● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 171. szám M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. november 13., péntek Tartalomjegyzék 2026. évi LXVIII. törvény A pénzmosás megelőzését és egyes zártkörű tőkealapokat érintő szabályozási területek módosításáról 6248 2026. évi LXIX. törvény A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról 6252 2026. évi LXX. törvény Egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosításáról 6254 2026. évi LXXI. törvény A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról 6255 2026. évi LXXII. törvény Egyes törvényeknek december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításával összefüggő módosításáról 6256 492/2026. (XI. 13.) Korm. rendelet A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról 6258 23/2026. (XI. 13.) AÉM rendelet Az óvoda- és iskolatej program szabályozásáról szóló 19/2021. (V. 5.) AM rendelet módosításáról 6259 4/2026. (XI. 13.) SZCSM rendelet A 2026. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet módosításáról 6260 280/2026. (XI. 13.) KE határozat Legfőbb ügyész helyettesének kinevezéséről 6261 281/2026. (XI. 13.) KE határozat Bírák felmentéséről 6261 282/2026. (XI. 13.) KE határozat Egyetemi rektor megbízása megszűnésének megállapításáról 6262   6248 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 171. szám II. Törvények 2026. évi LXVIII. törvény a pénzmosás megelőzését és egyes zártkörű tőkealapokat érintő szabályozási területek módosításáról* [1] Magyarország elkötelezett a  pénzmosás, a  terrorizmus és a  tömegpusztító fegyverek jogellenes elterjedésének (proliferáció) finanszírozása elleni fellépés mellett, és következetesen törekszik a  gazdaság fehérítésére, a  gazdasági- pénzügyi folyamatok átláthatóvá tételére. [2] A  pénzügyi és tulajdonlási viszonyok transzparenciájának biztosítása érdekében szükséges az  átláthatóságot növelő intézkedések körének további bővítése a  zártkörű befektetési alapok – ideértve a  magántőkealapokat és a  kockázati tőkealapokat is – értékpapírtitoknak minősülő tényleges tulajdonosi adatainak jogszerű átadásának lehetővé tételével, a bizalmi vagyonkezelők vagyonkezelői szerepkörének kötelező jelzésével, a vagyonkezelő alapítványok által működtetett tartós vagyonkezelési jogviszonyok tényleges tulajdonosi adatainak rögzítésével, valamint a  tényleges tulajdonosi adatokhoz való rugalmas hozzáférés biztosításával valamennyi, az  Európai Unió költségvetéséből származó források felhasználásában közreműködő minisztérium számára. [3] A  törvény a  pénzmosás, a  terrorizmus és a  proliferáció finanszírozása elleni fellépésben érintett hazai hatóságok és szolgáltatók gyakorlati tapasztalatainak figyelembevételével, egyúttal a nemzetközi szakmai sztenderdekhez való teljesebb körű igazodás érdekében tesz javaslatot a hazai szabályozás előmozdítására. [4] A törvény rögzíti, hogy a nemzeti kockázatértékelésnek – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatain túl – ki kell térnie a proliferáció finanszírozásának kockázatainak értékelésére és kezelésére is. [5] A szolgáltatók egyedi kockázatkezelésének naprakészsége érdekében indokolt annak egyértelmű előírása, hogy új üzleti gyakorlatok, új termékek vagy technológiák bevezetését megelőzően el kell végezni az  ezekből adódó kockázatok kiértékelését. [6] A  nemzetközi sztenderdeknek való megfelelés érdekében szükséges kialakítani egy olyan rendszert, amely alkalmas Magyarországnak az  Európai Unió más tagállamaival közös határán átlépő készpénzforgalom ellenőrzésére, hasonlóan a külső határokon már hosszú idő óta működő eljárásokhoz. [7] A fenti célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása 1. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú  törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 199. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) Nem minősül az  értékpapírtitok megsértésének, ha a  befektetési alapkezelő kollektív portfóliókezelési tevékenységének végzése során az  általa kezelt zártkörű befektetési alap Pmt. szerinti tényleges tulajdonosára vonatkozóan a  Pmt.-ben vagy a  pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló törvényben előírtak szerint szolgáltat adatot.” 2. § A Kbftv. a) 4. § (1) bekezdés 34. pontjában a „Tpt.-ben” szövegrész helyébe a „Bszt.-ben” szöveg, b) 199. § (7) bekezdésében a „(6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(6)–(6a) bekezdésében” szöveg lép. * A törvényt az Országgyűlés a 2026. november 3-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 171. szám 6249 2. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása 3. § (1) A  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017.  évi LIII.  törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „24. nemzeti kockázatértékelés: az  a  nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása kockázatainak, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések esetleges megsértése, megkerülése vagy végrehajtásának elmaradása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a  nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására;” (2) A Pmt. 3. § 38. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában: tényleges tulajdonos:) „e) bizalmi vagyonkezelési szerződés és a  vagyonkezelő alapítványokról szóló  törvény szerint létrejött tartós vagyonkezelési jogviszony esetében az alábbi személyek: ea) a vagyonrendelő(k); az alapító(k); nem természetes személy vagyonrendelő vagy alapító esetén annak tényleges tulajdonosa, eb) a vagyonkezelő(k); nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak tényleges tulajdonosa, az alapítvány ügyvezetését ellátó kuratórium tagja, ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja; nem természetes személy kedvezményezett esetén annak tényleges tulajdonosa, ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint ee) adott esetben a  vagyonkezelést vagy vagyongazdálkodást ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak tényleges tulajdonosa,” 4. § A Pmt. 3. alcíme a következő 6/C. §-sal egészül ki: „6/C. § Amennyiben az ügyfél-átvilágítás során pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény merül fel, a  szolgáltató a  30.  § (1)  bekezdésében meghatározott bejelentés megtétele esetén jogosult alacsonyabb kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítást elvégezni, amennyiben megítélése szerint a  magasabb kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítás elvégzése az 54. §-ban meghatározott tilalomba ütközne.” 5. § A Pmt. a következő 7/A. §-sal egészül ki: „7/A.  § (1) Amennyiben a  bizalmi vagyonkezelő bizalmi vagyonkezelői szerződés keretében eljárva létesít üzleti kapcsolatot vagy ad más szolgáltató részére a 6. § (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott ügyleti megbízást, köteles közölni a szolgáltatóval a bizalmi vagyonkezelői jogállását és ennek változását. (2) A  bizalmi vagyonkezelő az  (1)  bekezdésben meghatározott kötelezettségnek a  szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az  5.  §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint is eleget tehet.” 6. § (1) A Pmt. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  biztosító a  Bit. 2.  melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén az  üzleti kapcsolat létesítését megelőzően az  ügyfél és a  tényleges tulajdonos azonosításán és személyazonosságának igazoló ellenőrzésén túlmenően köteles a) a szerződés megkötésekor ismert kedvezményezett, illetve a  biztosítási szerződés alapján a  biztosító szolgáltatására jogosult nevét megállapítani, b) a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre, illetve a  biztosítási szerződés alapján a  biztosító szolgáltatására jogosultra vonatkozó, a későbbi azonosításhoz szükséges valamennyi információt rögzíteni, továbbá c) a kedvezményezettre, illetve a  biztosítási szerződés alapján a  biztosító szolgáltatására jogosultra vonatkozó információkat az ügyfél kockázati szintbe történő besorolása során figyelembe venni.” 6250 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 171. szám (2) A Pmt. 13. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Amennyiben a  Bit. 2.  melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítás kedvezményezettje, illetve a  biztosítási szerződés alapján a  biztosító szolgáltatására jogosult magas kockázatú jogi személy, a  szolgáltató a kifizetés előtt a 7–12. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően kockázatérzékenységi alapon további ügyfél-átvilágítási intézkedéseket végez, amelyek minden esetben magukban foglalják a  kedvezményezett, illetve a  biztosítási szerződés alapján a  biztosító szolgáltatására jogosult tényleges tulajdonosának azonosítását és személyazonosságának ellenőrzését.” 7. § A Pmt. 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles az új termék, szolgáltatás, üzleti gyakorlat, alkalmazott eszköz és technológia bevezetése vagy használata előtt a  kockázatértékelést elvégezni, és annak eredményét rögzíteni a belső kockázatértékelésben.” 8. § A Pmt. a következő 11/B. alcímmel egészül ki: „11/B. Bejelentési kötelezettség a készpénz Magyarország és az Európai Unió más tagállama közötti határokon átnyúló mozgásával összefüggésben 37/B. § (1) A Magyarország és az Európai Unió tagállama közti határ átlépésekor az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU)  2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2.  cikk (1)  bekezdés a)  pontja szerint meghatározott készpénz (e § alkalmazásában a  továbbiakban: készpénz) hordozója köteles a  Kormány által rendeletben kijelölt hatóság (a  továbbiakban: készpénztranzit-ellenőrző hatóság) részére a  10 000 euró vagy azt meghaladó értékű készpénz átvitelének, illetve áthozatalának szándékát bejelenteni, és a bejelentés igazolását, valamint a  készpénzt a  készpénztranzit-ellenőrző hatóság felszólítására bemutatni. A  bejelentéskor a  készpénz hordozója megadja teljes nevét, személyazonosító okmányának típusát és számát, a  készpénz pénznemét és értékét, a szállítás célját és a készpénz eredetét. (2) Ha a készpénztranzit-ellenőrző hatóság felszólításának a készpénz hordozója az (1) bekezdés szerint nem tesz eleget, a  készpénztranzit-ellenőrző hatóság foganatosítja a  szükséges intézkedéseket a  készpénz zár alá vétele érdekében. (3) A  zár alá vételre, valamint a  szankciókra egyebekben az  Unió területére belépő, illetve az  Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2021. évi XLI. törvény (a továbbiakban: készpénz ellenőrzéséről szóló törvény) rendelkezései alkalmazandók.” 9. § A Pmt. a következő 77/A. §-sal egészül ki: „77/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a) jelölje ki a készpénztranzit-ellenőrző hatóságot; b) állapítsa meg a készpénz Magyarország és az Európai Unió más tagállama közötti határokon átnyúló mozgásának bejelentésére, a  bejelentés igazolására, valamint a  készpénztranzit-ellenőrző hatóság ezekhez kapcsolódó intézkedéseire vonatkozó részletes szabályokat.” 10. § A Pmt. a) 16.  § (2)  bekezdés a)  pontjában az „üzleti kapcsolat létesítésére” szövegrész helyébe az „üzleti kapcsolat létesítésére vagy fenntartására” szöveg, b) 39. § b) pontjában az „az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az  1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2021. évi XLI. törvény (továbbiakban: készpénz ellenőrzéséről szóló törvény)” szövegrész helyébe az „a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény” szöveg lép. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 171. szám 6251 3. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása 11. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021.  évi XLIII.  törvény (a  továbbiakban: Afad-tv.) 1.  § (1)  bekezdés 27.  pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény hatálya a Magyarország területén nyilvántartásba vett alábbi szervezetekre terjed ki:) „27. az alapítvány, ideértve a vagyonkezelő alapítványt – a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével;” 12. § Az Afad-tv. 3. §-a a következő 8a. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „8a. nyilvántartott szervezet: az  adatszolgáltató, a  bizalmi vagyonkezelési jogviszony és a  vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerint létrejött tartós vagyonkezelési jogviszony;” 13. § Az Afad-tv. 4. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki: „7/A.  § (1) A  nyilvántartó szerv a  7.  § (1)  bekezdés szerinti adattovábbítással kapott adatokban ellenőrzi, hogy abban minden nyilvántartott szervezetre és a tényleges tulajdonosra vagy tényleges tulajdonosokra vonatkozóan szerepelnek a 4. § (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti adatok. (2) A nyilvántartó szerv az adattovábbítást végző számlavezetőt az adattovábbítást követő 3 munkanapon belül a) – amennyiben az  adattovábbítás ellenőrzése során az  (1)  bekezdés szerinti adatok hiányát vagy nyilvánvaló adatlogikai hiba fennállását állapítja meg – felhívja az adatok pótlására vagy helyesbítésére, vagy b) – pótlási és helyesbítési igény hiányában – tájékoztatja az adattovábbítás befogadásáról. (3) Az  adathelyesbítésre felhívott számlavezető az  adatok pótlását és helyesbítését soron kívül, de legkésőbb a felhívás kézhez vételét követő első adattovábbítás keretében elvégzi. (4) A nyilvántartó szerv a (2) bekezdés a) pontja szerinti felhívásokról minden harmadik hónap 15. napjáig összesített tájékoztatást küld a számlavezetők Pmt. szerinti felügyeleti hatóságának.” 14. § Az Afad-tv. 8. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2a) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a) az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági, nemzeti hatósági, közreműködő szervezeti vagy audit hatósági feladatokat ellátó szerv, szervezet, b) az európai uniós források felhasználásában való közreműködésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, és c) a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a  2010/13/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. április 11-i 2024/1083 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nemzeti szabályozó hatóságot érintő feladatokat ellátó szerv jogosult ingyenesen, a  nyilvántartó szerv által meghatározott módon megismerni az  általa a  4.  § (1)  bekezdés b)  vagy d)  pontja szerinti adatokkal meghatározott nyilvántartott szervezet tényleges tulajdonosának 4.  § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatait, ideértve a módosított korábbi adatokat, ide nem értve a 10. § (2) bekezdése és 11. § (2) bekezdése szerint közölt adatokat és azok rögzítésének időpontját.” 15. § (1) Az Afad-tv.   1. 3. § 8. pontjában az „az adatszolgáltatóhoz” szövegrész helyébe az „a nyilvántartott szervezethez” szöveg,   2. 3.  § 14.  pontjában az  „az e  törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatók és a  bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok” szövegrész helyébe az „a nyilvántartott szervezetek” szöveg,   3. 3. § 15. pontjában az „az adatszolgáltató” szövegrész helyébe az „a nyilvántartott szervezet” szöveg,   4. 4.  § (1)  bekezdés nyitó szövegrészében az „az adatszolgáltatók” szövegrész helyébe az „a nyilvántartott szervezetek” szöveg,   5. 4.  § (1)  bekezdés a)–d), f) és g)  pontjában az „az adatszolgáltató” szövegrész helyébe az „a nyilvántartott szervezet” szöveg,   6. 4.  § (1)  bekezdés e)  pontjában az  „egyéb adatszolgáltató” szövegrész helyébe az  „egyéb nyilvántartott szervezet” szöveg,   7. 7. § (2) bekezdésében az „az adatszolgáltatóhoz” szövegrész helyébe az „a nyilvántartott szervezethez” szöveg,   8. 7. § (3) bekezdésében az „adatszolgáltatóról” szövegrész helyébe a „nyilvántartott szervezetről” szöveg,   9. 7. § (5) bekezdésében az „az adatszolgáltató” szövegrészek helyébe az „a nyilvántartott szervezet” szöveg, 6252 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 171. szám 10. 7. § (6) bekezdésében az „az adatszolgáltatónak” szövegrész helyébe az „a nyilvántartott szervezetnek” szöveg, 11. 7. § (6) bekezdésében az „az adatszolgáltató jogutód nélküli megszűnésétől” szövegrész helyébe az „a bizalmi vagyonkezelési jogviszony és a  vagyonkezelő alapítványokról szóló  törvény szerint létrejött tartós vagyonkezelési jogviszony megszűnésétől vagy az adatszolgáltató jogutód nélküli megszűnésétől” szöveg, 12. 8. § (2a) bekezdésében az „adatszolgáltató” szövegrész helyébe a „nyilvántartott szervezet” szöveg, 13. 8. § (3) bekezdésében az „az adatszolgáltatók” szövegrész helyébe az „a nyilvántartott szervezetek” szöveg, 14. 8. § (6) bekezdésében az „adatszolgáltató, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony” szövegrész helyébe a „nyilvántartott szervezet” szöveg, 15. 8. § (6a) bekezdésében az „adatszolgáltató, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony” szövegrész helyébe a „nyilvántartott szervezet” szöveg, 16. 9. § (6) bekezdésében az „adatszolgáltatók” szövegrész helyébe a „nyilvántartott szervezetek” szöveg, 17. 9. § (6) bekezdésében az „adatszolgáltató” szövegrész helyébe a „nyilvántartott szervezet” szöveg, 18. 12. § (2) bekezdés a) és b) pontjában az „az adatszolgáltató” szövegrész helyébe az „a nyilvántartott szervezet” szöveg, 19. 12.  § (3)  bekezdésében az  „az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai” szövegrész helyébe az „a nyilvántartott szervezet tényleges tulajdonosi adatai” szöveg, 20. 12.  § (4)  bekezdésében az  „az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatainak” szövegrész helyébe az „a nyilvántartott szervezet tényleges tulajdonosi adatainak” szöveg lép. (2) Az Afad-tv. 8. § (6) bekezdésében az „a 4. § (1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe az „a 4. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja” szöveg lép. 4. Záró rendelkezések 16. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) A 8. §, a 9. §, a 13. §, a 14. § és a 15. § (2) bekezdése 2027. január 1-jén lép hatályba. Dr. Baka András s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke 2026. évi LXIX. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról* [1] A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénynek megfelelően a cégnyilvántartás és a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása is átvizsgálásra kerül. [2] A  közhitelesség jogrendszeri egységességéhez szükséges meghatározni, hogy a  közhiteles adat vezetése melyik nyilvántartáshoz kapcsolódik, ezzel megszüntethető azonos adatok párhuzamos nyilvántartása. Ezzel összefüggésben szükséges az egyes nyilvántartások kapcsán tételesen megjelölni azokat az adatokat, amelyek közhitelesnek minősülnek. Ez nem zárja ki, hogy a közhitelesen vezetett adatok azonosításához szükséges, de más nyilvántartásban közhiteles adatok nyilvántartásra kerüljenek. [3] Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása 1. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény III. Fejezetének 2. Címe a következő 31/B. §-sal egészül ki: „31/B. § (1) A cégjegyzék – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – közhitelesen tartalmazza * A törvényt az Országgyűlés a 2026. november 3-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 171. szám 6253 a) a 24. § (1) bekezdés a)–h), j)–m) pontja szerinti adatokat, b) a 25. § (1) bekezdés a)–i), l), n)–p), r), u)–zs) pontja szerinti adatokat, a 25. § (1b) bekezdése szerinti adatokat, c) a 26. § (1) bekezdése szerinti adatokat, d) a 27.  § (1)–(3)  bekezdése, a  27.  § (4)  bekezdés a),  pontja, b)  pontja, c)  pont ca) és cb)  alpontja, a  27.  § (5) bekezdése, (6) bekezdése, (8) bekezdése, (8b)–(12) bekezdése szerinti adatokat, e) a 28. § (1)–(3) bekezdése szerinti adatokat, f) a 29.  § (2)  bekezdés a)–i), k)–m)  pontja szerinti adatokat, a  29.  § (3)  bekezdésében meghatározott adatokat, valamint g) a 30. § (3) bekezdésében meghatározott adatot. (2) A  cégjegyzék nem közhitelesen tartalmazza az  (1)  bekezdésben megjelölt adatok közül a  bejegyzett személy adóazonosító számát, a  természetes személy nevét, lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, a cégnyilvántartáson kívüli belföldi jogi személy nevét, székhelyét, nyilvántartási számát. (3) A cégjegyzék közhitelesen tanúsítja, hogy a cég cégjegyzékébe bejegyzett személy milyen jogviszony, illetve jogállás alapján került bejegyzésre.” 2. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 131. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A cégbíróság hivatalból automatikusan törli 2027. január 1. napján, 2027. január 1. napi hatállyal azon TEÁOR’08, vagy korábbi TEÁOR nómenklatúra szerinti, bejegyzett tevékenységi kört, amely az  (1) és a  (2)  bekezdés szerinti intézkedések ellenére sem került törlésre a cégjegyzékből.” 2. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása 3. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az  ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011.  évi CLXXXI. törvény 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az országos névjegyzék a törvényszéki nyilvántartások adatainak gyűjteménye, amelynek felépítése – az (5) és a  (6)  bekezdésben foglalt kivétellel – megegyezik a  nyilvántartás felépítésével. Az  országos névjegyzék adatai közül azok az  adatok közhitelesek, amelyeket a  civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása közhitelesen tanúsít.” 4. § (1) A  civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az  ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011.  évi CLXXXI. törvény 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása közhiteles, a  nyilvántartás az (1a)–(1e) bekezdésben foglaltak szerinti adatokat közhitelesen tanúsítja.” (2) A  civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az  ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011.  évi CLXXXI. törvény 86. §-a a következő (1a)–(1e) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása közhitelesen tanúsítja, hogy a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásába bejegyzett személy milyen jogviszony, illetve jogállás alapján került a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásába bejegyzésre. (1b) A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása közhitelesen tanúsítja a) a 91. § (1) bekezdés a)–e) pontja, g) pontja, j) pontja, b) a 92. § (1) bekezdés a)–d) pontja, g) pontja, h) pont ha)–hc) alpontja, i)–o) pontja, c) a 93. § (1) bekezdése, d) a 94. § (1) bekezdés a)–c) pontja, g) pontja, (3) bekezdése, e) a 95. § a) pontja, c) pontja, d) pontja és f) a 96. § szerinti adatokat. (1c) A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása közhitelesen tanúsítja a 92. § (1) bekezdés p) pontja szerinti adatokat a más közhiteles nyilvántartásban közhiteles adatként szereplő adatok kivételével. (1d) A  civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása közhitelesen tanúsítja a  94.  § (2) bekezdésében foglalt esetben azt a tényt, hogy a kuratóriumot vagy kurátort az állami alapító jelölte ki. 6254 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 171. szám (1e) A  95/A.  § alkalmazásában a  civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása –  az  (1a)–(1c)  bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével – közhitelesen tanúsítja az  Ehtv.-ben meghatározott adatokat.” 3. Záró rendelkezések 5. § Ez a törvény 2027. január 1-jén lép hatályba. Dr. Baka András s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke 2026. évi LXX. törvény egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosításáról* [1] A jogi személyek egységes nyilvántartásának kialakítására szakmailag és informatikailag újragondolt módon, az érintett szervezetekkel folytatott szakmai párbeszéd után kerülhet sor. A  cégnyilvántartás és a  civil nyilvántartás egységes nyilvántartási rendszerben történő kezelése valós szakmai cél, amelynek végrehajtásához szükséges jogszabályi környezetet az  informatikai előrelépés és a  hosszútávú fenntarthatóság igényével, szakmai konszenzusra alapítva kell kialakítani. [2] A  már kihirdetett, de hatályba még nem lépett  törvényeket át kell vizsgálni, szükség szerint módosítani, amelyre a hatálybalépésig hátralévő idő nem elegendő, ezért új hatályba lépési időpontot kell meghatározni. [3] Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény módosítása 1. § Nem lép hatályba a jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény 105. §-a. 2. A jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló 2025. évi LX. törvény módosítása 2. § Nem lép hatályba a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló 2025. évi LX. törvény 186. §-a. 3. Az Európai Unió kiberrezilienciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról és egyes kiberbiztonsági rendelkezések módosításáról szóló 2025. évi CXXXV. törvény módosítása 3. § (1) Az  Európai Unió kiberrezilienciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról és egyes kiberbiztonsági rendelkezések módosításáról szóló 2025. évi CXXXV. törvény 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A 3. alcím 2029. január 1-jén lép hatályba.” (2) Az  Európai Unió kiberrezilienciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról és egyes kiberbiztonsági rendelkezések módosításáról szóló 2025.  évi CXXXV.  törvény 20.  § (1)  bekezdésében a  „(2)–(4)  bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)–(5) bekezdésben” szöveg lép. (3) Hatályát veszti az  Európai Unió kiberrezilienciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról és egyes kiberbiztonsági rendelkezések módosításáról szóló 2025. évi CXXXV. törvény 20. § (3) bekezdésében az „és a 3. alcím” szövegrész. * A törvényt az Országgyűlés a 2026. november 3-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 171. szám 6255 4. A sportról szóló 2004. évi I. törvény és egyéb törvények sporttal kapcsolatos módosításáról szóló 2025. évi CXXXVI. törvény módosítása 4. § A sportról szóló 2004.  évi I.  törvény és egyéb  törvények sporttal kapcsolatos módosításáról szóló 2025.  évi CXXXVI. törvény 39. § (4) bekezdésében a „2027.” szövegrész helyébe a „2029.” szöveg lép. 5. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló 2026. évi XXXIV. törvény módosítása 5. § A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló 2026. évi XXXIV. törvény 63. § (6) bekezdésében a „2027.” szövegrész helyébe a „2029.” szöveg lép. 6. A megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XLIX. törvény módosítása 6. § A megye és a  kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló 2026. évi XLIX. törvény 185. § (3) bekezdésében a „2027.” szövegrész helyébe a „2029.” szöveg lép. 7. Záró rendelkezések 7. § Ez a törvény 2026. december 31-én lép hatályba. 8. § A jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény 2029. január 1-jén lép hatályba. 9. § A jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a  végelszámolásról szóló 2025.  évi LX.  törvény 2029. január 1-jén lép hatályba. Dr. Baka András s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke 2026. évi LXXI. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról* [1] A Kormány elkötelezett az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatásokkal járó tevékenységek átlátható, az érintett államok érdemi részvételét biztosító, Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban álló vizsgálata mellett. [2] A hazai eljárásjogi szabályokat arra figyelemmel szükséges kialakítani, hogy a nemzetközi hatásvizsgálati eljárás tényleges időigénye az  ügyintézési határidőben megfelelően figyelembe vehető legyen, a  hazai eljárás egyidejű folytatásának biztosítása mellett. [3] A fenti célokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.  évi LIII.  törvény 91.  §-a a  következő (7)  bekezdéssel egészül ki: „(7) Amennyiben a  környezeti hatásvizsgálati és az  egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárásra kerül sor, a folyamatban lévő környezetvédelmi hatósági eljárás tekintetében az eljárásra irányadó ügyintézési határidő a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás lezárásáról és eredményéről szóló tájékoztatásnak a  környezetvédelmi hatósághoz történő megérkezését követő harmincadik napon, de legkorábban az irányadó ügyintézési határidők utolsó napján jár le. A  nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárással összefüggésben az  általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztésnek nincs helye.” * A törvényt az Országgyűlés a 2026. november 3-i ülésnapján fogadta el. 6256 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 171. szám 2. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a a következő (6c) bekezdéssel egészül ki: „(6c) A  környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.  évi LIII.  törvény módosításáról szóló 2026.  évi LXXI.  törvénnyel (a  továbbiakban: Módtv.) megállapított 91.  § (7)  bekezdését a  Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.” 3. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Baka András s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke 2026. évi LXXII. törvény egyes törvényeknek december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításával összefüggő módosításáról* [1] Az Országgyűlés – elismerve, hogy december 24-e vallási meggyőződéstől függetlenül az együttlét, a béke, a szeretet és az egymás iránti figyelem közös napja, valamint tiszteletben tartva a karácsony keresztény eredetét és a hívő honfitársaink számára hordozott kiemelkedő jelentőségét – e nap méltó, nyugodt és közösségben történő megélését kívánja elősegíteni. [2] Az Országgyűlés a munka és a magánélet egyensúlyának erősítése, a családi és közösségi együttlét, valamint az ünnepi időszak nyugodt megélésének elősegítése érdekében indokoltnak tartja, hogy december 24-e állandó munkaszüneti nap legyen. [3] Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy december 24-én az üzletek – törvényben meghatározott kivételekkel – zárva tartsanak, ezáltal a kereskedelemben foglalkoztatottak minél szélesebb köre számára lehetővé téve az ünnepi pihenést. [4] Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása 1. § Hatályát veszti a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6. § (3) bekezdése. 2. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása 2. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011.  évi CXCIX.  törvény 93.  § (1)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép: „(1) Munkaszüneti  nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 24–26.” 3. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása 3. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Munkaszüneti  nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 24–26.” 4. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása 4. § A munka  törvénykönyvéről szóló 2012.  évi I.  törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény ELSŐ RÉSZE a következő 19/G. §-sal egészül ki: „19/G.  § (1) Az  Mt.-nek az  egyes  törvényeknek december 24-e munkaszüneti  nappá nyilvánításával összefüggő módosításáról szóló 2026.  évi LXXII. törvénnyel (a  továbbiakban: Módtv6.) megállapított 102.  § (1)  bekezdését a  Módtv6. hatálybalépésekor a  munkáltatónál folyamatban lévő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak tekintetében is alkalmazni kell. * A törvényt az Országgyűlés a 2026. november 3-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 171. szám 6257 (2) Az  (1)  bekezdés szerinti munkaidőkeretben vagy elszámolási időszakban a  munkáltató írásban módosítja a teljesítendő munkaidő tartamát úgy, hogy a) figyelmen kívül hagyja 2026. december 24-e munkaszüneti  napot az  általánostól eltérő munkarendben egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén, valamint b) figyelmen kívül hagyja 2026. december 24-e munkaszüneti  napot és 2026. december 12-ét pihenőnapként veszi figyelembe az általános munkarendben egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén, és azt közzéteszi.” 5. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása 5. § A büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 242. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Munkaszüneti  nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 24–26.” 6. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása 6. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 120. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Munkaszüneti  nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 24–26.” 7. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása 7. § A különleges jogállású szervekről és az  általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019.  évi CVII.  törvény 55.  § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Munkaszüneti  nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 24–26.” 8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása 8. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020.  évi CXXX.  törvény 102.  § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Munkaszüneti  nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 24–26.” 9. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása 9. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 3. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „22. munkaszüneti  nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 24–26.,” 10. Záró rendelkezés 10. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Baka András s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke 6258 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 171. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 492/2026. (XI. 13.) Korm. rendelete a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról [1] A Kormány elkötelezett az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatásokkal járó tevékenységek átlátható, az érintett államok érdemi részvételét biztosító, Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban álló vizsgálata mellett. [2] A  rendelet célja nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárások részletszabályainak  pontosítása annak érdekében, hogy azok egyértelmű keretet adjanak azoknak a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint lefolytatandó hatósági eljárásokban történő alkalmazásához. [3] A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 14. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A  hatásviselő féllel való konzultáció lezárását követően a  Minisztérium a  nemzetközi eljárás lezárásáról és annak eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a  környezetvédelmi hatóságot, valamint – a  döntéshozatalban való figyelembevétel érdekében – megküldi részére a hatásviselő felektől beérkezett észrevételeket és a lefolytatott konzultációk eredményét.” 2. § A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a következő 29/R. §-sal egészül ki: „29/R.  § A  környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 492/2026. (XI. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 14. § (4a) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.” 3. § A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében a „tájékoztatja” szövegrész helyébe a „haladéktalanul tájékoztatja” szöveg lép. 4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 171. szám 6259 V. A Kormány tagjainak rendeletei Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 23/2026. (XI. 13.) AÉM rendelete az óvoda- és iskolatej program szabályozásáról szóló 19/2021. (V. 5.) AM rendelet módosításáról [1] Az  óvoda- és iskolatej program keretében cél az  érintett intézményekbe járó gyermekek minél szélesebb körének tejtermékkel való ellátása, a tejtermelők és tejelőállítók jelenlegi és jövőbeni piacainak megteremtése mellett. [2] Az  óvoda- és iskolatej program hatékonyságának növelése érdekében a  piacon felhalmozódott tejmennyiségek és a  felvásárlási árak ingadozása okozta kritikus piaci környezetben a  kormányzat kiemelt stratégiai érdeke, hogy a  tejtermelők által előállított tejmennyiséget a  lehető leggyorsabban, a  legnagyobb volumenben és közvetlenül csatornázza be a hazai intézményi piacokra. [3] A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 25. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Az óvoda- és iskolatej program szabályozásáról szóló 19/2021. (V. 5.) AM rendelet [a továbbiakban: 19/2021. (V. 5.) AM rendelet] a következő 29. §-sal egészül ki: „29. § (1) A 2026/2027. tanévben a programhoz időszaki csatlakozás is lehetséges. Az időszaki csatlakozás során a fenntartó a 11. § (1)–(6) bekezdése szerinti eljárást az alábbi eltérésekkel folytatja le: a) a 11. § (1) bekezdése szerinti ajánlattételi felhívás közzétételének határideje 2026. november 20., b) a 11. § (5) bekezdése szerinti ajánlat benyújtásának határideje 2026. november 27., c) a beérkezett ajánlatok 11. § (6) bekezdése szerinti bontásának határideje 2026. november 30. (2) Az  óvoda- és iskolatej program szabályozásáról szóló 19/2021.  (V. 5.) AM  rendelet módosításáról szóló 23/2026.  (XI. 13.) AÉM  rendelettel megállapított 4.  § (4)  bekezdése – a  15.  § (1)  bekezdésében foglaltaktól eltérően – a 2026/2027. tanévre jóváhagyott szállítási szerződéssel rendelkező kérelmező esetében is alkalmazható, ha a kérelmező a) a szállítási szerződés 13. § (1) bekezdés 9. pontjának megfelelő módosítását és aa) „I/a. teljes/félzsíros tej”, illetve ab) „I/a. zsírszegény tej” termékkel történő kiegészítését, vagy b) az a) pont aa) alpontjában, illetve ab) alpontjában meghatározott termék vonatkozásában új szállítási szerződés megkötését kezdeményezi. (3) A 2026/2027. tanévben történő időszaki csatlakozás esetén – a 9. § (1) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a  kérelmező a  programban történő részvételének előzetes jóváhagyása iránti kérelmét, valamint a  megkötött szállítási szerződést, továbbá a  (2)  bekezdésben meghatározott esetben a  szállítási szerződéssel rendelkező kérelmező a  módosított szállítási szerződést vagy az  új szállítási szerződést legkésőbb 2026. december 4-ig jóváhagyásra benyújtja a  Kincstárhoz az  erre a  célra rendszeresített elektronikus űrlapon, elektronikus azonosítást követően. A benyújtási határidő jogvesztő. (4) A  Kincstár a  benyújtott szállítási szerződés jóváhagyása iránti kérelemről legkésőbb 2027. március 19-ig döntést hoz. (5) A 2026/2027. tanévben történő időszaki csatlakozás esetén – a 15. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a  szállítás a  kérelmező felelősségére a  szállítási szerződés jóváhagyása iránti kérelem benyújtását követő  naptól megkezdhető, azonban kifizetési kérelem kizárólag a Kincstár jóváhagyását követően nyújtható be.” 6260 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 171. szám 2. § A 19/2021. (V. 5.) AM rendelet a) 4. § (4) bekezdésében a „legfeljebb három tanítási” szövegrész helyébe a „legfeljebb négy tanítási” szöveg, b) 10.  § (2b)  bekezdésében a „vonatkozóan a  14.  § (1)  bekezdésében” szövegrész helyébe a „vonatkozóan a 14. § (1) bekezdésében és a 29. § (3) bekezdésében” szöveg, c) 14. § (4) bekezdésében a „valamint a 28. §-ban” szövegrész helyébe a „valamint a 28. §-ban és a 29. §-ban” szöveg lép. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Bóna Szabolcs János s. k., agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter A szociális és családügyi miniszter 4/2026. (XI. 13.) SZCSM rendelete a 2026. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet módosításáról [1] E  rendelet célja december 24.  napjának munkaszüneti  nappá nyilvánítására irányuló jogalkotási kezdeményezéssel összefüggésben a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet módosítása. [2] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 145. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Hatályát veszti a  2026.  évi munkaszüneti  napok körüli munkarendről szóló 10/2025.  (IV. 30.) NGM rendelet 2.  § c) pontja. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Kátai-Németh Vilmos s. k., szociális és családügyi miniszter M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 171. szám 6261 IX. Határozatok Tára A köztársasági elnök 280/2026. (XI. 13.) KE határozata legfőbb ügyész helyettesének kinevezéséről Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés j)  pontja, valamint a  legfőbb ügyész, az  ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az  ügyészi életpályáról szóló 2011.  évi CLXIV.  törvény 14.  § (1)  bekezdése alapján – a legfőbb ügyész javaslatára – dr. Costopulos Orestist a legfőbb ügyész helyettesévé 2026. november 16-ai hatállyal, határozatlan időre kinevezem. Budapest, 2026. november 12. Dr. Baka András s. k., köztársasági elnök SP ügyszám: SP/3492-2/2026 A köztársasági elnök 281/2026. (XI. 13.) KE határozata bírák felmentéséről 1. Az  Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés j)  pontja, valamint a  bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011.  évi CLXII.  törvény 89.  § c)  pontja és 90.  § h)  pont ha)  alpontja alapján – az  Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára –, az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel dr. Zóka Ferencet 2027. május 13-ai hatállyal bírói tisztségéből felmentem. 2. Az  Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés j)  pontja, valamint a  bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011.  évi CLXII.  törvény 89.  § c)  pontja és 90.  § h)  pont hb)  alpontja alapján – az  Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára –, nyugállományba helyezés iránti kérelmére tekintettel dr. Illés Máriát 2027. április 19-ei hatállyal bírói tisztségéből felmentem. 6262 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 171. szám A Magyar Közlönyt a Miniszterelnökség szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Ducsay Zsuzsanna Ágnes. A szerkesztőség címe: 1054 Budapest, Alkotmány utca 5. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el. 3. Az  Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés j)  pontja, valamint a  bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011.  évi CLXII.  törvény 89.  § c)  pontja és 90.  § h)  pont hd)  alpontja alapján – az  Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára –, nyugállományba helyezés iránti kérelmére tekintettel dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsannát 2027. április 30-ai hatállyal bírói tisztségéből felmentem. Budapest, 2026. november 6. Dr. Baka András s. k., köztársasági elnök SP ügyszám: SP/3386-2/2026 A köztársasági elnök 282/2026. (XI. 13.) KE határozata egyetemi rektor megbízása megszűnésének megállapításáról Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés d)  pontja alapján, a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.  évi CCIV.  törvény 5.  § (2)  bekezdésére és a  munka  törvénykönyvéről szóló 2012.  évi I.  törvény 64.  § (1)  bekezdés a)  pontjára figyelemmel –  az  oktatási és gyermekügyi miniszternek a  fenntartó kezdeményezésére tett javaslatára  – megállapítom, hogy  a  Színház- és Filmművészeti Egyetemen dr.  Sepsi Enikő egyetemi tanár rektori megbízása 2026. szeptember 30-ai hatállyal, a rektori munkakörének közös megegyezéssel történő megszüntetésére tekintettel megszűnt. Budapest, 2026. október 30. Dr. Baka András s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. november 9. Lannert Judit Orsolya s. k., oktatási és gyermekügyi miniszter SP ügyszám: SP/3287-2/2026