● magyarkozlony.bsdnet.hu

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 28. szám A M AG YA R KÖ Z LÖ N Y M E L L É K L E T E 2026. június 30., kedd Tartalomjegyzék I. Utasítások 1/2026. (VI. 30.) GEM utasítás A beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet alapján nyújtható támogatások esetén alkalmazandó eljárásrendről 1092 10/2026. (VI. 30.) HM utasítás A honvédségi szolgálati személygépkocsi lakás és munkahely közötti utazásra történő használatának szabályozásáról szóló 112/2010. (XII. 29.) HM utasítás módosításáról 1110 11/2026. (VI. 30.) ORFK utasítás A rendőrségi gépjárművezetők képzéséről, továbbképzéséről, az ügyintézői igazolványokról, valamint a szolgálati gépjárművek közlekedésével kapcsolatos baleset-megelőzési feladatokról 1111 12/2026. (VI. 30.) ORFK utasítás A Rendőrség őrzött szállásainak szolgálati szabályzatáról és a menekültügyi őrzött befogadó központokban végrehajtandó rendőrségi feladatokról szóló 21/2014. (VII. 4.) ORFK utasítás módosításáról 1115 13/2026. (VI. 30.) ORFK utasítás A jármű szabályzatról szóló 16/2023. (VI. 28.) ORFK utasítás módosításáról 1125 III. Közlemények Az élő környezetért felelős miniszter közleménye a 2025. évben elrendelt tartósan vízhiányos időszak végéről, valamint a 2026. évi tartósan vízhiányos időszak elrendeléséről 1126 Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázati felhívása Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén autóbusszal végzett, menetrend szerinti, helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződés keretében történő ellátására 1126 Az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 2025. évi jelentése a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló törvény szerint 1129   1092 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám I. Utasítások A gazdasági és energetikai miniszter 1/2026. (VI. 30.) GEM utasítása a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet alapján nyújtható támogatások esetén alkalmazandó eljárásrendről A jogalkotásról szóló 2010.  évi CXXX.  törvény 23.  § (4)  bekezdés c)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a  beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014.  (VIII. 27.) Korm.  rendelet 4.  §-a alapján a  következő utasítást adom ki: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás célja 1. § Az utasítás célja, hogy a  beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014.  (VIII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti egyedi beruházási támogatás nyújtása során az eljárásban részt vevő szervek feladatai a jelen utasításban meghatározottak szerint kerüljenek megvalósításra. 2. Az utasítás hatálya 2. § Az utasítás hatálya a központi költségvetésben a beruházás ösztönzési célelőirányzat (a továbbiakban: BC) kezelése és felhasználása során felmerülő feladatok végrehajtására terjed ki, ideértve az  államháztartásról szóló  törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.  (XII. 31.) Korm.  rendelet (a  továbbiakban: Ávr.) 13.  § (3)  bekezdésében a  fejezeti kezelésű előirányzat lebonyolító szerve részére előírt szabályozási kérdéseket is. 3. Értelmező rendelkezések 3. § Ezen utasítás alkalmazásában   1. ajánlati felhatalmazás: a  támogató által kiadott okirat, amelyben felhatalmazza a  Korm.  rendelet alapján lebonyolító szervként eljáró HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: HIPA vagy lebonyolító szerv) vezérigazgatóját arra, hogy a beruházó számára a vonatkozó döntésben meghatározott mértékű feltételes támogatási ajánlat ügyében a beruházó képviselőjével tárgyaljon, és ajánlatot tegyen;   2. beruházási bizottság: a támogató által vezetett, a feltételes támogatási ajánlatra és támogatási mandátumra vonatkozó döntés meghozatala érdekében összehívásra kerülő ülésen döntést hozó szerv, melynek tagjai a  támogató, a  Gazdasági és Energetikai Minisztérium gazdaságfejlesztési államtitkárság képviselője, a  Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkárság képviselője, a  Pénzügyminisztérium képviselője, valamint szükség esetén a támogató meghívása alapján egyéb minisztérium;   3. jogi ellenjegyző: a HIPA szervezetén belül működő, a BC-ből nyújtott támogatásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó önálló szervezeti egységnél (a továbbiakban: Jogi ellenjegyző szervezeti egység) a jogi ellenjegyzésre vonatkozóan írásbeli meghatalmazással rendelkező személy;   4. K+F minősítés: a  Korm.  rendelet 3.  § 39.  pontjában meghatározott kutatás-fejlesztési projektre vonatkozó, a  Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által szakértői tevékenység keretében adott szakértői vélemény;   5. kormány-előterjesztés: a  Kormány támogatás jóváhagyására vonatkozó határozatának meghozatala iránt a támogató által a Kormány képviselői számára előterjesztett javaslat és mellékletei;   6. támogatói ülés: a  támogató vagy erre felhatalmazott képviselője, az  Államtitkári Kabinet képviselője, a HIPA képviselője, valamint szükség esetén egyéb meghívottak részvételével, a határidők meghosszabbítása H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1093 vagy pedig az  egyéb, szerződéses kérelmek megvitatása és a  döntés meghozatala érdekében megtartott ülés;   7. pénzügyi ellenjegyző: a HIPA gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a lebonyolító szerv állományába tartozó személy;   8. szakmai ellenjegyző: a  jogi ellenjegyző szervezeti egység vezetője vagy szakmai ellenjegyzésre írásbeli meghatalmazással rendelkező más személy;   9. támogatási mandátum: a  feltételes támogatási ajánlatra vonatkozóan meghatározott lehetséges legmagasabb összeg; 10. támogató: a BC-t tartalmazó központi költségvetési fejezetet irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter) vagy erre felhatalmazott képviselője. 4. Titoktartási kötelezettség 4. § A támogatási eljárás teljes tartama alatt minden, az eljárásban részt vevő fél, illetve annak foglalkoztatottja köteles a tudomására jutott üzleti titkot vagy egyéb, a támogatást érintő információt – a jogszabályoknak megfelelően – megőrizni, valamint úgy kezelni, hogy sem a beruházó, sem a támogatási eljárásban szereplő kormányzati szervek érdekei ne sérüljenek, valamint ne legyenek veszélyeztetve. 5. § A 4.  §-ban foglalt titoktartási kötelezettség alapján bármely, a  támogatást érintő információ a  beruházó vezető tisztségviselőin vagy előzetesen bejelentett munkavállalóin kívül kizárólag olyan személynek, illetve harmadik félnek adható át, aki a  beruházótól származó teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással rendelkezik, és a meghatalmazás eredeti példányát előzetesen benyújtotta a HIPA részére. 5. Kézbesítés 6. § (1) Az ezen utasítás hatálya alá tartozó esetek tekintetében a kézbesítés módjai: a) postai kézbesítés (postai úton), b) személyes kézbesítés (személyes átvétellel), c) elektronikus úton, elektronikus levél (e-mail) formájában. (2) A kézbesítés – az utasítás eltérő rendelkezésének hiányában – elektronikus úton, elektronikus levél (e-mail) útján teljesítendő. (3) Postai kézbesítés esetén az  iratot postai szolgáltató útján kell kézbesíteni, a  kézbesítés pedig a  hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint történik. (4) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja a küldemény átvételét megtagadja, az értesítést a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. (5) Ha a  küldemény a  postai kézbesítés második megkísérlését követően is „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a második kézbesítési kísérlet napját kell a kézbesítés napjának tekinteni. (6) Személyes kézbesítés (ideértve a  futárpostai kézbesítést is) esetén a  címzett a  neki szóló iratot –  személyazonosságának és az átvételre vonatkozó jogosultságának igazolása mellett – személyesen átveszi. Az átvételről – azzal egyidejűleg – elismervényt kell készíteni, amelyet az átadó és az átvevő aláírnak. Az átvételi elismervényben az átvétel tényének feltüntetése mellett fel kell tüntetni az átadó és az átvevő nevét, szervezetének megnevezését, valamint az átvett iratok beazonosítását szolgáló rövid megjelölését. 6. Határidők 7. § (1) Az utasításban meghatározott határidőket munkanapok szerint kell számítani. (2) A  határidőbe a  kezdőnap nem számít bele. A  kezdőnap az  a  nap, amelyre a  határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. (3) A határidő az utolsó napon a hivatali idő végével jár le. (4) A  HIPA által a  beruházó számára megküldött hiánypótlásra való felszólítás megszakítja a  határidőt, mely a  hiánypótlás teljesítésekor vagy ennek hiányában a  hiánypótlásra a  HIPA által a  felszólításban meghatározott határidő eredménytelen elteltekor újraindul. (5) Ha a  HIPA a  támogatási eljárás során valamely szakkérdésben egy, a  beruházón kívüli személyt keres meg, a megkeresés kibocsátása megszakítja a határidőt, mely a megkeresés teljesítésekor újraindul. 1094 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 7. Mulasztás 8. § (1) Ha a  támogatási folyamat bármely szereplője elmulasztja a  számára hozzájárulás megadására vagy vélemény megküldésére ezen utasításban előírt határidőt, úgy kell tekinteni, hogy az érintett a hozzájárulást megadta, vagy észrevételt nem tett. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a támogatói ülés vagy beruházási bizottsági ülés döntésének meghozatalára vonatkozó határidő esetében. 8. Általános tájékoztatási kötelezettség 9. § (1) A  HIPA megkeresés esetén, akár a  támogatási kérelem benyújtása előtt, akár azt követően tájékoztatást nyújt a Korm. rendelet alapján nyújtható támogatásról (a továbbiakban: támogatás) és szükség esetén egyéb támogatási programokról a beruházó részére. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti tájékoztatás során, ha a  Korm.  rendelet alapján nyújtható támogatáson kívüli egyéb támogatásra vonatkozó tájékoztatás teljesítéséhez olyan, az adott támogatáshoz kapcsolódó szakkérdés eldöntése szükséges, amelyhez a  HIPA nem rendelkezik kellő ismeretekkel, a  HIPA megkeresi az  adott támogatást nyújtó szervezetet. Ebben az esetben a HIPA a tájékoztatást vagy az adott támogatást nyújtó szervezet válasza birtokában maga vagy az e szervezet ilyen irányú javaslata alapján a beruházó e szervezethez való irányításával teljesíti. (3) Ha a beruházó beruházási szándékáról a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a HIPA beruházó általi megkeresése előtt értesül, úgy erről a minisztérium adott szervezeti egysége tájékoztatja a HIPA-t. (4) A  HIPA az  (1)–(3)  bekezdésben foglaltakon túl a  beruházó igénye esetén személyes tárgyalást szervez, indokolt esetben kezdeményezi a  személyes tárgyalás megtartását, valamint – a  beruházó kérésére – az  előzetesen tudomására hozott beruházási paraméterek alapján a  beruházó részére a  tervezett beruházásra vonatkozó támogatási csomagot állít össze a lehetséges támogatási forrásokról és feltételeikről. 9. Támogatói ülések és beruházási bizottsági ülések rendje 10. § (1) A határidők meghosszabbításáról vagy pedig az egyéb, szerződéses kérelmek elbírálásáról szóló támogatói ülést a  HIPA vagy a  támogató kezdeményezésére az  Államtitkári Kabinet hívja össze, a  résztvevők elektronikus úton történő meghívásával és a  napirendi  pontok egyidejű megküldésével. A  támogatói ülés összehívása legalább három munkanappal meg kell, hogy előzze a támogatói ülés napját, kivéve, ha a támogatói ülés megtartása ezen időtartamon belül különösen indokolt. (2) Az Államtitkári Kabinet a határidők meghosszabbításáról vagy pedig az egyéb, szerződéses kérelmek elbírálására vonatkozó döntés meghozatala érdekében a  HIPA által készített előterjesztés tervezetének kézhezvételét követően a  tervezetet megküldi a  támogatói ülés meghívotti körének véleményezésre. A  véleményezők a kézhezvételt követően két munkanapon belül megküldik szövegszerű észrevételeiket az Államtitkári Kabinetnek. A  véleményeket az  Államtitkári Kabinet összesítve és szövegszerűen megküldi a  HIPA-nak azok kézhezvételét követő egy munkanapon belül, de legkésőbb a támogatói ülést megelőző munkanapon, kivéve, ha a támogatói ülés megtartása ezen időtartamon belül különösen indokolt. (3) A  HIPA a  (2)  bekezdés szerinti vélemények alapján, azok kézhezvételét követően átdolgozza, és ismét megküldi az  Államtitkári Kabinetnek az  előterjesztést. Az  előterjesztés tartalmát illetően a  HIPA és a  minisztérium érintett szervezeti egységei – véleményeltérés esetén – törekednek kompromisszumos javaslat kidolgozására, ennek hiányában az  előterjesztés a  támogató számára döntési alternatívát mutat be, amelyhez a  javaslattevő köteles részletes – indokolt esetben a vonatkozó jogszabályi előírások konkrét megjelölését is tartalmazó – indokolást fűzni. (4) Különösen indokolt esetben rendkívüli támogatói ülés összehívásának van helye, amelyre a jelen §-ban foglaltak az  irányadók, azzal, hogy az  (1) és (2)  bekezdésben meghatározott határidők nem alkalmazandóak, és a  HIPA, valamint az  Államtitkári Kabinet kötelesek az  ott megjelölt kötelezettségeiknek haladéktalanul és soron kívül eleget tenni. A rendkívüli támogatói ülés összehívásának indokairól a HIPA legkésőbb a támogatói ülés alkalmával köteles tájékoztatást adni az ülésre meghívottak részére. (5) A  támogatói ülésen a  támogató képviselője döntéshozatali joggal, míg a  többi résztvevő tanácskozási joggal vesz részt. (6) A döntést a támogató képviselője lehetőség szerint a támogatói ülésen rávezeti az előterjesztésre, azt aláírja, és hivatalos bélyegzőjével ellátja. Ha a döntés aláírására nem kerül sor a támogatói ülés alkalmával, úgy a támogató képviselője azt az ülés napját követően haladéktalanul pótolja. H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1095 (7) Az  aláírt döntést tartalmazó előterjesztés egy eredeti példányát az  Államtitkári Kabinet – lehetőség szerint – személyes kézbesítés útján átadja a  HIPA képviselője részére, illetve elektronikus úton is megküldi a  HIPA-nak az aláírást követően haladéktalanul. (8) A  döntésről a  HIPA az  eredeti példány kézhezvételét követő tizenöt munkanapon belül postai kézbesítés útján értesíti a beruházót. 11. § (1) A  feltételes támogatási ajánlatra és támogatási mandátumra vonatkozó döntés meghozatala érdekében tartandó beruházási bizottsági ülést a  HIPA vagy a  támogató kezdeményezésére az  Államtitkári Kabinet hívja össze a  résztvevők elektronikus úton történő meghívásával és a  napirendi  pontok és előterjesztések egyidejű megküldésével. A beruházási bizottsági ülés összehívása három munkanappal meg kell, hogy előzze a beruházási bizottsági ülésnapját. (2) Az  Államtitkári Kabinet a  feltételes támogatási ajánlatra és támogatási mandátumra vonatkozó döntés meghozatala érdekében a  HIPA által készített előterjesztés tervezetének kézhezvételét követően a  tervezetet megküldi a  beruházási bizottság tagjainak véleményezésre. A  beruházási bizottság azon előzetesen megküldött észrevételeket és véleményeket köteles figyelembe venni, amelyeket a  tagok a  mindenkori Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló Korm. rendelet szerinti feladat- és hatáskörükben indokolással, írásban és előzetesen megtettek. A  tagok a  beruházási bizottsági ülést megelőzően legkésőbb 24 órával megküldik véleményeiket az Államtitkári Kabinetnek. A véleményeket az Államtitkári Kabinet a véleményezési határidőt követően megküldi összesítve a HIPA-nak. (3) A beruházási bizottsági ülésen a beruházási bizottság tagjai döntéshozatali joggal vesznek részt, az így képviselt minisztériumok pedig minisztériumonként egy szavazattal rendelkeznek. A  beruházási bizottság vezetője a feltételes támogatási ajánlat és a támogatási mandátum megtárgyalására más személyt is meghívhat. (4) A  beruházási bizottság az  előterjesztés tartalmáról, a  feltételes támogatási ajánlat és támogatási mandátum mértékéről szóló döntését valamennyi tag egyetértésével hozza meg. Az  egyetértést egyes tagok tartózkodása nem befolyásolja. Ha a beruházási bizottság bármely szereplője elmulasztja a beruházási bizottsági ülésen történő részvételt, úgy kell tekinteni, hogy az érintett a hozzájárulást megadta. (5) A (4) bekezdés szerinti döntés hiányában a támogatási döntés elhalasztásra kerül, és a feltételes támogatási ajánlat előterjesztés szerint történő kiadását ellenző beruházási bizottsági tagok írásban rögzítik ellenvéleményüket és az  előterjesztés vonatkozásában felmerülő többlet információigényüket. A  HIPA a  beruházó bevonásával eleget tesz az információkérésnek, ezután az ennek megfelelően kiegészített előterjesztés a soron következő beruházási bizottsági ülésen előterjesztésre kerül, amely beruházási bizottsági ülésen a  beruházási bizottság tagjai már kötelesek a  (4)  bekezdés szerinti döntést meghozni, azzal, hogy a  döntés a  támogatási folyamat lezárását is jelentheti. (6) A  döntést a  támogató képviselője a  beruházási bizottsági ülésen rávezeti az  előterjesztésre, azt aláírja, hivatalos bélyegzőjével ellátja, továbbá a döntést minden beruházási bizottsági tag aláírja. A döntésen a beruházási bizottság tagjainak szavazata, valamint a feltételes támogatási ajánlat és támogatási mandátum rögzítésre kerül. (7) Az  aláírt döntést tartalmazó előterjesztés egy eredeti példányát az  Államtitkári Kabinet – lehetőség szerint – személyes kézbesítés útján átadja a  HIPA képviselője részére, illetve elektronikus úton is megküldi a  HIPA-nak, valamint a beruházási bizottság tagjainak az aláírást követően haladéktalanul. (8) A döntésről a HIPA az eredeti példány kézhezvételét követő öt munkanapon belül postai kézbesítés útján értesíti a beruházót. II. FEJEZET ELJÁRÁS A TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉIG 10. A Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése szerinti támogatási kérelem benyújtása 12. § (1) A HIPA megküldi a beruházó számára a Korm. rendelet szerinti támogatástípushoz kapcsolódó kérelemmintát, és erre irányuló igény esetén segítséget nyújt annak kitöltéséhez. (2) Az (1) bekezdés szerinti minta alapján kitöltött támogatási kérelmet írásban kell benyújtani a HIPA-hoz. A támogatási kérelem azon a napon minősül benyújtottnak, amikor azt a HIPA érkeztette. 1096 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 11. A Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése szerinti támogatási kérelem előzetes vizsgálata, befogadása és a visszaigazolás 13. § (1) A  HIPA a  beérkezett támogatási kérelmet öt munkanapon belül ellenőrzi, és ha az  nem a  meghatározott tartalommal, illetve hiányosan került benyújtásra, úgy a  beruházót tíz munkanapos határidő kitűzése mellett és legfeljebb összesen két alkalommal hivatalos levélben felszólítja az esetleges hiányok pótlására. (2) A HIPA az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a benyújtott támogatási kérelem alapján megvizsgálja a beruházó elvi jogosultságát a támogatás igénybevételére. (3) Ha az  (1)  bekezdésben foglalt ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a  további részletes vizsgálat tárgyát képező beruházás megfelel a Korm. rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek, a támogatási kérelem befogadható, a HIPA a támogatási kérelem benyújtását követő öt munkanapon belül elektronikus úton megküldi a kérelmet és a szakmai álláspontja alapján előkészített visszaigazoló levél tervezetét az Államtitkári Kabinetnek. A visszaigazoló levél tartalmazza legalább a) a beruházó nevét, címét, b) a beruházó kapcsolattartójának nevét és tisztségét, c) a beruházás rövid leírását és adatait, valamint d) az arra vonatkozó utalást, hogy a  további részletes vizsgálat tárgyát képező beruházás megfelel a Korm. rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek. (4) A támogató a visszaigazoló levél tervezetének kézhezvételét követő három munkanapon belül postai kézbesítés útján megküldi az általa jóváhagyott és aláírt visszaigazoló levelet a beruházónak, vagy a beruházó erre vonatkozó kérése esetén a személyes kézbesítés lebonyolítása érdekében átadja a HIPA részére. (5) Ha az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a további részletes vizsgálat tárgyát képező beruházás nem felel meg a Korm. rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek, úgy a HIPA a támogatási kérelem benyújtását követő vagy az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő három munkanapon belül megküldi a  Korm.  rendelet szerinti kérelmet elutasító levél tervezetét az  Államtitkári Kabinetnek. Az Államtitkári Kabinet a HIPA tájékoztatását követő három munkanapon belül tájékoztatja a beruházót a HIPA-n keresztül arról, hogy a beruházás nem felel meg a Korm. rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek, így a támogatási eljárást befejezettnek tekinti. (6) Az  Államtitkári Kabinet a  visszaigazoló vagy az  elutasító levél elektronikus másolatát a  beruházó részére való megküldéssel egyidejűleg, a beruházó általi átvételt igazoló egyéb dokumentumok másolatát pedig haladéktalanul továbbítja a HIPA részére. (7) Ha az  (1)  bekezdésben foglalt ellenőrzéshez különleges szakismeret szükséges, a  HIPA a  hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy független szakértő szakvéleményének beszerzését követően tesz javaslatot a  támogató részére előterjesztés formájában. A  jogosultsági feltételek fennállásának megítéléséről támogatói ülés keretében a  támogató dönt, amelyre a  10.  §-ban foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy az  Államtitkári Kabinet, ha  szükségesnek látja, kezdeményezheti a  szakvélemény készítőjének támogatói ülésen történő személyes meghallgatását is. 12. A Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése szerinti támogatási kérelem részletes vizsgálata és elbírálása, feltételes támogatási ajánlat 14. § (1) A HIPA részletesen megvizsgálja és értékeli a támogatási kérelmet a következők szerint: a) a  kutatás-fejlesztési, valamint képzési támogatási jogcímen igényelt támogatási kérelmek kivételével államháztartási hatásvizsgálatot készít a  beruházás szerződéses kötelezettségvállalási időszaka közvetlen költségvetési hatásainak számszerűsítése céljából; b) támogatási változatokat vázol fel, és javaslatot tesz a támogatási ajánlat meghatározására; c) a  kutatás-fejlesztési, megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelési, valamint képzési támogatási jogcímen igényelt támogatási kérelmek kivételével megvizsgálja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 14.  cikk (13)  bekezdésében meghatározottak teljesülését; d) megvizsgálja a támogatás hatályos jogszabályokban meghatározott egyéb feltételeinek fennállását, valamint a  kutatás-fejlesztési, valamint képzési támogatási jogcímen igényelt támogatási kérelmek kivételével – indokolt esetben – a beruházó üzleti tervének megalapozottságát is. H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1097 (2) A HIPA az (1) bekezdés szerinti részletes vizsgálatot követően előkészíti a részletes vizsgálat figyelembevételével a  feltételes támogatási ajánlat és a  támogatási mandátum meghatározására vonatkozó előterjesztést, és azt elektronikus levélben megküldi az Államtitkári Kabinet részére, egyidejűleg javasolja beruházási bizottsági ülés összehívását. (3) Az előterjesztés bemutatja különösen a) a beruházást; b) a maximálisan nyújtható támogatás mértékét; c) a támogatási ajánlatra és mandátumra vonatkozó javaslatot; d) a  kutatás-fejlesztési, valamint képzési támogatási jogcímen igényelt támogatási kérelmek kivételével a támogatási ajánlatnak és mandátumnak megfelelő támogatási összeg esetén a támogatás és a beruházás eredményeként keletkező bevételek államháztartási hatásait, a támogatás költségvetési megtérülését; e) a támogatási ajánlat és mandátum meghatározásának szakmai indokait; f) a rendelkezésre álló egyéb támogatások lehetőségét; g) a BC-t érintő kötelezettségvállalás állomány ismertetését és kifizetési előrejelzését, ütemezését; valamint h) minden egyéb, a beruházást és a partnert bemutató főbb jellemző ismertetését. (4) A  beruházási bizottság a  beruházási bizottsági ülésen döntést hoz az  előterjesztésben foglalt javaslatról, és felhatalmazza a HIPA-t feltételes támogatási ajánlat megtételére. (5) A  HIPA a  vonatkozó döntés kézhezvételét követően, a  döntésnek megfelelően értesíti a  beruházót a  támogató feltételes támogatási ajánlatáról. (6) A feltételes ajánlat a beruházó általi kézhezvételét követő tizenkét hónapig érvényes, az ajánlat alapján a támogatási szerződés véglegesítésére és a beruházó általi aláírásra az ajánlat elfogadását követő huszonnégy hónapon belül van lehetőség. A  beruházó erre irányuló kérelme alapján a  támogató a  feltételes ajánlat érvényességi idejét, valamint a  szerződés véglegesítésére és a  beruházó általi aláírásra nyitva álló határidőt egy alkalommal tizenkét hónappal meghosszabbíthatja. A határidők meghosszabbítása a támogató vonatkozó döntése alapján történik. (7) Ha a  beruházó a  (6)  bekezdés szerinti határidőben nem kérelmezi a  feltételes támogatási ajánlat elfogadására vonatkozó határidő meghosszabbítását, és nem jelez vissza a  feltételes támogatási ajánlat vagy a  támogatási szerződés tervezetének elfogadhatósága felől, úgy a  feltételes támogatási ajánlat érvényét veszti, a  támogatási szerződés aláírására pedig nem kerülhet sor. (8) A feltételes támogatási ajánlat érvényességének (7) bekezdés szerinti megszűnése, valamint a támogatási szerződés véglegesítésére és a beruházó általi aláírásra nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén a HIPA a határidő lejártát követő soron következő, indokolt esetben az  azt követő támogatói ülésen tájékoztatja a  támogatót a támogatási folyamat lezárásáról. (9) A  feltételes támogatási ajánlat érvényességének (7)  bekezdés szerinti megszűnéséről a  HIPA a  határidő lejártát követően értesíti a beruházót. (10) A  feltételes támogatási ajánlatban fel kell hívni a  beruházó figyelmét a  (6)  bekezdésben foglalt határidők elmulasztásának jogkövetkezményeire, valamint a határidők meghosszabbításának lehetőségére. (11) A  feltételes támogatási ajánlat érvényét veszítheti, ha a  beruházó a  feltételes ajánlat kézhezvételét követően a beruházást a HIPA-val vagy a támogatóval folytatott előzetes konzultáció nélkül nyilvánosságra hozza. (12) A  HIPA a  támogató vagy az  Államtitkári Kabinet írásbeli vagy egy  napon belül írásban megerősített utasítására a  feltételes támogatási ajánlatra vonatkozó döntés hiányában is tájékoztathatja elektronikusan a  beruházót a  várható támogatási ajánlat becsült mértékéről. Az  elektronikus tájékoztatásban a  HIPA felhívja a  beruházó figyelmét arra, hogy az  így közölt támogatási ajánlat kizárólag nem hivatalos becslésnek minősül, a  későbbi hivatalos ajánlat pedig eltérő mértékű lehet, továbbá érvényét veszíti a  hivatalos feltételes támogatási ajánlat megküldésével. 13. Az előzetes helyszíni vizsgálat, a támogatási szerződés előkészítése és a kormány-előterjesztés 15. § (1) A feltételes támogatási ajánlat akkor minősül elfogadottnak, ha a beruházó a HIPA-nak címzett, általa cégszerűen aláírt, eredeti papíralapú vagy a  beruházó képviseletére jogosult aláírónak az  elektronikus okiraton elhelyezett minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és időbélyegzővel ellátott nyilatkozatával elfogadja a számára megküldött feltételes támogatási ajánlatot. (2) Olyan beruházás esetén, amelyhez az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásával nyújtható támogatás, a feltételes támogatási ajánlat akkor minősül elfogadottnak, ha az (1) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozat mellé a beruházó csatolja a Korm. rendelet 16. §-ában meghatározott dokumentumokat. 1098 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám (3) A  (2)  bekezdés szerinti esetben a  beruházó által benyújtott dokumentumokat a  HIPA a  benyújtásukat követő három munkanapon belül megküldi az Államtitkári Kabinet és a Támogatásokat Vizsgáló Iroda (a továbbiakban: TVI) részére. (4) Ha a beruházó a feltételes támogatási ajánlatot nem fogadja el, vagy a TVI a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat nem tartja kellően megalapozottnak, a  HIPA a  beruházó nyilatkozatának vagy a  TVI jelzésének kézhezvételét követően tizenöt munkanapon belül tárgyalást kezdeményez a  beruházóval, és az  egyeztetésen elhangzottak alapján a  HIPA vezérigazgatója dönt a  feltételes támogatási ajánlat változatlanul hagyásáról vagy a  beruházási bizottság ülésén hozott döntésben meghatározott támogatási mandátum keretein belüli módosításáról. (5) Ha a  (4)  bekezdés szerinti egyeztetések alapján a  támogatási ajánlat támogatási mandátumot túllépő mértékű megemelése válik szükségessé, a beruházási bizottság dönt a feltételes támogatási ajánlat módosításáról. (6) Ha a (4) vagy (5) bekezdés szerint a HIPA vezérigazgatója vagy a támogató a támogatási ajánlat módosításáról dönt, a HIPA a módosított támogatási ajánlatot megküldi a beruházónak. 16. § (1) A  HIPA a  támogatási ajánlat elfogadását követően a  beruházás helyszínén, ha ezen a  helyszínen nem áll rendelkezésre erre alkalmas helyiség, úgy a beruházó magyarországi székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén vagy a HIPA székhelyén, a beruházó jelenlétében lefolytatja az előzetes helyszíni vizsgálatot, melyről magyar vagy erre irányuló igény esetén angol nyelvű jegyzőkönyv készül. (2) Az  előzetes helyszíni vizsgálat célja, hogy a  beruházásnak a  támogatási szerződés előkészítéséhez szükséges részletes adatai a  vizsgálatról készült jegyzőkönyvben rögzítésre, az  ezeket alátámasztó dokumentumok pedig teljeskörűen és hiánytalanul átadásra kerüljenek. (3) A  HIPA a  támogatási ajánlat elfogadását követően, továbbá a  jegyzőkönyv előkészítéséhez szükséges és tartalmilag mindenben megfelelő, egyéb dokumentumok rendelkezésre állását követően – kutatás-fejlesztési jogcímen igényelt támogatás esetén a  K+F minősítés másolatát is ideértve – húsz munkanapon belül előkészíti, és elektronikus levélben megküldi a beruházó részére az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv tervezetét. A beruházó a  helyszíni jegyzőkönyv tervezetét szükség esetén további adatokkal egészíti ki, majd a  tervezetre vonatkozó visszajelzését követően a  HIPA – szükség esetén akár több körben – egyeztet a  jegyzőkönyv véglegesítése és a jegyzőkönyv felvételére vonatkozó időpont meghatározása érdekében a beruházóval. (4) A jegyzőkönyvet a HIPA jelen lévő munkatársai közül ketten szintén minden oldalon kézjegyükkel ellátják, az utolsó oldalon pedig beosztásuk megjelölése mellett aláírják. A  jegyzőkönyv csak akkor írható alá, ha a  teljeskörűen kitöltött jegyzőkönyvet és valamennyi szükséges mellékletet a  beruházó képviselője vagy meghatalmazottja minden lapján kézjegyével ellátta, valamint utolsó oldalán cégszerűen vagy meghatalmazás alapján aláírta. (5) A jegyzőkönyv tartalmazza legalább a) a beruházó adatait (székhely, cégjegyzékszám, adószám, képviselők neve), b) a támogatott beruházás rövid szöveges ismertetését, c) a kutatás-fejlesztési, valamint képzési támogatási jogcímen igényelt támogatások kivételével a támogatott beruházás pénzügyi hátterének bemutatását, mellékletként a  rendelkezésre álló saját forrást igazoló dokumentum(ok) másolatát, d) a támogatott beruházás helyszínét, mellékletként a helyszínül szolgáló ingatlanra vonatkozó hiteles tulajdoni lap eredeti példányát, valamint bérelt ingatlan esetén a  bérleti szerződés kivonatát (mely tartalmazza legalább a felek nevét, a jogviszony tárgyát és a jogviszony időtartamát), e) a  támogatott beruházás megvalósításának igazolt kezdetét és tervezett végét, mellékletként a  beruházás kezdetét igazoló dokumentum másolatát (pl. első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás), f) a  támogatott beruházás elszámolható költségeinek összegét, ezen összeg éves ütemezését a  beruházási időszak alatt, g) az elfogadott támogatási összeget, h) a  kutatás-fejlesztési, megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelési, valamint képzési támogatási jogcímen igényelt támogatások kivételével a beruházó megelőző három évben megkezdett és állami támogatásban részesült – egybeszámítási szabállyal érintett – beruházásaira vonatkozó adatokat (beruházás megnevezése, elszámolt költségeinek összege, támogatási összeg és annak forrása), i) a szerződés várható biztosítékaira vonatkozó információt, j) a jogszabályok által megkövetelt nyilatkozatokat (rendezett munkaügyi kapcsolatok, fennálló köztartozások, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy csődeljárás fennállta stb.), k) a képzési támogatási jogcímen igényelt támogatások kivételével nyilatkozatot a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéről, mellékletként a fejlesztési adókedvezmény igénylésére vonatkozó dokumentum másolatát, H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1099 ha a  beruházó igénybe kívánja venni az  adókedvezményt, és a  dokumentum a  vizsgálat lefolytatásakor rendelkezésre áll, l) a meghatalmazott tanácsadó cég vagy ügyvéd, ügyvédi iroda esetén a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazás eredeti példányát mint mellékletet, m) a kutatás-fejlesztési jogcímen igényelt támogatás esetén a Korm. rendelet 3. § 39. pontjában meghatározott kutatás-fejlesztési projektre vonatkozó K+F minősítés másolatát. (6) Ha a  jegyzőkönyv felvételekor nem áll rendelkezésre az  (5)  bekezdésben meghatározott valamennyi információ vagy dokumentum, akkor a HIPA határidő tűzésével felszólítja a beruházót a hiányzó dokumentumok pótlására. (7) Ha a  jegyzőkönyv felvételekor merül fel, hogy a  beruházó a  beruházást a  feltételes ajánlatban feltüntetett paramétereknél kedvezőtlenebb, a  támogatás költségvetési megtérülését negatívan befolyásoló paraméterekkel kívánja megvalósítani, a HIPA a jegyzőkönyv felvételét követő támogatói ülésen előterjeszti a vonatkozó javaslatát az Államtitkári Kabinetnek, feltéve, hogy a beruházás az új paraméterek alapján is támogathatónak minősül. (8) A HIPA a módosított támogatási mértékről tájékoztatja a beruházót. Az új támogatási ajánlat kiadása és elfogadása ellenére a  támogatási szerződés előkészítése folytatódhat, azonban az  új ajánlat elfogadásáig az  előkészített támogatási szerződés nem látható el a beruházó képviselőjének és a HIPA arra jogosult munkatársának kézjegyével. (9) A  jegyzőkönyv felvételét vagy a  hiánypótlás teljesítését követő húsz munkanapon belül a  HIPA feltölti a  támogatásiszerződés-mintát az  előzetes helyszíni vizsgálatról készített jegyzőkönyvben szereplő adatokkal, és az így előkészített szerződéstervezetet megküldi a beruházó részére véleményezésre. (10) A  támogatási szerződés magyar vagy a  beruházó kérésére angol vagy együttesen angol és magyar nyelven is előkészítésre, majd aláírásra kerülhet, azzal, hogy a  két változat esetén a  magyar nyelvű változat az  irányadó, ha a  támogatási szerződésben részes felek a  támogatási szerződésben eltérően nem rendelkeznek. A  fordítás előkészítéséért a  HIPA felelős. Amennyiben a  támogatási szerződés nem kizárólag magyar nyelven kerül előkészítésre, a (9) bekezdésben foglalt előkészítési határidő további 10 munkanappal hosszabbodik meg. (11) A  támogatási szerződés beruházóval történő egyeztetéséért és a  támogatási szerződés tervezetének véglegesítéséért a HIPA felelős. Ha a HIPA saját hatáskörben a támogatási szerződés egyeztetése során valamely kérdésben nem hoz döntést, vagy valamely kérdés a  támogató döntését igényli – így különösen, de nem kizárólagosan a  támogatási szerződés szankció- vagy biztosítéki rendszerét érintő kérdések esetén –, úgy a HIPA a kérdést döntésre előterjeszti. 17. § (1) A HIPA-nak a támogatási szerződés véglegesítése előtt meg kell győződnie az alábbiakról: a) szakmai ellenjegyzői szerepkörében arról, hogy a beruházó által rendelkezésre bocsátott üzleti terv kellően részletes és megalapozott, és a  támogatási szerződés a  hatályos támogatási szabályoknak megfelelően került kialakításra, valamint a  kormányelőterjesztés-tervezet elkészítése előtt közvetlenül beszerzi a TVI jóváhagyását a támogatási szerződésre; b) jogi ellenjegyzői szerepkörében arról, hogy a  támogatási szerződés és annak mellékletei hiánytalanok, és az  irányadó jogszabályokban foglalt formai és tartalmi követelményeknek megfelelnek, valamint a szerződésben szereplő biztosítékok jogi szempontból megfelelőek; c) pénzügyi ellenjegyzői szerepkörében arról, hogy a  támogatási szerződésben a  BC terhére történő kötelezettségvállalás megfelel az Ávr. 53/A. § (2) bekezdésében foglaltaknak. (2) A  HIPA a  támogatásiszerződés-tervezet véglegesítését követően előkészíti a  kormány-előterjesztés tervezetét, és megküldi az  Államtitkári Kabinet részére, aki gondoskodik a  kormányelőterjesztés-tervezet Gazdasági Kabinetre való megküldéséről. A  kormány-előterjesztés tartalmazza a  beruházás lényeges paramétereit, különös tekintettel a támogatás ütemezésére. (3) Az Államtitkári Kabinet a kormány-előterjesztés jóváhagyott tervezetét megküldi a minisztérium érintett szervezeti egységeinek. (4) Az  Államtitkári Kabinet indokolt esetben gondoskodik arról, hogy a  kormány-előterjesztést a  Kormány a soron következő vagy az azt követő ülésén napirendre tűzze. (5) Az  Államtitkári Kabinet a  Kormány támogatás nyújtására vonatkozó határozatának megismerését követő két munkanapon belül tájékoztatja a HIPA-t a határozat meghozatalának tényéről és annak időpontjáról, valamint elektronikus úton megküldi a vonatkozó kormányhatározatot a HIPA részére. (6) A  HIPA a  kormányhatározat HIPA általi rendelkezésre állását követően a  támogatási szerződés véglegesítését követő tizenöt munkanapon belül a szerződés tervezetét aláírásra előkészíti. A beruházó a szakmai ellenjegyző által parafált támogatási szerződés tervezetet a képviselője útján minden oldalon kézjegyével ellátja (parafálás), valamint a beruházó képviselője az ekként véglegesített tartalmú támogatási szerződést cégszerűen vagy meghatalmazás 1100 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám alapján aláírja. A  szakmai ellenjegyző általi parafálás a  támogatási szerződés végleges tervezete szakmai ellenjegyzésének tekintendő. A beruházó által aláírt támogatási szerződésre a HIPA öt munkanapon belül rávezeti a jogi és pénzügyi ellenjegyzést, amennyiben azok jogszabályi feltételei fennállnak. (7) A HIPA a (6) bekezdés szerinti támogatási szerződés aláírását követő tíz munkanapon belül személyes kézbesítés útján megküldi a  támogatási szerződés parafált és a  beruházó által aláírt, valamint a  HIPA erre felhatalmazott munkatársai által jogi és pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott példányait az  Államtitkári Kabinet részére, mely öt munkanapon belül gondoskodik azoknak a támogató általi aláírásáról. A támogatási szerződés – ha a szerződés ettől eltérően nem rendelkezik – magyar és esetleges angol nyelvű példányaiból eggyel több példány kerül aláírásra annál, mint a – támogatási szerződésben részes – szerződő felek száma. (8) Az  Államtitkári Kabinet a  támogatási szerződés támogató általi aláírását követő három munkanapon belül személyes kézbesítés útján megküldi a HIPA-nak az aláírt támogatási szerződés azon eredeti példányát, amely nem a támogatót illeti meg. A támogatási szerződés eredeti példányaiból egy eredeti példányt az Államtitkári Kabinet, egy példányt a HIPA és egy példányt a beruházó őriz. (9) A  HIPA a  támogatási szerződés minden fél által aláírt és a  beruházót megillető példányát a  kézhezvételt követő tíz munkanapon belül postai úton vagy személyes kézbesítés útján továbbítja a beruházó részére. (10) Ha a Kormány nem hagyja jóvá a támogatást, úgy az Államtitkári Kabinet a Kormány döntésének megismerését követő két munkanapon belül tájékoztatja a HIPA-t arról, hogy a támogatás nem került jóváhagyásra. A HIPA ezt követően öt munkanapon belül értesíti a Kormány döntéséről és a támogatási folyamat lezárásáról a beruházót. (11) Ha a  kormány-előterjesztés kapcsán a  Gazdasági Kabinet vagy a Kormány ülését megelőzően az  egyeztetési folyamat során észrevétel merül fel, arról az Államtitkári Kabinet tájékoztatja a HIPA-t, melyre a HIPA öt munkanapon belül választervet készít, és megküldi az Államtitkári Kabinet részére. (12) A  HIPA a  feltételes támogatási ajánlat elfogadását követően a  beruházóval és a  minisztériummal egyeztet a támogatott beruházás kommunikációjának kérdéséről. III. FEJEZET ELJÁRÁS A TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉT KÖVETŐEN 14. A támogatási szerződés nyilvánosságra hozatala és hatálybalépése 18. § (1) A támogatási szerződés az aláírását követően az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint közérdekből nyilvános az abban foglalt rendelkezéseknek megfelelően. (2) A  támogatási szerződés hatálybalépéséhez szükséges, a  támogatási szerződésben meghatározott okiratok hiánytalan kézhezvételét és azok ellenőrzését követően a HIPA a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül egyidejűleg tájékoztatja a beruházót és az Államtitkári Kabinetet a támogatási szerződés hatálybalépésének időpontjáról, valamint arról, hogy megindulhat a támogatás pénzügyi elszámolása. (3) A  támogatási szerződés hatálybalépéséhez szükséges, a  támogatási szerződésben meghatározott okiratok ellenőrzése körében a HIPA köteles ellenőrizni az okiratok aláíróinak képviseleti jogosultságát, melyhez – szükség esetén – nyilatkoztathatja az aláírókat, hogy képviseleti jogukat megfelelően alátámasztva igazolják. Az ellenőrzés ideje nem számít bele a HIPA-ra irányadó, a támogatási szerződésben meghatározott határidőbe. (4) Ha a  (2)  bekezdés szerinti hatálybalépéshez készfizető kezességvállalásról szóló megállapodás megkötése is szükséges, a  HIPA megküldi a  készfizető kezességvállalásról szóló megállapodás egyeztetett tervezetét, valamint a szakmai ellenjegyzőnek a tervezet megfelelőségéről szóló tájékoztatását elektronikus úton az Államtitkári Kabinet részére. (5) A készfizető kezességvállalásról szóló megállapodás aláírása csak közokirati formában lehetséges, ennek érdekében a beruházó köteles a kezes vonatkozásában közokiratba foglalt, megfelelő meghatalmazással rendelkező képviselő – valamint szükség esetén a közokiratba foglalás alkalmával tolmács, illetve ügyleti tanúk – rendelkezésére állásáról gondoskodni. Az  eljáró közjegyző megbízása a  minisztérium feladatkörébe tartozik. A  közokiratba foglalás teljes költsége – ideértve a  jogszabályon alapuló díjat és a  költségtérítést, valamint a  tolmács esetleges díjazását is – a beruházót terheli, amely kötelezettséget a támogatási szerződésben rögzíteni szükséges. Az Államtitkári Kabinet a  készfizető kezességvállalásról szóló megállapodás felek általi aláírását követően gondoskodik – a  kezes kérése esetén – annak egy eredeti példánya kezes képviselője részére történő átadásáról, valamint – három munkanapon belül – személyes kézbesítés útján megküldi azok valamennyi további, de legalább kettő eredeti példányát a HIPA részére. A HIPA ezt és a támogatási szerződésben meghatározott egyéb okiratok hiánytalan kézhezvételét H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1101 követően tájékoztatja a  beruházót és az  Államtitkári Kabinetet a  támogatási szerződés hatálybalépésének időpontjáról, egyidejűleg pedig postai úton vagy személyes kézbesítés útján átadja a  beruházónak az  aláírt készfizető kezességvállalásról szóló megállapodás egy eredeti példányát. (6) A jelzálogszerződések és az óvadéki szerződések aláírása csak közokirati formában lehetséges. Az eljáró közjegyző megbízása a minisztérium feladatkörébe tartozik. A közokiratba foglalás teljes költsége – ideértve a jogszabályon alapuló díjat és a költségtérítést is – a beruházót terheli, amely kötelezettséget a támogatási szerződésben rögzíteni szükséges. (7) A  támogatási szerződés biztosítékához kapcsolódó kezességvállalás esetén a  kezesre vonatkozóan a  támogatási szerződés aláírásához képest egy évnél nem régebbi keltezésű hitelminősítés és – ha az rendelkezésre áll – a kezes a  támogatási szerződés aláírását megelőző három lezárt üzleti évére vonatkozó, auditált éves beszámolójának HIPA részére történő benyújtása szükséges. A  támogatási szerződés biztosítékához kapcsolódó kezességvállalás kezesre vonatkozó hitelminősítéséhez kapcsolódóan a European Securities and Markets Authority által regisztrált és elfogadott hitelminősítő szervezetek, valamint kapcsolt vállalkozásaik, továbbá a European Association of Credit Rating Agencies, az  International Credit Insurance & Surety Association, a  Federation of Business Information Services, valamint a  Dun & Bradstreet Worldwide Network szervezetekben teljes jogú tagsággal rendelkező hitelminősítő szervezetek további vizsgálat nélkül elfogadhatóak, azzal azonban, hogy a  támogató jogosult a hitelminősítést további vizsgálat tárgyává tenni. (8) A  támogatási szerződéshez kapcsolódó kezességvállalást alátámasztó hitelminősítést a  beruházó köteles –  a  támogatási jogviszony fennállásáig – évente megújítani, és az  időközben keletkezett auditált éves beszámolójával együtt a HIPA részére újra benyújtani. Ha a kezes hitelminősítése év közben romlik, azt a beruházó a tudomásra jutást követően haladéktalanul köteles jelezni a HIPA-n keresztül a támogató felé. (9) Az elfogadott hitelminősítő szervezetek által kibocsátott, egy évnél nem régebbi keltezésű és legalább 60%-os (BB+) bonitású hitelbesorolás akkor fogadható el, ha a  támogatási összeg 100%-a a  kezes elmúlt három üzleti évének EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) átlagának legfeljebb öt százaléka; ebben az  esetben a  kezességvállalás a  támogatási összeg 100%-ának megfelelő összeghatárig további vizsgálat nélkül elfogadható. (10) Az elfogadott hitelminősítő szervezetek által kibocsátott, egy évnél nem régebbi keltezésű és legalább 60%-os (BB+) bonitású hitelbesorolás akkor fogadható el, ha a  támogatási összeg 100%-a a  kezes elmúlt három üzleti évének EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) átlagának nagyobb, mint öt százaléka; ebben az esetben a kezességvállalás a kezes elmúlt három üzleti évének EBITDA átlaga ötszörösének és a kezes elmúlt három üzleti évében felmerülő hosszú lejáratú kötelezettségek átlaga különbségének megfelelő összeghatárig további vizsgálat nélkül elfogadható. (11) Ha az  elfogadott hitelminősítő szervezetek által kibocsátott, egy évnél nem régebbi keltezésű hitelbesorolás alapján a  kezes bonitása nem éri el a  legalább 60%-ot (BB+), de a  támogatási összeg 100%-a a  kezes elmúlt három  üzleti  évének EBITDA átlagának legfeljebb öt százaléka, úgy a  kezességvállalás a  kezes elmúlt három üzleti évének EBITDA átlaga ötszörösének és a  kezes elmúlt három üzleti évében felmerülő hosszú lejáratú kötelezettségek átlaga különbségének megfelelő összeghatárig további vizsgálat nélkül elfogadható. (12) A  (9)–(11)  bekezdés szerinti vizsgálatot a  HIPA a  beruházó által a  kezes vonatkozásában benyújtott auditált éves beszámolók adatai alapján végzi el. Ha a  kezes a  könyveit devizában vezeti, úgy a  HIPA az  auditált éves beszámolókban feltüntetett összegeket az  auditált éves beszámolók szerinti üzleti év utolsó  napján érvényes, a  Magyar Nemzeti Bank (a  továbbiakban: MNB) által közzétett, hivatalos árfolyam alapulvételével számítja át magyar forintra. (13) A  HIPA a  (9)–(11)  bekezdés szerinti vizsgálat eredményét bármikor jogosult felülvizsgálni – különösen, de nem kizárólagosan abban az  esetben, ha a  kezes hitelminősítése év közben vagy a  korábban benyújtott hitelminősítéshez képest romlik –, és a kezességvállalás elfogadott összeghatárát egyoldalúan módosítani, szükség szerint pedig a  beruházót a  kezes vonatkozásában további okiratok vagy pótlólagos biztosíték benyújtására felszólítani. (14) A (9)–(11) bekezdés szerint elfogadható hitellimitek magyarázó táblázatát a 3. melléklet tartalmazza. (15) Amennyiben a kezes egyéb jogviszonyban is nyújt kezességvállalást, abban az esetben a HIPA a (9)–(11) bekezdésben foglaltak teljesülését ezen kezességvállalások összegének figyelembevételével állapítja meg. (16) A  támogatási szerződés biztosítékához kapcsolódó garanciát nyújtó garantőr tekintetében azon garantőrök, amelyek a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB által kiadott, garancia nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkeznek, és szerepelnek az  MNB engedélyezési és intézményfelügyelési 1102 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám nyilvántartásában, a mindenkor hatályos jogszabályok és a vonatkozó engedély keretei által meghatározott körben és összeghatárig elfogadhatóak. (17) A garancia egy eredeti példányának HIPA részére történő benyújtását követően, abban az esetben, ha a HIPA más hiteles forrásból nem tud meggyőződni az  aláírók képviseleti jogosultságáról, a  HIPA a  beruházó által megadott garantőri kapcsolattartói adatok alapján elektronikus úton megkeresi a garantőrt annak érdekében, hogy a garantőr részére elektronikus úton megküldött garanciára a  garantőr rávezesse az  alábbi tartalmú záradékot: „Általunk a ÉÉÉÉ.HH.NN. napján kiállított, „XXXXXXX” nyilvántartási számú garancianyilatkozat érvényes, hatályos, és az arra jogosult személy(ek) írta/írták alá.”, és cégszerű aláírással lássa el. (18) A  garancia egy darab eredeti példányának átadása alkalmával a  beruházó köteles a  (17)  bekezdésben foglalt visszaigazolási folyamat elvégzéséhez szükséges, megfelelő garantőri kapcsolattartói adatok megadására. A  garancia HIPA általi elfogadására csak akkor kerülhet sor, ha a  visszaigazolási folyamat részeként a  garantőr a  jelen bekezdésben foglaltak szerint záradékolt és aláírt garancianyilatkozatot elektronikus úton a  HIPA részére visszaküldte. (19) A  felhatalmazó levél egy eredeti példányának HIPA részére történő benyújtását követően, abban az  esetben, ha a  HIPA más hiteles forrásból nem tud meggyőződni az  aláírók képviseleti jogosultságáról, a  HIPA a  beruházó által megadott hitelintézeti kapcsolattartói adatok alapján elektronikus úton megkeresi a  hitelintézetet annak érdekében, hogy a hitelintézet részére elektronikus úton megküldött felhatalmazó levélre a hitelintézet rávezesse az alábbi tartalmú záradékot: „Általunk a ÉÉÉÉ.HH.NN. napján kiállított, „XXXXXXX” azonosító számú felhatalmazó levél érvényes, hatályos, és az arra jogosult személy(ek) írta/írták alá.”, és cégszerű aláírással lássa el. (20) A  felhatalmazó levél a  HIPA által csak akkor elfogadható, ha annak egy darab eredeti példányának átadása alkalmával a  beruházó a  (19)  bekezdésben foglalt visszaigazolási folyamat elvégzéséhez szükséges, megfelelő hitelintézeti kapcsolattartói adatokat megadta, továbbá ha a visszaigazolási folyamat részeként a hitelintézet a jelen bekezdésben foglaltak szerint záradékolt és aláírt felhatalmazó levelet elektronikus úton a HIPA részére visszaküldte. (21) Ha a garantőr garancia nyújtására vonatkozó engedélye bármely okból felfüggesztésre vagy visszavonásra kerül, azt a beruházó a tudomásra jutást követően haladéktalanul köteles jelezni a HIPA-n keresztül a támogató felé. (22) A  HIPA minden egyéb, a  támogatási szerződés hatálybalépésére vonatkozó kérdést írásban, a  kérdés hátterének bemutatásával és a kérdés megválaszolására irányuló szakmai javaslattal együtt terjeszt az Államtitkári Kabinet elé. (23) A  támogatási szerződés biztosítékára vonatkozó okirat, így különösen a  készfizető kezességvállalásról szóló megállapodás, a jelzálogszerződés és az óvadéki szerződés beruházóval történő egyeztetése, a tervezet formai és tartalmi megfelelőségének ellenőrzése a HIPA feladatkörébe tartozik. Ha a támogatási szerződés hatálybalépéséhez a  biztosítékra vonatkozó okirat aláírása is szükséges, a  HIPA elektronikus úton megküldi a  szerződéstervezetek beruházóval egyeztetett végleges tervezeteit, valamint a  szakmai ellenjegyzőnek a  végleges tervezet megfelelőségéről szóló tájékoztatását az Államtitkári Kabinet részére. 15. A támogatás bejelentése a Magyar Államkincstárnak 19. § A támogatási szerződés megkötését követő tíz munkanapon belül a HIPA az irányadó jogszabályokban foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Államkincstárnak. 16. A támogatás Európai Bizottság felé történő előzetes, illetve utólagos bejelentésével összefüggésben felmerülő feladatok 20. § (1) Ha a támogatás nyújtásához az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges, a HIPA és az Államtitkári Kabinet szükség esetén közreműködnek az  előzetes bejelentés előkészítésében és az  előzetes bejelentési eljárás során, valamint – ha az célszerűnek mutatkozik – a TVI, az Államtitkári Kabinet és a beruházó részvételével az előzetes bejelentés szakszerű elkészítése érdekében tárgyalásokat szerveznek. (2) Az (1) bekezdés szerinti közreműködés keretében a HIPA és az Államtitkári Kabinet az Európai Bizottság esetleges kérdéseinek megválaszolásában a TVI-nek ez irányú igénye esetén segítséget nyújt. (3) Az Államtitkári Kabinet az Európai Bizottság előzetes bejelentés során hozott határozatának kézhezvételét követő három munkanapon belül megküldi a határozatot a HIPA-nak. (4) Ha a támogatást az Európai Bizottság részére utólagosan szükséges bejelenteni, a HIPA a TVI-nek ez irányú igénye esetén az utólagos bejelentés teljesítéséhez segítséget nyújt. H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1103 17. A támogatás pénzügyi teljesítése 21. § (1) A  HIPA a  támogatási szerződés aláírását követően a  beruházó ez irányú kérésére tárgyalást folytat a  támogatás folyósításának adminisztratív feltételeiről, szükség esetén pedig segítséget nyújt a  beruházó által benyújtandó folyósítási igénybejelentés összeállításához. (2) A  vissza nem térítendő támogatás folyósítását a  támogatási szerződésben rögzített határidők betartásával, a  támogatott cél műszaki megvalósulási ütemének és pénzügyi teljesítésének megfelelően, a  beruházó folyamatosan kezdeményezi a támogatási szerződésben a támogatás igénybevételére előírt végső időpontig. (3) A  HIPA feladata a  támogatások folyósításához szükséges forrás biztosításának kezdeményezése a  támogatónál oly módon, hogy az  előirányzat lenyitása érdekében a  Magyar Államkincstár felé az  intézkedés időben megtörténhessen. (4) A HIPA a beruházó által benyújtott pénzügyi elszámolásokat ellenőrzi, majd igazolja a támogatási igény jogosságát a támogatási szerződésben rögzített határidők figyelembevételével. (5) Az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok esetén a HIPA a beruházót hiánypótlás teljesítésére hívja fel. (6) Ha a HIPA a rendelkezésre álló adatok alapján tárgyév december elején a tárgyévi támogatásnak az ütemezéstől eltérő kifizetését feltételezi, úgy megküldi a  beruházó részére a  támogatási szerződésben rögzített, a  támogatás kifizetése éves ütemezésének egyoldalú módosítására irányuló jognyilatkozatát. (7) Az  egyoldalú szerződésmódosítás beruházó részére történő kiküldésével egyidejűleg a  HIPA elektronikus úton köteles megküldeni az ütemezés módosítását az Államtitkári Kabinet részére. (8) Ha a  beruházó a  támogatási szerződés módosítására irányuló olyan kérelmet terjeszt elő, amely a  támogatási szerződés kétoldalú módosítását igényli, a  kifizetés a  szerződésmódosításra irányuló kérelem HIPA általi kézhezvételétől a támogatási szerződés kétoldalú módosításának hatálybalépéséig felfüggesztésre kerül, és erről a HIPA a beruházót elektronikus úton haladéktalanul értesíti. 18. Utóvizsgálat és monitoring 22. § (1) A  HIPA a  támogatás folyósításának lezárásáról a  beruházó által elkészített pénzügyi beszámoló alapján a támogatási szerződés rendelkezéseinek megfelelően utóvizsgálati jegyzőkönyvet vesz fel a beruházás helyszínén. A  jegyzőkönyvet a  HIPA jelen lévő munkatársai szintén minden oldalon kézjegyükkel ellátják, az  utolsó oldalon pedig beosztásuk megjelölése mellett aláírják. A  jegyzőkönyv csak akkor írható alá, ha a  teljeskörűen kitöltött jegyzőkönyvet és valamennyi szükséges mellékletet a beruházó képviselője vagy meghatalmazottja minden lapján kézjegyével ellátta, valamint utolsó oldalán cégszerűen vagy meghatalmazás alapján aláírta. (2) Az utóvizsgálati jegyzőkönyv felvételére a beruházóval egyeztetett időpontban megtartott utóvizsgálat keretében, a hiánytalan pénzügyi beszámoló kézhezvételét követően kerül sor. (3) A HIPA a támogatási szerződésben meghatározottak szerint ellenőrzi a benyújtott monitoring beszámolók alapján a  támogatási szerződésben szereplő kötelezettségvállalások teljesülését. A  monitoring beszámoló elfogadásáról a HIPA a támogatási szerződésben rögzítettek szerint postai úton visszajelzést küld a beruházó számára. (4) Ha a  HIPA akár az  utóvizsgálat, illetve a  monitoring beszámolók ellenőrzésekor olyan körülményt észlel, amely alapján feltehető, hogy a  beruházó a  kötelezettségeit nem a  támogatási szerződésnek megfelelően teljesíti, elektronikusan kezdeményezi az  Államtitkári Kabinetnél, hogy a  támogató támogatói ülés keretében döntsön a szerződésszegés és jogkövetkezménye felől. 19. A támogatási szerződés módosítása iránti és egyéb kérelmek 23. § (1) A beruházó támogatási szerződés kétoldalú módosítására irányuló kérelme esetén a kérelem postai úton történő kézhezvételét követő tíz munkanapon belül a  HIPA megvizsgálja a  kérelmet, és szükség esetén a  beruházót hiánypótlás teljesítésére hívja fel. (2) A beruházó támogatási szerződés kétoldalú módosítására irányuló kérelméről támogatói ülés keretében a támogató dönt. (3) A  szerződésmódosítás előkészítésére a  16. és 17.  § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, azzal, hogy a  HIPA  a  döntés kézhezvételét követő harminc munkanapon belül készíti elő a  szerződésmódosítás tervezetét, valamint a  17.  § szerinti véglegesítés alkalmával gondoskodik a  szerződésmódosítás beruházó általi cégszerű aláírásáról is. 1104 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám (4) A  HIPA a  szerződésmódosítás beruházó által aláírt példányainak kézhezvételét követő öt munkanapon belül gondoskodik azok jogi és pénzügyi ellenjegyzéséről, és postai vagy személyes kézbesítés útján megküldi azokat az Államtitkári Kabinet részére, mely gondoskodik azoknak a támogató általi aláírásáról. (5) Az Államtitkári Kabinet a szerződésmódosítás támogató általi aláírását követő három munkanapon belül postai vagy személyes kézbesítés útján megküldi a HIPA-nak az aláírt szerződésmódosítás azon eredeti példányait, amelyek nem a támogatót illetik meg. A szerződésmódosítás támogatót megillető példányát az Államtitkári Kabinet őrzi meg. (6) A  HIPA a  szerződésmódosítás minden fél által aláírt és a  beruházót megillető példányát a  kézhezvételét követő tíz munkanapon belül postai vagy személyes kézbesítés útján továbbítja, illetve átadja a  beruházó részére, a fennmaradó példányt pedig megőrzi. (7) A kétoldalú szerződésmódosítás hatálybalépésére és nyilvánosságra hozatalára a 18. § megfelelően alkalmazandó. (8) Ha a  beruházó bármely, a  szerződésmódosítás kezdeményezésére irányuló kérelmen kívüli kérelmet nyújt be a HIPA részére, úgy a kérelem felől – a (9) bekezdés kivételével – támogatói ülés keretében a támogató dönt. (9) Ha a  támogatási szerződés akként rendelkezik, hogy a  beruházó által benyújtandó valamely kérelem felől nem szükséges döntés meghozatala, úgy a HIPA a kérelem elbírálásáról postai úton tájékoztatja a beruházót. (10) A HIPA minden, a jelen eljárásrendben külön nem rögzített kérelmet írásban, részletes szakmai javaslattal terjeszt a támogató elé az Államtitkári Kabineten keresztül. (11) Ha a  támogatási szerződés rendelkezései szerint a  beruházó egyoldalúan módosíthatja a  támogatási szerződés meghatározott részét, úgy a  beruházó egyoldalú módosításának postai úton történő kézhezvételét követő tíz  munkanapon belül a  HIPA elektronikus úton továbbítja a  szerződésmódosítás elektronikus másolatát az  Államtitkári Kabinet részére. Az  egyoldalú szerződésmódosítás nyilvánosságra hozatalára a  18.  § megfelelően irányadó, azzal, hogy a  18.  § (1)  bekezdése szerinti határidő az  egyoldalú szerződésmódosítás postai úton való kézhezvételét követően kezdődik. 20. Biztosítékcserére vonatkozó kérelmek kezelése 24. § (1) A beruházó a biztosítékcsere iránti kérelmet a Korm. rendeletnek megfelelő új biztosíték megjelölésével és a cserére vonatkozó részletes indokolással ellátva, írásban nyújthatja be a  HIPA-hoz. A  biztosítékcseréről a  HIPA szakmai javaslatának figyelembevételével támogatói ülés keretében a támogató dönt. (2) A  biztosítékcsere vonatkozásában a  támogató jogosult arra, hogy az  eredeti biztosítékról alakszerű, írásbeli nyilatkozatával lemondjon; illetve a  HIPA kötelezettsége az  eredeti biztosítékról történő lemondáshoz szükséges okiratok tervezeteinek előkészítése, véglegesítése és azok megküldése az  Államtitkári Kabinet részére, valamint az eredeti biztosítékra vonatkozó okirat és az Államtitkári Kabinet által a HIPA rendelkezésére bocsátott – támogató által aláírt – lemondó nyilatkozat beruházó részére történő átadása. (3) A zálogjog törlésére irányuló zálogjogosulti nyilatkozat tervezetét a HIPA elektronikus úton megküldi az Államtitkári Kabinet részére, mely ezt követően gondoskodik a zálogjog törlésére irányuló zálogjogosulti nyilatkozat támogató általi – kellő példányszámban történő – aláírásáról, valamint annak az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti, kamarai jogtanácsos általi okirati ellenjegyzéséről, és az aláírást, illetve ellenjegyzést követően három munkanapon belül megküldi azok valamennyi eredeti példányát a HIPA részére. A HIPA ezt követően tájékoztatja a beruházót, és postai úton megküldi vagy személyes kézbesítés útján átadja a  beruházónak a  támogató által aláírt zálogjog törlésére irányuló zálogjogosulti nyilatkozat saját példányait. (4) A garanciáról, az óvadékról és a készfizető kezességvállalásról lemondó nyilatkozat tervezetét a HIPA elektronikus úton megküldi az  Államtitkári Kabinet részére, mely ezt követően gondoskodik annak támogató általi – kellő példányszámban történő – aláírásáról, és az aláírást követően három munkanapon belül megküldi azok valamennyi, de legalább kettő eredeti példányát a HIPA részére. A HIPA ezt követően tájékoztatja a beruházót, és postai úton megküldi vagy személyes kézbesítés útján átadja a  beruházónak az  eredeti biztosítékot magában foglaló okirat eredeti példányát és a támogató által aláírt lemondó nyilatkozat egy példányát. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti bármely okirat beruházó részére történő megküldésére, illetve átadására legkorábban a Korm. rendeletnek, a támogatási szerződésnek, valamint az esetleges vonatkozó döntésnek megfelelő, érvényes és hatályos új biztosíték HIPA által történt érkeztetésével vagy átvételével és szükség szerinti visszaigazolásával egyidejűleg kerülhet sor. H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1105 21. Támogatás-visszafizetés és kötbér, a támogatási szerződéstől való elállás, a követeléskezelés 25. § (1) Ha a  HIPA a  támogatási szerződés hatálya alatt észleli, hogy a  beruházó megszegte a  támogatási szerződésben rögzített valamely kötelezettségét, és emiatt a  támogatási szerződés alapján támogatás-visszafizetési vagy kötbérfizetési kötelezettsége keletkezik, erről a tudomásszerzést követő tizenöt munkanapon belül előterjesztést készít, amelyet megküld az  Államtitkári Kabinet részére. A  támogatói ülésen hozott visszafizetési döntés alapján a HIPA postai úton felszólítja a beruházót a támogatás és kamatai megfizetésére, határidő kitűzése mellett. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti szerződésszegés olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amely alapján a támogatási szerződéstől való elállásnak lehet helye, az elállásról a támogató támogatói ülés keretében dönt. (3) Ha a támogató úgy dönt, hogy a szerződésszegés alapján a szerződéstől eláll, a HIPA a döntés kézhezvételét követő öt munkanapon belül előkészíti és továbbítja az  Államtitkári Kabinetnek az  elállást, valamint a  már folyósított támogatás visszafizetésére vonatkozó felszólítást és a  fizetési határidőt tartalmazó egyoldalú jognyilatkozat tervezetét. Az Államtitkári Kabinet gondoskodik a jognyilatkozat támogató általi aláírásáról. (4) Az  aláírt jognyilatkozatot az  Államtitkári Kabinet postai úton megküldi a  beruházónak, ezzel egyidejűleg pedig elektronikus másolatként a  HIPA-nak. Az  Államtitkári Kabinet a  jognyilatkozat beruházó általi kézhezvételéről haladéktalanul tájékoztatja a HIPA-t. (5) Ha a beruházó a számára megküldött felszólítás ellenére nem fizeti meg határidőben a felszólításban meghatározott összeget, úgy a  HIPA erről és a  rendelkezésre álló biztosítékok köréről a  fizetési határidő lejártát követő három munkanapon belül tájékoztatja az Államtitkári Kabinetet. A fizetési kötelezettség határideje elmulasztásának megállapítása érdekében a HIPA a határidő lejártát követő három munkanapon belül erre vonatkozó információt kér az Államtitkári Kabinettől, mely ezen megkeresésre három munkanapon belül válaszol. (6) Az Államtitkári Kabinet az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követő két munkanapon belül a támogatási szerződés biztosítékainak érvényesítéséről támogatói ülést kezdeményez. (7) A  támogató a  követelését a  rendelkezésre álló biztosítékok közül elsősorban a  benyújtott felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás, másodsorban a rendelkezésre álló egyéb biztosíték útján érvényesíti. (8) Ha a  beruházó megszüntetésére irányuló bármilyen eljárás – így különösen felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás vagy végelszámolási eljárás – indul, úgy a HIPA feladata az eljáráshoz kapcsolódó szakmai anyagok jogi és pénzügyi szempontú véleményezése, illetve a  szükséges jognyilatkozatok, dokumentumok, megállapodások előkészítésében történő közreműködés. 22. A támogatási szerződés lezárása 26. § (1) A  HIPA a  támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését a  beruházó által elkészített és postai úton megküldött záróbeszámoló alapján, a  támogatási szerződésben meghatározott határidőben lefolytatott helyszíni záróellenőrzés keretében megvizsgálja, és megállapításait zárójegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet a HIPA jelen lévő munkatársai szintén minden oldalon kézjegyükkel ellátják, az utolsó oldalon pedig beosztásuk megjelölése mellett aláírják. A  jegyzőkönyv csak akkor írható alá, ha a  teljeskörűen kitöltött jegyzőkönyvet és valamennyi szükséges mellékletet a  beruházó képviselője vagy meghatalmazottja minden lapján kézjegyével ellátta, valamint utolsó oldalán cégszerűen vagy meghatalmazás alapján aláírta. (2) Ha a  HIPA az  (1)  bekezdés szerinti vizsgálat alkalmával a  szerződéses kötelezettségek maradéktalan teljesülését állapítja meg, a zárójegyzőkönyvet jóváhagyás céljából a helyszíni záróvizsgálat lefolytatását követő öt munkanapon belül elektronikus másolatban megküldi az  Államtitkári Kabinetnek. A  zárójegyzőkönyv megküldésével együtt megküldi a  HIPA a  támogatási szerződés kölcsönös teljesülés mellett történő megszűnéséről szóló tájékoztatást tartalmazó levél (a továbbiakban: lezáró levél) végleges tervezetét is az Államtitkári Kabinetek. (3) Ha az Államtitkári Kabinet a zárójegyzőkönyvet elfogadja, és a HIPA tájékoztatása alapján a beruházóval szemben nincs folyamatban követeléskezelési eljárás, az  Államtitkári Kabinet gondoskodik a  lezáró levél támogató általi aláírásáról és postai úton történő megküldéséről a  beruházó részére. Az  Államtitkári Kabinet a  lezáró levél elektronikus másolatát a beruházónak való megküldéssel egyidejűleg megküldi a HIPA részére. A lezáró levél addig nem küldhető meg a beruházó részére, amíg a támogatási szerződésből fakadóan tartozása áll fenn a támogató felé, illetve vele szemben követeléskezelést folytat a támogató nevében eljáró HIPA. (4) Az  Államtitkári Kabinet tájékoztatása alapján a  HIPA a  lezáró levél beruházó általi kézhezvételét követő öt  munkanapon belül tájékoztatja a  Magyar Államkincstárt a  támogatási szerződés megszűnéséről, illetve lezárásáról. (5) A zárójegyzőkönyvnek a támogató által történő jóváhagyásával a szerződés megszűnik. 1106 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám (6) Ha a HIPA a helyszíni záró ellenőrzés keretében a szerződéses kötelezettségek teljesítésében elmaradást állapít meg, úgy a 21. alcímben foglaltaknak megfelelően jár el. IV. FEJEZET ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYOK 23. Meghatalmazások kezelése 27. § (1) A  teljesítésigazolási, utalványozási, valamint szakmai és jogi ellenjegyzési feladatokat ellátó munkatársakat a HIPA vezérigazgatója jelöli ki, az 1. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével, míg a pénzügyi ellenjegyzőre a 3. § 7.  pontjában foglaltak irányadóak. Az  érvényesítési feladatokat ellátó munkatársakat a  HIPA gazdasági vezetője jelöli ki. (2) A meghatalmazásokat 3 eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből a HIPA vezérigazgatója által történő aláírást követően egy példány az Államtitkári Kabinetet, egy példány a Jogi ellenjegyző szervezeti egységet, a harmadik példány pedig a HIPA Gazdasági Igazgatóságát (a továbbiakban: Gazdasági Igazgatóság) illeti meg. (3) Személyi, illetve munkaköri változás esetén új meghatalmazás kitöltésével és jóváhagyatásával kell gondoskodni a jogosultság biztosításáról. (4) Az aláírásmintákat tartalmazó dokumentumok lebonyolító szervi megőrzéséről a HIPA iratkezelési szabályzatában foglaltak figyelembevételével szükséges gondoskodni. 24. Tervezés 28. § A BC adott  évi összegét a  HIPA előrejelzése alapján a  vonatkozó szabályok és az  államháztartásért felelős minisztérium iránymutatása alapján a minisztérium tervezi meg. Ennek keretében a BC tárgyévi előirányzatáról szóló javaslatot a miniszter hagyja jóvá. 25. Teljesítésigazolás 29. § (1) Teljesítésigazolásra a  megítélt támogatások esetében a  HIPA erre a  feladatra kijelölt munkatársai jogosultak. Az igazoláshoz két teljesítésigazoló (előkészítő és ellenőrző) együttes jóváhagyása szükséges. (2) A teljesítésigazolás a 2. melléklet szerinti nyomtatvány aláírásával történik. (3) A  teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a  kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét. (4) A teljesítésigazolás során a mindenkor hatályos támogatási szerződésben meghatározott dokumentumok kerülnek ellenőrzésre. 26. Érvényesítés 30. § (1) Az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az Ávr. és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. (2) A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell a) a teljesítést igazoló munkatárs aláírásának az aláírásmintával való egyezőségét, b) az összegszerűséget a teljesítésigazolás melléklete alapján és c) a fedezet meglétét a támogatási szerződésből ki nem fizetett támogatás alapján. (3) Az  érvényesítésre kizárólag a  teljesítésigazolás megtörténtét követően kerülhet sor. Az  érvényesítési feladatokat ellátó személynek az Ávr.-ben meghatározott végzettséggel kell rendelkeznie. H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1107 27. Likviditás tervezése 31. § Minden hónap 5.  napjáig megtörtént teljesítésigazolások alapján a  HIPA elkészíti az  aktuális havi felhasználási tervet, majd továbbítja azt a Költségvetési Főosztálynak a tárgyhónap 9. napjáig. Az igényelt forrás biztosításáról a  Költségvetési Főosztály intézkedni köteles. A  pénzügyi fedezet lebonyolítási számlára történő utalásáról haladéktalanul köteles a HIPA-t tájékoztatni. 28. Utalványozás 32. § (1) Kifizetést csak utalványozást, azaz a BC terhére történő kiadás teljesítésének elrendelését követően lehet teljesíteni. (2) Utalványozni csak szabályszerűen érvényesített okiratot szabad. 29. Átutalás és számviteli elszámolás 33. § (1) A  HIPA Forrás.NET rendszeréből kinyomtatott kiadási utalványrendelet alapján – elektronikus átutalási rendszerben  – a  Gazdasági Igazgatóság gondoskodik az  átutalási megbízás Magyar Államkincstárhoz történő továbbításáról. (2) Az  átutalási megbízás teljesítését megelőzően a  mindenkor hatályos előírások szerint kerülnek bejelentésre a kifizetések, megjelölve az átutalás napját és az átutalandó összeget. (3) A  támogatások folyósítása során a  minisztérium köztartozás-vizsgálattal és köztartozások visszatartásával kapcsolatos feladatait a Magyar Államkincstár látja el. (4) A  HIPA az  Államtitkári Kabinettel együtt gondoskodik a  támogatási szerződések Országos Támogatás-ellenőrző Rendszerbe történő bejelentéséről. (5) A  HIPA a  minisztérium részére éves szakmai és pénzügyi beszámolót küld a  hatályos lebonyolító szervi megállapodásban meghatározott határidők szerint, illetve tartalommal. 30. A támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, kötelezettségek pénzügyi analitikus nyilvántartásának rendje 34. § (1) A  BC státusz tartalmazza a  megkötött támogatási szerződések, valamint az  elfogadott és kiadott támogatási ajánlatok éves ütemezését, valamint a támogatási programkeret helyzetét. A nyilvántartást a HIPA vezeti. (2) A  kötelezettségvállalások nyilvántartásának alapja a  megkötött támogatási szerződések alapján a  Forrás.NET rendszerben rögzített egyedi nyilvántartási számmal rendelkező kötelezettségvállalások analitikus kimutatása. (3) A  támogatási szerződéseket érintő módosításokat a  Gazdasági Igazgatóság a  Forrás.NET rendszer Kötelezettségvállalási moduljában rögzíti, és gondoskodik a KM rendszerbe történő bejelentéséről. (4) A  teljesítésigazolással ellátott folyósítási igény a  Gazdasági Igazgatóságra kerül, ahol megtörténik a Forrás.NET rendszer elkülönített adatbázisának Pénzügy moduljában a kiadási utalványrendelet elkészítése, annak érvényesítése és utalványozása az  utasításban meghatározottak szerint, majd a  végleges kötelezettségvállalások KM rendszerbe történő bejelentése. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 35. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. (2) Az  utasítás rendelkezéseit a  hatálybalépését követően benyújtott, a  Korm.  rendelet 21.  § (1)  bekezdése szerinti támogatási kérelemmel indult eljárásokban, valamint az  utasítás hatálybalépését megelőzően benyújtott, a  Korm.  rendelet 21.  § (1)  bekezdése szerinti támogatási kérelemmel indult eljárásokban a  jelen utasítás hatálybalépését követő eljárási cselekmények tekintetében kell alkalmazni, a  (3)–(4)  bekezdésben foglalt kivételekkel. (3) Az  utasítás hatálybalépését megelőzően benyújtott, a  Korm.  rendelet 21.  § (1)  bekezdése szerinti támogatási kérelemmel indult, kiadott feltételes támogatási ajánlattal vagy elfogadott feltételes támogatási ajánlattal vagy aláírt előzetes helyszíni jegyzőkönyvvel rendelkező eljárásokban a  jelen utasítás hatálybalépését követő eljárási cselekmények tekintetében az utasítás 14. § (6) bekezdésében foglalt határidők nem alkalmazandók. A feltételes 1108 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám támogatási ajánlat elfogadására, valamint a támogatási szerződés véglegesítésére és aláírására vonatkozó határidő a vonatkozó feltételes támogatási ajánlatban, valamint a kapcsolódó határidő hosszabbítási kérelmek elbírálásáról szóló értesítő levélben foglalt határidőnek felel meg. A beruházó ezen dokumentumokban meghatározott határidők meghosszabbítását kérelmezheti, amelyről a támogató támogatói ülés keretében dönt. (4) Az utasítás 18. § (15) bekezdését az utasítás hatálybalépését követően benyújtott támogatási kérelemmel indult eljárásokban kell alkalmazni. 36. § Hatályát veszti a  beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014.  (VIII. 27.) Korm.  rendelet alapján nyújtható támogatások esetén alkalmazandó eljárásrendről szóló 23/2018. (X. 11.) KKM utasítás. Kapitány István s. k., gazdasági és energetikai miniszter 1. melléklet az 1/2026. (VI. 30.) GEM utasításhoz MEGHATALMAZÁS ÉS ALÁÍRÁSMINTA szakmai ellenjegyzésre / jogi ellenjegyzésre / pénzügyi ellenjegyzésre / teljesítésigazolásra / érvényesítésre / utalványozásra* Meghatalmazott neve szervezeti egysége beosztása A meghatalmazás érvényességének kezdete A meghatalmazás érvényességének megszűnése Meghatalmazott aláírásmintája Meghatalmazó neve beosztása aláírása Meghatalmazás kelte * A megfelelő aláhúzandó! H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1109 2. melléklet az 1/2026. (VI. 30.) GEM utasításhoz Teljesítésigazolás (minta) A beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014.  (VIII. 27.) Korm.  rendelet szerint a(z) <szerződésszám> számú támogatási szerződéshez benyújtott elszámolás alapján az alábbi összeg teljesítését igazolom: Kedvezményezett: <partner> Cím: <cím> Számlaszám: <bankszámlaszám> Adószám: <adószám> Kötelezettségvállalás száma: <kötelezettségvállalási bizonylat száma> OTR azonosító: <OTR azonosító> Jelenleg fizetendő összeg: <utalandó összeg> A teljesítést igazolom: Budapest, …………………………… …………………………………… …………………………………… (ellenőrző neve) (előkészítő neve) ellenőrző előkészítő 3. melléklet az 1/2026. (VI. 30.) GEM utasításhoz A 18. § (9) és (10) bekezdése szerinti hitellimit: Megfelelő hitelminősítés Megfelelő bonitás Biztosítási érték / EBITDA Feltétel Max. kezességi limit meghatározása <= 5% VAGY EBITDA*5 – Kötelezettségek A 18. § (11) bekezdése szerinti hitellimit: Megfelelő hitelminősítés Nem megfelelő bonitás Biztosítási érték / EBITDA Feltétel Max. kezességi limit meghatározása <= 5% ÉS EBITDA*5 – Kötelezettségek 1110 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám A honvédelmi miniszter 10/2026. (VI. 30.) HM utasítása a honvédségi szolgálati személygépkocsi lakás és munkahely közötti utazásra történő használatának szabályozásáról szóló 112/2010. (XII. 29.) HM utasítás módosításáról A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a következő utasítást adom ki: 1. § (1) A  honvédségi szolgálati személygépkocsi lakás és munkahely közötti utazásra történő használatának szabályozásáról szóló 112/2010.  (XII. 29.) HM utasítás (a  továbbiakban: Utasítás) 3.  § (2)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  HVKF és a  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója a  személygépkocsit az  R. szabályai szerint a  közigazgatási államtitkárral azonos módon, hivatalos és magáncélú utazásra egyaránt, korlátozás nélkül, gépjárművezető biztosításával használhatják.” (2) Az Utasítás 3. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2c) A  HVKF helyettesei és a  Honvéd Vezérkar (a  továbbiakban: HVK) törzsigazgató (a  továbbiakban: HVKF  koordinációs helyettese) a  személygépkocsit magáncélú utazásra havi 5000 km térítésmentes futásteljesítményig és nem magáncélú utazásra korlátozás nélkül gépjárművezető biztosításával használhatják. A  13/A.  §-ban foglaltakat a  HVKF helyetteseinek és a  HVKF koordinációs helyettesének személygépkocsi használatára is alkalmazni kell, az e bekezdésben foglalt eltérésekkel.” (3) Az Utasítás 3. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki: „(2d) A  HM Védelemgazdasági Hivatal főigazgatója a  személygépkocsit magáncélú utazásra havi 3000 km térítésmentes futásteljesítményig és nem magáncélú utazásra korlátozás nélkül, gépjárművezető biztosításával használhatja.” (4) Az Utasítás 3. § (3a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az állomáshely szerinti ország határain belül a  személygépkocsit – a  hivatalos célú utazásokon túl – havi 5000-5000 km-es térítésmentes futásteljesítménnyel magáncélú utazásra is használhatja) „a) az MH gróf Andrássy Gyula Katonai Képviselő Hivatal katonai képviselője,” (5) Az Utasítás 3. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A 2. §-ban meghatározott személygépkocsi-használatra jelen utasítás alapján jogosult:) „g) a HVK törzsigazgató-helyettese,” 2. § Az Utasítás 7. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A személygépkocsi lakás és munkahely közötti utazásra történő használata a  következő feltételekkel illeti meg a jogosultat:) „l) a  jogosult a  személygépkocsi lakás és munkahely közötti utazásra történő használata során a  személygépkocsiban okozott, illetve felmerült kár megtérítéséért a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről szóló 2021.  évi CXL.  törvény 52.  §-ában foglaltak figyelembevétele mellett, a  honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hjkr.) és a honvédek és a honvédelmi szervezetek kártérítési felelősségéről, valamint egyes meg nem térülő károk leírásának és törlésének szabályairól szóló 12/2024. (VI. 28.) HM rendeletben [a  továbbiakban: 12/2024.  (VI. 28.) HM rendelet], a  honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvényben (a továbbiakban: Haj.tv.), valamint a Kit.-ben meghatározott szabályok szerint felel.” 3. § Az Utasítás a) 2. § (2) bekezdésében a „Magyar Honvédség parancsnoka” szövegrész helyébe a „Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF)” szöveg, b) 3. § (4) bekezdés h) pontjában, 7. § k) pontjában az „az MHP” szövegrész helyébe az „a HVK” szöveg, c) 3. § (4) bekezdés i) pontjában az „az MH parancsnoka” szövegrész helyébe az „a HVKF” szöveg, d) 4. § (2) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 12/A. §-ában, 13/A. § (2) bekezdésében a „Magyar Honvédség parancsnoka” szövegrész helyébe a „HVKF” szöveg, e) 5.  § (2)  bekezdésében, 8. § (2)  bekezdésében a „Magyar Honvédség parancsnokának” szövegrész helyébe a „HVKF-nek” szöveg, f) 13. § (4) bekezdésében a „Magyar Honvédség parancsnokánál” szövegrész helyébe a „HVKF-nél” szöveg, g) 13. § (4) bekezdésében a „Hjt.” szövegrész helyébe a „Hjkr.” szöveg, h) 13/B. § (2) bekezdés f) pontjában a „Hjt.-ben és a 10/2013. HM rendeletben” szövegrész helyébe a „Hjkr.-ben és a 12/2024. (VI. 28.) HM rendeletben” szöveg, H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1111 i) 1.  melléklet 7.  pontjában, 2.  melléklet 8.  pontjában az  „a honvédek jogállásáról szóló 2012.  évi CCV. törvényben, a kártérítési felelősségről, valamint egyes meg nem térülő károk leírásának és törlésének szabályairól szóló 10/2013. (VIII. 12.) HM rendeletben” szövegrész helyébe az „a honvédek jogállásáról szóló 137/2024.  (VI. 28.) Korm.  rendeletben, a  honvédek és a  honvédelmi szervezetek kártérítési felelősségéről, valamint egyes meg nem térülő károk leírásának és törlésének szabályairól szóló 12/2024.  (VI. 28.) HM rendeletben” szöveg, j) 3.  melléklet 7.  pontjában, 8.  melléklet 7.  pontjában az  „a honvédek jogállásáról szóló 2012.  évi CCV. törvényben és a kártérítési felelősségről, valamint egyes meg nem térülő károk leírásának és törlésének szabályairól szóló 10/2013. (VIII. 12.) HM rendeletben” szövegrész helyébe az „a honvédek jogállásáról szóló 137/2024.  (VI. 28.) Korm.  rendeletben, a  honvédek és a  honvédelmi szervezetek kártérítési felelősségéről, valamint egyes meg nem térülő károk leírásának és törlésének szabályairól szóló 12/2024.  (VI. 28.) HM rendeletben” szöveg lép. 4. § Hatályát veszti az Utasítás 3. § (4) bekezdés c) pontja. 5. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz s. k., honvédelmi miniszter Az országos rendőrfőkapitány 11/2026. (VI. 30.) ORFK utasítása a rendőrségi gépjárművezetők képzéséről, továbbképzéséről, az ügyintézői igazolványokról, valamint a szolgálati gépjárművek közlekedésével kapcsolatos baleset-megelőzési feladatokról A jogalkotásról szóló 2010.  évi CXXX.  törvény 23.  § (4)  bekezdés c)  pontjában, valamint a  Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény 6.  § (1)  bekezdés b)  pontjában kapott felhatalmazás, továbbá a  belügyi szerv által használt szolgálati gépjárművet és szolgálati hajót vezető és a gépjárművezetést oktató személy képzési követelményeinek megállapításáról szóló 18/2016. (VIII. 16.) BM utasítás 44. § (1) bekezdése alapján a rendőrségi szolgálati gépjárművet vezetők, a szolgálati gépjárművek részvételével bekövetkező közúti balesetek megelőzésének, a szolgálati gépjármű vezetési jogosultságok, azok korlátozásának, visszavonásának egységes szabályozása érdekében kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya kiterjed a) az Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: központi szerv); b) a Készenléti Rendőrségre, a  Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a  Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központra (a  továbbiakban: ROKK), a  Nemzetközi Oktatási Központra és a  vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban együtt: területi szerv); c) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban együtt: helyi szerv). 2. Az utasítás alkalmazásában a) engedélyező vezető: aa) a központi szerv esetén az  országos rendőrfőkapitány és a  közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők, ab) a területi és a helyi szerv esetében a szerv vezetője; b) gépjárművezető: a  főfoglalkozású gépkocsivezető, a  megkülönböztető fényjelzést és hangjelzést adó készülékkel (a  továbbiakban: megkülönböztető jelzés) felszerelt szolgálati motorkerékpár vezetője, 1112 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám a  gépjármű vezetéstechnikai oktató, valamint az  a  személy, akit a  szolgálati feladatával, munkaköri feladatával összefüggésben az engedélyező vezető szolgálati gépjármű vezetésére feljogosított; c) utánképzés: az  a  képzési forma, amelynek teljesítése az  ügyintézői igazolvány visszaadásának feltétele, amennyiben a visszavonás időtartama legalább hat hónap. II. FEJEZET RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 1. A szolgálati gépjármű vezetésére való jogosultság 3. Az engedélyező vezető a  gépjárművezetőt a  szolgálati gépjármű vezetésére a  szolgálati gépjármű vezetésére jogosító ügyintézői igazolvány (a továbbiakban: ügyintézői igazolvány) kiállításának engedélyezésével jogosítja fel. 4. Az engedélyező vezető a szolgálati gépjármű vezetésére vonatkozó feljogosítást saját döntése alapján a 18. pont szerinti esetekben visszavonhatja, a belügyi szerv által használt szolgálati gépjárművet és szolgálati hajót vezető és a  gépjárművezetést oktató személy képzési követelményeinek megállapításáról szóló 18/2016.  (VIII.  16.) BM  utasításban (a  továbbiakban: Képzési utasítás) foglaltakon túl a  17.  pontban meghatározott esetekben visszavonja, vagy a feljogosítás körébe tartozó jogosultságokat a Képzési utasítás 19. §-a szerint korlátozza. 5. A személyi állomány ügyintézői igazolvánnyal rendelkező tagja köteles parancsnokának, vezetőjének jelenteni, ha  vezetői engedélyét bevonták, elvették, az  érvényességi ideje lejárt, annak cseréjére került sor, vezetési jogosultságát felfüggesztették, vagy vezetési jogosultsága szünetel. 2. A szolgálati motorkerékpár-vezetők képzése 6. A motoros alapképzést, a  motoros alapképzés engedélymegújító képzést és a  motoros oktatói képzést (a továbbiakban együtt: motoros képzések) záró vizsgát a képzésben részt vevő vizsgabizottság előtt hajtja végre. 7. A motoros képzések országos koordinációja, az  ehhez tartozó vizsgabizottság kijelölése, valamint a  motoros képzésekbe a 41. pont alapján bevont oktatók szakmai irányítása a ROKK feladata. 3. A rendőrségi gépjárművezetők képzése, továbbképzése 8. Az alapszintű gépjárművezető képzés időtartama 10 tanóra. 9. A gépjárművezető képzések országos koordinációját, a 41. pont alapján az alapszintű, az emelt szintű és az emelt szintű engedélymegújító képzésbe bevont oktatók felügyeletét, valamint szakmai irányítását a ROKK végzi. 10. A ROKK által szervezett alapszintű gépjárművezető képzés kivételével az  alapszintű gépjárművezető képzés költségeit a képzésen részt vevő személy szolgálati helye, munkavégzési helye szerinti területi szerv viseli. 11. Az alapszintű gépjárművezető képzést és az  ehhez kapcsolódó vizsgáztatást legalább gépjárművezető oktatói képesítéssel rendelkező, az  emelt szintű gépjárművezető és az  emelt szintű gépjárművezető engedélymegújító képzést és az  ehhez kapcsolódó vizsgáztatást gépjárművezető vezetőoktatói képesítéssel rendelkező személy végezheti. 12. A gépjárművezető képzéseket, továbbképzéseket szolgálatteljesítési időben, munkaidőben kell végrehajtani. 13. A gépjárművezető képzés, továbbképzés eredményes teljesítéséről az  érintett részére kiadott képzési igazolás másolatát a személyi anyagban kell elhelyezni. 4. Beiskolázás gépjárművezető képzésre, továbbképzésre, valamint motoros képzésre, továbbképzésre 14. A nem főfoglalkozású gépjárművezető képzésre, továbbképzésre, valamint a  motoros képzésre, továbbképzésre történő beiskolázására vonatkozó javaslatot a  közvetlen vezető terjeszti fel az  állományilletékes parancsnoknak, a  munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki egyetértése esetén a  javaslatot felterjeszti a  belügyi szervek jármű szabályzatáról szóló 22/2022. (XII. 16.) BM utasítás (a továbbiakban: BM Jármű Szabályzat) 34. §-a szerinti vezetőnek. Amennyiben az  állományilletékes parancsnok, a  munkáltatói jogkör gyakorlója és a  BM Jármű Szabályzat 34. §-a szerinti vezető ugyanaz a személy, a beiskolázásról az állományilletékes parancsnok, a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1113 15. A gépjárművezető képzés, továbbképzés, valamint a motoros képzés, továbbképzés követelményeit nem teljesítők esetén az utóvizsgára bocsátás feltétele a BM Jármű Szabályzat 34. §-a szerinti vezető erre vonatkozó engedélye és a képzés, továbbképzés megismétlése. Az utóvizsgára bocsátásra vonatkozó javaslat felterjesztésére a 14. pontot kell megfelelően alkalmazni. 5. Az ügyintézői igazolványok kiadása, visszavonása 16. Az ügyintézői igazolvány és az  ideiglenes ügyintézői igazolvány kiállítása, kiadása, a  jogosultsági korlátozások bejegyzése, az  ügyintézői igazolványok visszavonása, nyilvántartása a  járműfenntartó szerv vezetője által kijelölt szervezeti egység vagy szervezeti elem feladata. 17. A Képzési utasítás 20. §-ában meghatározottakon túl az ügyintézői igazolványt az engedélyező vezető visszavonja, ha a gépjárművezető a) az alapszintű gépjárművezető képzés teljesítése alapján kiállított ügyintézői igazolvánnyal rendelkezik, és a jogosultság korlátozása lenne szükséges; b) a szolgálati gépjárművet szándékosan nem az  adott szolgálati feladat, munkaköri feladat ellátása során általában elvárható módon kezelte, és ezzel vagyoni kárt vagy személyi sérülést okoz, vagy e cselekménye egyébként sérti a Rendőrség tekintélyét; c) a szolgálati gépjármű igénybevételével visszaélt; d) úgy vezette a szolgálati gépjárművet, hogy szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt a szervezetében; e) a szolgálati feladattal, munkaköre ellátásával összefüggésben, saját hibájából, egy éven belül ismételten a szolgálati gépjárműben 2 millió forint feletti anyagi kárral járó közúti közlekedési balesetet okozott; f) áthelyezésére került sor, és ezzel a  szolgálati gépjármű vezetésére feljogosítást adó engedélyező vezető személye is változik. 18. Az ügyintézői igazolványt az engedélyező vezető visszavonhatja, ha a gépjárművezető a) a szolgálati feladattal, munkaköre ellátásával összefüggésben egy éven belül legalább két esetben kiemelt közlekedési szabálysértést követett el; b) a szolgálati feladattal, munkaköre ellátásával összefüggésben, hat hónapon belül legalább két esetben közlekedési szabálysértést követett el; c) a szolgálati gépjárművel saját hibájából vagy más által okozott közúti közlekedési baleset során a kötelező passzív biztonsági eszközt nem vagy nem megfelelően használta. 19. A 17. és 18.  pontban meghatározott esetekben az  ügyintézői igazolvány visszavonásának időtartama – a 20–23. pont szerinti esetek kivételével – legalább két hónap, legfeljebb egy év. 20. Ha a  gépjárművezető a  szolgálati gépjárművet nem rendeltetésszerűen használta, legalább hat hónapra, ha a  szolgálati gépkocsi igénybevételével visszaélt, legalább három hónapra kell az  ügyintézői igazolványát visszavonni. 21. Ha a  gépjárművezető a  17.  pont d)  alpontjában vagy a  szolgálati gépjárművel a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXII. fejezetében meghatározott cselekményt követte el, az ügyintézői igazolványt határidő nélkül kell visszavonni, és annak visszaadása – amennyiben a  gépjárművezető rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel – legkorábban egy év, a 17. pont d) alpontja szerinti esetben súlyos személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset okozása esetén legkorábban hat hónap után kezdeményezhető az  engedélyező vezetőnél. 22. A 17. pont f) alpontjában meghatározott esetben az ügyintézői igazolvány visszavonása végleges. 23. Attól, akinek vezetői engedélyét bevonták, vagy az érvényét vesztette, az ügyintézői igazolványt határidő nélkül kell visszavonni, majd a vezetői engedély ismételt meglétének és érvényességének igazolása után, az érintett kérelme vagy közvetlen parancsnoka, közvetlen vezetője javaslata alapján lehet azt visszaadni. 24. Határozatlan időre kell visszavonni az  ügyintézői igazolványt attól, aki a  17.  pont d)–e)  alpontjában vagy a  Btk. XXII. fejezetében foglaltak elkövetése után, az ügyintézői igazolvány visszaadását követő egy éven belül a 17. pont d)–e) alpontja vagy a Btk. XXII. fejezete szerinti cselekmények valamelyikét ismételten elkövette. Ebben az esetben az ügyintézői igazolvány visszavonásáról szóló döntés legkorábban öt év elteltével vizsgálható felül. Az ügyintézői igazolvány visszavonásáról szóló döntés felülvizsgálatáról és a visszaadásról az engedélyező vezető dönt. 25. Az ügyintézői igazolvány visszavonása – különösen – a  szabályszegést megvalósító cselekmény miatt folytatott eljárásban hozott jogerős döntést követően indokolt, azonban a visszavonásról az engedélyező vezető az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetése után, a jogerős döntést megelőzően is dönthet. 1114 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 26. Ha a  szabályszegést megvalósító cselekménnyel összefüggésben indult eljárás során azt állapították meg, hogy a személyi állomány tagjának felelőssége nem áll fenn, soron kívül intézkedni kell az ügyintézői igazolvány visszaadására. 27. Áthelyezés esetén az  új szolgálati hely engedélyező vezetőjét az  ügyintézői igazolványnak a  17. és 18.  pontban meghatározott cselekmény elkövetése miatt hatályban lévő visszavonásáról tájékoztatni kell. 28. Az ügyintézői igazolvány a  24.  pont szerinti esetben a  visszavonásról szóló döntés felülvizsgálatának eredményeként vagy akkor adható vissza, ha a visszavonás időtartama letelt. 29. Ha a visszavonás időtartama legalább hat hónap, akkor a gépjárművezetőnek a visszavonás okával összhangban álló, a hasonló események elkerülését szolgáló tematikájú utánképzést kell teljesítenie. Az utánképzést országosan a ROKK végzi, az utánképzés sikeres teljesítéséről igazolást állít ki. 30. Az ügyintézői igazolvány visszaadását az érintett vagy közvetlen parancsnoka, közvetlen vezetője kezdeményezheti. 6. Nyilvántartási, jelentési és ellenőrzési kötelezettségek 31. A Képzési utasítás szerinti nyilvántartást országosan a ROKK vezeti. 32. A Képzési utasítás szerinti, a gépjárművezető oktató, gépjárművezető vezetőoktató szolgálati helye szerint illetékes szervnél vezetett nyilvántartást, továbbá a motoros járőrszolgálatot ellátók névsorát a tárgyévet követő év február 15. napjáig a ROKK igazgatójának meg kell küldeni. 33. Az alapszintű gépjárművezető képzés, az  emelt szintű gépjárművezető képzés, az  emelt szintű gépjárművezető engedélymegújító képzés, valamint a  motoros képzések (a  továbbiakban együtt: gépjármű-vezetéstechnikai képzések) végrehajtására a területi szervek vezetői évente feladattervet adnak ki, és annak egy példányát a tárgyév január 31.  napjáig, a  tárgyévet megelőző évben végrehajtott gépjármű-vezetéstechnikai képzésekről készített értékelést a tárgyévet követő év január 31. napjáig a ROKK igazgatójának küldik meg. 34. A parancsnok, a vezető rendszeresen, de legalább félévente ellenőrzi a vezetésre jogosító okmányok meglétét és érvényességét, hiányosság észlelése esetén intézkedik annak megszüntetésére, valamint a  feltételek fennállása esetén a megfelelő felelősségre vonás kezdeményezésére. 35. A gépjármű-vezetéstechnikai képzésekkel kapcsolatos feladatok végrehajtását a területi szerveknél a ROKK ellenőrzi. 36. A ROKK az  ellenőrzési tapasztalatainak és az  érintett szervek 33.  pont szerinti értékelő jelentésének összegzését a személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes részére a tárgyévet követő év február 28. napjáig terjeszti fel. 7. A szolgálati gépjármű vezetésével összefüggő baleset-megelőzési feladatok 37. A parancsnok, vezető felhívja a kivonuló állomány és a szolgálati gépjárművet vezető személy figyelmét a szolgálati gépjárművek használatával kapcsolatos szabályok betartására, a  példamutató, jogkövető közlekedési magatartás tanúsítására, különös tekintettel a  mobiltelefon menet közbeni tiltott használatára. A  figyelemfelhívás kiterjed az út-, az időjárási, a látási és a forgalmi viszonyokhoz, valamint a rakomány, az utasok és a szolgálati gépjármű sajátosságaihoz történő alkalmazkodás jelentőségére, a defenzív vezetés fontosságára, valamint a megkülönböztető jelzés használatának jogszerűségére és veszélyeire. 38. A parancsnok, vezető megköveteli az állománytól és a szolgálati gépjárművet vezető személytől a passzív biztonsági eszközök – így különösen a bukósisak, a biztonsági öv, és amennyiben azzal a szolgálati motorkerékpár vezetőjét ellátták, a működőképes és üzembe helyezett állapotban lévő motoros légzsákmellény – használatát a szolgálati gépjárművel történő közlekedés során. 39. A szolgálati gépjárművet érintő közúti közlekedési baleset esetén minden esetben vizsgálni kell a passzív biztonsági eszközök alkalmazásának szabályszerűségét. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 40. Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba. 41. A gépjármű-vezetéstechnikai képzések végrehajtásába a ROKK a központi, a területi és a helyi szerv állományába tartozó oktatókat is bevonhat. 42. A gépjármű-vezetéstechnikai képzéseket kizárólag a  Módszertani útmutatóban meghatározott módon lehet végrehajtani. H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1115 43. A ROKK által elkészített Módszertani útmutatót a  ROKK igazgatója a  személyügyi országos rendőrfőkapitány- helyettes útján jóváhagyásra felterjeszti a  rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes részére. A  ROKK a jóváhagyott Módszertani útmutatót a területi szervek részére megküldi. 44. Hatályát veszti a  rendőrségi gépjárművezetők képzéséről, továbbképzéséről, a  szolgálati gépjármű vezetésére jogosító ügyintézői igazolványok kiadásáról és visszavonásáról, valamint a szolgálati gépjárművek közlekedésével kapcsolatos baleset-megelőzési feladatokról szóló 23/2006. (VIII. 8.) ORFK intézkedés. Dr. Mecser Tamás Sándor r. dandártábornok s. k., mb. országos rendőrfőkapitány Az országos rendőrfőkapitány 12/2026. (VI. 30.) ORFK utasítása a Rendőrség őrzött szállásainak szolgálati szabályzatáról és a menekültügyi őrzött befogadó központokban végrehajtandó rendőrségi feladatokról szóló 21/2014. (VII. 4.) ORFK utasítás módosításáról A jogalkotásról szóló 2010.  évi CXXX.  törvény 23.  § (4)  bekezdés c)  pontjában, valamint a  Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény 6.  § (1)  bekezdés b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Rendőrség őrzött szállásainak szolgálati szabályzatáról és a menekültügyi őrzött befogadó központokban végrehajtandó rendőrségi feladatokról szóló 21/2014. (VII. 4.) ORFK utasítás módosítására kiadom az alábbi utasítást: 1. A Rendőrség őrzött szállásainak szolgálati szabályzatáról és a  menekültügyi őrzött befogadó központokban végrehajtandó rendőrségi feladatokról szóló 21/2014.  (VII. 4.) ORFK utasítás (a  továbbiakban: Utasítás) 27. és 28. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „27. Az őrzött szállás állománya – az őrzött szállás szervezeti felépítésétől függően – a) az őrzött szállás osztályvezetői szolgálati beosztású vezetőjéből; b) az őrzött szállás vezetőjének helyetteséből; c) a kiemelt főelőadóból; d) a referensből; e) az őrzött szállás alosztályvezetőjéből (a továbbiakban: alosztályvezető); f) a szolgálatparancsnokból; g) az őrzött szállás ügyeleteséből; h) a járőrparancsnokból; i) segédelőadókból (őr, kísérő őr, idegenrendészeti, gazdasági, egészségügyi); j) fizikai alkalmazottakból (fegyveres biztonsági őr); k) ügykezelőből, valamint ügyviteli segédelőadóból; l) egészségügyi asszisztensekből; m) üzemeltetési segédelőadóból (eszközgazdálkodási) vagy gondnokból; n) gépjárművezetőkből; o) ügyintézői alkalmazottból vagy ügyviteli alkalmazottból állhat. 28. Az  őrzött szállás vezetője szolgálati elöljárója és közvetlen vezetője az  őrzött szállás teljes személyi állományának, melynek személyre szabott feladatait az Utasításban foglaltak alapulvételével a 2. melléklet szerinti őrségutasításban határozza meg.” 2. Az Utasítás a következő 6/A. alcímmel egészül ki: „6/A. Az alosztályvezető 33/A. Az őrzött szállás alosztályvezetője feladatát az őrzött szállás vezetőjének alárendeltségében látja el. Elöljárója az őrzött szállás szolgálatparancsnoki, valamint szolgálatba vezényelt állományának. 33/B. Az alosztályvezető a) felelős a  rendelkezésre álló erők-eszközök feladathoz igazodó alkalmazásáért, továbbá a  jogszabályokban, valamint a  közjogi szervezetszabályozó eszközökben az  őrzött szállás feladatkörébe utalt feladatok végzéséért, szervezéséért, irányításáért, felügyeletéért és ellenőrzéséért, melynek keretében köteles folyamatosan figyelemmel 1116 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám kísérni és ismerni – különösen a  fogvatartás rendjét meghatározó – idegenrendészeti jogszabályokat, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközöket; b) ellenőrzi, elemzi és értékeli a feladatok végrehajtását, hatékonyságát és jogszerűségét; c) elkészíti a szolgálatvezénylést, az ezzel összefüggő szolgálati terveket, azokat karbantartja, ellátja az állomány járandóságainak biztosításával összefüggő feladatokat; d) javaslatot tesz az  alosztályt érintő képzések tartalmára, a  végrehajtás tervezésére, továbbá irányítja és nyilvántartja az alosztály képzését, valamint abban részt vesz; e) kiemelt figyelmet fordít a rendkívüli események megelőzésére, valamint az őrizetesek, továbbá az őrzött szálláson szolgálatot teljesítő állomány pszichikai és mentális állapotára; f) vizsgálja a rendőrök által végrehajtott kényszerítő eszközök alkalmazásának jog- és szakszerűségét, arányosságát továbbá szükségességét; g) intézkedik a  fegyveres biztonsági őrök által végrehajtott kényszerítő eszköz alkalmazásáról szóló jelentések elkészítésére, a Fegyveres Biztonsági Őrség parancsnok-helyettese részére történő jelentéstételre; h) intézkedik az  EIT-ben, az  őrségutasításban, a  tűzriadótervben és egyéb tervekben foglalt feladatok végrehajtására, továbbá az e tervekben foglaltak beosztotti állomány általi ismeretének fenntartására; i) részt vesz az állományvédelmi feladatok végrehajtásában; j) végrehajtja a vezetői fórumokon, eligazításokon elhangzottak alapján az alosztály belső tájékoztatását, biztosítja a vezetői és a beosztotti állomány közötti információáramlást; k) együttműködik a rendőrség idegenrendészeti és más szerveivel, valamint a karitatív és az érintett szakterülettel összefüggő társadalmi szervezetekkel; l) ellenőrzi az e-menetlevelek vezetését, amennyiben szükséges, intézkedik a használati jogcím utólagos rögzítésére, a  járműkövető rendszer nem megfelelő működése esetén intézkedik a  jármű mozgásának manuális rögzítésére, továbbá intézkedik az észlelt meghibásodás haladéktalan jelentésére; m) megszervezi az őrzött szállás, illetve az őrzött objektum ügyeleti és jelentőszolgálatát, irányítja és végrehajtatja az objektumbiztonsági feladatokat; n) folyamatosan gyűjti a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos információkat, azokat elemzi, értékeli, és intézkedik a hiányosságok megszüntetésére; o) átvizsgálja hetente legalább egy alkalommal az őrzött szállás összes helyiségét, az őrök ruházatát, felszerelését, a szolgálat ellátását, az okmányok vezetését, az őrizetesekkel való bánásmódot átfogó módon ellenőrzi; p) gyakorolja szolgálatellátása során a  jogszabályokban és a  közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott jogköröket; q) javaslatot tesz elismerésekre, esetleges fegyelmi eljárásokra; r) elkészíti az alosztály éves szabadságolási tervét, azt aktualizálja, és figyelemmel kíséri a végrehajtást; s) dönt intézkedések kezdeményezéséről, végrehajtásáról, az intézkedéseket követő teendők teljesítéséről. 33/C. Az  alosztályvezető a  33/B.  pontban felsorolt feladatokon felül – az  őrzött szállás szervezeti felépítésétől függően – az alábbi feladatokat is elláthatja: a) végrehajtja a szolgálatparancsnok távollétében annak feladatait; b) szökés esetén megteszi a személykörözés elrendelésével összefüggő és egyéb szükséges intézkedéseket; c) teljesíti jelentési kötelezettségét hivatali munkaidőben az  őrzött szállás vezetője – hivatali munkaidőn kívül az  őrzött szállás székhelye szerint illetékes vármegyei rendőr-főkapitányság tevékenység-irányítási központja (a továbbiakban: TIK) – felé; d) irányítja és szolgálatonként legalább egy alkalommal ellenőrzi a  teljes őrség szolgálatellátását, végrehajtja és végrehajtatja a  hatályos őrutasításokban meghatározott feladatokat az  őrzött szálláson, illetve az  őrzött objektumokban; e) végzi, irányítja, felügyeli az  irányadó normák szerinti rendkívüli és egyéb események során a  vizsgálati tevékenységet; f) figyelemmel kíséri az  őrzésbiztonsági jelzőberendezések működését, meghibásodás esetén, amennyiben az elhárítás szakembert igényel, jelentést tesz az őrzött szállás vezetőjének, illetve munkaidőn kívül a TIK-nek.” 3. Az Utasítás 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „34. Az őrzött szállás szolgálatparancsnoka feladatát az őrzött szállás alosztályvezetője, annak hiányában az őrzött szállás vezetőjének alárendeltségében látja el. Az alosztályvezető távollétében vagy annak hiánya esetén elöljárója az  őrzött szállás szolgálatba vezényelt állományának. A  szolgálatparancsnokot távollétében az  alosztályvezető, annak hiányában az  ügyeletes vagy a  szolgálatban lévő állományból erre felkészített és kijelölt személy helyettesítheti.” H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1117 4. Az Utasítás a következő 35/A. ponttal egészül ki: „35/A. Az őrzött szállás szolgálatparancsnoka a) betartatja az őrzött szállás napirendjét, irányítja és ellenőrzi az alárendeltek tevékenységét, b) végrehajtja rendkívüli esemény bekövetkezése esetén az EIT-ben meghatározott feladatokat, valamint irányítja a feladatok végrehajtására kijelölt állomány tevékenységét, c) végrehajtja a részére meghatározott dokumentációs és adminisztratív feladatokat, d) megköveteli és ellenőrzi a rádióforgalmazás szabályainak betartását, e) elkészíti a szolgálatban történt eseményekről a tényközlő jelentést, f) irányítja a napirendtől eltérő, illetve rendkívüli esemény bekövetkezése során a szükséges intézkedések őrség által történő foganatosítását.” 5. Az Utasítás 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „36. A  szolgálatparancsnok a  35/A.  pontban felsorolt feladatokon felül – az  őrzött szállás szervezeti felépítésétől függően – az alábbi feladatokat is elláthatja: a) ellátja az őrzött szállás ügyeletesi feladatait is, b) átveszi az  őrizetesek által letétbe helyezett tárgyakat, értékeket, gondoskodik azok biztonságos tárolásáról és átadásáról a személyek távozásakor, c) gondoskodik az őrizetesek személyi felszereléssel történő ellátásáról, d) intézkedik a  jogszabályoknak, valamint a  közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelően az  őrizetesek befogadására és elhelyezésére, valamint jogsértés észlelése esetén annak azonnali megszüntetésére, e) tájékozódik a szolgálatba lépéséig, illetve a szolgálati ideje alatt bekövetkezett, az őrzés szempontjából jelentős eseményekről, f) végrehajtja, illetve végrehajtatja a  befogadásra, valamint a  szállításra kerülő személyek ruházat- és csomagátvizsgálását, valamint az őrizetes részére érkezett csomagok átvizsgálását, g) végrehajtja a  kísérő őr állomány útba indítását, a  szállítások koordinálását, és vezeti az  átkísérési nyilvántartó könyvet (10. melléklet), h) kezeli az őrzött szálláson kiépített biztonságtechnikai berendezéseket, i) az alosztályvezető távollétében vagy annak hiányában teljesíti jelentési kötelezettségét hivatali munkaidőben az  őrzött szállás vezetője – hivatali munkaidőn kívül az  őrzött szállás székhelye szerint illetékes TIK, illetve az RRI ügyelete – felé, j) kijelöli az előállító helyiségben elhelyezett, személyi szabadságában korlátozott személy állandó őrzéséért felelős őrt, és gondoskodik az eligazításáról, k) szükség esetén ellátja a vármegyei fegyverszoba kezelésével összefüggő feladatokat, l) irányítja az őrzött szállás ügyeleti szolgálatellátását, m) ellenőrzi valamennyi szolgálati  napon a  járműkövető rendszer elektronikus menetlevélben rögzített adatok megfelelőségét, n) gondoskodik a  külföldiekkel kapcsolatos egyes eljárási feladatok közös végrehajtásáról szóló, az  ORFK és az OIF közötti együttműködési megállapodás alapján végrehajtott őrizetváltás végrehajtásáról, melynek keretében intézkedik a  Rendőrség által az  őrizet megszüntetésének kihirdetését követően a  továbbra is Magyarország területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok elfogására és az OIF elé állítására, továbbá az OIF eljárási cselekményei végrehajtásának időszakában az előállított személy fegyveres biztonsági őrökkel való őrzésére, intézkedik továbbá a szükséges iratok, így különösen az előállításról szóló jelentés, valamint az előállítás időtartamáról szóló igazolás elkészítésére, az előállításról készült jelentés – az előállítás jog- és szakszerűségével, valamint arányosságával összefüggő – szolgálati elöljárói véleménnyel ellátására és az iratok őrizetes iratanyagában való elhelyezésére.” 6. Az Utasítás 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „48. A  szolgálatirányítási feladatokat az  őrzött szálláson az  alosztályvezető vagy a  szolgálatparancsnok, valamint eseti jelleggel a szolgálatirányítással összefüggő részfeladatokat az őrzött szállás ügyeletese vagy a segédelőadói állományból kijelölt és a szolgálatparancsnoki feladatok ellátására felkészített személy láthat el.” 7. Az Utasítás 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „50. A  szolgálatba lépő segédelőadók, valamint fegyveres biztonsági őrök részére az  eligazítást az  őrzött szállás vezetője, helyettese, alosztályvezetője, az  általuk kijelölt szolgálatparancsnok vagy az  őrzött szállás ügyeletese köteles megtartani. Az őrutasítás szerinti eligazítás tartalmáról feljegyzést kell készíteni.” 1118 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 8. Az Utasítás 57. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „57. Az őrizetes szállítását az átkísérési utasítás (12. melléklet) alapján az erre kijelölt járművel kísérő őrök hajtják végre. Az  átkísérési utasítás hiánya nem lehet akadálya az  őrizetes sürgősségi betegellátásának, az  Országos Mentőszolgálat általi egészségügyi intézménybe történő szállításának. Ebben az  esetben az  átkísérési utasítást az őrzött szállás ügyeletese adja ki, és az átkísérési utasítás másolatának megküldésével haladéktalanul tájékoztatja az  elrendelő hatóságot. Az  idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól szóló 11/2024. (II. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 21. § (2) bekezdése szerint az őrizetesnek a nyomozó hatóság részére történő kiadása az  őrzött szállás ideiglenes elhagyásáról szóló rendelvény (13.  melléklet) alapján történik.” 9. Az Utasítás 69. és 70. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „69. A BM rendelet 3. § (5) bekezdése, a 4. §, valamint a 13. § (1) bekezdése szerinti tanú kizárólag olyan személy lehet, aki az őrizetessel szemben foganatosított intézkedésben nem vett részt. 70. Az őrizetest befogadásakor a BM rendelet 4. §-ában előírt tájékoztatáson felül az át nem vett vagy hátrahagyott letéti tárgyak kezelésének rendjéről is tájékoztatni kell.” 10. Az Utasítás 73. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „73. Ha az őrizet tartama alatt az őrizetes úgy nyilatkozik, hogy még nem töltötte be a tizenhatodik életévét, erről haladéktalanul értesíteni kell az elrendelőt. A tizennyolcadik életévét be nem töltött őrizetes kizárólag a különleges bánásmódot igénylő személyek és a családok elhelyezésére szolgáló körletrészen helyezhető el.” 11. Az Utasítás 92. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „92. A letétként kezelt pénzt összegszerűen, a fizetőeszközök címletenként és sorszám szerinti felsorolásával, a többi tárgyat megnevezésük, számuk, jellegzetességük és főbb azonosító jegyeik feltüntetésével kell jegyzőkönyvbe foglalni (21. melléklet). A jegyzőkönyvben az őrizetest tájékoztatni kell arról, hogy az elbocsátásakor át nem vett vagy ismeretlen helyre távozáskor hátrahagyott letéti tárgy (a  továbbiakban együtt: hátramaradt tárgy) tulajdonjogával a továbbiakban nem rendelkezik.” 12. Az Utasítás 96. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „96. A  letéti tárgyak nem igazolt hiányát, megrongálódását vagy megsemmisülését jegyzőkönyvbe kell foglalni, a  kivizsgálást azonnal le kell folytatni, amely során az  őrizetes és az  értékkezeléssel megbízott személy meghallgatását soron kívül végre kell hajtani. Kár keletkezése esetén az  eljárást a  BM rendelet 27–29.  §-ában foglalt kártérítésre vonatkozó szabályok szerint, a  kár jellegétől függően, az  érintett szakterület ügyintézőjének bevonásával a kárbiztos folytatja le.” 13. Az Utasítás 16. alcíme a következő 97/A–97/D. ponttal egészül ki: „97/A. Ha az  őrizetes elbocsátáskor a  letéti tárgy átvételét megtagadja, a  21.  melléklet szerinti jegyzőkönyvben – a letéti tárgy sorszámának és megnevezésének megjelölésével – írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy lemond a tárgy tulajdonjogáról. 97/B. Az őrzött szállás vezetője a hátramaradt tárgyat – jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett – átadja az őrzött szállás székhelye szerint illetékes gazdasági szervnek. 97/C. Ha a hátramaradt tárgy készpénz, azt a BM rendelet 27. § (1) bekezdése szerinti összeg kiegyenlítését követően az őrzött szállás székhelye szerint illetékes rendőri szerv számlájára kell utalni. 97/D. A  hátramaradt okmányt – a  hátramaradás okának megjelölésével – az  őrzött szállás megküldi az  eljáró idegenrendészeti hatóságnak.” 14. Az Utasítás 115/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „115/B. Az internetszolgáltatás igénybevételének időtartama csak az őrizetesek aktuális létszáma és a rendelkezésre álló kapacitás függvényében, a felmerülő igények kielégítése céljából, az őrzött szállás vezetőjének döntése alapján korlátozható. Ebben az  esetben az  internetszolgáltatás igénybevétele időtartamának meghatározását az  őrzött szállás vezetője előzetes igényfélméréshez kötheti. Az  internetszolgáltatás igénybevételét indokolt esetben az  őrzött szállás vezetője az  őrizetes előzetes kérelme alapján a  napirendben meghatározott időtartamon kívüli időpontban is engedélyezheti.” 15. Az Utasítás 132. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „132. Az  egészségügyi segédelőadó(k), egészségügyi asszisztens(ek) köteles(ek) elvégezni a  beteg részére kiírt, az  őrzött szálláson tárolt gyógyszerek beteglapon történő nyilvántartását és kiadását, valamint ellenőrizni azok betegek által történő bevételét. Az őrzött szálláson kívüli kísérés és őrzés során el nem hagyható gyógyszereket – az egészségügyi segédelőadó, egészségügyi asszisztens dokumentált utasítása és adagolása alapján – a kijelölt időpontban a kísérés parancsnoka adja át az őrizetesnek, és ellenőrzi a beteg által történő bevételét.” H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1119 16. Az Utasítás 154. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „154. Az  őrzött szálláson kívüli őrzés megszervezése során az  őrzött szállás vezetője az  őrzésbiztonsági kockázatok elemzése alapján, indokolt esetben biztosítja az őrizetes állandó ellenőrzését, az ellátás tekintetében a  napirendre és az  étkeztetésre vonatkozó szabályok érvényesülését, továbbá azt, hogy az  őrizetes és a  kísérő őrök szükségleteinek elvégzése ne veszélyeztesse az őrzés biztonságát, okot adva rendkívüli esemény (különösen szökés) bekövetkezésére.” 17. Az Utasítás 158. és 159. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „158. Az  őrizetest a  kísérés megkezdése előtt vagy kísérés közben – ha a  kísért személy veszélyessége vagy a  szállítás, továbbá a  kísérés útvonalának speciális területi védettségi szintű körülményeiből adódó biztonsági kockázat indokolja – a  kísérést végző őr bilincseli meg. Szükség esetén a  vezetőszáras fém kézbilincs mellett a bilincsrögzítő öv és a lábbilincs is alkalmazható. 159. A  nem gépjárművel végzett vagy a  nem speciálisan kényszerszállítási feladatok ellátására kialakított gépjárművel történő szállítás, kísérés esetén – a  kísérés útvonalának speciális területi védettségi szintű körülményeiből adódó biztonsági kockázat figyelembevételével – a  bilincselés módját a  kísérő őrnek az  adott körülménynek megfelelően kell megválasztania. A kényszerszállítóval végzett szállítás esetén a kezek bilincselése csak előre történhet. A szállítási és a kísérési feladatok ellátására a vezetőszáras fém kézbilincs mellett bilincsrögzítő öv és lábbilincs is alkalmazható.” 18. Az Utasítás 161. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A bilincset el kell távolítani:) „a) a bilincsrögzítő öv vagy vezetőszáras fém kézbilincs kivételével, ha a bíróság a tárgyaláson, illetve a bíróság vagy az ügyész a meghallgatáson azt elrendeli;” 19. Az Utasítás 172. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „172. Az őrizetes – a kísérés parancsnokának engedélyével – őr kíséretében mehet szükségletei végzésére. A bilincs a fogvatartott kezéről nem távolítható el, kizárólag az egyik kéz tehető szabaddá, és amennyiben arra sor kerül, a vezetőszáras fém kézbilincs alkalmazása ebben az esetben is kötelező. Az illemhely használatát megelőzően az őr köteles ellenőrizni, hogy a  helyiségben az  őrizetes nem juthat-e támadásra alkalmas eszközhöz, illetve fennáll-e a  szökés lehetősége. Amennyiben a  kísérő őr támadásra alkalmas eszközt talál, azt eltávolítja, illetve a  szökés lehetőségét elhárítja.” 20. Az Utasítás IX. fejezete a következő 25/A. alcímmel egészül ki: „25/A. Az őrizetes külképviseletre történő szállításának szabályai 173/A. A külképviselet területére a kísérő rendőr, fegyveres biztonsági őr fegyverrel nem léphet be. 173/B. Az  őrizetessel szemben a  külképviselet területén kényszerítő eszköz – a  szökési kísérlet, a  támadás vagy az  önkárosítás elhárítása esetét kivéve – nem alkalmazható, a  bilincset a  külképviseletre történő belépést és a bejárat bezárását követően kell eltávolítani. A külképviselet munkatársának erre vonatkozó kifejezett kérése esetén a bilincs eltávolításától el lehet tekinteni, illetve az bármikor visszahelyezhető. 173/C. A  külképviseletre a  belépést az  OIF vagy az  ORFK ügyintézőjének jelenlétében lehet megkezdeni, ezen időpontig az  őrizetes külképviseleten kívüli – gépjárművel történő szállítás esetén a  gépjárműben történő – őrzéséről kell gondoskodni. Amennyiben az  OIF vagy az  ORFK képviselője nincs jelen, a  kísérés parancsnoka haladéktalanul jelentést tesz erről a  szolgálatparancsnoknak. A  szolgálatparancsnok a  külképviseletre történő átkísérést elrendelő hatóság ügyintézőjével haladéktalanul felveszi a kapcsolatot, és ezt követően dönt a további eljárásról. 173/D. Az  őrizetest csak a  külképviselet munkatársának erre irányuló kifejezett kérése esetén lehet őrzés nélkül hagyni a  külképviselet területén. Amennyiben a  kísérő őröknek a  külképviselet területére történő belépéséhez a  külképviselet munkatársa nem járul hozzá, továbbá nem tartózkodik a  helyszínen sem az  OIF, sem az  ORFK ügyintézője, akkor ezt a szolgálatparancsnoknak soron kívül jelenteni kell, és az őrizetest vissza kell kísérni a szállító járműbe. A továbbiakban a szolgálatparancsnok utasítása alapján kell eljárni. 173/E. Abban az  esetben, ha a  kísérő őrök belépését a  külképviselet munkatársa megtagadja, de a  helyszínen tartózkodik az  OIF vagy az  ORFK ügyintézője, az  őrizetes felügyelete az  ügyintézés idejére az  OIF vagy az  ORFK ügyintézője részére átadható. Erről a kíséret parancsnoka dönt, a döntésről a szolgálatparancsnokot értesíteni kell. A külképviseleti ügyintézés befejezését követően a kísérő őrök gondoskodnak az őrizetesnek az OIF vagy az ORFK ügyintézője részéről történő átvételéről az  átkísérési utasításban foglaltak végrehajtásának folytatása érdekében, amelyről a  kíséret parancsnoka a  szolgálatparancsnoknak jelentést tesz. Az  őrizetes kísérésének ideiglenes szüneteltetése  pontos idejének kezdetét, okát és a  megszűnését, illetve a  kísérés visszavételének  pontos idejét a kíséret parancsnoka az átkísérési utasításban rögzíti.” 1120 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 21. Az Utasítás a következő 178/A. ponttal egészül ki: „178/A. Amennyiben a  kísérők az  átkísérési utasításban foglaltaktól eltérő írásbeli vagy szóbeli utasítást kapnak a  külső kísérés során, kötelesek azt azonnal jelenteni a  szolgálatparancsnoknak, további utasításig az  eltérő rendelkezésnek nem tehetnek eleget.” 22. Az Utasítás 179. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „179. Az őrizetes őrzött szálláson felmerült – a BM rendelet 27. §-ában, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.  évi I.  törvény, valamint a  harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023.  évi XC.  törvény végrehajtásáról szóló 9/2024. (II. 29.) BM rendelet 22. §-ában felsorolt – költségeiről költségjegyzék (32. melléklet) készül. Az őrzött szállás a költségjegyzéket – az őrizetes más őrzött szállásra történő áthelyezésével egyidejűleg, a végleges szabadlábra helyezést megelőzően – haladéktalanul, elektronikus úton és eredetben köteles megküldeni az őrizetet elrendelő hatóság részére.” 23. Az Utasítás 236. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „236. A  rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes gondoskodik a  fogvatartási helyek szolgálatellátásának országos szintű felügyeletéről és szakmai irányításáról. Biztosítja a  szolgálatellátással, a  rendkívüli eseményekkel kapcsolatos tapasztalatok folyamatos gyűjtését, értékelését, a  feltárt hiányosságok megszüntetéséről szakmai irányítási jogkörében eljárva önállóan intézkedik. Az  érintett szolgálati ágak, a  gazdasági és a  humánigazgatási szakszolgálatok véleményének figyelembevételével engedélyezi az  őrzött szállások létesítését, működésének felfüggesztését vagy megszüntetését.” 24. Az Utasítás a következő 236/A. ponttal egészül ki: „236/A. Az  őrzött szállás működésének 236.  pont szerinti felfüggesztése esetén az  őrzött szállás rendőri és – figyelemmel a  fegyveres biztonsági őrségről, a  természetvédelmi és a  mezei őrszolgálatról szóló 1997.  évi CLIX. törvény 1. § (7) bekezdése és 10/D. §-a előírásaira – fegyveres biztonsági őri állománya bevonható az illetékes vármegyei rendőr-főkapitányság vagy az  RRI illetékességi területén a  határrendészeti, határőrizeti, továbbá az illegális migráció kezelésével összefüggő, illetve egyéb rendészeti célú feladatok végrehajtásába.” 25. Az Utasítás 239. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „239. Az őrzött szállások székhelye szerinti illetékes gazdasági szerv vezetője az önköltségszámítási szabályzatban határozza meg az  őrizetes tartásával összefüggő költségek megállapításának, elszámolásának rendjét, biztosítja az  őrzött szállás elhagyásakor a  tartásra és ellátására fordított költségek és a  szándékosan okozott kár őrizetes általi megtérítésének feltételeit. Kár keletkezése esetén az eljárást az őrzött szállást fenntartó területi rendőri szerv vezetője által kijelölt kárbiztos végzi, bevonva a  kár jellegétől függően az  érintett szakterület szakértelemmel rendelkező ügyintézőjét.” 26. Az Utasítás a) 13. melléklete helyébe az 1. melléklet; b) 21. melléklete helyébe a 2. melléklet lép. 27. Az Utasítás a) 7.  pontjában az „ORFK Főügyelet” szövegrész helyébe az „ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztály Koordinációs Osztály Nemzeti Koordinációs Központ” szöveg; b) 12.  pontjában az „üzemeltetéséért felelős vezető” szövegrész helyébe az „őrzött szállást működtető szerv gazdasági vezetője” szöveg; c) 36/B.  pont aa)  alpontjában az  „a Rendőrség” szövegrész helyébe az  „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség)” szöveg; d) 52.  pont nyitó szövegrészében a „szolgálatparancsnok” szövegrész helyébe a „szolgálatparancsnok vagy távollétében az őrzött szállás ügyeletese” szöveg; e) 71. pontjában a „Kábítószer” szövegrész helyébe a „Kábítószer, új pszichoaktív anyag” szöveg; f) 111.  pontjában az „az IRM rendelet 7.  § (1)  bekezdésében” szövegrész helyébe az „a BM rendelet 10.  § (1) bekezdésében” szöveg; g) 162.  pontjában a  „bilincselés szüneteltetésének” szövegrész helyébe a  „bilincselés 161.  pont szerinti szüneteltetésének” szöveg; h) 174. pontjában az „az IRM rendelet 24. §-ában” szövegrész helyébe az „a BM rendelet 26. §-ában” szöveg; i) 192.  pontjában az  „Az őrzött szállás szolgálatparancsnoka” szövegrész helyébe az  „Az alosztályvezető, távollétében a szolgálatparancsnok” szöveg lép. H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1121 28. Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba. 29. Hatályát veszti az Utasítás a) 36/B. pont d), s), t), v), valamint aa) alpontja; b) 22. melléklete. 30. Ez az utasítás a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. Dr. Mecser Tamás Sándor r. dandártábornok s. k., mb. országos rendőrfőkapitány 1122 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1. melléklet a 12/2026. (VI. 30.) ORFK utasításhoz „13. melléklet a 21/2014. (VII. 4.) ORFK utasításhoz …………………………………………………………… Ügyiratszám: ……………………/20…………………… Rendelvény az őrzött szállás ideiglenes elhagyására Név (születési név): .………………………………………………………………………………………………………… Születési helye, ideje: ………………………………………… Állampolgársága: ……………………………………… Az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának helye: ……………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………… Az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásáról szóló 11/2024.  (II. 29.) BM rendelet 21.  § (2)  bekezdése alapján a(z) …………………………………………… nyomozó hatóság részére a  fent nevezett őrizetesnek az  őrizet helyéről ……… év …………………… hó ……  nap időpontban történő kiadását engedélyeztem. ………………………………, 20……… év …………………… hó …… nap P. H. ………………………………………………… aláírás Fenti személyt az  őrzött szállás ügyintézőjétől …………………………………………… panasz és sérelem nélkül átvettem. ………………………………, 20……… év …………………… hó …… nap ………………………………………………… aláírás, jelvényszám Fenti személyt a  nyomozó hatóság ügyintézőjétől …………………………………………… panasz és sérelem nélkül átvettem. ………………………………, 20……… év …………………… hó …… nap P. H. ………………………………………………… aláírás, jelvényszám” H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1123 2. melléklet a 12/2026. (VI. 30.) ORFK utasításhoz „21. melléklet a 21/2014. (VII. 4.) ORFK utasításhoz …………………………………………………………… Ügyiratszám: ……………………/20…………………… JEGYZŐKÖNYV az őrzött szálláson elhelyezett őrizetes tárgyainak letétbe helyezéséről Készült: a fenti hatóság hivatalos helyiségében. Jegyzőkönyv megnyitva: ……… év …………………… hó …… nap …… óra …… perc Jelen vannak: ……………………………………………………………… ügyintéző, rendfokozat ……………………………………………………………… őrizetes ……………………………………………………………… tolmács ……………………………………………………………… ügygondnok ……………………………………………………………… jogi képviselő ……………………………………………………………… jegyzőkönyvvezető Az őrizetes adatai név (születési név): születési hely, idő: anyja neve: neme: állampolgársága: Az őrizetestől az  alábbi letéti tárgyakat, pénzt és értéket vettem át. Ez  a  jegyzőkönyv egyben átvételi elismervényként is szolgál a letétbe vett dolgokról. 1. 9. 2. 10. 3. 11. 4. 12. 5. 13. 6. 14. 7. 15. 8. 16. A fenti tárgyak átadását elismerem, és tudomásul veszem, hogy az őrzött szállás végleges elhagyásakor át nem vett vagy hátrahagyott letéti tárgy tulajdonjogával a továbbiakban nem rendelkezem. A jegyzőkönyv lezárva: ……… év …………………… hó …… nap …… óra …… perckor. 1124 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám A letétbe helyezésről szóló jegyzőkönyvet előttem, az  általam értett és elfogadott ……………………………… nyelven közölték, az abban foglaltakat megértettem és tudomásul veszem. A jegyzőkönyv egy példányát átvettem. …………………………………………………… ………………………………………………… ügyfél neve ügyintéző neve, rendfokozata, beosztása …………………………………………………… ………………………………………………… tolmács neve jogi képviselő …………………………………………………… ………………………………………………… ügygondnok jegyzőkönyvvezető neve, rendfokozata, beosztása A(z) …………… számú jegyzőkönyvben …………………… tételszám alatt felsorolt letétet hiánytalanul átvettem. Nyilatkozom, hogy a(z) …………………… tételszám alatt felsorolt letét tulajdonjogáról mai  napi hatállyal véglegesen lemondok, tudomásul veszem, hogy azzal a továbbiakban nem rendelkezem. ………………………………, 20……… év …………………… hó …… nap …………………………………………………… ………………………………………………… ügyfél neve ügyintéző neve, rendfokozata, beosztása …………………………………………………… ………………………………………………… tolmács neve jogi képviselő …………………………………………………… ………………………………………………… ügygondnok jegyzőkönyvvezető neve, rendfokozata, beosztása” H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1125 Az országos rendőrfőkapitány 13/2026. (VI. 30.) ORFK utasítása a jármű szabályzatról szóló 16/2023. (VI. 28.) ORFK utasítás módosításáról A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a jármű szabályzatról szóló 16/2023. (VI. 28.) ORFK utasítás módosítására kiadom az alábbi utasítást: 1. A jármű szabályzatról szóló 16/2023.  (VI. 28.) ORFK utasítás 78.  pont nyitó szövegrészében a  „negyedévente” szövegrész helyébe az „az engedély időtartamához igazodóan, de legalább évente” szöveg lép. 2. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 3. Ez az utasítás a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. Dr. Töreki Sándor r. vezérőrnagy s. k., bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes 1126 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám III. Közlemények Az élő környezetért felelős miniszter közleménye a 2025. évben elrendelt tartósan vízhiányos időszak végéről, valamint a 2026. évi tartósan vízhiányos időszak elrendeléséről A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/C. § (9) bekezdése alapján, a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai és a  hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével az  ország egész területén 2025. évben elrendelt tartósan vízhiányos időszak végét 2026. július 1. napjával, a 2026. évre vonatkozó tartósan vízhiányos időszak kezdetét 2026. július 2. napjával állapítom meg. Gajdos László Attila s. k., élő környezetért felelős miniszter Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázati felhívása Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén autóbusszal végzett, menetrend szerinti, helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződés keretében történő ellátására A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.  évi CLXXXIX.  törvény 13.  § (1)  bekezdés 18.  pontja a  helyi közösségi közlekedés biztosítását a  helyben ellátandó helyi önkormányzati közfeladatok körében szabályozza, ugyanakkor a  helyi személyszállítási közszolgáltatások megszervezését a  személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012.  évi XLI.  törvény 4.  § (4)  bekezdése a  települési önkormányzat önként vállalt feladataként nevesíti. Érd  Megyei  Jogú Város Önkormányzata – 2026. október 1.  napjától 2027. december 31.  napjáig határozott időtartamra  – Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén autóbusszal végzett, menetrend szerinti, helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződés keretében történő ellátására pályázatot ír ki. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1. A kiíró neve, címe, telefonszáma: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2030 Érd, Alsó u. 1–3. Tel.: 06 23/522-300/331 mellék Kapcsolattartó: Szabó István 2. Az eljárás tárgya: Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén autóbusszal végzett, menetrend szerinti, helyi személyszállítási közszolgáltatás ellátása közszolgáltatási szerződés keretében, ezenkívül a  szükséges menetrenddel kapcsolatos információk, jegyek és bérletek árusításának biztosítása. Városunkban jelenleg két helyi járat közlekedik: Érd, autóbusz-állomás – Favágó utca (738 sz. járat) és Érd, autóbusz-állomás – Érd, Minaret (746 sz. járat). H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1127 A személyszállítást meghatározott menetrend szerint kell végezni. A  részletes követelményrendszert, az alkalmassági feltételeket, a meghatározott megállóhelyeket és útvonalakat, valamint a pályázat benyújtásához szükséges információkat a pályázati kiírás és annak 1., 2., 3. sz. melléklete tartalmazza. 3. A pályázaton való részvétel feltételei: A pályázat nyílt. A  pályázaton pályázóként részt vehetnek azon belföldi vagy külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók vagy ezeknek konzorciumai, melyek megfelelnek a  pályázati kiírásban foglalt feltételeknek. Az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhellyel rendelkező szolgáltató csak abban az esetben vehet részt, ha országában is biztosított a  menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben a  nemzeti elbánás a  külföldiek számára. Közszolgáltatási szerződés csak a  nemzeti vagyonról szóló 2011.  évi CXCVI.  törvény szerint átlátható szervezetnek minősülő közlekedési szolgáltatóval köthető. 4. A pályázati kiírás beszerzési lehetőségének feltételei: A pályázati kiírás beszerzésének elérhetősége: A pályázati kiírás ára: 100 000 Ft + áfa A pályázati kiírás ellenértékét a  Pályázó (a  továbbiakban: Szolgáltató/Pályázó) átutalással teljesítheti a  Kiíró 11784009-15731254 számú (OTP Bank Nyrt.) bankszámlájára. A pályázati kiírás az  átutalási megbízás másolatával kérhető, és elektronikus úton átvehető a varosuzemeltetes@erd.hu címen, illetve személyesen ügyfélfogadási időben (hétfő: 13:00–17:30, szerda 8:00–12:00 és 13:00–16:30), a következő címen: Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési és Városfejlesztési Főosztály 2030 Érd, Alsó u. 1. fszt. A pályázati kiírás, kérésre – az erre vonatkozó igény kézhezvételétől számított öt munkanapon belül – postai úton is megküldésre kerülhet, amennyiben az ellenérték megtérítését a Pályázó igazolja. A megvásárolt pályázati kiírás másra át nem ruházható. A  pályázati kiírás megvétele előfeltétele az  eljárásban való részvételnek. Amennyiben több vállalkozás együttesen kíván pályázatot leadni, akkor elég csak az  egyik vállalkozásnak a pályázatot megvásárolnia. 5. A pályázat benyújtásának határideje és helye: 2026. szeptember 15. napja, 12.00 óra. Felhívjuk a figyelmüket, hogy az ajánlat elektronikusan nyújtható be, kizárólag az ajanlattetel@erd.hu e-mail-címre kérjük megküldeni az ajánlatot. 6. Az elbírálás módja és szempontjai: A pályázat eredményének értékelése Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2026. szeptemberi közgyűlési ülésén történik. A pályázati kiírásban meghatározott alkalmassági követelmények és bírálati szempontok alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó pályázóval köthető meg a  közszolgáltatási szerződés. Az  Önkormányzat azzal az  ajánlattevővel köti meg a  közszolgáltatási szerződést, aki a  pályázati kiírás 2. sz.  mellékletében szereplő menetrenden alapuló hasznos kilométerkibocsátási díj figyelembevételével a legalacsonyabb ellentételezésre tesz ajánlatot egy kilométerre vonatkozóan. 7. Az eredményhirdetés és szerződéskötés legkésőbbi időpontja: Pályázat bontása: 2026. szeptember 16. 13:00 Eredményhirdetés: 2026. szeptember havi közgyűlésen Szerződéskötés legkésőbbi időpontja: 2026. szeptember 30. 1128 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 8. A szolgáltatás megkezdésének határnapja: 2026. október 1. 9. A szerződés időtartama: 2026. október 1. napjától 2027. december 31. napjáig. 10. A pályázattal kapcsolatos kérdéseket a varosuzemeltetes@erd.hu-ra kérjük megküldeni. H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1129 Az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 2025. évi jelentése a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló törvény szerint Az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 2025. évi éves beszámolója A 2003. évi XLVII. törvény vonatkozó fejezete a következőképpen rendelkezik: 3/A. § (1) Az alapítvány köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg tevékenységéről jelentést készíteni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jelentés elfogadása az ügyvezető szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó kimutatást; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a  központi költségvetési szervtől, az  elkülönített állami pénzalaptól, a  helyi önkormányzattól, a  települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) az alapítvány egyes vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) az alapítvány tevékenységéről szóló rövid tartalmi beszámolót. (4) Az alapítványnak az (1) bekezdésben meghatározott jelentésébe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. (5) Az  alapítvány köteles az  (1)  bekezdésben meghatározott jelentését a  tárgyévet követő évben, legkésőbb június  30-áig a  Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, továbbá saját honlapján közzétenni. Beszámolónkat a fentiek figyelembevételével készítettük el. – Az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány az  a), b), c)  pontok alapján készítette el a  mérleg- és eredménykimutatását, valamint azok kiegészítő mellékletét, amelyből kiderül, hogy a  szervezet 2025.  évi támogatásából cél szerinti és működési céllal történt felhasználás. – A szervezet kimutatásai könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva. – A b) pont szerinti éves költségvetési támogatása az Alapítványnak 2025-ben 193 100 eFt volt, melyből és az előző évből fel nem használt 826 eFt támogatásból 18 686 eFt következő években felhasználható állami támogatást határolt el. A  könyvelési adatok szerint az  Alapítvány cél szerinti tevékenységére 57 999 eFt-ot, működési költségekre 117 240 eFt-ot fordított. – A d)  pont szerinti „cél szerinti juttatások kimutatása”: az  Alapítvány a  Prizma Alapítvány részére 21 494 eFt támogatást nyújtott, melynek célja a  magyarországi politikai kultúra fejlesztése, a  demokráciatudatosság elmélyítése. – Az e)  pontra vonatkozóan: a  központi költségvetési támogatáson túl más költségvetési eredetű forrásból az Alapítvány nem részesült. – Az f) pontra vonatkozóan: az Alapítvány vezető tisztségviselői 15 308 eFt juttatásban részesültek. – A g) pontnak megfelelő tartalmi beszámolót csatoljuk. A Beszámolót az  Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány Kuratóriuma a  36/2026. (05. 26.)  számú határozatával egyhangúlag elfogadta. Budapest, 2026. május 26. Gergely Bálint Viktor s. k., Maurer Dóra s. k., képviselő képviselő 1130 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1 9 1 0 2 6 0 5 9 4 9 9 5 6 4 0 1 Budapest, 2026. 05. 11. Szervezet képviselője P.H. egyéb szervezet megnevezése 1024 Budapest, Rózsahegy utca 1–2. 1/1. címe A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva Gergely Bálint Viktor s. k., Maurer Dóra s. k., Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) A SZÁMVITELI TÖRVÉNY SZERINTI EGYÉB SZERVEZETEK EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJA 2025. ÉV Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1131 1 9 1 0 2 6 0 5 9 4 9 9 5 6 4 0 1 Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 1024 Budapest, Rózsahegy utca 1–2. 1/1. adatok eFt-ban A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) helyesbítései Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 4 563 0 3 599 I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök 4 563 3 599 III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Befektetett eszközök értékhelyesbítése B. FORGÓESZKÖZÖK 5 695 0 22 663 I. Készletek II. Követelések 4 983 4 779 III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök 712 17 884 C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 170 178 ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN: 10 428 0 26 440 D. SAJÁT TŐKE 200 0 228 I. Induló tőke/Jegyzett tőke 200 200 II. Tőkeváltozás -7 978 0 0 ~ alaptevékenységből -7 978 0 ~ vállalkozási tevékenységből III. Lekötött tartalék IV. Értékelési tartalék V. Tárgyévi eredmény 7 978 0 28 ~ alaptevékenységből 7 978 28 ~ vállalkozási tevékenységből E. CÉLTARTALÉKOK F. KÖTELEZETTSÉGEK 9 402 0 7 526 I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 9 402 7 526 C. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 826 18 686 FORRÁSOK ÖSSZESEN: 10 428 0 26 440 Budapest, 2026. 05. 11. Szervezet képviselője Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 2025. ÉV Gergely Bálint Viktor s. k., Maurer Dóra s. k., 1132 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1 9 1 0 2 6 0 5 9 4 9 9 5 6 4 0 1 Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 1024 Budapest, Rózsahegy utca 1–2. 1/1. adatok eFt-ban A tétel megnevezése Alaptev. Váll.tev. Összes Alaptev. Váll.tev. Összes Alaptev. Váll.tev. Összes 1. Értékesítés nettó árbevétele 0 2. Aktivált saját teljesítmények értéke 3. Egyéb bevételek 192 276 0 192 276 0 0 0 175 240 0 175 240 Állami költségvetésből származó támogatás 192 274 0 192 274 0 0 0 175 240 0 175 240 ~ alaptámogatás 192 274 0 192 274 175 240 0 175 240 ~ mandátumarányos kiegészítő tám. ~ eseti támogatás Egyéb hozzájárulások 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ~ jogi személyektől 0 0 0 0 0 0 0 0 » 500 eFt feletti hozzájárulás belfölditől 0 0 0 0 » 100 eFt feletti hozzájárulás külfölditől 0 0 0 0 0 0 ~ jogi személynek nem minősülő GT 0 0 0 0 0 0 0 0 0 » 500 eFt feletti hozzájárulás belfölditől 0 0 0 » 100 eFt feletti hozzájárulás külfölditől 0 0 0 ~ magánszemélytől 0 0 0 0 0 0 0 0 0 » 500 eFt alatti hozzájárulás belfölditől 0 0 0 0 0 » 100 eFt feletti hozzájárulás külfölditől 0 0 0 0 0 0 Egyéb bevételt növelő tételek 2 0 2 0 0 0 4. Pénzügyi műveletek bevételei 43 0 43 0 0 0 0 0 27 0 27 0 0 A. ÖSSZES BEVÉTEL (1±2+3+4+5) 192 319 0 192 319 0 0 0 175 267 0 175 267 1. Anyagjellegű ráfordítások 101 970 101 970 79 413 79 413 2. Személyi jellegű ráfordítások 78 974 78 974 72 809 72 809 Ebből: vezető tisztségviselők juttatásai 8 120 8 120 15 308 15 308 3. Értékcsökkenési leírás 964 964 964 964 4. Egyéb ráfordítások 2 016 2 016 21 945 21 945 ~ nyújtott támogatások 0 0 21 494 21 494 5. Pénzügyi műveletek ráfordításai 417 417 108 108 B. KIADÁSOK,RÁFORD.ÖSSZ.(1+2+3+4+5+6) 184 341 0 184 341 0 0 0 175 239 0 175 239 C. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (A–B) 7 978 0 7 978 0 0 0 28 0 28 D. Adófizetési kötelezettség 0 0 0 E. TÁRGYÉVI EREDMÉNY (C–D) 7 978 0 7 978 0 0 0 28 0 28 Budapest, 2026. 05. 11. Szervezet képviselője Előző év Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) Előző év(ek) helyesbítései Tárgyév KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA 2025. ÉV Gergely Bálint Viktor s. k., Maurer Dóra s. k., H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1133 1 9 1 0 2 6 0 5 9 4 9 9 5 6 4 0 1 Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 1024 Budapest, Rózsahegy utca 1–2. 1/1. adatok eFt-ban Előző év Tárgyév Helyesbítés 193 100 193 100 Budapest, 2026. 05. 11. Szervezet képviselője Gergely Bálint Viktor s. k., Maurer Dóra s. k., E. A személyi jövedelemadó meghatározott részének adózó rendelkezése szerinti felhasználásról szóló 1996. évi Tv. alapján kiutalt összeg F. Közszolgáltatási bevétel Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) A. Központi költségvetési támogatás B. Helyi önkormányzati költségvetési támogatás C. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás D. Normatív támogatás KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA 2025. ÉV 1134 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám PK-1142 A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági melléklet 2025. év A szervezetet nyilvántartó bíróság megnevezése: 01 Fővárosi Törvényszék Szervezet / Jogi személy szervezeti egység neve: Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 01 01 0012718 Tárgyév: 2025 Nyilvántartási szám: Időszak terjedelme: egész év töredék év 2025.01.01. 2025.12.31. időszak kezdete időszak vége A beszámolót az alábbi devizanemben készítjük el: forint Külföldi devizanem alkalmazása esetén a beszámoló készítésekor érvényes MNB árfolyam H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1135 PK-1142 A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági melléklet 2025. év A szervezetet nyilvántartó bíróság megnevezése: Tárgyév: 01 Fővárosi Törvényszék 2025 2025.01.01. 2025.12.31. Időszak terjedelme: egész év töredék év időszak kezdete időszak vége Válassza ki, hogy a beszámoló (és közhasznúsági melléklet) az alábbiak közül melyikre vonatkozik! a. Szervezet b. Jogi személy szervezeti egység (származtatott jogi személy) Szervezet neve: Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány Szervezet székhelye: Irányítószám: 1024 Település: Budapest Közterület neve: Rózsahely Közterület jellege: utca Házszám: 1-2 Lépcsőház: Emelet: Ajtó: Jogi személy szervezeti egység neve: Jogi személy szervezeti egység székhelye: Irányítószám: Település: Közterület neve: Közterület jellege: Házszám: Lépcsőház: Emelet: Ajtó: Nyilvántartási szám: 01 01 0012718 Ügyszám: 1600 / Pk 60548 / 2018 Szervezet / Jogi személy szervezeti egység adószáma: 19102605-1-41 Szervezet / Jogi személy szervezeti egység képviselőjének neve: Gergely Bálint Képviselő aláírása: Keltezés: Budapest 2026.05.11. 1136 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám PK-1142 A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági melléklet 2025. év Szervezet / Jogi személy szervezeti egység neve: Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege Adatok ezer forintban Előző év Előző év helyesbítése Tárgyév ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A. Befektetett eszközök 4 563 0 3 599 I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök 4 563 3 599 III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök 5 695 0 22 663 I. Készletek II. Követelések 4 983 4 779 III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök 712 17 884 C. Aktív időbeli elhatárolások 170 178 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 10 428 0 26 440 FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) D. Saját tőke 200 0 228 I. Induló tőke/jegyzett tőke 200 200 II. Tőkeváltozás/eredmény -7 978 III. Lekötött tartalék IV. Értékelési tartalék V. Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből) 7 978 28 VI. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből E. Céltartalékok F. Kötelezettségek 9 402 0 7 526 I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 9 402 7 526 G. Passzív időbeli elhatárolások 826 18 686 FORRÁSOK ÖSSZESEN 10 428 0 26 440 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1137 PK-1142 A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági melléklet 2025. év Szervezet / Jogi személy szervezeti egység neve: Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása Adatok ezer forintban Alaptevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen előző év előző év helyesbítése tárgyév előző év előző év helyesbítése tárgyév előző év előző év helyesbítése tárgyév 1. Értékesítés nettó árbevétele 0 0 0 2. Aktivált saját teljesítmények értéke 0 0 0 3. Egyéb bevételek 192 276 175 240 192 276 0 175 240 ebből: - tagdíj 0 0 0 - alapítótól kapott befizetés 0 0 0 - támogatások 192 274 175 240 192 274 0 175 240 ebből: adományok 0 0 0 4. Pénzügyi műveletek bevételei 43 27 43 0 27 A. Összes bevétel (1+-2+3+4) 192 319 0 175 267 0 0 0 192 319 0 175 267 ebből: közhasznú tevékenység bevételei 0 0 0 5. Anyagjellegű ráfordítások 101 970 79 413 101 970 0 79 413 6. Személyi jellegű ráfordítások 78 974 72 809 78 974 0 72 809 ebből: vezető tisztségviselők juttatásai 8 120 15 308 8 120 0 15 308 7. Értékcsökkenési leírás 964 964 964 0 964 8. Egyéb ráfordítások 2 016 21 945 2 016 0 21 945 9. Pénzügyi műveletek ráfordításai 417 108 417 0 108 B. Összes ráfordítás (5+6+7+8+9) 184 341 0 175 239 0 0 0 184 341 0 175 239 ebből: közhasznú tevékenység ráfordításai 0 0 0 C. Adózás előtti eredmény (A-B) 7 978 0 28 0 0 0 7 978 0 28 10. Adófizetési kötelezettség 0 0 0 D. Tárgyévi eredmény (C-10) 7 978 0 28 0 0 0 7 978 0 28 1138 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám PK-1142 A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági melléklet 2025. év Szervezet / Jogi személy szervezeti egység neve: Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása 2. Adatok ezer forintban Tájékoztató adatok Alaptevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen előző év előző év helyesbítése tárgyév előző év előző év helyesbítése tárgyév előző év előző év helyesbítése tárgyév A. Központi költségvetési támogatás 193 100 193 100 193 100 0 193 100 ebből: - normatív támogatás 0 0 0 B. Helyi önkormányzati költségvetési támogatás 0 0 0 ebből: - normatív támogatás 0 0 0 C. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás 0 0 0 D. Az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás 0 0 0 E. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI.törvény alapján átutalt összeg 0 0 0 F. Közszolgáltatási bevétel 0 0 0 G. Adományok 0 0 0 Könyvvizsgálói záradék Az adatok könyvvizsgálattal alá vannak támasztva. Igen Nem H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1139 PK-1142 A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági melléklet 2025. év 1. Szervezet / Jogi személy szervezeti egység azonosító adatai 1.1 Szervezet Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 1.2 Székhely Irányítószám: 1024 Település: Budapest Közterület neve: Rózsahely Közterület jellege: utca Házszám: 1-2 Lépcsőház: Emelet: Ajtó: 1.1 Jogi személy szervezeti egység 1.2 Székhely Irányítószám: Település: Közterület neve: Közterület jellege: Házszám: Lépcsőház: Emelet: Ajtó: 1.3 Ügyszám: 1600 / Pk 60548 / 2018 1.4 Nyilvántartási szám: 01 01 0012718 1.5 Szervezet / Jogi személy szervezeti egység adószáma: 19102605-1-41 1.6 Szervezet / Jogi személy szervezeti egység képviselőjének neve: Gergely Bálint 2. Tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek bemutatása 2025.évben végzett főbb tevékenységek és programok a Szöveges beszámolóban bemutatásra kerültek. 3. Közhasznú tevékenységek bemutatása (tevékenységenként) 3.1 Közhasznú tevékenység megnevezése: 3.2 Közhasznú tevékenységhez kapcsolódó közfeladat, jogszabályhely: 3.3 Közhasznú tevékenység célcsoportja: 3.4 Közhasznú tevékenységből részesülők létszáma: 3.5 Közhasznú tevékenység főbb eredményei: 1140 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám PK-1142 A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági melléklet 2025. év Szervezet / Jogi személy szervezeti egység neve: Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány Adatok ezer forintban 5. Cél szerinti juttatások kimutatása 5.1 Cél szerinti juttatás megnevezése Előző év Tárgyév 21 494 5.2 Cél szerinti juttatás megnevezése Előző év Tárgyév 5.3 Cél szerinti juttatás megnevezése Előző év Tárgyév Cél szerinti juttatások kimutatása (összesen) 0 21 494 Cél szerinti juttatások kimutatása (mindösszesen) 0 21 494 6. Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatás 6.1 Tisztség Előző év (1) Tárgyév (2) 8 120 15 308 6.2 Tisztség Előző év (1) Tárgyév A. Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatás (mindösszesen) 8 120 15 308 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1141 PK-1142 A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági melléklet 2025. év Szervezet / Jogi személy szervezeti egység neve: Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 7. Közhasznú jogállás megállapításához szükséges mutatók Adatok ezer forintban Alapadatok Előző év (1) Tárgyév (2) B. Éves összes bevétel 192 319 175 267 ebből: C. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján átutalt összeg 0 0 D. Közszolgáltatási bevétel 0 0 E. Normatív támogatás 0 0 F. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás 0 0 G. Korrigált bevétel [B-(C+D+E+F)] 192 319 175 267 H. Összes ráfordítás (kiadás) 184 341 175 239 I. Ebből személyi jellegű ráfordítás 78 974 72 809 J. Közhasznú tevékenység ráfordításai 0 0 K. Adózott eredmény 7 978 28 L. A szervezet munkájában közreműködő közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek száma (a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően) Erőforrás ellátottság mutatói Mutató teljesítése Igen Nem Ectv. 32. § (4) a) [(B1+B2)/2 > 1.000.000, - Ft] Ectv. 32. § (4) b) [K1+K2>=0] Ectv. 32. § (4) c) [(I1+I2-A1-A2)/(H1+H2)>=0,25] Társadalmi támogatottság mutatói Mutató teljesítése Ectv. 32. § (5) a) [(C1+C2)/(G1+G2) >=0,02] Ectv. 32. § (5) b) [(J1+J2)/(H1+H2)>=0,5] Ectv. 32. § (5) c) [(L1+L2)/2>= 10 fő] 1142 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám PK-1142 A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági melléklet 2025. év Szervezet / Jogi személy szervezeti egység neve: Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány CSATOLT MELLÉKLETEK (Melléklet típusonként csak 1 dokumentum csatolható) 1. Megjelenítésre kerülő mellékletek PK-1142-01 Könyvvizsgálói jelentés Melléklet csatolva: Eredetivel rendelkezik: PK-1142-02 Szöveges beszámoló Melléklet csatolva: Eredetivel rendelkezik: PK-1142-03 Kiegészítő melléklet Melléklet csatolva: Eredetivel rendelkezik: 2. Megjelenítésre nem kerülő mellékletek PK-1142-04 Meghatalmazás Melléklet csatolva: jogosultság igazolása, amennyiben nem a szervezet saját Cégkapuján vagy nem a bejegyzett képviselő Ügyfélkapuján keresztül kerül előterjesztésre a beszámoló Eredetivel rendelkezik: H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1143 Mellékletek, csatolmányok PK-1142-01 Könyvvizsgálói jelentés: Nincs fájl feltöltve. PK-1142-02 Szöveges beszámoló: Nincs fájl feltöltve. PK-1142-03 Kiegészítő melléklet: Nincs fájl feltöltve. PK-1142-04 Meghatalmazás: Nincs fájl feltöltve. 1144 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány székhely: 1024 Budapest, Rózsahegy utca 1–2. 1/1. adószám: 19102605-1-41 Kiegészítő melléklet 2025. Fordulónap: 2025. december 31. Beszámolási időszak: 2025. január 01. – 2025. december 31. Budapest, 2026. 05. 11. Gergely Bálint Viktor s. k., képviselő Maurer Dóra s. k., képviselő P. H. H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1145 1. Általános információk a beszámolóhoz 1.1. Az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány bemutatása Az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány alakulásának éve: 2018. A Fővárosi Bíróságnál nyilvántartási száma: 01-01-0012718. Székhelye: 1024 Budapest, Rózsahegy utca 1–2. 1/1. Az alapító adatai: Momentum Mozgalom 1024 Budapest, Rózsahegy utca 1–2. 1/1. Az Alapítvány célja – a  2003. évi XLVII. törvénnyel összhangban – a  politikai kultúra fejlesztése, valamint ehhez kapcsolódóan különböző tudományos, kutatási, ismeretterjesztő, oktatási tevékenység végzése, amely hozzájárul az állampolgárok közéleti ismereteinek szélesítéséhez. Honlapjának címe: www.inditsukbe.hu 1.2. Az üzleti évi gazdálkodás körülményei Jelen beszámoló a  2025. január 01. – 2025. december 31. közötti gazdálkodási időszakot öleli fel, a  mérleg fordulónapja 2025. december 31. 1.3. A beszámoló közreműködői A beszámoló elkészítésével, a  számviteli feladatok irányításával megbízott személy mérlegképes könyvelői képesítéssel bír, a  nyilvántartásba vételt végző szervezet által vezetett könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában szerepel, a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik. A beszámoló elkészítéséért felelős személy neve, címe, regisztrálási száma: Név: Szolnoki Márta Regisztrálási szám: 131525 Kurátor Kft. 1132 Budapest, Victor Hugo utca 11. Adószám: 10235856-2-41 1.4. A beszámoló aláírója Az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány számviteli beszámolóját (a mérleget, az  eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet) a hely és a keltezés feltüntetésével az Alapítvány képviseletére jogosult képviselők írják alá. Az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány legfőbb irányító szervének döntése értelmében a tárgyévi beszámoló szabályszerűségét, megbízhatóságát és valódiságát könyvvizsgáló nem ellenőrizte. 2. A számviteli politika alkalmazása 2.1. A könyvvezetés módja Az Alapítvány könyveit magyar nyelven, a kettős könyvvitel elvei és szabályai szerint vezeti. A számviteli információs rendszer kialakítása és működtetése, a beszámoló összeállítása megbízott külső szolgáltató feladata. 2.2. A könyvvezetés és a beszámoló pénzneme A könyvek vezetése magyar forintban történik, a beszámolóban az adatok eltérő jelölés hiányában ezer forintban kerülnek feltüntetésre. A nem forintra szóló eszközök, források értékelését az MNB által közölt devizaárfolyamon hajtja végre. 2.3. Alkalmazott számviteli szabályok Jelen beszámoló a hatályos magyar számviteli előírások és az Alapítvány által kialakított számviteli politika szerint került összeállításra, a törvény előírásaitól való eltérésre okot adó körülmény nem merült fel. 1146 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám Az Alapítvány számviteli politikáját az  üzleti tevékenység figyelembevételével a  számviteli  törvényben előírt alapelvek és értékelési módok, az amortizációs elszámolásra és értékvesztésre vonatkozó szabályok és céltartalék- képzési előírások alapján alakította ki. Az Alapítvány a  számviteli politikájában, a  mérlegben szereplő tételek értékelési szabályait a  következők szerint rögzítette. A befektetett eszközöket és forgóeszközöket – a  számvitelről szóló 2000.  évi C.  törvény (a továbbiakban: Sztv.) foglaltak figyelembevételével – a  bekerülési értéken értékeli, csökkentve azt a  tv-ben megadott alkalmazott leírásokkal. A 200 000 Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó tárgyi eszközöket üzembe helyezéskor azonnal egy összegben értékcsökkenésként számolja el. A követeléseket értékvesztéssel csökkentett, illetve az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken értékeli. 2.4. A számviteli politika tárgyévi változása A tárgyévben az Alapítvány számviteli politikájában olyan változás nem történt, amely a valós és megbízható kép megítélését érdemben befolyásolta volna. 2.5. Üzleti jelentés Az Alapítvány üzleti jelentés készítésére nem kötelezett. 2.6. Jelentős és nem jelentős összegű hibák értelmezése Jelentős összegűnek minősül az  üzleti évben feltárt, egy üzleti évre vonatkozó hibák hatása, ha a  saját tőke változásai abszolút értékének együttes összege a  vizsgált üzleti évre készített beszámoló eredeti mérlegfőösszegének 2%-át, de legalább az  1 M Ft-ot vagy ennek megfelelő devizaösszeget meghaladja. Ebben az  esetben a  feltárt hibák hatása a  tárgyévi beszámolóban nem a  tárgyévi adatok között, hanem elkülönítetten, előző évek módosításaként kerül bemutatásra. Nem jelentős összegű A számviteli elszámolás szempontjából nem jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott évet érintően, évenként külön-külön feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg az 1 millió forintot. Kivételes nagyságú és előfordulású bevételeknek, költségeknek és ráfordításoknak tekintjük azokat a  tételeket, melyek tételértéke meghaladja a besorolásukhoz tartozó beszámolósor értékének 20%-át, és értékük meghaladja a 20 millió forintot. Kivételes nagyságú és előfordulású beruházásnak minősül az  50 millió  forint bekerülési értéket meghaladó beruházás. Kivételes előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások, melyek nincsenek szoros összefüggésben vagy közvetlen kapcsolatban az  Alapítvány tevékenységével, rendszeres tevékenységen kívül esnek, bekövetkezésük eseti jellegű. Kivételes nagyságú bevétel a Központi költségvetési állami támogatás volt. Kivételes nagyságú költség, ráfordítás, beruházás nem volt. 2.7. Leltározási szabályok Az eszközök és források leltározása az  eszközök és források leltárkészítési szabályzata szerint, az  általános szabályoknak megfelelően történik, a leltározás szabályai az előző üzleti évhez képest nem változtak. 2.8. Pénzkezelési szabályok A pénzkezelés a számviteli politika részeként kialakított pénzkezelési szabályzatban előírt szabályok szerint történik, a pénzkezelés szabályai az előző üzleti évhez képest nem változtak. H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1147 2.9. Sajátos tevékenységgel kapcsolatos további információk Az Alapítvány tevékenysége alapján más jogszabály által további, a sajátos tevékenységgel kapcsolatos információk közlésére kötelezett. Az Alapítvány sajátos tevékenységét az alábbi jogszabályok szabályozzák: – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, – a 2003. évi XLVII. törvény, – a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról, – a  350/2011.  (XII. 30.) Korm.  rendelet a  civil szervezetek gazdálkodása, az  adománygyűjtés és a  közhasznúság egyes kérdéseiről, – a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól. 3. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések 3.1. A mérleg tagolása Új tételek a mérlegben A tárgyévi beszámolóban az előírt sémán túl új mérlegtételek nem szerepelnek. Tételek tovább tagolása a mérlegben A mérleg tételei tovább tagolásának lehetőségével az Alapítvány a tárgyidőszakban nem élt. 3.2. Mérlegen kívüli tételek Egyéb lényeges mérlegen kívüli tételek Az Alapítvány pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges, lényeges kockázatot vagy előnyt jelentő – mérlegen kívüli vagy a  mérlegben nem szereplő további, a  számviteli  törvény által külön bemutatni nem rendelt, de bemutatást kívánó – tételek és megállapodások nincsenek. 3.3. Befektetett eszközök Az Alapítvány a fordulónapon immateriális jószággal nem rendelkezett, és 3 599 eFt tárgyi eszközzel rendelkezett. 3.4. Forgóeszközök 3.4.1. Készletek Az Alapítvány a fordulónapon készlettel nem rendelkezett. 3.4.2. Követelések A fordulónapon az Alapítvány követeléseinek mérlegértéke 4 779 eFt, amelyből 4 777 eFt adott kaució 2 eFt egyéb követelés. 3.4.3. Értékpapírok Az Alapítvány a fordulónapon értékpapírral nem rendelkezett. 3.4.4. Pénzeszközök Az Alapítvány a pénzeszközeit könyv szerinti értéken tartja nyilván forint összegben. A mérlegben a házipénztár egyenlege 2025. december 31-én 654 eFt. Az elszámolási betétszámla egyenlege 17 230 eFt. 1148 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 3.5. Aktív időbeli elhatárolások Az Alapítvány a fordulónapon 178 eFt aktív időbeli elhatárolással rendelkezett. 3.6. Saját tőke 3.6.1. Induló vagyon Az induló vagyon mérlegértéke 200 eFt. 3.6.2.Tőkeváltozás A tőkeváltozás fordulónapi értéke 0 eFt. 3.6.3.Tárgyévi eredmény alaptevékenységből Az Alapítvány tárgyévi alaptevékenységének eredménye 28 eFt. Az Alapítvány 2025-ben vállalkozási tevékenységet nem végzett. 3.7. Kötelezettségek 3.7.1. Rövid lejáratú kötelezettségek A kötelezettségek értékelése a  mérlegben könyv szerinti értéken történik. A  kötelezettségek között szerepel 4 946 eFt szállítókkal szembeni kötelezettség és 2 580 eFt adó- és járulékkötelezettség. 3.8. Passzív időbeli elhatárolások A mérlegkészítés időpontjában az Alapítvány fel nem használt támogatásból adódó 18 686 eFt bevételek passzív időbeli elhatárolást tartott nyilván. 4. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések 4.1. Az eredménykimutatás tagolása Új tételek az eredménykimutatásban A tárgyévi beszámolóban az előírt sémán túl új eredménykimutatás tételek nem szerepelnek. Tovább tagolt tételek az eredménykimutatásban Az eredménykimutatás tételei továbbtagolásának lehetőségével az Alapítvány a tárgyidőszakban nem élt. 4.2. Bevételek Bevételek alakulása Az Alapítvány bevételeinek megoszlását és azok alakulását mutatja be az alábbi táblázat: Bevételek alakulása és megoszlása Bevételkategória Előző időszak eFt Tárgyidőszak eFt % Árbevétel 0 0 n/a Aktivált saját teljesítményérték 0 0 n/a Egyéb bevételek 192 276 175 240 91% – Támogatások, adományok 192 274 175 240 91% Pénzügyi műveletek bevételei 43 27 63% Bevételek összesen 192 319 175 267 91% H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1149 4.3. Ráfordítások Ráfordítások alakulása Az Alapítvány ráfordításainak megoszlását, és azok alakulását mutatja be az alábbi táblázat: Ráfordítások alakulása és megoszlása Ráfordításkategória Előző időszak eFt Tárgyidőszak eFt % Anyagjellegű ráfordítások 101 970 79 413 78% Személyi jellegű ráfordítások 78 974 72 809 93% Értékcsökkenési leírás 964 964 100% Egyéb ráfordítások 2 016 21 945 109% Pénzügyi műveletek ráfordításai 417 108 26% Ráfordítások összesen 184 341 175 239 95% 4.4. Adófizetési kötelezettség Társasági adó megállapítása Az Alapítvány tárgyévben nem végzett vállalkozási tevékenységet, társasági adó fizetési kötelezettsége nem  keletkezett. 4.5. Eredmény Az adózott eredmény felhasználása Az Alapítvány tárgyévi eredménye 28 eFt. 5. Tájékoztató adatok 5.1. Bér- és létszámadatok Az Alapítvány tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma 7 fő volt. 1150 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 5.2. Költségvetési támogatásból finanszírozott cél szerinti és működési kiadások Főkönyvi szám Összeg Ft Célszerinti adott támogatások: 864. célszerinti ráfordítások 21 494 000 Célszerinti költségek, ráfordítások: 5. célszerinti költségek 36 029 804 8. célszerinti ráfordítások 474 782 Célszerinti kiadások/ adott támogatások összesen: 57 998 586 Célszerinti juttatások: Összesen: - Ft Főkönyvi szám Összeg Ft Működési költségek, ráfordítások: 5. működési költségek 117 156 718 8. működési ráfordítások 84 455 Működési kiadások összesen: 117 241 173 Célszerinti és Működési kiadások összesen: 175 239 759 Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 2025 Költségvetési támogatásból finanszírozott célszerinti és működési kiadások H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1151 Főkönyvi szám Összeg Ft Célszerinti adott támogatások 864. célszerinti ráfordítások 21 494 000 Célszerinti költségek, ráfordítások 5 célszerinti költségek 36 029 804 8. célszerinti ráfordítások 474 782 571. értékcsökkenés 731 217 - Célszerinti kiadások/ adott támogatások összesen: 57 267 369 Főkönyvi szám Működési kiadások, ráfordítások 5. működési költégek 117 156 718 8. működési ráfordítások 84 455 571. értékcsökkenés 233 205 - Működési költségek ráfordítások összesen: 117 007 968 Célszerinti és működési kiadások összesen: 174 275 337 Állami költségvetési támogatás 193 926 647 - Kapott támogatások összesen: 193 926 647 Különféle egyéb bevételek 27 565 Célszerinti és működési bevételek összesen 193 954 212 Előző évek támogatásának felhasználása - Következő években felhasználható állami támogatás 18 686 690 Tárgyévben felhasznált támogatások személyi költségekre 54 64 733 945 55 - 56 8 075 198 72 809 143 Tárgyévben felhasznált támogatások dologi költségekre 51 37 376 52 78 289 648 53 1 058 368 86 21 944 709 87 108 528 101 438 629 Tárgyévben felhasznált támogatások felhalomozási költségekre 16 - - Tárgyévben felhasznált támogatások összesen 5 152 194 535 8 22 053 237 174 247 772 Egyéb bevételből finanszírozott költségek, ráfordítások 5 27 565 Kiadások, ráfordítások összesen (écs nélkül) 174 275 337 écs 964 422 Kiadások, ráfordítások összesen 175 239 759 Indítsuk Be Magyarországot Alapytvány 2025 Költségvetési támogatás és egyéb támogatás felhasználásának kimutatása 1152 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 2025 Oldalszám: 1 Támogatási program elnevezése: Támogató megnevezése: Központi költségvetés X Önkormányzati költségvetés Nemzetközi forrás Más gazdálkodó Támogatási összeg: 193 100 eFt o ebből a tárgyévre jutó összeg: 193 100 eFt o tárgyévben felhasznált összeg: 175 240 eFt o tárgyévben folyósított összeg: 193 100 eFt visszatérítendő vissza nem térítendő X 72 809 eFt 102 431 eFt 0 eFt 175 240 eFt Összesen Adatok e Ft-ban Az Alapítvány célja 2025-ben is változatlanul a politikai kultúra fejlesztése és minden tevékenységét, projektjét ennek a célnak rendelte alá. A költségvetési támogatás felhasználásával az Alapítvány folytatta a több éve nagy sikerrel futó Horizont Női Politikusképzőt. Támogatta a "Fiatalok politikai-, közéleti kultúra-váltása" kezdeményezést. Olyan Vezetőképző projektet működtetett, amely a majdani intézményi és egyéb szervezeti vezetőknek nyújt oktatást. 2025.évben végzett főbb tevékenységek és programok a beszámoló Kiegészítő mellékletében és a Szöveges beszámolóban bemutatásra kerültek. Az üzleti évben végzett főbb tevékenységek és programok bemutatása Támogatás tárgyévi felhasználásának szöveges bemutatása Személyi Dologi Felhalmozási Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány Támogatási programjai Támogatás időtartama: Támogatás forrása: Tárgyévben felhasznált összeg részletezése jogcímenként: Támogatás típusa: 1989.évi XXXII. tv. szerinti költségvetési támogatás H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám 1153 Az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány tevékenységei a 2025-ös év során Az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány a 2025-ös évben a kialakult turbulens közéleti helyzethez alkalmazkodva igyekezett a munkáját végezni. 2025-ben, habár egyre többeket kezdett újra érdekelni a közélet, a polarizálódott közhangulatban továbbra is nehéz volt diverz témákkal eljutni az  emberekhez. Nőtt a  közéleti zaj, új szereplők jelentek meg, így a szokásos munka sokkal nehezebbé vált. Ennek ellenére az  Alapítvány korábbi sikeres projektjeinek folytatása mellett újabb projektek megvalósításával is megpróbálkozott. Mindennapi működésünket befolyásoló tényezőként személyi változások történtek a kuratóriumban. Az Alapítvány 2025-ös működése összességében sikeresnek mondható. Szervezetet érintő események Kuratóriumi tagcsere 2025-ben az Alapítvány kuratóriumának elnöki tisztségében Végh Tamást Fekete-Győr András, majd Gergely Bálint váltotta. Projektek Rendezvények A korábbi évekhez hasonlóan kiemelt figyelmet fordítottunk a  személyes találkozásokra, ezen belül is a  rendezvényekre. 2025-ben rendhagyó módon egészségügyi szűrésekkel kapcsolatos rendezvénysorozatot is indítottunk, mellyel a megelőzhető betegségekre és az egészségtudatos életvitel fontosságára hívtuk fel a lakosok figyelmét. Nemzetközi projektjeink A korábbi évekhez hasonlóan nemzetközi projektekben is részt vettünk. Többek között az  ELF (European Liberal Forum) Youth Academy elnevezésű projektben, valamint egy dokumentumfilm gyártásában az akkumulátorgyárakról, mely több nyelven is megjelent. Budapest, 2026. május 26. Gergely Bálint Viktor s. k., Maurer Dóra s. k., képviselő képviselő 1154 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 28. szám A Hivatalos Értesítőt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. A Hivatalos Értesítő hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.