkül rendelkezhet a tulajdonával. [12] Az önkormányzati rendeletek megalkotása idején és a  jelenleg hatályos építésügyi szabályok nem csak azt  mondják ki, hogy három év elteltével a  fennálló tilalom a  törvény erejénél fogva megszűnik, hanem azt is, hogy a  tulajdonosokat érintő bizonytalan jogi helyzet is maximum három  évig állhat fenn, vagyis ezt követően ugyanazon ingatlanokra, ugyanazon okokból semmiképpen nem rendelhető el, illetve tartható fenn változtatási tilalom. Így a  perben alkalmazandó Ör2. 1.  számú mellékletének 7.  pontján belül a  közigazgatási perrel érintett 15044/2  helyrajzi  számú ingatlant illetően változtatási tilalmat elrendelő rendelkezése a  Méptv. 86.  § (2)  bekezdésébe ütközött mind a  közigazgatási, mind a  peres eljárás idején, az  törvényellenes, erre tekintettel indítványozta annak semmisítését. [13] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a  Kp. 140.  § (1)  bekezdése folytán alkalmazandó 42.  § (1)  bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére. [14] Az önkormányzat a  2026. június 18.  napján kelt nyilatkozatában tájékoztatta a  Kúria Önkormányzati Tanácsát, hogy az  önkormányzat Közgyűlése a  2026. június 25.  napjára tervezett ülésére a  Méptv.  rendelkezéseivel összhangban napirendre tűzte az Ör2. módosítását. [15] Az önkormányzat 2026. június 25.  napján elfogadta a  Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2026.  (VI.26.) önkormányzati rendeletét a  változtatási tilalom elrendeléséről szóló 21/2024.  (IX.13.) önkormányzati rendelet módosításáról, mely 2026. június 26.  napján kihirdetésre került, s 2026. június 27. napjától hatályba lépett. A Kúria döntésének jogi indokai [16] Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott. [17] A Kúria Önkormányzati Tanácsának jelen normakontroll eljárás keretében abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az  Ör2. 1.  számú melléklete 7.  pontjának a  15044/2 helyrajzi  számú ingatlant érintő változtatási tilalmat elrendelő rendelkezése más jogszabályba ütközött-e. [18] A 2024. október 1.  napjától hatályos Méptv. 85.  §-ának (3)  bekezdése szerint: „A tilalmat a  feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni, és azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az  elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A  telekalakítási és építési tilalom felülvizsgálatát a  helyi építési szabályzat módosításával együtt el kell végezni. A  változtatási tilalom időtartamára a  86.  § (2)  bekezdésében foglaltak az irányadók.” [19] A 2024. október 1. napjától hatályos Méptv. 86. § (1)–(2) bekezdései az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák: „(1) A  helyi építési szabályzat készítésének időszakára – a  településtervezési szerződés megkötésétől a  helyi építési szabályzatról szóló rendelet hatálybalépéséig, de legfeljebb három évre – az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő. (2) A változtatási tilalom – ha az azt elrendelő önkormányzati rendelet rövidebb időről nem rendelkezik – három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszűnik. A  változtatási tilalom megszűnését követő két éven belül a változtatási tilalommal érintett területre, építési telekre vagy telekre változtatási, valamint telekalakítási és építési tilalmat nem lehet elrendelni.” [20] A változtatási tilalmat elrendelő, 2022. április 30. napjától hatályos Ör.1. melléklete szerint: „Változtatási tilalommal érintett ingatlanok helyrajzi számai: […] 15044/2 […]” [21] A változtatási tilalom meghosszabbítását elrendelő Ör2. 1.  számú mellékletének 7.  pontja szerint: „7. Terület Közigazgatási határ- 0278 hrsz-ú csatorna – 15117 hrsz-ú út – Szindbád sétány – vasút által határolt telektömb következő helyrajzi számai: […] 15044/2 […].” [22] A Kúria Önkormányzati Tanácsának a  változtatási tilalom elrendelésével kapcsolatos Étv.-beli szabályok értelmezésével kapcsolatos álláspontját a  Köf.5.023/2021/10.  számú határozatában rögzítette, amelyet a Köf.5029/2023/3. valamint a Köf.5.067/2024/4. számú határozatában is megerősített. Eszerint a helyi önkormányzat 4572 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 134. szám számára az  Étv. 21.  §-ában adott felhatalmazás a  szabályozott változtatási tilalom normatív előírására szól, nem pedig a változtatási tilalom intézménye tartalmának további részletszabályozására. Az Étv. korlátait meghaladó helyi szabályozás törvénysértő. Az Étv. alapján változtatási tilalom a szükséges időtartamra rendelhető el, mely legfeljebb az elrendeléstől számított 3 évig állhat fenn az érintett ingatlanokon még abban az esetben is, amennyiben a helyi építési szabályzat felülvizsgálata ezen időtartamon belül nem fejeződött be. A  változtatási tilalom három év elteltével külön rendelkezés nélkül, ex lege megszűnik. A  változtatási tilalom önkormányzati rendelettel történő ismételt elrendelésére ugyanazon terület vonatkozásában akár különböző, akár a  korábbival megegyező célból nincs törvényes lehetőség. [23] A Kúria Önkormányzati Tanácsa kiemeli, hogy lényegében azonos kérdésben az  indítványozó bíróság által is hivatkozott Köf. 5.029/2023/3., illetve Köf.5.023/2021/10.  számú határozataiban már állást foglalt, az  azokban foglaltaktól nem kíván eltérni, azokat a jelen ügyre is irányadónak tekinti a következők szerint. [24] A Köf.5.067/2024/4. számú határozatában az Önkormányzati Tanács már a Méptv. szabályai alapján állapította meg, hogy az érintett önkormányzati rendelet újabb 3 évre rendelt el változtatási tilalmat, így a tilalom a Méptv. 86. § (1) bekezdésében rögzített 3 éven túl is folyamatosan fennáll, ennek következtében jogszabálysértő. [25] A Kúria Önkormányzati Tanácsának a  Köf.5.031/2012/11.  számú határozata óta követett gyakorlata szerint az  önkormányzati rendeletek, illetve normatív határozatok absztrakt  törvényességi vizsgálata során az  önkormányzati rendeletet (határozatot) mindig a  hatályos  törvényekhez és a  hatályos más jogszabályokhoz kell mérni. [26] A 2024. október 1.  napjától hatályos Méptv. 86.  § (1)–(2)  bekezdései szinte változatlan formában tartalmazzák a korábbi Étv. 21. § (1)–(2) bekezdéseinek szabályait, így az indítványozó bíróság is helyesen hivatkozott arra, hogy a változtatási tilalom három év elteltével külön rendelkezés nélkül, ex lege megszűnik. Azaz a Méptv. 85–86. §-ai alapján a  változtatási tilalom önkormányzati rendelettel történő ismételt elrendelésére ugyanazon terület vonatkozásában nincs törvényes lehetőség, az ilyen rendelkezés jogszabálysértő. [27] A Kúria Önkormányzati Tanácsa hangsúlyozza, hogy a  szükséges időtartam végső időpontjaként [ahogyan 2024. október 1. napját megelőzően az Étv.] a Méptv. 86. § (1) bekezdése az elrendeléstől számított 3 évet jelöli meg, mely arra az  esetre is vonatkozik, amennyiben a  területre vonatkozó szabályozási terv felülvizsgálata még nem fejeződött be. A Méptv. 86. § (2) bekezdése [ahogyan 2024. október 1. napját megelőzően az Étv. 21. § (2)  bekezdése] kifejezetten előírja, hogy a  változtatási tilalom – ha az  azt elrendelő önkormányzati rendelet rövidebb időről nem rendelkezik – három év elteltével külön rendelkezés nélkül megszűnik. Ennek következtében a változtatási tilalom korábbival megegyező ok miatti ismételt elrendelésére önmagában a Méptv. normaszövege folytán sincs lehetőség. [28] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az  önkormányzat a  közigazgatási perben érintett 15044/2.  hrsz. ingatlan vonatkozásában a  változtatási tilalom elrendeléséről az  Ör1. elfogadásával döntött, amely 2022. április 30. napjától lépett hatályba, s amelyet az Ör2. továbbra is fenntartott. Márpedig a Méptv. 86. § (2)  bekezdésének rendelkezése szerint a  változtatási tilalom megszűnését követő két éven belül a  változtatási tilalommal érintett területre, építési telekre vagy telekre változtatási, valamint telekalakítási és építési tilalmat nem lehet elrendelni. [29] Az indítvány beérkezését követően az önkormányzat a 20/2026. (VI.26.) önkormányzati rendeletével módosította az Ör2.-t, többek között hatályon kívül helyezve az 1. számú mellékletének 7. pontján belül a közigazgatási perrel érintett 15044/2 helyrajzi számú ingatlanra változtatási tilalmat, így az 2026. június 27. napjától összhangba került a Méptv. 86. § (2) bekezdésével. [30] Mindezekre tekintettel a  Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az  Ör2. 1.  számú mellékletének 7.  pontján belül a  közigazgatási perrel érintett 15044/2 helyrajzi  számú ingatlanra változtatási tilalmat elrendelő rendelkezése a Méptv. 86. § (2) bekezdésébe ütközött 2025. április 30. napjától 2026. június 26. napjáig. [31] Jelen eljárás bírói kezdeményezés alapján indult. A Kp. 147. § (1) bekezdése értelmében, ha a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy valamely önkormányzati rendelet vagy rendelkezés más jogszabályba ütközött, az  érintett rendelkezés nem alkalmazható az  indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő ügyben. A  Kúria Önkormányzati Tanácsa erre tekintettel jelen eljárás keretében megállapította, hogy e rendelkezés – a Kp. 147. § (1) bekezdés alkalmazásával – a Debreceni Törvényszék előtt 4.K.701.681/2025. számon folyamatban lévő egyedi ügyben nem alkalmazható. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 134. szám 4573 A döntés elvi tartalma [32] A Méptv. alapján változtatási tilalom az érintett területre a helyi építési szabályzat készítésének időszakára annak hatálybalépéséig, de legfeljebb három évre rendelhető el. A változtatási tilalom önkormányzati rendelettel történő ismételt elrendelése ugyanazon területre sérti a Méptv. 85–86. §-ait. Záró rész [33] Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [34] A Kúria a törvényellenesség jogkövetkezményeit a Kp. 146. § (1) bekezdés b) pontja alapján állapította meg. [35] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul. [36] A Kp. 141. § (4) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és a saját költségeiket maguk viselik. [37] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárják ki. Budapest, 2026. szeptember 15. Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina s.k. Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró bíró Dr. Dobó Viola s.k. Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró bíró 4574 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 134. szám A Magyar Közlönyt a Miniszterelnökség szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Ducsay Zsuzsanna Ágnes. A szerkesztőség címe: 1054 Budapest, Alkotmány utca 5. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.