● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 88. szám M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. július 10., péntek Tartalomjegyzék 2026. évi XXVI. törvény A pedagógusok teljesítményértékelésének megújításához szükséges törvényi rendelkezésekről 3290 2026. évi XXVII. törvény Egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról 3290 2026. évi XXVIII. törvény A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról 3302 4/2026. (VII. 10.) AÉM rendelet A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet módosításáról 3305 4/2026. (VII. 10.) KBM rendelet Az ajánlott építőipari rezsióradíj mértékéről 3307 2/2026. (VII. 10.) SZCSM rendelet Egyes munkavédelmi tárgyú rendeletek módosításáról 3309 1221/2026. (VII. 10.) Korm. határozat A 2026. júliustól októberig a távhőszolgáltatók működési kiadásait biztosító távhőkassza pozitív egyenlegének megőrzéséhez szükséges intézkedésekről 3316 1222/2026. (VII. 10.) Korm. határozat Az iparbiztonsági veszélyt, valamint a fenyegető környezetkárosodást megelőző intézkedésekről 3318 1223/2026. (VII. 10.) Korm. határozat A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara szakmai működésével és feladatellátásával összefüggő egyes kérdésekről 3318 1224/2026. (VII. 10.) Korm. határozat Az egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti politikai, gazdasági és együttműködési stratégiai partnerségi megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról 3319   3290 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám II. Törvények 2026. évi XXVI. törvény a pedagógusok teljesítményértékelésének megújításához szükséges törvényi rendelkezésekről* [1] Az Országgyűlés elkötelezett a pedagógusok teljesítményértékelésének megújítása, továbbá egy olyan rendszer jövőbeni kialakítása mellett, amelynek fókuszában a valós szakmai fejlődés támogatása áll. [2] A fenti célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása 1. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 25. alcíme a következő 163/A. §-sal egészül ki: „163/A. § [Átmeneti rendelkezés a teljesítményértékelés szabályainak alkalmazásához] A 2025/2026. tanév, óvoda esetében az ugyanezen időszakra eső nevelési év során a 98. § (3) bekezdése szerinti teljesítményértékelést a munkáltató nem folytatja le.” 2. A pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 2. § Hatályát veszti a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet. 3. Záró rendelkezések 3. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Sulyok Tamás s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke 2026. évi XXVII. törvény egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról** [1] A nyilvános tőkepiacok vonzóbbá tétele a vállalkozások számára kiemelt jelentőséggel és az ország gazdasága számára nagy fontossággal bír. [2] A  központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből származó koncentrációs kockázatok kezelése intézményi és szektorális szinten is elengedhetetlen. [3] A fenti célok elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása 1. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdése a következő 48a. ponttal egészül ki: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „48a. felügyelt adatszolgáltató: a  pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a  befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a  2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2016/1011 rendelet] ekként meghatározott fogalom,” * A törvényt az Országgyűlés a 2026. július 7-i ülésnapján fogadta el. ** A törvényt az Országgyűlés a 2026. július 7-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 3291 (2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „69. kis- és középvállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek utolsó éves vagy konszolidált beszámolója szerint: a) az összes foglalkoztatotti létszáma kettőszázötven főnél kevesebb és b) mérlegfőösszege nem haladja meg a  negyvenhárommillió eurót – illetve a  mérleg fordulónapján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget – vagy éves árbevétele nem haladja meg az  ötvenmillió eurót, illetve a  mérleg fordulónapján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,” (3) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 109a. ponttal egészül ki: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában) „109a. referenciamutató-kezelő: az (EU) 2016/1011 rendeletben ekként meghatározott fogalom,” 2. § A Tpt. 21. § (1a) és (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1a) Tájékoztató közzététele helyett az  (EU) 2017/1129 rendelet 7.  cikk (3)  bekezdése szerinti terjedelemben és a 7. cikk (4)–(10) bekezdése szerinti tartalommal kell minimum tájékoztatót készíteni értékpapírra vonatkozó olyan nyilvános ajánlattétel esetén, ha a) az értékpapír ajánlattételi ellenértéke tizenkét hónapon belül európai uniós szinten ötmillió eurónál vagy annak megfelelő összegnél kisebb, b) az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel nem feleltethető meg az  (EU) 2017/1129 rendelet 1.  cikk (4) bekezdése szerinti esetek egyikének sem, és c) az ajánlattételre nem vonatkozik az (EU) 2017/1129 rendelet 25. cikke szerinti iratküldési eljárás kötelezettsége. (1b) Jelentős új tényezők, lényeges hibák vagy lényeges pontatlanságok esetén az (1a) bekezdés szerinti minimum tájékoztatóhoz indokolatlan késedelem nélkül kiegészítést kell fűzni. A kibocsátó, illetve az ajánlattevő a minimum tájékoztatót a  Felügyeletnek történő benyújtással egyidejűleg közzéteszi az  (EU) 2017/1129 rendelet 21.  cikk (2) bekezdésének megfelelően.” 3. § A Tpt. a következő 317/C. §-sal egészül ki: „317/C.  § (1) Azon vállalkozás piaci tőkeértéke, amelynek részvényeit a  szabályozott piacra kívánják bevezetni, vagy ha ezt nem lehet felmérni, a vállalkozás saját tőkéje – az eredményt is beleértve – a részvények bevezetését megelőző pénzügyi évben legalább 1 000 000 eurót vagy az eurótól eltérő nemzeti pénznemben kifejezett, azzal egyenértékű összeget eléri. (2) Az  (1)  bekezdés nem alkalmazandó a  már bevezetett részvényekkel helyettesíthető részvények szabályozott piacra történő bevezetésére. (3) A szabályozott piacon a piacműködtető szabályzatban rögzíti, hogy azon részvényosztály által képviselt jegyzett tőke legalább 10%-a, amelyre a szabályozott piaci bevezetés iránti kérelem vonatkozik, a szabályozott piacra történő bevezetés időpontjában közkézhányadként jelenjen meg. (4) Ha a  szabályozott piacra a  már bevezetett részvényekkel helyettesíthető részvényeket kívánnak bevezetni, akkor a piacműködtető meghatározza a (3) bekezdés tekintetében a már bevezetett részvényekkel helyettesíthető részvényekhez és az összes kibocsátott részvényhez viszonyított közkézhányad arányát.” 4. § (1) A Tpt. 400.  § (2)  bekezdés f)  pontja helyébe a  következő rendelkezés lép és e  bekezdés a  következő g)  ponttal egészül ki: (Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a Felügyelet) „f) ideiglenesen eltiltja a  sajátszámlás kereskedéstől a  befektetési vállalkozás, referenciamutató-kezelő vagy felügyelt adatszolgáltató bármely vezető állású személyét vagy bármely olyan természetes személyt, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították, g) legalább tíz évre eltiltja befektetési vállalkozás, referenciamutató-kezelő vagy felügyelt adatszolgáltató vezetői feladatainak ellátásától a  befektetési vállalkozás, referenciamutató-kezelő vagy felügyelt adatszolgáltató vezető állású személyét, bármely olyan természetes személyt, akinek az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkében foglalt jogsértések többszöri elkövetéséért való felelősségét megállapították.” (2) A Tpt. 400. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az  596/2014/EU rendelet megsértése esetén alkalmazható szankcionálási hatáskörök gyakorlása során az  intézkedés típusának és mértékének a  meghatározásakor a  Felügyelet figyelembe vesz minden lényeges körülményt, így különösen az MNBtv. 75. § (4) bekezdése szerinti szempontokat és az alábbi körülményeket: 3292 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám a) a jogsértés időtartama, b) a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke, c) a felelős természetes vagy jogi személynek elsősorban a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezett pénzügyi ereje, d) a felelős természetes vagy jogi személy Felügyelettel való együttműködésének mértéke, amitől függetlenül gondoskodni kell az  adott személy által – nyereség elérésével vagy veszteség elkerülésével – szerzett haszon visszaszolgáltatásáról, valamint e) a felelős személy által a jogsértés megismétlődésének megelőzése érdekében hozott intézkedések.” 5. § A Tpt. 405. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és e § a következő (3a)–(3e) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a bírság mértéke természetes személy esetében a) az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint, b) az 596/2014/EU rendelet 16. és 17. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint, c) az 596/2014/EU rendelet 18., 19. és 20. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint. (3a) Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a bírság mértéke vállalkozás esetében a) az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkének megsértése esetén legfeljebb 4 667 550 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 15%-a, b) az 596/2014/EU rendelet 16. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 2%-a, c) az 596/2014/EU rendelet 17. cikkének megsértése esetén a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 2%-a, d) az 596/2014/EU rendelet 18. és 19. cikkének megsértése esetén a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 0,8%-a, e) az 596/2014/EU rendelet 20. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 0,8%-a. (3b) A (3a) bekezdés alkalmazásában, ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a  legutolsó, az  anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel. (3c) A (3a) bekezdés c) vagy d) pontjában foglaltaktól eltérően, az ott meghatározott esetekben a bírság összege legfeljebb 2 000 000 000  forint, ha az  árbevétel alapján kiszabott bírság alacsonynak minősül a  Felügyelet megítélése szerint, figyelembe véve az MNBtv. 75. § (4) bekezdés a), g), i) és j) pontja, valamint e törvény 400. § (2a) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti körülményeket. (3d) A  bírság összege kis- és középvállalkozás esetén a  (3a)  bekezdés c)  pontjában foglaltaktól eltérően, az  ott meghatározott esetekben legfeljebb 311 170 000 forint. (3e) A  bírság összege kis- és középvállalkozás esetén a  (3a)  bekezdés d)  pontjában foglaltaktól eltérően, az  ott meghatározott esetekben legfeljebb 124 468 000 forint.” 6. § A Tpt. 25. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 7. § A Tpt. a) 21.  § (1c)  bekezdés a)  pontjában az  „a)–e) és j)  pontjában foglalt” szövegrész helyébe az  „a)–d), e) és j) pontjában foglalt” szöveg, b) 25. § (1) bekezdésében a „vagy minimum tájékoztató” szövegrész helyébe a „vagy a Felügyeletnek benyújtott minimum tájékoztató” szöveg, c) 29. § (3) bekezdésében az „összefoglaló vagy a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának az (EU) 2017/1129 rendelet 15. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti egyedi összefoglalója alapján” szövegrész helyébe az „összefoglaló alapján” szöveg, d) 400.  § (2)  bekezdés e)  pontjában a  „befektetési vállalkozás vezetői” szövegrész helyébe a  „befektetési vállalkozás, referenciamutató-kezelő vagy felügyelt adatszolgáltató vezetői” szöveg és az „ellátásától, illetve a  sajátszámlás kereskedéstől a  befektetési vállalkozás vezető testülete bármely olyan tagját” szövegrész helyébe az „ellátásától a befektetési vállalkozás vezető állású személyét” szöveg lép. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 3293 8. § Hatályát veszti a Tpt. a) 3. számú melléklete, b) 25. számú mellékletének 2. pontja. 2. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása 9. § A befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az  általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdése a következő 60a. ponttal egészül ki: (E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban) „60a. szavazatelsőbbségi részvénystruktúra: a kibocsátó olyan részvényszerkezete, amely legalább egy, a Ptk. szerinti szavazatelsőbbségi részvényből álló részvényosztályt tartalmaz,” 10. § A Bszt. 17. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A befektetési vállalkozás az  általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységekben, kiegészítő szolgáltatásokban és az  alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel – ideértve a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint a 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 7. cikkének megfelelően létrehozott és működtetett hálózati és információs rendszert – és a (4) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül] „d) a felmerülő olyan kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz, amelyeknek a  befektetési vállalkozások ki vannak vagy ki lehetnek téve, vagy amelyek másokra nézve jelentenek vagy jelenthetnek kockázatot, beleértve a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázatot is, figyelembe véve a  tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 7a. cikkében meghatározott feltételeket,” 11. § A Bszt. 40. §-a a következő (4a)–(4g) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A befektetési vállalkozás által vagy harmadik fél által elkészített, valamint a befektetési vállalkozás, ügyfele vagy potenciális ügyfele által felhasznált vagy részükre értékesített kutatás tisztességes, egyértelmű, és nem félrevezető. A  Bizottság (EU)  2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott feltételek teljesülése esetén a kutatásra a befektetési kutatás megnevezés vagy ahhoz hasonló kifejezés használata szükséges. (4b) A  portfóliókezelést, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az ügyfelei vagy potenciális ügyfelei részére értékesített kutatást kizárólag abban az esetben jelöli meg a kibocsátó által támogatottként, ha azt részben vagy egészben a kibocsátó fizeti, és azt a kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének megfelelően készítették el. (4c) Annak biztosítására, hogy a  kutatást a  kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének, valamint a  (4a), (4b) és (4d)  bekezdésben foglaltaknak megfelelően készítsék el, az  azt elkészítő vagy értékesítő befektetési vállalkozás erre vonatkozó szabályzatot és eljárást fogad el. (4d) A  kibocsátó benyújtja a  (4b)  bekezdés szerinti kutatást a  pénzügyi szolgáltatások, a  tőkepiacok és a  fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési  pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU)  2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a  továbbiakban: (EU)  2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 2.  cikk 2.  pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek, a  kutatásnak (EU)  2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából. (4e) A (4d) bekezdés szerinti kutatásnak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként a Felügyelet jár el. (4f) A  (4d)  bekezdés szerinti kutatásnak a  Felügyelethez történő benyújtásakor a  kibocsátó biztosítja, hogy olyan metaadatokat mellékel hozzá, amelyek jelzik, hogy az  információ megfelel a  kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének. Az ilyen kutatás nem minősül sem a Tpt.-ben meghatározott szabályozott információnak, sem pedig az  e  törvény szerinti befektetési kutatásnak, és ezért nem tartozik ugyanolyan szintű szabályozási ellenőrzés alá. 3294 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám (4g) A  kibocsátó által támogatott kutatásként megjelölt kutatás kezdőlapján egyértelműen és jól láthatóan szükséges feltüntetni, hogy az  a  kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének megfelelően készült. Minden egyéb, részben vagy egészben a  kibocsátó által fizetett, de nem a  kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének megfelelően elkészített kutatási anyagot marketingközleményként szükséges megjelölni.” 12. § (1) A Bszt. 41. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7a) Az  ügyfeleknek portfóliókezelési vagy egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás részére harmadik felek által végzett befektetési kutatás akkor tekintendő a 40. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének, ha: a) az igénybe vett szolgáltatások vagy a  kutatási szolgáltatások nyújtását megelőzően a  befektetési vállalkozás és a  kutatás szolgáltatója megállapodást kötött, amely azonosítja, hogy az  igénybe vett szolgáltatásokhoz és kutatáshoz kapcsolódó bármely összevont költség vagy közös kifizetés mely része tulajdonítható a  befektetési kutatásnak, b) a befektetési vállalkozás tájékoztatja ügyfeleit arról, hogy az  igénybe vett szolgáltatásokért és a  befektetési kutatásért járó díjakat együttesen vagy elkülönítetten fizeti, valamint rendelkezésükre bocsátja a  díjfizetésre vonatkozó szabályzatát, amely meghatározza a  választott fizetési módtól függően nyújtott információk körét, továbbá – együttes díjfizetés esetén – ismerteti a 110. § szerinti összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére szolgáló eljárásait, c) a befektetési vállalkozás legalább évente értékeli a felhasznált kutatás minőségét, felhasználhatóságát és értékét, valamint azt, hogy a felhasznált kutatás mennyire járul hozzá a jobb befektetési döntésekhez, vagy d) a befektetési vállalkozás az igénybe vett szolgáltatásokért és a harmadik fél által végzett befektetési kutatásért járó fizetés elkülönített módjának választása esetén, a befektetési vállalkozás részére harmadik felek által nyújtott kutatást kizárólag da) a befektetési vállalkozás saját forrásaiból finanszírozza, vagy db) a befektetési vállalkozás által ellenőrzött külön kutatási fizetési számláról finanszírozza.” (2) A Bszt. 41. §-a a következő (7c)–(7e) bekezdéssel egészül ki: „(7c) E  fejezet alkalmazásában a  pénzügyi eszközökkel végzett ügylet végrehajtásához szervesen kapcsolódó kereskedési megjegyzések és az egyéb személyre szabott kereskedési tanácsadási szolgáltatások nem tekinthetők kutatásnak. (7d) Ha egy befektetési vállalkozás olyan kutatási szolgáltatótól kap kutatást, amely nem engedélyezett szolgáltató, és nem része olyan pénzügyi szolgáltató csoportnak, amelytől igénybe vett szolgáltatásokat vagy befektetési szolgáltatásokat kínáló befektetési vállalkozás tagja is van, akkor a  befektetési vállalkozás számára végzett befektetési kutatás úgy tekintendő, hogy megfelel a 40. § (1) bekezdésben foglalt előírásoknak, és a befektetési vállalkozás eleget tesz a (7a) bekezdés c) pontjában foglalt követelménynek. (7e) A  befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet a  harmadik fél által részére végzett kutatással kapcsolatban felmerülő összes, általa ismert költségről, és azokat a  befektetési vállalkozás az  ügyfelei kérésére évente rendelkezésre bocsátja.” 13. § A Bszt. 60. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározottak szerint az ügyfél pénzeszközének kezelésére azzal az intézménnyel köt megállapodást – figyelembe véve az ügyfél pénzeszközeinek tartásához kapcsolódó, az ügyfél jogait esetleg hátrányosan befolyásoló piaci gyakorlatokat is – amely a) szakértelemmel és jó hírnévvel rendelkezik, és b) megfelel az 57. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak.” 14. § A Bszt. XIV. Fejezetében „A befektetési elemzés” alcím címe helyébe a következő alcím cím lép: „A befektetési kutatás” 15. § A Bszt. 101. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (A befektetési vállalkozás írásban rögzített hatékony stratégiákkal, eljárásrendekkel és szabályzatokkal rendelkezik a következő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére:) „e) a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat jelentős forrásai és hatásai, valamint a  szavatolótőkére gyakorolt bármely jelentős hatás, azzal, hogy a  vezető testület konkrét terveket és M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 3295 számszerűsíthető célokat dolgoz ki a  648/2012/EU rendelet 7a.  cikkében meghatározott követelményekkel összhangban az  Európai Unió, vagy egy vagy több tagállama számára rendszerszinten jelentős szolgáltatásokat nyújtó központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat nyomon követésére és kezelésére.” 16. § A Bszt. XXV. Fejezete a következő 154. §-sal egészül ki: „154. § (1) A szavazatelsőbbségi részvénystruktúrával rendelkező kibocsátó a szavazatelsőbbségi részvénystruktúra fennállásáról és esetleges módosításáról tájékoztatja az  MTF-et működtető befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt. (2) A szavazatelsőbbségi részvénystruktúrával rendelkező kibocsátó a részvényének a kereskedésbe első alkalommal történő bevezetése során a bevezetési – a regisztráláshoz használt információs – dokumentumban, vagy a Tpt.-ben meghatározott tájékoztatóban, valamint az  éves beszámolóban a  154/A.  § (15) és (16)  bekezdése szerinti információkat köteles feltüntetni. (3) Az  MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a  szavazatelsőbbségi részvénystruktúrával rendelkező kibocsátó részvényeit erre utaló jelzéssel látja el.” 17. § (1) A Bszt. 154/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Az  MTF érintett szegmensére olyan hatékony szabályzatok, rendszerek és eljárások vonatkoznak, amelyek biztosítják a (3) bekezdésben foglalt feltételek és az alábbi feltételek teljesülését: a) az MTF kkv-tőkefinanszírozási piacként bejegyzett szegmense egyértelműen elkülönül az  MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett többi piaci szegmenstől, amit különösen eltérő név, eltérő szabályzat, eltérő marketingstratégia és eltérő reklámtevékenység, valamint a  kkv-tőkefinanszírozási piaci szegmensként bejegyzett szegmenséhez rendelt egyedi piaci azonosító kód határoz meg; b) az érintett kkv-tőkefinanszírozási piac szegmensben végrehajtott ügyletek egyértelműen elkülönülnek az MTF többi szegmensén belül végzett egyéb piaci tevékenységektől; és c) az MTF rendelkezésre bocsátja a  Felügyelet kérésére az  érintett kkv-tőkefinanszírozási piac szegmensben bevezetett eszközök teljes listáját, valamint a kkv-tőkefinanszírozási piac szegmens működésére vonatkozó minden információt.” (2) A Bszt. 154/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (3) és (3a) bekezdésben foglalt feltételek nem érintik az MTF-et működtető befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek más, e törvény szerinti, az MTF-ek működésére vonatkozó követelményeinek való megfelelést. A  (7)  bekezdés sérelme nélkül, az  MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető további követelményeket írhat elő.” (3) A Bszt. 154/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Ha egy kibocsátó pénzügyi eszközét egy kkv-tőkefinanszírozási piac kereskedésébe bevezetik, a  pénzügyi eszköz egyidejűleg csak akkor vehet részt a kereskedésben egy másik kkv-tőkefinanszírozási piacon, ha a kibocsátót erről tájékoztatták, és nem volt ellene kifogása. Ilyen esetben azonban a  kibocsátónak nincs semmilyen kötelezettsége a  vállalatirányítással vagy az  induló, folyamatos és alkalmankénti közzétételekkel kapcsolatban az utóbbi kkv-tőkefinanszírozási piac tekintetében. Ha a másik kereskedési helyszín nem kkv-tőkefinanszírozási piac, akkor a  kibocsátót tájékoztatni szükséges a  másik kereskedési helyszín tekintetében a  vállalatirányítással, illetve az induló, folyamatos vagy alkalmankénti közzététellel kapcsolatos, minden rá vonatkozó kötelezettségről.” (4) A Bszt. 154/A. §-a a következő (14)–(17) bekezdéssel egészül ki: „(14) A  szavazatelsőbbségi részvénystruktúrával rendelkező kibocsátó a  szavazatelsőbbségi részvénystruktúra fennállásáról tájékoztatja az MTF-et kkv-tőkefinanszírozási piaci minőségében működtető befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt. (15) A szavazatelsőbbségi részvénystruktúrával rendelkező kibocsátó részvényének a kereskedésbe első alkalommal történő bevezetése során a  (3)  bekezdés c)  pontjában meghatározott dokumentumban, valamint az  éves beszámolóban a következő információkat köteles feltüntetni: a) a kibocsátó részvénystruktúráját, megjelölve a különböző részvényosztályokat – a kereskedésbe be nem vezetett részvények vonatkozásában is – és azokra vonatkozóan: aa) az adott részvényosztályba tartozó részvényhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, ab) az adott részvényosztályba tartozó részvények teljes alaptőkéhez vagy a részvények teljes számához viszonyított arányát, ac) az adott részvényosztályba tartozó részvények által képviselt szavazatok számát, 3296 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám b) a részvények átruházására vonatkozó korlátozásokat, ideértve a társaság által ismert olyan, a részvényesek közötti megállapodásokat, amelyek ilyen korlátozásokat eredményezhetnek, c) a részvények által biztosított szavazati jogokra vonatkozó korlátozásokat, ideértve a társaság által ismert olyan, a részvényesek közötti megállapodásokat, amelyek ilyen korlátozásokat eredményezhetnek és d) a kibocsátóban a  szavazati jogok több mint 5%-át képviselő szavazatelsőbbségi részvényekkel rendelkező részvényes – vagy a részvényesi meghatalmazott – személyazonossága, ha az a kibocsátó előtt ismert. (16) Ha a (15) bekezdés d) pontjában meghatározott részvényes, részvényesi meghatalmazott természetes személy, akkor a személyazonosság meghatározása kizárólag a név közlését jelenti. (17) Az MTF-et kkv-tőkefinanszírozási piaci minőségében működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a szavazatelsőbbségi részvénystruktúrával rendelkező kibocsátó részvényeit erre utaló jelzéssel látja el.” 18. § A Bszt. 162. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az (5) bekezdés a) pontjának alkalmazása során a Felügyelet értékeli és nyomon követi a befektetési vállalkozás által a  központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat kezelésére alkalmazott gyakorlatok alakulását, beleértve a  101.  § (1)  bekezdésével összhangban kidolgozott terveket, valamint üzleti modelljeiknek a  648/2012/EU rendelet 7a.  cikkében meghatározott követelményekhez való hozzáigazítása terén elért eredményeket.” 19. § (1) A Bszt. 164. § (1) bekezdés zs) pontja a következő zsk) és zsl) alponttal egészül ki: (A Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során valamint a 600/2014/EU rendelet és e törvény bármely rendelkezésének sérelme esetén) „zsk) a befektetési vállalkozás által elkészített vagy értékesített, kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexnek meg nem felelése esetén felfüggesztheti a kibocsátó által támogatott kutatások befektetési vállalkozások általi értékesítését, valamint zsl) figyelmeztetheti a zsk) alpontban foglaltakról a nyilvánosságot.” (2) A Bszt. 164. § (1a) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (A Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az (EU) 2019/2033 rendelet és e törvény alkalmazása során) „i) előírhatja a befektetési vállalkozás számára, hogy csökkentse a központi szerződő féllel szembeni kitettségeket, vagy igazítsa ki a kitettségeket azokon a számlákon, amelyeken az elszámolások történnek a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkével összhangban, amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy az adott központi szerződő féllel szembeni kitettségekből eredően túlzott koncentrációs kockázat áll fenn.” 20. § A Bszt. 182. §-a következő (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) Ha az  egyes pénzügyi szektort érintő  törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2026. évi XXVII.  törvény 16.  §-ának hatálybalépését megelőzően a  szavazatelsőbbségi részvénystruktúrával rendelkező kibocsátó részvénye multilaterális kereskedési rendszerbe bevezetésre került, az  MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető 2026. december 5-ig e részvényeket a szavazatelsőbbségi részvénystruktúrára utaló jelzéssel látja el.” 21. § (1) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki: (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „t) a 2014/65/EU irányelvnek az  uniós nyilvános tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, továbbá a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról és a 2001/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2811 európai parlamenti és tanácsi irányelv.” (2) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki: (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „u) a 2009/65/EK, a  2013/36/EU és az  (EU) 2019/2034 irányelvnek a  központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat és a  központilag elszámolt származtatott ügyletekkel kapcsolatos partnerkockázat kezelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. november 27-i (EU) 2024/2994 európai parlamenti és tanácsi irányelv.” (3) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki: M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 3297 (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „v) a részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról szóló, 2024. október 23-i (EU)  2024/2810 európai parlamenti és tanácsi irányelv.” 22. § A Bszt. a) 4.  § (2)  bekezdés 8.  pontjában a „befektetési elemzés” szövegrész helyébe a „befektetési kutatás” szöveg, a „Tpt.” szövegrész helyébe a „piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) 3. cikk (1) bekezdés 35. pontja” szöveg, b) 4. § (2) bekezdés 34d. pontjában a „rendszer” szövegrész helyébe a „rendszer vagy multilaterális kereskedési rendszernek olyan szegmense” szöveg, c) 5. § (2) bekezdés f) pontjában a „befektetési elemzés” szövegrész helyébe a „befektetési kutatás” szöveg, d) 6. § j) pontjában a „pénzben kiegyenlíthető” szövegrész helyébe a „pénzben kiegyenlíthető, tekintettel többek között arra, hogy valamely szabályozott piacon, OTF-en vagy MTF-en kereskednek vele” szöveg, e) 17.  § (3)  bekezdés f)  pontjában a  „nemek szempontjából semleges” szövegrész helyébe a  „nemek szempontjából semleges, az  ügyfeleknek való szolgáltatásnyújtásban részt vevő személyekre vonatkozó” szöveg, f) 26/B. § (1) bekezdés d) pontjában az „a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a  2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a  2003/124/EK, a  2003/125/EK és a  2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet)” szövegrész helyébe az „az 596/2014/EU rendelet” szöveg, g) 38. § (2) bekezdésében az „a 37/B. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 37. § (2) bekezdésében és a 37/B. § (2) bekezdésében” szöveg, h) 39.  § (3)  bekezdésében a  „gyakorlását felfüggeszti” szövegrész helyébe a  „gyakorlását felfüggeszti és gondoskodik a leadott szavazatok érvénytelenségéről, vagy érvénytelenítésének lehetőségéről” szöveg, i) 40. § (4) bekezdésében a „befektetési elemzést” szövegrész helyébe a „befektetési kutatást” szöveg, j) 60.  § (4)  bekezdésében a  „gondossággal választja ki” szövegrész helyébe a  „gondossággal választja ki figyelemmel a pénzeszközök esetleges diverzifikációjára” szöveg, k) 76. §-ában a „befektetési elemzést” szövegrész helyébe a „befektetési kutatást” szöveg, l) 101. § (1) bekezdés c) pontjában a „vezetnek, valamint” szövegrész helyébe a „vezetnek,” szöveg, m) 101.  § (1)  bekezdés d)  pontjában a  „fedezése érdekében.” szövegrész helyébe a  „fedezése érdekében, valamint” szöveg, n) 117.  § (4)  bekezdésében a  „tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a  központi szerződő felekről és a  kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet)” szövegrész helyébe a „648/2012/EU rendelet” szöveg, o) 123/A. § (2) bekezdésében az „összevont (konszolidált) éves pénzügyi beszámolójához” szövegrész helyébe az „összevont (konszolidált) éves beszámolójához” szöveg, p) 154/A. § (5) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3) vagy (3a) bekezdésben” szöveg, q) 164.  § (1)  bekezdés zs)  pont zsi)  alpontjában a „részvételtől, valamint” szövegrész helyébe a „részvételtől,” szöveg, r) 164.  § (1)  bekezdés zs)  pont zsj)  alpontjában a  „gyakorlását” szövegrész helyébe a  „gyakorlását és gondoskodik a  leadott szavazatok érvénytelenségéről, vagy érvénytelenítésének lehetőségéről” szöveg és a „kötelezettségét.” szövegrész helyébe a „kötelezettségét,” szöveg lép. 3. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása 23. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009.  évi LXXXV.  törvény (a  továbbiakban: Pft.) 2.  §-a a  következő 25c. ponttal egészül ki: 3298 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám (E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában) „25c. számlaegyenleg-kezelési szolgáltatás: olyan átutalás, amelyet a  számlavezető pénzforgalmi szolgáltató a számlatulajdonossal kötött megállapodás alapján, a fizető fél külön rendelkezése nélkül, automatikusan hajt végre a fizetési számláról annak meghatározott egyenlegéig,” 24. § (1) A Pft. 55/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a  Hpt. hatálya alá tartozó, fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a  fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélési kockázatok meghatározása, valamint az ezen fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélések felderítésének és megelőzésének támogatása céljából központi visszaélésszűrő rendszert is működtet, a  fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi szolgáltató a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás részére átadja a  pénzügyi vállalkozás által működtetett fizetési rendszerben feldolgozandó, elszámolandó, teljesítendő,  forint fizetési megbízásoknak, valamint a  pénzforgalmi szolgáltatóhoz benyújtott deviza- és határon átnyúló átutalási megbízásoknak, továbbá a pénzforgalmi szolgáltató saját ügyfelei közötti forint és deviza átutalási megbízásoknak a  2.  mellékletben meghatározott adatkörbe tartozó adatait. A  pénzforgalmi szolgáltató ezen kötelezettségének a  pénzforgalmi szolgáltató saját ügyfelei közötti fizetési megbízásokat kivéve az  azonnali átutalási megbízások esetében azoknak a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás felé feldolgozás céljából történő továbbítását megelőzően, egyéb fizetési műveletek esetében a  központi visszaélésszűrő rendszert működtető pénzügyi vállalkozás által meghatározott időpontban tesz eleget.” (2) A Pft. 55/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi szolgáltató saját döntése alapján adja át a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás részére azon fizetési műveleteknek a 2. mellékletben meghatározott adatkörbe tartozó adatait, amelyeket a) a számlaegyenleg-kezelési szolgáltatás keretében, b) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 84. § (1a)–(1e) bekezdése alapján teljesít.” 25. § A Pft. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 26. § A Pft. a) 55/D.  § (4)  bekezdésében a  „csalás gyanújáról vagy csalásról” szövegrész helyébe a  „csalás gyanújáról, csalásról vagy ezek alaptalanságáról” szöveg, b) 2. melléklet 2. pontjában a „küldő neve;” szövegrész helyébe a „küldő ügyfél neve, valamint a fizetési kérelmet küldő szolgáltató azonosítója;” szöveg, c) 2. melléklet 10. pontjában a „neve és azonosító” szövegrész helyébe az „azonosító” szöveg, d) 2. melléklet 16. pontjában a „vonatkozó” szövegrész helyébe a „vonatkozó, pénzforgalmi szolgáltató számára elérhető” szöveg lép. 4. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása 27. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény a következő 37. §-sal egészül ki: „37.  § E  törvénynek a  pénzügyi közvetítőrendszert érintő  törvények módosításáról szóló 2025.  évi C. törvénnyel megállapított 18. § (1) és (4) bekezdését, 19. § (1) és (4)–(7) bekezdését, 20. § (1), (2), (4) és (5) bekezdését, valamint 26.  § (2)–(5)  bekezdését a  2026. november 20-án már megkötött határozatlan idejű hitelszerződések esetén alkalmazni kell.” 5. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása 28. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 49. § (9) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Az MNB eljárásaiban az Ákr. eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy) „c) folyamatban lévő büntetőeljárás esetén az  MNB az  adott cselekmény kapcsán a  közigazgatási szankció kiszabását felfüggesztheti a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel történő befejezéséig, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 3299 29. § (1) Az Mnbtv. 75. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (Az MNB az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:) „j) a felelős személlyel szemben ugyanazon jogsértésért korábban megállapított büntetőjogi jogkövetkezményre.” (2) Az Mnbtv. 75. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A  büntetőjogi felelősség megállapítását követően ugyanazon cselekményért bírság és intézkedésként tevékenység végzésétől való eltiltás nem alkalmazható.” 30. § Az Mnbtv. 185/A. §-a következő 25. ponttal egészül ki: (Ez a törvény) „25. az (EU) 2017/1129, az 596/2014/EU és a 600/2014/EU rendeletnek az uniós tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, valamint a  kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2809 európai parlamenti és tanácsi rendelet” (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.) 6. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása 31. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 107. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (2) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül] „d) hatékony eljárásokat alkalmaz azon kockázatok azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére, amelyekkel rövid, közép- és hosszú távon szembesül vagy szembesülhet, ideértve a rövid, közép- és hosszú távú ESG-kockázatokat is, valamint a  központi felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázatokat, figyelembe véve a  tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a  központi szerződő felekről és a  kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 7a. cikkében meghatározott feltételeket,” 32. § A Hpt. 108. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) A Felügyelet figyelemmel kíséri a hitelintézet által az (5) bekezdés b) pontja szerinti központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázatok kezelésére alkalmazott gyakorlatok alakulását, beleértve a  109.  § (2a) és (2b)  bekezdéssel összhangban kidolgozott terveket, valamint üzleti modelljének a  648/2012/EU rendelet 7a. cikkében meghatározott követelményekhez való hozzáigazítása terén elért eredményeket.” 33. § A Hpt. 109. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A vezető testület konkrét terveket és számszerűsíthető célokat dolgoz ki a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkében meghatározott követelményekkel összhangban egy vagy több EGT-állam számára rendszerszinten jelentős szolgáltatásokat nyújtó központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat nyomon követésére és kezelésére.” 34. § A Hpt. 185. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A  Felügyelet előírhatja a  hitelintézet számára, hogy egy központi szerződő féllel szembeni kitettségéből eredően túlzott koncentrációs kockázat fennállása esetén csökkentse az adott központi szerződő féllel szembeni kitettségét, vagy azokon a számlákon, amelyeken az elszámolások történnek, igazítsa ki a kitettségét a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkével összhangban.” 35. § A Hpt. 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul. 36. § A Hpt. a) 96/A. § (3) bekezdésében az „elsődleges alapvető” szövegrész helyébe az „alapvető” szöveg, b) 131.  § (5)  bekezdésében a  „gyakorlását felfüggeszti” szövegrész helyébe a  „gyakorlását felfüggeszti és gondoskodik a leadott szavazatok érvénytelenségéről, vagy érvénytelenítésének lehetőségéről” szöveg, c) 172. § (5) bekezdésében az „eleget tegyen” szövegrész helyébe a „megfeleljen” szöveg, 3300 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám d) 173.  § (5)  bekezdésében a „követő tíz munkanapon belül” szövegrész helyébe a „követően kellő időben” szöveg, e) 175.  § (3)  bekezdésében az  „anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság” szövegrész helyébe az „anyavállalat, befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság” szöveg, f) 284.  § (3)  bekezdésében az  „a visszaélési kockázati információkat nem teszi” szövegrész helyébe az „az azonnali átutaláshoz kapcsolódó visszaélési kockázati információkat a fizetési rendszer keretében teszi” szöveg, g) 284. § (4) bekezdésében a „csalás gyanújára vagy csalásra” szövegrész helyébe a „csalás gyanújára, csalásra vagy ezek alaptalanságára” szöveg lép. 37. § Hatályát veszti a Hpt. 7. § (3) bekezdés p) pontjában a „hitelintézet esetén” szövegrész. 7. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása 38. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú  törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdése a következő 63c. ponttal egészül ki: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:) „63c. központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;” 39. § A Kbftv. 205. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „m) a 2009/65/EK, a  2013/36/EU és az  (EU) 2019/2034 irányelvnek a  központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat és a  központilag elszámolt származtatott ügyletekkel kapcsolatos partnerkockázat kezelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. november 27-i (EU) 2024/2994 európai parlamenti és tanácsi irányelv.” 40. § A Kbftv. 6. § (2) bekezdésében az „a)–c) pontban” szövegrész helyébe az „a)–d) pontban” szöveg lép. 8. A nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló 2025. évi XII. törvény módosítása 41. § A nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a  nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló 2025. évi XII. törvény 4. § 16. pontjában a „személyeinek,” szövegrész helyébe a „személyeinek, felügyelő bizottsági tagjainak,” szöveg lép. 9. Záró rendelkezések 42. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Az 5. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba. (3) A 27. § 2026. november 20-án lép hatályba. (4) A 9. §, a 16. §, a 17. § (4) bekezdése, a 20. § és a 21. § (3) bekezdése 2026. december 5-én lép hatályba. 43. § (1) E törvény a) a részvényeiket multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvénystruktúráiról szóló, 2024. október 23-i (EU)  2024/2810 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) a 2014/65/EU irányelvnek az  uniós nyilvános tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, továbbá a  kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról és a  2001/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU)  2024/2811 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 3301 c) a 2009/65/EK, a  2013/36/EU és az  (EU) 2019/2034 irányelvnek a  központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat és a  központilag elszámolt származtatott ügyletekkel kapcsolatos partnerkockázat kezelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. november 27-i (EU) 2024/2994 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) E  törvény az  (EU) 2017/1129, az  596/2014/EU és a  600/2014/EU rendeletnek az  uniós tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, valamint a  kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról szóló, 2024. október 23-i (EU)  2024/2809 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (3) E  törvény a  2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az  ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a  termékirányítási kötelezettségek, valamint a  díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. április 7-i (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Sulyok Tamás s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke 1. melléklet a 2026. évi XXVII. törvényhez A Tpt. 25. számú melléklete a következő 39. és 40. ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „39. a 2014/65/EU irányelvnek az uniós nyilvános tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, továbbá a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról és a 2001/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2024. október 23-i (EU) 2024/2811 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 40. az (EU) 2017/1129, az 596/2014/EU és a 600/2014/EU rendeletnek az uniós tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, valamint a  kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2809 európai parlamenti és tanácsi rendelet.” 2. melléklet a 2026. évi XXVII. törvényhez A Pft. 2. melléklete a következő 9a. ponttal egészül ki: [A pénzforgalmi szolgáltató által az 55/D. § (1) bekezdése alapján a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás részére átadandó adatok köre:] „9a. a  9.  ponttól eltérően a  rendszeres átutalás és egyéb terhelési  nappal ellátott átutalási megbízás, valamint a fedezethiány miatt sorba állított fizetési megbízás esetén a pénzforgalmi szolgáltatóhoz való beérkezés időpontja, ideértve a fizetési művelet lebonyolításához használt informatikai rendszerekben generált időbélyegzőket is;” 3. melléklet a 2026. évi XXVII. törvényhez A Hpt. 5. melléklet 1. pontja a következő u) alponttal egészül ki: (Ez a törvény) „u) a  2009/65/EK, a  2013/36/EU és az  (EU) 2019/2034 irányelvnek a  központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat és a  központilag elszámolt származtatott ügyletekkel kapcsolatos partnerkockázat kezelése tekintetében történő módosításáról szóló 2024. november 27-i (EU) 2024/2994 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek” (való megfelelést szolgálja.) 3302 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 2026. évi XXVIII. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról* [1] Az Országgyűlés megállapítja, hogy az  1990 előtti pártállami diktatúra állambiztonsági szolgálatai tevékenységének társadalmilag indokolt nyilvánossága teljeskörűen eddig nem valósulhatott meg, figyelemmel a  nemzetbiztonsági szolgálatoknál őrzött azon iratok nagy számára, amelyek minősített adatot tartalmaznak, illetve amelyeknek felülvizsgálatára az erre vonatkozó törvényi rendelkezések ellenére érdemben mindeddig nem került sor. [2] Mindezekre figyelemmel az  Országgyűlés akként határoz, hogy a  nemzetbiztonsági szolgálatok kezelésében álló, pártállami eredetű iratanyag teljes körű felülvizsgálata szükséges. Ebbe a  folyamatba indokolt a  nyilvánosság – kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakemberek – bevonása is, biztosítva, hogy a  felülvizsgálat ténylegesen demokratikus körülmények között történhessen meg. A  törvénymódosítás létrehozza a  Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot, amely konkrét javaslatokkal segíti a  minősítők felülvizsgálati tevékenységét, illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztatja. A bizottság kizárólag abban az esetben jár el, amennyiben a  nemzetbiztonsági szolgálat a  felülvizsgálatot követően is a  kezelésében álló iratanyag minősítésének fenntartásáról döntött. A  felülvizsgálat és a  bizottság munkája kiterjed az  1990. február 14. előtt keletkezett iratokra, valamint minden olyan, 1990. február 14. előtt keletkezett adatra, amit ezt követően is tároltak, továbbá az 1990. február 14. előtt keletkezett adatok ezt követő irattározási körülményeire. [3] A fentiek megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. § (1) Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az  Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 2. §-a a következő (1)–(1i) bekezdéssel egészül ki: „(1) A  (2)  bekezdés szerinti rendszeres vagy soron kívüli felülvizsgálat során minősítésében fenntartott, a nemzetbiztonsági szolgálatok kezelésében álló minősített adatot tartalmazó iratok (a továbbiakban: minősített iratok) kapcsán elvégzett felülvizsgálat támogatása és ellenőrzése céljából a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik. (1a) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti célból a) közreműködik a  minősített iratok minél teljesebb és szélesebb körű kutathatóságának, illetve nyilvánosságrahozhatóságának érdekében az  iratokban foglalt minősített adatok minősítésének feloldásához szükséges előzetes értékelés lefolytatásában, valamint ehhez kapcsolódóan javaslatot tesz a felülvizsgálat nyomán meghozandó minősítői intézkedésre, b) az a) pont szerint elvégzett szakmai, illetve értékelő munkájáról – a minősített adatok védelméről szóló előírások figyelembevételével – a nyilvánosság előtt rendszeresen beszámol és nyilvános jelentést tesz közzé, c) további intézkedési javaslatokat fogalmazhat meg az a) pont szerinti célok elérése érdekében, valamint d) a feladatkörét érintő kérdésekben jogszabály megalkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti az arra jogosult szervnél. (1b) A Bizottság tizenhárom tagból áll. A Bizottság elnökét és tagjait a Kormány határozatban nevezi ki határozatlan időtartamra. A Bizottság a) elnökére és négy – a  nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal vagy szakismeretekkel rendelkező – tagjára a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a  polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter és a  honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek) közösen tesz, b) hat – az  elmúlt rendszer működésének feltárásában, illetve annak titkosszolgálati tevékenysége vizsgálata terén kiemelkedő szakértelemmel bíró történész vagy levéltáros végzettségű, továbbá az információs jogok vagy a  minősített adatok védelme kapcsán kiemelkedő elméleti és gyakorlati ismeretekkel bíró jogász végzettségű – szakértői tagjára a kultúráért felelős miniszter tesz, c) két – a b) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő – történész, levéltáros vagy jogász végzettségű tagjára az ellenzéki képviselőcsoportok közösen tesznek javaslatot. A  c)  pont szerint javasolt – a  b)  pont szerinti feltételeknek megfelelő – tagokat a  Kormány köteles kinevezni. * A törvényt az Országgyűlés a 2026. július 7-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 3303 (1c) A Bizottság (1b) bekezdés a) pontja szerinti elnöke és tagja díjazásban nem részesül és költségtérítésre nem jogosult. A Bizottság (1b) bekezdés b) és c) pontja szerinti tagja – a kultúráért felelős miniszter által rendeletben meghatározott mértékű – díjazásra és – a Bizottságban végzett munkájához kapcsolódó utazási költségek és egyéb szükségletei fedezésére, a  kultúráért felelős miniszter által rendeletben meghatározott mértékben és módon – költségtérítésre jogosult. (1d) A Bizottság tagja a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat – a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) rendelkezései szerint – személyi biztonsági tanúsítvány birtokában, titoktartási nyilatkozat kitöltését követően ismerheti meg, és köteles a  minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani. (1e) A  Bizottság rendszeresen ülésezik, amelyeket a  felülvizsgálandó minősített iratot kezelő nemzetbiztonsági szolgálat székhelyén vagy az ilyen iratainak őrzésére szolgáló egyéb helyen kell megtartani. A Bizottság ülései nem nyilvánosak, azokon csak a Bizottság tagjai, illetve a Bizottság által arra meghívott – személyi biztonsági tanúsítvány alapján vagy más módon a  minősített adatok megismerésére jogosult – személyek vehetnek részt. A  Bizottság a  működésének e  törvényben nem rendezett részletes szabályait – nyilvánosan közzétett – ügyrendjében határozza meg. (1f) A nemzetbiztonsági szolgálatok – az ezen iratokat, valamint a minősítés fenntartását igazoló és azt részletesen alátámasztó okokat tételesen megjelölő jegyzék útján – teljeskörűen beszámolnak a  Bizottság számára a kezelésükben álló, a (2) bekezdés szerinti rendszeres vagy soron kívüli felülvizsgálatot követően minősítésében fenntartott minősített iratokról. A  Bizottság az  (1)  bekezdés szerinti feladata ellátása érdekében valamennyi minősítésében fenntartott minősített iratot megismerheti és áttekintheti, továbbá a minősítés megismételt, soron kívüli felülvizsgálatának javasolt tartalmára – így a  minősítés fenntartására vagy megszüntetésére – kiterjedően javaslatot tesz. (1g) A Bizottság javaslatot tesz a minősítőnek azon minősített iratok minősítésének haladéktalan megszüntetésére, amelyek minősítése fenntartását e törvény rendelkezései alapján – így különösen az (1a) bekezdés szerinti célokat is figyelembe véve – nem tartja indokoltnak. A  minősítő köteles a  javaslatot megvizsgálni, illetve a  minősítést a  Mavtv.  rendelkezései szerint soron kívül felülvizsgálni, valamint – ha a  minősítés megszüntetésére nem  került sor, annak részletes okaira kiterjedően – annak eredményéről a  Bizottságnak és a  minősített iratot kezelő nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszternek tételesen beszámolni. (1h) A Levéltár számára – a 11. § (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – haladéktalanul át kell adni azon iratokat, amelyek tekintetében az (1g) bekezdés szerinti javaslat szerint elvégzett soron kívüli felülvizsgálat alapján a minősítés megszüntetésére sor került. (1i) A  Bizottság javaslatait, döntéseit szótöbbséggel hozza meg. A  nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek rendszeresen tájékoztatást nyújtanak a  Kormány részére azon minősített iratok köréről, amelyek tekintetében a minősítés megszüntetésére a Bizottság javaslata ellenére nem került sor.” (2) Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az  Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az e § szerint elvégzett soron kívüli felülvizsgálatot a Mavtv. 8. § (1b) bekezdés b) pontja szerinti határidőben kell lefolytatni.” 2. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az  Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény a következő 12. §-sal egészül ki: „12. § A Kormány az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003.  évi III.  törvény módosításáról szóló 2026. évi XXVIII.  törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül intézkedik a Bizottság létrehozásáról.” 3. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az  Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény a következő 13. §-sal egészül ki: „13.  § Felhatalmazást kap a  kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a  Bizottság 2.  § (1b)  bekezdés b) és c)  pontja szerinti tagjának a  2.  § (1c)  bekezdés szerinti díjazása mértékét, valamint költségtérítése mértékét és módját.” 4. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az  Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 3304 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám a) 2.  § (2)  bekezdés nyitó szövegrészében a „minősített adat védelméről szóló 2009.  évi CLV. törvényben (a  továbbiakban: Mavtv.) meghatározottakon túl legalább ötévente” szövegrész helyébe a  „Mavtv.-ben meghatározottakon túl rendszeresen – legalább kétévente – vagy a  minősített iratot kezelő nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter felhívására soron kívül” szöveg, b) 2. § (2) bekezdés a) pontjában az „1990. február 14-e” szövegrész helyébe a „2020. január 1-je” szöveg, c) 2.  § (3)  bekezdés a)  pontjában a  „feladatai ellátásához rendszeresen és elengedhetetlenül szükséges,” szövegrész helyébe a  „feladatai ellátásához rendszeresen és elengedhetetlenül szükséges, feltéve, hogy e szükséglet az iratról történő másolatkészítéssel nem váltható ki,” szöveg, d) 2.  § (3)  bekezdés e)  pontjában a „más állam közötti viszonyt, vagy károsítaná Magyarország külpolitikai céljainak érvényesítését” szövegrész helyébe a „valamely európai uniós, illetve EGT-ben vagy NATO-ban részes tagállam közötti viszonyt” szöveg lép. 5. § Hatályát veszti az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény a) 2. § (3) bekezdés b) és c) pontja, b) 2. § (3) bekezdés g) és h) pontja. 6. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pontja a következő ir) alponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában i) nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:] „ir) a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság elnöke, tagja.” 7. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 8. § A 6. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Dr. Sulyok Tamás s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 3305 V. A Kormány tagjainak rendeletei Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 4/2026. (VII. 10.) AÉM rendelete a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet módosításáról [1] E  rendelet az  agrártámogatásokkal kapcsolatban ellátandó feladatok eredményesebb, az  adminisztrációs terheket csökkentő, ezáltal a működés hatékonyságát fokozó szabályozás kialakítására irányul. [2] A  Közös Agrárpolitikából és a  nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022.  évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdés 1., 2., 7., 9., 11–13., 16. és 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 25. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A Közös Agrárpolitikából és a  nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet (a továbbiakban: KAP vhr.) 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha a képzettség nem vagy nem megfelelően szerepel a képzettségi nyilvántartásban, azt a kedvezményezettnek vagy rá tekintettel a képzettséggel rendelkező természetes személynek – jogszabály vagy pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában – legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásáig kell bejelentenie.” 2. § A KAP vhr. 50. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az  agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021.  évi CXLIII.  törvény 15.  §-a szerinti jogutódlás tényét a  Nemzeti Kifizető Ügynökség hivatalból állapítja meg, és szükség esetén felhívja a  gazdaságátvevőt a  KNYR-ben történő nyilvántartásba vétel kezdeményezésére.” 3. § A KAP vhr. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A technikai segítségnyújtás céljára biztosított forrás kedvezményezettjei a Nemzeti Irányító Hatóság, a Nemzeti KAP-hálózat, a  Nemzeti Kifizető Ügynökség, a  Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, a  Nemzeti Fejlesztési Központ, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az Agrármarketing Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a vármegyei kormányhivatalok.” 4. § A KAP vhr. 96. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A  kedvezményezett köteles megvalósítani valamennyi, a  felhívásban kötelezően megvalósítandóként, de önállóan nem támogathatóként meghatározott tevékenységet, függetlenül annak támogatástartalmától.” 5. § A KAP vhr. 44. alcíme a következő 102/D. §-sal egészül ki: „102/D. § E  rendeletnek a  Közös Agrárpolitikából és a  nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet módosításáról szóló 4/2026. (VII. 10.) AÉM rendelettel [a  továbbiakban: 4/2026. (VII. 10.) AÉM rendelet] módosított 8.  § (5)  bekezdését, 30.  § (2)  bekezdését, 50.  § (3), (5) és (7) bekezdését, 74. § (1) bekezdését, 92. § (1) bekezdését, 96. § (5) bekezdését, 97. § (1) bekezdés b) pontját, 98. § (4) bekezdését, 3. melléklet 2. és 3. pontját, 5. melléklet 3.3.8.2., 3.4.2. és 3.5.4.4. pontját, valamint 6. melléklet III/I. pont 4.2.3. és 7.3. alpontját a 4/2026. (VII. 10.) AÉM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” 6. § (1) A KAP vhr. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) A KAP vhr. 5. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (3) A KAP vhr. 6. melléklete a 3. melléklet szerint módosul. 3306 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 7. § A KAP vhr. 1. 30. § (2) bekezdésében a „3. § (2) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „3. § (2) bekezdés a) és b) pontja” szöveg, 2. 82. § (2) bekezdésében az „a) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „b) pontja szerinti mértéket meghaladó” szöveg, 3. 92.  § (1)  bekezdésében a  „beruházás esetén a  támogatási okiratban” szövegrész helyébe a  „beruházás esetén a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződésben rögzített vállalási árak mértékéig, de legfeljebb a támogatási okiratban” szöveg, 4. 97.  § (1)  bekezdés b)  pontjában az  „az agrártámogatási jogviszonytól való elállás” szövegrész helyébe az „a támogatási döntés visszavonásának” szöveg, 5. 98. § (4) bekezdésében a „kérelmeket” szövegrész helyébe a „kérelmeket a 73. § (3) bekezdésében rögzített feltételek fennállása esetén az egyszerűsített, egyéb esetben” szöveg, 6. 5. melléklet 3.3.8.2. pontjában a „költsége nem” szövegrész helyébe a „költsége – felhívás eltérő rendelkezése hiányában – nem” szöveg, 7. 5.  melléklet 3.4.2.  pontjában az „Útmutató 6.  pontjában” szövegrész helyébe az „Útmutató 5.  pontjában” szöveg lép. 8. § Hatályát veszti a KAP vhr. a) 50. § (3) bekezdés c) pontja, b) 50. § (5) bekezdésében az „– a (3) bekezdés b) pontja kivételével –” szövegrész, c) 90. § (1)–(3) bekezdése és d) 3. melléklet 1. pont j) alpontja. 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Bóna Szabolcs János s. k., agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 1. melléklet a 4/2026. (VII. 10.) AÉM rendelethez A KAP vhr. 3. melléklet 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Az árajánlat kötelező tartalmi elemei) „2. Elektronikus árajánlat (elektronikus levél) esetén az 1. pont g) alpontja szerinti követelményt nem kell alkalmazni, azonban ha az  árajánlattevő az  ajánlatát elektronikus levélben adta, az  elektronikus levél csatolmányainak is meg kell felelniük a többi követelménynek. Az elektronikus árajánlat elektronikus levél esetén akkor fogadható el, ha az tartalmazza az árajánlattevő elektronikus levélcímét is. 3. Webáruházas ajánlat esetén az 1. pont a), g) és i) alpontja szerinti követelmény nem alkalmazandó, az 1. pont b)–f) és h) alpontja szerinti követelményeknek való megfelelést a készítés dátumát és a webáruház honlapcímét is tartalmazó képernyőképek csatolásával szükséges igazolni.” 2. melléklet a 4/2026. (VII. 10.) AÉM rendelethez A KAP vhr. 5. melléklet 3. pont 3.5. alpont 3.5.4. pont 3.5.4.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (AZ ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK RÉSZLETES ISMERTETÉSE Saját teljesítés A művelet szakmai megvalósításában közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordításai) „3.5.4.4. A  bérköltség csak a  ténylegesen kifizetett munkabér alapján a  művelet keretében való foglalkoztatás arányában számolható el munkaidő-kimutatás alapján. Őstermelők esetén a  bérköltség a  Nemzeti Irányító Hatóság közleményében közzétett, a  Mezőgazdasági Őstermelői Költség-megállapítási és Munkaidő-elszámolási Szabályzatban foglaltak szerint számolható el.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 3307 3. melléklet a 4/2026. (VII. 10.) AÉM rendelethez 1. A KAP vhr. 6. melléklet III/I. pont 4. alpont 4.2. pont 4.2.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Minden tevékenységtípus esetében bekért dokumentumok ellenőrzése Kifizetés bizonylata Ellenőrizendő szempontok) „4.2.3. A kifizetés bizonylata a tényleges teljesítést tartalmazza, vagyis a számla kiállítója felé teljesített tranzakcióról szól, nem a  kedvezményezett számlái közötti átvezetésről, ide nem értve a  4.2.3.1.  pont szerinti esetben a  kedvezményezett fizetési számlája vagy az  előleg fogadására megnyitott projektszámlája és a  devizaszámlája közötti átutalást (az elektronikus terminálból kinyert és kinyomtatott igazolások nem elfogadhatóak). 4.2.3.1. Ha a  számla kiegyenlítése devizában történik, akkor a  kedvezményezett  forintban vezetett fizetési számlájáról – ideértve a  projektszámlát is – a  kedvezményezett devizában vezetett fizetési számlájára átutalt összegből a  számla alapján elszámolható költségként jóváhagyható összeg nem haladhatja meg a  devizában kiállított számla értékének a 2.11. pontban foglaltak szerint forintra átszámított értékét.” 2. A KAP vhr. 6. melléklet III/I. pont 7. alpontja a következő 7.3. ponttal egészül ki: (Minden tevékenységtípus esetében bekért dokumentumok ellenőrzése Összeférhetetlenségi nyilatkozat) „7.3. A  kedvezményezettek, a  szállítók, az  alvállalkozók és a  művelet előkészítésében és megvalósításában részt  vevők összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek az  iránymutatás az  összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közlemény (2021/C 121/01) szerinti esetekben.” A közlekedési és beruházási miniszter 4/2026. (VII. 10.) KBM rendelete az ajánlott építőipari rezsióradíj mértékéről [1] A  rendelet célja az  építőipari kivitelezési tevékenység során alkalmazott ajánlott építőipari rezsióradíj mértékének meghatározása. [2] A szabályozás az építőipari ágazati körülményeket és a gazdasági környezet előnytelen változásait tartja szem előtt. [3] A  magyar építészetről szóló 2023.  évi C.  törvény 225.  § (4)  bekezdés 1.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 106.  § c)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény szerinti építőipari rezsióradíj általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértéke 7830 forint/óra. 2. § Az ajánlott építőipari rezsióradíj egyes költségnemeire vonatkozó értékeket az 1. melléklet tartalmazza. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. 4. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 5. § E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént. 6. § Hatályát veszti az ajánlott építőipari rezsióradíj mértékéről szóló 44/2024. (XII. 20.) ÉKM rendelet. Vitézy Dávid László s. k., közlekedési és beruházási miniszter 3308 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 1. melléklet a 4/2026. (VII. 10.) KBM rendelethez Az ajánlott építőipari rezsióradíj költségnemei és értékei A B 1. Megnevezés A vállalkozások 2026. évi tényadataiból egy munkaórára számított érték, Ft/óra 2. Alapbér [a 2026. évben 373 200 Ft alapbérrel (garantált bérminimum) és 174 munkaórával számolva] 2145 3. Pótlékok, kiegészítő fizetés 738 4. Foglalkoztatói járulékok (SZOCHO adó 13%) 393 5. Szállásköltség 40 6. Csoportos személyszállítás 500 7. Védőruha, védőfelszerelés 30 8. Munkahelyi szociális szolgáltatás 102 9. Munkaegészségügyi szolgáltatás 128 10. Munkavédelmi költség 40 11. Ügyvitel, munkahelyi irányítás költsége 1849 12. Rezsianyag, munkahelyi energiaköltség 110 13. Felvonulás, munkahelyi berendezkedés, ideiglenes létesítmények költsége 25 14. Szerszámhasználat 32 15. Értékcsökkenési leírás 93 16. Nyomtatvány, írószer 6 17. Postaköltség 5 18. Telefonköltség 8 19. Bankköltség 30 20. Egyéb szolgáltatás: minőségbiztosítás, környezetvédelem 4 21. Kötelező adó, járulék: iparűzési adó 2% 113 innovációs járulék 0,3% 1 22. Biztosítások 20 23. 2–22. Összesen 6412 24. Produktivitási érték (ledolgozott napok alapján) 86,78% 25. Improduktív órák költsége [23. sor összesen × (1,00–0,8678)] 848 26. Veszteségidő aránya 6,50% 27. Veszteségidő költsége (23. sor összesen × 0,065) 417 28. Elvárt eredmény 2% 29. Elvárt eredmény értéke (23+25+27. sor összesen × 0,02) 154 30. 23+25+27+29. Mindösszesen 7830 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 3309 A szociális és családügyi miniszter 2/2026. (VII. 10.) SZCSM rendelete egyes munkavédelmi tárgyú rendeletek módosításáról [1] E rendelet célja a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek az ólomra és annak szervetlen vegyületeire, valamint a  diizocianátokra vonatkozó határértékek tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/869 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése, továbbá az egészségre ártalmas foglalkozási expozícióhoz meghatározott határértékekkel összefüggő egyes rendelkezéseknek a jogalkalmazói, valamint szakmai tapasztalatokon alapuló módosítása. [2] A  munkavédelemről szóló 1993.  évi XCIII.  törvény 88.  § (5)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 145. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 56.  § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró egészségügyi miniszterrel egyetértésben –, a 3.  alcím és a  7.  melléklet tekintetében a  munkavédelemről szóló 1993.  évi XCIII.  törvény 88.  § (4)  bekezdés d)  pont di)  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm. rendelet 145. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró egészségügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. A kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet módosítása 1. § A kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet (a továbbiakban: 5/2020. ITM rendelet) 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „23. § Ez a rendelet 1. a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 80/1107/EGK irányelv végrehajtása céljából javasolt határértékek megállapításáról szóló, 1991. május 29-i 91/322/EGK bizottsági irányelvnek, 2. a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről [tizennegyedik egyedi irányelv a  89/391/EGK irányelv 16.  cikkének (1)  bekezdése értelmében] szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelvnek, 3. a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatban a  javasolt foglalkozási expozíciós határértékek első listájának létrehozásáról szóló, 2000. június 8-i 2000/39/EK bizottsági irányelvnek, 4. a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásához a  javasolt foglalkozási expozíciós határértékek második listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. február 7-i 2006/15/EK bizottsági irányelvnek, 5. a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásakor az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek harmadik listájának létrehozásáról és a  2000/39/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. december 17-i 2009/161/EU bizottsági irányelvnek, 6. a 92/58/EGK, a  92/85/EGK, a  94/33/EK és a  98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a  2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, 7. a 98/24/EK tanácsi irányelv alapján az  indikatív foglalkozási expozíciós határértékek negyedik listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK és a 2009/161/EK bizottsági irányelv módosításáról szóló, 2017. január 31-i (EU) 2017/164 bizottsági irányelvnek, 8. a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, 9. a munkájuk során rákkeltő, illetve mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/130 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, 3310 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 10. a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i 2019/983 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, 11. a 98/24/EK tanácsi irányelv alapján meghatározott indikatív foglalkozási expozíciós határértékek ötödik  listájának létrehozásáról és a  2000/39/EK bizottsági irányelv módosításáról szóló, 2019. október 24-i 2019/1831 bizottsági irányelvnek, 12. a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, 13. a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/148/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, 14. a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2009/148/EK irányelv módosításáról szóló, 2023. november 22-i (EU) 2023/2668 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, 15. a munkavállalóknak a  munkájuk során rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító anyagoknak való expozícióval kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,  16. a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek az ólomra és annak szervetlen vegyületeire, valamint a  diizocianátokra vonatkozó határértékek tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/869 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.” 2. § (1) Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (3) Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul. (4) Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul. 3. § (1) Az 5/2020. ITM rendelet 3. melléklete az 5. melléklet szerint módosul. (2) Az 5/2020. ITM rendelet 3. melléklete a 6. melléklet szerint módosul. 4. § (1) Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában foglalt táblázat a) H:35 mezőjében az „EU4” szövegrész helyébe az „EU4, EU9” szöveg, b) H:99 mezőjében az „EU1” szövegrész helyébe az „EU1, EU9” szöveg, c) H:103 mezőjében az „EU3” szövegrész helyébe az „EU3, EU9” szöveg, d) H:121–H:124 mezőjében az „EU7” szövegrész helyébe az „EU3, EU9” szöveg, e) H:159 mezőjében az „EU7” szövegrész helyébe az „EU9” szöveg, f) A:231  mezőjében a  „NIKKEL-VEGYÜLETEK” szövegrész helyébe a  „NIKKEL-VEGYÜLETEK (Ni-re számítva)” szöveg, g) H:280 mezőjében az „EU4” szövegrész helyébe az „EU4, EU9” szöveg lép. (2) Az 5/2020. ITM rendelet 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat E:21 mezőjében a „0,0058” szövegrész helyébe a „0,0059” szöveg lép. 5. § Hatályát veszti az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában foglalt táblázat 84. és 85. sora. 2. Az egyes munkavédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 32/2021. (VII. 26.) ITM rendelet módosítása 6. § (1) Nem lép hatályba az  egyes munkavédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 32/2021.  (VII. 26.) ITM rendelet 4. melléklet 3. pontja. (2) Nem lép hatályba az  egyes munkavédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 32/2021.  (VII. 26.) ITM rendelet 4. melléklet 12. pontja. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 3311 3. A foglalkozási eredetű rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 55/2023. (XII. 28.) GFM rendelet módosítása 7. § A foglalkozási eredetű rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok elleni védekezésről és az  általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 55/2023.  (XII. 28.) GFM rendelet (a  továbbiakban: 55/2023. GFM rendelet) 3. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „2. mutagén anyag: a) a  CLP rendelet I.  mellékletében meghatározott, az  1A. vagy 1B. kategóriájú csírasejt-mutagén anyagként való besorolás kritériumainak megfelelő anyag vagy keverék, b) az 1. mellékletben meghatározott anyag, keverék vagy eljárás, valamint ezen eljárások során felszabaduló anyag vagy keverék;” 8. § Az 55/2023. GFM rendelet 19. §-a a következő f) ponttal egészül ki: (Ez a rendelet) „f) a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek az ólomra és annak szervetlen vegyületeire, valamint a  diizocianátokra vonatkozó határértékek tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/869 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek” (való megfelelést szolgálja.) 9. § Az 55/2023. GFM rendelet 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul. 10. § Az 55/2023. GFM rendelet a) 3.  § 1.  pont a)  alpontjában és 3.  pontjában az  „alapján” szövegrész helyébe az  „I.  mellékletében meghatározott,” szöveg, b) 1.  melléklet  címében az  „A daganatos megbetegedés kockázatát megnövelő eljárások, tevékenységek nem teljes körű, tájékoztató” szövegrész helyébe az „A 3. § 1. pont c) alpontja és a 3. § 2. pont b) alpontja szerinti rákkeltő, illetve mutagén anyagok, keverékek, valamint eljárások” szöveg, c) 1. melléklet 3. pontjában az „elektromos” szövegrész helyébe az „elektrolitikus” szöveg lép. 11. § Hatályát veszti az 55/2023. GFM rendelet 3. § 1. pont d) alpontja. 4. Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § (2) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése és a 2. melléklet 2026. július 12-én lép hatályba. (3) A 2. § (3) bekezdése, a 6. § (2) bekezdése és a 3. melléklet 2027. július 12-én lép hatályba. (4) A 2. § (4) bekezdése, a 3. § (2) bekezdése, valamint a 4. melléklet és a 6. melléklet 2029. január 1-jén lép hatályba. 13. § E rendelet a) 1.  alcíme a  munkavállalóknak a  munkájuk során rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító anyagoknak való expozícióval kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelméről szóló, 2004.  április  29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, a  munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i 2019/983 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a  munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU)  2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) 2.  alcíme a  munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU)  2019/983 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, 3312 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám c) 1. és 3.  alcíme a  2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a  98/24/EK tanácsi irányelvnek az ólomra és annak szervetlen vegyületeire, valamint a diizocianátokra vonatkozó határértékek tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/869 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Kátai-Németh Vilmos s. k., szociális és családügyi miniszter 1. melléklet a 2/2026. (VII. 10.) SZCSM rendelethez 1. Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában foglalt táblázat 82. és 83. sora helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A B C D E F G H I 1 Megnevezés CAS-szám ÁK-érték mg/m3 ÁK-érték ppm CK-érték mg/m3 CK-érték ppm Jellemző tulajdonság Hivatkozás ÁK korrekciós csoport) 82 DIIZOCIANÁTOK (NCO(30)-ban mérve) 0,01 0,02 b, sz, i EU10 T 83 difenilmetán-4,4’- diizocianát (MDI) (NCO(30)-ban mérve) 101-68-8 0,01 0,02 b, sz, i, BEM EU10 T 2. Az  5/2020. ITM rendelet 1.  melléklet 1.  pont 1.1.  alpontjában foglalt táblázat H:205  mezője helyébe a következő mező lép: (H) (Hivatkozás) (205) EU7 3. Az  5/2020. ITM rendelet 1.  melléklet 1.  pont 1.1.  alpontjában foglalt táblázat 244. sora helyébe a  következő rendelkezés lép: (A B C D E F G H I 1 Megnevezés CAS-szám ÁK-érték mg/m3 ÁK-érték ppm CK-érték mg/m3 CK-érték ppm Jellemző tulajdonság Hivatkozás ÁK korrekciós csoport) 244 ÓLOM és SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Pb-ra számítva) 7439-92-1 0,03 Repr (1A, küszöbérték nélküli), BEM, BHM EU10 T 4. Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklet 1. pont 1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1.2.  A veszélyes anyagok tekintetében használt rövidítések magyarázata: A B 1 Rövidítés Magyarázat 2 resp respirábilis frakció 3 b bőrön át is felszívódik 4 i ingerlő anyag, amely izgatja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat 5 k (…) rákkeltő (zárójelben az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, rövid megnevezéssel a CLP rendelet szerinti besorolás) 6 Repr (…) reprotoxikus (zárójelben a CLP szerinti besorolás) M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 3313 7 m maró hatású anyag, amely felmarja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat 8 sz Túlérzékenységet okozó (szenzibilizáló) tulajdonságú anyag. Az anyagra érzékeny egyéneken „túlérzékenységen” alapuló bőr-, légzőrendszeri, esetleg más szervet, szervrendszert károsító megbetegedést okozhat. 9 * CK: 1 perces referenciaidőre vonatkozik 10 ** a határérték a felsorolt, nem rákkeltő, nem reciklált, adalékanyagot nem tartalmazó ásványi olaj aeroszolokra vonatkozik (SCOEL/SUM/163/2011. számú ajánlásban javasolt határérték, SCOEL: Foglalkozási Vegyianyag-expozíciós Határértékekkel Foglalkozó Tudományos Bizottság) 11 EUA a 2009/148/EK irányelvben közölt érték 12 EU91 a 91/322/EGK irányelvben közölt érték 13 EU1 a 2000/39/EK irányelvben közölt érték 14 EU2 a 2006/15/EK irányelvben közölt érték 15 EU3 a 2009/161/EK irányelvben közölt érték 16 EU4 a 2017/164 EU irányelvben közölt érték 17 EU6 a 2019/130 EU irányelvben közölt érték 18 EU7 a 2019/983/EU irányelvben közölt érték 19 EU8 a 2019/1831 EU irányelvben közölt érték 20 EU9 a 2022/431 EU irányelvben közölt érték 21 EU10 a 2024/869 EU irányelvben közölt érték 22 BEM biológiai expozíciós mutató 23 BHM biológiai hatásmutató 24 mg/m3 milligramm légköbméterenként, 20 °C-on és 101,3 KPa légköri nyomáson 25 ÁK-érték megengedett átlagos koncentráció 26 CK-érték megengedett csúcskoncentráció 27 ppm (parts per million) milliomodrész adott térfogatnyi levegőben [ml/m3] 28 CAS-szám a vegyi anyagok azonosítására használt Chemical Abstracts Service regisztrációs szám 29 SCOEL/ SUM/138/2011 a SCOEL/SUM/138/2011. számú ajánlásban javasolt határérték 30 NCO a diizocianátvegyületek izocianát funkcionális csoportjaira vonatkozik ” 2. melléklet a 2/2026. (VII. 10.) SZCSM rendelethez Az  5/2020. ITM rendelet 1.  melléklet 1.  pont 1.1.  alpontjában foglalt táblázat 34. sora helyébe a  következő rendelkezés lép: (A B C D E F G H I 1 Megnevezés CAS-szám ÁK-érték mg/m3 ÁK-érték ppm CK-érték mg/m3 CK-érték ppm Jellemző tulajdonság Hivatkozás ÁK korrekciós csoport) 34 BERILLIUM ÉS VEGYÜLETEI (Be-ra számítva) 7440-41-7 0,0002 k(1B), b, sz EU7 T 3314 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 3. melléklet a 2/2026. (VII. 10.) SZCSM rendelethez Az  5/2020. ITM rendelet 1.  melléklet 1.  pont 1.1.  alpontjában foglalt táblázat 167. sora helyébe a  következő rendelkezés lép: (A B C D E F G H I 1 Megnevezés CAS-szám ÁK-érték mg/m3 ÁK-érték ppm CK-érték mg/m3 CK-érték ppm Jellemző tulajdonság Hivatkozás ÁK korrekciós csoport) 167 KADMIUM ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Cd-ra számítva) 7440-43-9 0,001 k(1B), BEM EU7 T 4. melléklet a 2/2026. (VII. 10.) SZCSM rendelethez Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában foglalt táblázat 82. és 83. sora helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A B C D E F G H I 1 Megnevezés CAS-szám ÁK-érték mg/m3 ÁK-érték ppm CK-érték mg/m3 CK-érték ppm Jellemző tulajdonság Hivatkozás ÁK korrekciós csoport) 82 DIIZOCIANÁTOK (NCO(30)-ban mérve) 0,006 0.012 b, sz, i EU10 T 83 difenilmetán-4,4’- diizocianát (MDI) (NCO(30)-ban mérve) 101-68-8 0,006 0,012 b, sz, i, BEM EU10 T 5. melléklet a 2/2026. (VII. 10.) SZCSM rendelethez Az 5/2020. ITM rendelet 3. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Biológiai expozíciós mutatók megengedhető határértékei 2.1. Biológiai expozíciós mutatók megengedhető határértékei vérben A B C D E F 1. Megengedhető határérték 2. Vegyi anyag Biológiai expozíciós mutató Mintavétel ideje mikrogramm/l mikromol/l (kerekített értékek) Érintettek köre 3. Ólom (szervetlen) Ólom nem kritikus 300 1,5 férfiak és 45 évnél idősebb nők 4. Ólom (szervetlen) Ólom nem kritikus 200 1,0 45 évnél fiatalabb nők 2.2. A  biológiai monitorozásnak magában kell foglalnia a  vér ólomszintjének (PbB) mérését abszorpciós spektrometriával vagy egyéb, azonos eredményeket adó módszerrel.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 3315 6. melléklet a 2/2026. (VII. 10.) SZCSM rendelethez 1. Az 5/2020. ITM rendelet 3. melléklet 2. pont 2.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2.1. Biológiai expozíciós mutatók megengedhető határértékei vérben A B C D E F 1. Megengedhető határérték 2. Vegyi anyag Biológiai expozíciós mutató Mintavétel ideje mikrogramm/l mikromol/l (kerekített értékek) Érintettek köre 3. Ólom (szervetlen) Ólom nem kritikus 150 0,75 férfiak és 45 évnél idősebb nők 4. Ólom (szervetlen) Ólom nem kritikus 100 0,5 45 évnél fiatalabb nők ” 2. Az 5/2020. ITM rendelet 3. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 2. és 3. sora helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A B C D E F 1. Vegyi anyag Biológiai hatás mutató Mintavétel ideje Megengedhető határérték Érintettek köre Megjegyzés) 2. Ólom (szervetlen) Cink-protoporfirin előszűrésre 3 hónapnál hosszabb expozíció esetén alkalmazható 80 mikromol/mol hem férfiak és 45 évnél idősebb nők Határérték túllépése esetén a vérólom koncentráció meghatározása kötelező 3. Ólom (szervetlen) Cink-protoporfirin előszűrésre 3 hónapnál hosszabb expozíció esetén alkalmazható 70 mikromol/mol hem 45 évnél fiatalabb nők A vérólom koncentráció meghatározása is kötelező minden esetben. 7. melléklet a 2/2026. (VII. 10.) SZCSM rendelethez Az 55/2023. GFM rendelet 1. melléklete a következő 9. ponttal egészül ki: „9. Bükkfa-, tölgyfa-, egyéb keményfaporoknak, illetve keményfaporokat tartalmazó faporoknak való kitettséget magában foglaló munka.” 3316 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám IX. Határozatok Tára A Kormány 1221/2026. (VII. 10.) Korm. határozata a 2026. júliustól októberig a távhőszolgáltatók működési kiadásait biztosító távhőkassza pozitív egyenlegének megőrzéséhez szükséges intézkedésekről A Kormány 1. egyetért − a  távhő árszabályozási év 2025. október 1-jei kezdetétől megállapított támogatási összegekre tekintettel − a távhőkassza pozitív egyenlegének központi költségvetési forrásból származó fenntartásával; 2. az 1. pont szerinti cél elérése érdekében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 25 900 000 000 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény (a  továbbiakban: Kvtv.) 1.  melléklet XVII.  Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. Központi kezelésű előirányzatok  cím, 23. Lakossági Rezsivédelmi Alap  alcím terhére, a  Kvtv.  1.  melléklet XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. Központi kezelésű előirányzatok  cím, 15. Távhőszolgáltatók kompenzációja  alcím, 1. Távhőszolgáltatók kompenzációjával kapcsolatos kiadások jogcímcsoport javára, az 1. melléklet szerint; Felelős: pénzügyminiszter Határidő: azonnal 3. felhívja a  gazdasági és energetikai minisztert, hogy a  Kvtv. 1.  melléklet XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. Központi kezelésű előirányzatok  cím, 15. Távhőszolgáltatók kompenzációja  alcím, 1. Távhőszolgáltatók kompenzációjával kapcsolatos kiadások jogcímcsoporton rendelkezésére álló forrásán felül, a  2.  pont szerint biztosított forrás terhére gondoskodjon a  villamos energiáról szóló 2007.  évi LXXXVI.  törvény 147.  § (1) bekezdésében meghatározott, az átviteli rendszerirányító által elkülönítetten kezelt számla javára teljesítendő legfeljebb a) 9 400 000 000 forint, b) 3 000 000 000 forint, c) 6 000 000 000 forint, d) 7 500 000 000 forint befizetéséről. Felelős: gazdasági és energetikai miniszter Határidő: az a) alpont tekintetében 2026. július 16. a b) alpont tekintetében 2026. augusztus 18. a c) alpont tekintetében 2026. szeptember 17. a d) alpont tekintetében 2026. október 15. Dr. Ruff Bálint György s. k., miniszterelnök-helyettes M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 3317 1. melléklet az 1221/2026. (VII. 10.) Korm. határozathoz XVII. Gazdasági és Energetikai Minisztérium forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása XVII. Gazdasági és Energetikai Minisztérium 21 Központi kezelésű előirányzatok 15 Távhőszolgáltatók kompenzációja 395940 1 Távhőszolgáltatók kompenzációjával kapcsolatos kiadások K5 Egyéb működési célú kiadások 25 900 000 000 404895 23 Lakossági Rezsivédelmi Alap K5 Egyéb működési célú kiadások -25 900 000 000 Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év időarányos teljesítésarányos egyéb: azonnal 25 900 000 000 25 900 000 000 * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni. ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA Költségvetési év: 2026. A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma Államház- tartási egyedi azonosító K I A D Á S O K Magyar Államkincstár 1 példány T Á M O G A T Á S B E V É T E L Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki Államház- tartási egyedi azonosító Államház- tartási egyedi azonosító 3318 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám A Kormány 1222/2026. (VII. 10.) Korm. határozata az iparbiztonsági veszélyt, valamint a fenyegető környezetkárosodást megelőző intézkedésekről A Kormány 1. összhangban az  iparbiztonsági veszélyt, valamint a  fenyegető környezetkárosítást megelőző intézkedésekről szóló 1178/2026. (V. 30.) Korm. határozatban foglaltakkal továbbra is egyetért azzal, hogy a Dunai Vasmű területén az iparbiztonsági veszély és a fenyegető környezetkárosodás megelőzése közérdek; 2. egyetért azzal, hogy amennyiben az  1.  pont szerinti közérdek érvényesítéséhez szükséges intézkedések finanszírozásának pénzügyi fedezete a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek részéről nem biztosítható, és e kötelezettség másra nem hárítható át, az intézkedések teljesítése, illetve azok – központi költségvetés terhére – közszolgáltatási szerződés útján történő finanszírozása az állam feladata; 3. felhívja a gazdasági és energetikai minisztert, hogy a 2. pont szerinti feltételek fennállása esetén a 2026. július 31-ig tartó időtartamra az  1.  pontra figyelemmel rendelkezésre álló forrás megemelésével hosszabbítsa meg a közszolgáltatási szerződést a 2. pontban foglaltak végrehajtása érdekében; Felelős: gazdasági és energetikai miniszter Határidő: azonnal 4. felhívja az államháztartásért felelős minisztert, hogy gondoskodjon a 3. pontban foglaltak finanszírozása érdekében legfeljebb 821 354 854  forint biztosításáról a  Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XVII. Gazdasági és Energetikai Minisztérium fejezet, 21. Központi kezelésű előirányzatok cím, 11. Iparbiztonsági közszolgáltatás kiadásai alcím javára; Felelős: pénzügyminiszter Határidő: azonnal 5. az  államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény 36.  § (2)  bekezdésében biztosított jogkörében eljárva engedélyezi, hogy a  gazdasági és energetikai miniszter az  1.  pont szerinti közérdek érvényesítése érdekében a  2026.  évben legfeljebb a  szabad előirányzatot meghaladóan, legfeljebb 821 354 854  forint összegben kötelezettséget vállaljon a  Kvtv. 1.  melléklet XVII. Gazdasági és Energetikai Minisztérium fejezet, 21. Központi kezelésű előirányzatok cím, 11. Iparbiztonsági közszolgáltatás kiadásai alcím terhére. Dr. Ruff Bálint György s. k., miniszterelnök-helyettes A Kormány 1223/2026. (VII. 10.) Korm. határozata a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara szakmai működésével és feladatellátásával összefüggő egyes kérdésekről A Kormány egyetért azzal, hogy 1. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a  továbbiakban: kamara) feladatellátásához kiemelkedő társadalmi érdek fűződik, ezért 2. felhívja az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztert, hogy a) egyes kiemelt közfeladatok folyamatos ellátása, továbbá az  agrár- és élelmiszergazdaság, továbbá a  vidékfejlesztés ágazatának politikai befolyástól mentes, szakmai működésének biztosítása érdekében, valamint az  ágazati szereplők érdekeinek egységes képviselete céljából tekintse át a  szabályozási környezetet, és ennek eredményeképpen készüljön előterjesztés az  új agrárkamarai választási szabályok kialakításáról; és M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám 3319 b) kezdeményezze a  kamaránál a  2026.  évi kamarai tagdíjfizetési kötelezettségek felülvizsgálatát, ennek során a  2025. és 2026.  évi elemi káreseményekkel és az  élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szerinti állatjárványügyi intézkedésekkel érintett tagok számára előírt tagdíjfizetési kötelezettség csökkentésének lehetőségét. Felelős: agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter Határidő: az a) alpont tekintetében 2026. augusztus 31. a b) alpont tekintetében 2026. július 15. Dr. Ruff Bálint György s. k., miniszterelnök-helyettes A Kormány 1224/2026. (VII. 10.) Korm. határozata az egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti politikai, gazdasági és együttműködési stratégiai partnerségi megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról A Kormány 1. egyetért az egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti politikai, gazdasági és együttműködési stratégiai partnerségi megállapodás (a  továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza a  külügyminisztert vagy az  általa kijelölt személyt a  Megállapodás bemutatott szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására; 3. felhívja a  külügyminisztert, hogy a  Megállapodás szövegének végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki; 4. elfogadja a Megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendeli a Megállapodás szövegének végleges megállapítását követően annak az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat előadójának a Kormány a külügyminisztert jelöli ki. Dr. Ruff Bálint György s. k., miniszterelnök-helyettes 3320 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 88. szám A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.