● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 70. szám M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. június 15., hétfő Tartalomjegyzék 4/2026. JEH határozat A költségvetési csalás bűncselekménye esetén a bűncselekmény-egységet lezáró tény (időpont) meghatározásáról 2914 31/2026. (VI. 15.) OGY határozat Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló 17/2026. (V. 9.) OGY határozat módosításáról 2924 32/2026. (VI. 15.) OGY határozat A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról szóló 22/2026. (V. 27.) OGY határozat módosításáról 2924 33/2026. (VI. 15.) OGY határozat A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról 2925 34/2026. (VI. 15.) OGY határozat Toroczkai László országgyűlési képviselő mentelmi ügyében 2925 127/2026. (VI. 15.) KE határozat Államtitkár kinevezéséről 2926 128/2026. (VI. 15.) KE határozat Altábornagy szolgálati jogviszonyának megszüntetéséről 2926 129/2026. (VI. 15.) KE határozat Vezérőrnagy szolgálati jogviszonyának megszüntetéséről 2927 130/2026. (VI. 15.) KE határozat Dandártábornok szolgálati jogviszonyának megszüntetéséről 2927   2914 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 70. szám VIII. A Kúria határozatai A Kúria 4/2026. JEH határozata (Jpe.III.60.039/2025/15. szám) a költségvetési csalás bűncselekménye esetén a bűncselekmény-egységet lezáró tény (időpont) meghatározásáról A Kúria Jogegységi Tanácsa a  Kúria B.II. tanácsának előzetes döntéshozatali indítványa alapján meghozta a következő jogegységi határozatot: 1. A  költségvetési csalás  törvényi egységét a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.  évi C.  törvény 6.  §-ának a 2021. évi CXXXIV. törvény 90. §-ával beiktatott (3) bekezdése 2022. március 1-jével történt hatályba lépéséig a jogerős ügydöntő határozat meghozatala zárja le. 2. A  Kúria B.II. tanácsa a  Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Bhar.814/2022/26. és Bfv.134/2024/14.  számú határozatoktól eltérhet, azoknak az  1.  pontban foglaltaktól eltérő jogértelmezése a továbbiakban kötelező erejűként nem hivatkozható. Indokolás I. [1] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 33. § (1) bekezdés b)  pontja alapján a  Kúria B.II. tanácsa (a  továbbiakban: indítványozó tanács) a  Bszi. 32.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerint a jogegység érdekében előzetes döntéshozatali indítványt terjesztett elő a Bhar.434/2025. számú ügyben, tekintettel arra, hogy a  B.II. tanács jogkérdésben el kíván térni a  Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett Bhar.814/2022/26. és a Bfv.134/2024/14. számú határozatától. [2] Az eldöntendő kérdés alapjául szolgáló Bhar.434/2025. számú ügyben felmerült jogkérdés lényege a következő. [3] A Fővárosi Törvényszék 511.B.51/2022/112.  számú, 2024. február 16.  napján kihirdetett ítéletében az  I.  rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.  évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. § (1) bekezdés a) pont, (5) bekezdés b) pont]. [4] A kétirányú fellebbezés nyomán eljárt Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2024. október 25-én kihirdetett 5.Bf.153/2024/16.  számú végzésével az  elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az  I.  rendű vádlott tekintetében – a lefoglalt bűnjelekre vonatkozó rendelkezések kivételével – az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az  ellene költségvetési csalás bűntette [Btk. 396.  § (1)  bekezdés a)  pont, (5)  bekezdés b)  pont] miatt indult büntetőeljárást megszüntette. [5] A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítélete ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az I. rendű vádlott tekintetében a  végzés hatályon kívül helyezése és a  másodfokú bíróság új eljárásra történő utasítása végett jelentett be fellebbezést. [6] Hangsúlyozta, hogy a költségvetési csalás bűncselekményét a jogalkotó speciális törvényi egységként szabályozza, ezért nincs jelentősége az  egyes részcselekmények között eltelt időnek, a  cselekményegység lezárásáig elkövetett valamennyi részcselekmény a  költségvetési csalás  törvényi egységébe tartozik. Álláspontja szerint nem tévedett az  ítélőtábla, amikor azt állapította meg, hogy az  I.  rendű vádlott a  jelen eljárásban terhére rótt költségvetési csalás bűntettét tettesként valósította meg. Ezzel szemben nem osztotta a másodfokú bíróság a Kúria Bhar.564/2021/11.  számú (BH 2022.258. számon is megjelent) eseti döntésén alapuló álláspontját, amelynek értelmében a  költségvetési csalás tekintetében a  jogerős ítélet meghozatalának tulajdonított bűncselekmény- egységet lezáró hatást. Kifejtette, hogy abban az  esetben, ha az  egy- vagy többrendbeli költségvetési csalás korábban már nem vált befejezetté, akkor a  Btk. 396.  § (8)  bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel a költségvetési csalás esetén is a vádemelés időpontja zárja le a bűncselekmény-egységet. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 70. szám 2915 [7] A felsőbb bírósági gyakorlat elemzése útján, konkrét döntésekre, valamint ítélőtáblai határozatokra hivatkozva érvelt a Fővárosi Ítélőtábla jelen ügy kapcsán elfoglalt álláspontjának téves voltára, annak megjegyzésével, hogy a Bhar.564/2021/11. számú (BH 2022.258. számon is megjelent) döntés azon részében, amely szerint valamennyi bűncselekmény tekintetében a  jogerős ítélet meghozatala zárja le a  bűncselekmény-egységet, a  Btk. 212.  §-ába ütköző tartási kötelezettség elmulasztása vétsége tekintetében sem tekinthető helytállónak. A vádlottal szemben a  Nógrád Megyei Főügyészség a  Btk. 396.  § (1)  bekezdés a)  pontjába ütköző és az  (5)  bekezdés b)  pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 2018. július 27.  napján emelt vádat a  Balassagyarmati Törvényszéken, amely ügyben később a  terhelt büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapították. A  jelen eljárásban irányadó tényállás szerint az  I.  rendű vádlott adóbevallási kötelezettségének 2018 július és 2019 január hónapjai között nem tett eleget, így általános forgalmi adónemben 137.540.000 forint vagyoni hátrányt okozott a  központi költségvetésnek. A  bűncselekmény elkövetési ideje ebben az  ügyben 2018. augusztus 20. napjától kezdődik, ami teljes egészében a Balassagyarmati Törvényszéken történt vádemelés utáni időszakra esik, így a  tárgyalt büntetőeljárások alapját képező bűncselekmények nem képeztek  törvényi egységet. [8] A Legfőbb Ügyészség a bejelentett másodfokú ügyészségi fellebbezést fenntartotta. Annak előrebocsátásával, hogy a  költségvetési csalás  törvényi egységét lezáró időpont tekintetében a  bírói gyakorlat nem egységes, a  Fővárosi Ítélőtábla álláspontját tévesnek tartotta a  vizsgált jogkérdésben. A  széttartó bírói gyakorlat bemutatásaként hivatkozott a Kúria Bfv.1538/2018/5. számú (BH 2020.3. számon is megjelent), valamint a Bfv.134/2024/14. számú határozatának [120] bekezdésében leírtakra, és azon álláspont helytállósága mellett érvelt, amelynek értelmében költségvetési csalásnál a vádemelés időpontja zárja le a bűncselekmény-egységet. Külön nyomatékot tulajdonított annak, hogy a  Kúria idézett álláspontját a  Btk. 6.  § (3)  bekezdésének 2022. március 1.  napján történt  törvénybe iktatását megelőzően jogerőre emelkedett ügydöntő határozat kapcsán fejtette ki. Csatlakozva az  ügyészségi másodfellebbezés indokolásában leírtakhoz, a  Kúria Bhar.814/2022/26.  számú, 2023. január 26.  napján kelt határozatának [48] bekezdésében lefektetett álláspontot idézve rámutatott, hogy a Kúria ezen álláspontját egyrészt a  2022. március 1.  napja előtt elkövetett bűncselekmények elbírálása során fogalmazta meg, másrészt nem tett e körben különbséget, hogy a vádemelés csak a 2022. március 1. napja után elkövetett bűncselekmények esetében zárná le a  bűncselekmény-egységet, harmadrészt nem utalt arra sem, hogy az  ügyben az  elbíráláskor hatályos büntető  törvényt alkalmazta volna. Nem vitatva, hogy a  törvényi egység megállapításának az  elvi jelentősége ugyan fennállt az I. rendű vádlott költségvetést károsító cselekményei tekintetében, azt azonban kizárta azon tény, hogy a Balassagyarmati Törvényszék 9.B.150/2018/50. számú, 2019. november 13. napján jogerős ítélettel elbírált költségvetési csalás miatti vádemelésre 2018. július 27. napján került sor, amely korábbi, mint a jelen ügyben elbírált költségvetési csalás elkövetési ideje. [9] A fentiekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria mint harmadfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Bf.153/2024. számú ügydöntő végzését a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 625. § (2) bekezdés a) pontja alapján – a Be. 608. § (1) bekezdés e) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés okából – az I. rendű vádlott vonatkozásában helyezze hatályon kívül és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítsa. II. [10] Az indítványozó tanács javaslata a következők szerint foglalható össze. [11] A költségvetési csalás bűncselekménye egy olyan különös részi törvényi egység, amely az értelmező rendelkezések szerint meghatározott költségvetések sérelme alapján teremt egységet, függetlenül attól, hogy az  elkövető azt a törvényi tényállásban foglalt mely elkövetési magatartással valósítja meg. [12] A költségvetési csalás törvényi tényállása három elkülöníthető esetet tartalmaz: a Btk. 396. § (1) bekezdésben foglalt költségvetési csalást, a (6) bekezdés szerinti jövedéki költségvetési csalást és a (7) bekezdés szerinti adminisztratív költségvetési csalást. [13] Az (1) és a  (6)  bekezdés szerinti költségvetési csalásnak vannak minősített esetei, ettől eltérően a  (7)  bekezdés szerinti költségvetési csalás feltételezi, hogy az  elszámolási, számadási vagy előírt tájékoztatási kötelezettséggel érintett jogviszonyban a  költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban az  (1)–(6)  bekezdés szerinti költségvetési csalás elkövetésével nem keletkezett vagyoni hátrány. A  költségvetési csalás három elkövetési magatartása ugyanazon törvényi tényállásban került szabályozásra. [14] A 6/2009.  számú BJE határozat a  bűncselekmény egységébe tartozó cselekmény elbírálásáról és az  egységbe tartozó részcselekménnyel kapcsolatos vádemelés, illetve perújítás lehetőségéről a következőket állapította meg: „Amennyiben a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, 2916 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 70. szám határozata e  bűncselekmény tekintetében res iudicata-t eredményez. A  Be. 6.  § (3)  bekezdésének d)  pontjára figyelemmel nincs helye újabb vádemelésnek olyan részcselekmény miatt, amely a  már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, de nem képezte a  jogerős határozatban megállapított tényállás részét. Ebben az  esetben a Be. 408. § (1) bekezdésének a/2. pontja alapján perújításnak van helye.” [15] Kétségtelen, hogy a  jogegységi indítvány alapjául szolgáló büntetőügyek adócsalás bűncselekménye miatt meghozott bírósági határozatok voltak, azonban az abban foglaltak a 6/2009. számú BJE határozat meghozatalát követően újraszabályozott, a  költségvetési csalás bűncselekményét különös részi  törvényi egységként megjelenítő törvényi tényállás esetében is alkalmazhatók és alkalmazandók. Ebből következően e bűncselekmény esetében is fennáll az a 6/2009. számú BJE határozatban meghatározott igény, hogy azokat a részcselekményeket, amelyeket a  bíróság el tud bírálni, azt egységesen bírálja el. Mindebből adódik, hogy a  6/2009.  számú BJE  határozatban kimunkált értelmezés szerint a  költségvetési csalás bűncselekménye esetén a  bűncselekmény (törvényi) egységét a  bíróság jogerős ügydöntő határozatának meghozatala zárja le a  2022. március 1. előtt elkövetett cselekmény esetén. III. [16] A legfőbb ügyész az előzetes döntéshozatali indítványra a Bszi. 37. § (2) bekezdése alapján a következő nyilatkozatot tette. [17] A Magyar Királyi Kúria és a  jogirodalom példáira hivatkozva kifejtette, hogy az  elmúlt több mint 140 év joggyakorlata nem volt annyira következetes, miként az a 6/2009. számú BJE határozat indokolásából kiolvasható. [18] Jogtörténeti előzményekre (terhelti kihallgatás időpontja) utalást követően hivatkozott a  tartási kötelezettség elmulasztásával összefüggésben a  Legfelsőbb Bíróság BK 34.  számú állásfoglalására, „a BKv 15. véleményre” és a „BKv  101.  véleményre”, amelyek álláspontja szerint egyaránt azt képviselték, hogy a  bűncselekmény-egységet az elsőfokú bíróság ítélete zárja le és a terhelt újabb kötelezettség mulasztása mint új bűncselekmény csak újabb büntetőeljárás tárgyául szolgálhat. [19] Arra nézve, hogy a  vádemelés időpontja zárja le a  bűncselekmény-egységet a  Kúria Bfv.1582/2017/6. és a Bfv.1538/2018/5. számú határozatára hivatkozott. [20] Emellett állította, hogy más esetekben az ítélkezési gyakorlatban érvényesül a 6/2009. számú BJE határozat, amely szerint a természetes egységet (pl. kábítószerrel visszaélés) a jogerős határozat zárja le. [21] A joggyakorlat fejlődése során tehát a terhelti kihallgatás, a vádemelés, az elsőfokú bírósági határozat és a jogerős elbírálás egyaránt felmerült az egység lehetséges záró időpontjaként. Az utóbbi három pedig párhuzamosan élt a joggyakorlatban 2022. március 1. napját megelőzően. [22] E körülményre figyelemmel az  indítványozó tanács által kezdeményezett jogegységi eljárás lefolytatása és jogegységi határozat meghozatala – a  költségvetési csalás miatt folyamatban lévő büntetőeljárások jellegére, elhúzódására figyelemmel a Btk. említett módosítása óta eltelt idő ellenére is – indokolt. [23] Az egység, halmazat, kvázi halmazat fogalmát elemezve az  összbüntetésig eljutva érvelt amellett, hogy nem indokolt az egység lezárását a jogerős elbíráláshoz kötni. [24] A nyilatkozat szerint az  eldöntendő kérdésre adandó válasz nem vonatkoztatható el az  eljárási  törvény hatályos rendelkezéseitől. [25] A másod- vagy harmadfokú bíróság előtt folyamatban lévő ügyhöz olyan ügyet egyesíteni, amely az  említett fellebbezési eljárások alatt elkövetett bűncselekmény miatt indult – mivel nincsenek azonos eljárási szakban  – nem lehetséges. A hatályos Be. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az elkövetett újabb részcselekmény miatt indult büntetőeljárásra figyelemmel a  jogorvoslati eljárás felfüggesztését lehetővé tenné. A  törvény hatályon kívül helyezési okként sem említi az elbírált vádban egyébként nem szereplő részcselekmények ismertté válását. A  másodfokú bíróság pedig – miként arra a  tartás elmulasztásával összefüggésben a  BK 34.  számú állásfoglalás is rámutatott – az  elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala óta a  fellebbezési tárgyalás határnapjáig eltelt időt nem  vonhatja ítélkezése körébe, határozatát az  elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra kell alapítania. Az elsőfokú bíróság pedig ítéletében a cselekményegységet csupán az ítélethozatalig teheti elbírálás tárgyává. [26] Az elsőfokú bíróság azonban – miként azt a  Bkv 101. véleményben a  Kúria kifejtette – csak az  ügyész által vád tárgyává tett cselekményekről dönthet. Az  eljárás során elkövetett részcselekményeket csak akkor vonhatja a büntetőjogi felelősség körébe, ha az ügyész a vádat azokra kiterjeszti. Nincs tehát lehetőség – és 2022. március 1.  napját megelőzően sem volt – arra, hogy a  bíróság a  vádban (kiterjesztett vádban) nem szereplő bevallási időszakokat érintő elkövetési magatartásokkal egészítse ki a tényállást. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 70. szám 2917 [27] A Be. számos új rendelkezése – bár nem zárja ki – az ügyész vádról való rendelkezési jogát jelentős korlátok közé szorítja. A vádemelést követően a bíróság döntéséig eltelt időszakban elkövetett részcselekmények nem tehetők vád tárgyává büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban, a  beismerő nyilatkozat elfogadását követően előkészítő ülésen befejezett ügyekben, vagy az egyezség jóváhagyása esetén. Az említett – egyre szélesebb körben alkalmazott – jogintézmények esetében a vádlott és védője, illetve az ügyész csak akkor tudja eljárási jogosultságait megfelelően gyakorolni, ha az egységesen elbírálandó (rész)cselekmények köre a vádemeléskor rögzül. [28] Mindezekre figyelemmel a  büntetőeljárási szabályok időközben történt módosulására tekintettel indokolt a bűncselekmény-egység lezárását a vádemeléshez kötni. [29] Ezen álláspont nem idegen a  joggyakorlattól és egyértelmű helyzetet teremtve számos gyakorlati nehézség áthidalására is alkalmas. [30] A jogerős elbíráláshoz kötés bizonytalanná teszi a  törvényi egység záró időpontját és az  új, azt követő cselekményfolyam kezdetét. Ha a  terhelt a  jogerős elítélését követően is folytatja tevékenységét, az  újabb bűncselekmények miatt alappal – a korábbi elítéléshez fűződő res iudicata hatás sérelme nélkül – indulhat újabb büntetőeljárás. Amennyiben utóbb a  terhelt már elbírált cselekményének újabb – az  elítélést megelőzően elkövetett  – részcselekményei válnak ismertté, ügyében perújításra van lehetőség, amelynek eredményessége esetén a jogerős határozatot hatályon kívül helyezik és új ügydöntő határozatot hoznak. Ez esetben az eredetileg elbírált egység jogerős elbírálásának időpontja kitolódik, így az egység részévé válhatnak olyan részcselekmények is, amelyek miatt korábban indokolt volt önálló eljárást folytatni. Így az a helyzet állhat elő, hogy a perújítás során hozott – új elbírálást eredményező – határozat jogerejét is sértheti az  eredeti elbírálást követően elkövetett bűncselekmények miatt megindult eljárás. Vagy – amennyiben abban időközben jogerős elbírálás történt  – a perújítás során hozott határozat sértheti annak jogerejét. [31] Amennyiben az egység lezárul a vádemeléssel, úgy ezt az időpontot a későbbi perújítás nem érinti, így az egység záróidőpontja változatlan marad. [32] Mindezekre figyelemmel a  legfőbb ügyész indítványozta, hogy a  Kúria Jogegységi Tanácsa akként határozzon, hogy a  költségvetési csalás bűncselekményének egységét – egyezően a  Kúria Bhar.814/2022/26. és Bfv.134/2024/14.  számú határozataiban írtakkal – az  adott bűncselekmény miatt a  terhelttel szemben történt vádemelés zárja le. IV. [33] A Kúria jelenlegi, a  Btk. 6.  §-ának 2022. március 1-jétől az  egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb  törvények módosításáról szóló 2021.  évi CXXXIV.  törvény (a  továbbiakban: 2021.  évi CXXXIV.  törvény) 90. §-a által beiktatott (3) bekezdése hatályba lépését követően kialakított gyakorlatát a Bhar.564/2021/11. számú (BH 2022.258. számon is megjelent) határozata tartalmazza. [34] A határozat elvi tartalma a jelen eljárásban érintett releváns jogkérdés kapcsán kimondja, hogy a 6/2009. számú BJE határozatban az  egység valamennyi formájára vonatkozó megállapításokra tekintettel a  költségvetési csalás  törvényi egységét a  Btk. 6.  §-a 2022. március 1-jétől a  2021.  évi CXXXIV.  törvény 90.  §-a által beiktatott (3)  bekezdése hatályba lépéséig a  jogerős ügydöntő határozat meghozatala, azt követően pedig a  cselekményegységbe tartozó egyes részcselekmények miatt első alkalommal történő vádemelés zárja le. A cselekményegység lezárásáig az egységet lezáró tény bekövetkezte előtt elkövetett valamennyi részcselekmény a költségvetési csalás törvényi egységébe tartozik, ezért azok jogerős elbírálása ítélt dolgot eredményez a törvényi egységbe tartozó, de el nem bírált részcselekmények vonatkozásában. [35] Ezen elvi tartalomhoz kapcsolódóan a határozat indokolása az alábbiakat tartalmazza: „[79] A  költségvetési csalás egysége egy sajátos, különös részi  törvényi egység, nem azonos a  Btk. Általános Részében szabályozott folytatólagosság  törvényi egységével, ezért a  költségvetési csalás  törvényi egységének megvalósulása szempontjából nincsen jelentősége az  egyes részcselekmények között eltelt hosszabb időnek. A költségvetési csalás tényállási törvényi egységére figyelemmel a 6/2009. számú büntető jogegységi határozatban az egység valamennyi formájára vonatkozó megállapításokra tekintettel a költségvetési csalás törvényi egységét a  Btk. 6.  §-ának 2022. március 1-jétől a  2021.  évi CXXXIV.  törvény 90.  §-ával beiktatott (3)  bekezdése hatályba lépéséig a  jogerős ügydöntő határozat meghozatala, azt követően pedig a  cselekmény-egységbe tartozó egyes részcselekmények miatt első alkalommal történő vádemelés lezárja. [80] A  cselekményegység lezárásáig, az  egységet lezáró tény bekövetkezte előtt elkövetett valamennyi részcselekmény a költségvetési csalás törvényi egységébe tartozik, azok jogerős elbírálása ítélt dolgot eredményez, a  törvényi egységbe tartozó, de el nem bírált részcselekmény vonatkozásában. Az  ilyen részcselekmények miatt 2918 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 70. szám önálló vádemelés esetén az  eljárás megszüntetésének, és a  feltételek fennállása mellett a  jogerős ügydöntő határozattal szemben perújítási eljárás lefolytatásának van helye.” [36] Ezt a gyakorlatot a Kúria a Bpkf.916/2025/3. számú határozatban is megerősítette. [37] A hivatkozott határozat [21] bekezdésében a  Kúria rámutat arra, hogy a  költségvetési csalás tényállási  törvényi egységére figyelemmel a  6/2009.  számú BJE határozatban az  egység valamennyi formájára vonatkozó megállapításokra tekintettel, a  költségvetési csalás  törvényi egységét a  Btk. 6.  §-ának a  2022. március 1-jétől a  2021.  évi CXXXIV.  törvény 90.  §-ával beiktatott (3)  bekezdése hatályba lépéséig a  jogerős ügydöntő határozat meghozatala, azt követően pedig a cselekményegységbe tartozó egyes részcselekmények miatt első alkalommal történő vádemelés zárja le. A cselekményegység lezárásáig, az egységet lezáró tény bekövetkezte előtt elkövetett valamennyi részcselekmény a  költségvetési csalás  törvényi egységébe tartozik, azok jogerős elbírálása ítélt dolgot eredményez a  törvényi egységbe tartozó, de el nem bírált részcselekmény vonatkozásában. Az  ilyen részcselekmények miatt önálló vádemelés esetén az  eljárás megszüntetésének, és a  feltételek fennállása mellett a jogerős ügydöntő határozattal szemben perújítási eljárás lefolytatásának van helye. [38] A Kúriának a felülvizsgálati indítványban hivatkozott Bhar.814/2022/26. számú ítélete ezzel ellentétes módon foglalt állást a kérdésben. [39] A határozat [48] bekezdése az alábbiakat tartalmazza: „[48] A költségvetési csalás 2012. január 1. napján hatályba lépett tényállásának törvénybe iktatásával a jogalkotói akarat az volt, hogy valamennyi, költségvetést károsító magatartás – függetlenül attól, hogy azt különböző adó- és járuléknemekre követték-e el – törvényi egységet képezzen. A Btk. 396. §-a szerinti költségvetési csalás törvényi egységként szabályozott bűncselekményként a  korábban hatályban volt 1978.  évi IV.  törvény 310.  §-a szerinti adócsalást váltotta fel, amikor a  halmazatban lévő bűncselekmények rendbelisége az  adóbevallási időszakok és az adónemek különbözőségéhez igazodott. Ezzel szemben a Btk. 396. §-ában foglalt költségvetési csalás törvényi egysége azt jelenti, hogy valamennyi adónemre és adóbevallási időszakra elkövetett, vagyoni hátrányt okozó cselekmény ebbe az  egységbe tartozik, a  folytatólagosság megállapítása kizárt, a  vádemelés időpontjának van egységalkotó jelentősége.” [40] A felülvizsgálati indítványban másik ellentétes döntésként feltüntetett Bfv.134/2024/14. számú végzésben a Kúria a vizsgált kérdésben a következőképp foglalt állást: „[120] A költségvetési csalásnál a vádemelés időpontja zárja le a bűncselekmény-egységet, így valamennyi, az addig eltelt időszakban megvalósult tényállásszerű részcselekmény a törvényi egység körébe tartozik, függetlenül attól, hogy a  különböző adó- és járuléknemekre követték el, ahogy akkor is, ha azok külön-külön nem minősülnének bűncselekménynek. A  bűncselekmény minősítésénél tehát a  részcselekményekkel együttesen okozott vagyoni hátrányra kell tekintettel lenni (BH 2018.162.I.). [121] Ezért a  költségvetési csalás bűntette esetén az  egyes – akár szabálysértési értékre elkövetett  – részcselekmények is egységesen bűncselekményként értékelendők, azzal a  feltétellel, hogy összességében a  szabálysértési értékhatárt a  részcselekményekkel okozott vagyoni hátrány meghaladja. A  jelen ügyben ez megállapítható, nincs tehát olyan tétele a bizonylatoknak, amellyel az összes vagyoni hátrányt csökkenteni lehet, így az 50 millió forint (a különösen nagy érték alsó határa) alá sem szállhat. Ezzel pedig a felülvizsgálati indítvány által célzott, az elbíráláskori törvény szerint enyhébb minősítés sem állapítható meg.” [41] A hivatkozott Bfv.1582/2017/6.  számú (BH 2018.162. számon megjelent) határozat az  egységre vonatkozóan ugyancsak eltérő a Bhar.564/2021/11. számú (BH 2022.258. számon is megjelent) határozatban foglalt, irányadónak tekintett gyakorlattól. V. [42] Magyarország Alaptörvényének (a  továbbiakban: Alaptörvény) 25.  cikk (3)  bekezdése kimondja, hogy a  Kúria biztosítja a  bíróságok jogalkalmazásának egységét, a  bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, amellyel egyezően rendelkezik a Bszi. 24. § (1) bekezdés c) pontja. A Bszi. 33. § (1) bekezdés b) pontja szerint jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Kúria tanácsa indítványozza. A  Bszi. 32.  § (1)  bekezdés b)  pontja akként rendelkezik, hogy előzetes döntéshozatali indítványra jogegységi eljárásnak van helye, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria BHGY-ban közzétett határozatától. A Bszi. 32. § (2) bekezdése alapján a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Kúria tanácsa az  előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztése mellett a  jogegységi határozat meghozataláig az  eljárását felfüggeszti. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 70. szám 2919 [43] Az előzetes döntéshozatali indítvány szerint az  indítványozó tanács abban a  kérdésben kívánt eltérni a  Kúria BHGY-ban közzétett Bhar.814/2022/26. és Bfv.134/2024/14. számú határozataitól, hogy a 2022. március 1. napja előtt elkövetett cselekmény esetében mi tekinthető bűncselekmény-egységet lezáró ténynek (időpontnak) költségvetési csalás bűncselekménye (Btk. 396. §) esetén. [44] Az előzetes döntéshozatali indítványban az  indítványozó tanács a  törvényi előírásnak megfelelően megjelölte, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a  jogegységi eljárásban a  jogegységi határozat meghozatalát, egyben javaslatot is tett a jogkérdés mikénti eldöntésére, továbbá az indítványhoz mellékelte az érintett bírósági határozatok kiadmányát. [45] Az Alaptörvény és a Bszi. felhívott rendelkezéseinek megfelelően a Kúria Jogegységi Tanácsának – az előírt feltételek fennállta esetén – jogegységi eljárást kell lefolytatnia és az alapján jogegységi határozatot kell hoznia az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében. Az indítványt megvizsgálva a Kúria Jogegységi Tanácsa megállapította, hogy az indítványozó a jogegységi határozat maghozatalát szükségessé tevő okként olyan eldöntendő kérdést jelölt meg, amely megalapozta a jogegységi eljárás lefolytatását. A Kúria Jogegységi Tanácsa a Bszi. 35. §-a alapján a Kúria Büntető Kollégiumának kúriai bíró tagjaival kiegészülve hozta meg határozatát. VI. [46] Az előzetes döntéshozatali indítvány – az abban foglaltak szerint – alapos. [47] Az indítvány alapján az  eldöntendő kérdés az  volt, hogy a  2022. március 1.  napja előtt elkövetett cselekmény esetében mi tekinthető bűncselekmény-egységet lezáró ténynek (időpontnak) költségvetési csalás bűncselekménye (Btk. 396. §) esetén. [48] 1.) A  költségvetési csalás jelen szabályozási formája 2012. január 1-jétől került be a  Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.  évi IV.  törvénybe a  Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.  évi IV.  törvény és egyes  törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló 2011.  évi LXIII.  törvény alapján. A  tényállás szabályozását illetően változatlanul került át a  Btk.-ba. A  törvényi tényállásra vonatkozó utolsó előtti módosítás (a  büntetőeljárásról szóló  törvény és más kapcsolódó  törvények módosításáról szóló 2020.  évi XLIII.  törvény) 2021. január 1-jével a 396. § (1) bekezdésében írt alapeset büntethetőségét emeli fel, vétség helyett bűntett miatt 2 helyett 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő már az (1) bekezdésbe ütköző költségvetési csalás is, ezzel a  költségvetési csalás vétségi alakzata megszűnt, emiatt kikerült a  törvényből a  (2)  bekezdés szerinti minősített eset, így az  első minősített eset a  (3)  bekezdésben található. A  költségvetési csalás bűncselekményi értékhatára 500.000  forintra emelkedett [Btk. 462.  § (3)  bekezdés]. Az  utolsó módosítás (2021.  évi CXXXIV.  törvény) a  396.  § (8) bekezdését érintette 2022. március 1-jétől azzal, hogy bűnszervezetben elkövetővel szemben is kizárt a korlátlan enyhítés lehetősége. [49] A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.  évi IV.  törvény és egyes  törvények pénzügyi bűncselekménnyel összefüggő módosításáról szóló 2011.  évi LXIII.  törvény indokolása szerint a  költségvetési csalás bűncselekmény kodifikálásának az volt a célja, hogy következetesebbé és használhatóvá tegye a régi Btk.-t a költségvetést károsító bűncselekmények vonatkozásában. A  jogalkotó a  költségvetést állította a  védelem „fókuszába”, és az  elkövetési magatartást a  lehető legabsztraktabb módon fogalmazta meg. Célja volt továbbá az  egyes, egyébként rokon tényállások közötti, szakmai érvvel nem indokolható kettősségek kiküszöbölése. Az  indokolás szerint az  eddigi szabályozások nem voltak alkalmasak arra, hogy megszüntessék a  kényszer- vagy automatikus halmazatokat. A törvényi egység megteremtésével e probléma kiküszöbölődik. Az indokolás értelmében az új tényállás egységesíti az eddigi széttagolt bűncselekményi értékhatárokat, illetve az összes költségvetést sértő bűncselekményt egy cím alá vonja össze, megszünteti a  szankciók indokolatlan kuszaságát és egységes, differenciált szankciórendszert vezet be. [50] Az indokolás alapján a bűncselekmény jogi tárgya közvetve a közteherviselési kötelezettségét teljesítő embereknek a költségvetések prudens működéséhez fűződő érdeke, közvetlenül pedig maguk a költségvetések. [51] Az indokolás értelmében a  szabályozás a  költségvetési csalás tényállásának „[…] és ezzel egy vagy több költségvetésnek […]” kitétele a problémát olyan módon oldja meg, hogy törvényi egységet teremt a máskülönben automatikus halmazatot képező bűncselekmények között. [52] Az indokolás szerint a bűncselekmény rendbelisége és a folytatólagosság megítélése tekintetében az új tényállás az adócsalás esetében kialakult gyakorlatra kiható változást nem hozott, miközben a különös részi törvényi egység létrehozása alapjaiban változtatta meg a rendbeliségre és a folytatólagosságra vonatkozóan kialakult korábbi bírói gyakorlatot. 2920 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 70. szám [53] A Btk. 396. § (1) bekezdése szerint, aki a) a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy c) költségvetésből származó pénzeszközöket a  jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az  (1)–(5)  bekezdés szerint büntetendő, aki a  jövedéki adóról szóló  törvényben, valamint a  felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. (7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az  előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Korlátlanul enyhíthető annak a  büntetése, aki az  (1)–(6)  bekezdésben meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, bűnszervezetben vagy különös visszaesőként követik el. [54] A költségvetési csalás bűncselekménye egy olyan különös részi törvényi egység, amely az értelmező rendelkezések szerint meghatározott költségvetések (vagyoni és adminisztratív) sérelme alapján teremt egységet függetlenül attól, hogy az elkövető azt a törvényi tényállásban foglalt mely elkövetési magatartással valósítja azt meg. [55] A költségvetési csalás  törvényi tényállása ugyanakkor három elkülöníthető esetet tartalmaz: a  Btk. 396.  § (1)  bekezdésében foglalt költségvetési csalást, a  (6)  bekezdése szerinti jövedéki költségvetési csalást és a (7) bekezdés szerinti adminisztratív költségvetési csalást. [56] Az (1) és (6) bekezdés szerinti költségvetési csalásnak vannak minősített esetei, amelyek részben az okozott vagyoni hátrány mértékétől, illetőleg attól függenek, hogy a csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik-e el. [57] Ettől eltérően a  (7)  bekezdés szerinti költségvetési csalás feltételezi, hogy az  elszámolási, számadási vagy előírt tájékoztatási kötelezettséggel érintett jogviszonyban a  költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban az  (1)–(6)  bekezdés szerinti költségvetési csalás elkövetésével nem keletkezett vagyoni hátrány, mivel ezek vonatkozásában történő elszámolási, számadási vagy előírt tájékoztatási kötelezettség nem vagy hiányos teljesítése értelemszerűen büntetlen utócselekménynek számít. [58] A költségvetési csalás három elkövetési magatartása ugyanazon törvényi tényállásban került szabályozásra. [59] 2.) A 6/2009. számú BJE határozat a bűncselekmény egységébe tartozó cselekmény elbírálásáról és az egységbe tartozó részcselekménnyel kapcsolatos vádemelés, illetve perújítás lehetőségéről a következőket állapította meg: „Amennyiben a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e  bűncselekmény tekintetében res iudicata-t eredményez. A  Be. 6.  § (3)  bekezdésének d)  pontjára figyelemmel nincs helye újabb vádemelésnek olyan részcselekmény miatt, amely a  már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, de nem képezte a  jogerős határozatban megállapított tényállás részét. Ebben az  esetben a  Be.  408.  § (1)  bekezdésének a/2.  pontja alapján perújításnak lehet helye.” [A hatályos büntetőeljárási  törvény szerint a két hivatkozott jogszabályhely a következő: Be. 6. § (3) bekezdés, illetve Be. 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpont.] [60] A jogegységi indítvány alapjául szolgáló büntetőügyek adócsalás bűncselekménye miatt meghozott bírósági határozatok voltak. [61] A 6/2009. számú BJE határozat meghozatalakor a Kúriának kifejezett igénye és célja volt, hogy a folytatólagosság körén kívül eső valamennyi egység, a természetes és az egyéb törvényi egység kapcsán is irányadó, a bíróságra kötelező útmutatást adjon. [62] Ehhez képest tartalmazza a 6/2009. számú BJE határozat, hogy a jogerős határozat meghozatalának egységteremtő hatása van, a  törvényi egységbe tartoznak mindazok a  (rész)cselekmények, amelyeket a  jogerős határozat meghozatalát megelőzően követtek el. [63] A Kúriának a 6/2009. számú BJE határozatban megjelenő egyértelmű – és az Alaptörvény 25. cikkének (3) bekezdése szerint kötelező erővel bíró – állásfoglalását már a  3103/2013.  (V. 17.) AB határozatban az  Alkotmánybíróság is megvizsgálta és mindenben az Alaptörvénnyel összhangban állónak minősítette. [64] Az AB határozat [14] bekezdése szerint „[…] (a) támadott jogegységi határozat éppen azt az  esetet szabályozza a  bíróság számára kötelező érvénnyel, amikor a  bűncselekményegységbe tartozó egyes részcselekményeket nem egyazon eljárásban vizsgálták. A  Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az  egymással egységet képező cselekményekkel összefüggésben hozott jogerős bírósági döntés ítélt dolgot eredményez (függetlenül attól, hogy a res iudicata-t megalapozó bírósági eljárás tárgyát képezte-e minden egyes, a bűncselekmény egységébe tartozó M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 70. szám 2921 részcselekmény). Következésképpen pedig abban az  esetben, ha ezen részcselekményeknek csupán egy részét bírálta el az ítélet, a res iudicata joghatása az egységbe tartozó további – a jogerős ítélettel egyébként nem érintett – jogerős határozat előtt elkövetett részcselekmények vonatkozásában is kihat.” [65] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogerő feloldásának a 6/2009. számú BJE határozatban előírt esete nem sérti az eljárás lezárásának véglegességéhez fűződő terhelti érdeket […] a jogállamiságból levezethető jogbiztonság követelményével […] nem ellentétes {3103/2013. (V. 17.) AB határozat, Indokolás [26]}. [66] A költségvetési csalás tényállásának egyes részcselekményei, amelyek a különös részi törvényi egység hiányában önálló bűncselekményekként halmazatban állnának, a  törvényi egység folytán egyetlen bűncselekmény részcselekményei. Ebből következően a  költségvetési csalás esetében is fennáll az  a  6/2009.  számú BJE  határozatban meghatározott igény, hogy valamennyi, a  bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt a bíróság bírálja el, vagyis azokat a részcselekményeket, amelyet a bíróság el tud bírálni (mert a jogerős ügydöntő határozat meghozatalakor erre lehetősége volt, mivel a  jogerős ügydöntő határozat meghozataláig elkövették, így  a  bűncselekmény egységébe tartozik és vád tárgyává is tették, így együttes elbírálására lehetőség volt), azt a bíróság egységesen bírálja el. Amennyiben a bíróság a (valamennyi) vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó (a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt elkövetett) cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e  bűncselekmény tekintetében ítélt dolgot eredményez. Erre figyelemmel a  jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követően elkövetett cselekmények már a cselekményegységen kívüli részcselekménynek minősülnek, amelyek önálló büntetőjogi elbírálásának van helye; a  jogerős ügydöntő határozat meghozatalát megelőzően elkövetett, de a  jogerős ügydöntő határozatban el nem bírált cselekmények a  korábban jogerősen elbírált bűncselekmény egységébe tartoznak, az amiatt fennálló res iudicata okán azonban a cselekményegységbe kizárólag perújítás elrendelésével kerülhetnek be, a már jogerősen elbírált ilyen részcselekmény vonatkozásában önálló vádemelésnek nincs helye. [67] Nem érintette a 6/2009. számú BJE határozatot a Btk. 396. § (8) bekezdésében írt rendelkezés, amely nem a törvényi egység lezárásáról szóló jogalkotói rendelkezést, hanem a büntetés korlátlan enyhítését lehetővé tevő körülményt állapít meg. A büntetés korlátlan enyhítése pedig kizárólag a büntetés kiszabásának kérdését érinti. [68] A legfőbb ügyész nyilatkozata tartalmában és összességében arra irányul, hogy a Kúria térjen el a 6/2009. számú BJE határozatától, azt hagyja figyelmen kívül az előzetes döntéshozatali indítvány elbírálásakor. [69] Ugyanakkor ennek érdekében olyan büntető kollégiumi véleményekre hivatkozik hatályban lévőként, amelyek valójában nem hatályosak, amelyeket kizárólag a  tartási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban hozott meg a Kúria, és amelyek történetileg egymást követő (nem időben egymás melletti, párhuzamosan létező) jogértelmezést tartalmaztak a 101/2012. BK véleménnyel bezárólag. [70] Ehhez képest a  nyilatkozatban írtakkal ellentétben nem tartalmaz a  6/2009.  számú BJE határozattól eltérő jogértelmezést a  cselekményegységet érintően a  101/2012. BK vélemény, amelyet módosításokkal egységes szerkezetben a 2/2013. (VII. 8.) BK vélemény tett közzé, és amelyet a Kúria a büntetőjogi és büntető eljárásjogi tárgyú büntető kollégiumi vélemények felülvizsgálatáról szóló 2/2023. (VII. 5.) BK véleményével nem tartott fenn. [71] A 101/2012. BK véleményben a  Kúria a  tartási kötelezettség elmulasztásánál a  vádhoz kötöttséget vizsgálta, és mondta ki – a  büntetőeljárásról szóló 1998.  évi XIX.  törvény  törvényes vádra vonatkozó, 2006. július 1.  napján hatályba lépett szabályozására figyelemmel – a korábbi gyakorlatot megváltoztatva, hogy a vád tárgyát a tartási kötelezettség elmulasztásának bűncselekménye (Btk. 212. §) miatt indított eljárásban is kizárólag az ügyész által vád tárgyává tett cselekmény képezi. [72] A nyilatkozatban írtakhoz képest a  Legfelsőbb Bíróságnak a  korábbi gyakorlatára vonatkozó BK 34.  számú állásfoglalását az 5/2007. számú BJE határozat 2007. november 7. napján helyezte hatályon kívül. [73] Ezt követően a hatályon kívül helyezett BK 34. számú állásfoglalás felülvizsgálatáról szóló 15/2007. BK véleményt a Kúria a 2012. szeptember 30. napján meghozott 101/2012. BK véleményével a továbbiakban nem tartotta fenn. [74] Ez utóbbi kollégiumi vélemény tehát éppen a  korábbi, már fenn nem tartható gyakorlattal szakítva hozta összhangba a tartás elmulasztásának bűncselekménye kapcsán a jogértelmezést a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény rendelkezéseivel és a 6/2009. számú BJE határozattal. [75] A nyilatkozatban hivatkozott Bfv.1538/2018/5. számú eseti döntés azon megállapítása, hogy újabb magánindítvány előterjesztése szükséges, ha a  terhelt a  magánindítvány megtétele után is folytatja a  zaklatást megvalósító, háborgató magatartást, nem a bűncselekmény-egység lezárására vonatkozik, e határozat a vádon túlterjeszkedésre vonatkozóan tartalmaz jogértelmezést. [76] A legfőbb ügyész nyilatkozatában szereplő természetes egység (mint például a  kábítószerrel visszaélés) vonatkozásában is érvényes, hogy a  jogerős elbírálást követően az  azt megelőzően elkövetett részcselekmények tekintetében a  res iudicata beállt, azok miatt önálló vádemelésnek nincs helye, de perújítással, annak feltételei 2922 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 70. szám fennállása esetén a  törvényi egység részévé tehetők. A  jogerős elbírálást követően elkövetett cselekmények a 6/2009. számú BJE határozatnak megfelelően természetes egység esetén is új bűncselekményt valósítanak meg. [77] A Kúria Jogegységi Tanácsa a  nyilatkozat további részében foglaltakkal kapcsolatosan utal rá, hogy a  halmazat büntetéskiszabási kategória, a cselekményegységet nem érinti. Egység hiányában nem áll fenn olyan kötelezettség, hogy az  elkövetett több bűncselekményt egy bírósági eljárásban kelljen elbírálni. Amennyiben több különböző bűncselekményt azért nem bíráltak el együttesen, mert a  bűncselekmények tekintetében önállóan emeltek vádat és az  ügyeket nem egyesítették, nincs olyan  törvényi szabályozás, amely utólagos eljárással a  halmazatot létrehozná. Az  összbüntetés nem teremt halmazatot és nem tekinthető anyagi jogban relevanciával bíró cselekményösszességnek. [78] Mindemellett a 6/2009. számú BJE határozatot a Kúria a legfőbb ügyész indítványa alapján lefolytatott jogegységi eljárásban hozta meg, amely során az  egység valamennyi esetére nézve indokoltnak tartotta a  határozat meghozatalát. A  Kúria Jogegységi Tanácsa pedig a  legfőbb ügyész indítványával egyetértve, azzal egyezően hozta meg a 6/2009. számú BJE határozatot, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében. [79] 3.) A Btk. 6. §-ának 2022. március 1-jétől hatályos (3) bekezdése szerint, ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye e törvény rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, és e  bűncselekmény miatt az  elkövetővel szemben vádemelésre került sor, az  elkövető által a vádemelést követően elkövetett újabb ugyanolyan bűncselekmény önálló bűncselekményként bírálandó el. [80] A Btk. 6.  §-ának 2022. március 1-jétől a  2021.  évi CXXXIV.  törvény 90.  §-ával beiktatott (3)  bekezdésének indokolása egyértelművé teszi, hogy a  módosítás éppen a  6/2009.  számú BJE határozat alapján az  egység (és  lezárása) tárgyában kialakult joggyakorlaton kíván változtatni. A  módosításból értelemszerűen következik, hogy a  korábbi  törvényi szabályozásból a  vádemelés mint eljárásjogi tény egységet lezáró joghatása nem  állapítható  meg, hiszen éppen emiatt kellett ezt  törvényben szabályozni azért, hogy a  jogalkotó az  indokolásban megjelenített, általa azonosított problémát  törvénymódosítással kezelje. Az  indokolás szerint a joggyakorlatban problémát okozott annak megítélése, hogy ha a természetes vagy a törvényi egységbe tartozó részcselekmények a  büntetőeljárás alatt is folytatódnak, az  folyamatosan szükségessé teszi az  eljárás tárgyának, a peranyagnak a kiegészítését, de ez – különösen a Be.-vel megvalósult perkoncentrációra figyelemmel – az eljárás későbbi szakaszaiban nem minden esetben lehetséges. A  javaslat ennek megoldása érdekében biztosítja, hogy a  büntetőeljárás bizonyos  pontján túl az  újabb részcselekmény elkövetése esetén már ne tartozhasson a  bűncselekmény-egység körébe, az  újabb részcselekmény önálló bűncselekményként, akár elkülönült büntetőeljárásban is elbírálható legyen. [81] A 90.  §-hoz fűzött indokolás szerint a  bűncselekmény egységét lezáró tény jelentősége abban áll, hogy a természetes vagy a törvényi egységbe tartozó részcselekményeket egy eljárásban kell elbírálni, mert a jogerőhatás – figyelemmel a 6/2009. számú BJE határozatban foglaltakra – rájuk egyébként is kiterjed. [82] 4.) Az  Alaptörvény R)  cikk (2)  bekezdése szerint a  jogszabályok mindenkire kötelezőek. A  jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 6–7. §-ai rendelkeznek a jogszabályok területi, személyi és időbeli hatályáról. A  jogalkalmazónak ismernie kell azt az  időpontot, időtartamot, amikor hatályos jogszabályt kell alkalmaznia, továbbá a megjelölt időegységben alkalmazandó jogszabályok szövegét is. A jogszabályok mindenkire kötelező erejének alaptörvényi rögzítettsége mellett tehát alkalmazásuk során figyelemmel kell lenni azok időbeli hatályára, és e hatály függvényében a konkrét ügyben alkalmazandó normaszövegre. A Jat. 5. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. Figyelemmel kell lenni a jogszabály úgynevezett „továbbhatására” is, ugyanis a Jat. 15. § (2) bekezdése értelmében a jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálya alatt a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell [15/2025. Jogegységi határozat (Jpe III.60.047/2024/11. szám)]. [83] Az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése értelmében a legfőbb bírósági szerv a Kúria. A 25. cikk (3) bekezdése szerint a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. [84] A Kúria Alaptörvényből eredő joga a  jogszabályok értelmezése, amennyiben ez  a  jogalkalmazás egységessége érdekében szükséges, egyben alkotmányos kötelezettsége is. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 70. szám 2923 [85] A bíróságokra kötelező jogegységi határozat meghozatalának jogát – mint speciális jogosítványt – maga az Alaptörvény biztosítja a Kúria számára, amely így a jogszabályoknak egységesen és kötelezően alkalmazandó tartalmat adhat. [86] „A jogegységi határozat jellegét vizsgáló 42/2005. (XI. 14.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a  »jogegységi határozat – a  Legfelsőbb Bíróság önálló jogszabály-értelmezése folytán (amelyre a  joggyakorlat egységesítése érdekében alkotmányos felhatalmazása van) – adott esetben az  alapul fekvő jogszabály tartalmát bővítetheti, szűkítetheti, vagy éppen az  értelmezéssel joghézagot tölthet ki. Ezért a  jogegységi határozat jogszabálytani besorolása nélkül is – az esetről-esetre történő alkotmányossági vizsgálat eredményeként – dönthető el, hogy a jogegységi határozat önálló jogszabályi tartalommal eloldódott-e az értelmezett jogszabálytól, vagy sem. […] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a jogegységi határozat alkotmányossági vizsgálatára fennálló utólagos normakontroll hatáskörét a  bírói hatalmi ág függetlenségének sérelme nélkül gyakorolja. Az  Alkotmánybíróság tényként kezeli, hogy a jogszabály tartalma az, amit a jogegységi határozat annak tulajdonít.«” {13/2013. (VI. 17.) AB határozat, Indokolás [40]} [87] Amennyiben pedig a Kúria jogértelmezése a jogalkotó meglátása szerint nem egyezik az általa jogszabállyal elérni kívánt céllal, úgy alkotmányos felhatalmazáson alapuló joga, hogy a  jogszabályi rendelkezést megváltoztassa. Amennyiben viszont a Kúria jogértelmezése jogegységi határozatban minden bíróságra kötelező jelleggel ölt testet, annak Alaptörvényen alapuló kontrolljára az Alkotmánybíróság jogosult. [88] A Btk. jelenleg hatályos 6.  § (3)  bekezdésének  törvénybe iktatására éppen azért került sor, mert a  jogalkotó változtatni akart a  bűncselekmény-egységet lezáró tényen, következésképpen e  törvényi szabályozás előtt nem a  vádemelés volt ezekben az  esetekben a  bűncselekmény-egységet lezáró jogi tény, hanem – a  6/2009.  számú BJE határozatra figyelemmel – a bíróság jogerős ügydöntő határozatának meghozatala. [89] Mindezek alapján a  2022. március 1.  napját megelőző  törvényi szabályozásnak megfelelő, azon alapuló 6/2009.  számú BJE határozat alkalmazásával szembeni jogi érvelés – az  új jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a  6/2009.  számú BJE határozat érvényességét érintően közömbös, az  eltérő gyakorlat pedig nem helytálló, attól az indítványozó tanács eltérhet. [90] Ekként a költségvetési csalás törvényi egységét a Btk. 6. §-ának a 2021. évi CXXXIV. törvény 90. §-ával beiktatott (3) bekezdése 2022. március 1-jével történt hatályba lépéséig a jogerős ügydöntő határozat meghozatala zárja le. [91] A Kúria Bhar.814/2022/26. és a  Bfv.134/2024/14.  számú határozatának ezzel ellentétes jogértelmezése a továbbiakban nem hivatkozható kötelező erejűként. VII. [92] Mindezekre tekintettel a Kúria Jogegységi Tanácsa a Bszi. 24. § (1) bekezdés c) pontja, 25. §-a, 32. § (1) bekezdés b)  pontja, 33.  § (1)  bekezdés b)  pontja, valamint 40.  § (1) és (2)  bekezdései alapján a  bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása érdekében [Alaptörvény 25.  cikk (3)  bekezdés] a  rendelkező részben foglaltak szerint határozott. [93] A Kúria Jogegységi Tanácsa a  Bszi. 42.  § (1)  bekezdése alapján a  jogegységi határozatot a  Magyar Közlönyben, a  BHGY-ban, a  bíróságok központi internetes honlapján és a  Kúria honlapján közzéteszi. A  jogegységi határozat a bíróságokra – az indítványozó tanács kivételével – a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező. Budapest, 2026. április 27. Böszörményiné dr.  Kovács Katalin  s.k. a  tanács elnöke, Dr.  Bartkó Levente  s.k. előadó bíró, Dr.  Schmidt Péter  s.k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s.k. bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró, Dr. Darák Péter s.k. bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró, Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró, Dr. Puskás Péter s.k. bíró, Dr. Remes Gábor s.k. bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Gunyecz Zoltán s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró, Dr. Varga Eszter Ágnes s.k. bíró 2924 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 70. szám IX. Határozatok Tára Az Országgyűlés 31/2026. (VI. 15.) OGY határozata az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló 17/2026. (V. 9.) OGY határozat módosításáról* 1. Az  Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló 17/2026. (V. 9.) OGY határozat 1. pontja a következők szerint módosul: Az Országgyűlés a Pénzügyi és Költségvetési Bizottságba Lukács Gábor (TISZA) helyett Trentin Balázst (TISZA) a bizottság tagjává megválasztja. 2. Ez a határozat az elfogadásakor lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője Az Országgyűlés 32/2026. (VI. 15.) OGY határozata A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról szóló 22/2026. (V. 27.) OGY határozat módosításáról** 1. A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról szóló 22/2026. (V. 27.) OGY határozat 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „7. A Bizottság elnökére a Mi Hazánk képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a TISZA és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja tesz javaslatot.” 2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője   * A határozatot az Országgyűlés a 2026. június 15-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyűlés a 2026. június 15-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 70. szám 2925 Az Országgyűlés 33/2026. (VI. 15.) OGY határozata A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról* 1. A  Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról szóló 22/2026.  (V. 27.) OGY határozat 6. és 7.  pontja alapján az  Országgyűlés a  vizsgálóbizottság tagjaivá és tisztségviselőivé a  következő képviselőket választja meg: Elnök: Toroczkai László (Mi Hazánk) Alelnökök: Gyöngyösi István (TISZA) Balla György (Fidesz) Tagok: Dr. Kiss Máté Zsolt (TISZA) Molnár Zoltán (TISZA) Nacsa Lőrinc (KDNP) 2. Ez  a  határozat A  Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról szóló 22/2026.  (V. 27.) OGY határozat módosításáról szóló 32/2026. (VI. 15.) OGY határozat hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője Az Országgyűlés 34/2026. (VI. 15.) OGY határozata Toroczkai László országgyűlési képviselő mentelmi ügyében** Az Országgyűlés Toroczkai László országgyűlési képviselő mentelmi jogát a Keszthelyi Járásbíróság 8.Bpk.131/2026/10/I. számú átiratával érintett ügyben nem függeszti fel. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője   * A határozatot az Országgyűlés a 2026. június 15-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyűlés a 2026. június 15-i ülésnapján fogadta el. 2926 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 70. szám A köztársasági elnök 127/2026. (VI. 15.) KE határozata államtitkár kinevezéséről Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés j)  pontja, valamint a  kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 202. § (2) bekezdése alapján – a miniszterelnök javaslatára – dr. Nemcsok Dénes Sándort a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium államtitkárává 2026. június 16-ai hatállyal kinevezem. Budapest, 2026. június 15. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. június 15. Magyar Péter s. k., miniszterelnök SP ügyszám: SP/1921-2/2026 A köztársasági elnök 128/2026. (VI. 15.) KE határozata altábornagy szolgálati jogviszonyának megszüntetéséről Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés j)  pontja, valamint a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 32. § (1) bekezdése, 80. § (2) bekezdés d) pontja és 86. § (2) bekezdés g) pontja alapján – a belügyminiszter javaslatára – Hajdu János rendőr altábornagy hivatásos szolgálati jogviszonyát 2026. június 15-ei hatállyal felmentéssel megszüntetem. Budapest, 2026. június 15. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. június 15. Pósfai Gábor s. k., belügyminiszter SP ügyszám: SP/1902-2/2026 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 70. szám 2927 A köztársasági elnök 129/2026. (VI. 15.) KE határozata vezérőrnagy szolgálati jogviszonyának megszüntetéséről Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés j)  pontja, valamint a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 32. § (1) bekezdése, 80. § (2) bekezdés d) pontja és 86.  § (2)  bekezdés g)  pontja alapján – a  belügyminiszter javaslatára – dr.  Ruszó Gyula rendőr vezérőrnagy hivatásos szolgálati jogviszonyát 2027. február 14-ei hatállyal felmentéssel megszüntetem. Budapest, 2026. június 15. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. június 15. Pósfai Gábor s. k., belügyminiszter SP ügyszám: SP/1765-2/2026 A köztársasági elnök 130/2026. (VI. 15.) KE határozata dandártábornok szolgálati jogviszonyának megszüntetéséről Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés j)  pontja, valamint a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 32. § (1) bekezdése, 80. § (2) bekezdés d) pontja és 86.  § (2)  bekezdés f)  pontja alapján – a  belügyminiszter javaslatára – Szatmári Imre tűzoltó dandártábornok hivatásos szolgálati jogviszonyát 2027. február 6-ai hatállyal felmentéssel megszüntetem. Budapest, 2026. június 15. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. június 15. Pósfai Gábor s. k., belügyminiszter SP ügyszám: SP/1768-2/2026 2928 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 70. szám A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.