● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 59. szám M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. május 27., szerda Tartalomjegyzék 19/2026. (V. 27.) OGY határozat A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról 2756 20/2026. (V. 27.) OGY határozat A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról 2757 21/2026. (V. 27.) OGY határozat A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról 2759 22/2026. (V. 27.) OGY határozat A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról 2760 23/2026. (V. 27.) OGY határozat Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról 2762 24/2026. (V. 27.) OGY határozat Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló 17/2026. (V. 9.) OGY határozat módosításáról 2763 25/2026. (V. 27.) OGY határozat Kocsis Máté országgyűlési képviselő mentelmi ügyében 2764 106/2026. (V. 27.) KE határozat A Magyar Tudományos Akadémia elnökének tisztségében való megerősítéséről 2764 28/2026. (V. 27.) ME határozat Helyettes államtitkárok kinevezéséről 2765   2756 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám IX. Határozatok Tára Az Országgyűlés 19/2026. (V. 27.) OGY határozata A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról* [1] A  TISZA-frakció által kezdeményezett, a  kegyelmi ügytől elkülönülő gyermekvédelmi vizsgálóbizottság célja a  magyar gyermekvédelmi rendszer strukturális, finanszírozási, fenntartói és személyi válságának feltárása. A  vizsgálat kiindulópontja, hogy több mint 21 ezer gyermek él szakellátásban, miközben a  nevelőszülői hálózat kapacitáshiánya, az intézmények alulfinanszírozottsága, a méltatlan infrastruktúra, a szakemberhiány és a jelzőrendszer elégtelen működése súlyosan veszélyezteti a gyermekek biztonságát és alapvető jogait. [2] A  bizottság feladata nem egyedi büntető- vagy hatósági ügyek vizsgálata, hanem annak feltárása, hogy az  állam, a fenntartók, a gyámhatóságok, az egészségügyi, oktatási, rendészeti és gyermekjóléti szereplők közötti együttműködés miért nem képes megelőzni a  bántalmazást, elhanyagolást és intézményi kiszolgáltatottságot, valamint hogy a  meghirdetett forrásbővítések valódi rendszerszintű javulást eredményeztek, vagy csupán válságkezelő beavatkozások maradnak. 1. Az Országgyűlés az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény 24.  § (1)  bekezdésében foglaltak szerint vizsgálóbizottságot hoz létre „A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság” elnevezéssel. 2. A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata: a) vizsgálja meg, hogy a  magyar gyermekvédelmi rendszer finanszírozási, fenntartói, személyi és intézményi működésének hiányosságai miként járultak hozzá a  gyermekvédelmi szakellátás túlterheltségéhez, a nevelőszülői hálózat kapacitáshiányához, az intézmények alulfinanszírozottságához, valamint a gyermekek biztonságát és alapvető jogait veszélyeztető állapotok kialakulásához; b) tárja fel, hogy a  gyámhatóságok, a  gyermekjóléti szolgálatok, az  egészségügyi, oktatási és rendészeti szervek, valamint az  állami és egyéb fenntartók közötti együttműködés és információáramlás milyen okokból bizonyult elégtelennek a  gyermekbántalmazás, az  elhanyagolás, az  intézményi kiszolgáltatottság és a  mentális egészségügyi válsághelyzetek megelőzésében, továbbá hogy a  meghirdetett állami forrásbővítések és intézkedések eredményeztek-e tényleges rendszerszintű javulást; c) határozza meg, hogy a  gyermekvédelmi rendszer működésével összefüggésben mely állami, fenntartói, szakmai vagy igazgatási szereplőket terheli politikai, szakmai vagy intézményi felelősség a  feltárt rendszerszintű hiányosságokért és mulasztásokért, továbbá tegyen javaslatot a  gyermekvédelmi ellátórendszer megerősítését, az  intézményi átláthatóság növelését, a  szakemberhiány kezelését és a gyermekek jogainak hatékonyabb védelmét szolgáló jogalkotási és szervezeti intézkedésekre. 3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg. 4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket, b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek nyilatkozatait, c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot. 5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai által írásban tett észrevételeket kell közzétenni. 6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint: TISZA 3 fő, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő, Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő, Mi Hazánk 1 fő. * A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 26-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám 2757 7. A Bizottság elnökére a  TISZA képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a  Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot. 8. A Bizottság tagja a  Bizottság döntése alapján jogosult a  Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat megismerésére. „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A  Bizottság működési költségeit az  Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni. 10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni. 11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön díjazásban nem részesül. A  szakértő „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik. 13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig, illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart. 14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője Az Országgyűlés 20/2026. (V. 27.) OGY határozata A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról* [1] A  TISZA-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy a  bicskei kegyelmi ügyben miként működött a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint az a politikai és informális lobbihálózat, amelynek eredményeként K. E. kegyelmet kaphatott. A  vizsgálat kiindulópontja, hogy a nyilvánosságra került dokumentumok szerint a szakmai előterjesztés és az igazságügyi miniszteri álláspont eredetileg nem támogatta a kegyelmet, a döntés mégis megszületett, majd ellenjegyzéssel hatályossá vált. [2] A  bizottság feladata nem K. E. bírósági ügyének újranyitása vagy egyedi jogi felelősség megállapítása, hanem annak tisztázása, milyen szerepet játszottak a  Sándor-palota, az  Igazságügyi Minisztérium, a  kormányzati és pártpolitikai háttérszereplők, valamint az  esetleges egyházi közbenjárók a  döntéshozatali láncban, és milyen intézményi garanciák szükségesek ahhoz, hogy gyermekvédelmi ügyekben hasonló, átláthatatlan politikai döntés többé ne születhessen. 1. Az Országgyűlés az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény 24.  § (1)  bekezdésében foglaltak szerint vizsgálóbizottságot hoz létre „A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság” elnevezéssel. 2. A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata: a) vizsgálja meg, hogy a  bicskei kegyelmi ügyben a  köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az  igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint a  kegyelmi döntéshozatal intézményi és eljárási rendje megfelelt-e a  jogállamiság, az  átláthatóság, a  gyermekvédelmi szempontok és a  közérdekű állami döntéshozatal követelményeinek; b) tárja fel, hogy a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, a kormányzati és pártpolitikai háttérszereplők, továbbá az  esetleges külső közbenjárók milyen szerepet játszottak a  kegyelmi döntés meghozatalában, milyen informális vagy formális lobbitevékenység érvényesült a  döntéshozatali folyamat során, valamint hogy sor került-e a rendes hivatali és szakmai döntés-előkészítési mechanizmusok megkerülésére; * A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 26-i ülésnapján fogadta el. 2758 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám c) határozza meg, hogy a kegyelmi döntés előkészítésével, ellenjegyzésével és meghozatalával összefüggésben mely állami, politikai vagy intézményi szereplőket terheli politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a feltárt visszásságokért, továbbá tegyen javaslatot a kegyelmi eljárások átláthatóságát, a garanciák megerősítését és a politikai befolyásolás kizárását biztosító jogalkotási és intézményi intézkedésekre. 3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg. 4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket, b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek nyilatkozatait, c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot. 5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai által írásban tett észrevételeket kell közzétenni. 6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint: TISZA 3 fő, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő, Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő, Mi Hazánk 1 fő. 7. A Bizottság elnökére a  TISZA képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a  Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot. 8. A Bizottság tagja a  Bizottság döntése alapján jogosult a  Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat megismerésére. „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A  Bizottság működési költségeit az  Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni. 10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni. 11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön díjazásban nem részesül. A  szakértő „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik. 13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig, illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart. 14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám 2759 Az Országgyűlés 21/2026. (V. 27.) OGY határozata A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról* [1] A  TISZA-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja a  spontán privatizáció történeti, intézményi és politikai felelősségi láncának feltárása, különösen annak bemutatása, hogyan alakította át a  pártállami nómenklatúra és a  hozzá kapcsolódó gazdasági, banki, külkereskedelmi és állambiztonsági hálózat a  politikai hatalmat tartós gazdasági befolyássá. A vizsgálat középpontjában az 1987–1990 közötti ellenőrizetlen vagyonátmentési folyamatok, majd tágabban az  1987–2000 közötti privatizációs mintázatok állnának – az  állami vállalatok átalakítása, vezetői kivásárlások, áron aluli vagyonkiszervezések, adósságok államon hagyása, párt- és szakszervezeti vagyonmozgások, valamint a  külföldi vegyesvállalatok és impex-hálózatok szerepe. [2] A  bizottság feladata nem egyedi jogi felelősség megállapítása, hanem a  nemzeti vagyon kiárusítását lehetővé tevő jogszabályi kiskapuk, hiányzó kontrollmechanizmusok és politikai-gazdasági összefonódások feltárása, a  kapcsolódó iratok nyilvánosságra hozatalának kezdeményezése, valamint annak bemutatása, miként alapozták meg ezek a folyamatok az elmúlt évtizedek oligarchikus gazdasági szerkezetét. 1. Az Országgyűlés az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény 24.  § (1)  bekezdésében foglaltak szerint vizsgálóbizottságot hoz létre „A Spontán Privatizációt és a  Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság” elnevezéssel. 2. A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata: a) vizsgálja meg, hogy az  1987 és 2000 közötti privatizációs és vagyonátmentési folyamatok során az  állami vállalatok átalakítása, a  vezetői kivásárlások, a  külföldi vegyesvállalatok létrehozása, valamint a  párt- és szakszervezeti vagyonmozgások milyen jogszabályi, intézményi és felügyeleti hiányosságok mellett valósultak meg, és ezek miként járultak hozzá a  nemzeti vagyon jelentős részének átláthatatlan elvesztéséhez; b) tárja fel, hogy a  pártállami nómenklatúra, az  állami vállalatvezetők, banki és külkereskedelmi szereplők, az impex-hálózatok, valamint az állambiztonsági és politikai kapcsolatrendszerek milyen módon működtek közre a  spontán privatizációs folyamatokban, különösen az  áron aluli vagyonkiszervezések, az  adósságok államon hagyása, a strómanstruktúrák kialakítása és a politikai hatalom gazdasági befolyássá alakítása során; c) határozza meg, hogy a spontán privatizációval és a közvagyon elvesztésével összefüggésben mely állami, politikai, gazdasági vagy intézményi szereplőket terheli történeti, politikai vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű visszásságokért, továbbá tegyen javaslatot a  kapcsolódó iratok nyilvánosságra hozatalára, a történeti feltárás elősegítésére, valamint a közvagyon védelmét és az állami vagyonkezelés átláthatóságát erősítő jogalkotási és intézményi intézkedésekre. 3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg. 4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket, b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek nyilatkozatait, c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot. 5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai által írásban tett észrevételeket kell közzétenni. 6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint: TISZA 3 fő, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő, Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő, Mi Hazánk 1 fő. 7. A Bizottság elnökére a  TISZA képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a  Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot. * A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 26-i ülésnapján fogadta el. 2760 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám 8. A Bizottság tagja a  Bizottság döntése alapján jogosult a  Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat megismerésére. „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A  Bizottság működési költségeit az  Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni. 10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni. 11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön díjazásban nem részesül. A  szakértő „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik. 13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig, illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart. 14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője Az Országgyűlés 22/2026. (V. 27.) OGY határozata A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról* [1] A  TISZA-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy a  jelenlegi végrehajtási rendszer jogszabályi, felügyeleti, pénzügyi és intézményi hiányosságai miként vezettek tömeges adósságspirálokhoz, társadalmi bizalomvesztéshez és rendszerszintű visszaélések gyanújához. [2] A  vizsgálat kiindulópontja, hogy a  végrehajtási ügyek csaknem kétmillió embert érintenek közvetlenül vagy közvetve, miközben a  Schadl–Völner-ügy rámutatott a  kinevezési, díjazási és politikai befolyásolási mechanizmusok súlyos következményeire. A bizottság feladata nem egyedi büntetőjogi felelősség megállapítása vagy folyamatban lévő eljárások párhuzamos vizsgálata, hanem annak bemutatása, milyen rendszerszintű okok tették lehetővé a visszásságokat, és milyen jogalkotási, felügyeleti, pénzügyi és szervezeti változtatások szükségesek egy állami, nonprofit, átláthatóbb, olcsóbb és emberségesebb végrehajtási modell kialakításához. 1. Az Országgyűlés az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény 24.  § (1)  bekezdésében foglaltak szerint vizsgálóbizottságot hoz létre „A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság” elnevezéssel. 2. A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata: a) vizsgálja meg, hogy a végrehajtási rendszer jogszabályi, intézményi, felügyeleti és pénzügyi működésének hiányosságai miként járultak hozzá a  végrehajtási ügyek számának jelentős növekedéséhez, az  adósságspirálok kialakulásához, valamint az  adósokat érintő társadalmi és egzisztenciális kiszolgáltatottság fokozódásához; b) tárja fel, hogy a végrehajtói kinevezési rendszer, a díjazási és költségelszámolási szabályok, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar működése, a szabályozási rendszer egésze, továbbá az igazságügyi igazgatás és felügyelet gyakorlata milyen módon tehette lehetővé korrupciós kockázatok, összeférhetetlenségi helyzetek, politikai befolyásolási mechanizmusok és egyéb rendszerszintű visszaélések kialakulását; * A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 26-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám 2761 c) határozza meg, hogy a  végrehajtási rendszer működésével összefüggésben mely állami, felügyeleti, kamarai vagy egyéb intézményi szereplőket terheli politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a  feltárt rendszerszintű hiányosságok és visszásságok kialakulásáért, valamint tegyen javaslatot a  szükséges jogalkotási, szervezeti és intézményi intézkedésekre egy állami, nonprofit, átláthatóbb és emberségesebb végrehajtási modell kialakítása érdekében. 3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg. 4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket, b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek nyilatkozatait, c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot. 5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai által írásban tett észrevételeket kell közzétenni. 6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint: TISZA 3 fő, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő, Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő, Mi Hazánk 1 fő. 7. A Bizottság elnökére a  TISZA képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a  Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot. 8. A Bizottság tagja a  Bizottság döntése alapján jogosult a  Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat megismerésére. „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A  Bizottság működési költségeit az  Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni. 10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni. 11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön díjazásban nem részesül. A  szakértő „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik. 13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig, illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart. 14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője 2762 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám Az Országgyűlés 23/2026. (V. 27.) OGY határozata Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról* [1] A  TISZA-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy a  Magyar Nemzeti Bank korábbi működésében, különösen az  alapítványi vagyonkezelésben, az  OPTIMA-csoporton keresztüli befektetési struktúrákban, valamint az  ingatlanberuházások és székházfelújítások során miként sérülhettek az  átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei. [2] A  bizottság kiindulópontját az  Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adják, amelyek szerint több száz milliárd forintnyi, jelentős részben közpénzből származó vagyon kezelése vált átláthatatlanná, a kontrollmechanizmusok nem működtek megfelelően, és egyes beruházási kifizetések azonos érdekeltségi körökhöz kerültek. Mivel az  ügyben büntetőeljárás is folyamatban van, a  bizottság feladata nem egyedi büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem a jogalkotási, intézményi, felügyeleti és politikai felelősségi lánc feltárása annak érdekében, hogy a jegybanki közpénzek kezelése a jövőben átláthatóbb, ellenőrizhetőbb és a közérdeket szolgáló keretek között történjen. 1. Az Országgyűlés az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény 24.  § (1)  bekezdésében foglaltak szerint vizsgálóbizottságot hoz létre „Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság” elnevezéssel. 2. Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata: a) vizsgálja meg, hogy a  Magyar Nemzeti Bank korábbi működésében, különösen az  MNB-alapítványok vagyonkezelése, az  OPTIMA-csoport befektetési struktúrái, valamint az  ingatlanberuházások és székházfelújítások során a közpénzek kezelése megfelelt-e a jogszerűség, az átláthatóság, a takarékosság és a felelős gazdálkodás követelményeinek; b) tárja fel, hogy az  MNB, az  alapítványi és leányvállalati struktúrák, továbbá az  azokhoz kapcsolódó gazdasági és befektetői szereplők milyen módon alakítottak ki olyan döntéshozatali és vagyonkezelési mechanizmusokat, amelyek a  kontrollrendszerek gyengüléséhez, az  átláthatóság csökkenéséhez, azonos érdekeltségi körök indokolatlan előnyhöz jutásához, illetve a  közpénzekkel való gazdálkodás közérdekkel ellentétes torzulásaihoz vezethettek; c) határozza meg, hogy a jegybanki alapítványi vagyonkezeléssel, az OPTIMA-csoport működésével, valamint az  MNB beruházási és felújítási döntéseivel összefüggésben mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terheli politikai, intézményi vagy igazgatási felelősség a  feltárt rendszerszintű hiányosságokért és visszásságokért, továbbá tegyen javaslatot a  jegybanki közpénzek kezelésének átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és közérdek-központúbbá tételéhez szükséges jogalkotási, felügyeleti és intézményi intézkedésekre. 3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg. 4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket, b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek nyilatkozatait, c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot. 5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai által írásban tett észrevételeket kell közzétenni. 6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint: TISZA 3 fő, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő, Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő, Mi Hazánk 1 fő. 7. A Bizottság elnökére a  TISZA képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a  Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot. * A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 26-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám 2763 8. A Bizottság tagja a  Bizottság döntése alapján jogosult a  Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat megismerésére. „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A  Bizottság működési költségeit az  Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni. 10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni. 11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön díjazásban nem részesül. A  szakértő „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg. 12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik. 13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig, illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart. 14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője Az Országgyűlés 24/2026. (V. 27.) OGY határozata az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló 17/2026. (V. 9.) OGY határozat módosításáról* 1. Az  Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló 17/2026. (V. 9.) OGY határozat 1. pontja a következők szerint módosul: Az Országgyűlés a Digitalizációs és Technológiai Bizottságba Molnárné dr. Lezsák Anna (Fidesz) helyett Radics Bélát (Fidesz), az Egészségügyi Bizottságba Kovács Sándor (Fidesz) korábban megüresedett tagsági helyére Dr. Vitányi István Józsefet (Fidesz), az Oktatási Bizottságba Radics Béla (Fidesz) helyett Molnárné dr. Lezsák Annát (Fidesz) a bizottság tagjává megválasztja. * A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 26-i ülésnapján fogadta el. 2764 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám 2. Ez a határozat az elfogadásakor lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője Az Országgyűlés 25/2026. (V. 27.) OGY határozata Kocsis Máté országgyűlési képviselő mentelmi ügyében* Az Országgyűlés Kocsis Máté országgyűlési képviselő mentelmi jogát a  Pesti Központi Kerületi Bíróság 419.Bpk.60.141/2026/3. számú átiratával érintett ügyben nem függeszti fel. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője * A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 26-i ülésnapján fogadta el. A köztársasági elnök 106/2026. (V. 27.) KE határozata a Magyar Tudományos Akadémia elnökének tisztségében való megerősítéséről Az Alaptörvény 9.  cikk (3)  bekezdés l)  pontja, valamint a  Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994.  évi XL. törvény 13. § (1) bekezdése alapján – a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének 28/2026. (V. 5.) számú határozatára tekintettel – Pósfai Mihály akadémikust a  Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségében megerősítem. Budapest, 2026. május 27. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök SP ügyszám: SP/1633-2/2026 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám 2765 A miniszterelnök 28/2026. (V. 27.) ME határozata helyettes államtitkárok kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 234.  § (1)  bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára Köböl Anitát, Magyar Évát és Szondi Vandát – 2026. május 28-ai hatállyal – a Miniszterelnökség helyettes államtitkárává kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 2766 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.