● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 135. szám M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. szeptember 18., péntek Tartalomjegyzék 2026. évi L. törvény Az üzemanyag-áremelkedésre tekintettel nyújtott támogatásokkal összefüggő intézkedésekről és kapcsolódó törvények módosításáról 4577 2026. évi LI. törvény Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról 4578 2026. évi LII. törvény A Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság működését érintő egyes törvények módosításáról 4587 2026. évi LIII. törvény Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról 4590 2026. évi LIV. törvény Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény, valamint a fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosításáról szóló 2025. évi XCIV. törvény módosításáról 4596 146/2026. (IX. 18.) Korm. rendelet A dízelüzemű személygépkocsit használó magánszemélyek támogatásáról 4597 147/2026. (IX. 18.) Korm. rendelet Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról 4598 148/2026. (IX. 18.) Korm. rendelet A Magyar Szent István Rend, a Magyar Becsület Rend, a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt kitüntetés adományozásának rendjéről szóló 224/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet módosításáról 4599 149/2026. (IX. 18.) Korm. rendelet A Kossuth-díj, a Széchenyi-díj adományozásának rendjéről, valamint a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj alapításáról és adományozásáról szóló 271/2008. (XI. 18.) Korm. rendelet módosításáról 4600 150/2026. (IX. 18.) Korm. rendelet A Kiváló Művész, az Érdemes Művész, valamint a Népművészet Mestere járadék folyósításáról szóló 374/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról 4600 151/2026. (IX. 18.) Korm. rendelet A bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézményeket érintő 2026. évi egyszeri kiegészítő költségvetési támogatásról 4601 152/2026. (IX. 18.) Korm. rendelet Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról 4602 153/2026. (IX. 18.) Korm. rendelet A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és hatósági eljárási szabályokról, valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról 4603 154/2026. (IX. 18.) Korm. rendelet A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról szóló 95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelet módosításáról 4605   4576 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 155/2026. (IX. 18.) Korm. rendelet Az egyes koncesszióköteles tevékenységek tekintetében az illetékes ágazati miniszteri feladatok ellátásáról szóló 495/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet módosításáról 4606 156/2026. (IX. 18.) Korm. rendelet Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet módosításáról 4607 209/2026. (IX. 18.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozásáról 4614 1302/2026. (IX. 18.) Korm. határozat Magyarország védelmi kiadásainak NATO-elvek szerinti meghatározásáról és rendszeres összesítésével, jelentésével kapcsolatos feladatokról 4614 1303/2026. (IX. 18.) Korm. határozat Az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2026–2027. évekre vonatkozó intézkedési tervéről 4616 1304/2026. (IX. 18.) Korm. határozat Az Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása előirányzat-túllépésének jóváhagyásáról és fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításról 4631 1305/2026. (IX. 18.) Korm. határozat A bevett egyházak közfeladataihoz kapcsolódó rezsiár-növekedés 2026. évi kompenzálásáról 4633 1306/2026. (IX. 18.) Korm. határozat Az egyházi és a kötelező állami feladatot ellátó nem állami fenntartók közfeladataihoz kapcsolódó rezsiár-növekedés 2026. évi kompenzálásáról 4633 1307/2026. (IX. 18.) Korm. határozat A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési és szakképző intézményeket érintő 2026. évi egyszeri kiegészítő költségvetési támogatásról 4633 1308/2026. (IX. 18.) Korm. határozat A Csángó–Magyar Együttműködési Program 2026. évi támogatásának kiegészítéséről 4634 1309/2026. (IX. 18.) Korm. határozat A Szent István Vidékfejlesztési Program elindításáról 4634 1310/2026. (IX. 18.) Korm. határozat Az autópálya-koncessziós szerződés megszüntetéséről 4635 1311/2026. (IX. 18.) Korm. határozat Az RRF-2.2.2-23 kódszámú, 21. századi szakképző intézményfejlesztési program című felhíváshoz kapcsolódó projektek megvalósításáról 4636 93/2026. (IX. 18.) ME határozat Főiskolai tanárok kinevezéséről 4637 94/2026. (IX. 18.) ME határozat A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának kinevezéséről 4637 5/2026. (IX. 18.) HM határozat A 2026. évi gyakorlatok és kiképzések, valamint ezekkel kapcsolatos áthaladások engedélyezéséről szóló 5/2025. (X. 30.) HM határozat módosításáról 4638 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4577 II. Törvények 2026. évi L. törvény az üzemanyag-áremelkedésre tekintettel nyújtott támogatásokkal összefüggő intézkedésekről és kapcsolódó törvények módosításáról* [1] A törvény az üzemanyagárak emelkedéséből fakadó negatív hatások kompenzálását célozza. [2] A törvénymódosítás célja továbbá a dohányzással összefüggő társadalmi és gazdasági terhek ellensúlyozása és a szükséges költségvetési bevételek biztosítása, valamint a dohánygyártmányok adóztatásában fennálló aszimmetriák mérséklése. [3] A fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. § A Magyar Államkincstár az  üzemanyag-áremelkedésre tekintettel nyújtott támogatások folyósítása céljából, az ehhez szükséges ideig kezeli az állami adó- és vámhatóságtól kapott, az üzemanyag áremelkedésre tekintettel nyújtott támogatással összefüggő adatokat, az  üzembentartó, ennek hiányában tulajdonos (a  továbbiakban együtt: jogosult) természetes személyazonosító adatait, postai címét, a jogosult vonatkozásában az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló bankszámlaszámát és a gépjárművének motorhajtóanyag típusára, teljesítményére vonatkozó adatokat. 2. § A közúti közlekedési nyilvántartási szerv az e törvény hatályba lépését követő 5 munkanapon belül adatot szolgáltat az  állami adó- és vámhatóság részére a  járműnyilvántartásnak az  adózás rendjéről szóló 2017.  évi CL.  törvény 87. § (1) bekezdése szerinti – az e törvény hatályba lépése napján hatályos – adatairól a támogatás folyósításához szükséges alanyi kör meghatározása céljából. 3. § Felhatalmazást kap a  Kormány, hogy az  üzemanyag-áremelkedésre tekintettel nyújtott támogatásokkal összefüggésben a részletszabályokat rendeletben állapítsa meg. 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 7. § 2026. november 1-jén lép hatályba. 5. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 6. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a) 1. § 14. pont h) alpontjában „energiafelhasználási támogatásokat,” szövegrész helyébe az „energiafelhasználási támogatásokat, üzemanyag-áremelkedésre tekintettel külön jogszabály alapján nyújtott támogatást,” szöveg, b) 49/A.  § (2)  bekezdésében az „alpontja szerinti támogatásokra, valamint” szövegrész helyébe az „alpontja szerinti támogatásokra, az  1.  § 14.  pont h)  alpontjában meghatározott, az  üzemanyag-áremelkedésre tekintettel külön jogszabály alapján nyújtott támogatásokra, valamint” szöveg lép. 7. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A jövedéki adó mértéke a) a cigarettára 36 720 forint/ezer darab és a  kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 59 800 forint/ ezer darab, b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 6 100 forint/ezer darab, c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az  egyéb fogyasztási dohányra 32 200 forint/kilogramm és a kiskereskedelmi eladási ár 5 százaléka, d) a töltőfolyadékra 41 forint/milliliter, * A törvényt az Országgyűlés a 2026. szeptember 15-i ülésnapján fogadta el. 4578 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám e) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott ea) egyszer használatos termékeire 50 forint/darab (szál), eb) folyadékára 100 forint/milliliter, f) a füst nélküli dohánytermékre 32 200 forint/kilogramm, g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre 31 610 forint/kilogramm, h) a hevített termékre 50 forint/darab (szál).” 8. § A Jöt. 150. §-a a következő (44)–(45) bekezdéssel egészül ki: „(44) A  117.  § (1)  bekezdésétől eltérően a  mezőgazdasági termelő az  e rendelkezés hatálybalépésének  napjától 2026. december 31-ig beszerzett gázolaj teljes megfizetett adóját visszaigényelheti a  117.  § (1)  bekezdésében megjelölt mennyiségig. Az  előbbiek szerint megállapított adó-visszaigénylés mértékét az  állami adó- és vámhatóság az  üzemanyag-áremelkedésre tekintettel nyújtott támogatásokkal összefüggő intézkedésekről és kapcsolódó  törvények módosításáról szóló 2026.  évi L.  törvény kihirdetését követő 5 munkanapon belül, majd a 117. § (1) bekezdésében megjelölt határidőkig teszi közzé a Magyar Közlönyben és az internetes honlapján. (45) A  2027. évben a  145.  § (1a)  bekezdése tekintetében a  tárgyévet megelőző  évi adó mértéke alatt a 2026. november 1-jétől alkalmazandó adó mértékét kell érteni.” Dr. Baka András s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke 1. melléklet a 2026. évi L. törvényhez A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.25. ponttal egészül ki: (Egyéb indokkal adómentes:) „7.25. a  dízelüzemű személygépkocsit használó magánszemélyek támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti dízeltámogatás;” 2026. évi LI. törvény az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról* [1] A  demokratikus jogállam működésének nélkülözhetetlen feltétele a  múlt megismerhetősége és a  közintézmények működésének átláthatósága. A  maradandó értékű köziratokhoz való hozzáférés nem csupán elősegíti a  tudományos kutatást, hanem a társadalmi bizalmat is erősíti, illetve hozzájárul a nemzeti emlékezet hiteles megőrzéséhez. [2] Az  Országgyűlés az  elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az  Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003.  évi III.  törvény elfogadásával döntött az  Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról, amely működésével a  mai  napig hozzájárul az  elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatai tevékenységének megismeréséhez és az áldozatok információs kárpótlásához. Az Országgyűlés elismeri, hogy ez a levéltári iratanyag a nemzet közös történeti örökségének részét képezi, így az e források megismerése nem kizárólag a tudományos közösség érdeke, hanem azt is elősegíti, hogy a magyar társadalom, az érintettek és leszármazóik múltjukat megismerhessék és értelmezhessék. [3] Az  Országgyűlés fontos közérdeknek tekinti, hogy a  közfeladatot ellátó szervek által keletkeztetett, illetve őrzött iratok a  lehető legszélesebb körben kutathatóvá és hozzáférhetővé váljanak. A  nyilvánosság főszabálya erősíti a  közélet átláthatóságát, továbbá elősegíti a történeti tények feltárását, ezáltal pedig hozzájárul a közéletben folyó vitákhoz, illetve a demokratikus közvélemény kialakulásához. * A törvényt az Országgyűlés a 2026. szeptember 15-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4579 [4] Az  Országgyűlés ugyanakkor megerősíti azt is, hogy az  iratok nyilvánosságának biztosítása során az  emberi méltóság, a  magánélet tiszteletben tartása és a  személyes adatok, valamint a  kegyeleti jog védelme alapvető követelmény. Az  Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kezelt iratok történeti kutatását és a  múltat megismerni kívánó polgárok tájékozódását olyan garanciák mellett kell elősegíteni, amelyek az érintettek jogait és jogos érdekeit megfelelően oltalmazzák, ugyanakkor amelyek megfelelő figyelemmel vannak a  közérdekű adatok megismeréséhez való jog és az információs kárpótlás érvényesítésére is. [5] Az  Országgyűlés célja olyan korszerű szabályozás megteremtése, amely – a  digitális technológiák lehetőségeit is felhasználva, a Levéltár hivatalos honlapján keresztül – elősegíti az iratok megismerhetőségét, kutathatóságát és hosszú távú megőrzését. [6] Az Országgyűlés e törvény elfogadásával végül kifejezésre juttatja azt is, hogy az információs szabadság, a múlt feltárása és a  közéleti nyilvánosság egymást erősítő alkotmányos értékek. A  történeti forrásokhoz való hozzáférés biztosítása a  jövő nemzedékei iránti felelősségből fakadó kötelezettség is, a  szabályozás hozzájárul a  demokratikus közösség önismeretéhez is. [7] E törvény közvetlenül az 1956. évi forradalom és szabadságharc kitörésének hetvenedik évfordulója előtt lép hatályba. Az Országgyűlés ezzel is kifejezi azon meggyőződését, hogy a szabadság örökségéhez nemcsak a politikai önrendelkezés, hanem a  múlt megismerésének szabadsága, a  közügyek átláthatósága és a  történelmi igazságok megismerése is hozzátartozik. [8] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A törvény hatálya 1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a következő iratokra és az ezen iratokban foglalt adatokra: a) a Belügyminisztérium volt III. Főcsoportfőnökségénél, ennek területi és helyi szerveinél, illetve elődeiknél (a Magyar Államrendőrség budapesti és vidéki főkapitányságainak Politikai Rendészeti Osztályain és a  Gazdasági Rendészeti Osztályok operatív csoportjaiban, a  Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályánál, a  Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságánál, az  Államvédelmi Hatóságnál, 1953 és 1956  között a  Belügyminisztérium államvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egységeinél, a  Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztályánál), a  Belügyminisztérium Határőrség Felderítő Osztályánál, valamint a  Honvédelmi Minisztérium volt Katonapolitikai Osztályán, a  Katonapolitikai Csoportfőnökségén, a  Katonai Elhárító Főcsoportfőnökségén, a  IV. Főcsoportfőnökségén, a  Magyar Néphadsereg Vezérkara 2. Csoportfőnökségén, a Belügyminisztérium volt Külügyi Osztályánál, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályánál, a Belbiztonsági Osztályánál, az Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztályánál keletkezett vagy irattári anyagukba tartozott iratok, b) az a)  pontban fel nem sorolt, de a  Belügyminisztérium volt III. Főcsoportfőnökségénél és elődeinél, a Honvédelmi Minisztérium volt Magyar Néphadsereg Vezérkara Felderítő Csoportfőnökségnél és elődeinél keletkezett és irattári anyagukba tartozott iratok, c) a Belügyminisztérium Személyzeti Főosztályánál a  Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének alkalmazottaival és a „titkos”, illetve a „szigorúan titkos” állományú munkatársaival kapcsolatban keletkezett és irattári anyagukba tartozott iratok, d) az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottságnál keletkezett és irattári anyagukba tartozott iratok, e) az 1945. január 1. és 1960. április 1. között a  magyar hatóságok határozata alapján végrehajtott, zárt táborszerű fogva tartásra (internálás, kényszermunka), közbiztonsági őrizetre, kényszerlakhely-kijelölésre (kitelepítés) vonatkozó iratokból a Belügyminisztériumban kialakított gyűjtemény, f) az egykori Belügyminisztériumban vagy más államigazgatási szervnél keletkezett, valamint a  már más közlevéltárakban és nyilvános magánlevéltárakban őrzött államvédelmi, illetve állambiztonsági adatokat is tartalmazó iratok másolatai. (2) E törvény alkalmazásában:   1. anonimizálás: a személyes adat személyazonosításra alkalmatlanná tétele az érintett és a személyes adat közti kapcsolat kizárásával; 4580 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám   2. állambiztonsággal együttműködő személy: az a személy, a) aki az  e  törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetekkel titkos együttműködést vállalt vagy ténylegesen folytatott, vagy valamely szervezet részére együttműködés keretében jelentést adott, vagy egyéb módon információt szolgáltatott, feladatot hajtott végre, vagy operatív tevékenységükhöz más módon hozzájárult, vagy b) akit az  e  törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetek „hivatalos kapcsolatként”, „társadalmi kapcsolatként” vagy „alkalmi kapcsolatként” tartottak nyilván;   3. B-dosszié: a beszervezett vagy sikertelenül beszervezni próbált személyre vonatkozó iratok – így különösen fényképes kérdőív, adatlap, önéletrajz, környezettanulmány, beszervezési nyilatkozat, jelentés a beszervezés lefolyásáról, kiképzési terv, jelentés a kapcsolattartási módszerekről – összegyűjtésére szolgáló dosszié;   4. B-napló: a B-dossziék irattározásakor használt nyilvántartó könyv;   5. érintett: minden olyan természetes személy, akinek személyes adata az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezelésében levő iratokban szerepel;   6. harmadik személy: a  hivatásos alkalmazott, a  megfigyelt személy és az  állambiztonsággal együttműködő személy fogalma alá nem eső más természetes személy, akiről az  1.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott iratokat keletkeztető szervezetek adatokat kezeltek;   7. hatos karton: az  állambiztonsági hálózati nyilvántartás részét képező, a  beszervezettekről és a  meghiúsult beszervezések személyeiről kiállított – 6-os számmal jelzett – karton, a karton első oldalán a beszervezett személyes adatai, a hátoldalán a beszervezéssel kapcsolatos adatok találhatók;   8. hivatásos alkalmazott: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetekkel hivatásos szolgálati viszonyban állt, ideértve a „titkos” és a „szigorúan titkos” állományú munkatársakat is;   9. hozzátartozó: a  házastárs, az  élettárs, az  egyeneságbeli rokon, az  örökbefogadott, a  mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, továbbá az egyeneságbeli rokon házastársa és testvére, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa; 10. irat: a  köziratokról, a  közlevéltárakról és a  magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995.  évi LXVI.  törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § c) pontjában meghatározott irat; 11. kérelmező: az érintett, a kutató és a 10. § szerint az adatokat megismerő személy; 12. mágnesszalagon tárolt adat: az állambiztonsági szolgálatok által az Egységes Gépi Prioráló Rendszerben tárolt adatokról mágnesszalag adathordozón, archiválási célból készített fizikai másolat; 13. megfigyelt személy: az  a  természetes személy, akiről az  1.  § (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott iratokat keletkeztető szervezetek célzottan, nyílt vagy titkos információgyűjtés során adatokat gyűjtöttek (a továbbiakban: megfigyelés); 14. nemzetbiztonsági érdek: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § a) pontjában meghatározott érdek. (3) Minden egyes adattal kapcsolatosan külön kell megállapítani azt, hogy az érintett állambiztonsággal együttműködő személynek, megfigyelt személynek, hivatásos alkalmazottnak, vagy harmadik személynek minősül-e. Az érintett jogállását az adott adat tekintetében annak vizsgálata alapján kell megállapítani, hogy az adat felvétele milyen célt szolgált. 2. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tevékenysége, jogállása 2. § Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a  továbbiakban: Levéltár) mint állami szaklevéltár feladata az e törvény hatálya alá eső iratok a) átvétele, nyilvántartása, szakszerű kezelése és feldolgozása, illetve azok biztonságos megőrzése, valamint b) – a  kutatók és a  múltat megismerni kívánó más személyek általi – kutatásának és kutathatóságának elősegítése, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. 3. § (1) A  Levéltár központi költségvetési szerv, amely az  Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló  címet alkot. A Levéltár gazdasági szervezettel rendelkezik. (2) A  Levéltár főigazgatója a  Levéltár működéséről az  Országgyűlés 6.  § (1)  bekezdésében meghatározott bizottságainak évente beszámol. 4. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat és adatokat a Levéltár jogosult átvenni és kezelni. (2) A Levéltár jogosult átvenni és kezelni a nemzetbiztonsági szolgálatok iratait. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4581 5. § A Levéltár a) az e  törvényben meghatározott feltételekkel biztosítja az  érintettek számára személyes adataik megismeréséhez való joguk gyakorlását; b) az e törvényben meghatározott feltételekkel biztosítja a kutatási tevékenység folytatását; c) ellátja az Ltv.-ben meghatározott feladatokat; d) feltárja, nyilvántartja és gyűjti, illetve másolatban beszerzi a  külföldi állambiztonsági szervek magyar vonatkozású iratanyagait; e) másolatot készít a  más levéltárba került és államvédelmi, illetve állambiztonsági adatokat is tartalmazó iratokról azzal, hogy a másolatkészítés lehetőségét az iratot őrző levéltár biztosítja, f) gondoskodik az  e  törvényben meghatározott adatok, illetve az  azokat tartalmazó iratok nyilvános közzétételéről, továbbá a 15. § szerinti egyéb feltáró tevékenysége keretében a nyilvánosságot tájékoztatja. 6. § (1) A  Levéltár élén főigazgató áll. A  főigazgatót és – ha a  kiválasztásukra nem egyidejűleg kerül sor, a  főigazgató véleményének kikérése után – a  főigazgató-helyettest az  Országgyűlés elnöke – nyilvános pályázat alapján – hat évre nevezi ki. A jelölteket kinevezésüket megelőzően az Országgyűlés nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága, valamint kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó állandó bizottsága meghallgatja. (2) A Levéltár főigazgatójának és főigazgató-helyettesének megbízatása megszűnik a) a megbízatási időtartam lejártával, b) a lemondásával, c) a halálával, d) a felmentésével, e) a tisztségére való méltatlanságának megállapításával, valamint f) összeférhetetlenség megállapításával. (3) Az Országgyűlés elnöke a Levéltár főigazgatóját, illetve a főigazgató-helyettesét felmenti, ha neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő kötelezettségeinek. (4) Az Országgyűlés elnöke a Levéltár főigazgatójának, illetve a főigazgató-helyettesének tisztségre való méltatlanságát megállapítja, ha a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szándékos bűncselekmény elkövetésében bűnösségét megállapította, illetve ha neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget a megbízatásából eredő kötelezettségeinek. (5) Nem lehet a Levéltár főigazgatója, főigazgató-helyettese az, a) aki a  kinevezés időpontját megelőző tíz évben a  Kormány tagja, a  miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, párt országos szervének tisztségviselője vagy alkalmazottja volt, valamint b) aki a  volt Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökség és elődei alkalmazásában állt, vagy azok jelentéseit megkapta, illetve e szervekkel kapcsolatban álló, állambiztonsággal együttműködő személy volt. (6) A  Levéltár főigazgatója, főigazgató-helyettese a  tudományos, az  oktatói, a  művészeti, a  szerzői és szabadalmi jogi védelem alá eső, továbbá lektori, szerkesztői tevékenységre irányuló megbízási jogviszony kivételével más megbízást nem fogadhat el, kereső tevékenységet nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottság tagja. (7) A  Levéltár főigazgatója, főigazgató-helyettese az  összeférhetetlenségre alapot adó valamely okot annak keletkezését követően haladéktalanul bejelenti az  Országgyűlés elnökének. Az  összeférhetetlenségi okot a  kinevezéstől, illetve a  keletkezésétől számított 30  napon belül meg kell szüntetni, ennek hiányában az Országgyűlés elnöke a Levéltár főigazgatója, főigazgató-helyettese összeférhetetlenségét megállapítja. (8) A kinevezés és a felmentés kivételével a munkáltatói jogokat a Levéltár főigazgatója tekintetében az Országgyűlés Hivatala főigazgatója gyakorolja. (9) A Levéltár munkatársaira a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (10) A Levéltár főigazgatója a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre, a főigazgató-helyettes a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult. A Levéltár főigazgatója és a főigazgató-helyettese egyéb juttatásait az Országgyűlés elnöke állapítja meg. (11) A  Levéltár főigazgatója és a  főigazgató-helyettese minden  naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadság igénybevételére jogosult. 4582 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 7. § (1) A  főigazgató a  Levéltár által kezelt, a  minősített adatok védelmére szolgáló rendszerek és intézkedések adatai tekintetében a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) szerinti minősítői jogkört gyakorol. (2) A Levéltár működésére az Ltv. szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az Ltv. 28. §-a a Levéltár eljárására nem alkalmazható. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatoktól átvett és kezelt iratok tekintetében az Ltv. szabályait kell alkalmazni. (4) A Levéltár az e törvény alapján a kérelmező számára meg nem ismerhető adatokat is tartalmazó iratot olyan módon teszi hozzáférhetővé a kérelmező számára, hogy a kérelmező által meg nem ismerhető adatok anonimizálásával ad az  iratról másolatot. A  megfigyelt személy számára minden, az  iratokról készült másolatot soron kívül és térítésmentesen kell biztosítani. (5) A Levéltár a minősített adatok vonatkozásában gondoskodik a minősített adatok védelmével kapcsolatos szabályok betartásáról. (6) A  Levéltár gondoskodik az  átvett, valamint a  keletkező iratok egységes szempontok alapján történő nyilvántartásáról és kezeléséről. 3. A Levéltárban kezelt adatok érintettek és harmadik személyek általi megismerhetősége, tudományos kutatása 8. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti iratok kizárólag az Ltv. szabályai alapján, a Levéltárban selejtezhetőek. (2) A közfeladatot ellátó szervnél őrzött olyan iratot, amely a Levéltár feladatkörébe tartozik, a Levéltárnak át kell adni. Amennyiben az iratra a közfeladatot ellátó szervnek ügyviteli szempontból még rendszeresen szüksége van, illetve ha az irat más dokumentumoktól fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell átadni. (3) A Levéltár megőrzésébe került olyan iratot, amely más szerv már közlevéltárban vagy nyilvános magánlevéltárban őrzött irattári anyagának szerves részét képezi, és nem tartozik a  Levéltár feladatkörébe tartozó iratok körébe, a Levéltár – a szükséges másolatok elkészítését követően – az iratokat őrző levéltárnak adja át. Amennyiben az irat más dokumentumtól fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell kiadni. 9. § (1) A megfigyelt és a harmadik személy megismerheti a rá vonatkozó adatokat, továbbá a) a személyes érintkezéseit rögzítő vagy leíró adatokat, b) azokat az iratokat, amelyeknek a személyes adatokkal együtt történő megismerését az irat keletkezésekor hatályos jogszabály lehetővé tette, c) a róla szóló anyagban lévő és e törvény alapján bárki által megismerhető adatokat. (2) A megfigyelt személy megismerheti a róla jelentő, illetve vele foglalkozó állambiztonsággal együttműködő személy, hivatásos alkalmazott természetes személyazonosító adatait. (3) A  megfigyelt személy, illetve a  harmadik személy megismerheti és a  harmadik személy, illetve a  megfigyelt személy hozzájárulásával nyilvánosságra hozhatja a  megfigyelt és a  harmadik személy között történt személyes érintkezéseket – így különösen valamely személyes találkozásról, beszélgetésről gyűjtött – rögzítő vagy leíró adatokat. (4) A megfigyelt személy nyilvánosságra hozhatja az (1) és (2) bekezdés alapján megismert adatokat, más megfigyelt és harmadik személy személyes adatainak kivételével. (5) Az állambiztonsággal együttműködő személy és a hivatásos alkalmazott megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a kizárólag vele kapcsolatba hozható személyes adatokat. (6) A  megfigyelt vagy harmadik személy halálát követően az  elhunytat életében megillető jogok az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011.  évi CXII.  törvény (a  továbbiakban: Infotv.) 25.  §-a szerint érvényesíthetőek azzal, hogy kifejezett rendelkezés hiányában – illetve ha azt az  elhunyt írásban nem tiltotta meg, vagy azt törvény nem zárja ki – az érintett hozzátartozója az elhunytat még életében megillető hozzáférés jogát időbeli korlátozás nélkül gyakorolhatja. (7) Az  érintett az  iratokban szereplő, rá vonatkozó adatok tekintetében a  személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti helyesbítéshez való jogát kizárólag kiegészítő nyilatkozat útján történő kiegészítéssel gyakorolhatja. Ha az  érintett az  iratra vonatkozóan e  jogát gyakorolja, a  Levéltár haladéktalanul intézkedik e  nyilatkozatának az  iratok közötti elhelyezése, továbbá – ha az  irat 14.  § szerinti közzétételére sor került – a nyilvánosságra hozott iratok között történő oldalhű közzététele iránt. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4583 10. § (1) Anonimizált formában bárki megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a Levéltárban kezelt iratokat. (2) Az érintett adatai a halálozási évét követő öt év után – a (3) és (4) bekezdés keretei között – anonimizálás nélkül megismerhetőek. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított hatvan év. (3) Az  érintett halálozási évét követő hatvan  évig anonimizáltan sem ismerhetőek meg a  faji eredetre, a  nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallási vagy más világnézeti meggyőződésre, az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális életre vagy irányultságra vonatkozó adatok. Ha a  halálozás éve nem ismert, a  védelmi idő az érintett születésétől számított százhúsz év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított kilencven év. (4) Nem kell anonimizálni azokat az adatokat, a) amelyeket nyilvános vagy a  közönség részére nyitva álló rendezvényeken közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek, b) amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak, c) amelyek a hivatásos alkalmazott és a közszereplő állambiztonsággal együttműködő személy azonosításához szükségesek, d) amelyek megismeréséhez az érintett írásban hozzájárult. (5) Bárki nyilvánosságra hozhatja azon adatokat, amelyeket e  törvény rendelkezései szerint nem szükséges anonimizálni. 11. § (1) A Levéltár a kutató számára a tudományos célból történő kutatást az Ltv. rendelkezései szerint – a (2) bekezdés szerinti korlátozásokkal – engedélyezi, azzal, hogy az  Ltv. 24.  § (3)  bekezdése szerinti támogató állásfoglalás csatolása nem szükséges. (2) A  kutató a  faji eredetre, a  nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a  vallási vagy más világnézeti meggyőződésre, egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, szexuális életre vagy irányultságra vonatkozó adatokat – az  Ltv. szerinti védelmi időn belül – csak betekintés útján vagy – ha másolatkészítésre kerül sor – anonimizálva ismerheti meg, kivéve, ha a kutató – a (3) bekezdés szerint – kifejezetten anonimizálás nélkül kéri az adatok megismerését. (3) A  Levéltár a  (2)  bekezdés szerinti adatok anonimizálás nélküli másolatkészítéssel járó megismerését akkor engedélyezi, ha a) a megfigyelés célja a faji eredettel, a nemzetiségi és etnikai hovatartozással, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződéssel, szexuális élettel vagy irányultsággal összefüggésbe hozható vagy b) az egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adat az  állambiztonsági tevékenységet végző szervek működésével összefüggésbe hozható, és a kutató nyilatkozatában rögzíti, hogy kutatásához ezen adatok megismerése megítélése szerint szükséges. 4. A minősített adatok rendszeres és soron kívüli felülvizsgálata és a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság 12. § Az 1.  § (1)  bekezdése szerinti iratokban található minősített adatokat a  Mavtv.-ben meghatározottakon túl rendszeresen – legalább kétévente – vagy a minősített iratot kezelő nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter felhívására soron kívül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során annak a minősített adatnak a minősítése tartható fenn, amely a) olyan személyre vonatkozik, aki 2020. január 1-je után a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozott, vagy azokkal titkosan együttműködött, b) olyan, az  1.  §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenységre vonatkozik, amely miatt az  érintettet külföldön kiutasítás, beutazási tilalom vagy büntetőeljárás fenyegetné, c) olyan személyre vonatkozik, akinek az  1.  §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenysége miatt alaposan feltehető, hogy személyének felfedése esetén e tevékenysége miatt ellene vagy hozzátartozójával szemben az  életet, a  testi épséget, illetve a  személyes szabadságot súlyosan sértő vagy veszélyeztető bűncselekményt követnek el, d) olyan állambiztonsággal együttműködő személy személyazonosságának felfedéséhez vezet, akinek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, e) az azt jogszerűen birtokló szerv  törvényben meghatározott feladatai ellátásához rendszeresen és elengedhetetlenül szükséges, feltéve, hogy e szükséglet az iratról történő másolatkészítéssel nem váltható ki, 4584 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám f) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalását, g) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország és valamely európai uniós, illetve az Európai Gazdasági Térségben vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében részes tagállam közötti viszonyt, h) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarországnak a  határon kívül élő magyarokért viselt felelőssége érvényesítéséhez fűződő érdekeit. 13. § (1) A  12.  § szerinti rendszeres vagy soron kívüli felülvizsgálat során minősítésében fenntartott, a  nemzetbiztonsági szolgálatok kezelésében álló, az  1.  § (1)  bekezdése szerinti minősített adatot tartalmazó iratok (a  továbbiakban: minősített iratok) kapcsán elvégzett felülvizsgálat támogatása és ellenőrzése céljából a  Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik. (2) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti célból a) közreműködik a minősített iratok minél teljesebb és szélesebb körű kutathatóságának, illetve nyilvánosságra hozhatóságának érdekében a  minősített iratokban foglalt minősített adatok minősítésének feloldásához szükséges előzetes értékelés lefolytatásában, valamint ehhez kapcsolódóan javaslatot tesz a  felülvizsgálat nyomán meghozandó minősítői intézkedésre, b) az a)  pont szerint elvégzett szakmai, illetve értékelő munkájáról – a  minősített adatok védelméről szóló előírások figyelembevételével – a nyilvánosság előtt rendszeresen beszámol, és nyilvános jelentést tesz közzé, c) további intézkedési javaslatokat fogalmazhat meg az a) pont szerinti célok elérése érdekében, valamint d) a feladatkörét érintő kérdésekben jogszabály megalkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti az arra jogosult szervnél. (3) A  Bizottság tizenhárom tagból áll. A  Bizottság elnökét és tagjait a  Kormány határozatban nevezi ki határozatlan időtartamra. A Bizottság a) elnökére és négy – a  nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal vagy szakismeretekkel rendelkező – tagjára a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek) közösen tesz, b) hat – az elmúlt rendszer működésének feltárásában, illetve annak titkosszolgálati tevékenysége vizsgálata terén kiemelkedő szakértelemmel bíró történész vagy levéltáros végzettségű, továbbá az információs jogok vagy a  minősített adatok védelme kapcsán kiemelkedő elméleti és gyakorlati ismeretekkel bíró jogász végzettségű – szakértői tagjára a kultúráért felelős miniszter tesz, c) két – a b) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő – történész, levéltáros vagy jogász végzettségű tagjára az ellenzéki képviselőcsoportok közösen tesznek javaslatot azzal, hogy a c) pont szerint javasolt – a b) pont szerinti feltételeknek megfelelő – tagokat a Kormány köteles kinevezni. (4) A  Bizottság elnöke és tagja – a  Bizottságban végzett munkájához kapcsolódó utazási költségek és egyéb szükségletei fedezésére, a  kultúráért felelős miniszter által rendeletben meghatározott mértékben és módon – költségtérítésre jogosult. (5) A Bizottság tagja a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat – a Mavtv. rendelkezései szerint – személyi biztonsági tanúsítvány birtokában, titoktartási nyilatkozat kitöltését követően ismerheti meg, és köteles a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani. (6) A  Bizottság rendszeresen ülésezik, az  üléseket a  felülvizsgálandó minősített iratot kezelő nemzetbiztonsági szolgálat székhelyén vagy az ilyen iratainak őrzésére szolgáló egyéb helyen kell megtartani. A Bizottság ülései nem nyilvánosak, azokon csak a Bizottság tagjai, illetve a Bizottság által arra meghívott – személyi biztonsági tanúsítvány alapján vagy a  minősített adatok megismerésére más módon jogosult – személyek vehetnek részt. A  Bizottság a működésének e törvényben nem rendezett részletes szabályait – nyilvánosan közzétett – ügyrendjében határozza meg. (7) A  nemzetbiztonsági szolgálatok – az  ezen iratokat, valamint a  minősítés fenntartását igazoló és azt részletesen alátámasztó okokat tételesen megjelölő jegyzék útján – teljeskörűen beszámolnak a  Bizottság számára a kezelésükben álló, a 12. § szerinti rendszeres vagy soron kívüli felülvizsgálatot követően minősítésében fenntartott minősített iratokról. A  Bizottság az  (1)  bekezdés szerinti feladata ellátása érdekében valamennyi minősítésében fenntartott minősített iratot megismerheti és áttekintheti, továbbá a  minősítés megismételt, soron kívüli M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4585 felülvizsgálatának javasolt tartalmára – így a minősítés fenntartására vagy megszüntetésére – kiterjedően javaslatot tesz. (8) A  Bizottság javaslatot tesz a  minősítőnek azon minősített iratok minősítésének haladéktalan megszüntetésére, amelyek minősítése fenntartását e törvény rendelkezései alapján – így különösen a (2) bekezdés szerinti célokat is figyelembe véve – nem tartja indokoltnak. A  minősítő köteles a  javaslatot megvizsgálni és a  minősítést a Mavtv. rendelkezései szerint soron kívül felülvizsgálni, valamint – ha a minősítés megszüntetésére nem került sor, annak részletes okaira kiterjedően – annak eredményéről a  Bizottságnak és a  minősített iratot kezelő nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszternek tételesen beszámolni. (9) A  Levéltár számára – a  8.  § (2)  bekezdésében foglaltak figyelembevételével – haladéktalanul át kell adni azon iratokat, amelyek tekintetében a (8) bekezdés szerinti javaslat nyomán elvégzett soron kívüli felülvizsgálat alapján a minősítés megszüntetésére sor került. (10) A Bizottság a döntéseit szótöbbséggel hozza meg. (11) A  nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek rendszeresen tájékoztatást nyújtanak a  Kormány részére azon minősített iratok köréről, amelyek tekintetében a  minősítés megszüntetésére a  Bizottság javaslata ellenére nem került sor. 5. A Levéltár által közzétett és terjesztett adatok, továbbá a Levéltár feltáró tevékenysége 14. § (1) Az e § szerinti adatokat tartalmazó iratokat a Levéltár hivatalos honlapján, digitális formában, személyazonosítás nélkül, – a meg nem ismerhető adatok kivételével – korlátozástól mentesen, díjmentesen, kereshető formában bárki számára hozzáférhetővé teszi. (2) A Levéltár kezelésében álló a) hatos kartonon felvett – az  érintett személy személyi azonosítója, illetve a  hatos karton hátoldalán esetlegesen szereplő, az érintett személy egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adat kivételével – valamennyi adat, b) B-naplóban és B-dossziéban szereplő – a  megfigyelt és a  harmadik személyre vonatkozó adatok, illetve az érintett személy egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kivételével – valamennyi adat, c) mágnesszalagon a „H”-jelű adattárolóról készített valamennyi, a minősített adat fogalma alá nem eső leíró adat közérdekből nyilvános adat. 15. § A Levéltár az  5.  § f)  pontja szerinti egyéb feltáró tevékenysége keretében – az  Infotv. 5.  § (8)  bekezdésére figyelemmel – a  kezelésében álló iratokban szereplő további személyes adatot nyilvánosságra hozhat, ha  az  a  Levéltárban kezelt iratokkal összefüggő történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges. 6. Záró és átmeneti rendelkezések 16. § Felhatalmazást kap a  kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a  Bizottság tagjainak a  13.  § (4) bekezdése szerinti költségtérítése mértékét és módját. 17. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1–16. §, a 18–20. § és a 22. § 2026. október 20-án lép hatályba. 18. § (1) Az  elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az  Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 6. §-a alapján tett, az adatok kutathatóságára vonatkozó tiltó nyilatkozatok 2026. október 20-án hatályukat vesztik. (2) Az  elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az  Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003.  évi III.  törvény szerint létrehozott Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság 2026. október 20.  napját követően, e  törvény rendelkezéseinek megfelelően, változatlan formában folytatja tevékenységét. 4586 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám (3) Minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles az  1.  § (1)  bekezdésében meghatározott és jogellenesen birtokában lévő iratokat – ideértve azok másodpéldányait és másolatait is – 2026. október 20. napját követő hat hónapon belül a Levéltárnak átadni. (4) Aki a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül az ott meghatározott iratot a Levéltár részére rendelkezésre bocsátja, mentesül az iratok birtokban tartása miatt előírt hátrányos jogkövetkezmények – ideértve a büntetőjogi felelősség megállapítását is – alól. 19. § A Levéltár – a 2026. július 31-én kezelésében lévő iratok tekintetében – a) 14. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, a 14. § (2) bekezdés b) pontja szerinti B-naplóval összefüggő, valamint a 14. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatokat 2026. október 20-án, b) 14.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerinti B-dossziéval összefüggő adatokat 2026. október 20.  napjától folyamatosan, de legkésőbb 2027. február 25. napjáig teszi közzé azzal, hogy a  2026. július 31.  napja után a  Levéltárba kerülő, a  14.  § hatálya alá tartozó adatok közzétételét a Levéltár az a) és b) pont szerinti adatok közzétételét követően folyamatosan végzi. 20. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a) 22. § (2) bekezdésében a „levéltári anyagban kutatást végző személy részére” szövegrész helyébe a „levéltári anyagban kutatást végző személy (a továbbiakban: kutató) részére” szöveg, b) 24. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „harminc év” szövegrész helyébe az „öt év” szöveg lép. 21. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az  Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény a) 2.  § (1c)  bekezdésében az „(1b)  bekezdés a)  pontja szerinti elnöke és tagja díjazásban nem részesül és költségtérítésre nem jogosult. A Bizottság (1b) bekezdés b) és c) pontja szerinti tagja – a kultúráért felelős miniszter által rendeletben meghatározott mértékű – díjazásra és – a  Bizottságban végzett munkájához kapcsolódó utazási költségek és egyéb szükségletei fedezésére, a  kultúráért felelős miniszter által rendeletben meghatározott mértékben és módon – költségtérítésre jogosult” szövegrész helyébe az „elnöke és tagja – a  Bizottságban végzett munkájához kapcsolódó utazási költségek és egyéb szükségletei fedezésére, a  kultúráért felelős miniszter által rendeletben meghatározott mértékben és módon – költségtérítésre jogosult” szöveg, b) 13. §-ában az „a Bizottság 2. § (1b) bekezdés b) és c) pontja szerinti tagjának a 2. § (1c) bekezdés szerinti díjazása mértékét, valamint költségtérítése mértékét és módját” szövegrész helyébe az „a Bizottság tagjainak költségtérítése mértékét és módját” szöveg lép. 22. § Hatályát veszti a) elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az  Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény, valamint b) az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény végrehajtásáról szóló 43/2003. (III. 31.) Korm. rendelet. Dr. Baka András s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4587 2026. évi LII. törvény a Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság működését érintő egyes törvények módosításáról* [1] Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása 2026. július 19-én lépett hatályba. Az  e módosítással összefüggésben szükséges az ehhez kapcsolódó – így különösen az Alkotmánybíróságról szóló – törvényi rendelkezések megfelelő módosítása, illetve hatályon kívül helyezése is. [2] Az  Alkotmánybíróságról szóló  törvényi rendelkezések módosítása mellett szükséges további  törvényi rendelkezések módosítása is, figyelemmel a  jogalkalmazói visszajelzésekre, illetve az  egyes  törvények közötti teljeskörű koherencia megteremtésének igényére is. [3] Az Országgyűlés a fentiekre figyelemmel az alábbi törvényt alkotja: 1. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítása 1. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 28/A. §-a a következő a) ponttal egészül ki: [A Magyar Közlöny a 26. § (1) bekezdésében foglaltak mellett tartalmazza] „a) az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét törvény vagy az Alkotmánybíróság elrendelte, valamint az Alkotmánybíróság teljes ülési állásfoglalásait,” 2. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény a következő 38. §-sal egészül ki: „38.  § Az Alkotmánybíróság Határozatai mint hivatalos lapnak a  Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításával összefüggésben az  Alkotmánybíróság működését érintő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi LII.  törvény hatálybalépését megelőzően közzétett számainak nyilvánosságát az  Alkotmánybíróság honlapján továbbra is biztosítani kell, ahonnan azok nem távolíthatóak el, és archiválásukra az  elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.” 3. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 28/A. § f) pontjában a „központi államigazgatási szerv és” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási szerv, az Alkotmánybíróság és” szöveg lép. 4. § Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 28/D. §-a. 2. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása 5. § Hatályát veszti a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 5/A. §-a. 3. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása 6. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4.  § Az Alkotmánybíróság költségvetése a  központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet. Az  Alkotmánybíróság a  költségvetésére vonatkozó javaslatát és a  költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. Az Alkotmánybíróság költségvetését úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél.” 7. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség.” 8. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 15. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki: (Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik) „a) a hetvenedik életév betöltésével, valamint” * A törvényt az Országgyűlés a 2026. szeptember 15-i ülésnapján fogadta el. 4588 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 9. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 17/A. §-sal egészül ki: „17/A. § (1) Az Alkotmánybíróság tagjának az Alkotmánybíróság elnöke tisztségére való megválasztását pályázat előzi meg. A pályázatot a) a 18.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti esetben az  Alkotmánybíróság elnöke elnöki megbízatásának várható megszűnését megelőző kilencven napon belül, vagy b) a 18.  § (1)  bekezdés b) vagy c)  pontja szerinti esetben vagy ha a  (3)  bekezdés szerint kiírt pályázat vagy az  (5)  és (6)  bekezdés szerint lefolytatott szavazás eredménytelenül zárult, az  Alkotmánybíróság elnöke elnöki megbízatásának megszűnését vagy a pályázat eredménytelen lezárulását követő legfeljebb tizenöt napon belül kell kiírni. (2) A pályázati kiírást a főtitkár készíti elő, a teljes ülés fogadja el és teszi közzé. A pályázati kiírásban a pályázat benyújtására legalább tizenöt, de legfeljebb harminc napot kell biztosítani. A pályázati kiírásról, illetve a pályázat benyújtásának lehetőségéről a főtitkár az Alkotmánybíróság tagjait haladéktalanul tájékoztatja, továbbá intézkedik a pályázati kiírásnak az Alkotmánybíróság honlapján történő nyilvános közzétételéről. (3) A pályázatot az Alkotmánybíróság főtitkárához zárt borítékban kell benyújtani. A főtitkár a pályázati határidő lejártát követő  napon a  beérkezett borítékot felbontja, valamint valamennyi beérkezett pályázatot – másolati formában – az  Alkotmánybíróság tagjai számára rendelkezésre bocsátja. Ha a  rendelkezésre álló idő alatt egyetlen pályázat sem érkezett, a kiírt pályázatot eredménytelennek kell tekinteni. (4) Az  Alkotmánybíróság teljes ülése az  Alkotmánybíróság elnökét – a  pályázati határidő lejártát követő  naptól számított – legfeljebb nyolc  napon belül titkos szavazással (az e  § alkalmazásában a  továbbiakban: szavazás) választja meg. (5) Az Alkotmánybíróság elnökének megválasztásához – az Alkotmánybíróság teljes ülésén megtartott szavazáson – az Alkotmánybíróság tagjainak több mint felének a szavazata szükséges. (6) Ha az  (5)  bekezdés szerinti szavazás eredménytelen volt, a  szavazást az  elnök eredményes megválasztásáig, de legfeljebb három alkalommal meg kell ismételni, azzal, hogy a megismételt szavazások során a) szavazategyenlőség hiányában az  első szavazáson legmagasabb  számú szavazatot kapott jelöltre és az első szavazáson második legmagasabb számú szavazatot kapott jelöltre, b) első helyen kialakult szavazategyenlőség esetén az  első szavazáson legmagasabb  számú szavazatot kapott jelöltekre, vagy c) második helyen kialakult szavazategyenlőség esetén az első szavazáson legmagasabb számú szavazatot kapott jelöltre és az első szavazáson második legmagasabb számú szavazatot kapott jelöltekre lehet érvényesen szavazni. (7) Ha az  Alkotmánybíróság teljes ülése az  Alkotmánybíróság elnökét az  (5) és (6)  bekezdés szerinti nem választja meg, a pályázati eljárást eredménytelennek kell tekinteni. (8) Az elnök elnöki megbízatása a) a korábbi elnök elnöki megbízatása megszűnésével, vagy b) – feltéve, hogy az elnök elnöki megbízatása már megszűnt – a megválasztásával kezdődik meg.” 10. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az elnök elnöki megbízatása megszűnik a) a megbízatási idő leteltével, b) az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnésével, c) lemondással. (2) Az  elnök az  elnöki megbízatásról való lemondást a  főtitkárral írásban közli. A  lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A  lemondást nem kell indokolni, a  megbízatás a  lemondás benyújtásának a napjával szűnik meg. Az elnöki megbízatásról való lemondás az elnök Alkotmánybíróságban betöltött tagságát nem érinti.” 11. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az  Alkotmánybíróságnak az  Alaptörvény, az  Alaptörvény módosítása és a  jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés megsemmisítéséről, a  jogszabály hatálybalépésének ideiglenes felfüggesztéséről, az  Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálatáról, a  köztársasági elnök tisztségtől való M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4589 megfosztásáról, valamint az Alaptörvény értelmezéséről szóló határozatát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az Alkotmánybíróság elrendelheti más határozatának vagy végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét is.” 12. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés az  Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály pedig nem lép hatályba.” 13. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011.  évi CLI.  törvény 50.  § (2)  bekezdés a)  pontja helyébe a  következő rendelkezés lép: (Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt) „a) a 23. §-ban, a 23/A. §-ban, a 24/A. §-ban, a 35. §-ban és a 38. §-ban meghatározott eljárásban,” 14. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 74/E. §-sal egészül ki: „74/E.  § Ha az  Alkotmánybíróság elnökének megbízatása az  Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követően szűnik meg, az  Alkotmánybíróság főtitkára a  17/A.  § (1)  bekezdése szerinti pályázati kiírást első alkalommal a  Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi LII. törvény hatálybalépését követően harminc napon belül írja ki.” 15. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a) 16.  § (6)  bekezdésében az „a 15.  § (1)  bekezdés b)  pontja” szövegrész helyébe az „a 15.  § (1)  bekezdés a) és b) pontja” szöveg, az „– a megbízatási idő lejártának napjával –” szövegrész helyébe az „– a hetvenedik életév betöltésének, illetve a  megbízatási idő lejártának  napjával –” szöveg és az „az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban” szövegrész helyébe az „a Magyar Közlönyben” szöveg, b) 21. § (5) bekezdésében a „b)–f) pontjában” szövegrész helyébe a „b)–f), valamint j) pontjában” szöveg, c) 48. § (4) bekezdés c) pontjában az „elnök által kijelölt tagja” szövegrész helyébe az „életkorban legidősebb tagja” szöveg, d) 48.  § (4a)  bekezdésében az „elnök által kijelölt tagja” szövegrész helyébe az „életkorban legidősebb tagja” szöveg, e) 50. § (2) bekezdés e) pontjában az „az elnökhelyettes” szövegrész helyébe az „az elnök, az elnökhelyettes” szöveg, f) 57. § (1a) bekezdésében az „a 23–24. §-ban és a 32. §-ban foglalt hatáskörében indult eljárások esetén –, valamint ha a 25–26. § alapján indult eljárásokban az indítványozó hozzájárult – az indítványt közzéteszi” szövegrész helyébe az „a 23–25. §-ban és a 32. §-ban foglalt hatáskörében indult eljárások esetén –, valamint ha a 26. § alapján indult eljárásokban az indítványozó hozzájárult – az indítványt a közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő személyes adatok kivételével közzéteszi” szöveg, g) 68.  §-ában a  „23–24.  § és a  32–33.  § szerinti eljárásban az  Alkotmánybíróság a  részére megküldött indítványokat” szövegrész helyébe a „23–25. § és a 32–33. § szerinti eljárásban az Alkotmánybíróság a részére megküldött indítványokat – a közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő személyes adatok kivételével –” szöveg, a „25–27. §” szövegrész helyébe a „26–27. §” szöveg, h) 70.  § (2)  bekezdésében az  „az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban” szövegrész helyébe az „a Magyar Közlönyben” szöveg lép. 16. § Hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a) 6. § (3) bekezdése, b) 13/A. alcíme, c) 41. § (5) bekezdése, d) 51. § (1) bekezdésében a „– ha e törvény eltérően nem rendelkezik –” szövegrész. 4590 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4. Záró rendelkezések 17. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 18. § (1) A 2. alcím az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 3. alcím az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Dr. Baka András s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke 2026. évi LIII. törvény egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról* [1] A törvény célja az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében polgári anyagi jogi és polgári eljárásjogi szabályozást érintő irányelvek megfelelő átültetésének biztosítása, az  Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény- ellenességet megállapító határozata alapján a jogalkotási mulasztás megszüntetése. [2] A  törvény hatályon kívül helyezi a  bírósági tárgyalások online nyilvánosságát biztosító jogszabályi rendelkezéseket. A  tárgyalási online nyilvánosság megteremtésének eredeti jogalkotói célja a  társadalmi kontroll kiteljesítése, valamint a jogi oktatás és tudományos kutatás támogatása volt. E célok önmagukban azonban nem igazolják egy olyan szabályozási rendszer fenntartását, amely az eljárások időszerűségére, a bizonyítás zavartalanságára, a személyes adatok védelmére és a bíróságok működése szempontjából aránytalan kockázatot jelent. [3] A polgári perrendtartást, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényt és a nemzetközi magánjogi törvényt érintő módosítások elsősorban a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálják. [4] A  közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás a  hivatkozott irányelv megfogalmazása szerint olyan bírósági eljárás, amely nem valamely jog tényleges érvényesítésére vagy gyakorlására irányul, hanem fő célja a közéleti részvétel megakadályozása vagy korlátozása, gyakran a  felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlanságának kihasználásával. Az  ilyen jellegű perek megalapozatlan keresetek érvényesítésére irányulnak. Az  irányelv tartalmának magyar szabályozási környezetbe történő átültetése az  ilyen jellegű pereskedéssel szembeni hatékony eszközök igénybevételének lehetőségét teremti meg. [5] A  polgári perrendtartás szabályozásának további  pontosítása az  Alkotmánybíróság 1054/2026.  (II. 20.), valamint 1340/2026.  (VII. 3.) AB határozataiban megállapított jogalkotási mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetését valósítja meg. [6] A  magánjogi tárgyú  törvények módosításáról szóló 2025.  évi XCII.  törvény rendelkezéseinek  pontosítása a  hibás termékekért való felelősségről és a  85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelv megfelelő átültetését szolgálja. [7] A  részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról szóló, 2024. október 23-i (EU)  2024/2810 európai parlamenti és a  tanácsi irányelv jogharmonizációja társasági jogi szempontból érdemi törvénymódosítást nem tesz szükségessé, mert a hatályos társasági jogi szabályok is lehetővé teszik bármely formában működő részvénytársaságnak, hogy szavazatelsőbbségi részvénystruktúrát alakítson ki, és a biztosítéki rendelkezések is már a magyar társasági jog részét képezik. Erre figyelemmel csupán formai jogalkotási intézkedésre van szükség a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény jogharmonizációs szakaszának kiegészítésével. A tőkepiacot érintő rendelkezések átültetését ágazati törvény biztosítja. [8] E célokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: * A törvényt az Országgyűlés a 2026. szeptember 15-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4591 1. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása 1. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011.  évi CLXI.  törvény 76.  §-a a  következő (11a)  bekezdéssel egészül ki: „(11a) Az  OBH elnöke a  statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos, a  (4)  bekezdés d)  pontja szerinti feladatkörében eljárva minden év március 31.  napjáig adatokat szolgáltat az  igazságügyért felelős miniszter részére a  megelőző  naptári évben a  közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárásokban alkalmazható eljárási biztosítékok tárgyában előterjesztett kérelmekről, és meghozott határozatokról összesített formában a következők szerint: a) a vizsgált tárgyévben indított, a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások száma, b) az érintett bírósági eljárások száma aszerinti bontásban, hogy ba) a felperes természetes vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti nem természetes személy, bb) az alperes természetes vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti nem természetes személy, valamint c) a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárásokban előterjesztett keresetek jogcímei.” 2. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011.  évi CLXI.  törvény 175.  §-a helyébe a  következő rendelkezés lép: „175. § E törvény a) 1–8.  §-a, 12–15.  §-a, II. Fejezete, 7–12.  alcíme, 41/A. és 41/B.  §-a, 13.  alcíme, 45.  §-a, 19.  alcíme, 21.  alcíme, 23–25.  alcíme, 89–102.  §-a, 27–30.  alcíme, 114.  §-a, 117.  §-a, 33–41.  alcíme, IX–XI. Fejezete, XIII/A. Fejezete, 197–197/B. §-a, 197/D–197/F. §-a és 209. §-a az Alaptörvény 25. cikk (9) bekezdése, b) 88. §-a, 31. alcíme az Alaptörvény 25. cikk (6) és (9) bekezdése, c) 20. alcíme az Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdése, d) 22. alcíme az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése, e) 115. és 116. §-a az Alaptörvény 26. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.” 3. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011.  évi CLXI.  törvény 57/A.  alcíme a  következő 176/B.  §-sal egészül ki: „176/B. § A 76. § (11a) bekezdése, valamint a 163–166. § a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.” 2. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása 4. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:6. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki: (E törvény:) „s) a részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2810 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek;” (való megfelelést szolgálja.) (2) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:6. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki: (E törvény:) „t) a hibás termékekért való felelősségről és a  85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek” (való megfelelést szolgálja.) 4592 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 3. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása 5. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 427. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha az Alkotmánybíróság a) alkotmányjogi panasz eljárásban a  jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, és ezért az  –  az  Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában – az  Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható, b) megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, vagy c) alkotmányjogi panasz eljárásban megállapítja, hogy a  korábban megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés meghatározott ügyben nem alkalmazható, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.” 6. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a következő 445/A. §-sal egészül ki: „445/A. § [Rövidített indokolást tartalmazó ítélet alkalmazásának kizártsága] Ha a  gondnoksági perben az  ítélet bármilyen, a  cselekvőképesség korlátozását eredményező rendelkezést tartalmaz, e törvénynek a rövidített indokolást tartalmazó ítéletre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.” 7. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény KILENCEDIK Része a következő XLV/A. Fejezettel egészül ki: „XLV/A. FEJEZET KÜLFÖLDI ELEM ESETÉN, A KÖZÉLETI RÉSZVÉTELT AKADÁLYOZÓ, VISSZAÉLÉSSZERŰ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN ALKALMAZHATÓ ELJÁRÁSI BIZTOSÍTÉKOK 155/A. Általános szabályok 603/A. § [Az eljárási biztosítékok alkalmazási köre] (1) E törvény rendelkezéseit a (2) bekezdés alapján határokon átnyúló vonatkozásúnak minősülő, közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás esetén az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Határokon átnyúló vonatkozásúnak minősül a  bírósági eljárás, kivéve, ha mindkét fél az  Európai Uniónak a  bírósági eljárás helye szerinti tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, és az  érintett ügy szempontjából lényeges, minden egyedi körülmény kizárólag az említett tagállammal hozható összefüggésbe. 603/B. § [Fogalommeghatározások] E fejezet alkalmazásában: 1. közéleti részvétel: valamely természetes vagy nem természetes személy által a  véleménynyilvánítás és a  tájékozódás szabadságához, a  művészet és a  tudomány szabadságához, vagy a  gyülekezési és az  egyesülési szabadsághoz való jog gyakorlása során bármely olyan nyilatkozat megtétele vagy bármely olyan tevékenység elvégzése, amely valamely közérdekű ügyet érint, valamint az ahhoz közvetlenül kapcsolódó bármely előkészítő, támogató vagy segítő tevékenység; 2. a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás: olyan bírósági eljárás, amely nem valamely jog tényleges érvényesítésére vagy gyakorlására irányul, hanem fő célja a  közéleti részvétel megakadályozása, korlátozása vagy szankcionálása, gyakran a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlanságának kihasználásával, és amely megalapozatlan keresetek érvényesítésére irányul; ilyen célra utalhatnak például a következők: a) a követelés egészének vagy egy részének aránytalan, túlzott vagy észszerűtlen jellege, ideértve a  túlzott pertárgyértéket is; b) a felperes vagy vele összeköttetésben álló felek által hasonló ügyekben indított több eljárás ténye; c) megfélemlítés, zaklatás vagy fenyegetés a felperes vagy a felperes képviselői részéről az eljárást megelőzően vagy annak során, valamint a felperes által hasonló vagy párhuzamos ügyekben tanúsított hasonló magatartás; d) olyan eljárási taktikák rosszhiszemű alkalmazása, mint az eljárás késleltetése, a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum csalárd vagy visszaélésszerű kiválasztása, vagy az  ügyeknek az  eljárás egy későbbi szakaszában történő rosszhiszemű megszüntetése; 3. közérdekű ügy: minden olyan ügy, amely a nyilvánosságot olyan mértékben érinti, hogy ahhoz a nyilvánosságnak jogos érdeke fűződhet, olyan területeken, mint: a) alapvető jogok, közegészségügy, biztonság, a környezet vagy az éghajlat; b) közszereplőnek minősülő természetes vagy nem természetes személynek a köz- vagy a magánszektorban végzett tevékenységei; M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4593 c) törvényhozó, végrehajtó vagy igazságügyi szerv általi vizsgálat vagy bármely más hivatalos eljárás tárgyát képező ügy; d) korrupcióra, csalásra vonatkozó vagy az  ilyen ügyekkel kapcsolatban bármely egyéb bűncselekményre vagy szabálysértésre vonatkozó állítások; e) az Európai Unióról szóló szerződés 2.  cikkében rögzített értékek védelmére irányuló tevékenységek, ideértve a  demokratikus folyamatok indokolatlan beavatkozással szembeni védelmét, különösen a  dezinformáció elleni küzdelem révén. 155/B. Különös szabályok 603/C. § [Korai elutasítás] (1) Az alperes – az azt megalapozó körülmények egyidejű valószínűsítése mellett – kérelmezheti, hogy a bíróság a  keresetet mint nyilvánvalóan megalapozatlant utasítsa el (a  továbbiakban e  fejezet alkalmazásában: korai elutasítás). (2) Az alperesnek a kereset korai elutasítására irányuló kérelmét legkésőbb – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az írásbeli ellenkérelmében kell előterjesztenie. (3) Ha az  alperes a  kereset korai elutasítását megalapozó körülményről önhibáján kívül az  írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően szerez tudomást – a  tudomásszerzés időpontjának valószínűsítése mellett –, a tudomásszerzést követő nyolc napon belül terjesztheti elő a kereset korai elutasítására irányuló kérelmét. Az e bekezdésben meghatározott esetben a  kérelem előterjesztésének legfeljebb az  elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van helye. A kereset korai elutasítására irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. (4) Ha a kérelem elkésett, a bíróság azt további intézkedés nélkül visszautasítja, e végzés ellen fellebbezésnek van helye, a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja. (5) A bíróság az ellenkérelem felperes részére történő kézbesítésével egyidejűleg – a (3) bekezdés szerinti esetben a kérelem bírósághoz történő érkezésétől számított három munkanapon belül – rövid határidő tűzésével felhívja a  felperest, hogy érdemben nyilatkozzon a  kérelemre, valamint a  kereset megalapozottságát alátámasztó bizonyítékait, azzal kapcsolatos esetleges bizonyítási indítványait terjessze elő. A  bíróságnak ezzel egyidejűleg tájékoztatást kell nyújtania a felperesnek arról, hogy a kereset megalapozottságát a felperesnek kell bizonyítania, valamint tájékoztatnia kell a bizonyítás sikertelenségének következményéről. (6) A bíróságnak a kérelemmel kapcsolatos felperesi nyilatkozat bírósághoz történő érkezését követően soron kívül, de legkésőbb negyvenöt napon belül érdemben határoznia kell a kereset korai elutasítása tárgyában. (7) A bíróság, ha a kérelem elbírálásához azt szükségesnek tartja – különösen akkor, ha biztosítékadás tárgyában is határoznia kell – elrendelheti a felek tárgyaláson kívüli meghallgatását, vagy tárgyalást tarthat a szükségesnek ítélt bizonyítás lefolytatása érdekében. Ha a fél a meghallgatásra vagy tárgyalásra kitűzött határnapot elmulasztja, a határnap elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. (8) Ha a  kérelem alapos, a  bíróság a  keresetet mint nyilvánvalóan megalapozatlant ítélettel elutasítja, ellenkező esetben a kereset korai elutasítására irányuló kérelem teljesítését végzéssel megtagadja. (9) Ha a  bíróság a  keresetet mint nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja, határozatában a  felperest – a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartás tanúsítása miatt – pénzbírsággal sújtja. 603/D. § [Perköltség-biztosíték] A felperes – ha az  alperes valószínűsíti, hogy a  bírósági eljárás közéleti részvételt visszaélésszerűen akadályozó célra irányulhat – az  alperes kérelmére, az  alperes perköltsége fedezése céljából biztosítékot köteles adni. A biztosítékadás iránti kérelem előterjesztése és elbírálása során az 595. § (3)–(8) bekezdését, valamint az 596. §-t kell alkalmazni. A biztosítékadás kérdésében a bíróság soron kívül határoz. 603/E. § [Honlapon történő tájékoztatás] Az Országos Bírósági Hivatal a  honlapon történő folyamatos közzététel útján tájékoztatást nyújt a  közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű bírósági eljárásokban alkalmazható eljárási biztosítékokról, az  igénybe vehető költségkedvezményekről, a  kapcsolódó jogi segítségnyújtás formáiról, a  tárgykört érintő egyéb érdemi információkról, továbbá – amennyiben arról tudomással rendelkezik – a  tárgykörre vonatkozó figyelemfelkeltő kampányokról.” 4594 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 8. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 631. § (1) bekezdése a következő 6. ponttal egészül ki: (E törvény) „6. a közéletben részt vevő személyeknek a  nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,” (való megfelelést szolgálja.) 9. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a) 69/A. alcíme, b) 435/A. §-a, c) 492/A. §-a, d) 628. § (2) bekezdés o) pontja. 4. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény módosítása 10. § A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény a következő 94/A. §-sal egészül ki: „94/A.  § (1) Ha az  Európai Unión kívül lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező felperes a  közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárást indít valamely harmadik állam bírósága előtt egy Magyarországon lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személlyel szemben, a  magyar bíróság eljárhat az  utóbbi személy által a  harmadik állam bírósága előtti eljárással összefüggésben felmerült károk és költségek megtérítésére indított eljárásban. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerinti, harmadik állam bírósága előtt indított eljárás még folyamatban van, a  bíróság az eljárását mindaddig felfüggeszti, amíg a harmadik államban az eljárás jogerősen be nem fejeződött.” 11. § A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény a következő 113/A. §-sal egészül ki: „113/A.  § Az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy a Pp. szerinti nem természetes személy ellen indított, a közéletben való részvételt akadályozó bírósági eljárásban hozott harmadik állambeli határozat nem ismerhető el és nem hajtható végre, ha az említett eljárás nyilvánvalóan megalapozatlannak vagy visszaélésszerűnek minősül a  magyar jog szerint, kivéve, ha az  elismerés vagy a végrehajtás megtagadása a harmadik állam és az Európai Unió vagy Magyarország közötti, 2024. május 6. előtt kötött két- vagy többoldalú nemzetközi szerződést sértené.” 12. § A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 127. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvény a) 44. § (4) bekezdése a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló, 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének, b) 94/A.  §-a a  közéletben részt vevő személyeknek a  nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló, 2024. április 11-i (EU)  2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelv [a  továbbiakban: (EU)  2024/1069 irányelv] 17. cikkének, c) 113/A. §-a az (EU) 2024/1069 irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.” 5. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása 13. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a) 107. § (4) bekezdése, b) LXXI/A. Fejezete, c) 445. § (1) bekezdés i) pontjában a „vagy az online hallgatóság a tárgyalást nyomon követi-e” szövegrész, d) 691. § (3) bekezdése, e) 728. § (5) bekezdése, f) 773. § (7) bekezdése, g) 866. § (2) bekezdés 6. pontja. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4595 6. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása 14. § Hatályát veszti az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (40) bekezdése. 7. A magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvény módosítása 15. § A magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvény a) 62.  §-ának a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.  évi V.  törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013.  évi CLXXVII.  törvény 55/A.  §-át megállapító rendelkezése az „a 2026. december 9. napját” szövegrész helyett az „a 2026. december 8. napját” szöveggel, b) 82.  §-ának a  polgári perrendtartásról szóló 2016.  évi CXXX.  törvény 631.  § (1)  bekezdés 16.  pontját megállapító rendelkezése az  „irányelv 8.  cikk (1)–(2)  bekezdésének” szövegrész helyett az  „irányelvnek” szöveggel lép hatályba. 16. § Nem lép hatályba a magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvény 61. § (2) bekezdése. 8. A bírósági tárgyalás online nyilvánosságára vonatkozó részletes szabályokról szóló 15/2025. (XII. 10.) IM rendelet hatályon kívül helyezése 17. § Hatályát veszti a bírósági tárgyalás online nyilvánosságára vonatkozó részletes szabályokról szóló 15/2025. (XII. 10.) IM rendelet. 9. Záró rendelkezések 18. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba. (2) A 4. § (1) bekezdése 2026. december 5-én lép hatályba. (3) A 4. § (2) bekezdése és a 7. alcím 2026. december 9-én lép hatályba. 19. § Az 1. § az Alaptörvény 25. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 20. § E törvény a) 1. §-a, 3. §-a, 7. §-a, 8. §-a és 4. alcíme a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) 4.  § (1)  bekezdése a  részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2810 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek, c) 4. § (2) bekezdése és 15. §-a a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Baka András s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke 4596 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 2026. évi LIV. törvény az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény, valamint a fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosításáról szóló 2025. évi XCIV. törvény módosításáról* [1] A magyar közigazgatás átfogó digitalizációja hosszú távú folyamat, amelynek keretében az állampolgárok ügyintézését számos szolgáltatás teszi könnyebbé. E  szolgáltatások hozzáférhetősége érdekében olyan szabályozásra van szükség, amely mögött biztosan működő informatikai háttér áll. [2] Az  Országgyűlés a  fogyasztóvédelem keretein belül céljának tekinti a  vállalkozás és a  fogyasztó közötti egyensúly elősegítését, amelyhez elengedhetetlen azon elvek lefektetése, amelyek mentén egyszerre biztosítható a fogyasztóvédelem magas szintjének fenntartása és a vállalkozások hatékonyabb működése. [3] Az  Országgyűlés továbbá elkötelezett aziránt, hogy a  fenntarthatóbb fogyasztás elősegítése érdekében növelje a  fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalását. A  zöld átállás terén való előrelépés érdekében alapvető fontosságú, hogy a fogyasztók megalapozott vásárlási döntéseket hozhassanak, és ezáltal hozzájáruljanak a fenntarthatóbb fogyasztási szokások kialakításához. [4] A fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény módosítása 1. § Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025.  évi LXXXIII. törvény 119. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A 66–70. §, a 71. § e) pontja, a 85. §, a 86. §, a 100. §, a 101. § és a 113. § 2028. január 1-jén lép hatályba.” 2. A fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosításáról szóló 2025. évi XCIV. törvény módosítása 2. § Nem lép hatályba a  fogyasztóvédelmi tárgyú  törvényeknek a  mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosításáról szóló 2025. évi XCIV. törvény 12. §-a. 3. Záró rendelkezések 3. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. alcím 2026. szeptember 27-én lép hatályba. 4. § Ez a  törvény a  2005/29/EK és a  2011/83/EU irányelv módosításáról, a  fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának a tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni hatékonyabb védelem és a hatékonyabb tájékoztatás révén történő növelése tekintetében  című, 2024. február 28-i (EU)  2024/825 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Baka András s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke * A törvényt az Országgyűlés a 2026. szeptember 15-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4597 III. Kormányrendeletek A Kormány 146/2026. (IX. 18.) Korm. rendelete a dízelüzemű személygépkocsit használó magánszemélyek támogatásáról [1] E  rendelet célja, hogy a  gázolaj hazai fogyasztói árának 2026 folyamán bekövetkezett jelentős emelkedése miatt a  legfeljebb 110 kilowatt teljesítményű dízelüzemű személygépkocsit használó magánszemélyeket érő többletterhek mérsékléséhez célzott támogatást biztosítson. [2] A  Kormány az  üzemanyag-áremelkedésre tekintettel nyújtott támogatásokkal összefüggő intézkedésekről és kapcsolódó  törvények módosításáról szóló 2026.  évi L.  törvény 3.  §-ában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Dízelüzemű személygépkocsit használó magánszemélyek támogatására (a  továbbiakban: dízeltámogatás) jogosult a  kizárólag dízelüzemű, legfeljebb 110 kilowatt teljesítményű személygépkocsinak a  járműnyilvántartás 2026. január 1. napján fennálló állapota szerinti magánszemély üzemben tartója, ennek hiányában tulajdonosa. (2) Dízeltámogatásra jogosult az  (1)  bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő azon magánszemély is, aki 2026. január 1-jét követően vált üzemben tartóvá, vagy szerzett gépjárműtulajdont, és a járműnyilvántartásnak e rendelet hatálybalépése napjának állapota szerint üzemben tartó, ennek hiányában tulajdonos. (3) E rendelet alkalmazásában személygépkocsinak minősül a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szerinti személygépkocsi. 2. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a dízeltámogatásra való jogosultságot a 2026. évi gépjárműadó kivetéséhez használt járműnyilvántartási adatok alapján állapítja meg. A  dízeltámogatást az  állami adó- és vámhatóságtól kapott adatok alapján – az  üzemanyag-áremelkedésre tekintettel nyújtott támogatásokkal összefüggő intézkedésekről és kapcsolódó  törvények módosításáról szóló 2026.  évi L.  törvény 1.  §-a alapján – a  Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) folyósítja. (2) Az 1. § (2) bekezdése szerinti jogosultságot az állami adó- és vámhatóság – az üzemanyag-áremelkedésre tekintettel nyújtott támogatásokkal összefüggő intézkedésekről és kapcsolódó  törvények módosításáról szóló 2026.  évi L. törvény 2. §-ára figyelemmel – a járműnyilvántartás e rendelet hatálybalépésének napja szerinti állapota alapján állapítja meg. 3. § (1) A dízeltámogatás összege a 2026. évben magánszemélyenként 20 000 forint. (2) Ha a  személygépkocsinak több üzemben tartója vagy több tulajdonosa van, a  támogatásra az  jogosult, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították. (3) A  dízeltámogatás a  magánszemélyt a  2026. január 1-jén, illetve az  e rendelet hatálybalépésének  napján általa üzemben tartott, illetve tulajdonában álló személygépkocsik számától függetlenül, egy személygépkocsi után illeti meg. 4. § (1) A  kincstár a  dízeltámogatás összegét főszabály szerint négy részletben folyósítja 2026. szeptember 30., 2026. október 30., 2026. november 13. és 2026. december 7. napján. (2) A kincstár az 1. § (1) bekezdése szerinti alanyi kör részére az első részlet folyósítását 2026. szeptember 30. napján teljesíti. A kincstár a fennmaradó részletek folyósítását 2026. december 31-éig teljesíti. (3) Az 1. § (2) bekezdése szerinti alanyi kör részére az első részlet folyósítását – a (2) bekezdéstől eltérően – a kincstár 2026. október 30-án teljesíti. (4) A kincstár a dízeltámogatást a) az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában rendelkezésre álló bankszámlára utalja, vagy b) kifizetési utalvánnyal postai úton (postai kézbesítéssel) juttatja el pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetésként a rendelkezésre álló postázási címre. 4598 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám (5) A  (4)  bekezdés a)  pontja szerinti bankszámla elsősorban a  dízeltámogatásra való jogosultságot megalapozó személygépkocsira kivetett 2026. évi gépjárműadó megfizetése során használt bankszámla, ha a dízeltámogatásra jogosult a  gépjárműadó megfizetését nem utalással teljesítette, akkor egyéb, az  állami adó- és vámhatóságnál rendelkezésre álló bankszámla. Postai úton (postai kézbesítéssel) történő készpénzkifizetés esetén a kézbesítési cím a támogatásra jogosultnak az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő levelezési címe. (6) Az  állami adó- és vámhatóság a  2.  § (1)  bekezdése szerinti adatátadást a  dízeltámogatás folyósítását megelőző 5. munkanapig teljesíti a kincstár részére. (7) A  kincstár a  dízeltámogatás folyósításáról a  folyósítást követően haladéktalanul tájékoztatja az  állami adó- és vámhatóságot. 5. § A dízeltámogatás forrása a központi költségvetés. 6. § (1) A dízeltámogatással összefüggő ügyféltájékoztatási tevékenység ellátása az állami- adó és vámhatóság feladata. (2) Ha a  dízeltámogatás postai kézbesítésére azért nem került sor, mert a  postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a  postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés a), b), e) vagy f) pontja alapján a kézbesítés sikertelen, akkor a  dízeltámogatásra jogosult az  állami adó- és vámhatósághoz 2026. október 15. és 2026. november 15. között új kézbesítési címet jelenthet be. 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 147/2026. (IX. 18.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról [1] Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő célkitűzés az  alapellátás megerősítése és ellenállóképességének növelése, a lakóhelyközeli háziorvosi egészségügyi fejlesztés támogatása, a krónikus, nem fertőző betegségek hatékony megelőzése, felderítése és gondozása, valamint a praxisközösségek által nyújtott új szolgáltatások fejlesztése. [2] Kiemelt terület a  tömegesen előforduló betegségek esetében a  betegségmegelőzés, a  rizikószűrés, a  korai diagnózis, valamint a  krónikus beteggondozás biztosítása. A  módosítás célja a  kiemelt krónikus betegségek szakmailag meghatározott gondozásának ösztönzése, a betegek protokollok mentén történő ellátása. [3] A Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet] 18/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A (2) bekezdés szerinti betegségcsoportokba tartozó, bevont biztosítottak esetében a háziorvosi szolgálatnak a Krónikus Betegségmenedzsment Program NEAK honlapján közzétett orvosszakmai programjában meghatározott Gondozási Tervet kell megvalósítania, amelynek betegségcsoportonként meghatározott részletszabályait és a résztevékenységekre megállapított díjakat a NEAK honlapján közleményben teszi közzé. (4) A  háziorvosi szolgáltató a  Gondozási Tervben foglalt egyes résztevékenységek teljesítése esetén havonta díjazásra jogosult. Ha a  háziorvosi szolgáltató a  Gondozási Tervet a  (3)  bekezdés szerinti részletszabályokban M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4599 meghatározott mértékig nem teljesíti, a résztevékenységek után járó díjazás visszavonásra kerül. Egy bejelentkezett biztosított csak egy krónikusbetegség-csoportban kerülhet elszámolásra.” (2) A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 18/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A Krónikus Betegségmenedzsment Program megvalósításának határideje 2027. június 30.” 2. § A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet a következő 77/Q. §-sal egészül ki: „77/Q. § Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999.  (III. 3.) Korm.  rendelet módosításáról szóló 147/2026. (IX. 18.) Korm.  rendelettel megállapított 18/B.  §  (6)  bekezdésében foglalt határidő a  Krónikus Betegségmenedzsment Program folyamatosságát a  2026.  július  31-ig bevont biztosítottak tekintetében nem érinti, azzal, hogy ezen időpontot követően új biztosítottak bevonására nem kerülhet sor.” 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 148/2026. (IX. 18.) Korm. rendelete a Magyar Szent István Rend, a Magyar Becsület Rend, a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt kitüntetés adományozásának rendjéről szóló 224/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet módosításáról [1] E rendelet célja a Magyar Szent István Rend, a Magyar Becsület Rend, a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt kitüntetés adományozásának rendjéről szóló 224/2014.  (IX. 4.) Korm.  rendelet, valamint a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendeletben foglalt feladat- és hatásköri rendszer közötti összhang megteremtése. [2] A  Kormány a  Magyarország  címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011.  évi CCII.  törvény 24.  § (2)  bekezdés d)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Magyar Szent István Rend, a Magyar Becsület Rend, a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt kitüntetés adományozásának rendjéről szóló 224/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet a) 1.  § (2)  bekezdés a)  pontjában az „a miniszterelnök helyettesítésére első helyen jogosult miniszterelnök- helyettes” szövegrész helyébe az „az általános politikai koordinációért felelős miniszter” szöveg, b) 1.  § (2)  bekezdés c)  pontjában az  „a nemzetpolitikáért” szövegrész helyébe az  „az általános politikai koordinációért” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 4600 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám A Kormány 149/2026. (IX. 18.) Korm. rendelete a Kossuth-díj, a Széchenyi-díj adományozásának rendjéről, valamint a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj alapításáról és adományozásáról szóló 271/2008. (XI. 18.) Korm. rendelet módosításáról [1] E rendelet célja a Kossuth-díj, a Széchenyi-díj adományozásának rendjéről, valamint a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a  Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a  Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj alapításáról és adományozásáról szóló 271/2008.  (XI. 18.) Korm.  rendelet, valamint a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm. rendeletben foglalt feladat- és hatásköri rendszer közötti összhang megteremtése. [2] A  Kormány a  Kossuth-díjról és a  Széchenyi-díjról szóló 1990.  évi XII.  törvény 8.  § (3)  bekezdésében és a  Magyarország  címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011.  évi CCII.  törvény 24. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A Kossuth-díj, a Széchenyi-díj adományozásának rendjéről, valamint a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a  Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj alapításáról és adományozásáról szóló 271/2008. (XI. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 271/2008. (XI. 18.) Korm. rendelet] 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Bizottság elnöke a miniszterelnök, alelnöke az általános politikai koordinációért felelős miniszter. A Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat az általános politikai koordinációért felelős miniszter látja el.” (2) A 271/2008. (XI. 18.) Korm. rendelet 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A Művészeti Díj Bizottság elnöke az általános politikai koordinációért felelős miniszter, tagjai a kultúráért felelős miniszter, valamint a Bizottság elnöke által a Bizottság egyes művészeti ágakat képviselő tagjai közül felkért öt fő.” 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 150/2026. (IX. 18.) Korm. rendelete a Kiváló Művész, az Érdemes Művész, valamint a Népművészet Mestere járadék folyósításáról szóló 374/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról [1] E  rendelet célja a  Kiváló Művész, az  Érdemes Művész, valamint a  Népművészet Mestere járadék folyósításáról szóló 374/2004.  (XII. 26.) Korm.  rendelet, valamint a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm. rendeletben foglalt feladat- és hatásköri rendszer közötti összhang megteremtése. [2] A Kormány a Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról szóló 2004. évi CVI. törvény 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Kiváló Művész, az  Érdemes Művész, valamint a  Népművészet Mestere járadék folyósításáról szóló 374/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés a) pontjában és záró szövegrészében az „a nemzetpolitikáért” szövegrész helyébe az „az általános politikai koordinációért” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4601 A Kormány 151/2026. (IX. 18.) Korm. rendelete a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézményeket érintő 2026. évi egyszeri kiegészítő költségvetési támogatásról [1] A  rendelet – az  azonos finanszírozás elvének megfelelően – az  állami fenntartásban lévő köznevelési és szakképző intézményeknek is biztosított, az  intézményeket érintő energiaár-növekedésből, továbbá a  víz- és a  csatornadíjak nagykereskedelmi árának emelkedéséből adódó 2026.  évi többletkiadások ellentételezéséhez szükséges energiakompenzációs támogatás szabályait állapítja meg az  egyházi fenntartásban lévő köznevelési és szakképző intézmények vonatkozásában. [2] A  Kormány a  nemzeti köznevelésről szóló 2011.  évi CXC.  törvény 94.  § (4)  bekezdés j)  pontjában és a  Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény 78.  § (1)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A központi költségvetés további kiegészítő támogatást biztosít a  bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye (a  továbbiakban: egyházi fenntartó) által fenntartott köznevelési és szakképző intézményeket érintő energiaár-növekedésből, továbbá a  víz- és a  csatornadíjak nagykereskedelmi árának emelkedéséből adódó 2026. évi többletkiadások ellentételezéséhez. 2. § (1) A 2026. évi egyszeri kiegészítő támogatás fajlagos összege 26 000 forint / számított gyermek / tanuló létszám. (2) A bevett egyházat megillető kiegészítő támogatás összegét a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Vármegyei Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) az egyházi fenntartó által 2026. január 31-ig benyújtott – a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 37/C. § (1)  bekezdése szerinti – kérelme alapján hozott döntésben szereplő, a  működési támogatás alapjául szolgáló 2025. október 1-jei ténylétszám 8/12 és a 2026. október 1-jei becsült létszám 4/12 részének figyelembevételével határozza meg. (3) Az  Igazgatóság a  (2)  bekezdés szerint megállapított támogatás összegéről a Vhr. 37/C.  § (4)  bekezdése szerinti, 2026. október 31-ig benyújtott kérelmet elbíráló határozatban dönt. Ha az  egyházi fenntartó a  Vhr. 37/C.  § (4) bekezdésére tekintettel 2026. október 31-ig nem nyújtott be kérelmet, akkor a Magyar Államkincstár hivatalból dönt a kiegészítő támogatásnak a (2) bekezdés szerinti megállapításáról. (4) Az Igazgatóság a kiegészítő támogatás összegét a bevett egyház részére a Vhr. 37/J. §-a alapján, a 2026. október havi támogatás összegével egyidejűleg folyósítja. 3. § (1) A kiegészítő támogatásra a Vhr. lemondásra, pótigénylésre, elszámolásra, ellenőrzésre és visszafizetésre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. (2) A  kiegészítő támogatást a  bevett egyház köteles elkülönítetten nyilvántartani és a  támogatás teljes összegét az 1. § szerinti célokra fordítani. 4. § A 2. § (4) bekezdése szerint a bevett egyház részére folyósított összeg és a bevett egyházat megillető költségvetési támogatás különbözetének rendezésére a Vhr. 37/R. §-a szerint kerül sor. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 6. § Ez a rendelet 2027. december 31-én hatályát veszti. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 4602 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám A Kormány 152/2026. (IX. 18.) Korm. rendelete az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról [1] A  rendelet – a  Kormány azonos finanszírozás elvén alapuló célkitűzésének megfelelően – az  állami fenntartásban lévő szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények számára is biztosított, az  intézményeket érintő energiaár- növekedésből, továbbá a víz- és a csatornadíjak nagykereskedelmi árának emelkedéséből adódó 2026. évi többletkiadások ellentételezéséhez szükséges energiakompenzációs támogatás szabályait állapítja meg az  egyházi és nem állami fenntartásban lévő szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények vonatkozásában. [2] A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés g) pontjában, a  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997.  évi XXXI.  törvény 162.  § (1)  bekezdés s)  pontjában, valamint a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 78. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet a következő 9/W. alcímmel egészül ki: „9/W. A 2026. évi rezsikompenzáció 29/W.  § (1) A  2026. évben – a  villamos energia, a  földgáz, a  víz- és a  csatornadíjak nagykereskedelmi árának emelkedése miatt, a  költségnövekedés ellentételezése céljából – kiegészítő támogatásra (a  továbbiakban: 2026.  évi rezsikompenzáció) az  a  fenntartó jogosult, amelynek – a  2026.  évi rezsikompenzáció (3)  bekezdés szerinti megállapításának időpontjában – a  2026. évre a  (2)  bekezdés a)–d)  pontja szerinti szolgáltatások után, a Kvtv2026. alapján működési támogatást állapítottak meg. (2) A  2026.  évi rezsikompenzáció alapja az  az ellátotti létszám vagy férőhelyszám, amely alapján a  fenntartó az  a)–d)  pont szerinti szolgáltatások után a 2026. évben működési támogatásra jogosult. A  2026.  évi rezsikompenzáció fajlagos összege a) a Kvtv2026. 8. melléklet II. rész 2.5. pontjában foglalt táblázat 26–29., 45. és 52. sora szerinti szolgáltatások után 56 700 forint / ellátotti létszám, b) a  Kvtv2026. 8.  melléklet II. rész 2.5.  pontjában foglalt táblázat 54–55. sora szerinti szolgáltatások után 90 720 forint / ellátotti létszám, c) a Kvtv2026. 8. melléklet II. rész 2.5. pontjában foglalt táblázat 1–25., 30–44. és 46–50. sora szerinti szolgáltatások után 113 400 forint / ellátotti létszám, d) a  Kvtv2026. 2.  melléklet I. részében foglalt táblázat 114–117. és 122. sora szerinti szolgáltatások után 90 720 forint/férőhely. (3) Az  igazgatóság a  2026.  évi rezsikompenzációt 2026. október hónapban egy összegben, hivatalból, erre irányuló külön határozat meghozatala nélkül folyósítja, kivéve, ha a  2026.  évi rezsikompenzációról a  fenntartó az igazgatósághoz intézett írásbeli nyilatkozatával lemondott. (4) A 2026. évi rezsikompenzáció után a Kvtv2026. 46. § (2) bekezdése szerinti támogatás nem vehető igénybe. (5) A fenntartónak a 2026. évi rezsikompenzáció céljára nyújtott támogatásról elszámolást nem kell benyújtania, de  a  támogatást a  fenntartó a  humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására köteles fordítani.” 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4603 A Kormány 153/2026. (IX. 18.) Korm. rendelete a nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és hatósági eljárási szabályokról, valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról [1] A fémjelzés fontos eszköz a nemesfém tárgyak forgalmazásának biztonságosabbá tétele terén. A fémjelsorozat megújítása nagyban hozzájárul a nemesfém tárgyak hamisíthatóságának megnehezítéséhez. [2] A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és hatósági eljárási szabályokról, valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017.  (XII. 29.) Korm.  rendelet [a  továbbiakban: 508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet] 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 120. napon lép hatályba. 3. § E rendelet tervezetének a  műszaki szabályokkal és az  információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 1. melléklet a 153/2026. (IX. 18.) Korm. rendelethez „3. melléklet az 508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelethez A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgyak fémjelei Magyarországon 1. A fémjelek leírása a következő: 1.1. az 1. mellékletben meghatározott, 950 ezrelék finomsági fokú platinatárgyra kard, felette az évszám betűjele, az évszámbetűjel felett 950; a jel mélységében többszintű; 1.2. az 1. mellékletben meghatározott, 900 ezrelék finomsági fokú platinatárgyra kard, alatta az évszám betűjele, az évszámbetűjel alatt 900; a jel mélységében többszintű; 1.3. az  1.  mellékletben meghatározott, 950 ezrelék finomsági fokú palládiumtárgyakra sisak, balra az  évszám betűjele, jobbra 950; a jel mélységében többszintű; 1.4. az  1.  mellékletben meghatározott, 500 ezrelék finomsági fokú palládiumtárgyakra sisak, balra az  évszám betűjele, jobbra 500; a jel mélységében többszintű; 1.5. az  1.  mellékletben meghatározott, 916 ezrelék finomsági fokú aranytárgyakra korona, alatta az  évszám betűjele és 916, jobbra stilizált nap; a jel mélységében többszintű; 1.6. az  1.  mellékletben meghatározott, 750 ezrelék finomsági fokú aranytárgyakra korona, alatta az  évszám betűjele és 750, jobbra stilizált nap; a jel mélységében többszintű; 1.7. az 1. mellékletben meghatározott, 585 ezrelék finomsági fokú aranytárgyakra szent korona, balra stilizált nap, a naptól balra az évszám betűjele, az évszám betűjel és nap alatt 585; a jel mélységében többszintű; 1.8. az  1.  mellékletben meghatározott, 375 ezrelék finomsági fokú aranytárgyakra korona, alatta az  évszám betűjele és 375; jobbra stilizált nap, a jel mélységében többszintű; 1.9. az 1. mellékletben meghatározott, 925 ezrelék finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Lánchíd), felette az évszám betűjele; az évszám betűjel felett 925, a jel mélységében többszintű; 1.10. az  1.  mellékletben meghatározott, 900 ezrelék finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Erzsébet  híd), felette az évszám betűjele és 900; a jel mélységében többszintű; 1.11. az 1. mellékletben meghatározott, 835 ezrelék finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (veszprémi viadukt), alatta az évszám betűjele és 835; a jel mélységében többszintű; 4604 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 1.12. az  1.  mellékletben meghatározott, 800 ezrelék finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Szabadság  híd), alatta az évszám betűjele, felette 800, a jel mélységében többszintű. 2. A hivataljel, valamint a fémjelek alakja és rajza a következő: 2.1. Hivataljel (Hatóság jele) 2.2. Platinatárgyak 2.3. Palládiumtárgyak 2.4. Aranytárgyak M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4605 2.5. Ezüsttárgyak ” A Kormány 154/2026. (IX. 18.) Korm. rendelete a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról szóló 95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelet módosításáról [1] E  rendelet célja a  Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezetének és feladatellátásának átalakítása a  minőségi jogalkotás előmozdítása érdekében. [2] A  Kormány az  Alaptörvény 15.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az  Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról szóló 95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Intézetet elnök vezeti. Az elnök feladat- és hatáskörét a miniszter által vezetett minisztérium jogalkotásért felelős államtitkára gyakorolja.” 2. § A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról szóló 95/2019.  (IV. 25.) Korm.  rendelet 4.  §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) Az Intézet a következő feladatokat látja el: a) összehasonlító jogi elemzéseket végez elsősorban az  európai államok jogalkotási tevékenységéről, tapasztalatairól, modellértékű megoldásairól, b) figyelemmel kíséri az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát, valamint az Európai Unió jogának érvényesülését, c) háttéranyagokat dolgoz ki a hazai jogalkotáshoz, a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához kapcsolódóan, d) elemzéseket végez a  jogalkotásnak az  Európai Unió jogával, illetve Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel való összhangjának elősegítése érdekében, e) közreműködik a  miniszter – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott – feladatainak megvalósításában. (2) Az  Intézet elnöke – az  adatvédelmi követelményeknek és a  vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – meghatározott célból, feladatkörében eljárva az  állami szervektől, szervezetektől adatokat, információkat, elemzéseket kérhet, a kapcsolódó dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot kérhet.” 4606 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 3. § A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról szóló 95/2019.  (IV. 25.) Korm.  rendelet 2.  § (2)  bekezdésében az  „elnökhelyettesek segítik” szövegrész helyébe az  „egy vagy több elnökhelyettes segíti” szöveg lép. 4. § Hatályát veszti a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról szóló 95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelet 3. §-a. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 155/2026. (IX. 18.) Korm. rendelete az egyes koncesszióköteles tevékenységek tekintetében az illetékes ágazati miniszteri feladatok ellátásáról szóló 495/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet módosításáról [1] A  Korm.  rendelet célja az  egyes koncesszióköteles tevékenységek tekintetében az  illetékes ágazati miniszteri feladatok ellátásáról szóló 495/2020. (XI. 11.) Korm. rendeletnek a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelettel való összhangjának megteremtése. [2] A  Kormány a koncesszióról szóló 1991.  évi XVI.  törvény 30/A.  § a) és d)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az egyes koncesszióköteles tevékenységek tekintetében az  illetékes ágazati miniszteri feladatok ellátásáról szóló 495/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki: „(15) E rendeletnek az egyes koncesszióköteles tevékenységek tekintetében az illetékes ágazati miniszteri feladatok ellátásáról szóló 495/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 155/2026. (IX. 18.) Korm.  rendelettel megállapított 1. §-át alkalmazni kell a Mód. rendelet 4. hatálybalépését követően megkötött, e rendelet 1. melléklet 1., 2., 4. és 5. pontja szerinti tevékenységre vonatkozó koncessziós szerződések tekintetében.” 2. § Az R. 1.  §-ában a „megkötésére” szövegrész helyébe a „megkötésére, módosítására és megszüntetésére” szöveg, továbbá a „Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány koncesszióért felelős tagja” szöveg lép. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4607 A Kormány 156/2026. (IX. 18.) Korm. rendelete az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  európai uniós joggal összhangban 2026. március 30-ától lehetővé vált a  szárazföldi személy- és áruszállítási ágazat egyes tevékenységeinek állam általi finanszírozása tagállami hatáskörben – az Európai Bizottság külön jóváhagyása nélkül – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 93., 107. és 108. cikke alkalmazásában a vasúti, belvízi és multimodális szállítási ágazatban nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a  belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2026. március 16-i (EU) 2026/562 bizottsági rendelet alapján. [2] E  kormányrendelet célja az  uniós állami támogatási háttérjogszabállyal összhangban a  vonatkozó kormányrendeleti szabályok módosítása. [3] A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15d. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Az  európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a  regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. § 2a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „2a. csoportmentességi rendeletek: a  651/2014/EU bizottsági rendelet, az  (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet, az (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet és az (EU) 2026/562 bizottsági rendelet,” (2) A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 9a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „9a. kötelező adatszolgáltatás: a  TVI honlapján (tvi.kormany.hu) elérhető dokumentumminta vagy formanyomtatvány útján a miniszter részére az uniós állami támogatási szabályok által előírt elektronikus formában és adattartalommal történő adatszolgáltatás,” (3) A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 9c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „9c. közzétételi kötelezettség: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 9.  cikk (1)  bekezdés c)  pontja, az  (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 9. cikk (1) bekezdés c) pontja, az (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet 9. cikk (1) bekezdés c) pontja, az (EU) 2026/562 bizottsági rendelet 9. cikk (1) bekezdés c) pontja, valamint az Európai Bizottság állami támogatási tárgyú határozata vagy más uniós állami támogatási szabály szerinti közzétételi kötelezettség,” (4) A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „14. elektronikus bejelentő rendszer: az  Európai Bizottság által üzemeltetett, a TVI honlapján közzétett honlapon, a  miniszter által biztosított bejelentkezési névvel és jelszóval elérhető, a  támogatást nyújtó által kitöltendő, az Európai Bizottság felé benyújtandó elektronikus, webalapú formanyomtatványokból álló rendszerek a támogatási tervezetekről, támogatási intézkedésekről,” 2. § A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki: (A miniszter a csoportmentességi rendeletek hatálya alá tartozó állami támogatásról rendelkező támogatási tervezet, különösen jogszabály, illetve támogatási szerződés hatálybalépéséről) „b) az (EU) 2026/562 bizottsági rendelet 9. cikk (1) bekezdésének” (megfelelően a támogatást nyújtó által kitöltött elektronikus, webalapú formanyomtatvány SANI rendszeren keresztül történő továbbításával értesíti az Európai Bizottságot.) 3. § A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A miniszter – jóváhagyás céljából – az Európai Bizottság részére bejelenti a) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti határértékek meghaladása esetén a támogatási intézkedést, b) az  (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet 3.  cikk (1)  bekezdése szerinti határértékek meghaladása esetén a támogatási intézkedést, 4608 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám c) az  (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 4.  cikk (1)  bekezdése szerinti határértékek meghaladása esetén a támogatási intézkedést, d) az (EU) 2026/562 bizottsági rendelet 4. cikke szerinti határértékek meghaladása esetén a támogatási intézkedést, e) azt a  bármely más állami támogatást, amely esetében uniós állami támogatási szabály az  Európai Bizottság részére történő bejelentési kötelezettséget ír elő.” 4. § A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 18/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A támogatást nyújtó az (EU) 2026/562 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási intézkedés esetén kötelező adatszolgáltatással teljesíti az (EU) 2026/562 bizottsági rendelet a) 19. cikk a) pontja szerinti utólagos tájékoztatási kötelezettségét, b) 19. cikk b) pontja szerinti éves jelentéstételi kötelezettségét minden év április 30-áig, c) 9. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti közzétételi kötelezettségét.” 5. § A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 18/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A 18/A. § (4a) bekezdés a) pontja szerinti utólagos tájékoztatási kötelezettség keretében a támogatást nyújtó megküldi a miniszter részére a) a bejelentéssel egyidejűleg az 5/D. melléklet szerinti adatlapot, b) az  elfogadott támogatási intézkedés teljes szövegéhez vezető weboldal elérhetőségét az  intézkedés hatálybalépését követő tíz munkanapon belül annak érdekében, hogy a miniszter az (EU) 2026/562 bizottsági rendelet 19. cikk a) pontja szerinti kötelezettséget határidőben teljesíteni tudja.” 6. § (1) A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 18/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A miniszter az Európai Bizottság támogatásátláthatósági moduljában (a továbbiakban: TAM) közzéteszi a) a  651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások esetén a  6.  melléklet szerinti adatait, ha a közzétételi kötelezettség hatálya alá tartozó támogatás támogatástartalma aa) halászati állami támogatás és elsődleges  mezőgazdasági termelés támogatása esetén – a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2a. szakaszában foglalt európai területi együttműködésre irányuló támogatások kivételével – meghaladja a tízezer eurónak, ab) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 16. szakasza alapján az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatás esetén meghaladja az ötszázezer eurónak, ac) egyéb esetben pedig meghaladja a százezer eurónak megfelelő forintösszeget, b) az  (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások esetén a  6.  melléklet szerinti adatokat a  közösségi adószám, továbbá az  adószám vagy az  adóazonosító jel kivételével, ha a  közzétételi kötelezettség hatálya alá tartozó támogatás támogatástartalma meghaladja ba) az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kedvezményezett esetén a tízezer eurónak, bb) a  mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy  mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az  erdészeti ágazatban működő vagy az  EUMSz 42.  cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezett esetén a százezer eurónak megfelelő forintösszeget, c) az (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások esetén a 6. melléklet szerinti adatokat, ha a  közzétételi kötelezettség hatálya alá tartozó támogatás támogatástartalma meghaladja a  tízezer eurónak megfelelő forintösszeget, d) az  (EU) 2026/562 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások esetén a  6.  melléklet szerinti adatokat, ha a  közzétételi kötelezettség hatálya alá tartozó támogatás támogatástartalma meghaladja a  százezer eurónak megfelelő forintösszeget, e) az Európai Bizottság állami támogatási tárgyú határozata szerinti adatokat, f) azokat az adatokat, amelyre a közzétételi kötelezettség hatálya kiterjed.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4609 (2) A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 18/D. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [Az (1)  bekezdés a)–d)  pontja szerinti esetben a  6.  melléklet 5.  pontja vonatkozásában a  miniszter azt teszi közzé a TVI honlapján, hogy] „e) az (EU) 2026/562 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó adókedvezményt tartalmazó támogatási program esetén a támogatástartalom forintösszegben kifejezve ea) a százezer eurót elérő, de ötszázezer eurót meg nem haladó, eb) az ötszázezer eurót elérő, de egymillió eurót meg nem haladó, ec) az egymillió eurót meghaladó, de kétmillió eurót meg nem haladó, ed) a kétmillió eurót meghaladó, de ötmillió eurót meg nem haladó, ee) az ötmillió eurót meghaladó, de tízmillió eurót meg nem haladó, ef) a tízmillió eurót meghaladó, de húszmillió eurót meg nem haladó, eg) a húszmillió eurót meghaladó, de az ötvenmillió eurót meg nem haladó vagy eh) az ötvenmillió eurót meghaladó” [összegű kategóriába esik.] 7. § A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 38. §-a a következő p) ponttal egészül ki: (Ez a rendelet) „p) az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 93., 107. és 108.  cikke alkalmazásában a  vasúti, belvízi és multimodális szállítási ágazatban nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a  belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2026. március 16-i (EU) 2026/562 bizottsági rendelet (HL L 2026.03.30.)” (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.) 8. § A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 9. § A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet a 2. melléklet szerinti 5/D. melléklettel egészül ki. 10. § A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet a) 1. § (3) bekezdésében az „Iroda” szövegrész helyébe az „Iroda (a továbbiakban: TVI)” szöveg, b) 2.  § 12.  pontjában, 8.  § (2)  bekezdés b)  pontjában, 9.  § (2) és (3)  bekezdésében, 13.  § (1)  bekezdésében, 14.  § (2)  bekezdés c)  pontjában, 14.  § (3) és (5)  bekezdésében, 15.  § (2)  bekezdésében, valamint 16/A.  § (2) bekezdésében az „a SANI” szövegrész helyébe az „az elektronikus bejelentő” szöveg, c) 13. § (2) bekezdés e) pontjában a „SANI” szövegrész helyébe az „elektronikus bejelentő” szöveg, d) 16/A. § (1a) bekezdésében a „19.15. pontja” szövegrész helyébe a „19.16. pontja” szöveg, e) 18/A. § (9) bekezdésében a „jelentéstételi” szövegrész helyébe az „éves jelentéstételi” szöveg, f) 18/B.  § (5)  bekezdés a)  pontjában, valamint 18/C.  § (8)  bekezdésében az  „(1)–(4)” szövegrész helyébe az „(1)–(4a)” szöveg, g) 18/C.  § (1)  bekezdésében a  „(2)  bekezdés c)  pontja, (3)  bekezdés c)  pontja és (4)  bekezdés c)  pontja” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés c) pontja, (4) bekezdés c) pontja és (4a) bekezdés c) pontja” szöveg, h) 18/C.  § (8)  bekezdésében a „651/2014/EU bizottsági rendelet, az  (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet és az (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet” szövegrész helyébe a „csoportmentességi rendeletek” szöveg, i) 18/D. § (2) bekezdésében az „a TVI honlapján” szövegrész helyébe az „a TAM-ban” szöveg, j) 25. § (1) bekezdés a) pontjában a „vármegye” szövegrészek helyébe a „megye” szöveg, k) 25. § (1) bekezdés c) pontjában a „vármegyében” szövegrészek helyébe a „megyében” szöveg, l) 36. § (1) bekezdésében a „Támogatásokat Vizsgáló Iroda” szövegrész helyébe a „TVI” szöveg, m) 6. melléklet 3. pontjában a „vármegye” szövegrész helyébe a „megye” szöveg lép. 11. § Hatályát veszti a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet a) 2. § 6b. pontjában az „a 702/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikk (4) bekezdés a) pontja,” szövegrész, b) 13. § (2) bekezdés e) pontjában az „a 702/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikk (2) bekezdésének és” szövegrész, c) 16/A.  § (1)  bekezdés a)  pontjában a „17.1.4., 17.5.1., 17.5.2., 17.5.4., 17.5.9., 17.5.10. és 17.6.1.  pontjában, valamint – a 702/2014/EU bizottsági rendelet 34. cikk (5) bekezdés a)–c) pontja szerinti támogatás nyújtása esetén – a 17.5.3. pontjában, továbbá a” szövegrész, 4610 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám d) 18/A. § (2) és (8) bekezdése, e) 18/B. § (2) bekezdése, f) 18/C. § (7) bekezdése, g) 18/D. § (2) bekezdés b) pontja, h) 38. § d) pontja, i) 5/A. melléklete. 12. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 10. § j), k) és m) pontja 2026. október 1-jén lép hatályba. 13. § Ez a  rendelet az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 93., 107. és 108.  cikke alkalmazásában a  vasúti, belvízi és multimodális szállítási ágazatban nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a  belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2026. március 16-i (EU) 2026/562 bizottsági rendelet (HL L 2026.03.30.) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 1. melléklet a 156/2026. (IX. 18.) Korm. rendelethez A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 1. melléklete a következő 20. ponttal egészül ki: „20. Az (EU) 2026/562 bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás 20.1. A szállítás külső költségeinek csökkentéséhez nyújtott működési támogatási program 20.2. Új, kereskedelmi vasúti áruszállítási és belvízi áruszállítási összeköttetések indításához nyújtott működési támogatási program 20.3.1. Unimodális és multimodális vasúti kiszolgáló és belvízi létesítmények építéséhez, korszerűsítéséhez és felújításához nyújtott beruházási támogatási program 20.3.2. Vasúti vagy belvízi áruterminálokhoz nyújtott ad hoc beruházási támogatás 20.4. Iparvágányok építéséhez, korszerűsítéséhez és felújításához nyújtott beruházási támogatási program 20.5. Vasúti vagy belvízi szállítási járművek beszerzéséhez nyújtott beruházási támogatási program 20.6. Intermodális rakodási egységek vagy hajódaruk beszerzéséhez nyújtott beruházási támogatási program 20.7. Az interoperabilitáshoz nyújtott beruházási támogatási program 20.8. A  fenntartható szárazföldi szállítási ágazatokban a  műszaki átalakításhoz és korszerűsítéshez nyújtott beruházási támogatási program” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4611 2. melléklet a 156/2026. (IX. 18.) Korm. rendelethez „5/D. melléklet a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelethez I. RÉSZ Az (EU) 2026/562 bizottsági rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk A támogatás száma (a miniszter tölti ki) ……… Régió A régió neve ……… Regionális támogatási státusz a 25. § (1) bekezdése alapján ……… A támogatást nyújtó hatóság Név ……… Postacím ……… Internetcím ……… A támogatási intézkedés megnevezése ……… Nemzeti jogalap (a Magyar Közlönyben megjelent támogatás elérhetősége) ……… A támogatási intézkedés teljes szövegének internetes elérhetősége ……… Az intézkedés típusa ¨ Program ¨ Ad hoc támogatás A kedvezményezett és annak a csoportnak a neve, amelyhez tartozik ……… Létező támogatási program vagy ad hoc támogatás módosítása A támogatás bizottsági hivatkozási száma ¨ Meghosszabbítás ……… ¨ Módosítás ……… Időtartam program esetén [év][hónap][nap] [év][hónap][nap] A támogatás nyújtásának napja ad hoc támogatás esetén [év][hónap][nap] Érintett gazdasági ágazat ¨ Valamennyi gazdasági ágazat jogosult a támogatásra ¨ A következő ágazatokra korlátozódó támogatás (kérjük, adja meg TEÁOR csoport szintjén): ……… A kedvezményezett típusa ¨ Kkv ¨ kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalat ¨ Nagyvállalkozás Költségvetés A program tervezett éves teljes költségvetése … Ft A vállalkozásnak odaítélt ad hoc támogatás teljes összege … Ft Kezességvállalás összege (hitelösszeg) … Ft 4612 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám A kedvezményezettek becsült száma: (program esetében) ¨ Legfeljebb 10 ¨ 11-től 50-ig ¨ 51-től 100-ig ¨ 101-től 500-ig ¨ 501-től 1000-ig ¨ 1000 fölött Támogatási eszköz ¨ Vissza nem térítendő támogatás/kamattámogatás ¨ Hitel/visszafizetendő előleg ¨ Kezességvállalás Ha releváns, a bruttó támogatási egyenérték kiszámításának módszerét jóváhagyó bizottsági határozat száma .……… ¨ Adókedvezmény vagy adómentesség ¨ Kockázati tőke nyújtása ¨ Egyéb (kérjük, adja meg, hogy hatásában, funkciójában a következő kategóriák közül melyiknek felelne meg a legjobban): ¨ Vissza nem térítendő támogatás ¨ Kölcsön ¨ Kezességvállalás ¨ Adókedvezmény ¨ Kockázati tőke nyújtása Uniós alap(ok)ból történő társfinanszírozás esetén Az uniós alap(ok) neve ……… ……… Az uniós társ- finanszírozás összege (uniós alaponként) … Ft … Ft Teljes összeg … Ft II. RÉSZ Kérjük, jelölje a jobb oldali oszlopban, hogy az (EU) 2026/562 bizottsági rendelet mely rendelkezése (cikke) alapján valósul meg a támogatási intézkedés. Elsődleges célkitűzés Legmagasabb támogatási intenzitás az elszámolható költségek %-ában Legmagasabb támogatási összeg A szállítás külső költségeinek csökkentéséhez nyújtott működési támogatási program (10. cikk) … % (programonként, évente) … Ft Új, kereskedelmi vasúti áruszállítási és belvízi áruszállítási összeköttetések indításához nyújtott működési támogatási program (11. cikk) A működés első éve … % … Ft A működés második éve … % … Ft A működés harmadik éve … % … Ft A működés negyedik éve … % … Ft A működés ötödik éve … % … Ft Unimodális és multimodális vasúti kiszolgáló és belvízi létesítmények építéséhez, korszerűsítéséhez és felújításához nyújtott beruházási támogatási program (12. cikk) … % (projektenként) … Ft Vasúti vagy belvízi áruterminálokhoz nyújtott ad hoc beruházási támogatás (12. cikk) … % (projektenként) … Ft Iparvágányok építéséhez, korszerűsítéséhez és felújításához nyújtott beruházási támogatási program (13. cikk) … % (projektenként) … Ft M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4613 Vasúti vagy belvízi szállítási járművek beszerzéséhez nyújtott beruházási támogatási program (14. cikk) … % (az alapul szolgáló hitel százalékban) … Ft Intermodális rakodási egységek vagy hajódaruk beszerzéséhez nyújtott beruházási támogatási program (15. cikk) Intermodális rakodási egységek … % … Ft Hajódaruk … % … Ft Interoperabilitáshoz nyújtott beruházási támogatási program (16. cikk) A 16. cikk (3) bekezdés a) és b) pontjában említett beruházási projektek … % … Ft A 16. cikk (3) bekezdés c)–j) pontjában említett beruházási projektek … % … Ft A fenntartható szárazföldi szállítási ágazatokban a műszaki átalakításhoz és korszerűsítéshez nyújtott beruházási támogatási program (17. cikk) … % … Ft ” 4614 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám IX. Határozatok Tára A köztársasági elnök 209/2026. (IX. 18.) KE határozata rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozásáról Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés j)  pontja, valamint a  külképviseletekről és a  tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 13. § (1) bekezdése és 42. § (2) bekezdése alapján – a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára – Rozmer András részére rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot adományozok. Budapest, 2026. szeptember 14. Dr. Baka András s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. szeptember 17. Dr. Ruff Bálint György s. k., Miniszterelnökséget vezető miniszter SP ügyszám: SP/2756-2/2026 A Kormány 1302/2026. (IX. 18.) Korm. határozata Magyarország védelmi kiadásainak NATO-elvek szerinti meghatározásáról és rendszeres összesítésével, jelentésével kapcsolatos feladatokról A Kormány 1. felhívja a  pénzügyminisztert, hogy a  honvédelmi miniszter bevonásával – a  Magyar Honvédség (a  továbbiakban:  MH) jogszabályi és nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése érdekében – gondoskodjon arról, hogy a  központi költségvetés 4.  pontban meghatározott védelmi kiadásainak összege 2035-re  érje  el a  GDP  legalább 3,5%-át, és 2035-től legalább az  elért szint kerüljön megtartásra oly módon, hogy a  2026–2027.  években a  GDP-részarány 2,0%-on tartásáról, a  2028–2030. években a  GDP-részarány legalább  évi 0,1 százalékpontos növeléséről, a  2031–2035. években pedig a  GDP-részarány legalább  évi 0,2 százalékpontos növeléséről gondoskodjon; Felelős: pénzügyminiszter honvédelmi miniszter Határidő: folyamatos 2. felhívja a  honvédelmi minisztert, hogy – az  államháztartás működési rendjére és a  gazdálkodásra vonatkozó mindenkori szabályok keretei között – intézkedjen az  1.  pontban foglalt források megfelelő felhasználása érdekében, kifejezett figyelemmel arra, hogy e határozat önmagában nem minősül egyedi beszerzés, támogatás, hitelfelvétel vagy egyéb kötelezettségvállalás jóváhagyásának; Felelős: honvédelmi miniszter Határidő: folyamatos M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4615 3. felhívja a  pénzügyminisztert, hogy a  honvédelmi miniszter bevonásával az  1.  pontban foglaltakat a  külső körülmények, így különösen a  biztonságpolitikai és a  gazdasági helyzet, illetve a  nemzetgazdaság teljesítőképességének lényegi változása esetén vizsgálja felül, és arról készítsen előterjesztést a Kormány részére; Felelős: pénzügyminiszter honvédelmi miniszter Határidő: folyamatos 4. felhívja a  honvédelmi minisztert, hogy az  érintett miniszterek bevonásával mérje fel az  Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (a továbbiakban: NATO) definíciója szerinti szűkebben vett védelmi kiadások körét és összegét, mely alapján a  védelmi kiadások olyan, a Kormány által végrehajtott kifizetések, melyek kifejezetten Magyarország és a többi NATO-tagország fegyveres erőinek vagy maga a NATO katonai igényeinek kielégítését szolgálják, azzal, hogy a védelmi kiadások teljes körű felmérése során, a honvédelmi miniszter által meghatározott fogalmi és módszertani keretben, a vonatkozó NATO-irányelvek alapján az alábbiak kerüljenek figyelembevételre: a) a személyi juttatások közül a  katona és a  Honvédelmi Minisztérium (a  továbbiakban: HM), illetve az MH civil állományának illetménye és egyéb juttatásai, ideértve a tartalékos állományt is, továbbá a más kormányzati szervek NATO katonai műveletben szolgálatot teljesítő állományának illetménye és egyéb juttatásai, valamint a természetbeni ellátások és a kapcsolódó adók és járulékok, azzal, hogy a nyugdíjjellegű kifizetések közül csak azok számítanak védelmi kiadásnak, amelyek korábbi, már elszámolt nyugdíjalap- hozzájáruláshoz nem kötődnek, b) a HM költségvetésében megjelenő dologi és felhalmozási kiadások, amelyek kifejezetten katonai céllal beszerzésre kerülő immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, haditartalékok kapcsán merülnek  fel, így kiemelten: lőszerek, robbanószerek, kenő- és üzemanyagok, élelmezési és ruházati anyagok, alkatrészek, ingatlanbérleti és -lízingdíjak, katonai felszerelések és ezek működéséhez, működtetéséhez, üzemeltetéséhez kapcsolódó, továbbá közmű- és egyéb, ingatlanfenntartás kapcsán megjelenő kiadások, c) a NATO békefenntartó és humanitárius műveletek során a  HM vagy más minisztériumok által fizetett kiadások, a  fegyverek, felszerelések és lőszerek megsemmisítése, valamint a  felszerelések megsemmisítésének ellenőrzésével kapcsolatos költségek, d) a felmerülő kiadások azon fegyveres erők kapcsán, amelyek nem a  HM, illetve az  MH alárendeltségébe tartoznak, de katonai taktikai kiképzést kaptak, katonai felszereléssel rendelkeznek, közvetlen katonai alárendeltségben is képesek tevékenykedni műveletekben, és ténylegesen alkalmazhatóak külföldön a katonai erők támogatására, e) az egyik NATO-tagállam által a  másiknak nyújtott katonai és pénzügyi támogatások (amennyiben azok a fogadó fél védelmi erőfeszítéseinek támogatását szolgálják), azzal, hogy ezen kiadásokat az adományozó nemzet védelmi kiadásai közé kell beépíteni; a  NATO-partnerországoknak nyújtott katonai és pénzügyi segítségnyújtás tekintetében kizárólag a  NATO által kezelt, védelmi projektekhez kapcsolódó pénzügyi alapok részére teljesített hozzájárulásokat lehet beszámítani, f) immateriális javak és tárgyi eszközök kifejezetten katonai céllal megvalósuló beszerzései (katonai járművek, fegyverek, munkagépek, elektronikai és kommunikációs eszközök), g) a védelmi ipar által előállított, Magyarország vagy a NATO fegyveres erőit szolgáló készletek, tárgyi eszközök központi költségvetés terhére történő beszerzései, h) az építési beruházások közül a haderő működéséhez szükséges infrastruktúra létrehozásával járó kiadások, i) a kutatás-fejlesztési kiadások közül a katonai célú projektekre fordított bármilyen kifizetések, egészen addig a pontig, amíg a termék előállítása meg nem kezdődik, azzal, hogy azon projektek kutatás-fejlesztési kiadásai is beszámíthatók, melyek végül nem kerültek gyártásba; Felelős: honvédelmi miniszter érintett miniszterek Határidő: a NATO által meghatározott ütemterv szerint 5. felhívja az érintett minisztereket, hogy a honvédelmi miniszter koordinációjával és a pénzügyminiszter költségvetési és makrogazdasági szempontú közreműködésével mérjék fel a NATO definíciója szerinti szélesebb értelemben vett védelmi jellegű kiadások körét és összegét, mely keretben kiadásként elszámolhatóak a) a hadszíntér-előkészítéshez kapcsolódó képességek, infrastruktúra és készletek, b) a védelmi ipari beruházások, 4616 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám c) a hibrid fenyegetések elhárítására irányuló képességek, infrastruktúra és polgári felkészültség, főként a nemzeti rezilienciatervek követelményei alapján, d) a kulcsfontosságú partnerországok számára nyújtott támogatások védelmi szektoruk erősítéséhez, e) a NATO-partnernek biztosított, védelmi és biztonsági célú pénzügyi támogatások – különösen például az Európai Unió költségvetésébe irányuló védelmi és biztonsági célú befizetések –, f) a hitelből finanszírozott hadfelszerelés kiadásainak kamatai. Felelős: honvédelmi miniszter pénzügyminiszter érintett miniszterek Határidő: a NATO által meghatározott ütemterv szerint Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 1303/2026. (IX. 18.) Korm. határozata az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2026–2027. évekre vonatkozó intézkedési tervéről 1. A  Kormány elkötelezett a  fogyatékossággal élő személyek élethelyzetének javítása és esélyegyenlőségének megteremtése mellett, ezért az  Országos Fogyatékosságügyi Programról (2026–2036) szóló 72/2025.  (XII. 10.) OGY határozattal közzétett Országos Fogyatékosságügyi Programban (2026–2036) foglalt elvek, célkitűzések megvalósítása érdekében a) elfogadja az  1.  melléklet szerinti, az  Országos Fogyatékosságügyi Program (2026–2036) végrehajtásának 2026–2027. évekre szóló intézkedési tervét (a  továbbiakban: Intézkedési Terv), és elrendeli annak végrehajtását, a rendelkezésre álló források figyelembevételével; b) felhívja a  szociális és családügyi minisztert, hogy koordinálja az  Országos Fogyatékosságügyi Program (2026–2036) és az annak megvalósítását elősegítő Intézkedési Terv végrehajtását, és a végrehajtásba vonja be az érdekvédelmi szervezeteket; Felelős: szociális és családügyi miniszter Határidő: folyamatos c) felhívja az érintett minisztereket, hogy az Intézkedési Tervhez kapcsolódó, 2. melléklet szerinti mérőszámok teljesítéséhez szükséges intézkedéseket tegyék meg; Felelős: érintett miniszterek Határidő: folyamatos d) felhívja az érintett minisztereket, hogy a szociális és családügyi miniszter megkeresésére a szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásával segítsék elő az  Intézkedési Terv tárcaközi koordinációját, és biztosítsák az intézkedések folyamatos nyomon követését; Felelős: érintett miniszterek Határidő: folyamatos e) felhívja az  érintett minisztereket, hogy működjenek együtt a  pénzügyminiszterrel az  egyes intézkedések végrehajtásához szükséges és rendelkezésre álló költségvetési források tervezése és azok biztosítása érdekében; Felelős: érintett miniszterek pénzügyminiszter Határidő: folyamatos M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4617 f) felhívja az  érintett minisztereket, hogy az  Országos Fogyatékosságügyi Program (2026–2036) céljait, beavatkozási területeit és szempontjait, valamint az  Intézkedési Tervben foglalt feladatokat vegyék figyelembe a  szakpolitikák alakítása, valamint a  hazai és a  2021–2027-es időszak uniós társfinanszírozású programjainak tervezése és végrehajtása során; Felelős: érintett miniszterek Határidő: folyamatos g) felhívja az  érintett minisztereket, hogy az  Intézkedési Tervben foglalt programoknak egyenlő eséllyel hozzáférhetőnek kell lennie; Felelős: érintett miniszterek Határidő: folyamatos h) felhívja az érintett minisztereket, hogy az Intézkedési Tervben foglalt feladatok végrehajtásáról készítsenek beszámolót, és azt küldjék meg a szociális és családügyi miniszter részére; Felelős: érintett miniszterek Határidő: 2028. május 31. i) felhívja a  szociális és családügyi minisztert, hogy a  h)  alpontban foglaltak szerint elkészített beszámolók alapján készítsen jelentést a Kormány számára az Intézkedési Tervben foglalt feladatok végrehajtásáról. Felelős: szociális és családügyi miniszter Határidő: 2028. október 31. 2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. 3. Hatályát veszti az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2024–2025. évekre vonatkozó intézkedési tervéről szóló 1186/2024. (VI. 28.) Korm. határozat. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 1. melléklet az 1303/2026. (IX. 18.) Korm. határozathoz Az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2026–2027. évekre vonatkozó intézkedési terve 1. Az esélyegyenlőséget biztosító társadalom kialakítását támogató fejlesztések 1.1. A hazai jogszabályok áttekintése a Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottság civil és kormányzati munkacsoportja által annak érdekében, hogy a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvénnyel és a korszerű fogyatékosságügyi szemlélettel való összhang megvalósuljon, különös tekintettel a  pszicho-szociális fogyatékosságra. Az  áttekintést követően szakmai javaslatcsomag készítése a Kormány részére. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter egészségügyért felelős miniszter felsőoktatásért felelős miniszter a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter igazságügyért felelős miniszter köznevelésért felelős miniszter szakképzésért felelős miniszter a nemzeti társadalompolitikai stratégia megalkotásáért, valamint az  oktatási, a  szociális és egészségügyi területek horizontális összehangolásáért felelős kormánybiztos Határidő: 2027. július 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 4618 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 1.2. A fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos társadalmi tudatosság növelése érdekében célcsoportspecifikus, valamennyi szakmacsoport számára alkalmazható, szemléletformálást és edukációt támogató komplex szakmai anyag készítése. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. május 30. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 1.3. A  fogyatékossággal élő személyekről való hiteles és kiegyensúlyozott médiatájékoztatás érdekében – különös tekintettel az értelmi és pszicho-szociális fogyatékossággal élő embereket érintő elavult, megbélyegző kifejezések használatának csökkentésére – szemléletformáló tréningek tartása az országos médiumokban dolgozók számára. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter kormányzati kommunikációért felelős miniszter Határidő: 2027. december 1. Forrás: forrásbevonást nem igényel 1.4. A köznevelés és a szakképzés rendszerén belül a gyermekek, tanulók, pedagógusok, oktatók, óvodapedagógusok és a szülők szemléletformálása érdekében formális és nonformális programok indítása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter köznevelésért felelős miniszter gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter szakképzésért felelős miniszter Határidő: 2027. december 1. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 2. Egészségügy 2.1. Az orvosok – kiemelten a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot végző orvosok és a szakértői bizottságok orvosai –, valamint az  egészségügyi szakdolgozók fogyatékosságspecifikus ismereteinek bővítése érdekében képzési programterv kidolgozása. Felelős: egészségügyért felelős miniszter szociálpolitikáért felelős miniszter szakképzésért felelős miniszter felsőoktatásért felelős miniszter felnőttképzésért felelős miniszter gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 2.2. Az orvos-beteg és az orvos-hozzátartozó közötti együttműködő kommunikációs technikák elsajátítása érdekében tréningek indítása az orvosok részére az 1.2. pontban kidolgozott szakmai anyag alapján. Felelős: egészségügyért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 2.3. Az érthető és kiszámítható egészségügyi ellátás kialakítása érdekében az érintett szakterületekkel együttműködve a  fogyatékossággal élő személy képességeihez igazodva, az  orvosi vizsgálatokra, beavatkozásokra történő felkészítés gyakorlatának kialakítása. Felelős: egészségügyért felelős miniszter szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. október 30. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4619 2.4. Valamennyi szülészet számára ismertető csomag összeállítása, ami felvilágosítja a  szülőket az  elérhető szolgáltatásokról, érdekvédelmi szervezetekről. Felelős: egészségügyért felelős miniszter szociálpolitikáért felelős miniszter családpolitikáért felelős miniszter gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. november 30. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 2.5. A  Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottság civil és kormányzati munkacsoportja felülvizsgálja a  gyógyászati segédeszközök és az  életvitelt segítő eszközök (a  továbbiakban együtt: támogató technológiai eszközök) körét, a hozzájutás feltételeit, a forgalmazási és támogatási rendszerét, és meghatározza a megfelelően működő rendszer kialakításának irányait. A felülvizsgálat során a széles körű, mindenki számára egyenlően hozzáférhető kölcsönzési rendszer kialakításának, az  új, korszerű támogató technológiai eszközök támogatásának, illetve az  eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások összhangja megteremtésének lehetőségeit is meg kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a  munkacsoportnak a  támogató technológiai eszközök gyártóival, forgalmazóival, az  orvosszakmával, továbbá a  fogyatékossággal élő emberek szervezeteivel és az  érintett szakterületek képviselőivel (pl. gyógytornász, gyógypedagógus, konduktor) együtt kell működni. Felelős: egészségpolitikáért felelős miniszter szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 1. Forrás: forrásbevonást nem igényel 2.6. A  védőnői és gyermekorvosi eljárásrend felülvizsgálata, kibővítve a  fogyatékossággal élő gyermekek ellátására vonatkozó specifikus ismeretekkel, a fogyatékossággal élő szülőkkel való megfelelő kommunikációhoz szükséges ismeretek beépítésével. Felelős: egészségügyért felelős miniszter szociálpolitikáért felelős miniszter gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 2.7. Az orális prevenció előmozdítása érdekében a megelőzést támogató fogyatékosságspecifikus szakmai iránymutatás kidolgozása, amely magában foglalja mind a  családjukban, mind az  intézményekben élő emberek esetében a megfelelő fogápolás és a szájhigiéné elsajátítását. Felelős: egészségügyért felelős miniszter Határidő: 2027. július 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 2.8. A beteg otthoni környezetében, a személyre szabott, szakszerű ápolását biztosító otthoni szakápolási szolgáltatások szolgáltatási tartalmának, tevékenységi körének, az  elvárt kompetenciáknak, valamint a  finanszírozási lehetőségeknek a felülvizsgálata és a fejlesztési irányok meghatározása. Felelős: egészségügyért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 2.9. A  betegjogi képviselő neve és elérhetősége, fogadóóráinak helye és időpontja mellett az  egészségügyi intézményekben az érdekvédelmi szervezetek elérhetőségéről is tájékoztatás adása. Felelős: egészségügyért felelős miniszter szociálpolitikáért felelős miniszter gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 4620 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 3. Kora gyermekkori nevelés, oktatás, képzés 3.1. A  gyermekügy (beleértve a  korai nevelést, az  óvodai nevelést, a  sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és a  pedagógiai szakszolgálatokat), a  köznevelés (beleértve az  általános iskolai nevelést-oktatást, a  középfokú oktatást, a kollégiumi nevelést és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat) és a szakképzés területén a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeket és tanulókat fogadó intézmények számának, SNI-férőhelykapacitásának, a  nyújtott szolgáltatások körének, a  tanulókat támogató digitális eszközök számának és rendelkezésre állásának, valamint a szakemberállomány (beleértve a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottakat) és az  utazó gyógypedagógiai hálózatok és az  utazó konduktori hálózatok kapacitásának felmérése, továbbá a  szükséges fejlesztési irányok meghatározása és azok beépítése az  ágazati stratégiákba, a  bevált szakmai gyakorlatok elterjesztése. Felelős: köznevelésért felelős miniszter gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter szakképzésért felelős miniszter egészségügyért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 3.2. Nemzetközi, európai uniós vagy hazai támogatású projektből finanszírozott, nem intézményi keretek között megvalósuló kora gyermekkori és egyéb gyógypedagógiai fejlesztő kapacitások felmérése, hosszú távú támogatásuk indokoltságának meghatározása. Felelős: vidékfejlesztésért felelős miniszter területfejlesztésért felelős miniszter településüzemeltetésért felelős miniszter szociálpolitikáért felelős miniszter gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter egészségügyért felelős miniszter Határidő: 2026. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 3.3. A  szakértői bizottságok kapacitásának felmérése, valamint a  szükséges továbbképzések feltérképezése, meghatározása. Felelős: gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter egészségügyért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 3.4. A  látássérült diákok számára biztosított „akadálymentes” tankönyv támogatási rendszerének és finanszírozásának felülvizsgálata. Felelős: köznevelésért felelős miniszter szociálpolitikáért felelős miniszter szakképzésért felelős miniszter Határidő: 2027. április 30. Forrás: forrásbevonást nem igényel 3.5. Az autizmus spektrum zavarral élő tanulók igényeihez igazított nevelés-oktatás biztosítása érdekében a pedagógus továbbképzés biztosítása, a szakértői bizottságok szakmai feltételrendszerének javítása, a befogadó intézmények szakmai feltételrendszerének biztosítása, a  kijelölhető és az  autizmus spektrum zavarral élő tanulók számára megfelelő oktatási feltételeket biztosító intézmények számának növelése. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter szakképzésért felelős miniszter egészségügyért felelős miniszter Határidő: 2027. június 20. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4621 3.6. A  szakképzés bemeneti feltételeinek és tartalmának áttekintése. A  képzésben való részvételhez, a  képzés elvégzéséhez kapcsolódó követelményeknek, a  kimeneti feltételeknek a  felülvizsgálata fogyatékosságügyi szempontból és a követelmények beépítése. Felelős: szakképzésért felelős miniszter szociálpolitikáért felelős miniszter gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter egészségügyért felelős miniszter Határidő: felülvizsgálat: 2027. július 30. követelmények beépítése: 2027. június 30-tól folyamatos Forrás: forrásbevonást nem igényel 3.7. A  magyar jelnyelv grammatikai leírásának első, előkészítő szakaszának és a  bilingvális oktatás módszertanának kidolgozása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter köznevelésért felelős miniszter felsőoktatásért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 4. Foglalkoztatás 4.1. Komplex szakmai anyag elkészítése a társadalmi vállalkozások és a szociális farmok foglalkoztatási potenciáljának és támogatási lehetőségeinek vizsgálatáról; valamint a támogatott foglalkoztatási formák és a nyílt munkaerőpiacra történő kilépést elősegítő ösztönzők feltárásáról. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter vidékfejlesztésért felelős miniszter területfejlesztésért felelős miniszter településüzemeltetésért felelős miniszter Határidő: 2027. szeptember 1. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 4.2. A komplex minősítési rendszer felülvizsgálata, beleértve a személyi feltételeket és a jogi szabályozást. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter egészségügyért felelős miniszter Határidő: 2027. március 1. Forrás: forrásbevonást nem igényel 4.3. A  fogyatékossággal élő és az  SNI fiatalok munkatapasztalat-szerzésének támogatása, munkakompetenciáik és szociális kompetenciáik fejlesztése. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: európai uniós forrás felhasználásával (EFOP Plusz, GINOP Plusz) 4.4. A  fogyatékossággal élő emberek, a  megváltozott munkaképességű személyek számára elsősorban nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő szolgáltatások nyújtása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: európai uniós forrás felhasználásával (EFOP Plusz) 5. Önálló életvitel 5.1. Szociális szolgáltatások, pénzbeli ellátások 5.1.1. Az  igényekhez igazodó, hétvégi és munkaidő utáni szolgáltatásnyújtás a  szociális alapszolgáltatások – fogyatékossággal élő személyek nappali intézménye, támogató szolgálat – körében. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: európai uniós forrás felhasználásával (EFOP Plusz) 4622 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 5.1.2. Új támogatott lakhatási férőhelyek kialakítása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 5.1.3. Támogatott lakhatás szolgáltatás fejlesztése. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: európai uniós forrás felhasználásával (EFOP Plusz) 5.1.4. A  képzési programok felülvizsgálata, szükség szerinti aktualizálása és meghirdetése a  fenntartók és az  intézmények munkatársai számára az  intézményi szemlélettől mentes, személyközpontú támogatott lakhatás működtetésének elősegítése érdekében. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 5.1.5. A  személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére tájékoztatás adása – az ellátottjogi képviselő elérhetőségei mellett – a számára releváns érdekvédelmi szervezetek elérhetőségéről is. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. január 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 5.1.6. A  támogatott lakhatás minőségbiztosítási és az  igénybe vevői visszacsatolás rendszerének (ideértve az életminőség mérését) kialakítása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 5.1.7. Az  intézményi férőhely kiváltásról szóló hosszú távú koncepció felülvizsgálata, a  korábbi időszak kiváltási gyakorlatának áttekintése, a  fogyatékossággal élő személyek társadalmi részvételét lehetővé tevő szolgáltatási rendszer fejlesztésére irányuló stratégia elkészítése. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 5.1.8. Emberi jogi folyamatmonitoring rendszer kialakítása és működtetése az 50 férőhelynél nagyobb bentlakásos intézmények esetében. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 5.1.9. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 5/A. § (2) bekezdés d) pontja által előírt, az 50 fő feletti fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthona esetében az  intézményi férőhely kiváltási tervek vizsgálata, és kiegészítése olyan intézkedésekkel, amelyek elősegítik a  lakók önálló életvitelét, önérvényesítését és a  támogatott döntéshozatalban való részvételét. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 5.1.10. Koncepció kidolgozása a  krízishelyzetben gyors reagálásra képes ellátást biztosító szociális szolgáltatásra vonatkozóan, különös tekintettel a fogyatékossággal élő nőkre. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. január 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 5.1.11. A  magas viselkedési kockázatú, speciális ellátást igénylő autista, kettős diagnózisú személyek számára biztonságos, szükségleteikhez igazított ellátások nyújtása, férőhelyek számának növelése. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4623 5.1.12. Szakmai szervezetekkel együttműködve a  támogatási szükséglet szerint differenciált finanszírozásra vonatkozó javaslat kidolgozása a fogyatékossággal élő személyek nappali ellátása tekintetében. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. július 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 5.1.13. A  fogyatékosságügyi tanácsadót foglalkoztató család- és gyermekjóléti központok és az  érdekvédelmi szervezetek közötti együttműködés ösztönzése, regionális együttműködések erősítése. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 5.1.14. Az  ápolási díj és a  gyermekek otthongondozási díja rendszerének átfogó felülvizsgálata, a  beavatkozási irányok meghatározása és jelentés készítése. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. augusztus 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 5.2. Önrendelkezés, önálló életvitelt segítő szolgáltatások, családok támogatása 5.2.1. A cselekvőképesség korlátozására vonatkozó polgári anyagi és eljárásjogi szabályok felülvizsgálata. Felelős: igazságügyért felelős miniszter szociálpolitikáért felelős miniszter a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter egészségügyért felelős miniszter Határidő: 2026. október 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 5.2.2. A  hivatásos gondnokok részére előírt képzés felülvizsgálata, valamint a  hivatásos támogatók képzési követelményének kidolgozása és egységesítése. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter Határidő: 2027. március 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 5.2.3. A  gondnoksági rendszer minden érintett szereplője számára – különös tekintettel a  fogyatékossággal élő emberekre és családjaikra, a  bíróság és a  gyámhatóság szakembereire, az  igazságügyi elmeorvos szakértőkre, az  ügygondnokokra és a  gondnokokra – támogatói attitűdformáló felkészítések, valamint a  támogatott döntéshozatal népszerűsítése érdekében képzések és tréningek elindítása, az  önérvényesítő fogyatékossággal élő személyek bevonásával. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter igazságügyért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 5.2.4. A hivatásos gondnokok és a hivatásos támogatók jogviszonyára vonatkozó szabályozás felülvizsgálata. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 5.2.5. A  személyi asszisztencia és a  személyes költségvetés nemzetközi gyakorlatának, tapasztalatainak összegyűjtése, az  alkalmazható gyakorlatok megfogalmazása. A  személyi asszisztencia szolgáltatás modellprogramjának kidolgozása és elindítása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: európai uniós forrás felhasználásával (EFOP Plusz) 4624 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 5.2.6. Segítő kutyák képzésének támogatása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2026. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 5.2.7. Szülősegítő szolgáltatások támogatása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 5.2.8. Fogyatékossággal élő személyeket képviselő helyi, regionális civil szervezetek és szakmai programok támogatása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 5.2.9. Elemi rehabilitációs szolgáltatások támogatása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 5.2.10. A  fogyatékossággal élő gyermekek és fiatal felnőttek otthonában nyújtott időszakos segítő szolgáltatás támogatása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2026. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 5.2.11. A  fogyatékossággal élő gyermekek és fiatal felnőttek otthonában nyújtott időszakos segítő szolgáltatás országos kiterjesztése. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: európai uniós forrás felhasználásával (EFOP Plusz) 5.2.12. A  szociálpolitikáért felelős miniszter koordinációjával a  Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottság civil és kormányzati munkacsoportja javaslatot készít a  fogyatékossággal élő személyek egyéni szükségleteihez igazodó új típusú szociális ellátások, szolgáltatások kialakítására. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. május 30. Forrás: forrásbevonást nem igényel 5.2.13. Az  MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ingatlanportfóliójának áttekintése, a  lakhatási nehézséggel küzdő fogyatékossággal élő személyek igényeire reagáló kedvező feltételű bérleti konstrukciót tartalmazó koncepció kidolgozása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter lakáspolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 5.2.14. Intézkedés arra vonatkozóan, hogy a szociális intézményi férőhely kiváltásra vonatkozó felhívás tartalmazza azt, hogy a  megüresedett férőhelyekre új, a  célcsoporthoz tartozó igénybe vevő nem vehető fel. Annak vizsgálata, hogyan lehet az  50 fő felett fogyatékossággal élő személyek számára lakhatást nyújtó intézmények esetében, az ellátás biztonságos megszervezése mellett az ellátotti felvételt megszüntetni. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 5.2.15. Fogyatékossággal élő embereknek és családjainak nyújtott, társadalmi részvételt támogató szolgáltatások elindítása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: európai uniós forrás felhasználásával (EFOP Plusz) M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4625 6. Komplex rehabilitáció 6.1. A  háziorvosok fogyatékosságspecifikus ismereteinek bővítése, tekintettel arra, hogy a  háziorvos, illetve a háziorvosi team feladatai között nevesítésre került a beteg szükségleteinek megfelelő rehabilitációs tevékenység kezdeményezése. Felelős: egészségügyért felelős miniszter szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 6.2. A  komplex rehabilitáció megvalósítását támogató kutatás és intézkedési csomag kidolgozása a  rehabilitációs folyamat valamennyi érintettjének bevonásával. Felelős: egészségügyért felelős miniszter szociálpolitikáért felelős miniszter köznevelésért felelős miniszter közlekedésért felelős miniszter a nemzeti társadalompolitikai stratégia megalkotásáért, valamint az  oktatási, a  szociális és egészségügyi területek horizontális összehangolásáért felelős kormánybiztos Határidő: 2027. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 7. Sérülékeny csoportok 7.1. A  súlyos és halmozott fogyatékossággal élő emberek helyzetének, a  speciális szükségletükből fakadó többletköltségeknek, a  számukra elérhető szolgáltatások körének vizsgálata és javaslatok kidolgozása az élethelyzetük javítása érdekében. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter egészségügyért felelős miniszter köznevelésért felelős miniszter családpolitikáért felelős miniszter közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter államháztartásért felelős miniszter Határidő: 2027. szeptember 1. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 7.2. Országos szinten a  fogyatékossággal élő emberek – kiemelten a  fogyatékossággal élő nők – számára biztosított szűrővizsgálatokhoz való – a fogyatékosság típusára is kiterjedő – hozzáférés felmérése. Felelős: egészségügyért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 7.3. Munkacsoport létrehozása a  siketvak gyermekek egészségügyi diagnosztikai módszertanának kidolgozása, a siketvakság BNO rendszerbe történő beépítésének vizsgálata céljából. Felelős: egészségügyért felelős miniszter szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. november 15. Forrás: forrásbevonást nem igényel 7.4. Kutatás a  fogyatékossággal élő nőket érintő kérdések (pl. párkapcsolati erőszak, reproduktív jogok, munkaerőpiachoz, egészségügyhöz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés) felmérése érdekében. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. július 15. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 4626 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 7.5. Az  időskorú fogyatékossággal élő személyek szükségleteinek felmérése, az  idősellátási rendszer fogyatékosságspecifikus áttekintése, a  bentlakásos idősellátást igénybe vevő, aktív korú fogyatékossággal élők számának felmérése. Az idősellátásban dolgozók számára fogyatékosságspecifikus képzési programok kidolgozása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 8. Közlekedés 8.1. A gépjárműszerzési és átalakítási támogatás rendszerének, továbbá e rendszeren kívüli és pályázati úton biztosított gépjárműszerzési támogatások egységes áttekintése annak érdekében, hogy az  a  fogyatékossággal élő személy állapotához igazodjon. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter közlekedésért felelős miniszter Határidő: 2027. november 15. Forrás: forrásbevonást nem igényel 8.2. Az  európai parkolási kártyára és az  európai fogyatékossági kártyára vonatkozó európai uniós szabályok átültetésének előkészítése. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter közlekedésért felelős miniszter kultúráért felelős miniszter Határidő: 2027. június 5. Forrás: forrásbevonást nem igényel 8.3. A  fogyatékossággal élő személyek intézménybe jutását lehetővé tevő közlekedési kapacitások felmérése, a közlekedési nehézségek és a fogyatékossággal élőket és családjaikat érintő közlekedési szegénység feltérképezése. Felelős: vidékfejlesztésért felelős miniszter területfejlesztésért felelős miniszter településüzemeltetésért felelős miniszter szociálpolitikáért felelős miniszter közlekedésért felelős miniszter kultúráért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 9. Sport, kultúra, turizmus 9.1. A sportolás népszerűsítését támogató program kidolgozása, amely a gyermekvédelmi és a szociális ellátórendszeren keresztül eléri a gyermek- és felnőttrehabilitáció területét, biztosítva a szabadidős vagy a versenysport elérését. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter sportpolitikáért felelős miniszter egészségügyért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 9.2. Az egész életen át tartó tanulást támogató programok megvalósítása kulturális intézményekben fogyatékossággal élő személyek számára (múzeum- és olvasáspedagógiai programok, kézműves foglalkozások stb.). Felelős: kultúráért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4627 9.3. Komplex akadálymentesítés kulturális intézményekben (pl. Braille-írásos könyvek, múzeumokban Braille-feliratok, öregbetűs könyvek, indukciós hurkok, rámpa, lift). Felelős: kultúráért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 9.4. Felmérés készítése a  kulturális intézmények fogyatékossággal élőket támogató intézkedéseiről és szükségleteiről a kulturális statisztika alkalmazásával. Felelős: kultúráért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 9.5. A  kulturális intézmények foglalkoztatottjai részére akkreditált szakmai továbbképzések a  fogyatékossággal élők egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása érdekében (pl. könnyen érthető kommunikációs képzések). Felelős: kultúráért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 10. Hozzáférhetőség 10.1. A  Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottság civil és kormányzati munkacsoportjának bevonásával felmérő eszköz és annak használatát segítő szakmai támogató dokumentum kidolgozása valamennyi közszolgáltatás hozzáférhetőségének egységes, standardizált szempontok mentén történő felmérése érdekében. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2026. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 10.2. A  10.1.  pont szerinti felmérő eszközre és a  kidolgozott szakmai támogató dokumentumra alapozva felmérés és ütemezési terv készítése, amely tartalmazza az  elvégzendő feladatokat, a  megvalósítás határidejét, a  szükséges forrásokat, valamint a felelős személyek vagy szervezetek megjelölését. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter egészségügyért felelős miniszter a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter köznevelésért felelős miniszter társadalmi felzárkózásért felelős miniszter közlekedésért felelős miniszter sportlétesítmény-fejlesztésért és -gazdálkodásért felelős miniszter szakképzésért felelős miniszter felsőoktatásért felelős miniszter gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter családpolitikáért felelős miniszter kultúráért felelős miniszter közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter Határidő: 2027. október 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 10.3. Az épített környezet és a közforgalmú személyszállítás és építményeinek akadálymentességi vizsgálatára irányuló monitoring rendszer kialakítása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter közlekedésért felelős miniszter Határidő: 2027. október 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 4628 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 10.4. Oktatási platformok és a  közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak egyenlő esélyű hozzáférhetőségének vizsgálata, fejlesztési javaslatok megfogalmazása, az  egységes oktatásirányítási rendszerfejlesztések jövőbeli akadálymentességének biztosítása érdekében. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter e-közigazgatásért felelős miniszter e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter informatikáért felelős miniszter közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter köznevelésért felelős miniszter építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter közlekedésért felelős miniszter szakképzésért felelős miniszter felsőoktatásért felelős miniszter vidékfejlesztésért felelős miniszter területfejlesztésért felelős miniszter településüzemeltetésért felelős miniszter Határidő: 2027. szeptember 30. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 10.5. Figyelemfelhívó, tudatosságnövelő kampányok indítása. Munkacsoport keretében szakmai támogató anyagok kidolgozása a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés teljesítése érdekében. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter fogyasztóvédelemért felelős miniszter nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszter építésgazdaságért felelős miniszter közlekedésért felelős miniszter közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: központi költségvetési forrás felhasználásával 10.6. Munkacsoport keretében annak vizsgálata, hogy a  szabályozási környezet hogyan felel meg a  fogyatékossággal élő személyek kommunikációs igényeinek, különös tekintettel a  hivatalos ügyintézésre. A  munkacsoport tapasztalataiból szakmai támogató anyag és képzési terv kidolgozása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter fogyasztóvédelemért felelős miniszter közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közlekedésért felelős miniszter Határidő: 2027. november 30. Forrás: forrásbevonást nem igényel 10.7. Észszerű alkalmazkodás munkacsoport létrehozása, amely felülvizsgálja a  szabályozási lehetőségeket és a gyakorlatot, továbbá támogatja a kohéziós politika által finanszírozott 2021–2027-es programokhoz kapcsolódó, a digitális fejlesztések hozzáférhetőségének és a fizikai akadálymentesítés biztosítását. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: forrásbevonást nem igényel 10.8. Komplex kommunikációs igényű személyek számára szolgáltatási hálózat megtervezése és elindítása. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. december 31. Forrás: európai uniós forrásbevonással (EFOP Plusz) M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4629 11. A végrehajtás keretei 11.1. Az intézkedési terv megvalósítását ellenőrző átfogó monitoring rendszer kialakítása munkacsoport létrehozásával, különös figyelemmel az indikátorok rendszerére, a hatásindikátor kidolgozására. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. június 30. Forrás: forrásbevonást nem igényel 11.2. Munkacsoport keretében a  partnerségi bevonás megerősítése az  intézkedési terv tervezési, megvalósítási és monitoring folyamataiban. Felelős: szociálpolitikáért felelős miniszter Határidő: 2027. június 30. Forrás: forrásbevonást nem igényel 2. melléklet az 1303/2026. (IX. 18.) Korm. határozathoz Az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2026–2027. évekre vonatkozó intézkedési tervéhez kapcsolódó mérőszámok (indikátorok) A B C D E F G 1. Mérőszámok (indikátorok) Cél Mértékegység Bázisérték Célérték A célérték elérésének várható időpontja Az 1. melléklet szerinti Intézkedési Terv vonatkozó pontja 2. Elkészült javaslatcsomag A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvénnyel és a korszerű fogyatékosságügyi szemlélettel való összhang megteremtése érdekében a hazai jogszabályok áttekintése és szakmai javaslatcsomag készítése a javasolt módosításokról. darab 0 1 2027. július 31. 1.1. 3. Elkészült szakmai anyag Valamennyi szakmacsoport számára használható, a tudatosság növelése érdekében célcsoportspecifikus, szemléletformálást és edukációt támogató komplex szakmai anyag kialakítása. darab 0 1 2027. május 30. 1.2. 4. Elkészült programterv Az orvosok – kiemelten a foglalkozás- egészségügyi vizsgálatot végző orvosok és a szakértői bizottságok orvosai –, valamint az egészségügyi szakdolgozók fogyatékosságspecifikus ismereteinek bővítése. darab 0 1 2027. december 31. 2.1. 5. Tréningen részt vett orvosok száma Az orvos-beteg és az orvos-hozzátartozó közötti együttműködő kommunikáció fejlesztése. fő 0 30 2027. december 31. 2.2. 6. Szülészetek száma Valamennyi szülészet számára ismertető csomag összeállítása. darab 0 50 2027. november 30. 2.4. 7. Felmérési összefoglaló A gyermekügy, a köznevelés és a szakképzés területén az SNI gyermekeket és tanulókat fogadó intézményekre vonatkozó országos kapacitásfelmérés elkészül, és az annak alapján meghatározott fejlesztési irányok azonosításra kerülnek. darab 0 1 2027. december 31. 3.1. 8. Workshopok száma Köznevelés területén a jó gyakorlatok terjesztése. alkalom 0 3 2027. december 31. 3.1. 9. Felmérési összefoglaló A későbbi intézkedések megalapozása érdekében a szakértő bizottságok kapacitásának felmérése, a szükséges továbbképzések feltérképezése. darab 0 1 2027. december 31. 3.3. 4630 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 10. Módszertani anyag A későbbi intézkedések megalapozása érdekében az autizmus spektrum zavarral élő tanulók szükségleteihez illeszkedő köznevelés kialakítása érdekében módszertani anyag készítése. darab 0 1 2027. június 20. 3.5. 11. Bővíthető digitális korpusz A magyar jelnyelv grammatikai leírásának első, előkészítő szakaszának kidolgozása. darab 0 1 2027. december 31. 3.7. 12. Bevont személyek Munkatapasztalat-szerzés támogatásában, valamint munkakompetencia fejlesztésben részt vevő fogyatékossággal élő vagy SNI fiatalok száma. fő 800 2027. december 31. 4.3. 13. Bevont személyek száma Elhelyezkedést segítő szolgáltatásban részt vevő fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű személyek száma. fő 700 2027. december 31. 4.4. 14. Férőhely Egyéni szükségletekhez igazodó, fogyatékossággal élő személyek és pszichiátriai betegek számára szolgáltatást nyújtó új támogatott lakhatási férőhelyek. férőhely 4950 5050 2027. december 31. 5.1.2. 15. Megjelent pályázati felhívás Támogatott lakhatás szolgáltatás fejlesztése. darab 0 1 2027. december 31. 5.1.3. 16. Képzésben részt vettek száma Intézményi szemlélettől mentes, személyközpontú támogatott lakhatás működtetésének elősegítése érdekében képzések megtartása. fő 0 50 2027. december 31. 5.1.4. 17. Stratégia Az intézményi férőhely kiváltásról szóló hosszú távú koncepció felülvizsgálata, a korábbi időszak kiváltási gyakorlatának áttekintése, a fogyatékossággal élő személyek társadalmi részvételét lehetővé tevő szolgáltatási rendszer kidolgozására irányuló stratégia elkészítése. darab 0 1 2027. december 31. 5.1.7. 18. Monitoring mechanizmus Emberi jogi folyamatmonitoring rendszer kialakítása és működtetése, az 50 férőhelynél nagyobb bentlakásos intézmények esetében. darab 0 1 2027. december 31. 5.1.8. 19. Megvizsgálat kiváltási tervek száma Az intézmények kiváltásának megalapozása érdekében a kiváltási tervek vizsgálata. darab 0 75 2027. december 31. 5.1.9. 20. Férőhely A magas viselkedési kockázatú speciális ellátást igénylő autista, kettős diagnózisú személyek számára biztonságos, szükségleteikhez igazított szolgáltatások fejlesztése. férőhely 40 100 2027. december 31. 5.1.11. 21. Kidolgozott javaslat Nappali ellátás tekintetében a támogatási szükséglethez igazított differenciált finanszírozás bevezethetőségének vizsgálata. darab 0 1 2027. július 31. 5.1.12. 22. Szakmai találkozók száma Család- és gyermekjóléti központok és érdekvédelmi szervezetek közötti együttműködés erősítése. darab 0 22 2027. december 31. 5.1.13 23. Megjelent pályázat Segítő kutyák képzésének támogatására vonatkozó pályázati felhívás. darab 0 1 2027. december 31. 5.2.6. 24. Megjelent pályázat Szülősegítő szolgáltatások támogatására vonatkozó pályázati felhívás. darab 0 1 2027. december 31. 5.2.7. 25. Megjelent pályázat Fogyatékossággal élő személyeket képviselő helyi, regionális civil szervezetek és szakmai programok támogatására vonatkozó pályázati felhívás. darab 0 1 2027. december 31. 5.2.8. 26. Megjelent pályázat Elemi rehabilitációs szolgáltatások támogatására vonatkozó pályázati felhívás. darab 0 1 2027. december 31. 5.2.9. 27. Megjelent pályázat A fogyatékossággal élő gyermekek és fiatal felnőttek otthonában nyújtott időszakos segítő szolgáltatás támogatása. darab 0 1 2026. december 31. 5.2.10. 28. Elkészült javaslat Egyéni szükségletekhez igazított új típusú szolgáltatások kialakítására vonatkozó javaslat. darab 0 1 2027. május 30. 5.2.12. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4631 29. Elkészült koncepció A lakhatási nehézséggel küzdő, fogyatékossággal élő személyek igényeire reagáló kedvező feltételű bérleti konstrukciót tartalmazó koncepció kidolgozása. darab 0 1 2027. december 31. 5.2.13. 30. Kutatási beszámoló Komplex rehabilitáció fejlesztési irányainak felmérése. darab 0 1 2027. december 31. 6.2. 31. Módszertani anyag A siketvak gyermekek egészségügyi diagnosztikai módszertanának kidolgozása. darab 0 1 2027. november 15. 7.3. 32. Kidolgozott koncepció Gépjárműszerzési támogatások felülvizsgálata. darab 0 1 2027. november 15. 8.1. 33. Szakmai továbbképzésen részt vettek száma A kulturális intézmények foglalkoztatottjai részére akkreditált szakmai továbbképzések a fogyatékossággal élő személyek egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása érdekében. fő 0 50 2027. december 31. 9.5. 34. Felmérő eszköz Valamennyi közszolgáltatás hozzáférhetőségének egységes, standardizált szempontok mentén történő felmérése érdekében felmérő eszköz kialakítása. darab 0 1 2026. december 31. 10.1. 35. Ütemterv Az egyenlő esélyű hozzáférhetőség érdekében a felmérő eszközre és a kidolgozott szakmai támogató dokumentumra alapozva felmérés és ütemezési terv készül, mely tartalmazza az elvégzendő feladatokat, a megvalósítás határidejét, a szükséges forrásokat, valamint a felelős személyek vagy szervezetek megjelölését. darab 0 1 2027. október 31. 10.2. 36. Monitoring rendszer kiépítése Épített környezet és a közforgalmú személyszállítás ellenőrzési rendszerének fejlesztése. darab 0 1 2027. október 31. 10.3. 37. Monitoring rendszer Az intézkedési terv megvalósítását ellenőrző átfogó monitoring rendszer kialakítása. darab 0 1 2027. június 30. 11.1. A Kormány 1304/2026. (IX. 18.) Korm. határozata az Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása előirányzat-túllépésének jóváhagyásáról és fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításról A Kormány 1. az államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény 33.  § (2)  bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 2 546 084 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el, az 1. melléklet szerint; Felelős: pénzügyminiszter Határidő: azonnal 2. a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 19. §-ában és 4. mellékletében foglalt táblázat 114. sorában biztosított jogkörében eljárva jóváhagyja a  Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény 1.  melléklet XXVI. Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium fejezet, 20.  Fejezeti kezelésű előirányzatok  cím, 5. Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló  törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása  alcím kiadási előirányzatának legfeljebb 3 872 171 084  forinttal történő túllépését. Felelős: pénzügyminiszter oktatási és gyermekügyi miniszter Határidő: azonnal Magyar Péter s. k., miniszterelnök 4632 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 1. melléklet az 1304/2026. (IX. 18.) Korm. határozathoz XXVI. Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása XXVI. Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 20 Fejezeti kezelésű előirányzatok 412095 11 Kincstári díjak, befizetési kötelezettség és banki jutalékok elszámolása K3 Dologi kiadások 2 546 084 359084 5 K5 Egyéb működési célú kiadások -2 546 084 Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása XXVI. Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 20 Fejezeti kezelésű előirányzatok 412095 11 Kincstári díjak, befizetési kötelezettség és banki jutalékok elszámolása 2 546 084 359084 5 -2 546 084 Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I.n.év II. n.év III.n.év IV.n.év időarányos teljesítésarányos egyéb: azonnal 2 546 084 2 546 084 * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni. Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása Magyar Államkincstár 1 példány A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA Költségvetési év: 2026. A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma Államház- tartási egyedi azonosító Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki Államház- tartási egyedi azonosító Államház- tartási egyedi azonosító T Á M O G A T Á S K I A D Á S O K B E V É T E L M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4633 A Kormány 1305/2026. (IX. 18.) Korm. határozata a bevett egyházak közfeladataihoz kapcsolódó rezsiár-növekedés 2026. évi kompenzálásáról A Kormány egyetért a  bevett egyház és belső egyházi jogi személye számára, az  általa fenntartott köznevelési, szakképző intézményre tekintettel, az energiaár-növekedésből, továbbá a víz- és a csatornadíjak nagykereskedelmi árának emelkedéséből adódó többletkiadások kompenzációjaként a  2026. évben egyszeri kiegészítő támogatás biztosításával. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 1306/2026. (IX. 18.) Korm. határozata az egyházi és a kötelező állami feladatot ellátó nem állami fenntartók közfeladataihoz kapcsolódó rezsiár-növekedés 2026. évi kompenzálásáról A Kormány egyetért 1. az egyházi fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények 2026. évi kompenzációjával, 2. a  kötelező állami feladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények 2026. évi rezsiár-kompenzációjával. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 1307/2026. (IX. 18.) Korm. határozata a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési és szakképző intézményeket érintő 2026. évi egyszeri kiegészítő költségvetési támogatásról A Kormány 1. egyetért az  energia-veszélyhelyzet következtében a  nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési és szakképző intézményeket érintő energiaár-növekedésből, továbbá a  víz- és a  csatornadíjak nagykereskedelmi árának emelkedéséből eredő többletköltségek fedezése érdekében a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési és szakképző intézményeknek az egyházi fenntartású köznevelési és szakképző intézményekkel azonos mértékű támogatásával; 2. felhívja a  pénzügyminisztert, hogy – a  társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bevonásával  – az  1.  pontban meghatározott cél megvalósítása érdekében gondoskodjon legfeljebb 610 000 000  forint átcsoportosításáról a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 1. melléklet XXII. Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. Nemzetiségi célú költségvetési támogatások jogcímcsoport, 1. Nemzetiségi támogatások jogcím javára; Felelős: pénzügyminiszter társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Határidő: azonnal 4634 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 3. felhívja a  társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert, hogy az  1.  pontban meghatározott cél megvalósítása érdekében gondoskodjon a  2.  pont szerinti többletforrás terhére támogatási jogviszonyok létesítéséről. Felelős: társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Határidő: a 2. pont szerinti többletforrás rendelkezésre állását követően azonnal Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 1308/2026. (IX. 18.) Korm. határozata a Csángó–Magyar Együttműködési Program 2026. évi támogatásának kiegészítéséről A Kormány 1. felmérte a finanszírozás elmaradása esetén bekövetkező kockázatokat, ezek elkerülése érdekében a 2026. évben biztosítja a szükséges forrásokat; 2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy az 1. pontban foglalt cél megvalósítása érdekében gondoskodjon a 2026. évben a  Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény 1.  melléklet XXII. Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 8. Csángó–Magyar Együttműködési Program Támogatása alcím javára 1 030 000 000 forint többletforrás biztosításáról; Felelős: pénzügyminiszter Határidő: azonnal 3. felhívja a  társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert, hogy gondoskodjon a  teljes program átvilágításáról és felülvizsgálatáról, illetve nyújtsa be a program jövőbeni működésére vonatkozó javaslatait. Felelős: társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Határidő: 2026. november 30. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 1309/2026. (IX. 18.) Korm. határozata a Szent István Vidékfejlesztési Program elindításáról A Kormány 1. egyetért a Szent István Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: Program) megvalósításának szükségességével; 2. felhívja a  pénzügyminisztert, hogy – a  vidék- és településfejlesztési miniszter bevonásával – gondoskodjon legfeljebb 12 000 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Program megvalósítása érdekében a 2027. évben; Felelős: pénzügyminiszter vidék- és településfejlesztési miniszter Határidő: a 2027. évi központi költségvetés tervezése során 3. felhívja a  vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy a  2027. évre legfeljebb 12 000 000 000  forint összegben kötelezettséget vállaljon a Program megvalósítása érdekében; Felelős: vidék- és településfejlesztési miniszter Határidő: a felmerülés ütemében 4. egyetért azzal, hogy a Program szakmai irányítását a vidék- és településfejlesztési miniszter lássa el; M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4635 5. felhívja a  vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy – a  pénzügyminiszter bevonásával – gondoskodjon a  lebonyolítói feladatok ellátásáról szóló szerződés megkötéséről a  Magyar Államkincstárral mint a  Program lebonyolító szervével; Felelős: vidék- és településfejlesztési miniszter pénzügyminiszter Határidő: 2026. december 31. 6. felhívja a vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy a Magyar Államkincstár 5. pont szerinti lebonyolító szervi feladataival kapcsolatos személyi és dologi költségeinek finanszírozására támogatást biztosítson a  2.  pontban rögzített többletforrás terhére; Felelős: vidék- és településfejlesztési miniszter Határidő: a Program végrehajtása során folyamatosan 7. felhívja a vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a Program előkészítéséről. Felelős: vidék- és településfejlesztési miniszter Határidő: azonnal Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 1310/2026. (IX. 18.) Korm. határozata az autópálya-koncessziós szerződés megszüntetéséről A Kormány 1. megállapítja, hogy a  Magyar Állam mint koncesszióba adó és a  THEMIS Magántőkealap, a  KONZUM PE Magántőkealap, az  OPUS New Way Magántőkealap, az  OPUS Bridge Magántőkealap, a  CRONUS Magántőkealap, a VESTA Magántőkealap, a VIA Magántőkealap mint koncesszorok között 2022. május 17. napján létrejött autópálya- koncessziós szerződés és annak módosításai olyan súlyos magyar és európai uniós jogi aggályokat vetnek fel, amelyek a  koncessziós szerződés jogszerűségét érintik, továbbá felmerül a  szolgáltatás és az  ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága is, ezért – az  autópálya-üzemeltetés és a  már megkezdett fejlesztési feladatok folyamatosságának fenntartása mellett – biztosítani szükséges a  jogszerűséget és a  Magyar Állam számára gazdaságilag hátrányos helyzet rendezését; 2. az 1. pontban foglaltakra tekintettel felhívja a közlekedési és beruházási minisztert, hogy tájékoztassa a koncesszort és a koncessziós társaságot a Magyar Állam koncessziós szerződéssel kapcsolatos jogi és gazdasági álláspontjáról, illetve kezdeményezzen tárgyalásokat az  1.  pont szerinti cél elérése érdekében, és azok sikertelensége esetén tegyen intézkedési javaslatot a Kormány számára a jogviszony lezárására. Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: azonnal Magyar Péter s. k., miniszterelnök 4636 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám A Kormány 1311/2026. (IX. 18.) Korm. határozata az RRF-2.2.2-23 kódszámú, 21. századi szakképző intézményfejlesztési program című felhíváshoz kapcsolódó projektek megvalósításáról A Kormány 1. egyetért azzal, hogy – a  Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben meghatározott mérföldkövek, célértékek és elszámolhatósági feltételek sérelme nélkül – az RRF-2.2.2-23 kódszámú, 21. századi szakképző intézményfejlesztési program  című felhívás keretében megvalósuló fejlesztések fizikai befejezési határideje 2027. december 31-éig meghosszabbítható; 2. támogatja az  1.  mellékletben szereplő építési beruházások megvalósítását, amelynek kormányzati felelőseként a közlekedési és beruházási minisztert jelöli ki; 3. felhívja a  közlekedési és beruházási minisztert, hogy gondoskodjon a  Budapesti Komplex SZC Gundel Károly Technikum, valamint a  Kaposvári SZC Eötvös Loránd Műszaki Technikum és Kollégium Pázmány Péter utcai telephelye építési beruházásainak megvalósításáról; Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: azonnal 4. felhívja a közlekedési és beruházási minisztert, hogy a BGSZC Szily Kálmán Technikum és Kollégium és a BGSZC Fáy András Technikum kapcsán keletkezett közbeszerzési dokumentációt vizsgálja felül, és a vizsgálat eredménye alapján tegyen javaslatot a Kormány részére a beruházások vállalkozásba adásának ütemezésére, szükség szerint a feltételes kivitelezési közbeszerzési eljárások lebonyolítására; Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: azonnal 5. egyetért azzal, hogy a  3.  pont szerinti beruházások tekintetében – és amennyiben a Kormány a  4.  pont szerinti feladat végrehajtását követően az  ott meghatározott beruházások megvalósításáról dönt, a  4.  pont szerinti beruházások tekintetében is – a  Közlekedési és Beruházási Minisztérium építtetőként a  kedvezményezett Szakképzési Centrum helyébe lépjen. Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: azonnal Magyar Péter s. k., miniszterelnök 1. melléklet az 1311/2026. (IX. 18.) Korm. határozathoz A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő intézkedési lista A 1. Intézmény/beruházás 2. Váci SZC Király Endre Technikum – központi tanműhely 3. Szolnoki SZC Baross Gábor Technikum – új tanműhely 4. Székesfehérvári SZC Deák Ferenc Technikum 5. Mátészalkai SZC Budai Nagy Antal Technikum 6. Szegedi SZC Móravárosi Szakképző Iskola 7. Baranya Vármegyei SZC Pollack Mihály Technikum – sportcsarnok 8. Szegedi SZC Gábor Dénes Technikum 9. Szegedi SZC Krúdy Gyula Szakképző Iskola 10. BGSZC Szily Kálmán Technikum és Kollégium 11. BGSZC Fáy András Technikum M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám 4637 12. Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Technikum 13. Budapesti Komplex SZC Gundel Károly Technikum 14. Kaposvári SZC Eötvös Loránd Műszaki Technikum és Kollégium – Pázmány Péter utcai telephely A miniszterelnök 93/2026. (IX. 18.) ME határozata főiskolai tanárok kinevezéséről A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.  évi CCIV.  törvény 27.  § (3)  bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – az oktatási és gyermekügyi miniszternek a fenntartóval egyetértésben tett előterjesztésére – dr. Bartha-Rigó Mártát, dr. Báder Ivánt, dr. Gondos Borbálát, Harlov-Csortán Melindát, dr. Kék Emerenciát, dr. Krakomperger Zoltán Pétert, dr. Soós Gábort és dr. Szőcs Krisztinát – 2026. szeptember 19-ei hatállyal – főiskolai tanárrá kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A miniszterelnök 94/2026. (IX. 18.) ME határozata a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának kinevezéséről A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995.  évi CXXV.  törvény 12.  § (1)  bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, a honvédelmi miniszter előterjesztésére Szuvák Attila Miklóst a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójává – 2026. szeptember 19-ei hatállyal – kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 4638 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 135. szám A Magyar Közlönyt a Miniszterelnökség szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Ducsay Zsuzsanna Ágnes. A szerkesztőség címe: 1054 Budapest, Alkotmány utca 5. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el. A honvédelmi miniszter 5/2026. (IX. 18.) HM határozata a 2026. évi gyakorlatok és kiképzések, valamint ezekkel kapcsolatos áthaladások engedélyezéséről szóló 5/2025. (X. 30.) HM határozat módosításáról A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 6/C. § (2) bekezdése alapján a következő határozatot adom ki: A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021.  évi CXL.  törvény 6/B.  § (3)  bekezdésében kapott jogkörömben eljárva a  2026.  évi gyakorlatok és kiképzések, valamint ezekkel kapcsolatos áthaladások engedélyezéséről szóló 5/2025. (X. 30.) HM határozat 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz s. k., honvédelmi miniszter 1. melléklet az 5/2026. (IX. 18.) HM határozathoz A  2026.  évi gyakorlatok és kiképzések, valamint ezekkel kapcsolatos áthaladások engedélyezéséről szóló 5/2025. (X. 30.) HM határozat 1. mellékletében foglalt 2. táblázat a következő 101. sorral egészül ki: [A B C D E F G 1. A gyakorlat megnevezése A gyakorlat jellege A gyakorlat tervezett helye (ország) A gyakorlat tervezett időpontja (negyedév) Külföldi helyszín esetén MH létszám (fő) legfeljebb Magyarországi helyszín esetén résztvevő külföldi fegyveres erő létszáma (fő) legfeljebb Magyarországi áthaladás esetén áthaladó külföldi fegyveres erő létszáma (fő) legfeljebb] 101. VI CANINE TACTICS AND SKILLS kutyás/ kronológiai Spanyolország III–IV. 3