Magyar Közlöny 2026. évi 141. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
141. szám
M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A
2026. szeptember 29., kedd
Tartalomjegyzék
221/2026. (IX. 29.) Korm. rendelet
A megkülönböztető jelzés engedélyezésével és használatával
összefüggő kormányrendeletek módosításáról
4756
10/2026. (IX. 29.) MEKH rendelet
A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban és a hulladékégető műben
alkalmazható egyes átvételi díjakról szóló 2/2023. (IV. 6.) MEKH rendelet
módosításáról
4758
20/2026. (IX. 29.) AÉM rendelet
A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből finanszírozott
intézkedésekkel összefüggő elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén
alkalmazott eljárásról szóló 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet aszályhelyzet
kezelésével összefüggő módosításáról
4763
22/2026. (IX. 29.) BM rendelet
A megkülönböztető és a figyelmeztető jelzést adó készülékek
felszerelésének és használatának szabályairól
4764
1002/2026. (IX. 29.) AB Tü. határozat
Az Alkotmánybíróság öttagú állandó tanácsainak számáról,
összetételéről és a tanácsvezetők személyéről
4771
1003/2026. (IX. 29.) AB Tü. határozat
Az Alkotmánybíróság háromtagú állandó tanácsának összetételéről és
a tanácsvezető személyéről szóló 1003/2024. (VI. 20.) AB Tü. határozat
módosításáról
4772
1004/2026. (IX. 29.) AB Tü. határozat
Az egyesbírók személyéről
4773
1318/2026. (IX. 29.) Korm. határozat
Az RRF-6.2.1-2021 „Lakossági napelemes rendszerek támogatása
és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel
kombinálva” című felhíváshoz kapcsolódó projektek megvalósításáról
4774
4756
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
III.
Kormányrendeletek
A Kormány 221/2026. (IX. 29.) Korm. rendelete
a megkülönböztető jelzés engedélyezésével és használatával összefüggő kormányrendeletek módosításáról
[1]
A Kormánynak a megkülönböztető jelzés közúti használatára való jogosultságok szűkítésére irányuló törekvései jegyében
szükségessé vált a minisztereket a rendőrség személyvédelmi feladatainak ellátása körében megillető gépjárműhasználat
jogszabályi kereteinek pontosítása.
[2]
A megkülönböztető és a figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló miniszteri
rendelet újraalkotásával egyidejűleg szükségessé vált továbbá a megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésével,
engedélyezésével, használatával és visszavonásával kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és
eltérő szabályokról szóló kormányrendelet pontosítása is a jogszabályok közti összhang változatlan fenntartása, valamint
az eljárási tárgyú kormányrendeleti szabályozás alkalmazása során napvilágra került jogalkalmazói tapasztalatoknak
megfelelő módosítások átvezetése érdekében.
[3]
A Kormány
a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás
alapján,
a 3. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 39a. alpontjában kapott
felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet
módosítása
1. §
A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet 5. §
(3) bekezdésében az „– a külpolitikáért felelős miniszter kivételével – a miniszterek” szövegrész helyébe
az „a belügyminiszter” szöveg és az „az érintett miniszter” szövegrész helyébe az „a belügyminiszter” szöveg lép.
2. A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló
329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása
2. §
A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet
6. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ORFK közigazgatási hatáskörében gondoskodik a hatáskörébe utalt közigazgatási hatósági eljárások lefolytatásáról,
ellátja a hatósági, nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat, ennek keretében)
„h) lefolytatja – a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint nem engedélyköteles gépjárművek kivételével –
a létesítményi tűzoltóság, illetve az önkéntes tűzoltó egyesület által üzemben tartott gépjárművek, a Sándor-palota,
a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve
a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kiemelt államérdekből ellátandó feladatainak
ellátására rendszeresített gépjárművek, a közlekedési balesetek szakmai vizsgálatát végző közlekedésbiztonsági
szerv által használt gépjárművek, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó
szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben a közúti járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartásának
ellenőrzésére kijelölt közútkezelőnek a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (11) bekezdés a) pont
ab) alpontjában és 33/C. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása céljából rendszeresített gépjárművei
és a Legfőbb Ügyészség, illetve a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal feladatainak ellátására
rendelt gépjárművek megkülönböztető jelzéseinek felszerelésére, valamint a hatáskörébe tartozó közúti közlekedés
biztonságára vonatkozó hatósági eljárást, a rendőr-főkapitányságok megkülönböztető jelzést adó készülék
felszerelése, illetve visszavonása tárgyában hozott elsőfokú döntésével szemben benyújtott fellebbezéseket
másodfokon elbírálja, továbbá ezekben az ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti
felügyeleti szervként jár el,”
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
4757
3. §
A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet
11. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőr-főkapitányság közigazgatási hatáskörében:)
„d) lefolytatja – a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint nem engedélyköteles gépjárművek kivételével –
a 6. § (3) bekezdés h) pontja alapján az ORFK közigazgatási hatáskörébe nem tartozó esetekben a gépjárművek
megkülönböztető jelzéseinek felszerelésére vonatkozó hatósági eljárást, valamint az illetékességi területén
működő rendőrkapitányságok figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelése, visszavonása tárgyában hozott
elsőfokú döntésével szemben benyújtott fellebbezések alapján a másodfokú eljárásokat, és ezekben az ügyekben
az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szervként jár el,”
4. §
A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet
14/A. § (4) bekezdésében a „NAV-val” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatallal” szöveg lép.
3. A megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésével, engedélyezésével, használatával
és visszavonásával kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és eltérő
szabályokról szóló 486/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
5. §
A megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésével, engedélyezésével, használatával és visszavonásával
kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és eltérő szabályokról szóló 486/2017. (XII. 29.)
Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése iránti kérelem esetén a kérelmező
vagy a kérelmező által üzemben tartott gépjárművet az üzembentartó jogszabály alapján nyújtott szolgáltatásai
keretében használó szervezet igazolja azt, hogy
a) a megkülönböztető jelzés felszerelését és használatát megalapozó tevékenységet végez, valamint
b) megfelel az engedély kiadásához a jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(2) Ha a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése iránti kérelmet benyújtó szervezet
az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységét megbízás alapján végzi, a megkülönböztető jelzést adó készülék
felszerelésének engedélyezése iránti eljárás során ezt is igazolni köteles.”
6. §
A megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésével, engedélyezésével, használatával és visszavonásával
kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és eltérő szabályokról szóló 486/2017. (XII. 29.)
Korm. rendelet 3. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosító engedély iránti kérelem elbírálására irányuló
eljárás, valamint a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosító engedély iránti kérelem elbírálására
irányuló eljárás során a hatóság legfeljebb két ízben hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.”
7. §
A megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésével, engedélyezésével, használatával és visszavonásával
kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és eltérő szabályokról szóló 486/2017. (XII. 29.)
Korm. rendelet a következő 8. §-sal egészül ki:
„8. § E rendeletnek a megkülönböztető jelzés engedélyezésével és használatával összefüggő kormányrendeletek
módosításáról szóló 221/2026. (IX. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit
a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell.”
4. Záró rendelkezések
8. §
(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. és a 3. alcím az e rendelet kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
Magyar Péter s. k.,
miniszterelnök
4758
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
IV.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei,
valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének
rendeletei
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének 10/2026. (IX. 29.) MEKH rendelete
a B3 alkategóriájú hulladéklerakóban és a hulladékégető műben alkalmazható egyes átvételi díjakról szóló
2/2023. (IV. 6.) MEKH rendelet módosításáról
[1]
E rendelet célja, hogy a B3 alkategóriájú hulladéklerakóban és a hulladékégető műben alkalmazható egyes átvételi díjakról
szóló 2/2023. (IV. 6.) MEKH rendelet módosításával a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó
által átadott, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett – és a B3 alkategóriájú
hulladéklerakóban lerakható vagy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 18/A. § (1) bekezdése szerinti
hulladékégető műben kezelhető – hulladék átvételéért fizetendő átvételi díjak 2027. évre vonatkozó mértékét
meghatározza.
[2]
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3a) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § i) pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
(1) A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban és a hulladékégető műben alkalmazható egyes átvételi díjakról
szóló 2/2023. (IV. 6.) MEKH rendelet [a továbbiakban: 2/2023. (IV. 6.) MEKH rendelet] 1. melléklete helyébe
az 1. melléklet lép.
(2) A 2/2023. (IV. 6.) MEKH rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
2. §
Ez a rendelet 2027. január 1-jén lép hatályba.
Dr. Juhász Edit s. k.,
elnök
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
4759
1. melléklet a 10/2026. (IX. 29.) MEKH rendelethez
„1. melléklet a 2/2023. (IV. 6.) MEKH rendelethez
B3 alkategóriájú hulladéklerakó esetében alkalmazható egységnyi átvételi díjak mértéke (áfa nélkül) a 2027. évben
I. Hulladéklerakónként meghatározott egységnyi átvételi díjak mértéke (áfa nélkül)
A
B
C
D
E
1
Hulladéklerakó címe
(irányítószám; település; utca és házszám vagy külterületi hrsz.)
Lerakással történő
ártalmatlanítás díja
(Ft/tonna)
Hulladéklerakási járulék
(Ft/tonna)
A Ht. 68. § (2) bekezdésében
meghatározott
ártalmatlanítási műveletre
történő átvétel átvételi díja
[B+C]
(Ft/tonna)
A Ht. 69. § (5) bekezdésében
meghatározott feltételek valamelyikének
fennállása esetén alkalmazandó,
valamint a lerakással történő hasznosítás
céljából történő átvétel átvételi díja
(Ft/tonna)
2
2457 Adony, 0195/2 hrsz.
11 000
6 000
17 000
11 000
3
3070 Bátonyterenye, 0195/2 hrsz.
11 000
6 000
17 000
11 000
4
5600 Békéscsaba, külterület 0763/194 hrsz.
17 000
6 000
23 000
17 000
5
3916 Bodrogkeresztúr, külterület 0172/38 hrsz.
15 500
6 000
21 500
15 500
6
2700 Cegléd, külterület 0409 hrsz.
11 500
6 000
17 500
11 500
7
7161 Cikó, 020/18, 020/19, 020/21, 020/22, 020/33 hrsz.
és 7150 Bonyhád, 073/71 hrsz.
15 500
6 000
21 500
15 500
8
9735 Csepreg, Meggyespuszta, 077/4 és 077/5 hrsz.
11 000
6 000
17 000
11 000
9
9375 Csér, 06/12 hrsz.
11 000
6 000
17 000
11 000
10
2141 Csömör, Határ út 201., Csömör, 057/1 és
057/3–7 hrsz.
11 000
6 000
17 000
11 000
11
2370 Dabas, Öregországút, Dabas, 0108/2 hrsz.
14 500
6 000
20 500
14 500
12
4002 Debrecen, Vértesi út 9/b.
16 500
6 000
22 500
16 500
13
6645 Felgyő, külterület 0294/27 hrsz.
15 500
6 000
21 500
15 500
14
2360 Gyál, Kőrösi út 53., Gyál, 044/11 hrsz.
12 000
6 000
18 000
12 000
15
5500 Gyomaendrőd, Tanya VI. kerület 104.,
Gyomaendrőd, külterület 0130/15 hrsz.
12 500
6 000
18 500
12 500
16
9028 Győr, Külső Fehérvári út 1., Győr 01262/1, 01262/2,
01262/3, 01262/4, 01262/5, 01262/6, 01262/7 és 01290/3,
01290/4 hrsz.
16 000
6 000
22 000
16 000
17
4220 Hajdúböszörmény, 01329/3 és 01329/4 hrsz.
18 500
6 000
24 500
18 500
18
9784 Harasztifalu, Nyárfasor, 049/3 és 049/4 hrsz.
20 000
6 000
26 000
20 000
4760
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
19
3000 Hatvan, 054/13, 054/14 „a” és 054/14 „b” hrsz.
14 500
6 000
20 500
14 500
20
3594 Hejőpapi, 073/5 hrsz.
14 000
6 000
20 000
14 000
21
3594 Hejőpapi, 073/6 hrsz.
16 500
6 000
22 500
16 500
22
7432 Hetes, külterület 062/1/A–D és 062/1/F–K hrsz.
11 000
6 000
17 000
11 000
23
6800 Hódmezővásárhely, Nagysziget tanya 18.,
Hódmezővásárhely, 01957/1 hrsz.
11 000
6 000
17 000
11 000
24
6070 Izsák, Vadas dűlő 0392/6 hrsz.
11 000
6 000
17 000
11 000
25
5141 Jásztelek, külterület 090/2 hrsz.
11 000
6 000
17 000
11 000
26
3063 Jobbágyi, külterület 067/7, 067/26, 076, 077/82,
077/84, 077/85, 077/86, 077/87, 077/88 és 078/2 hrsz.
14 500
6 000
20 500
14 500
27
7400 Kaposvár, külterület 0324/27 és 0324/28 hrsz.
13 000
6 000
19 000
13 000
28
5300 Karcag, külterület (Sáfránylóger utca) 02148/18 és
02154/4 hrsz.
16 500
6 000
22 500
16 500
29
6000 Kecskemét, Kisfái 0737/12 hrsz.
17 000
6 000
23 000
17 000
30
6000 Kecskemét, Kisfái 0737/14 hrsz.
20 000
6 000
26 000
20 000
31
2144 Kerepes, 0115/2 hrsz.
17 000
6 000
23 000
17 000
32
5411 Kétpó, külterület 029/37, 029/38, 029/39, 029/40 és
029/41 hrsz.
15 000
6 000
21 000
15 000
33
8195 Királyszentistván, 017/16, 017/20 és 017/25 hrsz.
16 000
6 000
22 000
16 000
34
6400 Kiskunhalas, Alsószállás puszta, 0995/12, 0995/14 és
0995/15 hrsz.
12 500
6 000
18 500
12 500
35
4600 Kisvárda, 068/17 hrsz.
14 000
6 000
20 000
14 000
36
7639 Kökény, 057, 059 és 063/9 hrsz., Szilvás, 021 hrsz.
11 000
6 000
17 000
11 000
37
8700 Marcali, 097/2, 097/4 és 097/7 hrsz.
20 000
6 000
26 000
20 000
38
4181 Nádudvar, Jókai útfél külterület 0678/18 hrsz.
14 000
6 000
20 000
14 000
39
4355 Nagyecsed, 0188/19 hrsz.
14 500
6 000
20 500
14 500
40
8800 Nagykanizsa, 01003 hrsz.
11 000
6 000
17 000
11 000
41
2675 Nógrádmarcal, Hulladékkezelő Központ 095/8 és
0111/10 hrsz.
17 500
6 000
23 500
17 500
42
4400 Nyíregyháza, 02354/5 hrsz.
11 500
6 000
17 500
11 500
43
8635 Ordacsehi, 091/7, 091/9 és 091/10 hrsz.
13 000
6 000
19 000
13 000
44
2840 Oroszlány, 0204/21, 0204/22 és 0204/25 hrsz.
17 000
6 000
23 000
17 000
45
7030 Paks, 0299/5 hrsz.
15 000
6 000
21 000
15 000
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
4761
46
8154 Polgárdi, 093/2, 093/4, 093/5, 093/6 hrsz.
17 000
6 000
23 000
17 000
47
2023 Pusztazámor, 073 hrsz.
12 500
6 000
18 500
12 500
48
3720 Sajókaza, 082/19 hrsz.
12 500
6 000
18 500
12 500
49
3100 Salgótarján-Csókáspuszta (Salgótarján-Kotyháza),
0328/13 és 0331/5 hrsz.
13 000
6 000
19 000
13 000
50
8655 Som, 0159 hrsz.
20 000
6 000
26 000
20 000
51
6728 Szeged, Komposztáló út 4–6., Szeged, Sándorfalvi út,
01207/28, 01207/75, 01207/76, 01207/85, 01207/86,
01207/87, 01207/88 és 01207/124 hrsz.
20 000
6 000
26 000
20 000
52
8000 Székesfehérvár-Csala, Pénzverő-völgy,
020088/16–17 hrsz.
18 000
6 000
24 000
18 000
53
9700 Szombathely, Erdei iskola u., 0908/3, 0908/4, 0908/5,
0908/6, 0909/2 és 0921 hrsz.
14 500
6 000
20 500
14 500
54
2800 Tatabánya, 0739/13 hrsz.
11 000
6 000
17 000
11 000
55
5350 Tiszafüred, külterület 0409/11 hrsz.
20 000
6 000
26 000
20 000
56
2194 Tura, 0272/7 hrsz.
15 000
6 000
21 000
15 000
57
8104 Várpalota, 0192/1, 0192/9 „a” és 0192/9 „c” hrsz.
11 000
6 000
17 000
11 000
58
6521 Vaskút, 0551/2 hrsz.
20 000
6 000
26 000
20 000
59
8798 Zalabér, 03096/12 és 03096/13 hrsz.
20 000
6 000
26 000
20 000
60
8900 Zalaegerszeg, 0182/10, 0182/13 és 0182/17 hrsz.
11 000
6 000
17 000
11 000
61
8308 Zalahaláp, 010/44 hrsz.
15 000
6 000
21 000
15 000
II. Az I. pontban nem szereplő hulladéklerakó esetében alkalmazható egységnyi átvételi díj mértéke (áfa nélkül)
A
B
C
D
1
Lerakással történő
ártalmatlanítás díja
(Ft/tonna)
Hulladéklerakási járulék
(Ft/tonna)
A Ht. 68. § (2) bekezdésében meghatározott
ártalmatlanítási műveletre történő
átvétel átvételi díja
[A+B]
(Ft/tonna)
A Ht. 69. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyikének
fennállása esetén alkalmazandó, valamint a lerakással történő
hasznosítás céljából történő átvétel átvételi díja
(Ft/tonna)
2
11 000
6 000
17 000
11 000
”
4762
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
2. melléklet a 10/2026. (IX. 29.) MEKH rendelethez
„2. melléklet a 2/2023. (IV. 6.) MEKH rendelethez
A Ht. 18/A. § (1) bekezdése szerinti hulladékégető mű esetében alkalmazható egységnyi átvételi díj mértéke (áfa nélkül) a 2027. évben
A
B
1
Hulladékégető mű címe
(irányítószám; település; utca és házszám vagy külterületnél hrsz.)
Hulladékégető műben kezelhető hulladék átvételének átvételi díja
(Ft/tonna)
2
1151 Budapest, Mélyfúró u. 10–12.
11 200
”
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
4763
V.
A Kormány tagjainak rendeletei
Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 20/2026. (IX. 29.) AÉM rendelete
a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedésekkel összefüggő
elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazott eljárásról szóló 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet
aszályhelyzet kezelésével összefüggő módosításáról
[1]
A szabályozás célja, hogy egyes európai uniós támogatásokat érintő, az egész ország területére kiterjedő aszály okozta
vis maior bekövetkezése esetén a gazdák adminisztratív terhei csökkenjenek, és az ilyen vis maiorral összefüggésben
ne kerüljön sor jogkövetkezmény kiszabására, ha valamely támogatási feltételnek való meg nem felelés ezen vis maior
következménye.
[2]
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás
egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdés d) pontjában, valamint
a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi
LXV. törvény 48. § (3) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 25. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket
rendelem el:
1. §
A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedésekkel összefüggő elháríthatatlan
külső ok (vis maior) esetén alkalmazott eljárásról szóló 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet [a továbbiakban: 23/2024. (IV. 9.)
AM rendelet] 3. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A kedvezményezettnek nem kell az 5. § (1) bekezdése szerinti kérelmet benyújtania, ha az egységes kérelemmel
igényelhető egyes agrártámogatások eljárási szabályairól szóló 15/2024. (IV. 9.) AM rendelet 1. § 15. pontja szerinti
egységes kérelem keretében a vis maior bekövetkeztének évéhez kapcsolódó valamely kötelezettségvállalás
vagy támogatási feltétel teljesítésének meghiúsulása a (7) bekezdés szerinti közleményben megjelölt, az ország
teljes területét sújtó aszályra vezethető vissza.
(9) A (8) bekezdés szerinti esetben intézkedésben való jogosulatlan részvétel vagy egyéb jogkövetkezmény
megállapítására nem kerül sor, összhangban a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról,
valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai
parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikk (5) bekezdés második albekezdés a) pontjával, valamint 84. cikk (2) bekezdés
c) pont i. alpontjával.”
2. §
A 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § E rendeletnek a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedésekkel
összefüggő elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazott eljárásról szóló 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet
aszályhelyzet kezelésével összefüggő módosításáról szóló 20/2026. (IX. 29.) AÉM rendelettel [a továbbiakban:
20/2026. (IX. 29.) AÉM rendelet] módosított 3. § (8) és (9) bekezdését a 20/2026. (IX. 29.) AÉM rendelet
hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
3. §
Hatályát veszti a 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet 1. melléklete.
4. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
5. §
Ez a rendelet a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Bóna Szabolcs János s. k.,
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
4764
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
A belügyminiszter 22/2026. (IX. 29.) BM rendelete
a megkülönböztető és a figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól
[1]
Az elmúlt időszak közpolitikai fejleményei nyomán kifejezett kormányzati elvárásként fogalmazódott meg
a megkülönböztető jelzések közúti használatára vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálata és szigorítása az állam
működésébe vetett közbizalom további megerősítése, valamint a nem kellően megalapozott, a közfaladatok ellátásához
közvetlenül nem köthető, illetve a visszaélésszerű alkalmazás megelőzése és visszaszorítása érdekében.
[2]
A hatályos szabályozás felülvizsgálatának szükségességét és időszerű voltát mindemellett a gyakorlati tapasztalatok is
alátámasztják: az utóbbi időben megnőtt a megkülönböztető jelzést használó gépjárművek száma, amivel egyidejűleg
jelentősen megnehezült a használat jogszerűségének a hatóság általi ellenőrzése. A megkülönböztető jelzések
jogosulatlan használata ugyanakkor megzavarja a közlekedés résztvevőit, súlyosabb esetben veszélyeztetve akár
a személy- és vagyonbiztonságot is. Ezért a társadalom részéről is indokolt elvárás az, hogy a jogszabályok kizárólag
az elengedhetetlenül szükséges esetekre korlátozzák a megkülönböztető jelzés használatának lehetőségét, továbbá
képesek legyenek megakadályozni a megkülönböztető jelzés jogosulatlan igénybevételét.
[3]
Mindezen célkitűzések megvalósítását, valamint a közlekedés biztonságának növelését és az állam működésébe vetett
közbizalom erősítését hatékonyabban szolgáló, következetesebb és átláthatóbb szabályozás kialakítását a meglévő
módosítása helyett egy új miniszteri rendelet megalkotása szolgálhatja a leginkább megfelelő módon.
[4]
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány
tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. §
E rendelet alkalmazásában
1.
figyelmeztető jelzést adó készülék: a gépjárműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú, villogó sárga
fényjelzést adó berendezés,
2.
közmű: a gazdálkodó szervezet által közszolgáltatás keretében üzemeltetett, valamely alapvető szükségletet
kielégítő villamosenergia-, földgáz-, távhő-, víz-, csatorna-, közlekedési vagy távközlési szolgáltatás,
illetve hálózat, amelynek zavara a társadalom szélesebb körét érinti, és a zavar elhárítása a közlekedésben
részt vevők akadályozásával járhat,
3.
közösségi közlekedési szolgáltatás: a menetrend szerinti helyi, elővárosi, regionális és országos, közforgalmú
személyszállítás,
4.
megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék: a gépjárműre szerelt rögzített vagy mozgatható
üzemmódú, villogó kék vagy kék-vörös fényjelzést adó berendezés és a váltakozó hangmagasságú
hangjelzést adó berendezés,
5.
mentés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 94. § (1) bekezdése, 94. § (4) bekezdés a) és b) pontja,
valamint 94. § (5) bekezdése szerinti mentés.
2. §
A gépjárműre megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készüléket, illetve figyelmeztető jelzést adó készüléket
– a 3. §-ban és a 8. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – az erre jogosító engedély birtokában lehet felszerelni,
felhelyezni (a továbbiakban együtt: felszerelés).
2. A megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék felszerelése
3. §
Nem kell engedély a megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék felszereléséhez, használatához és
a mozgatható üzemmódú megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék gépjárműben történő tárolásához
1.
az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Légimentő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, a Magyar
Honvédség és a rendvédelmi szervek mentést végző gépjárműveinek esetében,
2.
a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, az önkormányzati tűzoltóság, a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság
gépjárműveinek, valamint a beavatkozó és a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület – a jármű műszaki
adatlapja alapján – tűzoltóautónak minősülő gépjárműveinek esetében,
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
4765
3.
az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv
a)
jogszabályban meghatározott védett személyek szállítására, kísérésére, biztosítására, rendezvények
biztosítására rendszeresített gépjárműveinek esetében,
b)
közrendvédelmi, közlekedésrendészeti, határrendészeti szolgálati ágának közvetlen helyszíni
beavatkozásra rendszeresített, valamint az azonnali helyszíni rendőri intézkedést igénylő feladatok
végrehajtása céljából használt gépjárműveinek esetében,
c)
által a bűncselekmények helyszínén elsődleges intézkedések megtételére, valamint a tűzszerész
szolgálat feladatainak ellátására üzemben tartott gépjárműveinek esetében,
d)
terrorcselekmények megszakítását és a veszélyes elkövetők elfogását érintő műveleti tevékenység
végzésére rendszeresített gépjárműveinek esetében,
4.
az idegenrendészeti szerv közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített, valamint az azonnali helyszíni
rendőri intézkedést igénylő feladatok végrehajtása céljából használt gépjárműveinek esetében,
5.
a Magyar Honvédség rendészeti feladatokat ellátó gépjárműveire és a Magyar Honvédség speciális
tűzszerész, valamint honvédségi feladatot ellátó szervezeti egysége részére rendszeresített gépjárműveinek
esetében,
6.
a gyorsforgalmi út kezelője által az út biztonságos közlekedésre alkalmassá tétele érdekében rendszeresített
gépjárművek esetében,
7.
a büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottak szállítására kialakított gépjárműveinek és az ezek
felvezetésére, kísérésére rendszeresített gépjárműveinek esetében,
8.
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) rendészeti feladatai keretében végzett közvetlen
helyszíni beavatkozásra rendszeresített, valamint az azonnali helyszíni intézkedést igénylő rendészeti és
bűnüldözési feladatai ellátására használt gépjárműveinek esetében,
9.
a nemzetbiztonsági szolgálatok gépjárműveinek esetében,
10.
a Kormány által kijelölt, országos illetékességgel közúti közlekedési hatósági ellenőrzést végző közlekedési
hatóságnál a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy
nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás, valamint az útdíjköteles útszakaszok használatáért fizetendő,
a megtett úttal arányos útdíjra vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló tevékenységet végző
gépjárművek esetében,
11.
a bányamentő szolgálatok gépjárműveinek esetében,
12.
a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnöke hivatali gépjárműve
esetében,
13.
a katasztrófaveszély esetén, illetve katasztrófahelyzetben a KKB elnöke által kijelölt szervezetek azon
gépjárműveinek esetében, amelyeket a meghatározott feladat ellátására közvetlenül használnak,
14.
a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv műveleti és felderítési tevékenység
végzésére rendszeresített gépjárműveinek esetében,
15.
a MÁV Zrt. Országos Haváriaközpont, illetve a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben
meghatározott országos közlekedésszervező által megrendelt, valamint a személyszállítási közszolgáltatási
szerződés alapján személyszállítási szolgáltatást nyújtó közlekedési szolgáltató, valamint a vasúti
közlekedésről szóló törvény szerinti helyi, elővárosi vagy országos vasúti pályahálózat működtetője által
a közösségi közlekedési szolgáltatásban felmerülő haváriahelyzet, illetve baleset következményeinek
azonnali elhárítása, kezelése céljából használt gépjárművek esetében, valamint
16.
a védett személyeket szállító és azt kísérő, zárt csoportban közlekedő – a 3. pont a) alpontjának hatálya alá
nem tartozó – gépjárművek esetében.
4. §
(1) A megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék felszerelésére és használatára, valamint a mozgatható
üzemmódú megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék gépjárműben történő tárolására jogosító engedély
a)
a 3. § 1. pontjában meghatározottakon kívül sürgősségi vér- és szervtranszplantációs szállítást, mentést
végző szerv (a továbbiakban: egészségügyi szolgáltató) által ilyen célból üzemben tartott gépjárművekre,
b)
a közművek károsodása, a közművek vagy a közösségi közlekedési szolgáltatás ideiglenes kiesése,
a szolgáltatás szünetelése, megszűnése miatti veszélyhelyzet vagy a közszolgáltatásban felmerülő jelentős
zavar azonnali elhárítását végző, a 3. § 15. pontja alá nem tartozó szervek által ilyen célból üzemben tartott
gépjárművekre,
4766
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
c)
a 3. § 2. pontja szerinti gépjárművek kivételével a létesítményi tűzoltóság, valamint a beavatkozó és
a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület által az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni
javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, illetve a kármentés érdekében
üzemben tartott gépjárművekre,
d)
a Sándor-palota, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF), a honvédelemért felelős
miniszter által vezetett minisztérium, illetve a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
kiemelt államérdekből ellátandó feladat ellátására rendszeresített – a 3. § 10. pontjának hatálya alá nem
tartozó – gépjárműveire,
e)
a közlekedési balesetek szakmai vizsgálatát jogszabály alapján végző közlekedésbiztonsági szerv által ilyen
célból használt gépjárművekre,
f)
a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló
kormányrendeletben a közúti járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartásának ellenőrzésére kijelölt
közútkezelőnek a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontjában
és 33/C. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása céljából rendszeresített gépjárműveire,
g)
a megyei illetékességgel közúti közlekedési hatósági ellenőrzést végző közlekedési hatóság meghatározott
engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési
szolgáltatás, valamint az útdíjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, a megtett úttal arányos útdíjra
vonatkozó szabályok ellenőrzésére rendszeresített ellenőrzési feladatát végző, erre a célra speciálisan
kialakított gépjárművére, valamint
h)
a Legfőbb Ügyészségnek, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak
az előkészítő eljárás lefolytatásával, az általa folytatott nyomozás végrehajtásával, a titkos információgyűjtés
folytatásával, illetve a nemzetközi szerződések – különösen a jogsegély kérése és nyújtása – teljesítésével
összefüggésben rá háruló feladatok közvetlen ellátására rendelt gépjárműveire
adható.
(2) A megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék felszerelésére és használatára, valamint a mozgatható
üzemmódú megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék gépjárműben történő tárolására jogosító engedély
az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a beavatkozó és a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület által üzemben
tartott gépjárműre akkor adható meg, ha ezzel a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az erre vonatkozó szakmai
javaslatában egyetértett.
(3) A megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék felszerelésére és használatára, valamint a mozgatható
üzemmódú megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék gépjárműben történő tárolására jogosító engedély
a gépjármű műszaki érvényességéig adható.
(4) Rögzített üzemmódú megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék felszerelése
– a forgalomba helyezés előtt gyárilag rögzített üzemmódú megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülékkel
igazoltan felszerelt gépjárművek kivételével – abban az esetben engedélyezhető, ha a gépjárművel állandó jelleggel
és kizárólag az engedélyezés alapjául szolgáló tevékenységet látják el.
5. §
(1) A megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak olyan
gépjárműre szerelhető fel, amelynek üzemeltetőjét, továbbá – a 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti gépjármű
esetében – üzemeltetési célját a gépjárművön a haladása során is jól látható és olvasható méretű felirattal, illetve
jelzéssel (a továbbiakban együtt: felirat) megjelölik.
(2) Az üzemeltetés céljára és a feliratra vonatkozó adatokat a kérelemben fel kell tüntetni. Az engedély megadásától
számított tizenöt napon belül a megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék felszerelésével egyidejűleg
a feliratot is állandó jelleggel kell a gépjárművön elhelyezni. A 3. §-ban, illetve a 4. § (1) bekezdése szerinti
engedélyben meghatározottól eltérő tevékenységre utaló felirat a gépjárművön nem helyezhető el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket nem kell teljesíteni
a)
a hivatásos katasztrófavédelmi szerv 3. § 2. pontja szerinti gépjárművei,
b)
a 3. § 3., 5., 7., 9., 10. és 12–14. pontja, valamint a 4. § (1) bekezdés d) és h) pontja szerinti gépjárművek,
c)
a NAV bűnüldözési célból üzemeltetett gépjárművei
esetében.
(4) A 4. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a kérelemnek tartalmaznia kell a gépjármű feladatra való
alkalmasságának az üzembentartó általi igazolását.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
4767
3. A megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék használata
6. §
(1) A 4. § (1) bekezdése szerinti esetben a gépjárműre felszerelt megkülönböztető fény- és hangjelzést az engedélyben
foglalt feltételek megtartásával kell használni.
(2) A védett személyt szállító gépjárművön megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék abban az esetben
használható, ha
a)
ez a védett személy biztonsága érdekében szükséges, és a használatot a védett személy biztonságáért felelős
személy elrendeli, vagy
b)
a védett személyt szállító gépjármű a felvezető rendőrségi gépjárművet követve közlekedik.
(3) A megkülönböztető fény- és hangjelzést a 3. § 12. és 13. pontja szerinti gépjárművön a katasztrófaveszély elhárítása,
valamint a katasztrófahelyzet megszüntetése érdekében végzett feladat ellátása során lehet használni, a 3. §
13. pontja szerinti gépjármű esetében azzal, hogy a gépjármű vezetője a megkülönböztető fény- és hangjelzést adó
készülék használata során köteles a KKB elnöke által kiállított, a kijelölést tanúsító okmányt magánál tartani.
(4) A 3. § 6. pontja szerinti gépjárműre felszerelt megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készüléket a gyorsforgalmi
úton bekövetkezett közlekedési baleset vagy a gyorsforgalmi úton fennálló közvetlen balesetveszély elhárítása
miatt szükséges közútkezelői feladatok ellátása érdekében lehet használni.
(5) A 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti gépjárműre felszerelt megkülönböztető fény- és hangjelzést a közúti járműre
előírt tömeg- és mérethatárok betartásának ellenőrzése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
33/C. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása érdekében lehet használni.
(6) A megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék használatának kezdetét és végét
a)
az egészségügyi szolgáltató részéről a kiindulás helye szerint illetékes regionális mentőszervezet ügyeletére,
b)
a létesítményi tűzoltóság, illetve az önkéntes tűzoltó egyesület által üzemben tartott gépjármű
vonatkozásában a kiindulás helye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányítási
ügyeletére,
c)
a 3. § 15. pontja és a 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti gépjárművön megvalósuló használat esetén
a megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék használatára jogosult szervezet saját ügyeletére,
d)
a 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti gépjárművön megvalósuló használat esetén a közlekedési hatóság
ügyeletére vagy
e)
az a)–d) pont hatálya alá nem tartozó esetben – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a kiindulás helye szerint
illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság tevékenység-irányítási központjába
kell haladéktalanul bejelenteni.
(7) A megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készüléket használó gépjármű vezetője – a (9) bekezdésben foglalt
kivétellel – a használat kezdetét, az útvonalat és a használat célját előzetesen – ha a késedelem veszéllyel jár, akkor
annak megszűnését követően –, valamint a használat végét haladéktalanul köteles a menetlevélben vagy az annak
megfelelő más okmányban rögzíteni.
(8) A gépjárművet üzemben tartó, illetve használó szerv vezetője gondoskodik arról, hogy a (7) bekezdés szerinti
kötelezettség teljesítésének ellenőrzése legalább negyedévente megtörténjen.
(9) A (6)–(8) bekezdésben foglalt kötelezettséget a 3. § szerinti gépjárművek esetében nem kell teljesíteni.
(10) A (6) és (7) bekezdés szerinti kötelezettség zárt informatikai rendszeren belüli eszközökkel, automatizáltan,
elektronikus dokumentumok előállításával is teljesíthető.
7. §
(1) A gépjárművet a megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék használatának tartama alatt – a 3. §
13. és 16. pontja szerinti gépjárművek kivételével – csak az vezetheti, aki a jogszabályban előírt egészségügyi és
pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.
(2) A mozgatható üzemmódú megkülönböztető fényjelzést adó készüléket kizárólag a feladat végrehajtása céljából és
annak időtartamára lehet a gépjárműre felszerelni.
4. A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése és használata
8. §
(1) Nem kell engedély a figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez és használatához
1.
az út, úttartozék, vasúti pályahálózat és infrastruktúra elemei vagy közmű építésére, ellenőrzésére,
fenntartására, javítására, valamint tisztítására szolgáló gépjárműre,
2.
a települési hulladék – ideértve a szelektíven gyűjtött hulladék és a nem közművel összegyűjtött háztartási
szennyvizet is – szállítását végző gépjárműre,
4768
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
3.
a jogszabályban előírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű gépjárműre és
járműszerelvényre,
4.
a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági erőgépekre,
5.
a radioaktív anyagot hatósági engedély birtokában szállító gépjárműre, ha a figyelmeztető jelzést adó
készülék használatát az engedélyben előírták,
6.
a jogszabályban megengedett hosszúsági, magassági vagy szélességi méretet, illetve össztömeget
a rakománya miatt meghaladó gépjárműre, ha a figyelmeztető jelzést adó készülék használatát
az útvonalengedély előírja,
7.
a közlekedési hatóság jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatát végző gépjárművére,
8.
a jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó gépjárművet esetenként
kísérő gépjárműre,
9.
a mezőgazdasági vontatóból vagy lassú gépjárműből és mezőgazdasági vontatmányból álló
járműszerelvényre, ha az a jogszabályban előírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladja,
10.
a polgárőri szolgálat
a)
ellátására rendszeresített, a polgárőr szervezet üzemeltetésében, tulajdonában lévő gépjárműre,
valamint
b)
ellátása során használt gépjárműre,
11.
a polgári frekvenciagazdálkodó hatóság rádió-ellenőrzési, rádiófelderítési, rádiómegfigyelési, zavarvizsgálati
és mérőszolgálati tevékenység ellátására rendszeresített gépjárművére,
12.
az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv 3. § 3. pont b) alpontja szerinti gépjárművére,
amennyiben a megkülönböztető fény- és hangjelzés, valamint a figyelmeztető jelzés együttesen került
kialakításra,
13.
a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 29-i
1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott közösségi engedéllyel, nemzetközi
közúti árufuvarozást végző vállalkozás által üzemben tartott, N3 járműkategóriába tartozó tehergépkocsira és
vontatóra,
14.
a munkavédelmi hatóság és a munkaügyi hatóság jogszabályban meghatározott ellenőrzési és kivizsgálási
tevékenysége ellátására rendszeresített gépjárművére,
15.
a gyorsforgalmi út kezelőjének a 3. § 6. pontjában meghatározott gépjárművére, ha a megkülönböztető
jelzés és a figyelmeztető jelzés együttesen került kialakításra,
16.
a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet jogszerűen folytató személy vagy vállalkozás távfelügyeleti
tevékenységet végző gépjárművére,
17.
a KEF kormányzati logisztikai feladatokat ellátó gépjárművére,
18.
a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ szakértői tevékenységének ellátása során használt gépjárműre,
19.
az állati eredetű melléktermék összegyűjtése és szállítása során, kritikus szervezet által használt gépjárműre,
valamint
20.
a Magyar Honvédség üzemanyagtöltő-szállító és repülőtéri kiszolgáló gépjárművére.
(2) Az (1) bekezdés 5., 6., 8. pontja, 10. pont b) alpontja, 16. és 18. pontja szerinti esetben csak mozgatható üzemmódú
figyelmeztető jelzést adó készülék használható, amelyet kizárólag az adott feladat végrehajtásához szükséges
időtartamra lehet a gépjárműre felszerelni.
9. §
Figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére és használatára jogosító engedély – a gépjármű üzembentartója
részére –
a)
a radioaktív anyagot szállító vagy a jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet
meghaladó járművet rendszeresen kísérő gépjárműre,
b)
az elromlott jármű vontatását, a közúton elromlott jármű hibaelhárítását, valamint az elromlott vagy
balesetet szenvedett jármű elszállítását rendszeresen végző gépjárműre,
c)
a járművek hatósági elszállításához, valamint a kerékbilincs alkalmazása során rendszeresen használt
gépjárműre,
d)
a személy- és vagyonvédelmi tevékenység keretében vagy a pénzügyi szolgáltatást végző szervezet által
üzemeltetett, pénz- és értékszállítást rendszeresen végző gépjárműre, valamint
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
4769
e)
a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott biztonsági
okmányok szállítását szerződés alapján végző szervezet által üzemeltetett, a biztonsági okmányok szállítását
rendszeresen végző gépjárműre
adható, ha a gépjármű üzemeltetési célja azt indokolja.
10. §
(1) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére és használatára jogosító engedély három évre adható.
Ha a gépjármű műszaki érvényességi ideje ennél hosszabb, a jogosultság időtartamát azzal megegyezően kell
megállapítani.
(2) A figyelmeztető jelzést adó készülék a 8. §-ban és a 9. §-ban meghatározott feladatok végrehajtása közben, a 9. §
szerinti esetben az engedélyben foglalt feltételek megtartásával használható.
(3) A 8. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti esetben a figyelmeztető jelzést adó készülék azon a gépjárművön
használható, amelyet a polgárőr szervezet a figyelmeztető jelzést adó készülékhez rendszeresített indítási naplóban
meghatározott.
5. A megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék, valamint a figyelmeztető jelzést adó
készülékre vonatkozó közös szabályok
11. §
(1) A gépjármű üzembentartója köteles az arra okot adó körülmény felmerülésétől számított tizenöt napon belül
kezdeményezni a közlekedési igazgatási hatóságánál a 3. § szerinti esetben – a 3. § 13. és 16. pontja szerinti
gépjármű kivételével – a megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék, valamint a 8. § (1) bekezdése szerinti
esetben – a 8. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti gépjármű kivételével – a figyelmeztető jelzést adó készülék
a)
felszerelésére vonatkozó adat, továbbá
b)
leszerelésére vonatkozó adat
járműnyilvántartásba, valamint a gépjármű forgalmi engedélyébe történő bejegyzését.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatnak a járműnyilvántartásba és a forgalmi engedélybe történő bejegyzéséig
a megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék, illetve a figyelmeztető jelzést adó készülék nem használható.
12. §
(1) A gépjármű üzembentartója köteles az arra okot adó körülmény felmerülésétől számított tizenöt napon belül
kezdeményezni a közlekedési igazgatási hatóságnál a 4. § (1) bekezdése, valamint a 9. § szerinti engedély
a)
kiadása esetén
aa)
az engedély kiadásának tényére vonatkozó adat,
ab)
az engedélyt kiadó hatóság megnevezésére vonatkozó adat, valamint
ac)
a határozat számára vonatkozó adat, továbbá
b)
visszavonása esetén
ba)
az engedély visszavonásának tényére vonatkozó adat,
bb)
az engedély időbeli hatálya megszűnésének időpontjára vonatkozó adat,
bc)
az engedélyt visszavonó hatóság megnevezésére vonatkozó adat, valamint
bd)
a határozat számára vonatkozó adat
járműnyilvántartásba, valamint a gépjármű forgalmi engedélyébe történő bejegyzését.
(2) Az (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja szerinti adatoknak a járműnyilvántartásba és a forgalmi engedélybe történő
bejegyzéséig a megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék, illetve a figyelmeztető jelzést adó készülék nem
használható.
13. §
(1) Az engedély kérelemre, alkalmanként
a)
a 4. § (1) bekezdése szerinti engedély esetében a 4. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig
– a gépjármű műszaki érvényességének meghosszabbítása esetén a meghosszabbított műszaki érvényesség
fennálltáig –,
b)
a 9. § szerinti engedély esetében a 10. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig
hatályban tartható, ha az engedély kiadásának feltételei – azok ismételt vizsgálata alapján – biztosítottak.
(2) Ugyanazon gépjárműre vonatkozóan – a 3. § 3. pont b) alpontja, a 3. § 5. és 6. pontja, valamint a 4. § (1) bekezdés
c) pontja szerinti gépjárművek kivételével – a 4. § (1) bekezdése és a 9. § szerinti engedély egyidejűleg nem
adható ki.
4770
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
(3) A 4. § (1) bekezdése, illetve a 9. § szerinti engedéllyel rendelkező gépjármű üzembentartója a szervezet
megnevezésének, valamint a gépjármű hatósági jelzésének megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni
az engedélyt kiadó hatóságnál.
(4) A (3) bekezdés szerinti adatváltozás a 4. § (1) bekezdése, illetve a 9. § szerinti engedély hatályosságát nem érinti.
6. Záró rendelkezések
14. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
15. §
(1) E rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A gépjármű üzembentartója az e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles kezdeményezni
a közlekedési igazgatási hatóságnál a megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék, illetve a figyelmeztető
jelzést adó készülék felszerelésére való jogosultság fennállására vonatkozó adatnak a járműnyilvántartásból
és a forgalmi engedélyből való törlését abban az esetben, ha a jogosultság e rendelet szerinti feltételei nem
biztosítottak.
(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott, a megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülék
felszerelésére és használatára jogosító engedélyt, illetve a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére és
használatára jogosító engedélyt a hatóság az e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül felülvizsgálja,
és intézkedik az engedély visszavonására abban az esetben, ha a kiadásának az e rendelet szerinti feltételei – azok
ismételt vizsgálata alapján – nem biztosítottak.
(4) A 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti azon gépjárműveken, amelyek esetében a megkülönböztető jelzést adó
készülék felszerelése és használata a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és
használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet alapján megengedett volt, a megkülönböztető
jelzést adó készülék az erre jogosító engedély hiányában is felszerelhető és használható, továbbá
a megkülönböztető jelzést adó készülék a gépjárműben engedély nélkül tárolható a 4. § (1) bekezdése szerinti
engedély iránti kérelem tárgyában született hatósági döntés véglegessé válásáig, feltéve, hogy az engedély iránti
kérelem az e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül benyújtásra került.
16. §
Hatályát veszti a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának
szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet.
Pósfai Gábor s. k.,
belügyminiszter
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
4771
VII. Az Alkotmánybíróság döntései
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének 1002/2026. (IX. 29.) AB Tü. határozata
az Alkotmánybíróság öttagú állandó tanácsainak számáról, összetételéről és a tanácsvezetők személyéről
Az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 49. § (1) és (7) bekezdésében
meghatározott jogkörében eljárva – az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozat 6. §
(1) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – az Alkotmánybíróság öttagú állandó tanácsainak számáról, összetételéről és
a tanácsvezetők személyéről a következő határozatot hozza:
1. Az Alkotmánybíróságon három öttagú állandó tanács működik.
2. Az öttagú állandó tanácsok tanácsvezetői és tagjai:
Az 1. öttagú tanács tagjai:
Dr. Schanda Balázs tanácsvezető alkotmánybíró,
Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró,
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó alkotmánybíró,
Dr. Sonnevend Pál alkotmánybíró,
Dr. Varga Réka alkotmánybíró.
A 2. öttagú tanács tagjai:
Dr. Szabó Marcel tanácsvezető alkotmánybíró,
Dr. Nemessányiné dr. Chronowski Nóra alkotmánybíró,
Dr. Horváth Attila alkotmánybíró,
Dr. Ligeti Miklós Zoltán alkotmánybíró,
Dr. Patyi András alkotmánybíró.
A 3. öttagú tanács tagjai:
Dr. Márki Zoltán tanácsvezető alkotmánybíró,
Dr. Handó Tünde alkotmánybíró,
Dr. Kovács András György alkotmánybíró,
Dr. Kozma Ákos alkotmánybíró,
Dr. Szomora Zsolt Tamás alkotmánybíró.
3. A tanácsvezetők megbízatása 2027. szeptember 30-ig tart.
4. E határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Alkotmánybíróság
öttagú állandó tanácsainak számáról, összetételéről és a tanácsvezetők személyéről szóló 1003/2023. (IX. 19.)
AB Tü. határozat, valamint az ennek módosításáról szóló – jelenleg hatályos – 2005/2026. (IX. 9.) AB Tü. határozat és
1001/2024. (IV. 17.) AB Tü. határozat.
5. Az Alkotmánybíróság e határozatát a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 26. § (2) bekezdése alapján
a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
Budapest, 2026. szeptember 29.
4772
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
Dr. Czine Ágnes s. k.,
az Alkotmánybíróság elnökhelyettese
Dr. Horváth Attila s. k.,
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kozma Ákos s. k.,
Dr. Ligeti Miklós Zoltán s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Márki Zoltán s. k.,
Dr. Nemessányiné dr. Chronowski Nóra Edit s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Patyi András s. k.,
Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
Dr. Szomora Zsolt Tamás s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: XVIII/2465/2026.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének 1003/2026. (IX. 29.) AB Tü. határozata
az Alkotmánybíróság háromtagú állandó tanácsának összetételéről és a tanácsvezető személyéről szóló
1003/2024. (VI. 20.) AB Tü. határozat módosításáról
Az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 49. § (1) és (7) bekezdésében
meghatározott jogkörében eljárva – az Alkotmánybíróság Ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozat 5. § (2)–(3a) és
(4) bekezdésében foglaltak alapján – az Alkotmánybíróság háromtagú állandó tanácsának összetételéről és a tanácsvezető
személyéről szóló 1003/2024. (VI. 20.) AB Tü. határozat módosításáról a következő határozatot hozza:
1. A háromtagú állandó tanács tagjai és tanácsvezetője:
Dr. Patyi András tanácsvezető alkotmánybíró,
Dr. Márki Zoltán alkotmánybíró,
Dr. Sonnevend Pál alkotmánybíró.
2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. Az Alkotmánybíróság e határozatát a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 26. § (2) bekezdése alapán
a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
Budapest, 2026. szeptember 29.
Dr. Czine Ágnes s. k.,
az Alkotmánybíróság elnökhelyettese
Dr. Horváth Attila s. k.,
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kozma Ákos s. k.,
Dr. Ligeti Miklós Zoltán s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
4773
Dr. Márki Zoltán s. k.,
Dr. Nemessányiné dr. Chronowski Nóra Edit s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Patyi András s. k.,
Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
Dr. Szomora Zsolt Tamás s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: XVIII/2466/2026.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének 1004/2026. (IX. 29.) AB Tü. határozata
az egyesbírók személyéről
Az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozat 11. §-a alapján
az egyesbírók személyéről az alábbi határozatot hozza:
1. Az egyesbírói feladatokat 2026. október 1-től 2027. szeptember 30-ig dr. Handó Tünde alkotmánybíró,
dr. Horváth Attila alkotmánybíró, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó alkotmánybíró, dr. Kozma Ákos alkotmánybíró,
dr. Sonnevend Pál alkotmánybíró látja el.
2. E határozat 2026. október 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az egyesbírók személyéről szóló
1006/2025. (IX. 30.) AB Tü. határozat.
3. Az Alkotmánybíróság e határozatát a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 26. § (2) bekezdése alapján
a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
Budapest, 2026. szeptember 29.
Dr. Czine Ágnes s. k.,
az Alkotmánybíróság elnökhelyettese
Dr. Horváth Attila s. k.,
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kozma Ákos s. k.,
Dr. Ligeti Miklós Zoltán s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Márki Zoltán s. k.,
Dr. Nemessányiné dr. Chronowski Nóra Edit s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Patyi András s. k.,
Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
Dr. Szomora Zsolt Tamás s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: XVIII/2468/2026.
4774
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 141. szám
A Magyar Közlönyt a Miniszterelnökség szerkeszti.
A szerkesztésért felelős: dr. Ducsay Zsuzsanna Ágnes.
A szerkesztőség címe: 1054 Budapest, Alkotmány utca 5.
A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.
IX. Határozatok Tára
A Kormány 1318/2026. (IX. 29.) Korm. határozata
az RRF-6.2.1-2021 „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek
elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című felhíváshoz kapcsolódó projektek
megvalósításáról
A Kormány
1. egyetért azzal, hogy az RRF-6.2.1-2021 „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek
elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című felhívás keretében megvalósuló fejlesztések fizikai
befejezési határideje 2026. október 31-ig kerüljön meghosszabbításra;
2. egyetért azzal, hogy az 1. pont szerinti felhívás keretében megvalósuló komplex projektek csökkentett
műszaki tartalommal is lezárhatók legyenek, ha a felhívásban meghatározott fejlesztési elemek közül legalább
kettő megvalósult;
3. felhívja a vidékfejlesztésért felelős minisztert, hogy gondoskodjon az 1. pont szerinti felhívás módosításáról,
valamint a projektek 2. pont szerinti csökkentett műszaki tartalommal történő lezárásához szükséges intézkedések
megtételéről.
Felelős:
vidék- és településfejlesztési miniszter
Határidő:
2026. szeptember 30.
Magyar Péter s. k.,
miniszterelnök