● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 80. szám M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. június 26., péntek Tartalomjegyzék 2026. évi XVIII. törvény Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról 3039 2026. évi XIX. törvény Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény és a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosításáról 3095 2026. évi XX. törvény A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról 3098 2026. évi XXI. törvény A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról 3105 2026. évi XXII. törvény Az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvény módosításáról 3133 2026. évi XXIII. törvény Az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételével összefüggésben egyes törvények módosításáról 3134 20/2026. (VI. 26.) MNB rendelet Az „I. Mátyás aranyforintja” arany emlékérme kibocsátásáról 3140 21/2026. (VI. 26.) MNB rendelet A szélfelirattal ellátott „I. Mátyás aranyforintja” arany emlékérme kibocsátásáról 3142 22/2026. (VI. 26.) MNB rendelet Az „I. Mátyás aranyforintja” rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról 3144 3/2026. (VI. 26.) AÉM rendelet A földminősítés részletes szabályairól szóló 47/2017. (IX. 29.) FM rendelet módosításáról 3146 48/2026. (VI. 26.) ME határozat Az országos rendőrfőkapitány kinevezéséről 3147 49/2026. (VI. 26.) ME határozat Főispánok kinevezéséről 3147 50/2026. (VI. 26.) ME határozat Helyettes államtitkári kinevezés módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkár felmentéséről és helyettes államtitkár kinevezéséről 3148 51/2026. (VI. 26.) ME határozat Helyettes államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkárok kinevezéséről 3149 52/2026. (VI. 26.) ME határozat Helyettes államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkárok kinevezéséről 3150 53/2026. (VI. 26.) ME határozat Helyettes államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkárok kinevezéséről 3151 54/2026. (VI. 26.) ME határozat Helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkár kinevezéséről 3152 55/2026. (VI. 26.) ME határozat Helyettes államtitkár megbízatása megszűnésének megállapításáról 3152   3038 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 56/2026. (VI. 26.) ME határozat Helyettes államtitkár felmentéséről és helyettes államtitkár kinevezéséről 3153 57/2026. (VI. 26.) ME határozat Helyettes államtitkári kinevezés módosulásának megállapításáról 3153 58/2026. (VI. 26.) ME határozat Helyettes államtitkárok kinevezéséről 3153 59/2026. (VI. 26.) ME határozat Helyettes államtitkár felmentéséről 3154 60/2026. (VI. 26.) ME határozat Helyettes államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkár felmentéséről és helyettes államtitkárok kinevezéséről 3154 61/2026. (VI. 26.) ME határozat Helyettes államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkár kinevezéséről 3155 62/2026. (VI. 26.) ME határozat Helyettes államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkárok kinevezéséről 3156 63/2026. (VI. 26.) ME határozat Helyettes államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkárok kinevezéséről 3157 64/2026. (VI. 26.) ME határozat Helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkár kinevezéséről 3158 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3039 II. Törvények 2026. évi XVIII. törvény az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról* [1] Az  Országgyűlés megállapítja, hogy az  európai uniós költségvetési források hazai felhasználásának hatékonyabb és eredményesebb ellenőrzését biztosító intézményrendszer megerősítése szükséges az  uniós költségvetésnek a  jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló, 2022.  december  15-i (EU)  2022/2506 tanácsi végrehajtási határozatban megállapított rendszerszintű problémák kiküszöböléséhez, valamint a  Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve értékelésének jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatokban meghatározott vállalások teljesítéséhez. Ezen túlmenően továbbá a  tudományos élet szabadsága tekintetében szükséges az  Európai Unió Alapjogi Chartája megfelelő végrehajtására és alkalmazására vonatkozó horizontális feljogosító feltétel teljesítése is. [2] A  törvény különösen az  Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó, úgynevezett szupermérföldkövek határidőben való teljesítését szolgálja. Az e körben teljesítendő követelmények és vállalások 2022 óta ismertek Magyarország számára, az  Európai Bizottság részéről új feltétel nem került meghatározásra. A  javaslat célja az Európai Unióval korábban vállalt kötelezettségek teljesítése, amelyek megvalósítására az előző kormányzat időszakában nem került sor. [3] A törvény elfogadása a Magyarország Kormánya és az Európai Bizottság között létrejött, a miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke közötti politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi. A  szabályozás olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek erősítik a  közpénzek felhasználásának átláthatóságát, a  közérdek védelmét, valamint a  korrupció megelőzését és visszaszorítását szolgáló garanciákat. [4] A  törvény kizárólag az  európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó intézményi és jogállamisági feltételek teljesítésére irányul. A  szabályozás nem érint ideológiai vagy világnézeti kérdéseket, így nem kapcsolódik migrációs politikai tárgykörökhöz, és nem vet fel az Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdéseket sem. A törvény célja kizárólag a korábban vállalt és ismert feltételek teljesítése, valamint annak biztosítása, hogy a Magyarország számára rendelkezésre álló európai uniós források mielőbb hozzáférhetővé váljanak a magyar emberek számára. [5] A  fentiekre figyelemmel az  európai uniós költségvetési források hazai felhasználásával összefüggésben álló  törvényi rendelkezések széles körű felülvizsgálata és reformja elengedhetetlen. Az e törvény módosítja, illetve hatályon kívül helyezi azon  törvényi rendelkezéseket, amelyek az  európai uniós források felszabadításához elengedhetetlenül szükségesek, továbbá új rendelkezéseket is megállapít. [6] A  törvény ennek érdekében szigorítja a  vagyonnyilatkozat-tételre, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, továbbá az  Integritás Hatóság vonatkozó feladat- és hatásköreinek megteremtésével biztosítja a  vagyonnyilatkozatok tartalmának vizsgálatát, teljeskörűségük ellenőrzését, beleértve a  meghatározott tisztviselők vagyonnyilatkozatainak ellenőrzésére vonatkozó kizárólagos hatáskört, valamint a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez szükséges adatokhoz való tényleges hozzáférés jogát. [7] A törvény továbbá az Alaptörvény tizenhatodik módosításával összhangban rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, illetve az  ehhez szükséges végrehajtási – így különösen elszámolási, ellenőrzési és átmeneti – rendelkezések elfogadásáról is. [8] A  korrupciós bűncselekményekkel szembeni szigorú fellépés érdekében a  törvény módosítja a  büntetőeljárásról szóló  törvény rendelkezéseit, továbbá az  egyes pénzügyi tárgyú  törvények módosításával erősíti az  egyes fizetési műveletek átláthatóságát, segítve ezáltal a bűnüldöző szervek, illetve korrupció ellen fellépő más hatóságok munkáját is. [9] A törvény jelentősen fokozza a közbeszerzések terén a versenyt és az átláthatóságot. Az átláthatóságot és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményének érvényesülését továbbá az  is erősíti, hogy a  törvény jelentősen kiterjeszti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét is, biztosítva ezáltal a nyilvánosság megfelelő tájékoztatását. [10] Mindezen megfontolásokra figyelemmel az  Országgyűlés – figyelemmel Magyarország Alaptörvénye E)  cikkére is – a következő törvényt alkotja: * A törvényt az Országgyűlés a 2026. június 23-i ülésnapján fogadta el. 3040 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 1. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása 1. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény a következő fejezettel egészül ki: „IV/C. FEJEZET A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBŐL ÁLLAMI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐ PÁRT VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐJÉNEK VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉGE 9/C.  § (1) A  központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt civil szervezetek névjegyzékében feltüntetett képviselője − amennyiben más  törvény alapján nem köteles azonos tartalmú és formájú vagyonnyilatkozatot tenni − a  megbízatása keletkezését, illetve a  párt támogatásra jogosulttá válását követő harminc  napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az  előző év december 31.  napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését, illetve a párt támogatásra jogosultságának megszűnését követő harminc  napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 1. melléklete szerinti tartalommal, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója (a továbbiakban: családtag) vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatokat az Ogytv.-ben meghatározottak szerint, az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell kezelni, azzal, hogy az  Országgyűlés Mentelmi Bizottsága a párt volt képviselőjének, valamint családtagjának vagyonnyilatkozatát a párt képviselőjének a civil szervezetek névjegyzékéből való törlését követő három évig őrzi. (2) Az  (1)  bekezdésben előírt kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a  pártnak járó állami támogatás folyósítását − a kötelezettség teljesítéséig − fel kell függeszteni.” 2. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény VI. Fejezete a következő 18. §-sal egészül ki: „18. § A központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt civil szervezetek névjegyzékében feltüntetett képviselője az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a  vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.” 3. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 12. §-ában az „a IV/B. Fejezet” szövegrész helyébe az „a IV/B–C. Fejezet” szöveg, a „17. §” helyébe a „17–18. §” szöveg lép. 2. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása 4. § A tisztességtelen piaci magatartás és a  versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996.  évi LVII.  törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 95/O. §-sal egészül ki: „95/O.  § (1) A  Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a  Versenytanács tagja az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31.  napján fennálló állapot szerint − 2027.  január  31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a  vele közös háztartásban élő − a  Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (2) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény hatálybalépése  napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 3. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény módosítása 5. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki] „j) az Országos Bírósági Hivatal igazságügyi alkalmazott elnökhelyettese.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3041 6. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007.  évi CLII.  törvény 13.  §-a helyébe a  következő rendelkezés lép: „13.  § A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az  őrzésért felelős személy, illetve az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény rendelkezései szerinti feladatkörében eljáró Integritás Hatóság ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát az őrzésért felelős személy abban az esetben ismerheti meg, ha a  14.  § rendelkezései szerint döntenie kell a  vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről, az  Integritás Hatóság eljárása esetében az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény rendelkezései szerint jár el.” 7. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007.  évi CLII.  törvény a  16.  §-át követően a következő alcím címmel egészül ki: „Eljárás az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggő megállapításai esetén” 8. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény a következő 17. §-sal egészül ki: „17.  § (1) Ha az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény rendelkezései szerint az  Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az  e  törvény szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az e jelentésnek az őrzésért felelős általi kézhezvételétől számított második hónap első napján a) a 3.  § (3)  bekezdése szerinti kötelezett esetében a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e  törvény erejénél fogva megszűnik, amely tényről az  őrzésért felelős három munkanapon belül értesíti a kötelezettet, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni. (2) Az  a  kötelezett, akinek jogviszonya az  (1)  bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg, három  évig az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.” 4. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása 9. § (1) A  közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007.  évi CLXXXI.  törvény 2.  § (1)  bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (E törvény alkalmazásában) „d) kizárt közjogi tisztségviselő: da) a köztársasági elnök, db) a Kormány tagja, a  miniszterelnök politikai igazgatója, a  miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, dc) az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, dd) a polgármester, a főpolgármester, továbbá a vármegyei közgyűlés elnöke, de) a db) alpont alá nem eső további, az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő, df) a kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény (a  továbbiakban: Kit.) szerinti politikai vagy biztosi szolgálati jogviszonyban álló tisztségviselő, dg) a rendőrségi szerv országos parancsnoka és országos főigazgatója, dh) a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatója, di) a Honvéd Vezérkar főnöke, dj) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény által meghatározott regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsága tagjai, illetve az Ágazati Operatív Programok Közreműködő szervezetei vezető tisztségviselői és ellenőrző szervének tagjai; e) nem kizárt közjogi tisztségviselő: ea) a helyi önkormányzati és a  nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja, a  helyi önkormányzat képviselő-testülete bizottságának tagja, valamint a  vármegyei közgyűlés tagja, az  alpolgármester, illetve a főpolgármester-helyettes, 3042 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám eb) a nemzetiségi szószóló, az országgyűlési képviselői mandátummal nem rendelkező háznagy, ec) a belső kontrollrendszer működtetésére kötelezett szervezet első számú vezetője, ed) a Kit. szerinti – a d) pont alá nem eső – szakmai felsővezető, ee) a központi államigazgatási szerv – a d) pont alá nem tartozó – vezetője és helyettesei;” (2) A  közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007.  évi CLXXXI.  törvény 2.  § (1)  bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „h) felelős személy: az adott jogi személy vezető tisztségviselője, létesítő okiratában, illetve belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi ügyvezetési, cégvezetési vagy más döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a jogi személy döntéshozó szervének határozata vagy szerződés alapján a  jogi személy képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult.” 10. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban) „e) olyan gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, kamara, civil szervezet, vagyonkezelő alapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy egyházi jogi személy, illetve ezek által létesített vagy fenntartott, a  Ptk. alapján létrehozott jogi személy vagy önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az adott jogi személy felelős személye a pályázat vagy támogatás odaítéléséről szóló döntést megelőző két évben az a)–c) pont alá tartozó személynek minősült,” 11. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha a pályázó) „e) olyan gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, kamara, civil szervezet, vagyonkezelő alapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy egyházi jogi személy, illetve ezek által létesített vagy fenntartott, a  Ptk. alapján létrehozott jogi személy vagy önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az adott jogi személy felelős személye a pályázat vagy támogatás odaítéléséről szóló döntést megelőző két évben az a)–c) pont alá tartozó személynek minősült,” (köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.) 12. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007.  évi CLXXXI.  törvény 19.  §-a a  következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) E törvénynek az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően indult támogatásokra, pályázatokra kell alkalmazni.” 5. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosítása 13. § Hatályát veszti a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény a) 5. § (3) bekezdés f) pontjában a „ , valamint” szövegrész, b) 5. § (3) bekezdés g) pontja, c) 5. § (4) bekezdésében a „ , természetvédelmi, környezetvédelmi” szövegrész. 6. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása 14. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 218/E. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A  Médiatanács tagja az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3043 (4) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény hatálybalépése  napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 7. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása 15. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Kizárással szünteti meg a  megbízatást az  Országgyűlés, ha az  Állami Számvevőszék elnöke nem tesz eleget az e törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, továbbá, ha neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el. A  kizárást az  Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága kezdeményezheti.” (2) Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. §-a a következő (6)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az  (5)  bekezdés szerinti kizárást az  Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága köteles kezdeményezni, ha az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény rendelkezései szerint az  Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az  Állami Számvevőszék elnöke a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta vagy a  vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt. (7) Ha az  Integritás Hatóság a  (6)  bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében a  vagyonnyilatkozat kapcsán a (6) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a  jelentés megállapításainak figyelembevételével az  Állami Számvevőszék elnökével szemben bírság kiszabását kezdeményezi az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottságánál. (8) A  bírság kiszabására az  összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az  e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ha az  eljárás alapján megállapításra kerül, hogy az  Integritás Hatóság (7)  bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében feltárt hiányosság megalapozott, – a  felrótt mulasztás súlyának figyelembevételével – a  bizottság százezertől ötmillió  forintig terjedő bírság megállapításáról dönt. A  bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az  a  központi költségvetés Állami Számvevőszékre vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze. (9) Az  Állami Számvevőszék elnöke a  bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc  napon belül kérheti az  Országgyűléstől – a  házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a  döntés hatályon kívül helyezését. A  kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt. (10) Az Országgyűlés a (9) bekezdés szerinti kérelem esetén a vizsgálóbizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.” 16. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Kizárással szünteti meg a  megbízatást az  Állami Számvevőszék elnöke, ha az  alelnök nem tesz eleget az e törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, továbbá, ha neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el.” 17. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 14. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki: „(8a) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében az Állami Számvevőszék alelnöke vagyonnyilatkozata kapcsán a (8) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, az Állami Számvevőszék elnöke a jelentés megállapításainak figyelembevételével az Állami Számvevőszék alelnökének a 20. § (2) bekezdése szerint megállapított illetményét a 21. § szerint – egy év határozott időtartamban legfeljebb 10%-kal – csökkentett mértékben állapítja meg.” 3044 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 18. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 35/D. §-sal egészül ki: „35/D. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31.  napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (2) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény hatálybalépése  napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 8. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása 19. § (1) A  köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011.  évi CX.  törvény 6.  § (2)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  köztársasági elnök a  vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a  vele közös háztartásban élő − a  Polgári Törvénykönyvről szóló  törvény szerinti − hozzátartozója (a  továbbiakban: családtag) a  köztársasági elnök vagyonnyilatkozatára megállapított tartalmú és formájú vagyonnyilatkozatát.” (2) A  köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011.  évi CX.  törvény 6.  § (6)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A  családtag vagyonnyilatkozatába csak az  Integritás Hatóság, valamint az  Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának (a  továbbiakban: alkotmányügyi bizottság) tagjai tekinthetnek be a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.” (3) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) A  (7)  bekezdés szerinti eljárást az  alkotmányügyi bizottság köteles lefolytatni, ha az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény rendelkezései szerint az  Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásában a köztársasági elnök kapcsán hozott jelentése azt állapítja meg, hogy a köztársasági elnök a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.” 20. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a következő 26. §-sal egészül ki: „26. § (1) A köztársasági elnök az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (2) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény hatálybalépése  napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 21. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. § (9) bekezdésében az „egy évig őrzi” szövegrész helyébe a „három évig őrzi” szöveg lép. 9. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása 22. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 16. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az  Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az  alapvető jogok biztosa a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az összeférhetetlenségi bizottság köteles indítványozni. (8) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az  Integritás Hatóság jelentésében az  alapvető jogok biztosának vagyonnyilatkozata kapcsán a  (7)  bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3045 hiányosságot tárt fel, az  összeférhetetlenségi bizottság a  jelentés megállapításainak figyelembevételével az  ellenőrzést haladéktalanul lefolytatja, és ha a  hiányosság feltárása megalapozott, döntésében százezertől ötmillió  forintig terjedő bírságot állapít meg. A  bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az  a  központi költségvetés Alapvető Jogok Biztosának Hivatalára vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze. (9) Az  alapvető jogok biztosa a  bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc  napon belül kérheti az  Országgyűléstől – a  házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a  döntés hatályon kívül helyezését. A  kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt. (10) Az Országgyűlés a (9) bekezdés szerinti kérelem esetén a vizsgálóbizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.” 23. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Tisztségtől való megfosztással szűnik meg az  alapvető jogok biztosa helyettesének a megbízatása, ha  az  alapvető jogok biztosának helyettese neki felróható okból kilencven  napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a  vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl. A  tisztségtől való megfosztást az  arra alapot adó okok vizsgálatát követően az  alapvető jogok biztosa vagy az  összeférhetetlenségi bizottság indítványozhatja.” (2) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 17. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény rendelkezései szerint az  Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az  alapvető jogok biztosa helyettese a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a  tisztségtől való megfosztást az  arra alapot adó okok vizsgálatát követően az  alapvető jogok biztosa vagy az összeférhetetlenségi bizottság köteles indítványozni. (8) Ha az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény rendelkezései szerint az  Integritás Hatóság jelentésében az  alapvető jogok biztosa helyettese vagyonnyilatkozata kapcsán a  (7)  bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a  jelentés megállapításainak figyelembevételével az  ellenőrzést a (7) bekezdés szerinti bizottság haladéktalanul lefolytatja, és ha a hiányosság feltárása megalapozott, döntésében százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot állapít meg. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés Alapvető Jogok Biztosának Hivatalára vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze. (9) Az alapvető jogok biztosa helyettese a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az  Országgyűléstől – a  házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a  döntés hatályon kívül helyezését. A  kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt. (10) Az Országgyűlés a (9) bekezdés szerinti kérelem esetén a bizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.” 24. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 15. alcíme a következő 45/H. §-sal egészül ki: „45/H.  § (1) Az  alapvető jogok biztosa és helyettese az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31.  napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (2) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény hatálybalépése  napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 25. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 9. § (6) és (8) bekezdésében az „a tagjai tekinthetnek be” szövegrész helyébe „a tagjai és az Integritás Hatóság tekinthetnek be” szöveg lép. 3046 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 10. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása 26. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A  közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok (1)  bekezdés szerinti megismerhetővé tétele során az  ezen adatok – így különösen a  közpénzek felhasználására és a  nemzeti vagyonra vonatkozó adatok – nyilvánosságának biztosítása érdekében a  közfeladatot ellátó szerv és az  adatigénylő jóhiszeműen, egymással kölcsönösen együttműködve járnak el.” 27. § (1) Az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011.  évi CXII.  törvény 37/C.  § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében a) az államháztartásról szóló  törvény szerinti törzskönyvi jogi személyek – a  nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével –, b) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, c) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek, d) az állam által törvény rendelkezése alapján alapított közérdekű vagyonkezelő alapítványok, e) az a) és b) pontban meghatározott szervek által létrehozott alapítványok, valamint f) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (a  továbbiakban együtt: a  felületen közzétételre kötelezettek) – a  köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2. § (5) bekezdésében, valamint 7/I. §-ában meghatározott adatok kivételével – a  (2)  bekezdésben meghatározott adatokat a  Kormány rendeletében kijelölt szerv által üzemeltetett és a  33.  § (1)  bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően bárki számára hozzáférhető – a  gépi olvashatóságot, a  csoportos letöltést, az  adatok csoportosítását, kereshetőségét, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is lehetővé tevő – Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén (a  továbbiakban: felület) legkésőbb minden páros számú hónap 28. napjáig, kéthavi rendszerességgel, a közzétételt követő legalább tíz  évig elérhető módon, a  (3)  bekezdés szerinti bontásban közzéteszik. A  közzétételre kötelezettek a  kéthavi rendszerességgel megtett adatszolgáltatások alkalmával a soron következő adatszolgáltatás határnapját megelőző 30. napig keletkezett adatokat teszik közzé.” (2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37/C. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A felületen közzétételre kötelezettek a  felületen az  ötmillió  forintot meghaladó, az  általuk hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan) „a) nyújtott, az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatások, azzal, hogy e § alkalmazásában ide kell érteni az  államháztartás önkormányzati alrendszeréből nyújtott költségvetési támogatásokat is – kivéve, ha a közzététel előtt a költségvetési támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond –,” (adatait teszik közzé.) (3) Az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011.  évi CXII.  törvény 37/C.  § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a felületen közzétételre kötelezettek – a felhasznált hazai és európai uniós forrás arányának feltüntetése mellett – az alábbi bontásban teszik közzé: a) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben aa) a szerződés megnevezése (típusa), kelte (az aláírás dátuma), annak megjelölése, hogy a  kedvezményezett természetes vagy jogi személynek minősül-e, a  kedvezményezett neve – nem természetes személy esetén az  e  személy megnevezése, székhelye –, adószáma, a  támogatás tárgya, és a  támogatási program megvalósítási helye, kezdő és záró, illetve – amennyiben megtörtént – a kifizetés időpontja, a támogatás összege és pénzneme, valamint ab) a 2.  mellékletben meghatározott, az  Európai Unió kötelező jogi aktusa hatálya alá tartozó állami támogatás esetén – az  aa)  alponton túlmenően – a  kedvezményezett besorolása, a  támogatás felhasználásával érintett tevékenység szakágazati besorolása (ha nem azonosítható ilyen tevékenység, a  kedvezményezett főtevékenységének szakágazati besorolása), a támogatás formájának megjelölése, odaítélésének napja, az európai M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3047 uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló kormányrendelet szerinti támogatási kategória megjelölése, a támogatás európai bizottsági hivatkozási száma, b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben ba) a szerződés megnevezése (típusa), kelte (az aláírás dátuma), tárgya, a  szerződést kötő fél vagy felek neve – nem természetes személy esetén az e személy megnevezése, székhelye –, adószáma, a szerződés tárgya és értéke – ideértve az elérendő célt, a szerződés keretében teljesítendő feladatot is –, a szerződés teljesítésének helye, kezdő időpontja, határozott időtartam esetében annak záró időpontja, valamint bb) közbeszerzés vagy beszerzési eljárás esetén – a  ba)  alponton túlmenően – a  közbeszerzési dokumentumok – beszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő által előzetesen közzétett dokumentumok – felsorolása, a becsült érték, a közbeszerzési eljárás fajtája, időpontja, a beérkezett ajánlat (ajánlatok) száma, az ajánlattevő (ajánlattevők) neve és adószáma, a  Kbt. szerinti elektronikus közbeszerzési rendszerben rögzített egyedi azonosítók [az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) szerinti szerződésazonosító, továbbá az  eljárás EKR azonosítója, az  eljárásra mutató hivatkozással együtt], a  nevesített alvállalkozó (alvállalkozók) és a  teljesítésben közvetlenül közreműködő más beszállító (beszállítók) vagy kapacitásszolgáltató (kapacitásszolgáltatók) neve és adószáma, az  alvállalkozók teljesítésének tervezett és megvalósult aránya, illetve – amennyiben annak díja meghatározott – annak összege (összegei), valamint annak megjelölése, ha a  közbeszerzés vagy beszerzés – beleértve a  Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt meg nem haladó értékű beszerzéseket is – részben vagy egészben európai uniós forrás felhasználásával valósul meg.” 28. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 42. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A  (4)  bekezdés szerinti eljárást a  miniszterelnök köteles lefolytatni, ha az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény rendelkezései szerint az  Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a  Hatóság elnöke a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.” (2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A  vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a  miniszterelnök felhívására a  Hatóság elnöke köteles a  vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni a  miniszterelnök részére. Az  ellenőrzés eredményéről az  adatok – a (4a) bekezdés alkalmazása esetén az Integritás Hatóság jelentését is ideértve – megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a  köztársasági elnököt. Az  adatokba csak a  miniszterelnök és a  köztársasági elnök, illetve – a (4a) bekezdés alkalmazása esetén – az Integritás Hatóság tekinthet be.” 29. § Az információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011.  évi CXII.  törvény 75/C.  §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A  Hatóság elnöke és elnökhelyettese az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31.  napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a  vele közös háztartásban élő − a  Polgári Törvénykönyvről szóló  törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (4) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény hatálybalépése  napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 30. § Hatályát veszti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. § (2a) bekezdése. 11. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása 31. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Alkotmánybíróság tagja a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló  törvény szerinti − hozzátartozója (a  továbbiakban: családtag) az  Alkotmánybíróság tagja vagyonnyilatkozatára megállapított tartalmú és formájú vagyonnyilatkozatát.” 3048 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám (2) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 11. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az  Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az  Alkotmánybíróság tagja a  vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az  Alkotmánybíróság elnöke – érintettsége esetén elnökhelyettese – kezdeményezi a 16. § (5) bekezdés szerinti eljárást. (6) Ha az Integritás Hatóság az (5) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében az Alkotmánybíróság tagja vagyonnyilatkozata kapcsán a (5) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, az  Alkotmánybíróság az  Alkotmánybíróság elnöke – érintettsége esetén elnökhelyettese – kezdeményezésére százezertől ötmillió  forintig terjedő bírságot állapíthat meg az alkotmánybíróval szemben, amelyről az Alkotmánybíróság teljes ülése hoz határozatot. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés Alkotmánybíróságra vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.” 32. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 36/C. §-sal egészül ki: „36/C.  § (1) Az  Alkotmánybíróság a  kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény (a  továbbiakban: Kit.) 185.  § (4)  bekezdésében meghatározott esetben a  jogosult által benyújtott, határozott kérelmet tartalmazó jogorvoslati kérelemre jár el. A  jogorvoslati kérelemben – a  vonatkozó iratok szükség szerinti egyidejű megküldésével – meg kell jelölni azon okokat, amelyek alapján az  indítványozó megítélése szerint a  Kúriának a magatartásra kötelezés tárgyában hozott döntése nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek. (2) Ha a jogorvoslati kérelem elkésett, azt az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. A határidő elmulasztásának következményét nem lehet alkalmazni, ha az Alkotmánybíróságnak címzett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. A jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye. (3) Ha nincs helye a  (2)  bekezdés szerinti visszautasításnak, az  Alkotmánybíróság a  jogorvoslati kérelemről a Kit. 185. § (4) bekezdése szerinti határidőn belül dönt. (4) Ha az  Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az  indítványozó jogorvoslati kérelme megalapozott, a  Kúria döntését megsemmisíti, egyéb esetben a jogorvoslati kérelmet elutasítja. (5) A  jogorvoslati kérelem alapján az  elnök gondoskodik az  ügynek a  Kit. 185.  § (4)  bekezdése szerinti határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről.” 33. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 74/C. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az Alkotmánybíróság tagja az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (4) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény hatálybalépése  napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 34. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a) 11. § (3) bekezdésében az „egy év elteltével” szövegrész helyébe a „három év elteltével” szöveg, b) 11. § (4) bekezdésében az „egy évig őrzi” szövegrész helyébe a „három évig őrzi” szöveg lép. 35. § Hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a) 1. § c) pontja, b) 16/A. alcíme. 12. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása 36. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 80. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság vizsgálata alapján hozott jelentésében M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3049 azt állapítja meg, hogy az OBH igazságügyi alkalmazott elnökhelyettese a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, továbbá a  vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az OBH elnöke kezdeményezi az OBH igazságügyi alkalmazott elnökhelyettesének a 81. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felmentését. (5) Ha az  Integritás Hatóság a  (4)  bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, az  OBH elnöke vagyoni szankciót alkalmazhat az OBH igazságügyi alkalmazott elnökhelyettesével szemben, amely százezertől ötmillió forintig terjedhet.” 13. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása 37. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 74. alcíme a következő 207/A. §-sal egészül ki: „207/A.  § (1) Ha az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság a  bíró vagyonnyilatkozatával összefüggésben vizsgálatot indít, a személyi és vagyoni részt adatait egymáshoz kell rendelni. (2) Ha az Integritás Hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében azt állapítja meg, hogy a bíró vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az OBT az ellenőrzési eljárást haladéktalanul lefolytatja, továbbá annak eredményéről – így különösen a megtett intézkedésekről – az Integritás Hatóságot tájékoztatja. (3) Ha az Integritás Hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében a bíró vagyonnyilatkozata kapcsán a (2) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, az OBT az ellenőrzési eljárást haladéktalanul lefolytatja, továbbá – az ellenőrzési eljárás megállapításainak figyelembe vételével – százezertől ötmillió forintig terjedő vagyoni szankciót alkalmazhat a bíróval szemben.” 38. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011.  évi CLXII.  törvény 209.  §-a a  következő (4)–(8)  bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság a  Kúria elnöke vagy az  OBH elnöke vagyonnyilatkozatával összefüggésben vizsgálatot indít, az  ezen adatokat tartalmazó borítékok felbontását követően a személyi és vagyoni rész adatait egymáshoz kell rendelni. (5) Ha az Integritás Hatóság a (4) bekezdés vizsgálata alapján hozott jelentésében azt állapítja meg, hogy a Kúria elnöke vagy az  OBH elnöke vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a (2) bekezdés szerinti vizsgálóbizottság az ellenőrzést haladéktalanul lefolytatja, továbbá a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatáson túl, annak eredményéről – így különösen a  megtett intézkedésekről – az  Integritás Hatóságot is tájékoztatja. (6) Ha az  Integritás Hatóság a  (4)  bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében a  Kúria elnöke vagy az  OBH elnöke vagyonnyilatkozata kapcsán az  (5)  bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor a  csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, kezdeményezi az (5) bekezdés szerinti vizsgálóbizottság eljárását, amely az ellenőrzést haladéktalanul lefolytatja, és ha az Integritás Hatóság (4)  bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében feltárt hiányosság megalapozott, – a  felrótt mulasztás súlyának figyelembevételével – százezertől ötmillió  forintig terjedő bírság megállapításáról dönt. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés bíróságokra vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze. (7) A  Kúria elnöke vagy OBH elnöke a  bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc  napon belül kérheti az  Országgyűléstől – a  házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a  döntés hatályon kívül helyezését. A  kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt. (8) Az Országgyűlés a (7) bekezdés szerinti kérelem esetén a vizsgálóbizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.” 39. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011.  évi CLXII.  törvény 203.  § (1)  bekezdésében a „mind a  bírói, mind a  hozzátartozói vagyonnyilatkozatba az  e fejezet szerinti ellenőrzési eljárás esetén” szövegrész helyébe a „mind a bírói, mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba az európai uniós költségvetési források felhasználásának 3050 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám ellenőrzéséről szóló  törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság, továbbá az e fejezet szerinti ellenőrzési eljárás esetén” szöveg lép. 40. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 211. §-ában a „197–207. §” szövegrész helyébe a „197–207/A. §” szöveg lép. 41. § Hatályát veszti a  bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011.  évi CLXII.  törvény 232/X.  § (1)  bekezdésében az „A szolgálati viszony szünetelését követően a bírót a választása szerinti ítélőtáblára kell beosztani.” szövegrész. 14. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása 42. § (1) A  legfőbb ügyész, az  ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az  ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati jogviszonyát, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. Az összeférhetetlenséget a) a legfőbb ügyész esetében a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés, b) a legfőbb ügyész helyettes esetében a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök állapítja meg.” (2) A  legfőbb ügyész, az  ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az  ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 44. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az  Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a  legfőbb ügyész vagy a  legfőbb ügyész helyettese a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az  összeférhetetlenség megállapítását – a  (2)  bekezdésben meghatározottak szerint – a köztársasági elnök, illetve a legfőbb ügyész kezdeményezi. (4) Ha az  Integritás Hatóság a  (3)  bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében a  vagyonnyilatkozat kapcsán a (3) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a jelentés megállapításainak figyelembevételével a) a legfőbb ügyésszel szemben az  (5)–(7)  bekezdés szerint bírság kiszabását kezdeményezi az  Országgyűlés Mentelmi Bizottságánál, b) a legfőbb ügyész helyettesével szemben fegyelmi eljárást kezdeményez a legfőbb ügyésznél. (5) A  bírság kiszabására az  összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az  e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ha az  eljárás alapján megállapításra kerül, hogy az  Integritás Hatóság (3)  bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében feltárt hiányosság megalapozott, – a  felrótt mulasztás súlyának figyelembevételével – a  Mentelmi Bizottság százezertől ötmillió  forintig terjedő bírság megállapításáról dönt. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés ügyészségre vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze. (6) A legfőbb ügyész a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – a  házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a  döntés hatályon kívül helyezését. A  kérelemről az  Országgyűlés vita nélkül, a  kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a  kérelem legkésőbb az  ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az  Országgyűlés a  kérelemről az  annak benyújtását követő második ülésén dönt. (7) Az Országgyűlés a (6) bekezdés szerinti kérelem esetén a vizsgálóbizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.” 43. § A legfőbb ügyész, az  ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az  ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha az ügyész a (2) bekezdésben írt kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, vagy tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel – a 44. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével – a) a legfőbb ügyész esetében a köztársasági elnök, b) a többi ügyész esetében pedig a legfőbb ügyész – az ügyészi tanács előzetes véleményét kikérve – állapítja meg az összeférhetetlenséget.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3051 44. § A legfőbb ügyész, az  ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az  ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 165/U. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A  legfőbb ügyész és a  legfőbb ügyész helyettese az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31.  napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (4) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény hatálybalépése  napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 15. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása 45. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.  évi CLXXXIX.  törvény 33.  §-a helyébe a  következő rendelkezés lép: „33.  § (1) Az  e  törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a  képviselő-testület – a  szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján – legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja (az e § alkalmazásában a  továbbiakban: vagyoni szankció). Ismételt kötelezettségszegés esetén a  csökkentés vagy a  megvonás újra megállapítható. (2) A képviselő-testület köteles a szervezeti és működési szabályzatában rendelkezni az (1) bekezdés szerinti azon vagyoni szankcióról, amelyet akkor kell alkalmazni, ha az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság a  képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben – a  képviselő méltatlanságát meg nem alapozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó hiányosságot tárt fel.” 46. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki: (Méltatlanság miatt a  képviselő-testület határozatával megszünteti annak az  önkormányzati képviselőnek a megbízatását,) „a) aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt,” 47. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az  önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc  napon belül a  2.  melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az  önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a  vele közös háztartásban élő − a  Polgári Törvénykönyvről szóló  törvény szerinti − hozzátartozójának (e § alkalmazásában a  továbbiakban: hozzátartozó) a 2.  melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.” (2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  vagyonnyilatkozatot a  szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és őrzi. Az  önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata közérdekből nyilvános, amit a  helyi önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról az önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnését követő három év elteltével távolítható el. Az  önkormányzati képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános. Az  önkormányzati képviselő és hozzátartozójának vagyonnyilatkozatába az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény rendelkezései szerinti feladatkörében eljáró Integritás Hatóság betekinthet, arról másolatot készíthet. Az önkormányzati képviselő, valamint hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát az erre kijelölt bizottság az önkormányzati képviselő megbízatásának a megszűnését követő három évig őrzi.” 3052 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám (3) A  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.  évi CLXXXIX.  törvény 39.  §-a a  következő (4a)  bekezdéssel egészül ki: „(4a) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az önkormányzati képviselő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve a  vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a  (4)  bekezdés szerinti eljárást a  vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság hivatalból folytatja le, illetve annak eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.” 48. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot hoz létre. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről a  szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság gondoskodik. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti, amelynek feladat- és hatáskört állapíthat meg.” 49. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő 146/P. §-sal egészül ki: „146/P. § Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 33. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában legkésőbb 2026. október 31.  napjáig rendelkezik a  33.  § (2)  bekezdése szerinti vagyoni szankcióról.” 50. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés a)–g) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b)–g) pontjában” szöveg lép. 51. § Hatályát veszti a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 145. § (3) bekezdése. 16. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása 52. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 19/A. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény rendelkezései szerint az  Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a  Tanács elnöke a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, továbbá vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a mentelmi bizottság a (3) bekezdés szerinti eljárást haladéktalanul lefolytatja, továbbá annak eredményéről – így különösen a megtett intézkedésekről – az Integritás Hatóságot tájékoztatja. (5) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az  Integritás Hatóság jelentésében a Tanács elnöke vagyonnyilatkozata kapcsán a  (4)  bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a jelentés megállapításainak figyelembevételével a mentelmi bizottság az ellenőrzést a (4) bekezdés szerint haladéktalanul lefolytatja, és ha a  hiányosság feltárása megalapozott, döntésében százezertől ötmillió  forintig terjedő bírságot állapít meg. A  bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az  a  központi költségvetés Országgyűlésre vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze. (6) A Tanács elnöke a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt. (7) Az Országgyűlés a (6) bekezdés szerinti kérelem esetén a mentelmi bizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.” 53. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 51/A. §-sal egészül ki: „51/A. § (1) A Tanács elnöke az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először –  2026.  december  31.  napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a  vele közös háztartásban élő − a  Polgári Törvénykönyvről szóló  törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3053 (2) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény hatálybalépése  napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 17. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása 54. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A képviselő az eskütételét követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti adattartalommal.” (2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 90. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A vagyonnyilatkozatokat elektronikus formában kell benyújtani, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással történő azonosítást követően igénybe vehető felületen. Ez a rendelkezés alkalmazandó a törvény alapján az  országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat- tételre kötelezett személy és vele közös háztartásban élő − a  Polgári Törvénykönyvről szóló  törvény szerinti − hozzátartozó (a  továbbiakban: családtag) vagyonnyilatkozatára is, azzal, hogy a  családtag vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy a vagyonnyilatkozatához csatoltan nyújtja be. (1b) A  strukturált adatbevitelre szolgáló elektronikus nyilvántartási rendszer és kapcsolódó felhasználói felület működtetését az Országgyűlés Hivatala biztosítja. (1c) Az  Integritás Hatóság számára biztosítani kell, hogy a  Mentelmi Bizottság által őrzött digitális nyilvántartásokhoz az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény előírásaival összhangban hozzáférjen. (1d) Ha az  Integritás Hatóság a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kapcsán indított eljárása nyomán hozott jelentésében kizárólag adminisztratív jellegű és nem szándékos magatartáson alapuló, illetve csekély vagy elhanyagolható jelentőségű hiányosságot tárt fel a  vagyonnyilatkozat tartalmával kapcsolatban, a  vagyonnyilatkozatot haladéktalanul, de legfeljebb 15  napon belül − kiegészítő nyilatkozat formájában − helyesbíteni kell.” (3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  képviselő a  vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a  családtagja e  törvény 1.  melléklete szerinti tartalmú vagyonnyilatkozatát a 90. § (1a) bekezdésben meghatározott módon.” 55. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  családtag vagyonnyilatkozata kivételével a  vagyonnyilatkozat – illetve az  ahhoz esetlegesen kapcsolódó helyesbítést tartalmazó kiegészítő nyilatkozat – nyilvános másolatát a Mentelmi Bizottság a vagyonnyilatkozat-tétel határidejének lejártát követően az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi, amelyhez bárki ingyenesen és korlátozás – így különösen regisztrációs kötelezettség – nélkül hozzáférhet. A  vagyonnyilatkozat a  honlapról a  képviselő megbízatásának megszűnését követő három év elteltével távolítható el. A  2022. augusztus 1-jén vagy azt követően tett vagyonnyilatkozatok esetében a hozzáférést kereshető módon is biztosítani kell az egyes országgyűlési képviselők, valamint  törvény szerint az  országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más személyek vonatkozásában.” (2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A  volt képviselő és családtagja vagyonnyilatkozatát a  Mentelmi Bizottság a  képviselő megbízatásának megszűnését követő három évig őrzi.” 56. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94/A. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A  Mentelmi Bizottság elnöke a  képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást akkor is megindítja, ha az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény rendelkezései szerint az  Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a  képviselő a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt. (1b) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az  Integritás Hatóság jelentésében a  képviselő vagyonnyilatkozata kapcsán az  (1a)  bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a Mentelmi Bizottság a jelentés megállapításainak figyelembevételével az eljárást az (1a) bekezdés szerint 3054 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám haladéktalanul lefolytatja. Ha a  Mentelmi Bizottság megállapítja, hogy a  hiányosság feltárása megalapozott, kezdeményezi a házelnöknél a képviselő tiszteletdíja 47. § szerinti csökkentését. (1c) Az  51.  §-tól eltérően az  (1b)  bekezdés szerinti döntéssel szemben az  érintett képviselő a  döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől a döntés hatályon kívül helyezését. Az Országgyűlés a kérelemről vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.” 57. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 145/D. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A  képviselő, a  nemzetiségi szószóló és a  háznagy az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31.  napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (4) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény hatálybalépése  napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 58. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény a) 47.  § (1)  bekezdés b)  pontjában a „46/C.  § (2)  bekezdése” szövegrész helyébe a „46/C.  § (2)  bekezdése és a 94/A. § (1b) bekezdése” szöveg, b) 94.  § (3)  bekezdésében a  „csak a  Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be” szövegrész helyébe a „csak az Integritás Hatóság és a Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be” szöveg lép. 59. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 18. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 60. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a 305. §-t követően a következő, a „Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése” című alcímmel egészül ki: „Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése 305/A.  § (1) Aki jogszabályban rögzített vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az  arra jogosult felhívását követően, jogszabályban meghatározott határidőn belül önhibájából elmulasztja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése során vagyoni helyzetét lényeges tény tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozat tételével, valós tény elhallgatásával, vagy más módon eltitkolja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” 19. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása 61. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 19. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerinti tartalmú és formájú vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a  vele közös háztartásban élő − a  Polgári Törvénykönyvről szóló  törvény szerinti − hozzátartozója (a  továbbiakban: hozzátartozó) vagyonnyilatkozatát. A  vagyonnyilatkozatra az  országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az  e  törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az  Országgyűlés Mentelmi Bizottsága a  Nemzeti Választási Bizottság volt választott tagja, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatát a megbízatása megszűnésétől számított három évig őrzi.” 62. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 14. alcíme a következő 34/A. §-sal egészül ki: „34/A.  § (1) A  Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a  vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén annak teljesítéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja, és díjazásban, valamint juttatásban nem részesülhet. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3055 (2) Összeférhetetlenség miatt megszűnik a  Nemzeti Választási Bizottság választott tagjának a  megbízatása, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a  teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. (3) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja megbízatásának a megszűnését a (2) bekezdésben meghatározott esetben az  Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának javaslatára az  Országgyűlés köteles megállapítani. Az  eljárásra az  országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerinti feladatkörében eljáró Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásában hozott jelentése azt állapítja meg, hogy a  Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a (3) bekezdés szerinti eljárást az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága köteles megindítani.” 63. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a választási bizottság választott tagjának megbízatása a 34. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja vagy 34/A. § (2) bekezdése szerinti okból megszűnt, helyébe a póttagok megválasztására irányuló indítványban soron következő póttag lép.” 64. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 353/E. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A  Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese, valamint a  Nemzeti Választási Bizottság választott tagja az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint  − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a  vele közös háztartásban élő hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (4) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény hatálybalépése  napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 20. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása 65. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 183/M. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az MNB elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a  felügyelőbizottság tagjai az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31.  napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesznek vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolják a  velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk vagyonnyilatkozatát is. (4) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény hatálybalépése  napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 21. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása 66. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény a következő 40/C. §-sal egészül ki: „40/C. § (1) A Bizottság tagja az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először –  2026.  december  31.  napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a  vele közös háztartásban élő − a  Polgári Törvénykönyvről szóló  törvény szerinti − hozzátartozó vagyonnyilatkozatát is. (2) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény hatálybalépése  napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 3056 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 67. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény a) 12.  § (2)  bekezdésében az  „a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek” szövegrész helyébe az „a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozóinak” szöveg, b) 12. § (4) bekezdésében az „egy évig őrzi” szövegrész helyébe a „három évig őrzi” szöveg lép. 22. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása 68. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú  törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 11. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A kérelmező – amennyiben a  kérelem benyújtásakor rendelkezésre állnak vonatkozó adatok – tájékoztatja a Felügyeletet:) „c) az ABA-k kezelési szabályzatáról;” 69. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú  törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20. § Az ÁÉKBV-alapkezelőben történő minősített befolyás megszerzésére alkalmazni kell a Bszt. IX. Fejezetében foglalt rendelkezéseket, azzal, hogy ahol a  jogszabály befektetési vállalkozást említ, azon ÁÉKBV-alapkezelőt kell érteni.” 70. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú  törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Zártkörű befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltétele, hogy a  befektetési alapkezelő a Felügyeletnek benyújtsa a) a letétkezelő megbízására vonatkozó szerződést; b) a befektetési alap kezelési szabályzatát; c) az induló saját tőke lejegyzésének és az induló saját tőke befizetésének, illetve teljesítésének igazolását; d) ingatlanalap és vegyes alap esetében a könyvvizsgáló megbízására irányuló szerződést.” 71. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú  törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 73. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kezelési szabályzat módosítása esetén a módosított kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelő a módosítás hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatásul köteles a Felügyeletnek megküldeni.” 72. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú  törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 82. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Zártkörű alap beolvadása esetében nem szükséges a  Felügyelet előzetes engedélye, amennyiben az  alap kezelési szabályzata az  alapkezelőt feljogosítja e  döntés meghozatalára, vagy e  döntést a  befektetési jegy tulajdonosok adott arányú többségi határozatához köti. Zártkörű alap kezelési szabályzata korlátozhatja a befektetési jegy tulajdonosok 95. § (1) bekezdése szerinti jogait.” 73. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú  törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 163. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a befektetési alap első alkalommal hoz befektetési jegyet nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap részalapjának, illetve újabb sorozatú értékpapírjának forgalomba hozatala esetén a kezelési szabályzat módosítására irányuló felügyeleti engedélyezési eljárás időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatának egyéb módosítására, valamint az  átalakulással kapcsolatos tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3057 74. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú  törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény a következő 203/D. §-sal egészül ki: „203/D. § Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény (a  továbbiakban: Módtv2.) módosított, a  kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú  törvények módosításáról szóló 2014.  évi XVI.  törvény (a  továbbiakban: Kbftv.) 1.  § a)  pontja alapján a  Kbftv. hatálya alá kerülő befektetési alap alapkezelője 2026. szeptember 30-ig megfelel a Módtv2.-vel beiktatott rendelkezéseknek.” 75. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú  törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 76. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú  törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény a) 69.  § (4)  bekezdésében az „a (2)  bekezdésben meghatározott feltételek közül a  c)  pontban” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül a b) és c) pontban” szöveg, b) 74.  § (2)  bekezdésében az „a Felügyelet előzetes engedélye alapján és a  befektetési jegy tulajdonosok 75%-ának” szövegrész helyébe az „a Felügyelet előzetes engedélye nélkül a  befektetési jegy tulajdonosok 60%-ának” szöveg, c) 74.  § (3)  bekezdés b)  pontjában az  „a befektetési jegy tulajdonosok 75%-ának” szövegrész helyébe az „a befektetési jegy tulajdonosok 60%-ának” szöveg lép. 77. § Hatályát veszti a  kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú  törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény a) 1.  § a)  pontjában az „a 2.  § (2)  bekezdése szerinti kockázati tőkealap-kezelő (és az  általa kezelt kockázati tőkealap és magántőkealap) felügyeletét – ide nem értve az  alapkezelőben történő minősített befolyás megszerzésére vagy növelésére, valamint a  kezelési szabályzatra vonatkozó engedélyt –, valamint” szövegrész, b) 11. § (3a) és (3b) bekezdése, c) 67. § (11) bekezdése, d) 73. § (1a) bekezdése, e) 73. § (3a) bekezdése, f) 74. § (4a) bekezdése, g) 83. § (3a) bekezdése, h) 163. § (4) bekezdése, i) 203/B. §-a. 23. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása 78. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 3. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „10a. Átlátható gazdasági szereplő: Az a gazdasági szereplő, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 38. pont a)–b), d), e) vagy g) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa az ajánlatkérő által megismerhető és amely tulajdonosi és irányítási viszonyait az ajánlatkérő számára feltárja;” 79. § A közbeszerzésekről szóló 2015.  évi CXLIII.  törvény 9.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontja helyébe a  következő rendelkezések lépnek: (E törvényt nem kell alkalmazni) „a) a külön  törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre azzal, hogy e  beszerzésekre a külön törvényben meghatározott szabályok alkalmazandók, valamint ha a beszerzés a külön törvény alkalmazása alól is kivételt képez és a b) pont ba) alpontjának megfelelő kivételi esetben az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében a kivétel alkalmazására irányuló ajánlatkérői döntést jóváhagyta, 3058 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám b) az a) pont alá nem tartozó ba) azon beszerzésekre, amelyek esetében a  közbeszerzési szabályok alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel, bb) olyan beszerzésekre, amelyek esetében Magyarország alapvető biztonsági érdekei, a minősített adatok védelme vagy a  szükséges különleges biztonsági intézkedések a  közbeszerzési eljárás alóli mentesüléshez képest kisebb beavatkozással járó intézkedésekkel nem garantálhatóak, és amelyek megrendelésére vonatkozó ajánlatkérői döntést az  Országgyűlés illetékes bizottsága jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében jóváhagyott;” 80. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 25. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Vélelmezni kell, hogy fennáll a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenség, ha a (4) bekezdés szerinti személy] „b) a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az  alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként részt vevő gazdasági szereplő tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője, alkalmazottja vagy Pmt. szerinti tényleges tulajdonosa; vagy” (2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A  nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével összeférhetetlen és nem vehet részt az  eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az  alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a) a köztársasági elnök, b) az Országgyűlés elnöke, alelnöke, c) a Kormány tagja, d) a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, e) a legfőbb ügyész, f) az Alkotmánybíróság elnöke, g) az Állami Számvevőszék elnöke, h) a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a  Nemzeti Választási Iroda, a  Központi Statisztikai Hivatal, az  Országos Atomenergia Hivatal, a  Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője, vagy i) a Magyar Nemzeti Bank elnöke tulajdonában, vagy az a)–i) pont szerinti személy hozzátartozója tulajdonában álló szervezet.” 81. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 39. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat elektronikus úton, – az EKR-ben űrlapon benyújtandó nyilatkozatok sablonjainak kivételével – az  EKR nyilvános, regisztráció nélkül elérhető felületén közvetlenül, korlátlanul és teljeskörűen, térítésmentesen hozzáférhetővé tenni. (2) Amennyiben egyes közbeszerzési dokumentumok elektronikus, – a  regisztrálási adatok megkérésének kivételével – korlátlan, teljes körű hozzáférhetővé tétele nem lehetséges a 41/C. § (1) bekezdésében foglalt valamely okból, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelzi, hogy a közbeszerzési dokumentumokat milyen – adott esetben az elektronikus úttól eltérő – módon fogja a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani, vagy milyen intézkedések alkalmazását írja elő és milyen módon lehet az érintett dokumentumhoz hozzáférni.” 82. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 43. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni) „g) az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződések tekintetében a  szerződés megkötését követően 12 havonta, a 43. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokon kívül ga) az adott időszakban teljesített szolgáltatások vagy szállítások rövid leírását, gb) az adott időszakban teljesített kifizetések összegét, és gc) a szerződéstől eltérő teljesítés esetén az erre vonatkozó információkat.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3059 83. § A közbeszerzésekről szóló 2015.  évi CXLIII.  törvény 62.  § (1)  bekezdés k)  pont kb)  alpontja helyébe a  következő rendelkezés lép: (Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:) „kb) nem minősül átlátható gazdasági szereplőnek, vagy” 84. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 69. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki: „(15) A  62.  § (1) k)  pont kb)  alpontja tekintetében az  ajánlatkérő a  bírálat során a  gazdasági szereplőktől bármikor további információkat kérhet a gazdasági szereplő felett tényleges irányítást vagy ellenőrzést gyakorló magánszemély azonosítása és a gazdasági szereplő tulajdonosi és irányítási viszonyainak átláthatósága érdekében.” 85. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 120. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az  ajánlatkérő köteles az  eljárás előkészítése során írásban dokumentálni és az  eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban közzétenni: a) az előzetes piacfelmérés, valamint – amennyiben arra sor került – az előzetes piaci konzultáció eredményeit, b) a kockázatok felmérésére vonatkozó értékelését, amelynek alapján teljesül a szerződés koncesszióként történő minősítéséhez szükséges, a 8. § (7) bekezdése szerinti kockázatvállalás, c) a koncessziós jogosult befektetésének megtérülésére vonatkozó számításokat, amelyek alátámasztják, hogy a koncesszió tervezett időtartama nem haladja meg a 133. § (2) bekezdésének megfelelő időtartamot, és d) a verseny biztosítása érdekében megtett intézkedéseit.” 86. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 126. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az  eljárás – az  (5)–(7)  bekezdésben foglaltak mellett – eredménytelen, ha kizárólag egy ajánlatot nyújtottak be, kivéve, ha az ajánlatkérő objektív módszerrel igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetének következménye. Az  eljárás eredményessé nyilvánítása esetén az  ajánlatkérő az  összegezésben ismerteti az e bekezdés szerinti vizsgálatának eredményét.” 87. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az  ajánlatkérő a  szerződés teljesítésére vonatkozóan sajátos, különösen szociális, környezetvédelmi, korrupcióellenes, valamint az  innovációt ösztönző feltételeket határozhat meg. Az  ilyen szerződéses feltételeket az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, a részletes feltételek az egyéb közbeszerzési dokumentumokban is megadhatóak.” (2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 132. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az  (1)  bekezdés alkalmazásában korrupcióellenes feltételnek minősül a  szerződés teljesítéséhez közvetlenül kapcsolódó, az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az integritást erősítő követelmény, így különösen: a) a szerződés teljesítése során az  átlátható működésre, az  összeférhetetlenségi helyzetek elkerülésére és a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra vonatkozó szabályok előírása; b) a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó korrupciós kockázatok azonosítására és értékelésére irányuló követelmény meghatározása; c) a b) pont szerinti kockázatok kezelésére vonatkozó, a szerződés teljesítésére kiterjedő intézkedések előírása; d) a szerződés teljesítésében részt vevő személyek tekintetében alkalmazandó magatartási szabályok meghatározása; e) a szerződés teljesítésében részt vevő, korrupciós kockázatoknak kitett személyek részére célzott tájékoztatási vagy képzési kötelezettség előírása; f) a szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozók átláthatóságára és ellenőrizhetőségére vonatkozó követelmények meghatározása; g) a szerződés teljesítésével összefüggő visszaélések bejelentésének lehetőségét biztosító, a  teljesítéshez kapcsolódó eljárások előírása; h) a szerződés teljesítésének átláthatóságát elősegítő, az  ajánlatkérő által ellenőrizhető együttműködési vagy monitoring mechanizmusok meghatározása; i) a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó korrupciós kockázatok kezeléséért felelős személy vagy szervezeti egység kijelölésére vonatkozó követelmény előírása; 3060 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám j) a szerződés teljesítése során alkalmazott korrupcióellenes intézkedésekről szóló, arányos és rendszeres beszámolási kötelezettség meghatározása. (5) A (4) bekezdés szerinti korrupcióellenes feltételek a szerződés tárgyához kapcsolódó korrupciós kockázatokkal arányosan, a szükséges mértékig határozhatóak meg.” 88. § (1) A  közbeszerzésekről szóló 2015.  évi CXLIII.  törvény 136.  § (1)  bekezdés b)  pontja helyébe a  következő rendelkezés lép: (Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy a nyertes ajánlattevő) „b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a  143.  § (3)  bekezdése szerinti ügyletekről az  ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti, valamint a  143.  § (3)  bekezdése szerinti szervezetek tekintetében az  ajánlatkérő kérésére rendelkezésre bocsátja az  e szervezetek felett tényleges irányítást vagy ellenőrzést gyakorló magánszemély azonosításához és az e szervezetek tulajdonosi és irányítási viszonyainak megismeréséhez szükséges információkat.” (2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 136. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy a nyertes ajánlattevő) „c) köteles együttműködni a  Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmények, a  Btk. szerinti hűtlen kezelés, hanyag kezelés és költségvetési csalás, valamint a  Btk. XLII. Fejezetében meghatározott versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmények kockázatainak csökkentése érdekében.” 89. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 145. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A  Közbeszerzési Döntőbizottságot az  e  törvény hatálya alóli kivételek alkalmazásának közbeszerzési jogszerűségére vonatkozó jogorvoslat során nem köti az  Országgyűlés illetékes bizottságának a  kivétel alkalmazására irányuló ajánlatkérői döntést jóváhagyó határozata. Törvény ilyen tartalmú rendelkezése esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozhat a védelmi és biztonsági tárgyú, továbbá a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre, beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása.” (2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 145. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) A  152.  § (1)  bekezdése szerinti szervezetet vagy személyt a  jogszabályban meghatározott feladatkörében folytatott, az e törvény hatálya alóli kivételek alkalmazásának jogszerűségére vonatkozó vizsgálata és a jogorvoslat kezdeményezése során nem köti az  Országgyűlés illetékes bizottságának a  kivétel alkalmazására irányuló ajánlatkérői döntést jóváhagyó határozata.” 90. § A közbeszerzésekről szóló 2015.  évi CXLIII.  törvény 152.  § (1)  bekezdés o)  pontja helyébe a  következő rendelkezés lép: (A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a  feladatkörük ellátása során a  közbeszerzésekről szóló  törvénybe, illetve a  közbeszerzésekről szóló  törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:) „o) az Integritás Hatóság.” 91. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 156. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha a  Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását az  Integritás Hatóság kezdeményezi, a  Közbeszerzési Döntőbizottság – az  Integritás Hatóság erre vonatkozó javaslata esetén – elrendeli a  közbeszerzési eljárás felfüggesztését.” 92. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 165. § (11) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét, így különösen) „g) az ajánlatkérővel szerződő gazdasági szereplő jogsértésért való felelősségének megállapítása esetén a gazdasági szereplőnek a jogsértés kapcsán kifejtett magatartását” (figyelembe veszi. A  bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a  jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.) M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3061 (2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 165. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) A  Közbeszerzési Döntőbizottság közleményt ad ki az  általa alkalmazott, bírságok kiszabásával kapcsolatos elvekről. A  közlemény – a  jogsértések egyedi körülményeinek mérlegelése lehetőségének biztosítása mellett – tartalmazza a tipikus jogsértéstípusok esetén irányadónak tartott bírságmértékek tartományát.” 93. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 168. § (4a)–(4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4a) A  Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjainak egyharmada, a  152.  § (1)  bekezdése szerinti bármely személy vagy szervezet vagy a  közbeszerzési szolgáltatók érdekképviseletét ellátó szervezet jogosult a  Közbeszerzési Döntőbizottság elnökéhez fordulni és javaslatot tenni összkollégiumi állásfoglalás közzététele szükségességének vizsgálatára. A  javaslatot tevő a  Közbeszerzési Döntőbizottság elnökéhez  címzett kérelmében megjelöli az  eljáró tanácsok – álláspontja szerint ellentétes elvi alapokon nyugvó – azon döntéseit, amelyekre tekintettel a jogorvoslati gyakorlat egységének biztosítása érdekében összkollégiumi állásfoglalásra lehet szükség, és hogy álláspontja szerint miben áll e döntések közötti elvi alapú ellentét. (4b) A  Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a  (4a)  bekezdés szerinti kérelemre 30  napon belül választ küld a javaslatot tevő részére, amelyben tájékoztatja a (4c) bekezdés szerint megtett intézkedésekről. (4c) A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a (4a) bekezdés szerinti kérelem alapján a) a (4b) bekezdés szerinti válaszában a javaslatot tevőt arról tájékoztatja, hogy nincs szükség, valamint, hogy miért nincs szükség összkollégiumi állásfoglalás közzétételére, vagy b) a (4) bekezdés szerint tájékoztatja az összkollégiumot.” 94. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. §-a a következő (30) bekezdéssel egészül ki: „(30) E  törvénynek az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvénnyel (a  továbbiakban Mód9. tv.) megállapított 43.  § (2)  bekezdés g) pontját azon szerződések tekintetében is alkalmazni kell, amelyek teljesítése a Mód9. tv hatálybalépésekor még nem zárult le.” (2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. §-a a következő (31) bekezdéssel egészül ki: „(31) E törvénynek a Mód9. tv. által megállapított 9. § (1) bekezdés a) és b) pontját, 24. § (2) bekezdés a) pontját és (4) bekezdés a) pontját, valamint 145. § (6) és (6a) bekezdését azon beszerzések tekintetében kell alkalmazni, amelyek tekintetében az  Országgyűlés illetékes bizottságának döntésére a  Mód9. tv. hatálybalépését követően került sor.” 95. § A közbeszerzésekről szóló 2015.  évi CXLIII.  törvény „Átmeneti rendelkezések”  alcíme a  következő 197/G.  §-sal egészül ki: „197/G. § (1) A Tanács elnöke, alelnöke és tagja a Mód9. tv. által megállapított tartalommal és formában először –  2026. december 31.  napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Ptk. szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (2) A Mód9. tv. hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 96. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény a) 165. § (11) bekezdés f) pontjában a „kapcsolódhat” szövegrész helyébe a „kapcsolódhat,” szöveg b) 24.  § (2)  bekezdése a)  pontjában és (4)  bekezdése a)  pontjában a  „felmentés” szövegrész helyébe a „jóváhagyás” szöveg lép. 97. § Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (11) és (12) bekezdése. 24. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása 98. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016.  évi XXX.  törvény 7.  § (1)  bekezdés 4.  pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A törvényt nem kell alkalmazni) 3062 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám „4. a 61–63. alcím kivételével, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 346. cikke alapján történő azon beszerzésekre, amelyek esetében ezen törvény szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné a  tagállamot, amelyek felfedése ellentétes a  tagállam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel, és amelyek megrendelésére vonatkozó ajánlatkérői döntést az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján jóváhagyott,” 99. § (1) A  védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016.  évi XXX.  törvény 38.  §-a a  következő (5)  bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha az Integritás Hatóság a részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét megelőzően függeszti fel a beszerzési eljárást, a  felfüggesztés időtartama alatt a  részvételi vagy az  ajánlattételi határidő nem jár le és a  felfüggesztés megszűnését követően az  ajánlatkérő köteles a  határidőt a  megfelelő részvételi jelentkezés vagy ajánlat benyújtásához szükséges mértékben meghosszabbítani.” (2) A  védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016.  évi XXX.  törvény 55.  §-a a  következő (4)  bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha az  Integritás Hatóság a  részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét követően függeszti fel a  beszerzési eljárást, a  beszerzési eljárás felfüggesztésének ideje alatt az  ajánlatkérő nem hozhatja meg az  eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést vagy az  eljárást lezáró döntést, valamint az  ajánlatkérőre irányadó folyamatban lévő határidők a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodnak.” (3) A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 139. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Közbeszerzési Döntőbizottságot az e törvény hatálya alóli kivételek alkalmazásának jogszerűségére vonatkozó jogorvoslat során nem köti az  Országgyűlés illetékes bizottságának a  kivétel alkalmazására irányuló ajánlatkérői döntést jóváhagyó határozata.” (4) A  védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016.  évi XXX.  törvény 139.  §-a a  következő (4a)  bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az Integritás Hatóságot a jogszabályban meghatározott feladatkörében folytatott, az e törvény hatálya alóli kivételek alkalmazásának jogszerűségére vonatkozó vizsgálata és a jogorvoslati kérelem benyújtása során nem köti az Országgyűlés illetékes bizottságának a kivétel alkalmazására irányuló ajánlatkérői döntést jóváhagyó határozata.” (5) A  védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016.  évi XXX.  törvény 142.  §-a a  következő (9)  bekezdéssel egészül ki: „(9) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül, kérelmet nyújthat be az Integritás Hatóság. Ebben az esetben az Integritás Hatóságra a kérelmezőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy az eljárásban a (3)–(4) és (7) bekezdés, a 144–146. §, a 147. § (2) bekezdés b) pontja és (3)–(4) bekezdése nem alkalmazandó. Az Integritás Hatóság a Kbt. 152. § (2) és (2a) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújthat be kérelmet. A jogsértés megtörténtének időpontja tekintetében a  (6)  bekezdést alkalmazni kell. A  143.  § (1)  bekezdés c)  pontja azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a jogsértésről való tudomásszerzés időpontját akkor kell megjelölni, ha az a 174. § (5) bekezdése szerint releváns.” (6) A  védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016.  évi XXX.  törvény 150.  §-a a  következő (2a)  bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha a  Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását az  Integritás Hatóság kérelmezi, – az  Integritás Hatóság erre vonatkozó indítványa esetén – a Közbeszerzési Döntőbizottság elrendeli a beszerzési eljárás felfüggesztését.” (7) A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 174. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) E  törvénynek az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 7. § (1) bekezdés 4. pontját, 5.  § (3)  bekezdését, (6)  bekezdés a)  pontját, és 139.  § (4) és (4a)  bekezdését azon beszerzések tekintetében kell alkalmazni, amelyek tekintetében az  Országgyűlés illetékes bizottságának döntésére a  Módtv. hatálybalépését követően került sor. (6) E törvénynek a Módtv.-vel módosított 142. § (9) bekezdését az ezen rendelkezések hatálybalépését követően megvalósult jogsértések, valamint az  ezen rendelkezések hatálybalépését megelőzően megvalósult jogsértések miatt kezdeményezett jogorvoslati eljárásokra is alkalmazni kell, ha az  Integritás Hatóság tekintetében a  Módtv. hatálybalépésekor a 142. § (3) bekezdése szerinti jogorvoslati határidő még nem járt le.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3063 100. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény a) 5. § (3) bekezdésében a „szerinti felmentés” szövegrész helyébe a „szerinti jóváhagyás” szöveg, b) 5. § (6) bekezdés a) pontjában a „meghatározott felmentés” szövegrész helyébe a „meghatározott jóváhagyás” szöveg lép. 25. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása 101. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában: tényleges tulajdonos:) „a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben (e pont alkalmazásában együtt: szervezet) közvetlenül vagy – a  Polgári Törvénykönyvről szóló  törvény (a  továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a szervezet felett – ideértve különösen, ha a Ptk. 3:230. § (2) bekezdés c)–d) pontja szerinti elsőbbségi jogok közül legalább egyet megtestesítő részvényfajtával rendelkezik, vagy a  tagsági jogviszonyára tekintettel a  szervezet vagyonából vagy eredményéből legalább huszonöt százalékot elérő mértékű kifizetésben részesülhet, vagy az  elmúlt öt üzleti év bármelyikében összesen legalább ekkora mértékű kifizetés került a  számára előírásra –, ha a  szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,” (2) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában: tényleges tulajdonos:) „g) a 48. pont szerinti zártkörű befektetési alap tényleges tulajdonosa;” (3) A  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017.  évi LIII.  törvény 3. §-a a következő 48. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „48. zártkörű befektetési alap tényleges tulajdonosa: a) az a természetes személy, aki egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, b) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely a  befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, e befektető 38. pont a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, c) az a  természetes személy, aki az  általa egyedül vagy a  Ptk. 8:1.  § (1)  bekezdés 1.  pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen birtokolt befektetési jegyek alapján jogosult a  zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata meghatározott feltételeinek módosításának jóváhagyására vagy az  alapkezelés átruházásának jóváhagyására; továbbá ilyen jogosultsággal egyedül rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet befektető esetén e befektető 38. pont a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, d) az a természetes személy, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést vagy azzal gazdaságilag egyenértékű befolyást gyakorol a zártkörű befektetési alap felett, így különösen: da) az  a  természetes személy, aki a  zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata alapján – akár közvetlenül, akár közvetve – jogosult a  zártkörű befektetési alap befektetési politikájának, befektetési döntéseinek, eszközallokációjának vagy kockázatkezelési rendszerének meghatározó befolyásolására, függetlenül attól, hogy befektetési jeggyel rendelkezik-e; e  rendelkezés alkalmazásában meghatározó befolyásnak minősül különösen az, ha a  természetes személy az  alapkezelő befektetési döntéshozatali folyamatában szavazati- vagy vétójoggal rendelkezik, vagy ha az alapkezelő – a befektetési alap kezelési szabályzata alapján – rendszeresen és ténylegesen e személy utasításai alapján jár el; db) az  a  természetes személy, aki a  zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata vagy más, a  befektetési alap működését szabályozó okirat alapján – akár egyedül, akár más befektetőkkel együttesen – olyan mértékű szavazati joggal rendelkezik, amely elegendő a  kezelési szabályzat módosításához, az  alapkezelés átruházásához vagy 3064 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám az  alap megszüntetésének megindításához szükséges, a  kezelési szabályzatban előírt befektetői jóváhagyás megakadályozásához; dc) az a természetes személy, aki az a)–c) alpontban nem nevesített más módon ténylegesen meghatározó befolyást képes gyakorolni a zártkörű befektetési alap döntéshozatalára vagy tevékenységére; e) amennyiben ezen  pont a)–d)  alpontja alapján egyetlen természetes személy sem azonosítható, a  zártkörű befektetési alapot kezelő alapkezelő vezető tisztségviselője.” 102. § A pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017.  évi LIII.  törvény a következő 9/C. §-sal egészül ki: „9/C.  § (1) Ha az  ügyfél zártkörű befektetési alap (ideértve a  magántőkealapot és a  kockázati tőkealapot), a szolgáltató köteles – a 9. §-ban foglalt azonosítási intézkedéseken túlmenően – megismerni: a) a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatát és létesítő okiratát; b) az alap tőkéjét (az összesített tőke-hozzájárulásokat) és az egyes befektetők tőkerészesedésének arányát; c) a befektetők körét – különösen azok szakmai vagy lakossági befektetői minőségét –, a  befektetők jogait és kötelezettségeit a kezelési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, valamint az alapkezelő törvényes képviselői jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségeket. (2) A  szolgáltató az  (1)  bekezdésben meghatározott intézkedések során – kockázatérzékenységi szempontból – külön figyelmet fordít arra, hogy: a) az alap befektetési jegyei vagy egyéb kollektív befektetési eszközei nem bemutatóra szólóak-e, illetve ezek mögöttes jogosultjai azonosíthatók-e; b) az alap tőke- és befektetői résztvevői között szerepel-e olyan természetes személy, aki a 3. § 38. pontja szerint tényleges tulajdonosnak minősülhet, de akit az  adatszolgáltató – a  tényleges tulajdonosi nyilvántartásba tett bejelentés során – nem tüntetett fel; c) az alap párhuzamos, befektetési láncolat, holdingstruktúra vagy más, több jogrendszert átfogó struktúrát alkalmaz-e, amely alkalmas lehet a tényleges végső tulajdonos kilétének vagy a tulajdonosi láncolat természetének elfedésére.” 103. § A pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017.  évi LIII.  törvény a következő 16/B. §-sal egészül ki: „16/B.  § A zártkörű befektetési alapokra – ideértve a  magántőkealapot és a  kockázati tőkealapot – vonatkozó, a 9/C. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató a 16. § szerinti fokozott ügyfél-átvilágítás keretében végzi el. Ha a  szolgáltató a  9/C.  § (1)–(2)  bekezdésben meghatározott intézkedések során az alapstruktúrában vagy a tulajdonosi körben magas kockázatot azonosít, a fokozott ügyfél-átvilágítás keretében további intézkedéseket alkalmaz, különösen a mögöttes befektetői láncolat mélyebb feltárása, az alapkezelő belső döntéshozatali struktúrájának és javadalmazási rendszerének vizsgálata tekintetében.” 104. § A pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017.  évi LIII.  törvény 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A  pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében az  Integritás Hatóság hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatására tehet javaslatot az  eljárás megindításához, lefolytatásához szükséges vagy azt elősegítő és az Integritás Hatóság által kezelhető adatok megküldésével.” 105. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 82. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (E törvény) „g) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a  tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az  (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az  (EU)  2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 31-i (EU)  2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének” (való megfelelést szolgálja.) 106. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3065 céljából” szövegrész helyébe a  „bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése, továbbá az európai uniós költségvetési források felhasználása ellenőrzésének az elősegítése céljából” szöveg lép. 26. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása 107. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 482. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nincs helye fellebbezésnek) „f) az Integritás Hatóság 817/C.  § (1)  bekezdése szerinti felülbírálati indítványának elbírálásáról szóló határozat kivételével a felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozat” (ellen.) 108. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az  anonimizált határozatot, illetve az  anonimizált ügyiratjegyzéket, amelyet közzé kell tenni az  Integritás Hatóság honlapján, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság haladéktalanul megküldi az Integritás Hatóság részére.” 109. § A büntetőeljárásról szóló 2017.  évi XC.  törvény 817/G.  § (3)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki: „(3) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bírósági határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével, felderítetlenség esetén az  ott meghatározott hiányosságok kiküszöbölésével folytatja az  eljárást. Az  eljárás újabb megszüntetésére nem kerülhet sor, ha felderítetlenség esetén a bírósági határozatban szereplő hiányosságok kiküszöbölésére nem került sor, kivéve, ha arra az ügyészségen vagy a nyomozó hatóságon kívül álló okból nem volt lehetőség. (3a) A  (3)  bekezdésben meghatározott esetben a  nyomozó hatóság a  nyomozás megindulásától vagy az  eljárás folytatásától számított két hónapon belül – valamint azt követően kéthavonta – bemutatja az  ügyészségnek a  nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a  nyomozás állásáról. Az  ügyészség a  felülbírálati indítványt elbíráló bíróságnak továbbítja a nyomozó hatóság beszámolóját, a nyomozás ügyiratait, valamint a (4) bekezdés a)  pontjában meghatározott jogköre gyakorlásával összefüggésben, a  nyomozó hatóság beszámolójával kapcsolatban keletkezett ügyiratokat. (3b) Az  ügyészségi nyomozás során a  (3a)  bekezdést azzal kell alkalmazni, hogy az  ügyészség a  felettes ügyészségnek számol be a nyomozás állásáról, és az ott meghatározott ügyiratokat a felettes ügyészség küldi meg a felülbírálati indítványt elbíráló bíróságnak. (3c) Ha a felülbírálati indítványt elbíráló bíróság az ügyiratok bemutatása alapján megállapítja, hogy a nyomozást nyilvánvalóan nem a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően folytatják le, akkor a szükséges intézkedések megtétele érdekében az  ügyészség vezetőjéhez fordul. A  következő beszámolóban a  felülbírálati indítványt elbíráló bíróságot tájékoztatni kell a jelzése alapján megtett intézkedésekről is.” 110. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  vádindítványt a  817/H.  § (1)  bekezdése szerinti határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell benyújtani. A  vádindítványt a  beérkezésétől számított nyolc  napon belül az  ügyészség vagy az  ügyészség útján a nyomozó hatóság az ügyiratokkal együtt továbbítja az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bírósághoz.” 111. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/O. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a vádindítvány elutasításának a 817/N. § alapján nincs helye, az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság a vádindítvány benyújtásától számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható-e a  vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével.” 112. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/P. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a  vádindítvány elutasításának az  (1)  bekezdés a)  pontja vagy a  (2)  bekezdés alapján nincs helye, akkor az  ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság a  vádindítványt az  ügyiratokkal együtt legkésőbb a  817/O.  § (1)  bekezdésében meghatározott határidőt követő nyolc  napon belül továbbítja a  19–22.  § alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. A  bíróság illetékessége a  21.  § (3)  bekezdése alapján nem állapítható meg. 3066 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám (7) A  vádindítvány részbeni elutasítása esetén a  (6)  bekezdésben meghatározott határidőbe az  (5)  bekezdésben meghatározott időszak nem számít bele.” 113. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 876/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezéseket a  2022. december 31-ét követően tett feljelentésekre és indult eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a  2023. január 1. előtt elkövetett bűncselekményekre is alkalmazandó.” (2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 876/C. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(3) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni és a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a 379. § alapján új határozatot hoz a feljelentésről akkor is, ha a) a 2022. december 31-ét követően tett feljelentés azonos cselekményre vonatkozik, mint egy korábbi, a 2023. január 1. napját megelőzően tett és elutasított feljelentés, és b) a 2022. december 31-ét követően tett feljelentésre a  817/B.  § (1) és (2)  bekezdése alapján a  CV/A. Fejezet alkalmazásának lenne helye. (4) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a) az eljárás 2023. január 1.  napját megelőzően történt megszüntetésére olyan ügyben került sor, amelyben a 817/B. § (1) és (2) bekezdése alapján a CV/A. Fejezet alkalmazásának lenne helye, és b) a 2022. december 31-ét követően bármely természetes vagy nem természetes személy jogi képviselője útján indítványozza a megszüntetett eljárás folytatását. (5) Ha a  (4)  bekezdés b)  pontjában meghatározott indítvány alapján az  ügyészség vagy a  nyomozó hatóság megállapítja, hogy a  közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt az  eljárás folytatásának nincs helye, mert a  398.  § (1)  bekezdés a)–d) vagy i)  pontja, illetve (2)  bekezdés a) pontja alapján az eljárás megszüntetésének van helye, akkor az eljárás folytatásának elrendelése iránti indítvány elutasításáról rendelkező határozatában megjelöli az eljárás megszüntetésének okát is. A határozat meghozatalát követően nem terjeszthető elő további, a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott indítvány. (6) A  (4)  bekezdés b)  pontjában meghatározott indítványt benyújtó személy az  (5)  bekezdésben meghatározott határozattal szemben a  határozat kézbesítését követő egy hónapon belül jogi képviselője útján felülbírálati indítványt nyújthat be. A  továbbiakban a  CV/A. Fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az (5) bekezdésben meghatározott határozatra az eljárást megszüntető határozattal szembeni eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ha a határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság vagy a  felettes ügyészség a  felülbírálati indítványt alaposnak tartja, akkor a  400.  § (5)–(9)  bekezdését alkalmazni kell. (7) A  (3)–(4)  bekezdés az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII.  törvény hatálybalépését követően benyújtott ismételt feljelentésre, megszüntetett eljárás folytatására irányuló indítványokra, vagy ezekre utaló más beadványokra alkalmazható.” 114. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a) 101. § (1) bekezdésében a „kormányzati ellenőrzési szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szövegrész helyébe a „kormányzati ellenőrzési szerv, az Integritás Hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg, b) 817/C.  § (2)  bekezdés záró szövegrészében az „öt munkanapon belül egy hónapra” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül két hónapra” szöveg, c) 817/C. § (6) bekezdésében a „közzétételét követő egy hónapon” szövegrész helyébe a „közzétételét követő két hónapon” szöveg, d) 817/C. § (8) bekezdésében az „a sértett és a feljelentő kivételével” szövegrész helyébe az „a sértett, a feljelentő és az Integritás Hatóság kivételével” szöveg, e) 817/F. § (7) bekezdés c) pontjában a „sértett vagy a feljelentő terjesztette elő” szövegrész helyébe a „sértett, a feljelentő vagy az Integritás Hatóság terjesztette elő” szöveg, f) 817/H. § (2) bekezdés a) pontjában a „sértett és feljelentő részére” szövegrész helyébe a „sértett, a feljelentő vagy az Integritás Hatóság részére” szöveg, g) 817/J. § (8) bekezdésében az „annak mérlegelésével dönt, hogy mely indítványozó kijelölésével” szövegrész helyébe az „annak mérlegelésével dönt, hogy mely indítványozó érintett az  ügyben, mely indítványozó kellően jártas a vádindítvány képviseletére, illetve mely indítványozó kijelölésével” szöveg, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3067 h) 817/N.  § (1)  bekezdés nyitó szövegrészében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság” szöveg, i) 817/N. § (3) bekezdésében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság” szöveg, j) 817/N. § (6) bekezdésében az „a bíróság” szövegrész helyébe az „az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság” szöveg, k) 817/P.  § (1)  bekezdés nyitó szövegrészében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság” szöveg, l) 817/P.  § (2)  bekezdésében az  „a bíróság indítványozza” szövegrész helyébe az  „az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság indítványozza” szöveg lép. 115. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a) 817/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „ , kivéve, ha azt rendvédelmi szervnél, nemzetbiztonsági szolgálatnál, Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél vagy köztestületnél nem vezető beosztású hivatalos személy követi el” szövegrész, b) 817/H. § (2) bekezdés b) pontjában az „és (7)” szövegrész. 27. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása 116. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 183. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az  országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető a  megbízatása keletkezését követő harminc  napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az  előző év december 31.  napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát. Az  országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető és a  vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatára az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.” 117. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 185. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kapcsán az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény rendelkezései alapján eljáró Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a  3.  § (3)  bekezdés b)–e)  pontja szerinti politikai felsővezető a  vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a  miniszterelnök a  (2) és (2a)  bekezdés szerint jár el. Ha a  miniszterelnök az  e kötelezettségének tizenöt  napon belül nem tesz eleget, az  Integritás Hatóság a  határidő lejártát követő harminc  napon belül keresettel kérheti a  Kúriától a  miniszterelnöknek az  Integritás Hatóság jelentésében foglalt magatartásra való kötelezését. A  kérelmet a  Kúria harminc  napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el. (4) A  Kúria (3)  bekezdése szerinti döntésével szemben az  Alkotmánybíróságról szóló  törvény rendelkezései szerint három  napon belül jogorvoslati kérelem terjeszthető elő az  Alkotmánybíróságnál. Az  Alkotmánybíróság a jogorvoslati kérelemről a beérkezésétől számított tizenöt napon belül dönt.” 118. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 186.  § (1) és (2)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezések lépnek: „(1) A politikai felsővezető személyijövedelemadó-bevallásából az összevont adóalap összege (adóalap csökkentő kedvezmények nélkül), az összevont adóalapot csökkentő adóalap kedvezmények összege, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a  külön adózó jövedelmek összege és a  külön adózó jövedelmek adójának összege nyilvános. Ezen adatokat a  politikai felsővezető az  Országgyűlés honlapján való közzététel céljából az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő tizenöt napon belül az Országgyűlésnek megküldi. (2) A politikai felsővezető illetményére, a részére kifizetett jutalomra és célprémiumra, az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető országgyűlési képviselői javadalmazására, illetve a  politikai 3068 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám felsővezető részére e  megbízatására tekintettel juttatott egyéb juttatásokra vonatkozó adatokat az  Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.” 119. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 300/F. §-sal egészül ki: „300/F. § [Átmeneti rendelkezés az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvényhez] (1) A  (2)  bekezdésben meghatározott eset kivételével a  politikai felsővezető az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv11.) megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2026. december 31.  napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (2) Amennyiben a politikai felsővezető megbízatása a Módtv11. hatálybalépésének napja és 2026. december 31-e között szűnt vagy szűnik meg, a  Módtv11.-gyel a  183.  § (1)  bekezdésében megállapított rendelkezésnek megfelelően 30 napon belül tesz – a Módtv11.-gyel megállapított e rendelkezés hatálybalépésének napján fennálló állapot szerint – vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (3) A  Módtv11.-gyel megállapított e  rendelkezés hatálybalépését követően a  Miniszterelnöki Kormányiroda 30  napon belül megküldi az  általa kezelt valamennyi országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető, illetve vele közös háztartásban élő − a  Polgári Törvénykönyvről szóló  törvény szerinti − hozzátartozó vagyonnyilatkozatát az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága részére. (4) A  Módtv11.-gyel megállapított e  rendelkezés hatálybalépése  napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 120. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 332. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A 185. § (4) bekezdése az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.” 121. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 3. melléklet IV. pont 20. alpontjában az „(az összevont adóalap összege, az  összevont adóalap adójának összege, az  összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek adójának összege)” szövegrész helyébe az „[az összevont adóalap összege (adóalap csökkentő kedvezmények nélkül), az  összevont adóalapot csökkentő adóalap kedvezmények összege, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek adójának összege]” szöveg lép. 122. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a) 16. § (6) bekezdésében a „valamint 183. § (2), (4) és (7) bekezdése” szövegrész, b) 182. § (3a) bekezdése, c) 183. § (2) bekezdése, d) 183. § (4)–(7) bekezdése, e) 225. § (2a) bekezdése. 28. A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény módosítása 123. § A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a  Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény 7. § (1) bekezdésében a „Nvtv.” szövegrész helyébe az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.)” szöveg lép. 124. § Hatályát veszti a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény a) 2. alcíme, b) 1. melléklete. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3069 29. A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XCIII. törvény hatályon kívül helyezése 125. § Hatályát veszti a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XCIII. törvény. 30. Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény hatályon kívül helyezése 126. § Hatályát veszti az  egyes vagyonkezelő alapítványokról és az  azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020.  évi CVI. törvény. 31. A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény hatályon kívül helyezése 127. § Hatályát veszti a  Közép-európai Oktatási Alapítványról és a  Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény. 32. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása 128. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX.  törvény 6.  §-a a  következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A  kuratóriumi tagot, a  felügyelőbizottsági tagot, illetve az  alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselőjét legfeljebb 4 évre lehet kijelölni. A  kuratóriumi tag, a  felügyelőbizottsági tag, illetve az  alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselője legfeljebb egy alkalommal jelölhető ki újra, legfeljebb további 4 évre. Az alapító a Ptk. 3:398. § (2) bekezdésétől eltérve a kuratóriumi, illetve a  felügyelőbizottsági tagot megbízatásának lejárta előtt indokolás nélkül visszahívhatja. Az  alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis.” 129. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX.  törvény 7.  § (1)–(3)  bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az  alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul az  államot illeti. Amennyiben az  állam csatlakozóként vesz részt az alapítványban, úgy az államot illeti az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul. (2) Az alapítói jogot az állam nevében a Kormány határozatában kijelölt miniszter kizárólagosan gyakorolja. (3) Az alapító okirat (1) bekezdéssel ellentétes rendelkezése semmis.” 130. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX.  törvény 15.  §-a a  következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A  kuratóriumi tagot és felügyelőbizottsági tagot az  alapítói jogok gyakorlója jelöli ki nyílt pályázat alapján azon felsőfokú végzettséggel rendelkező, függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással bíró személyek közül, akikkel szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. (1b) Nem lehet kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az  alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője, aki a) köztársasági elnök, b) országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló vagy Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, c) polgármester (főpolgármester) vagy vármegyei közgyűlés elnöke, d) az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő, e) a kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény (a  továbbiakban: Kit.) szerinti politikai vagy biztosi szolgálati jogviszonyban álló tisztségviselő, vagy a Kit. szerinti szakmai felsővezető, f) e törvény szerinti alapítványban a 6. § (4) bekezdése szerinti megbízása időpontjában – az újrakijelölés esetét ide nem értve, már – kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az alapítvány által létesített vagy fenntartott, a Ptk. alapján létrehozott jogi személy felelős személye, vagy 3070 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám g) – a  6.  § (4)  bekezdés szerinti újrakijelölés esetét ide nem értve – aki a  kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági megbízatását megelőző egy évben, illetve aki a  vezető tisztségviselői megbízatásának kezdetét megelőző egy évben az a)–f) pont szerinti tisztséget töltötte be. (1c) E  törvény alkalmazásában az  alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy európai uniós forrásokért felelős pénzügyi felsővezetőként eljáró vezető tisztségviselője. (1d) Kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, valamint vezető tisztségviselő akkor jelölhető ki, ha az (1a) bekezdés szerint megkövetelt függetlenségét, feddhetetlenségét, pártatlanságát és integritását az  Állami Számvevőszék az alapítói jogok gyakorlójától érkezett megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelezően kiadott véleményével megállapítja.” 131. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX.  törvény II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki: „10/A. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 15/A.  § (1) A  kuratóriumi tag, a  felügyelőbizottsági tag, valamint az  alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője köteles a  kinevezését követő 30  napon belül, majd kétévente, valamint a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI.  törvény 1.  melléklete szerinti tartalommal és formában. A  nyilatkozatot tevő a  vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a  vele közös háztartásban élő, a  Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatát, amit az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában kell tenni. (2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak. (3) A  vagyonnyilatkozatot az  alapítványi vagyonellenőr őrzi a  kuratóriumi tag, a  felügyelőbizottsági tag, illetve az  alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője megbízatásának megszűnését követő egy évig. (4) A  vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a  vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a  kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője a tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja, díjazásban nem részesülhet. (5) A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője által tett, (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatot az Integritás Hatóság az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény szerint ellenőrzi.” 132. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX.  törvény II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki: „10/B. Összeférhetetlenségi nyilatkozat tételére irányuló kötelezettség 15/B.  § (1) A  kuratóriumi tag, a  felügyelőbizottsági tag, valamint az  alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője köteles a  kinevezését követő 30  napon belül, majd kétévente, valamint a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatokra nézve a  15/A.  § (2)–(5)  bekezdései megfelelően alkalmazandók.” 133. § (1) A  közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX.  törvény 22.  § (4)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az alapítvány által fenntartott 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény alapító okirata rendelkezhet úgy, hogy a  fenntartó hagyja jóvá a  felsőoktatási intézmény részére gazdálkodó szervezet alapítását, valamint gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését.” (2) A  közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX.  törvény 22.  §-a a  következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az  1.  melléklet A)  alcíme szerinti felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatára a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.  évi CCIV.  törvény 11.  § (1)  bekezdés a)  pontjában és 12.  § (7)  bekezdésében meghatározottak alkalmazandók. (4b) Az 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény esetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (3) bekezdés d) pontja, e) pont eb) és ed) alpontjai alkalmazandók.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3071 134. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX.  törvény a  következő fejezettel egészül ki: „V/A. FEJEZET EGYES ALAPÍTVÁNYOK VAGYONI VISZONYAI RENDEZÉSÉRŐL, KÖZFELADATAI ÉS EGYÉB FELADATAI ELLÁTÁSÁRÓL, VALAMINT MEGSZŰNÉSÉRŐL SZÓLÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 25/A.  § (1) A  2.  mellékletben felsorolt azon alapítvány megszüntetéséről, amely közfeladatként nem lát el felsőoktatási tevékenységet (e fejezet alkalmazásában a  továbbiakban: nem felsőoktatási alapítvány) az  alapítói jogok gyakorlója e  fejezet hatálybalépését követő öt  napon belül dönt, amely döntésre figyelemmel a  Kormány e fejezet hatályba lépését követő tizenöt napon belül a (2) bekezdés szerinti nyilvános határozatot hoz. (2) A nem felsőoktatási alapítványok megszüntetésével összefüggő kormányhatározatban meg kell határozni a) az alapítói jogok gyakorlójának döntése alapján a nem felsőoktatási alapítvány megszüntetésének napját, amely nem lehet későbbi, mint 2026. július 31., b) a nem felsőoktatási alapítvány közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának módját, c) azokat a nem felsőoktatási alapítvány által ellátott, azonban kötelező közfeladatnak nem minősülő feladatokat, továbbá a  nem felsőoktatási alapítvány által ellátott közérdekű vagy egyéb feladatokat, amelyet az  állam a továbbiakban is ellát, d) a nem felsőoktatási alapítvány feladatát, egyes feladatait átvevő, az  állami tulajdonba kerülő gazdasági társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlójának kijelölt központi költségvetési szervet (a továbbiakban: átvevő költségvetési szerv), valamint e) azt a személyt, aki az e törvény szerinti elszámolási feladatokat ellátja (a továbbiakban: elszámolási biztos). (3) Az  elszámolási biztos feladatainak ellátása érdekében – e  fejezetben meghatározott – intézkedéseket foganatosíthat, amit a  nem felsőoktatási alapítvány a  civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásából (a  továbbiakban: nyilvántartás) való törléséig tűrni köteles. Az  elszámolási biztos – a  kincstár költségére – szakértőt is bevonhat, ha e  fejezetben meghatározott tevékenysége során különleges szakértelmet igénylő kérdés merül fel. (4) Az elszámolási biztos minősített adatot kizárólag a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott személyi biztonsági feltételek teljesülése esetén ismerhet meg. (5) Az  elszámolási biztos tevékenységéhez kapcsolódóan, az  ahhoz szükséges mértékben és időtartamban minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az  adatvédelmi, illetve a  minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával. (6) Az  elszámolási biztos a  (4) és az  (5)  bekezdésben meghatározottak kivételével a  működése során tett véleményeit, javaslatait, ajánlásait, megállapításait és egyéb, a  működése során készített dokumentumait nyilvánosságra hozhatja a  különleges adatok, a  minősített adatok, a  személyes adatok és a  törvény által védett egyéb adótitkok kivételével. (7) A  14.  § (2)  bekezdéstől eltérően a  nem felsőoktatási alapítvány e  fejezet szerinti megszüntetésére, vagyoni viszonyainak lezárására, a nyilvántartásból való törlésére az Ectv. II. fejezetének rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha e  fejezet rendelkezése előírja. A  civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az  ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011.  évi CLXXXI.  törvény (a  továbbiakban: Cnytv.) rendelkezéseit az  e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az alapítói jogok gyakorlója a nem felsőoktatási alapítványt jogutód nélküli megszűnést eredményező ok megjelölése nélkül szünteti meg. 25/B.  § (1) A  nem felsőoktatási alapítványt a  nyilvántartó bíróság 2026. augusztus 31-én aznapi hatállyal végelszámolási eljárás lefolytatása nélkül, a  25/A.  § (1)  bekezdése szerinti kormányhatározat alapján, a  Ptk. 3:403.  § (5)  bekezdésének, valamint a  Cnytv. 43/A.  §-ának alkalmazása nélkül hivatalból, jogutód nélkül törli a  nyilvántartásból, kivéve ha a  25/C.  §-nak megfelelően az  államháztartáson kívüli alapító a  nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel a szükséges változásbejegyzési kérelmet határidőben benyújtotta. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti, a  nem felsőoktatási alapítvány törlését elrendelő végzés, valamint a  25/C.  § (9)  bekezdése szerinti végzésnek a  közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adat törlését elrendelő rendelkezése ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincsen helye. Ezen határozat, illetve rendelkezés a  határozat meghozatala  napján jogerőre emelkedik, a  bíróság a  határozatához, illetve a rendelkezéséhez ugyanezen naptól kötve van. 3072 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám (3) A  nem felsőoktatási alapítvány azon a  napon szűnik meg, amikor a  bíróság a  nem felsőoktatási alapítványt a  nyilvántartásból törli. Ha a  25/C.  §-nak megfelelően az  államháztartáson kívüli alapító a  nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel a szükséges változásbejegyzési kérelmet határidőben benyújtja, az Alaptörvény tizenhatodik módosítása szerinti vagyon tulajdonjoga államra történő visszaszállásának az időpontja – a változásbejegyzési kérelem bíróság általi elbírálásától függetlenül – a változásbejegyzési kérelem benyújtásának a napja. 13. A nem felsőoktatási alapítvány államháztartáson kívüli alapító általi továbbműködtetése 25/C.  § (1) Ha a  nem felsőoktatási alapítványban nem állami alapító vagy nem állami csatlakozó (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: államháztartáson kívüli alapító) is van, és a nem felsőoktatási alapítvány alapító okirata szerint a  nem felsőoktatási alapítvány közérdekű cél ellátását is biztosítja, az  alapítói jogok gyakorlója a  25/A.  § (1)  bekezdése szerinti kormányhatározat meghozatalát követő három  napon belül írásban felhívja ezen személyeket, hogy a felhívás kézhezvételétől számított három munkanapos jogvesztő határidőn belül nyilatkozzanak arról, hogy a nem felsőoktatási alapítvány alapító okiratában meghatározott, a kormányhatározat alapján állami feladatátvétellel nem érintett, a közfeladaton túli közérdekű cél, más célok megvalósítására a nem felsőoktatási alapítványt a  Vatv. szabályai szerinti közérdekű vagyonkezelő alapítványként vagy a  Ptk. szerinti alapítványként tovább kívánják-e működtetni. (2) Ha az  államháztartáson kívüli alapító, több államháztartáson kívüli alapító esetén egyetlen államháztartáson kívüli alapító sem kívánja a  nem felsőoktatási alapítványt ezen  alcím szerint tovább működtetni, ideértve azt is, ha határidőben az arra jogosult nem nyilatkozik, a nem felsőoktatási alapítvány nyilvántartásból való törlésére és vagyoni viszonyainak lezárására e fejezet szerint kerül sor. (3) Ha az államháztartáson kívüli alapító, több államháztartáson kívüli alapító esetén legalább egy államháztartáson kívüli alapító a  nem felsőoktatási alapítvány ezen  alcím szerinti továbbműködtetési szándékáról határidőben nyilatkozik, a nem felsőoktatási alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítványként vagy Ptk. szerinti alapítványként – változásbejegyzési kérelem alapján – a nyilvántartásba való bejegyzésének akkor van helye, ha a) az államháztartáson kívüli alapító változásbejegyzési kérelmét legkésőbb 2026. augusztus 30.  napján éjfélig – a választott továbbműködési formától függően – a Vatv. vagy a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosított alapítói okirattal és jogszabályban előírt mellékletekkel a bírósághoz benyújtja, és b) az a)  pont szerinti változásbejegyzési kérelemhez csatolja a  25/G.  § szerinti megállapodásra tekintettel – az  alapítói jogok gyakorlójának a  nem felsőoktatási alapítvány megszüntetésére vonatkozó döntésének visszavonása alapján – a  Kormány határozatát a  25/A.  § (2)  bekezdése szerinti határozat 25/A.  § (2)  bekezdés a) pontjára vonatkozó döntés visszavonásáról. (4) A  (3)  bekezdés szerinti esetben a  nem felsőoktatási alapítvány létesítő okiratának módosítását az  államháztartáson kívüli alapítónak változásbejegyzési kérelemben kell bejelentenie a  bíróságnak. A változásbejegyzési kérelem késedelmes benyújtása esetén a Cnytv. 37. § (2) bekezdés nem alkalmazható. (5) Az  alapító okirat módosítása során a  választott alapítványi formára a  Vatv.-ben vagy a  Ptk.-ban előírt rendelkezéseket az  e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ha a  választott alapítványi formára irányadó jogszabály vagyoni hozzájárulás teljesítésének határidejét a  nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásához vagy nyilvántartásba vételhez (létesítéshez) köti, nyilvántartásba vételi kérelmen e  fejezet szerinti változásbejegyzési kérelmet, nyilvántartásba vételen a választott alapítványi formának az e fejezet szerinti változásbejegyzési kérelmen alapuló bejegyzését kell érteni. Az alapító okirat módosítása során a) az állami szerepvállalásra vonatkozó rendelkezéseket el kell hagyni, b) a továbbműködő alapítvány célja a  Ptk. 3:393.  § (1)  bekezdésben foglalt feltételek fennállása hiányában is érvényesen módosítható, c) a továbbműködő alapítvány vagyonának az  Alaptörvény tizenhatodik módosításával az  államra visszaszálló vagyon mértékével történő csökkentése tekintetében a Ptk. 3:384. § (2) bekezdése nem alkalmazható, az alapító okirat e tekintetben történő módosítása a Ptk. 3:393. § (2) bekezdésével szemben, érvényes, d) a továbbműködő alapítvány államháztartáson kívüli alapítója által juttatott vagyonaként csak olyan vagyon határozható meg, mely a 25/G. § szerinti megállapodás alapján nem vitás, valamint e) a továbbműködő alapítvány névváltoztatásra nem köteles. (6) A  változásbejegyzési eljárásban a  bíróság az  alapító okirat és mellékletei tekintetében azt is vizsgálja, hogy azok megfelelnek-e a  választott alapítványi formára előírt jogszabályokban, valamint e  fejezetben foglalt rendelkezéseknek. A  változásbejegyzési eljárásban a  jogi képviselet kötelező, ha a  választott alapítványi forma M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3073 nyilvántartásba vételi eljárásában is kötelező. A  bíróság a  változásbejegyzési kérelmet akkor is elutasítja, ha az alapító okirat vagy annak mellékletei nem felelnek meg az e fejezetben foglalt feltételeknek. (7) Ha a  bíróság a  változásbejegyzési kérelemnek helyt ad, a  változásbejegyzési kérelemnek megfelelő adatokat jegyzi be a  nyilvántartásba azzal, hogy a  közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adatot hivatalból törli. A  közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy a  Ptk. szerinti alapítvány a  nem felsőoktatási alapítvány mindazon vagyoni, szerződéses és egyéb jogainak, továbbá kötelezettségeinek jogutódjává válik, amelyek a nem felsőoktatási alapítványt az alapító okiratában meghatározott közfeladatokon túli közérdekű cél teljesítéséhez, más célok teljesítéséhez, illetve feladatellátáshoz kapcsolódóan megillették vagy terhelték. (8) Az  alapítói jogok gyakorlója az  (1)  bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi határidő lejártát követő munkanapon tájékoztatja a nem felsőoktatási alapítványt nyilvántartó bíróságot az államháztartáson kívüli alapító nyilatkozatában foglalt szándékáról, vagy arról, hogy az államháztartáson kívüli alapító nem nyilatkozott. (9) Ha a  változásbejegyzési kérelmet a  bíróság jogerősen visszautasítja vagy elutasítja, illetve a  Cnytv. 29.  § (3) bekezdése szerinti határidő eredménytelenül eltelik, a jogerőre emelkedést, illetve a Cnytv. 29. § (3) bekezdése szerinti határidő utolsó napját követő napon a bíróság a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adatot hivatalból törli a nem felsőoktatási alapítvány nyilvántartási adatai közül. Az adattörlésre vonatkozó jogerős határozat – külön eljárás lefolytatása nélkül – egyben a nem felsőoktatási alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező, a  Ptk. 3:403.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti ok bekövetkezte bíróság általi megállapításának minősül, és a  bíróság elrendeli a  nem felsőoktatási alapítványnak az  Ectv. 9/J.  §-a szerinti kényszer-végelszámolását. 14. A nem felsőoktatási alapítvány kötelezettségei 25/D.  § (1) A  nem felsőoktatási alapítvány kuratóriuma, egyéb szerve e  fejezet hatálybalépésének  napjától a  nem  felsőoktatási alapítvány nevében új kötelezettséget nem vállalhat, a  nem felsőoktatási alapítványt terhelő, napi működést meghaladó kötelezettséget nem elégítheti ki, a nem felsőoktatási alapítvány vagyontárgyát nem ruházhatja át, nem terhelheti meg; az ezzel ellentétes jognyilatkozat semmis. (2) A  nem felsőoktatási alapítvánnyal szemben e  fejezet hatálybalépésének  napjától  törvényességi felügyeleti eljárásnak, csőd- vagy felszámolási eljárás elrendelésének helye nincs, a folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetni. (3) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriumát, egyéb szervét az ezen alcímben foglalt kötelezettségek a 25/B. § szerinti törlés napjáig terhelik. (4) A  nem felsőoktatási alapítvány kuratóriumi tagját az  ezen  alcímben foglalt kötelezettségek akkor is terhelik, ha megbízatása az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény alapján a (3) bekezdés szerinti időszakban megszűnik. 25/E. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriuma e fejezet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül előterjesztést készít. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a) a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni és pénzügyi helyzetét, külön jelezve az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló fordulónapjától a  normál  napi működést meghaladó, a  nem felsőoktatási alapítvány vagyoni és pénzügyi helyzetét érintő változásokat, b) az Alaptörvény tizenhatodik módosításával az  államra visszaszálló vagyonelemeket, bemutatva az  állam által juttatott vagyon természetben meglévő vagyonelemeit, az  esetlegesen annak helyébe lépő természetben visszaszálló vagyonelemeit, a  pénzügyi eszközként vagy pénzbeli vagyonként kimutatható vagyonelemeket, valamint az állam által juttatott vagyon hozamaként jelentkező vagyont, c) az államra vissza nem szálló vagyonelemeket, d) a nem felsőoktatási alapítvánnyal szemben, illetve a  javára fennálló valamennyi nem vitatott és vitatott követelést, a  követelés jogosultjának nevét vagy elnevezését, lakcímét vagy székhelyét, szervezet esetén nyilvántartási számát, a követelés jogalapját, összegét és esetleges járulékait, keletkezésének és esedékességének időpontját, e) a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni részesedésével vagy tagságával működő jogi személyeket, és arról való tájékoztatást, hogy a nem felsőoktatási alapítvány megszűnésével ezen jogi személyek tekintetében a megszűnéssel összefüggésben milyen intézkedési kötelezettségek merülnek fel, f) a folyamatban lévő ügyekről szóló tájékoztatást, g) azokat az érdemi jelentőséggel bíró körülményeket, kötelezettségeket, amelyek a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni viszonyainak rendezése során figyelembe veendők. (2) Ha az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti vagyontárgyat jogszabály alapján közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban kell nyilvántartani, a  vagyontárgyat a  közhiteles vagy közérdekvédelmi célból 3074 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges, jogszabályban meghatározott azonosító adatokkal kell megjelölni. (3) Az előterjesztésben bemutatott vagyont könyv szerinti értéken kell megjelölni. (4) Az előterjesztéshez mellékelni kell az utolsó számviteli törvény szerinti beszámolót, a nem selejtezhető, a titkos minősítésű, a számviteli és az adóügyi iratokról iratjegyzéket. (5) Az  előterjesztéshez mellékelni kell az  alapítványi vagyonellenőrnek az  alapítvány vagyonkezelési tevékenységének jogszerűségére vonatkozó álláspontját tartalmazó okiratot is. (6) Az  előterjesztést és mellékleteit a  kuratórium a  határidő lejártát követő  napon megküldi a  nem felsőoktatási alapítvány alapítói jogait gyakorlónak és az elszámolási biztosnak. (7) Az elszámolási biztos, illetve az alapítói jogok gyakorlója az előterjesztés kézhezvételétől számított három napon belül a kuratóriumot az előterjesztés kiegészítésére, javítására hívhatja fel, ha okkal feltételezhető, hogy az hiányos vagy hibás. A kuratórium a felhívásnak három napon belül köteles eleget tenni vagy igazolni, hogy az előterjesztés nem hiányos vagy hibás. 25/F.  § (1) A  25/E.  §-ban foglaltak elvégzését követően a  nem felsőoktatási alapítvány és az  elszámolási biztos jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy a nem felsőoktatási alapítvány vagyonát, iratait, számviteli és adóbizonylatait, a  bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, illetve megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratokat az  elszámolási biztos átvette, a  szükséges tájékoztatást megkapta. A  feladatátvétel esetén a  jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átvevő költségvetési szerv irat- és bizonylatmegőrzési kötelezettségét. (2) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriumi tagjai az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben nyilatkoznak a) az átadott vagyontárgyak és iratok teljességéről, b) a nem felsőoktatási alapítvány fennálló jogviszonyaira vonatkozó tájékoztatás teljességéről, c) a nem felsőoktatási alapítvány vagyonára vonatkozóan a  közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásokba való bejegyzéshez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról, és d) a nem felsőoktatási alapítvány részvételével működő szervezetekben az állam tagként történő bejegyzéséhez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról. (3) A kuratórium tagjai a 25/E. §-ban és e §-ban meghatározott feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a  polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak. (4) Az elszámolási biztos az előterjesztésben foglaltak alapján megkeresi a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást az  érintett vagyontárgy tulajdonjogának állam javára történő átvezetése iránt. Az  érintett nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően az  állam tulajdonjogának átvezetésére az  elszámolási biztos kérelme alapján kerül sor, az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt egyéb feltétel meglétére nincs szükség. 15. Az államháztartáson kívüli alapítóval való elszámolás általános szabálya, az állam helytállása a nem felsőoktatási alapítvány kötelezettségeiért 25/G.  § (1) A  nem felsőoktatási alapítvány az  e fejezet szerinti vagyoni viszonyainak rendezése során az államháztartáson kívüli alapítóval a 13., a 16. és a 17. alcím szerinti esetekben az ezen alcímben meghatározott szabályok szerint számol el, és az  állam az  ezen  alcímben meghatározott szabályok szerint áll helyt a nem felsőoktatási alapítvány kötelezettségeiért. (2) A nem felsőoktatási alapítvány közfeladatához, valamint a 16. alcím szerinti feladatátvétel alapján az állam által átvett feladatához kapcsolódó hitelezői igényekért az állam áll helyt. (3) Az  államháztartáson kívüli alapítót megilleti az  általa juttatott vagyon, annak helyébe lépő vagyon és annak hozama, azonban a nem felsőoktatási alapítvány alapító okiratában meghatározott közfeladatokon túli közérdekű cél, más célok megvalósításához kapcsolódó hitelezői igényekért az  államháztartáson kívüli alapító a  neki járó vagyon erejéig áll helyt. (4) Az állam áll helyt a nem felsőoktatási alapítványnak az e fejezet hatálybalépésének napja előtt keletkezett azon kötelezettségeiért, amelyek a (3) bekezdés ellenére nem kerülnek kielégítésre. (5) Az állam és az államháztartáson kívüli alapító a közöttük történő elszámolásról, a vagyon szétválasztásáról és kiadásáról, a hitelezői követelésekért való helytállásról megállapodást köt. A megállapodást az elszámolási biztos készíti elő a 14. alcímben meghatározott iratok alapján, az államháztartáson kívüli alapítóval való együttműködés mellett. Ha az  államháztartáson kívüli alapító a  nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel változásbejegyzési kérelmet kíván benyújtani a bírósághoz, az együttműködési kötelezettség kiterjed arra, hogy a megállapodás olyan időponttal jöjjön létre, hogy a változásbejegyzési kérelem határidőben történő M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3075 benyújtására az államháztartáson kívüli alapítónak lehetősége legyen. A változásbejegyzési kérelem határidőben történő előterjesztéséért azonban az állam nem felel. (6) A felek kötelesek a nem vitatott elszámolási, vagyonmegosztási, vagyonkiadási, valamint a helytállás mértékére vonatkozó, és egyéb felmerülő nem vitás kérdésekben legkésőbb 2026. augusztus 30.  napjáig megállapodni. A vitássá tett vagyon az államháztartáson kívüli alapító részére nem adható ki, a vitás kérdésekkel kapcsolatos igény perben érvényesíthető. (7) Ha az  államháztartáson kívüli alapító a  nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel változásbejegyzési kérelmet kíván benyújtani a  bírósághoz, az  (5)  bekezdés szerinti megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az államnak visszajáró, pénzforgalmi és egyéb számlán lévő pénzeszközt, tőke- és pénzpiaci befektetési eszközöket a változásbejegyzési kérelem benyújtását megelőző napig az államnak vissza kell adni, az elszámolási biztos nem szerez rendelkezési jogot a továbbműködő alapítvány számlái felett. (8) Az  (5)  bekezdés szerinti megállapodásban a  (3)  bekezdés szerinti helytállási kötelezettség teljesítésére az  államháztartáson kívüli alapítót megillető vagyon terhére tartalékot kell képezni. A  hitelezői követelések kielégítése után maradó tartalékként szolgáló vagyon az államháztartáson kívüli alapítót illeti meg. 16. Az állam általi feladatátvétel szabályai 25/H.  § (1) Ha a  nem felsőoktatási alapítvány feladatát, egyes feladatait központi költségvetési szerv veszi át, a feladat átvételének időpontja 2026. augusztus 31. Az átvevő költségvetési szerv a nem felsőoktatási alapítvány mindazon vagyoni és személyes jogainak, továbbá kötelezettségeinek jogutódjává válik, amelyeket költségvetési szerv megszerezhet, illetve amely költségvetési szervet terhelhet. A költségvetési szerv által meg nem szerezhető jogok és kötelezettségek jogutódja az állam. Az állam tulajdonába kerülő vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva ingyenesen az átvevő költségvetési szervet illeti meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás a nem felsőoktatási alapítvánnyal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és a  jogutódlásra hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni. (3) Azon jogviszony, amelynek kizárólagos jogosultjává az átvevő költségvetési szerv és kizárólagos kötelezettjévé az állam válik, a feladat átvételének napján e törvény erejénél fogva megszűnik. (4) A  folyamatban lévő eljárásokban a  nem felsőoktatási alapítvány helyébe a  költségvetési szerv lép. A  feladat átvételekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint polgári peres és nemperes eljárásokban a nem felsőoktatási alapítvány jogutódjának az átvevő költségvetési szerv tekintendő, és ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság az  átvevő költségvetési szervet, illetve az  államot terheli vagy illeti meg. Az elszámolási biztos gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás a feladat átvételekor folyamatban lévő eljárásokban bejelentésre kerüljön. (5) A feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultjának a feladat átvételének időpontjától az átvevő költségvetési szerv tekintendő. A hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételét követően haladéktalanul kezdeményezi. (6) A 25/F. § szerinti jegyzőkönyv aláírásának napjától a nem felsőoktatási alapítvány pénzforgalmi és egyéb számlái felett rendelkezési joggal az elszámolási biztos rendelkezik. Az elszámolási biztos a feladat átvételét megelőzően – ha a  számla feletti rendelkezési jog megszerzésére később kerül sor, a  rendelkezési jog megszerzését követő munkanapon – átutalja a  nem felsőoktatási alapítvány valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére. 25/I.  § (1) Az  európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a  feladat átvételének  napján a  kedvezményezett nem felsőoktatási alapítvány helyébe az  átvevő költségvetési szerv lép. A  jogutódlás miatti szerződésmódosítást az  átvevő költségvetési szerv a  feladat átvételétől számított tíz  napon belül kezdeményezi. A  támogató, illetve a  közreműködő szervezet a  szerződésmódosításokat a  kezdeményezéstől számított harminc napon belül hajtja végre. (2) Az európai uniós társfinanszírozású pályázati konstrukciók tekintetében a feladat átvételének napján a pályázó nem felsőoktatási alapítvány helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. (3) A  feladat átvételekor folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban a  feladat átvételének  napján a nem felsőoktatási alapítvány helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. 25/J.  § Azon feladatokat érintő jogviszonyok lezárására, amelyet az  állami feladatátvétel nem érint, a  17.  alcím rendelkezéseit kell alkalmazni. 3076 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 17. A nem felsőoktatási alapítvány vagyoni viszonyainak lezárása 25/K.  § (1) A  nem felsőoktatási alapítványnak a  25/C.  § szerinti továbbműködéssel, vagy a  25/H.  § szerinti feladatátvétellel nem érintett vagyoni, szerződéses és egyéb jogviszonyainak, folyamatban lévő ügyeinek lezárására ezen alcím szerint kerül sor. (2) A  nem felsőoktatási alapítvány (1)  bekezdés szerinti jogviszonyaiból, ügyeiből folyó jogai és kötelezettségei 2026.  augusztus 31-én az  államra szállnak, az  állam képviseletében az  elszámolási biztos jár el. Az  elszámolási biztos a nem felsőoktatási alapítvány ezen alcím hatálya alá tartozó vagyoni viszonyai lezárását szolgáló, valamint ezen alcímben meghatározott intézkedések megtétele érdekében jár el. (3) A 25/F. § szerinti jegyzőkönyv aláírásának napjától a nem felsőoktatási alapítvány pénzforgalmi és egyéb számlái felett rendelkezési joggal az elszámolási biztos rendelkezik, kivéve a 25/G. § (7) bekezdése szerinti esetet. 25/L.  § (1) A  nem felsőoktatási alapítvány megszüntetése nem érinti a  nem felsőoktatási alapítvány üzleti évét, azt folyamatosnak kell tekinteni az elszámolás befejezésének időpontjáig. (2) Az  elszámolás időszaka alatt a  nem felsőoktatási alapítvány analitikus és főkönyvi nyilvántartásait úgy kell vezetni, hogy azok alkalmasak legyenek az  elszámolás befejezésekor a  piaci értéken történő értékelés, valamint az utolsó üzleti évről készítendő beszámoló alátámasztására. 25/M.  § (1) A  nem felsőoktatási alapítvány hitelezői a  követeléseiket a  25/A.  § (1)  bekezdés szerinti kormányhatározat közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be az elszámolási biztosnak. A bejelentés akkor is szükséges, ha a  követeléssel kapcsolatban hatósági, közjegyzői, bírósági végrehajtási vagy más bírósági eljárás van folyamatban. A  bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de az  elszámolási eljárás befejezésének  napját követően hitelezői igényt már csak a  megszűnt jogi személy tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni. (2) A Kormány a saját honlapján, valamint a nem felsőoktatási alapítvány a saját honlapján a 25/A. § (1) bekezdés szerinti kormányhatározat közzétételét követő öt napon belül felhívást tesz közzé az (1) bekezdésben foglaltakról. E bekezdés szerinti közzététel nem érinti az (1) bekezdésben foglalt határidő lejártát. (3) Az elszámolási biztos a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. (4) Az  elszámolási biztos a  hitelezőket a  követelésük minősítéséről a  hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell a) a hitelező követelésének vagy követeléseinek pontos megjelölését, feltüntetve az esedékesség időpontját, b) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a követelést az elszámolási biztos elismeri vagy vitatja, pontosan megjelölve a vitatott és elismert követelést vagy követelésrészt, a vitatás indokát, c) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az elismert követelés vagy követelésrész kielégítése mikorra várható, d) tájékoztatást az (5) bekezdésben foglaltakról. (5) Az  a  hitelező, akinek bejelentett követelését az  elszámolási biztos vitatja, igényének érvényesítése iránt az  elszámolási biztos értesítésének kézhezvételétől számított harmincnapos határidőn belül az  igény érvényesítésére vonatkozó jogszabály szerint eljárást indíthat az állammal szemben. Az igény érvényesítése iránti eljárás megindítását az elszámolási biztosnál ugyanezen határidő alatt igazolnia kell. 25/N. § (1) Az elszámolási biztos 2026. október 31-ig elvégzi mindazon feladatokat, amelyeket a nem felsőoktatási alapítvány tekintetében a  számviteli, adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, a  nem felsőoktatási alapítvány követelései behajtásához szükséges intézkedéseket megteszi, nem vitatott tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti. (2) Az  elszámolási biztos jogosult a  nem felsőoktatási alapítvány által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni. Az elszámolási biztos nem gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás, illetve az elállás jogát a természetes személynek – a szolgálati lakás és garázs kivételével – lakásra fennálló bérleti szerződése, az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződése, a  munkaszerződések, a  nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a  szövetkezeti tag vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződés, valamint a  kollektív szerződés tekintetében. (3) Ha a  nem felsőoktatási alapítvány vagyonába olyan vagyoni értékű jog – szerzői jogi felhasználási, szabadalomhasznosítási, védjegyhasználati jog – tartozik, amely a kizárólagos jog jogosultjának engedélye alapján, az  engedély szerinti terjedelemben áll fenn és a  jogosult engedélye nem terjed ki a  jog harmadik személynek történő átengedésére, a  nem felsőoktatási alapítvány a  vagyoni értékű jogra vonatkozó szerződést köteles felmondani. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3077 (4) Tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a  másik felet megfelelő kártalanítás illeti meg. Az  egyéb járadék jellegű kötelezettségek rendezése érdekében az  elszámolási biztos egy összegben kifizetendő kártalanításban állapodhat meg a  jogosulttal, vagy az  elszámolási biztos köteles a  jogosult javára egyszeri díjú járulékbiztosítási szerződést kötni. 25/O. § A Kormány elrendelheti, hogy a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni eszközeit vagy azok meghatározott részét az elszámolási biztos piaci forgalomban értékesítse. A Kormány dönt a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő jogi személyek sorsáról. 25/P. § (1) Az elszámolási biztos 2026. október 31-ig elkészíti és a Kormány elé terjeszti a) az adóbevallásokat, b) a 2026. évről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, c) a költségek viselése és a  hitelezők kielégítése után megmaradó vagyonról, szükség esetén a  tartalék visszafizetéséről szóló kimutatást, d) a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő jogi személyek sorsára vonatkozó intézkedési javaslatot, e) szükség esetén a  jogok engedményezésére és a  kötelezettségek átruházására, illetve a  nem felsőoktatási alapítvány tartozásának állam által történő viselésére vonatkozó javaslatot, f) azon le nem zárt eljárásokról szóló tájékoztatást, amelyek a 25/S. § alapján folytatódnak, g) a nem felsőoktatási alapítvány iratanyagának elhelyezésére, őrzésére vonatkozó intézkedési javaslatot, valamint h) beszámolóját az elvégzett feladatokról. (2) Ha a  nem felsőoktatási alapítványban államháztartáson kívüli alapító is érdekelt, az  (1)  bekezdés szerinti előterjesztést véleményezési célból az  államháztartáson kívüli alapítónak is meg kell küldeni. Ha a  Kormány az  elszámolási biztos által előterjesztett anyagokat elfogadja, azokat jóváhagyás céljából megküldi az  Állami Számvevőszék részére. Az  államháztartáson kívüli alapító írásban tett észrevételeit is meg kell küldeni az  Állami Számvevőszéknek. (3) Az  elszámolási biztos társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról. (4) Ha az államháztartáson kívüli alapító is érdekelt, az elszámolási biztos indítványt tesz az államháztartáson kívüli alapító által tartalékképzés céljából elkülönített vagyonából a  hitelezők kielégítése után megmaradt vagyonnak a kiadására. (5) A  megmaradó vagyonelemeket az  azonosításához szükséges adatokkal kell megjelölni, és a  vagyonelem természetbeni felosztása esetén egyértelműen kell megjelölni azt a  személyt, aki a  vagyonelem tulajdonjogát a  nem felsőoktatási alapítvány törlésével megszerzi. Pénzösszeg esetén az  összegét, a  pénznemét és azt a  személyt kell megjelölni, aki a  pénzösszegre jogosult lesz. Ha a  vagyontárgyat jogszabály alapján közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban kell nyilvántartani, a  vagyontárgyat a  közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges, jogszabályban meghatározott azonosító adatokkal kell megjelölni. 25/Q.  § (1) Az  elszámolási eljárás befejezésének  napja az  a  nap, amikor az  Állami Számvevőszék a  25/P.  § (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat jóváhagyja. (2) Az elszámoló biztos az elszámolás befejezését az Állami Számvevőszék jóváhagyó véleményének kézhezvételét követő öt napon belül bejelenti a nem felsőoktatási alapítványt a törléskor nyilvántartó bíróságnak. 18. Jogorvoslatra vonatkozó szabályok 25/R.  § (1) Az  elszámolási biztos jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a  sérelmet szenvedett fél az  elszámolási időszak alatt a  tudomásszerzéstől számított nyolc  napon belül, de legfeljebb az  intézkedéstől vagy a  mulasztás bekövetkezésétől számított harminc  napon belül a  nem felsőoktatási alapítványt nyilvántartó bíróságnál kifogással élhet, akkor is, ha a nem felsőoktatási alapítványt már törölték a nyilvántartásból. A kifogásra az Ectv. 9/F. §-át kell alkalmazni azzal, hogy végelszámoló alatt az elszámolási biztost kell érteni. (2) Ha az  államháztartáson kívüli alapító az  e fejezetben foglalt eljárás során sérelmet szenvedett vagy a  25/G.  § szerinti elszámolás során vitás kérdés merül fel, amely megállapodás útján nem volt rendezhető, az  államháztartáson kívüli alapító igényének érvényesítése érdekében pert indíthat. A  nem felsőoktatási alapítvány nyilvántartásból való törlésétől, ha az  igény a  25/P.  § (4)  bekezdés szerinti tartalékkal kapcsolatos, az elszámolási eljárás befejezésétől számított egyéves, jogvesztő határidő után az államháztartáson kívüli alapító az igényérvényesítése iránt pert nem indíthat. 3078 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 25/S.  § Az elszámolási eljárás befejezésének  napján folyamatban lévő bírósági és hatósági, peres és nemperes eljárásokban, valamint a 2026. október 31-ig le nem zárható jogviszonyokban az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jár el.” 135. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX.  törvény a  következő 31/D–31/I. §-sal egészül ki: „31/D.  § Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvénnyel (a  továbbiakban: Módtv3.) megállapított 6.  § (4)  bekezdés szerinti megbízatási időtartam a már kinevezett kuratóriumi tagra és felügyelőbizottsági tagra is alkalmazandó azzal, hogy amennyiben a  megbízatása Módtv3.-mal megállapított e  rendelkezés hatálybalépése  napján 4 évnél hosszabb ideje tart, a megbízatása a 15. § (1a) bekezdése szerinti eljárás lefolytatását követő új tag kijelölésének napján megszűnik. 31/E. § 31/E. § A 15/A. § (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, valamint a 15/B. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozat-tételi kötelezettség a már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére is alkalmazandó azzal, hogy amennyiben a megbízatása a Módtv3. hatálybalépése okán a 31/D. § szerinti időpontban megszűnik, köteles a  megbízatásának megszűnését követő 30  napon belül nem nyilvános vagyonnyilatkozatot tenni az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában, valamint köteles összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni. 31/F.  § Amennyiben az  Állami Számvevőszék a  15.  § (1d)  bekezdése alapján megállapítja a  Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére vonatkozóan a  függetlenségének, feddhetetlenségének, pártatlanságának vagy integritásának hiányát, az  adott személy a  tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja, díjazásban nem részesülhet. 31/G.  § A 2.  mellékletben felsorolt, azon közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt, amely közfeladatként nem lát el felsőoktatási tevékenységet, az  alapítói jogok gyakorlója 2026. augusztus 31-ig, a  felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt 2027. augusztus 1. napjáig megszünteti. Törvény állapítja meg a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyoni viszonyai rendezésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának, illetve megszűnésének szabályait. 31/H. § A Módtv3.-mal megállapított 22. § (4a) bekezdésben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (7) bekezdésére vonatkozó rendelkezésének a felsőoktatási intézmény legkésőbb 2026. október 31. napjáig biztosítja a megfelelést. 31/I.  § (1) A  6.  § (4)  bekezdése a  Módtv3. hatálybalépésekor az  alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője tekintetében, a  Módtv3. hatálybalépésekor fennálló megbízatására figyelemmel, 2027. augusztus 1. napjáig nem alkalmazható. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti eltérés 2027. augusztus 2.  napjától nem alkalmazható. Az  e rendelkezés alapján 2027.  augusztus 1.  napján az  alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselőjének megbízatása 2027. augusztus 2. napján e törvény erejénél fogva megszűnik.” 136. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX.  törvény a  3.  melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki. 137. § Hatályát veszti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény a) 2. § (3) bekezdése, b) 7. § (4)–(8) bekezdése, c) 16. § (4) bekezdésében a „sarkalatos” szövegrész, d) 32. § (1) bekezdése. 33. A Hauszmann Alapítványról és a Hauszmann Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIV. törvény hatályon kívül helyezése 138. § Hatályát veszti a  Hauszmann Alapítványról és a  Hauszmann Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIV. törvény. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3079 34. A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény hatályon kívül helyezése 139. § Hatályát veszti a  Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a  Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény. 35. A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény hatályon kívül helyezése 140. § Hatályát veszti a Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021.  évi XVI. törvény. 36. A Makovecz Campus Alapítványról, a Makovecz Campus Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról, valamint állami tulajdonban álló ingatlan ingyenesen történő tulajdonba adásáról szóló 2021. évi XVIII. törvény hatályon kívül helyezése 141. § Hatályát veszti a  Makovecz Campus Alapítványról, a  Makovecz Campus Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról, valamint állami tulajdonban álló ingatlan ingyenesen történő tulajdonba adásáról szóló 2021. évi XVIII. törvény. 37. A MOL – Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIX. törvény hatályon kívül helyezése 142. § Hatályát veszti a MOL – Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIX. törvény. 38. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása 143. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 3. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „13. tényleges tulajdonos: az adatszolgáltató Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)–g) alpontja szerint meghatározott tényleges tulajdonosa;” 144. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Zártkörű befektetési alap adatszolgáltató esetén az  (1)  bekezdés g)  pont gf)  alpontja szerinti érdekeltség jellegének és mértékének meghatározása során az alapkezelő feltünteti a befektetési jegy arányát.” 145. § (1) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2a) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében az  európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági, közreműködő szervezeti vagy audit hatósági feladatokat ellátó szerv, szervezet és az  európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter tevékenységének segítésére kijelölt minisztérium jogosult ingyenesen, a  nyilvántartó szerv által meghatározott módon megismerni az  általa a  4.  § (1)  bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott adatszolgáltató tényleges tulajdonosának 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatait, ideértve a módosított korábbi adatokat, ide nem értve a 10. § (2) bekezdése és 11. § (2) bekezdése szerint közölt adatokat és azok rögzítésének időpontját. (2b) Az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvényben (a továbbiakban: Eufetv.) meghatározott feladatainak ellátása érdekében az Integritás Hatóság jogosult ingyenesen, 3080 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám a  21/B.  §-a szerinti regisztráció nélkül, közvetlen adatkapcsolat keretében átvenni az  általa a  4.  § (1)  bekezdés b) vagy d)  pontja szerinti adatokkal meghatározott, az  Eufetv. IV. Fejezete hatálya alá tartozó adatszolgáltató tényleges tulajdonosának a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt természetes személyazonosító adatait és lakcímadatát.” (2) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Harmadik személy – az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó arányos díj fizetése ellenében – a nyilvántartó szerv által meghatározott módon egyedi adatszolgáltatás keretében – anélkül, hogy erről értesítenék az érintett jogi személyt vagy kapcsolódó jogviszonyban érdekelt személyeket – megismerheti az általa a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott, az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatszolgáltató, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony tényleges tulajdonosának 4.  § (1)  bekezdés g)  pontja szerinti adatait – ide nem értve a  10.  § (2)  bekezdése és 11.  § (2)  bekezdése szerint közölt adatokat, valamint a  módosított korábbi adatokat, beleértve az azon jogi személyek vagy jogviszonyok tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatokat is, amelyek az előző 8 évben felszámolásra kerültek vagy megszűntek, ha az adat felhasználásának célját és az adat megismeréséhez fűződő vagy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez kapcsolódó jogos érdekét igazolja.” (3) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki: „(6a) A  (6)  bekezdésben említett jogos érdek különösen igazoltnak tekintendő, ha az  adatot igénylő harmadik személy és az adatigénylésben érintett adatszolgáltató, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony Pmt. szerinti valamely tényleges tulajdonosa a) a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll, b) ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa, c) jogszabályon vagy szerződésen alapuló üzleti kapcsolatban áll, vagy d) vagyonjogi perben áll. (6b) A  (6)  bekezdésben felsorolt információkhoz való hozzáféréshez jogos érdeke fűződik továbbá különösen a következő természetes vagy jogi személyeknek: a) aki szerződéskötési tárgyalásba lép az  érintett jogi személlyel vagy jogi konstrukcióval, és aki vagy amely meg kívánja előzni azt, hogy az  adott ügylet pénzmosáshoz, annak alapbűncselekményeihez vagy terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódjon, b) aki médiatartalom-szolgáltatóként, annak munkavállalójaként vagy vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyként újságírás, tudósítás, vagy a  médiában való egyéb megnyilatkozás céljából jár el a  pénzmosás, annak alapbűncselekményei vagy a  terrorizmusfinanszírozás megelőzéséhez vagy az  ellenük való küzdelemhez kapcsolódóan, c) aki civil szervezetként, annak munkavállalójaként vagy vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyként vagy kutatóként a tudományos tevékenysége keretében a korrupció megelőzése és a korrupció elleni küzdelem terén a nyilvánosság előtt szakmai tevékenységet végez, és a pénzmosás, annak alapbűncselekményei vagy a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével vagy az ellenük folytatott küzdelemhez kapcsolódóan jár el.” 146. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 15. alcíme a következő 26/C. §-sal egészül ki: „26/C. § (1) Az e törvény 1. § (1) bekezdés 4. és 5. pontja szerinti adatszolgáltató vonatkozásában – az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény által megállapított – a Pmt. 3. § 38. pont a) alpontja szerinti elsőbbségi részvényfajtákhoz, valamint kifizetésekhez, illetve kifizetési jogosultságokhoz kapcsolódó, e törvény 7. §-a szerinti adattovábbítást először a 2026. szeptember hónapra vonatkozó adatszolgáltatás keretében kell elvégezni. (2) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény által megállapított tartalmú adatszolgáltatást az  1.  § (1)  bekezdés 30.  pontja szerinti adatszolgáltató vonatkozásában első alkalommal – a  7.  § rendelkezéseitől eltérően – az  adatszolgáltató nevében eljáró alapkezelő a  nyilvántartó szerv felé közvetlenül, a  nyilvántartó szerv által meghatározott módon 2026. október 5. napjáig végzi el az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatainak 2020. február 1-ig – de legalább az adatszolgáltató létrehozásának időpontjáig – visszamenő átadásával.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3081 147. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 27. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény) „d) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a  tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az  (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. és 74. cikkének” (való megfelelést szolgálja.) 39. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021. évi XLVIII. törvény hatályon kívül helyezése 148. § Hatályát veszti a  Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021.  évi XLVIII. törvény. 40. A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény hatályon kívül helyezése 149. § Hatályát veszti a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény. 41. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény módosítása 150. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3.  § A Hatóság minden olyan esetben fellép, ahol a  Hatóság álláspontja szerint valamely, az  európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet, ideértve a  szerződéskötőt is, nem tette meg a  szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely érinti az  európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az  Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek komoly kockázata felmerül. A Hatóság hatáskörrel rendelkezik különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések, eljárások vagy projektek tekintetében. A Hatóság hatásköre valamely intézkedés, eljárás vagy projekt európai uniós finanszírozásból való kivonása esetén is fennmarad.” 151. § (1) Az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 5.  § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hatóság vizsgálati feladat- és hatáskörei keretében) „a) vizsgálati, illetve vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárást folytathat,” (2) Az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 5.  § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (A Hatóság közigazgatási hatósági jogköre keretében) „d) a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárással összefüggésben vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást folytat.” 152. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény a következő 7/A. §-sal egészül ki: „7/A.  § A Hatóság az  e  törvény szerinti, közbeszerzésekkel kapcsolatos feladat- és hatásköreit a  védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti védelmi és biztonsági beszerzések tekintetében is gyakorolhatja. Ebben az  esetben e  törvény alkalmazásában – a  IV. Fejezet kivételével – közbeszerzés és közbeszerzési eljárás alatt védelmi és biztonsági beszerzést, illetve védelmi és biztonsági beszerzési eljárást is megfelelően érteni kell.” 3082 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 153. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 9.  §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek ellenőrzésével összefüggő feladatkörei ellátása érdekében a  Hatóság az  integritáskockázat-értékelése keretében – az  ellenőrzések prioritásának és gyakoriságának meghatározása céljából – folyamatosan azonosítja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek közül azokat, akik tekintetében az integritáskockázat mértéke magas. Az ezen értékelés során a Hatóság különösen a betöltött tisztség, feladatkör alkotmányos súlyát, illetve az  ezzel kapcsolatos, az  integritásban jelentkező sérülékenység mértékét veszi figyelembe.” 154. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 15.  §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a  Közbeszerzési Döntőbizottság az  ügyintézési határidőn belül eljárási kötelességének nem tesz eleget, a Hatóság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint mulasztási pert indíthat.” 155. § (1) Az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 18.  § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  Hatóság a  vizsgálati eljárásban minden olyan rendelkezésre álló információt értékel, amely a  feladatai szempontjából releváns. Feladatainak ellátása érdekében a Hatóság bármely az adott ügyben érintett személytől vagy szervezettől a  feladat- és hatáskörével összefüggően adatszolgáltatást kérhet, ennek keretében különösen közhiteles nyilvántartásból vagy állami szervnél vezetett nyilvántartásból megismerheti azon adatokat – illetve azon  törvény által védett titkokat –, amelyek az  eljárása lefolytatásához szükségesek. Az  adat megismerésére a  Hatóság általi megkeresés útján, illetve – jogszabály rendelkezése szerint, ha a  Hatóság az  adott közhiteles nyilvántartás vagy adatbázis kapcsán megfelelő adatkapcsolattal rendelkezik – közvetlen adatkapcsolat útján is sor kerülhet.” (2) Az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 18.  § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A  Hatóság eljárása során az  annak lefolytatásához szükséges mértékben kezelheti mindazokat a  személyes adatokat, valamint  törvény által védett titoknak – így különösen adótitoknak, banktitoknak vagy üzleti titoknak minősülő – és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek a vizsgálattal összefüggnek, és amelyek kezelése a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges.” (3) Az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 18.  § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A Hatóság (1) bekezdés szerinti adatkérésének a vizsgált adatkezelő, illetve az eljárási cselekménnyel érintett más szervezet vagy személy a Hatóság által megállapított – legfeljebb 30 napos – határidőn belül köteles eleget tenni. A Hatóság által megállapított határidő a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben tizenöt napnál rövidebb nem lehet. Ha a Hatóság (1) bekezdés szerinti, közhiteles nyilvántartás vagy állami szervnél vezetett nyilvántartás kapcsán intézett megkeresése olyan adat megismerésére irányul, amely nem áll rendelkezésre a  megkeresett szervnél vagy amely törvény rendelkezése alapján nem adható át, erről a Hatóságot a Hatóság által megállapított határidőn belül tájékoztatja. A  Hatóság a  nem teljesített megkereséssel összefüggésben a  közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint mulasztási pert indíthat a tájékoztatás közlésétől vagy az  erre nyitva álló határidő elteltét követő tizenöt  napon belül, azzal, hogy a  bíróság a  mulasztási perben harminc napon belül határoz.” 156. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény a következő alcímmel egészül ki: „7/A. A Hatóság vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása 19/A. § (1) A Hatóság vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során ellenőrizheti 1. a köztársasági elnök, 2. az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és – amennyiben e személy nem országgyűlési képviselő – az Országgyűlés háznagya, továbbá az Európai Parlament magyarországi képviselője, 3. a polgármester és a főpolgármester, a helyi önkormányzati képviselő és a nemzetiségi önkormányzati képviselő, 4. az Alkotmánybíróság tagja, 5. az alapvető jogok biztosa és helyettese, 6. az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3083 7. a Kúria elnöke és elnökhelyettese, 8. az Országos Bírósági Hivatal elnöke és elnökhelyettese, ideértve a  bíró és igazságügyi alkalmazott elnökhelyettest is, 9. a bíró, illetve a törvény által meghatározott ügyben az egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkár, 10. a legfőbb ügyész és helyettese, 11. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke és a  Monetáris Tanácsnak a  Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja, 12. a Költségvetési Tanács elnöke, 13. a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és tagja, 14. a Médiatanács tagja, 15. a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti a) országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető, b) politikai vezető, c) biztosi jogviszonyban álló személy, valamint d) politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó és kabinetfőnök (a továbbiakban együtt: politikai tanácsadó), 16. a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII.  törvény szerinti önálló szabályozó szerv, illetve az  autonóm államigazgatási szerv vezetője, helyettese, illetve valamely ügydöntő testületi szervének azon tagja, aki vonatkozásában az  önálló szabályozó szervet vagy az autonóm államigazgatási szervet létrehozó törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő, 17. a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló  törvény szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy, 18. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy, 19. az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. §-a alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy – az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesét ide nem értve, ha az igazságügyi alkalmazott –, 20. az 1–19. pont alá nem tartozó, törvény által az Országgyűlésről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, illetve a törvény által a Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásának hatáskörébe utalt más személy vagyonnyilatkozatának, valamint e  személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben – ha a  hozzátartozói vagyonnyilatkozat-tételt  törvény előírja – vagyonnyilatkozatot tevő hozzátartozó vagyonnyilatkozatát (a továbbiakban: hozzátartozói vagyonnyilatkozat). (2) A Hatóság (1) bekezdés szerinti hatáskörét a) az (1) bekezdés 15. pont a) alpontja szerinti személyi kör tekintetében kizárólagosan, b) az a)  pont hatálya alá nem eső személyi kör tekintetében más – törvényben meghatározott – szervvel, szervezettel megosztottan gyakorolja. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti eljárás a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének, a  vagyonnyilatkozat teljeskörűségének és hitelességének megállapítására, valamint az ellenőrzés alá vont személy vagyonnyilatkozata alapján nem igazolható vagyonváltozása forrásának ellenőrzésére irányulhat, azzal, hogy a  Hatóság az  eljárása során a vizsgálat alá vont személlyel összefüggésben keletkezett valamennyi – a vagyonnyilatkozatot jogszabály rendelkezése alapján őrző szerv vagy személy kezelésében levő – vagyonnyilatkozatot, illetve az ahhoz kapcsolódó hozzátartozói vagyonnyilatkozatot vizsgálhatja. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti eljárást a  Hatóság önállóan, illetve a  vizsgálati eljárása részeként is lefolytathatja azzal, hogy a Hatóság (1) bekezdés szerinti eljárására vonatkozóan a 7. alcímben meghatározott – így különösen az adatok megismerésére vonatkozó, a 18. § (6) bekezdésében foglalt – rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A  Hatóság a  9.  § (4a)  bekezdése szerint kialakított integritáskockázat-értékelése – és az  ehhez kapcsolódó módszertan – alapján az (1) bekezdés szerinti eljárást rendszeresen, hivatalból is lefolytatja. (5) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárása során az azt jogszabály rendelkezése alapján őrző szerv vagy személy útján hozzáférhet a  vizsgálat alá vont személy, valamint – ha a  hozzátartozói vagyonnyilatkozat-tételt  törvény előírja – vagyonnyilatkozatot tevő hozzátartozó vagyonnyilatkozatához, valamint arról másolatot készíthet. Ha a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó jogszabály a vagyonnyilatkozat-tételt zárt boríték útján rendeli kezelni és a borítéknak a Hatóság általi kezelésére vonatkozóan eltérő rendelkezést nem állapít meg, az őrzéséért felelős a  Hatóság feladat- és hatáskörében eljáró személy jelenlétében a  vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot felbontja, illetve a  felbontás tényéről és körülményeiről – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba 3084 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám foglalt – jegyzőkönyvet készít. A  zárt boríték felbontását és a  másolatkészítést követően a  vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a  zárt borítékon a  felbontás tényét és időpontját rögzíti, valamint a  jegyzőkönyv egy példányát a borítékban elhelyezi, illetve az ezt követően a borítékot ismételten lezárja. (6) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során a Hatóság felszólítja a vizsgálat alá vont személyt, hogy a Hatóság számára adja meg a  vagyonnyilatkozat tartalmának alátámasztása érdekében szükséges felvilágosítást, továbbá, hogy a Hatóság számára adja át a kapcsolódó adatok, iratok másolatát. Ha a vizsgálat alá vont személy a Hatósággal való együttműködést megtagadja, e körülményt a Hatóság az eljárása során készült jelentésében rögzíti. (7) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárás alá vont személynek a felszólítás kézbesítésétől számított tíz napon belül előterjesztett kérelmére személyes meghallgatást tarthat. A Hatóság a meghallgatás időpontját a felszólítástól számított harminc napon belüli időpontra tűzi ki. A meghallgatásra jegyzőkönyvezés mellett – a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárás alá vont személy kérelme esetén – a vagyonnyilatkozati vizsgálat alá vont személy által megbízott más személy jelenlétében is sor kerülhet. A jegyzőkönyv tartalmazza készítésének helyét és idejét, a meghallgatáson részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a meghallgatás lefolytatása során a tényállás tisztázásával összefüggő ténymegállapításokat. (8) A  Hatóság az  (1)  bekezdés szerinti eljárásában feltárt és beszerzett információkat az  eljárás lezárása során összességében ítéli meg, valamint az ezzel összefüggő megállapításait jelentésében értékeli azzal, hogy ha a) a vizsgálat alá vont személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem teljesítette vagy abban lényeges adatot – különösen, ha ezzel összefüggésben valós vagyoni vagy jövedelmi helyzetét leplezve – szándékosan hamisan vagy valótlanul közölt, a  vizsgálat alá vont személy megbízatása, jogviszonya megszüntetését kezdeményezve a – törvény rendelkezése alapján – erre hatáskörrel rendelkező szervhez, személyhez, hatósághoz vagy bírósághoz fordul, vagy b) a vizsgálat alá vont személy ba) vagyonnyilatkozata kapcsán az a) pont alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű – hiányosságot tárt fel, vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást indít, vagy, ha annak lefolytatása az e  törvény rendelkezése alapján kizárt, ugyanakkor annak kiszabására – törvény rendelkezése alapján – az  a)  pont szerinti valamely szerv, személy, hatóság jogosult, az e szerv, személy, hatóság előtt bírság vagy ezzel egyenértékű vagyoni szankció (a továbbiakban együtt: bírság) kiszabását kezdeményezi, vagy bb) vagyonnyilatkozata a Hatóság által feltárt információk alapján a valóságnak megfelel, illetve annak esetleges – az  a)  pont és a  b)  pont ba)  alpont alá nem eső, csekély vagy elhanyagolható jelentőségű – hiányosságával összefüggésben, a  vagyonnyilatkozat teljeskörűsége érdekében tett ajánlás vagy intézkedési javaslat sikerre vezetett, a vizsgálatot vagy annak ezzel összefüggő részét lezárja. (9) Ha a  Hatóság által a  (8)  bekezdés a)  pontja, illetve b)  pont ba)  alpontja keretében kezdeményezett eljárások lefolytatása – az (1) bekezdés 15. pont a) alpontja szerinti, a Hatóság által kizárólagosan ellenőrzött személyi kör kivételével – során a megkeresett szerv, személy, hatóság, bíróság a Hatóság megállapításaitól eltérő megállapításra jutva a megbízatás, jogviszony megszüntetése, továbbá bírság kiszabása iránt nem intézkedik, köteles ennek okait részletesen indokolni, illetve erről a Hatóságot tájékoztatni. (10) A Hatóság (8) bekezdés a) pontja szerint hozott jelentését, továbbá a (9) bekezdés szerint kapott tájékoztatást a jelentéséhez kapcsolt módon nyilvánosan közzéteszi.” 157. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény a következő alcímmel egészül ki: „7/B. A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárás 19/B. § (1) Ha az a (2) bekezdés szerint nem kizárt, a Hatóság a 19/A. § (8) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben hivatalból vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást indít. (2) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárás megindítása a 19/A. § (1) bekezdés 1–12. pontja szerinti személyek esetében kizárt. (3) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap. (4) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban a Hatóság a 7/A. alcím szerinti eljárásában született jelentését, továbbá az annak alapjául beszerzett információkat, megállapításokat bizonyítási eszközként felhasználhatja. (5) A  vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban a  Hatóság megállapíthatja a  vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggő jogsértése tényét, továbbá bírságot szabhat ki. A bírság mértéke százezertől ötmillió forintig terjedhet. A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban figyelmeztetés alkalmazása kizárt. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3085 (6) A  Hatóság a  (4)  bekezdés szerinti bírság kiszabása során a  közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében foglaltak mellett a mulasztással érintett adatok számát és az eset összes körülményét is figyelembe veszi. (7) A  Hatóság e  § szerint hozott határozatát – a  vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy nevének, megbízatásának közzétételével – nyilvánosságra hozza.” 158. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 32.  § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Hatóságot az elnök vezeti, aki munkáját a négy elnökhelyettessel a Hatóság Igazgatóságában együttműködve látja el.” 159. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 33.  §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A  Hatóság elnöke jogviszonyának megszűnése estén az  új elnök kinevezéséig a  Hatóság elnökének feladat- és hatásköreit a  Hatóság Igazgatósága által kijelölt elnökhelyettes gyakorolja. A  Hatóság Igazgatósága az  elnökhelyettes kijelölésére vonatkozó döntést testületként, az  összes tag több mint felének szavazatával hozza meg.” 160. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 34.  § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  Hatóság legfőbb döntéshozó szerve a  Hatóság Igazgatósága, amelynek tagja a  Hatóság elnöke és négy elnökhelyettese.” 161. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 34.  § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Hatóság Igazgatósága a) a Hatóság 5. §-ban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggő érdemi döntéseket, b) a Hatóság költségvetésének elfogadását, c) a Korrupcióellenes Munkacsoport munkájában részt vevő nem kormányzati szereplőket képviselő tag kiválasztását vagy felkérése visszavonását az 57. és 58. §-ban foglaltakkal összhangban, d) a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott azon egyéb ügyekben hozott döntéseket, amelyek nem tartoznak a 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság elnökének hatáskörébe testületként, többségi döntéshozatal útján hozza meg.” 162. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 35.  § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Állami Számvevőszék elnöke a javaslatát a 37. § (3) bekezdése szerinti névsoron szereplő személyek közül, az Alkalmassági Bizottság által a jelöltek sorrendjére vonatkozó megállapításra figyelemmel, a névsor kézhezvételét követő 5 napon belül teszi meg. Az Alkalmassági Bizottság által megállapított sorrendtől az Állami Számvevőszék elnöke kivételesen, indokolt esetben térhet el, és az  eltérés indokait az  (1)  bekezdés szerinti javaslatban be kell mutatni.” 163. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 37.  §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A  pályázatot a  Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese jogviszonya megszűnésétől számított 5  napon belül ki kell írni, a pályázatra történő jelentkezés lehetőségét 30 napig kell biztosítani, és a (3) bekezdés szerinti névsort a jelentkezési határidő leteltét követő 15 napon belül meg kell küldeni az Állami Számvevőszék elnöke részére.” 164. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 37.  § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A pályázatra jelentkező személyek közül a Hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére alkalmasnak minősített és így a  pozíció betöltésére javasolható személyek – szakmai érdemekre, szaktudásra és végzettségre figyelemmel összeállított és a jelöltek sorrendjét megállapító – névsoráról az Alkalmassági Bizottság dönt.” 3086 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 165. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 43. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A  Hatóság elnökének és elnökhelyettesének javasolt személy az  Alkalmassági Bizottságnak nyilatkozik arról, hogy nem áll fenn vele szemben az  e  törvény szerinti összeférhetetlenségi ok. Ezt a  nyilatkozatot a  Hatóság elnöke és elnökhelyettese köteles a kinevezés napjától számított minden naptári félévet követő 30. napon belül megismételni a megelőző naptári félévre vonatkozóan. (2) A  nyilatkozatok valóságtartalmát, továbbá a  kinevezést követően az  összeférhetetlenség fennállását az Alkalmassági Bizottság évente ellenőrzi, illetve hivatalból jár el, ha tudomására jut olyan információ, ami miatt a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese összeférhetetlenségével kapcsolatban kétely merül fel.” (2) Az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 43.  §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) A Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese összeférhetetlenségének ellenőrzése során az Alkalmassági Bizottság megismerheti az  eljárás lefolytatásához feltétlenül szükséges körben és szabályok szerint azokat az  adatokat, amelyeket a Hatóság is megismerhet a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során.” 166. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 44.  §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az  Alkalmassági Bizottság a  Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese vagyonnyilatkozatának ellenőrzése során megismerheti az eljárás lefolytatásához feltétlen szükséges körben és szabályok szerint azokat az adatokat, amelyeket a Hatóság is megismerhet a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során.” 167. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 54.  §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A  Munkacsoport állami szerveket képviselő tagjainak a  kijelölése legfeljebb öt évre szól azzal, hogy a kijelölésüket a kijelölő személy bármikor visszavonhatja.” 168. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 55.  § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (A Munkacsoport elnöke felkéri a  következőket, hogy állandó meghívottként, konzultatív és tanácsadói minőségben vegyenek részt a Munkacsoport munkájában:) „g) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt személy.” 169. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 56.  § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  Munkacsoport állami szerveket képviselő tagjai, valamint az  állandó és eseti jelleggel meghívottak a Munkacsoportban végzett munkájukért külön díjazásban és költségtérítésben nem részesülnek. A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjait tiszteletdíj illeti meg, amelynek mértéke Magyarország operatív programjainak monitoring bizottságaiba civil szervezet által delegált tagok díjazásához igazodik, és amit a Hatóság költségvetésében kell elkülöníteni.” 170. § (1) Az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 57.  § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az  Alkalmassági Bizottság kötelező erejű véleményt ad a  Hatóság Igazgatóságának a  tagjelölti alkalmassági feltételek értékelésére és a  kiválasztás szempontjaira vonatkozóan az  (1)–(2)  bekezdésben meghatározott kritériumok alapján. Az alkalmasság elbírálásán túl az Alkalmassági Bizottság véleményében a jelölési és kinevezési eljárás sérelme nélkül bármilyen módon hozzájárulhat a nem kormányzati szereplőket képviselő tagok jelöléséről való megalapozott döntés meghozatalához.” (2) Az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 57.  § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A  nem kormányzati szereplőket képviselő tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Távollétük esetén képviseleti megbízást adhatnak egy másik nem kormányzati szereplőt képviselő tag részére, akinek a jogai és kötelezettségei azonosak a távollévő tagéval azzal, hogy a helyettesítő tagot a helyettesítésért többletjuttatás nem illeti meg.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3087 171. § (1) Az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 58.  § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjának megbízatása megszűnik) „c) a felkérés visszavonásával, ha a Hatóság Igazgatósága a Munkacsoport elnökének javaslatára megállapítja, hogy az 57. § (2) bekezdésében meghatározott kiválasztási kritériumok már nem teljesülnek,” (2) Az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 58.  § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjának megbízatása megszűnik) „d) a kinevezéstől számított öt év elteltével.” 172. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 61.  § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A  Munkacsoport a  szervezetét és működését szabályozó ügyrendjét, illetve az  éves munkatervét az  elnök javaslatára maga állapítja meg.” 173. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény a következő 70/A. §-sal egészül ki: „70/A.  § Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII.  törvény által megállapított 32.  § (1)  bekezdése és 34.  § (1)  bekezdése hatálybalépésekor be  nem  töltött elnökhelyettesi tisztség esetében a  pályázatot az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII.  törvény által megállapított 32.  § (1) bekezdése és 34. § (1) bekezdése hatálybalépését követő 5 napon belül kell kiírni.” 174. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 77.  §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvénnyel (a  továbbiakban: Módtv.) megállapított 58.  § (1)  bekezdés d)  pontja a  Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjai vonatkozásában akkor is alkalmazandó, ha a kinevezésük a Módtv.-vel megállapított 58. § (1) bekezdés d) pontja hatálybalépése előtt történt.” 175. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022.  évi XXVII.  törvény 77/A.  §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „77/A. § (1) A 19/A. § (1) bekezdés a) 1. pontja az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján, b) 2. pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján, c) 3. pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, valamint a 31. cikk (3) bekezdése alapján, d) 4. pontja az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján, e) 6. pontja az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján, f) 7–9. pontja az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, g) 10. pontja az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján, h) 14. pontja az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján, i) 16. pontja az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 23. cikke, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján, j) 18. pontja az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A  19/B.  § (1) és (2)  bekezdése az  Alaptörvény IX.  cikk (6)  bekezdése, XXIX.  cikk (3)  bekezdése, 23.  cikke, VI. cikk (4) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdése, valamint VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.” 176. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény a) 39. § (6) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg, b) 39. § (7) bekezdésében a „fellebbezésnek van helye” szövegrész helyébe a „halasztó hatályú fellebbezésnek van helye” szöveg, 3088 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám c) 51. § (1) bekezdésében a „március 15-éig” szövegrész helyébe az „április 30-áig” szöveg, d) 72.  §-ában a „két évvel felülvizsgálja” szövegrész helyébe a „két évvel, majd utána évenként felülvizsgálja” szöveg lép. 177. § Hatályát veszti az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. § (6)–(7) bekezdése. 42. Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény módosítása 178. § Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az  Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes  törvények módosításáról szóló 2022.  évi XLIV.  törvény 37.  §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A  főigazgató és a  főigazgató-helyettes az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31.  napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a  vele közös háztartásban élő − a  Polgári Törvénykönyvről szóló  törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. (5) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XVIII. törvény hatálybalépése  napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.” 43. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosításáról szóló 2024. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezése 179. § Nem lép hatályba a  közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX.  törvény módosításáról szóló 2024. évi LIII. törvény. 44. Az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványról szóló 2025. évi LII. törvény hatályon kívül helyezése 180. § Hatályát veszti az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványról szóló 2025. évi LII. törvény. 45. Záró rendelkezések 181. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) A  7. és 9.  alcím, a  27.  §, a  11. és 13.  alcím, a  14. és 16.  alcím, a  17.  alcím, a  18.  alcím, a  26.  alcím, a  27.  alcím, a 150–151. §, a 153. §, a 155–157. §, a 165–172. §, a 174–175. §, a 176. § c)–d) pontja, a 177. § és az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba. (3) A 145. § (1) bekezdése 2026. július 15-én lép hatályba. (4) A 82. §, a 86. § és a 94. § 2026. augusztus 20-án lép hatályba. 182. § (1) A  Tudás-Tér Alapítvány (e § alkalmazásában a  továbbiakban: Alapítvány) alapítói jogait az  állam gyakorolja. Az alapítói jogok gyakorlója az alapítványt megszüntetheti. (2) Az alapító okirat (1) bekezdéssel ellentétes rendelkezése semmis. (3) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket az Alapítvány 2026. augusztus 31-i hatállyal történő megszűnése érdekében. (4) Az Alapítvány megszüntetése során az állam képviseletében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jár el. (5) Az Alapítvány részére az állam által alapítóként vagy más jogcímen ingyenesen juttatott vagyon, az ennek helyébe lépett vagyon, valamint az  e vagyon hozamának tulajdonjoga az  alapítvány megszűnése  napján ingyenesen visszaszáll az államra. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3089 (6) A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény 8. alcímétől eltérően az Alapítvány megszüntetésére, illetve megszűnésére egyebekben a  közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX. törvény V/A. Fejezetének a nem felsőoktatási alapítványra vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. 183. § (1) Az 1. § és a 2. § az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 6. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. (3) A 7. alcím az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (4) A 8. alcím az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (5) A 28. § és a 29. § az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (6) A 11. alcím és a 117. § az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (7) A 12. alcím az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (8) A 13. alcím az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (9) A 14. alcím az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (10) A 15. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (11) A 17. alcím és az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (12) Az  58.  § a)  pontja az  Alaptörvény 5.  cikk (4) és (7)  bekezdése alapján a  jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül. (13) A  19.  alcím az  Alaptörvény XXIX.  cikk (3)  bekezdése és 2.  cikk (1)  bekezdése és 35.  cikk (1)  bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (14) A 123. § és a 124. § a) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (15) A 156. § az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése, VIII. cikk (4) bekezdése, IX. cikk (6) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése, 12. cikk (5) bekezdése, 23. cikke, 24. cikk (9) bekezdése, 25. cikk (8) bekezdése, 26. cikk (1) és (2) bekezdése, 29. cikk (7) bekezdése, 31. cikk (3) bekezdése, 35. cikk (1) bekezdése és 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (16) A 157. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése, 23. cikke, VI. cikk (4) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdése, valamint VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (17) A 177. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke, 43. cikk (4) bekezdése, VI. cikk (4) bekezdése, 24. cikk (9) bekezdése, 29. cikk (7) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdése, 31.  cikk (3)  bekezdése, továbbá az  Alaptörvény 12.  cikk (5)  bekezdése, 4.  cikk (2) és (5)  bekezdése, 25.  cikk (8) bekezdése, 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 184. § Ez a  törvény a  pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a  tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az  (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az  (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének való megfelelést szolgálja. Dr. Sulyok Tamás s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke 3090 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 1. melléklet a 2026. évi XVIII. törvényhez „1. melléklet a 2012. évi XXXVI. törvényhez Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat adattartalma országgyűlési képviselő, illetve az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő, valamint a vele közös háztartásban élő1 − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (családtag)2 számára A NYILATKOZATOT ADÓ ÉS A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELRE KÖTELEZETT SZEMÉLY ADATAI 1. A nyilatkozatot adó3: a) országgyűlési képviselő b) az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (családtag) c) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más személy d) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más személlyel közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (családtag) 2. A  nyilatkozatot adó családi- és utóneve, családtag nyilatkozattétele esetén a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett családtag családi- és utóneve neve, tisztsége A) rész4 VAGYONI NYILATKOZAT I. Ingatlanok5 a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is) b) Az ingatlan területnagysága c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése) d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete e) Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.) f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.) g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete), ellenértéke II. Nagy értékű6 ingóságok 1. Gépjárművek: a) személygépkocsi, típusa, szerzés ideje, jogcíme b) tehergépjármű, autóbusz, típusa, szerzés ideje, jogcíme c) motorkerékpár típusa, szerzési ideje, jogcíme 2. Vízi vagy légi jármű jellege, típusa, szerzés ideje, jogcíme: 3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény: a) egyedi alkotások megnevezése, szerzés ideje, jogcíme: b) gyűjtemény megnevezése, szerzés ideje, jogcíme 4. Egyéb nagy értékű ingóság megnevezése, szerzés ideje, jogcíme III. Követelések (ha az releváns, átváltási árfolyammal7) 1. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás8 vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy, részesedés magántőkealapban, biztosítás stb.) esetén megnevezés (ISIN kód, ha van), értéke (névérték, biztosítási összeg), M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3091 2. Hitelintézeti számlakövetelés és bankbetétben elhelyezett megtakarítás összege,  forintban és devizában bontva, külföldi hitelintézeti számlakövetelés vagy bankbetét esetén a  pénzintézet(ek) SWIFT/BIC kódja, átváltási árfolyama 3. Készpénz összesen9, forintban és devizában bontva (átváltási árfolyammal) 4. Más, szerződés alapján fennálló követelések (pl. pénzkövetelés10, ingatlanon vagy vagyoni részesedésen fennálló vételi jog) megnevezése, követelés jogcíme és szerződés ideje IV. Tartozások11 1. Köztartozás12 jellege (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.), összege 2. Hitelintézettel szembeni tartozás összege (hitel, kölcsön stb.),  forintban és devizában bontva (átváltási árfolyammal): 3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás összege, forintban és devizában bontva (átváltási árfolyammal) V. Jogszabály szerint jogszerűen elfogadott protokoll ajándék13 megnevezése, ajándékozó neve VI. Egyéb közlendők14 B) rész15 JÖVEDELEMNYILATKOZAT az országgyűlési képviselő, valamint az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény vagy külön jogszabály szerint az  országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő javadalmazásán kívüli adóköteles jövedelmeiről I. A  nyilatkozatot adónak a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró  törvény által meghatározott időpont szerinti fennálló állapotot megelőző három évben végzett foglalkozása(i), állami, önkormányzati és gazdasági tisztsége(i) vagy megbízatása(i), valamint gazdálkodó szervezetben16 vagy más, jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetben vállalt tagsága(i) Foglalkozás, megbízatás, tisztség vagy tagság17 Díjazás nélküli Havi átlagos jövedelem összege18 1 2 3 4 II. A  nyilatkozatot adónak a  nyilatkozat megtételekor fennálló foglalkozása(i), illetve rendszeres vagy alkalmankénti tevékenysége(i), amely(ek)ből adóköteles jövedelme származik Foglalkozás, tevékenység19 Havi átlagos jövedelem összege 1 2 3 4 5 C) rész GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT I. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló gazdálkodó szervezetben20, jogszabály által létrehozott testületben vállalt tagsága(i) (ideértve a  pártoló, illetve a  tiszteletbeli tagságot is), tisztsége(i), valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállása(i) 3092 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám Tagság, tisztség, tevékenység, valamint vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállás21 Díjazás nélküli Havi átlagos jövedelem összege22 1 2 3 4 5 II. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló bármilyen olyan érdekeltsége(i) gazdasági társaságban, amely(ek) befolyást gyakorolhat(nak) a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre, illetve olyan tulajdoni érdekeltsége(i), amely(ek) meghatározó befolyást biztosít(anak) számára gazdasági társaság ügyei tekintetében Közpolitikával kapcsolatos kérdésekre esetleg befolyást gyakorló érdekeltség vagy gazdasági társaság23 (a meghatározó befolyást biztosító tulajdoni érdekeltség arányát zárójelben kell jelölni) Díjazás nélküli Havi átlagos jövedelem összege 1 2 3 4 5 III. Egyéb érdekek, amelyekről alappal feltételezhető, hogy azok észszerűen befolyásolhatják a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett tisztségviselő feladatellátását24 IV. A nyilatkozattétel helye, kelte *** Jelen nyilatkozathoz csatoltam a  velem közös háztartásban élő hozzátartozóm/hozzátartozóim nyilatkozatát/ nyilatkozatait.25 Jelen nyilatkozatomat, mint országgyűlési képviselővel vagy az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény vagy külön jogszabály szerint az  országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselővel közös háztartásban élő hozzátartozó adom.26 *** [1] A  vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy családtagjának minősül a  vele azonos – a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.  évi LXVI.  törvény szerinti – bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hozzátartozója. [2] E vagyonnyilatkozat alkalmazásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti – ’hozzátartozó’ fogalma, illetve a ’családtag’ fogalma megegyezőek. [3] Csak a saját személyére vonatkozó adatokat töltse ki! [4] Amennyiben e  vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat bármely részénél a  nyilatkozatot adónak több adatot kell feltüntetnie, azt külön kell megadni a nyilatkozat vonatkozó részével megegyező tartalmi struktúra szerint. [5] Az ingatlan-nyilvántartási adatokkal megegyezően kell kitölteni! Fel kell tüntetni a Magyarország joghatóságán kívül található ingatlant is. Fel kell tüntetni azt az ingatlant is, amelyet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró törvény által meghatározott dátum szerinti fennálló állapotot megelőző évben szerzett a nyilatkozatot adó személy. [6] Nagy értékűnek minősül az ingóság, ha értéke eléri az 5 millió forintot. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3093 [7] A  vagyonnyilatkozat kitöltésének  napján aktuális, a  Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni az átváltási árfolyam megjelöléséhez. Az átváltási árfolyam valamennyi alábbi részre vonatkozik – akkor is, ha ennél a résznél nem releváns! [8] Külföldi pénznemben elhelyezett megtakarítás esetén a  megtakarítás összegét a  vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni. [9] Külföldi pénznemben lévő készpénz esetén a  készpénz összegét a  vagyonnyilatkozat kitöltésének  napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben kell megadni. [10] Csak a 100 ezer Ft feletti tételeket szükséges feltüntetni. Külföldi pénznemben fennálló pénzkövetelés esetén a  pénzkövetelés összegét a  vagyonnyilatkozat kitöltésének  napján aktuális, a  Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni. [11] Külföldi pénznemben fennálló tartozás esetén a  tartozás összegét a  vagyonnyilatkozat kitöltésének  napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán szükséges forintértéken megadni. [12] Csak a 100 ezer Ft feletti tételeket szükséges feltüntetni. [13] Csak az  országgyűlési képviselő, valamint az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat- tételre kötelezett más tisztviselő által kitöltendő. [14] Egyéb közlendőnek minősül például a vagyoni helyzet változásához fűzött kiegészítő magyarázat. [15] Csak az  országgyűlési képviselő, valamint az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat- tételre kötelezett más tisztviselő által kitöltendő. [16] Gazdálkodó szervezet a  polgári perrendtartásról szóló 2016.  évi CXXX.  törvény 7.  § (1)  bekezdés 6.  pontja szerinti szervezet, ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is. [17] A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró törvény által meghatározott dátum szerinti fennálló állapotot megelőző három évben végzett foglalkozásról, megbízatásról, tisztségről, illetve vállalt tagságról kell nyilatkozni, a korábbi országgyűlési képviselői vagy más közhivatali tisztséget is beleértve. [18] Az  egyes tételek bevallásakor jelezni kell, hogy a  nyilatkozatot tevő azért díjazásban részesült-e vagy sem; illetve díjazás esetén a fel kell tüntetni a szerzett jövedelmet. A nyilatkozatban bevallott egyes tételekből származó, de  nem  rendszeresen kapott jövedelmet éves alapon kell kiszámítani, el kell osztani tizenkettővel. Külföldi pénznemben kapott jövedelem esetén a  jövedelem összegét a  vagyonnyilatkozat kitöltésének  napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni. [19] Az alábbiak feltüntetése szükséges: a) a tevékenység megjelölése; b) a kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek). [20] Gazdálkodó szervezet a  polgári perrendtartásról szóló 2016.  évi CXXX.  törvény 7.  § (1)  bekezdés 6.  pontja szerinti szervezet, ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is. [21] Az  alábbiak feltüntetése szükséges: a) a  gazdálkodó szervezet, testület neve vagy vagyonkezelői jogviszony megjelölése; b) tagság (tag, tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.), tisztség, tevékenység megjelölése. [22] Az  egyes tételek bevallásakor jelezni kell, hogy a  nyilatkozatot tevő azért díjazásban részesült-e vagy sem; illetve díjazás esetén fel kell tüntetni a szerzett jövedelmet. A nyilatkozatban bevallott egyes tételekből származó, de  nem  rendszeresen kapott jövedelmet éves alapon kell kiszámítani, el kell osztani tizenkettővel. Külföldi pénznemben kapott jövedelem esetén a  jövedelem összegét a  vagyonnyilatkozat kitöltésének  napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni. [23] Az alábbiak feltüntetése szükséges: a) a gazdasági társaság neve; b) az érdekeltség formája (tag, tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.). [24] Egyéb érdeknek minősül különösen a  korábbi beosztás, érdekképviseleti vagy civil tevékenység, továbbá a nyilatkozatot adó személlyel közös háztartásban nem élő, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozó vagy hozzátartozó által folytatott politikai vagy jelentős hatású gazdasági vagy egyéb közéleti tevékenység, amelyről alappal feltételezhető, hogy az  befolyásolhatja a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett személy feladatellátását. [25] Csak az országgyűlési képviselő vagy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az  országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő jelöli! [26] Csak az  országgyűlési képviselővel vagy az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat- tételre kötelezett más tisztviselővel közös háztartásban élő hozzátartozó jelöli!” 3094 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 2. melléklet a 2026. évi XVIII. törvényhez 1. A  kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú  törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 3. melléklet 66.1. pontja helyébe a következő pont lép: „66.1. A befektetési alapkezelő neve, cégformája” 2. A  kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú  törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 3. melléklet 2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) cégneve, székhelye,” 3. melléklet a 2026. évi XVIII. törvényhez „2. melléklet a 2021. évi IX. törvényhez Közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítványok   1. ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány   2. Hauszmann Alapítvány   3. Jövő Nemzedék Földje Alapítvány   4. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány   5. Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány   6. Közép-európai Oktatási Alapítvány   7. Magyar Kultúráért Alapítvány   8. Makovecz Campus Alapítvány   9. Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány 10. MOL – Új Európa Alapítvány 11. Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány 12. Batthyány Lajos Alapítvány 13. Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 14. Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 15. ZalaZONE Alapítvány” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3095 2026. évi XIX. törvény az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény és a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosításáról* [1] A  nemzetközi energiapolitikai helyzet javulásával indokolt az  üzemanyagokra vonatkozó hatósági árak megszüntetése és egyben hasonló intézkedés bevezetésére vonatkozó felhatalmazás megadása a  kereskedelempolitikáért felelős miniszternek. [2] Az Országgyűlés a fentiekre figyelemmel, a gazdasági stabilitás erősítése, továbbá a rendkívüli piaci körülményekből eredő költségvetési kockázatok kezelése céljából a következő törvényt alkotja: 1. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása 1. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „18/A. § A piaci viszonyok állami beavatkozást igénylő, aránytalan megváltozása esetén, a fogyasztók érdekeinek védelmére figyelemmel a kereskedelemért felelős miniszter rendeletben megállapíthatja a) az MSZ–EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ–95-ös minőségi fokozatú – az ESZ–98-as fokozat minőségi követelményi szintjét nem teljesítő – motorbenzin, és b) az MSZ–EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú dízelgázolaj nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árát (a  továbbiakban együtt: hatósági üzemanyagár), valamint a  hatósági üzemanyagár alkalmazásának részletszabályait.” (2) Az  árak megállapításáról szóló 1990.  évi LXXXVII.  törvény „Hatósági üzemanyagárral kapcsolatos rendelkezések” alcíme a következő 18/B. §-sal egészül ki: „18/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi a 18/A. § szerinti miniszteri rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását. (2) Ha az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során tudomást szerez a 18/A. § szerinti miniszteri rendelet szerinti kötelezettség megsértéséről a) 100 000 forinttól 150 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki, b) ismételt jogsértés esetén döntésével elrendelheti az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetőjének e tevékenysége folytatásától való ideiglenes – a  jogsértés súlyának, a  jogsértő állapot időtartamának, a  jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny mértékékéhez igazodóan legalább egy nap, legfeljebb fél év időtartamra történő – eltiltását. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható. (4) Ismételt jogsértés esetén a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatók. (5) A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni az állami adó- és vámhatóság hivatalos honlapján közzétett számlaszámra. (6) Az  üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles a  kereskedelemért felelős miniszternek haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni, ha a (2) bekezdés b) pontja szerint tevékenysége folytatásától ideiglenesen eltiltották. (7) Az  állami adó- és vámhatóság haladéktalanul értesíti a  kereskedelemért felelős minisztert, ha a  (2)  bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.” 2. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20. § Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy a piaci viszonyok állami beavatkozást igénylő, aránytalan megváltozása esetén, a fogyasztók érdekeinek védelmére figyelemmel 1. a 18/A. § szerinti üzemanyagok hatósági üzemanyagárát, 2. a hatósági üzemanyagár alkalmazásának részletszabályait rendeletben állapítsa meg.” * A törvényt az Országgyűlés a 2026. június 23-i ülésnapján fogadta el. 3096 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény a következő 23. §-sal egészül ki: „23. § (1) A biztonsági kőolajtermék készletek veszélyhelyzeti felhasználásáról szóló 52/2026. (III. 9.) Korm. rendelet szerint felszabadított motorbenzin és motorikus gázolaj készletből származó üzemanyag felhasználására és a felszabadításhoz kapcsolódó eljárásokra a felszabadítás és az eljárások megkezdésekor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. (2) A  biztonsági kőolajtermék készletek felhasználásáról szóló 1/2026.  (V. 14.) GEM rendelet (a  továbbiakban: GEM  rendelet) szerint felszabadított motorbenzin és motorikus gázolaj készletből származó üzemanyagra az e törvény a GEM rendelet hatálybalépésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.” 4. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 5. § Hatályát veszti az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény a) 18.  §-ában az  „Ezen  alcím alkalmazásában a  hatósági ár alatt a  2026. május 14-ét megelőző időszak tekintetében a védett árat kell érteni.” szövegrész, b) 18/B–18/M. §-a, c) 2. melléklete. 2. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása 6. § (1) A  behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013.  évi XXIII.  törvény 9.  § (4)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (2) bekezdés szerinti rendeletben a miniszter a) meghatározhatja a felhasználás célját, b) meghatározhatja a felhasználás ütemét, c) az ország működését biztosító felhasználók részére a felszabadított biztonsági készlethez elsőbbségi hozzáférést engedhet, d) fogyasztást korlátozó intézkedéseket rendelhet el, e) a kőolajfinomítóval rendelkező gazdálkodó szervezetek részére előírhatja a felhasználásra felszabadított készlet bérfeldolgozásának legkisebb hozamát és ütemezését, f) meghatározhatja a  felszabadított, de a  Szövetség tulajdonában maradt készletek újraelosztását, annak eljárási szabályait, g) meghatározhatja a visszapótlás során alkalmazható legmagasabb árat.” (2) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 9. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben foglalt kötelezettségek betartását a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel felszabadított készlethez kapcsolódóan. Ha az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja a kötelezettségek megsértését, 6 000 000 forinttól 15 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki. A bírság azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is kiszabható. (9) Az  állami adó- és vámhatóság a  (8)  bekezdés szerinti bírság kiszabásától ellátásbiztonsági okból eltekinthet, ha a  kötelezettségszegés a  hatósági áras üzemanyagként történő értékesítési kötelezettség megszegésével összefüggésben történt.” 7. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013.  évi XXIII.  törvény 15.  §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „15. § (1) A 9. § (3) bekezdés c) pontja és a 9. § (4) bekezdés c) pontja alapján a miniszter által meghatározott célból kijelölt felhasználók ellátására felszabadított készleten felül, a  felszabadított készletek vonatkozásában a  kőolaj szekció tagjait, a készletfelszabadítást megelőző naptári évben a havi tagi hozzájárulás nyilatkozataikban összesen bevallott, a  4.  mellékletben foglalt táblázat A  oszlopában meghatározott kőolajtermék-kategóriák (2)  bekezdés szerint korrigált bruttó forgalma arányában az adott kőolajtermék-kategóriában elővásárlási jog illeti meg. (2) Ha az adóraktári engedéllyel rendelkező tag (1) bekezdés szerinti nyilatkozataiban olyan mennyiség szerepel, amely másik tag tulajdonában állt közvetlenül a  szabad forgalomba bocsátást megelőzően, úgy e  mennyiséget az (1) bekezdés szerinti arány megállapításakor e másik tag forgalmaként kell figyelembe venni.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3097 8. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013.  évi XXIII.  törvény 9.  § (3)  bekezdés b) pontjában az „összetételét.” szövegrész helyébe az „összetételét, eljárási rendjét,” szöveg lép. 9. § Hatályát veszti a  behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013.  évi XXIII.  törvény 52/A–52/D. §-a. 3. Záró rendelkezések 10. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1. § (2) bekezdése és a 6. § (2) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba. Dr. Sulyok Tamás s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke 1. melléklet a 2026. évi XIX. törvényhez „1. melléklet az 1990. évi LXXXVII. törvényhez Hatósági áras termékek A) Termékek A B C 1 Termékszám (ITJ) (BTO) Megnevezés A hatósági ár megállapítója 2 11−3 Földgáz ára energiapolitikáért felelős miniszter 3 14−1 Villamosenergia ára energiapolitikáért felelős miniszter B) Szolgáltatások A B C 1 Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR kód) Megnevezés A hatósági ár megállapítója 2 46.18.11 (ebből: a gyógyszer ügynöki nagykereskedelme), 46.46.11 (ebből: gyógyszer nagykereskedelem), 47.00.74 Humán célú, a járóbeteg-ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással forgalmazható gyógyszerek kereskedelmi árrése egészségügyért felelős miniszter 3 az 56.10 kódból a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott vendéglátóhely üzlettípusokban felszámított felszolgálási díj vendéglátásért felelős miniszter ” 3098 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 2026. évi XX. törvény a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról* [1] Az emberi méltóságot sértő, a kiegyensúlyozott tájékoztatást akadályozó, a kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére károsan ható reklámok eltávolítása és jövőbeli visszakerülésük megakadályozása szükséges. Mindez a nyugodt társadalmi viszonyok helyreállítása érdekében fontos közérdek. [2] A  közbeszerzési rendszer megfelelő működésének egyik meghatározó garanciális eleme a  felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói rendszer, melynek működésére vonatkozó átmeneti rendelkezések 2026. év végéig történő meghosszabbítása szükséges. [3] Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának tulajdonában álló lakóépületek  törvény által állami tulajdonba vonása több mint száz háztartás otthonát és lakhatásának biztonságát veszélyezteti. [4] A [3] preambulumbekezdés szerinti lakóépületek helyi önkormányzat tulajdonát képezik, és jelenleg a tulajdonos helyi önkormányzat helyi közügyek körébe tartozó feladatellátását szolgálják, így ezen tulajdon alkotmányos védelmet élvez, elvonása – különösen az  érintett önkormányzat előzetes meghallgatása és érdemi egyeztetés nélkül – az  Alaptörvény XIII. és 32. cikkéből fakadó tulajdonvédelem, illetve önkormányzati autonómia szempontjából aggályos. [5] A  [3] preambulumbekezdés szerinti lakóépületek vonatkozásában az  állami tulajdonba kerülés időpontja még nem következett be, így az  állami tulajdonba vonásuk által létrejövő jövőbeli jog- és érdeksérelem  törvénymódosítással elkerülhető. [6] Az Országgyűlés a fenti közérdekek érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja: 1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása 1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3b) Reklámtábla, reklámhordozó, egyéb reklámcélú berendezés és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a  magyar építészetről szóló  törvényben meghatározott esetekben közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon, illetve segélykérő telefonon vagy annak tartószerkezetén nem helyezhető el. Új hirdetőoszlop nem helyezhető el. A magyar építészetről szóló törvény szerinti citylight reklámeszközt szabadon állóan nem lehet elhelyezni, kizárólag utcabútoron.” (2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (3e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3e) A  gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakaszának a  42/A.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti területén nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés, valamint a  tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz. A  tilalom nem vonatkozik az  üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az  építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét – piktogramját –, vagy tevékenységét jelzik.” 2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „46/G.  § (1) E  törvénynek a  gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a  gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról szóló 2026.  évi  XX.  törvénnyel megállapított 12.  § (3b) és (3e)  bekezdése szerinti tilalommal érintett reklámtáblát, reklámhordozót, egyéb reklámcélú berendezést és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt 2026. december 31-ig el kell távolítani. (2) A  12.  § (3a), (3b) és (3e)  bekezdése szerinti tilalommal, továbbá az  (1)  bekezdés szerinti kötelezettséggel összefüggésben az államot, a helyi önkormányzatot, illetve a közút kezelőjét kártalanítási kötelezettség nem terheli.” * A törvényt az Országgyűlés a 2026. június 23-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3099 3. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a) 12.  § (4)  bekezdésében az „a (3a), illetve a  (3e)  bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (3a), a  (3b), illetve a (3e) bekezdésben” szöveg, b) 12.  § (4b)  bekezdésében az  „a (3a) és a  (3e)  bekezdésben” szövegrész helyébe az  „a (3a), a  (3b) és a (3e) bekezdésben” szöveg lép. 4. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a) 12. § (3c) bekezdése, b) 12. § (3d) bekezdése, c) 12. § (3f) bekezdése és d) 46/P. § (1) bekezdése. 2. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény módosítása 5. § A sajtószabadságról és a  médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010.  évi CIV.  törvény 1.  §-a a  következő 13–15. ponttal egészül ki: „13. Politikai hirdetés: valamely párt, politikai mozgalom vagy a  Kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben ellenérték fejében közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom. 14. Politikai plakát: valamely párt, politikai mozgalom vagy a Kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül. 15. Politikai reklám: valamely párt, politikai mozgalom vagy a Kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám.” 6. § A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 17. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A  médiatartalomban tilos olyan politikai plakát, politikai reklám, vagy politikai hirdetés, valamint az  Mttv. szerinti közérdekű közlemény vagy társadalmi célú reklám terjesztése, amely az egyenlő emberi méltóságot sérti vagy tagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy a  gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul. E tilalom kiterjed az olyan képi vagy audiovizuális tartalom felhasználására is, amely személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon jeleníti meg, és az  előbbi célok vagy hatások kiváltására alkalmas. (5) A  politikai plakát, politikai reklám és a  politikai hirdetés csak választási kampányidőszakban vagy elrendelt népszavazással összefüggésben tehető közzé.” 3. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása 7. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 32. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Választási kampányidőszakban a  választási eljárásról szóló  törvény szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. Választási kampányidőszakon kívül politikai reklám kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A  politikai reklám tartalmáért az  Smtv. 17.  § (4) és (5)  bekezdésében foglaltak kivételével a  médiaszolgáltató nem felel. Amennyiben a  politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt. (3b) A  (3a)  bekezdésben meghatározott időszakon kívül politikai reklám és politikai hirdetés közzététele tilos. A közzétett, tartalma alapján politikai reklámnak minősülő műsorszám miatt a Médiatanács a 182. § szerinti hatósági hatáskörében jár el.” 3100 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 8. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 32. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki: „(8a) A  médiaszolgáltató kérelmére a  Médiatanács – a  kérelem beérkezésétől számított tizenöt  napon belül, igazgatási szolgáltatási díj ellenében – hatósági határozatában dönt arról, hogy a kérelem tárgyát képező közlemény az Smtv. 17. § (4) és (5) bekezdése szerinti tiltott politikai reklámnak, tiltott közérdekű közleménynek vagy tiltott társadalmi célú reklámnak minősül-e. (8b) A médiaszolgáltató a Médiatanács (8a) bekezdés szerinti határozatában foglaltakat köteles figyelembe venni. Amennyiben a  közleményt a  Médiatanács tiltott politikai reklámmá, tiltott közérdekű közleménnyé vagy tiltott társadalmi célú reklámmá minősíti, akkor a médiaszolgáltató azt nem teheti közzé, amennyiben mégis közzéteszi, annak tartalmáért felelős.” 9. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény „Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám” alcíme a következő 32/A. §-sal egészül ki: „32/A.  § (1) A  politikai plakáttal összefüggésben az  Smtv. 17.  § (4) és (5)  bekezdésének megsértése e § alkalmazásában a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértésének minősül. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése miatt a  145.  § szerint bárki bejelentéssel élhet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal). (3) A  Hivatal a  tiltott politikai plakát haladéktalan eltávolításáról rendelkezik, és a  plakát kihelyezőjét vagy –  ha  annak kiléte nem állapítható meg – azt a  természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, akinek vagy amelynek érdekében a  törvénysértést elkövették, a  kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszereséig terjedő bírsággal sújthatja. (4) A Hivatal e § szerinti döntése elleni jogorvoslatra a 165. § szabályait kell alkalmazni.” 10. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény 132.  §-a a  következő m) ponttal egészül ki: (A Médiatanács a 182–184. §-okkal összhangban:) „m) bejelentésre lefolytatja az Smtv. 17. § (4) és (5) bekezdése megsértésével kapcsolatos eljárást.” 11. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 182. § b) pont bh) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Médiatanács hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban hatósági felügyeletet gyakorol az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések tekintetében:) „bh) a politikai reklámra, politikai hirdetésre, politikai plakátra, közérdekű közleményre és a társadalmi célú reklámra vonatkozó rendelkezések [a 32. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével],” 12. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 203. §-a a következő 55a. és 55b. ponttal egészül ki: „55a. Politikai hirdetés: valamely párt, politikai mozgalom vagy a  Kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben ellenérték fejében közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom. 55b. Politikai plakát: valamely párt, politikai mozgalom vagy a Kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.” 13. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény 41.  § (1)  bekezdésében az „a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a  továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe az „a Hivatal” szöveg lép. 4. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása 14. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3101 15. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a) 51/B.  § (1)  bekezdésében a  „B) része szerinti ingatlanok” szövegrész helyébe a  „szerinti ingatlanok (a továbbiakban: ingatlanok)” szöveg, b) 51/B. § (4) bekezdésében az „Egyetem és a (3) bekezdés szerint a Kormány határozatában kijelölt szervezet (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogát a kérelmükre” szövegrész helyébe az „Egyetem (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogát a kérelmére” szöveg lép. 16. § Hatályát veszti a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a) 44. § (4) bekezdése, b) 51/B. § (1) bekezdésében az „a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok 2026. június 30. napján” szövegrész, a  „  ,  valamint szociális lakhatási feladatokkal összefüggő” szövegrész és az  „(a  továbbiakban együtt: ingatlanok)” szövegrész, c) 51/B. § (2) bekezdése, d) 51/B.  § (3)  bekezdésében a „ , lakáscélú beruházás esetén a  Kormány határozatában kijelölt szervezetet” szövegrész és a „ , valamint a Kormány határozatában kijelölt szervezet” szövegrész, e) 51/B. § (5)–(7) bekezdése, f) 51/B. § (8) bekezdésében az „és a (3) bekezdés szerint a Kormány határozatában kijelölt szervezet” szövegrész, g) 51/B.  § (9)  bekezdésében az  „– a  2.  melléklet A) része szerinti ingatlanok tekintetében 2026. június 30. napjától –” szövegrész, h) 51/B. § (10) bekezdése, i) 51/C. §-a. 5. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása 17. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A plakát tartalmában vagy képi megjelenítésében nem irányulhat az egyenlő emberi méltóság eltagadására vagy megsértésére, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságának megsértésére vagy tagadására, vagy valamely közösség kollektív bűnösségének közvetítésére, vagy bármilyen módon gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására. A plakáton nem jeleníthető meg olyan kép, amely valótlan vagy megtévesztő módon ábrázolja a valóságot, és az előbb felsorolt célok vagy hatások kiváltására alkalmas. (2b) A  plakáton nem tehető közzé kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére káros képi vagy szöveges tartalom.” 18. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 147. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A  politikai reklám tartalmában vagy képi megjelenítésében nem irányulhat az  egyenlő emberi méltóság eltagadására vagy megsértésére, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságának megsértésére vagy tagadására, vagy valamely közösség kollektív bűnösségének közvetítésére, vagy bármilyen módon gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására. E  tilalom kiterjed az  olyan kép vagy audiovizuális tartalom felhasználására is, amely személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon jeleníti meg, és az előbbi célok vagy hatások kiváltására alkalmas. (1b) Politikai reklám keretében nem tehető közzé kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére káros képi vagy szöveges tartalom.” 19. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 148. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A  politikai hirdetés tartalmában vagy képi megjelenítésében nem irányulhat az  egyenlő emberi méltóság eltagadására vagy megsértésére, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságának megsértésére vagy tagadására, vagy valamely közösség kollektív bűnösségének közvetítésére, vagy bármilyen módon gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására. (2b) Politikai hirdetés keretében nem tehető közzé kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére káros képi vagy szöveges tartalom.” 3102 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 20. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény a) 144.  § (5)  bekezdésében az „értéken, továbbá” szövegrész helyébe az „értéken, közvilágítási, villany- és telefonoszlopon, közlekedésbiztonsági célú eszközön, jelzőtáblán, fás szárú növényen, továbbá” szöveg, b) 218. § (2) bekezdés d) pontjában az „a 155. §-ban” szövegrész helyébe az „a 144. §-ban és a 155. §-ban” szöveg lép. 6. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása 21. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Beruházási törvénnyel megállapított 197/D. §-t 2026. december 31. napjáig a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” 7. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása 22. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 99. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdés szerinti tudomásulvétel a reklámeszközök elhelyezésére irányuló településképi eljárásnál 5 évig érvényes, és az  érvényességi idő lejárta előtt legalább 30  nappal kezdeményezni kell az  ismételt településképi eljárást, vagy nyilatkozni szükséges arról, hogy az  érvényességi idő lejártáig a  reklámeszköz elbontásáról gondoskodnak.” 23. § A magyar építészetről szóló 2023.  évi C.  törvény 103.  § (1)  bekezdés e) és f)  pontja helyébe a  következő rendelkezések lépnek: (Tilos elhelyezni reklámot, reklámeszközt) „e) az országos jelentőségű védett természeti terület területén, és f) a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb bel- és külterületen.” 24. § (1) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 104. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Reklám – közterületen vagy közterületről látható magánterületen – kizárólag utcabútoron, tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen és a  (4)  bekezdésben foglaltak figyelembevételével kormányrendeletben meghatározott egyéb reklámeszközön helyezhető el. Kormányrendelet állapítja meg az elhelyezhető reklámeszközöknek a település közigazgatási területén belüli elhelyezhetőségi követelményeit. (4) Citylight reklámeszközt szabadon állóan nem lehet elhelyezni, kizárólag utcabútoron. Új hirdetőoszlop nem helyezhető el. Településképi szempontból kiemelten meghatározó területen és településképi szempontból meghatározó területen közvilágítási, villany- és telefonoszlopon, illetve segélykérő telefonon vagy annak tartószerkezetén reklám nem helyezhető el. (5) A  helyi önkormányzat rendeletében – a  (3) és (4)  bekezdésben foglaltakon túl – kizárhatja azon reklámeszközöket, amelyeken reklám nem helyezhető el.” (2) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 104. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Reklámeszköz – ide nem értve a  kiemelt településkép-védelmi környezetre irányuló eljárásokat – kizárólag az önkormányzati hatósági ügynek minősülő településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.” (3) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 104. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) Reklámeszköz közterületi és magánterületi elhelyezésére vonatkozó szerződés legfeljebb tizenöt évre köthető.” 25. § (1) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „10. a  reklám-elhelyezési tilalommal nem érintett területeken a  reklámhordozók és a  reklámhordozót tartó berendezések elhelyezési módjára, méretére, megjelenési formájára és az  elhelyezés időtartamára vonatkozó szabályokat, valamint az egyéb reklámeszközök körét és a reklámeszközöknek a település közigazgatási területén belüli elhelyezhetőségének követelményeit,” (2) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdése a következő 4. és 5. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a települési önkormányzat – fővárosban a kerületi önkormányzat –, hogy rendeletben állapítsa meg) „4. a reklám- és reklámeszköz-elhelyezési tilalommal érintett – a 103. § (1) bekezdés a)–e) pontjában nem szereplő – egyéb bel- és külterületeket, továbbá azon reklámeszközök körét, amelyeken reklám nem helyezhető el azzal, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3103 hogy a  kerületi önkormányzat a  fővárosi önkormányzat által nem tiltott területeken és nem tiltott reklámeszköz tekintetében határozhat meg tilalmat, 5. a reklámeszközök településképi bejelentésének tartalmára vonatkozó követelményeket, valamint a 105. § szerinti jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó kiegészítő eljárási szabályokat.” (3) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (10) bekezdése a következő 9. és 10. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg) „9. a főváros egész területére a  reklám- és reklámeszköz-elhelyezési tilalommal érintett – a  103.  § (1)  bekezdés a)–e)  pontjában nem szereplő – egyéb területeket, továbbá azon reklámeszközök körét, amelyeken nem helyezhető el reklám, 10. a reklámeszközök településképi bejelentésének tartalmára vonatkozó követelményeket, valamint a  105.  § szerinti jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó kiegészítő eljárási szabályokat.” 26. § (1) A  magyar építészetről szóló 2023.  évi C.  törvény 230.  § (4) és (5)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezések lépnek: „(4) E  törvénynek a  gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a  gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról szóló 2026. évi XX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 103. §-a és 104. §-a szerinti követelményeknek, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet és önkormányzati rendelet előírásainak nem megfelelő reklámeszközt a reklámeszköz tulajdonosa haladéktalanul, de legkésőbb 2026. december 31-ig köteles a  saját költségén eltávolítani. Ennek elmaradása esetén a  helyi önkormányzat a  reklámeszköz tulajdonosától és az ingatlan tulajdonosától egyaránt követeli a reklámeszköz haladéktalan eltávolítását, és velük szemben a 105. § szerint jár el. (5) Azon reklámeszközök tulajdonosa, amelyek átalakítással vagy korszerűsítéssel felelnek meg a  Módtv1-gyel megállapított 103.  § és 104.  § szerinti követelményeknek, valamint az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet és önkormányzati rendelet előírásainak, 2026. december 31-ig kötelesek kezdeményezni a településképi bejelentési eljárást.” (2) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 230. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A településképi rendeleteknek és a helyi építési szabályzatoknak a 2026. október 1-jét követően megállapított reklámeszköz elhelyezési szabályait kell alkalmazni.” (3) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 230. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A  104.  § (4)  bekezdésétől eltérően az  e rendelkezés hatálybalépését megelőzően jogszerűen felállított hirdetőoszlopok – ha az érintett helyi önkormányzat rendeletében másként nem rendelkezik – fennmaradhatnak és azon reklám elhelyezhető.” 27. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény a) 97.  § (2)  bekezdés c)  pont cb)  alpontjában a „folytat le az  építésügyi” szövegrész helyébe a „folytat le a reklámeszközök elhelyezése tekintetében, valamint az építésügyi” szöveg, b) 103.  § (2)  bekezdésében az  „Az (1)  bekezdés szerinti, településkép-védelmi és örökségvédelmi célú reklám-elhelyezési tilalom miatt az államot” szövegrész helyébe az „Az államot, illetve a helyi önkormányzatot az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott reklám-elhelyezési tilalom vagy korlátozás miatt” szöveg, c) 105. § (1) bekezdésében a „kormányrendelet” szövegrész helyébe a „kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet” szöveg, valamint a „járási (fővárosi kerületi) hivatal közigazgatási bírságot” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat településkép-védelmi bírságot” szöveg, d) 105. § (2) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat” szöveg, e) 105.  § (3)  bekezdésében az „az államháztartás központi alrendszerének” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzat saját” szöveg, f) 105.  § (4)  bekezdés nyitó szövegrészében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat” szöveg, valamint a „közigazgatási bírság” szövegrész helyébe a „településkép-védelmi bírság” szöveg, g) 105. § (5) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat” szöveg, h) 105. § (6) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat” szöveg lép. 3104 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 28. § Hatályát veszti a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény a) 16. § 24. pontja, b) 16. § 108. pontja, c) 104. § (6) bekezdése, d) 104. § (8) bekezdésében a „(6) és” szövegrész, e) 107. §-a, f) 230. § (6) bekezdése. 8. Záró rendelkezések 29. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1. alcím, a 2. alcím, a 3. alcím, az 5. alcím és a 7. alcím 2026. október 1-jén lép hatályba. 30. § (1) A 2. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 3. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. (3) A 17. §, a 19. § és a 20. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (4) A 18. § az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Dr. Sulyok Tamás s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke 1. melléklet a 2026. évi XX. törvényhez „2. melléklet a 2011. évi CXXXII. törvényhez Az Egyetem közfeladatellátásának elősegítése érdekében állami tulajdonba kerülő ingatlanok A B C D 1 2 TELEPÜLÉS HELYRAJZI SZÁM TULAJDONI HÁNYAD MEGNEVEZÉS 3 Budapest 36002 1/1 kivett udvar és egyéb épület 4 Budapest 36034 1/1 kivett általános iskola ” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3105 2026. évi XXI. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról* [1] A demokratikus jogállam működésének elengedhetetlen feltétele a szabad, sokszínű és független tájékoztatás, valamint a közérdekű információkhoz való egyenlő és akadálytalan hozzáférés. [2] A közmédia elsődleges feladata a köz szolgálata, a társadalom sokféleségének bemutatása, a hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatás biztosítása, a  nemzeti, valamint a  magyarországi nemzetiségi kultúra és nyelv ápolása, a  nemzet összetartozásának erősítése. [3] A nemzeti médiaszabályozó hatóságnak kitüntetett szerepe van a véleménypluralizmus, a demokratikus közvélemény és a jogállamiság érvényesülésének elősegítésében. [4] Az  Országgyűlés elismeri az  Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadságot, valamint az  audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelvben és annak módosításaiban meghatározott alapelveket, továbbá elfogadja az  európai médiaszabadságról szóló, Európai Unió és a  Tanács (EU)  2024/1083 EU rendeletnek a  független és pártatlan közszolgálati médiára és nemzeti médiaszabályozó hatóságok átlátható működésére vonatkozó rendelkezéseit, és helyreállítja a  Médiatanács és a  közszolgálati médiaszolgáltatás függetlenségét a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás, valamint a kulturális sokszínűség biztosítása érdekében. 1. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása 1. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „15. § Különleges jogrendben, valamint a honvédelemről szóló törvény szerinti váratlan támadás (a továbbiakban: váratlan támadás) esetén az  Országgyűlés és a  Kormány, valamint  törvényben meghatározott személyek és szervek – a  helyzetnek megfelelő szükséges mértékben – kötelezhetik a  médiaszolgáltatót a  fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetve egyes közlemények, műsorszámok közzétételét megtilthatják. A közzétételkor a megrendelőt egyértelműen meg kell nevezni.” 2. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény HARMADIK RÉSZ I. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép: „I. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÁS ÉS MÉDIATARTALOM-SZOLGÁLTATÁS ALAPVETŐ ELVEI ÉS CÉLJAI” 3. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény „A közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elvei” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás alapvető elvei” 4. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „82.  § (1) A  közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás a  nemzet egésze számára nyújt a polgárok demokratikus jogainak gyakorlása érdekében pártatlanul és kiegyensúlyozottan minőségi információkat. (2) A közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás a) a nemzeti önazonosság, valamint a  magyarországi nemzetiségi és európai identitás megőrzése érdekében a kulturális értékek és a sokszínűség megjelenítésével segíti és erősíti a társadalmi összetartozást, b) a kormányzati, politikai és gazdasági szereplőktől függetlenül működik, vezetőit átlátható és megkülönböztetésmentes, objektív eljárással választják ki, autonóm szakmai működésének az alapja a szerkesztői függetlenség tiszteletben tartása, c) finanszírozását az állam biztosítja, d) rendszere garantálja az elszámoltathatóságot és a társadalmi felügyelet megvalósulását, e) tevékenysége nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre.” * A törvényt az Országgyűlés a 2026. június 23-i ülésnapján fogadta el. 3106 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 5. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény HARMADIK RÉSZ II. és III. Fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek: „II. FEJEZET A FÜGGETLEN KÖZMÉDIA TESTÜLET 84.  § (1) A  közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az  Országgyűlés a  Közszolgálati Közalapítvány egyidejű megszüntetésével létrehozza a  Független Közmédia Testületet (a továbbiakban: Testület). (2) A  Testület tevékenységét a  költségvetési szervként működő Független Közmédia Testület Irodája (a továbbiakban: Iroda) segíti. (3) Az Iroda működését a Testület elnöke irányítja. Költségvetését az Országgyűlés önálló törvényben állapítja meg, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (4) A Testület gyakorolja az Országgyűlés által ráruházott tulajdonosi jogokat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a  Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a  továbbiakban: MTVA) átalakulásával létrejövő Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a  továbbiakban: Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.) és a  Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a  továbbiakban: MTI Nonprofit Zrt.) felett. (5) A Testület induló vagyonát az Országgyűlés országgyűlési határozatban állapítja meg. (6) A Testület alapító okiratát az Országgyűlés fogadja el, illetve módosíthatja. (7) A Testület maga alkotja meg a szervezeti és működési szabályzatát és ügyrendjét. (8) A  Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának visszavonását az  Országgyűlés országgyűlési határozatban állapítja meg. A Testület összetétele 85.  § (1) Az  Országgyűlés a  Testületbe egyenkénti szavazással 4 évre, de legfeljebb az  új Országgyűlés megalakulásáig terjedő időtartamra hat, az  országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagot, 2 évre három, a médiaszakmai szervezetek által jelölt tagot választ. (2) Három tagot a kormánypárti, három tagot az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnek. További három főre politikai szervezetnek nem minősülő médiaszakmai szervezetek adhatnak jelölést a Közszolgálati Tanács által lebonyolított jelölési eljárásban. (3) A választást megelőző 30 nappal a Közszolgálati Tanács nyilvános felhívást tesz közzé az érintett szervezetek számára a jelölés ügyében, amelyeknek 10 napon belül meg kell nevezni a jelölteket. (4) A  szakmai jelölteket a  határidő lejártát követő 10  napon belül a  Közszolgálati Tanácsnak az  országos civil gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek, a  közmédiában dolgozó szakszervezetek és a  jelölést adó szakmai szervezetek képviselőivel kiegészített nyilvános ülése hallgatja meg, és az ülésen részt vevők egyszerű többségével tesz javaslatot három fő jelölésére az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságának. (5) A Közszolgálati Tanács a jelöltállításra vonatkozó felhívásával egyidejűleg felhívást intéz a gyermekvédelmi és jogvédő szervezetekhez is, hogy vegyenek részt egy-egy delegálttal a  (4)  bekezdés szerinti jelölő bizottságban, valamint megkeresi a közmédiában működő szakszervezeteket, hogy közösen delegáljanak két személyt a jelölő bizottságba. A gyermekvédelmi szervezeteknek és a jogvédőknek maguknak kell megállapodniuk a delegáltakról. Megállapodás hiányában kimaradnak a jelölőbizottságból. (6) Az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága nyilvános ülésén hallgatja meg az országgyűlési képviselőcsoportok által javasolt tagjelölteket és a  médiaszakma Közszolgálati Tanács által támogatott jelöltjeit, majd a  meghallgatás után javaslatot tesz az  Országgyűlésnek a  Testület tagjainak és közülük az  elnöknek a személyére. (7) Ha valamelyik képviselőcsoport a  jelölésben nem vesz részt, a  kormánypárti vagy az  ellenzéki oldal más képviselőcsoportjai élhetnek az adott oldalt megillető jelölési joggal. (8) Ha egy oldalon a  jelölhető testületi tagok számánál több képviselőcsoport van, a  tagok személye évente paritásos rendszerben változik. A  paritásos rendszer érvényesülésének a  biztosítása érdekében az  Országgyűlés a Testület tagjainak megválasztásával egyidejűleg póttag választásáról dönt. A póttag a kormánypárti vagy ellenzéki oldal által jelölt azon testületi tagot váltja paritásos rendszerben, amely oldalon a jelölhető testületi tagok számánál több képviselőcsoport van. (9) A meg nem választott jelölt helyére nyolc napon belül új jelöltet kell állítani, és az új választást újabb nyolc napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az  a  személy, aki az  előző választás során nem kapta meg az  összes képviselő szavazatainak legalább egyharmadát. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3107 (10) A Testület tagjának nem jelölhető olyan személy, aki a  jelölése előtti 5 évben valamely párt tisztségviselője volt, állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott. 86.  § (1) A Testület akkor tekinthető megalakultnak, amikor a  tagjait és az  elnökét megválasztják, akik az  egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint az Országgyűlés előtt esküt tesznek. (2) Nem akadálya a Testület megalakulásának, ha akár a  kormánypárti, akár az  ellenzéki oldal nem állít jelöltet, vagy ha nem minden jelölt kapja meg a szükséges többséget. Ebben az esetben a Testület megalakul, amennyiben az  országgyűlési képviselőcsoportok és a  médiaszakmai szervezetek által jelölt tagok legalább kétharmadát megválasztják. (3) A  Testület megalakulásának nem akadálya, ha az  elnök nem kapta meg a  megválasztásához szükséges szavazatot. Az elnök megválasztásáig a Testület soros elnöki rendszerben működik. A soros elnöki tisztséget a tagok háromhavi váltásban ábécésorrendben látják el. (4) Amennyiben a  kormánypárti vagy ellenzéki oldal nem állít jelöltet, helyettük a  Testületbe a  85.  § szerinti eljárásban a médiaszakma jelölhet újabb tagokat. (5) A 85. és 86. § alkalmazásában médiaszakmai szervezetnek minősülnek a Magyarországon bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vett a) országos civil szervezetek, amelyeknek tagjai ténylegesen médiatartalom-előállítással foglalkoznak, b) a médiaoktatás és -tudomány területén működő országos szakmai szervezetek, c) a médiaipari országos szervezetek. 87. § (1) Ha a 85. § (1) bekezdése szerinti időtartam lejárta előtt valamelyik tag megbízatása megszűnik, akkor az új tag jelölése és megválasztása a (2)–(10) bekezdésben foglaltak szerint történik. (2) Ha az  új tag jelölése azonos országgyűlési ciklus idején történik, mint a  Testület tagjainak megválasztása, vagy ha ezen országgyűlési ciklust követő országgyűlési választások után a  kormánypárti és az  ellenzéki oldal képviselőcsoportjai tekintetében változás nem történt, akkor a  jelölésre a  85.  § (2), (7) és (8)  bekezdését kell alkalmazni úgy, hogy a kormánypárti vagy az ellenzéki oldalnak van jelölési joga aszerint, hogy mely oldal jelölése alapján lett megválasztva az a megszűnt megbízatású tag, akinek a pótlására történik a jelölés. A médiaszakmai jelöltek állítására ugyanazokat a szakmai szervezeteket kell felkérnie a Közszolgálati Tanácsnak, amelyek a megszűnt mandátumú jelöltre javaslatot tettek. (3) Ha az  új tag jelölése azon országgyűlési ciklus után történik, amelynek ideje alatt a  Testület tagjait megválasztották, akkor – feltéve, hogy a Testület megválasztásának országgyűlési ciklusát követő országgyűlési választások után a kormánypárti vagy az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás következett be – az új tag személyére a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot. (4) A (3) bekezdés szerinti jelöltállítás során a kormánypárti vagy az ellenzéki oldalon bekövetkezett változásokra – a parlamenti képviselőcsoportok valamely oldalhoz tartozásának megváltozására, új képviselőcsoport alakulására, megszűnésére – az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságának tekintettel kell lennie. (5) Ha a médiaszakma jelöltjeként megválasztott tagnak szűnik meg a megbízatása az új országgyűlési ciklus alatt, akkor a 85. § (3) és (5) bekezdése szerinti felhívást kell közzétenni a megszűnéstől számított 15 napon belül. (6) A  jelölést követően az  új tagot az  Országgyűlés választja meg a  már működő megválasztott Testület tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra. A  Testület új tagja az  egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint esküt tesz. (7) Amennyiben a Testület tagjainak a létszáma 5 fő alá csökken, a Testület megbízatása megszűnik és új Testületet kell választani. (8) A Testület tagja egy alkalommal újraválasztható. Az  újraválasztás tekintetében a  Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumában betöltött tisztséget figyelembe kell venni. 88.  § (1) A  Testület elnökére és tagjaira a  Hatóság elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára és főigazgató- helyettesére vonatkozó, a  118.  § (1) és (2)  bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi, illetve a  118.  § (3) bekezdésében foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell. (2) A Testület elnöke és tagjai az általuk felügyelt közszolgálati médiaszolgáltatóval és közszolgálati hírügynökséggel nem állhatnak munkaviszonyban, és semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást tőlük. (3) A  Testület elnöke és tagjai a  megbízatásuk megszűnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt az általuk felügyelt közszolgálati médiacégekkel. (4) Ha a Testület elnöke vagy tagja a 89. § (4) bekezdésében meghatározott felhívásra igazolási kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, illetve ha a Testület elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, 3108 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám és az  ok keletkezésétől, illetve az  összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított harminc  napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Testület teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az  elnök vagy a  tag testületi tagsága megszűnt. A  Testület elnöke, illetve tagja az  összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja. (5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Testület elnökét vagy tagját cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték. (6) Kizárással szűnik meg a megbízatás, ha a) a Testület elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy b) a Testület elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az  elnök vagy a  tag bűnösségét a bíróság – szabadságvesztést, a testületi tevékenységnek megfelelő foglalkozástól való eltiltást, vagy közügyektől való eltiltást tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg. (7) A Testület elnökének vagy tagjának megbízatása lemondásával vagy halálával megszűnik. (8) A Testület feloszlik, amennyiben a vezérigazgató-választásra irányuló két egymást követő pályázati eljárásban nem tud vezérigazgatót választani. 89.  § (1) A  Testület elnöke vagy tagja megbízatásának összeférhetetlenség, felmentés vagy kizárás miatti megszűnését a Testület teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. (2) Ha a  Testület teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az  érintett elnök vagy tag a  szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a  szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az  említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a  Testület elnöke kezdeményezi e tárgyban az Országgyűlés döntését. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról az Országgyűlés dönt. (3) Amennyiben az  összeférhetetlenség gyanúja a Testület elnökével szemben merült fel, az  (5) és (6)  bekezdés szerinti eljárásokban az elnök jogkörében a Testület soros elnöki tisztséget betöltő tagja jár el. (4) Ha arra utaló adat merül fel, hogy a Testület tagjával szemben a 88. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a  Testület elnöke írásban, határidő megjelölésével, valamint a  mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívja a  Testület tagját annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, és nem áll az  állami költségvetési szerv vezetőtestülete tevékenységének megfelelő foglalkozástól való vagy közügyektől való eltiltás hatálya alatt. (5) A  Testület elnöke a  Testület tagjának a  (4)  bekezdés alapján megismert személyes adatait a  Testület tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli. (6) A Testület elnöke tekintetében a (4) és (5) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a  (4)  bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Testület elnöke a Testület részére teljesíti, és az (5) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Testület gyakorolja. A Testület e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Testület elnöke nem vesz részt. A Testület feladatai és hatásköre 90. § (1) A Testület: 1. folyamatosan ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás alapelveinek és céljainak a közszolgálati részvénytársaságok tevékenysége általi megvalósulását, 2. évente független szakértők által készített tartalmi felülvizsgálatot rendel meg a közszolgálati médiaszolgáltatás és a hírügynökségi tevékenység értékelésére, 3. amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató vagy a médiatartalom-szolgáltató megítélése szerint a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás céljainak elérését súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, a Médiatanács eljárását kezdeményezheti, 4. védelmezi a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató függetlenségét, 5. megválasztja a  közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatóit, megállapítja munkaszerződésük feltételeit és díjazásukat, 6. megszüntetheti a vezérigazgatók munkaviszonyát, 7. megválasztja a közszolgálati részvénytársaságok felügyelőbizottságainak elnökét és tagjait, illetve visszahívhatja azokat, 8. megbízza a közszolgálati részvénytársaságok könyvvizsgálóit, illetve megszüntetheti megbízatásukat, 9. elfogadja a Testület éves gazdálkodási tervét és megállapítja mérlegét, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3109 10. a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vonatkozásában a  gazdasági társaságokról szóló törvény alapján – az e törvényben foglalt eltérésekkel – gyakorolja a közgyűlés jogait, 11. gazdálkodik az Országgyűlés által a számára biztosított vagyonnal, 12. jóváhagyja a  közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató éves gazdálkodási és pénzügyi terveinek elveit és fő összegeit, 13. a Felügyelő Bizottság jóváhagyását követően elfogadja a  közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom- szolgáltató mérleg- és eredménykimutatását, 14. ellenőrzi a  közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató finanszírozását és gazdálkodását az Európai Unió vonatkozó előírásainak való megfelelés szempontjából, 15. megadhatja a  közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató által megkötni kívánt, háromszázmillió forintnál magasabb értékű szerződésekhez szükséges előzetes tárgyalási felhatalmazást, 16. megadhatja a  közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató hitelfelvételéhez, illetve az  általuk megkötni kívánt, százmillió forintnál nagyobb értékű szerződések megkötéséhez szükséges, illetve az így megkötött szerződések módosításához, valamint megszüntetéséhez szükséges előzetes jóváhagyást, 17. egyéb, e törvényben meghatározott feladatokat lát el. (2) Az (1) bekezdés 15. és 16. pontjának alkalmazása során ugyanazon naptári éven belül ugyanazzal a szerződő féllel kötött szerződésekben foglalt, a  közszolgálati médiaszolgáltatót, médiatartalom-szolgáltatót terhelő szolgáltatások értékét – tárgyuktól függetlenül – egybe kell számítani. 91.  § (1) Az  Országgyűlés – a  (2)  bekezdésben foglalt kivétellel – a  Testületet hatalmazza fel a  közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vonatkozásában a  Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogok gyakorlására. (2) Nem jogosult a Testület a) megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató alapvető tevékenységi körét, b) a részvénytársaságokat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani, c) a közszolgálati médiaszolgáltatótól és médiatartalom-szolgáltatótól vagyont elvonni, d) a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, egyéb szolgáltatásainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni, e) közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóinak az általuk gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni, f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy a vezérigazgatók hatáskörébe tartozik. (3) A Testület nem bővítheti a 90. §-ban foglalt hatásköreit, még a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott – a 90. §-ban nem szereplő – alapítói jogkörökkel sem. A Testület működése 92. § (1) A Testület a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta ülésezik. (2) A Testület akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. (3) A  Testület tagjainak – ideértve a  Testület elnökét is – a szavazati joga egyenlő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) A  Testület a  határozatait a  tagok és az  elnök szavazatának egyszerű többségével hozza meg, kivéve, ahol a törvény máshogy rendelkezik. (5) Az ülés napirendjét a Testület elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag előzetesen, írásban javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés egyszerű többséggel határoz. (6) A tagok többségének a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére a Testület elnöke köteles nyolc napon belüli időpontra rendkívüli ülést összehívni. Ennek elmulasztása esetén a  kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására. (7) Az ülésekre az érintett közszolgálati médiaszolgáltató, médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatóját tanácskozási joggal meg kell hívni. (8) Az  ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amely a  személyes adatokat és az  üzleti titkot tartalmazó szövegrészek kivételével nyilvános. A Testület elnökének és tagjainak a díjazása 93.  § A Testület elnökét az  államtitkári illetmény hatvanöt százalékának, a  Testület tagját az  államtitkári illetmény negyven százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá – legfeljebb tiszteletdíjuk ötven százalékáig – költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó további szabályokat a Testület szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. 3110 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám A Testület gazdálkodása 94. § (1) A Testület bevételeit képezik: a) a közszolgálati hozzájárulás, b) a rábízott vagyonának hozadéka, c) az általa kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel, d) az egyéb bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás). (2) A Testület kiadásait képezik: a) a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatók átalakulási, működési költségeihez való hozzájárulás, b) a Testület és Irodája saját költségei, kiadásai. (3) A Testület üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, gazdasági társaságot nem alapíthat, gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet. (4) A Testület számláját az Államkincstár vezeti, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. III. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI CHARTA ÉS A KÖZSZOLGÁLATI TANÁCS A Közszolgálati Charta 95. § (1) A Közszolgálati Charta (a továbbiakban: Charta) – e törvénnyel összhangban – tartalmazza a közszolgálati médiaszolgáltatásra és médiatartalom-szolgáltatásra vonatkozó alapvető elveket és az e törvényben meghatározott közszolgálati célok és feladatok  pontosítását. A  Charta általános követelményeket fogalmaz meg, és az  egyes közszolgálati médiatartalom-szolgáltatásokra külön-külön vonatkozó tartalma is lehet. A  Charta alapvető rendeltetése, hogy a  közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató számára iránymutatást adjon e törvény keretei között a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás megfelelő működési elveire vonatkozóan. (2) A Chartát a Testület javaslata alapján a Közszolgálati Tanács alkotja meg, amely a Médiatanács véleményének a kikérése után közzéteszi a Chartát a Tanács és a közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató hivatalos honlapján. A Charta módosítását a Közszolgálati Tanács, a Testület és a közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatói kezdeményezhetik. (3) A Charta szabályainak érvényesülését a Közszolgálati Tanács felügyeli. 96. § A Chartában egyebek mellett szabályozni kell: 1. a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás, beleértve a  közszolgálati médiaszolgáltatást is, törvényi céljai elérésének eszközeit, módját, 2. a pártoktól, politikai szervezetektől való függetlenség alapvető elveit, 3. a hírek, időszerű politikai műsorok tényszerűségének, sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elveket, 4. a szerkesztői szabadság érvényesítésének az eszközeit, 5. a műsorkészítés átláthatóságának követelményeit, a forráskezelés elveit, 6. az álhírek és a dezinformáció elleni fellépés eszközeit, 7. a mesterséges intelligencia használatát, 8. az anyanyelvi kultúra ápolásának szempontjait, 9. a magyarországi nemzetiségek kultúrája, élete bemutatása rendjének elveit, 10. a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínűség bemutatásának elveit, 11. a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatok ellátásának elveit, 12. a kereskedelmi közlemények közzétételére, a  reklámtevékenységre, a  műsorszámok támogatására vonatkozó etikai normák elveit, 13. a közérdekű közlemények közzétételének elveit, 14. a közszolgálati médiaszolgáltatónál és a médiatartalom-szolgáltatónál alkalmazott munkatársak önállóságának és felelősségének mértékére és biztosítékaira, a műsorkészítés és a műsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékaira vonatkozó elveket, 15. a magyar nemzet határon túl élő tagjai megfelelő tájékoztatásának, illetve a róluk való megfelelő tájékoztatás elveit, 16. a munkatársakra vonatkozó – e  törvényen túli – alapvető etikai szabályok kialakításának elveit, különös tekintettel a hír- és politikai tájékoztató műsorszámokban foglalkoztatottakra. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3111 A Közszolgálati Tanács 97. § (1) A Közszolgálati Tanács tizennyolc tagú, elnökét soraiból tagjai választják, döntéseit, ha e törvény másként nem rendelkezik, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (2) A Közszolgálati Tanács tagjait az 1. számú mellékletben meghatározott jelölő szervezetek delegálják három évre, az 1. számú mellékletben meghatározott módon. A tagok legfeljebb két egymást követő alkalommal delegálhatók. Nem akadálya a Közszolgálati Tanács működésének, ha valamelyik szervezet nem él delegálási jogával. (3) A  Közszolgálati Tanács tagjait legalább harminc  nappal a  korábbi tagok mandátumának lejártát megelőzően delegálni kell. (4) A  Közszolgálati Tanács titkársági feladatait az  Iroda látja el, költségei – beleértve az  elnök és a  tagok tiszteletdíját – a Testületet terhelik. (5) A  Közszolgálati Tanács elnökét a  kormányzati igazgatásról szóló  törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa huszonkét százalékának, tagját a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa tizennégy százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az  elnök és a  tagok ezenfelül – a  Tanácshoz kötődő feladataik ellátásához szükséges – utazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt. Az elnökre és a tagokra a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok – a 118. § (1) bekezdés e) pontja kivételével – irányadók. (6) A Közszolgálati Tanács a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom- szolgáltató felett. (7) A Közszolgálati Tanács a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és a (8)–(13) bekezdés szerint ellenőrzést gyakorol a  közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás felett e  törvényben foglaltak végrehajtása vonatkozásában. (8) A  közszolgálati médiaszolgáltató és a  médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója évente egyszer, a mindenkori naptári évet követően a következő év február 28-ig beszámolót készít arról, hogy – saját értékelése szerint – a  médiaszolgáltató és a  médiatartalom-szolgáltató eleget tett-e e  törvényben megfogalmazott, a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás céljaira és alapvető elveire vonatkozó elvárásoknak. (9) A Közszolgálati Tanács megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt. (10) Ha a Közszolgálati Tanács – a vezérigazgatók személyes meghallgatása után – nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti az  érintett vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Testületnek. E javaslat elfogadásához a Közszolgálati Tanács tagjai több mint a felének a szavazata szükséges. (11) A  Testület köteles nyolc  napon belül  napirendjére tűzni és megvitatni a  vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. Az ülésre meg kell hívni az érintett vezérigazgatót és a Közszolgálati Tanács elnökét. (12) A Testület a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatot a tagok több mint a felének a szavazatával fogadja el. A  határozatot indokolni kell. A  munkaviszonyának megszüntetése miatt a  vezérigazgató bírósághoz fordulhat. (13) Ha a  javaslat ellenére a  Testület nem szünteti meg a  vezérigazgató munkaviszonyát, akkor ezt követően a vezérigazgató újbóli meghallgatását a Közszolgálati Tanács három hónap múlva köteles napirendjére tűzni. (14) Ha a  vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a  Közszolgálati Charta érvényesülését nem biztosította, akkor tíz évig nem jelölhető újra a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatói megbízatására.” 6. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény HARMADIK RÉSZ IV. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép: „IV. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIATARTALOM-SZOLGÁLTATÓK” 7. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „98. § (1) A közszolgálati médiatartalom-szolgáltatók a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. médiaszolgáltató és az  MTI Nonprofit Zrt. médiatartalom-szolgáltató. Feladatuk a  közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás és médiaszolgáltatás 82. és 83. §-ban meghatározott elveinek és céljainak megvalósítása. (2) A közszolgálati médiatartalom-szolgáltatókra e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseinek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is. 3112 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám (3) Mindkét közszolgálati részvénytársaságnak egy-egy forgalomképtelen részvénye van. (4) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató a kezelésükbe adott állami vagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg.” 8. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény a  következő  alcímmel egészül ki: „A közszolgálati médiaszolgáltató 98/A. § (1) A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA jogutódja a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. § szerinti céljainak megvalósításához kapcsolódó tevékenységek tekintetében. Ide tartozik különösen a  közszolgálati műsorok és médiatartalmak előállítása, az  állam tulajdonába tartozó és korábban az MTVA kezelésébe adott közszolgálati médiavagyon más szervezet feladatkörébe nem tartozó kezelése, a vele való felelős gazdálkodás. (2) A  Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. az  MTVA-nak a  Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be történő beolvadásával jön létre. A  Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az  MTVA médiaszolgáltatásban részt vevő műsorkészítő és médiatartalom-előállító, és azt támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalói a beolvadást követően jogutódlással a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. munkavállalói lesznek. Az MTVA által alapított Magyar Rádió Művészeti Együttesei Nonprofit Kft., az  MTVA Digitalizációs Műhely Kft., a NS Média és Vagyonkezelő Kft. felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. gyakorolja. (3) A  Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. alapító okiratát az  Országgyűlés határozatával fogadja el, illetve módosíthatja. (4) A  közszolgálati médiaszolgáltató – közszolgálati céljainak elősegítése érdekében – vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel. (5) A közszolgálati médiaszolgáltatónak nem lehet részesedése más médiaszolgáltatóban, alapítványt nem hozhat létre, a korábban az MTVA által alapított Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány alapítói jogait ő gyakorolja. (6) A közszolgálati médiaszolgáltató a szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. (7) A közszolgálati médiaszolgáltató személyes illetékmentességet élvez, valamint nem alanya a társasági adónak. 98/B. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjat nem fizet. (2) A közszolgálati médiaszolgáltató az ország lakosságának túlnyomó többsége számára nyújt legalább egy rádiós és legalább egy audiovizuális lineáris közszolgálati médiaszolgáltatást. A  lakosság túlnyomó többsége számára nyújtott szolgáltatás alatt rádiós médiaszolgáltatás esetén a  lakosság nyolcvan százaléka által a  87,5–108,0 MHz frekvenciasávban fogható földfelszíni terjesztésű médiaszolgáltatást, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén a lakosság kilencven százaléka által elérhető médiaszolgáltatást kell érteni. (3) A  közszolgálati médiaszolgáltató országos médiaszolgáltatásai mellett helyi, körzeti médiaszolgáltatásokat is nyújthat. (4) Az  egyes közszolgálati médiaszolgáltatások által használt médiaszolgáltatási lehetőségekről – ideértve a  külföldre irányuló médiaszolgáltatást is – a  Médiatanács műszaki, gazdasági, gazdaságossági és médiapolitikai szempontok vizsgálata után, a részvénytársaság vezérigazgatójával történő konzultációt követően dönt. (5) A közszolgálati médiaszolgáltató legalább egy digitális platformot működtet. (6) A  közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységét a  Testület által évente független szakértőktől megrendelt tartalmi auditálás értékeli. (7) A  közszolgálati audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások tekintetében a  Médiatanács – a  Testülettel történő konzultációt követően, valamint a gazdaságosság, a költségvetési tervezés és a 83. §-ban meghatározott közszolgálati célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve – felülvizsgálhatja a  közszolgálati médiaszolgáltatások rendszerét, és dönthet arról, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató számára fenntartja-e addigi további kötelezettség alá eső médiaszolgáltatásait vagy megváltoztatja azok rendszerét. (8) A  közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elősegítése érdekében, az  ahhoz szükséges mértékben a  közszolgálati médiaszolgáltató által műsorkészítés céljából üzemben tartott és műsorkészítés során használt gépjárművek Magyarország területén közúti forgalomban való részvételének – össztömegre, tengelyterhelésre és méretre vonatkozó – korlátozására, illetve az  ezzel kapcsolatos díjfizetési kötelezettségre, valamint időbeli korlátozásokra vonatkozó jogszabályok nem alkalmazandóak.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3113 9. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény „A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltató archívuma” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A közszolgálati médiaszolgáltató archívuma” 10. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „100. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató gondoskodik az általa előállított és a kezelésére bízott médiavagyon, továbbá a  közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó, a  szerzői jogról szóló 1999.  évi LXXVI.  törvény (a  továbbiakban: Szjt.) hatálya alá tartozó műveket és más teljesítményeket tartalmazó fizikai hordozók (a továbbiakban együtt: Archívum) tárolásáról, megőrzéséről és felhasználásáról. Az Archívum országos gyűjtőkörű közgyűjteménynek minősül. (2) Az archiválás és az Archívum megőrzésének, kezelésének, felhasználásának részletes szabályait a vezérigazgató a Testület jóváhagyásával, szabályzatban állapítja meg. A Médiatanácsnak a szabályzattal kapcsolatban egyetértési joga van. A szabályzat tartalmazza a közszolgálati médiavagyon egyes elemein fennálló szerzői, szomszédos, illetve felhasználási jogok hasznosítását is. (3) Az Archívumban található, a közszolgálati médiavagyon részét képező, valamint a közszolgálati médiavagyonba nem tartozó szerzői műveket és más szellemi alkotásokat a közszolgálati médiaszolgáltató az Szjt., valamint a szerzői jogi és szomszédos jogi jogosultakkal kötött megállapodás keretei között használhatja fel. (4) Eltérő megállapodás hiányában a  közszolgálati médiaszolgáltatónak a  közszolgálati médiavagyon általa felhasznált elemeire vonatkozó felhasználási jogszerzésére az  Szjt. 30.  § (3)  bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.” 11. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 100/A. és 100/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „100/A.  § (1) A  közszolgálati médiaszolgáltató köteles minden évre vonatkozóan, a  tárgyévet megelőző év május 31-ig általános stratégiai tervet készíteni, amelyben azonosítja és értékeli a közszolgálati médiaszolgáltatások minőségének lehetséges fejlesztési irányait és módjait, különös, de nem kizárólagos tekintettel az  alábbi szempontokra: a) nemzetközi és hazai médiapiaci tendenciák, b) technológiai fejlődés és innováció, c) a 100/B. § szerinti közszolgálati érték felülvizsgálatára és ellenőrzésére vonatkozó eljárás tapasztalatai, d) a Közszolgálati Charta tartalma, e) a Közszolgálati Tanács véleménye, f) a közszolgálati érték vizsgálatának eredményei, g) a nézettségi és hallgatottsági, valamint más médiafogyasztási adatok. (2) Az  általános stratégiai terven túlmenően eseti jelleggel, a  közszolgálati médiaszolgáltatás szükségleteihez igazodóan a médiaszolgáltatás egyes részkérdései vonatkozásában is készítendők stratégiai tervek a közszolgálati médiaszolgáltató által. (3) Az  (1) és (2)  bekezdésben foglalt stratégiai terveknek figyelemmel kell lenniük e  törvény rendelkezéseire, a Charta előírásaira, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira, előírásaira. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti stratégiai tervek alapul szolgálnak a közszolgálati médiaszolgáltatás működéséhez. 100/B.  § (1) A  közszolgálati médiaszolgáltató szolgáltatásainak közszolgálati jellegét és értékét, valamint a médiapiac sokszínűségére gyakorolt hatását köteles megvizsgálni és ellenőrizni. (2) A  közszolgálati érték vizsgálatának részletszabályait szabályzatban kell rendezni, amelyet valamennyi, az eljárásban érintett szervezet vagy testület közösen fogad el, a közszolgálati médiaszolgáltató kezdeményezésére és koordinációja mellett. A  közszolgálati értéket vizsgáló öttagú Közérték Bizottságban a  közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója mellett helyet kell kapnia a  Médiatanács, a  Közszolgálati Tanács egy-egy delegáltjának és a Testület által felkért, a médiapiac és a közszolgálatiság értékelésében kompetens két független szakértőnek. (3) A (2) bekezdés szerinti szabályzat megalkotása és valamennyi módosítása során figyelemmel kell lenni e törvény rendelkezéseire, a Charta előírásaira, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira, előírásaira.” 3114 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 12. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény „A közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladatai” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A közszolgálati médiatartalom-szolgáltató” 13. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „101.  § (1) Az  Országgyűlés létrehozza a  közszolgálati médiaszolgáltatásra és a  médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi CVII. törvénnyel a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be történt egyesítéssel megszüntetett nemzeti hírügynökséget, az önálló MTI Nonprofit Zrt.-t. (2) Az Országgyűlés az MTI Nonprofit Zrt. alapító okiratát országgyűlési határozatban fogadja el. (3) Az MTI Nonprofit Zrt.-vel kapcsolatos tulajdonosi jogokat a 90. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a Testület gyakorolja. (4) Az MTI Nonprofit Zrt. mint közszolgálati médiatartalom-szolgáltató feladatai: a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, írott és videótudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat, b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez, c) közreműködik az  állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában, d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az  Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről, és a  Kormány, a  közigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza, e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól, f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a  Magyarország határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt, g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzetiségek életéről, h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról, i) rendkívüli helyzetben, különleges jogrendben törvényben meghatározott feladatokat végez, j) gondoskodik a  tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről, k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában. (5) A közszolgálati médiatartalom-szolgáltató hírügynökségi feladatainak ellátása érdekében a) az ország minden vármegyéjére és a fővárosra kiterjedő, b) a Kárpát-medence magyarlakta területeire kiterjedő, c) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi tudósítói hálózatot működtet. (6) Különleges jogrendben az  Országgyűlés és a  Kormány, illetve  törvényben meghatározott személyek és szervek –  a  helyzetnek megfelelő szükséges mértékben – a  32.  § (6)  bekezdése szerint kötelezhetik a  nemzeti hírügynökséget a fennálló helyzettel, állapottal kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetve megtilthatnak közzétételt.” 14. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény „A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának választása” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatójának választása” 15. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény 102. és 103.  §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „102.  § (1) A  közszolgálati részvénytársaságok ügyvezetését a  vezérigazgató látja el, igazgatóság nem  működik. A  vezérigazgató – e  törvény keretei között – gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a  Polgári Törvénykönyvnek a  gazdasági társaságokról szóló vonatkozó rendelkezése a  részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A  vezérigazgatóval munkaszerződést kell kötni, díjazását a  vezetése alatt álló közszolgálati részvénytársaság terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3115 (2) A  közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója feletti munkáltatói jogkört – beleértve a vezérigazgató kinevezését és munkaviszonya megszüntetését – a Testület gyakorolja. (3) A vezérigazgató választása a következő lépések szerint történik: a) a Testület a Közszolgálati Tanáccsal egyeztetve nyílt pályázatot ír ki a vezérigazgatói pozíció betöltésére, amelyet a saját és a Médiatanács honlapja mellett legalább három, kiemelkedő látogatottsággal rendelkező független online hírportálon, továbbá szakmai portálokon megjelentet, b) a jelentkezési határidő 30 nap, amelynek elteltével a Testület a pályázók nevét nyilvánosságra hozza. (4) A pályázók személyes meghallgatását a határidő lejártát követő 8 napon belül meg kell tartani. A meghallgatást a Testület honlapján közvetíti. (5) A  szavazás két körben zajlik, az  első szavazási körben a  Testület a  pályázók alkalmasságáról dönt az  összes tagja – ideértve az elnököt is – szavazatával. A második körbe a két legtöbb támogató szavazatot kapott pályázó kerül, akiket – amennyiben ezt szükségesnek tartja – a  Testület még egyszer meghallgathat. Az  a  pályázó lesz a  vezérigazgató, aki a Testület tagjai többségének a támogató szavazatát megkapja. Szavazategyenlőség esetén a Testület elnökének a szavazata dönt. (6) Amennyiben a  Testület nem tud vezérigazgatót választani, 5  napon belül köteles megismételni a  szavazást ugyanazon pályázókról. Amennyiben a választás ekkor sem lesz eredményes, a pályáztatást és a választási eljárást a (2)–(4) bekezdés szerint újból le kell folytatni. (7) Amennyiben a Testület a második pályáztatást követően sem tud vezérigazgatót választani, a Testületnek fel kell oszlatnia magát és az Országgyűlés új Testületet választ. Az új Testület tagjainak választásánál nem lehet jelölt, aki a feloszlatott Testület tagja volt. (8) A  Testület a  vezérigazgató kinevezéséről és munkaszerződése tartalmáról szavazással dönt. A  vezérigazgató munkaszerződése határozatlan időtartamra köthető meg. Amennyiben a  megválasztott vezérigazgató nem fogadja el a munkaszerződés-tervezet Testület által meghatározott feltételeit, a módosított feltételeket tartalmazó munkaszerződésről a  Testület újra szavaz. Amennyiben a  munkaszerződés feltételeiben nincsen megegyezés, úgy új vezérigazgatót kell választani. (9) A vezérigazgató munkaviszonya megszűnik a) felmentéssel, b) a munkaszerződésben szabályozott felmondással, c) halállal, d) a 97.  § (10)–(12)  bekezdésében foglalt esetben, ha a  Testület a  Közszolgálati Tanács előterjesztésére a megszüntetés mellett dönt. (10) Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya, ha a) cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték, b) a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés kiszabást tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg, c) három hónapig rajta kívül álló okból nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, d) az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat megsérti, és az  összeférhetetlenséget annak keletkezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, e) bíróság foglalkozásától, vagy a közügyektől eltiltotta. (11) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Testület állapítja meg. (12) A  vezérigazgató egy vagy több vezérigazgató-helyettes kinevezésére jogosult. A  vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Testület hagyja jóvá. 103. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább tíz év szakmai gyakorlattal és vezetői tapasztalattal rendelkezik. (2) Az  (1)  bekezdés alkalmazásában szakmai gyakorlatnak tekintendő a  műsorkészítési, műsorszolgáltatási, tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvélemény-kutatási tevékenység. (3) A  közszolgálati médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatójává az  a  büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább tíz év szakmai gyakorlattal és öt év vezetői tapasztalattal rendelkezik. (4) A  (3)  bekezdés alkalmazásában szakmai gyakorlatnak tekintendő az  újságírói, tájékoztatási, továbbá az  ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvélemény-kutatási tevékenység. (5) Nem nevezhető ki a  közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatójává, aki a  választást megelőző öt évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a  Kormány tagja, a  miniszterelnök politikai 3116 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt, vagy állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott. (6) A  közszolgálati vezérigazgató büntetlen előélete igazolásának rendjére és az  alkalmazandó jogkövetkezményekre a munka törvénykönyvében meghatározottakat kell alkalmazni.” 16. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény „A közszolgálati médiaszolgáltató vezetőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok”  alcím  címe helyébe a  következő rendelkezés lép: „A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezetőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok” 17. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény 104. és 105.  §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „104.  § (1) A  közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatójára és vezető állású munkavállalójára munkaviszonyának ideje alatt a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára, főigazgató- helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontjában foglalt összeférhetetlenségi szabályokat, illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt kizáró okokat kell megfelelően alkalmazni. (2) Az  (1)  bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályokon kívül a  közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója, vezető állású munkavállalója, illetve ezek közeli hozzátartozója nem lehet olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja, amely a  Testület felügyelete alatt működő közszolgálati részvénytársasággal üzleti kapcsolatban áll. Amennyiben a  közszolgálati médiaszolgáltató, médiatartalom- szolgáltató vezérigazgatójának vagy vezető állású munkavállalójának közeli hozzátartozója sérti meg ezen előírást, úgy azt a vezérigazgató, illetve a vezető állású munkavállaló tekintetében felmerült összeférhetetlenségi oknak kell tekinteni, és a megfelelő jogkövetkezményeket kell alkalmazni. (3) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója munkaviszonyának ideje alatt tudományos, oktatói, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, a  közszolgálati médiatartalom-szolgáltatóktól e jogcímeken sem jogosult díjra. (4) A  közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója – munkaszerződésének megkötése előtt – írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. (5) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója a  közszolgálati részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, közeli hozzátartozója, illetve olyan gazdasági társaság szerepel, amelyben maga vagy közeli hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Az  e  korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a  közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató más munkavállalója sem kötheti meg. 105. § (1) A vezérigazgatók e törvény, más jogszabályok, a Testület és a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatók alapító okirata és a Testület határozatainak keretei között irányítják a közszolgálati részvénytársaságokat. (2) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója: a) dönt a műsorrendről, b) megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot, c) gondoskodik a Közszolgálati Charta végrehajtásáról, d) meghatározza, és a  Testületnek jóváhagyásra bemutatja az  éves gazdálkodási tervet, valamint gondoskodik végrehajtásáról, e) elkészíti a mérleg- és eredménykimutatást, és jóváhagyásra előterjeszti a Testületnek, f) a 90. § (1) bekezdés 15. és 16. pontjának megfelelően előterjeszti a szerződés engedélyezésére vonatkozó, illetve az előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat, g) gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltató alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve a vezérigazgató- helyettesek alkalmazását, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3117 h) gondoskodik mindazon további előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és a Testület alapító okirata vagy határozata előír, i) gondoskodik a  közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységében közreműködők rendszeres szakmai továbbképzéséről, j) részt vesz a Közszolgálati Költségvetési Tanácsban, k) új médiaszolgáltatási platformokat alakít ki a Testület jóváhagyásával, l) biztosítja a közszolgálati részvénytársaság jogszerű, hatékony és átlátható működését, m) a társaságon belüli integritás- és korrupciómegelőzési rendszert alakít ki és gondoskodik annak felügyeletéről, n) képviseli a közszolgálati médiaszolgáltatót a nemzetközi szervezetekben, o) az e  törvényben foglalt eltérésekkel gyakorolja mindazokat a  jogokat, amelyeket a  Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezése a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. (3) A közszolgálati médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója a) gondoskodik a gyors, hiteles és megbízható hírszolgáltatásról, meghatározza a hírügynökség hosszú távú céljait, b) megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot, c) gondoskodik a Közszolgálati Charta végrehajtásáról, d) meghatározza és a  Testületnek jóváhagyásra bemutatja az  éves gazdálkodási tervet, valamint gondoskodik végrehajtásáról, e) elkészíti a mérleg- és eredménykimutatást, és jóváhagyásra előterjeszti a Testületnek, f) a 90. § (1) bekezdés 15. és 16. pontjának megfelelően előterjeszti a szerződés engedélyezésére vonatkozó, illetve az előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat, g) gyakorolja a  közszolgálati médiatartalom-szolgáltató alkalmazottai felett a  munkáltatói jogokat, beleértve a vezérigazgató-helyettesek alkalmazását, h) gondoskodik mindazon további előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és a Testület alapító okirata vagy határozata előír, i) gondoskodik a  közszolgálati médiatartalom-szolgáltató tevékenységében közreműködők rendszeres szakmai továbbképzéséről, j) részt vesz a Közszolgálati Költségvetési Tanácsban, k) dönt új üzleti modell bevezetéséről, digitális fejlesztésről a Testület jóváhagyásával, l) biztosítja a közszolgálati részvénytársaság jogszerű, hatékony és átlátható működését, m) a társaságon belüli integritás- és korrupciómegelőzési rendszert alakít ki és gondoskodik annak felügyeletéről, n) képviseli a nemzeti hírügynökséget a nemzetközi szervezetekben, o) az e  törvényben foglalt eltérésekkel gyakorolja mindazokat a  jogokat, amelyeket a  Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezése a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. (4) A  közszolgálati médiaszolgáltató és a  médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója a  Testülettől – a munkaszerződésébe foglalt juttatásokon kívül – semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.” 18. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény „A közszolgálati médiaszolgáltató könyvvizsgálója” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltatók könyvvizsgálója” 19. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „107. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató könyvvizsgálóját a Testület választja két évre. A  két közszolgálati részvénytársaságnak külön könyvvizsgálója van, akik megbízatásának megszüntetése is a Testület hatáskörébe tartozik. (2) A  könyvvizsgáló feladatát, jogkörét a  Polgári Törvénykönyvnek a  gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések keretei között, a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatók alapító okiratában kell meghatározni.” 20. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény „A közszolgálati médiaszolgáltatás finanszírozása és gazdálkodása” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás finanszírozása és gazdálkodása” 3118 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 21. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „108.  § (1) A  közszolgálati médiaszolgáltató és a  közszolgálati médiatartalom-szolgáltató költségvetését az Országgyűlés három évre vonatkozóan, a Testület egységes költségvetéséről szóló önálló törvényben fogadja el. Első alkalommal a Testületre vonatkozó egységes hároméves törvényt a 2028-as évtől állapítja meg az Országgyűlés. (2) Az  egységes  törvény külön bontásban tartalmazza a  médiatartalom-szolgáltatás nevesített szolgáltatásait és az annak finanszírozására meghatározott összeget. (3) A közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató külön-külön elkészített hároméves költségvetési tervéről a Közszolgálati Költségvetési Tanács nyilvánít véleményt, amelynek tagjai a következők: a) a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, b) a közszolgálati médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója, c) az Állami Számvevőszék elnöke által esetileg delegált tag, d) a közszolgálati médiaszolgáltató és a  médiatartalom-szolgáltató előző éves tevékenységének auditálásával a Testület által megbízott független szakértők két képviselője. (4) A  Közszolgálati Költségvetési Tanács a  két tervezetről külön nyilvánít véleményt, a  részvénytársaságok vezérigazgatói csak a saját költségvetésük megvitatásában vesznek részt. (5) A (3) bekezdés c) és d) pontjában megjelölt tagokra a 104. §-ban és a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen vonatkoznak. E tagok tiszteletdíját a Testület állapítja meg. (6) A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató (3) bekezdés szerinti javaslatukat a tárgyévet megelőző év június 15-ig teszik meg. A Közszolgálati Költségvetési Tanács a javaslatokról július 31-ig fogalmazza meg (3)  bekezdés szerinti véleményét. Véleménye megalkotása során figyelembe veszi az  e  törvényben, a  Közszolgálati Chartában, valamint a  100/A.  § alapján készült stratégiai tervekben meghatározott közszolgálati célokat, terveket, illetve a  közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató különleges feladatait. A Tanács véleményét egyszerű többséggel fogadja el, indokolással látja el. (7) Amennyiben a  Közszolgálati Költségvetési Tanács véleménye elutasítja a  vezérigazgató javaslatát, úgy az elutasított vezérigazgatónak újabb javaslatot kell kidolgoznia és augusztus 15-ig be kell nyújtani a Közszolgálati Költségvetési Tanács számára. Az  újabb javaslatban vagy elfogadja a  Tanács véleményében foglaltakat, vagy indokolással ellátva elutasítja azt. (8) A Közszolgálati Költségvetési Tanácsot a Testület elnöke – aki elnököl a Tanács ülésein, de nem szavaz – hívja össze legkésőbb június 30-ig. A  Tanács működésének szabályait, ügyrendjét e  törvény keretei között maga határozza meg. (9) A  közszolgálati médiaszolgáltató és a  médiatartalom-szolgáltató – közszolgálati céljainak elősegítése érdekében – vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel.” 22. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény „A közszolgálati médiaszolgáltatás rendszerében dolgozókra vonatkozó speciális munkajogi szabályok”  alcím  címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás rendszerében dolgozókra vonatkozó speciális munkajogi szabályok” 23. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 108/A. és 108/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „108/A. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató és a közszolgálati médiatartalom-szolgáltató által foglalkoztatottakra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 108/B. §-ban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató tevékenysége rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is végzett tevékenység. (3) A  foglalkoztatottak vonatkozásában – a  munkakörök sajátosságaira tekintettel – a  munkáltató által elrendelt munkavégzés idejének számítása, valamint a munkakör készenléti jellegének megállapítása szempontjából az adott tevékenységre fordított tényleges munkavégzések (munkafázisok) időtartamát kell figyelembe venni. (4) A foglalkoztatottak vonatkozásában az Mt. 101. § (3) bekezdése nem alkalmazandó. (5) A teljes napi munkaidőben foglalkoztatott számára naptári évenként kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb négyszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3119 108/B. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató és a közszolgálati médiatartalom-szolgáltató tevékenységében való részvételre irányuló munkaköröket jogszabály határozza meg. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott személy kötetlen munkarend szerint kerül foglalkoztatásra. A munkarend jellegét nem érinti a munkakör sajátos jellegéből adódó kötelező rendelkezésre állás vagy a  munkáltató által meghatározott időpontban vagy időszakban történő munkavégzés. (3) A (2) bekezdésben meghatározott kötetlen munkarend alkalmazásától a felek munkaszerződésben térhetnek el, a jövőre nézve irányadó megállapodásukkal. (4) Az  (1)  bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott vonatkozásában a  munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőként a  teljes munkaidőben foglalkoztatott esetében egy naptári évben munkanaponként átlagosan figyelembe vehető órák számát a munkáltató köteles meghatározni. Részmunkaidőben foglalkoztatott esetében a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőt a teljes és a munkaszerződésben kikötött részmunkaidő arányában kell figyelembe venni. A munkahelyen kívüli felkészülést kiválthatja a munkáltató, ha erre a munkahelyen és munkaidőben lehetőséget biztosít. (5) Az  (1)  bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott vonatkozásában a munkáltató az Mt. 122. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a rendes szabadság kiadása során kivételesen, indokolt esetben nem köteles a munkavállalónak az alapszabadsága egynegyedére vonatkozó kérését figyelembe venni, ha az  a  munkáltató üzemszerű működését súlyosan veszélyeztetné. Erről a  munkáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a foglalkoztatottat, egyúttal közölnie kell, hogy mikor veheti ki a szabadságát.” 24. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény 109.  § (2)–(6)  bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A Hatóság jelen törvényben meghatározott keretek között ellátja a médiapiac, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét. (3) A  Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala. (4) A sajtószabadság és a médiapluralizmus érvényesítése érdekében a médiaszolgáltatások és a médiatartalom- szolgáltatások piacra lépésének az  elősegítésével, a  szerkesztői függetlenség védelmével, a  tartalmi és kulturális sokszínűség erősítésével, továbbá a médiatartalom-szolgáltatók alapvető kötelezettségeivel kapcsolatos felügyeleti és hatósági feladatokat a Médiatanács látja el. (5) A  Hatóság a  frekvenciagazdálkodás és a  hírközlés területén részt vesz a  Kormány – jogszabályokban meghatározott – politikájának a végrehajtásában. A hírközlési ágazat tekintetében a Hatóság feladata – különösen az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően – a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, a  hírközlési tevékenységet végzők és a  felhasználók érdekei védelmének, továbbá a  tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az  elektronikus hírközlési ágazatban, valamint a  hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete. (6) A  Hatóság a  feladatát és a  hatáskörét önállóan, a  jogszabályoknak megfelelően gyakorolja. Az  Elnök évente beszámol a Hatóság tevékenységéről az Országgyűlésnek.” 25. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 111. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Az Elnök további feladatai:) „a) összehívja és vezeti a Médiatanács üléseit, b) intézkedik a Médiatanács üléseinek előkészítéséről,” 26. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény 112. és 113.  §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „112.  § (1) Az  Elnököt a  125.  §-ban foglalt eljárást követően a  miniszterelnök javaslatára a  köztársasági elnök nevezi ki öt évre. (2) Az  Elnök jogosult két elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére. Elnökhelyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki az  országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és 3120 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám a) legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel, vagy b) a média- vagy a telekommunikációs iparban szerzett vezetői gyakorlattal, vagy c) a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban ca) Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy cb) legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlatnak kell tekinteni különösen a következőket: a) a Hivatalnál, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál hírközlési területen folytatott hatósági tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben vagy álláshelyen, b) a Hivatal, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozataival kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel, c) a Médiatanácsnál, illetve az Országos Rádió és Televízió Testületnél vagy annak szerveinél a médiaszolgáltatások felügyeletével kapcsolatos tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben vagy álláshelyen, d) a Médiatanács, illetve az  Országos Rádió és Televízió Testület vagy annak szervei döntéseivel kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel, e) a Testületben vagy jogelődjében, a  Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumában, illetve a  rádiózásról és televíziózásról szóló 1996.  évi I.  törvény szerinti Magyar Rádió Közalapítvány, Magyar Televízió Közalapítvány és Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumában vagy ezek ellenőrző testületeiben betöltött tagság. (4) Az  elnökhelyettes a  szervezeti és működési szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az  elnököt. Az  Elnök a  másodfokú hatósági döntési hatáskört jogosult – megfelelően körülírt felhatalmazással  – az  érintett elnökhelyettesre delegálni. E  delegált hatáskörében eljárva az  elnökhelyettes nem utasítható a másodfokú hatósági döntéshozatal során. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. (5) Az Elnök havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a. Az elnökhelyettes illetménye az Elnök havi illetményének 90%-a. Egyebekben az Elnök miniszteri, az  elnökhelyettes államtitkári juttatásokra jogosult. Az  e  törvényben nem szabályozott kérdésekben az  Elnök esetében a  miniszter jogállására vonatkozó, az  elnökhelyettes esetében az  államtitkár jogállására vonatkozó, más törvényben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. (6) Az Elnök és az elnökhelyettes társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az  irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. (7) Az  Elnök – a  kinevezését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a  tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a  tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha az  Elnök igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget, az összeférhetetlenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. (8) A miniszterelnök az Elnöknek az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatait az Elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor felhívhatja az Elnököt az (5) bekezdés szerinti adatok igazolására. (9) Az elnökhelyettes tekintetében az (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell, míg a (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot az elnökhelyettes vonatkozásában az Elnök gyakorolja. 113. § (1) Az Elnök megbízatása megszűnik, ha a) a megbízatás időtartama lejár, b) lemond, c) meghal, d) a köztársasági elnök a (2) bekezdés szerint felmenti. (2) A köztársasági elnök felmenti az Elnököt, a) ha a  118.  § (1)  bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a  kinevezését, illetve az  összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg, b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az Elnök bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az Elnök tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg, c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, d) ha neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy e) ha Médiatanács elnöki megbízatása a 129. § szerint megszűnik. (3) A köztársasági elnök a (2) bekezdés szerinti döntését a miniszterelnök javaslata alapján hozza meg. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3121 (4) A  megbízatás (1)  bekezdés a) vagy b)  pontja szerinti megszűnése esetén az  Elnököt a  megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az  Elnök két évnél rövidebb ideig töltötte  be tisztségét, úgy a  (9)  bekezdésben meghatározott tilalom a  megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként. (5) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik a) lemondással, b) halállal, c) az Elnök általi, a (6) bekezdés szerinti felmentéssel, d) az Elnök általi, (7) bekezdés szerinti visszahívással, e) az Elnök és az elnökhelyettes közös megegyezésével. (6) Az Elnök felmenti az elnökhelyettest, a) ha a  118.  § (1)  bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a  kinevezését, illetve az  összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg, b) az ítélet jogerőre emelkedésének  napjával, ha az  elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az  elnökhelyettes bűnösségét a  bíróság – szabadságvesztés vagy az  elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg, c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy d) ha neki felróható okból, több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak. (7) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni. (8) A megbízatás (5) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti megszűnése esetén az elnökhelyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnökhelyettes két évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként. (9) Az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át a) nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal, b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként, illetve elnökhelyettesként hozott döntése érintette. (10) Amennyiben az  elnökhelyettes megbízatása az  (5)  bekezdés d)  pontja szerint szűnik meg, a  megbízatás megszűnésére a  vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre való helyezés esetére irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.” 27. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „115. § (1) A főigazgatót az Elnök nevezi ki. (2) A főigazgató kinevezésére a 112. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (3) A  főigazgató havi illetménye az  Elnök havi illetményének 60%-a. Egyebekben a  főigazgató államtitkári juttatásokra jogosult. (4) A főigazgató minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni. (5) A főigazgatót nem lehet utasítani az elsőfokú hatósági határozathozatali joggyakorlása során. (6) A főigazgató megbízatása megszűnik a) lemondással, b) halállal, c) az Elnök általi, a (7) bekezdés szerinti felmentéssel, d) az Elnök általi, a (8) bekezdés szerinti visszahívással, e) az Elnök és a főigazgató közös megegyezésével. (7) Az Elnök felmenti a főigazgatót, ha a) a 118.  § (1)  bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a  kinevezését, illetve az  összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg, b) ha a  főigazgatóval szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a  főigazgató bűnösségét a  bíróság – szabadságvesztés vagy a  főigazgató tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg. 3122 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám (8) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti a főigazgató megbízatását. A visszahívást indokolni kell. (9) A főigazgató megbízatásának megszűnése után egy éven át a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal, b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgatóként hozott döntése érintette. (10) A megbízatás (6) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a főigazgatót a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a  főigazgató két évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a  (9)  bekezdésben meghatározott tilalom a  megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként. (11) A  főigazgató tekintetében a  112.  § (7)  bekezdésében meghatározottakat alkalmazni kell, míg a  112.  § (8) bekezdésében meghatározott jogosultságot a főigazgató vonatkozásában az Elnök gyakorolja.” 28. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „118. § (1) Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató, a főigazgató-helyettes nem lehet a) köztársasági elnök, miniszterelnök, a  Kormány tagja, a  miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, az Európai Parlament tagja, b) a Testületnek és a Közszolgálati Tanácsnak az elnöke, tagja, a közszolgálati médiaszolgáltató és a közszolgálati médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, felügyelőbizottságának elnöke, tagja, a  Médiatanács tagja, a  Hatóság Elnökének kivételével a  Médiatanács elnöke, valamint bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, c) helyi vagy vármegyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, d) hírközlési vagy médiaszolgáltató, műsorterjesztő, reklámügynökség, sajtóterméket kiadó, lapterjesztő vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelőbizottsági tagja, e) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, reklámügynökséggel, sajtótermék kiadójával vagy lapterjesztővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, f) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatást, műsorforgalmazást, műsorterjesztést, sajtótermék kiadását, reklámügynökségi tevékenységet vagy lapterjesztést folytató vállalkozásban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel, g) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt  százalékot meghaladó mértékű – tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a d) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, h) az a)–b) és d) pont alá eső személy közeli hozzátartozója. (2) Az  (1)  bekezdés e)  pontja vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a  tudományos tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. (3) Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató és a főigazgató-helyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.” 29. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény 124–126.  §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „124. § (1) A Médiatanács az Országgyűlés által választott hét tagból álló testület. (2) A Médiatanács három tagját a kormánypárti, három tagját az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A Médiatanács elnökének a tisztsége pályázat útján tölthető be. (3) Az  országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagok megbízatása négy évre, a  szakmai pályázat útján kiválasztott elnök megbízatása öt évre szól. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3123 (4) A  Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az  országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és a) legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, b) a média vagy a telekommunikációs iparágban legalább ötéves vezetői gyakorlattal, vagy c) a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban ca) Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy cb) legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben. (5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlatnak kell tekinteni különösen a következőket: a) a Hivatalnál, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál hírközlési területen folytatott hatósági tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben vagy álláshelyen, b) a Hivatal, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozataival kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel, c) az Országos Rádió és Televízió Testületnél vagy annak szerveinél, illetve a Médiatanácsnál a médiaszolgáltatások felügyeletével kapcsolatos tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben vagy álláshelyen, d) az Országos Rádió és Televízió Testület vagy annak szervei döntéseivel kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel, e) a korábbi Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumában betöltött tagság, a  rádiózásról és televíziózásról szóló 1996.  évi I.  törvény szerinti Magyar Rádió Közalapítvány, Magyar Televízió Közalapítvány és Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumában vagy ezek ellenőrző testületeiben betöltött tagság. (6) Nem választható a  Médiatanács tagjává és elnökévé, aki a  jelöltté válását megelőző 5 évben politikai párt tisztségviselője volt, állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott. 125. § (1) A Médiatanács tagjainak a megbízatása időtartamának letelte előtt a) legfeljebb hatvan, de legkésőbb harminc nappal, b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága felkéri a  képviselőcsoportokat a  jelöltállításra, továbbá nyilvános pályázati felhívást tesz közzé a  Magyar Közlönyben, a  Médiatanács hivatalos honlapján és legalább öt, nagy elérésű elektronikus és nyomtatott sajtótermékben a Médiatanács elnöki tisztség betöltésére. (2) A  pályázat benyújtásának határideje 30  nap. A  pályázatnak tartalmaznia kell a  pályázó szakmai életútját, a  médiaigazgatással és a  hírközlési szabályozással, a  Médiatanács és a  Hatóság közigazgatási és nem hatósági tevékenységével kapcsolatos koncepcióját. (3) Az  Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága javaslatára az  Országgyűlés határozattal létrehozza a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottságot, amelynek a tagjai a kormánypárti oldal által delegált három tag, valamint az  ellenzéki oldal által delegált kettő tag, továbbá a  Hatósággal legalább két éve közigazgatási szerződést kötött önszabályozó és társszabályozó testületek által delegált öt tag (a  továbbiakban: szakmai tagok). Amennyiben a  Hatóság legalább két éve közigazgatási szerződést kötött önszabályozó és társszabályozó testületek létszáma az ötöt meghaladja, a szakmai tagok személyét az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága sorsolással állapítja meg. Az  eseti bizottság nyilvános meghallgatáson a  pályázók személyes részvételével alakítja ki álláspontját a  jelölésről. A  szakmai testületek delegáltjai a  szavazásban az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény 23.  § (3)  bekezdése szerint nem vesznek részt, de az  elnöki pályázat értékelésénél a  bizottság csak arról a  pályázóról szavaz, akit a  civil szakmai tagok legalább harmada támogat. Az eseti bizottság az általa támogatott jelöltek személyéről javaslatot tesz az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságának. (4) Az Országgyűlés állandó bizottsága nyílt ülésen 8 napon belül meghallgatja a képviselőcsoportok jelöltjeit és a szakmai jelölteket, majd a képviselők többségének a támogató szavazatával javaslatot tesz az Országgyűlésnek a Médiatanács elnökének és tagjainak a megválasztására. 126.  § (1) A  Médiatanács megalakul, amikor az  Országgyűlés az  elnökét és legalább három tagját megválasztja. Amennyiben valamely tag nem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot, de a képviselők harmadának a támogatását bírja, 8 nap múlva ismét meg kell kísérelni a szavazást. A második eredménytelen szavazást követően új jelöltet kell állítani a 125. § szerint. (2) Amennyiben az  elnök nem kapja meg a  megválasztásához szükséges  számú szavazatot, a  választás ismételt megkísérlése nélkül új elnököt kell jelölni 125. § szerinti eljárásban. 3124 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám (3) Amennyiben a  kormánypárti vagy az  ellenzéki oldal nem állít jelöltet, az  eseti bizottságba tagot delegáló önszabályozó testületek jelölhetnek az országgyűlési képviselőcsoportok helyett. (4) A Médiatanács megválasztott elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök öt évre kinevezi Elnöknek. (5) Az  Elnök megbízatása a  Médiatanács elnöki mandátumához kötött, amennyiben az  megszűnik, akkor egyidejűleg megszűnik a Hatóság elnökségére vonatkozó megbízatása is. (6) A Médiatanács elnöke és tagja egy alkalommal újraválasztható. (7) Amennyiben a Médiatanács elnökének vagy valamely tagjának a megbízatása megszűnik a mandátum lejárta előtt, az új tagot vagy elnököt a 125. § szerint a korábban megválasztott tagok megbízatásából hátralévő időre kell megválasztani.” 30. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény „A Médiatanács választása” alcíme a következő 126/A. §-sal egészül ki: „126/A. § (1) A Médiatanács tagja a megválasztását követően a Médiatanács elnöke részére haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (2) A  Médiatanács elnöke a  Médiatanács tagjának az  (1)  bekezdés alapján megismert személyes adatait a Médiatanács tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor felhívhatja a tagot az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására. (3) A  Médiatanács elnöke tekintetében az  (1) és (2)  bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Médiatanács elnöke a Médiatanács részére teljesíti, a  (2)  bekezdésben meghatározott jogosultságot a  Médiatanács gyakorolja. A  Médiatanács e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Médiatanács elnöke nem vesz részt.” 31. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „130.  § (1) A  Médiatanács elnöke az  Elnök havi illetménye 10%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult. (2) A  Médiatanács tagja az  Elnök havi illetménye 60%-ának megfelelő mértékű illetményben részesül, illetve költségtérítésre jogosult. (3) A  Médiatanács tagjainak jogállására a  közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az  irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.” 32. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „132. § (1) A Médiatanács a 182–184. §-sal összhangban a) ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését e törvény és az Smtv. keretei között, b) ellátja az  állami tulajdonban lévő, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos erőforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát, c) ellátja a  törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat – a  műsor vagy műsorszám rögzítése vagy a médiaszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján, d) a Hivatalon keresztül műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet, e) véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről, f) rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását, g) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a  magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan, h) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat, i) beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai Bizottság részére, j) szükség esetén kezdeményezheti az audiovizuális politikáért felelős miniszternél e törvény módosítását, k) kezdeményező szerepet vállal a  médiaműveltség, a  médiatudatosság magyarországi fejlesztésében, ennek keretében összehangolja más állami szereplők médiaműveltséghez kapcsolódó tevékenységét, segíti a kormányt az Európai Unió felé e tárgyban esedékes időszakos beszámoló elkészítésében, l) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3125 (2) A  Médiatanács látja el a  belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a  2010/13/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. április 11-i 2024/1083 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet) alkalmazásában a nemzeti szabályozó hatóságot érintő feladatokat. (3) A  Médiatanács képviseli Magyarországot a  tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 8.  cikke szerinti Médiaszolgáltatások Európai Testületében. (4) A  Médiatanács végzi el a  médiapiaci összefonódásoknak tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 22.  cikke szerinti értékelését és az  ehhez kapcsolódó, a  22.  cikkben meghatározott jogalkalmazási feladatokat. A Médiatanács minden, a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet hatálybalépése után megvalósult médiapiaci összefonódást megvizsgál. (5) A  Médiatanács hatósági és nem hatósági hatáskörben hozott döntései – az  adatvédelmi előírások figyelembevételével – nyilvánosak.” 33. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény 134. és 135.  §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „134.  § (1) A  Hatóság a  költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával gazdálkodik, állami vagyon kezelésére a  központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint jogosult e  törvény szerinti eltérésekkel, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi, számláit a Kincstár vezeti. A Hatóság a (4) bekezdés szerinti saját bevételéből – a bírság kivételével – évente legfeljebb a tényleges adott évi bevétele huszonöt százalékának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az  így képzett tartalék a  következő években a  Hatóság működésének, feladatai ellátásának fedezetére és a (6) bekezdésben meghatározott célra használható fel, más célra nem vonható el. (2) A Hatóság egységes költségvetését az Országgyűlés e törvény rendelkezéseinek megfelelően önálló törvényben a  (4)  bekezdésben és a  136.  § (3)  bekezdésében meghatározott források terhére hagyja jóvá. Az  Elnök jogosult a  jóváhagyott egységes költségvetés kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra azzal, hogy a  Médiatanács költségvetését vagy a  136.  § (2)  bekezdése szerinti mellékletet is érintő átcsoportosításhoz a  Médiatanács felhatalmazása szükséges. A Médiatanács a Hatóság egységes költségvetésén belül a 135. § szerinti gazdálkodási autonómiával rendelkezik. (3) A  Hatóság egységes költségvetését tartalmazó  törvényjavaslatot az  Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a  tárgyévet megelőző év október 31-ig – az  Elnök szeptember 15-ig megküldött javaslata alapján, mely tartalmazza a Médiatanácsnak a Médiatanács által jóváhagyott költségvetés-tervezetét – nyújtja be az  Országgyűlésnek. Az  új költségvetés jóváhagyásáig a  Hatóság, illetve a  Médiatanács a  korábbi jóváhagyott költségvetése alapján működik. (4) A  Hatóság saját bevételét képezik a  frekvenciadíjak, az  azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a  hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a  felügyeleti díj, amelyeket a  Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni. A  befolyt saját bevételekről és azok felhasználásáról, valamint a  költségvetési hozzájárulás felhasználásáról készült zárszámadást a  Hatóság internetes honlapján évente közzéteszi. A  Hatóság bevételét képezik a  hírközlési és mozgóképszakmai piac szereplőitől befolyó bírságok is, amelyeket a Hatóság kizárólag a (10) bekezdés szerint használhat fel. (5) A  frekvenciadíjakat és az  azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak mértékét az  Elnök rendeletben határozza meg. A  Hatóság saját bevételének azon részét, amelyet a  Hatóság – a  (2)  bekezdésben meghatározott törvény alapján – működésére nem használ fel – ideértve azt a részt is, amelyet feladatai ellátása érdekében kötelezettségvállalással nem köt le –, illetve amelyekből nem képez az (1) bekezdés szerinti tartalékot, –  az  Elnök rendelkezése alapján – tárgyév december 31-ig befizeti a  Sajtóalapba. Az  így befizetett összeg nem minősül tényleges maradványnak. (6) Az  Elnök rendelkezésével az  (1)  bekezdés szerinti tartalékot vagy annak egy meghatározott részét, valamint a (11) és (12) bekezdés szerinti kötelezettségvállalással lekötött maradványt vagy annak egy részét a közérdekre való hivatkozással felszabadíthatja, és az (5) bekezdés szerinti módon és szabályok szerint a Sajtóalap részére befizetheti, ha ez  nem veszélyezteti a  Hatóság magas szakmai színvonalú működését vagy a  korábbi kötelezettségvállalás céljának elérését, vagy ha a kötelezettségvállalás vagy egy részének megvalósítása tekintetében a Hatóság részéről érdekmúlás következett be. Az Elnök a (11) és (12) bekezdés szerinti kötelezettségvállalással lekötött maradványt vagy annak egy részét a Hatóság működéséhez kapcsolódó egyéb célra is felszabadíthatja, ha ez nem veszélyezteti a korábbi kötelezettségvállalás céljának elérését, vagy ha a kötelezettségvállalás vagy egy részének megvalósítása tekintetében a Hatóság részéről érdekmúlás következett be. 3126 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám (7) A  Hatóság hírközlési hatósági tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a postai felügyeleti tevékenységek fedezése érdekében a postai szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A  díj mértéke az  elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző üzleti  évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35 százaléka, a  postai szolgáltató esetében postai szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,2 százaléka, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül az Elnök rendeletben határozza meg. (8) A felügyeleti díjat félévente – a félév végéig – kell a Hatóság részére befizetni. (9) Amennyiben a Hatóság e törvényben meghatározott felügyeleti bevételei egy költségvetési évben meghaladják a  jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a  többletet a  Hatóság a tárgyévet követő év június 30-ig a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig visszautalja az érintett szolgáltatók részére, amennyiben a visszautalandó összeg meghaladja az Elnök által rendeletben meghatározott összeget. E  többlet felügyeleti díj visszautalása csak azon szolgáltatók számára teljesíthető, akik a tárgyévi fizetési kötelezettségüknek a (8) bekezdésben foglaltaknak megfelelően eleget tettek. (10) A  Hatóság a  rendelkezésére álló forrásokból és eszközökből a  hírközlés, a  média és a  mozgóképszakma területén a  tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére – így különösen a  hírközlési, a  média- és a filmjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, a  hírközlési és a  médiajoggal, a  mozgóképszakma tudományával, médiatudománnyal, a  hírközléssel kapcsolatos tudományokkal, illetve a fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó tudományos és oktatási programok támogatására, szakemberek képzésére, a  hírközlési és médiapolitikával, valamint a  fogyasztói döntéshozatallal kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra – támogatást vagy hozzájárulást nyújthat vagy e  célra forrásait és eszközeit maga is felhasználhatja. A  Hatóság kizárólag a  jelen bekezdés szerinti célra jogosult felhasználni a  Hatóság bevételeként befolyt bírságok teljes összegét. A  tárgyévben fel nem használt bírságok tényleges maradványként nem vehetők figyelembe, az  összeg a  következő évekre átvihető, és a  jelen bekezdés szerinti célokra fordítható. A bírságok összegét a Hatóság elkülönítetten köteles nyilvántartani. (11) Az  Országgyűlés a  – (2)  bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően előterjesztett – zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt a (2) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a  136.  § (2)  bekezdése szerinti mellékletet is. A  zárszámadási  törvényjavaslat elfogadásával dönt az  Országgyűlés a  Hatóság előző  évi költségvetésében esetlegesen képződött tényleges maradvány – ide nem értve az  (1)  bekezdés szerinti tartalék, illetve a  képződésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány – felhasználásáról. A  képződésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány a  kötelezettségvállalás alapjául szolgáló jognyilatkozatnak megfelelően használható fel. E zárszámadási törvény esetében a benyújtási határidő minden év május 31. (12) A (11) bekezdés tekintetében kötelezettségvállalásnak minősül minden olyan, a Hatóság, illetve az Alap belső utasításának megfelelően megtett jognyilatkozat, amely alapján a (2) bekezdés szerinti külön törvényben foglalt egységes költségvetés terhére a jövőben fizetési kötelezettség keletkezik. (13) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, illetve e törvény alapján a Hatóság határozatában megállapított, a Hatóságnak fizetendő díjak, igazgatási szolgáltatási díjak, valamint az e törvény alapján kiszabott bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. (14) A  Hatóság vagy jogelődje költségvetése terhére létrejött kötelezettségvállalás alapján beszerzett ingó és ingatlan vagyon tekintetében a Hatóság e törvény erejénél fogva – az állami tulajdonszerzés napjával – gyakorolja a vagyonkezelői jogot, e vagyon a Hatóságtól nem vonható el. A vagyonkezelői jog tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges. Az  e bekezdés alapján vagyonkezelt vagyon értékesítéséről az  Elnök önállóan  – a  tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés nélkül – dönt. Az  értékesítésből származó bevétel a Hatóságot illeti meg. (15) Azon vagyonelemeket, amelyek tekintetében a  Hatóság szerződés alapján vagyonkezelői jogot gyakorol, csak abban az esetben lehet a Hatóságtól elvonni, ha az Elnök döntése szerint az érintett vagyonelem a Hatóság feladatának ellátásához nem szükséges. (16) A Hatóság vagyonkezelőként díj vagy egyéb ellenérték fizetésére nem kötelezhető. (17) A Hatóság támogatási megállapodás alapján a jelen törvény szerinti támogatási célból beszerzett eszközöket vissza nem térítendő támogatásként ingyenesen átadhatja. (18) A  Hatóság a  184.  § (2)  bekezdés d)  pontja szerinti közfeladat ellátására a  Kormány által felhatalmazott kormányzati igazgatási szervvel közszolgáltatási szerződést köt. A  közszolgáltatási szerződés és a  hatósági M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3127 feladatellátás feltétele, hogy a központi költségvetésben a feladat ellátásához a fedezet a kormányzati igazgatási szerv költségvetésében biztosított legyen, és azt a Hatóság részére átadja. 135.  § (1) A  Médiatanács a  költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, számláit a Kincstár vezeti. (2) A  Médiatanács költségvetését az  Országgyűlés a  Hatóság egységes költségvetésének részeként, abban elkülönítve, a  Hatóság költségvetéséről szóló  törvényben hagyja jóvá. A  Médiatanács jogosult a  jóváhagyott költségvetése kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra.” 34. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény „A Médiaszolgáltatás- támogató és Vagyonkezelő Alap” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A Sajtóalap” 35. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény 136. és 137.  §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „136.  § (1) A  Sajtóalap olyan elkülönített pénzalap, amelynek feladata a  független médiatartalom-szolgáltatók, közösségi médiaszolgáltatások, közszolgálati műsorszámok készítésének és az  etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékeknek a támogatása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb feladatok elvégzése. (2) A  Sajtóalap jogi személy, kezelője a  Médiatanács. Költségvetése az  NMHH egységes költségvetésének a  része, az  NMHH költségvetését megállapító  törvény 4.  melléklete tartalmazza. Számláját az  Államkincstár vezeti. A  Sajtóalap kezelési szabályzatát a  Médiatanács határozza meg. A  Sajtóalap a  támogatásokat érintően a Műsorszolgáltatási Alap, valamint a Műsorszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap jogutódja. (3) A Sajtóalap bevételei különösen: a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a frekvenciadíjakból a Hatóság által a 134. § (5) bekezdése alapján a Sajtóalaphoz utalt összeg, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által a (4) bekezdés alapján befizetett támogatás, a kamatbevételek, továbbá az önkéntes befizetések. (4) A  lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó, jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató éves reklámbevételének két és fél százalékát új, magyar filmalkotás támogatására köteles fordítani. E  kötelezettség a  Sajtóalap részére befizetett pénzösszeggel, vagy a  Sajtóalap és a  médiaszolgáltató közötti megállapodásban meghatározott új filmalkotás pénzbeli támogatásával teljesítendő. A  médiaszolgáltató az  így befizetett, illetve támogatásra fordított pénzösszeget társasági adóalapjából levonhatja. (5) A  Sajtóalapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül. Amennyiben a  Sajtóalapba történő önkéntes befizetés a  Hatósággal vagy a  Médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben foglalt vállaláson vagy a  Média- és Hírközlési Biztossal kötött megállapodáson alapul, az  önkéntes befizetést az e megállapodásokban foglaltaknak megfelelően kell felhasználni. (6) A  Sajtóalap képviseletére az  ügyvezető igazgató jogosult. A  Sajtóalap ügyvezető igazgatóját a  Médiatanács választja nyílt pályázati eljárás útján, a kinevezett ügyvezető felett a munkáltatói jogkört – ideértve a munkabér és juttatások megállapítását, továbbá a  munkáltatói felmondást is – a  Médiatanács nevében a  Médiatanács elnöke gyakorolja. (7) A Sajtóalap ügyvezető igazgatója javaslatot tehet legfeljebb két igazgatóhelyettes kinevezésére a Médiatanács elnökének, aki dönt a  kinevezésről, a  munkabérről és juttatásokról, továbbá az  ügyvezető javaslata alapján a  munkáltatói felmondásról. Egyebekben az  ügyvezető igazgató gyakorolja az  igazgatóhelyettesek feletti munkáltatói jogkört. (8) A Sajtóalap ügyvezető igazgatójára és igazgatóhelyettesére az Elnökre, a Hatóság elnökhelyettesére, valamint főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) és (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt kizáró okok megfelelően irányadók. (9) A  Sajtóalap Felügyelő Bizottságának elnökét és négy tagját a  Médiatanács bízza meg és hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács állapítja meg. (10) A Sajtóalap személyes illetékmentességre jogosult, és nem alanya a társasági adónak, valamint a helyi adónak. (11) A Sajtóalap a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint átlátható szervezet. 137.  § (1) A  filmalkotásnak nem minősülő közszolgálati célú műsorszámok és a  közösségi médiaszolgáltatások, továbbá az  etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékeknek a  támogatását nyilvános pályázat útján a Médiatanács végzi. 3128 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám (2) Az  átláthatóság, követhetőség, diszkriminációmentesség és garanciális kiszámíthatóság érdekében a  Médiatanács az  (1)  bekezdésben foglalt pályáztatás tekintetében Általános Pályázati Feltételeket határoz meg, amelyben meghatározza a pályázat elbírálásának és lebonyolításának szabályait. (3) A Médiatanács a (2) bekezdésben meghatározott Általános Pályázati Feltételek alapján fogadja el és teszi közzé az egyes pályázati felhívásokat. (4) Az  (1)–(3)  bekezdésben foglalt pályázat útján elnyert és a  Sajtóalap által folyósított, árat közvetlenül befolyásoló támogatás ellenében vállalt kötelezettség az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 13. §-a tekintetében nem minősül szolgáltatásnyújtásnak. (5) Az  (1)–(3)  bekezdésben foglalt pályázat útján elnyert és a  Sajóalap által folyósított támogatásból elkészült műalkotás gyártásához kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatás, beszerzett termék az Áfa tv. 120. §-a, 123. §-a, illetve 5. számú melléklete tekintetében adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében használt terméknek és szolgáltatásnyújtásnak minősül.” 36. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 183. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Médiatanács nem hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban) „k) kezeli a  Sajtóalapot, elfogadja az  annak pénzügyi forrásaival kapcsolatos támogatáspolitikát, meghozza a  támogatások elosztásával kapcsolatos döntéseket, elfogadja az  Sajtóalap éves tervét, illetve beszámolóját, meghatározza és közzéteszi a Sajtóalap kezelése részletes szabályait,” (2) A  médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény 183.  § (1)  bekezdése a következő t) ponttal egészül ki: (A Médiatanács nem hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban) „t) ellátja a  médiapiaci összefonódásoknak tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 22.  cikke szerinti értékelését és az ehhez kapcsolódó, a 22. cikkben meghatározott jogalkalmazási feladatokat.” 37. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „211.  § (1) E  § hatálybalépésével a  Közszolgálati Közalapítvány megszűnik, a  Közalapítvány vagyona az  államra visszaszáll, és az  Országgyűlés a  korábbi Közalapítvány vagyonán létrehozza a  Testületet, amelyre átruházza e törvényben meghatározottak szerint a tulajdonosi jogok gyakorlását. (2) E § hatálybalépésével a Közalapítvány Kuratóriumának a megbízatása megszűnik. (3) A  Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának E  § hatálybalépésekor volt tagjai, valamint a  Médiatanács volt tagjai a korábbi mandátumuk időtartamára tekintettel a Testületbe és a Médiatanácsba nem jelölhetők. (4) Az  e § hatálybalépésekor működő Közszolgálati Testület tagjainak a  megbízatását a  testület Közszolgálati Tanáccsá alakulása nem érinti, ők a  továbbiakban a  Közszolgálati Tanács tagjai lesznek. A  Közszolgálti Tanács kiegészítése érdekében az 1. számú melléklet 1. pont 1.1. alpont m), p) és q) pontja szerinti kategóriákba történő delegálással kapcsolatos feladatokat az NMHH az e § hatálybalépését követő 30 napon belül elvégzi. Az új tagok mandátuma az e § hatálybalépésekor működő Közszolgálati Tanács tagjai mandátumának a lejáratáig tart. (5) A  Testület megalakulását követően a  Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságának és a  könyvvizsgálójának a  megbízatása a  Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az  MTI Nonprofit Zrt. új felügyelőbizottságai, illetve könyvvizsgálói megválasztásakor szűnik meg.” 38. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény „A  törvényben meghatározott testületek tagjaira és tisztségek betöltőire vonatkozó átmeneti szabályok”  alcíme a  következő 211/B. §-sal egészül ki: „211/B.  § (1) A  médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény, valamint az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény módosításáról szóló 2026.  évi XXI.  törvény (a  továbbiakban: 2026.  évi XXI. törvény) hatálybalépésével a  Médiatanács tagjainak és elnökének a  megbízatása megszűnik. A Médiatanács elnöke megbízatásának a megszűnésével az Elnököt a Hatóság elnöki tisztségéből a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti. (2) A  2026.  évi XXI.  törvény hatálybalépésével a  Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a  Médiaszolgáltatás- támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatójának a vezető tisztségviselői megbízatása megszűnik. (3) Az  Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága az  általa hozott határozatban kijelölt személy útján haladéktalanul gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott eljárás lebonyolításáról, továbbá a közmédia M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3129 folyamatos és zavartalan működése, valamint a  2026.  évi XXI.  törvény szerinti átalakítása érdekében a  Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA átmeneti vezetéséről mindaddig, amíg az e törvényben meghatározott új vezető tisztségviselők megbízatása létre nem jön. (4) A  megszűnő Közszolgálati Közalapítvány Irodája a  2026.  évi XXI.  törvény hatálybalépésével a  Közszolgálati Tanács tevékenységét támogatja a  Független Közmédia Testület megalakulásáig, irányítója az  átmeneti időben a Közszolgálati Tanács elnöke. (5) Az Iroda segíti a Közszolgálati Tanácsot a Független Közmédia Testület szakmai jelöltjeinek a kiválasztásában a 85. § szerinti feladatok ellátásával. (6) A  Független Közmédia Testület megalakulását követően az  Iroda a  Testület Irodájaként működik a  Testület elnökének irányítása mellett. Az  Iroda vezetőjét a  Testület elnöke nevezi ki, aki munkáltatói jogokat gyakorol az Iroda alkalmazottai felett.” 39. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény „A közszolgálati médiaszolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályok” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A közszolgálati médiaszolgáltatókra és médiatartalom-szolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályok” 40. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény 212–215.  §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „212.  § (1) E  § hatálybalépésével egyidejűleg a  Közszolgálati Közalapítvány megszűnik; vagyona visszaszáll az  államra, az  Országgyűlés a  Független Közszolgálati Testület alapító okiratát megállapító országgyűlési határozatban részletezett – korábban a  Közszolgálati Közalapítvány vagyonát képező – állami tulajdonú vagyonelemekkel kapcsolatos jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével – a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a Testületet hatalmazza fel. (2) A megszűnő Közszolgálati Közalapítványt terhelő kötelezettségek teljesítéséért a Testület felel. (3) A  Közszolgálati Közalapítvány megszűnésének időpontjáig keletkezett, de még el nem számolt bevételek és ráfordítások, valamint a folyamatban lévő pénzügyi teljesítések elszámolását a Testület végzi. (4) A Közszolgálati Közalapítvány által a megszűnés időpontját megelőzően kötött szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek – külön jognyilatkozat nélkül – a Testületet illetik, illetve terhelik, az alanyváltozás a szerződések érvényességét és fennállását nem érinti. (5) A Testület első gazdálkodási tervét e § hatálybalépésétől számított 60 napon belül fogadja el. (6) E  § hatálybalépésétől a  Testület számláját az  Államkincstár vezeti, a  megszűnő Közszolgálati Közalapítvány pénzforgalmi számláin lévő pénzeszközöket a megszűnés napját követő 15 napon belül a Testület számlájára kell átutalni. (7) A  Magyar Állam évente közszolgálati hozzájárulást fizet a  lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások vételére alkalmas készüléket használó háztartások számát alapul véve. A  közszolgálati hozzájárulás mértékét a  4.  számú melléklet határozza meg. Az Állam a közszolgálati hozzájárulást tizenkét egyenlő részletben előre, minden hónap harmadik napjáig az Országgyűlés által elfogadott költségvetésük alapján 2027. január 1-jétől közvetlenül a Testület, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az MTI Nonprofit Zrt. Államkincstárnál vezetett számlájára fizeti meg. (8) A  2026. évben a  Testület működésének a  forrása az  NMHH 2026.  évi egységes költségvetését megállapító, a  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2026.  évi egységes költségvetéséről szóló 2025.  évi CXV.  törvénynek az MTVA költségvetését tartalmazó 4. mellékletében a Közszolgálati Közalapítvány előirányzat címen meghatározott összeg, amelynek még fel nem használt részét a Testületet létrehozó országgyűlési határozat elfogadását követő 15 napon belül a Testület számlájára át kell utalni. (9) A  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2026.  évi egységes költségvetéséről szóló 2025.  évi CXV.  törvényt az e § hatálybalépését követő 60 napon belül módosítani szükséges. 213.  § (1) E  § hatálybalépésével az  MTVA beolvad a  Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be, az  MTVA-nak a  közszolgálati médiaszolgáltatási és médiatartalom-szolgáltatási feladatok ellátásához szükséges vagyona teljes egészében, ideértve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2026. évi egységes költségvetéséről szóló 2025. évi CXV. törvényben az MTVA számára jóváhagyott költségvetést is, térítésmentesen átkerül a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-hez. A  beolvadást követően a  Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. elnevezése Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-vé változik. (2) Az  Országgyűlés létrehozza az  MTI Nonprofit Zrt.-t a  101.  § (4)  bekezdésében foglalt feladatok ellátására. Az MTI Nonprofit Zrt. megalakulását követő 60 napon belül a Testület képviselője, a Testület által a közszolgálati részvénytársaságok vezetésére kinevezett vezérigazgatók, illetve hiányukban a  közmédia vezetésére átmeneti 3130 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám megbízást kapott vezetők és a  Médiatanács képviselőjéből álló vagyonelosztási bizottság javaslatot tesz az  MTVA  beolvadásával a  Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-hez került vagyonelemeknek az  érintett jogi személyek közötti közszolgálati funkciók szerinti felosztására. A  javaslat alapján a Testület dönt, és minden szervezetnél nyilvántartásba veszik a vagyonelemeket. A Médiatanácsnak a Sajtóalap vonatkozásában vétójoga van. A vagyonelemek átadásáig a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. gondoskodik a működéshez szükséges anyagi forrásokról. (3) Funkcionális feladathoz kötődő vagyonnak minősül a  közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom- szolgáltató belső munkamegosztása során kialakított szervezeti egységek által ellátott társasági működést, azaz az  intézményfenntartási, illetve belső igazgatási feladatok ellátását szolgáló vagyon, így különösen a  humánerőforrás-gazdálkodási, költségvetés-gazdálkodási, pénzügyi, jogi, kommunikációs ellenőrzési, koordinációs, továbbá a  saját szervi működést szolgáló informatikai feladatok tárgyi, műszaki feltételeit szolgáló vagyon. (4) A vagyon átadása illetékmentes. A térítés nélkül átadott eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke megfelel az  eszközöknek az  átadás időpontjában a  közszolgálati médiaszolgáltató és a MTVA által vezetett könyv szerinti értékének. (5) Az  MTVA által kötött szerződéseken alapuló jogok és kötelezettségek jogutódlással arra a  jogi személyre szállnak át, amelynek feladatkörébe a  szerződés tárgya szerint tartozik. Így elsősorban az  audiovizuális és rádiós műsorkészítéssel, a  digitális médiaszolgáltatással, a  sajtótermékekkel kapcsolatos szerződésekben a  Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., a hírügynökségi tevékenységre vonatkozó szerződésekben az MTI Nonprofit Zrt., a támogatásokkal kapcsolatos szerződésekben a Sajtóalap minősül a szerződő fél jogutódjának. (6) A  Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., illetve az  MTVA megalapítása előtt a  Magyar Rádió Zrt., a  Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt.-ben munkavállalóként, átalakulásuk előtt pedig Rt-ként működött műsorszolgáltatókban és hírügynökségben, azok megalapítása előtt a  Magyar Televízióban, a  Magyar Rádióban és a  Magyar Távirati Irodában közalkalmazottként dolgozó, és azóta megszakítás nélkül ugyanazon közszolgálati médiaszolgáltatásban foglalkoztatott munkavállalóknak a  Magyar Rádiónál, a  Magyar Televíziónál és a Magyar Távirati Irodánál közalkalmazotti jogviszonyban, illetve a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió, az MTI részvénytársaságoknál, majd zártkörűen működő részvénytársaságoknál, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nél és az MTVA-nál munkaviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a jelen törvénnyel létrehozott közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságoknál töltötték volna. (7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében a Magyar Rádió Rt.-nél, a Magyar Televízió Rt.-nél és a Magyar Távirati Iroda Rt.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonynak munkaviszonnyá történő átalakulásának napjától kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a  megelőző közalkalmazotti jogviszony időtartama alapján, a  Kjt.-nek a  jogviszony átalakulásának időpontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési idő és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani. (8) A  közalkalmazotti jogviszonyból származó és a  jogviszony (6)  bekezdés szerinti átalakulását megelőzően keletkezett igényre a Kjt.-nek az igény keletkezésekor hatályos rendelkezései, az igény érvényesítésének rendjére az Mt. rendelkezései az irányadók. 214. § (1) Az átalakulás cégjegyzékbe történő bejegyzése érdekében szükséges intézkedéseket a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az MTI Nonprofit Zrt. a Testülettel, valamint az átalakulással érintett további társaságokkal együttműködésben köteles megtenni annak érdekében, hogy a tényleges átalakulás az e § hatálybalépését követő 90 napon belül bekövetkezzen. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározottakra vonatkozóan a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.  évi V.  törvény (a  továbbiakban: Ptk.), az  egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013.  évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) az alábbi eltérésekkel alkalmazandó: a) az Átv. 9. §-ában, 10. § (2)–(4) bekezdésében és 14. § (5) bekezdésében, a Ptk. 3:40. §-ában, valamint a Ctv. 57. § (1a) és (5) bekezdésében és 1. számú melléklet III. pont 5. alpontjában foglalt szabályok nem alkalmazandók; b) a Ptk. 3:36. § (4) bekezdése akként alkalmazandó, hogy nincs helye a határozat végrehajtása felfüggesztésének; c) a Ctv. 57. § (1) bekezdése akként alkalmazandó, hogy a kérelem elbírálására nyitva álló határidő tíz munkanap. 215. § (1) A Magyar Rádió Művészeti Együttesei Nonprofit Kft. tulajdonosa az e § hatálybalépését követően a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., amelynek gondoskodnia kell a  fenntartásáról és fejlesztéséről a  művészeti színvonal megőrzése érdekében. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3131 (2) Az  MTVA Digitalizációs Műhely Kft. tulajdonosa e  § hatálybalépését követően a  Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. Az (1) és (2) bekezdésben megnevezett társaságoknak a közszolgálati médiában betöltött szerepéről és feladatáról a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a Testület számára beszámolót készít és javaslatot tesz a társaságok működésére. A kultúráért felelős miniszter és a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. a Testület egyetértésével szerződésben megállapodhatnak a művészeti együttesek fenntartójának megváltozásáról. (3) Az N.S. Média és Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság részesedése vonatkozásában az államot megillető és az  MTVA által gyakorolt tulajdonosi jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban a  Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. az MTVA jogutódja lesz, és 2026. december 31-ig javaslatot tesz a társaság fenntartására, átalakítására vagy megszüntetésére a sportért és a kultúráért felelős miniszter véleményének a kikérésével.” 41. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény 230.  § (2)  bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatkörében és eljárásában:) „e) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1083 rendelete (2024. április 11.) a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a 2010/13/EU irányelv módosításáról (a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet).” 42. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 43. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 4. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép. 44. § Hatályát veszti a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény , a) 48. § (7) bekezdés a) pontjában az „ismételten vagy” szövegrész, b) 111/A. §-a, c) „Az Alap állami vagyonnal való gazdálkodása” alcíme. 2. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása 45. § Az Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény 61/A.  § (2)  bekezdés f)–j)  pontja helyébe a  következő rendelkezések lépnek: (A jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges) „f) a  Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának visszavonásához a  médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 84. § (8) bekezdésében foglaltak szerint, g) a  Független Közmédia Testület alapító okiratának megalkotásához, módosításához vagy visszavonásához a  médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény 84. § (5)  bekezdésében foglaltak szerint, h) a  Független Közmédia Testület tagjainak megválasztásához a  médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 85. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, i) a  Független Közmédia Testület elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a  médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény 89.  § (2) bekezdésében meghatározott esetben, j) a  Médiatanács elnökének és hat tagjának megválasztásához a  médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,” 46. § Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61/A. § (2) bekezdés k) pontja. 3132 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3. Záró rendelkezések 47. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1–37. § és a 39–46. §, valamint az 1. és a 2. melléklet az e törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. 48. § A médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010.  évi CLXXXV.  törvény 124.  § (3)  bekezdés b) pontját a 29. § hatálybalépéséig nem kell alkalmazni. 49. § Az 1–40. §, a 42–44. §, a 48. §, valamint az 1. és a 2. melléklet az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. 50. § A 2. alcím az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül. Dr. Sulyok Tamás s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke 1. melléklet a 2026. évi XXI. törvényhez „1. számú melléklet a 2010. évi CLXXXV. törvényhez 1. A Közszolgálati Tanácsba az alábbi Jelölő Szervezetek delegálhatnak tagot a következők szerint: 1.1. Jelölő Szervezetek: a) Magyar Tudományos Akadémia b) Magyar Katolikus Egyház c) Magyarországi Református Egyház d) Magyarországi Evangélikus Egyház e) Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége f) Magyar Olimpiai Bizottság g) Magyar Rektori Konferencia h) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara i) Magyar Művészeti Akadémia j) Magyarország települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei k) a magyarországi nemzetiségek országos önkormányzatai l) a  Magyarországgal szomszédos államokban bejegyzett, száz főnél nagyobb taglétszámú magyar kulturális szervezetek m) a gyermekek jogait, érdekeit és jóllétét védő, képviselő és érvényesítő, Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó szervezetek, amelyeknek az alapszabályából a működés országos jellege megállapítható n) a családok érdekeit védő és képviselő, Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó érdekvédelmi szervezetek, amelyek alapszabályából a  működési kör országos jellege megállapítható o) a  fogyatékossággal élő személyek Magyarországon bejegyzett, az  egyesülési  törvény hatálya alá tartozó érdekvédelmi szervezetei, amelyek alapszabályából a  működési kör országos jellege megállapítható p) az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet területén működő, Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó szakmai szervezetek, amelyek alapszabályából a  működési kör országos jellege megállapítható, és amelyek tagsága elsősorban a felsorolt területeken tevékenységet folytató személyekből vagy szervezetekből áll M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3133 q) a  környezet-, természet- állatvédelmi és fenntartható fejlődéssel foglalkozó Magyarországon bejegyzett, az  egyesülési  törvény hatálya alá tartozó szervezetek, amelyek alapszabályából a működési kör országos jellege megállapítható. 2. Az 1. pont 1.1. alpont a)–i) pontjában meghatározott szervezetek egy-egy főt delegálhatnak. 3. Az 1. pont 1.1. alpont j)–q) pontjában meghatározott szervezetek abban az esetben vehetnek részt a delegálásban, ha a  jelölés előtt legkésőbb harminc  nappal nyilvántartásba vetették magukat a  Hivatalnál. A  Hivatal a nyilvántartásba vételről hatósági határozatban dönt, amely döntéssel szemben fellebbezésre nincsen mód, annak felülvizsgálatát bíróság előtt lehet kérni. 4. Az 1. pont 1.1. alpont j)–o) és q) pontjában meghatározott szervezetek egy-egy főt delegálhatnak oly módon, hogy az egyazon pont alatt megjelölt szervezetek összesen egy főt delegálhatnak. Az egyazon pont alatt megjelölt és regisztrált szervezetek egymással megállapodhatnak a delegált személyt illetően. Amennyiben ilyen megállapodás nem születik, a Hivatal sorsolással dönti el, hogy melyik szervezet jelöltje delegálható. 5. Az 1. pont 1.1. alpont p) pontjában meghatározott szervezetek két főt delegálhatnak.” 2. melléklet a 2026. évi XXI. törvényhez „4. számú melléklet a 2010. évi CLXXXV. törvényhez „A közszolgálati hozzájárulás mértéke a  2012. évben négymillió magyarországi háztartással, és háztartásonként havonta ezerháromszázötven  forinttal számolva összesen 64 800 000 000, azaz hatvannégymilliárd- nyolcszázmillió forint. Ezt az összeget a 2013. évtől kezdődően minden évben indexálni kell legalább a tárgyévet megelőző évi magyarországi fogyasztói árindex mértékével. Az indexálás során figyelembe kell venni a technológiai fejlődésből adódó műszaki szinten tartás költségeit. Erre tekintettel a  közszolgálati hozzájárulás 2020. évben 94 540 800 000  forint, mely összeget 2021. évtől kezdődően minden évben indexálni kell legalább a  tárgyévet megelőző évi magyarországi fogyasztói árindex mértékével.” 2026. évi XXII. törvény az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvény módosításáról* [1] A hazai gyermekvédelmi és örökbefogadási rendszerben kizárólag a gyermekek legfőbb érdeke érvényesülhet. [2] Az Országgyűlés az egyszintű, egységes országos örökbefogadási nyilvántartási rendszer kötelező bevezetésének a további szakmai, adminisztratív felkészülési idő biztosítása miatt szükséges elhalasztása érdekében a következő törvény alkotja. 1. § Az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvény 168. § (10a) bekezdésében a „2026. július 1-jén” szövegrész helyébe a „2027. január 1-jén” szöveg lép. 2. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Sulyok Tamás s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke * A törvényt az Országgyűlés a 2026. június 23-i ülésnapján fogadta el. 3134 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 2026. évi XXIII. törvény az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételével összefüggésben egyes törvények módosításáról* [1] A  jogállam helyreállításának érdekében elengedhetetlen az  országgyűlési vizsgálóbizottságok hatékony működésének biztosítása, a törvény ezért egyértelművé teszi a vizsgálóbizottságokkal való együttműködés szabályait. [2] Az Országgyűlés ellenőrző funkciójának hatékony gyakorlása a parlamentáris demokrácia és a jogállamiság egyik alapvető alkotmányos garanciája. Az  Országgyűlés vizsgálóbizottságainak feladata a  közéletet, a  közpénzek felhasználását, az állami szervek működését, valamint más kiemelt közérdekű ügyeket érintő tények és összefüggések feltárása. [3] A vizsgálóbizottságok működésének biztosítása során egyaránt érvényesülnie kell az Országgyűlés ellenőrző funkciójának, a hatalommegosztás elvének, valamint az alapvető jogok és alkotmányos garanciák védelmének. [4] A  törvény célja, hogy a  vizsgálóbizottságok működéséhez szükséges együttműködési kötelezettség szabályait, az  együttműködés kikényszerítésének garanciális eszközeit, valamint az  érintettek jogvédelmét a  jogállamiság követelményeivel összhangban rendezze. [5] A  törvény a  parlamenti ellenőrzés tényleges érvényesülését szolgáló, ugyanakkor a  tisztességes eljárás, az  önvádra kötelezés tilalma, a  személyes adatok védelme és a  bíróságok, ügyészségek, valamint más hatóságok alkotmányos hatáskörének tiszteletben tartása mellett működő vizsgálóbizottsági rendszert kíván kialakítani. 1. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása 1. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Országgyűlés – az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban – bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel vagy (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására. A vizsgálat nem terjedhet ki folyamatban lévő bírósági vagy hatósági eljárás érdemi eldöntésére, valamint nem veszélyeztetheti annak tisztességes lefolytatását. A folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári peres vagy közigazgatási hatósági eljárás önmagában nem zárja ki a vizsgálóbizottság működését, ha a vizsgálat tárgya közpolitikai, közpénzügyi, intézményi, szervezeti, tulajdonosi, irányítási, vezetési, ellenőrzési, felügyeleti vagy személyi összefüggések feltárására irányul, és nem érinti az ügy érdemi bírósági vagy hatósági eldöntését.” (2) Az Ogytv. 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A vizsgálóbizottság paritásos bizottság. A Kormány, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő mint társelnökök látják el. A társelnökök a  vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő, és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel – a  társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el. E  bekezdés alkalmazásában az  érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselőnek minősül az  a  képviselő is, aki olyan párt országgyűlési képviselőcsoportjához tartozik, amely az  érintett Kormány megbízatásának időszakában nem rendelkezett országgyűlési képviselőcsoporttal.” 2. § Az Ogytv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és az Ogytv. a következő 25/A–25/I. §-sal egészül ki: „25.  § (1) A  vizsgálóbizottság vizsgálati tevékenységében minden személy, szerv és szervezet köteles együttműködni, akit vagy amelyet a  vizsgálóbizottság elnöke határozatában erre kötelez (a  továbbiakban: együttműködésre kötelezett). (2) Az együttműködésre kötelezettet a vizsgálóbizottság elnökének (1) bekezdés szerinti határozatának megfelelően együttműködési kötelezettség terheli, amely lehet a) adatszolgáltatási kötelezettség, b) megjelenési kötelezettség, illetve c) nyilatkozattételi kötelezettség. * A törvényt az Országgyűlés a 2026. június 23-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3135 (3) Ha az  együttműködésre kötelezett a  vizsgálóbizottság elnöke által hozott – az  (1)  bekezdésben foglalt – határozatnak nem tesz eleget, akkor a kötelezettségeinek megszegéséről az ülést vezető elnök – a vizsgálóbizottság elnökének tájékoztatása alapján – az  Országgyűlés soron következő ülésén való bejelentéssel tájékoztatja a nyilvánosságot. (4) A  vizsgálóbizottság és a  vizsgálóbizottság elnöke az  ügy érdemére kiható érdemi döntést nem hoz. A vizsgálóbizottság elnöke az eljárása során, az e törvényben meghatározott eljárási cselekmények és intézkedések biztosítása érdekében határozatot hozhat, amely nem minősül érdemi döntésnek, bírósági vagy hatósági határozatnak, ezért ellene jogorvoslattal élni az e törvényben meghatározott esetekben lehet. (5) A  határozatok kötelező tartalmára, ideértve az  indokolást is, az  általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. § (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. A határozat – ideértve az idézést is – kézbesítésére Ákr. 85–87. §-át kell alkalmazni. (6) Az  együttműködésre kötelezett kérelmére, a  vizsgálóbizottság javaslata alapján, a  vizsgálóbizottság elnöke az  együttműködési kötelezettség teljesítésével összefüggő igazolt költségeknek az  együttműködésre kötelezett részére való megtérítéséről határozhat. (7) Az  adatkezelésre az  Ákr. 27.  §-át – valamennyi együttműködésre kötelezett esetében – kell alkalmazni az  e  törvényben foglalt eltérésekkel. A  vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az  együttműködésre kötelezett személyes adatai vagy az együttműködésre kötelezett által kezelt személyes adatok zárt kezelését az Ákr. 28. §-ában foglalt szabályok alkalmazásával. (8) A  vizsgálóbizottsági eljárásban az  együttműködésre kötelezettet megilletik az  Ákr.-ben szabályozott, az ügyféli nyilatkozattételre, nyelvhasználatra, valamint a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a  fogyatékossággal élő személy eljárási védelmére vonatkozó jogok. A kapcsolattartásra – ha az együttműködésre kötelezett nem képviselő – az Ákr. 26. § (1) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a kapcsolattartás módját a vizsgálóbizottság választja meg. 25/A.  § (1) Az  együttműködésre kötelezett az  adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során köteles a  rendelkezésére álló, a  vizsgálóbizottság által meghatározott, a  vizsgálat tárgyával közvetlenül összefüggő adatokat, információkat és iratokat a vizsgálóbizottság által megjelölt észszerű – legalább 5 napos – határidőn belül átadni. (2) Az együttműködésre kötelezettet adatszolgáltatásra kötelező határozatot a vizsgálóbizottság elnöke hozza meg. A  határozatban az  együttműködésre kötelezettet jogaira és kötelezettségeire figyelmeztetni kell, így különösen figyelmeztetni kell arra, hogy a) ha adatot szolgáltat, köteles a legjobb tudomása szerint valós adatokat, valamint információkat szolgáltatni, és b) az országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozása bűncselekmény. (3) A  vizsgálóbizottságnak az  együttműködésre kötelezetthez  címzett adatkérésben meg kell jelölnie az adatkérés célját, tárgyát, jogalapját, a kért adatok, információk és iratok körét, a teljesítési határidőt, valamint az adatszolgáltatás megtagadásának lehetséges törvényes okait. (4) Nem rendelhető el meghatározatlan célú, aránytalanul széles körű, a  vizsgálat tárgyával összefüggésben nem  álló, vagy más állami szerv Alaptörvényben vagy  törvényben meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlását közvetlenül veszélyeztető adatszolgáltatás. (5) A vizsgálóbizottság a személyes adatot kizárólag a vizsgálat céljának eléréséhez szükséges és arányos mértékben kezelhet. (6) Az  adatszolgáltatásra kötelezett a  vizsgálóbizottság felhívásában megjelölt határidőn belül jelezheti, ha  az  adatkérés teljesítése  törvényes titoktartási kötelezettséget, minősített adat védelmét, személyes adatok védelmét vagy más alapvető jogot érint. Az együttműködésre kötelezett a megtagadás jogalapját és annak alapjául szolgáló körülményeket köteles valószínűsíteni. 25/B. § (1) A vizsgálóbizottság elnöke szükség esetén az együttműködésre kötelezettet megidézi a vizsgálóbizottság által megjelölt helyre. Az együttműködésre kötelezett kérelmére, a vizsgálóbizottság elnöke, méltányolható okból a megjelölt helyszíntől eltérhet. (2) Az idézést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy arról az együttműködésre kötelezett a meghallgatást megelőzően legalább 5 nappal értesüljön. (3) Az  idézésben meg kell jelölni, hogy az  együttműködésre kötelezettet vizsgálóbizottság milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az  együttműködésre kötelezettet figyelmeztetni kell a  megjelenés elmulasztásának következményeire. (4) Ha az együttműködésre kötelezett a szabályszerű idézés ellenére a megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a megjelenési kötelezettség 3136 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám a) első elmulasztása esetén százezer forint, b) ugyanazon vizsgálóbizottság előtt ugyanazon ügyben történő második és minden ezt követő elmulasztása esetén egymillió forint bírságot köteles fizetni az Országgyűlés Hivatala részére. (5) Az együttműködésre kötelezett kérelmére, a vizsgálóbizottság javaslata alapján, az egyedi eset körülményeinek figyelembevételével, a  jogellenes magatartás csekély súlya vagy egyedi méltányossági kérelem alapján a vizsgálóbizottság elnöke a bírság mértékét enyhítheti vagy a bírságot elengedheti. (6) A bírságot a vizsgálóbizottság elnöke szabja ki. (7) Ha az  együttműködésre kötelezett képviselő, a  bírságot a  házelnök szabja ki a  vizsgálóbizottság elnökének kezdeményezése alapján, amelyet az 52. §-ban foglaltak szerint kell közölni az érintett képviselővel. (8) A (4) bekezdés szerinti bírság az Országgyűlés Hivatala bevételét képezi. (9) A (4) bekezdés szerinti meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. 25/C.  § (1) A  nyilatkozattételi kötelezettség teljesítése során az  együttműködésre kötelezett köteles a  vizsgálat tárgyával összefüggő, általa ismert lényeges tényekről legjobb tudomása szerint nyilatkozni. Az együttműködésre kötelezett nyilatkozattétele a  vizsgálóbizottság előtt szóban (meghallgatás), vagy a  vizsgálóbizottság elnökének döntése szerint – határidő tűzése mellett – írásban is teljesíthető. (2) A  vizsgálóbizottság a  meghallgatás megkezdése előtt, illetve a  nyilatkozattételre való felhívásban tájékoztatja az  együttműködésre kötelezettet jogairól, kötelezettségeiről, a  nyilatkozattétel megtagadásának lehetséges törvényes okairól, az önvádra kötelezés tilalmáról, továbbá arról, hogy az országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozása bűncselekmény. (3) Az  együttműködésre kötelezett nem kötelezhető vélemény, politikai értékítélet, jogi minősítés vagy olyan következtetés megfogalmazására, amely nem tényállítás. (4) A  meghallgatás során biztosítani kell az  emberi méltóság, a  tisztességes eljárás és védelemhez való jog érvényesülését, ez azonban nem akadályozhatja az együttműködésre kötelezett személyes meghallgatását. (5) A  meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az  együttműködésre kötelezett jogosult a  jegyzőkönyv rá vonatkozó részét megismerni, arra észrevételt tenni, és kérni észrevételének jegyzőkönyvhöz csatolását. 25/D.  § (1) Amennyiben az  együttműködésre kötelezett adatszolgáltatási, megjelenési vagy nyilatkozattételi kötelezettségének önhibáján kívül nem tett eleget, igazolásnak van helye. (2) Az  igazolási kérelmet a  vizsgálóbizottsági ülés  napjától vagy az  együttműködési kötelezettség teljesítésének határozatban megszabott határidő utolsó  napjától számított 8  napon belül lehet előterjeszteni. Ha a  mulasztás később jutott az együttműködésre kötelezett tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével kezdődik. Három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. (3) Az  igazolási kérelemben elő kell adni a  mulasztás okát és azokat a  körülményeket, amelyek igazolják, hogy a  tőle  elvárható gondossággal járt el. Adatszolgáltatási határidő elmulasztása esetén az  igazolási kérelem előterjesztésével együtt az adatszolgáltatási kötelezettséget is teljesíteni kell. (4) Az igazolási kérelemről a vizsgálóbizottság elnöke indokolt határozattal dönt. (5) Az  igazolási kérelmet a  vizsgálóbizottság elnöke indokolással ellátott határozattal elutasítja, ha az  elkésett, nem az  együttműködésre kötelezettől származik, a  korábbival azonos tartalmú és új tényt vagy körülményt nem  tartalmaz, vagy ha az  adatszolgáltatási vagy iratátadási határidő elmulasztása esetén az  együttműködésre kötelezett az elmulasztott kötelezettséget nem pótolta, holott az lehetséges volt. 25/E. § (1) A vizsgálóbizottság előtt nem hallgatható meg a) a Be. szerinti védő olyan tényről, adatról vagy körülményről, amelyről védői tevékenysége ellátása során szerzett tudomást, kivéve, ha a titoktartási kötelezettség alól a jogszabály szerint felmentést kapott, b) az  egyházi személy és a  vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, valamint a  törvény alapján hivatásbeli titoktartásra kötelezett személy arról, amire titoktartási kötelezettsége fennáll, c) az, akitől testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható a 25/D. §-nak megfelelő nyilatkozat, d) a minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést. (2) Az együttműködésre kötelezett meghallgatásának az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tilalma az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad. (3) Az  (1)  bekezdés d)  pontjában meghatározott esetben a  minősített adat védelméről szóló  törvényben meghatározott minősítő a  vizsgálóbizottság megkeresésére dönt a  felmentés megadásáról vagy a  titoktartási kötelezettség fenntartásáról. A felmentésre irányuló megkeresésben pontosan meg kell jelölni azokat a kérdéseket M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3137 és adatköröket, amelyekre a felmentést kérik. A minősítő felmentést megtagadó döntése a vizsgálóbizottság előtt nem vitatható. (4) A  vizsgálóbizottság a  titoktartási kötelezettséggel érintett adatot kizárólag zárt ülésen, az  adat védelmére irányadó külön jogszabályok megtartásával kezelheti. 25/F.  § (1) Aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva – a  minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve – titoktartásra köteles, a nyilatkozattételt vagy adatszolgáltatást megtagadhatja, ha annak teljesítésével titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha jogszabályban meghatározottak szerint ez alól az arra jogosult felmentette. (2) A  titoktartási kötelezettség a  jogszabályban meghatározott ideig áll fenn, ha az  együttműködésre kötelezett az alól nem kapott felmentést. (3) A  titoktartási kötelezettség fennállására történő hivatkozás esetén az  együttműködésre kötelezett köteles megjelölni a megtagadás jogalapját és a titoktartási kötelezettség fennállását valószínűsítő körülményeket. 25/G. § (1) Aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben a nyilatkozattételt megtagadhatja. (2) A  nyilatkozattétel (1)  bekezdés szerinti megtagadása miatt az  együttműködésre kötelezettel szemben bírság, elővezetés vagy más hátrányos jogkövetkezmény nem alkalmazható. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakra az együttműködésre kötelezettet a meghallgatás megkezdése előtt kifejezetten figyelmeztetni kell. 25/H.  § (1) A  médiatartalom-szolgáltató, valamint a  vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy megtagadhatja a  nyilatkozattételt vagy adatszolgáltatást, ha azzal a  számára a  médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét vagy az információforrás azonosítására alkalmas adatot fedne fel. (2) A  nyilatkozattétel vagy adatszolgáltatás (1)  bekezdésben meghatározott akadálya az  annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad. 25/I.  § (1) Az  együttműködésre kötelezettet az  együttműködési kötelezettsége teljesítése során, így különösen a vizsgálóbizottság előtti eljárás során meghatalmazott jogi képviselő segítheti. (2) A jogi képviselő a meghallgatás során jelen lehet, az együttműködésre kötelezett jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan észrevételt tehet, valamint indítványozhatja a nyilatkozattétel megtagadására okot adó körülmények jegyzőkönyvben történő rögzítését. (3) A jogi képviselő az együttműködésre kötelezett helyett nyilatkozatot nem tehet, a vizsgálóbizottság által feltett kérdésekre nem válaszolhat. (4) A jogi képviselő az eljárás lefolytatását nem akadályozhatja.” 3. § (1) Az Ogytv. 25/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az  együttműködésre kötelezett az  adatszolgáltatás körében hozott együttműködési kötelezettséget előíró határozattal szemben, annak közlésétől számított 15 napon belül, felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Fővárosi Törvényszékhez. A  bírósági felülvizsgálati kérelmet a  Fővárosi Törvényszék a  benyújtást követő 30  napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, háromtagú tanácsban bírálja el. Ha a  Fővárosi Törvényszék azt állapítja meg, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott, a döntést megsemmisíti.” (2) Az Ogytv. 25/B. §-a a következő (10)–(15) bekezdéssel egészül ki: „(10) Ha az együttműködésre kötelezett a szabályszerű idézés ellenére két egymást követő alkalommal nem jelenik a határozatban megjelölt időpontban, és távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem menti ki, a vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az  együttműködésre kötelezett elővezetését, azzal, hogy a  mentelmi jog hatálya alá eső személyekkel szemben elővezetés nem rendelhető el. (11) A határozat az elővezetéshez szükséges adatokon túl tartalmazza a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást, valamint az  elővezetést megalapozó tényeket és az  elővezetés jogalapjául szolgáló rendelkezések megjelölését is tartalmazó részletes indokolást. Az  elővezetést elrendelő határozatot a  vizsgálóbizottság elnöke a rendőrség útján kézbesíti. (12) Az  elővezetést a  rendőrségnek az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve hajtja végre. Honvédelmi vagy rendvédelmi szerv beosztottja esetén az elővezetést az elöljárója útján kell foganatosítani. (13) Az együttműködésre kötelezett az elővezetés végrehajtása során alkalmazott rendőri intézkedés módja ellen, az intézkedést követő 30 napon belül, panaszt nyújthat be a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 92. § és a 93/B. § alapján az intézkedést foganatosító szervhez. 3138 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám (14) Az elővezetésre az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 118. § (3)–(11) bekezdéseit kell alkalmazni. (15) Az együttműködésre kötelezett az (4) bekezdés szerinti bírságot kiszabó határozattal vagy a (10) bekezdésben meghatározott elővezetést elrendelő határozattal szemben – különös tekintettel az intézkedés foganatosításának költségviselésére – az  intézkedést követő 15  napon belül, felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a  Fővárosi Törvényszékhez. A  bírósági felülvizsgálati kérelmet a  Fővárosi Törvényszék a  benyújtást követő 30  napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, háromtagú tanácsban bírálja el. Ha a  Fővárosi Törvényszék azt állapítja meg, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott, a határozatot megváltoztathatja.” (3) Az Ogytv. 25/D. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a  vizsgálóbizottság elnöke az  igazolási kérelemnek helyt ad, a  25/B.  § (4)  bekezdése szerinti bírság nem szabható ki, a kiszabott bírságot pedig vissza kell vonni. Ilyen esetben az együttműködésre kötelezett által pótolt adatszolgáltatást olyannak kell tekinteni, mintha azt az  elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott megjelenést pedig a vizsgálóbizottság elnöke által megjelölt új időpontban pótolni kell. (7) Az együttműködésre kötelezett az igazolási kérelmet elutasító határozattal szemben, annak közlésétől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Fővárosi Törvényszékhez. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a  Fővárosi Törvényszék a  benyújtást követő 30  napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, háromtagú tanácsban bírálja el. Ha a  Fővárosi Törvényszék azt állapítja meg, hogy a  felülvizsgálati kérelem megalapozott, a döntést megsemmisíti.” 4. § Az Ogytv. 26. §-a a következő (1) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép: „(1) A  vizsgálóbizottság a  vizsgálat lezárását követően jelentést készít, amely tartalmazza a  feltárt tényeket, a  levont  következtetéseket és a  szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. A  vizsgálóbizottság bármely tagja jogosult különvélemény vagy kisebbségi vélemény csatolására, amely a  jelentés elválaszthatatlan részét képezi.” 5. § Az Ogytv. 51. alcíme a következő 145/I. §-sal egészül ki: „145/I. § Az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2026.  évi XXIII. törvénnyel (a  továbbiakban: Módtv.7.) megállapított rendelkezéseket az azok hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre és már felállított vizsgálóbizottságokra is alkalmazni kell.” 6. § Az Ogytv. 146. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A 10. és a 10/A. alcím, a 145/I. §, valamint a 147. § (1) bekezdése az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (5) Az I–III. Fejezet, a 11. alcím, a 13. alcím, a 14/A–16. alcím, a 44. §, a 18–19. alcím, a IV–V/A. Fejezet, a VI/A. Fejezet, a 41. alcím, a 42. alcím, az 50. alcím, a 145. § (1)–(3), (7), (9), (11), (12) és (16) bekezdése, a 145/I. §, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.” 2. A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 7. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a következő alcímmel egészül ki: „Országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozása 350/B.  § (1) Aki az  Országgyűlés vizsgálóbizottsága előtt, az  Országgyűlésről szóló  törvény alapján fennálló adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettségének alapos indok nélkül nem, vagy a  vizsgálat érdemi lefolytatására nem alkalmas módon tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az  (1)  bekezdés szerint büntetendő, aki a  vizsgálóbizottság előtt tett nyilatkozatában vagy adatszolgáltatása során a  vizsgálat tárgyával közvetlenül összefüggő lényeges tényt hamisan állít, lényeges tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját érdemben akadályozza. (3) Nem valósítja meg az (1)–(2) bekezdés szerinti bűncselekményt a) aki a  nyilatkozattételt vagy adatszolgáltatást amiatt tagadja meg, mert azzal magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, b) aki törvényben meghatározott titoktartási kötelezettségének tesz eleget, c) aki véleményt, politikai értékítéletet vagy jogi álláspontot fogalmaz meg, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3139 d) aki a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti titoktartási kötelezettségének tesz eleget. (4) Ha az  (1)–(2)  bekezdésben meghatározott cselekmény valamely bűncselekmény elkövetésének elősegítésére vagy annak leplezésére irányul, a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés.” 3. Záró rendelkezések 8. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 3. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba. 9. § (1) Az 1–5. § az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) Az  1–5.  § az  Alaptörvény 5.  cikk (7)  bekezdése alapján a  jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül. Dr. Sulyok Tamás s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke 3140 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei A Magyar Nemzeti Bank elnökének 20/2026. (VI. 26.) MNB rendelete az „I. Mátyás aranyforintja” arany emlékérme kibocsátásáról [1] A  Magyar Nemzeti Bank – pénzkibocsátási jogkörében eljárva – rendszeresen bocsát ki emlékérméket, amelyeknek elsődleges szerepe nem a  készpénzben teljesítendő fizetésekhez történő felhasználás, hanem történelmi és kulturális értékek közvetítése, a közfigyelem ezen értékekre való ráirányítása, ismeretterjesztés és a rajtuk megörökített személyről, eseményről, kiemelkedő évfordulóról való megemlékezés, tisztelgés. [2] E rendelet célja az „I. Mátyás aranyforintja” arany emlékérme kibocsátása, a középkori magyar aranyforintokat bemutató emlékérme-sorozat folytatásaként. [3] A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank „I. Mátyás aranyforintja” megnevezéssel 50 000 forintos címletű arany emlékérmét bocsát ki. (2) A kibocsátás időpontja: 2026. június 29. 2. § (1) Az emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 3,491 gramm, átmérője 20 mm, széle sima. (2) Az emlékérme előlapján, a középmezőben az I. Mátyás király által kibocsátott aranyforint hátlapjának ábrázolása látható. Az előlap szélén, felső köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, alsó köriratban – kissé emelt síkú sávban – az „50000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható, a  köriratokat vízszintesen, bal oldalon a „BP.” verdejel, jobb oldalon a „2026” verési évszám választja el egymástól. Az emlékérme előlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az emlékérme hátlapján, a  középmezőben az  I. Mátyás király által kibocsátott aranyforint előlapjának központi motívuma látható, amely Szűz Máriát fátyolban ábrázolja, jobbján a  gyermek Jézussal. A  hátlap szélén, felső köriratban az  „I. MÁTYÁS ARANYFORINTJA” felirat olvasható, jobb oldalon, vízszintesen – az  első két, közös számjegyet kiemelten ábrázolva – az  I. Mátyás király uralkodásának idejére utaló „1458” és „1490” évszám, bal oldalon az emlékérmét tervező Király Fanni mesterjegye látható. A hátlap alsó, kissé emelt síkú részén, két sorban a „MATHIAS REX” felirat olvasható, valamint a  Hunyadi család  címeralakja, a  fatörzsön ülő, csőrében gyűrűt tartó holló ábrázolása látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza. 3. § Az emlékérméből 2000 darab készíthető, különleges – ún. proof-like – technológiával. 4. § Ez a rendelet 2026. június 29-én lép hatályba. Varga Mihály s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3141 1. melléklet a 20/2026. (VI. 26.) MNB rendelethez Az emlékérme előlapjának képe: 2. melléklet a 20/2026. (VI. 26.) MNB rendelethez Az emlékérme hátlapjának képe: 3142 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám A Magyar Nemzeti Bank elnökének 21/2026. (VI. 26.) MNB rendelete a szélfelirattal ellátott „I. Mátyás aranyforintja” arany emlékérme kibocsátásáról [1] A  Magyar Nemzeti Bank – pénzkibocsátási jogkörében eljárva – rendszeresen bocsát ki emlékérméket, amelyeknek elsődleges szerepe nem a  készpénzben teljesítendő fizetésekhez történő felhasználás, hanem történelmi és kulturális értékek közvetítése, a közfigyelem ezen értékekre való ráirányítása, ismeretterjesztés és a rajtuk megörökített személyről, eseményről, kiemelkedő évfordulóról való megemlékezés, tisztelgés. [2] E  rendelet célja a  szélfelirattal ellátott „I. Mátyás aranyforintja” arany emlékérme kibocsátása, a  középkori magyar aranyforintokat bemutató emlékérme-sorozat folytatásaként. [3] A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank „I. Mátyás aranyforintja” megnevezéssel 50 000 forintos címletű, szélfelirattal ellátott, arany emlékérmét bocsát ki. (2) A kibocsátás időpontja: 2026. június 29. 2. § (1) Az emlékérme az „I. Mátyás aranyforintja” arany emlékérme kibocsátásáról szóló 20/2026. (VI. 26.) MNB rendelettel kibocsátott emlékérme négyszeres súlyú, ún. piedfort változata, szélfelirattal ellátva. (2) Az emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 13,964 gramm, átmérője 20 mm. (3) Az emlékérme előlapján, a középmezőben az I. Mátyás király által kibocsátott aranyforint hátlapjának ábrázolása látható. Az előlap szélén, felső köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, alsó köriratban – kissé emelt síkú sávban – az  „50000” értékjelzés és a  „FORINT” felirat olvasható, a  köriratokat vízszintesen, bal oldalon a  „BP.” verdejel, jobb  oldalon a  „2026” verési évszám választja el egymástól. Az  emlékérme előlapjának képét az  1.  melléklet tartalmazza. (4) Az emlékérme hátlapján, a  középmezőben az  I. Mátyás király által kibocsátott aranyforint előlapjának központi motívuma látható, amely Szűz Máriát fátyolban ábrázolja, jobbján a  gyermek Jézussal. A  hátlap szélén, felső köriratban az  „I. MÁTYÁS ARANYFORINTJA” felirat olvasható, jobb oldalon, vízszintesen – az  első két, közös számjegyet kiemelten ábrázolva – az  I. Mátyás király uralkodásának idejére utaló „1458” és „1490” évszám, bal  oldalon az  emlékérmét tervező Király Fanni mesterjegye látható. A  hátlap alsó, kissé emelt síkú részén, két sorban a „MATHIAS REX” felirat olvasható, valamint a Hunyadi család címeralakja, a fatörzsön ülő, csőrében gyűrűt tartó holló ábrázolása látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza. (5) Az emlékérme szélén a kétszer ismétlődő „PATRONA HVNGARIE •” szélfelirat olvasható. 3. § Az emlékérméből 500 darab készíthető, különleges – ún. proof-like – technológiával. 4. § Ez a rendelet 2026. június 29-én lép hatályba. Varga Mihály s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3143 1. melléklet a 21/2026. (VI. 26.) MNB rendelethez Az emlékérme előlapjának képe: 2. melléklet a 21/2026. (VI. 26.) MNB rendelethez Az emlékérme hátlapjának képe: 3144 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám A Magyar Nemzeti Bank elnökének 22/2026. (VI. 26.) MNB rendelete az „I. Mátyás aranyforintja” rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról [1] A  Magyar Nemzeti Bank – pénzkibocsátási jogkörében eljárva – rendszeresen bocsát ki emlékérméket, amelyeknek elsődleges szerepe nem a  készpénzben teljesítendő fizetésekhez történő felhasználás, hanem történelmi és kulturális értékek közvetítése, a közfigyelem ezen értékekre való ráirányítása, ismeretterjesztés és a rajtuk megörökített személyről, eseményről, kiemelkedő évfordulóról való megemlékezés, tisztelgés. [2] E  rendelet célja az „I. Mátyás aranyforintja” rézötvözetű emlékérme kibocsátása, a  középkori magyar aranyforintokat bemutató emlékérme-sorozat folytatásaként. [3] A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank „I. Mátyás aranyforintja” megnevezéssel 5000  forintos  címletű rézötvözetű emlékérmét bocsát ki. (2) A kibocsátás időpontja: 2026. június 29. 2. § (1) Az emlékérme 75% réz, 4% nikkel és 21% cink ötvözetéből készült, súlya 2,7 gramm, átmérője 20 mm, széle sima. (2) Az emlékérme előlapján, a középmezőben az I. Mátyás király által kibocsátott aranyforint hátlapjának ábrázolása látható. Az előlap szélén, felső köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, alsó köriratban – kissé emelt síkú sávban – az „5000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható, a  köriratokat vízszintesen, bal oldalon a „BP.” verdejel, jobb oldalon a „2026” verési évszám választja el egymástól. Az emlékérme előlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az emlékérme hátlapján, a  középmezőben az  I. Mátyás király által kibocsátott aranyforint előlapjának központi motívuma látható, amely Szűz Máriát fátyolban ábrázolja, jobbján a  gyermek Jézussal. A  hátlap szélén, felső köriratban az  „I. MÁTYÁS ARANYFORINTJA” felirat olvasható, jobb oldalon, vízszintesen – az  első két, közös számjegyet kiemelten ábrázolva – az  I. Mátyás király uralkodásának idejére utaló „1458” és „1490” évszám, bal  oldalon az  emlékérmét tervező Király Fanni mesterjegye látható. A  hátlap alsó, kissé emelt síkú részén, két  sorban a „MATHIAS REX” felirat olvasható, valamint a  Hunyadi család  címeralakja, a  fatörzsön ülő, csőrében gyűrűt tartó holló ábrázolása látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza. 3. § Az emlékérméből 5000 darab készíthető. 4. § Ez a rendelet 2026. június 29-én lép hatályba. Varga Mihály s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3145 1. melléklet a 22/2026. (VI. 26.) MNB rendelethez Az emlékérme előlapjának képe: 2. melléklet a 22/2026. (VI. 26.) MNB rendelethez Az emlékérme hátlapjának képe: 3146 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 3/2026. (VI. 26.) AÉM rendelete a földminősítés részletes szabályairól szóló 47/2017. (IX. 29.) FM rendelet módosításáról [1] Az  erdő művelési ágú területek megszűnt földminősítésére figyelemmel gondoskodni kell a  megszűnő erdőmintaterek helyett új mintaterek kijelöléséről fásított területen, és meg kell teremteni a jogszabályi alapját a fásított területen történő mintatér kijelölésének. [2] A  termőföld védelméről szóló 2007.  évi CXXIX.  törvény 66.  § (2)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 25.  § d)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A földminősítés részletes szabályairól szóló 47/2017.  (IX. 29.) FM rendelet [a  továbbiakban: 47/2017.  (IX. 29.) FM rendelet] 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolványképet az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg elektronikus úton is meg kell küldeni a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére.” 2. § A 47/2017. (IX. 29.) FM rendelet a következő 24. §-sal egészül ki: „24. § Az erdő művelési ágú földrészleteken kijelölt községi és járási mintaterek helyett 2026. december 31. napjáig fásított területeken új községi és járási mintatereket kell kijelölni. A kijelölés során az erdő művelési ágra vonatkozó, adott községi vagy járási mintaterek mintatérleírásait kell alapul venni, és a  mintatérleírásokat megfelelően módosítani kell. Amennyiben nincs az  adott fásított terület minőségi osztályának megfelelő erdő művelési ágra vonatkozó községi vagy járási mintatér, új mintatérleírást kell készíteni.” 3. § A 47/2017. (IX. 29.) FM rendelet 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 4. § A 47/2017. (IX. 29.) FM rendelet a) 7. § (2) bekezdés a) pontjában az „az erdő” szövegrész helyébe az „a fásított terület” szöveg, b) 10. § (1) bekezdés h) pontjában az „a) pont” szövegrész helyébe az „a) és f) pont” szöveg lép. 5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 4. § a) pontja 2027. január 1-jén lép hatályba. Bóna Szabolcs János s. k., agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 1. melléklet a 3/2026. (VI. 26.) AÉM rendelethez A 47/2017. (IX. 29.) FM rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat A:1292 mezője helyébe a következő mező lép: (A) (1292.) 145 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3147 IX. Határozatok Tára A miniszterelnök 48/2026. (VI. 26.) ME határozata az országos rendőrfőkapitány kinevezéséről A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (3) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, a belügyminiszter javaslatára dr. Mecser Tamás Sándort országos rendőrfőkapitánnyá – 2026. július 1-jei hatállyal – kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A miniszterelnök 49/2026. (VI. 26.) ME határozata főispánok kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 207.  § (1)  bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, a vidék- és településfejlesztési miniszter javaslatára dr. Bede Péter Józsefet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatalt, dr. Bozsolik Róbert Zsoltot a Tolna Vármegyei Kormányhivatalt, dr. Cseresnyés Bélát a Zala Vármegyei Kormányhivatalt, Fröhlichné Hamar Editet a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalt, dr. Kovács Évát a Heves Vármegyei Kormányhivatalt, dr. Sinka-Ács Juditot a Somogy Vármegyei Kormányhivatalt és dr. Tyukodi Dávidot a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánná – 2026. június 29-ei hatállyal – kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 3148 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám A miniszterelnök 50/2026. (VI. 26.) ME határozata helyettes államtitkári kinevezés módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkár felmentéséről és helyettes államtitkár kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. § (7) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendeletben foglaltakra tekintettel – a belügyminiszter javaslatára – megállapítom, hogy Schmidt Gábor – 2026. május 14. napjától – a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. § (2) bekezdés b) pontja alapján és 234. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – a belügyminiszter javaslatára – Molnár Karolinát és Schmidt Gábort, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárait e tisztségükből – 2026. június 27-ei hatállyal – felmentem, egyidejűleg Szántó Dávid Pétert a Belügyminisztérium helyettes államtitkárává – 2026. június 28-ai hatállyal – kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3149 A miniszterelnök 51/2026. (VI. 26.) ME határozata helyettes államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkárok kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. § (7) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendeletben foglaltakra tekintettel – az egészségügyi miniszter javaslatára – megállapítom, hogy Bidló Judit és Lengyel László – 2026. május 14. napjától – az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkárai, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. § (2) bekezdés b) pontja alapján és 234. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – az egészségügyi miniszter javaslatára – Bidló Juditot és Lengyel Lászlót, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkárait e tisztségükből – 2026. június 30-ai hatállyal – felmentem, egyidejűleg dr. Darvai Lászlót, Peregi Zsolt Gergelyt és Tóth Tamást – 2026. július 1-jei hatállyal –, valamint dr. Raffay Bálintot – 2026. augusztus 1-jei hatállyal – az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkárává kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 3150 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám A miniszterelnök 52/2026. (VI. 26.) ME határozata helyettes államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkárok kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. § (7) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény 2. § (3) bekezdése alapján, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendeletben foglaltakra tekintettel – az élő környezetért felelős miniszter javaslatára – megállapítom, hogy Balczó Bertalan, Deli Daniella, dr. Dér Ádám, dr. Keszthelyi Nikoletta, Mocz András, dr. Szabó Csilla és Rentz Tamás Ádám – 2026. május 14. napjától – az Élő Környezetért Felelős Minisztérium helyettes államtitkárai, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. § (2) bekezdés b) pontja alapján és 234. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – az élő környezetért felelős miniszter javaslatára – Balczó Bertalant, Deli Daniellát, dr. Keszthelyi Nikolettát és Mocz Andrást, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium helyettes államtitkárait e tisztségükből – 2026. június 27-ei hatállyal – felmentem, egyidejűleg Ferencz Zoltánt, Horváth Balázst, Kajner Pétert, Klenczner Gergelyt, dr. Kolesár Gergely Viktort, dr. Kuslits Bélát, dr. Orbán Hunort, dr. Pallós László Zsoltot és Sipos Katalint – 2026. június 28-ai hatállyal – az Élő Környezetért Felelős Minisztérium helyettes államtitkárává kinevezem, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. § (7) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – az élő környezetért felelős miniszter javaslatára – megállapítom, hogy dr. Szőke Balázs – 2026. június 28. napjától – az Élő Környezetért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3151 A miniszterelnök 53/2026. (VI. 26.) ME határozata helyettes államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkárok kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. § (7) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva, a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény 3. § (3) bekezdése alapján, valamint a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendeletben foglaltakra tekintettel – a gazdasági és energetikai miniszter javaslatára – megállapítom, hogy dr. Alföldy-Boruss Márk Dezső, dr. Holicza Péter, Horváth Kristóf, Horváth Viktor, Szabó Viktor és dr. Szőke Balázs – 2026. május 13. napjától –, dr. Antal Ferenc, Bókay Márton Szabolcs, Hunyadi László, Lukács Zsuzsanna, dr. Nagy Ádám és dr. Pataki Péter – 2026. május 14. napjától – a Gazdasági és Energetikai Minisztérium helyettes államtitkárai, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 228.  § (2)  bekezdés b)  pontja alapján és 234.  § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – a gazdasági és energetikai miniszter javaslatára – dr. Alföldy-Boruss Márk Dezsőt, dr. Antal Ferencet, Horváth Kristófot, Horváth Viktort és Szabó Viktort, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium helyettes államtitkárait e tisztségükből – 2026. június 27-ei hatállyal – felmentem, egyidejűleg Bart István Lászlót, Kozák Tamás Józsefet, dr. Oroszi Fannit, Tarjányi Krisztinát, dr. Várnai Gergely Zoltánt, Zandler Katalint és Zsoldos Istvánt a Gazdasági és Energetikai Minisztérium helyettes államtitkárává – 2026. június 28-ai hatállyal – kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 3152 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám A miniszterelnök 54/2026. (VI. 26.) ME határozata helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkár kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 228.  § (2)  bekezdés b)  pontja alapján és 234.  § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – az igazságügyi miniszter javaslatára – dr. Jakubovich Nóra Tamarát és dr. Szegedi Krisztiánt, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárait e tisztségükből – 2026. június 27-ei hatállyal – felmentem, egyidejűleg dr. Orbán Endrét az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárává – 2026. június 28-ai hatállyal – kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A miniszterelnök 55/2026. (VI. 26.) ME határozata helyettes államtitkár megbízatása megszűnésének megállapításáról A kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 236.  § (1)  bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – a közlekedési és beruházási miniszter előterjesztésére – megállapítom, hogy Perényi Lóránt Lászlónak, a  Közlekedési és Beruházási Minisztérium helyettes államtitkárának e  megbízatása a  kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 239.  § (1)  bekezdése alapján történt lemondására tekintettel – 2026. június 30-ai hatállyal – megszűnik. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3153 A miniszterelnök 56/2026. (VI. 26.) ME határozata helyettes államtitkár felmentéséről és helyettes államtitkár kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 228.  § (2)  bekezdés b)  pontja alapján és 234.  § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, a közlekedési és beruházási miniszter javaslatára dr. Módos Istvánt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium helyettes államtitkárát e tisztségéből – 2026. június 30-ai hatállyal – felmentem, egyidejűleg Sass Katalint a Közlekedési és Beruházási Minisztérium helyettes államtitkárává – 2026. július 1-jei hatállyal – kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A miniszterelnök 57/2026. (VI. 26.) ME határozata helyettes államtitkári kinevezés módosulásának megállapításáról A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. § (7) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendeletben foglaltakra tekintettel – a külügyminiszter javaslatára – megállapítom, hogy Csaba Gábor – 2026. május 14. napjától – a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A miniszterelnök 58/2026. (VI. 26.) ME határozata helyettes államtitkárok kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, a közlekedési és beruházási miniszter javaslatára Horn Gergelyt, Nyiri Szabolcsot és Stipich Zsuzsanna Katalint – 2026. június 28-ai hatállyal – a Közlekedési és Beruházási Minisztérium helyettes államtitkárává kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 3154 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám A miniszterelnök 59/2026. (VI. 26.) ME határozata helyettes államtitkár felmentéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 228.  § (2)  bekezdés b)  pontja alapján – a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára – dr. Sömjéni Lászlót, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárát e tisztségéből – 2026. június 27-ei hatállyal – felmentem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A miniszterelnök 60/2026. (VI. 26.) ME határozata helyettes államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkár felmentéséről és helyettes államtitkárok kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 234.  § (7)  bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, valamint a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm.  rendeletben foglaltakra tekintettel – az oktatási és gyermekügyi miniszter javaslatára – megállapítom, hogy Nagy-Vargha Zsófia, Pálmai Gergely és Sipos Imre – 2026. május 14. napjától – az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium helyettes államtitkárai, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 228.  § (2)  bekezdés b)  pontja alapján és 234.  § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – az oktatási és gyermekügyi miniszter javaslatára – Nagy-Vargha Zsófiát és Pálmai Gergelyt, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium helyettes államtitkárait e tisztségükből – 2026. június 27-ei hatállyal – felmentem, egyidejűleg dr. Holló Anita Évát, dr. Kőfalusi Esztert, Kurucz Katalint és Romhányi Balázs Györgyöt az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium helyettes államtitkárává – 2026. június 28-ai hatállyal – kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3155 A miniszterelnök 61/2026. (VI. 26.) ME határozata helyettes államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkár kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. § (7) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva, a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény 3. § (1) bekezdése alapján – a pénzügyminiszter javaslatára – megállapítom, hogy dr. Adorján Richárd, Huray Kinga, dr. Lakner Zsuzsa és dr. Zsombolyay Péter Zsombor – 2026. május 13. napjától – a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárai, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. § (2) bekezdés b) pontja alapján és 234. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – a pénzügyminiszter javaslatára – Huray Kingát, dr. Lakner Zsuzsát és dr. Zsombolyay Péter Zsombort, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárait e tisztségükből – 2026. június 27-ei hatállyal – felmentem, egyidejűleg dr. Nagy Andrást a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárává – 2026. július 1-jei hatállyal – kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 3156 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám A miniszterelnök 62/2026. (VI. 26.) ME határozata helyettes államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkárok kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. § (7) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendeletben foglaltakra tekintettel – a szociális és családügyi miniszter javaslatára – megállapítom, hogy dr. Balogh Szilvia, dr. Kovács Edit, Radomszki Lászlóné, Réthy Pál és dr. Zöld-Nagy Viktória – 2026. május 14. napjától – a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkárai, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. § (2) bekezdés b) pontja alapján és 234. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – a szociális és családügyi miniszter javaslatára – dr. Kovács Editet és Radomszki Lászlónét, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkárait e tisztségükből – 2026. június 27-ei hatállyal – felmentem, egyidejűleg Bátory Zsófia Orsolyát, Bódy Évát, dr. Both Emőke Kingát, dr. Galambos Katalint, dr. Makay Zsuzsannát, Sepsey Krisztinát, dr. Sziklai Istvánt, dr. Szilas Péter Tamást és dr. Zeller Juditot a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkárává – 2026. június 28-ai hatállyal – kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám 3157 A miniszterelnök 63/2026. (VI. 26.) ME határozata helyettes államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkárok kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 234.  § (7)  bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, valamint a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm.  rendeletben foglaltakra tekintettel – a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter javaslatára – megállapítom, hogy Novák Irén és Vincze Máté Gábor – 2026. május 14. napjától – a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium helyettes államtitkárai, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 228.  § (2)  bekezdés b)  pontja alapján és 234.  § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter javaslatára – Deák Krisztina Erzsébetet, Novák Irént és Vincze Máté Gábort, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium helyettes államtitkárait e tisztségükből – 2026. június 27-ei hatállyal – felmentem, egyidejűleg Berg Juditot, dr. Czeti Istvánt, dr. Kalla Zsuzsa Katalint, Klimasz Ervint, dr. Kollai Istvánt, Petrik Mátét, Popa Gergelyt, Pótor Józsefet, Rágyanszki Györgyöt, Sipos Imrét, Szabadics Anitát és dr. Szász Andreát a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium helyettes államtitkárává – 2026. június 28-ai hatállyal – kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 3158 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 80. szám A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el. A miniszterelnök 64/2026. (VI. 26.) ME határozata helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkár kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. § (2) bekezdés b) pontja alapján és 234. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – a vidék- és településfejlesztési miniszter javaslatára – dr. Galik Gábort és dr. Uzsák Katalin Ágnest, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárait e tisztségükből – 2026. június 27-ei hatállyal – felmentem, egyidejűleg dr. Mészáros Renátát a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárává – 2026. június 28-ai hatállyal – kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök