● magyarkozlony.bsdnet.hu

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 29. szám A M AG YA R KÖ Z LÖ N Y M E L L É K L E T E 2026. július 2., csütörtök Tartalomjegyzék I. Utasítások 1/2026. (VII. 2.) VTM KÁT utasítás A hivatali szervezet vezetőjét megillető egyes munkáltatói jogok gyakorlásának rendjéről 1156 4/2026. (VII. 2.) KH utasítás A Közbeszerzési Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzatáról 1158 1/2026. (VII. 2.) NEAK utasítás A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő normatív utasításai, valamint egyéb szabályozó eszközei előkészítésének és kiadásának eljárási rendjéről 1163   1156 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 29. szám I. Utasítások A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárának 1/2026. (VII. 2.) VTM KÁT utasítása a hivatali szervezet vezetőjét megillető egyes munkáltatói jogok gyakorlásának rendjéről A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján a következő utasítást adom ki: 1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 81. § (2) bekezdése alapján a hivatali szervezet vezetőjét megillető munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét az 1. mellékletben foglaltak szerint állapítom meg. 2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 3. § Hatályát veszti a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2025. (V. 22.) KTM KÁT utasítás 1. függeléke. Dr. Gál Éva Erika s. k., közigazgatási államtitkár H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 29. szám 1157 1. melléklet az 1/2026. (VII. 2.) VTM KÁT utasításhoz A B C D E F 1. Munkáltatói jogkörök Közigazgatási államtitkár Államtitkár Helyettes államtitkár Főosztályvezető Személyügyekért felelős főosztályvezető 2. Rendes szabadság kiadásának engedélyezése – A szakterületet irányító államtitkár egyetértése mellett a helyettes államtitkár tekintetében – Közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység főosztályvezetője tekintetében – A miniszteri kabinetfőnök egyetértése mellett a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység főosztályvezetője tekintetében – Közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység főosztályvezetője tekintetében – Közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység főosztályvezetője tekintetében – Közvetlen vezetése alá tartozó szervezeti egység valamennyi foglalkoztatottja tekintetében 3. Munkaköri leírás kiadmányozása – Közvetlen vezetése alá tartozó szervezeti egység munkavállalója tekintetében 4. Vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos munkáltatói jogkörök – Valamennyi vagyonnyilatkozat- tételre kötelezett személy esetén 5. A foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó munkáltatói tanúsítvány, igazolás kiadása, a szakmai gyakorlaton részt vevőkkel történő gyakornoki szerződés megkötése – Valamennyi foglalkoztatott esetén 6. „Utazási utalvány” kiállítása – Valamennyi jogosult foglalkoztatott esetén 1158 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 29. szám A Közbeszerzési Hatóság elnökének 4/2026. (VII. 2.) KH utasítása a Közbeszerzési Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzatáról A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 193. § (1) bekezdés c) pontja alapján, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára figyelemmel a következő utasítást adom ki: 1. § A  Közbeszerzési Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzatát az  1.  mellékletben foglaltak szerint határozom  meg. 2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 3. § Hatályát veszti a  Közbeszerzési Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2020.  (IV. 30.) KH utasítás. Dr. Kovács László s. k., elnök 1. melléklet a 4/2026. (VII. 2.) KH utasításhoz A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. A Közbeszerzési Döntőbizottság szervezete és feladatai 1.1. A  Közbeszerzési Döntőbizottság (a  továbbiakban: Döntőbizottság) a  közbeszerzésekről szóló 2015.  évi CXLIII.  törvény (a  továbbiakban: Kbt.) 179.  § (4)  bekezdése alapján a  Közbeszerzési Hatóság (a  továbbiakban: Hatóság) keretében működik. 1.2. A  Döntőbizottság hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokat a  Kbt. 145.  § (2)–(6)  bekezdései határozzák meg. A Döntőbizottság ellátja a Kbt. 192. § (1) bekezdése szerinti, továbbá a részére törvényben előírt egyéb feladatokat. 1.3. A  Döntőbizottság elnöke a  Döntőbizottság Titkársága útján gondoskodik a  Kbt.-ben előírt közzétételi feladatok ellátásáról [Kbt. 148. § (11) bekezdése, 156. § (5) bekezdése, 166. § (2)–(4) bekezdése, 168. § (4) bekezdése, 169. § (4) és (7) bekezdése szerinti közzétételi feladatok]. 1.4. A  Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a  közbeszerzési biztosokat a  Hatóság keretében működő Tanács (a  továbbiakban: Tanács) nevezi ki és menti fel. A  Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese és a  közbeszerzési biztosok jogviszonyára, annak keletkezésére és megszüntetésére a  Kbt. 192.  § (3)–(4) és 193.  § (3)  bekezdései az irányadók. 1.5. A  közbeszerzési biztos feladat- és hatáskörét a  Kbt. határozza meg, feladatait e  szabályzat rendelkezései szerint látja el. 1.6. A  döntőbizottsági feladatok ellátásának segítése érdekében közbeszerzési titkárok alkalmazhatók. A  titkárok feladatait e szabályzat 9. fejezete határozza meg, és azokat a Döntőbizottság elnökének utasításai szerint végzik. 1.7. A  Döntőbizottság jogorvoslati feladataival összefüggő, a  Kbt.-ben meghatározott tájékoztatási, szervezési és ügyiratkezelési feladatokat a  Döntőbizottság Titkársága látja el, amely a  Hatóság szervezeti rendje szerint osztályként működik. 2. A Döntőbizottság elnöke 2.1. A Döntőbizottság elnöke ellátja a Kbt. 193. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat. 2.2. A  Döntőbizottság elnöke elkészíti és a  Hatóság elnöke elé jóváhagyásra előterjeszti a  Döntőbizottság új szabályzatainak és a hatályban lévő szabályzatok módosításának tervezeteit. A Döntőbizottság elnöke állandó meghívottként részt vesz a Tanács ülésein. H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 29. szám 1159 2.3. A  Döntőbizottság elnöke a  jogorvoslati kérelmek, illetve a  hivatalbóli kezdeményezések beérkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezést követő első munkanapon kijelöli a jogorvoslati ügyben eljáró tanácsot. A Döntőbizottság elnöke a kijelölést indokolt esetben módosíthatja. 2.4. A Döntőbizottság elnöke ellenőrzi az ügyintézési határidők megtartását. 2.5. A  Döntőbizottság elnöke javaslatot tesz az  elnökhelyettes személyére, a  közbeszerzési biztosok, a  közbeszerzési titkárok, a titkárságvezető és a közszolgálati ügykezelők kinevezésére és felmentésére. 2.6. A  Döntőbizottság elnöke gondoskodik a  Hatóság éves tevékenységéről, továbbá a  jogorvoslati ügyek tapasztalatairól szóló, az  Országgyűlés számára benyújtandó beszámoló Döntőbizottságra vonatkozó részének elkészítéséről. 2.7. A  Döntőbizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a  Hatóság Elnökétől, a  Hatóság más szervezeti egységeitől, valamint más állami és egyéb szervektől érkező megkeresésekre a  Döntőbizottság a  szükséges anyagokat és válaszokat elkészítse és megküldje, továbbá teljesítse a  kért statisztikai adatszolgáltatást, ideértve különösen a jogszabálytervezetek véleményezését és a sajtóanyagok elkészítését. 2.8. A  Döntőbizottság elnöke gondoskodik a  Döntőbizottság tevékenységét érintő polgári jogi szerződések tervezeteinek elkészítéséről. 3. A Döntőbizottság elnökhelyettese 3.1. A  Döntőbizottság elnökhelyettese ellátja a  Döntőbizottság elnöke által meghatározott feladatokat. A  Döntőbizottság elnökhelyettese a  Döntőbizottság elnökét távolléte esetén a  Kbt. 193.  § (2)  bekezdésében foglaltak szerint teljes jogkörrel helyettesíti. 3.2. A  Döntőbizottság elnökhelyettese kiemelt feladataként közreműködik a  jogi biztosok, különösen az  új belépők szakmai képzésében, továbbképzésében. 4. A közbeszerzési biztosok 4.1. A  jogorvoslati eljárásban az  eljáró tanács összetételére és határozathozatalára a  Kbt.  rendelkezései irányadók; a Kbt. 153. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben az ott meghatározott eltérések alkalmazandók. 4.2. A  közbeszerzési biztosi munkakör betöltésének feltételeire a  Kbt. 193.  § (4)  bekezdése az  irányadó. Valamennyi közbeszerzési biztos az  adott jogorvoslati ügy közbeszerzési iratanyaga tekintetében jogosult hozzáférni az  Elektronikus Közbeszerzési Rendszerhez (a  továbbiakban: EKR). A  jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztosok kamarai jogtanácsosként jogtanácsosi feladatokat is ellátnak, a  Döntőbizottság határozatainak közigazgatási perben történő megtámadása esetén a Döntőbizottságot képviselik, és önálló elektronikus aláírással rendelkeznek. 4.3. Az adott jogorvoslati ügyben eljáró tanács tagjainak döntéshozatali függetlenségét a Kbt. 193. § (12) bekezdése biztosítja. 5. A jogorvoslati ügyekben eljáró tanács 5.1. A  közbeszerzési biztosok kizárására vonatkozó rendelkezéseket a  Kbt. 147.  §-a, illetve az  általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 22–23. §-a tartalmazza. A kizárás tárgyában a Döntőbizottság elnöke dönt. 5.2. A  jogorvoslati ügyben eljáró tanács a  jogorvoslati eljárást lezáró döntését a  Kbt. 161.  § (1)  bekezdésében meghatározottak szerint tárgyalás tartása nélkül hozza meg, illetve tárgyalást a  Kbt. 161.  § (1)  bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén tarthat. A  tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat útján is megtartható. A  tárgyalás megtartására, ideértve az  elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalást is, a  Kbt. 161.  §-a  és 161/A.  §-a  az  irányadó. A  tárgyalás nyilvánosságára és a  nyilvánosság kizárására a  Kbt. 161.  § (4)  bekezdésében, valamint a  161/A.  § (2)–(3)  bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az  eljáró tanács döntéseinek meghozatalára irányuló tanácskozás és szavazás nem nyilvános. A tanácskozáson és a szavazáson kizárólag az eljáró tanács tagjai, valamint – szükség esetén – a jegyzőkönyvvezető vehet részt. A többségi szavazással hozott döntéssel kapcsolatos írásbeli különvéleményt, miután annak tartalmát az eljáró tanács tagjai megismerték, a jegyzőkönyvhöz zárt borítékban kell csatolni. 5.3. Az egyes jogorvoslati eljárásokban az ügyfelekkel történő kapcsolattartás kizárólag a Döntőbizottság Titkárságán keresztül történik (pl. telefon, e-mail). 1160 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 29. szám 6. Az eljáró tanács elnökének feladatai 6.1. Az eljáró tanács elnökének feladata a jogorvoslati eljárás előkészítése és levezetése, e feladatának ellátása során koordinálja az eljáró tanács tagjainak feladatellátását. 6.2. Az  eljáró tanács elnöke a  kérelem vagy a  hivatalbóli kezdeményezés beérkezését követően megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Kbt.-ben és az Ákr.-ben meghatározott tartalmi követelményeknek. 6.3. Amennyiben a kérelem vagy a hivatalbóli kezdeményezés nem felel meg a Kbt. és az Ákr. rendelkezéseinek, az eljáró tanács elnöke legkésőbb a kérelem vagy a hivatalbóli kezdeményezés beérkezését követő munkanapon intézkedik a hiánypótlási felhívást tartalmazó végzés kiadásáról. 6.4. Ha az  eljáró tanács elnöke észleli, hogy a  kérelem érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya van, haladéktalanul előterjeszti a jogorvoslati kérelem visszautasításáról szóló javaslatát az eljáró tanácsnak. 6.5. Az eljáró tanács elnöke engedélyezi az iratokba történő betekintést, valamint ennek körében megfelelő utasítással látja el az iratbetekintésen részt vevő közszolgálati ügykezelőt. 6.6. A tárgyalás kitűzését megelőzően az eljáró tanács elnöke a tárgyalás határnapjáról egyeztet az eljáró tanács tagjaival annak érdekében, hogy a  tárgyalás a  Kbt. szerinti határidőben megtartható legyen. Gondoskodik a  tárgyalás időpontjának az elektronikus ügyviteli és iratkezelési rendszerben történő rögzítéséről. 6.7. Az eljáró tanács elnöke vezeti a jogorvoslati eljárás tárgyalását. A tárgyalásról hangfelvétel készül, amelyet az eljáró tanács elnöke leírásra a Döntőbizottság Titkárságának megküld. Az eljáró tanács elnöke gondoskodik arról, hogy a leírt tárgyalási jegyzőkönyvben a szükséges javítások megtörténjenek, és a tárgyalási jegyzőkönyvet elektronikus aláírással látja el. 6.8. Az eljáró tanács elnöke felelős azért, hogy a jogorvoslati ügyet lezáró döntés a Kbt.-ben rögzített határidőn belül, az  eljáró tanács tagjai által elfogadottan kiadmányozásra kerüljön, hogy annak a  honlapon történő közzététele a Kbt.-ben előírt határidőn belül megtörténhessen. 6.9. A  Döntőbizottságnál véglegesen lezárult vagy jogerős bírósági határozattal befejeződött jogorvoslati ügyekben az eljáró tanács elnöke gondoskodik a papír alapon rendelkezésre álló iratok visszaküldéséről, valamint a további szükséges intézkedések megtételéről. 6.10. A  Döntőbizottság végzése vagy határozata elleni vagy ezeket érintő közigazgatási perben és egyéb nemperes eljárásokban az eljáró tanács elnöke a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény és a Kbt. XXI. fejezete szerint jár el. Elkészíti a  védiratot és – azonnali jogvédelem iránti kérelem esetén – a  szükséges nyilatkozatot, továbbá ellátja a Döntőbizottság bíróság előtti képviseletét. 7. A szakmai biztos feladatai 7.1. A  szakmai biztos feladata, hogy az  eljáró tanács döntéshozatalához szükséges tényállást teljeskörűen szakmai szempontból feltárja, és a  határozat formai és tartalmi követelményeinek megfelelő döntés-előkészítő iratot állítson össze. A  szakmai biztos a  vizsgálat alapján megállapított tényállást, az  azt alátámasztó bizonyítékokat, valamint indítványait – különösen a  külső szakértő bevonására, más hatóság megkeresésére, az  eljárás további menetével kapcsolatos javaslataira, így ideiglenes intézkedés meghozatalára – a döntés-előkészítő iratban rögzíti. A  döntés-előkészítő irat tényállást tartalmazó részét a  döntés írásba foglalása során felhasználható tartalommal, formában és terjedelemben készíti el. A döntés-előkészítő iratnak tartalmaznia kell a szakmai biztos minden egyes kérelmi elemre és észrevételre vonatkozó, indokolással ellátott szakmai álláspontját és döntési javaslatát. A szakmai biztos szakmai kérdésben a döntés írásba foglalása során közvetlenül felhasználható szövegszerű indokolást készít. A szakmai biztosnak a döntés-előkészítő iratban külön ki kell térnie arra, hogy fennáll-e a Döntőbizottság hatásköre, továbbá teljesülnek-e az ügy érdemi elbírálásának feltételei. 7.2. A  szakmai biztos köteles a  döntés-előkészítő iratot úgy elkészíteni, hogy annak alapján az  eljáró tanács másik két tagja a  tárgyalásra felkészülhessen. Az  iratot a  tárgyalás időpontját legalább 3  nappal megelőzően feltölti az  elektronikus ügyviteli és iratkezelési rendszerbe. Ha megállapítja, hogy a  jogorvoslati eljárás a  Kbt. szerinti határidőn belül nem fejezhető be, az eljáró tanács elnökével egyeztetve javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének a határidő meghosszabbítására. 7.3. A  szakmai biztos a  döntés-előkészítő iratot az  EKR-ből elért iratok felhasználásával készíti el, és folyamatosan nyomon kíséri az  elektronikus ügyviteli és iratkezelési rendszerbe érkezett iratokat. A  tényállás tisztázásához szükséges további iratok, nyilatkozatok bekérésére az  észlelést követően haladéktalanul javaslatot tesz az  eljáró tanács elnöke felé. H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 29. szám 1161 7.4. Ha a  szakmai biztos a  tényállás tisztázása érdekében a  tárgyalás megtartását hivatalból szükségesnek tartja, azt észszerű időben jelzi az eljáró tanács elnökének. 7.5. A  tárgyaláson elhangzott új tényekre, bizonyítékokra figyelemmel a  szakmai biztos a  döntés-előkészítő iratot haladéktalanul köteles kiegészíteni írásban oly módon, hogy az  az ügyintézési határidő lejárta előtt legalább öt  nappal az  eljáró tanács tagjainak rendelkezésére álljon. Tárgyalás tartása nélküli jogorvoslati eljárásban a döntés-előkészítő iratot az ügyintézési határidő lejárta előtt legalább öt nappal feltölti az elektronikus ügyviteli és iratkezelési rendszerbe. 7.6. A  szakmai biztos köteles figyelemmel kísérni, hogy az  adott ügyben az  ügyfelek a  Döntőbizottság felhívásainak határidőben eleget tesznek-e. Eljárási cselekmények elmulasztásának észlelése esetén haladéktalanul értesíti az eljáró tanács elnökét, és eljárási bírság alkalmazását indítványozhatja. 7.7. A szakmai biztos szükség szerint közreműködik a Döntőbizottságot érintő közigazgatási perben. 8. Az eljáró tanács harmadik tagjának feladata 8.1. Az eljáró tanács harmadik tagjának feladata a jogorvoslati eljárás tárgyát képező ügy megismerése, a háromtagú tanács tagjaként az eljárásjogi és anyagi jogi döntések meghozatalában való részvétel és szavazás. 8.2. A harmadik tag a háromtagú tanács tagjaként szavaz a megindított eljárásban a kérelemre vagy hivatalból hozandó ideiglenes intézkedés szükségességéről és annak meghozataláról. 8.3. A harmadik tag részt vesz a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson. Az eljáró tanács tagjaként az eljáró tanács elnöke által meghatározott rendben, a tényállás tisztázása érdekében kérdéseket tehet fel a feleknek. 8.4. A harmadik tag szükség szerint eljárási cselekményeket végez az eljáró tanács elnökét helyettesítve. 9. A közbeszerzési titkárok feladatai 9.1. A közbeszerzési titkárok a Döntőbizottság munkáját segítő közbeszerzési biztosjelöltek. 9.2. A  Közbeszerzési Hatóság a  közbeszerzési biztosokat kinevezésük előtt a  Döntőbizottság közbeszerzési titkári munkakörben foglalkoztathatja. 9.3. A közbeszerzési titkárok közszolgálati jogviszonyára a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 9.4. A  közbeszerzési titkárok szakmai gyakorlatának megszerzéséhez szükséges feladatait a  Döntőbizottság elnöke határozza meg, annak figyelembevételével, hogy a kinevezendő közbeszerzési biztos jogi vagy speciális szakmai feladatokat fog ellátni. Ennek keretében a közbeszerzési titkár a kijelölt közbeszerzési biztos szakmai iránymutatása szerint a) megvizsgálja a  Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelmeket, hivatalbóli kezdeményezéseket eljárásjogi szempontból, és javaslatot tesz az eljárásvezető közbeszerzési biztos számára a jogorvoslati eljárás megindítására vagy a hiánypótlási felhívást tartalmazó végzés kibocsátására, b) hiánypótlás benyújtása esetén további vizsgálatot végez annak megfelelősége tekintetében, c) közreműködik a kijelölt szakmai biztos iránymutatása mellett az ügy tényállásának feldolgozásában, d) elkészíti a kijelölt eljárásvezető közbeszerzési biztos szakmai iránymutatása szerint a jogorvoslati kérelmet visszautasító, illetve a jogorvoslati eljárást megszüntető végzések tervezetét, e) kijelölés alapján részt vesz a jogorvoslati tárgyalásokon, amelyekről az ügy lényegét tartalmazó feljegyzést készít, f) a Döntőbizottság döntései ellen benyújtott keresetek, külön jogorvoslati kérelmek bíróság elé terjesztéséhez elkészíti a nyilatkozatok tervezeteit, esetenként külön meghatalmazással perképviseletet lát el. 9.5. A  közbeszerzési titkár feladatai körében elemzéseket készít egyes közbeszerzési jogintézményeket érintő döntőbizottsági és bírósági döntések tekintetében, jogi vagy speciális szakmai szempontok szerint. 9.6. A  közbeszerzési titkárok elkészítik az  összkollégiumi ülések jegyzőkönyveit, írásba foglalják az  állásfoglalások szövegét. 9.7. A Döntőbizottság elnöke által meghatározott egyes tárgykörökben nyomon követik a döntőbizottsági és bírósági joggyakorlatok alakulását, és ezekről összefoglaló anyagokat készítenek. 9.8. A Kbt. 146. § (4) bekezdése alapján a Kbt. 153. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben segítik az egyedül eljáró közbeszerzési biztos munkáját, részt vesznek a tárgyalásokon. 9.9. Közreműködnek a  jogszabálytervezetek véleményezésében, elkészítik a  Döntőbizottság álláspontját tartalmazó összefoglaló véleményt. 1162 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 29. szám 9.10. Figyelemmel kísérik a Döntőbizottság feladat- és hatáskörét érintő jogszabályváltozásokat. 9.11. Figyelemmel kísérik az  uniós joganyagok megjelenését, erről tájékoztatást nyújtanak a  Döntőbizottság elnöke részére. 9.12. Figyelemmel kísérik az  Európai Unió Bírósága, valamint a  magyar bíróságok közbeszerzési tárgyú határozatainak megjelenését, rövid összefoglalóban tájékoztatást nyújtanak a Döntőbizottság elnöke részére. 9.13. Közreműködnek a  Hatóság mobilalkalmazásának részeként megjelenő, a  Döntőbizottságra vonatkozó anyagok elkészítésében. 9.14. A Döntőbizottság elnöke folyamatosan értékeli a közbeszerzési titkár tevékenységét. Az értékelés alapján javaslatot tesz a  munkáltatói jogkör gyakorlója részére közbeszerzési biztosi kinevezésre, közbeszerzési titkárként történő továbbfoglalkoztatásra vagy – próbaidő alatt – a közszolgálati jogviszony megszüntetésének kezdeményezésére. 9.15. A  Döntőbizottság elnöke a  jelölt közbeszerzési biztossá történő kinevezésre irányuló javaslatát a  Tanács Humánpolitikai Munkabizottsága (a  továbbiakban: Munkabizottság) elé terjeszti. A  Munkabizottság a  jelölt meghallgatását követően javaslatot tesz a Tanácsnak a jelölt közbeszerzési biztosi kinevezésére, melyről a Tanács a Kbt. 183. § b) pontja szerinti jogkörében határoz. 10. A Döntőbizottság Titkárságának feladatai 10.1. A Döntőbizottság Titkárságának ügyfélfogadási ideje hétfőtől csütörtökig 9.00–11.00 és 13.30–15.30 óra. Ennek tényét a Hatóság a honlapján közzéteszi. 10.2. A  Döntőbizottság Titkársága feladatkörébe tartozó valamennyi szervezési és ügyiratkezelési feladat ellátásával összefüggő munkaszervezési feladatot a Döntőbizottság elnökének közvetlenül alárendelt titkárságvezető látja el. A  titkárságvezető arányos munkaterhelés kialakításával gondoskodik a  Döntőbizottság Titkársága feladatainak szakszerű, határidőre történő ellátásáról. 10.3. A  Döntőbizottság Titkársága a  Kbt.-ben meghatározott személyeknek és képviselőiknek a  Döntőbizottság által vezetett nyilvántartásban szereplő adatok Döntőbizottság elnöke által meghatározott köréről felvilágosítást ad. 10.4. A Döntőbizottság Titkársága a Kbt.-ben megjelölt személyek részére az eljáró tanács elnökének útmutatása szerint biztosítja az  iratbetekintési jog gyakorlását. A  Döntőbizottság Titkársága gondoskodik az  iratok másolatainak elkészítéséről és kiadásáról, a Kbt.-ben meghatározottak szerint. 10.5. Ha a  Döntőbizottság jogszabály alapján papíralapú okirat elektronikus másolatának kiadására köteles, a Döntőbizottság Titkársága a digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendeletnek és a Hatóság másolatkészítési szabályzatának megfelelően jár el. 10.6. A  Döntőbizottság Titkársága a  tárgyalásra kitűzött ügyekről tárgyalási jegyzéket készít. A  tárgyalási jegyzéken meg kell jelölni az  ügyszámot, az  ügy tárgyát, a  tárgyalás időpontját, az  ügyfelek nevét. A  tárgyalási jegyzék vonatkozásában a  Döntőbizottság nyilvánosságot biztosít, és gondoskodik a  Hatóság honlapján történő közzétételről, továbbá a tárgyalás napján a tárgyalóterem előtt történő elhelyezéséről. Elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalás esetén előzetesen gondoskodik az ügyfelek tárgyaláson való részvételének biztosításáról. 10.7. A  Döntőbizottság Titkársága ellátja a  Döntőbizottság elnökéhez  címzett, nem az  egyes jogorvoslati eljárásokkal összefüggő levelezési feladatokat, a  Döntőbizottság elnökének és elnökhelyettesének útmutatása szerint megszerkeszti az általános ügyekben kimenő levelek tervezetét. 10.8. A Döntőbizottság Titkársága a telefonhívásokat fogadja, az ügyfelek számára ügyviteli jellegű tájékoztatást nyújt. 10.9. A  Döntőbizottság Titkársága gondoskodik a  jogorvoslati kérelmek, hivatalbóli kezdeményezések Kbt.-ben előírt adatainak, a  jogorvoslati eljárást lezáró döntések és a  szerződéskötést engedélyező végzések, továbbá bírósági ítéletek honlapon történő közzétételéről, az ügyfelekkel és a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartásról. 10.10. Az  elektronikus ügyiratkezelés során – szükség esetén az  eljáró tanács elnökével egyeztetve – a  Döntőbizottság Titkársága gondoskodik a közbeszerzési és jogorvoslati eljárás adatainak rögzítéséről, az ügy véglegessé állításáról, és a programban végrehajtja az elektronikus irattározást. 10.11. A Döntőbizottság Titkársága vezetését titkárságvezető látja el. A titkárságvezető feladatait osztályvezetői kinevezés keretében látja el. 11. Összkollégium 11.1. A Döntőbizottságon belül a közbeszerzési biztosokat magában foglaló összkollégium látja el a Kbt. 168. § (2) és (4) bekezdése szerinti feladatokat. H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 29. szám 1163 11.2. Az összkollégiumot a Döntőbizottság elnöke hívja össze. Az összkollégium ülésének összehívására évente legalább egy alkalommal kerül sor. 11.3. Az összkollégium ülésének napirendjét az alábbi kérdések képezik: a) a  Döntőbizottság gyakorlatának elemzése, valamint a  bírósági joggyakorlat figyelemmel kísérése, az egységes jogorvoslati gyakorlat biztosítása érdekében, b) véleménynyilvánítás vitás jogalkalmazási kérdésekben, c) a közbeszerzési biztosok tájékoztatása a Döntőbizottság eljáró tanácsának elvi kérdésben hozott döntéséről, d) összkollégiumi állásfoglalás meghozatala a  Kbt. 168.  § (4), (4a) és (5)  bekezdése alapján felmerült elvi kérdésekben. 11.4. Az összkollégium üléséről emlékeztető jegyzőkönyv készül, amely nem nyilvános. Az emlékeztetőt a közbeszerzési biztosok részére meg kell küldeni. A  Döntőbizottság elnöke, amennyiben az  összkollégium határozatképes volt, és egyetértett az  állásfoglalás (állásfoglalás-módosítás) tartalmával, köteles a  11.3.  pont d)  alpontja szerinti összkollégiumi állásfoglalás (állásfoglalás-módosítás) tárgyában hozott döntést a  Hatóság honlapján közzétenni. Az állásfoglalásokat (állásfoglalás-módosításokat) sorszámmal kell ellátni, úgy, hogy a sorszám első tagja egy egytől folyamatosan növekvő szám, azt / jel követi, majd az adott év száma (pl. 2/2026. sz. állásfoglalás). A sorszámozás minden évben az 1-es számmal kezdődik. 11.5. A  Döntőbizottság elnöke tűzi ki az  összkollégiumi ülés időpontját, egyúttal az  összkollégium időpontját megelőző harmadik munkanapon, munkaidő végéig elküldi a  közbeszerzési biztosok részére e-mail útján az  összkollégium  napirendjét. Amennyiben a  11.3.  pont d)  alpontja szerinti összkollégiumi állásfoglalás (állásfoglalás-módosítás) kialakítására is sor kerül, a napirendi pont mellett ismerteti az annak alapjául szolgáló elvi jellegű kérdést és a döntés tervezetét. 11.6. Az  összkollégiumot a  Döntőbizottság elnöke vezeti. Az  összkollégium akkor határozatképes, ha azon a közbeszerzési biztosok több, mint a fele jelen van. A közbeszerzési biztos az összkollégiumon köteles személyesen részt venni, kivéve abban az esetben, ha annak napján hivatalos célból vagy igazoltan van távol a munkavégzéstől, vagy az alól egyéb ok miatt mentesül. Az összkollégium a 11.3. pont d) alpontja szerinti állásfoglalást (állásfoglalás- módosítást) abban az esetben fogadja el, ha azzal a jelen lévő közbeszerzési biztosok többsége egyetért. A szavazás során a Döntőbizottság elnökének szavazatát is figyelembe kell venni. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatójának 1/2026. (VII. 2.) NEAK utasítása a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő normatív utasításai, valamint egyéb szabályozó eszközei előkészítésének és kiadásának eljárási rendjéről A jogalkotásról szóló 2010.  évi CXXX.  törvény 23.  § (4)  bekezdés c)  pontja alapján, az  egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016.  (XII. 2.) Korm.  rendelet 3.  § (1)  bekezdésében meghatározott hatáskörömben, valamint 6.  § (2)  bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya 1. § (1) Az utasítás tárgyi hatálya a) a  Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a  továbbiakban: NEAK) főigazgatója által a  jogalkotásról szóló 2010.  évi CXXX.  törvény (a  továbbiakban: Jat.) 23.  § (4)  bekezdés c)  pontja alapján kiadható normatív utasítások, b) a  hivatali szervezet vezetőjének szabályozási hatáskörében a  közjogi szervezetszabályozó eszköztől eltérő egyéb formában kiadott belső szervezetszabályozó eszközök (a továbbiakban: egyéb szabályozó eszköz) kiadásának eljárási rendjére terjed ki. 1164 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 29. szám (2) Az  utasítás szervi és személyi hatálya az  egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016.  (XII. 2.) Korm.  rendelet (a  továbbiakban: Kormányrendelet) 1.  § a)–d)  pontjában meghatározott egészségbiztosítási szervekre és feladatkörükben az ott foglalkoztatottakra terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § Az utasítás alkalmazásában   1. kézikönyv: a  NEAK főigazgatója, főigazgató-helyettese által kiadott, az  utasítás szervi hatálya alá tartozó szervek részére készített, a  jogszabályok gyakorlati alkalmazását elősegítő, összefoglaló jellegű, általános iránymutatást nyújtó eszköz, amely önálló normatív tartalmat nem hordoz;   2. körlevél: a  NEAK főigazgatója, főigazgató-helyettese által kiadott, az  utasítás szervi hatálya alá tartozó szervekre vonatkozó, a  szakmai irányítás operatív eszközeként egy vagy több konkrét feladat ellátásához kapcsolódó módszereket, esetenkénti feladat-meghatározást, adatok kezeléséhez, közléséhez való útmutatást tartalmazó eszköz;   3. NEAK intranetes honlapja: az  a  belső használatra szánt, a  feladatellátást támogató, Apollo elnevezésű számítógépes felület, amelyen, ha a  szabályozó eszköz hatálya a  Kormányrendelet 1.  § b)–d)  pontjában meghatározott egészségbiztosítási szervekre is kiterjed, a  részükre üzemeltetett Apollo intranetes honlap „Kormányhivataloknak” elnevezésű oldalát is érteni kell;   4. normatív utasítás: a  NEAK főigazgatója által kiadott, a  Jat. 23.  § (4)  bekezdés c)  pontjában meghatározott közjogi szervezetszabályozó eszköz;   5. szabályzat: a  NEAK főigazgatója által kiadott, a  NEAK feladat- és hatáskörébe tartozó vagy a  NEAK-ra vonatkozó, a  jogszabályok által meghatározott feladatok végrehajtásának szervezeti, eljárási rendjét az utasítás szervi hatálya alá tartozó szervekre kiterjedően szabályozó eszköz;   6. szabályozó eszköz: a normatív utasítás, a szabályzat, a körlevél, a szakmai állásfoglalás, valamint a kézikönyv;   7. szakmai állásfoglalás: a NEAK főigazgatója által kiadott, az utasítás szervi hatálya alá tartozó szervek feladat- és hatáskörébe tartozó, egységes szakmai vélemény kialakítását igénylő általános kérdésben a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök egységes alkalmazását és végrehajtását biztosító eszköz, ideértve a  közösségi joganyag és a  magyar jogszabályok együttes alkalmazását, azzal, hogy kiadása különösen indokolt, ha több szervezeti egység tevékenységének összehangolását célozza;   8. szakmai előkészítő: az  a  szervezeti egység, valamint a  NEAK egyes önálló feladatkört ellátó kormánytisztviselője, amelynek, illetve akinek jogszabály, szervezeti és működési szabályzat a  normatív utasítással, illetve egyéb szabályozó eszközzel szabályozni kívánt tárgykört a feladat- és hatáskörébe utalja;   9. szervezeti egység: a NEAK szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti egysége; 10. véleményező: a szakmai előkészítő által a véleményezési eljárásba bevont szervezeti egysége vagy a NEAK önálló feladatkört ellátó kormánytisztviselője. 3. A szabályozó eszközökre vonatkozó általános szabályok 3. § (1) A szakterület szerint illetékes szervezeti egység főosztályvezetője, a szervezeti egység közvetlen felügyeletét ellátó főigazgató-helyettese, illetve a  NEAK főigazgatója felelős a  tervezett szabályozás, illetve szabályozásmódosítás előkészítéséért, valamint azért, hogy a  választott szabályozó eszköz alkalmas legyen a  kitűzött cél elérésére, és megfeleljen a szakmai követelményeknek. (2) Amennyiben a  szabályozó eszköz kidolgozása során más szabályozó eszköz előkészítésének, módosításának szükségessége merül fel, az azt észlelő felelősök bármelyike köteles jelezni a feladat- és hatásköre szerint felelős szervezeti egység főosztályvezetője, a  szervezeti egység közvetlen felügyeletét ellátó főigazgató-helyettese, illetve szükség esetén a  főigazgató részére. A  szükséges szabályozás érdekében az  eredeti szabályozó eszköz kidolgozásáért felelős szakterület főosztályvezetője, a  szervezeti egység közvetlen felügyeletét ellátó főigazgató- helyettese, illetve szükség esetén a  főigazgató egyetértésével megfelelő határidőt tűz ki a  szabályozási feladat elvégzésére. (3) A  szabályozó eszköz jogszabállyal, egyéb – magasabb, illetve azonos szintű – szabályozó eszközzel nem lehet ellentétes. Az  azonos vagy hasonló szabályozási tárgykörre vonatkozó, eltérő szintű és elkülönült szabályozó eszközök megalkotását a túlszabályozottság, illetve a szabályozási párhuzamosság mérséklése érdekében kerülni kell. H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 29. szám 1165 4. § A szabályozó eszköz címét úgy kell meghatározni, hogy abból pontosan megállapítható legyen a szabályozás tárgya. 5. § Az utasítás tárgyi hatálya alá tartozó normatív utasítás és egyéb szabályozó eszköz előkészítése és a kiadásáról szóló döntés vezetői előterjesztés keretében történik, így ha ez az utasítás valamely kérdésben nem vagy eltérően nem rendelkezik, megfelelően alkalmazni kell a NEAK a főigazgató részére benyújtásra kerülő előterjesztések rendjéről szóló szabályzatát. 6. § Az utasítás alapján megalkotott szabályozó eszközök nyilvántartásának vezetéséről, továbbá az eredeti kiadmányok irattárazásáról a NEAK Általános Igazgatási Főosztálya gondoskodik. 7. § A  szakmai előkészítők kötelesek a  feladat- és hatáskörükbe tartozó szabályozó eszközöket minden év május  hó  31.  napjáig felülvizsgálni, és szükség esetén azok módosítását, illetve hatályon kívül helyezését kezdeményezni. II. FEJEZET A NORMATÍV UTASÍTÁS MEGALKOTÁSA, ELFOGADÁSA, KÖZZÉTÉTELE ÉS NYILVÁNTARTÁSA 4. A normatív utasítás szakmai előkészítése 8. § A szakmai előkészítő a normatív utasítás tervezetét önállóan, a szakterületre irányadó jogszabályok alkalmazásával, amennyiben szükségesnek tartja, más szervezeti egységek bevonásával készíti el. 5. A normatív utasítás véleményezése 9. § A jogszabályoknak, valamint az egyéb szabályozó eszközöknek való megfelelés érvényesítése érdekében a szakmai előkészítő a  3–5.  § rendelkezéseiben foglaltak szerint elkészített tervezetet, annak előzetes véleményezése érdekében, az  elektronikus vezetői előterjesztést támogató alkalmazás használatával küldi el a  NEAK Jogi és Adatvédelmi Főosztálya részére. 10. § (1) A  NEAK Jogi és Adatvédelmi Főosztálya a  tervezet megküldését követő 5 munkanapon belül megvizsgálja a tervezetet, figyelemmel arra, hogy a normatív utasítás a) feleljen meg az általános jogelveknek, illetve a jogszabályoknak; b) összhangban álljon a  NEAK normatív utasításaival és egyéb szabályozó eszközeivel, valamint a  NEAK szervezeti és működési szabályzatával; továbbá c) feleljen meg a Jat. és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet követelményeinek. (2) Ha a NEAK Jogi és Adatvédelmi Főosztálya megállapítja, hogy a szakmai előkészítő által megküldött tervezet nem felel meg az  (1)  bekezdésben foglalt valamely követelménynek, akkor a  tervezetet a  szakmai előkészítő részére észrevételeivel és javaslataival együtt az  elektronikus vezetői előterjesztést támogató alkalmazás használatával visszaküldi. 11. § (1) Ha a szakmai előkészítő által megküldött tervezet megfelel a 10. § (1) bekezdésében foglaltaknak, akkor a NEAK Jogi és Adatvédelmi Főosztálya véleményezésre való megküldés céljából az elektronikus vezetői előterjesztést támogató alkalmazás használatával visszaküldi a szakmai előkészítő részére. (2) A szakmai előkészítő a NEAK Jogi és Adatvédelmi Főosztálya által előzetesen jóváhagyott tervezetet az elektronikus vezetői előterjesztést támogató alkalmazás használatával küldi el a véleményező részére. (3) A NEAK Általános Igazgatási Főosztálya az alaki megfelelőség szempontjából véleményezi a tervezetet. (4) A NEAK pénzügyi szakterületei az Egészségbiztosítási Alapot, valamint a költségvetést érintő kérdések tekintetében véleményezik a tervezetet. (5) A  NEAK belső ellenőrzési szakterülete a  hatékony ellenőrzés, illetve a  szabályozási folyamatok megbízhatósága, kockázatmentes alkalmazhatóságának biztosítása érdekében véleményezi a tervezetet. (6) Azon szervezeti egység véleményét, amelynek feladat- és hatáskörét a tervezet érinti, minden esetben ki kell kérni. 1166 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 29. szám (7) A véleményező köteles a tervezet elküldésétől számított, a szakmai előkészítő által meghatározott határidőn belül – amely nem lehet több 10 munkanapnál – a részletesen indokolt szakmai észrevételeit a szakmai előkészítő részére az elektronikus vezetői előterjesztést támogató alkalmazás használatával elküldeni. (8) A  véleményező a  tervezettel kapcsolatos véleményének előterjesztésére – írásbeli indokolás mellett – jogosult póthatáridőt kérni a szakmai előkészítőtől. A póthatáridő az 5 munkanapot nem haladhatja meg. (9) Amennyiben a  (6)  bekezdésben foglalt határidőn vagy a  (7)  bekezdésben meghatározott póthatáridőn belül a  véleményező az  észrevételeit nem küldi el, abban az  esetben azt úgy kell tekinteni, mintha a  véleményező a tervezetben foglaltakkal egyetértett volna. 12. § (1) A szakmai előkészítő köteles a részére megküldött észrevételeket a véleményezésre adott határidő lejártát követő 5 munkanapon belül megvizsgálni, értékelni és az elfogadott észrevételeket a tervezetbe beépíteni. (2) Amennyiben a  szakmai előkészítő valamely észrevétellel részben vagy egészben nem ért egyet, köteles az  észrevételt tett véleményezővel egyeztetést folytatni. Az  egyeztetés szóban is történhet, amelynek lényeges elemeiről feljegyzést kell készíteni az ügyiratban. (3) Ha a (2) bekezdésben foglalt egyeztetés nem vezet eredményre, akkor a szakmai előkészítőnek a fennmaradó vitás kérdést az előterjesztéshez csatolt vezetői összefoglalóban fel kell tüntetnie, és a NEAK főigazgatójánál egyeztetést kell kezdeményeznie. A fennmaradó vitás kérdésben a NEAK főigazgatója dönt. 6. A normatív utasítás aláírása, közzététele és nyilvántartása 13. § (1) A szakmai előkészítő a 12. § (1) bekezdésében foglalt határidő lejártát követő munkanapon köteles a véglegesített, egységes szerkezetbe foglalt tervezetet elektronikus, valamint 2 papíralapú példányban elkészíteni. (2) A  szakmai előkészítő az  (1)  bekezdés szerint elkészített tervezetet átadja a  NEAK Általános Igazgatási Főosztálya részére, amely a tervezetet aláírásra felterjeszti a NEAK főigazgatója részére. 14. § A  NEAK főigazgatója dönt a  normatív utasítás kiadásáról. Egyetértése esetén a  normatív utasítás tervezetét aláírásával ellátja, és elküldi a NEAK Általános Igazgatási Főosztálya részére, hogy gondoskodjon annak a 15. §-ban foglaltak szerinti közzétételéről. 15. § (1) Az aláírt normatív utasítás közzétételének kezdeményezéséről a NEAK Általános Igazgatási Főosztálya gondoskodik a  Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a  jogszabály kihirdetése során történő és a  közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendeletben foglaltak szerint. (2) A  NEAK Általános Igazgatási Főosztálya a  normatív utasításnak a  Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben történő közzétételét követően soron kívül köteles gondoskodni a  normatív utasításnak a  helyben szokásos módon történő közzétételéről. (3) A közzététel helyben szokásos módja a normatív utasításnak a NEAK intranetes honlapján történő megjelenítése. III. FEJEZET AZ EGYÉB SZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK MEGALKOTÁSA, ELFOGADÁSA, KÖZZÉTÉTELE ÉS NYILVÁNTARTÁSA 7. A szabályzat 16. § (1) A szabályzat szakmai előkészítésére, véleményezésére, aláírásra történő felterjesztésére és közzétételére a 8–12. §, a 13. § (1)–(2) bekezdése, a 14. § és a 15. § (2)–(3) bekezdése rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (2) A szabályzatokat naptári évenként 1-től kezdve folyamatosan kell sorszámmal ellátni. 8. A szakmai állásfoglalás 17. § (1) A szakmai állásfoglalás szakmai előkészítésére, véleményezésére, aláírásra történő felterjesztésére és közzétételére a 8–12. §, a 13. § (1)–(2) bekezdése és a 15. § (2)–(3) bekezdése rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – megfelelően alkalmazni kell. H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 29. szám 1167 (2) A  vezetői összefoglalóban ki kell térni arra, hogy a  szakmai állásfoglalással érintett kérdés igényli-e jogszabály- módosítás és egyéb szabályozó eszköz módosításának kezdeményezését vagy tájékoztató anyag készítését. (3) A szakmai állásfoglalásokat naptári évenként 11001-től kezdve folyamatosan kell sorszámmal ellátni. 9. A körlevél 18. § (1) A  körlevél szakmai előkészítésére, véleményezésére, aláírásra történő felterjesztésére és közzétételére a  8–12.  §, a 13. § (1)–(2) bekezdése és a 15. § (2)–(3) bekezdése rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (2) A körlevelet naptári évenként 10001-től kezdve folyamatosan kell sorszámmal ellátni. 10. A kézikönyv 19. § A kézikönyv szakmai előkészítésére, véleményezésére, aláírásra történő felterjesztésére és közzétételére a 8–12. §, a 13. § (1)–(2) bekezdése, a 14. § és a 15. § (2)–(3) bekezdése rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 21. § Ezt az utasítást a 20. § szerinti közzétételét követően a helyben szokásos módon is közzé kell tenni. 22. § Hatályát veszti a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő normatív utasításai, valamint egyéb szabályozó eszközei előkészítésének és kiadásának eljárási rendjéről szóló 1/2024. (XI. 22.) NEAK utasítás. Dr. Kaló Zoltán s. k., főigazgató 1168 H I V ATA L O S É R T E S Í T Ő • 2026. évi 29. szám A Hivatalos Értesítőt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. A Hivatalos Értesítő hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.