● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 89. szám M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. július 14., kedd Tartalomjegyzék 2026. évi XXIX. törvény A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény hatályon kívül helyezéséről 3322 Köf.5.010/2026/4. számú határozat A Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata  3326 Köf.5.013/2026/4. számú határozat A Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata  3331 37/2026. (VII. 14.) OGY határozat Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló 17/2026. (V. 9.) OGY határozat módosításáról 3335 151/2026. (VII. 14.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet külképviselet-vezetői megbízás alóli felmentéséről 3335 152/2026. (VII. 14.) KE határozat Vezérőrnagy rendfokozatba történő előléptetésről 3336 1225/2026. (VII. 14.) Korm. határozat A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásainak közvetítése érdekében szükséges intézkedésekről 3336 1226/2026. (VII. 14.) Korm. határozat A közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetésével kapcsolatos intézkedésekről 3338   3322 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám II. Törvények 2026. évi XXIX. törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény hatályon kívül helyezéséről* [1] A törvény célja a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása az európai uniós források hatékony felhasználásának biztosítása, valamint a  Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001.  évi XX. törvény és más jogszabályok egységes jogértelmezésének biztosítása érdekében. [2] A fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény hatályon kívül helyezése a Fővárossal való együttműködés rendezése, a pozitív partneri együttműködés keretei megalkotása érdekében szükséges. [3] A fenti célokra tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása 1. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001.  évi XX.  törvény (a  továbbiakban: MFB. tv.) 3.  § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően – jogszabály, vagy az  érintett minisztériumokkal, vagy más jogi személyekkel kötött szerződés alapján  – az elkülönített állami pénzalapokból, a fejezeti kiadási előirányzatokból és európai uniós forrásokból, valamint az ezek felhasználásáról szóló jogszabályok által meghatározott forrásokból finanszírozott programokhoz kapcsolódó feladatokat láthat el, így különösen:] „c) pénzügyi lebonyolítást, ideértve a forrás kiutalása keretében a devizanemek közötti átváltást is;” 2. § Az MFB. tv. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az MFB Zrt. kizárólag olyan személy, illetve szervezet részére nyújthat hitelt, illetve kölcsönt, valamint csak olyan személy, illetve szervezet érdekében vállalhat kezességet, garanciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, amely a) a nemzeti vagyonról szóló 2011.  évi CXCVI.  törvény 3.  § (1)  bekezdés 1.  pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, kivéve a  természetes személyeket (ideértve a  mezőgazdasági őstermelőket és az  őstermelők családi gazdaságának tagját is) és a társasházakat, továbbá b) a tényleges tulajdonos vagy tulajdonosok személye a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja szerint beazonosítható.” 3. § Az MFB. tv. „Az MFB Zrt. kormányzati kapcsolatai” alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki: „6/A.  § (1) Az  állam a  központi költségvetés terhére a  Kormány egyedi határozatával készfizető kezességet az MFB Zrt. javára abban az esetben vállalhat, ha a) az adott ügylet vagy ügyletek nemzetgazdasági szempontból indokolt fejlesztési, beruházási feladatot valósítanak meg és b) a fejlesztési, beruházási cél más módon nem érhető el. (2) A Kormánynak az MFB Zrt. javára vállalt készfizető kezességvállalásról szóló határozatai nyilvánosak.” 4. § Az MFB. tv. 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az MFB Zrt. a Hpt. 110. §-a szerinti kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot állít fel.” * A törvényt az Országgyűlés a 2026. július 7-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 3323 5. § Az MFB. tv. „Az MFB Zrt. prudens működésére vonatkozó szabályok” alcíme a következő 9/B–9/D. §-sal egészül ki: „9/B.  § Amennyiben az  MFB Zrt. közvetlenül vagy pénzügyi intézményeken keresztül hitelt vagy kölcsönt nyújt több ügyfélnek, több ügyfél javára kezességet vagy garanciát vállal, vagy kollektív befektetési alapokba fektet (a továbbiakban: program) előre meghatározott feltételek mellett, akkor a program a) szükségességét alátámasztó piaci hiányosságról szóló elemzését, b) által biztosított ösztönző hatásra vonatkozó elemzését, c) szükségességére és arányosságára vonatkozó elemzését, valamint d) hatékonysága értékelésének módját és gyakoriságát a program bejelentésekor nyilvánosságra hozza. 9/C.  § Amennyiben a  pénzügyi közvetítő vagy alapkezelő kiválasztása során az  MFB Zrt. közbeszerzési eljárást nem köteles lefolytatni, a pénzügyi közvetítőt vagy az alapkezelőt az MFB Zrt. nyílt, nyilvános, az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot biztosító kiválasztási folyamat során választja ki. 9/D.  § Az MFB Zrt. minden év június 15.  napjáig könyvvizsgálót bíz meg a  szervezeti integritását, az  összeférhetetlenség feltárását, a  kettős finanszírozás megelőzését, a  jogszabályi megfelelést biztosító folyamatszabályozást, valamint a  pénzügyi közvetítők és alapkezelők díjazásának átláthatóságát biztosító folyamatainak vizsgálatával.” 6. § Az MFB. tv. V/A. Fejezete a következő 11/B. §-sal egészül ki: „11/B.  § (1) Amennyiben az  MFB Zrt.-ben tőkeemelésre a  Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU)  2021/241 európai parlamenti és tanács rendelet (a  továbbiakban: 2021/241 EU rendelet) keretében, az Európai Unió Tanácsa végrehajtási határozatával jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapján biztosított forrásból (a továbbiakban: HET-forrás) kerül sor, a tőkeemelés összegének megfelelő összeg csak a 2021/241 EU rendelet szerinti céloknak megfelelő finanszírozásra fordítható. (2) A Kormány határozatban állapítja meg, hogy az MFB Zrt. tőkeemelésére fordított forrás mekkora részben minősül HET-forrásnak. (3) HET-forrás felhasználására kizárólag a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság előzetes, a forrásfelhasználás jogszerűségét, a 2021/241 EU rendelet szerinti céloknak való megfelelőségét, valamint a forrásfelhasználás szakmai értékelését tartalmazó véleménye alapján kerülhet sor. (4) Az  MFB Zrt. a  HET-forrásból finanszírozott programok esetében minden esetben közzéteszi az  ügyfél nevét, valamint az ügylet összegét.” 7. § Az MFB. tv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az igazgatóság 5–9 tagból áll. Az igazgatóság tagjait a miniszter – ötéves időtartamra – nevezi ki és hívja vissza. Az igazgatóság tagjai egy alkalommal újra kinevezhetőek. Az igazgatóság élén az elnök áll. Az igazgatóság elnökét maga választja tagjai közül.” 8. § Az MFB. tv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  felügyelőbizottság elnökét és tagjait a  miniszter nevezi ki és hívja vissza. A  felügyelőbizottság tagjai egy alkalommal újra kinevezhetőek.” 9. § (1) Az MFB. tv. 18. §-a a következő (4c)–(4f) bekezdéssel egészül ki: „(4c) Nem lehet az MFB Zrt. igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja, valamint az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, vagy az  MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedésével működő vállalkozás (a továbbiakban: leányvállalat) vezető testületének tagja vagy ügyvezetője, aki a) politikai szolgálati jogviszonyban, b) biztosi jogviszonyban, c) kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, vagy d) közhatalmi döntés befolyásolását vagy a  közhatalommal szemben érdekérvényesítést célzó tevékenységet üzletszerűen folytat megbízás alapján, a jogviszony fennállása alatt, valamint az annak megszűnését követő hat hónap elteltéig. (4d) Az  igazgatóság tagját a  miniszter csak a  felügyelő bizottság írásbeli javaslata alapján hívhatja vissza, amennyiben a  felügyelő bizottság hitelt érdemlően, az  indok alapos feltárásával alátámasztja, hogy az igazgatóság tagja a) piaci szereplőtől vagy külső szervezettől kapott utasításnak megfelelően járt el; 3324 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám b) megszegte a szakmai etikai szabályokat, az MFB Zrt. magatartási és etikai szabályait, az igazgatósági tagsággal együtt járó kötelezettségeit, vagy piaci visszaélést követett el; c) tartós egészségügyi okok vagy egyéb objektív körülmények miatt fizikailag vagy mentálisan képtelenné vált az  igazgatósági tagsággal együtt járó kötelezettségei teljesítésére, vagy személyében a  vezetői alkalmasság feltételei már nem állnak fenn; d) összeférhetetlenségi ok áll fenn vele szemben, és az  összeférhetetlenséget az  összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg; e) nem működik együtt az igazgatóság tagjaival, megtagadja, hogy az előterjesztésekkel kapcsolatos álláspontját kifejtse, szakmailag alátámassza, és ezzel akadályozza az MFB Zrt. feladatainak teljesítését. (4e) A felügyelő bizottság tagját a miniszter csak abban az esetben hívhatja vissza, ha a) megszegte a  szakmai etikai szabályokat, az  MFB Zrt. magatartási és etikai szabályait, a  felügyelő bizottsági tagsággal együtt járó kötelezettségeit vagy piaci visszaélést követett el; b) tartós egészségügyi okok vagy egyéb objektív körülmények miatt fizikailag vagy mentálisan képtelenné vált a felügyelőbizottsági tagsággal együtt járó kötelezettségei teljesítésére, vagy személyében a vezetői alkalmasság feltételei már nem állnak fenn; c) összeférhetetlenségi ok áll fenn vele szemben, és az  összeférhetetlenséget az  összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg. (4f) Az  MFB Zrt. a  vezetői alkalmassági és összeférhetetlenségi követelményeket szabályzatban rögzíti, és  a  szabályzat rendelkezéseit az  MFB Zrt. a  leányvállalatok vezető testületének tagjaira vagy ügyvezetőjére is alkalmazni rendeli. A vezetői alkalmassági és értékelési szabályzatot a miniszter hagyja jóvá.” (2) Az MFB. tv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az  MFB Zrt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagja személyében fennálló összeférhetetlenség esetén a  miniszter írásban felszólítja az  igazgatóság, vagy a  felügyelő bizottság tagját az  összeférhetetlenség megszüntetésére. Alkalmazott személyében fennálló összeférhetetlenség esetén a  munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólítja az  alkalmazottat az  összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha az  alkalmazott az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, munkaviszonya megszűnik.” 10. § Az MFB. tv. a) 1. § (2) bekezdésében az „az állami vagyon felügyeletéért” szövegrész helyébe az „a gazdaságfejlesztésért” szöveg, b) 5. § (11) bekezdésében a „tőke- és kamatkiegyenlítés” szövegrész helyébe a „tőkekiegyenlítés” szöveg lép. 11. § Hatályát veszti az MFB. tv. a) 2.  § nyitó szövegrészében az „ , a  fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvény szerinti források” szövegrész, b) 2. § f) és g) pontja, c) 2. § i) pontja, d) 2. § n) pontja, e) 2. § p) pontja, f) 5. § (10a) bekezdése, g) 8. § (1b) bekezdése, h) 8. § (2) bekezdésében a „110. §,” szövegrész. i) 18. § (5) bekezdésében az „az (1)–(4) bekezdésben meghatározott” szövegrész. 2. A fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény hatályon kívül helyezése 12. § Hatályát veszti a  fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025.  évi CXXXIV. törvény. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 3325 3. Záró rendelkezések 13. § Ez a törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba. 14. § A 2. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Dr. Sulyok Tamás s. k., Forsthoffer Ágnes s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke 3326 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám VIII. A Kúria határozatai A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.010/2026/4. számú határozata   Az ügy száma: Köf.5.010/2026/4. A tanács tagjai: Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Bögös Fruzsina bíró, Dr. Dobó Viola bíró Az indítványozó: Heves Vármegyei Kormányhivatal (Cím1) Az indítványozó képviselője: Dr. Agyagási Péter kamarai jogtanácsos (Cím2) Az érintett önkormányzat: Markaz Községi Önkormányzat (Cím3) Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Ferencz Domonkos jegyző (Cím3) Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa – megállapítja, hogy a Markaz Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről szóló 7/2015.  (III.13.) önkormányzati rendelete 1.  § (1)  bekezdésének a „vezetékes ivóvízellátással rendelkező” fordulata más jogszabályba ütközik, ezért azt megsemmisíti. – megállapítja, hogy a megsemmisítés folytán a Markaz Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről szóló 7/2015. (III.13.) önkormányzati rendeletének 1.  § (1)  bekezdése a  következő szöveggel marad hatályban: „A rendelet személyi hatálya kiterjed Markaz Község közigazgatási területén minden olyan közcsatornára rá nem kötött ingatlan tulajdonosra, akinek az ingatlanán nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezik.” – elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben; – elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás [1] A Heves Vármegyei Kormányhivatal (a  továbbiakban: indítványozó) törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva vizsgálta Markaz Községi Önkormányzat Képviselő-testületének (a  továbbiakban: önkormányzat) a  nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről szóló 7/2015.  (III.13.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.). [2] Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (1) bekezdés a)  pontjában biztosított hatáskörében eljárva az  indítványozó 2026. február 5.  napján HE/TFO/00341-1/2026. iktatószámon törvényességi felhívást bocsátott ki az önkormányzat részére. Ebben az indítványozó kezdeményezte az Ör. 1. § (1) bekezdésének felülvizsgálatát. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 3327 [3] A képviselő-testület a 2026. március 19. napján tartott ülésén megvitatta a törvényességi felhívásban foglaltakat és a  16/2026.  (III.19.)  számú határozatában rögzítette, hogy azzal nem értenek egyet, így azt nem fogadták el. Az önkormányzat jegyzője a határozatot és a képviselő-testület részletes álláspontját megküldte az indítványozónak. [4] Tekintettel arra, hogy a képviselő-testület nem tett intézkedést a feltárt jogszabálysértés megszüntetése érdekében, így a törvényességi felhívás eredménytelen maradt. Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása [5] Az indítványozó a  2026. április 14.  napján kelt indítványában az  Mötv. 136.  § (2)  bekezdése és a  közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.  évi I.  törvény (a  továbbiakban: Kp.) 12.  § (3)  bekezdésének b)  pontja alapján kezdeményezte a  Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt az  Ör. 1.  § (1)  bekezdése más jogszabályba ütközésének vizsgálatát, kifejtve, hogy az Ör. 1. § (1) bekezdése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) 4. § (2) bekezdésének d) pontjába ütközik, mivel az nem minden szennyvízbekötés nélküli ingatlant érint, hanem csak azokat, amelyek vezetékes ivóvízellátással rendelkeznek. [6] Az indítványozó szerint a  Vgtv. 4.  § (2)  bekezdésének d)  pontja értelmében a  települési önkormányzat köteles gondoskodni a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről. Ezzel ellentétben az  Ör. 1.  § (1)  bekezdése a szabályozás személyi hatályát a vezetékes ivóvízellátással rendelkező ingatlantulajdonosokra szűkíti le akképpen, hogy „A rendelet személyi hatálya kiterjed Markaz Község közigazgatási területén minden olyan közcsatornára rá nem kötött, vezetékes ivóvízellátással rendelkező ingatlan tulajdonosra, akinek az  ingatlanán nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezik.” [7] Az indítványozó szerint ennek gyakorlati jelentősége, sajátossága abban áll, hogy az önkormányzat közigazgatási területének egy tóparti üdülőterületi részén nincs kiépítve a  vezetékes ivóvízellátás. Márpedig a  Vgtv. 4.  § (2)  bekezdésének d)  pontja nem tesz különbséget bel- és külterületi településrészek, üdülőterületi és nem üdülőterületi (központi) településrészek között, és a  vezetékes ivóvízellátás meglététől függően sem. Továbbá nem tesz különbséget az ingatlanok ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága, illetve az állandó vagy ideiglenes használat szerint sem. Az indítvány kiemelte, hogy a szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentési szabályok sem tesznek különbséget a vízellátás módja alapján. [8] Az indítvány szerint a  Vgtv. 1.  számú mellékletének 37.  pontja határozza meg a  nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz fogalmát, amelybe beletartozik minden olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyén gyűjtenek össze (például zárt tárolóban), függetlenül attól, hogy az vízvezetéken, saját kútból vagy közkifolyóról érkezik. [9] Az önkormányzat a  törvényességi felhívás elutasításáról szóló tájékoztatásában hivatkozott a  víziközmű- szolgáltatásról szóló 2011.  évi CCIX.  törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013.  (II. 27.) Korm.  rendelet (a  továbbiakban: Korm.  rendelet) 1.  § 15.  pontjára, amely meghatározza a  háztartási szennyvíz fogalmát, s annak egyik fogalmi eleme a  „rendszeres emberi tartózkodás” melynek nem felel meg az  üdülő rendeltetésű épület. Erre tekintettel és válaszul az indítványozó az indítványában az alábbiakat emelte ki. [10] Azon rendszeres emberi tartózkodás céljára szolgáló ingatlanok esetében, ahol nem került kiépítésre a vezetékes ivóvízellátás, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ott szennyvíz nem képződhetne. Álláspontja szerint a  rendszeres tartózkodás nem feltétlenül csak lakóövezetben valósulhat meg és nem feltétlenül csak – egész éven át tartó – folyamatos tartózkodást jelent. A  rendszeres hétvégenkénti ott tartózkodás, vagy például a  nyári hónapokban történő folyamatos ott tartózkodás is rendszeres tartózkodásnak minősül. Kiemelte, hogy figyelemmel kell lenni arra is, hogy az érintett markazi tóparti településrészen nyilvántartott ingatlanok közül állandó lakóhelyül szolgál 34 db ingatlan, tartózkodási helyül szolgál 21 db ingatlan, és ott ténylegesen háztartási szennyvíz keletkezik. Az önkormányzat szennyvízbegyűjtésre vonatkozó feladat-ellátási kötelezettsége a vezetékes ivóvízellátással nem rendelkező ingatlanokra is kiterjed. [11] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a  Kp. 140.  § (1)  bekezdése folytán alkalmazandó 42.  § (1)  bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére. [12] Az önkormányzat a 2026. május 7. napján kelt védiratában az indítvány elutasítását kérte az alábbi indokok alapján. [13] Véleménye szerint az  Ör. nem sérti a  Vgtv. rendelkezéseit, mivel a  háztartási szennyvíz fogalmát a  hatályos jogszabályokkal összhangban, azok rendszerében értelmezi. Kiemelte, hogy a  háztartási szennyvíz fogalma nem összetévesztendő a  nem közművel összegyűjtött szennyvíz fogalmával, miközben álláspontja szerint az  indítványozó a  két eltérő fogalmat szándékosan nem kívánja elkülöníteni. Az  indítvány tévesen azonosítja a ténylegesen keletkező szennyvizet a jogi értelemben vett háztartási szennyvízzel. A Korm. rendelet 1. § 15. pontja alapján háztartási szennyvíz a  rendszeres emberi tartózkodás céljára szolgáló területről származó szennyvíz. 3328 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám E meghatározásból következően a jogszabály nem pusztán a szennyvíz tényleges keletkezését, hanem annak jogi minősítését határozza meg. A céljára szolgáló terület kitétel normatív kategória, amely a terület rendeltetésére utal, nem pedig a tényleges használatára. [14] A Vgtv. által előírt kötelezettséget a  végrehajtási jogszabály konkretizálja. A  speciális fogalmi meghatározást tartalmazó Korm. rendelet alapján a kötelezettség nem minden ténylegesen keletkező szennyvízre, hanem a jogi értelemben vett „háztartási szennyvízre” terjed ki. Ebből következően az önkormányzat jogszerűen határozta meg a  rendelet személyi illetőleg területi hatályát. Az  önkormányzat kiemelte a  „háztartási” kategóriát, amelyet a jogszabály külön kategóriába sorol fogalommeghatározása során, ezáltal eltér a „szennyvíz” megjelöléstől. [15] A védiratában az önkormányzat hangsúlyozta, hogy az érintett tóparti terület a helyi építési szabályzat alapján nem minősül lakóövezetnek. Ezen a  területen nincs vezetékes ivóvíz kiépítve, azon lakóház nem létesíthető, a  terület rendeltetése üdülési célú, az ott tartózkodás jellegéből fakadóan nem tekinthető rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló területnek. A településrendezési szabályok alapján az üdülőterület többnapos tartózkodásra szolgál, nem pedig életvitelszerű lakhatásra. Továbbá kiemelte, hogy a vezetékes ivóvízzel el nem látott terület lefedi a Markaz Község Építési Szabályzata és Szabályozási Terve jóváhagyásáról szóló 2/2006.  (11.23.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) által meghatározott üdülőövezeti területet. Ebből következően az ilyen területen keletkező szennyvíz álláspontja szerint nem minősül a Korm. rendelet 1. § 15. pontja szerinti háztartási szennyvíznek. [16] Az önkormányzat arra is hivatkozott, hogy az  indítványozó érvelése a  tényleges használatból indul ki, azonban a tényleges emberi tartózkodás nem írja felül a terület jogi rendeltetését, nem változtatják meg a terület övezeti besorolását. Az  önkormányzat szerint az  ellenkező értelmezés a  településrendezési jog és a  közszolgáltatási kötelezettségek közötti rendszer felborulásához vezetne. [17] A védirat az  Ör. szabályozásához kapcsolódóan kifejtette, hogy az  megfelel az  arányosság és a  helyi sajátosság követelményének is. Az  önkormányzat a  szabályozás során figyelembe vette különösen a  településszerkezeti adottságokat, az eltérő területhasználatot, a közszolgáltatás megszervezhetőségét, így a differenciált szabályozás ésszerű, objektív szempontokon alapul és megfelel az arányosság követelményének. [18] Kiemelte, hogy a  településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024.  (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA) 25. § (1) bekezdése különbséget tesz lakó övezet és üdülő övezet között. A  lakóövezet rendszeres emberi tartózkodásra, míg az  üdülő övezet nem rendszeres emberi tartózkodásra szolgál. Ezen nem változtat az  a  tény, hogy vannak olyan személyek, akik mégis úgy döntenek, hogy vállalva a  kényelmetlenséget, olyan területen laknak, amely nem alkalmas rendszeres emberi tartózkodásra. Álláspontja szerint nem véltelenül van egyértelműen a  vezetékes ivóvíz kiépítésnek hiányára alapítva az  alkalmatlansága a  területnek a  rendszeres emberi tartózkodásra. Amely terület pedig nem rendszeres emberi tartózkodás céljára szolgál, az ott keletkezett szennyvíz nem minősül háztartási szennyvíznek. [19] A védirat hivatkozott továbbá arra is, hogy bár az  Mötv. 10.  § (2)  bekezdése értelmében a  helyi önkormányzat elláthat önként vállalt feladatot is, a  településrészen a  vezetékes ivóvíz- illetve szennyvízhálózat kiépítésére az önkormányzatnak nincs anyagi lehetősége. A Kúria döntésének jogi indokai [20] Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott. [21] A Kúria Önkormányzati Tanácsának az  indítvány alapján abban a  kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az  önkormányzat az  Ör. 1.  § (1)  bekezdésében a  szabályozás személyi hatályát a  Vgtv.-nek megfelelően határozta-e meg. [22] Az Ör. vitatott 1. § (1) bekezdése szerint: „A rendelet személyi hatálya kiterjed Markaz Község közigazgatási területén minden olyan közcsatornára rá nem kötött, vezetékes ivóvízellátással rendelkező ingatlan tulajdonosra, akinek az ingatlanán nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezik.” [23] A Vgtv. 4.  § (2)  bekezdésének d)  pontja úgy rendelkezik, hogy „a települési önkormányzat – a  vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében – köteles gondoskodni: a  településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről.” [24] A Vgtv. 44/C. § (2) bekezdése alapján: „A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: a) a közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait; b) annak a működési területnek a határait, amelyen belül egy közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet; M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 3329 c) a  közszolgáltatás ellátásának rendjét, módját és időtartamát, a  közszolgáltató és az  ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit; d) a  közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettséget, a  közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit; e) az  ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az  alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének eseteit; f) az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat; g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.” [25] A Kúria Önkormányzati Tanácsa kiemeli, hogy a  Köm.5.014/2014/3.  számú határozata óta követett gyakorlata szerint a Vgtv.-ben kapott felhatalmazás alapján az önkormányzatok kötelesek rendeletet alkotni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szabályairól, amennyiben az  adott településen találhatók szennyvízbekötéssel nem rendelkező ingatlanok. A  Vgtv. önkormányzati rendeleti szabályozást előíró 44/C.  § (2)  bekezdése taxatív módon megadja az  önkormányzatok számára a  jogalkotási kötelezettség tárgykörét. Ezek alapján a  települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg a  44/C.  § (2) bekezdés f) pontja alapján például az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat is. [26] A Vgtv. szabályozása szerint tehát az  önkormányzat köteles a  rendeletében a  nem rendszeresen (időlegesen) használt ingatlanokra vonatkozóan is a sajátos szabályokat megalkotni. Nem fogadható el ezért az önkormányzat azon álláspontja, hogy a  rendelet szabályozása körében azt kellene vizsgálni, hogy a  háztartási szennyvíz fogalmában szereplő rendszeresség miképpen értelmezhető a  településen elhelyezkedő üdülőövezet vonatkozásában. A jogalkotó a Vgtv. 4. § (1) bekezdése alapján egyértelműen valamennyi, a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanra vonatkozóan rendelkezik az  önkormányzat kötelező feladatáról, melynek kötelező jogalkotási tartalmát a 44/C. § (2) bekezdése adja meg. [27] A szabályozás logikája – és a  Vgtv. 4.  § (2)  bekezdés d)  pontjában meghatározott kötelezettség tartalma – szempontjából fontos kiemelni a Vgtv. 1. számú mellékletének 37. pontját is, mely a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz fogalmát adja meg. Eszerint az „olyan háztartási szennyvíz, amelyet a  keletkezés helyéről vagy átmeneti tárolóból – közcsatornára való bekötés vagy a  helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában – gépjárművel szállítanak el ártalmatlanítás céljából”. [28] Jól látható tehát, hogy e  fogalommeghatározás alapján sem szűkíthető le a  kötelezettség a  vezetékes ivóvízellátással rendelkező ingatlantulajdonosokra. A  Vgtv. 4.  § (2)  bekezdésének d)  pontja egyértelműen a  szabályozás személyi hatályát a  szennyvízbekötés nélküli ingatlanok tulajdonosára vonatkoztatja. E  személyi körnek a  vezetékes ivóvízellátással rendelkező ingatlantulajdonosokra való szűkítése ugyanis a  törvényalkotó céljával ellentétes eredményre vezet, mivel az  egyúttal azt is eredményezhetné, hogy ha egy lakott területen található ingatlan tulajdonosa nem veszi igénybe a  vezetékes ivóvízhálózatot (vezetékes ivóvízellátással nem rendelkezik, mert például fúrt kútból vételezi a vizet) úgy az Ör. 1. § (1) bekezdésének értelmében ezen ingatlanok tekintetében sem terheli az  önkormányzatot a  nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének kötelezettsége, miközben háztartási szennyvíz keletkezhet az adott ingatlanon, amelyet tárolni, kezelni szükséges. [29] Következik mindez az  Alaptörvény 28.  cikke szerint figyelembe veendő jogalkotói célból és az  Alaptörvénnyel – különösen annak P)  cikkével – összhangban történő értelmezéséből is, figyelemmel arra, hogy a  szennyvíz összegyűjtése és megfelelő kezelése közhigiéniai érdek. [30] A Kúria Önkormányzati Tanácsa rámutat, hogy a szabályozás nem csak az önkormányzatokra, hanem az ingatlan tulajdonosára vonatkozóan is meghatároz kötelezettséget, így például a  keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtését, valamint a  közszolgáltatónak való átadását. A  Vgtv. 44/B.  §-a szerint ugyanis: „az  ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy egyéb jogcímen használója (e fejezet alkalmazásában, a  továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az  ingatlanán keletkező, közüzemi csatornahálózatba vagy a  helyben való, engedélyezett módon történő tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott módon gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított közszolgáltatónak átadni.” [31] A fentiekre figyelemmel a  Kúria Önkormányzati Tanácsa arra a  következtetésre jutott, hogy a  Vgtv. hivatkozott szabályai alapján nem zárhatók ki a  kötelező jogalkotási tárgykörben elfogadott rendelet szabályozásából azon ingatlantulajdonosok, akik vezetékes ivóvízellátással nem rendelkeznek. Sőt, maga a törvényalkotó is szabályozta azt a  helyzetet, amikor a  nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezésének rendszeressége eltér az  általános szabályoktól. Így nevesíti a  Vgtv. 44/C.  § (2)  bekezdés f)  pontja azt, hogy az  önkormányzat 3330 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám az  üdülőingatlanokra, az  időlegesen használt és a  nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat is tartalmaznia kell a  rendeletnek, mely egyúttal arra is lehetőséget ad, hogy mindez a  helyi sajátosságoknak megfelelően történjen. A  gyakorlatban ilyen önkormányzati szabályozásnak minősül például az, amely ezen ingatlanok vonatkozásában  évi legalább egyszeri közszolgáltatás igénybevételét írja elő, figyelemmel arra, hogy a keletkezett háztartási szennyvíz mennyisége és keletkezésének időpontja eltér az általános helyzettől. [32] Mindezekből következően a  Kúria Önkormányzati Tanácsa szerint a  Vgtv. és a  Korm.  rendelet alapján az  olyan háztartási szennyvíz tekintetében, amely a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek minősül, a Vgtv. 4.  § (2)  bekezdésének d)  pontja szerint fennáll az  önkormányzatnak a  begyűjtés szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettsége. Az önkormányzat által felvetett fogalmi értelmezésnek csak e körben (kötelezettségek ellenőrzése) lehet jelentősége, a  rendeleti szabályozás személyi hatályában azonban nem. Erre tekintettel az  önkormányzat által hivatkozott TÉKA, HÉSZ és a  Korm.  rendelet további háztartási szennyvízzel, valamint a  lakóövezettel és üdülő övezettel kapcsolatos fogalom meghatározásának nincs jelentősége, annak részletes értelmezését az Önkormányzat Tanács nem látta indokoltnak. [33] Végezetül a Kúria Önkormányzati Tanácsa utal arra, hogy az önkormányzatok szűkös pénzügyi kapacitása nem lehet elfogadható hivatkozási alap a Vgtv. 4. § (1) bekezdésében rögzített kötelező feladat korlátozásához. [34] A kifejtettek alapján a  Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az  Ör. 1.  § (1)  bekezdésének vizsgálni kért szövegrésze ellentétes a Vgtv. 4. § (1) bekezdésével és 44/C. § (2) bekezdésével, mivel azzal ellentétes módon a  vezetékes ivóvízellátással rendelkező ingatlan tulajdonosra szűkítette le az  Ör. személyi hatályát. Mivel Ör. 1.  § (1)  bekezdésének a „vezetékes ivóvízellátással rendelkező” fordulata más jogszabályba ütközik, ezért azt – a  Kp. 146.  § (3)  bekezdésében meghatározott hatállyal – a  Kúria megsemmisítette. A  megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a  bíróság határozatának a  hivatalos lapban való közzétételét követő  napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható. [35] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az  Ör. 1.  § (1)  bekezdésének részleges megsemmisítésére figyelemmel, a jogbiztonság érdekében meghatározta annak hatályban maradó szövegét. Az Ör. 1. § (1) bekezdése az alábbiak szerint marad hatályban: „A rendelet személyi hatálya kiterjed Markaz Község közigazgatási területén minden olyan közcsatornára rá nem kötött ingatlan tulajdonosra, akinek az  ingatlanán nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezik.” A döntés elvi tartalma [36] A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízről szóló helyi önkormányzati rendelet személyi hatálya nem szűkíthető le csupán a vezetékes ivóvízellátással rendelkező ingatlantulajdonosokra a Vgtv. 4. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározottakhoz képest. Záró rész [37] Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [38] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul. [39] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik. [40] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárják ki. Budapest, 2026. július 7. Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró bíró Dr. Bögös Fruzsina s.k. Dr. Dobó Viola s.k. bíró bíró M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 3331 A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.013/2026/4. számú határozata   Az ügy száma: Köf.5.013/2026/4. A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Sugár Tamás bíró Az indítványozó: Pest Megyei Kormányhivatal (cím1) Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc kamarai jogtanácsos (cím1) Az érintett önkormányzat: Üllő Város Önkormányzata (cím2) Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Kovács Krisztián ügyvéd (cím3) Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa – megállapítja, hogy Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a  Dóra-major városfejlesztési akcióterülethez kapcsolódó önkormányzati elővásárlási jog megállapításáról szóló 27/2025.  (X. 30.)  számú önkormányzati rendelete 1.  § (1)  bekezdésének a  „0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276” fordulata más jogszabályba ütközik, ezért azt 2025. október 30. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisíti; – megállapítja, hogy a megsemmisítés folytán Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Dóra-major városfejlesztési akcióterülethez kapcsolódó önkormányzati elővásárlási jog megállapításáról szóló 27/2025. (X. 30.) számú önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban: „Üllő Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a város Integrált Településfejlesztési Stratégiája szerint lehatárolt Dóra-major városfejlesztési akcióterületen, valamint az  ahhoz közvetlenül csatlakozó alábbi ingatlanokon: Üllő külterület 0262/12, 0265, 0266, 0267/1 helyrajzi számú ingatlanok.” – ezt meghaladóan az indítványt elutasítja; – elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét; – elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás [1] Az Üllői Lövész Központ megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 671/2023. (XII.29.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1.  § (1)  bekezdése nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az ingatlan-nyilvántartás szerint az Üllő külterület 0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanokon, valamint ezen ingatlanokból a  telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanokon az egyéb1 megvalósítására irányuló beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket. [2] Az érintett önkormányzat 2025. október 30-i ülésén az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 84. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Üllő Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában meghatározott célok megvalósítása érdekében megalkotta Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a  Dóra-major városfejlesztési akcióterülethez 3332 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám kapcsolódó önkormányzati elővásárlási jog megállapításáról szóló 27/2025.  (X. 30.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.), mellyel az üllői 0262/12, 0265, 0266, 0267/1, 0275/1, 0275/2, 0275/3, 0276 hrsz-ú ingatlanokra elővásárlási jog alapítását rendelte el. [3] A Pest Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) 2026. március 13. napján PE/030/00034-2/2025. ügyiratszámon előterjesztett törvényességi felhívást bocsátott ki. [4] Az önkormányzat 2026. március 27.  napján tartott ülésén a  törvényességi felhívást megtárgyalta, a 64/2026. (III. 27.) számú határozatában rögzítette, hogy az abban foglaltakkal nem ért egyet, erről a polgármester 2026. április 1-én az NJT rendszerbe feltöltött levelével tájékoztatta az indítványozót. Az indítvány és az Önkormányzat védirata [5] Az indítványozó a  2026. április 29.  napján előterjesztett PE/030/00034-5/2026.  számú indítványával a  Kúria Önkormányzati Tanácsánál (a  továbbiakban: Kúria vagy Önkormányzati Tanács) kezdeményezte az  Ör. megsemmisítését. Kifejtette, hogy a  Kormányrendelet az  elővásárlással érintett ingatlanok közül a  Beruházással érintett ingatlanok tekintetében településrendezési szempontból már rendelkezett, az  Ör. így a Kormányrendeletben foglaltakkal ellentétes célokat fogalmaz meg. [6] Indítványában a Kormányrendelet 5. § (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozva kifejtette, hogy a Kormányrendelet az eltérő szabályozást tartalmazó önkormányzati rendeletek, valamint a településrendezési terv alkalmazását kizárja. Mivel a Kormányrendelet az önkormányzati „döntéseknél” magasabb szintű jogforrás, ezért önkormányzati rendelet nem tartalmazhat a Kormányrendelettel ellentétes, vagy annak alkalmazását ellehetetlenítő szabályozást. [7] Előadta, hogy az  Ör. ellentmond a  jóhiszemű és a  rendeltetésszerű joggyakorlás Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.  évi XLXXXIX.  törvény (a  továbbiakban: Mötv.) 9.  §-ában megfogalmazott követelményének is azzal, hogy megakadályozni szándékozik kormányzati döntés(ek) végrehajtását. Az  önkormányzat a  Kormányrendelet hatálybalépését követően kívánt azzal ellentétes álláspontot érvényesíteni. Az  önkormányzat képviselő-testületének 2024. január 25-i jegyzőkönyvében foglaltak szerint a  képviselő-testületnek már 2021. évben tudomása volt a  Kormányrendelettel biztosítani kívánt Beruházásról. A  településrendezési eszközök módosításakor nyilvánvalóan tudatában volt annak is, hogy a  0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276 hrsz-ú ingatlanokon megvalósuló Beruházást a  kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, ezért a  területre speciális előírások vonatkoznak, illetve kizárólagosságuk miatt azok vonatkozásában a településrendezés helyi szabályai nem alkalmazandók. [8] Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az  önkormányzat magasabb rendű jogszabályban meghatározott cél megakadályozása érdekében ugyanezen ingatlanok tekintetében alkotott már változtatási tilalomról szóló rendeletet, melyet a  Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.027/2025/4.  számú határozatával megsemmisített. Határozatának [42] pontjában megfogalmazott elvi tartalma szerint sérti a jogbiztonságot, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik egy olyan helyi rendelet megalkotása, amelynek a célja egy magasabb szintű jogszabály hatályosulásának megakadályozása. [9] Az indítványozó hivatkozott a  Kúria Köf.5.003/2024/5.  számú határozatára is, melyben az  Önkormányzati Tanács kifejtette, hogy ha az  önkormányzati rendelet az  elfogadását követően megalkotott és hatályba lépett más, magasabb szintű jogszabállyal ellentétessé válik, akkor az önkormányzatnak módosítania kell rendeletét. [10] Az indítványozó álláspontja szerint az  Ör. sérti a  jogszabályi hierarchiáról szóló alapvető jogelveket és ezért nem  felel  meg Magyarország Alaptörvénye 32.  cikk (3)  bekezdésében foglaltaknak, valamint ellentmond a  jóhiszeműség, rendeltetésszerű joggyakorlás Mötv. 9.  §-ában megfogalmazott követelményének azzal, hogy megakadályozni szándékozik kormányzati döntés(ek) végrehajtását. [11] Az Önkormányzati Tanács a  közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.  évi I.  törvény (a  továbbiakban: Kp.) 140.  § (1)  bekezdése folytán alkalmazandó 42.  § (1)  bekezdése alapján az  érintett önkormányzatot felhívta az  indítványra vonatkozó nyilatkozatának 15  napon belüli megtételére. A  visszaérkezett letöltési igazolás (KR) szerint az önkormányzat a Kúria végzését 2026. május 5. napján átvette. Az önkormányzat védiratát május 22-én nyújtotta be. A védirat tehát elkésett, így a Kp. 139. § és 36. § (1) bekezdés e) pontja alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 149. § (1) bekezdése szerint az hatálytalan, a Kúria Önkormányzati Tanácsa ezért nem vehette figyelembe. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 3333 Az Önkormányzati Tanács döntésének indokai [12] Az indítvány az alábbiak szerint részben alapos. [13] Az Ör. támadott rendelkezései: „[1] Üllő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az  Üllő Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában meghatározott célok megvalósítása érdekében – különös tekintettel a  Dóra-major városfejlesztési akcióterület sport-, rekreációs, oktatási és közösségi fejlesztési funkcióinak megőrzésére és megerősítésére – a  zöldfelületi, turisztikai és jóléti infrastruktúra fenntartható fejlesztésének elősegítésére elfogadja az alábbi rendeletet. [2] Üllő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a  Magyar Építészetről szóló 2023.  évi C.  törvény 84.  § (1)  bekezdés h)  pontjában kapott felhatalmazás, valamint az  Alaptörvény 32.  cikk (1)  bekezdés a)  pontjában és a  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.  évi CLXXXIX.  törvény 13.  § (1)  bekezdés 1.  pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Üllő Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a város Integrált Településfejlesztési Stratégiája szerint lehatárolt Dóra-major városfejlesztési akcióterületen, valamint az ahhoz közvetlenül csatlakozó alábbi ingatlanokon: Üllő külterület 0262/12, 0265, 0266, 0267/1, 0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276 helyrajzi számú ingatlanok. (2) Az  elővásárlási jog célja a  városrendezési és városfejlesztési célok megvalósításának elősegítése, különösen a rendezett településfejlődés, a közösségi és rekreációs célú fejlesztések, valamint a fenntartható területhasználat biztosítása érdekében. 2.  § Az  1.  §-ban meghatározott ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jogot Üllő Város Önkormányzata javára az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. 3.  § (1) Az  elővásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa a  vételi ajánlatot teljes terjedelmében köteles az Önkormányzattal közölni. (2) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a Képviselő-testület dönt. (3) Ha az Önkormányzat a megkereséstől számított harminc (30) napon belül nem él elővásárlási jogával, az ingatlan elidegeníthető. 4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.” [14] Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. [15] Az önkormányzat az Ör-t az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Méptv. 84. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotta meg. [16] Az Alaptörvény 32.  cikk (1)  bekezdés a)  pontja szerint a  helyi önkormányzat a  helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot. [17] Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 1. pontja értelmében a településfejlesztés, településrendezés helyi közügy. [18] A Kormányrendelet 5.  § (1)  bekezdés b)  pontja kimondja, hogy a  Beruházással érintett ingatlanokon a  beépítés szabályait a  (2) és (3)  bekezdés állapítja meg, azzal, hogy „ha a  hatályos településrendezési terv, településképi rendelet, egyéb önkormányzati rendelet vagy az  OTÉK a  beépítés (2) és (3)  bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető előírást tartalmaz, akkor a  településrendezési tervet, településképi rendeletet, egyéb önkormányzati rendeletet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.” [19] A Kúria rámutat, hogy a  szintén a  Kormányrendelet szabályaiba való ütközést vizsgáló Köf.5.027/2025/4.  számú határozatában már rögzítette, hogy a Kormányrendelet megalkotásakor hatályos az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (1) bekezdés 27. pontja felhatalmazást adott a  Kormánynak arra, hogy a  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006.  évi LIII.  törvény (a  továbbiakban: Ngtv.) szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során építési tevékenységgel érintett telekre, valamint az  országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az  azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az  ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a  beépítés szabályait, és a beruházásokkal összefüggő különös hatósági eljárási szabályokat rendelettel állapítsa meg. [20] A Kúria Önkormányzati Tanácsa kiemelte, hogy a  jogállamiság [Alaptörvény B)  cikk (1)  bekezdés] alkotmányos alapját jelentő jogbiztonság elvének egyik garanciája a  jogforrási hierarchia érvényesülése, azaz az  alacsonyabb szintű jogszabály tartalma nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel {3132/2013. (VII. 2.) AB  határozat, Indokolás  [42]; 3152/2016.  (VII. 22.) AB határozat, Indokolás  [14]}. Ennek megfelelően kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani annak a körülménynek, ha egy alacsonyabb szintű jogszabály megalkotásának célja a magasabb szintű jogszabály hatályosulásának ellehetetlenítése. (Köf.5.027/2025/4.) [21] Mindezt erősíti az  Mötv. 9.  §-a, amely kimondja, hogy az  e  törvényben meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. 3334 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám [22] A Kormány felhatalmazással rendelkezett, hogy rendelettel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások kapcsán az alapvetően helyi közügyek körébe tartozó településrendezés körében a beruházásokkal összefüggő különös szabályozást állapítson meg, amely így a  jogforrási hierarchia érvényesülésének követelményére tekintettel az adott szabályozási körben nem teszi lehetővé a Kormány rendeletével ellentétes helyi önkormányzati szabályozás megalkotását. [23] Az Ör. megalkotásakor hatályos Méptv. 84. § (1) bekezdés h) pontja szerint az elővásárlási jog a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító – egyik – sajátos jogintézmény. Ebből következően Méptv. 84. § (1) bekezdés h)  pontja alapján nem általánosságban, hanem csak településrendezési feladatok megvalósítása érdekében van lehetőség elővásárlási jog alapítására. [24] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította tehát, hogy a  Kormányrendelet a  Beruházás tekintetében településrendezési követelményeket határozott meg, kizárva ezen ingatlanok tekintetében az  önkormányzat párhuzamos, településrendezést érintő jogalkotását. Ezért az  érintett önkormányzatnak nincs lehetősége településrendezési feladatok megvalósítását biztosító jogintézményként elővásárlási jog alapítására sem. Ezért az Ör. a Beruházással érintett 0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276 hrsz-ú ingatlanok tekintetében a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító elővásárlási jog alapításával ellentétbe került a  Kormányrendelettel, a  Méptv. 84. § (1) bekezdés h) pontjával, illetve az Mötv. 9. §-ában foglalt követelményekkel. [25] Mindezek alapján a  Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az  Ör. 1.  § (1)  bekezdése a  Beruházással érintett Üllő 0275/1, 0275/2, 0275/3 és 0276 helyrajzi számú ingatlanok tekintetében más jogszabályba ütközött. Az Ör. ezt meghaladó rendelkezései más jogszabályba ütközését az indítványozó semmivel sem indokolta, ezért annak vizsgálatát a Kúria mellőzte. [26] A kifejtettekre tekintettel a  Kúria Önkormányzati Tanácsa az  Ör. fenti rendelkezéseit a  Kp. 146.  § (1) és (4) bekezdésére és a jogbiztonság követelményére figyelemmel a hatályba lépésének napjára visszaható hatállyal megsemmisítette. Az  ex tunc hatályú megsemmisítést nem csak a  Kormányrendelet szabályainak érvényesülése, hanem a – fentebb bemutatott – Mötv. 9. §-ának sérelme is indokolta. A döntés elvi tartalma [27] Sérti a jogbiztonságot, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik a magasabb szintű jogszabállyal meghatározott településrendészeti célokkal ellentétes önkormányzati rendelet. Záró rész [28] Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [29] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul. [30] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik. [31] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárják ki. Budapest, 2026. július 7. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró bíró Dr. Dobó Viola s.k. Dr. Sugár Tamás s.k. bíró bíró M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 3335 IX. Határozatok Tára Az Országgyűlés 37/2026. (VII. 14.) OGY határozata az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló 17/2026. (V. 9.) OGY határozat módosításáról* 1. Az  Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló 17/2026. (V. 9.) OGY határozat 1. pontja a következők szerint módosul: Az Országgyűlés a Nemzetbiztonsági Bizottságba Kocsis Máté (Fidesz) korábban megüresedett tagsági helyére Horváth Lászlót (Fidesz) a bizottság tagjává megválasztja. 2. Ez a határozat az elfogadásakor lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., az Országgyűlés elnöke Bodóczi István s. k., Dócs Dávid s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője * A határozatot az Országgyűlés a 2026. július 13-i ülésnapján fogadta el. A köztársasági elnök 151/2026. (VII. 14.) KE határozata rendkívüli és meghatalmazott nagykövet külképviselet-vezetői megbízás alóli felmentéséről Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés b)  pontja alapján – a  külügyminiszter előterjesztésére – Medveczky Iván Pál rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, érdemei elismerése mellett, felmentem Magyarország tallinni nagykövetségének a vezetésére kapott megbízása alól. Budapest, 2026. június 26. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. július 3. Dr. Orbán Anita s. k., külügyminiszter SP ügyszám: SP/2038-2/2026 3336 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám A köztársasági elnök 152/2026. (VII. 14.) KE határozata vezérőrnagy rendfokozatba történő előléptetésről Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés e) pontja, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 5. § (1a) bekezdés b) pontja alapján – a honvédelmi miniszter előterjesztésére – Somogyi János József dandártábornokot 2026. július 20-ai hatállyal vezérőrnagy rendfokozatba előléptetem. Budapest, 2026. július 13. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. július 14. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz s. k., honvédelmi miniszter SP ügyszám: SP/2070-2/2026 A Kormány 1225/2026. (VII. 14.) Korm. határozata a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásainak közvetítése érdekében szükséges intézkedésekről A Kormány 1. egyetért a  Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásainak közvetítése érdekében az  MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságban (cégjegyzékszám: 01-10-041712) 644 978 525 135 forint magyar állam általi tőkeemeléssel (a továbbiakban: Tőkeemelés); 2. felhívja a gazdasági és energetikai minisztert, hogy az 1. pontban foglalt Tőkeemelés végrehajtása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket; Felelős: gazdasági és energetikai miniszter Határidő: a 3. pont szerinti forrás rendelkezésre állását követően azonnal 3. az államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény 33.  § (2)  bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 644 978 525 135 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a  Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 1.  melléklet XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 3.  Központi kezelésű előirányzatok  cím, 10. Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)  alcím, 10. RRF Nemzeti Hatóság kifizetéseinek finanszírozása jogcímcsoport terhére, a  XVII. Gazdasági és Energetikai Minisztérium fejezet, 21. Központi kezelésű előirányzatok  cím, 3. A  GEM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások  alcím, 2.  A  GEM  tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások jogcímcsoport, 4. Egyéb társaságok forrásjuttatásai jogcím javára, az 1. melléklet szerint. Felelős: pénzügyminiszter Határidő: 2026. július 20. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 3337 1. melléklet az 1225/2026. (VII. 14.) Korm. határozathoz XVII. Gazdasági és Energetikai Minisztérium XIX. Uniós fejlesztések forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása XVII. Gazdasági és Energetikai Minisztérium 21 Központi kezelésű előirányzatok 3 A GEM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások 2 A GEM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások 399239 4 Egyéb társaságok forrásjuttatásai K6 Beruházások 644 978 525 135 XIX. Uniós fejlesztések 3 Központi kezelésű előirányzatok 10 Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 410184 10 RRF Nemzeti Hatóság kifizetéseinek finanszírozása K8 Egyéb felhalmozási célú támogatások -644 978 525 135 Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I.n.év II. n.év III.n.év IV.n.év időarányos teljesítésarányos Magyar Államkincstár egyéb: azonnal 644 978 525 135 644 978 525 135 * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni. Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra Államház- tartási egyedi azonosító A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA Költségvetési év: 2026. Államház- tartási egyedi azonosító A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma Államház- tartási egyedi azonosító A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma K I A D Á S O K B E V É T E L T Á M O G A T Á S forintban Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű 1 példány Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki 3338 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám A Kormány 1226/2026. (VII. 14.) Korm. határozata a közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetésével kapcsolatos intézkedésekről A Kormány a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 25/A. § (1) és (2) bekezdésére, valamint az 58–62. pont tekintetében az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény 182. § (3) és (6) bekezdésére figyelemmel a következők szerint határoz: 1. A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány 1. A  Kormány megállapítja, hogy az  alapítói jogok gyakorlásával megbízott agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány 2026. július 31-ével történő megszüntetéséről döntött. 2. A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány alábbi közfeladatainak és ahhoz kapcsolódó feladatainak ellátását az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter veszi át: a) a kezelésében lévő mező- és erdőgazdasági földek megőrzése és átörökítése a jövő nemzedékek számára; b) a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság működési feltételeinek biztosítása és bővítése, valamint más minta- és tangazdaságok fejlődésének előmozdítása; c) az agrárképzést folytató középfokú oktatási és felsőoktatási intézmény működési feltételeinek javítása, továbbá intézményfejlesztési céljai megvalósításának támogatása; d) a magyar középfokú és felsőfokú agrároktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében da) oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program működtetése, db) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, dc) tehetséggondozó programok működésének, valamint a  középfokú agrároktatás infrastrukturális fejlesztésének támogatása; valamint e) védett őshonos magyar lófajták genetikai értékének megőrzése. Felelős: agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter Határidő: 2026. augusztus 31. 3. A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány által ellátott, alábbi kötelező közfeladatnak nem minősülő, továbbá közérdekű és egyéb feladatokat az állam a továbbiakban is ellátja: a) a nevelési-oktatási, tehetséggondozási, felsőoktatási, alap- és alkalmazott kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, amatőr- és ifjúsági sporttevékenységek, b) a nemzeti kultúra megőrzése, a  hagyományvédelem szempontjából értékkel bíró életmód megőrzésére irányuló tevékenységek, az egyházak tevékenységének segítése, támogatása, c) a tudományos tevékenység, a  környezetvédelem, klímavédelem, fenntarthatóság és körkörös gazdaság céljainak elérését támogató tevékenységek, d) az örökségvédelem, az  épített és természeti kultúra, környezet védelme, továbbá az  ezek körébe tartozó építmények, területek kulturális célú látogathatóságának, megismerhetőségének biztosítása. Felelős: a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter Határidő: folyamatos 4. A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló részesedések tekintetében az  állam nevében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. 5. A Kormány a KEKVA tv. V/A. Fejezete szerinti elszámolási feladatok ellátására elszámolási biztosként Marjay Gyulát jelöli ki. 6. A  Kormány felhívja a  pénzügyminisztert, hogy tegye meg a  szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a  4.  pontban foglaltak szerint a  Jövő Nemzedék Földje Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter kijelölésre kerüljön. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 3339 Felelős: pénzügyminiszter agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter Határidő: az állam tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul 7. A  Jövő Nemzedék Földje Alapítvány egyes feladatait átvevő költségvetési szervként a  Kormány az  Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumot határozza meg. 2. A MOL – Új Európa Alapítvány 8. A  Kormány megállapítja, hogy az  alapítói jogok gyakorlásával megbízott belügyminiszter a  MOL – Új Európa Alapítvány 2026. július 31-ével történő megszüntetéséről döntött. 9. A  MOL – Új Európa Alapítvány közfeladatai közül a  belügyminiszter – a  Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet közreműködésével – a következő közfeladatokat látja el: a) tehetséggondozás, különösen kiemelkedően tehetséges gyermekek, fiatalok, a  velük foglalkozó pedagógusok, edzők, médiaszakemberek, valamint tehetségük kiteljesedésének megkönnyítése céljából létrejött közösségek, szervezetek támogatása, munkájuk elismerése a sport területén; b) támogatásnyújtás az élsport támogatása érdekében; c) nemzetközi kapcsolatok ápolása, különösen az  előző  pontokban meghatározottakkal kapcsolatos nemzetközi tevékenységek, cserekapcsolatok, határon átnyúló együttműködések támogatása. Felelős: belügyminiszter Határidő: 2026. augusztus 31. 10. A MOL – Új Európa Alapítvány közfeladatai közül az állam a következő közfeladatokat továbbra is ellátja: a) tehetséggondozás, különösen kiemelkedően tehetséges gyermekek, fiatalok, a  velük foglalkozó pedagógusok, médiaszakemberek, valamint tehetségük kiteljesedésének megkönnyítése céljából létrejött közösségek, szervezetek támogatása, munkájuk elismerése a művészet és a tudomány területén; b) gazdaságfejlesztés támogatása, különösen a gazdaságfejlesztési programok, továbbá a versenyképességet, a  munkaerőpiacot, a  szociális foglalkoztatást fejlesztő tevékenységek, programok támogatása, elősegítése érdekében; támogatás nyújtása a  környezet védelmének elősegítése érdekében, különösen környezetvédelmi, fenntarthatósági, klímavédelmi, zöldterület-védelmi tevékenységek és kutatások elősegítése, támogatása; c) karitatív tevékenység, különösen tartósan, illetve súlyosan beteg, ápolásra szoruló személyek –  kiemelten gyermekek, fiatalok –, valamint közösségeik, az  előbbi csoportokat támogató intézményeknek, szervezeteknek támogatása, a betegek, illetve az ápolásra szorulók állaptának stabilizálása, javítása, valamint a rehabilitáció biztosítása érdekében, illetve a támogató intézmények szolgáltatási színvonalának növelése, működésük előmozdítása; d) nemzetközi kapcsolatok ápolása, különösen az a)–c) alpontban meghatározottakkal kapcsolatos nemzetközi tevékenységek, cserekapcsolatok, határon átnyúló együttműködések, elsősorban Kelet-Közép-Európa népeinek együttműködését elősegítő kezdeményezések, projektek támogatása; e) a kulturális örökség védelme, az  épített és természeti kultúra, környezet védelme, illetve ezek körébe tartozó építmények fenntartása, hasznosítása és üzemeltetése. Az  építmények fenntartása, hasznosítása és üzemeltetése körében új innovatív hasznosítási és üzemeltetési üzleti modellek kialakítása, kapcsolódó infrastrukturális, szervezeti, fejlesztési és beruházási célok megvalósítása a  hosszú távú, fenntartható üzemeltethetőség feltételeinek megteremtése érdekében, ezáltal biztosítva az  építmények kulturális célú látogathatóságát, megismerhetőségét, a jövő nemzedék számára való megőrzését. Felelős: a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter Határidő: a feladat átvételét követően azonnal 11. A  MOL – Új Európa Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló részesedések tekintetében az  állam nevében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója a belügyminiszter. 12. A  Kormány felhívja a  pénzügyminisztert, hogy tegye meg a  szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 11. pontban foglaltak szerint a MOL – Új Európa Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságok tekintetében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a  belügyminiszter kijelölésre kerüljön. 3340 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám Felelős: pénzügyminiszter belügyminiszter Határidő: az állam tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul 13. A Kormány a KEKVA tv. V/A. Fejezete szerinti elszámolási feladatok ellátására elszámolási biztosként Farsang Pétert jelöli ki. 14. A MOL – Új Európa Alapítvány egyes feladatait átvevő költségvetési szervként a Kormány a Belügyminisztériumot határozza meg. 3. A Hauszmann Alapítvány 15. A  Kormány megállapítja, hogy az  alapítói jogok gyakorlásával megbízott közlekedési és beruházási miniszter a Hauszmann Alapítvány 2026. július 31-ével történő megszüntetéséről döntött. 16. A Hauszmann Alapítvány alábbi közfeladatainak és kapcsolódó feladatainak ellátását a közlekedési és beruházási miniszter veszi át: a) Hauszmann Alajos életművének, építészeti és kulturális hagyatékának fenntartását és gondozását, a Hauszmann Emlékház létrehozását, b) a hagyományos szépmíves mesterségek komplex oktatási, támogatási, kutatási tudásközpontjának létrehozását, működtetését, fenntartását, élmény- és tanösvény létrehozását és működtetését, c) az a) és b) alpontban meghatározott közfeladataival kapcsolatos kiadványok és rendezvények szervezését, a közönséget vonzó online jelenlét megteremtését. Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: 2026. augusztus 31. 17. A Kormány a KEKVA tv. V/A. Fejezete szerinti elszámolási feladatok ellátására elszámolási biztosként dr. Muskovszky Petrát jelöli ki. 18. A Hauszmann Alapítvány egyes feladatait átvevő költségvetési szervként a Kormány a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot határozza meg. 4. A Közép-európai Oktatási Alapítvány 19. A  Kormány megállapítja, hogy az  alapítói jogok gyakorlásával megbízott közlekedési és beruházási miniszter a Közép-európai Oktatási Alapítvány 2026. július 31-ével történő megszüntetéséről döntött. 20. A Közép-európai Oktatási Alapítvány alábbi közfeladatainak és kapcsolódó feladatainak ellátását a közlekedési és beruházási miniszter veszi át: a) az International Baccalaureate Organization (Nemzetközi Érettségi Szervezet) mint nemzetközi szervezet által a  Middle Years Programme (Közép Évek Programja) és Diploma Programme (Diploma Program) nyújtására, valamint IB Diploma (Nemzetközi Érettségi bizonyítvány) kiadására feljogosított, arra akkreditált, kollégiummal rendelkező középfokú nevelési-oktatási intézmény (a továbbiakban: Intézmény) létesítése és fenntartása útján a magyar köznevelési intézményrendszer megerősítését és környezetének szélesítését és a középfokú nevelési-oktatási tevékenység ellátását, b) a magyar nemzet, valamint az  Intézményben képviselt országok nemzetei közötti szorosabb kulturális kapcsolatok ösztönzését, c) az Intézmény alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának és a nevelési-oktatási feladatok ellátásának biztosítását, d) a nevelési-oktatási tevékenységet folytató pedagógusok és a  nevelésben-oktatásban részt vevők támogatását. Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: 2026. augusztus 31. 21. A Közép-európai Oktatási Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló részesedések tekintetében az  állam nevében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója a közlekedési és beruházási miniszter. 22. A  Kormány felhívja a  pénzügyminisztert, hogy tegye meg a  szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a  21.  pontban foglaltak szerint a  Közép-európai Oktatási Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságok tekintetében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a közlekedési és beruházási miniszter kijelölésre kerüljön. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 3341 Felelős: pénzügyminiszter közlekedési és beruházási miniszter Határidő: az állam tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul 23. A Kormány a KEKVA tv. V/A. Fejezete szerinti elszámolási feladatok ellátására elszámolási biztosként dr. Muskovszky Petrát jelöli ki. 24. A Közép-európai Oktatási Alapítvány egyes feladatait átvevő költségvetési szervként a Kormány a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot határozza meg. 5. A Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány 25. A  Kormány megállapítja, hogy az  alapítói jogok gyakorlásával megbízott közlekedési és beruházási miniszter a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány 2026. július 31-ével történő megszüntetéséről döntött. 26. A  Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány alábbi közfeladatainak és kapcsolódó feladatainak ellátását a közlekedési és beruházási miniszter, valamint a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter veszi át: a) a Millenáris Parkban a  nemzeti és a  nemzetközi együttműködést jelképező, Európa társadalmi, kulturális és életmódbeli értékein, a  tudományos-technikai fejlesztésen és az  információs társadalom eredményein alapuló, jövőt bemutató tudományos, kulturális és oktatási központ és innovatív, családbarát, interaktív közösségi tér megteremtésének és működési feltételeinek biztosítását, b) a színházi kulturális élet működéséhez való hozzájárulást, az abban való részvételt. Felelős: az a) alpont tekintetében a közlekedési és beruházási miniszter a b) alpont tekintetében a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Határidő: 2026. augusztus 31. 27. A Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló – a 26. pont a) alpontjában megjelölt feladat ellátásához kapcsolódó – részesedések tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója a közlekedési és beruházási miniszter. 28. A  Kormány felhívja a  pénzügyminisztert, hogy tegye meg a  szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 27. pontban foglaltak szerint a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő – a 26. pont a) alpontjában megjelölt feladat ellátásához kapcsolódó – gazdasági társaságok tekintetében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a  közlekedési és beruházási miniszter kijelölésre kerüljön. Felelős: pénzügyminiszter közlekedési és beruházási miniszter Határidő: az állam tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul 29. A Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló – a 26. pont b) alpontjában megjelölt feladat ellátásához kapcsolódó – részesedések tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. 30. A  Kormány felhívja a  pénzügyminisztert, hogy tegye meg a  szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 29. pontban foglaltak szerint a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő – a 26. pont b) alpontjában megjelölt feladat ellátásához kapcsolódó – gazdasági társaságok tekintetében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a  társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kijelölésre kerüljön. Felelős: pénzügyminiszter társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Határidő: az állam tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul 31. A Kormány a KEKVA tv. V/A. Fejezete szerinti elszámolási feladatok ellátására elszámolási biztosként dr. Muskovszky Petrát jelöli ki. 32. A Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány egyes feladatait átvevő költségvetési szervként a Kormány a) a 26. pont a) alpontjában megjelölt feladat tekintetében a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot, b) a 26. pont b) alpontjában megjelölt feladat tekintetében a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot határozza meg. 3342 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 6. A Batthyány Lajos Alapítvány 33. A Kormány megállapítja, hogy az alapítói jogokat gyakorló Miniszterelnökséget vezető miniszter a Batthyány Lajos Alapítvány 2026. július 31-ével történő megszüntetéséről döntött. 34. A Batthyány Lajos Alapítvány következő közfeladatainak és ahhoz kapcsolódó feladatainak ellátását a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, az  oktatási és gyermekügyi miniszter, valamint a  szociális és családügyi miniszter veszi át: a) a nemzeti értékek és érdekek, illetve a  közös keresztény-kulturális és európai értékek iránt elkötelezett, demokratikus magyar közélet támogatása, ilyen tematikájú közösségi események, társasági élet, illetve tudományos – különösen elemző és kutató – és ismeretterjesztő tevékenység folytatása és támogatása, b) tehetséggondozási, képzési, kutatási tevékenység folytatása és támogatása, c) a Kárpát-medence összmagyarsága kulturális és művészeti örökségének, értékeinek felfedezésére, megőrzésére, fejlesztésre irányuló tevékenység folytatása és támogatása, d) a társadalom műveltségi szintjének emelésére, a  kultúra széles körű terjesztésére irányuló, valamint tudományos, kutatási, közéleti és ismeretterjesztő tevékenység folytatása és támogatása, e) a szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, valamint a  társadalom egészségi állapotának fejlesztését célzó tevékenység folytatása és támogatása. Felelős: az a), c) és d) alpont tekintetében a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a b) alpont tekintetében az oktatási és gyermekügyi miniszter az e) alpont tekintetében a szociális és családügyi miniszter Határidő: 2026. augusztus 31. 35. A Batthyány Lajos Alapítvány által ellátott, következő kötelező közfeladatnak nem minősülő, továbbá közérdekű és egyéb feladatokat az állam a továbbiakban is ellátja: a) a tehetségek felfedezése, kibontakoztatása, valamint Magyarország megbecsültségének, hírnevének e  téren is megvalósuló öregbítése érdekében a  magyar amatőr és professzionális sportélet támogatására, a  sporttevékenységek népszerűsítésére irányuló tevékenység folytatása, finanszírozása és az  ilyen tevékenységet végző, illetve megvalósítani kívánó intézmények, személyek támogatása, fenntartása, működtetése és működésük elősegítése, b) az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, az emberi jogok tiszteletben tartása értékei megvalósulásának előmozdítására és támogatására irányuló tevékenység folytatása és az ilyen tevékenységet végző, illetve megvalósítani kívánó intézmények, személyek támogatása, fenntartása, működtetése és működésük elősegítése, c) az épített és természeti környezet védelmére irányuló tevékenységek népszerűsítése és támogatása, valamint Magyarország természeti adottságaiban rejlő lehetőségeknek a – természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra és a  környezet kíméletére is épülő – hasznosítására (ideértve különösen, de nem kizárólag a  fenntartható  mező-, vad- és erdőgazdálkodást) vonatkozó jó gyakorlatok, ismeretek kidolgozására, megismertetésére, terjesztésére irányuló tevékenységek folytatása, finanszírozása és az ilyen tevékenységet végző, illetve megvalósítani kívánó intézmények, személyek támogatása, fenntartása, működtetése és működésük más módon történő elősegítése, d) képzések, kutatások, tudományos munka, rendezvények, egyéb események és programok szervezése és támogatása, e) tehetséges fiatalok képzésének tudományos, és egyéb aspektusok mentén megvalósuló támogatása, f) tudományos kutatás útján a politikai fejlődés útjainak kidolgozása, g) információk cseréje, kapcsolatok kiépítése, kutatók cseréje útján a nemzetközi együttműködés elősegítése, h) a magyarországi szabadelvű, kereszténydemokrata és népi mozgalmak történetének kutatása, i) a fenti feladatokkal azonosuló szervezetek, intézmények, illetve egyéb személyek számára támogatás nyújtása. Felelős: a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter Határidő: folyamatos 36. A  Batthyány Lajos Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló részesedések tekintetében az  állam nevében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója a pénzügyminiszter. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 3343 37. A Kormány felhívja a pénzügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Batthyány Lajos Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló részesedések tekintetében a pénzügyminiszter – mint az állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója – kijelölése érdekében. Felelős: pénzügyminiszter Határidő: az állam tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul 38. A Kormány a KEKVA tv. V/A. Fejezete szerinti elszámolási feladatok ellátására elszámolási biztosként Veres Ildikót jelöli ki. 39. A Batthyány Lajos Alapítvány egyes feladatait átvevő költségvetési szervként a Kormány a) a 34. pont a), c) és d) alpontjában megjelölt feladatok tekintetében a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot, b) a 34. pont b) alpontjában megjelölt feladat tekintetében az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumot, c) a 34. pont e) alpontjában megjelölt feladat tekintetében a Szociális és Családügyi Minisztériumot határozza meg. 7. A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 40. A Kormány megállapítja, hogy az alapítói jogokat gyakorló Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 2026. július 31-ével történő megszüntetéséről döntött. 41. A  Mathias Corvinus Collegium Alapítvány következő közfeladatainak és ahhoz kapcsolódó feladatainak ellátását az oktatási és gyermekügyi miniszter, valamint a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter veszi át: a) oktatási és tehetséggondozó intézmény fenntartása, működtetése, működési feltételeinek, infrastruktúra-, szervezet-, intézményfejlesztési és beruházási céljainak biztosítása, b) a kiemelten tehetséges fiatalok támogatására épülő, a hagyományos oktatást kiegészítő tehetséggondozó, oktatási-nevelési rendszer kiépítése, fenntartása és támogatása, c) a nevelési-oktatási, kutatási, ismeretterjesztő, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális tevékenység folytatása és támogatása, a  hátrányos helyzetű csoportokba és a  határon túli magyarságba tartozókra is kiterjedő módon, d) a magyar társadalom műveltségi szintjének emelésére irányuló, illetve tudományos, kutatási és ismeretterjesztő tevékenység folytatása és támogatása, e) a nemzeti értékek és érdekek iránt elkötelezett, demokratikus magyar közélet támogatása, ilyen tematikájú közösségi események, társasági élet szervezésére irányuló tevékenység folytatása és támogatása, f) a tudomány és kultúra széles körű – különösen a  nemzeti értékeket és érdekeket, illetve társadalmi kérdéseket közvetítő magyarországi és külföldi könyv- és lapkiadás, terjesztés, valamint rendezvények szervezése útján megvalósuló – népszerűsítése és támogatása, valamint kritikai és közéleti tevékenység folytatása és támogatása. Felelős: az a)–d) alpont tekintetében az oktatási és gyermekügyi miniszter az e)–f) alpont tekintetében a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Határidő: 2026. augusztus 31. 42. A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány által ellátott, következő kötelező közfeladatnak nem minősülő, továbbá közérdekű és egyéb feladatokat az állam a továbbiakban is ellátja: a) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, b) kulturális tevékenység, c) kulturális örökség megóvása, d) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, e) tudományos tevékenység, kutatás, f) gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, g) a magyarországi etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, h) a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglakoztatásának elősegítése, i) diákotthon üzemeltetése, j) a nevelési-oktatási, tehetséggondozási, felsőoktatási, alap- és alkalmazott kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, amatőr- és ifjúsági sporttevékenységek, nemzeti kultúra megőrzése, a  hagyományvédelem szempontjából értékkel bíró életmód megőrzésére irányuló tevékenységek, egyházak tevékenységének segítése, támogatása, a  tudományos tevékenység, 3344 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám a  környezetvédelem, klímavédelem, fenntarthatóság és körkörös gazdaság céljainak elérését támogató tevékenységek, örökségvédelem, az  épített és természeti kultúra, környezet védelme, illetve ezek körébe tartozó építmények, területek kulturális célú látogathatóságának, megismerhetőségének biztosítása. Felelős: a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter Határidő: folyamatos 43. A  Mathias Corvinus Collegium Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló részesedések tekintetében az  állam nevében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója a) – a b) alpontban foglaltak kivételével – a pénzügyminiszter, b) az  ingatlanfejlesztési tevékenységi kört megvalósító gazdasági társaságok tekintetében a  közlekedési és beruházási miniszter. 44. A Kormány felhívja a pénzügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló részesedések tekintetében a) – a b) alpontban foglaltak kivételével – a pénzügyminiszter, b) az  ingatlanfejlesztési tevékenységi kört megvalósító gazdasági társaságok tekintetében a  közlekedési és beruházási miniszter – mint az állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója – kijelölése érdekében. Felelős: pénzügyminiszter közlekedési és beruházási miniszter Határidő: az állam tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul 45. A Kormány a KEKVA tv. V/A. Fejezete szerinti elszámolási feladatok ellátására elszámolási biztosként Veres Ildikót jelöli ki. 46. A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány egyes feladatait átvevő költségvetési szervként a Kormány a) a 41. pont a)–d) alpontjában megjelölt feladatok tekintetében az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumot, b) a  41.  pont e)–f)  alpontjában megjelölt feladatok tekintetében a  Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot határozza meg. 8. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 47. A  Kormány megállapítja, hogy az  alapítói jogokat gyakorló Miniszterelnökséget vezető miniszter a  Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 2026. július 31-ével történő megszüntetéséről döntött. 48. A  Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alábbi közfeladatainak és ahhoz kapcsolódó feladatainak ellátását az  élő környezetért felelős miniszter veszi át: a) a környezetvédelemmel és a  klímaváltozással kapcsolatos ismeretek többszintű oktatása kialakításának és fejlesztésének támogatása; b) a társadalom környezettudatossága fejlesztésének támogatása; c) a környezetvédelem és a  klímaváltozás kapcsán az  egyének és a  társadalom értékszemléletének, viselkedésének, termelői és fogyasztói szokásainak, törekvéseinek megváltoztatása, a  társadalom és a környezet közötti új viszonyrendszer kialakításának támogatása; d) a klímaváltozás hatásaival szemben való fellépésnek, az  alkalmazkodás helyi és országos közösségi programjainak támogatása. Felelős: élő környezetért felelős miniszter Határidő: 2026. augusztus 31. 49. A  Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló részesedések tekintetében az  állam nevében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója a pénzügyminiszter. 50. A Kormány felhívja a pénzügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló részesedések tekintetében a pénzügyminiszter – mint az állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója – kijelölése érdekében. Felelős: pénzügyminiszter Határidő: az állam tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 3345 51. A Kormány a KEKVA tv. V/A. Fejezete szerinti elszámolási feladatok ellátására elszámolási biztosként Veres Ildikót jelöli ki. 52. A  Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány egyes feladatait átvevő költségvetési szervként a  Kormány az  Élő Környezetért Felelős Minisztériumot határozza meg. 9. A Makovecz Campus Alapítvány 53. A  Kormány megállapítja, hogy az  alapítói jogokat gyakorló pénzügyminiszter a  Makovecz Campus Alapítvány 2026. július 31-ével történő megszüntetéséről döntött. 54. A  Kormány döntése alapján a  Makovecz Campus Alapítvány következő közfeladatainak és ahhoz kapcsolódó feladatainak ellátását a  társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter veszi át a  Makovecz Campus Alapítvány megszűnését követően: a) magyar humán tudományok, a humán kutatási lehetőségek fejlesztése, b) nemzeti tudáspark, oktató, képzési és kulturális központ létrehozása, c) a pedagógus, egészségügyi és szociális kötelező ágazati továbbképzések fejlesztése, a  továbbképzéseken részt vevők támogatása, d) a nemzeti identitástudat és összetartozás megerősítése érdekében értékmegőrző kulturális és oktatási központ, interaktív közösségi tér megteremtése és működési feltételeinek biztosítása. Felelős: társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Határidő: 2026. augusztus 31. 55. A Kormány döntése alapján – a Makovecz Campus Alapítvány által ellátott, kötelező közfeladatnak nem minősülő, továbbá közérdekű és egyéb feladatok körébe tartozó feladatként – a  Collegium Professorum Hungarorum és a  Piliscsabai Kollégium működtetését, üzemeltetését és fenntartását érintő döntések meghozatalával és intézkedések megtételével kapcsolatos feladatot az állam a továbbiakban is ellátja. 56. A  Makovecz Campus Alapítvány egyes feladatait átvevő költségvetési szervként a  Kormány a  Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot határozza meg. 57. A  Kormány a  KEKVA tv. V/A. Fejezete szerinti elszámolási feladatok ellátására elszámolási biztosként a  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: MNV) jelöli ki. 10. A Tudás-Tér Alapítvány 58. A  Kormány megállapítja, hogy az  alapítói jogokat gyakorló pénzügyminiszter a  Tudás-Tér Alapítvány megszüntetéséről döntött. 59. A  Kormány döntése alapján a  Tudás-Tér Alapítvány alábbi közfeladatainak és ahhoz kapcsolódó feladatainak ellátását a közlekedési és beruházási miniszter veszi át a Tudás-Tér Alapítvány megszűnését követően: a) a diákváros kollégiumfejlesztési program egyetemi együttműködés keretében való megvalósítása; b) a kollégiumfejlesztés és a diákjóléti szolgáltatások fejlesztése; c) a Budapest Diákváros beruházással kapcsolatos feladatok ellátása, ideértve a felsőoktatási hallgatók elérhető és megfizethető lakhatásának biztosítását, lakhatási körülményeinek javítását, valamint az érintett terület és városrész megújítását; d) az infrastruktúra-, út- és zöldfelület-fejlesztési feladatok megvalósítása. Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: 2026. augusztus 31. 60. A Kormány döntése alapján az 59. pont szerinti közfeladatokhoz kapcsolódó, a Tudás-Tér Alapítvány által ellátott, kötelező közfeladatnak nem minősülő, továbbá közérdekű és egyéb feladatok körébe tartozó egyéb feladatokat az állam a továbbiakban is ellátja. 61. A  Tudás-Tér Alapítvány egyes feladatait átvevő költségvetési szervként a  Kormány a  Közlekedési és Beruházási Minisztériumot határozza meg. 62. A Kormány az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény 182. § (6) bekezdése alapján megfelelően alkalmazandó, a KEKVA tv. V/A. Fejezete szerinti elszámolási feladatok ellátására elszámolási biztosként az MNV-t jelöli ki. 3346 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 11. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 63. A  Kormány megállapítja, hogy az  alapítói jogokat gyakorló társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 2026. július 31-ével történő megszüntetéséről döntött. 64. A  Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványnak az  alábbiak szerint részletezett közfeladatai és kapcsolódó feladatai ellátását a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter veszi át: a) tudományos történeti kutatás: a  XX. századi (különösen 1917-től  napjainkig tartó) magyarországi és kelet-közép-európai történeti, politikai, társadalmi viszonyok és a  diktatúrák (kommunizmus) feltárása, ide tartozik a régió őshonos nemzetiségeinek kutatása és az eredmények közzététele; b) nemzeti szuverenitási szemlélet terjesztése: a magyar nemzeti szuverenitás szempontjait figyelembe vevő, korszerű történelemszemlélet alapjainak kidolgozása és disszeminációja; c) kulturális javak és örökség védelme: oktató- és dokumentumfilmek, tananyagok, pedagógiai segédanyagok készítése, könyv- és tudományos kötetek kiadása, digitalizált tartalmak fejlesztése, továbbá a  kulturális örökség elemeinek megőrzése és fenntartható használatuk támogatása; d) oktatási és közművelődési programok: felnőttképzési és oktatási tevékenységek ellátása, valamint közhasznú kampányok és rendezvények lebonyolítása; e) kutatóintézetek és intézmények fenntartása: társadalomtudományi, irodalomtörténeti kutatóintézetek, irodalomtörténeti hagyatékkezelők, valamint muzeális intézmények közvetlen fenntartása és működtetése. Felelős: társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Határidő: 2026. augusztus 31. 65. A  Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány által ellátott, az  alábbiak szerint részletezett, kötelező közfeladatnak nem minősülő, közérdekű és egyéb feladatokat az  állam a  továbbiakban is ellátja: a) a tudományos kutatással, közművelődéssel, oktatással és kulturális javak védelmével kapcsolatos egyéb állami feladatok önkéntes ellátása, a közhasznúság megvalósítása érdekében; b) a kapott tőke, ingatlanok és vagyonelemek kezelése, jövedelemtermelő és vagyongyarapítási célú befektetések végzése a felelős gazdálkodás elvei szerint; c) pályáztatás és egyéni támogatások: a  cél szerinti juttatások pályázati útjának kiírása, elbírálása, valamint bírálati és ellenőrzési szabályzatok megalkotása; d) díjak, ösztöndíjak alapítása: egyéni díjak (pl. Petőfi-díj, Eötvös-díj), ösztöndíjak és kitüntetések alapítása és az ezekhez kapcsolódó pénzjutalmak odaítélése; e) intézetek operatív irányítása: a  nevesített intézetek (Terror Háza Múzeum, XX. Század Intézet, XXI. Század Intézet, Habsburg Történeti Intézet, Kommunizmuskutató Intézet, Kertész Imre Intézet, Eötvös József Intézet, Szabad Európa Intézet) tekintetében. Felelős: a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter Határidő: folyamatos 66. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló részesedések tekintetében az  állam nevében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. 67. A  Kormány felhívja a  pénzügyminisztert, hogy tegye meg a  szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a  66.  pontban foglaltak szerint a  Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságok tekintetében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kijelölésre kerüljön. Felelős: pénzügyminiszter társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Határidő: az állam tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul 68. A Kormány a KEKVA tv. V/A. Fejezete szerinti elszámolási feladatok ellátására elszámolási biztosként dr. Füleki Tamást jelöli ki. 69. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány egyes feladatait átvevő költségvetési szervként a Kormány a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot határozza meg. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 3347 12. A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány 70. A Kormány megállapítja, hogy az alapítói jogokat gyakorló társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány 2026. július 31-ével történő megszüntetéséről döntött. 71. A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak az alábbiak szerint részletezett közfeladatai és kapcsolódó feladatai ellátását a közlekedési és beruházási miniszter veszi át: a) örökségvédelem és hozzáférhetőség: a  közép-európai régió magyar vonatkozású történelmi, kulturális és épített örökségei fennmaradásának, megőrzésének, megóvásának biztosítása (állagmegóvás, felújítás, fejlesztés, fenntartás útján), ezzel párhuzamosan a  kulturális célú megismerhetőség, látogathatóság és kutathatóság feltételeinek megteremtése; b) szervezetek és személyek támogatása: az  oktatási, kulturális és tudományos kutatási tevékenységet ellátó szervezetek és magánszemélyek támogatása az örökségvédelem területén; c) ismeretterjesztés: az örökségvédelmi alapfeladathoz kapcsolódó ismeretterjesztő tevékenység ellátása; d) kommunikáció és rendezvények: kiadványok megjelentetése, rendezvények szervezése, valamint a közönséget vonzó online jelenlét megteremtése. Felelős: közlekedési és beruházási miniszter Határidő: 2026. augusztus 31. 72. A  Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány által ellátott, az  alábbiak szerint részletezett, kötelező közfeladatnak nem minősülő, közérdekű és egyéb feladatokat az állam a továbbiakban is ellátja: a) nem nevesített, további közérdekű célok megvalósítása: a  KEKVA tv. 5.  § (2)  bekezdése szerinti további közérdekű tevékenységek; b) ösztöndíjak és költségtérítések saját célú nyújtása: a  kuratórium saját kezdeményezésére ösztöndíjak, támogatások odaítélése az alapítványi célok elérése érdekében; c) adományok és csatlakozások kezelése. Felelős: a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter Határidő: folyamatos 73. A  Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló részesedések tekintetében az  állam nevében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója a közlekedési és beruházási miniszter. 74. A  Kormány felhívja a  pénzügyminisztert, hogy tegye meg a  szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a  73.  pontban foglaltak szerint a  Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságok tekintetében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a közlekedési és beruházási miniszter kijelölésre kerüljön. Felelős: pénzügyminiszter közlekedési és beruházási miniszter Határidő: az állam tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul 75. A Kormány a KEKVA tv. V/A. Fejezete szerinti elszámolási feladatok ellátására elszámolási biztosként dr. Muskovszky Petrát jelöli ki. 76. A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány egyes feladatait átvevő költségvetési szervként a Kormány a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot határozza meg. 13. A Magyar Kultúráért Alapítvány 77. A Kormány megállapítja, hogy az alapítói jogokat gyakorló társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Magyar Kultúráért Alapítvány 2026. július 31-ével történő megszüntetéséről döntött. 78. A  Magyar Kultúráért Alapítványnak az  alábbiak szerint részletezett közfeladatai és kapcsolódó feladatai ellátását a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, valamint a közlekedési és beruházási miniszter veszi át: a) oktatási és kulturális finanszírozás: a  nevelési-oktatási, valamint kulturális tevékenységek működési és fejlesztési célú közvetlen anyagi támogatása; b) tehetséggondozás és innováció: tehetséggondozó programok működésének segítése, valamint a kreatívipari innovációk létrejöttének támogatása; c) média és tartalomgyártás: a médiatartalom-előállítási és médiaszolgáltatási tevékenységek finanszírozása és támogatása; 3348 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám d) ingatlanhasznosítás: kulturális célú ingatlanhasznosítás és ingatlanfejlesztési feladatok végzése; e) intézményi támogatás: kulturális és nevelési tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetésének anyagi támogatása. Felelős: az a)–c)  alpont, valamint az  e)  alpont tekintetében a  társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a d) alpont tekintetében a közlekedési és beruházási miniszter Határidő: 2026. augusztus 31. 79. A Magyar Kultúráért Alapítvány által ellátott, az alábbiak szerint részletezett, kötelező közfeladatnak nem minősülő, közérdekű és egyéb feladatokat az állam a továbbiakban is ellátja: a) művészeti támogatás: a kulturális és művészeti tevékenységek, programok kiemelt segítése; b) könyvtárellátás: a hazai vagy határon túli könyvtárellátási feladatok támogatása; c) világszínvonalú képzés és kutatás: nemzetközi szintű oktatási programok és tudományos kutatások ösztönzése a kultúra és a művészetek területén; d) képzési és ösztöndíjas feltételek: az alapítványi célok eléréséhez szükséges belső oktatási, képzési, valamint ösztöndíjrendszerek feltételeinek kidolgozása; e) vagyonkezelés: a juttatott tőke, valamint az esetlegesen bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon és hozamainak jó gazda gondosságával történő befektetése; f) gazdasági társaságok alapítása: új cégek alapítása vagy részesedésszerzés; g) közvetlen pályáztatás és ösztöndíj-folyósítás: a  leányvállalatokon kívüli közvetlen támogatási és ösztöndíjprogramok kiírása, elbírálása és a támogatások közvetlen folyósítása. Felelős: a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter Határidő: folyamatos 80. A  Magyar Kultúráért Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló – a 78. pont a)–c) alpontjában, valamint e) alpontjában megjelölt feladatok ellátásához kapcsolódó – részesedések tekintetében az  állam nevében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója a  társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. 81. A  Kormány felhívja a  pénzügyminisztert, hogy tegye meg a  szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a  80.  pontban foglaltak szerint a  Magyar Kultúráért Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő –  a  78.  pont a)–c)  alpontjában, valamint e)  alpontjában megjelölt feladatok ellátásához kapcsolódó – gazdasági társaságok tekintetében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a  társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kijelölésre kerüljön. Felelős: pénzügyminiszter társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Határidő: az állam tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul 82. A  Magyar Kultúráért Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló – a 78. pont d) alpontjában megjelölt feladat ellátásához kapcsolódó – részesedések tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója a közlekedési és beruházási miniszter. 83. A  Kormány felhívja a  pénzügyminisztert, hogy tegye meg a  szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a  82.  pontban foglaltak szerint a  Magyar Kultúráért Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő – a  78.  pont d)  alpontjában megjelölt feladat ellátásához kapcsolódó – gazdasági társaságok tekintetében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a  közlekedési és beruházási miniszter kijelölésre kerüljön. Felelős: pénzügyminiszter közlekedési és beruházási miniszter Határidő: az állam tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul 84. A Kormány a KEKVA tv. V/A. Fejezete szerinti elszámolási feladatok ellátására elszámolási biztosként dr. Füleki Tamást jelöli ki. 85. A Magyar Kultúráért Alapítvány egyes feladatait átvevő költségvetési szervként a Kormány a) a  78.  pont a)–c)  alpontjában, valamint e)  alpontjában megjelölt feladatok tekintetében Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot, b) a 78. pont d) alpontjában megjelölt feladat tekintetében a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot határozza meg. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 3349 14. A Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány 86. A Kormány megállapítja, hogy az alapítói jogokat gyakorló társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány 2026. július 31-ével történő megszüntetéséről döntött. 87. A  Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítványnak az  alábbiak szerint részletezett közfeladatai és kapcsolódó feladatai ellátását a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, valamint az oktatási és gyermekügyi miniszter veszi át: a) kulturális értékőrzés: a kulturális értékek folyamatos megőrzése és fenntartása; b) kulturális események: kulturális rendezvények szervezésében való közreműködés és ezek támogatása; c) oktatás, felsőoktatás és kutatás: oktatási és kutatási tevékenység folytatása, elősegítése, valamint a nevelési- oktatási és felsőoktatási tevékenységek finanszírozása és támogatása; d) épített örökség és műemlékvédelem: az épített örökség, különösen a műemléki örökség védelmében való közreműködés; e) intézményi fenntartás: a  fenti nevelési, oktatási, kutatási és kulturális tevékenységeket ellátó intézmények közvetlen létrehozása, fenntartása és működtetése; f) szakmai mecenatúra: az  ilyen jellegű tevékenységet végző szervezetek, intézmények és személyek támogatása határokon innen és túl. Felelős: az a), b), d) és f) alpont tekintetében a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a c) és e) alpont tekintetében az oktatási és gyermekügyi miniszter Határidő: 2026. augusztus 31. 88. A Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány által ellátott, az alábbiak szerint részletezett, kötelező közfeladatnak nem minősülő, közérdekű és egyéb feladatokat az állam a továbbiakban is ellátja: a) társadalmi és védelmi programok: szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek finanszírozása és támogatása; b) identitásmegőrzés: a jövő generációk kulturális fejlődésének előmozdítása és európai identitásuk biztosítása; c) nemzetiségi és határon túli érdekvédelem: a  magyarországi kárpát-medencei nemzetiségek, valamint a  határon túli magyarok vonatkozásában érdekvédelmi tevékenység ellátása, szakmai szerveikkel való együttműködés és rendezvényeik infrastrukturális támogatása; d) támogatói plusz programok: diáktáborok, ifjúsági kulturális és sportesemények szervezése, szakmai fórumok és workshopok rendezése; e) célzott családtámogatás: a  nagycsaládosok és gyermekek érdekében történő kulturális, képzési és érdekvédelmi tevékenységek végzése; f) ingatlanhasznosítás és vagyonkezelés; g) ingatlan-felújítás és állagmegóvás; h) pályáztatás és mecenatúra operatív vitel: egyedi kérelmek, nyilvános pályázatok útján ösztöndíjak és juttatások odaítélése és folyósítása. Felelős: a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter Határidő: folyamatos 89. A Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló – a 87. pont a), b), d) és f) alpontjában megjelölt feladatok ellátásához kapcsolódó – részesedések tekintetében az  állam nevében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. 90. A  Kormány felhívja a  pénzügyminisztert, hogy tegye meg a  szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a  89.  pontban foglaltak szerint a  Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő – a 87. pont a), b), d) és f) alpontjában megjelölt feladatok ellátásához kapcsolódó – gazdasági társaságok tekintetében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kijelölésre kerüljön. Felelős: pénzügyminiszter társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Határidő: az állam tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul 91. A Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló – a 87. pont c) és e) alpontjában megjelölt feladatok ellátásához kapcsolódó – 3350 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám részesedések tekintetében az  állam nevében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója az oktatási és gyermekügyi miniszter. 92. A  Kormány felhívja a  pénzügyminisztert, hogy tegye meg a  szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a  91.  pontban foglaltak szerint a  Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő – a  87.  pont c) és e)  alpontjában megjelölt feladatok ellátásához kapcsolódó – gazdasági társaságok tekintetében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként az oktatási és gyermekügyi miniszter kijelölésre kerüljön. Felelős: pénzügyminiszter oktatási és gyermekügyi miniszter Határidő: az állam tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul 93. A Kormány a KEKVA tv. V/A. Fejezete szerinti elszámolási feladatok ellátására elszámolási biztosként dr. Füleki Tamást jelöli ki. 94. A  Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány egyes feladatait átvevő költségvetési szervként a Kormány a) a  87.  pont a), b), d) és f)  alpontjában megjelölt feladatok tekintetében a  Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot, b) a 87. pont c) és e) alpontjában megjelölt feladatok tekintetében az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumot határozza meg. 15. Az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány 95. A  Kormány megállapítja, hogy az  alapítói jogok gyakorlásával megbízott tudományos és technológiai miniszter az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány 2026. július 31-ével történő megszüntetéséről döntött. 96. Az  ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány alábbi közfeladatainak és ahhoz kapcsolódó feladatainak ellátását a tudományos és technológiai miniszter veszi át: a) feltörekvő és már ma is világhírű hazai és külföldi kutatók Magyarországra vonzása és hosszú távú beágyazása a hazai egyetemi-kutatóintézeti ökoszisztémába, megtartva nemzetközi kapcsolatrendszerüket és intézményi kapcsolódásaikat; b) az élettelen és élő természettudományok, különösen a  matematikai, fizikai és informatikai területek tehetségeinek beazonosítása és tehetséggondozásuk a hazai és nemzetközi versenyekre való felkészítéstől kezdve, a kutatási és innovatív vállalkozói pályára való felkészítésen át, a doktori fokozat megszerzésén túli mentorálásig; c) a tudásközpontokban születő tudományos eredmények innovatív magyar technológiai kisvállalatok keretében történő piacra vitelének elősegítése; d) a betegségek megelőzését segítő – kiemelten lézeres egészségügyi adatelemzésen és mesterséges intelligencián alapuló – technológiákhoz kapcsolódó kutatások végzése, valamint az  ehhez szükséges humánbiológiai minták gyűjtéséhez és tárolásához szükséges biobanki környezet kialakítása és működtetése. Felelős: tudományos és technológiai miniszter Határidő: 2026. augusztus 31. 97. Az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló részesedések tekintetében az  állam nevében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója a tudományos és technológiai miniszter. 98. A  Kormány felhívja a  pénzügyminisztert, hogy tegye meg a  szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a  97.  pontban foglaltak szerint az  ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a tudományos és technológiai miniszter kijelölésre kerüljön. Felelős: pénzügyminiszter tudományos és technológiai miniszter Határidő: az állam tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul 99. A Kormány a KEKVA tv. V/A. Fejezete szerinti elszámolási feladatok ellátására elszámolási biztosként dr. Váczy Zoltán Kristófot jelöli ki. 100. A  ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány egyes feladatait átvevő költségvetési szervként a Kormány a Tudományos és Technológiai Minisztériumot határozza meg. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám 3351 16. A ZalaZONE Alapítvány 101. A  Kormány megállapítja, hogy az  alapítói jogok gyakorlásával megbízott tudományos és technológiai miniszter a ZalaZONE Alapítvány 2026. július 31-ével történő megszüntetéséről döntött. 102. A  ZalaZONE Alapítvány következő közfeladatainak és ahhoz kapcsolódó feladatainak ellátását a  tudományos és technológiai miniszter veszi át: a) a zalaegerszegi ZalaZONE high-tech járműipari és kapcsolódó technológiai innovációs környezet fejlődésének előmozdítása, megvalósításának felügyelete és támogatása, az  innovációs tevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárulás a nemzet kutatási, innovációs és gazdasági fejlődéséhez és nemzetközi beágyazódásához; b) felsőoktatási és szakképző intézmények képzési tevékenységéhez kapcsolódó oktatás, gyakorlati képzés és műszaki tudatformálás; c) a magyar járműiparhoz és innovációhoz, valamint mesterséges intelligenciához kapcsolódó oktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, ennek érdekében tehetséggondozó programok működésének támogatása; d) az Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaság és társaságai, valamint a  további részesedései és egyéb vagyonelemei működési feltételeinek biztosítása és bővítése, infrastruktúrafejlesztési céljai megvalósításának biztosítása; e) az Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaság útján a ZalaZONE kutatási, fejlesztési és validációs ökoszisztémára épülő kutatási, fejlesztési és innovációs feladatok közvetlen, és partnerekkel történő végrehajtása, az  erre épülő kutatási partnerségi hálózat működtetése hazai és nemzetközi partnerekkel, kiemelten, de nem kizárólagosan az autonóm, hálózatba szervezett, ambient információk alapján irányított, energetikailag optimált eszközökre, és a mesterséges intelligencia alapú technológiákra; f) az a)–e) alpont szerinti feladatok végrehajtása során a mesterséges intelligencia kínálta eszközök használata, valamint a fejlesztések során ilyen eszközök fejlesztése. Felelős: tudományos és technológiai miniszter Határidő: 2026. augusztus 31. 103. A ZalaZONE Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságokban fennálló részesedések tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója a tudományos és technológiai miniszter. 104. A  Kormány felhívja a  pénzügyminisztert, hogy tegye meg a  szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a  103.  pontban foglaltak szerint a  ZalaZONE Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságok tekintetében a  tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a  tudományos és technológiai miniszter kijelölésre kerüljön. Felelős: pénzügyminiszter tudományos és technológiai miniszter Határidő: az állam tulajdonjogának cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul 105. A Kormány a KEKVA tv. V/A. Fejezete szerinti elszámolási feladatok ellátására elszámolási biztosként dr. Váczy Zoltán Kristófot jelöli ki. 106. A ZalaZONE Alapítvány egyes feladatait átvevő költségvetési szervként a Kormány a Tudományos és Technológiai Minisztériumot határozza meg. 17. Vagyonelemek 107. A Kormány felhívja a pénzügyminisztert, hogy az MNV útján a) az  érintett miniszterek bevonásával vizsgálja felül az  1–106.  pontban meghatározott közfeladatokhoz kapcsolódó vagyonelemek felett a  vagyonkezelői jogokat gyakorló személyét, és tegyen javaslatot a Kormány részére a vagyonkezelői jogok gyakorlásával kapcsolatban, 3352 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 89. szám A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el. b) tegyen jelentést a Kormány részére az MNV kezelésébe került vagyonelemekkel kapcsolatos tevékenységről. Felelős: pénzügyminiszter érintett miniszterek Határidő: az a) alpont tekintetében 2026. augusztus 15. a b) alpont tekintetében 2026. szeptember 30. 18. Hatályba léptető rendelkezés 108. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök