● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 159. szám M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. október 27., kedd Tartalomjegyzék 298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet A Wekerle Plusz lakásszerzési kölcsönről 5420 299/2026. (X. 27.) Korm. rendelet A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról 5442 300/2026. (X. 27.) Korm. rendelet A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosításáról 5442 301/2026. (X. 27.) Korm. rendelet A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról 5443 302/2026. (X. 27.) Korm. rendelet Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról 5443 303/2026. (X. 27.) Korm. rendelet A járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról 5444 304/2026. (X. 27.) Korm. rendelet A várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 5445 305/2026. (X. 27.) Korm. rendelet Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 5445 306/2026. (X. 27.) Korm. rendelet Az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában kiszabott egészségügyi bírság megfizetésének részletes szabályairól szóló 79/2010. (III. 25.) Korm. rendelet módosításáról 5446 307/2026. (X. 27.) Korm. rendelet A külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet módosításáról 5446 308/2026. (X. 27.) Korm. rendelet Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 5447 309/2026. (X. 27.) Korm. rendelet Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról 5447 310/2026. (X. 27.) Korm. rendelet A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról 5448 311/2026. (X. 27.) Korm. rendelet Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról 5449   5418 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 312/2026. (X. 27.) Korm. rendelet Az Országos Kórházi Főigazgatóság feladatairól szóló 516/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet módosításáról 5449 313/2026. (X. 27.) Korm. rendelet Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításáról 5450 314/2026. (X. 27.) Korm. rendelet Az egészségügyi intézmények irányításának egyes szabályairól szóló 285/2023. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról 5450 315/2026. (X. 27.) Korm. rendelet Az orvosokkal, fogorvosokkal, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozókkal szembeni etikai eljárás szabályairól szóló 318/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 5451 316/2026. (X. 27.) Korm. rendelet A természetes gyógytényezőkről szóló 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról 5452 317/2026. (X. 27.) Korm. rendelet Az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 474/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról 5453 318/2026. (X. 27.) Korm. rendelet A Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet módosításáról 5455 319/2026. (X. 27.) Korm. rendelet A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló 591/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 5456 320/2026. (X. 27.) Korm. rendelet A diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartás támogatásáról szóló 480/2023. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról 5459 321/2026. (X. 27.) Korm. rendelet A Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézetről és azzal összefüggő egyes sporttárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 428/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 5460 322/2026. (X. 27.) Korm. rendelet A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet módosításáról 5461 11/2026. (X. 27.) AB határozat A Kúria Pfv.IV.20.865/2025/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről 5464 12/2026. (X. 27.) AB határozat A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 26/A. §-a alaptörvény-ellenessé nyilvánításáról és megsemmisítéséről, valamint alkalmazásának kizárásáról 5485 271/2026. (X. 27.) KE határozat Bírák felmentéséről 5493 272/2026. (X. 27.) KE határozat Bírák kinevezéséről 5494 273/2026. (X. 27.) KE határozat Bíró kinevezéséről és bírói kinevezés ismételt meghosszabbításáról 5494 274/2026. (X. 27.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet külképviselet-vezetői megbízásáról 5495 1346/2026. (X. 27.) Korm. határozat Az Európai Bizottság Technikai Támogatási Eszköze 2027. évi pályázati körében benyújtani javasolt pályázatokról 5495 1347/2026. (X. 27.) Korm. határozat Egyes közúti infrastruktúra-fejlesztések előkészítéséhez szükséges intézkedésekről 5496 1348/2026. (X. 27.) Korm. határozat Egyes honvédelmi tárgyú beszerzési eljárások eredményeként kötendő szerződésekkel kapcsolatos éven túli kötelezettségvállalások előzetes jóváhagyásáról 5497 1349/2026. (X. 27.) Korm. határozat Egy honvédelmi tárgyú beszerzéshez szükséges forrás biztosításáról és a beszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződéssel kapcsolatos éven túli kötelezettségvállalás előzetes jóváhagyásáról 5497 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5419 1350/2026. (X. 27.) Korm. határozat Az Iparművészeti Múzeum nagyrekonstrukciójáról és múzeumszakmai fejlesztéséről 5498 1351/2026. (X. 27.) Korm. határozat A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gödöllői elhelyezése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1315/2025. (VIII. 18.) Korm. határozat visszavonásáról 5501 1352/2026. (X. 27.) Korm. határozat A Szegedi Szerb Oktatási Központ beruházásának Közlekedési és Beruházási Minisztérium általi átvételéről 5501 5420 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 298/2026. (X. 27.) Korm. rendelete a Wekerle Plusz lakásszerzési kölcsönről [1] Magyarországon segítséget nyújtunk a fiataloknak az első saját lakástulajdonuk megszerzéséhez. [2] A Wekerle Plusz Program keretében lakás építéséhez vagy vásárlásához tartósan alacsony, fix kamatozású lakáshitel vehető igénybe, legfeljebb 50 millió forint kölcsönösszeg erejéig, maximum 25 év futamidőre. [3] A  Kormány az Alaptörvény 15.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § [A rendelet hatálya] (1) E rendelet célja a fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása. (2) Az  e rendeletben meghatározott feltételekkel Magyarország területén lévő lakás, egylakásos lakóépület, tanya vagy birtokközpont (a  továbbiakban együtt: lakás) építéséhez vagy vásárlásához – államilag támogatott kölcsön keretében – lakáscélú állami támogatás vehető igénybe. (3) Az állam a kölcsön kamatainak megfizetéséhez – lakáscélú állami támogatásként – kamattámogatást nyújt. (4) A  kamattámogatást és az  53.  § (1)  bekezdése szerinti hitelintézeti költségtérítést a  központi költségvetés „Lakástámogatások” előirányzatából kell finanszírozni. 2. § [Értelmező rendelkezések] (1) E rendelet alkalmazásában   1. bekerülési költség: a következő kiadásoknak építési költségvetésben szereplő, a telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó hányada a) a lakás aa) épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei, ab) rendeltetésszerű használhatóságát biztosító helyiségeinek, tárolóhelyiségeknek –  ideértve a  különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a  lomkamrát  –, melléképítményeknek – ideértve a  hulladéktartály-tárolót, a  közműpótló építményeket és berendezéseket, a  közmű-becsatlakozás építményeit –, egyéb építményeknek –  ideértve a  lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az  építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot –, valamint a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei, ac) közműbekötéseinek költségvetés szerinti építési költségei, ad) építésével kapcsolatos lebonyolítási költségek, köztük a  műszaki tervezés, a  hatósági engedélyezés – ideértve a  használatbavétel tudomásulvételét, illetve az  egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségei, ae) építéséhez kapcsolódóan a  jogszabály alapján fizetendő útépítési és közművesítési hozzájárulás, af) építéséhez kapcsolódóan a  távhőszolgáltatás bekapcsolási díja, az  elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulásai és ag) építéséhez kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások; b) a lakás építéséhez kapcsolódóan ba) szükséges földmunka elvégzésének költségei, bb) felmerült építménybontási költségek és M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5421 bc) a  Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a  továbbiakban: Lechner Tudásközpont) honlapján nyilvánosan elérhető Nemzeti Mintaterv Katalógusból kiválasztott, felhasználói szerződésben rögzített mintatervnek az  érintett építési helyszínre történő adaptálásával összefüggő tervezési díj (a  továbbiakban: adaptációs költség);   2. egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül a) olyan szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a  telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített, egy lakást magában foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy b) olyan ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a  kölcsönnel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik;   3. életvitelszerű bentlakás: a  kölcsönnel érintett lakásnak a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló  törvény szerinti bejelentett lakóhelyként – hontalan esetén a  harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló  törvény szerinti szálláshelyként – történő életvitelszerű használata;   4. fiatal: a  kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában a  18. életévét betöltött cselekvőképes, természetes személy legkésőbb a 45. életéve betöltésének napjáig;   5. használatbavételi engedély: a  használatbavételi engedély, a  használatbavétel tudomásulvételéről az  építésügyi hatóság által kiállított dokumentum vagy a  felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány;   6. használt lakás: olyan lakás, amely e rendelet szerint nem minősül új lakásnak;   7. hasznos alapterület: a  lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek – a  magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 16. § 56. pontja szerint számított – hasznos alapterületének összege: a) előszoba, közlekedő, b) nappali, c) hálószoba, d) étkező, e) konyha, étkezőkonyha, f) fürdőszoba, g) WC, h) kamra, tároló, i) gardrób, j) mosókonyha, k) kazánhelyiség és l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget, valamint az erkély, a loggia, illetve a terasz alapterületének 50 százaléka;   8. hitelintézet: a) a magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint b) a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013.  évi CCXXXVII.  törvényben (a  továbbiakban: Hpt.) foglaltaknak megfelelően a  hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás;   9. lakás: a  lakhatás feltételeinek megfelelő, az  ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel, b) közműves villamosenergia-szolgáltatással, c) egyedi fűtési móddal, d) közműves szennyvízelvezetéssel, vagy ha nincs a  településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, akkor a  szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi, zárt szennyvíztárolóban történik, és 5422 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám e) közműves ivóvíz-szolgáltatással, vagy ha a  településen (településrészen) nincs közműves ivóvíz-szolgáltatás, akkor a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van, és a hasznos alapterületbe beszámított helyiségei a lakáson belül közvetlenül megközelíthetők; 10. lejárt tőketartozás: a  kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás, amelynek törlesztési késedelme a 30 napot meghaladja; 11. szülő: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személy; 12. támogatott személy: akivel a  hitelintézet az  e rendelet szerinti kamattámogatott kölcsön igénybevételére szerződést köt, és a kölcsön hitelcéljaként tulajdont szerez; 13. új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével az alapozási munkáktól kezdődően – kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható – újonnan épített lakás, amelynek az elkészülte használatbavételi engedéllyel igazolható, ideértve a tanyán vagy birtokközpontban található lakóépületet is; 14. ügyleti kamat: a kölcsön szerződésszerű törlesztése során a hitelező által érvényesített, a kölcsönösszeg éves százalékos mértékében meghatározott ellenszolgáltatás. (2) Az  e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.  évi V.  törvényben (a továbbiakban: Ptk.), a Hpt.-ben, a Méptv.-ben, valamint a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni. 3. § [Hatóság kijelölése] (1) A kölcsönnel érintett eljárásokban a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében a lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye és a  főváros területén fekvő lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jár el. (2) Az  e rendelet alapján a  kormányhivatal hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben a felügyeleti szervre ruházott, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, továbbá a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. (3) A kormányhivatal e rendeletben szabályozott hatósági eljárásai során a) az ügyfelet hiánypótlásra két alkalommal is felhívhatja, b) az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti, c) az ügyintézési határidő 30 nap. (4) Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot – ha törvény másként nem rendelkezik – a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) képviseli. (5) A miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai, koordinációs értekezleteket szervez a kormányhivatal lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére. (6) A  kormányhivatal a  hitelintézetnek az  igénylők hitelképességével kapcsolatos döntését nem bírálhatja felül, a  hitelképességgel kapcsolatban megállapításokat nem tehet, és egyéb módon sem korlátozhatja a  hitelintézet hitelezési tevékenységét. II. FEJEZET A KÖLCSÖN IGÉNYBEVÉTELÉNEK JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEI 1. Az igénylőre vonatkozó személyi feltételek 4. § [A kölcsönre jogosult személyek] (1) A kölcsönt igényelheti a fiatal a) magyar állampolgár és az  a  fiatal személy, akit a  magyar állampolgárságról szóló  törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni, b) szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a  szabad mozgás és a  három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5423 c) harmadik országbeli állampolgár, ha a  harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló  törvényben foglaltak szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik, vagy d) hontalan, ha a  harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el. (2) A kölcsönt ugyanazon igénylő egy alkalommal veheti igénybe, ideértve azt az esetet is, ha a már korábban igénybe vett kölcsönt visszafizette. (3) Ha a  kölcsönt házastársak vagy élettársak igénylik, a  kölcsönkérelmet – a  (4)  bekezdés b)  pontjában foglaltakra figyelemmel – kizárólag közösen, együttes igénylőként nyújthatják be. (4) Együttes igénylés esetén a) az 1–4. alcímben foglaltakat mindkét igénylőnek teljesíteni kell, b) az egyik igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárulhat a kérelem másik igénylő által történő benyújtásához, illetve c) mindkét igénylő szülője, illetve testvére bevonható a kölcsönbe adóstársként. (5) A kölcsönügyletbe adóstársként kizárólag az igénylő szülője, valamint testvére vonható be, azzal, hogy az igénylő szülője, valamint testvére ebben az esetben nem szerezhet tulajdont a lakásban. (6) Mentesül az  igénylő szülője, valamint testvére a  meglévő vagy korábbi lakástulajdonra vonatkozó, 11.  § (1)–(3)  bekezdésében meghatározott feltételek teljesítése alól, amennyiben a  kölcsönbe adóstársként kerül bevonásra. 5. § [Társasházi építményi jog jogosultja] (1) Új lakás vásárlásához a  kölcsönt az  ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett társasházi építményi jog jogosultjának minősülő, 4. § (1) bekezdése szerinti személy is igényelheti. (2) Az  igénylő bejegyzett társasházi építményi jogának fennállását a  hitelintézet tulajdonilap-másolat lekérésével ellenőrzi. 6. § [Büntetlen előélet] (1) A kölcsön igénybevételének feltétele az igénylő büntetlen előélete. (2) Az igénylő a kérelem benyújtásakor a büntetlen előéletet a) 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal vagy b) a büntetlen előéletéről szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja. 7. § [Köztartozás-mentesség] (1) A  kölcsön igénybevételének feltétele, hogy az  igénylőknek nincs az  állami adóhatóságnál nyilvántartott, az  adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017.  (XII. 28.) Korm.  rendelet 22.  § (1)  bekezdése szerinti összeget meghaladó köztartozása. (2) Az igénylő a kérelem benyújtásakor a köztartozás-mentességéről vagy a fennálló köztartozása (1) bekezdés szerinti mértéket meg nem haladó összege tényéről – ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik. (3) Ha a hitelintézet megállapítja, hogy az igénylőnek a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatában foglaltaktól eltérően van a kérelem benyújtása és elbírálása napján is fennálló, az (1) bekezdés szerinti mértéket meghaladó köztartozása, akkor a kérelem 42. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlása keretében 14 napos határidő tűzésével felhívja az igénylőt arra, hogy köztartozását a felhívás kézhezvételétől számított 14 napon belül fizesse meg. (4) A  (3)  bekezdés szerinti esetben az  igénylő a  köztartozás megfizetésének igazolását követően válhat a  kölcsönre jogosulttá. (5) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben a hiánypótlásra biztosított időszak eredménytelenül telik el, akkor a hitelintézet a kérelmet elutasítja. 8. § [A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartott tartozás] (1) A  kölcsön igénybevételének feltétele, hogy az  igénylőknek nincs a  központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartott tartozása a központi hitelinformációs rendszerben, vagy azt már legalább 1 éve teljesítette. 5424 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám (2) Az  igénylő a  kölcsön igénylésekor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan hozzájárul ahhoz, hogy a hitelintézet a központi hitelinformációs rendszerben szereplő adatait lekérdezze. 9. § [Egyéb kamattámogatott kölcsön] (1) Az igénylő a kölcsönre akkor jogosult, ha a kölcsönkérelem benyújtásakor más lakáscélú állami támogatásból eredő kamattámogatott kölcsönjogviszonnyal nem rendelkezik, vagy korábbi kamattámogatott kölcsönjogviszonya megszűnt. (2) Az  igénylő a  kölcsönkérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a  kölcsönkérelem benyújtásával egyidejűleg, valamint a  kamattámogatás fennállása alatt más lakáscélú állami támogatásból eredő kamattámogatott kölcsönt nem igényel. (3) A hitelintézet az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesülését a Kincstár által üzemeltetett lakástámogatási szakmai informatikai rendszerben lévő adatok alapján vizsgálja. 10. § [Korábbi visszafizetésre kötelezés] (1) Nem veheti igénybe a  kölcsönt az, akit a  kölcsön igénylését megelőző 3 évben az  egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy kamattámogatás vonatkozásában a) a járási hivatal, a kormányhivatal vagy az állami adóhatóság végleges döntésével vagy b) a bíróság jogerős határozatával visszafizetésére kötelezett. (2) Az  igénylő a  kölcsön igénylésekor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy nem kötelezték az (1) bekezdés szerint visszafizetésre. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a) a  visszafizetésre kötelezésre a  lakáscélú állami támogatás vagy kamattámogatott lakáscélú kölcsön igénybevétele érdekében teljesítendő gyermekvállalási kötelezettség részleges vagy teljes elmaradása miatt került sor, és b) a támogatott személynek az a) pontban foglaltak igazolásával benyújtott – megváltozott munkaképességű személlyé válás, a  gyermek meghatározott típusú betegsége vagy fogyatékossága, meghatározott  számú emberi reprodukciós eljárásban való eredménytelen részvétel vagy ilyen eljárásban való részvételt kizáró vagy arra alkalmatlanná tévő egészségügyi ok felmerülése vagy a  gyermekvállalás orvosilag igazolt ellenjavalltsága indokára alapított – méltányossági kérelmének a kormányhivatal helyt adott. (4) A  (3)  bekezdésben foglalt tény fennállását az  igénylő a  kormányhivatal méltányossági határozatának – kölcsönkérelemmel együtt történő – benyújtásával igazolja. 11. § [Meglévő vagy korábbi lakástulajdon] (1) A  kölcsön abban az  esetben igényelhető, ha az  igénylő a  kölcsön iránti kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezik és a  kérelem benyújtását megelőzően sem rendelkezett lakásban 50 százalékot elérő tulajdoni hányaddal. Együttes igénylés esetén az  igénylők ugyanazon lakásban fennálló vagy fennállt tulajdoni hányadait össze kell számítani, és az így kapott együttes tulajdoni hányad nem érheti el az 50 százalékot. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – így tulajdoni hányadtól és lakások számától függetlenül – a kölcsön akkor is igényelhető, ha az igénylő a kölcsön iránti kérelem benyújtásának időpontjában és a benyújtását megelőzően legfeljebb olyan lakással rendelkezik vagy rendelkezett, a) amelynek értéke nem haladja, illetve haladta meg a 30 millió forintot, b) amelyet lebontott vagy lebontatott, vagy amelynek a lebontását az építésügyi hatóság elrendelte, vagy c) amely jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal terhelten került a  tulajdonába, és az  érintett lakásban a kölcsön iránti kérelem benyújtásakor is ugyanazon haszonélvező lakik, vagy elidegenített lakás esetében az elidegenítéskor ugyanazon haszonélvező lakott. (3) A (2) bekezdés a) pontja alkalmazása során a) a  lakás értékeként az  értékbecslő által megállapított aktuális piaci értéket vagy – már visszterhesen elidegenített lakás esetén – az adásvételi szerződésben szereplő vételárat vagy annak a teljes lakástulajdonra vetítéssel arányosan növelt összegét kell figyelembe venni, b) együttes igénylés esetén az  igénylők ugyanazon lakásban fennálló vagy fennállt tulajdoni hányadának együttes értéke nem haladhatja, illetve haladhatta meg a 30 millió forintot, továbbá M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5425 c) az  igénylő a  kölcsön igénylésekor az  a) és a  b)  pontban foglaltakat 90  napnál nem régebbi ingatlan- értékbecslési szakvéleménnyel vagy adásvételi szerződéssel igazolja. (4) Az igénylő a kölcsön igénylésekor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan a) nyilatkozik az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról, b) hozzájárul ahhoz, hogy az a) pont szerinti nyilatkozatában foglaltakat a hitelintézet saját költségén ellenőrizze. (5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az igénylő a kölcsön igénylésekor a bontás tényét az építésügyi hatóság által kiállított, a lakás elbontásáról szóló hatósági bizonyítvánnyal igazolja. 12. § [Összeférhetetlenségi szabályok] (1) A kölcsön igénybevételének feltétele, hogy a) az eladó vagy az építési tevékenységet végző az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy b) ha az eladó vagy az építési munkálatokat végző gazdálkodó szervezet, ba) abban az igénylő nem rendelkezik tagsággal vagy részesedéssel, és bb) a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. (2) Az  igénylő a  kölcsön igénylésekor az  (1)  bekezdésben foglaltakat teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja. 2. A kölcsönnel érintett lakásra vonatkozó feltételek 13. § [Tulajdonszerzés] (1) A kölcsön az 1. § (2) bekezdésében meghatározott lakás tulajdonjogának megszerzésére vehető igénybe. Együttes igénylés esetén mindkét igénylőnek tulajdont kell szereznie a lakásban. (2) A kölcsön hitelcélja nem lehet a) olyan lakásban való tulajdonszerzés, amelyet haszonélvezet terhel, b) lakás résztulajdonának megszerzése. (3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül résztulajdon megszerzésének, ha a) az  igénylő a  több önálló lakásból álló, osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén a  hitelcél szerinti lakást jelentő ingatlanban való tulajdonszerzéssel az ingatlanrész kizárólagos használatára jogosulttá válik, vagy b) az  igénylő egy lakásban öröklés útján már tulajdoni hányaddal rendelkezik, és a  kölcsön felhasználásával annak fennmaradó tulajdoni hányadát is megszerzi, amelynek eredményeként a  lakás kizárólagos tulajdonosává válik. (4) A (3) bekezdés b) pontja a) vonatkozásában a 12. § nem alkalmazandó, b) házastársak együttes igénylése esetén is alkalmazandó, abban az esetben is, ha a házastársak az adásvétel vagy építés eredményeként válnak együtt kizárólagos tulajdonosaivá a lakásnak. (5) Több önálló lakásból álló, osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén az igénylő a kölcsön igénylésekor a (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat a) a közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megállapodás, b) a tulajdonostársak Ptk. 5:78. § (1) bekezdése szerint meghozott – a határozat elfogadását támogató egyes tulajdonostársak neve mellett a tulajdoni hányaduk arányát és az aláírásukat is tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – határozata, továbbá ha e határozat meghozatalát követően történt az igénylő tulajdoni hányadának megszerzése, akkor a  határozat mellett a  tulajdonjog átruházásáról szóló, ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyzésre benyújtott okirat másolata is, vagy c) bírósági ítélet benyújtásával igazolja. (6) A hitelintézet tulajdonilap-másolat lekérésével ellenőrzi a) lakás építése esetén a telekre nézve a tulajdonjog fennállását, b) lakás vásárlása esetén a tulajdonjog megszerzésére irányuló szándékot. 14. § [Maximális vételár és bekerülési költség] (1) A kölcsön a) lakás építése esetén a  kölcsönkérelem benyújtásakor a  hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségek vagy 5426 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám b) lakás vásárlása esetén a vételár megfizetéséhez igényelhető. (2) A kölcsön felhasználásával megvásárolni vagy építeni kívánt lakás vételára vagy bekerülési költsége, ha a) az  ingatlan-nyilvántartásban lakás fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott, akkor legfeljebb bruttó 100 millió forint, b) egylakásos lakóépület, tanya vagy birtokközpont, akkor legfeljebb bruttó 150 millió forint lehet. (3) Lakás építése esetén a  kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy az  igénylők által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja. (4) Lakás vásárlásánál annak vételára legfeljebb 20 százalékkal térhet el a  hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől. (5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a) a  kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakás tulajdonjogát az  igénylő helyi önkormányzati bérlakás bérlőjeként szerzi meg, és b) az  adásvételi szerződés szerinti vételárat a  helyi önkormányzat a  lakások és helyiségek bérletére, valamint az  elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló  törvényben, illetve a  saját rendeletében meghatározott engedménnyel állapította meg. 15. § [Maximális négyzetméterárak és azok indexálása] (1) A lakás vételára vagy az építeni kívánt lakás bekerülési költsége alapján a hasznos alapterület egy négyzetméterére számított ár (a továbbiakban: négyzetméterár) – a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – nem haladhatja meg a bruttó 1,5 millió forintot. (2) Az (1) bekezdés szerinti négyzetméterár a) első alkalommal 2028. január 1-jén és az azt követő minden év január 1-jén és b) az a) pont szerinti időpontot követően benyújtott kérelmek esetén a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző naptári évet megelőző naptári év új lakások teljes árváltozására vonatkozó lakáspiaci árindexének mértékével emelkedik. (3) Az igénylő a lakás (1) vagy (2) bekezdés szerinti négyzetméterárát a) lakás építése esetén a bekerülési költség igazolására alkalmas építési költségvetéssel, b) lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés alapján készített számítással igazolja. 16. § [Új lakás építésére vonatkozó különös szabályok] (1) Új lakás építése esetén a kölcsön a) véglegessé vált építési engedély, b) egyszerű bejelentés keretében, ba) a 2024. október 1-je előtt tett egyszerű bejelentés esetén az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszer által előállított igazoló dokumentum, bb) a  2024. szeptember 30-át követően tett egyszerű bejelentés esetén az  egyszerű bejelentés tudomásulvételéről szóló értesítés [az a) és b) pont szerinti dokumentumok a továbbiakban együtt: építési engedély] birtokában igényelhető. (2) A kölcsön igénylésekor az igénylő a hitelintézet részére benyújtja az építési engedélyt. 17. § [Új lakás vásárlására vonatkozó különös szabályok] (1) A  kölcsön olyan új lakás vásárlásához vehető igénybe, amelyet a  polgári perrendtartásról szóló  törvény szerinti gazdálkodó szervezet vagy befektetési alap (a  továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek. (2) A kölcsön igénylésekor az igénylő a hitelintézet részére benyújtja az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz benyújtott adásvételi szerződést és a széljegyzett tulajdonjog- vagy vevőijog-bejegyzési kérelem vagy a bejegyzett társasházi építményi jog bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási kérelem és mellékletei másolatát, a  másolatoknak a benyújtott eredeti változatokkal való azonosságáról szóló igénylői nyilatkozattal együtt. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5427 18. § [Lakhatási igények kielégítésére való alkalmasság] (1) A kölcsön abban az esetben igényelhető, ha a lakás – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján – a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. (2) A  lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot a  hitelintézet a  kölcsönkérelem elbírálása során – vagy a (3) bekezdés és a 47. § (4) bekezdése esetén az ezen bekezdésekben megjelölt időpontban – helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgálja. (3) Új építésű lakás vásárlása esetén a hitelintézet a lakás lakhatási igények kielégítésére alkalmas állapotát ingatlan- értékbecslési szakvélemény alapján – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a) a 47. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kölcsön folyósítását megelőzően, b) a  47.  § (2)  bekezdés b)  pont ba)  alpontja szerinti esetben a  kölcsön utolsó részletének folyósítását megelőzően, c) a 47. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a használatbavételi engedély benyújtását követően ellenőrzi. (4) Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére építésügyi műszaki szakértői szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. (5) A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló építésügyi műszaki szakértői szakvélemény megléte esetén a  lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a  hitelintézet nem utasíthatja  el a kölcsönkérelmet. (6) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan-értékbecslési szakvélemény akkor fogadható el, ha a kölcsönkérelem benyújtását megelőző 90.  napnál nem régebben készült, ide nem értve a  (3)  bekezdésben foglalt eseteket, amelyeknél kizárólag a kölcsönkérelem benyújtását követően, a (3) bekezdés szerinti időpontban készült ingatlan-értékbecslési szakvélemény fogadható el. III. FEJEZET A KÖLCSÖNSZERZŐDÉSSEL VÁLLALT KÖTELEZETTSÉGEK ÉS BIZTOSÍTÉKOK 3. A kölcsönszerződéssel vállalt kötelezettségek 19. § [Lakóhely-létesítési kötelezettség] (1) A támogatott személy a kölcsön felhasználásával érintett lakásban a) a kölcsön folyósítását, b) építés esetén – ideértve a 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetet is – az utolsó részfolyósítást vagy c) a 47. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja esetén a használatbavételi engedély kiadását követő 180  napon belül lakóhelyet, hontalan esetében szálláshelyet létesít (a  továbbiakban: lakóhely-létesítési kötelezettség). (2) A lakóhely-létesítési kötelezettség teljesítését a Kincstár ellenőrzi. (3) Ha a  Kincstár az  ellenőrzése során megállapítja, hogy a  támogatott személy a  lakóhely-létesítési kötelezettségét nem teljesítette, tájékoztatja erről a kormányhivatalt. (4) A  kormányhivatal egy alkalommal, 60  napos határidővel felszólítja a  támogatott személyt a  lakóhely-létesítési kötelezettség teljesítésére, illetve a jogszerű állapot kialakítására. (5) Ha a  támogatott személy a  (4)  bekezdés szerinti felszólításban foglaltaknak határidőben eleget tesz, akkor vele szemben az 50. § (6) és (7) bekezdése szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható ebben az eljárásban. (6) Az  igénylő a  kölcsön igénylésekor a  lakóhely-létesítési kötelezettség teljesítését teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja. 20. § [Bentlakási kötelezettség] (1) A támogatott személy a) a kölcsön folyósításától, b) építés esetén – ideértve a 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetet is – az utolsó részfolyósítástól vagy 5428 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám c) a 47. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglaltak esetén a használatbavételi engedély kiadásától – figyelemmel a 19. § (1) bekezdésében foglaltakra – a 28. § (1) bekezdése szerinti 5 éves időszakban a kölcsön felhasználásával vásárolt vagy épített lakásban életvitelszerűen bent lakik (a  továbbiakban: bentlakási kötelezettség). (2) A támogatott személy a kölcsönnel érintett lakástól eltérő lakásban – a bentlakási kötelezettség fennállása alatt – a (3) bekezdésen kívüli okból lakóhelyet, tartózkodási helyet vagy hontalan esetében szálláshelyet nem létesíthet. (3) Nem minősül a bentlakási kötelezettség megsértésének, ha az alábbi okok miatt létesítenek a kölcsönnel érintett lakástól eltérő lakásban tartózkodási helyet: a) a  támogatott személy egészségi állapota miatt tartósan fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban vagy fekvőbeteg-szakellátásban, illetve a támogatott személy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, b) ha a  támogatott személy a  munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb 2 évig a  lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik, c) a  támogatott személy közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem a  kölcsönnel érintett lakásban lakik, d) a támogatott személy vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti, e) a támogatott személy a foglalkoztatására irányuló jogviszonya következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a  foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a  szolgálati helyén a  foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a  foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt, f) a támogatott személy tanulói vagy hallgatói jogviszonya keretében folytatott tanulmányai miatt átmenetileg nem a kölcsönnel érintett lakásban lakik. (4) Nem minősül a bentlakási kötelezettség megsértésének, ha a) a támogatott személy az ott meghatározott időtartam vége előtt elhalálozik, b) a támogatott személy házastársak és a  házastársi életközösségük megszakadása miatt egyik házasfél bentlakási kötelezettségét nem teljesíti, azzal, hogy legkésőbb a  házastársi életközösség megszakadását, illetve a kölcsön felhasználásával érintett lakástól eltérő lakásban történő lakóhely, tartózkodási hely vagy szálláshely létesítését követő 180 napon belül a házasság felbontására irányuló keresetlevélnek bírósághoz történő benyújtását igazolják a hitelintézet részére. (5) A támogatott személy a bentlakási kötelezettség időtartama alatt a) a lakás használatát harmadik személynek nem engedheti át, és b) a lakáson használati, illetve haszonélvezeti jogot nem alapíthat. (6) Nem minősül a lakás használatának átengedésére vonatkozó tilalom megsértésének az, ha a) a  (3)  bekezdés e)  pontja szerinti esetben a  lakás használatát ingyenesen a  támogatott személy közeli hozzátartozója részére engedik át, vagy b) a  lakásban ingyenesen a  támogatott személy hozzátartozója is lakóhelyet, tartózkodási helyet vagy szálláshelyet létesít. (7) Az  igénylő a  kölcsön igénylésekor a  bentlakási kötelezettség és az  (5)  bekezdésben foglaltak teljesítését teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja. 21. § [Készpénzben vagy fizetési számlára történő teljesítés] (1) Lakás vásárlása esetén az igénylő – a (2) és a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – a vételárat, lakáscsere esetén a vételár-különbözetet választása szerint készpénzben is teljesítheti. (2) A  kölcsönt képező vételárrészletet a  támogatott személy helyett a  hitelintézet az  eladó által megjelölt – a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott és az alkalmazási körébe tartozó – fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti. (3) A 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti lakás vásárlása esetén a vételárat – valamint annak a kölcsönt képező részét is a támogatott személy helyett a hitelintézet – az eladó által megjelölt, a kölcsönnel érintett lakást magában foglaló épület építéséhez felvett, 47.  § (2)  bekezdés b)  pont ba)  alpontja szerinti bankkölcsönhöz (a  továbbiakban: projekthitel) kapcsolódó, pénzügyi intézmény által vezetett, óvadéki célú, a  pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott és az alkalmazási körébe tartozó számlára teljesíti. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5429 22. § [Számlabemutatási kötelezettség új lakás vásárlásánál] (1) Új lakás vásárlása esetén az  igénylő, illetve a  támogatott személy az  adásvételi szerződésben szereplő, telekárat is tartalmazó vételárról az  igénylő nevére szóló, az  általános forgalmi adóról szóló  törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (a  továbbiakban együtt: számla) a hitelintézet részére bemutatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti számlabemutatási kötelezettséget – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a támogatott személy legkésőbb a kölcsön folyósításáig teljesíti. (3) A  47.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerinti részfolyósítás esetén az  adott részletre vonatkozó számlabemutatási kötelezettség az  előlegszámla bemutatásával teljesíthető az  adott részlet folyósítását követően, de legkésőbb a következő részlet folyósítását megelőzően. 23. § [Számlabemutatási kötelezettség új lakás építésénél] (1) Új lakás építése esetén a  támogatott személy a  készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a  hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70 százalékáról a) a saját nevére kiállított számlákat és b) kiállított, a) pont szerinti számlákról készített számlaösszesítőt. (2) Használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a  használatbavételi engedély megszerzése előtt történő átruházása esetén az  igénylő a  készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a  hitelintézet részére bemutatja a  szerződéssel, bírósági, illetve hatósági határozattal, árverési jegyzőkönyvvel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a  hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett ellenérték 70  százaléka erejéig az  előző építtető nevére vagy – amennyiben az  előző építtető gazdálkodó szervezet  – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat. (3) Polgári jogi társaság (a továbbiakban: építőközösség) esetén az építőközösségi szerződés alapján megállapítható bekerülési költségnek az  építőközösségi szerződés szerint az  igénylő tulajdonába kerülő lakásra számított és a  közös tulajdonba kerülő épületrészekből őt megillető tulajdoni hányad arányában meghatározott hányada az építőközösség részére kiállított számlák alapján vehető figyelembe. (4) Az igénylő építőközösségi tagságát építőközösségi szerződéssel igazolja. (5) Ha a lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig az  (1)  bekezdés szerinti számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a szakaszos folyósítás időarányos elvárt szintje szerinti számlabenyújtási kötelezettség 20 százalékát. (6) Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel nem rendelkező lakás esetén a  számlabenyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető. (7) Ha az  igénylő az  egyesülési jogról, a  közhasznú jogállásról, valamint a  civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló  törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az  építési munkálatok elvégzéséhez szükséges természetbeni juttatásban részesült, a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető a természetbeni juttatást nyújtó által igazolt értékéig. 24. § [Számlák követelményei] (1) A hitelintézet kizárólag olyan számlát fogad el, amelynek a) kibocsátója a számlabenyújtás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel, és b) kiállítására – új lakás építése esetén – az építési engedélyt legfeljebb 6 hónappal megelőzően került sor. (2) Az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti adat hiányában az  igénylő, illetve a  támogatott személy számlakibocsátó számlakiállítás időpontjára vonatkozó, működő adóalanyiságát az  állami adóhatóság által kiállított igazolással igazolja. (3) Ha a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. (4) A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni. (5) A  kölcsön igénylésekor az  igénylő az  e §-ban, valamint a  22. és 23.  §-ban foglaltakat teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja. 5430 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 25. § [Használatbavételi engedély bemutatási kötelezettség] (1) A támogatott személy az új lakásra vonatkozó használatbavételi engedélyt bemutatja a hitelintézet részére a) új lakás építése és a  47.  § (2)  bekezdés b)  pont ba)  alpontja szerinti új lakás vásárlása esetén az  utolsó kölcsönrész folyósításáig, b) a  47.  § (2)  bekezdés b)  pont bb)  alpontja szerinti új lakás vásárlása esetén a  34.  § (2)  bekezdése szerinti kamattámogatási időszak megkezdése érdekében. (2) A  kölcsön igénylésekor az  igénylő az  (1)  bekezdésben foglaltakat teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja. 26. § [Lakáscéltól eltérő hasznosítás szabályai] (1) A támogatott személy a kölcsön felhasználásával vásárolt vagy épített lakást a 28. § (1) bekezdése szerinti 5 éves időszakban – a (3)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – lakáscéltól eltérően nem hasznosíthatja. (2) A  kölcsön igénylésekor az  igénylő az  (1)  bekezdésben foglaltakat teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja. (3) A  kölcsön iránti kérelemben az  igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt módon nyilatkozik arról, ha az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a kölcsönnel érintett lakást a) saját kizárólagos vagy legalább többségi tulajdonában álló, legfeljebb két gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, vagy b) saját egyéni vállalkozói tevékenysége székhelyeként a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába be kívánja jegyeztetni. (4) A kölcsön iránti kérelemben az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, ha az állam javára bejegyzett jelzálogjog fennállása alatt a  kölcsön felhasználásával épített vagy vásárolt lakáshoz tartozó földrészletet, illetve az  azon álló melléképítményt, illetve melléképületet saját gazdasági tevékenysége céljára kívánja hasznosítani, ide nem értve annak bérbe- vagy haszonbérbe adását. (5) A (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtétele esetén a) lakás vásárlásánál az adásvételi szerződésben – és új lakás esetén a számlában – a vételárat meg kell osztani a lakóépületre, a földrészletre, a melléképítményre és melléképületre jutó vételárhányadokra; b) lakás építésénél az  építési költségvetést meg kell osztani a  lakóépületre és a  melléképítményre, illetve melléképületre jutó bekerülési költségekre, és c) a kölcsön összege nem haladhatja meg lakás ca) építésénél a lakóépületre jutó bekerülési költségből a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában hátralévő munkálatok költségeit, cb) vásárlásánál a lakóépületre jutó vételárhányadot. 27. § [Adatszolgáltatáshoz való hozzájárulás és változásbejelentés] (1) Az igénylő a kölcsön igénylésekor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan hozzájárul ahhoz, hogy a) a  hitelintézet – a  kölcsön szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából – a  kölcsönre vonatkozó információkat, valamint az alábbi adatait kezelje és továbbítsa a kormányhivatal, a Kincstár, valamint az állami adóhatóság részére: aa) természetes személyazonosító adatok, ab) állampolgárságra, illetve magyarországi jogállásra vonatkozó adatok, ac) lakóhely, ad) személyi azonosító és ae) adóazonosító jel, továbbá b) az  állami adóhatóság, a  kormányhivatal és a  hitelintézet a  dokumentumok valódiságát, a  bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a  kölcsön igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a  helyszínen – a  lakásban is – ellenőrizze, és annak eredményéről a  hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesítse. (2) A  kölcsön igénylésekor az  igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy az  (1)  bekezdés szerinti adataiban történő változást a hitelintézet számára haladéktalanul bejelenti. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5431 4. A kölcsönszerződés biztosítékai 28. § [Biztosítékok az állam javára] (1) Az  állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli a  kölcsön igénybevételével a) vásárolt lakást – illetve a  47.  § (2)  bekezdés b)  pont ba)  alpontja szerinti esetben először a  társasházi építményi jogot – a kölcsön igénybevételéről szóló szerződés megkötését, b) épített lakást az  építőipari kivitelezési tevékenység végzésének idejére és a  használatbavételi engedély kiadását követően 5 évre, – a kölcsönszerződés megkötése időpontjában fennálló kölcsönösszeg 20 százalékának erejéig – a kölcsön és a kamattámogatás jogszerűtlen igénybevételéből eredő követelések biztosítására. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti jelzálogjog ranghelyét kizárólag a  kölcsönnel érintett lakás vásárlása vagy építése érdekében felvett lakáscélú hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt, valamint az  építkezés helyéül szolgáló építési telek megvásárlására felvett hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt – valamint a 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben az építtető gazdálkodó szervezet által igénybe vett projekthitelt –, továbbá vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást biztosító jelzálogjog ranghelye előzheti meg. (3) Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésekor a hitelintézet jár el. (4) Ha az  (1)  bekezdés szerinti megelőző jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja is az  állam, akkor az  államot az  (1)  bekezdés szerint a  kamattámogatás biztosítására megillető újabb jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom az  állam képviselőjének hozzájárulása nélkül jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba. (5) Az  (1)  bekezdés szerinti időszak lejártát követően, illetve, ha a  támogatott személy az  e rendeletben és a szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tett, a kormányhivatal a támogatott személy kérelmére intézkedik az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt. (6) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti elidegenítési és terhelési tilalom megszegésének, ha a) a lakásban öröklés révén harmadik személy tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot szerez, vagy b) a lakásra közérdekű használati jogot alapítanak. 29. § [Biztosítékok a hitelintézet javára] A hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli a  kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást – ha a  kölcsön fedezete másik ingatlan, akkor a  fedezeteként szolgáló ingatlant, illetve a 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben először a társasházi építményi jogot – a kölcsön összegének erejéig, a kölcsön futamidejének időtartamára, a kölcsönszerződés alapján. 30. § [Lakás- és hitelfedezeti biztosítás] (1) A támogatott személynek a 28. § (1) bekezdése szerinti időszakban a lakásra lakásbiztosítással kell rendelkeznie. (2) A lakásbiztosítás elvárt jellemzőit a kölcsönszerződés tartalmazza. (3) A kölcsön igénylésekor az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan a) vállalja az (1) és a (2) bekezdés szerinti lakásbiztosítás megkötését, és b) nyilatkozik arról, hogy a  hitelintézet a  kölcsön vonatkozásában köthető hitelfedezeti biztosítás előnyeiről részletesen tájékoztatta. IV. FEJEZET A KÖLCSÖN ÉS A KAMATTÁMOGATÁS PÉNZÜGYI SZABÁLYAI 5. A kölcsön és kamatai 31. § [A kölcsön összege] (1) A kölcsön összege nem haladhatja meg az 50 millió forintot. (2) A kölcsön teljes futamideje legfeljebb 25 év. (3) Az ügyleti kamat és az egyéb költség megfizetése, valamint a tőke törlesztése csak forintban történhet. 5432 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 32. § [A támogatott személy által fizetendő kamat mértéke] A támogatott személy által fizetendő kamat éves mértéke nem haladhatja meg a) új lakás esetében a 3 százalékot, b) használt lakás esetében az 5 százalékot. 33. § [Az ügyleti kamat] (1) Az  ügyleti kamat éves mértéke nem haladhatja meg az  Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző 3 naptári hónapban tartott, 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának 0,5 százalékponttal növelt mértékét. (2) A  kölcsön (1)  bekezdés szerinti ügyleti kamata a  kamattámogatás időszaka alatt ötévente változtatható meg. Az ügyleti kamat változásáról a hitelintézet a támogatott személyt 15 napon belül tájékoztatja. (3) A  hitelintézet az  ügyleti kamat egyoldalú módosítására nem jogosult, de a  hitelintézet által – az  ügyleti év fordulójának  napján érvényes referenciahozam alapján – érvényesített ügyleti kamat módosítása nem minősül egyoldalú kamatemelésnek. (4) A kamattámogatás megszűnését követően a hitelintézet a) a  fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009.  évi CLXII.  törvény (a  továbbiakban: Fhtv.) 17/C.  §-ának megfelelően állapítja meg a kölcsönszerződés szerinti ügyleti kamatot, és azt az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése és 17/D. §-a szerint változtatja, vagy b) a  kamattámogatási időszakban érvényes kamatváltoztatás vagy kamatfelár-változtatás módszertant alkalmazza tovább ba) ugyanazzal a kamatperiódussal és kamatfelár-periódussal, vagy bb) azzal, hogy ha a  kamattámogatási időszakhoz képest eltérő kamatperiódusra vagy kamatfelár- periódusra tér át, az  ügyleti kamat megállapításához a  kamatperiódus hosszához igazodó referenciahozamot vesz figyelembe. 6. A kamattámogatásra vonatkozó szabályok 34. § [A kamattámogatásra vonatkozó szabályok] (1) A  kölcsön kamatainak megfizetéséhez az  állam – a  (2)  bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a  kölcsön futamidejére, de legfeljebb 25 évre kamattámogatást nyújt. (2) A  47.  § (2)  bekezdés b)  pont bb)  alpontja szerinti esetben a  kamattámogatási időszak a  vásárolt új lakás használatbavételi engedélyének hitelintézet részére való bemutatását követő  napon kezdődik, ha – a  18.  §-ban foglaltak alkalmazásával – a lakás a műszaki állapotára tekintettel a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. (3) A kamattámogatás mértéke legfeljebb a 33. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb ügyleti kamatnak a támogatott személy által fizetett 32.  § szerinti kamattal csökkentett mértéke, de nem haladhatja meg a  hitelintézet által ténylegesen megállapított ügyleti kamat mértékét. (4) A  kamattámogatás összege havonta változik. A  havi kamattámogatás az  adott havi törlesztőrészletben megfizetendő tőketörlesztéssel csökkentett, már folyósított, még esedékessé nem vált tőketartozásra számított (3) bekezdés szerinti kamattámogatás 1/12 része. (5) A kamattámogatás számításánál az osztószám 360 nap. (6) A kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kamattámogatás időtartama alatt akkor is változatlan feltételekkel fennmarad, ha a  kölcsön jelzálog fedezeteként a  28.  § (1)  bekezdése szerinti 5 éves időszak leteltét követően a korábbinál értékesebb ingatlan kerül bevonásra. (7) A kamattámogatás nem nyújtható a) a  lakás-takarékpénztárakról szóló  törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre, b) a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönre, és c) a kölcsön lejárt tőketartozása esetén a kölcsönre. (8) A  hitelintézet az  igénybe vett kamattámogatás éves összegéről évente egyszer, az  éves elszámolás keretében tájékoztatja a támogatott személyt. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5433 7. A kölcsönhöz szükséges önerő 35. § [Az önerő] Az igénylő a  kölcsönt legalább 10 százalékos önerővel veheti igénybe, kivéve megfelelő pótfedezet bevonása esetén, a  jövedelemarányos törlesztőrészlet és a  hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014.  (IX. 10.) MNB rendeletben foglaltaknak megfelelően. V. FEJEZET A KÖLCSÖN IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÉS FOLYÓSÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 8. A kölcsönt nyújtó hitelintézetre vonatkozó szabályok 36. § [A kölcsön igénylése] (1) A kölcsönt olyan hitelintézet nyújthatja, amely teljesíti az e rendeletben foglalt kötelezettségeit. (2) A  kölcsönre való jogosultság megállapítását és folyósítását, valamint a  támogatásnak a  központi költségvetéssel való elszámolását az (1) bekezdés szerinti hitelintézet végzi. (3) A  hitelintézet a  jogosultsági feltételek fennállásának vizsgálata érdekében az  e rendelet szerinti kölcsön és kamattámogatás korábbi igénybevételét a  Kincstár által üzemeltetett lakástámogatási szakmai informatikai rendszerben lévő adatok alapján vizsgálja. (4) A  befogadott kölcsönkérelmek tekintetében a  jogosultsági feltételek meglétét a  folyósító hitelintézet az  összes feltétel vonatkozásában, teljeskörűen – a nyilatkozatok tekintetében a fennálló köztartozás vizsgálata kivételével, azok valóságtartalmát nem vizsgálva – köteles ellenőrizni. (5) Az igénylők által benyújtott nyilatkozatok, okiratok valódiságát – ha a hitelintézettől elvárható gondosság tanúsítása mellett annak hamis vagy hamisított volta nem ismerhető fel – vélelmezni kell. 37. § [A hitelintézet felelőssége] (1) A hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely az e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. (2) A  hitelintézet felelőssége kiterjed a  függő közvetítőjére is, aki a  kölcsönre való jogosultságot bírál el, valamint a kölcsön nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. (3) Mentesül a  hitelintézet a  felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. (4) A  hitelintézet a  neki felróható okból eredő kár esetén a  támogatott személyekkel szemben köteles helytállni, e kötelezettségét az államra nem háríthatja át. 38. § [A hitelintézetek együttműködése] (1) Ha ugyanazon lakáscél megvalósításához a támogatott személy e rendelet szerinti és egyéb kölcsönt különböző hitelintézetektől vesz igénybe, a  hitelintézetek kötelesek együttműködni, valamint – szükség esetén – a  másik hitelintézethez már benyújtott számlát elfogadni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség kiterjed a  lakás-előtakarékossági megtakarítás felhasználásával összefüggésben a lakás-takarékpénztárral való együttműködésre is. 39. § [A kölcsönnel kapcsolatos reklámtevékenység] A hitelintézet köteles a  kölcsönre vonatkozó reklámjaiban, hirdetéseiben az  alábbi szöveget feltüntetni: „A hirdetésben szereplő lakáshitel részét képező támogatásokat Magyarország Kormánya nyújtja.”. 40. § [A kölcsön igénylésével kapcsolatban felszámítható díjak, költségek] (1) A  hitelintézet az  igénylőtől – együttes igénylés esetén a  két igénylőtől összesen – a  kölcsön igénylésével és folyósításával összefüggésben kizárólag legfeljebb 30 ezer forint díjat kérhet bármilyen jogcímen, ide nem értve az értékbecslés és a helyszíni szemle díját. (2) Ha az igénylő – ugyanazon lakáscél elérése érdekében – a hitelintézettől kamattámogatással nem érintett lakáscélú kölcsönt is igényel, akkor a hitelintézet legfeljebb az általa 2026. szeptember 30-án nyújtott lakáscélú kölcsönöknél 5434 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám alkalmazott díjjal megegyező mértékig számíthat fel díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást a  kamattámogatással nem érintett kölcsön tekintetében is. (3) A kölcsön előtörlesztése esetén az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 százalékát. 9. A kölcsönkérelemre vonatkozó szabályok 41. § [A kölcsönkérelem benyújtása] (1) A kölcsön kizárólag a) lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 180 napon belül, vagy b) lakás építése esetén a használatbavételi engedély kiállítását megelőzően a kölcsönkérelem benyújtásával igényelhető a hitelintézetnél. (2) A  kölcsönkérelem benyújtásának  napja az  a  nap, amikor az  igénylők a  kölcsönkérelmet és a  kapcsolódó dokumentumokat benyújtják a hitelintézet részére. (3) A hitelintézet a kölcsönkérelem benyújtásáról és az ahhoz csatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőknek, amelyben tájékoztatja őket az elbírálás 42. § (1) és (2) bekezdése szerinti időtartamáról és a 42. § (3) bekezdésében foglaltakról. (4) A  kölcsönkérelem benyújtásának minősül az  is, ha a  kölcsönkérelmet és az  ahhoz csatolt dokumentumokat a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást. 42. § [A kölcsönkérelem bírálati határideje] (1) A hitelintézet a kölcsönkérelmet a) lakás vásárlása esetén a kölcsönkérelem benyújtása napját követő 30 napon belül, b) lakás építése esetén a kölcsönkérelem benyújtása napját követő 60 napon belül bírálja el. (2) Az (1) bekezdés szerinti bírálati határidőbe nem számít bele az igénylő részére szükség esetén biztosított, legalább 14 napos hiánypótlási idő. (3) A  hitelintézet egyéb tájékoztatást vagy adatot nem tartalmazó külön dokumentumban, írásban tájékoztatja az igénylőket arról, hogy a kölcsön megállapításának – az e rendeletben, valamint az Fhtv. 14/A. § (3) bekezdés a)  pontjában meghatározott feltételeken kívül – nem feltétele a  hitelintézet által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele. 43. § [A kölcsönre való jogosultság igazolása] A kölcsönre való jogosultság feltételeinek meglétét az igénylő a következők szerint igazolja: a) a  személyazonosságot személyazonosító igazolvánnyal, érvényes úti okmánnyal vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel, b) a bejelentett lakóhelyet a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, egyéb elektronikus igazolással vagy azzal egyenértékű, külföldi hatóság által kiállított okirattal, a személyi azonosítót a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy egyéb elektronikus igazolással, c) a  három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a  szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló  törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával, d) a  huzamos tartózkodási jogosultságot bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, ideiglenes tartózkodási kártyával, nemzeti tartózkodási kártyával, EU tartózkodási kártyával, a  hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással, e) adóazonosító jelét adóigazolvánnyal, ideiglenes adóigazolvánnyal vagy az  adóazonosító jel igazolására szolgáló hatósági bizonyítvánnyal vagy egyéb elektronikus igazolással, f) az adaptációs költséget fa) a Lechner Tudásközponttal kötött felhasználói szerződéssel, fb) a tervezési díjról szóló számlával és fc) az elektronikus építési naplóval, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5435 g) egylakásos lakóépület esetén az  önálló tető- és épületszerkezettel rendelkezés tényét – amennyiben a  18.  § (2)  bekezdése szerinti helyszíni szemle során nem állapítható meg – az  épület építészeti-műszaki dokumentációjával vagy építésügyi műszaki szakértő által készített szakvéleménnyel. 10. Döntés a kölcsönkérelemről 44. § [A kölcsönkérelem pozitív elbírálása] (1) A kölcsönkérelem elbírálása során a hitelintézet ellenőrzi a kölcsön igénybevételi feltételeinek meglétét. (2) A  kölcsönre való jogosultságot és annak mértékét – a  köztartozás-mentesség vizsgálatánál foglalt eltéréssel  – a kérelem benyújtásakor fennálló feltételek alapján kell megállapítani. (3) Ha a  hitelintézet a  benyújtott kölcsönkérelem és mellékletei alapján azt állapítja meg, hogy az  igénylő a kamattámogatás feltételeinek megfelel, a) megállapítja az igénybe vehető kölcsön összegét, és b) lehetővé teszi az  igénylővel a  kamattámogatás igénybevételéről szóló támogatási szerződés megkötését – akár a kölcsönszerződéssel egy okiratban – a kamattámogatás feltételeinek való megfelelés megállapítását követő legkésőbb 10. naptól. 45. § [A kölcsönkérelem elutasítása] (1) A hitelintézet a kérelmet elutasítja, ha az igénylő a) a kölcsön jogosultsági feltételeit nem teljesíti, illetve b) nyilatkozatában foglaltak nyilvánvalóan nem felelnek meg a valóságnak. (2) A hitelintézet a kölcsönkérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a) a kérelem elutasításának indokáról a  nem teljesülő, e  rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, és b) arról, hogy ha az igénylő a kölcsönkérelem elutasításával nem ért egyet, az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül a kölcsönre jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól. 46. § [A kölcsönre jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti eljárás] (1) A 45. § szerinti elutasító döntéssel szembeni igénylői kérelem esetén a hitelintézet a kormányhivatal megkeresésére 8 napon belül köteles megküldeni a kölcsönkérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát. (2) A  kölcsönre való jogosultság feltételeinek meglétét az  igénylők az  elutasítás indokaként megjelölt feltétel igazolásával mutatják be a kormányhivatal számára. (3) Ha a  kormányhivatal a  véglegessé vált határozatával megállapítja, hogy az  igénylők a  kölcsönkérelem hitelintézethez történő benyújtásakor – a  hiánypótlással érintett feltétel esetén a  hiánypótlás teljesítésekor  – az  e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfeleltek, a  hitelintézet e  feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a  kölcsönszerződés igénylőkkel történő megkötését és a  kölcsön folyósítását nem tagadhatja meg akkor sem, ha a lakáscél időközben megvalósult. (4) A kormányhivatal végleges határozata a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja. 11. A kölcsön folyósítása 47. § [A kölcsön folyósításának feltételei] (1) A kölcsön folyósítása lakás vásárlása esetén – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a kölcsönszerződés megkötését követően, egy összegben történik. (2) Új építésű lakás vásárlása esetén a kölcsönszerződés megköthető, és a kölcsön folyósítására a) a használatbavételi engedély hitelintézet részére történő bemutatását követően, egy összegben vagy b) a használatbavételi engedély bemutatását megelőzően ba) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett társasházi építményi jog jogosultjának minősülő támogatott személy esetén, ha a lakást építő vagy építtető gazdálkodó szervezet az építéshez projekthitelt vesz igénybe, akkor – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – részletekben, vagy bb) a ba) alpontban foglaltaktól eltérő esetben akár egy összegben, akár részletekben kerülhet sor. 5436 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám (3) A  (2)  bekezdés b)  pont ba)  alpontja esetén a  kölcsön utolsó részletének folyósítására a  használatbavételi engedély bemutatását követően akkor kerülhet sor, ha a lakás a műszaki állapotára tekintettel a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. E követelmény vizsgálata kapcsán a 18. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (4) A kölcsön folyósítása a) lakás építése esetében a  készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik, azzal, hogy a  kölcsön utolsó részletének folyósítása, b) építőközösség lakásépítése esetén, valamint ha az építtető igénylő vagy támogatott személy a kölcsönnel kapcsolatos ügyintézéssel harmadik személyt hatalmaz meg, a használatbavételi engedély hitelintézet részére történő bemutatását követően történik, azzal a feltétellel, hogy a lakást a hitelintézet a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak találta. (5) A (4) bekezdés a) pontjában és a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az igénylő hitelintézethez intézett kérelme és megfelelő pótfedezet bevonása esetén – a készültségi fok eléréséhez a kölcsön összege előzetesen is folyósítható, azzal, hogy a kölcsön első részleteként folyósított összeg nem haladhatja meg a kölcsön összegének 30 százalékát. (6) Az  e rendelet szerinti kölcsön folyósítása akkor kezdhető meg, ha a  támogatott személy a  kamattámogatással nem érintett hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét a lakás vásárlására vagy építésére már felhasználta. (7) A  hitelintézet lakás építése esetén a  kölcsön készültségi fokkal arányos folyósítását megelőzően ellenőrzi a készültségi fok feltételeinek teljesítését a) a helyszínen és b) számlabemutatással a támogatott személy számlákról benyújtott számlaösszesítése alapján, a (8) bekezdés szerinti módon. (8) A  hitelintézet a  lakás építésére kötött szerződések összessége tekintetében a  23.  § (1) és (2)  bekezdése szerinti számlák 15 százalékát ellenőrzi, amely ellenőrzés időben és földrajzilag is arányosan megosztott. 48. § [Folyósítás sorrendje több kölcsön esetén] (1) Ha a  támogatott személy a  lakás vásárlását vagy építését a  saját erőn és a  kölcsönön felül kamattámogatással nem érintett hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg, akkor az  e rendelet szerinti kölcsön kizárólag a kamattámogatással nem érintett kölcsönnel egyidejűleg vagy azt követően folyósítható. (2) Ha a kamattámogatott és a kamattámogatással nem érintett kölcsönt nem ugyanazon hitelintézet folyósítja, akkor az e rendelet szerinti kölcsön folyósítása a kamattámogatással nem érintett kölcsönt folyósító hitelintézet folyósítás megtörténtéről szóló igazolásának kiállítását követően történhet. VI. FEJEZET A KAMATTÁMOGATÁS VISSZAFIZETÉSE ÉS A MÉLTÁNYOSSÁG SZABÁLYAI 12. A kamattámogatás visszafizetésének esetei 49. § [A kölcsön igénybevétele jogszerűségének vizsgálata] (1) Az állami adóhatóság a kölcsön igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát, a vállalt kötelezettség teljesülését a  támogatott személynél a  kölcsönszerződés megkötésétől a  futamidő végéig hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. (2) A  kormányhivatal a  támogatott személynél a  kölcsön igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. (3) Az  állami adóhatóság az  (1)  bekezdésben foglalt, a  kormányhivatal a  (2)  bekezdésben foglalt ellenőrzés eredményéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja. 50. § [Jogosulatlan igénybevétel] (1) Ha az igénylők a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tettek, és ez alapján jutottak hozzá a kölcsönhöz vagy a hitelintézet tudomására jut, hogy a kölcsönt, illetve kamattámogatást a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe, akkor a) a  támogatott személy az  igénybe vett kamattámogatás összegét az  igénybevétel  napjától a  jegybanki alapkamat 5 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő kamattal növelten köteles visszafizetni, és M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5437 b) a kamattámogatás a jövőre nézve megszűnik, és a kölcsön futamidő hátralévő részében fizetendő kamatának meghatározása során a hitelintézet a 33. § (4) bekezdése szerint jár el [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: kamattámogatás megszűnésének jogkövetkezményei]. (2) Lakás építése esetén megszűnik a kamattámogatás, ha a) a támogatott személy az építési szándékától eláll, b) a támogatott személy a kölcsön igénybevételének alapját képező építési munkák ba) megkezdését a kölcsönszerződés megkötését követő 1 éven belül a hitelintézet részére nem jelenti be, vagy bb) elvégzését a kölcsönszerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb az építés megkezdésétől számított 6 éven belül használatbavételi engedéllyel nem igazolja, vagy c) a használatbavételi engedély kiállítása előtt a kölcsönszerződésben foglalt építési kötelezettség teljesítése más, a támogatott személynek felróható okból hiúsul meg. (3) Lakás vásárlása esetén megszűnik a  kamattámogatás a  47.  § (2)  bekezdés b)  pont ba)  alpontja szerinti esetben, ha  a  támogatott személy az  építési munkák elvégzését a  kölcsönszerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb a kölcsön első részletének folyósításától számított 3 éven belül – vagy ha a támogatott személyek e  határidő meghosszabbítása iránt a  kormányhivatal részére indokolással alátámasztott kérelmet nyújtanak be a  határidő lejártát megelőzően, akkor a  kormányhivatal által megállapított további legfeljebb 1 éven belül – használatbavételi engedéllyel a hitelintézet részére nem igazolja. (4) A  (2) és (3)  bekezdésben meghatározott esetekben a  már igénybe vett kamattámogatás tekintetében az igénybevétele napjától számítva a kamattámogatás megszűnésének jogkövetkezményeit kell alkalmazni, azzal, hogy a (3) bekezdés szerinti esetben – az (1) bekezdés a) pontjától eltérően – a már igénybe vett kamattámogatást az  igénybevétele  napjától számított, a  jegybanki alapkamat mértékével megegyező kamattal növelten kell visszafizetni. (5) A  visszafizetési kötelezettségről a  támogatott személyt a  hitelintézet írásban tájékoztatja. Ha a  visszafizetésre vonatkozó írásos felhívás eredménytelen, akkor a  hitelintézet egy alkalommal köteles megismételni. Ha  a  támogatott személy a  visszafizetési kötelezettségének ezt követően sem tesz eleget, akkor a  hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt, és megküldi az ügy iratait. (6) Ha a  kormányhivatal a  hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a  támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a  kölcsönt, illetve a  kamattámogatást, hatósági eljárásban hozott határozatban megállapítja a kamattámogatás megszűnésének jogkövetkezményeit. (7) Ha az  állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a  kölcsön, illetve a  kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személyek nem a tőlük elvárható gondossággal jártak el, és ezáltal érdekkörükben felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor – jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – a kamattámogatás megszűnésének jogkövetkezményeit alkalmazva jár el. (8) Az  e rendeletben foglalt visszafizetési, illetve kamatfizetési kötelezettséget az  10032000-01034080  számú, „Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla” elnevezésű kincstári számlára kell teljesíteni. (9) Az e rendeletben meghatározott kamatszámítás során a kamat nem tőkésíthető. 51. § [A kölcsönszerződéssel vállalt kötelezettségek megsértése] (1) Ha az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a kölcsön igénybevételével érintett a) lakást lebontják – kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé – vagy elidegenítik, b) lakás használatát – a 20. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével – harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak, c) lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják – ide nem értve, ha az igénylő a 26. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz –, vagy d) lakás – a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglaltak kivételével – nem a támogatott személy bentlakását is magában foglaló lakóhelyéül vagy hontalan esetén szálláshelyéül szolgál, vagy a támogatott személy attól eltérő lakásban létesít – a 20. § (3) bekezdésén kívüli okból – tartózkodási helyet, a kamattámogatás megszűnésének jogkövetkezményeit kell alkalmazni, azzal, hogy a  kamattámogatás az a)–c) pont szerinti esetek bekövetkezésének napjától, a d) pont szerinti esetben a 180 napos határidő lejártát követő naptól számítva szűnik meg. 5438 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám (2) A támogatott személy a) a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől, b) az  életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy hontalan esetén szálláshelyét érintő változást, illetve tartózkodási helye létesítését annak bekövetkezése időpontjától, vagy c) a bontást, a lakáscéltól eltérő hasznosítást, a lakás használatának a 28. § (1) bekezdése szerinti időszak alatti átengedését annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles a kormányhivatalnak bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával. Ha a  szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, akkor a  bejelentési határidő 45  nap. Ha a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, akkor a bejelentési határidő az ennek megtörténtét követő 30 nap. (3) Ha a  támogatott személy a  (2)  bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének késve vagy egyáltalán nem tesz eleget, akkor őt a visszafizetési kötelezettség a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, az életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhely vagy hontalan esetén szálláshely megváltoztatásának vagy máshol tartózkodási hely létesítésének, a lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének  napjától számított, a  jegybanki alapkamat 5 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő kamattal növelten terheli, és a kamattámogatás a jövőre nézve megszűnik. (4) Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a kormányhivatal intézkedik. (5) Ha a támogatott személy lakásának egy részét az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt elidegeníti, akkor a  kamattámogatás összegének az  elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra jutó arányos részét vissza kell fizetnie, és a kamattámogatás a jövőre nézve az elidegenített tulajdoni hányaddal arányos részben szűnik meg. (6) Az  (5)  bekezdés szerinti visszafizetés megtörténte esetén a  kormányhivatal intézkedik az  igénybe vett kamattámogatás összege visszafizetését biztosító jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt, továbbá a  visszafizetési kötelezettség alá nem eső kamattámogatás összegének megfelelő, az  államot megillető jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom a kölcsönnel érintett ingatlanra történő bejegyeztetése iránt. 13. Méltányosság 52. § [Méltányossági eljárás] (1) A  támogatott személy – a  visszafizetés elrendeléséről szóló döntés kézhezvételét követő 30  napon belül benyújtott  – kérelmére az  e rendelet szerinti bármely visszafizetési kötelezettségre – ideértve az  esedékes kamatokat is – a  kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva, méltányossági eljárás keretében részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy az azonnali és egyösszegű megfizetés családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene. (2) A részletfizetési kedvezmény megszűnik, és a tartozás egy összegben esedékessé válik, ha a támogatott személy a kedvezményes fizetési feltételeknek nem, vagy csak részben tett eleget. (3) Az (1) bekezdés esetén különösen méltányolható helyzetnek minősül, ha a visszafizetési kötelezettség a támogatott személy megélhetését neki nem felróható ok miatt ellehetetlenítené. (4) A  (3)  bekezdés szerinti esetben a  támogatott személy kérelmére a  fizetési kötelezettség teljesítésére a kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva legfeljebb 5 évre fizetési halasztást engedélyezhet. (5) A kormányhivatal tájékoztatást küld a hitelintézet részére a hozzá benyújtott kérelem tárgyában hozott döntéséről. VII. FEJEZET ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁS 14. Elszámolás 53. § [Elszámolás és költségtérítés] (1) A hitelintézetet az általa jogszerűen folyósított kölcsön összege után a) lakás építése esetén 80 ezer forint, b) lakás vásárlása esetén 40 ezer forint M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5439 egyszeri költségtérítés illeti meg, amelyet a  kölcsön vagy annak első részlete folyósítását követően számol el a központi költségvetéssel. (2) A  hitelintézet az  elszámolást a  Kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen (a  továbbiakban: eAdat) található útmutató szerint, a Kincstár által meghatározott formában és tartalommal, a tárgyhónapra vonatkozóan, egy alkalommal készíti el, és elektronikusan hiteles formában az  eAdaton – legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló elektronikus bélyegzővel ellátva  – a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig megküldi a Kincstár részére. (3) A  hitelintézet elszámolását a  Kincstár ellenőrzi. A  Kincstár a  havonta beküldött elszámolás ellenőrzésének eredményéről – így különösen az elszámolás tételeinek befogadásáról, illetve azzal egyidejűleg a fellelt hibákról – a hitelintézetet az eAdaton értesíti. A hibás tételek javítás utáni ismételt beküldésére a következő havi elszámolás keretében kerülhet sor. (4) A  Kincstár a  hitelintézet által jogszerűen igényelt és utalványozásra befogadott támogatások kifizetését –  az  (5)  bekezdésben és az  56.  § (4)  bekezdésében foglalt esetet kivéve – az  elszámolás beérkezésének  napját követő 8 munkanapon belül indítja az 10032000-01457106 számú, a „Magánlakás-építéshez nyújtott támogatások” elnevezésű kiadási számla terhére, a  hitelintézet által az  eAdaton történő regisztráció során megjelölt számlája javára. Az elszámolás akkor tekinthető beérkezettnek, amikor az elszámolás az eAdaton beérkezik a Kincstárhoz. (5) Az  elszámolás késedelmes, de legkésőbb a  tárgyhónapot követő hónap 22.  napjáig történő megküldése esetén az  utalási határidő az  elkésett elszámolás eAdaton történő beérkezésének  napjától számított 8 munkanap. A  tárgyhónapot követő hónap 22.  napját követően megküldött elszámolás esetén az  utalás a  következő havi elszámolás szerinti utalással egyidejűleg történik. (6) A hitelintézet az elszámolás keretében a támogatások hitelintézet részére történő megfizetését vagy a hitelintézet által történő visszafizetését jogcímenként, a (2) bekezdés szerinti módon elszámolja, és a visszafizetéssel csökkentett összeg átutalását igényli. (7) Ha a  Kincstár a  hitelintézet ellenőrzése során a  hitelintézet terhére jogosulatlan támogatáslehívást állapít meg, a hitelintézet azt a Kincstár megállapításait tartalmazó dokumentum kézhezvételét követően az államháztartásról szóló törvény és végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti kamattal növelt összegben köteles a Kincstár által vezetett, 10032000-01034004 számú, „Különleges bevételek” elnevezésű számlára megfizetni. (8) A Kincstár a (3) bekezdés és az 54. § (1) bekezdése szerinti esetben a hitelintézetnél helyszíni ellenőrzést végezhet, és a szükséges információk, dokumentumok bekérésére vagy azokba a helyszínen történő betekintésre jogosult. (9) Ha a  Kincstár a  (3)  bekezdés szerinti ellenőrzés során a  hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti. (10) A hitelintézet a támogatásokat az eAdaton elérhető tájékoztató szerinti formában tartja nyilván. 15. Adatszolgáltatások 54. § [Kincstári adatszolgáltatás] (1) A  hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a  Kincstárnak ellenőrzési céllal az  e rendelet szerinti kölcsönszerződés megkötése, módosítása vagy megszűnése tekintetében az igénylő alábbi adatait: a) természetes személyazonosító adatok, b) adóazonosító jel, valamint c) állampolgárságra és magyarországi jogállásra vonatkozó adatok. (2) A  hitelintézet az  e § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az  eAdaton található útmutató szerinti adattartalommal és formában teljesíti havonta egy alkalommal, az alábbiak szerint: a) a  tárgyhónapot követő hónap 10.  napjáig a  tárgyhónapban megkötött kölcsönszerződések, valamint az e bekezdés szerint korábbiakban bejelentett szerződésmódosítások adatait, és b) első alkalommal a kölcsönszerződések a) pont szerinti kincstári befogadását követő hónap 10. napjáig, azt követően havonta, a hónap 10. napjáig a kölcsönszerződésekből eredő tartozás tárgyhónap végén fennálló összegét és a kölcsön aktuális ügyleti kamatának mértékét. (3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatása keretében a lakáscélú nyilvántartások vezetéséhez – a támogatott személyek hozzájárulása alapján – elektronikus úton tájékoztatja a  Kincstárt a  megkötött, a  megkötött és meghiúsult, a  felmondott és lezárt, a  teljesített és intézkedésre átadott, valamint a  megszüntetett kölcsönszerződésekről és a visszafizetett kamattámogatásokról. (4) A Kincstár indokolt esetben a hitelintézettel egyeztetett időpontban a szerződéses adatokra vonatkozóan egyedi adatszolgáltatást fogad. 5440 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 55. § [Minisztériumi adatszolgáltatás] (1) A  hitelintézet a  miniszter által vezetett minisztérium honlapján található adatszolgáltatási nyomtatvány szerint havonta és negyedévente, a  hónapot és a  negyedévet követő hónap 15.  napjáig személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít a (2) bekezdés szerint a miniszter részére. (2) Az e § szerinti adatszolgáltatás kiterjed az e rendelet szerinti kölcsön, valamint kamattámogatások igénybevételére irányuló kérelmek és szerződések számára, összegére, fennálló állományára és a hitelintézet által folyósított, illetve lehívott kölcsönök, kamattámogatások összegeire. (3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatást elektronikus úton küldi meg a miniszter részére. 56. § [Adatszolgáltatások közös szabályai] (1) A  kölcsönt is magában foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszereket – a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett – a Kincstár üzemelteti és fejleszti. (2) Az  53.  § (10)  bekezdése szerinti tájékoztató eléréséhez és az  ezen  alcím szerinti adatszolgáltatás teljesítéséhez a hitelintézet számára az eAdaton történő regisztráció szükséges. (3) A  hitelintézet az  adatszolgáltatását az  54.  § szerinti adatszolgáltatás esetén a  Kincstár, az  55.  § szerinti adatszolgáltatás esetén a miniszter kérésére felülvizsgálja, és szükség esetén a javított adatszolgáltatását ismételten megküldi. (4) A  Kincstár az  54.  § szerinti adatszolgáltatás, valamint – a  miniszter kezdeményezésére – az  55.  § szerinti adatszolgáltatás a) nemteljesítése esetén a támogatás vagy b) hibás vagy hiányos teljesítése esetén a hibás vagy hiányos adatszolgáltatással érintett támogatás 53. § (4) bekezdése szerinti, hitelintézet részére történő folyósítását felfüggeszti. (5) A támogatás folyósítása a (4) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a hibás vagy hiányos adatszolgáltatás pótlását követő havi elszámolás szerinti folyósítással egyidejűleg történik. (6) A  (4)  bekezdés b)  pontja szerinti felfüggesztés nem érinti a  hitelintézet adatszolgáltatási hiánnyal nem érintett támogatásra vonatkozó elszámolási jogosultságát. (7) Az e rendelet szerinti elszámolást és adatszolgáltatásokat három vagy annál több hitelintézet helyett, megbízási szerződés alapján egy másik hitelintézet (a továbbiakban: összesítő hitelintézet) összesítve is benyújthatja a Kincstár részére. (8) Az  e rendelet szerinti elszámolásra és adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat az  összesítő hitelintézetre is alkalmazni kell, azzal, hogy a) az  összesített elszámolás és adatszolgáltatás az  összesítéssel érintett hitelintézetek székhelyét, cégjegyzékszámát és adószámát is tartalmazza, b) az elszámolás és adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó határidők és határnapok az összesítő hitelintézet tekintetében irányadóak, c) az  összesítő hitelintézet felel a  hitelintézeti elszámolások és adatszolgáltatások adatainak hibásan történő összesítéséből eredő kárért, d) az  összesítő hitelintézetet az  összesített elszámolás és adatszolgáltatás teljesítéséért a  hitelintézetek tárgyhavi elszámolásában lehívott, a  Kincstár által az  elszámolás ellenőrzése alapján jóváhagyott kamattámogatási összeg 1,5 ezrelékének megfelelő összegű költségtérítés illeti meg, amelyet az összesített tárgyhavi elszámolásban, külön jogcímen feltüntetve igényelhet a Kincstártól. VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16. Hatálybaléptető rendelkezések 57. § [Hatálybalépés] (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 58. § és a 62. § 2026. november 16. napján lép hatályba. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5441 17. Átmeneti rendelkezések 58. § [Átmeneti szabály] Az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os lakáshitelről szóló 227/2025.  (VII. 31.) Korm.  rendelet alapján az e rendelet kihirdetését követő 16. napot megelőzően benyújtott kérelmekre és létrejött jogviszonyokra az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os lakáshitelről szóló 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendeletnek a 2026. november 15. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os lakáshitelről szóló 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet hatályvesztését követően is. 18. A kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása 59. § [Módosító rendelkezés] A kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló 302/2023.  (VII. 11.) Korm.  rendelet 55.  § (1) bekezdés a) és b) pontjában az „átlaga 115 százalékának 1” szövegrész helyébe az „átlagának 1,5” szöveg lép. 19. A családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet módosítása 60. § [Módosító rendelkezés] A családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023.  (XI.  30.) Korm.  rendelet 12.  § (3)  bekezdés a) és b)  pontjában az  „átlaga 110 százalékának 1” szövegrész helyébe az „átlagának 0,5” szöveg lép. 20. Az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os lakáshitelről szóló  227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet módosítása 61. § [Módosító rendelkezés] Az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os lakáshitelről szóló 227/2025.  (VII. 31.) Korm.  rendelet a következő 33. §-sal egészül ki: „33. § (1) Az e rendelet szerinti kölcsön iránti kérelem a Wekerle Plusz lakásszerzési kölcsönről szóló 298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet hatálybalépését követően – a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével – nem nyújtható be. (2) A kölcsön iránti kérelem 2026. november 15. napjáig terjedő jogvesztő határidőig benyújtható a) új otthon építése esetén, ha a  kölcsönnel érintett új otthon építésének engedélyeztetési eljárása 2026.  október  31.  napján vagy azt megelőzően már megindult, vagy az  egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése 2026. október 31. napján vagy azt megelőzően már megtörtént, vagy b) otthon vásárlása esetén, ha az adásvételi szerződés megkötése 2026. október 31. napján vagy azt megelőzően megtörtént. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az igénylő a 4. § (7) bekezdése szerinti dokumentumok hitelintézet részére történő benyújtását a 14. § (3) bekezdése szerinti hiánypótlás keretében is teljesítheti.” 21. Az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os lakáshitelről szóló  227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése 62. § [Hatályon kívül helyező rendelkezés] Hatályát veszti az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os lakáshitelről szóló  227/2025.  (VII. 31.) Korm. rendelet. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 5442 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám A Kormány 299/2026. (X. 27.) Korm. rendelete a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A  Kormány a munkavédelemről szóló 1993.  évi XCIII.  törvény 88.  § (2)  bekezdés b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a) 1.  § b)  pontjában, 5.  § (2)  bekezdésében, 6.  § (2) és (3)  bekezdésében a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg, b) 1. számú melléklet 1.1. pont 1.1.2. alpontjában a „vármegyei” szövegrészek helyébe a „megyei” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 300/2026. (X. 27.) Korm. rendelete a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. § A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995.  (VIII. 25.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontjában a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5443 A Kormány 301/2026. (X. 27.) Korm. rendelete a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A  Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.  évi LXXXIII.  törvény 83.  § (2)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm.  rendelet 1.  § (1)  bekezdésében, 12/A.  § (3a)  bekezdésében, 16.  § (3)  bekezdésében, valamint 20.  §-ában a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 302/2026. (X. 27.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. § Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet a) 5/D.  § (3)  bekezdés d)  pontjában, 15.  számú melléklet 2.  pontjában, 17.  számú melléklet 2.  pontjában, 17/A.  számú melléklet 2.  pontjában, 18.  számú melléklet 2.  pontjában a „vármegye” szövegrész helyébe a „megye” szöveg, b) 10. § (1) bekezdésében a „vármegyeszékhelyenként” szövegrész helyébe a „megyeszékhelyenként” szöveg és a „vármegyeszékhelyeken” szövegrész helyébe a „megyeszékhelyeken” szöveg, c) 10. § (2) bekezdésében a „vármegyeszékhelyeken” szövegrészek helyébe a „megyeszékhelyeken” szöveg, d) 21. § (13) bekezdés c) pontjában a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg, e) 22. § (3) bekezdésében a „vármegyénként” szövegrész helyébe a „megyénként” szöveg, f) 35. § (7) bekezdésében a „vármegyék” szövegrész helyébe a „megyék” szöveg, 5444 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám g) 48/C.  § (1)  bekezdés b)–d)  pontjában, 40.  számú melléklet A/1)  pontjában foglalt táblázat B:2, B:5 és B:6 mezőjében, 40. számú melléklet A/2) pontjában foglalt táblázat B:5–B:10 mezőjében, valamint 40. számú melléklet B)  pontjában foglalt táblázat B:7–B:25  mezőjében a „Vármegyei” szövegrész helyébe a „Megyei” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 303/2026. (X. 27.) Korm. rendelete a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A  Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.  évi LXXXIII.  törvény 83.  § (2)  bekezdés a)  pontjában, továbbá a  biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a  gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006.  évi XCVIII.  törvény 77.  § (1)  bekezdés b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5445 A Kormány 304/2026. (X. 27.) Korm. rendelete a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A  Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.  évi LXXXIII.  törvény 83.  § (2)  bekezdés zs)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló 287/2006.  (XII. 23.) Korm.  rendelet 3.  számú melléklet A)  pont 1–4.  alpontjában, 3.  számú melléklet B)  pont 1. és 2.  alpontjában a „vármegye” szövegrészek helyébe a „megye” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 305/2026. (X. 27.) Korm. rendelete az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A Kormány az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (14) és (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006.  évi CXXXII.  törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a) 1/D. § (2) bekezdésében és 7. számú mellékletében a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg, b) 5/A. § (5d) bekezdés c) pontjában a „vármegyéhez” szövegrész helyébe a „megyéhez” szöveg, c) 12. § (5) bekezdés a) pontjában, 4. számú mellékletében foglalt táblázat B:3–B:4, B:8, B:10–B:12, B:14, B:16, B:21–B:22 és B:29–B:34 mezőjében a „vármegye” szövegrész helyébe a „megye” szöveg, d) 4.  számú mellékletében foglalt táblázat B:5–B:7, B:9, B:13, B:15, B:18–B:20, B:23–B:25, B:27, B:28, B:35 és B:36 mezőjében a „vármegyéből” szövegrész helyébe a „megyéből” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 5446 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám A Kormány 306/2026. (X. 27.) Korm. rendelete az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában kiszabott egészségügyi bírság megfizetésének részletes szabályairól szóló 79/2010. (III. 25.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A  Kormány az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991.  évi XI.  törvény 15.  § (12)  bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában kiszabott egészségügyi bírság megfizetésének részletes szabályairól szóló 79/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a) 1. § (1) bekezdésében a „vármegyei” szövegrészek helyébe a „megyei” szöveg, b) 1/A. § (1) bekezdésében a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 307/2026. (X. 27.) Korm. rendelete a külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. § A külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013.  (IX. 25.) Korm.  rendelet 6.  §-ában a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5447 A Kormány 308/2026. (X. 27.) Korm. rendelete az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés e) pontjában, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 110. § (1) bekezdés 24. pontjában, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § b), h) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a) 5. § (2), (3) bekezdésében, (6) bekezdés nyitó szövegrészében, 8. §-ában, 10. § (5) és (6) bekezdésében, 14. § (2) bekezdésében, valamint 15. § (1) bekezdésében a „vármegyei” szövegrészek helyébe a „megyei” szöveg, b) 7.  § (1)  bekezdés b)  pontjában, 7.  § (6)  bekezdés b)  pontjában, 7.  § (7)  bekezdésében, 9.  § (1) és (2)  bekezdésében, 10.  § (2), (7) és (12)  bekezdésében, 11.  § (3)  bekezdésében, 12.  § (2), (3) és (5)  bekezdésében, 13.  § (1)  bekezdés a)–c)  pontjában, 13.  § (2), (3), (5) és (10)  bekezdésében, 14.  § (2a) és (3) bekezdésében, 15. § (1a) és (1b) bekezdésében és 18. § (2) bekezdés a) pontjában a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg, c) 14. § (2a) bekezdésében és 15. § (1a) bekezdésében a „vármegyén” szövegrész helyébe a „megyén” szöveg, d) 17. § (1) bekezdésében a „vármegye” szövegrész helyébe a „megye” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 309/2026. (X. 27.) Korm. rendelete az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A  Kormány az egészségügyről szóló 1997.  évi CLIV.  törvény 247.  § (1)  bekezdés m)  pont ma)  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. § Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a  Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet a) 17. § (2) bekezdés b) pontjában a „vármegyénkénti” szövegrész helyébe a „megyénkénti” szöveg, b) 17. § (3) bekezdés b) pontjában, 19. § (1) bekezdésében a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg, 5448 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám c) 17. § (4) bekezdésében a „vármegyénkénti” szövegrész helyébe a „megyénkénti” szöveg és a „vármegyében” szövegrész helyébe a „megyében” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 310/2026. (X. 27.) Korm. rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A  Kormány az  Alaptörvény 15.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben eljárva, valamint az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. § A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a  járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a) 1. § (1) bekezdésében, 16. § (2) és (5) bekezdésében, valamint 3. melléklet címében a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg, b) 3.  § (1)  bekezdésében és 2.  melléklet 2.  pontjában foglalt táblázat B:2–B:7  mezőjében a  „vármegye” szövegrész helyébe a „megye” szöveg, c) 1. melléklet 1. pont 1.1–1.6. alpontjában a „vármegyére” szövegrész helyébe a „megyére” szöveg, d) 1.  melléklet 1.  pont 1.2–1.6.  alpontjában és 2.  melléklet 2.  pontjában foglalt táblázat A:3–A:7  mezőjében a „Vármegyei” szövegrész helyébe a „Megyei” szöveg, e) 2.  melléklet 1.  pontjában foglalt táblázat A:1, A:22, A:42, A:58, A:123, A:137, A:152, A:168, A:189, A:203, A:221, A:234, A:245, A:280, A:297, A:319, A:332, A:346 és A:365 mezőjében a „VÁRMEGYE” szövegrész helyébe a „MEGYE” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5449 A Kormány 311/2026. (X. 27.) Korm. rendelete az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben eljárva, továbbá a  kötelező egészségbiztosítás ellátásról szóló 1997.  évi LXXXIII.  törvény 83.  § (5)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a) 1. § b) pontjában és 4. § (2) bekezdésében a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg, b) 4. § (3) bekezdésében a „vármegye” szövegrész helyébe a „megye” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 312/2026. (X. 27.) Korm. rendelete az Országos Kórházi Főigazgatóság feladatairól szóló 516/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A  Kormány az  Alaptörvény 15.  cikk (2)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az  Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az Országos Kórházi Főigazgatóság feladatairól szóló 516/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet a) 4.  § nyitó szövegrészében és c)–i)  pontjában, valamint 4/B.  §-ában a  „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg, b) 4. § a) és j) pontjában a „vármegyei” szövegrészek helyébe a „megyei” szöveg, c) 4/C. § (1) bekezdésében a „vármegyék” szövegrész helyébe a „megyék” szöveg, d) 4/C. § (2) bekezdésében a „Vármegyei” szövegrész helyébe a „Megyei” szöveg, e) 4/C. § (3) bekezdésében a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg és a „vármegyében” szövegrész helyébe a „megyében” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 5450 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám A Kormány 313/2026. (X. 27.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A Kormány az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés a), d) és k) pontjában, valamint (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020.  évi C.  törvény végrehajtásáról szóló 528/2020.  (XI. 28.) Korm. rendelet a) 3. § (4) bekezdés d) és e) pontjában, 7. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint 24. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg, b) 7. § (1) bekezdés d) pontjában a „vármegyei” szövegrészek helyébe a „megyei” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 314/2026. (X. 27.) Korm. rendelete az egészségügyi intézmények irányításának egyes szabályairól szóló 285/2023. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1a) bekezdés g)–j) pontjában és (1d) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az egészségügyi intézmények irányításának egyes szabályairól szóló 285/2023.  (VI. 30.) Korm.  rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 2. § A Korm. rendelet a) 2.  § a) és b)  pontjában, 4.  § (4)  bekezdésében, 4.  alcím  címében, 5.  § (1)–(3)  bekezdésében, 2.  melléklet 1–3. pontjában, a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg, b) 3.  alcím  címében, 4.  § (1), (2) és (4)  bekezdésében, 5.  § (2)  bekezdésében, 1.  melléklet  címében, 2. melléklet címében, 3. melléklet címében, 3. melléklet 1. pont 1.2. alpontjában, 2. pont 2.2. alpontjában, 3. pont 3.2. alpontjában a „vármegyében” szövegrész helyébe a „megyében” szöveg lép. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5451 1. melléklet a 314/2026. (X. 27.) Korm. rendelethez „4. melléklet a 285/2023. (VI. 30.) Korm. rendelethez Az irányító megyei intézmények A B 1. Megye Irányító Intézmény 2. Bács-Kiskun Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház 3. Baranya Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ 4. Békés Békés Megyei Központi Kórház 5. Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház 6. Csongrád-Csanád Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központ 7. Fejér Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház 8. Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Megyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház 9. Hajdú-Bihar Debreceni Egyetem Klinikai Központ 10. Heves Heves Megyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet 11. Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet 12. Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Megyei Szent Borbála Kórház 13. Nógrád Nógrád Megyei Szent Lázár Kórház 14. Somogy Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Oktatókórház 16. Tolna Tolna Megyei Balassa János Kórház 17. Vas Vas Megyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház 18. Veszprém Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház 19. Zala Zala Megyei Szent Rafael Kórház ” A Kormány 315/2026. (X. 27.) Korm. rendelete az orvosokkal, fogorvosokkal, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozókkal szembeni etikai eljárás szabályairól szóló 318/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1a) bekezdés i) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az orvosokkal, fogorvosokkal, továbbá az  egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozókkal szembeni etikai eljárás szabályairól szóló 318/2023.  (VII. 17.) Korm. rendelet a) 1. § (1) bekezdésében a „Vármegye” szövegrészek helyébe a „Megye” szöveg, b) 1. § (1a) bekezdésében a „vármegye” szövegrészek helyébe a „megye” szöveg, 5452 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám c) 1. § (1a) bekezdésében, 5. § (2) és (3) bekezdésében a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg, d) 1. § (1) bekezdésében a „Vármegyei” szövegrészek helyébe a „Megyei” szöveg, e) 3.  § (3)  bekezdésében a  „vármegyék” szövegrészek helyébe a  „megyék” szöveg és a  „vármegyéjükben” szövegrész helyébe a „megyéjükben” szöveg, f) 5.  § (3)  bekezdésében a „vármegye” szövegrész helyébe a „megye” szöveg, a „vármegyékben” szövegrész helyébe a „megyékben” szöveg, a „Vármegyei” szövegrészek helyébe a „Megyei” szöveg, g) 1. melléklet címében a „Vármegye” szövegrész helyébe a „Megye” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 316/2026. (X. 27.) Korm. rendelete a természetes gyógytényezőkről szóló 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a  megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XLIX.  törvény elfogadásával az  Országgyűlés a  vármegyék megyékre történő átnevezéséről döntött, amit szükséges átvezetni az  egészségügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is. [2] A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés z) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A természetes gyógytényezőkről szóló 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet a) 4. § (2) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 24. § (3) bekezdésében a „vármegyei” szövegrészek helyébe a „megyei” szöveg, b) 4.  § (2)  bekezdésében a „Vármegyei” szövegrész helyébe a „Megyei” szöveg és a „vármegyére” szövegrész helyébe a „megyére” szöveg, c) 7. § (1) bekezdésében, 23. § (1) és (2) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg, d) 2. melléklet 4. cím 1. pont 1.1. alpontjában a „Vármegye” szövegrész helyébe a „Megye” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5453 A Kormány 317/2026. (X. 27.) Korm. rendelete az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 474/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról [1] E  rendelet célja, hogy a  nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események magyarországi megrendezése – a  pályázás, a  támogatás és a  lebonyolítás teljes folyamatában – költséghatékonyan, átláthatóan és a  sportszakmai szempontok érvényesülésével valósuljon meg. [2] A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont bn) és bs) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 474/2016.  (XII. 27.) Korm.  rendelet (a továbbiakban: R.) 38/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A  (3)  bekezdés szerinti regisztrációs kérelem és támogatási kérelem a  miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány alkalmazásával nyújtható be.” 2. § (1) Az R. 38/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A miniszter a regisztrációs kérelmet annak kézhezvételétől számított harminc napon belül elbírálja, dönt annak a) nyilvántartásba vételéről vagy elutasításáról, b) a sportágazat szempontjából jelentős sportesemény Nemzeti Kommunikációs Hivatal (a továbbiakban: NKOH) általi megvalósításáról, amelyről a  kérelmezőt értesíti. Ha a  regisztrációs kérelem kiegészítésre vagy kijavításra szorul, azt a  miniszter legfeljebb tizenöt  napos határidő tűzésével hiánypótlásra visszaküldi. A  hiánypótlás időtartama a  regisztrációs kérelem elbírálására meghatározott határidőbe nem számít bele.” (2) Az R. 38/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A miniszter egyedi mérlegelési jogkörében dönt a beérkezett támogatási kérelmekről. Ha a támogatási kérelem kiegészítésre vagy kijavításra szorul, azt a  miniszter legfeljebb tizenöt  napos határidő tűzésével hiánypótlásra visszaküldi a kérelmező szervezetnek.” 3. § Az R. 38/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „38/D. § A miniszter a Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatása előirányzat terhére költségvetési támogatást nyújthat a  38/B.  § (1) bekezdése szerinti eseményhez, ha az adott sport- és sportdiplomáciai eseményhez 500 millió forintot elérő vagy meghaladó költségvetési támogatást kíván igénybe venni a kérelmező.” 4. § (1) Az R. 38/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a kérelmező által megpályázandó esemény kezdőnapjáig tartó időtartam a 2 évet meghaladja, a kérelmező a  38/D.  § szerinti esemény rendezési jogára vonatkozó pályázat benyújtási határidejét megelőzően legalább kettőszázhetven  nappal az  esemény megrendezésének szándékát tartalmazó regisztrációs kérelmet nyújt  be elektronikus úton a  miniszter részére. A  regisztrációs kérelem mellékletét képezi a  kérelmező nyilatkozata az esemény 500 millió forintot meghaladó állami forrásigényéről, valamint az előzetes költségterv.” (2) Az R. 38/E. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A miniszter a regisztrációs kérelmet annak kézhezvételétől számított 30 napon belül elbírálja, és dönt a) annak nyilvántartásba vételéről vagy elutasításáról, b) a sportágazat szempontjából jelentős sportesemény NKOH általi megvalósításáról, amelyről a  kérelmezőt elektronikusan értesíti. Ha a  regisztrációs kérelem vagy melléklete kiegészítésre vagy kijavításra szorul, azt a miniszter legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével hiánypótlásra a kérelmező szervezetnek visszaküldi. A  hiánypótlás időtartama a  regisztrációs kérelem elbírálására meghatározott határidőbe nem számít bele.” (3) Az R. 38/E. § (10)–(16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) A  miniszter a  regisztrációs kérelem nyilvántartásba vétele esetén előterjesztést készít a  Kormány részére a pályázattal kapcsolatban. Az előterjesztés tartalmazza az előzetes költségtervet, valamint sportesemény esetén a sportesemény tervezett évében megrendezésre kerülő, támogatási igényű kiemelt nemzetközi sporteseményekről szóló összefoglaló táblázatot is. Az előterjesztés mellékletét képezi a garancianyilatkozatok magyar és a pályázat 5454 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám hivatalos nyelvű szövege is. Az  állam által vállalt kezesség előkészítésének és a  kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló kormányrendelet szabályait a garanciák kiadása tekintetében nem kell alkalmazni. (11) Az esemény pályázati dokumentációját a kérelmező a miniszter részvételével állítja össze a (10) bekezdésben meghatározott kormány-előterjesztésben foglaltaknak megfelelően. Az esemény megrendezésére irányuló pályázat a  kérelmező és a  miniszter által jóváhagyott tartalommal és formában nyújtható be. A  rendezési jog elnyerése esetén az  esemény rendezési szerződésének szerződő felei a  jogtulajdonos és a  pályázatot benyújtó szervezet, valamint ha a Kormány az esemény magyarországi megrendezéséhez garanciát vállalt, vagy a pályázati feltételektől függően a miniszter. (12) A pályázatot benyújtó szervezet a benyújtott pályázat eredményéről annak kihirdetését követő három napon belül elektronikus úton tájékoztatja a minisztert. (13) Sikeres pályázat esetén a  pályázatot benyújtó szervezet a  miniszterrel egyeztetve és a  rendezési szerződés rendelkezéseit figyelembe véve elkészíti az esemény részletes költségtervét. Az előzetes költségtervben bemutatott költségek főösszegétől a részletes költségterv legfeljebb 30%-kal térhet el, az eltérés részletes indokolása mellett. A pályázatot benyújtó szervezet legkésőbb a (14) bekezdés szerinti támogatási kérelem benyújtása előtt 30 nappal benyújtja a részletes költségtervet a miniszter részére. (14) A  pályázatot benyújtó szervezet a  sportesemény részletes költségtervének elfogadása esetén, legkésőbb az  esemény kezdőnapját megelőző 2 évvel a  részletes költségtervet is tartalmazó támogatási kérelmet nyújt be a miniszter részére. (15) A támogatási kérelem benyújtását követő 30 napon belül a miniszter előterjesztést készít a Kormány részére a  támogatási kérelem alapján az  esemény magyarországi megrendezésével kapcsolatos további kormányzati intézkedésekről, valamint a rendezéshez szükséges forrásbiztosításról. (16) A  38/D.  § szerinti sportesemény megrendezése érdekében az  operatív irányító testület – függetlenül annak elnevezésétől, valamint formájától – szervezésével és döntéshozatalával kapcsolatos feladatokat a  miniszter képviselőinek közreműködésével a pályázatot benyújtó szervezet látja el.” 5. § (1) Az R. 38/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  kérelmező az  esemény nyilvántartásba vételét követően egyeztet a  miniszterrel, amely alapján elkészíti az esemény költségtervét.” (2) Az R. 38/F. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A miniszter a támogatási kérelem alapján előterjesztést készít a Kormány részére a pályázattal kapcsolatban, valamint a  (3)  bekezdésben nevesített dokumentumok alapján az  esemény magyarországi megrendezésével kapcsolatos további kormányzati intézkedésekről, valamint a  rendezéshez szükséges forrásbiztosításról. Az  előterjesztés tartalmazza a  költségtervet, valamint sportesemény esetén a  sportesemény tervezett évében megrendezésre kerülő támogatási igényű kiemelt nemzetközi sporteseményekről szóló összefoglaló táblázatot is. Az  előterjesztés mellékletét képezi a  garancianyilatkozatok magyar és a  pályázat hivatalos nyelvű szövege is. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló kormányrendelet szabályait a garanciák kiadása tekintetében nem kell alkalmazni.” 6. § Az R. a következő 58. §-sal egészül ki: „58. § A 2026. december 31-ig (vagy ezen a napon kezdődően) megrendezendő ötszázmillió forintot el nem érő állami forrásigényű, hazai rendezésű nemzetközi sport- és sportdiplomáciai esemény vagy kiemelt jelentőségű nemzetközi utánpótlás-sportesemények tekintetében, a  kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események tekintetében, továbbá azon a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság közreműködésével megkezdett sportesemények tekintetében, melyre vonatkozóan nem történik jogutódlás, e rendeletnek az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 474/2016. (XII. 27.) Korm.  rendelet módosításáról szóló 317/2026. (X. 27.) Korm.  rendelet hatálybalépését megelőző  napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.” 7. § Az R. a) 17. § (1) bekezdés 17. pontjában az „1407/2013/EU” szövegrész helyébe az „(EU) 2023/2831” szöveg, b) 38/A. § (3) bekezdésében a „38/B. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „38/B. § (1) bekezdése vagy 38/D. § szerinti” szöveg, c) 38/C. § (1) bekezdésében, 38/C. § (6) bekezdésében az „az Intézet részére” szövegrész helyébe az „a miniszter részére” szöveg, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5455 d) 38/C. § (7) bekezdésében az „Az Intézet” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg, e) 38/E. § (3) bekezdésében a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „regisztrációs kérelemhez” szöveg, f) 38/F.  § (1)  bekezdésében a  „38/E.  § (1)–(8)  bekezdése” szövegrész helyébe a  „38/E.  § (1), (3) és (6)–(8) bekezdése” szöveg, a „38/E. § (9) és (10) bekezdésétől” szövegrész helyébe a „38/E. § (10) bekezdésétől” szöveg, g) 38/F. § (3) bekezdésében az „Az NKOH” szövegrész helyébe az „A kérelmező” szöveg, h) 52. § a) pontjában a „2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.)” szövegrész helyébe a „2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet (HL L 2023.12.15.)” szöveg lép. 8. § Hatályát veszti az R. a) 38/A. § (1) bekezdése, b) 38/B. § (2) és (3) bekezdése, c) 38/C. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „az Intézet útján” szövegrész, d) 38/C. § (9) bekezdésében a „képviseletében eljáró Intézet” szövegrész, e) 38/C. § (10) bekezdése, f) 38/E. § (2), (4), (5), (9) bekezdése. 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 318/2026. (X. 27.) Korm. rendelete a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet módosításáról [1] E rendelet célja a kormányzati struktúrában, valamint a sportrendezvények lebonyolításában bekövetkezett változásokkal való összhang megteremtése. [2] A  Kormány az  Alaptörvény 15.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a  kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3/A. § Az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 474/2016. (XII. 27.) Korm. rendeletben a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter egyedi döntése alapján a  sportágazat szempontjából jelentős sportesemény Hivatal általi megvalósítása esetén a  Hivatal a  Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság bevonásával jár el.” 2. § Az R. 3.  § (1)  bekezdésében az  „az általános politikai koordinációért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a sportpolitikáért felelős miniszter” szöveg lép. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 5456 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám A Kormány 319/2026. (X. 27.) Korm. rendelete a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló 591/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról [1] E  rendelet célja a  Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság nemzeti rendezvények szervezésében, lebonyolításában betöltött feladatainak, szerepének egyértelmű szabályozása. [2] A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont br) és bs) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló 591/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E  rendelet szabályait jogszabályban vagy a  Kormány nyilvános határozatában nemzeti rendezvénnyé nyilvánított rendezvények (a  továbbiakban: nemzeti rendezvény), valamint a  4/A.  § szerinti esetben a  Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi sport- és sportdiplomáciai esemény előkészítésére és lebonyolítására kell alkalmazni.” 2. § Az R. 2. alcíme helyébe a következő alcím lép: „2. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség feladatai 2.  § (1) A  Miniszterelnökséget vezető miniszter (a  továbbiakban: miniszter) a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet (a  továbbiakban: Statútum rendelet) szerinti felelőssége keretében kidolgozza és megvalósítja a nemzeti rendezvények koncepcióját. (2) A  miniszter a  Statútum rendelet 14.  § f)  pontjában megjelölt feladata, továbbá a  nemzeti rendezvény előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatai az  5.  §-ban megjelölt célok társadalmilag hasznos megvalósítása érdekében közfeladatnak minősülnek. 3.  § A  miniszter az  1.  § (2)  bekezdése és a  2.  § szerinti közfeladatot részben a  Nemzeti Kommunikációs Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) útján látja el. A Hivatal ezen, valamint a 4/A. § szerinti feladatellátása során költségvetési támogatások nyújtására jogosult. Ha a költségvetési támogatás az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, a  Hivatal a  támogatás tervezetét az  európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet alapján előzetesen jóváhagyatja a  Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az  állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezettel. 4. § A Hivatal a 3. § szerinti közfeladatát a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NRÜ Zrt.) bevonásával látja el. Az NRÜ Zrt. támogatói döntés meghozatalára, költségvetési támogatás nyújtására, valamint támogatási jogviszonyban támogatóként történő részvételre nem jogosult. 4/A.  § Az  NRÜ Zrt. az  állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 474/2016.  (XII. 27.) Korm. rendelet 38/C. § (2) bekezdés b) pontjában, 38/E. § (6) bekezdés b) pontjában és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a  kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020.  (IV. 30.) Korm.  rendelet (a továbbiakban: NKOH rendelet) 3/A. §-ában szabályozott esetben vagy a pályázatot benyújtó szervezettel kötött megállapodás alapján részt vehet a Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi sport- és sportdiplomáciai esemény megrendezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátásában.” 3. § Az R. 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A nemzeti rendezvény szervezése során az előkészítés időszakában és a nemzeti rendezvény megrendezésével a szervezőknek azt kell elősegíteniük, hogy a nemzeti rendezvényre való felkészülés és maga a nemzeti rendezvény segítse elő a) a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, méltó megemlékezés keretében történő ünnepélyes rendezvények megvalósítását, b) az egységes magyar nemzethez tartozás megerősítését a magyarság minden tagja és közössége számára, c) a magyar kultúra értékeinek megóvását és bemutatását, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5457 d) a magyar közönséget vonzó online és helyszíni jelenlét megteremtését, e) a  hazai kulturális, gasztronómiai hagyományok és értékek hangsúlyozását és innovatív módon történő bemutatását, f) Magyarország kulturális, gazdasági előnyöket eredményező nemzetközi pozicionálását és népszerűsítését, g) a járulékos pozitív gazdasági, kulturális és turisztikai hatások érvényesülését. (3) Az NRÜ Zrt. a 6. § szerinti – a Hivatal 3. § szerinti közfeladat ellátásával összefüggő – szakmai feladatait e rendelet, az NKOH rendelet, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályok előírásai szerint látja el.” 4. § Az R. 4. alcíme helyébe a következő alcím lép: „4. Az NRÜ Zrt. nemzeti rendezvény megrendezésével kapcsolatos feladatköre 6. § (1) Az NRÜ Zrt. a) a  költségtervek elkészítése érdekében koordinálja és irányítja az  előzetes szakmai szintű munkacsoportok megszervezését, illetve elkészíti a nemzeti rendezvény előzetes, illetve részletes költségtervének tervezetét, b) részt vesz a  nemzeti rendezvény megrendezése és lebonyolítása érdekében a  támogatási szerződés vagy a támogatói okirat (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) előkészítésében, c) a  nemzeti rendezvény előkészítése, megrendezése és lebonyolítása érdekében a  kommunikációs beszerzés, a  szervezetfejlesztési beszerzés és a  szponzoráció megvalósítása során az  NKOH rendelet szerint jár el, illetve a kapcsolódó eljárások eredményeként gondoskodik a szerződés megkötéséről, d) a  nemzeti rendezvény megrendezésére és lebonyolítására vonatkozó feladat ellátása során gondoskodik a rendelkezésre álló költségvetési források hatékony felhasználásáról. (2) A nemzeti rendezvény megrendezésével kapcsolatban – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – az NRÜ Zrt. a) jogszabály, a  Kormány vagy a  miniszter döntése alapján ellátja a  kapcsolódó hazai rendezvényszervezési és koordinálási tevékenységet, b) ellátja az operatív rendezvényszervezési és lebonyolítási feladatokat. 7.  § (1) A  nemzeti rendezvényhez kapcsolódó beszerzési és közbeszerzési feladatok operatív előkészítését és – ha az  NRÜ Zrt. az  ajánlatkérő – lebonyolítását az  NRÜ Zrt. a  Hivatal által jóváhagyott beszerzési terv alapján, az NKOH rendeletben foglaltakra figyelemmel végzi. (2) Ha a beszerzési vagy közbeszerzési feladatot más szervezet látja el, az NRÜ Zrt. kizárólag szakmai véleményezési jogot gyakorol.” 5. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „8.  § (1) A  nemzeti rendezvény operatív irányítását és ellenőrzését ellátó testületet a  miniszter hozza létre, és jóváhagyja annak összetételét és ügyrendjét. (2) Az NRÜ Zrt. az operatív irányító testület titkársági, döntés-előkészítő és a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatait látja el. (3) Az  operatív irányító testület üléseiről jegyzőkönyvet, döntéseiről és azok végrehajtásáról elektronikus nyilvántartást kell vezetni. (4) Az operatív irányító testület önálló kötelezettségvállalásra nem jogosult.” 6. § Az R. a következő 5/A. alcímmel egészül ki: „5/A. Elkülönített nyilvántartás és beszámolás 9/A.  § Az  NRÜ Zrt. a  feladatellátásáról nemzeti rendezvényenként elkülönített, a  döntéseket, jóváhagyásokat, kötelezettségvállalásokat, szerződéseket, teljesítésigazolásokat és kifizetéseket visszakövethetően tartalmazó elektronikus nyilvántartást vezet.” 7. § Az R. a következő 19. §-sal egészül ki: „19. § (1) A 2026. december 31-ig (vagy ezen a napon kezdődően) megrendezendő kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események tekintetében, továbbá azon megkezdett sportesemények tekintetében, melyekre vonatkozóan nem történik jogutódlás, e  rendeletnek a  Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló 591/2022. (XII. 28.) Korm.  rendelet módosításáról szóló 319/2026. (X. 27.) Korm.  rendelet (a  továbbiakban: Módr2.) hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 5458 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám (2) Azon, 2027. január 1-jén kezdődően vagy ezt követően megrendezésre kerülő kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események tekintetében, amelyeknél az NRÜ Zrt. a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai esemény megrendezésének megpályázására, megrendezésére és lebonyolítására, valamint az  ilyen eseményhez nyújtott támogatására vonatkozó közfeladatot ellátott (a  továbbiakban: megkezdett sportesemények), az  adott sportág országos sportági szövetsége (a továbbiakban: sportszövetség) a Módr2. hatálybalépését követő 15 napon belül a  kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter felé írásban nyilatkozhat arról, hogy e jogviszonyokban az NRÜ Zrt. jogutódjává kíván válni. E határidő jogvesztő. (3) A  kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter a  nyilatkozat megküldésétől számított 15  napon belül dönt arról, hogy a  jogutódláshoz hozzájárul-e, és a  döntéséről írásban tájékoztatja az NRÜ Zrt.-t. (4) A kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter hozzájáruló döntése esetén az  NRÜ Zrt. és a  sportszövetség a  döntésnek az  NRÜ Zrt.-vel való közlésétől számított 30  napon belül átadás-átvételi megállapodásban (a továbbiakban: Megállapodás) rögzíti a kiemelt sporteseménnyel kapcsolatban már megtett, folyamatban lévő vagy szükséges intézkedéseket. (5) Az NRÜ Zrt. a Megállapodás aláírását követő 3 munkanapon belül megküldi a Megállapodás egy aláírt példányát a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszternek. (6) A  Megállapodás aláírása esetén az  abban rögzített időpontban, ennek hiányában a  Megállapodás hatálybalépésének időpontjában a  sportszövetség az  adott kiemelt sportesemények tekintetében létrejött jogviszonyokban az NRÜ Zrt. jogutódjává válik. A jogutódláshoz a szerződésben maradó fél hozzájárulása – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – nem szükséges, a  jogutódlásról a  szerződésben, megállapodásban részes feleket értesíteni kell. (7) Az NRÜ Zrt. a Megállapodásban tájékoztatást nyújt a (2) bekezdés szerinti kiemelt sportesemény tekintetében ellátott feladattal összefüggő valamennyi tényről és ismeretről, különösen azokról, amelyek a  jogutódlást követően a sportszövetséget terhelő kötelezettségek vagy megillető jogok gyakorlásához, illetve érvényesítéséhez szükségesek. (8) A  Megállapodás megkötése az  NRÜ Zrt.-vel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással a  Megállapodás szerinti jogutóddal szemben szerződésszegésre alapított igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni. (9) A Megállapodás szerinti jogutódláshoz harmadik fél – ideértve a szerződésben maradó feleket is – hozzájárulása nem szükséges, a  jogutódlásról a  jognyilatkozattal érintett, szerződésben, megállapodásban részes feleket értesíteni kell. (10) A  Megállapodás aláírásával egyidejűleg az  NRÜ Zrt. a  sportszövetség részére átadja az  érintett kiemelt sporteseménnyel kapcsolatos dokumentációt. (11) A  jogutódláskor folyamatban lévő, a  (2)  bekezdés szerinti kiemelt sporteseménnyel összefüggésben indított közbeszerzési eljárásokban, a  nem kizárólag az  adott sportesemény megvalósítására irányuló dinamikus beszerzési rendszer, illetve keretmegállapodás kivételével az  NRÜ Zrt. – mint ajánlatkérő – helyébe a jogutódlás napján a sportszövetség lép. A közbeszerzési eljárásban hozott döntésekért, eljárási cselekményekért a  jogutód a  jogutódlás időpontjától kezdődően felelős. A  sportszövetség és az  NRÜ Zrt. a  közbeszerzési eljárás jogszabályoknak megfelelő folytatásához szükséges intézkedések megtétele érdekében köteles együttműködni, a  szükséges intézkedésekről, az  eljárással kapcsolatos esetleges költségek elszámolásáról a  Megállapodásban rendelkezni. (12) Jogutódlás esetén a  (2)  bekezdés szerinti kiemelt sporteseménnyel összefüggő, az  NRÜ Zrt. javára kiadott, hatályban lévő hatósági engedélyek jogosultjának a  sportszövetség minősül. A  hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását a sportszövetség kezdeményezi. (13) Az  NRÜ Zrt. vezető tisztségviselője a  Megállapodásban nyilatkozik a  (7)  bekezdés szerinti tájékoztatás és a (10) bekezdés szerinti dokumentáció teljességéről. (14) A (2) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozat megtétele esetén az NRÜ Zrt.-t szerződéskötési kötelezettség terheli a (2) bekezdés szerinti kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események lebonyolításával összefüggésben.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5459 8. § Hatályát veszti az R. a) 1. § (1) bekezdése, b) 3. alcím címében a „kiemelt sportesemény és a” szövegrész, c) 5. § (1) bekezdése, d) 9. §-a, e) 13–18. §-a. 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 320/2026. (X. 27.) Korm. rendelete a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartás támogatásáról szóló 480/2023. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról [1] E rendelet célja a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartás támogatásáról szóló 480/2023. (X. 31.) Korm. rendelet, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendeletben foglalt feladat- és hatásköri rendszer közötti összhang megteremtése. [2] A Kormány a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes  törvényeknek az  Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022.  évi XXII.  törvény 18.  § g)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartás támogatásáról szóló 480/2023.  (X. 31.) Korm.  rendelet [a továbbiakban: 480/2023. (X. 31.) Korm. rendelet] a következő 5. §-sal egészül ki: „5.  § E  rendeletnek a  diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartás támogatásáról szóló 480/2023.  (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 320/2026. (X. 27.) Korm. rendelet 2. § a) pontjával módosított 1. § (1) bekezdése alapján a  nemzetpolitikáért felelős miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében – az  ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően – a  társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogutódja a nemzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium.” 2. § A 480/2023. (X. 31.) Korm. rendelet a) 1.  § (1)  bekezdésében a „társadalompolitika összehangolásáért” szövegrész helyébe a „nemzetpolitikáért” szöveg, b) 1. § (1) bekezdésében a „nemzetpolitikáért” szövegrész helyébe a „magyarságpolitikáért” szöveg, c) 1.  § (3)  bekezdésében a „társadalompolitika összehangolásáért” szövegrész helyébe a „nemzetpolitikáért” szöveg, d) 1. § (3) bekezdésében a „nemzetpolitikáért” szövegrész helyébe a „magyarságpolitikáért” szöveg lép. 3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § b) és d) pontja 2027. január 1-jén lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 5460 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám A Kormány 321/2026. (X. 27.) Korm. rendelete a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézetről és azzal összefüggő egyes sporttárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 428/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról [1] E  rendelet célja, hogy a  nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események magyarországi megrendezése – a  pályázás, a  támogatás és a  lebonyolítás teljes folyamatában – költséghatékonyan, átláthatóan és a  sportszakmai szempontok érvényesülésével valósuljon meg. [2] A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont bn) és bs) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézetről és azzal összefüggő egyes sporttárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 428/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 474/2016. (XII. 27.) Korm. rendeletben [a  továbbiakban: 474/2016.  (XII. 27.) Korm.  rendelet] foglalt feladatkörében, költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben – külön, erre irányuló megállapodás alapján – az Intézet a) részt vesz az  államilag elismert sportakadémiák, a  kiemelt fővárosi és vidéki sportszervezetek, sportfejlesztési programban szereplő sportágak, a nem olimpiai sportágak, a fogyatékosok sportja, sportlétesítmény-fejlesztések, az  egyetemi-főiskolai sport, valamint a  hazai rendezésű és kiemelt hazai rendezésű nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események támogatásában, az e célra rendelkezésre álló sportcélú pénzügyi források elosztásában és felhasználásában, b) a  miniszter támogatásra vonatkozó döntése alapján lefolytatja a  támogatói okirat kiadásához vagy támogatási szerződés (a  továbbiakban együtt: támogatási szerződés) megkötéséhez szükséges egyeztetéseket a  kedvezményezettekkel, amelynek keretében beszerzi a  szerződéskötéshez szükséges dokumentumokat, hiánypótlást folytat le, előkészíti és megköti a támogatási szerződést, c) figyelemmel kíséri a  támogatási szerződésben foglalt feladat megvalósulását, a  költségvetési támogatás hasznosulását, naprakész nyilvántartást vezet az egyes támogatások státuszáról, hasznosulásáról, d) a támogatási szerződés módosítására vonatkozóan a kedvezményezett által benyújtott kérelemmel kapcsolatban szakmai javaslatot tesz a miniszter részére, e) a  miniszter döntése alapján a  támogatási szerződés módosítása tekintetében ellátja a  b)  pontban foglalt feladatokat, f) megvalósítja a  támogatási szerződés alapján a  kedvezményezett által benyújtott rész- és záróbeszámoló sportszakmai és pénzügyi ellenőrzését és a kapcsolódó visszafizetési kötelezettségek nyilvántartását és követelések kezelését, g) a  tárgyévet követő év március 31-éig beszámol a  miniszter részére a  tárgyévben nyújtott támogatások hasznosulásáról, a támogatott feladatok megvalósulásáról, státuszáról, továbbá h) ellátja a sportolók és sportszakemberek támogatási, ösztöndíj- és életpályaprogramjaival kapcsolatos feladatokat.” 2. § Az R. a következő 7. §-sal egészül ki: „7. § (1) A 2026. december 31-ig vagy ezen a napon kezdődően megrendezendő, ötszázmillió forintot el nem érő állami forrásigényű, hazai rendezésű nemzetközi sport- és sportdiplomáciai esemény vagy kiemelt jelentőségű nemzetközi utánpótlás-sportesemények tekintetében e  rendeletnek a  Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézetről és azzal összefüggő egyes sporttárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 428/2024.  (XII. 23.) Korm.  rendelet módosításáról szóló 321/2026. (X. 27.) Korm.  rendelet (a  továbbiakban: Módr.) hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Azon, 2027. január 1-jén kezdődően vagy ezt követően megrendezésre kerülő, ötszázmillió forintot el nem érő állami forrásigényű, hazai rendezésű nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események vagy kiemelt jelentőségű nemzetközi utánpótlás-sportesemények tekintetében, amelyeknél az  Intézet az  ötszázmillió  forintot el nem érő állami forrásigényű, hazai rendezésű nemzetközi sport- és sportdiplomáciai esemény vagy kiemelt jelentőségű nemzetközi utánpótlás-sportesemények lebonyolítási és azzal összefüggésben a  sportesemény rendezési szerződéskötési feladatot ellátott, az  Intézet általános jogutódja a  Módr. hatálybalépését követő 15.  naptól az  adott sportág országos sportági szövetsége (a  továbbiakban: sportszövetség). Az  Intézet és a  sportszövetség a Módr. hatálybalépését követő 30 napon belül átadás-átvételi megállapodásban (a továbbiakban: Megállapodás) rögzíti a sporteseménnyel kapcsolatban már megtett, folyamatban lévő vagy szükséges intézkedéseket. Az Intézet M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5461 a  Megállapodás aláírását követő 3 munkanapon belül megküldi a  Megállapodás egy aláírt példányát a  kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszternek. (3) Az  Intézet a  Megállapodásban tájékoztatást nyújt a  (2)  bekezdés szerinti sportesemény tekintetében ellátott feladattal összefüggő valamennyi tényről és ismeretről, különösen azokról, amik a  sportszövetséget terhelő kötelezettségek vagy megillető jogok gyakorlásához, illetve érvényesítéséhez szükségesek. (4) A  Megállapodás megkötése az  Intézettel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással a jogutóddal szemben szerződésszegésre alapított igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni. (5) A  jogutódláshoz harmadik fél hozzájárulása nem szükséges, a  jogutódlásról a  jognyilatkozattal érintett, szerződésben, megállapodásban részes feleket értesíteni kell. (6) A Megállapodás aláírásával egyidejűleg az Intézet a sportszövetség részére átadja az érintett sporteseménnyel kapcsolatos dokumentációt. (7) A  jogutódláskor folyamatban lévő, a  (2)  bekezdés szerinti sporteseménnyel összefüggésben indított közbeszerzési eljárásokban az Intézet – mint ajánlatkérő – helyébe a sportszövetség lép. (8) A  (2)  bekezdés szerinti sporteseménnyel összefüggő, az  Intézet javára kiadott, hatályban lévő hatósági engedélyek jogosultjának a  sportszövetség minősül. A  hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását a sportszövetség kezdeményezi. (9) Az  Intézet főigazgatója a  Megállapodásban nyilatkozik a  (3)  bekezdés szerinti tájékoztatás és a  (6)  bekezdés szerinti dokumentáció teljességéről.” 3. § Az R. 4. § (2) bekezdésében az „a 3. § (4) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „az érintett sportág országos sportági szakszövetségével” szöveg lép. 4. § Hatályát veszti az R. 3. §-a. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 322/2026. (X. 27.) Korm. rendelete a babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet módosításáról [1] A módosítás elsődleges célja a gyermekvállalási feltétel nemteljesülése esetén keletkező magas fizetési kötelezettségek enyhítése. [2] A  kamattámogatás egy összegben történő visszafizetése az  érintettek jelentős része számára nem teljesíthető, ezért indokolt a támogatott személyek részére részletfizetési lehetőséget biztosítani. [3] Meghatározott jövedelemszint alatt indokolt a  támogatott személyek részére lehetőséget biztosítani a  visszafizetési kötelezettség részleges elengedésének kezdeményezésére a  módosítás hatálybalépése előtt megkötött kölcsönszerződéseknél. [4] A  kamattámogatásra való jogosultság megszűnését követően teljesítendő törlesztőrészletnél a  kiemelkedően magas kamatmérték fenntartása nem indokolt az  új szerződéseknél. A  már megkötött szerződések vonatkozásában célszerű lehetőséget biztosítani az  adósok részére, hogy kezdeményezzék a  hitelintézetnél a  kölcsön említettek szerinti módosítását. [5] A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 4.  § tekintetében az  államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény 109.  § (1)  bekezdés 43.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 5462 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 1. § A  babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III.  12.) Korm.  rendelet (a  továbbiakban:  R.) 14.  §-a a  következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Azon kölcsönszerződések esetében, amelyeknél a  támogatott személyek az  (1)  bekezdés szerinti határidő lejáratakor emberi reprodukciós eljárásban már legalább 3 alkalommal – a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül – részt vettek, vagy folyamatban van az örökbefogadásra irányuló eljárásuk, és az ezekre vonatkozó igazolásokat a  határidő lejáratát megelőző napig benyújtják a  hitelintézethez, az  (1)  bekezdés szerinti határidő egy  évvel meghosszabbodik. A  támogatott személy kérelmének elfogadásáról vagy elutasításáról a  hitelintézet 20 napon belül tájékoztatást küld.” 2. § Az R. 15. §-a a következő (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A  (4)  bekezdésben meghatározott tájékoztatásban a  hitelintézet felhívja az  abban érintett támogatott személyek figyelmét a) a  42.  §-ban meghatározott elengedés és a  (4b)  bekezdésben meghatározott részletfizetés kezdeményezésére vonatkozó lehetőségre, b) a  43.  § szerinti kölcsönszerződések esetén a  továbbiakban fizetendő törlesztőrészlet csökkentése érdekében a 43. § (1) bekezdés alapján kezdeményezhető eljárásra, valamint c) a 14. § (1a) bekezdésében vagy a 38/A. §-ban meghatározott lehetőségre. (4b) Az (1), (1a), (6) bekezdéstől és a 16. § (2) bekezdésétől eltérően a támogatott személy – a kamattámogatásra való jogosultság megszűnését követő 120 napon belül – a hitelintézethez erre vonatkozóan megtett bejelentése esetén az  (1), (1a), (6)  bekezdésben és 16.  § (2)  bekezdésében foglalt megfizetési, illetve visszafizetési kötelezettségét 24 havi, a  42.  §-ban meghatározott elengedés esetében a  fennmaradt kötelezettségét 48  havi kamatmentes részletfizetéssel teljesítheti a  hitelintézet útján a  kincstár részére. A  részletfizetési lehetőség nem zárja ki, hogy a támogatott személy utóbb egy összegben rendezze a fennálló fizetési kötelezettségét. (4c) Ha a részletfizetést a támogatott személy 2 hónapon belül nem kezdi meg, vagy 2 hónapig elmarad az esedékes részletfizetés teljesítésével, a  hitelintézet az  ügy iratait megküldi a  kormányhivatalnak a  visszafizetésre kötelező eljárás megindítása érdekében.” 3. § Az R. a következő 38/A. §-sal egészül ki: „38/A. § A 2026. október 31-ig megkötött azon kölcsönszerződések esetében, amelyeknél a támogatott személyek a  14.  § (1)  bekezdése szerinti határidő lejáratakor emberi reprodukciós eljárásban már legalább 3 alkalommal – a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül – részt vettek, vagy folyamatban van az örökbefogadásra irányuló eljárásuk, és az ezekre vonatkozó igazolásokat a határidő lejáratát megelőző napig – 2026. október 31-én lejáró határidő esetén 2026. december 31-ig – benyújtják a hitelintézethez, a 14. § (1) bekezdése szerinti határidő egy évvel meghosszabbodik. A  támogatott személy kérelmének elfogadásáról vagy elutasításáról a  hitelintézet 20 napon belül tájékoztatást küld.” 4. § Az R. a következő 42. §-sal egészül ki: „42.  § (1) A  2026. október 31-ig megkötött babaváró kölcsönszerződések esetén a  támogatott személy –  a  kamattámogatásra való jogosultság megszűnését követő 120  napon belül benyújtott – kérelmére a  15.  § (1)  bekezdés a)  pontja, (1a)  bekezdése és 16.  § (2)  bekezdése alapján őt terhelő fizetési kötelezettségből 1 000 000 forintot – illetve ha a kötelezettség összege ennél kisebb, akkor az azzal megegyező összeget – a fővárosi és megyei kormányhivatal elenged, ha a háztartásban az egy főre eső igazolt bruttó havi jövedelem nem haladja meg a kérelem benyújtása időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) bruttó összegének 100%-át. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott elengedést kizárólag az e rendeletben meghatározott részletfizetéssel együtt lehet kezdeményezni. (3) Az  1 000 000  forint elengedésére vonatkozó kérelmet a  hitelintézethez kell benyújtani. A  hitelintézet a  kormányhivatal döntésének előkészítése érdekében ellenőrzi az  igazolásokat, majd a  kérelem és az  igazolások hiánytalan benyújtásától számított 10 napon belül továbbítja azokat a kormányhivatalnak. A kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról a kormányhivatal – a hitelintézet továbbítását követően – 15 napon belül értesíti a támogatott személyt, és erről tájékoztatást küld a  hitelintézet részére. A  hitelintézet ezt követően 10  napon belül értesíti a támogatott személyt a döntésről és a hitelintézet útján a kincstár felé teljesítendő fizetési kötelezettségről.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5463 5. § Az R. a következő 43. és 44. §-sal egészül ki: „43. § (1) A 2026. október 31-éig megkötött kölcsönszerződések esetén a kamattámogatás megszűnését követően a támogatott személy kezdeményezheti a hitelintézetnél a kölcsön kamatmértékének módosítását az alacsonyabb törlesztőrészlet elérése érdekében. A hitelintézet a kérelmek egységes és megkülönböztetésmentes kezelését belső szabályzatában rögzíti. (2) A kölcsönszerződés feltételeinek (1) bekezdésben foglaltak szerinti módosítása nem érinti a kölcsönre vonatkozó állami kezesség fennállását. 44.  § (1) A  15.  § (1), (1a), valamint (4)  bekezdés a)  pontjától eltérően azon szerződések esetén, ahol a  14.  § (1) bekezdése szerinti határidő 2026. október 31-én jár le, a hitelintézet a 15. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatást 2026. december 1-jéig küldi meg a  támogatott személyeknek, azzal, hogy a  15.  § (1) és (1a)  bekezdésében meghatározott 120  napos határidő számítása 2026. december 1-jével kezdődik, továbbá a kamattámogatás 2026. december 31-ével szűnik meg. (2) A  babaváró támogatásról szóló 44/2019.  (III. 12.) Korm.  rendelet módosításáról szóló 322/2026. (X. 27.) Korm.  rendelettel (a  továbbiakban: Módr11.) megállapított 15.  § (4a)–(4c)  bekezdését a  Módr11. hatálybalépése előtt megkötött kölcsönszerződésekre is és azokra az  esetekre is alkalmazni kell, ahol a  15.  § (1), illetve (6) bekezdése, továbbá a 16. § (2) bekezdése alapján a kamattámogatási jogosultság már megszűnt, de az előírt megfizetési, illetve visszafizetési kötelezettséget a Módr11. hatálybalépése napjáig a támogatott személy még nem teljesítette, és a kamattámogatásra való jogosultság megszűnésétől számított 120 nap még nem telt el. (3) A Módr11.-gyel hatályon kívül helyezett 10. § (4) bekezdés szövegrésze és 15. § (10) bekezdése a 2026. november 1-jétől megkötött szerződésekre nem alkalmazható. (4) A Módr11.-gyel megállapított 38/A. §-t, 42. §-t és 43. §-t a 2026. október 31-éig megkötött szerződésekre kell alkalmazni. (5) A hitelintézet a Módr11. hatálybalépésétől számított 20 napon belül tájékoztatást küld a 43. § (1) bekezdése alapján az alacsonyabb törlesztőrészlet érdekében kezdeményezhető eljárásról azoknak, akiknek a kamattámogatás megszűnése miatt már megemelkedett a törlesztőrészletük.” 6. § Az R. a) 10. § (4) bekezdésében a „számtani átlaga 110 százalékának 1 százalékponttal növelt” szövegrész helyébe a „számtani átlaga 100 százalékának 0,5 százalékponttal növelt” szöveg, b) 12.  §-ában a  „megküldi a  Kincstárnak. A  Kincstár hivatalból” szövegrész helyébe a  „megküldi a kormányhivatalnak. A kormányhivatal hivatalból” szöveg, c) 15. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „(10) bekezdésben foglaltak szerint módosul” szövegrész helyébe a „10. § (4) bekezdésében foglaltak szerint alakul” szöveg, d) 16. § (1) bekezdésében a „15. § (10) bekezdésében” szövegrész helyébe a „10. § (4) bekezdésében” szöveg lép. 7. § Hatályát veszti az R. a) 3. § (2) bekezdés c) pontjában az „– a (2a) bekezdésben foglaltak kivételével –” szövegrész, b) 3. § (2a) bekezdése, c) 10. § (4) bekezdésében az „a kamattámogatás időszaka alatt” szövegrész, d) 15. § (10) bekezdése, e) 17. § (3) bekezdése, f) 17. § (4) bekezdésében az „és a (3)” szövegrész, g) 22. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Ptk. szerinti kamattal növelt összegben” szövegrész. 8. § Ez a rendelet 2026. november 1-jén lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 5464 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám VII. Az Alkotmánybíróság döntései Az Alkotmánybíróság 11/2026. (X. 27.) AB határozata a Kúria Pfv.IV.20.865/2025/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Handó Tünde és dr. Patyi András alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Márki Zoltán alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő h a t á r o z a t o t: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Kúria Pfv.IV.20.865/2025/6. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. I n d o k o l á s I. [1] 1. A személyesen eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. [2] 1.1. Az  indítványozó alkotmányjogi panaszában az  Alkotmánybíróságtól a  Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.865/2025/6.  számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését az  Alaptörvény II.  cikke, VI.  cikk (3)  bekezdése (közérdekű adatok megismeréséhez való jog), IX.  cikk (1)  bekezdése (véleménynyilvánítás szabadsága), valamint XXVIII.  cikk (1)  bekezdése (tisztességes bírósági eljáráshoz való  jog) sérelmére hivatkozással kérte. Emellett megjelölte az  Alaptörvény VI.  cikk (2)  bekezdését, X.  cikk (1) és (2) bekezdését, továbbá hivatkozott az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére, valamint annak 28. cikkére. [3] 1.2. Az  alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege a  rendelkezésre bocsátott bírósági iratok alapján a következőképpen foglalható össze. [4] A felperesi indítványozó 2024. július 3-án adatigényléssel élt, – többek között – kérve a Fővárosi Ítélőtáblát (amely az  előzményi per alperese volt) az  arra vonatkozó adatok kiadására, hogy 2020-ban a  bíróságnál előterjesztett adatigénylések közül hány darabot továbbított a benyújtástól számított tizenöt napon belül az Országos Bírósági Hivatalnak (a  továbbiakban: OBH); a  2020-ban a  bíróságnál előterjesztett adatigénylések közül hány darab megválaszolásához kapott javaslatot az  OBH-tól. Az  alperes az  említett adatigénylések teljesítését megtagadta. Indokolása szerint a  kért adatok alkalmasak lehetnek a  bíróságok ítélkezési tevékenységével és a  központi igazgatással összefüggő feladataihoz kapcsolódó törvényes működési rendjének, illetve feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátásának veszélyeztetésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte. [5] Az indítványozó mint felperes keresetében az  adatigénylésben megjelölt adatok kiadására kérte kötelezni az  alperest. Keresete jogalapját az  Alaptörvény VI.  cikk (3)  bekezdésére, valamint az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011.  évi CXII.  törvény (a  továbbiakban: Infotv.) 26.  § (1)  bekezdésére alapította. A  Pesti Központi Kerületi Bíróság mint elsőfokú bíróság a  10.P.303.657/2024/8.  számú ítéletével az indítványozó kereseti kérelmét elutasította. Indokolása szerint az adatigény teljesítésének megtagadása jogszerű volt, mert az Infotv. 1. §-a szerinti célt figyelembe véve a kiadni kért adatok nem minősülnek közérdekű adatnak. Az  alperes közfeladata az  ítélkezés, e  közfeladat ellátása szempontjából lényegtelen, hogy egy meghatározott évben az alperes a nála előterjesztett adatigénylések közül hányat továbbított a benyújtástól számított 15 napon belül az OBH-nak, és tőle hány megválaszolásához kapott javaslatot. Miután a kért adatok nem minősülnek az Infotv. 3. § 5. pontja szerint közérdekű adatnak, nem tartoznak az Infotv. tárgyi hatálya alá, ezért az alperes által megjelölt további megtagadási ok vizsgálata szükségtelen volt. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5465 [6] A felperesi indítványozó az  elsőfokú ítélet ellen fellebbezéssel élt, amelyet a  Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 72.Pf.632.049/2025/4.  számú jogerős ítéletével megváltoztatott, és kötelezte az  alperest a következő adatok kiadására: 2020-ban a bíróságnál előterjesztett adatigénylések közül hány darabot továbbított a  benyújtástól számított 15  napon belül az  OBH-nak; 2020-ban a  bíróságnál előterjesztett adatigénylések közül hány darab megválaszolásához kapott javaslatot az  OBH-tól. A  jogerős ítélet indokolásában kifejtette, hogy az  elsőfokú bíróságnak téves az  a  következtetése, hogy a  kiadni kért adatok nem tartoznak az  Infotv. tárgyi hatálya alá és nem minősülnek az  Infotv. 3.  § 5.  pontjában meghatározott közérdekű adatoknak. Utalt a Kúria Pfv.IV.20.563/2024/6. számú precedens határozatára, amelytől a jogkérdésben való eltérést azzal indokolta, hogy az alperes feladata az Alaptörvény 25. cikke szerint az igazságszolgáltatás, amely tevékenység nyilvánossága alapvetően nem különbözik más, közpénzből finanszírozott szervezet működésének a  nyilvánosságától. A  közpénzből finanszírozott más állami szervhez képest az  eltérő megítélést az  alperes főtevékenysége, az ítélkezés indokolhatja. Az indítványozó adatigénylése azonban nem az alperes ítélkezési, hanem az igazgatási tevékenységének ellátása során keletkezett adatok kiadására irányult, amelyek során meghozott döntések nyilvánosságát a  bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011.  évi CLXI.  törvény (a  továbbiakban: Bszi.) 12.  § (3)  bekezdése biztosítja. A  Kúria precedens határozataitól való eltérést az  Infotv. 1.  §-a és 3.  § 5.  pontja közötti összefüggésnek a  Kúriától eltérően kialakított jogértelmezése is indokolta. Eszerint ugyanis a  jogalkotó önmagában az Infotv. 3. § 5. pontjában meghatározta a közügyek átláthatósága biztosítására vonatkozó célt. Mivel az Infotv. 3. § 5. pontja a közérdekű adat fogalmát egyértelműen meghatározza, ezért ez a fogalom nem hagyható figyelmen kívül az  Infotv. 1.  §-ában foglalt közügy értelmezése során sem. Utóbbi nem minősíthető az  alapjog gyakorlása önálló feltételeként. Az  Infotv. 3.  § 5.  pontja értelmében közérdekű adatnak minősül a  közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és a közfeladatuk ellátásával összefüggésben keletkezett adat is, ezért önmagában ezen rendelkezésből következően a  közpénzből működő alperes igazgatási tevékenysége során keletkezett adatok is közérdekű adatnak tekinthetők. Az  alperes működésének átláthatóságát nem kizárólag az  ítélkezéssel összefüggésben kell biztosítani. Azok az adatok is megfelelnek a közérdekű adat fogalmának, amelyeket az alperes a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 2. § 6. pontjában foglaltak szerint elnöki ügyben, igazgatási feladatai ellátása során kezel, mivel a  közügyek átláthatósága szempontjából van annak jelentősége, hogy a  közérdekű adat kiadása iránti kérelmeket az  alperes miként intézi el. A  jogerős ítélet indokolásában kitért továbbá arra, hogy az alperes által hivatkozott megtagadási ok sem indokolta a kereset elutasítását. A kért számadatok ugyanis önmagukban nem minősíthetők döntés megalapozását szolgáló adatként, ezért az  Infotv. 27.  § (6)  bekezdésében foglalt további feltételek fennállását nem kellett vizsgálni. A  kereset teljesítését nem zárja ki az alperes azon hivatkozása, mely szerint az adatok megismerése a feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné. Kiemelte, hogy önmagában kizárja az  igazgatás ítélkezésre gyakorolt hatásával összefüggő alaptalan feltételezéseket az, hogy a  jogszabályok egyértelműen elkülönítik az  alperes ítélkezési és igazgatási tevékenységét. Ezért a  jogerős ítélet alaptalannak ítélte az  alperes azon védekezését is, miszerint a kért adatok kiadása alkalmas lenne az alperes ítélkezésének pártatlanságába vetett közbizalom megkérdőjelezésére. [7] A jogerős másodfokú ítélet ellen az  alperes felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben a  jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte a Kúriától. Míg a felperesi indítványozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, valamint az eljárás szabálytalansága miatti kifogást terjesztett elő a jogerős ítélet végrehajthatóságának felfüggesztése miatt. [8] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta, ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [9] Döntésében előrebocsátotta, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 405.  § (1)  bekezdése, valamint 364.  §-a alapján alkalmazandó Pp. 156.  § (2)  bekezdése alapján a  felperes eljárás szabálytalansága elleni kifogása nem alapos, mivel annak feltételei a  felperes által megjelölt okból nem álltak fenn. Míg a  felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az  alapján azt kellett megítélnie, hogy a  másodfokú bíróság a  felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályt sértve, a  közzétett kúriai határozatoktól eltérve kötelezte-e az  alperest a  kért számadatok kiadására. Indokolásában részletesen kitért az  Alkotmánybíróságnak az  Alaptörvény VI.  cikk (3)  bekezdésében biztosított információszabadsághoz való jog tartalmára vonatkozó gyakorlatára. Utalt továbbá az  Alkotmánybíróságnak a  közérdekű adatminőség vizsgálatával összefüggő gyakorlatára, mely szerint az  Alaptörvény értelmében az  adatnyilvánosság a  közérdekű adatokra vonatkozik, de az Alaptörvény – a 39. cikk (2) bekezdését kivéve – nem határozza meg, hogy mely adatok tartoznak ebbe a  körbe. Az  érintett adatkört az  Alaptörvény VI.  cikk (3)  bekezdése alkotmányos rendeltetésével, valamint a  demokratikus társadalomban betöltött funkciójával összhangban, az  Infotv. vonatkozó rendelkezései 5466 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám alapulvételével szokás behatárolni. Adatigénylés esetében az  Infotv. 3.  § 5. és 6.  pontjának értelmezésére és megfelelő alkalmazására van szükség. Utalt továbbá arra, hogy az  Alkotmánybíróság gyakorlata alapján {lásd: 3233/2023. (VI. 2.) AB határozat, Indokolás [27]} a közérdekű adat meghatározása során alapvetően az Infotv. fogalommeghatározásából kell kiindulni. Emellett utalt a  bíróságoknak a  jogalkalmazásuk során az  Alaptörvény 28.  cikke szerinti, a  jogszabályok céljával, valamint az  Alaptörvénnyel összhangban történő jogértelmezési kötelezettségére. [10] Indokolásában hangsúlyozta, hogy az  Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer alapján annak megítélése során, hogy a  megismerni kívánt adat megfelel-e az  Infotv. 3.  § 5. és 6.  pontja szerinti fogalomnak, az  Infotv. célját is figyelembe kell venni. Kifejtette, a  konkrét ügyben a  másodfokú bíróság ugyan egyetértett az elsőfokú bíróság azon jogértelmezésével, miszerint az Infotv. 3. § 5. pontjában foglalt feltételek teljesülésének megállapítása során az Infotv. 1. §-ában foglalt célt is figyelembe véve kell meghatározni; ennek ellenére a jogerős ítélet a  közügyek átláthatóságához fűződő cél vizsgálatát szükségtelennek tartotta. Megítélése szerint ugyanis a  jogalkotó az  Infotv.-ben maga határozta meg és egyben behatárolta a  közügyek átláthatósága biztosítására vonatkozó célt a  közérdekű adat definíciójának  törvényi normaszintű megfogalmazásával. Utalt továbbá a  Kúria számos precedens határozatára, hogy mi minősül közérdekű adatnak. Ezzel összefüggésben megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogértelmezése volt helytálló abban a kérdésben, miszerint a közérdekű adat igénylése iránti perben az  Alaptörvény 28.  cikke szerinti alkotmánykonform értelmezésnek az  felel meg, ha a  bíróság a közérdekű adatminőség megítélése (Infotv. 3. § 5. pont) során az Infotv. célját (1. §), a közügyek átláthatóságát is figyelembe veszi. Kifejtette továbbá, hogy az Infotv. rendelkezései a közérdekű adat fogalmának meghatározásánál egyértelműen összekapcsolják a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és egyben a tevékenységére vonatkozó, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatok körét, ezáltal érvényesül a közügyek átláthatósága a  megismerhetőségüket biztosító információszabadságon keresztül. A  közérdekű adatok és a  közérdekből nyilvános adatok kiadásának kötelezettségét ugyanis az  Infotv. 1.  §-a szerinti cél, a  közügyek átláthatóságához fűződő közérdek alapozza meg. Azt is kiemelte, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv, amelynek a Bszi. 16. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közfeladata az igazságszolgáltatás. A kúriai döntés indokolása szerint a másodfokú bíróság helytállóan indult ki az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozatának a bírósági eljárásokat érintő adatok közérdekű jellegét megállapító értelmezéséből. Erre figyelemmel az alperes közfeladata az ítélkezés (mint fő tevékenység), amelynek átláthatósága szempontjából lényegtelen az  a  számadat, hogy az  alperes 2020-ban a  bíróságnál előterjesztett adatigénylések közül hány darabot továbbított a  benyújtástól számított 15  napon belül az  OBH-nak, a  2020-ban a  bíróságnál előterjesztett adatigénylések közül hány darab megválaszolásához kapott javaslatot az  OBH-tól. A  Kúria indokolása szerint mivel a  kért adat semmiben sem járul hozzá az  alperes által gyakorolt közhatalom (ítélkezési tevékenység) működéséről való tájékozott véleményformáláshoz, továbbá nincs az  ítélkezés, az  egyes bírósági szinteken vagy egy-egy bíróságon folyó ítélkező munka, avagy a  bírói igazságszolgáltatás működését egészében jellemző tartalma sem. A  Kúria az  alapul szolgáló ügyben sem kívánt eltérni a  korábbi jogértelmezésétől, mely szerint az  igazságszolgáltatási közfeladat átláthatóságát nem szolgáló, lényegtelen adat nem tartozik az  Infotv. 3.  § 5.  pontja szerinti fogalmi körbe, mert az  lényegtelen a  közügyek (a bíróságon folyó ítélkezés) átláthatósága szempontjából. Ezért nézete szerint – egyetértve az elsőfokú bírósággal ebben a  kérdésben – a  kért adatok nem tekinthetők az  alperes közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett adatnak. Kitért továbbá arra, hogy a  megismerni kívánt adat közérdekű adatigénylés útján történő megismerhetőségének hiányában a  Kúria mellőzte az  alperes további, másodlagos felülvizsgálati érvelése helytállóságának vizsgálatát. A döntés elvi tartalmaként a kúriai határozat megállapította: „Annak megítélése során, hogy az adatigény útján megismerni kívánt adat a közérdekű adatnak minősül-e, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. Ha a kért adat nem járul hozzá az alperes által gyakorolt közhatalom – ítélkezési tevékenység – működéséről való tájékozott véleményformáláshoz és nincs az  ítélkezés, az  egyes bírósági szinteken, vagy egy-egy bíróságon folyó ítélkező munka, avagy a bírói igazságszolgáltatás működését egészében jellemző tartalma, akkor nem tartozik az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti fogalom körébe.” [11] 2. Az  indítványozó ezt követően az  Abtv. 27.  §-ára alapított alkotmányjogi panasszal fordult az  Alkotmánybírósághoz, kérve a  Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.865/2025/6.  számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Nézete szerint a  támadott kúriai döntés sérti az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltóságát, a VI. cikk (3) bekezdése szerinti „közadat megismeréséhez és terjesztéséhez” fűződő jogát, az  Alaptörvény IX.  cikk (1)  bekezdése szerinti véleménynyilvánítás szabadságát, továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljárás követelményét. Emellett utalt M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5467 az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére, VI. cikk (2) bekezdésére, X. cikk (1) és (2) bekezdésére, 28. cikkére, valamint 39. cikkére. [12] Az indítványozó a  befogadhatósági okok egyenkénti számbavételét, ismertetését követően indokolásában az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegeként azt adta elő, hogy a megsemmisíteni kért bírói döntés alaptörvény-ellenességét az indokolja, hogy a döntést hozó Kúria felismerte ugyan az ügy alapjogi érintettségét, de önkényesen beleavatkozott az  alsóbb fokú bíróságok jogalkalmazásába. Tévesen értelmezte a  közérdekű adatokhoz fűződő jog tartalmát, és alaptörvény-ellenesen értelmezte a konkuráló alapjogi érdekeket. Álláspontja szerint a  Kúria döntése felülírta az  Infotv. 3.  § 5.  pontja szerinti közérdekű adat fogalmát, továbbá önkényes, és homályos kritériumot alkalmaz azzal, hogy a döntés indokolása szerint a kért adat azért nem közérdekű adat, mert nem járul hozzá az  alperes által gyakorolt közhatalom – ítélkezési tevékenység – működéséről való tájékozott véleményformáláshoz; továbbá annak nincs az ítélkezés, az egyes bírósági szinteken, vagy egy-egy bíróságon folyó ítélkező munka, avagy a bírói igazságszolgáltatás működését egészében jellemző tartalma. Érvelése szerint ezzel a Kúria egyrészt megsértette az indítványozó tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, továbbá kiüresítette a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő, továbbá a véleményformáláshoz és véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. Emellett sértette az indítványozó emberi méltóságát is, ugyanis a kúriai ítélet lényegileg azt az üzenetet tartalmazza, hogy „miután semmilyen következtetést nem tudsz levonni a  kiadni kért adatokból, ezért megkímélünk attól, hogy az adatokat megkapd.” Álláspontja szerint a kúriai döntés indítványozó által igényelt adat nem közérdekű adatra vonatkozó ítéleti indokolása annak üressége, formalitása miatt veszélyes a  demokráciára, lévén minden adatra (pl. közpénzekkel, szerződésekkel kapcsolatos adatokra is) ugyanúgy kijelenthető. [13] Az indítványozó az  Alaptörvény VI.  cikk (3)  bekezdésének sérelmével összefüggésben részletesen ismertette a másodfokú bíróság, valamint a kúriai döntés közérdekű adat definíciójának egymástól eltérő értelmezését, kitérve a döntések indokolásában foglaltakra. Az indítványozó hivatkozása szerint az Infotv. 1. §-a értelmében a jogalkotó által megfogalmazott  törvényi cél az, hogy megvalósítsa a  közügyek átláthatóságát a  közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével. A  közérdekű adat fogalmának a  közügyek átláthatósága érdekében meghatározott, az  Infotv. 3.  § 5.  pontja szerinti definíciójának megfelelő adat esetében a  törvényi cél meghatározása, vizsgálata alapján a  jogalkalmazó számára a  törvény nem biztosít külön mérlegelési lehetőséget arra nézve, hogy a kiadni igényelt közérdekű adat megismerése mögött áll(hat)-e közérdek. Kifejtette, hogy amennyiben a kiadni kért adat megfelel a célmeghatározás alapján megalkotott törvényi definíciónak, az  Infotv. 26.  § (1)  bekezdése értelmében (az Infotv.-ben meghatározott, nevesített kivételekkel) az adott közérdekű adat megismerésére irányuló igényt teljesíteni kell, függetlenül az igénylő (a normaszövegben kifejezetten nem behatárolt és korlátozott) céljától. Emellett utalt arra is, hogy az Infotv. (erre vonatkozó, kifejezett rendelkezése hiányában) az  adatigénylés teljesítésének nem feltétele, hogy az  igénylő közölje az  adatkérése indokát, okát, célját, ezért az nem is vizsgálható, hogy az igénye a közügyek átláthatóságát, illetve a közérdeket szolgálja-e. Ezzel összefüggésben az  indítványozó utalt az  Alkotmánybíróság 3077/2017.  (IV. 28.) AB  határozata indokolásának [30] bekezdésében kifejtettekre. Eszerint az  Infotv. 3.  § 5. és 6.  pontja szerinti közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatra nézve ezen adatok megismerésének biztosítása az  Alaptörvény VI.  cikk (2)  bekezdésében foglalt alapjog érvényesülését szolgálja. Amennyiben a  jogalkalmazó jogértelmezés útján leszűkíti az Infotv. 3. § 5. és 6. pontja szerinti közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok körét (az Infotv.-ben nem szabályozott további feltételek figyelembevételével), s így indokolatlanul korlátozza az információszabadság érvényesülését, e jogértelmezés az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerinti alapjog sérelmére vezet. [14] Indokolásában kitért a  kúriai határozatok korábbitól általa eltérőnek vélt, az  adatigénylés elbírálása során a közérdekű adat definíciójára vonatkozó gyakorlatára. Érvelése szerint helytelen az a jogi álláspont, amely szerint az  adatkezelőnek vagy a  bíróságnak joga van mérlegelni, hogy valamely, egyébként kétségtelenül a  törvényi definíció alapján közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő adat kiadása megtagadható-e azért, mert a közérdekű adat csak „kicsit” közérdekű adat, vagy az „nem hordoz jelentős információt”, vagy az „nem szolgálja az  állami szerv átláthatóságát”. Azt is hangsúlyozta, hogy az  Infotv. 3.  § 5.  pontjában megfogalmazott közérdekű adat definíciójában sem az átláthatóság, sem a jelentős információtartalom feltételének követelménye nem szerepel. Az, hogy az  alperes szerint az  adatnak van-e relevanciája, vagy sem, a  saját átláthatósága szempontjából, az indítványozó nézete szerint nem vezethet az adatigénylés megtagadásához. Továbbá a bíróság mérlegelése sem terjedhet ki az átláthatóságra. Az Infotv. 30. § (5) bekezdése értelmében amennyiben a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében  törvény az  adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni. Így a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az  esetben tagadható meg, amennyiben a  megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a  közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. Emellett 5468 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám azt is kifejtette, hogy az  Infotv. egyrészt nem definiálja a  közérdek fogalmát, másrészt csak a  közérdek súlyának mérlegelését teszi lehetővé a  27.  § (5)  bekezdésében meghatározott esetben, az  Infotv. 30.  § (5)  bekezdésében meghatározva, hogy mikor lehet  törvény által biztosított mérlegelés eredményétől függően a  közérdekű adat kiadását megtagadni. Ugyanakkor sem a  Kúria, sem az  alperes nem nevezett meg semmilyen közérdeket, ami a  megtagadás alapjául szolgálna, és nem is bizonyította ennek súlyosabb voltát. Azt is hangsúlyozta, hogy az indítványozó Alaptörvényben garantált joga, hogy a közérdekű adat definícióját kielégítő adatból maga vonjon le következtetést (akár helytállóan, akár nem). [15] Az indítványozó a  kifogásolt bírói döntés folytán az  Alaptörvény 28.  cikke, továbbá XXVIII.  cikk (1)  bekezdése, ezen belül az indokolási kötelezettség alkotmányos követelménye sérelmét is állította. Nézete szerint a Kúria csak kirívóan okszerűtlen indokolású ítéletet bírálhat felül, melyet köteles megindokolni. Ugyanakkor az adott ügyben a kúriai ítéletben felhívott jogszabályokból, valamint annak indokolásából – a jogértelmezés általános szabályainak megtartása mellett – nem következik az  indítványozót marasztaló kúriai döntés. Hangsúlyozta továbbá: azzal, hogy a  Kúria megfelelő indokolás helyett csak kinyilatkoztatta a  döntés elvi tartalmaként megjelölt indokolás [32] bekezdésében foglaltakat, megsértette az indítványozó közérdekű adat megismeréséhez és terjesztéséhez való, az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerinti jogát. Míg az Alaptörvény II. cikkében foglalt, az emberi méltósága sérelmét abban látta, hogy a Kúria nem tartotta az indítványozót érdemesnek arra, hogy a kiadott adat alapján saját véleményt formáljon, valamint azt újságírói tevékenységéhez, valamint kutatói tevékenységéhez felhasználhassa. [16] Az indítványozó utalt az  Alkotmánybíróság véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó főbb megállapításaira, továbbá az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglaltakra. Kifejtette továbbá, hogy az általa kiadni kért adatok jelentős információt hordoznak, emellett fenntartja magának azt a  jogot, hogy véleménye eltérhessen a  bíróság véleményétől. Nézete szerint az  adatok közérdekű minőségének az  alperes általi el nem ismerése ellentétes a jogalkotói céllal, valamint a szabad véleménynyilvánítás és a szabad kutatás jogával. [17] Az indítványozó továbbá az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésének sérelmével összefüggésben utalt – többek között – az Alkotmánybíróság 5/2014. (II. 14.) AB határozatának azon megállapítására, amely szerint „[a] közérdekű adatok megismeréséhez való jog súlyos sérelmét eredményezi […] ha az adatkezelő a nyilvánosság korlátozásakor pusztán arra hivatkozik, hogy az adat döntést megalapozó adat, de ennek igazolását mellőzi; ezzel ugyanis kiüresíthetővé válik a közérdekű adat nyilvánosságához való jog”. Ez alapján a közérdekű adatok megismeréséhez való jog súlyos sérelmét eredményezi, ha az adatkezelő a nyilvánosság korlátozásakor pusztán arra hivatkozik, hogy az adat nem szolgálja az adatkezelő átláthatóságát, de ennek igazolását mellőzi; ezzel ugyanis kiüresíthetővé válik a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog. Ezért az  indítványozó az  Alkotmánybíróságtól alkotmányos követelmény megállapítását kérte arra vonatkozóan, hogy a közérdekű adat kiadása iránt indított ügyben eljáró bíróság az adat közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatkénti minősítése során kizárólag az Infotv. általi definícióban foglaltakat vizsgálhatja, az adatkorlátozás kiadásának nincs helye azon az alapon, hogy az adat a bíróság vagy az adatkezelő megítélése szerint szolgálja-e az adatkezelő szerv átláthatóságát. II. [18] 1. Az Alaptörvény érintett rendelkezései: „B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.” „II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” „VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. (2) Az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát. (3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a  közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.” „IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.” „XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” „28. cikk A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A  jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a  jogszabály preambulumát, illetve a  jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5469 Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.” [19] 2. Az Infotv. érintett, az adatigényléskor hatályban volt rendelkezései: „3. § E törvény alkalmazása során: […] 5. közérdekű adat: az  állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a  birtokolt adatfajtákra és a  működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;” III. [20] Az Alkotmánybíróság az  Abtv. 56.  § (2)  bekezdése alapján mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az  alkotmányjogi panasz megfelel-e az  indítvánnyal szemben támasztott  törvényi követelményeknek. Erre nézve a  következőket állapította meg. [21] 1. Az Abtv. 27. §-a alapján az „alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva”. [22] Az Abtv. 30.  § (1)  bekezdése alapján az  alkotmányjogi panaszt a  sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan  napon belül lehet írásban benyújtani. Az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy az  indítványozó a  határidőben benyújtott indítványában (az indítványozó a  kúriai ítéletet 2025. október 31-én vette át, míg az alkotmányjogi panaszát 2025. december 29-én elektronikusan nyújtotta be a bírósághoz) az Abtv. 27. §-a alapján a  Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.865/2025/6.  számú ítélete az  ügy érdemében hozott, jogorvoslattal nem támadható döntésének alkotmányossági vizsgálatát kérte, amely ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, továbbá az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogai sérelmére hivatkozott, ezért az alkotmányjogi panasz e  tekintetben is megfelel az  Abtv. 27.  §-ában előírt követelményeknek. Az  indítványozó alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, és érintettsége, mivel a közérdekű adat kiadása iránt indított perben felperes [27. § (2) bekezdés a)–c) pontja] volt, fennáll. [23] A kérelem a  határozottság Abtv. 52.  § (1b)  bekezdésében felsorolt követelményeinek részben tesz eleget. Az  indítvány tartalmazza: a) azt a  törvényi rendelkezést, amely megállapítja az  Alkotmánybíróság hatáskörét az  indítvány elbírálására, továbbá azt, amely az  indítványozó indítványozói jogosultságát megalapozza (Abtv.  27.  §); b) az  eljárás megindításának indokát (az indítványozó álláspontja szerint a  kifogásolt bírói döntés számos alapjogát sérti); c) az  Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírósági döntést (a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.865/2025/6.  számú ítéletét); d) az  Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [a II.  cikket, a VI.  cikk (2) és (3) bekezdését, IX. cikk (1) bekezdését, XXVIII. cikk (1) bekezdését]; továbbá e) indokolást arra nézve, hogy a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, (adott esetben) a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével, a kérelem részletes indokolását; f) kifejezett kérelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a  támadott bírósági döntés alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azt. Ugyanakkor az Alaptörvény indítványozó által sérelmesnek vélt B) cikk (1) bekezdésére mint Alaptörvényben biztosított jogra csak két esetben alapítható alkotmányjogi panasz: a kellő felkészülési idő hiánya, illetve a visszaható hatály tilalma miatt {3012/2017.  (II. 8.) AB  határozat, Indokolás  [25]}. Az  indítvány azonban nem tartalmaz ezekre vonatkozó érvelést, amelyre alkotmányjogi panasz alapítható lenne. Míg az  Alaptörvény 28.  cikkére vonatkozóan fontos kiemelni, hogy az  Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az  Alaptörvény 28.  cikkére alkotmányjogi panasz önmagában nem alapítható {lásd pl. 3257/2016. (XII. 6.) AB végzés, Indokolás [13]; 12/2020. (VI. 22.) AB határozat, Indokolás [41]; 3550/2021. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [11]}. [24] Az Alkotmánybíróság az  indítványnak az  Alaptörvény II.  cikke, IX.  cikke, X.  cikk (1) és (2)  bekezdése, továbbá XXVIII.  cikk (1)  bekezdése sérelmével összefüggésben az  alkotmányjogi panaszra vonatkozó értelmezhető érvelést pedig úgy értékelte, hogy azok alkotmányjogi szempontból nem kellően alátámasztottak. Ezért 5470 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám az  Alkotmánybíróság az  alkotmányjogi panasznak a  fenti alaptörvényi rendelkezések sérelmére vonatkozó részét érdemben nem vizsgálta, mivel az  Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az  indokolás hiánya az  ügy érdemi elbírálásának akadálya {lásd többek között: 3058/2016.  (III. 22.) AB  végzés, Indokolás  [11]; 3245/2016. (XI. 28.) AB végzés, Indokolás [10], [13]}. [25] Az indítvány emellett kérelmet tartalmazott alkotmányos követelmény megállapítására (arra vonatkozóan, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményt állapítson meg arra nézve, hogy a közérdekű adat kiadása iránt indított ügyben eljáró bíróság az adat közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatkénti minősítése során kizárólag az  Infotv. általi definícióban foglaltakat vizsgálhatja, az  adatkorlátozás kiadásának nincs helye azon az  alapon, hogy az  adat a  bíróság vagy az  adatkezelő megítélése szerint szolgálja-e az  adatkezelő szerv átláthatóságát) vonatkozóan. E körben fontos kiemelni, hogy az alkotmányos követelmény megállapítása az Abtv. 46. §-a alapján hivatalból lehetséges jogkövetkezmény, annak indítványozására a panaszosnak nincs lehetősége {lásd hasonlóan: 3009/2012. (VI. 21.) AB határozat, Indokolás [62]; 1254/2026. (V. 12.) AB végzés, Indokolás [18]}. [26] 2. Az  Abtv. 29.  §-ában meghatározottak szerint az  alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további feltétele, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {erről elsőként lásd: 3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]; illetve 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. [27] A közérdekű adatok megismeréséhez való jog sérelmét állító indítvány alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet fel, amely az adatigénylés elutasítása tárgyában hozott bírói ítélet érdemét érinti. Az indítvány alapján vizsgálandó, hogy a  támadott bírói jogértelmezés – amely szerint nem tartozik az  Infotv. 3.  § 5.  pontja szerinti fogalom körébe, és nem minősül közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak, s így nem ismerhető meg az  a(z) (indítványozó által) kért adat, amely nem járul hozzá az  alperes által gyakorolt közhatalom, az  ítélkezési tevékenység működéséről való tájékozott véleményformáláshoz, és nincs az ítélkezés, az egyes bírósági szinteken, vagy egy-egy bíróságon folyó ítélkező munka, avagy a  bírói igazságszolgáltatás működését egészében jellemző tartalma – leszűkíti-e az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok körét, s ezzel indokolatlanul korlátozza-e az indítványozó Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében foglalt alapjogának gyakorlását. [28] 3. Az  Alkotmánybíróság – a  fentieket figyelembe véve – megállapította, hogy az  indítványozó alkotmányjogi panasza a fentiek szerint a befogadhatóság Abtv.-ben szabályozott törvényi kritériumának eleget tesz, ezért annak befogadásáról az Ügyrend 31. § (6) bekezdésében biztosított jogkörben eljárva az Alkotmánybíróság jelen, érdemi elbírálást tartalmazó határozatában döntött. IV. [29] Az alkotmányjogi panasz az alábbiak szerint megalapozott. [30] 1. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt kiemeli, hogy az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, illetve az Abtv. 27.  §-a értelmében alkotmányjogi panasz alapján a  támadott bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja. Az  Alkotmánybíróság a  bírói döntések felülvizsgálatát az  Alaptörvény 28.  cikkére figyelemmel végzi  el. Az  Alaptörvény 28.  cikke szerint a  bíróságok a  jogalkalmazás során a  jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az  Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az  Alkotmánybíróság már többször rámutatott arra, hogy: „Az Alkotmánybíróság a  bíróságok ítéleteit […] akkor bírálhatja felül, ha azok az  Alaptörvény megszabta értelmezési tartományt megsértik, és ezáltal a bírói döntés alaptörvény-ellenes lesz” {3119/2015. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás  [22]; 3031/2016.  (II. 23.) AB  végzés, Indokolás  [19]; 16/2016.  (X. 20.) AB  határozat, Indokolás  [16]; 17/2016. (X. 20.) AB határozat, Indokolás [25]}. [31] 2. Az Alkotmánybíróság jelen panaszeljárásában az indítvány alapján a támadott kúriai döntésnek, a benne foglalt bírói jogértelmezésnek az  Alaptörvény VI.  cikk (3)  bekezdésével való összhangját arra vonatkozóan vizsgálta, hogy az  indokolatlanul szűkíti-e a  közérdekű, illetve a  közérdekből nyilvános adatok körét, és ennek folytán a  bírói jogértelmezés az  információszabadság indokolatlan korlátozását eredményezi-e, amely folytán sérül az indítványozó Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében foglalt alapjoga. [32] 2.1. Ehhez elsőként az  Alkotmánybíróság szükségesnek tartotta röviden áttekinteni a  közérdekű adatok megismerése és terjesztése jogával kapcsolatos gyakorlatának főbb megállapításait. [33] Az Alaptörvény VI.  cikk (3)  bekezdése alapján „[m]indenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a  közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez”. Az  Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben – többek M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5471 között – a 13/2019. (IV. 8.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) foglalta össze addigi vonatkozó gyakorlatát. Az  Abh. mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az  Alaptörvény VI.  cikk (3)  bekezdése – az  Alaptörvény hetedik módosításának 2018. június 29-én történő hatálybalépéséig a VI. cikk (2) bekezdése – biztosítja a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Kiemelte továbbá, hogy a  közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog (összefoglaló néven: az  információszabadság) az  Alkotmánybíróság következetesen érvényesített gyakorlata szerint „az informáltsághoz való jogot, az  információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti”, ami azért lényeges, mert az „információkhoz való hozzáférhetőség, az  információk szabad áramlása különösen a  közhatalom és az  állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű” [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 185.]. [34] Az Alaptörvény fenti rendelkezése értelmében mindenkinek joga van a  közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, vagyis minden közérdekű adat nyilvános. Az Abh. – megerősítve a 21/2013. (VII. 19.) AB határozatban áttekintett gyakorlatát – hangsúlyozta: ezek mögött alapvetően két, egymással összefüggő indok  áll, egyrészt a  közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek megteremtése, másrészt a demokratikus és hatékony működés külső kontrollja és ösztönzése. Pontosabban írható le a két jog kapcsolata, ha az információszabadság két elemét – az információhoz való hozzáférést és annak terjesztését – külön kezeljük. Az információhoz való hozzáférés, a közérdekű információ megismerésének joga alapvetően megelőzi és elősegíti a  véleményalkotást, míg a  közérdekű adat terjesztésének a  joga lényegében már a  véleménynyilvánítási jog részeként értékelhető. [35] A 21/2013.  (VII. 19.) AB  határozat {megerősítve – többek között – a  3483/2023.  (XI. 17.) AB  határozattal, Indokolás [30]} kiemelte: az alanyi jogon biztosított információszabadság jogának kiemelkedő jelentősége abban áll, hogy „[a] nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a  demokratizmus egyik alapköve, a  jogállami államberendezkedés garanciája. A  nyilvánosság próbája nélkül az  állam polgáraitól »elidegenedett gépezetté«, működése kiszámíthatatlanná, előreláthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra.” [36] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta továbbá, hogy a  közérdekű adatok megismeréséhez való jog kapcsán az  „átlátható állam” a  pénzügyi átláthatóság mellett közvetlenül, szövegszerűen is összefüggésbe hozható az  Alaptörvény 39.  cikk (2)  bekezdésével, mely szerint: „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a  nyilvánosság előtt elszámolni a  közpénzre vonatkozó gazdálkodásával. A  közpénzeket és a  nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” [37] A közérdekű adatokat illetően a  nyilvánosság-elv főszabálykénti érvényesüléséhez szükséges, hogy az  arra köteles adatkezelő a  közérdekű adatok megismerését – proaktív módon, illetve adatigénylés alapján – biztosítsa {21/2013.  (VII. 19.) AB  határozat, Indokolás  [35]; 2/2014.  (I. 21.) AB  határozat, Indokolás  [41]}. Az  Abh. a nyilvánosság-elvvel összefüggésben utalt a 3252/2016. (XII. 6.) AB határozat azon megállapítására, mely szerint „[a]z Alaptörvényben rögzített alapvető jognak […] a közérdekű adatok megismerésére irányuló adatigénylés útján lehet érvényt szerezni (már amennyiben a közérdekű adatok proaktív közzétételére nem kerül sor). Az adatigénylés jogosítványa nélkül a  közérdekű adatok megismeréséhez való jog valódi alanyi jogot nem is tudna jelenteni. Az  alapvető jog biztosításával ezért elválaszthatatlanul összefonódik az  adatigénylés lehetőségének, illetve az adatigény teljesítésének megfelelő biztosítása” (Indokolás [25]). [38] 2.2. Az  Alkotmánybíróság már több határozatában részletesen foglalkozott a  bírói igazságszolgáltatás mint különálló hatalmi ág szervi és ítélkezési tevékenységének a  nyilvánosságával is {erre nézve összefoglalóan lásd: 1002/2026.  (I. 26.) AB  határozat}, amely kapcsán kifejtette, hogy az  előbbi alapvetően nem különbözik más, közpénzből finanszírozott szervezet működése nyilvánosságától (Abh., Indokolás [36]), utalva a vonatkozó korábbi alkotmányossági gyakorlatra {3056/2015. (III. 31.) AB határozat, Indokolás [15]; 873/B/2008. AB határozat, ABH 2011, 1826; 879/E/2004. AB határozat, ABH 2011, 1478.}. [39] Az ítélkezési tevékenységével összefüggésben kiemelte, hogy a  bírói ítélkező munka kontrollja főszabály szerint elsődlegesen a  tárgyalások és az  ítélethirdetés nyilvánosságán keresztül valósul meg {3171/2017.  (VII.  14.) AB  határozat, Indokolás  [51]–[54]}. Erre vonatkozóan hangsúlyozta, hogy a  bírósági határozatok egyaránt tartalmazhatnak személyes adatokat, valamint közérdekű (közérdekből nyilvános) adatokat. Ugyanis, bár a bírósági döntéseket a  közhatalmi szervek hozzák, valamint a  közhatalmi szervek által kezelt adatokat tartalmazzák, alapvetően a  természetes és más személyek jogait és kötelezettségeit rendezik (legyen szó akár a  magánjog, akár a  büntetőjog vagy a  közigazgatás területéről). „Ebben a  körben ugyanis lényegesen különbözőek azok a  szempontok, amelyek a  hozzáférés jogosultságának szabályozását és értelmezését meghatározzák. A  bírósági 5472 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám eljárások alanyai és érdekeltjei egy zárt kört jelentenek, aminek következtében a  személyes adatvédelemnek a  közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogával szembeni korlátozó funkciója megnövekedett”, adott esetben, – így különösen egyes polgári eljárásokban, elsősorban a  személyállapoti perekben – az  kizáró szerephez jut {3056/2015. (III. 31.) AB határozat, Indokolás [14]}. [40] Az Abh. a nyilvános (közérdekű) adatok körével mint az információszabadság tárgyával összefüggésben kiemelte, hogy az  Alaptörvény értelmében az  adatnyilvánosság a  közérdekű adatokra vonatkozik, de az  Alaptörvény, a  39.  cikk (2)  bekezdését kivéve, nem határozza meg, hogy mely adatok tartoznak ebbe a  körbe. Ezért az  Alaptörvény VI.  cikk (3)  bekezdésének alkotmányos rendeltetésével, valamint a  demokratikus társadalomban betöltött funkciójával összhangban, az  Infotv. vonatkozó rendelkezései alapulvételével szokásos az  érintett adatkört behatárolni, mely esetében az  Infotv. 3.  § 5. és 6.  pontjának értelmezésére és megfelelő alkalmazására van szükség. Ez jogalkalmazói feladat, amely bírói felülvizsgálat tárgya lehet {lásd: 3077/2017. (IV. 28.) AB határozat, Indokolás [27]}, azonban – szűk körben – alkotmánybírósági kontroll alá veendő (Indokolás [40]). [41] Az Abh. rögzítette továbbá {erre nézve lásd még: a 3077/2017. (IV. 28.) AB határozat indokolásának [30] bekezdését}, hogy az  Alkotmánybíróság a  bírói döntés alkotmányossági felülvizsgálata során nem foglalhat állást abban a  kérdésben, hogy az  alapul fekvő ügyben kiadni kért konkrét adatok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok, miután az  a  törvényi fogalom alkalmazását igénylő jogalkalmazási feladat. Azonban abban az  esetben, amikor megállapítható, hogy a  jogalkalmazó ez  irányú jogértelmezése leszűkíti az  Infotv. 3.  § 5. és 6.  pontja szerinti közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok körét (az Infotv.-ben nem szabályozott további feltételek figyelembevételével), és ezzel indokolatlanul korlátozza az  információszabadság érvényesülését, az  erre irányuló jogértelmezés már az  Alaptörvény VI.  cikk (3)  bekezdésében rögzített közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog sérelmére vezet. [42] Az Abh. megállapította, hogy a  bírói gyakorlat a  közérdekű adat tartalma alatt a  közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő adat mellett mindazon adatot beleérti, amely nem esik a  személyes adat fogalmi körébe és amely a  közfeladatot ellátó szerv vagy személy tevékenységére vonatkozik, vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett. Ezek ismeretében lehetséges a  közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás, valamint a demokratikus és hatékony működés külső kontrollja. [43] Az Alkotmánybíróság az  említett határozatban az  adatkezelés fogalmának az  értelmezésével összefüggésben (Indokolás  [43]–[45]) nyomatékosította, hogy az  szintén alapvető jelentőséggel bír az  információszabadság érvényesülése szempontjából. Az  adatkezelés tényének fennállásáról dönteni alapvetően jogalkalmazási feladat, ugyanakkor az  Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszeljárásokban folytatott alapjogvédelmi szerepéből következő feladatához tartozik annak megválaszolása is, hogy „egy adott jogszabály mely jogalkalmazói értelmezése találkozik az Alaptörvényben elismert jogokban rejlő egyes követelményekkel” {vö: 13/2014. (IV. 18.) AB  határozat, Indokolás  [51]}. Ezért az  Alkotmánybíróság megadhatja azokat a  szempontokat, amelyeket az adatkezelés fogalmának – az információszabadság alkotmányos védelmét garantáló – értelmezésekor figyelembe kell venni. Az  adatközlés kötelezettsége nyilvánvalóan fennáll (és nem is vitatott), amennyiben az  információ létezik, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül (Infotv. 3. § 5. és 6. pont), és a kérelmező azt kezeli (erre nézve részletesebben lásd: Infotv. 3. § 10. pont), továbbá az adat azonnal elérhető, „készen és rendelkezésre áll” (Indokolás [46]). V. [44] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az Abtv. 27. §-a alapján indult eljárásában az alkotmányjogi panasszal támadott kúriai döntés alkotmányosságát vizsgálta, mely során indokolása IV.  pontjában tett, összefoglaló megállapításait jelen ügyben is irányadónak tekintette. [45] 1. Az Alkotmánybíróságnak a konkrét alkotmányjogi panaszeljárásban azt kellett megvizsgálnia, hogy a kifogásolt kúriai döntés jogértelmezése korlátozta-e, leszűkítette-e a  közérdekű adatok körét, továbbá amennyiben igen, e  korlátozás az  Alaptörvény I.  cikk (3)  bekezdése szerint szükséges és arányos volt-e, s ezáltal a  kifogásolt jogértelmezés összhangban áll-e az  Alaptörvény VI.  cikk (3)  bekezdésében foglaltakkal, avagy az  az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése sérelmére vezetett. [46] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában azt kifogásolta, hogy a kúriai döntés jogértelmezése során közérdekű adatnak kizárólag azt az adatot tekintette, amely – az egyéb feltételek fennállása mellett – hozzájárul az alperes által gyakorolt közhatalom működéséről való tájékozott véleményformáláshoz, és az alperes ítélkezési tevékenységével összefüggő, az  ítélkezés az  egyes bírósági szinteken, illetve egy-egy bíróságon folyó ítélkezési munka, valamint M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5473 a  bírói igazságszolgáltatás működését jellemző tartalommal bír. Mindezek hiányában az  általa kért adatokat a jogerős bírói döntés nem tekintette közérdekű adatnak. [47] 2.1. Az  indítványozó adatigénylésében az  alperestől arra vonatkozó adatok kiadását kérte, hogy a  2020-ban a  bíróságnál előterjesztett adatigénylések közül hány darabot továbbított a  benyújtástól számított tizenöt napon belül az OBH-nak; továbbá a 2020-ban a bíróságnál előterjesztett adatigénylések közül hány darab megválaszolásához kapott javaslatot az OBH-tól. [48] A Kúria ítélete indokolása szerint azt, hogy a  fenti adatok nem tekinthetők közérdekű adatnak, az  alábbiakra figyelemmel állapította meg. Érvelése szerint az  Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlata alapján az  Alaptörvény értelmében az adatnyilvánosság a közérdekű adatokra vonatkozik, amely Alaptörvény – a 39. cikk (2) bekezdését kivéve – nem határozza meg, hogy mely adatok tartoznak ebbe a  körbe. Az  érintett adatkört az  Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alkotmányos rendeltetésével, valamint a demokratikus társadalomban betöltött funkciójával összhangban, az  Infotv. vonatkozó rendelkezései alapulvételével szokás behatárolni. Ennek meghatározására ugyanakkor az  Infotv. fogalommeghatározásából kell kiindulni. Annak megítélése során, hogy a  megismerni kívánt adat megfelel-e az  Infotv. 3.  § 5. és 6.  pontja szerinti fogalomnak, az  Infotv. célját is figyelembe kell venni. Indokolása szerint mivel az  alperes közfeladata az  ítélkezés (mint fő tevékenység), annak átláthatósága szempontjából lényegtelen az  a  számadat, hogy az  alperes 2020-ban a  bíróságnál előterjesztett adatigénylések közül hány  darabot továbbított a  benyújtástól számított 15  napon belül az  OBH-nak, a  2020-ban a  bíróságnál előterjesztett adatigénylések közül hány darab megválaszolásához kapott javaslatot az OBH-tól. A Kúria hivatkozása szerint mivel a kért adat semmiben sem járul hozzá az alperes által gyakorolt közhatalom (ítélkezési tevékenység) működéséről való tájékozott véleményformáláshoz, továbbá nincs az  ítélkezés, az  egyes bírósági szinteken, vagy egy-egy  bíróságon folyó ítélkező munka, avagy a  bírói igazságszolgáltatás működését egészében jellemző tartalma sem. [49] 2.2. Az  Alkotmánybíróságnak erre figyelemmel vizsgálnia kellett, hogy a  Kúria döntése leszűkítette-e a közérdekűség fogalmát. Ugyanakkor jelen eljárásában figyelemmel kellett lennie arra is, mint ahogyan azt a jelen határozata indokolásának IV.  pontjában már hangsúlyozta, hogy a  közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását kizárólag alkotmányossági szempontból vizsgálhatja. [50] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint (erre nézve lásd: Abh., Indokolás [42]) a közérdekű adat tartalma (az Infotv. 3. § 5. és 6. pontjával egyezően) magában foglalja a közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő adatok mellett mindazon adatot, amely nem esik a személyes adat fogalmi körébe, és amely a közfeladatot ellátó szerv vagy személy tevékenységére vonatkozik, illetve közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett. [51] Erre figyelemmel jelen ügyre vonatkoztatva magának az  alperesnek, a  Fővárosi Ítélőtáblának mint közfeladatot ellátó szervnek abban az  esetben nem áll fenn a  felelőssége az  alapjogi jogviszonyban a  kötelezetti oldalon az  alapjog érvényre juttatásában, amennyiben az  adatot a  Fővárosi Ítélőtábla vagy nem kezeli (az adatkezelői minőség hiánya okán) (1), vagy az  adat nem közérdekű adat és nem is közérdekből nyilvános adat (2), valamint amennyiben az  adat közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat, de annak kiadását  törvényben meghatározott okból, jogszerűen tagadja meg (3). [52] Az alapul szolgáló bírósági eljárások egyikében sem merült fel, hogy az indítványozó által kért adatokat az alperes ne kezelné. Emellett az  is egyértelműen megállapítható, hogy mivel a  kiadni kért adatok csupán számadatok (pontosabban darabszámot jelölnek, ahogy a  másodfokú bíróság ítélete fogalmazott), azok nem tekinthetők személyes adatnak sem. [53] Míg a harmadik feltétellel összefüggésben az Alkotmánybíróság az alábbiakat állapította meg. A Kúria két feltétel fenn nem állására hivatkozással nem tekintette az  indítványozó által kiadni kért adatokat közérdekű adatnak. Egyrészt értelmezése szerint az alperes által gyakorolt közhatalmi tevékenysége kizárólag az ítélkezésben ölt testet, így a közérdekű adatigénylés kizárólag azzal összefüggésben, arra vonatkozó adatra irányulhat (1). Emellett a kért adatnak – a Kúria értelmezése szerint – hozzá kell járulnia az alperes által gyakorolt közhatalom működéséről való tájékozott véleményformáláshoz, és az ítélkezés, az egyes bírósági szinteken, vagy egy-egy bíróságon folyó ítélkező munka, avagy a bírói igazságszolgáltatás működését egészében jellemző tartalommal kell bírnia (2). Ezen feltételek hiányában a kiadni kért adatokat nem tekintette közérdekűnek. [54] Az Alkotmánybíróság már több határozatában hangsúlyozta, hogy „[a] közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog nem abszolút jog: más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával  törvényben korlátozható [I.  cikk (3)  bekezdés]” {lásd pl. 21/2013.  (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [37]}. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a közérdekű adatok nyilvánossága korlátozásának körében alapvető elvként határozta meg, hogy az  információszabadságot korlátozó  törvényeket megszorítóan 5474 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám kell értelmezni. Az Alkotmánybíróság következetes értelmezése szerint „[e]gy demokratikus társadalomban tehát a  közérdekű adatok nyilvánossága a  főszabály; ehhez képest a  közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni” {21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [39]}. Ebből következik az is, hogy a közérdekű adatok vonatkozásában a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi. [55] Az Alkotmánybíróság a konkrét ügyben azt állapította meg, hogy nem azonosítható egyetlen olyan alapjog vagy más alkotmányos érték sem, amely a Kúria döntésében foglalt jogértelmezést, az indítványozó által kért közérdekű adatok megismerhetőségének a fentiekben nevesített két feltétellel (csak az ítélkezési tevékenységével összefüggő, valamint az adatfelhasználási céltól függő) korlátozását a fentiek szerint szükségessé tenné. [56] Jelen határozata indokolásának IV.  pontjában az  Alkotmánybíróság már megerősítette, hogy gyakorlata szerint a  bírói igazságszolgáltatás mint külön hatalmi ág nyilvánossága az  ítélkezési tevékenysége mellett annak szervi tevékenységét is magában foglalja. Utóbbi alapvetően nem különbözik más, közpénzből finanszírozott szervezet működése nyilvánosságától (Abh., Indokolás  [36]), utalva a  vonatkozó korábbi alkotmányossági gyakorlatra {3056/2015.  (III. 31.) AB  határozat, Indokolás  [15]; 873/B/2008. AB  határozat, ABH  2011, 1826; 879/E/2004.  AB  határozat, ABH 2011, 1478.}. Ahogy arra az  Alkotmánybíróság a  3154/2017.  (VI.  21.) AB  határozatában rámutatott, a  státuszbeli és szervezeti garanciák is a  független ítélkezés biztosítását szolgálják. „A bíráknak nem csak a másik két hatalmi ág képviselőitől, hanem a többi bírótól is függetlennek kell lenniük. Ez  a  belső (a bírósági szervezetrendszeren belüli) függetlenség is kétirányú: az  ítélkezési tevékenység függetlenségét egyrészt biztosítani kell a többi bíróval szemben, azaz garantálni kell, hogy a bírók saját szakmai meggyőződésük alapján ítélkezhessenek, másrészt ki kell zárni az igazgatási befolyásolás lehetőségét is [elsőként lásd: 38/1993. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1993, 256, 261–262.] (Indokolás [19]). [57] Az Alkotmánybíróság az  Alaptörvény VI.  cikk (3)  bekezdésével összhangban kiemeli, hogy az  információszabadsághoz való jog részeként az  igazgatási befolyásolás kizárása okán a  bíróságok szervi működése, ezen tevékenységükről való adatok megismerése, az arról való tájékoztatás is a közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek a megteremtését, valamint a demokratikus és hatékony működés külső kontrollját és ösztönzését szolgálja. A  Kúria ítélete azzal, hogy a  bíróságok ezen szervi tevékenységére vonatkozó adatokat értelmezése során nem tekinti közérdekű adatoknak, az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében foglaltakat szükségtelenül leszűkíti, mely szűkítő értelmezés az  indítványozó Alaptörvény VI.  cikk (3)  bekezdése szerinti alapjogának sérelmét eredményezi. [58] A Kúria értelmezése emellett az  igényelt adatok kiadását további, a  fentiekben bemutatott feltétel alapján is megszűrte. Attól téve függővé a kért adat kiadását – az adatkezelő megítélésétől függően –, hogy a kiadni kért adat hozzájárul-e és mennyiben a tájékozott véleményformáláshoz. [59] Az Alkotmánybíróság kiemeli, hogy a közérdekű adat megismeréséhez való jognak ugyan valóban van egy célja (tájékozott közvélemény, átlátható állam), az  adatkezelő viszont nem hivatkozhat arra, és nem dönthet arról, hogy az adatigénylés teljesítése nem járul hozzá ehhez a célhoz. Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdéséből ugyanis megdönthetetlen vélelemként következik, hogy a  közérdekű adatok megismerése hozzájárul a  közügyek megvitatásához. A  közérdekű adat megismeréséhez való jog a  kötelezett számára azt eredményezi, hogy tevékenysége és gazdálkodása bárki számára megismerhető lehet, és az  átláthatóság önmagában ösztönzi a  jogszerű magatartást és a  pazarlás megelőzését. A  közérdekű adatok megismeréséhez való jog az  adatok, és nem a megismerés közérdekűségét védi, a megismerés közérdekű célokra történő korlátozása ugyanis alapjogba ütköző módon szűkíti a védelmi kört. Ezért az adatkezelő csak az Infotv. valamely konkrét rendelkezésére hivatkozva tagadhatja meg az  adat megismerését (és ezáltal a  kiadását), önmagában az  Infotv. 1.  §-ában foglalt célra hivatkozással azonban nem. [60] Az Alkotmánybíróság a  21/2013.  (VII. 19.) AB  határozatában (Indokolás  [41]) a  törvényhozó vonatkozásában állapította meg, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog gyakorlásának elősegítése, az  adatigénylés rendje, az  adatok kiadásának megtagadása és az  az ellen igénybe vehető jogorvoslat vonatkozásában köteles megfelelő garanciákat kiépíteni. Ugyanakkor ezen kiépített garanciákat nem lehet fogalmilag tisztázatlan, bizonytalan jogi kategóriák használata révén relativizálni, mert az ezekre való hivatkozással a közérdekű adatokat kezelő szerv végső soron megkerülhetné a közérdekű adatok kiadását. [61] Az Alkotmánybíróság ezen követelményeket a  jogalkotó mellett a  bíróságokra (amelyek jogalkalmazásukkal a  normát maguk is tartalommal tölthetik meg) is irányadónak tekinti. Jelen ügyben megállapította, hogy az  a  kúriai jogértelmezés, amely szerint a  bíróság adatkezelőként maga dönt arról, hogy a  kiadni kért adat elősegíti-e a tájékozott véleményformálást, az Infotv. 3. § 5. pontjának alkalmazása során az információszabadság M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5475 érvényesülését az  Infotv. 1.  §-ában foglalt céljának a  figyelembevételéhez kötve, szükségtelenül, az  Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésébe ütköző módon korlátozta az indítványozó alapjogát. [62] 3. Megállapítható tehát, hogy a  Kúria az  indítvány által kifogásolt döntésében a  közérdekű adat fogalmának értelmezése során két olyan feltételt/szempontot alkalmazott, amely oly módon leszűkítette a  közérdekű adat fogalmát, amely az indítványozó közérdekű adat megismeréshez való jogát korlátozva, annak az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésébe ütközését eredményezte. [63] Mindezekre tekintettel az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy az  indítványozó által kifogásolt kúriai ítélet a  közérdekű adat fogalmának szűkítő jogértelmezése folytán az  indítványozónak az  Alaptörvény VI.  cikk (3) bekezdése szerinti alapjogának sérelmét eredményezte. [64] Ezért az Alkotmánybíróság a kúriai ítéletnek az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésébe ütközése okán az alaptörvény- ellenességét állapította meg, és erre figyelemmel az  Abtv. 43.  § (1)  bekezdése alapján azt a  rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette. [65] 4. Az  Alkotmánybíróság – gyakorlatának megfelelően, lásd: 21/2013.  (VII. 19.) AB  határozat (Indokolás  [52]–[53]) és 6/2016.  (III. 11.) AB  határozat (Indokolás  [46]–[47]) – ugyanakkor rámutat arra, hogy a  közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását érintő ügyben a  támadott bírói döntést kizárólag alkotmányossági szempontból vizsgálta felül. Ezért az  Alkotmánybíróság határozatából a  kért adatok megismerhetővé tételére irányuló közvetlen kötelezettség nem származik. A  kúriai döntés megsemmisítésének az  az oka, hogy a  Kúria a  nyilvánosságkorlátozással szemben az  Alaptörvényből nem levezethető, két további, az  Alaptörvény VI.  cikk (3) bekezdése sérelmét eredményező korlátozó szempontot támasztott. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ában foglalt panaszok természetéhez igazodva a konkrét ügy érdemét érintő alkotmányossági vetületű kérdésekről dönt, ugyanakkor a  konkrét ügyre vonatkozó konzekvenciák levonása – az  Alkotmánybíróság által kijelölt értelmezési tartományon belül – az eljáró bíróság, jelen ügyben a Kúria feladata. [66] 5. Az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben történő közzététele az Abtv. 44. § (1) bekezdésének második mondatán alapul. Budapest, 2026. október 13. Dr. Czine Ágnes s. k., az Alkotmánybíróság elnökhelyettese Dr. Handó Tünde s. k., Dr. Horváth Attila s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k., Dr. Kovács András György s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Ligeti Miklós Zoltán s. k., Dr. Márki Zoltán s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Nemessányiné dr. Chronowski Nóra Edit s. k., Dr. Patyi András s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Schanda Balázs s. k., Dr. Sonnevend Pál s. k., előadó alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Szabó Marcel s. k., Dr. Szomora Zsolt Tamás s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Varga Réka s. k., alkotmánybíró Alkotmánybírósági ügyszám: IV/115/2026. 5476 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám Dr. Handó Tünde alkotmánybíró párhuzamos indokolása [67] A határozat rendelkező részét támogattam, de kizárólag azon ítéleti érvelés miatt, amely szerint az a bíróság által kezelt adat lehet közérdekű adat, amely az  ítélkezési tevékenységgel közvetlenül összefüggő. Másrészt azért támogattam, mert a  megismételt eljárásban – a  konkrét adatkérelem viszonylatában – továbbra is mérlegelheti azt a Kúria, hogy a szervezeti döntés előkészítésében keletkezett adatok viszonylatában a felperes adatmegismerési igénye mennyivel esik nagyobb súllyal a latban, mint a bírósági integritás biztosításának alkotmányos követelménye. [68] 1. Mindenekelőtt érdemes felidézni azt, hogy mely adatokról van szó. A 2024. évi kérelem a Fővárosi Ítélőtáblától annak közlését kérte, hogy a 2020. évben a bíróságon előterjesztett adatigénylések közül, hány darabot továbbított az OBH-hoz, és az OBH hány darab megválaszolásához adott javaslatot. [69] A Fővárosi Ítélőtábla arra hivatkozva tagadta meg az  adatkiadást, hogy ezek jövőbeli döntéseket megalapozó adatok, s a megismerésük veszélyeztetné a Fővárosi Ítélőtábla törvényes működési rendjét, feladat- és hatáskörének külső illetéktelen befolyástól mentes ellátását és az  álláspont szabad kifejtését veszélyeztetné. Az  elsőfokú eljárásban – kúriai döntésekre is hivatkozva – azzal is érvelt, hogy a kért adatok az Infotv. 1. §-ában jelzett célokra tekintettel nem is minősülnek közérdekű adatoknak. Ugyanitt a  felperes maga jelölte meg azt az  okot, amely miatt ezeknek az adatoknak a kiadását kéri. Állítása szerint a két számadattal bemutathatná azt, hogy „az OBH és a Kúria IV. tanácsa hogyan irányítja az alperest, utasítást ad fontos ügyekben, megmondják milyen ítélet szülessen.” Az elsőfokú ítélet a felperes keresetét elutasította, és indokolásában a Kúria által kialakított ítélkezési gyakorlatnak megfelelően érvelt. [70] A Kúria a  döntésének az  elvi tartalmát a  következőképpen foglalta össze: „Annak megítélése során, hogy az adatigénylés útján megismerni kívánt adat közérdekű adatnak minősül-e, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. Ha a kért adat nem járul hozzá az alperes által gyakorolt közhatalom – az ítélkezési tevékenység – működéséről való tájékozott véleményformáláshoz és nincs az ítélkezés, az egyes bírósági szinteken, vagy egy-egy bíróságon folyó ítélkező munka, avagy a  bírói igazságszolgáltatás működését egészében jellemző tartalma, akkor nem tartozik az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti fogalom körében.” (Indokolás [31]–[32]). A Kúria ítélete a joggyakorlatából kiemelten hivatkozott a  Pfv.IV.20.254/2023/6.  számú ítéletére, amely döntésnek az  elvi tartalma a  következő volt: „Annak megítélése során, hogy az adat megismerése iránti igény tárgya közérdekű adatnak, közérdekből nyilvános adatnak minősül-e, az  Infotv. célját is figyelembe kell venni. Az  Infotv. a  közérdekű adat fogalmának meghatározásánál összekapcsolja a  közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő és egyben a  tevékenységére vonatkozó, illetve a  közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatok körét, e  feltételeknek együttesen kell érvényesülniük ahhoz, hogy azok közérdekű adatnak minősüljenek.” (Indokolás [33]–[34]) Ebben az ügyben a Budapest Környéki Törvényszéktől annak közlését kérte a felperes, hogy 2022. január 1. és február 1. időszakban az x számú számra hány fax érkezett és hány faxot küldtek el, valamint ehhez a faxszámhoz milyen típusú, márkájú faxkészülék tartozik. [71] Józan ésszel átgondolva az  adatigénylésben feltett kérdéseket, bárkiben alappal merül fel a  kétely, hogy ezen adatok megismerése, akár azok terjesztése hozzájárulhatna-e a  közügyek átláthatóságához? Vajon ezen adatok ismerete mennyiben szolgálná a  közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek megteremtését, másrészt a demokratikus és hatékony működés külső kontrollját és ösztönzését? [21/2013. (VII. 19.) AB  határozat] A  kétség a  tekintetben merül fel, hogy bizonyos adatok igénylése valóban megfeleltethető-e a törvényi célnak, illetve a VI. cikk (3) bekezdése szerint alapjog rendeltetésének? [72] 2. Az  alapjogok ismeretelméleti megközelítésben is kategorizálhatók. Vannak olyan alapjogok, amelyeket eleve adottnak, fennállónak tekinthetünk, míg másokat későbbi döntésekből és tapasztalatokból vezetünk  le. Ebben a  megközelítésben a  közérdekű adatok megismeréséhez való jog nem tekinthető a  priori jognak, hiszen az  a  véleménynyilvánítás szabadságához kapcsolt és onnan eredeztethető alapjog. Egyetértek ezért dr. Márki Zoltán különvéleményben kifejtett gondolataival, pl. „Az információszabadság szűkebb szabadság, mint a  véleménynyilvánítás szabadsága. Mivel a  közhatalom valójában közbirtok, a  közhatalmi működés valójában közbirtoklás, következésképpen a közösség, illetve annak bármely tagja részére nem idegen. A véleménynyilvánítás szabadsága viszont nem ebből a  közösségi birtoklásból fakadó érdekből való, hanem annál tágabb érdekű szabadság, önmagában az emberi mivoltból fakadó. S azzal bárki – felkészültségétől, információéhségétől, illetve igényétől függetlenül – élhet. Ezért lehet azt mondani, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága esetében közömbös a szubjektivitás (öncélúság), illetve annak jelentősége (ide nem értve a közmegegyezés tárgyát képező korlátokat). Viszont ezért nem lehet azt mondani, hogy az  információszabadság, illetve annak közérdekű adatkérésben megnyilvánuló magatartása esetében ne lenne jelentősége (ne lenne vizsgálható pervitában) az  adatkérő M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5477 magatartás öncélúsága, illetve az  információszabadságra hivatkozás helyénvalósága vizsgálatának (aminek természetes terepe a bírói út).” [73] 2.1. Az  1988-as évben jelent meg az  Alkotmánybíróság majdani elnökének, Sólyom Lászlónak két nagyhatású tanulmánya. A  Világosság  című folyóiratban az  „Adatvédelem és személyiségi jog”  címmel, a  Valóság  című folyóiratban „Egy új szabadságjog: az  információszabadság”  címmel. Ezekben megfogalmazta azokat az  elveket, amelyeket a  közérdekű adatok megismerésének jogát illetően irányadónak kell tekinteni. Ezekben a  tanulmányokban bemutatásra kerültek más országok szabályozási modelljei, különféle jogesetek. A  szerző egy helyen azt írja: „Az információ akkor a szabadság eszköze, ha egyrészt a közérdekű információk nyilvánosak, ha  a  polgárt szolgáló államapparátus működése áttetsző, másrészt viszont akkor, ha a  személyes szféra adatai teljesen az  érintett személy rendelkezésére állnak, s ez  az  önrendelkezés garantálva van.” Máshol pedig – az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében kijelölt mérlegelés alapját előre láttatva – a következőt írta: „a különböző szabadságok egymást korlátozzák, a rend pedig a szabadságot”. [74] A közérdekű adatok megismeréséhez való jog lényegében jogtörténeti előzmények nélkül került a  hazai jogba. Megjelenése – a  nemzetközi hatásoknak is köszönhetően – a  rendszerváltáshoz kapcsolódik. Egy olyan korhoz, amely egy olyan rendszert igyekezett maga mögött hagyni, ahol az  állam működése átláthatatlan volt, míg az  egyének az  állam számára átláthatók voltak. Ennek a  volt jogrendszernek a  megtörése és a  jogi szemléletmódnak a  demokratikus jogállam irányába való elmozdítása nagyon határozott fellépést követelt meg az Alkotmánybíróságtól is. [75] Az ún.  rendszerváltó alkotmánymódosítással – 1989. október 23-i hatálybalépéssel – került be az  Alkotmányba a  61.  § (1)  bekezdésébe: „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a  szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a  közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.” A  61.  § további bekezdései a  sajtószabadságról rendelkeztek. Az  Alkotmány 61.  § (3)  bekezdése azt is elrendelte, hogy a  közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló  törvény elfogadásához a  jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A  személyes adatok védelméről – a  magánszféra védelmének keretében – az  Alkotmány 59.  § (2) bekezdése rendelkezett. Az Alaptörvény felől visszanézve érdemes rátekinteni arra, hogy mi az, amiről kifejezett rendelkezést nem tartalmazott az  Alkotmány. Az  Alkotmány VII. fejezete „Alapvető jogok és kötelességek”  cím alatt rendelkezett a  személyes adatok védelméről, a  közérdekű adatok megismeréséhez való jogról és az  egyéb alapjogokról. Ez  a  fejezet azonban nem rendelkezett az  alapjogok egymáshoz való viszonyáról, a  versengő értékek és érdekek egyensúlyának megtalálásának módjáról. Az  alapvető jogokról az  Alkotmány 8.  § (1) és (2)  bekezdése rendelkezett általánosságban. Az  (1)  bekezdés szerint: „A Magyar Köztársaság elismeri az  ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az  állam elsőrendű kötelessége.” A (2) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat  törvény állapítja meg, alapvető lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” Az  Alkotmány nem tartalmazott kifejezett rendelkezést a  hatalommegosztás elvéről, a  közvetett és közvetlen demokrácia különbségéről, az  Alkotmány és a  törvények értelmezésének szempontjairól. A  bírói jogalkalmazást illetően az  Alkotmány 50.  § (3)  bekezdése annyit rendelt, hogy „[a] bírák függetlenek és csak a  törvényeknek vannak alárendelve.” Az Alkotmány 32/A. §-a nem tartalmazott kifejezett rendelkezést arról, hogy a bíró alkotmánybírósági eljárást kezdeményezhet. A  32/A.  § (1)  bekezdése az  Alkotmánybíróság elsődleges feladataként a  jogszabályok alkotmányosságának a  felülvizsgálatát jelölte meg, azzal, hogy megállapíthatja az  alkotmányellenességet és megsemmisítheti a törvényeket és más jogszabályokat. [76] A személyes adatok védelméről és a  közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.  évi LXIII.  törvény (a  továbbiakban: Avtv.) 1992. november 17-én került kihirdetésre, s egyes rendelkezései már 1992-ben, mások 1993-ban léptek hatályba. A  sarkalatos  törvénynek minősülő Avtv. 1.  § (1)  bekezdése szerint: „annak biztosítása, hogy –  ha  e  törvényben maghatározott jogszabály kivételt nem tesz – személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse”. A (2) bekezdés rögzítette, hogy „[e] törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha ezt a törvény kifejezetten megengedi.” A közérdekű adatok nyilvánosságáról az  Avtv. III. fejezete a  19–22.  §-ban rendelkezett. Az  Avtv. a  hatálybalépésekor a  közérdekű adat fogalmát a  következőképpen határozta meg: „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv kezelésében lévő, a  személyes adat fogalma alá nem eső és a  törvényben meghatározott kivételek körébe nem tartozó  adat.” A  III.  fejezet rendelkezett a  közvélemény tájékoztatásának kötelezettségéről, lehetővé tette, hogy  törvény (honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi kapcsolatokra, bírósági eljárásra tekintettel) korlátozza a  közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot. Rendelkezett az  adatkérés, adatkiadás és megtagadás, valamint a  bírósági eljárás megindításának lényegi szabályairól. A  későbbi években ezek a  szabályok további rendelkezésekkel 5478 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám egészültek ki, részben az  adatvédelmi biztos tevékenységének, részben az  alkotmánybírósági döntéseknek a  hatására. Az  Avtv.-t váltó  törvény a  közérdekű adatokra vonatkozó korábbi rendelkezéseket – a  szerkezeti változások mellett is – lényegében megtartotta. Az Infotv. 2011. július 27-én lépett hatályba. [77] Tanulságosak lehetnek az új jogintézményről egykor megjelent jogirodalmi közlések. A rendszerváltás hevületében forradalmi momentum volt a  közérdekű adat megismeréséhez való jog Alkotmányba illesztése. Azért merek így fogalmazni, mert az  első adatvédelmi biztos maga is forradalmi eredetet ad ennek a  jognak: „Az angol Polgári forradalom egyik legelső megnyilvánulásaként 1640-ben, még a  rövid parlament idején, a  parlament követelte, hogy I. Károly nevezze meg azokat, akik gonosz tanácsaikkal döntéseit befolyásolták. Ezt az  igényt bátran nevezhetjük az információszabadság korabeli megnyilvánulásának. Már itt látszik, hogy milyen súlya lehet az  információszabadság iránti alkotmányos igénynek, hiszen a  dolgok odáig fajultak, hogy Thomas Straffordot, a  király főtanácsadóját 1641-ben lefejezték.” (A szerző nem említi, de tudjuk, hogy 8 évvel később I. Károlyt is lefejezték.) Ebben a tanulmányban arról ír, hogy az Alkotmány 61. § (1) bekezdése – amely egy mondatba foglalta a  sajtószabadságot és – a  közérdekű adatokhoz való jogot Nyugat-Európánál is haladóbb módon szabályozta: „[…] nem kell jogi vagy egyéb érdeket bizonyítania. Ellenkezőleg, ha az érdeklődés indokát kéri a közérdekű adat birtokosa, elegendő azt válaszolni, hogy az ok: személyes kíváncsiság. Mondhatjuk, hogy a kíváncsiságon kívül sem okunk, sem célunk nincs az érdeklődéssel, amint állíthatjuk azt is, hogy a célt nem közöljük.” [78] Mindez a rendszerváltás éveire, első évtizedére visszatekintve érthető megközelítés volt. Akkor egy olyan rendszert kellett lebontani, amelyben az állam működése nem volt átlátható, ahol az állampolgárok nem juthattak a közre tartozó információkhoz. Új jogszabályokat kellett meghozni, új intézményeket kellett létrehozni, új szemléletet kellett kialakítani az emberi jogok, az alapjogok valós érvényesíthetősége végett. Ebben a korban születtek meg azok az alkotmánybírósági határozatok, amelyek a ma is élő tételmondatokat megfogalmazták. [79] Az elmúlt 35 évben azonban kialakultak, megerősödtek a  közhatalom gyakorlására felhatalmazott intézmények (Országgyűlés, bíróságok, Alkotmánybíróság stb.), és az  Alaptörvény már egy hangsúlyosan értékelkötelezett szemléletet jelenít meg. Másrészt az  elmúlt évtizedekben a  kommunikáció területén óriási technológiai fejlődés ment végbe. Ezt a  jogszabályok megismerhetőségének változásai is jól példázzák: az  1980-as évek végén ezek csak papír alapon voltak elérhetők, és mára mindez már bárki számára online elérhető, a  különféle állami szervek – ahogyan más jogi személyek is – saját weblapokkal rendelkeznek, ahol jogszabályi kötelezettség okán vagy saját elhatározásból rengeteg információt tesznek közzé. A  80-as évek kihívásaihoz képest új kihívások is megjelentek. Ilyen új kihívás az, hogy a  személyes adatok magántársaságoknak, a  közösségi médiának csaknem annyira kitettek, mint a  közhatalmi szerveknek. Az  állami intézmények működését, az  irántuk való bizalmat kikezdő gazdasági és politikai érdekek, olykor a kommunikációs alapjogokat felhasználva – az elsődleges céljukat elleplezve – valójában a  destabilizálás, a  destrukturálás, a  párhuzamos intézmények kialakításának irányába igyekeznek elmozdítani a  gazdasági vagy politikai közéletet. Ezek a  kihívások nem kezdhetik ki az  alapjogok védelmének jelentőségét. De az új kihívásoknak mégis abba az irányba kell elmozdítaniuk az Alkotmánybíróságot, hogy az  alapjogok, illetve az  alkotmányos értékek közötti egyensúly mérlegelésekor az  egykori tételmondatait újragondolja, és – az  Alaptörvényben is megjelenített – szélesebb összefüggésekre rátekintve tegye meg ezt az  újragondolást.  (Tanulságos lehet Somló Bódog jogszemlélete. Első művei megjelenése után az  első igazán nyilvános megjelenése az ún. „Somló-affért” kiváltó írása, felszólalása volt, amelyben a jog változását, változtatását követelte. Későbbi éveiben arra összpontosított, hogy a  jog mögött lévő változatlan értékeket s a  változás és a változatlanság helyes egyensúlyát, arányát lelje meg.) [80] 2.2. Az  Alaptörvény szerkezete és értelmezési kerete, illetve a  közérdekű adatok megismerésével közvetlenebb kapcsolatba hozható rendelkezései – amelyek nagyrészt éppen a  korábbi alkotmányra, az  alkotmánybírósági gyakorlatra vezethetők vissza – az egykori tételmondatok újragondolását igényelte volna. Kiemelkedő jelentőséget kell tulajdonítani a  „Nemzeti hitvallásnak”, az  „Alapvetéseknek” (benne a  történeti alkotmány vívmányainak beemelése az  értelmezési keretbe), az  alapjogoknak a „Szabadság és felelősség”  cím alá sorolásának, valamint az Állam egy fejezetben történő megjelenítésének. Jelentős változás az, hogy az I. cikk (3) bekezdése a versengő alapjogok, illetve alkotmányos értékek mérlegelésére szabályt adott, valamint, hogy a  bírói  törvényértelmezés – a  klasszikus normaértelmezési módszereken is túli – mikéntjét az  Alaptörvény 28.  cikkében meghatározta. Az  Alaptörvény még a  saját rendelkezéseinek az  értelmezésére is egyértelmű iránymutatást adott az  R)  cikk (3) bekezdésében. [81] Az Alaptörvény az  információszabadsággal kapcsolatos alapjogokat a  véleménynyilvánítás szabadságáról rendelkező szabályok közül a  magánszférát védő alapjogi rendelkezésekhez helyezte át. Ezt vélhetően éppen az alkotmánybírósági gyakorlatban felmerült kétségek indokolták, amelyben a személyes adatok védelméhez való jog és az  információkhoz való hozzáférés jogának versengéséről kellett döntést hozni. Az  Alaptörvény VI.  cikke M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5479 az  emberi méltósággal közvetlen kapcsolatban álló, az  eredendőnek tekinthető szabadságjogként értelmezhető magánszféra védelmének lényegi tartalmát szabályozza. Nyilvánvaló, hogy ennek az  alapjognak lényegi jogosítványa a  VI.  cikk (3)  bekezdés első fordulatában megfogalmazott jog: „[m]indenkinek joga van személyes adatai védelméhez […]”. A  rendelkezés második fordulata azonban inkább tartozik az  Alaptörvény IX.  cikkéhez. Ennek (1) bekezdése a következőt rendeli: „[m]indenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.” A VI. cikk (3) bekezdés második fordulatában szabályozott alapjog – a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog – a rendeltetését és eredetét illetően inkább kapcsolódik a véleménynyilvánítás jogához. [82] Az Alkotmánybíróság a  régi alkotmánybírósági döntésekhez kapcsolódóan a  következő megállapítást tette: „Az Alkotmánybíróság az  újabb ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a  korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányos összefüggéseket, ha az  Alaptörvény adott szakaszának az  Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az  Alaptörvény egészét érintő kontextuális egyezősége, az Alaptörvény értelmezési szabályainak figyelembevétele és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya, és szükségesnek mutatkozik azoknak a meghozandó döntése indokolásába történő beillesztése.” {13/2013.  (VI. 17.) AB  határozat, Indokolás  [32]}. Előbbiek fényében értékelhető az, hogy a  korábbi alkotmánybírósági gyakorlatban kialakított tételmondatok mennyiben állják meg a  helyüket az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatakor. [83] 3. A fentiekre tekintettel a határozatban megjelenő, a régi alkotmánybírósági gyakorlatból áthozott tételmondatok újraértelmezést igényelnének. [84] A határozat adottnak veszi azt, hogy a  közérdekű adatok alkotmányos fogalma azonos az  Infotv. 3.  § 5.  pontja szerinti definícióval, és még azt is kizárja, hogy a  perben eljáró bíróság az  adat jellegének meghatározásakor tekintettel legyen az Infotv. 1. §-ában foglaltakra, arra, hogy a szóban forgó adat valóban szolgálja-e a közügyek átláthatóságát. Ez ugyanakkor ellentmond az Alaptörvény 28. cikkének, mely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a  jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az  Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az  állami és önkormányzati feladatokat vagy egyéb közfeladatot ellátó szerveknél milliónyi adat keletkezik, milliónyi adatot kezelnek. A  határozatban megismételt közérdekű adat fogalommeghatározásból az  következik, hogy ebből a milliónyi adatból – sőt akár az azokból előállítható, előállítandó adatokból – minden kiadandó, s a kivételt csak az Infotv. tételes rendelkezései határozhatják meg. Ezek vonatkozásában is az a határozat iránymutatása, hogy az ún. megtagadási okokat is megszorítóan kell értelmezni. Ez a gondolatmenet azonban az Infotv.-t az Alaptörvény fölé emeli, és így az Alkotmánybíróság valójában nem azt vizsgálja, hogy egy jogszabály, egy bírói döntés összhangban van-e az Alaptörvénnyel, hanem azt, hogy ezek összhangban vannak-e az Infotv.-vel. [85] A határozat – a  régi tételmondatot ismételve – azt hangsúlyozza, hogy a  közérdekű adat megismeréséhez való jog nem abszolút jog, azaz nem korlátozhatatlan. Fel is hívja itt az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, mégis az ott leírtaktól eltérő határokat szab az alapjoggal versengő más alapjogok vagy alkotmányos értékek mérlegelésének. Az  I.  cikk (3)  bekezdése a  következőket rendeli: „Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” A  határozat tételmondatai azonban túlmennek az  Alaptörvény rendelkezésén, hiszen kinyilvánítják azt, hogy „az információszabadságot korlátozó  törvényeket megszorítóan kell értelmezni”, illetve, hogy „a közérdekű adatok vonatkozásában a  nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi.” Ezzel azonban (pl. kényszerítően, elkerülhetetlenül szükséges) az Alkotmánybíróság éppen azt lehetetleníti el, hogy az Alaptörvénnyel való összhang az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének megfeleltethető módon legyen megítélve. [86] A téves határozati mérce és mérlegelés miatt következett be az, hogy az  Alkotmánybíróság mégiscsak abszolút jogként tételezi a közérdekű adat megismeréséhez való jogot, hiszen azzal szembe állítható más alapjogra vagy alkotmányos értékre semmiféle tekintettel sincs. Sőt a  bírósági integritás külső behatástól való védelmét, amely közvetetten a  bíróság (bíró) szervezeti függetlenségének a  záloga, a  határozat teljesen figyelmen kívül hagyja. Jóllehet ez a Kúria érvelésének az egyik sarokpontja. A határozat nemhogy figyelmen kívül hagyja a jogbiztonság elemeként azonosítható alkotmányos értékeket, az ennek megfeleltethető bírósági érveket, hanem azt a látszatot is kelti, hogy a  bírói függetlenséget, a  bíróság integritását kívülről semmi sem veszélyeztetheti, hanem csak és kizárólag a bírósági igazgatás részéről. [87] A határozat – mintegy a saját hatása alá kerülve – odáig jut, hogy a következőket nyilvánítja ki: „Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdéséből ugyanis megdönthetetlen vélelemként következik, hogy a közérdekű adatok megismerése 5480 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám hozzájárul a  közügyek megvitatásához.” Ez  nyilvánvalóan nem egyeztethető össze az  Alaptörvény I.  cikk (3)  bekezdésével, illetve az  Alaptörvény egyéb rendelkezéseivel. E  mögött a  tételmondat mögött az  a  forradalmi megközelítés áll, amelyet korábban idéztem. Eszerint, ha állami szervtől bárki bármely adatra rákérdez, attól az adat azonnal és megmásíthatatlanul közérdekűvé válik. Ennek azonban még a  sokszor hivatkozott EJEB gyakorlat is ellentmond, amely jelentőséget tulajdonít annak, hogy a  kért információ tárgya egyáltalán közérdekű-e, sőt bizonyos esetekben még az adatkérő személyes motivációját is vizsgálhatónak tartja (puszta kíváncsiság, joggal való visszaélés). [88] Meg kell említeni azt is, hogy a  határozat megállapításával ellentétben, itt nem az  adatkezelő szerv (Fővárosi Ítélőtábla) döntött arról, hogy a kiadni kért adat elősegíti-e a tájékozott véleményformálást, hiszen ő a kért adatok kiadását nem ezzel az indokkal utasította vissza. Az adat közérdekűségéről való döntést végső soron a Kúria, azaz a perben eljáró bíróság hozta meg, azaz a Kúria volt az – amely az Alaptörvény 28. cikkének megfelelően – a törvény céljára, az alapjog rendeltetésére és a bírósági szervezet integritásának védelmére is tekintettel döntött arról, hogy az adat a közügyek átláthatóságát, a tájékozott véleményformálást nem szolgálja. Budapest, 2026. október 13. Dr. Handó Tünde s. k., alkotmánybíró Dr. Patyi András alkotmánybíró párhuzamos indokolása [89] A Kúria ítéletének a rendelkező rész szerinti megsemmisítésével egyetértek, ugyanakkor a döntés indokai tárgyában további szempontok megfontolását tartottam volna szükségesnek, ezért a  végzés indokolásához az  Abtv. 66.  § (3) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi párhuzamos indokolást csatolom. [90] 1. Kétségtelen tény, hogy a  Kúria ítéletében megfogalmazott, a  bíróságok működésével összefüggő adatok kiadására vonatkozóan meghatározott feltételek szűkítik az  Infotv. 3.  § 5.  pontja szerinti (és az  Alaptörvényből levezethető) közérdekű adat fogalmát, és nem vitatom, hogy ez a jogértelmezés megvalósíthatja az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésének sérelmét. Az igazságszolgáltatási tevékenységben közhatalmat gyakorló bíróságok szervi (intézményi) működésével összefüggő adatok ab ovo nem rekeszthetők ki a  közérdekű adatként megismerhető adatok halmazából. [91] A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog (összefoglaló néven: az  információszabadság) – ahogy arra a  többségi indokolás is rámutat – az  Alkotmánybíróság következetesen érvényesített gyakorlata szerint az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti, ami azért lényeges, mert az  információkhoz való hozzáférhetőség, az  információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű {vesd össze: Abh., Indokolás [27]}. A közérdekű adatok megismerése, megismerhetősége hiányában a közhatalom demokratikus ellenőrzése jelentős csorbát szenved, ezért alkotmányjogi szempontból el kell kerülni az  olyan gyakorlatot, amely az  adatigénylések sommás indokokon alapuló megtagadásához, illetve a  közérdekű adatok fogalmának önkényes szűkítéséhez vezet. [92] 2. Általánosságban a  közérdekű adatok megismerhetőségével kapcsolatos ügyekben az  alkotmányjogi dilemma központi eleme leggyakrabban az, hogy bármely, a  közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő információ megismerhetőségét, illetve megismerését önértéknek tekintjük-e (azaz a közérdekű adat fogalmában az adat létére helyezzük a hangsúlyt), vagy megkövetelhető-e valamely, a közérdekűséget – akár csak távolról is – alátámasztó feltétel (vagyis a közérdekű adat esetében jelentőséget tulajdonítunk a közérdekű jelzőnek). [93] Az Infotv. 3.  § 5.  pontja tartalmaz egy példálózó felsorolást arról, hogy különösen mi minősül közérdekű adatnak [„így különösen a  hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a  birtokolt adatfajtákra és a  működést szabályozó jogszabályokra, valamint a  gazdálkodásra, a  megkötött szerződésekre vonatkozó adat”]. Ugyanakkor éppen az „így különösen” fordulat és a példák mutatják, hogy fogalmilag nem minden, a szerv kezelésében lévő adat közérdekű, hiszen akkor nem lenne szükség felsorolásra. Hasonlóképpen az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése kimondja: a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Amennyiben a közérdekű adatok fogalma az Alaptörvény rendszerében nem tűrne tartalmi szűkítést – a contrario –, erre a rendelkezésre sem lenne szükség. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5481 [94] Az Abh. elvi éllel rögzítette: „Az információszabadság és az  azon alapuló alapjogi jogviszony tartalma kötelezettséget teremt a  közfeladatot ellátó szervek és személyek számára, hogy bizonyos, a  közfeladataikkal összefüggésbe hozható, illetve azt jellemző adatokat proaktív módon nyilvánosságra hozzanak, vagy igény esetén hozzáférhetővé tegyenek. Másrészről pedig a  közösség minden tagját megilleti a  jog ezen adatok megismerésére és terjesztésére” (Indokolás  [28]). Az  Abh. azt is megállapította, hogy a „nyilvános (közérdekű) adatok körét –  az  információszabadság tárgyát – illetően szükséges kiemelni, hogy az  Alaptörvény értelmében az  adatnyilvánosság a  közérdekű adatokra vonatkozik, de az  Alaptörvény – a  39.  cikk (2)  bekezdését kivéve – nem határozza meg, hogy mely adatok tartoznak ebbe a  körbe. Ezért az  Alaptörvény VI.  cikk (3)  bekezdésének alkotmányos rendeltetésével, valamint a demokratikus társadalomban betöltött funkciójával összhangban, az Infotv. vonatkozó rendelkezései alapulvételével szokásos az  érintett adatkört behatárolni. Tehát adatigénylés esetében az Infotv. 3. § 5. és 6. pontjának értelmezésére és megfelelő alkalmazására van szükség” (Indokolás [40]). [95] Vagyis a közérdekű adat fogalmának értelmezése, a közérdekű adatigénylések teljesítése vagy megtagadása mögött érdemi jogalkalmazói tevékenységnek kell állnia, amelynek kereteit az Alaptörvény jelöli ki, amely bírói felülvizsgálat tárgya lehet, és amely – szűk körben, mint jelen esetben is – alkotmánybírósági kontroll alá veendő. Mindebből ugyanakkor a jelen ügyre vonatkoztatva is fontos következmények fakadnak. [96] 3. Egyrészt, azt a logikai fonalat, amely a Kúria ítéletében foglalt jogértelmezés alaptörvény-ellenességét részben abból vezeti le, hogy a  Kúria az  ítéletében az  Infotv. célja szerint értelmezte a  közérdekű adat fogalmát, nem tudom támogatni [vesd össze a  többségi indokolás alábbi megállapításával: „Jelen ügyben megállapította, hogy az a kúriai jogértelmezés, amely szerint a bíróság adatkezelőként maga dönt arról, hogy a kiadni kért adat elősegíti-e a tájékozott véleményformálást, az Infotv. 3. § 5. pontjának alkalmazása során az információszabadság érvényesülését az  Infotv. 1.  §-ában foglalt céljának a  figyelembevételéhez kötve, szükségtelenül, az  Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésébe ütköző módon korlátozta az indítványozó alapjogát.”]. [97] Ha ugyanis a közérdekű adat fogalmi körének megállapítása jogalkalmazói tevékenység, akkor arra természetszerűleg irányadó az  Alaptörvény 28.  cikke, amely szerint a  bíróságok a  jogalkalmazás során a  jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Ezért az Infotv. 3. § 5. pontja és így a törvény hatályának értelmezésénél az  Infotv. céljának figyelembevétele álláspontom szerint nem kizárt. Az  a  tény, hogy a Kúria a közérdekű adatok megismerhetőségét a közügyek átláthatóságával mint az Infotv. 1. §-ában foglalt céllal kapcsolja össze, önmagában nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek [vesd össze a  többségi álláspont szerinti indokolás alábbi megállapításával: „Ezért az adatkezelő csak az Infotv. valamely konkrét rendelkezésére hivatkozva tagadhatja meg az  adat megismerését (és ezáltal a  kiadását), önmagában az  Infotv. 1.  §-ában foglalt célra hivatkozással azonban nem.”]; az alaptörvény-ellenességet a bíróságok tevékenységére vonatkozó közérdekű adatok körének indokolatlan – sem az Infotv.-ből, sem az Alaptörvényből le nem vezethető – szűkítő értelmezése okozza. [98] Másrészt, sem az  Alaptörvény, sem az  Infotv. értelmezése, sem a  korábbi alkotmánybírósági gyakorlat alapján nem tartom alátámaszthatónak a többségi indokolás azon megállapítását, amely szerint „[a]z Alaptörvény VI. cikk (3)  bekezdéséből ugyanis megdönthetetlen vélelemként következik, hogy a  közérdekű adatok megismerése hozzájárul a  közügyek megvitatásához.” Ez  az  Alaptörvény szövegéből tételesen nem következő megállapítás ugyanis felülírja az Infotv. célját, és egy olyan automatizmusokon alapuló gyakorlathoz vezethet, amely erodálhatja a  közérdekű adat fogalmának értelmezését. Ahogyan a  közérdekű adatigénylések megtagadása, ugyanúgy azok teljesítése során sem mellőzhető az Alaptörvény és az azt leképező törvényi környezetből fakadó követelmények érdemi vizsgálata és következetes érvényesítése. [99] Mindezekre tekintettel – és hangsúlyozottan nem vitatva, hogy a Kúria jogértelmezése a konkrét esetben súlyosan hibás – a közérdekű adat fogalmának értelmezése kapcsán cizelláltabb megközelítést tartottam volna szükségesnek. Budapest, 2026. október 13. Dr. Patyi András s. k., alkotmánybíró Dr. Márki Zoltán alkotmánybíró különvéleménye [100] 1. Nem értek egyet a határozat rendelkezése szerinti alaptörvény-ellenesség megállapításával és a Kúria ítéletének megsemmisítésével. Kisebbségben maradva a  határozathoz különvéleményt csatolok [Abtv. 66.  § (2)  bekezdés]. Álláspontom a következő. 5482 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám [101] 2. Nem értek egyet azzal a  felfogással, miszerint az  információszabadság a  véleménynyilvánítás szabadságának feltétlen része lenne. S ekként a  közérdekű adat megismerésének mindenkit megillető alkotmányos joga, s ennélfogva annak nyilvánossága alapvetően előzménye a  véleménynyilvánításnak, és elősegíti a véleménynyilvánítást, s a közérdekű adat terjesztésének a joga pedig lényegében már a véleménynyilvánítási jog részeként értékelhető. Álláspontom szerint a véleménynyilvánítás szabadságának – nyilvánvalóan – tartalmi bázisát (felkészültségi forrását) ad(hat)ja az információszabadság, viszont utóbbi nem része az előbbinek, nem sine qua nonja. [102] Az információszabadság szűkebb szabadság, mint a véleménynyilvánítás szabadsága. Mivel a közhatalom valójában közbirtok, a  közhatalmi működés valójában közbirtoklás, következésképpen a  közösség, illetve annak bármely tagja részére nem idegen. A véleménynyilvánítás szabadsága viszont nem ebből a közösségi birtoklásból fakadó érdekből való, hanem annál tágabb érdekű szabadság, önmagában az  emberi mivoltból fakadó. S azzal bárki – felkészültségétől, információéhségétől, illetve igényétől függetlenül – élhet. [103] Ezért lehet azt mondani, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága esetében közömbös a szubjektivitás (öncélúság), illetve annak jelentősége (ide nem értve a közmegegyezés tárgyát képező korlátokat). [104] Viszont ezért nem lehet azt mondani, hogy az  információszabadság, illetve annak közérdekű adatkérésben megnyilvánuló magatartása esetében ne lenne jelentősége (ne lenne vizsgálható pervitában) az  adatkérő magatartás öncélúsága, illetve az  információszabadságra hivatkozás helyénvalósága vizsgálatának (aminek természetes terepe a bírói út). [105] Ha azonban az  információszabadság és a  véleménynyilvánítás szabadsága (ami mindkettő kétségtelen a  demokrácia záloga, s egyaránt az  egyén általi revízió demokratikus eszköze és lehetősége) egymás részeként feltétlen összekapcsolódó, akkor egyszerű szillogisztikus következmény, hogy a közérdekű adatkérés (bárminemű) szubjektivitása (öncélúsága) is közömbös. [106] Amivel nem értek egyet. S csupán az imént vázolt felfogás, illetve érvelés eredménye. [107] 3. Önmagában véve a  „nyilvánosság” nem alapjog, önmagában nem nevesített alapjog, hanem az  állami, a közhatalom intézményi működésére vonatkozó törvény által rögzített működési elv. Következésképpen – annak leszögezése mellett, hogy az  állami működés átláthatósága a  demokrácia záloga – a  nyilvánosság határainak megszabása az  Országgyűlés  törvényalkotó felelőssége, s a  törvényhozó az  önmaga érdekegyeztetésének eredményeként eldöntött normával közvetíti a  magatartásra vonatkozó akaratát. Ha a  magatartás kapcsán vita keletkezik, akkor pedig egy másik döntéshozó, a bíróság (a perbíróság) dolga a törvényi norma alapján a magatartás helyénvalóságának (jogszerűségének) megítélése. Ha pedig a törvény válik vitatottá, akkor az Alkotmánybíróságnak lesz dolga (mert jogállamban az igazság kiperelhető, az igazság a joggal szemben is kiperelhető). [108] Jelen ügyben nincs vitatott törvényi norma. Jelen ügyben a jogkereső egyén a perbíróság döntését vitatja. [109] 4. Jelen ügyben az  Alkotmánybíróság többségi határozata a  (már említettek szerinti) felfogásomhoz képest expanzív. A Kúria döntésének megsemmisítése olyan beavatkozás, ami (álláspontom szerint) óhatatlanul egyoldalú, vagyis feltétlen, szükségképpen igénylőbarát, miáltal az alkotmányosság lényegét jelentő egyensúlyi állapot igénye viszont háttérbe szorul. [110] Tisztában vagyok azzal, hogy – mint jelen ügyben – az  alkotmánybírósági revízió természetszerűen vonzódik az  alapjogi kályha (valamely alapjog) megtalálásához, ami a  közérdekű adat megismeréséhez való jog [VI.  cikk (3)  bekezdés]. S ettől, illetve ebből indulva az  információszabadság, az  azáltal alapozott véleménynyilvánítás szabadsága, s annak folytán az  állami működés ellenőrzésének, ellenőrizhetőségének igénye sommásan a demokratikus legitimációjával osztozó. Amiből pedig visszafelé tekintve – talán még világosabban látható, hogy – a közérdekű adatot igénylő, amennyiben ilyen jogcím címén igényel, valójában már eleve demokráciaérvényesítő. És akkor már ebben alkotmányosan nem gátolható. Ez pedig már nem mást jelent, mint azt, hogy a „nyilvánosság” (az imént említett gondolkodási apparátus révén) ténylegesen alanyi, alapjogi pozícióba ültetett. (S fel sem merül az esetleges kockázat, öncélúság, szubjektív vezérlés szempontja.) [111] Közmegegyezés van abban, hogy mi alapjog, mi tekintendő annak. Ha azonban arra a  kérdésre kell felelni, hogy miért, akkor már tág tere van a  nézeteknek, felfogásoknak. S nyilvánvalóan ezért van (erre való) az  a  kompetenciamegosztás, ami a  törvényhozó, a  perbíróság (törvénykező) és az  Alkotmánybíróság rendeltetésének lényege és gyökere. [112] 5. Az  Alaptörvény VI.  cikk (3)  bekezdése alapján mindenkinek joga van a  közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Ezen alapjog kétségtelen rendeltetése a  közügyek intézésének ellenőrzése, ellenőrizhetősége s ezáltal a közügyekben való részvétel mindenkit megillető esélyének biztosítottsága, ami a demokrácia magától értetődő mibenlétében gyökerező, abból fakadó. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5483 [113] Ezen alapjog gyakorlása (mint magatartás) értelemszerűen egyfelől (a közérdekű adat birtokosa, kezelője oldaláról) a közérdekű adat átadásának, másfelől (a közérdekű adatot megismerni szándékoló, illetve ezt célzó oldaláról) pedig a közérdekű adat igénylésének magatartását jelenti. [114] A jognak pedig (ami mindig magatartásra vonatkozó norma) e két magatartásra vonatkozó, vonatkoztatható normát kell tartalmaznia, s vita esetén pedig biztosítania kell a vitázó felek számára a bírói úton való kiperlés lehetőségét. [115] 6. A hatályos jogállapotban önmagában a „közérdekű adat” törvényi, s a törvényi szabályozás működőképességéhez elengedhetetlen fogalmából (amihez képest nem kizárt más jelentéstartalom kifejlesztése) egyértelműen következik, hogy az Infotv. szerinti szabályozás tárgya (e fogalom alá az tartozik; vö.: Infotv. 3. § 5. pont), ami vagy (funkcióját tekintve) az  adott szerv tevékenységére vonatkozó; vagy (állagát tekintve) az  adott szerv közfeladata ellátásával összefüggésben keletkezett. Vagyis mindkét esetben meglévő és egyben (egyidejűleg) az adott szerv kezelésében van. [116] Másképpen szólva a  szabályozás meglévő (nem jövőbeli, avagy reménybeli) adatra vonatkozó és olyanra (arra), amit a szerv kezel, azaz uralma alatt áll. E két feltétel (tehát a meglévőség és az uralom alatt állás) konjunktív, és azt jelenti, hogy reális (valóságos) lehetőség van az adatátadásra, ami másfelől az adatátadásra vonatkozó szabályozás teljesíthetőségének is értelemszerű záloga. [117] Következésképpen kívül esik a törvényi szabályozáson (a törvényi szabályozás alapján eleve nem áll fenn kötelezés, illetve a szabályozás szerinti törvényi fogalmiságból nem következő kötelezés) az olyan adatra, aminek „fizikai állaga szerinti” jellemzője vagy az, hogy nem meglévő (azaz még „nem keletkezett”), vagy pedig az, hogy nem áll a szerv uralma alatt (utóbbi egyben nyilvánvalóan azt is jelentheti, hogy nem az adott szerv az adat kezelője). [118] Ehhez képest (értelemszerűen) kívül esik a szabályozáson, és ekként nincs törvényi alapja a meg nem lévő, csupán (értelemszerűen az adott szerv tevékenységén s közfeladata ellátásán kívül eső) gyűjtés eredményeként jövőben keletkező (előálló) adat kérésének, illetve átadásának. S álláspontom szerint erre a VI. cikk (3) bekezdése szerinti alkotmányos alapjog értelmezése révén sem teremthető alkotmányos alap. [119] 7. Nyilvánvalóan kérdéses lehet a „gyűjtés” jelentéstartalma, mibenléte. Egyfelől a meglévő (tehát már keletkezett) adatok „összeszedése” önmagában technikai kérdés, ami nem lehet a hozzáférhetőség akadálya. Másfelől – tehát az  adott szerv tevékenysége s közfeladata szempontjából (oldaláról) – viszont nem lehet azt mondani, hogy az ilyen „összeszedési”, „kigyűjtési” tevékenységre az adott szerv (csupán a kinyerni célzott adat okán, illetve azáltal szándékoltan), alapjogi jogérvényesítés címén feltétlen kötelezhető. [120] Másképpen szólva nem lehet azt mondani, hogy ilyen feltétlen kötelezésre az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerinti alapvető jog (kikényszeríthetően) alapot ad. [121] Nyilvánvaló ugyanis, hogy – függetlenül a megcélzott szerv leterheltségétől, illetve a kérés szerinti megterheléstől – minden szervtől csak olyan kérhető, aminek teljesítésére rendeltetésszerűen alkalmas és a rendeltetése szól. Ad hoc (és hic et nunc) adatkérési igényhez – s önmagában a  hozzáférési igény megnyilvánulásával egyben az  ilyen igény (alkotmányos) igazoltságát eleve adottnak venni és ehhez – igazítani a  megcélzott szerv rendeltetésszerű működését, magatartását aggályos. S ez nem lehet alkotmányos elvárás, avagy késztetés. [122] S az  sem lenne tartható, hogy az  adott tevékenységű szerv, pusztán a  tevékenysége folytán (s szubjektív adatigénylési indokból) feltétlen ki lenne szolgáltatva adatátadási kötelezésnek. [123] A bíróság iránt nyilvánvaló a  törvényi kötelezés a  statisztikai adatszolgáltatás vonatkozásában, aminek központi intézője az  OBH [a hivatalos statisztikáról szóló 2016.  évi CLV.  törvény; a  hivatalos statisztikáról szóló 2016.  évi CLV.  törvény végrehajtásáról szóló 184/2017.  (VII. 5.) Korm.  rendelet]; másrészt a  bíróság szintúgy „célszemélye” az Infotv.-nek, mint bármely más hasonló szerv. (Mindemellett annak is van jelentősége, hogy ezen intézmények felelős vezetői az Országgyűlésnek rendszeres beszámolással tartoznak.) [124] 8. Mindezek nyomán merül fel annak kérdése, hogy a  hatályos jogállapotban az  alkotmányos, alapjogi elvárás és a  magatartások szabályozását szolgáló  törvényi rendelkezések nyomán valóban kiismerhető ezen alapjog kapcsán a közérdekű adat iránti s a közügyek intézésében való részvétel demokratikus zálogát jelentő és másfelől ugyanezen alapjog kapcsán a nem vagy nem feltétlen a közügyek intézésében való részvétel demokratikus zálogát jelentő, csupán az  adatmegismerés iránti szubjektív természetű szándék elválása, esetleges pervitában való megkülönböztethetősége, illetve ilyen megkülönböztetés reális esélye. [125] Álláspontom szerint a közérdekű adat Infotv. szerinti törvényi fogalma a magatartások vitájában (így perben) nem ad valódi alapot a helyes és helytelen magatartás közötti különbségtételre, illetve ebben való döntésre. S ehhez képest a pervita – természetszerűen, de szükségszerűen – arra irányuló, s abban merül ki, hogy az alkotmányos alapjog terjedelme válik értelmezendővé. 5484 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám [126] Ez egyben azt is jelenti, hogy az  ilyen pervitában a  bíró valójában nem a  törvényi norma szabályozása szerinti magatartás(ok)ról, hanem az  alkotmányos alapjogról, elvekről dönt, aminek helyénvalósága pedig nyilvánvalóan nem kérdőjelezhető meg, nem csorbulhat. Viszont az egyben azt is jelenti, hogy az alkotmányos alapjog címén való igénylés eleve közömbösíti azt, hogy a magatartások helyénvalóságában való döntés kapcsán a mégoly igazolható körülmények tárgyában legyen bírói döntés. S a  perjogi vitában vesztes – alkotmányjogi panasz útján – nem a joggal szemben perel az Alkotmánybíróság előtt, hanem a perjogi vitáját perelteti újra. [127] 9. Ami a  „közérdek” törvény adta (és a  törvényi szabályozás működőképességéhez elengedhetetlen) fogalma jelentéstartalmát illeti, álláspontom a következő. A köz érdeke és a közérdek egy tőről fakadó, viszont árnyalatnyi, ám lényeges különbséget hordozó fogalmiság. A „köz érdeke” mindaz, amiért felelős, aminek szolgálatában álló minden képviselő [s ekként a mindenkori kormány; vö.: Alaptörvény 4. cikk. (1) bekezdés]. A „közérdek” címzettje (letéteményese) pedig a  közösség minden tagja, pusztán a  közösségbe tartozása nyomán fennálló részessége folytán. [128] Ehhez képest a közérdek címén fellépés nem feltétlen jelent egyben a köz érdekében fellépést. A közösség ugyanis a  választással kiválasztotta azokat, akiket határozott tartamra szólóan elfogad, akiknek mandátumot ad a  köz érdekében álló cselekvésre. Ők a képviselők, akik azután az Alaptörvénnyel és törvénnyel delegálják, meghatározzák a köz érdekében álló feladatot, szolgálatot. [129] Ugyanakkor a „közérdek” címén fellépő számára biztosított ebbéli, e címen való jogérvényesítése, illetve jogának kiperelhetősége (amint az jelen alapügyben is járt út volt). [130] A közérdekű adat megismeréséhez fűződő jog alapjog, de nem apriori. A tárgyi jog által kreált, az Alaptörvény által a többi alanyi jog közül kiemelt; ekként szabályozható, korlátozható, viszont lényeges tartalma nem üresíthető ki. [131] Utóbbi (e jog esetében) azt jelenti, hogy (pervita esetén) az adat közérdekűségében való állásfoglalás kétségtelen kezdőpontja a  megismerésre számottartó adat megismerése jogának. Ami nyilvánvaló nehezen absztrahálható, mivel ad hominem mindenki másra „kíváncsi”, s ehhez képest álláspontom szerint nem a  közérdek sommás „cél”vizsgálatát, hanem az  adott adatkérő esetében az  igénye releváns közérdek-valószínűsítését, vizsgálatát is igényli, kiszűrendő a nyilvánvaló öncélúságot. [132] Ha az adat nem közérdekű, akkor nincs a VI. cikk (3) bekezdése szerinti jog, s ekként az ki sem üresíthető. [133] 10. Az  alapügyben a  hatályos jogállapot szerinti jogérvényesítési helyzet a  következő. Az  Infotv. 3.  § 5.  pontja meghatározza, hogy mi közérdekű adat. A  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.  évi C.  törvény (a  továbbiakban: Btk.) 220. §-a pedig büntetni rendeli a közérdekű adattal visszaélést. Ekként két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétséget követ el, „aki a  közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló  törvényi rendelkezések megszegésével közérdekű adatot az  adatigénylő elől eltitkol, vagy azt követően, hogy a  bíróság jogerősen a  közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget” [Btk. 220.  § (1)  bekezdés a) pont]. [134] Ennek hátterében az  Infotv. 31.  § (1), illetve (7)  bekezdése szerinti rendelkezések vannak. Ehhez képest tehát, ha  a  bíróság határozata ellenére nem teljesítik a  tájékoztatási kötelezettséget, az  már oly mértékben sérti a  közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő érdeket, ami büntetőjogilag tényállásszerű. Így zár össze az Alaptörvény mögött az Infotv. és a Btk. [135] Az Alaptörvény VI.  cikk (3)  bekezdése szerint mindenkinek joga a  közérdekű adat megismerése. Ennek érvényesítése, a  közlés önkéntessége elmaradásának kötelezéssé kényszerítése, bírósági úton kiperelhető (kikényszeríthető). A közérdekűség kérdését eldöntő bírósági döntéssel szembeni engedetlenség pedig hivatalból üldözendő bűncselekmény. [136] Mindehhez társul a  VI.  cikk (4)  bekezdésén nyugvó intézményi biztosíték, illetve monitorizálás. Alaptörvényben biztosított jog érvényesülésének szolgálatára ennél rigorózusabb kiegyensúlyozás, szabályrendszer, elvárás nehezen elképzelhető, s nem is lenne indokolt. Ezért tartom indokolatlan beavatkozásnak a  Kúria ítéletének megsemmisítését. Budapest, 2026. október 13. Dr. Márki Zoltán s. k., alkotmánybíró M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5485 Az Alkotmánybíróság 12/2026. (X. 27.) AB határozata a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 26/A. §-a alaptörvény-ellenessé nyilvánításáról és megsemmisítéséről, valamint alkalmazásának kizárásáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti bírói kezdeményezés tárgyában – dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó alkotmánybíró párhuzamos indokolásával – meghozta a következő h a t á r o z a t o t: 1. Az  Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a  felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.  (VII. 21.) Korm. rendelet 26/A. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti. 2. Az  alaptörvény-ellenessé nyilvánított és megsemmisített rendelkezés nem alkalmazható a  Fővárosi Törvényszék előtt 109.K.703.878/2025. számon folyamatban lévő ügyben, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő, ugyanilyen tárgyú ügyben. Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. I n d o k o l á s I. [1] 1. A  Fővárosi Törvényszék tanácsa (a  továbbiakban: indítványozó) az  előtte folyamatban lévő 109.K.703.878/2025. számú, környezetvédelmi ügyben hozott határozat felülvizsgálatával kapcsolatos közigazgatási jogvitában indított közigazgatási peres eljárásban az  eljárás felfüggesztése mellett az  Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése alapján indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fav.) 26/A. §-a alaptörvény- ellenességét állapítsa meg, semmisítse meg, és alkalmazását mind az indítványozó előtt folyamatban levő egyedi ügyben, mind pedig bármely bíróság előtt folyamatban lévő, ugyanilyen tárgyú ügyben zárja ki. Az indítványozó álláspontja szerint a Fav. támadott rendelkezése ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, XXI. cikk (1) és (2) bekezdésével, valamint XIII. cikkével. [2] 1.1. Az  alapügyben megállapított tényállás szerint a  Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2012. december 18.  napján kelt, KTVF:2821-30/2012.  számú határozatával a  volt Óbudai Gázgyárnak a  Budapest […] alatti telephelye vonatkozásában részletes tényfeltárás elvégzésére, valamint beavatkozási terv és kármentesítési monitoring terv készítésére kötelezte a  Fővárosi Gázművek Zrt.-t mint környezethasználót. A területi környezetvédelmi hatóság (a Pest Megyei Kormányhivatal) 2015. június 29. napján kelt, PE/KTF/1896-39/2015. ügyiratszámú határozatával (a  továbbiakban: beavatkozásra kötelező határozat) a  Fővárosi Gázművek Zrt. által benyújtott beavatkozási terv alapján a  földtani közeg és a  felszín alatti víz tekintetében beavatkozásra és a beavatkozás ideje alatti kármentesítési monitoring végzésére kötelezte a Fővárosi Gázművek Zrt.-t. A  beavatkozásra kötelező határozat 2015. július 18.  napján jogerőre emelkedett, a  határozat a  szennyezett földtani közeg kitermelésével, elszállításával és ártalmatlanításával, illetve a  szennyeződésmentes talaj visszatöltésével kapcsolatos beavatkozási munkálatokról való záródokumentáció benyújtásának határidejét 2017.  november 30.  napjában, míg az  elektromos központ alatti talajszennyezésnek a  helyszínen, kémiai beavatkozás útján történő felszámolásával kapcsolatos munkálatok esetén 2019. április 30.  napjában állapította meg. [3] A Fővárosi Gázművek Zrt. és jogutódjai több alkalommal kérelmezték a beavatkozásra való kötelezés határidejének módosítását. A  Pest Megyei Kormányhivatal, illetve a  Pest Vármegyei Kormányhivatal ezen kérelmeknek eleget tett. Az indítvány szerint a beavatkozás érdemében a határidők meghosszabbításán kívül további előrelépés nem történt. [4] Az alapügy alperese (a környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár) a  Fav.  2024.  november  19.  napján hatályba lépett 26/A.  § (1)  bekezdése alapján 2024. december 20.  napján kelt, KHFF/17275-5/2024-EM  számú határozatával hivatalból elrendelte a  beavatkozási terv felülvizsgálatát, melynek teljesítési határidejeként 2026. december 31.  napját jelölte meg. Az  alapügy I.  rendű felperese (egy  gazdasági társaság, az  érintett ingatlanok egyik tulajdonosa) keresete alapján indult közigazgatási perben a  Fővárosi Törvényszék az  alperes határozatát megsemmisítette, és az  alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. 5486 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám A  megsemmisítés indoka az  volt, hogy az  alperes az  eljárásába az  érintett ingatlanok másik tulajdonosát nem vonta be. [5] Az alperes a  megismételt eljárásban hozott, KHHF/8677-13/2025/EM  számú, 2025. augusztus 4.  napján kelt határozatával a  Fav. 26/A.  § (1)  bekezdése alapján ismételten elrendelte a  beavatkozási terv felülvizsgálatát, a  felülvizsgált beavatkozási terv benyújtási határidejeként pedig ismét 2026. december 31.  napját jelölte meg. A  határozat indokolása szerint a  beavatkozási terv jóváhagyását követően több mint öt évet meghaladóan nem került sor a kármentesítési beavatkozás megkezdésére, ezáltal a Fav. 26/A. § (1) bekezdése szerinti objektív feltétel megvalósult. [6] A határozattal szemben a  beavatkozással érintett ingatlanok tulajdonosai terjesztettek elő keresetet, arra hivatkozással, hogy az  állam nem tartotta be a  rá vonatkozó alaptörvényi és európai uniós előírásokat, és a  Fav.  26/A.  §-a megalkotásával olyan jogszabályi környezetet hozott létre, ami nem csak az  alapvető környezetvédelmi elveket sérti, hanem a  jogállamiság elvével is összeegyeztethetetlen, ráadásul az  érintett ingatlanok tulajdonosai (az alapügy felperesei) tulajdonhoz való jogát is mindenfajta kompenzáció nélkül, súlyosan korlátozza. A felperesek ezért indítványozták az Alkotmánybíróság előtti egyedi normakontroll eljárás lefolytatását. Az indítványozó a felperesek alkotmányossági aggályait osztotta, és az Abtv. 25. §-a alapján bírói kezdeményezést terjesztett elő. [7] 1.2. Az  indítványozó álláspontja szerint a  perben alkalmazandó Fav. 26/A.  §-a ellentétes az  Alaptörvény B)  cikk (1) bekezdésével, XXI. cikk (1) és (2) bekezdésével és XIII. cikkével, az alábbiak szerint. [8] Az Alaptörvény B)  cikk (1)  bekezdésének sérelmét az  indítványozó két okból állítja. Egyfelől, a  Fav. 26/A.  §-a korábbi, a beavatkozás elrendelésével létrejött és még le nem zárult közigazgatási jogviszonyokat érint, és a tűrésre kötelezett tulajdonosok (az alapügy felperesei) számára hátrányos szabályozást valósít meg. A  Fav. 26/A.  §-a hatálybaléptetése formálisan nem visszamenőlegesen történt, és nem is változtatja meg visszamenőlegesen a múltban létrejött jogviszonyok megítélését, azonban a múltban keletkezett tartós jogviszonyokat a jövőre nézve az  egyik fél (jelen esetben a  beavatkozással érintett ingatlanok tulajdonosai) számára hátrányosan módosítja. E  körben az  indítványozó álláspontja szerint arra is figyelemmel kell lenni, hogy a  beavatkozás elrendelése egyébként is határozott időre szól, az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint pedig a határozott időre szóló jogviszonyokba történő beavatkozás csak kivételesen, akkor minősíthető elfogadhatónak, ha annak alkotmányosan igazolható indoka van {17/2023. (VIII. 3.) AB határozat, Indokolás [27] és 8/2022. (V. 25.) AB határozat, Indokolás [19]}. Jelen esetben a  Fav. 26.  § (6)  bekezdése a  beavatkozás során észleltek alapján, a  kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben lehetővé teszi a  beavatkozási tervtől való eltérést, a  terv módosítását, mely eljárás során az ügyfelek versengő érdekét a hatóságnak figyelembe kell vennie, az Alaptörvény XXIV. cikke szerinti tisztességes hatósági eljárás követelményeinek megfelelően. [9] Másfelől, a  Fav. 26/A.  § (1)  bekezdése szerint a  beavatkozási terv felülvizsgálatának elrendelésére hivatalból kerül sor, akkor is, ha ezt sem a beavatkozásra kötelezett, sem a tulajdonos nem kéri, és akkor is megvalósulhat, ha  a  beavatkozási tervtől való eltérés igénye az  adott ügy konkrét körülményei, sajátosságai alapján egyébként szükségtelen. Az indítványozó álláspontja szerint a Fav. 26/A. §-a a még le nem zárult kármentesítésekben érintett tulajdonosoknak a kármentesítés megfelelő rendben, a már meghozott és jogerős közigazgatási határozat szerint való befejezése iránti, jog által védett várakozásával ellentétes, mellyel szemben nem hozható fel legitim érdek. [10] Mindez azt jelenti az indítványozó megítélése szerint, hogy a Fav. 26/A. §-a az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti ad malam partem visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik, továbbá a bizalomvédelem elvét is sérti. [11] Az Alaptörvény XXI. cikk (1) és (2) bekezdése sérelmét az indítványozó az alábbiakra tekintettel állítja. A beavatkozási terven alapszik a  kármentesítés elvégzése, a  helyreállítási intézkedés megvalósítása. A  környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.  évi LIII.  törvény (a  továbbiakban: Kvt.) 4.  § 16.  pontja szerint a  helyreállítási intézkedés olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a  környezetkárosodás enyhítésére, az  eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a  környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul. Az  indítványozó álláspontja szerint a  beavatkozási terv az  Alaptörvény XXI.  cikk (1)  bekezdése védelmi körébe tartozik, ekként a Fav. 26/A. §-ának tiszteletben kell tartania a visszalépés tilalmának elvét. Jelen esetben a visszalépés az indítvány szerint azért következik be, mert a helyreállítás a korábbi szabályozáshoz képest csak több idő elteltével, hosszabb folyamat eredményeként érhető el. Miközben tehát a  felülvizsgálattól független célkitűzés (a helyreállítás) nem változik, az  odáig vezető út időben meghosszabbodik, azaz a  környezetszennyezés tovább marad fenn, mintha a jogalkotói beavatkozásra nem került volna sor. Ez pedig azt jelenti, hogy a védelem szintje a szennyezés időben való fenntartásának megnövekedése révén csökken. Az  indítványozó álláspontja szerint, figyelemmel arra, hogy M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5487 a  Fav.  26.  § (6)  bekezdése kivételes, indokolt esetekben egyébként is lehetővé teszi a  beavatkozási tervtől való eltérést, a Fav. 26/A. §-a szerinti eljárás bevezetését semmilyen alapvető jog vagy alkotmányos érték nem igazolja. [12] Az Alaptörvény XXI.  cikk (2)  bekezdése szerinti szennyező fizet elvének sérelmét az  indítványozó azért látja megvalósulni, mert a  Fav. 26/A.  §-a szerinti eljárás a  kármentesítéssel járó költségviselést a  szennyező számára elhalasztja, így a  kármentesítésre fordítandó anyagi forrásokat hosszabb ideig eltérő célra is használhatja, anélkül, hogy ezért bárkinek (akár az  államnak, akár az  érintett ingatlan tulajdonosának) ellentételezést kellene fizetnie. Az indítványozó érvelése szerint a szennyező fizet elve megköveteli az értékgarancia biztosítását, azaz ha egy szabályozás lehetővé teszi a kármentesítés időben történő meghosszabbítását, ezért a szennyezőnek megfelelő ellentételezést kellene fizetnie. [13] Az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése azért sérül az indítványozó szerint, mert ha a beavatkozással érintett terület nem a  kármentesítésre kötelezett tulajdonában áll (mint az  indítványra okot adó ügyben), akkor a  tulajdonos mindaddig köteles a tulajdonjogának korlátozását elszenvedni, amíg a helyreállítás nem fejeződik be. A tulajdonjog korlátozása részben azért valósul meg, mert a  tulajdonos köteles tűrni a  helyreállítási intézkedések elvégzését, részben pedig azért, mert a  szennyezés következtében a  tulajdonában álló terület használata is szükségképpen korlátozott. Az  indítványozó e  körben is utal arra, hogy a  Fav. 26/A.  §-a a  tulajdonhoz való jogba történő olyan jogalkotói beavatkozás, amellyel szemben semmilyen közérdek nem állítható szembe, sőt az éppen a környezeti kockázatokat növeli. [14] 1.3. Az  alapvető jogok biztosa jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettese az  alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján amicus curiae beadványban fejtette ki szakmai álláspontját II. Az Alkotmánybíróság az alábbi alaptörvényi, illetve jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg döntését. [15] 1. Az Alaptörvény indítvánnyal érintett rendelkezése: „B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.” „XIII.  cikk (1) Mindenkinek joga van a  tulajdonhoz és az  örökléshez, valamint a  készpénzzel történő fizetéshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.” „XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a  környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.” [16] 2. A Fav. indítvánnyal érintett rendelkezése: „26/A. § (1) A környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár hivatalból elrendeli a beavatkozási terv felülvizsgálatát, ha a jóváhagyó határozat véglegessé válásától számított öt éven belül a beavatkozási munkák megkezdésére nem került sor, vagy a megkezdett beavatkozási munkálatokat több mint öt éve nem folytatják. (2) A  kötelezett által felülvizsgált beavatkozási terv a  8.  számú melléklet szerinti elemeken túl tartalmazza a jóváhagyott beavatkozási tervben alkalmazott technológia bemutatását és a megtett intézkedéseket. (3) A környezetvédelmi hatóság a (2) bekezdés szerint benyújtott beavatkozási terv alapján a 26. § (4) bekezdésében meghatározott tartalmú határozatot hoz. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti felülvizsgálat elrendelését követően a  felülvizsgálattal érintett beavatkozási terv végrehajtására vonatkozó kötelezések végrehajtásának nincs helye. (5) A  környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár által az  (1)  bekezdés szerinti döntésében előírt módon és időközönként a  beavatkozási terv felülvizsgálatára kötelezett tájékoztatja a  felülvizsgálat folyamatáról a környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt és a környezetvédelmi hatóságot.” III. [17] A bírói kezdeményezés megalapozott. [18] 1. Az  Abtv. 25.  §-a szerint a  bíró – a  bírósági eljárás felfüggesztése mellett – abban az  esetben kezdeményezi az  Alaptörvény 24.  cikk (2)  bekezdés b)  pontja alapján az  Alkotmánybíróságnál a  jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az  alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását, ha az  előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek 5488 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az  Alkotmánybíróság már megállapította. Az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy a  bírói kezdeményezés az  Abtv. 25.  §-ában és 52.  §-ában előírt feltételeknek az alábbiak szerint tesz eleget {vö. 3058/2015. (III. 31.) AB végzés, Indokolás [8]–[24]; 2/2016. (II. 8.) AB határozat, Indokolás [26]–[28]; 3064/2016. (III. 22.) AB határozat, Indokolás [8]–[13]}. [19] A Fav. támadott rendelkezését az eljárásban alkalmazni kell, az eljárás felfüggesztése megtörtént. Az indítványozó kezdeményezte a támadott jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, megsemmisítését, és a jogszabályi rendelkezés egyedi ügyben, valamint bármely bíróság előtt folyamatban lévő, ugyanilyen tárgyú ügyben történő alkalmazása kizárását. [20] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként az Alaptörvény XXI. cikk (1) és (2) bekezdésének sérelmét állító indítványi elemet vizsgálta. [21] 2.1. Az  Alkotmánybíróság az  5/2025.  (VI. 30.) AB határozatában az  alábbiak szerint összegezte az  Alaptörvény XXI.  cikk (1)  bekezdésével kapcsolatos, jelen indítvány elbírálása szempontjából releváns gyakorlatát. Az Alkotmánybíróság kiemeli, hogy jelen határozatában csak az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésével kapcsolatos gyakorlatának az indítvány elbírálása szempontjából releváns elemeit (és nem azok összességét) mutatja be, mely megállapítások az  indítványban egyébként az  Alaptörvény megsértett rendelkezéseként fel nem hívott P)  cikk (1) bekezdése vonatkozásában is megfelelően irányadóak. [22] Az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdése egyszerre tartalmaz alanyi alapjogot és egy olyan objektív intézményvédelmi kötelezettséget, melyet az  állam mindenekelőtt (környezetvédelmi tárgyú) jogalkotással teljesíthet. Tartalmi értelemben az  állam Alaptörvényből fakadó intézkedési kötelezettsége azt kívánja meg a  jogalkotótól, hogy intézkedései várható hatását a  tudományos ismeretek alapján, az  elővigyázatosság és a  megelőzés elvének megfelelően értékelje. A környezetvédelmi tárgyú jogalkotási kötelezettséggel kapcsolatosan az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy mindazokat a  feladatokat, amelyeket másutt alanyi jogok védelmével lát el az  állam, az objektív intézményvédelmi kötelezettség keretei között törvényi és szervezeti garanciák biztosításával teljesíti, melynek a  jogalkotó csak akkor tud eleget tenni, ha döntéseinek meghozatala során távlatosan, kormányzati ciklusokon átívelően mérlegel (Indokolás [52]). [23] A visszalépés tilalmának elve (mely az Alaptörvény P) cikkének és XXI. cikkének csupán az egyik, és nem az egyetlen eleme) az egészséges környezethez való jog hatékony érvényesülése (effet utile) érdekében egyaránt vonatkozik a  környezet és természet védelmére vonatkozó anyagi jogi, eljárásjogi és szervezeti szabályozásra, hiszen ezek együttesen biztosíthatják csak az elv maradéktalan, az Alaptörvényből következő érvényesülését, és azt az egyedi ügyekben eljáró jogalkalmazóknak is figyelembe kell venniük a  jogszabályok alkalmazása során (Indokolás  [55]). Amíg a visszalépés tilalmának elve jogi természetét tekintve statikus, addig az elővigyázatosság és a megelőzés elvei dinamikus követelményt támasztanak a jogalkotóval és a jogalkalmazóval szemben, és megkövetelik a környezet és természet védelmére vonatkozó szabályozás folyamatos felülvizsgálatát, és szükség esetén a  szabályozás (a jogszabályokkal biztosított védelmi szint) szigorítását (előrelépés kötelezettsége) (Indokolás [120]). [24] Az elővigyázatosság és a  megelőzés közvetlenül az  Alaptörvény P)  cikk (1)  bekezdéséből, illetve XXI.  cikk (1)  bekezdéséből fakadó elveiből következő módon a  jogalkotónak azt kell igazolnia, hogy valamely tervezett szabályozás nem valósít meg visszalépést, és ezáltal nem okoz adott esetben akár visszafordíthatatlan károkozást, illetve nem teremti meg egy ilyen károkozás elvi lehetőségét sem. Mindez azt is jelenti, hogy az  Alaptörvény XXI.  cikk (1)  bekezdése sérelmének megállapításához nem szükséges a  környezet állapotának tényleges romlása, hanem már az  állapotromlás kockázata (illetve az  állapotromlás kockázatának felmérésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása vagy figyelmen kívül hagyása) is megalapozza az alaptörvény-ellenesség megállapítását (Indokolás [54]). [25] Az Alaptörvény XXI. cikk (2) bekezdésében immáron önállóan is nevesített, és az Alkotmánybíróság előtt önállóan is felhívható, tartalmi értelemben mind az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdése szerinti egészséges környezethez való jog, mind pedig a P) cikk részét képező szennyező fizet elve mind a magyar, mind a nemzetközi, mind pedig az uniós jogban kiemelt jelentőséggel bír, és szorosan hozzátartozik a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, az  emberi egészség védelméhez, a  nemzet közös örökségébe tartozó természeti erőforrások gondos hasznosításához és megóvásához. A szennyező fizet elve nem csupán a jogalkotás számára ír elő abszolút tartalmi korlátot, hanem az egyedi ügyekben eljáró jogalkalmazóknak is mindenkor tekintettel kell lenniük ezen elv érvényesülésére a jogszabályok alkalmazása során (Indokolás [56]). [26] 2.2. A  Fav. megalkotásának célja (annak preambuluma szerint) kifejezetten a  felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása, ekként a Fav. rendelkezéseit ennek a célnak a figyelembevételével kell értelmezni. A felszín alatti vizek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontja értelmében az állam kizárólagos M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5489 tulajdonába tartoznak, az  Alaptörvény P)  cikk (1)  bekezdése pedig a  vízkészletet a  nemzet közös örökségének részeként nevesíti, melynek védelme, fenntartása és a  jövő nemzedékek számára való megőrzése az  állam és mindenki kötelessége. Az  Alaptörvény 38.  cikk (1)  bekezdése értelmében a  nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a  közérdek szolgálata, a  közös szükségletek kielégítése és a  természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. Ezen célok között az alkotmányozó nem állított fel hierarchiát, azokat egyenlő súllyal kell a jogalkotás és a jogalkalmazás során figyelembe venni, egyik sem élvezhet a  többi célhoz képest elsőbbséget. Ez  különösen igaz a  jelen és a  jövő nemzedékek érdekeinek azonos súllyal történő figyelembevételére {nemzedékek közötti méltányosság és public trust, 5/2025.  (VI. 30.) AB határozat, Indokolás [94]}. [27] A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi értelemben is végesek, és csak korlátozottan képesek a megújulásra {13/2018. (IX. 4.) AB határozat, Indokolás [36]}. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában arra is utalt, hogy Magyarország felülvizsgált, 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási terve is megállapította, hogy a felszín alatti vízbázisok több mint fele sérülékeny, mert olyan természeti-földtani környezetben található, ahol a  terepfelszín alá kerülő szennyező anyagok lejuthatnak a  vízellátást biztosító víztérbe (Indokolás  [72]). A  felszín alatti vizek szennyezésének lehetővé tétele, illetve a  már bekövetkezett szennyezések elhárításának (a kármentesítésnek) az  elhalasztása ellentétes az  Alaptörvény P)  cikk (1)  bekezdéséből fakadó azon kötelezettséggel is, miszerint törekedni kell arra, hogy a természeti környezetet legalább olyan állapotban adjuk át a jövő nemzedékek számára, mint ahogyan azt az elmúlt nemzedékektől kaptuk {28/2017. (X. 25.) AB határozat, Indokolás [33]}. [28] 3. A  Fav. támadott rendelkezése értelmében a  környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár hivatalból elrendeli a  beavatkozási terv felülvizsgálatát, ha a  jóváhagyó határozat véglegessé válásától számított öt éven belül a beavatkozási munkák megkezdésére nem került sor, vagy a megkezdett beavatkozási munkálatokat több mint öt éve nem folytatják. A felülvizsgálat elrendelését követően a felülvizsgálattal érintett beavatkozási terv végrehajtására vonatkozó kötelezések végrehajtásának nincs helye. A környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár döntésében azt is előírja, hogy a beavatkozási terv felülvizsgálatára kötelezett meghatározott módon és időközönként tájékoztatja a  felülvizsgálat folyamatáról a  környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt és a környezetvédelmi hatóságot. [29] A Fav. 26/A.  §-a értelmében tehát (i) a  beavatkozási terv felülvizsgálatának elrendelésére hivatalból kerül sor; (ii) az  elrendelés a  környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár számára nem lehetőség, hanem jogszabályi kötelezettség; (iii) a  beavatkozási tervvel és a  kármentesítéssel kapcsolatos minden további feladat a  területileg illetékes, megfelelő szaktudással rendelkező környezetvédelmi hatóságnál marad, egyedül a  kármentesítés öt éven át történő elmaradásával kapcsolatos ügyek kerülnek a  helyettes államtitkárhoz mint kijelölt hatósághoz telepítésre; (iv) a felülvizsgálatra akkor kerül sor, ha a beavatkozási munkák megkezdésére nem került sor, vagy azokat több mint öt éve nem folytatják; (v) a felülvizsgálat elrendelését követően a felülvizsgálattal érintett beavatkozási terv végrehajtására vonatkozó kötelezések végrehajtásának nincs helye; (vi) a  kötelezettel szemben semmilyen szankció kiszabására nem kerül sor azért, mert a  beavatkozási munkákat nem kezdte el, vagy azokat nem folytatja, sőt ezek alól kifejezetten mentesül a  Fav. 26/A.  §-a szerinti eljárás eredményeként; (vii) a  kötelezettel szembeni egyetlen „jogkövetkezmény” a  beavatkozási terv felülvizsgálata mellett, hogy a felülvizsgálat folyamatáról meghatározott módon és időközönként tájékoztatnia kell a helyettes államtitkárt és a környezetvédelmi hatóságot; (viii) a szabályozás semmilyen formában nem veszi figyelembe a kármentesítéssel érintett terület egyedi jellemzőit (így például a  szennyezés jellegét és mértékét, az  érintett vízbázist); (ix) a szabályozás semmilyen formában nem veszi figyelembe a kármentesítéssel érintett ingatlan tulajdonosainak érdekét (amely szempont akkor bír jelentőséggel, ha a kármentesítésre kötelezett és az ingatlan tulajdonosának személye elválik egymástól). [30] A Fav. 26/A.  §-át a  felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.  (VII. 21.) Korm.  rendelet módosításáról szóló 337/2024.  (XI. 14.) Korm.  rendelet iktatta be a  Fav.  rendelkezései közé, 2024. november 19.  napjától kezdődő hatállyal. E kormányrendelet kizárólag a Fav. 26/A. §-ának megalkotásáról szól, egyéb rendelkezést nem tartalmaz, és ahhoz indokolás sem kapcsolódik. [31] 4. Az  esetek jelentős részében a  rendszerváltást megelőző időszakban keletkezett és rendkívül nagymértékű, súlyosan mérgező vegyületek talajban történő jelenléte fokozott kockázatot jelent a talajra, a felszín alatti vizekre és az ivóvízbázisra is [melyek már önmagukban is az Alaptörvény P) cikkének védelmét élvezik, és ekként a nemzet közös örökségének részét képezik, melyek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése az állam és mindenki kötelessége]. Ez a kötelezettség egyaránt terheli az államot mint jogalkotót, az állami szerveket (hatóságokat, bíróságokat) mint jogalkalmazót és a kármentesítésre kötelezetteket. 5490 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám [32] A tudottan szennyezett területek kármentesítésére vonatkozó kötelezettség nem egyszerűen az elővigyázatosság vagy a  megelőzés elveiből fakad (hiszen a  szennyezés már bizonyíthatóan bekövetkezett), és nem is csupán a  visszalépés tilalmából fakad: ilyen esetben a  jogalkotót és a  jogalkalmazót egyenesen az  előrelépés kötelezettségének érvényre juttatása terheli. Figyelemmel arra, hogy az  egyes szennyezések  pontos jellege (súlyossága, kiterjedése, a  felszín alatti vizekre gyakorolt kockázata) esetenként eltér, és adott esetben akár a  beavatkozási tervben foglaltaktól is eltérhet, ezért a  Fav. 26.  § (6)  bekezdése lehetőséget biztosít arra a környezetvédelmi hatóság számára, hogy a beavatkozás során észleltek alapján, a kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben a kötelezett számára engedélyezze a beavatkozási tervtől való eltérést, a terv módosítását. Ezen engedély kiadása már csak a jogszabály szövegéből következően is szükségképpen feltételezi, hogy a beavatkozás (kármentesítés) már folyamatban legyen. Ezzel szemben a Fav. 26/A. §-a szerinti eljárás nem csupán a kötelezett kezdeményezésétől függetlenül történik, hanem arra sincs figyelemmel, hogy melyek a kármentesítéssel érintett szennyezés jellemzői, és hogy adott esetben a kötelezett semmilyen lépést nem tett a kármentesítés érdekében. Ellenkezőleg, a  szabályozás kifejezetten arra az  esetre teszi automatikussá a  beavatkozási terv felülvizsgálatát, ha a  beavatkozási munkák megkezdésére nem került sor, vagy azokat több mint öt éve nem folytatják. Azáltal pedig, hogy a  felülvizsgálat elrendelését követően a  felülvizsgálattal érintett beavatkozási terv végrehajtására vonatkozó kötelezések végrehajtásának nincs helye, a  kötelezett lényegében mentesül a  korábbi beavatkozási terv végrehajtására vonatkozó kötelezettsége alól. Ráadásul, a  Fav. 26/A.  §-a azt sem zárja ki, hogy amennyiben a  kötelezett a  beavatkozási terv felülvizsgálatát követő újabb öt évben sem kezdi meg a  kármentesítési munkálatokat, ismételten meginduljon a Fav. 26/A. §-a szerinti eljárás (mely egyben a kötelezettet ismét mentesíti a  beavatkozási terv végrehajtására vonatkozó kötelezettsége alól). Márpedig a  felszín alatti vizek állapotát már önmagában a szennyezés felszámolásának időben történő elhúzódása is súlyosan veszélyezteti. [33] A Fav. 26/A. §-a szerinti szabályozás éppen ezért nem egyszerűen csak veszélyezteti az egészséges környezethez való jog érvényesülését, hanem nyilvánvalóan hozzájárul a  talaj és a  felszín alatti vizek állapotának romlásához, ráadásul lényegében automatikusan biztosítja a  kötelezett számára a  kármentesítés végrehajtásának elmaradása esetén a  határidő meghosszabbítását is. Azaz, a  kötelezett jogi értelemben kedvezőbb helyzetbe kerül akkor, ha a  kármentesítést egyáltalán meg sem kezdi, és ezáltal még súlyosabb környezeti károkozást idéz elő, mint akkor, ha a kötelezettségének csak részben tesz eleget, és ezáltal legalább tesz érdemi lépéseket (még ha nem is elegendőt) a  környezeti károkozás felszámolása érdekében. Egy ilyen szabályozás semmilyen, az  Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti más alapvető jog vagy alkotmányos érték védelmével nem igazolható, a környezet és természet védelmére (ideértve a talajt és a vízbázisokat is) vonatkozó kötelezettséggel minden kétséget kizáróan ellentétes, azaz megkérdőjelezhetetlenül szükségtelen. [34] Az Alkotmánybíróság megjegyzi: a Fav. 26/A. §-a a fenti indokok alapján az Alaptörvény XXI. cikk (2) bekezdésével mint az egészséges környezethez való jog alaptörvényi szinten önállóan is nevesített, és ezáltal az alkotmányozó által külön is kiemelt alkotmányos részjogosítványával is nyilvánvalóan ellentétes, hiszen azáltal, hogy a  kármentesítésre kötelezettet mentesíti a  felülvizsgálattal érintett beavatkozási terv végrehajtására vonatkozó kötelezések alól akkor, ha legalább öt éven át semmilyen lépést nem tesz a  kármentesítés érdekében, és arra ösztönöz, hogy a  jövőben se tegyen eleget a  kármentesítési kötelezettségének, valójában éppen a „szennyező nem fizet” elvét kodifikálja. E  körben az  Alkotmánybíróság arra is utal, hogy a  Fav. elfogadására kifejezetten a  Kvt.  felhatalmazása alapján került sor. A  Kvt. számos rendelkezése [így különösen a  6.  § (1)  bekezdés c)  pontja, a  8.  § (2)  bekezdése, a  101.  § (2)  bekezdés d) és e)  pontja, a  102/A.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontja, továbbá az  (5)  bekezdés a)  pontja és a (6)  bekezdése] egyértelműen meghatározza a  környezetben okozott kár helyreállítására vonatkozó kötelezettség módját, idejét és terjedelmét (ideértve a helyreállítás haladéktalanságára vonatkozó kötelezettséget is). A  Fav. vizsgált rendelkezése a  Kvt. ezen, az  Alaptörvény XXI.  cikk (2)  bekezdését érvényre juttató rendelkezéseivel is ellentétben áll. [35] Az Alkotmánybíróság a felszín alatti vizek védelmének kiemelt alkotmányos kötelezettségére tekintettel végezetül visszautal az 5/2025. (VI. 30.) AB határozatának azon megállapítására is, hogy kívánatos egy olyan nemzeti vagyontár megalkotása, mely felméri az  Alaptörvény P)  cikke, illetve 38.  cikke hatálya alá tartozó nemzeti vagyon egyes elemeit, illetve azok állapotát (ideértve azok ismert károsodásait is), ezzel is segítve a jogalkotót és a jogalkalmazót abban, hogy a  környezet és természet valós állapotának figyelembevételével hozza meg a  környezet- és természetvédelmi tárgyú döntéseit (Indokolás [129]). Csak ebben az esetben biztosítható ugyanis, hogy az adott esetben akár évtizedek óta a  talajban levő, rendkívül súlyos környezeti károkat okozó szennyezések mindenki számára ismertek legyenek, és felszámolásuk nyomon követhető legyen. Egy-egy szennyezés ugyanis nem csupán egyes ingatlanokat érint (még akkor sem, ha a  szennyezés korábban adott esetben kizárólag egy ingatlanon következett be), hanem szinte bizonyosan kiterjed a szomszédos ingatlanokra is (a szennyezés jellemzőitől függően M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5491 akár rendkívül nagy kiterjedésben is), sőt a felszín alatti vizek és az ivóvízbázis szennyezése révén akár egy egész településre vagy földrajzi régióra is súlyos hatással lehet. [36] 5. Az  Alkotmánybíróság ezért a  fentiek alapján arra a  következtetésre jutott, hogy a  Fav. 26/A.  §-a alaptörvény- ellenes, és azt a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette. Az Abtv. 45. § (2) bekezdésének megfelelően a  megsemmisített jogszabály az  Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható. Figyelemmel arra, hogy a  Fav. 26/A.  §-a szerinti eljárás automatikusan alkalmazandó valamennyi olyan, a  felszín alatti vizeket érintő szennyezés esetén, ahol a jóváhagyó határozat véglegessé válásától számított öt éven belül a beavatkozási munkák megkezdésére nem került sor, vagy a  megkezdett beavatkozási munkálatokat nem folytatják, egyrészt mentesítve a  kármentesítésre kötelezettet a  kármentesítésre előírt határidők és azok elmulasztására vonatkozó jogkövetkezmények alól, másrészt pedig kifejezetten arra ösztönözve a  kötelezetteket, hogy a  kármentesítés érdekében semmilyen intézkedést ne tegyenek, ezért az  Alkotmánybíróság az  Abtv. 45.  § (4)  bekezdése alapján elrendelte az  alaptörvény-ellenessé nyilvánított és megsemmisített jogszabályi rendelkezés folyamatban lévő ügyekben való általános alkalmazási tilalmát is, a rendelkező részben foglaltak szerint. [37] Az Alkotmánybíróság az  indítványozó által előadott további, az  Alaptörvény B)  cikk (1)  bekezdése és XIII.  cikk (1)  bekezdése sérelmére vonatkozó érveket a  Fav. 26/A.  §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére tekintettel, következetes gyakorlatának megfelelően, már nem vizsgálta {lásd például: 1003/2026. (I. 26.) AB határozat, Indokolás [43]}. [38] 6. A határozatot az Abtv. 44. § (1) bekezdés első mondata alapján közzé kell tenni a Magyar Közlönyben. Budapest, 2026. október 20. Dr. Czine Ágnes s. k., az Alkotmánybíróság elnökhelyettese Dr. Handó Tünde s. k., Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Czine Ágnes s. k., Dr. Kozma Ákos s. k., az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Kovács András György alkotmánybíró helyett Dr. Ligeti Miklós Zoltán s. k., Dr. Márki Zoltán s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Nemessányiné dr. Chronowski Nóra Edit s. k., Dr. Patyi András s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Schanda Balázs s. k., Dr. Sonnevend Pál s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Szabó Marcel s. k., Dr. Szomora Zsolt Tamás s. k., előadó alkotmánybíró alkotmánybíró Dr. Varga Réka s. k., alkotmánybíró Alkotmánybírósági ügyszám: III/1111/2026. 5492 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó alkotmánybíró párhuzamos indokolása [39] A határozat rendelkező részét támogattam. Az  indokolásnak azonban az  alábbiakra is figyelemmel kellett volna lennie. [40] 1. Nem vitatom, hogy a  támadott kormányrendeleti szabályozás sérti az  egészséges környezethez való jogot. Véleményem szerint az  Alaptörvény I.  cikk (3)  bekezdés második mondatában foglalt szükségességi-arányossági teszt alkalmazását megelőzően vizsgálandó, hogy az alapjogot korlátozó normának törvényben van-e a helye, vagy alacsonyabb szintű jogforrásba is foglalható. Az  Alaptörvény I.  cikk (3)  bekezdés első mondata ugyanis így szól: „[a]z alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.” [41] Ennek megfelelően alakul az  Alkotmánybíróság releváns gyakorlata a  kezdeti időszaktól. Eszerint „[…] »nem  mindenfajta összefüggés az  alapjogokkal követeli meg a  törvényi szintű szabályozást. Valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis  törvényben történhet, törvény kell továbbá az alapjog közvetlen és jelentős korlátozásához is [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 300.].« »[A]z  alkotmányos jogokkal ugyancsak kapcsolatban álló, de azokat csupán távolról, közvetetten érintő, technikai és nem korlátozó jellegű szabályok rendeleti formában történő kiadása önmagában nem minősül alkotmányellenesnek [29/1994.  (V. 20.) AB határozat, ABH 1994, 155.].« Ugyanakkor az  alapjoggal kapcsolatos közvetett és távoli összefüggés esetén – hangsúlyozandó, hogy kizárólag a  szabályozásra és nem a  korlátozásra vonatkozóan – a  rendeleti szabályozás is elfogadható [64/1991.  (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 300.; 31/2001. (VII. 11.) AB határozat, ABH 2001, 261.]. Ebből az is következik, hogy mindig csak a konkrét szabályozásról állapítható meg, hogy – az alapjoggal való kapcsolata intenzitásától függően – törvénybe kell-e foglalni vagy sem” {30/2013. (X. 28.) AB határozat, Indokolás [29]; lásd még például: 30/2021. (XII. 1.) AB határozat, Indokolás [21]}. [42] Ennek megfelelően akár az  is megállapítható lett volna, hogy a  támadott kormányrendeleti szabályozás az  egészséges környezethez való joggal [Alaptörvény XXI.  cikk (1)  bekezdés] való közvetlen és közeli kapcsolata okán ellentétes az előbb megjelölt alapjoggal. [43] 2. Az Alaptörvény XXI. cikk (2) bekezdése úgy szól, hogy „[a]ki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni”. [44] A többségi álláspont ezt a  szabályt az  egészséges környezethez való alapjog részjogosítványának tekinti. Nem  vitatva ennek a  szabálynak a  lényegét és lényegességét a  jelen ügyben, azt gondolom, hogy inkább úgy szükséges ehhez közelíteni, hogy egy alapvető kötelezettségről van szó. Ebben az esetben nem jogosító, hanem kötelezően tanúsítandó magatartási normát tételez az  Alaptörvény, amit az  Alkotmánybíróság számonkérhet – a  tárgyi ügy keretein belül maradva – a  jogalkotón. A  szóban forgó alapvető kötelezettségnek az  alanya az a személy, aki a környezetben kárt okoz, vagyis a szennyező. A kifejtendő magatartás az, hogy a szennyező állítsa helyre az általa okozott kárt, vagy viselje annak a költségét. Budapest, 2026. október 20. Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k., alkotmánybíró M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5493 IX. Határozatok Tára A köztársasági elnök 271/2026. (X. 27.) KE határozata bírák felmentéséről 1. Az  Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés j)  pontja, valamint a  bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011.  évi CLXII.  törvény 89.  § c)  pontja és 90.  § h)  pont ha)  alpontja alapján – az  Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára –, az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel dr. Rózsa Sándort 2027. június 25-ei hatállyal bírói tisztségéből felmentem. 2. Az  Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés j)  pontja, valamint a  bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011.  évi CLXII.  törvény 89.  § c)  pontja és 90.  § h)  pont hd)  alpontja alapján – az  Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára –, nyugállományba helyezés iránti kérelmére tekintettel Dénesiné dr. Tóth Ildikót 2027. március 5-ei hatállyal bírói tisztségéből felmentem. Budapest, 2026. október 21. Dr. Baka András s. k., köztársasági elnök SP ügyszám: SP/3256-2/2026 5494 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám A köztársasági elnök 272/2026. (X. 27.) KE határozata bírák kinevezéséről 1. Az  Alaptörvény 9.  cikk (3)  bekezdés k)  pontja és 26.  cikk (2)  bekezdése, valamint a  bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011.  évi CLXII.  törvény 3.  § (2)  bekezdése és 23.  § (1) bekezdése alapján – az  Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – dr. Bethlendy-Kis Tündét a 2026. november 15. napjától 2029. november 14. napjáig terjedő időtartamra bíróvá kinevezem. 2. Az  Alaptörvény 9.  cikk (3)  bekezdés k)  pontja és 26.  cikk (2)  bekezdése, valamint a  bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011.  évi CLXII.  törvény 3.  § (2)  bekezdése, 23.  § (1) bekezdése és 24.  §-a alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – dr. Pokomándy Imrét 2026. november 15. napjától határozatlan időtartamra bíróvá kinevezem. Budapest, 2026. október 21. Dr. Baka András s. k., köztársasági elnök SP ügyszám: SP/3257-2/2026 A köztársasági elnök 273/2026. (X. 27.) KE határozata bíró kinevezéséről és bírói kinevezés ismételt meghosszabbításáról 1. Az  Alaptörvény 9.  cikk (3)  bekezdés k)  pontja és 26.  cikk (2)  bekezdése, valamint a  bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011.  évi CLXII.  törvény 3.  § (2)  bekezdése és 23.  § (1)  bekezdése alapján, az  Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára dr. Michna Katinkát a 2026. november 1. napjától 2029. október 31. napjáig terjedő időtartamra bíróvá kinevezem. 2. Az  Alaptörvény 9.  cikk (3)  bekezdés k)  pontja és 26.  cikk (2)  bekezdése, valamint a  bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) bekezdése, 23. § (1) bekezdése és 25. § (2) bekezdése alapján, az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára dr. Lakatos Dániel – 524/2020. (XI. 6.) KE határozat szerinti – bírói kinevezését a  2026. november 1.  napjától 2029. október 31.  napjáig terjedő időtartamra ismételten meghosszabbítom. Budapest, 2026. október 20. Dr. Baka András s. k., köztársasági elnök SP ügyszám: SP/3161-2/2026 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5495 A köztársasági elnök 274/2026. (X. 27.) KE határozata rendkívüli és meghatalmazott nagykövet külképviselet-vezetői megbízásáról Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés b)  pontja alapján – a  külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére – dr. Perosa István Zsolt rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet megbízom Magyarország szöuli nagykövetségének a vezetésével, valamint Magyarországnak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban való képviseletével. Budapest, 2025. december 18. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. január 7. Szijjártó Péter s. k., külgazdasági és külügyminiszter SP ügyszám: SP/4215-2/2025 A Kormány 1346/2026. (X. 27.) Korm. határozata az Európai Bizottság Technikai Támogatási Eszköze 2027. évi pályázati körében benyújtani javasolt pályázatokról A Kormány 1. egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság Technikai Támogatási Eszköze 2027. évi pályázati körében Magyarország a következő témakörökben nyújtson be pályázatot: a) „Hálózatok és megújuló energiaforrások engedélyezése”, b) „DAEN+ – Strukturális támogatás a védelmi beszerzésekhez”, c) „Promóciós Pénzügyi Akadémia – A pénzügyi eszközök felhasználásának ösztönzése a kockázatmegosztási mechanizmusok és a növekedési tőke érdekében”; 2. felhívja a  gazdasági és energetikai minisztert, hogy gondoskodjon az  1.  pontban meghatározott pályázatoknak az Európai Bizottság SG REFORM Főtitkársága részére történő benyújtásáról. Felelős: gazdasági és energetikai miniszter Határidő: 2026. október 31. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 5496 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám A Kormány 1347/2026. (X. 27.) Korm. határozata egyes közúti infrastruktúra-fejlesztések előkészítéséhez szükséges intézkedésekről A Kormány 1. megállapítja, hogy az  alábbi előkészítési projektek fejlesztése kiemelt jelentőségű, és egyetért ezen fejlesztési elemek tervezési feladatainak elvégzésével, a következők szerint: a) 38. számú főút, Tokaji út és a 100. számú vasútvonal külön szintű keresztezésének tervezése kiviteli tervvel bezárólag, b) 71. számú főút Keszthely bekötés és kapcsolódó létesítmények tervezése kiviteli tervvel bezárólag, a későbbi építés ütemezett megvalósíthatóságának biztosításával, c) Kaposvár–Dombóvár új közúti összeköttetés tervezése környezetvédelmi engedély megszerzésével bezárólag, d) 442.  számú főút Szolnok és Kunszentmárton közötti szakaszának előkészítése (települési elkerülőkkel) környezetvédelmi engedély megszerzésével bezárólag, e) Mezőtúr 46.  számú II.  rendű főút és a  120.  számú vasútvonal külön szintű átvezetésének előkészítése tanulmányterv készítésével; 2. egyetért az  1.  pontban nevesített projektek vonatkozásában a  megkötött tervezési szerződések hatálybaléptetésével; 3. felhívja a  közlekedési és beruházási minisztert, hogy az  1.  pont szerinti beruházások előkészítési feladatainak ellátása érdekében gondoskodjon a  2027.  évi központi költségvetés Állami beruházások fejezet állami közútfejlesztési beruházásokat szolgáló előirányzatán 1 478 490 650 forint rendelkezésre állásáról; Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: a felmerülés ütemében 4. felhívja a  pénzügyminisztert, hogy a  közlekedési és beruházási miniszter kezdeményezésére az  1.  pont szerinti beruházások előkészítési feladatainak ellátása érdekében gondoskodjon az adott évi központi költségvetés Állami beruházások fejezet állami közútfejlesztési beruházásokat szolgáló előirányzatán a) a 2028. évben 711 649 750 forint, b) a 2029. évben 645 795 000 forint rendelkezésre állásáról; Felelős: pénzügyminiszter közlekedési és beruházási miniszter Határidő: az adott évi központi költségvetés tervezése során 5. az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek  törvényi szintre emeléséről szóló 2025.  évi L.  törvény 106.  § (7)  bekezdés b)  pontjában biztosított jogkörében eljárva a 2027–2029. években az 1. pont szerinti beruházások előkészítési feladataival összefüggésben az adott évi központi költségvetés Állami beruházások fejezet állami közútfejlesztési beruházásokat szolgáló előirányzata terhére vállalható éven túli kötelezettség felső korlátját 2 835 935 400 forintban határozza meg. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5497 A Kormány 1348/2026. (X. 27.) Korm. határozata egyes honvédelmi tárgyú beszerzési eljárások eredményeként kötendő szerződésekkel kapcsolatos éven túli kötelezettségvállalások előzetes jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért a  Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi. LXIX.  törvény 1.  melléklet XIII.  Honvédelmi Minisztérium fejezet költségvetése terhére a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény szerinti feladatok ellátása érdekében a „Katona egyéni felszerelés beszerzése (2027–2028)” tárgyú feladattal összefüggő kötelezettségvállalás megtételével a 2027–2028. években; 2. az államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény (a  továbbiakban: Áht.) 36.  § (4b)  bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az  1.  pont szerinti beszerzés végrehajtása érdekében jóváhagyja a  2027–2028. években legfeljebb bruttó 50 224 783 000 forint összegű kötelezettségvállalás megtételét a Magyarország adott évi központi költségvetéséről szóló törvény 1. melléklet XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím terhére; 3. az Áht. 36. § (4c) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva, az 1. pont szerinti feladat vonatkozásában vállalható kötelezettség felső korlátját a  2027–2028. évek tekintetében a Magyarország adott  évi központi költségvetéséről szóló  törvény 1.  melléklet XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség  cím vonatkozásában az alábbiak szerint állapítja meg: a) a 2027. évben legfeljebb bruttó 18 893 500 000 forint, b) a 2028. évben legfeljebb bruttó 31 331 283 000 forint. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 1349/2026. (X. 27.) Korm. határozata egy honvédelmi tárgyú beszerzéshez szükséges forrás biztosításáról és a beszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződéssel kapcsolatos éven túli kötelezettségvállalás előzetes jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért azzal, hogy indokolt a  Magyar Honvédség (a  továbbiakban: MH) számára hordozható és vontatott, közvetett tűztámogató rendszerek és rendszerelemek beszerzése; 2. az 1. pontban foglaltak érdekében egyetért az 1. pont szerinti eszközöknek az MH számára történő beszerzésével a 2026–2028. években; 3. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4b) és (4c) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a  2.  pont szerinti beszerzések végrehajtása érdekében jóváhagyja – az  1.  pontban foglalt feladat végrehajtása érdekében – a 2027–2028. években összesen legfeljebb bruttó 5 633 798 232 forint összegű kötelezettségvállalás megtételét a  Magyarország adott  évi központi költségvetéséről szóló  törvény 1.  melléklet XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím terhére, az alábbiak szerint: a) a 2027. évben legfeljebb bruttó 2 540 880 466 forint, b) a 2028. évben legfeljebb bruttó 3 092 917 766 forint; 4. egyetért azzal, hogy az  egyes pénzügyminiszteri jogkörök meghatározásáról szóló 1148/2026. (V. 14.) Korm. határozat [a továbbiakban: 1148/2026. (V. 14.) Korm. határozat] 1. pontja szerinti korlát az 1148/2026. (V. 14.) Korm. határozat 2. pont c) alpontja alapján nem vonatkozik a 2. pont szerinti beszerzésre. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 5498 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám A Kormány 1350/2026. (X. 27.) Korm. határozata az Iparművészeti Múzeum nagyrekonstrukciójáról és múzeumszakmai fejlesztéséről A Kormány 1. egyetért a) az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépülete (a  továbbiakban: Épület) teljes körű műemléki rekonstrukciójának – a Kinizsi utcai szárny rekonstrukcióját, valamint a Hőgyes Endre utcáról nyíló új szárny megépítését is magába foglaló – megvalósításával (a továbbiakban: Rekonstrukció), b) az Épület múzeumszakmai fejlesztésével, továbbá c) a Rekonstrukció megvalósításához szükséges feladatok elvégzésével [az a)–c) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: Beruházás]; 2. a Beruházás megvalósításának kormányzati felelőseként a közlekedési és beruházási minisztert jelöli ki; 3. felhívja a közlekedési és beruházási minisztert, hogy a Beruházás előkészítése és megvalósítása érdekében a) gondoskodjon többoldalú együttműködési megállapodás megkötéséről a  Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériummal, az  Iparművészeti Múzeummal, a  Közlekedési és Beruházási Minisztériummal, továbbá az állami építési beruházás rendjéről szóló 2023.  évi LXIX.  törvény 16.  § (1) bekezdése szerint kijelölt építtetővel, b) gondoskodjon a  megkötött együttműködési megállapodásban biztosított feladat- és hatáskörök szerint a Beruházás előkészítési feladatainak elvégzéséről és a múzeumszakmai terv felülvizsgálatáról; Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: az a) alpont tekintetében 2026. november 15. a b) alpont tekintetében 2027. február 28. 4. felhívja a közlekedési és beruházási minisztert, hogy gondoskodjon a Rekonstrukció megvalósításának 1. ütemeként az értékmentő bontás elvégzéséről; Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: 2028. március 31. 5. felhívja a közlekedési és beruházási minisztert, hogy – a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bevonásával – az új szárnyra vonatkozó építészeti koncepció elkészítését követően készítsen jelentést – az Országos Építészeti Tervtanács véleményének birtokában – a  Kormány számára az  új szárnyra vonatkozó építészeti koncepcióról; Felelős: közlekedési és beruházási miniszter társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Határidő: az építészeti koncepció elkészítését követően azonnal 6. az államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény (a  továbbiakban: Áht.) 36.  § (4c)  bekezdés b)  pontjában biztosított jogkörében eljárva, a 3. és 4. pontban foglalt feladatok végrehajtása érdekében a központi költségvetés XVI. Közlekedési és Beruházási Minisztérium fejezet terhére vállalható éven túli kötelezettségvállalás felső korlátját a 2027. évben 678 000 000 forintban állapítja meg; 7. az Áht. 33.  § (2)  bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a  3.  pont szerinti előkészítési feladatok megvalósításával összefüggésben 150 000 000 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XLV. Állami beruházások fejezet, 4. Beruházások előkészítése cím terhére, a Kvtv. 1. melléklet XVI. Közlekedési és Beruházási Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok  cím, 4. Kulturális és örökségvédelmi feladatok  alcím, 6. Kulturális értékmegőrző feladatok és programok jogcímcsoport javára, az 1. melléklet szerint; Felelős: pénzügyminiszter közlekedési és beruházási miniszter Határidő: azonnal 8. felhívja a  közlekedési és beruházási minisztert, hogy a  3.  pont szerinti előkészítési feladatok megvalósítása érdekében gondoskodjon összesen – a  kincstári díjat is tartalmazó – 265 000 000  forint biztosításáról, az  alábbi ütemezés szerint: a) a 2026. évben a Kvtv. 1. melléklet XVI. Közlekedési és Beruházási Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Kulturális és örökségvédelmi feladatok alcím, 6. Kulturális értékmegőrző feladatok és programok jogcímcsoport javára 150 000 000 forint, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5499 b) a 2027. évben a  központi költségvetés XVI. Közlekedési és Beruházási Minisztérium fejezet, 10.  Fejezeti kezelésű előirányzatok  cím, Kulturális és örökségvédelmi feladatokat finanszírozó  alcím javára 115 000 000 forint; Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: az a) alpont tekintetében a 7. pont szerinti átcsoportosítást követően azonnal a b) alpont tekintetében a 2027. évi központi költségvetés végrehajtása során 9. felhívja a közlekedési és beruházási minisztert, hogy a 4. pont szerinti értékmentő bontás megvalósítása érdekében gondoskodjon összesen – a kincstári díjat is tartalmazó – 563 000 000 forint biztosításáról a 2027. évre a központi költségvetés XVI. Közlekedési és Beruházási Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, Kulturális és örökségvédelmi feladatokat finanszírozó alcíme javára; Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: a 2027. évi központi költségvetés végrehajtása során 10. felhívja a  közlekedési és beruházási minisztert, hogy a  7. és 8.  pontban meghatározott forrás terhére létesítsen támogatási jogviszonyt 827 486 958  forint összegben elszámolási kötelezettség, valamint a  fel nem használt támogatási összeg tekintetében visszafizetési kötelezettség rögzítésével; Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: a forrás rendelkezésre állását követően azonnal 11. felhívja a közlekedési és beruházási minisztert, hogy a 3. pont alapján lefolytatott, az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, építmény kivitelezésére és tervezésére együtt irányuló feltételes közbeszerzési eljárás eredménye alapján készítsen előterjesztést a  Kormány részére a  Rekonstrukció megvalósításának 2. ütemeként a  Rekonstrukció befejezésének megvalósításáról, a  kapcsolódó kötelezettségvállalási összeg és a  kifizetések ütemezésének, továbbá a  Beruházás során létrejövő vagyonelemek vagyonkezelőjére és üzemeltetőjére vonatkozó javaslatának bemutatásával; Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: a feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatását követően azonnal 12. felhívja a  társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert, hogy a  Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, illetve az Iparművészeti Múzeum útján továbbra is gondoskodjon a) az Épület állagvédelmi feladatai folytatásáról a 2027. évben, b) a Beruházás megvalósítása érdekében megkezdett bontási munkák 2026. évi folytatásáról; Felelős: társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Határidő: az a) alpont tekintetében 2027. december 31. a b) alpont tekintetében 2026. december 31. 13. felhívja a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert, hogy vizsgálja felül az Iparművészeti Múzeum ideiglenes működtetésének költségeit, és terjessze a Kormány elé az ezzel kapcsolatos javaslatát; Felelős: társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Határidő: 2026. október 31. 14. visszavonja a) az Iparművészeti Múzeum nagyrekonstrukciójáról és múzeumszakmai fejlesztéséről szóló 1939/2015. (XII. 15.) Korm. határozatot, b) az Iparművészeti Múzeum nagyrekonstrukciójáról és múzeumszakmai fejlesztéséről szóló 1513/2017. (VIII. 14.) Korm. határozatot, c) az Iparművészeti Múzeum múzeumszakmai koncepciójának elfogadásáról, valamint a  nagyrekonstrukció ideje alatt felmerülő, az  átmeneti működéshez szükséges többletforrások biztosításáról szóló 1234/2020. (V. 15.) Korm. határozat 1. pontját. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 5500 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 1. melléklet az 1350/2026. (X. 27.) Korm. határozathoz XVI. Közlekedési és Beruházási Minisztérium XLV. Állami beruházások forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása XLV. Állami beruházások 401884 4 Beruházások előkészítése K6 Beruházások -150 000 000 XVI. Közlekedési és Beruházási Minisztérium 10 Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Kulturális és örökségvédelmi feladatok 408417 6 Kulturális értékmegőrző feladatok és programok K3 Dologi kiadások 92 942 K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 149 907 058 Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása XVI. Közlekedési és Beruházási Minisztérium 10 Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Kulturális és örökségvédelmi feladatok 408417 6 Kulturális értékmegőrző feladatok és programok 150 000 000 Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év időarányos teljesítésarányos egyéb: azonnal 150 000 000 150 000 000 * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni. ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA Költségvetési év: 2026. A módosítást elrendelő jogszabály/ határozat száma Államház- tartási egyedi azonosító K I A D Á S O K Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki Államház- tartási egyedi azonosító Magyar Államkincstár 1 példány T Á M O G A T Á S Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű A módosítást elrendelő jogszabály/ határozat száma M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám 5501 A Kormány 1351/2026. (X. 27.) Korm. határozata a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gödöllői elhelyezése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1315/2025. (VIII. 18.) Korm. határozat visszavonásáról 1. A Kormány – kifejezve elkötelezettségét a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár eredeti szellemiségének megőrzésében, összhangban a  takarékos állami feladatellátás megszervezése keretében tett vállalásaival – nem támogatja a  Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, valamint múzeumi gyűjteményeinek Gödöllőre költöztetését. 2. A Kormány visszavonja a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gödöllői elhelyezése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1315/2025. (VIII. 18.) Korm. határozatot. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 1352/2026. (X. 27.) Korm. határozata a Szegedi Szerb Oktatási Központ beruházásának Közlekedési és Beruházási Minisztérium általi átvételéről A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a  6721 Szeged, Kálvin tér 6. szám alatti, az  ingatlan-nyilvántartás szerinti Szeged belterület 2975/2 helyrajzi  számú ingatlanon (a  továbbiakban: Ingatlan) található Szegedi Szerb Oktatási Központ iskolaépületének további műszaki előkészítésével és – a szükséges feltételek teljesülése esetén – megvalósításával, valamint a  projekt részét képező két óvodai csoportszoba és a  kapcsolódó udvari játszótér befejezésével (a  továbbiakban együtt: Beruházás) összefüggő építtetői, valamint az  Ingatlannal összefüggő tulajdonosi joggyakorlói feladatokat – a Szerb Országos Önkormányzat részére a Beruházás céljából a központi költségvetés által nyújtott költségvetési támogatás kapcsán fennálló támogatási jogviszony, valamint a  Szerb Országos Önkormányzat Ingatlanon fennálló vagyonkezelői joga rendezésének figyelembevételével – a  közlekedési és beruházási miniszter lássa el; 2. felhívja a  közlekedési és beruházási minisztert, hogy az  iskolaépület teljes körű műszaki állapotfelmérése, a  két óvodai csoportszoba és a  kapcsolódó udvari játszótér tényleges műszaki készültségének, engedélyezési helyzetének feltárása, valamint a  befejezéshez és használatbavételhez szükséges döntés-előkészítő tervezési dokumentáció elkészítése (a  továbbiakban együtt: első ütem) érdekében folytasson le feltételes közbeszerzési eljárást; Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: a feltételes közbeszerzési eljárás megindítására 2027. január 31. 3. felhívja a közlekedési és beruházási minisztert, hogy a 2. pont szerinti feltételes közbeszerzési eljárás eredményének ismeretében készítsen előterjesztést a  Kormány részére az  első ütem megvalósításához szükséges forrás biztosítására vonatkozó javaslatáról; Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: a feltételes közbeszerzési eljárás eredményének megállapítását követően azonnal 4. felhívja az oktatási és gyermekügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával, valamint a Szerb Országos Önkormányzattal és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködve vizsgálja meg, hogy Szeged területén rendelkezésre áll-e olyan más, állami vagy egyéb módon bevonható ingatlan, amely alkalmas lehet azon oktatási és kapcsolódó funkciók elhelyezésére, amelyek a  jelenlegi iskolaépületben nem, vagy csak aránytalan műszaki és pénzügyi ráfordítással valósíthatók meg, és ennek alapján készítsen a Kormány részére előterjesztést. Felelős: oktatási és gyermekügyi miniszter pénzügyminiszter Határidő: az e határozat közzétételét követő 120 napon belül Magyar Péter s. k., miniszterelnök 5502 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 159. szám A Magyar Közlönyt a Miniszterelnökség szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Ducsay Zsuzsanna Ágnes. A szerkesztőség címe: 1054 Budapest, Alkotmány utca 5. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.