● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 90. szám M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. július 17., péntek Tartalomjegyzék 106/2026. (VII. 17.) Korm. rendelet Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletnek a kormányzati struktúraváltással összefüggő módosításáról 3354 107/2026. (VII. 17.) Korm. rendelet Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról 3361 108/2026. (VII. 17.) Korm. rendelet Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet módosításáról 3367 109/2026. (VII. 17.) Korm. rendelet A honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet módosításáról 3371 110/2026. (VII. 17.) Korm. rendelet A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet módosításáról 3373 5/2026. (VII. 17.) AÉM rendelet A mezőgazdasági termelőket érintő aszály által okozott gazdasági veszteségek ellentételezéséről 3376 5/2026. (VII. 17.) HM rendelet A hivatásos és szerződéses állomány tagjára vonatkozó személyügyi szabályokról szóló 6/2024. (VI. 28.) HM rendelet módosításáról 3378 5/2026. JEH határozat A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény hatálybalépése után alapított társasház alapító okiratának tartalmi elemeiről és e törvény hatálybalépése előtt bejegyzett társasházak alapító okiratának és szervezeti-működési szabályzatának egymáshoz való viszonyáról 3379 153/2026. (VII. 17.) KE határozat Bíró kinevezéséről 3387 154/2026. (VII. 17.) KE határozat Egyetemi rektor megbízásáról 3387 155/2026. (VII. 17.) KE határozat Egyetemi rektor megbízásáról 3388 156/2026. (VII. 17.) KE határozat Egyetemi rektor megbízása megszűnésének megállapításáról 3388 157/2026. (VII. 17.) KE határozat Egyetemi rektor megbízása megszűnésének megállapításáról 3389 1227/2026. (VII. 17.) Korm. határozat A digitalizáció támogatása érdekében a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásainak közvetítéséhez szükséges intézkedésekről 3389 1228/2026. (VII. 17.) Korm. határozat A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program finanszírozásának biztosításáról 3392 1229/2026. (VII. 17.) Korm. határozat A Központi Maradványelszámolási Alapból történő, illetve fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról, kormányhatározatok végrehajtása során alkalmazandó eltérő intézkedésekről, valamint a 2024. évi kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványok felhasználásáról 3393 1230/2026. (VII. 17.) Korm. határozat A társasági adó rendszerének felülvizsgálatáról 3404 67/2026. (VII. 17.) ME határozat Az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójának kinevezéséről 3404 68/2026. (VII. 17.) ME határozat A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójának kinevezéséről 3404   3354 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 106/2026. (VII. 17.) Korm. rendelete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletnek a kormányzati struktúraváltással összefüggő módosításáról [1] A  kormányrendelet célja a  kormányzati struktúraváltással összefüggésben az  új minisztériumi és fejezeti rendhez igazodóan a fejezetet irányító szerv és annak vezetőjének meghatározása, valamint a jogszabályi koherencia biztosítása az államháztartási számviteli szabályokban. [2] A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. § és az 5. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2.  alcím, valamint a  2. és a  3.  melléklet tekintetében a  számvitelről szóló 2000.  évi C.  törvény 178.  § (1)  bekezdés a) és c) pontjában és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 33. és 34. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása 1. § Az államháztartásról szóló  törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.  (XII. 31.) Korm.  rendelet 1/D.  § (1)  bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A központi költségvetés XLIII. fejezetébe sorolt,) „b) a  Kormánynak a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet (a  továbbiakban: Ktfr.) 130.  § (1)  bekezdése szerinti tagja tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve – a kötelezettségvállalás és a teljesítésigazolás kivételével – a Ktfr. 131. § (2) bekezdése alapján az MNV Zrt.,” 2. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a következő 188. §-sal egészül ki: „188. § A 172/A. § (1) bekezdése szerinti, 2026. június, szeptember, október és november havi adatszolgáltatások tekintetében a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervet a 172/A. § (3) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség nem terheli. A Kincstár ezen adatszolgáltatások tekintetében kiszámítja és közli a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervekkel az előre jelzett és a tényleges fejezeti pénzforgalmi kiadások közötti eltérést és a 172/A. § (3) bekezdése szerint kiszámított szankció összegét, de befizetési kötelezettséget nem állapíthat meg. A  2026. november havi adatszolgáltatás alapul szolgál a  2027. március havi befizetési kötelezettség megállapításához.” 3. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 4. § Az államháztartásról szóló  törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.  (XII. 31.) Korm.  rendelet 6/A.  §-ában az „az 1. melléklet I. pont 19. alpontját” szövegrész helyébe az „az 1. melléklet I. pont 24. alpontját” szöveg, valamint a „XIV. fejezet 09. cím 1. alcíme” szövegrész helyébe a „XXVII. fejezet 2. cím 1. alcíme” szöveg lép. 5. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 172/A. § (2b) bekezdése. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3355 2. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása 6. § Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 1. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet és 2. 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép. 7. § Hatályát veszti az  államháztartás számviteléről szóló 4/2013.  (I. 11.) Korm.  rendelet 6.  § (1)  bekezdés c)  pontjában az „– a  honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai esetében címenként –” szövegrész. 3. Záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 1. melléklet a 106/2026. (VII. 17.) Korm. rendelethez „1. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez Az irányító szerv, a fejezetet irányító szerv, valamint annak vezetője I. Az államháztartás központi alrendszerében 1. a központi költségvetés I. fejezeténél – az a)–h) pontban meghatározott kivétellel – az Országgyűlés Hivatala és annak főigazgatója, a) a 8–11. cím tekintetében a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 130. §-a szerinti tagja, b) a Közbeszerzési Hatóság tekintetében a Közbeszerzési Hatóság és annak elnöke, c) a  Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tekintetében a  Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és annak elnöke, d) a  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tekintetében a  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és annak elnöke, e) a Nemzeti Választási Iroda tekintetében a Nemzeti Választási Iroda és annak elnöke, f) a  Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala tekintetében a  Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala és annak főigazgatója, g) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága tekintetében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és annak elnöke, h) az Országos Atomenergia Hivatal tekintetében az Országos Atomenergia Hivatal és annak elnöke, 2. a központi költségvetés II. fejezeténél a Sándor-palota és annak hivatalvezetője, 3. a központi költségvetés III. fejezeténél az Alkotmánybíróság és annak elnöke, 4. a központi költségvetés IV. fejezeténél az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és az alapvető jogok biztosa, 5. a központi költségvetés V. fejezeténél az Állami Számvevőszék és annak elnöke, 6. a központi költségvetés VI. fejezeténél – az a) és b) pontban meghatározott kivétellel – az Országos Bírósági Hivatal és annak elnöke, a) a 2. cím tekintetében a Kúria elnöke, b) a 3. cím tekintetében az Országos Bírói Tanács, 7. a központi költségvetés VII. fejezeténél az Integritás Hatóság és annak elnöke, 8. a központi költségvetés VIII. fejezeténél a Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész, 3356 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 9. a központi költségvetés IX. fejezeténél – az a) pontban meghatározott kivétellel – a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 179. §-a szerinti tagja, a) a 4. cím tekintetében a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 130. §-a szerinti tagja, 10. a központi költségvetés X. fejezeténél – az a) pontban meghatározott kivétellel – az Igazságügyi Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 97. §-a szerinti tagja, a) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tekintetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és annak elnöke, 11. a  központi költségvetés XI. fejezeténél – az  a)  pontban meghatározott kivétellel – a  Miniszterelnökség és a Kormánynak a Ktfr. 8. §-a szerinti tagja, a) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és annak elnöke, 12. a központi költségvetés XII. fejezeténél az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 25. §-a szerinti tagja, 13. a központi költségvetés XIII. fejezeténél a Honvédelmi Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 93. §-a szerinti tagja, 14. a központi költségvetés XIV. fejezeténél a Belügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 34. §-a szerinti tagja, 15. a  központi költségvetés XVI. fejezeténél – az  a)  pontban meghatározott kivétellel – a  Közlekedési és Beruházási Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 106. §-a szerinti tagja, a) a 11. cím 4. alcíme tekintetében a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 130. §-a szerinti tagja, 16. a  központi költségvetés XVII. fejezeténél – az  a)  pontban meghatározott kivétellel – a  Gazdasági és Energetikai Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 75. §-a szerinti tagja, a) a 21. cím 5. alcíme tekintetében a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 130. §-a szerinti tagja, 17. a központi költségvetés XVIII. fejezeténél a Külügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 118. §-a szerinti tagja, 18. a  központi költségvetés XIX. fejezeténél a  Nemzeti Fejlesztési Központ és a  Kit. 33/B.  § (1)  bekezdése szerinti államtitkár, 19. a központi költségvetés XX. fejezeténél a Tudományos és Technológiai Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 168. §-a szerinti tagja, 20. a  központi költségvetés XXII. fejezeténél a  Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 157. §-a szerinti tagja, 21. a központi költségvetés XXIII. fejezeténél a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 130. §-a szerinti tagja, 22. a  központi költségvetés XXV. fejezeténél a  Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium és a  Kormánynak a  Ktfr. 179. §-a szerinti tagja, 23. a központi költségvetés XXVI. fejezeténél az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 124. §-a szerinti tagja, 24. a  központi költségvetés XXVII. fejezeténél az  Egészségügyi Minisztérium és a  Kormánynak a  Ktfr. 56.  §-a szerinti tagja, 25. a központi költségvetés XXVIII. fejezeténél a Szociális és Családügyi Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 145. §-a szerinti tagja, 26. a központi költségvetés XXIX. fejezeténél az Élő Környezetért Felelős Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 60. §-a szerinti tagja, 27. a központi költségvetés XXX. fejezeténél a Gazdasági Versenyhivatal és annak elnöke, 28. a központi költségvetés XXXI. fejezeténél a Központi Statisztikai Hivatal és annak elnöke, 29. a központi költségvetés XXXII. fejezeténél az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság és annak főigazgatója, 30. a központi költségvetés XXXIII. fejezeténél a Magyar Tudományos Akadémia és annak elnöke, 31. a központi költségvetés XXXIV. fejezeténél a Magyar Művészeti Akadémia és annak elnöke, 32. a  központi költségvetés XXXV. fejezeténél a Tudományos és Technológiai Minisztérium és a  Kormánynak a  Ktfr. 168. §-a szerinti tagja, 33. a központi költségvetés XLI. fejezeténél a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 130. §-a szerinti tagja, 34. a központi költségvetés XLII. fejezeténél a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 130. §-a szerinti tagja, 35. a központi költségvetés XLIII. fejezeténél a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 130. §-a szerinti tagja, 36. a központi költségvetés XLIV. fejezeténél az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 25. §-a szerinti tagja, 37. a központi költségvetés XLV. fejezeténél a Közlekedési és Beruházási Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 106. §-a szerinti tagja, 38. a  központi költségvetés LXII. fejezeténél a  Tudományos és Technológiai Minisztérium és a  Kormánynak a  Ktfr. 168. §-a szerinti tagja, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3357 39. a központi költségvetés LXIII. fejezeténél a Szociális és Családügyi Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 145. §-a szerinti tagja, 40. a központi költségvetés LXV. fejezeténél a Bethlen Gábor Alapért felelős testület, 41. a központi költségvetés LXVI. fejezeténél a Gazdasági és Energetikai Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 75. §-a szerinti tagja, 42. a  központi költségvetés LXVII. fejezeténél a  Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 157. §-a szerinti tagja, 43. a központi költségvetés LXXI. fejezeténél a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 130. §-a szerinti tagja, 44. a  központi költségvetés LXXII. fejezeténél az  Egészségügyi Minisztérium és a  Kormánynak a  Ktfr. 56.  §-a szerinti tagja. II. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében 1. a helyi önkormányzati költségvetési szerv tekintetében a) – a  közös önkormányzati hivatal kivételével – a  helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv esetében a  képviselő-testület, a  közgyűlés és a  polgármester, a  főpolgármester, a  vármegyei közgyűlés elnöke, b) a közös önkormányzati hivatal esetében a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése és a polgármester, főpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke, c) a társulás által irányított költségvetési szerv esetében a társulási tanács és annak elnöke, d) a  területfejlesztésről és a  területrendezésről szóló  törvény szerinti térségi fejlesztési tanács által irányított költségvetési szerv esetében a térségi fejlesztési tanács és a térségi fejlesztési tanács elnöke, 2. a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv tekintetében a) a  helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetében a  helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a képviselő-testület elnöke, b) az  országos nemzetiségi önkormányzat esetében az  országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése és a közgyűlés elnöke.” 2. melléklet a 106/2026. (VII. 17.) Korm. rendelethez „1. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez A KINCSTÁR BESZÁMOLÁSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖRÉBE TARTOZÓ KÖZPONTI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK 1. Az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatok, 2. az Áht. 14. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetekbe tartozó központi kezelésű előirányzatok, 3. a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet I. fejezet 8–11. címébe tartozó központi kezelésű előirányzatok, 4. a  központi költségvetésről szóló  törvény 1.  melléklet XIV. fejezet 22.  cím 2.  alcímébe tartozó központi kezelésű előirányzatok, 5. a  központi költségvetésről szóló  törvény 1.  melléklet XVI. fejezet 11.  cím 4.  alcímébe tartozó központi kezelésű előirányzatok, 6. a  központi költségvetésről szóló  törvény 1.  melléklet XVII. fejezet 21.  cím 5. és 23.  alcímébe tartozó központi kezelésű előirányzatok, 7. a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet XXII. fejezet 21. cím 1. és 2. alcímébe tartozó központi kezelésű előirányzatok, 8. a  központi költségvetésről szóló  törvény 1.  melléklet XLIII. fejezet 1.  cím 2.  alcím 2. jogcímcsoport 3. jogcímébe tartozó központi kezelésű előirányzatok.” 3358 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3. melléklet a 106/2026. (VII. 17.) Korm. rendelethez „2. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez A KINCSTÁR BESZÁMOLÁSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖRÉBE TARTOZÓ KÖZPONTI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOKKAL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁSI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEK Sor- szám Címrendi besorolás Adatszolgáltatásra kötelezett Adatszolgáltatási kör Adatszolgáltatás gyakorisága 1. 2. 3. 4. 1. IX. fejezet Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium A biztosított támogatásokról szóló kötelezettségvállalások (támogatói okiratok, támogatási szerződések) adatai. Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban 2. XXII. fejezet 21. cím 1. alcím kezelő szerv A roma települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatásával kapcsolatos kötelezettségek (támogatói okiratok) és a kifizetésekkel kapcsolatos követelések adatai. Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban 3. XXII. fejezet 21. cím 2. alcím kezelő szerv A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatásával kapcsolatos kötelezettségek (támogatói okiratok) és a kifizetésekkel kapcsolatos követelések adatai. Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban 4. XLII. fejezet 47. cím 1. alcím 8. jogcímcsoport, 3. alcím 2. jogcímcsoport fővárosi és vármegyei kormányhivatalok A jogtalanul igénybe vett ellátásokkal kapcsolatos követelések és a kötelezettségek adatai. Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban 5. XVI. fejezet 11. cím 4. alcím (kivéve: 5. jogcímcsoport); XVII. fejezet 21. cím 5. alcím; XLII. fejezet 1–3. cím (kivéve: 1. cím 7. alcím), 4. cím 2. alcím 2. és 7. jogcímcsoport, 7. cím 2. alcím, 31. cím, 32. cím 1. alcím 12. és 22. jogcímcsoport Nemzeti Adó- és Vámhivatal Az előzetes elemi költségvetés, elemi költségvetés elkészítéséhez szükséges adatok. Az előzetes elemi költségvetés, elemi költségvetés elkészítésének határidejét megelőző 8. napig 6. Az adókkal, vámokkal, illetékekkel, termékdíjjal, kapcsolódó közhatalmi bevételekkel (pótlékok, bírságok) kapcsolatos követelések és kötelezettségek, a tartozások fejében átvett eszközökkel kapcsolatos adatok. A vállalkozások folyó támogatásához kapcsolódó követelések és kötelezettségvállalások. Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3359 7. XLI. fejezet Államadósság Kezelő Központ Zrt. Az előzetes elemi költségvetés, elemi költségvetés elkészítéséhez szükséges adatok. Az előzetes elemi költségvetés, elemi költségvetés elkészítésének határidejét megelőző 8. napig 8. A hitelekkel, kölcsönökkel, értékpapírokkal, más finanszírozási célú műveletekkel (különösen betételhelyezéssel, visszavonással, fedezeti ügyletekkel) kapcsolatos követelések és kötelezettségek, egyéb eszközök (különösen értékpapírok, betétek, devizaszámlák) adatai. Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban 9. XLII. fejezet 4. cím 2. alcím 1. és 3. jogcímcsoport a bírságot, egyéb központosított bevételt beszedő szervezet A bevételekkel kapcsolatos követelések és kötelezettségek adatai. Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban 10. XLII. fejezet 4. cím 2. alcím 4. és 6. jogcímcsoport kezelő szervezet A bevételekkel kapcsolatos követelések és kötelezettségek adatai. Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban 11. XLII. fejezet 33. cím 3–4. alcím Magyar Exporthitel Biztosító Zrt., Magyar Export-Import Bank Zrt. Állami kezességbeváltásból eredő követelések, a kamatkiegyenlítési rendszer keretében fennálló követelések és kötelezettségek, a kárkintlévőség, egyéb, állammal szembeni követelések és kötelezettségek adatai. Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban 12. XLII. fejezet 33. cím 5. alcím Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítéséből származó követelések és kötelezettségek adatai. Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban 13. XLII. fejezet 33. cím 7. alcím Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítéséből származó követelések és kötelezettségek adatai. Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban 14. XLII. fejezet 37. cím Pénzügyminisztérium Az Európai Unió költségvetéséhez való hozzájárulásokkal kapcsolatos követelések és kötelezettségek. Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban 3360 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 15. XLII. fejezet 29. cím lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv Lakáscélú állami támogatásokkal és jogtalanul igénybe vett lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos követelések és kötelezettségek adatai. Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, ERSTE Lakástakarék Zrt., Fundamenta – Lakáskassza Zrt., OTP Lakástakarék Zrt. Lakás-előtakarékosság jogtalanul igénybe vett állami támogatásával kapcsolatos követelések és kötelezettségek adatai. 16. XLII. fejezet 1. cím 7. alcím Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányajáradék beszedésével kapcsolatos követelések és kötelezettségek. Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban 17. nincs címrendhez kötve Magyar Nemzeti Bank Auditált éves beszámoló az állami részesedés értékeléséhez. Évente egyszer, a beszámoló elfogadását követően 18. nincs címrendhez kötve fővárosi és vármegyei kormányhivatalok Kibocsátott kárpótlási jegyek be nem váltott állománya adatai. Negyedévente egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban 19. nincs címrendhez kötve európai uniós támogatások pénzügyi lebonyolításában, illetve ehhez kapcsolódó beszámolási és könyvvezetési kötelezettség teljesítésében részt vevő szervezetek Az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó követelések és kötelezettségek adatai. A központi költségvetés által korábban megelőlegezett, lezárt EU-s támogatási konstrukciókhoz kapcsolódó, átadásra kerülő, Európai Unióval szembeni követelések adatai. Negyedévente egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban 20. XLII. fejezet 33. cím 6. alcím Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Az állam által vállalt viszontgarancia érvényesítéséből származó követelések és kötelezettségek adatai. Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban 21. XVI. fejezet 11. cím 4. alcím 5. jogcímcsoport Közlekedési és Beruházási Minisztérium A vállalkozások folyó támogatásához kapcsolódó követelések és kötelezettségvállalások. Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban “ M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3361 A Kormány 107/2026. (VII. 17.) Korm. rendelete az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról [1] Ez a rendelet bevezeti a hazai jogrendbe az (EU) 2025/1802 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv, az (EU) 2025/2363 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv, az  (EU)  2025/2364 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv, valamint az (EU) 2025/2456 az európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtását segítő rendelkezéseket. [2] A 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv korlátozza egyes veszélyes anyagok, például az ólom előfordulását az  Európai Unió piacán forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésekben, azonban a  2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv III.  melléklete egyes speciális elektromos berendezések esetén korlátozások alóli mentességeket biztosít. Erre azért van szükség, mert a  veszélyes anyag kiváltása nem lehetséges, nincsen megfelelő helyettesítő anyag a piacon. [3] Az  (EU)  2025/1802 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv, az  (EU)  2025/2363 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv és az  (EU)  2025/2364 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv egyfelől tudományos és technikai értékelés alapján meghosszabbítja egyes mentességek érvényességi idejét, másfelől a  korábban egységes mentességeket külön alkalmazási kategóriákra bontja annak érdekében, hogy a  jövőben a  mentességek célzottabb és  pontosabb felülvizsgálata legyen lehetséges. Az  érintett mentességek lehetővé teszik az  ólom felhasználását magas olvadáspontú forrasztóanyagokban, kerámiában, üvegben, valamint alumínium vagy acél ötvözőelemeként olyan alkalmazások esetén, amelyeknél a veszélyes anyag kiváltása még nem lehetséges. [4] Az  (EU)  2025/2456 európai parlamenti és a  tanácsi irányelv eljárási jellegű módosításokat vezet be a  2011/65/EU irányelvben, így a  2011/65/EU irányelvvel összefüggően a  mentesség megadására, megújítására vagy visszavonására irányuló kérelmet 2027. augusztus 13-tól az Európai Vegyianyag-ügynökséghez kell benyújtani. [5] A Kormány a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012.  (XII. 18.) Korm.  rendelet [a  továbbiakban: 374/2012.  (XII. 18.) Korm.  rendelet] 2.  §-a a  következő a 17a. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában) „17a. korlátozási dokumentáció: a  korlátozott anyagok jegyzékének felülvizsgálatára és módosítására irányuló javaslat alátámasztására szolgáló dokumentáció;” 2. § A 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet 3. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § (1) A 2. mellékletben foglalt táblázat 47–49. sorában felsorolt ólom- és ólomvegyület-tartalomra vonatkozó mentességek – a  (2)  bekezdésben foglalt kivétellel – nem alkalmazhatók a  fogyasztók széles köre számára hozzáférhető elektromos és elektronikus berendezésekre, amennyiben azokat vagy azok hozzáférhető részeit gyermekek rendeltetésszerű vagy észszerűen előre látható használat során a szájukba vehetik. (2) A mentesség alkalmazható, ha egyidejűleg teljesül, hogy a) az elektromos és elektronikus berendezésből vagy annak hozzáférhető részéből származó ólomkioldódás nem haladja meg a 0,05 μg/cm²/óra értéket; és b) bevonattal rendelkező berendezés esetében a bevonat biztosítja, hogy az ólomkioldódás rendeltetésszerű vagy észszerűen előre látható használat mellett legalább két évig nem haladja meg az a) pont szerinti értéket. (3) E  § alkalmazásában gyermekek által szájba vehetőnek minősül az  az elektromos és elektronikus berendezés vagy annak hozzáférhető része, amelynek mérete bármely irányban 5  cm-nél kisebb, vagy amely ilyen méretű eltávolítható vagy kiálló résszel rendelkezik.” 3. § A 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A  gyártó, a  gyártó meghatalmazott képviselője vagy az  ellátási láncban részt vevő gazdasági szereplő a  4.  melléklet 8.  pontjával összefüggésben elkészíti és benyújtja a  kérelem nem bizalmas jellegű változatát az Ügynökség részére. (1b) A  kérelmet az  Ügynökség által meghatározott harmonizált formátumban és elektronikus eszköz útján kell  benyújtani. A  korábban megadott mentesség mindaddig hatályban marad, amíg az  Európai Bizottság a mentesség megújításáról vagy visszavonásáról döntést nem hoz.” 3362 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 4. § A 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5.  § (1) A  környezetvédelemért felelős miniszter az  Európai Bizottságnál kezdeményezheti az  1.  mellékletben felsorolt veszélyes anyagok jegyzékének módosítását. (2) A veszélyes anyagok jegyzékének módosítása korlátozási dokumentáción alapul. (3) A korlátozási dokumentációnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a korlátozásra javasolt anyag vagy anyagok azonosítója; b) a javasolt korlátozás 1. mellékletben szereplő pontos és világos megfogalmazása; c) a korlátozásra vonatkozó hivatkozások és tudományos bizonyítékok; d) a korlátozásra javasolt anyagnak vagy hasonló anyagok csoportjának elektromos és elektronikus berendezésekben való felhasználására vonatkozó információ; e) a különösen az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésével kapcsolatos műveletek során észlelhető káros hatásokkal és kitettséggel kapcsolatos információ; f) az esetleges helyettesítő anyagokkal és egyéb alternatívákkal, azok rendelkezésre állásával és megbízhatóságával kapcsolatos információ; g) az uniós szintű korlátozás szükségességének igazolása; h) a javasolt korlátozás társadalmi-gazdasági hatásainak értékelése. (4) A  környezetvédelemért felelős miniszter a  korlátozási dokumentáció benyújtása előtt 12 hónappal értesíti az Ügynökséget a korlátozási dokumentáció összeállításáról.” 5. § (1) A 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet 16. §-a a következő 87–89. ponttal egészül ki: (Ez a rendelet) „87. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a  magas olvadáspontú forrasztóanyagokban lévő ólomra megadott mentesség tekintetében történő módosításáról szóló, 2025. szeptember 8-i (EU)  2025/1802 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek, 88. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az  ólmot üvegben vagy kerámiában tartalmazó alkatrészekre megadott mentesség tekintetében történő módosításáról szóló, 2025. szeptember 8-i (EU) 2025/2363 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek, 89. a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az acél, az alumínium és a réz ötvözőelemeként használt ólomra megadott mentesség tekintetében történő módosításáról szóló, 2025. szeptember 8-i (EU)  2025/2364 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek” (való megfelelést szolgálja.) (2) A 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet 16. §-a a következő 90. ponttal egészül ki: (Ez a rendelet) „90. a 2011/65/EU irányelvnek a tudományos és technikai feladatoknak az Európai Vegyianyag-ügynökségre való átruházása tekintetében történő módosításáról szóló, 2025. november 26-i (EU) 2025/2456 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek” (való megfelelést szolgálja.) 6. § A 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 7. § A 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében az „Európai Bizottság” szövegrész helyébe az „Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség)” szöveg lép. 8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. (2) Az 1. §, a 3. §, a 4. §, az 5. § (2) bekezdése, a 7. § és a 9. § d) pontja 2027. augusztus 13-án lép hatályba. 9. § Ez a rendelet a) a  2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a  magas olvadáspontú forrasztóanyagokban lévő ólomra megadott mentesség tekintetében történő módosításáról szóló, 2025. szeptember 8-i (EU) 2025/1802 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek, b) a  2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az  ólmot üvegben vagy kerámiában tartalmazó alkatrészekre megadott mentesség tekintetében történő módosításáról szóló, 2025. szeptember 8-i (EU) 2025/2363 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3363 c) a  2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az  acél, az  alumínium és a  réz ötvözőelemeként használt ólomra megadott mentesség tekintetében történő módosításáról szóló, 2025. szeptember 8-i (EU) 2025/2364 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek, d) a  2011/65/EU irányelvnek a  tudományos és technikai feladatoknak az  Európai Vegyianyag-ügynökségre való átruházása tekintetében történő módosításáról szóló, 2025. november 26-i (EU)  2025/2456 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 1. melléklet a 107/2026. (VII. 17.) Korm. rendelethez 1. A  374/2012.  (XII. 18.) Korm.  rendelet 2.  mellékletében foglalt táblázat 47–50b. sora helyébe a  következő rendelkezés lép: (44. Típus Maximális megengedett koncentráció tömegszázalék A mentesség határideje) 47. A megmunkálásra szánt acél ötvözőelemeként vagy galvanizált acélban felhasznált ólom. ≤ 0,35 m/m% 2026. december 11-ig 47a. A megmunkálásra szánt acél ötvözőelemeként felhasznált ólom. ≤ 0,35 m/m% 2027. június 30-ig 47b. A szakaszosan tűzihorganyzott acél ötvözőelemeként felhasznált ólom. ≤ 0,2 m/m% 2027. június 30-ig 48. Alumínium ötvözőelemeként felhasznált ólom. ≤ 0,4 m/m% 2027. június 11-ig 48a. Az alumínium ötvözőelemeként felhasznált ólom, amely ólomtartalmú alumíniumhulladék újrahasznosításából ered. A mentesség a 7. melléklet 1–7. és 10. pontjában szereplő termékcsoportokra vonatkozik. ≤ 0,4 m/m% 2026. december 11-ig 48b. Az alumínium ötvözőelemeként felhasznált ólom, amely ólomtartalmú alumíniumhulladék újrahasznosításából ered. A mentesség a 7. melléklet 9. pontjában szereplő termékcsoportba tartozó ipari felügyeleti és vezérlő eszközökre és a 7. melléklet 11. pontjában szereplő termékcsoportokra vonatkozik. ≤ 0,4 m/m% 2027. június 30-ig 48c. A megmunkálásra szánt alumínium ötvözőelemeként felhasznált ólom. A mentesség a 7. melléklet 1–7. és 10. pontjában szereplő termékcsoportokra vonatkozik. ≤ 0,4 m/m% 2027. június 11-ig 48d. A megmunkálásra szánt alumínium ötvözőelemeként felhasznált ólom. A mentesség a 7. melléklet 9. pontjában szereplő termékcsoportba tartozó ipari felügyeleti és vezérlő eszközökre és a 7. melléklet 11. pontjában szereplő termékcsoportokra vonatkozik. ≤ 0,4 m/m% 2027. június 30-ig 48e. Ólom az öntésre használt alumíniumötvözet ötvözőelemeként, amely ólomtartalmú alumíniumhulladék újrahasznosításából ered. A mentesség a 7. melléklet 1–8. és 9. pontjában szereplő termékcsoportba tartozó ipari felügyeleti és vezérlő eszközökre és a 7. melléklet 10. pontjában szereplő termékcsoportokra vonatkozik. ≤ 0,3m/m% 2027. június 30-ig 3364 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 49. Rézötvözet ≤ 0,4m/m% 2027. június 30-ig 50. Magas olvadáspontú, ólomtartalmú forraszanyagok, azaz olyan ólomötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot. A mentesség valamennyi kategóriára vonatkozik, kivéve az e melléklet 69., 69a., 69b. pontjának hatálya alá tartozó alkalmazásokat. nincs korlátozás 2027. június 30-ig 50a. Chip rögzítésére szolgáló belső kötésekhez vagy állandósult állapotú vagy 0,1 A vagy annál nagyobb tranziens/ impulzusáramú vagy 10 V-nál nagyobb blokkolófeszültségű vagy 0,3 mm × 0,3 mm-nél nagyobb peremméretű chippel szerelt félvezető egységben a chipen kívüli egyéb alkatrészekhez felhasznált magas olvadáspontú, ólomtartalmú forraszanyagok, azaz olyan ólomötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot. A mentesség valamennyi kategóriára vonatkozik, kivéve az e melléklet 69., 69a., 69b. pontjának hatálya alá tartozó alkalmazásokat. nincs korlátozás 2027. december 31-ig 50b. Elektromos és elektronikus alkatrészekben chiprögzítő integrált, azaz belső és külső csatlakozásokhoz felhasznált, magas olvadáspontú, ólomtartalmú forraszanyagok, azaz olyan ólomötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot. A mentesség akkor alkalmazható, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül: –  a keményített/szinterezett chiprögzítő anyag hővezető képessége > 35 W / (m × K), –  a keményített/szinterezett chiprögzítő anyag elektromos vezetőképessége > 4,7 MS/m, –  a solidus hőmérséklet magasabb, mint 260 °C. A mentesség valamennyi kategóriára vonatkozik, kivéve az e melléklet 69., 69a., 69b. pontjának hatálya alá tartozó alkalmazásokat. nincs korlátozás 2027. december 31-ig M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3365 2. A 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 50c–50g. sorral egészül ki: (44. Típus Maximális megengedett koncentráció tömegszázalék A mentesség határideje) 50c. Magas olvadáspontú, ólomtartalmú forraszanyagok, azaz olyan ólomötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot, amelyeket elsődleges forrasztott kötésekben – belső vagy integrált, azaz belső és külső csatlakozásokban – alkatrészek gyártásához használnak fel annak érdekében, hogy az elektronikus alkatrészeknek a részegységekre – azaz modulokra, aláramkörre, félvezető hordozó anyagra vagy pont-pont forrasztás esetén – másodlagos forrasztással való későbbi felszerelése ne eredményezze az elsődleges forrasztóanyag újraömlesztését. Ez a mentesség nem foglalja magában a chiprögzítési alkalmazásokat és a hermetikus tömítéseket. A mentesség valamennyi kategóriára vonatkozik, kivéve az e melléklet 69., 69a., 69b. pontjának hatálya alá tartozó alkalmazásokat. nincs korlátozás 2027. december 31-ig 50d. Az alkatrészek nyomtatott áramkörre vagy ólomkeretre való rögzítésére szolgáló másodlagos forrasztott kötésekben felhasznált magas olvadáspontú, ólomtartalmú forraszanyagok, azaz olyan ólomötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot, amelyeket kerámia BGA (Ball Grid Array) rögzítésére szolgáló forrasztógolyókban és/vagy magas hőmérsékletű műanyag mintázatban (> 220 °C) alkalmaznak. A mentesség valamennyi kategóriára vonatkozik, kivéve az e melléklet 69., 69a., 69b. pontjának hatálya alá tartozó alkalmazásokat. nincs korlátozás 2027. december 31-ig 50e. A hermetikusan záró tömítőanyagként felhasznált magas olvadáspontú, ólomtartalmú forraszanyagok, azaz olyan ólomötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot, amelyeket kerámiacsomag vagy -dugó és egy fémtok között és/vagy alkatrészek végződései és egy belső alrész között alkalmaznak. A mentesség valamennyi kategóriára vonatkozik, kivéve az e melléklet 69., 69a., 69b. pontjának hatálya alá tartozó alkalmazásokat. nincs korlátozás 2027. december 31-ig 50f. Infravörös fűtésre szolgáló izzólámpák, nagy intenzitású kisülőlámpák vagy sütőlámpák alkatrészei közötti elektromos csatlakozások létrehozásához felhasznált magas olvadáspontú, ólomtartalmú forraszanyagok, azaz olyan ólomötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot. A mentesség valamennyi kategóriára vonatkozik, kivéve az e melléklet 69., 69a., 69b. pontjának hatálya alá tartozó alkalmazásokat. nincs korlátozás 2027. december 31-ig 50g. 200 °C-ot meghaladó üzemi csúcshőmérséklettel működő hangátalakítókhoz létrehozásához felhasznált magas olvadáspontú, ólomtartalmú forraszanyagok, azaz olyan ólomötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot. A mentesség valamennyi kategóriára vonatkozik, kivéve az e melléklet 69., 69a., 69b. pontjának hatálya alá tartozó alkalmazásokat. nincs korlátozás 2027. december 31-ig 3366 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3. A  374/2012.  (XII. 18.) Korm.  rendelet 2.  mellékletében foglalt táblázat 52–53b. sora helyébe a  következő rendelkezés lép: (44. Típus Maximális megengedett koncentráció tömegszázalék A mentesség határideje) 52. Elektronikus és elektromos alkatrészek, amelyek üvegben vagy kerámiában, de nem a kondenzátorokban, például piezoelektronikus berendezésekben lévő dielektromos kerámiákban, továbbá nem üveg vagy kerámia mátrix anyagokban tartalmaznak ólmot. nincs korlátozás 2027. június 30-ig 53. 125 V AC vagy 250 V DC vagy ennél magasabb névleges feszültségű kondenzátorokban használt dielektromos kerámiában lévő ólom. A mentesség valamennyi kategóriára vonatkozik, kivéve az e melléklet 52. és 56. pontjának hatálya alá tartozó alkalmazásokat. nincs korlátozás 2027. december 31-ig 53a. Elektromos és elektronikus alkatrészek, amelyek üveg vagy kerámia mátrix anyagokban tartalmaznak ólmot az alábbi funkciók bármelyikének ellátására: –  nagyfeszültségű diódák üvegbúrájának és félvezető lemezek üvegrétegeinek védelmére és elektromos szigetelésére; –  kerámia-, fém- és/vagy üvegrészek hermetikus tömítésére; –  rögzítés céljából 500 °C-nál alacsonyabb folyamatparaméter-ablakban, 1 013,3 dPas viszkozitás mellett („üvegesedési hőmérséklet”); –  rezisztív anyagként, például tintaként való felhasználásra, 1 ohm/sq és 100 megohm/sq közötti négyzetes ellenállási tartománnyal, a beállító potenciométerek kivételével; –  mikrocsatornás lemezek (MCP-k), egycsatornás elektronsokszorozók (CEM-ek) és rezisztív üvegtermékek (RGP-k) kémiailag módosított üvegfelületein való használatra. nincs korlátozás 2027. december 31-ig 53b. Elektromos és elektronikus alkatrészek, amelyek kerámiában tartalmaznak ólmot az alábbi funkciók bármelyikének ellátására: –  piezoelektromos ólom-cirkónium-titanát (PZT) kerámiákban való felhasználásra; –  a kerámia pozitív hőmérsékleti együtthatójának (PTC) biztosítására. A mentesség valamennyi kategóriára vonatkozik, kivéve az e melléklet 53., 54. és 53a. pontjának, valamint a 3. melléklet 18. pontjának hatálya alá tartozó alkalmazásokat. nincs korlátozás 2027. december 31-ig M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3367 A Kormány 108/2026. (VII. 17.) Korm. rendelete az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet módosításáról [1] A módosítás célja az építési termékek vonatkozásában megváltozott közösségi jogszabályi környezetnek való megfelelés. [2] A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelölésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések változása szükségessé teszi ezen szervek megnevezésére vonatkozó rendelkezések módosítását. [3] A  rendelet további célja a  feldolgozatlan, természetes azbeszt tartalmú anyagok és bányatermékek beépíthetőségére vonatkozó, korábban is hatályos tilalom egyértelműsítésével az egészségügyi és környezeti kockázatok minimalizálása. [4] A Kormány a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 29. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 1a. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „1. alapvető fontosságú átalakítás: az  építési termék olyan átalakítása, amely következtében más jellegű, felhasználású vagy célú termék jön létre, amivel megváltozik a termék rendeltetése, 1a. alapvető jellemzők: a  terméknek az  Európai Parlament és Tanács (EU)  2024/3110 rendelet (a  továbbiakban: 2024-es CPR) I. mellékletében meghatározott, az építményekre vonatkozó alapvető követelményekhez kapcsolódó jellemzői és a 2024-es CPR II. mellékletében felsorolt, előre meghatározott alapvető környezetvédelmi jellemzői,” (2) Az R. 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „2. bontott építési termék: a használt termék vagy az újragyártott termék, ha újbóli forgalmazásra kerül,” (3) Az R. 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „6. európai műszaki értékelés: a termék teljesítményének az alapvető jellemzők tekintetében, a vonatkozó európai értékelési dokumentummal összhangban elvégzett és dokumentált értékelése,” (4) Az R. 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „8. építési termék teljesítménye: a 2011-es CPR I. fejezet 2. cikk 5. pontja szerint a termék releváns alapvető jellemzőire vonatkozó, szintekkel, osztályokkal, illetve leírással kifejezett teljesítménye, vagy az olyan termékjellemző, amely azt mutatja, hogy a termék milyen mértékben rendelkezik bizonyos méretezhető alapvető jellemzőkkel,” (5) Az R. 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 12a. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „12. harmonizált műszaki előírások: a  2011-es CPR szerinti harmonizált szabványok és európai értékelési dokumentumok vagy a  2024-es CPR 5.  cikk (8)  bekezdésével összhangban kötelezővé tett, teljesítményre vonatkozó harmonizált szabványok és 6. cikk (1) bekezdésében foglalt végrehajtási jogi aktusok, valamint 7. cikk (1)  bekezdésében, 9.  cikk (3)  bekezdésében és 10.  cikk (2)  bekezdésében foglalt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, 12a. használt termék: a 2008/98/EK irányelv szerint hulladéknak nem minősülő vagy hulladék státuszát elvesztett termék, amely legalább egyszer beépítésre került, és amely a) nem esett át a  terméket vagy annak alkotóelemeit előzetes feldolgozás nélkül építési célú újrahasználatra előkészítő ellenőrzési, tisztítási vagy javítási hasznosítási műveleteken túlmutató eljáráson; vagy b) az a) alpont szerinti eljáráson átesett, azonban az eljárás az alkalmazandó harmonizált műszaki előírás szerint a termék teljesítménye szempontjából nem minősül alapvető fontosságúnak,” (6) Az R. 2. §-a a következő 13a. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „13a. megfelelő tartalmú magyar nemzeti termékszabvány: olyan magyar nemzeti szabvány, amelyből az  építési termék tervezett felhasználása szempontjából alapvető termékjellemzők, ezek vizsgálatának, értékelésének módszerei és a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének a 2011-es CPR 28. cikk (1) bekezdése szerinti rendszere meghatározható,” 3368 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám (7) Az R. 2. §-a a következő 14a. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „14a. teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat: előírt termékkövetelmény esetén az  építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az  alapvető jellemzők vonatkozásában az  építési termék teljesítményét és a  termékkövetelményeknek való megfelelést együttesen a  termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja, és amelynek kiállításával a  gyártó deklarálja a  terméke igazolt teljesítményét, és vállalja a felelősséget azért, hogy az adott termék megfelel a nyilatkozatban rögzített teljesítménynek,” (8) Az R. 2. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 15a. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „15. teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a 2011-es CPR alapján a termékre vonatkozó műszaki előírásnak, megfelelő tartalmú magyar nemzeti termékszabványnak vagy nemzeti műszaki értékelésnek megfelelően, hitelesen igazolja, 15a. termékkövetelmény: a  termékkel szemben annak forgalomba hozatala előtti állapotára vonatkozóan a 2024-es CPR III. mellékletében meghatározott elvárások,” (9) Az R. 2. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „17. tervezett felhasználás: a gyártó által tervezett felhasználás, beleértve a műszaki dokumentációban, a címkén, az általános termékinformációban, a használati utasításban, a biztonsági információban vagy a reklámanyagokban meghatározott felhasználási feltételeket,” (10) Az R. 2. §-a a következő 19. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „19. újragyártott termék: a 2008/98/EK irányelvvel összhangban hulladéknak nem minősülő termék vagy már nem hulladéknak minősülő termék, amelyet legalább egyszer beépítettek építménybe, és amely az  alkalmazandó harmonizált műszaki előírás szerint a  termék teljesítménye szempontjából alapvető fontosságúnak minősülő ellenőrzési, tisztítási és javítási hasznosítási műveleteken túlmutató átalakítási eljáráson esett át.” 2. § (1) Az R. 3. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését) „c) tűzvédelmi célú építési termék esetén a Budapest Főváros Kormányhivatalának (a továbbiakban: BFKH) vizsgálati eredményeken alapuló engedélye” (igazolja.) (2) Az R. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ahol a  2024-es CPR hatálya alá tartozó termékekkel szemben jogszabály forgalmazási feltételként termékkövetelményt állapít meg, ott az  építési termék beépíthetőségének a  feltétele, hogy a  teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat a  termékkövetelménynek való megfelelést igazolja. Ahol egyéb jogszabály az  építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az  építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a  teljesítménynyilatkozat vagy a  teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat tartalmazza a  követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt.” (3) Az R. 3. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az  építési termék teljesítményének igazolására teljesítménynyilatkozat kizárólag a  2024-es CPR 95.  cikk (3)  bekezdésében említett szabványok hatálya alá tartozó termékekre, a  2024-es CPR 95.  cikk (4)  bekezdésében említett európai értékelési dokumentumok hatálya alá tartozó termékekre, nemzeti műszaki értékelés hatálya alá tartozó termékekre vagy megfelelő tartalmú magyar nemzeti szabvány hatálya alá tartozó termékekre alkalmazható. (8) Amennyiben egy adott építési termékre, termékkörre vagy termékcsaládra a  2024-es CPR, illetve annak végrehajtási rendelete hatályba lépett, az  adott termék beépítése csak a  2024-es CPR rendelkezései szerinti teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat alapján és a  végrehajtási rendelet által elvárt műszaki teljesítményt kielégítő teljesítményjellemzőkkel történhet.” 3. § Az R. 4. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Krokidolit, amozit, antofillit, aktinolit, krizotil vagy tremolit azbeszt ásványi kőzeteket tartalmazó anyagok és termékek építménybe történő betervezése és beépítése tilos.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3369 4. § (1) Az R. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az  építési termék – a  7.  §-ban felsorolt építési termékek kivételével – az  építménybe akkor építhető be, ha a termék teljesítményét és adott esetben a termékkövetelményeknek való megfelelését a) a 2011-es CPR szerinti harmonizált szabvány vagy a 2011-es CPR szerinti EAD (European Assessment Document, Európai Értékelési Dokumentum) és hatályos ETA (European Technical Assessment, Európai Műszaki Értékelés) alapján kiállított magyar nyelvű teljesítménynyilatkozat vagy a 2024-es CPR 5. cikke szerinti harmonizált szabvány, 6.  cikke szerinti végrehajtási jogi aktus vagy a  2024-es CPR szerinti EAD és ETA alapján kiállított magyar nyelvű teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat vagy b) az a) pontban felsoroltak hiányában a (2) bekezdés szerinti magyar nyelvű teljesítménynyilatkozat igazolja. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a teljesítménynyilatkozatot ki lehet állítani a) megfelelő tartalmú magyar nemzeti termékszabvány, b) a 9. § szerinti nemzeti műszaki értékelés alapján.” (2) Az R. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A  termék teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére a  (2)  bekezdésben felsorolt esetekben vagy a  2024-es CPR szerint kijelölt vagy a  2011-es CPR V.  melléklet 2.  pontja szerinti kijelölt szervezet jogosult, ha  a  kijelölési területe kiterjed a  teljesítménynyilatkozat alapját képező magyar nemzeti szabványra, vagy a szervezet az adott termékkörben nemzeti műszaki értékelés kiadására jogosult. A szervezetnek meg kell felelnie vagy a 2024-es CPR szerinti, vagy a 2011-es CPR szerinti bejelentett szervezetekre vonatkozó követelményeknek.” 5. § Az R. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Tűzvédelmi célú építési termék teljesítménynyilatkozat vagy teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat hiányában a  BFKH vizsgálati eredményeken alapuló engedélyével is beépíthető. Ha az  engedélyben megadott termékre vonatkozóan harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés kerül kiadásra a 2024-es CPR szerint, a 2011-es CPR-rel való párhuzamos hatályosság időszakának leteltével az engedély hatályát veszti.” 6. § Az R. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az  építési termék alapvető termékjellemzőjének, az  alapanyagok minőségének vagy a  gyártás eljárásának megváltozása esetén a  termék gyártója köteles kezdeményezni a  nemzeti műszaki értékelés módosítását vagy felülvizsgálatát. A nemzeti műszaki értékelést vissza kell vonni a piacfelügyeleti hatóság határozata alapján, a gyártó kérésére, továbbá abban az időpontban, amikor a termékre vonatkozóan a 2024-es CPR 5. cikk (8) bekezdése szerint a harmonizált szabvány kötelezővé válik, a 2024-es CPR 6. cikke szerinti végrehajtási jogi aktus hatályba lép, vagy ETA került kiadásra.” 7. § Az R. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A  2013–2028 közötti időszakban kiadott, valamint a  kiadásra kerülő nemzeti műszaki értékelések esetében azok érvényességét az érvényesség kezdetétől számított 15 év után felül kell vizsgáltatni. Az érvényesség a nemzeti műszaki értékelést kiadó műszaki értékelő szervezet felülvizsgálatával 15 évre megújítható. A  gyártó felelőssége felülvizsgáltatni a  nemzeti műszaki értékelést kiállító műszaki értékelő szervezetnél – vagy ha e  szervezet időközben jogutód nélkül megszűnt, egy másik műszaki értékelő szervezetnél – azt, hogy az értékelési módszerek és jogszabályi hivatkozások, amelyek alapján a  nemzeti műszaki értékelés kiadásra került, hatályosak-e, illetve érvényesek-e. Amennyiben a  gyártó ennek a  kötelezettségnek nem tesz eleget, a  nemzeti műszaki értékelés kiállításától számított 15 év eltelte utáni 6 hónap leteltével azonnali hatállyal elveszti az érvényességét. Ha a nemzeti műszaki értékelés kiadásának felülvizsgálata során megállapításra került, hogy az  elavult, a  nemzeti műszaki értékelés érvényessége a felülvizsgálat eredményének kézhezvételét követő egy év múlva szűnik meg.” 8. § Az R. a következő 7/A. alcímmel egészül ki: „7/A. Építési terméksegítő 10/A. § (1) A gazdasági szereplő jogosult regisztrálni a 2024-es CPR 71. cikk (5) pontja alapján az építésgazdaságért felelős miniszter által létrehozott építési termékek nemzeti információs rendszer elektronikus úton elérhető felületére. Az  adott tagállamban telephellyel rendelkező illetékes nemzeti hatóságok, műszaki értékelést végző szervek és bejelentett szervezetek kötelezően regisztrálnak a rendszerbe. 3370 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám (2) Az építési termékek nemzeti információs rendszerének célja, hogy biztosítsa a 2024-es CPR helyes értelmezését és alkalmazását, valamint elősegítse az ezzel kapcsolatos nemzeti és uniós információk hozzáférhetőségét. Ennek keretében a rendszer használja és integrálja a 2024-es CPR 71. cikk (1) bekezdése szerinti, az Európai Unió központi információs és kommunikációs rendszerében elérhető adatokat is.” 9. § Az R. a következő 12. §-sal egészül ki: „12.  § Ha a  kiegészítő termékkategória szabályok európai szabványban vagy európai műszaki értékelési dokumentumban rendelkezésre állnak, 2028. január 1. után új nemzeti műszaki értékelés csak akkor adható  ki, ha az  kiterjed az  építési termék éghajlatváltozásra gyakorolt hatását kifejező összesített környezetvédelmi termékjellemző értékelésére is, valamint ha annak európai feltételrendszere hatályos.” 10. § Az R. a következő 15. §-sal egészül ki: „15.  § Ez  a  rendelet az  építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról és a 305/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. november 27-i (EU) 2024/3110 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.” 11. § Az R.   1. 2. § 3. pontjában a „305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe a „305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2011-es CPR)” szöveg,   2. 2. § 7. pontjában a „305/2011/EU rendelet” szövegrész helyébe a „2011-es CPR” szöveg,   3. 2. § 10. pontjában a „305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe a „2011-es CPR” szöveg,   4. 2.  § 16.  pontjában a  „teljesítménynyilatkozat” szövegrész helyébe a  „teljesítménynyilatkozat vagy a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat” szöveg,   5. 3.  § (1)  bekezdés b)  pontjában a  „termék teljesítményére vonatkozó nyilatkozatát” szövegrész helyébe a  „termék teljesítményére vagy előírt termékkövetelmények esetén a  termék teljesítményére és megfelelőségére vonatkozó nyilatkozatát” szöveg,   6. 3. § (2) bekezdés a) pontjában a „teljesítménynyilatkozat” szövegrész helyébe a „teljesítménynyilatkozat vagy teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat” szöveg,   7. 5.  § (3)  bekezdésében a  „305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben” szövegrész helyébe a „2011-es CPR-ben” szöveg,   8. 5. § (4) bekezdés b) pontjában a „305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe a „2011-es CPR” szöveg,   9. 7.  § (3)  bekezdésében a  „305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe a „2011-es CPR” szöveg, 10. 8.  § (4)  bekezdésében a  „305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe a „2011-es CPR” szöveg, 11. 8.  § (5)  bekezdésében a  „305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe a „2011-es CPR” szöveg, 12. 9.  § (2)  bekezdésében a  „305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe a „2011-es CPR” szöveg, 13. 9.  § (4)  bekezdésében a  „305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe a „2011-es CPR” szöveg, 14. 1.  mellékletében a  „305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe a „2011-es CPR” szöveg lép. 12. § Hatályát veszti az R. a) 4. § (6) és (7) bekezdése, b) 5. § (4) bekezdés c) pontjában a „vagy a 11. § szerinti építőipari műszaki engedély” szövegrész, c) 5. § (4) bekezdés f) pontjában az „az 1. melléklet figyelembevételével” szövegrész, d) 8. § (1) bekezdésében a „2013. július 1-je előtt kiadott, hatályos építőipari műszaki engedély,” szövegrész, e) 1. melléklete. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3371 13. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1. §, a 2. § (2) és (3) bekezdése, a 4. §, a 6–12. § és a 14. § 2027. január 1-jén lép hatályba. 14. § Ez a rendelet a) az  építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a  89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, b) az  építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról és a  305/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. november 27-i (EU) 2024/3110 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 109/2026. (VII. 17.) Korm. rendelete a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet módosításáról [1] 2023-ban a  vonatkozó kormányrendelet alapján méltatlanul távolítottak el a  Magyar Honvédség állományából olyan katonákat, akik szakmai tapasztalatukkal és tudásukkal hatékonyan tudnak hozzájárulni a Magyar Honvédség eredményes működéséhez, ezért jelen szabályozás megteremti annak a  lehetőségét, hogy ezen katonák ismét megbecsült tagjai legyenek a Magyar Honvédségnek. [2] A  Kormány az  Alaptörvény 45.  cikk (6)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A honvédek jogállásáról szóló 137/2024.  (VI. 28.) Korm.  rendelet (a  továbbiakban: R.) a  következő 5/A. és 5/B. alcímmel egészül ki: „5/A. A honvédelmi szolgálati juttatásban részesülők állományba vétele 8/A.  § (1) A  2024. július 1-je előtt a  honvédek jogállásáról szóló 2012.  évi CCV.  törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 8/2023. (I. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 8/2023. (I. 17.) Korm. rendelet] 2. §-a alapján honvédelmi szolgálati juttatásban részesülővel kérelmére hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony létesíthető, ha az állományba vétel feltételeinek megfelel. (2) A kérelmet a miniszternek címezve lehet benyújtani. (3) Az (1) bekezdés szerinti állományba vétel során próbaidő nem köthető ki. (4) Az  állományba vételhez szükséges egészségügyi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot a  miniszteri döntést követő 45  napon belül el kell végezni. A  fizikai alkalmasságvizsgálatot a  jogszabályi előírásoknak megfelelően az állományba vételt követő 90 napon belül kell teljesíteni. (5) Ha a kérelemnek a miniszter helyt ad, a honvédelmi szolgálati juttatásban részesülőt a korábbi szolgálati viszonya megszűnése napját megelőző napon viselt rendfokozattal kell állományba venni, illetménye nem lehet kevesebb a korábbi szolgálati viszonya megszűnése napját megelőző napon érvényes távolléti díjának megfelelő összegnél. (6) Az  érintett szolgálati viszonyban töltött idejét – a  (7)  bekezdésben foglalt kivétellel – úgy kell megállapítani, mintha a korábbi szolgálati viszonya nem szűnt volna meg, azzal, hogy abba az az idő nem számít bele, amíg részére honvédelmi szolgálati juttatást állapítottak meg. (7) A honvédelmi szolgálati juttatás folyósításának időtartama alatt a szolgálati viszonyban töltött időnek elismert időt a (6) bekezdés szerinti szolgálati viszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni. (8) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszony létesítése esetén a honvédelmi szolgálati juttatás megszűnik. (9) Az  (1)  bekezdés szerinti szolgálati viszony megszűnése, megszüntetése esetén – amennyiben a  honvédelmi szolgálati juttatásra jogosító feltételek továbbra is fennállnak – az érintett részére a honvédelmi szolgálati juttatást a következők szerint ismételten meg kell állapítani: 3372 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám a) a honvédelmi szolgálati juttatás összege megállapításának alapja az állomány tagja (1) bekezdés szerinti szolgálati viszony létesítését megelőző napon érvényes honvédelmi szolgálati juttatásának összege, b) a honvédelmi szolgálati juttatást az öregségi nyugdíjakkal azonos mértékben kell emelni. 5/B. A más beosztás betöltésére nem tervezett indokkal felmentettek állományba vétele 8/B. § (1) A 2024. július 1-je előtt a 8/2023. (I. 17.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése alapján felmentett személlyel hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony létesíthető, ha az állományba vétel feltételeinek megfelel. (2) A kérelmet a miniszternek címezve lehet benyújtani. (3) Az (1) bekezdés szerinti állományba vétel során próbaidő nem köthető ki. (4) Az  állományba vételhez szükséges egészségügyi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot a  miniszteri döntést követő 45  napon belül el kell végezni. A  fizikai alkalmasságvizsgálatot a  jogszabályi előírásoknak megfelelően az állományba vételt követő 90 napon belül kell teljesíteni. (5) Ha a  kérelemnek a  miniszter helyt ad, az  (1)  bekezdés szerinti személyt a  korábbi szolgálati viszonya megszűnése napját megelőző napon viselt rendfokozattal kell állományba venni, illetménye nem lehet kevesebb a korábbi szolgálati viszonya megszűnése napját megelőző napon érvényes távolléti díjának megfelelő összegnél. (6) Az érintett szolgálati viszonyban töltött idejét úgy kell megállapítani, mintha a korábbi szolgálati viszonya nem szűnt volna meg, azzal, hogy abba a 8/2023. (I. 17.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerinti szolgálati viszony megszűnés és az (1) bekezdés szerinti ismételt állományba vétel közötti időtartam nem számít bele. (7) A  (6)  bekezdéstől eltérően a  8/2023.  (I. 17.) Korm.  rendelet 6.  § (3)  bekezdése szerinti szolgálati viszony megszűnés és az  (1)  bekezdés szerinti ismételt állományba vétel közötti időtartam alatt a  szolgálati viszonyban töltött időnek elismert időt a  (6)  bekezdés szerinti szolgálati viszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni.” 2. § Az R. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A  8.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerinti áthelyezéssel történő szolgálati viszony létesítésekor a  miniszter az alapkiképzés teljesítése alól felmentést adhat.” 3. § (1) Az R. 14. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki: „(3c) Az állomány tagjának szolgálati viszonya kérelmére szüneteltethető a miniszter által vezetett minisztériumban a Kit. 31. § (1) és (2) bekezdése, valamint 33. § (4) bekezdése szerinti álláshelyet betöltő személy esetén az álláshely betöltésének időtartamára.” (2) Az R. 14. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A (3c) bekezdés hatálya alá tartozók – a (4) bekezdéstől eltérően – e rendelet szerinti illetményre jogosultak, azzal, hogy illetményük nem haladhatja meg a (3) bekezdés szerint szünetelő szolgálati viszonyúak illetményét.” 4. § Az R. 32. §-a a következő (47) bekezdéssel egészül ki: „(47) E rendeletnek a  honvédek jogállásáról szóló 137/2024.  (VI. 28.) Korm.  rendelet módosításáról szóló 109/2026.  (VII. 17.) Korm.  rendelettel megállapított 8/A.  §-a szerint szolgálati viszonyt létesítők tekintetében a szolgálati viszony fennállása alatt a (44) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.” 5. § Az R. a) 14.  § (4)  bekezdésében a „(3) és (3b)  bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(3), (3b) és (3c)  bekezdés szerinti” szöveg, az  „illetmény, egyéb pénzbeli és természetbeni juttatások” szövegrész helyébe a „– (4a) bekezdés kivételével – illetmény, egyéb pénzbeli és természetbeni juttatások” szöveg, b) 14.  § (5)  bekezdésében a „(3) és (3b)  bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(3), (3b) és (3c)  bekezdés szerinti” szöveg, c) 32.  § (44)  bekezdésében a  „honvédek jogállásáról szóló 2012.  évi CCV.  törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 8/2023.  (I. 17.) Korm.  rendelet” szövegrész helyébe a „8/2023. (I. 17.) Korm. rendelet” szöveg lép. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3373 6. § Hatályát veszti az R. 7. § (4) bekezdés i) pontja. 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 110/2026. (VII. 17.) Korm. rendelete a közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet módosításáról [1] A  módosítás célja az  uniós joggal való összhang biztosítása az  energiahatékonyságra irányadó követelmények nemzeti jogba történő átültetésével. A  módosítással bevezetett rendelkezések alkalmazása energiahatékony közbeszerzéseket eredményez, amelynek révén optimalizálható az  energiafelhasználás, az  ennek eredményeképpen megvalósuló energiamegtakarítás útján pedig csökkenthetők az energiaköltségek is. [2] A  Kormány a  közbeszerzésekről szóló 2015.  évi CXLIII.  törvény 198.  § (1)  bekezdés 10.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024.  (VIII. 8.) Korm.  rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki: „1/A.  § (1) Az  ajánlatkérő a  3/A.  alcímben foglalt rendelkezéseket az  uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárásokban köteles alkalmazni. (2) A 3/A. alcímben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a) az energiahatékonysági követelmény előírása műszakilag nem megvalósítható, b) az  egészségügyről szóló 1997.  évi CLIV.  törvény 228.  § (2)  bekezdésében foglalt egészségügyi válsághelyzet elrendelésére okot adó körülmény elhárításához kapcsolódó beszerzést akadályozná, vagy c) az akadályozná a Magyarország külső vagy belső biztonságának védelméhez szükséges beszerzés megvalósítását, és ezen körülmény fennállását az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban alátámasztja. (3) A  3/A.  alcím rendelkezései nem alkalmazandók a  védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016.  évi XXX. törvény 3. § 20. pontja szerinti haditechnikai eszközök beszerzésére. (4) A 3/A. alcím rendelkezései csak olyan mértékben alkalmazandók a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezet, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok szerződéseire, amennyiben alkalmazásuk nem eredményez összeütközést ezen szervezetek tevékenységének jellegével és elsődleges céljával. Ha e bekezdés alapján az ajánlatkérő nem alkalmazza a 3/A. alcím rendelkezéseit, a mellőzés indokául szolgáló körülmény fennállását a közbeszerzési dokumentumokban alátámasztja.” 2. § (1) A Korm. rendelet 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „14. építési termék: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 28. pontja szerinti építési termék;” (2) A Korm. rendelet 2. §-a a következő 15–18. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában) „15. „első az energiahatékonyság” elve: az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) 1. § 2a. pontjában meghatározott fogalom; 16. energiahatékonyság-alapú szerződés: az Ehat. 1. § 7. pontjában meghatározott fogalom; 17. gumiabroncs: a  gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más paraméterek tekintetében történő címkézéséről, az (EU) 2017/1369 rendelet módosításáról és az 1222/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) pontjában meghatározott C1, C2 vagy C3 abroncsok; 3374 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 18. uniós zöld közbeszerzési kritérium: az  Európai Bizottság által közzétett, önkéntesen alkalmazandó környezetvédelmi követelményrendszer, amely egyes termékekre, szolgáltatásokra vagy építési beruházásokra vonatkozóan meghatározza az  ajánlatkérők által a  közbeszerzési eljárás műszaki előírásaiba, alkalmassági követelményeibe, értékelési szempontjaiba vagy a  szerződés teljesítésére vonatkozó feltételekbe beépíthető környezetvédelmi követelményeket.” 3. § A Korm. rendelet 11. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Amennyiben a közbeszerzési eljárás becsült értéke az uniós értékhatárt eléri, és az ajánlatkérő a 3/A. alcím szerinti energiahatékonyságra vonatkozó követelményt alkalmaz, abban az  esetben az  ajánlatkérő nem köteles az e §-ban meghatározott környezetvédelmi követelmények valamelyikét előírni.” 4. § A Korm. rendelet 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Amennyiben a  képalkotó berendezések beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás becsült értéke az  uniós értékhatárt eléri, és az  ajánlatkérő a  3/A.  alcím szerinti energiahatékonyságra vonatkozó követelményt alkalmaz, abban az  esetben az  ajánlatkérő nem köteles az  e §-ban meghatározott környezetvédelmi követelmények valamelyikét előírni.” 5. § A Korm. rendelet a 14. §-t követően a következő 3/A. alcímmel egészül ki: „3/A. Az energiahatékonyságra vonatkozó követelmények kötelező alkalmazása 14/A. § (1) Az ajánlatkérő köteles alkalmazni az első az energiahatékonyság elvét, amelynek keretében az eljárás előkészítése során megvizsgálja és dokumentálja az energiahatékonysági szempontból lehetséges megoldásokat és alternatívákat, különösen azok energiahatékonyságát és a velük elérhető energiamegtakarítási potenciált, beleértve az energiafogyasztásra vagy az energiahatékonyságra vonatkozó szempontok alkalmazhatóságát. (2) Ha az  eljárás magában foglalja a  14/B.  § (2)–(7)  bekezdése szerinti beszerzési tárgyak valamelyikét, az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét – a beszerzés ott szabályozott elemei tekintetében – a 14/B. § (2)–(7) bekezdésében meghatározott követelmények alkalmazásával teljesíti. (3) Az  ajánlatkérő az  energiahatékonysági célú beszerzés előkészítése során köteles felmérni a  hosszú távú energiamegtakarítást eredményező, hosszú távú energiahatékonyság-alapú szerződés megkötésének megvalósíthatóságát. 14/B. § (1) Az ajánlatkérő köteles magas energiahatékonysági teljesítményű áru, szolgáltatás vagy építési beruházás beszerzésére a (2)–(7) bekezdésben meghatározottak szerint. (2) Az  energiacímkézés keretének meghatározásáról és a  2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. július 4-i (EU)  2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a  továbbiakban: (EU)  2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet] vagy az  energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás- fogyasztásának  címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről (átdolgozás) szóló, 2010.  május  19-i (EU)  2010/30 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy végrehajtási aktus hatálya alá tartozó termék beszerzése esetén az  ajánlatkérő kizárólag olyan terméket szerezhet be, amely az  adott termékkategória tekintetében jellemző két legmagasabb energiahatékonysági osztály valamelyikébe tartozik. (3) Ha a  közbeszerzés tárgya az  (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló végrehajtási aktus hatálya alá tartozó termékekből álló termékcsomag beszerzése, az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy az egyes termékek energiahatékonysága helyett a beszerzendő termékekből álló termékcsomag összesített energiahatékonyságát veszi figyelembe, amennyiben az  megfelel a  rendelkezésre álló legmagasabb energiahatékonysági osztály követelményének. (4) Az  energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elfogadott végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó termék beszerzése esetén, ha az nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá, az  ajánlatkérő kizárólag olyan terméket szerezhet be, amely megfelel az  adott végrehajtási intézkedésben foglalt energiahatékonysági referenciaértéknek. (5) Az ajánlatkérő csak olyan gumiabroncsokat szerezhet be, amelyek a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más paraméterek tekintetében történő címkézéséről, az (EU) 2017/1369 rendelet módosításáról és az 1222/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti legmagasabb üzemanyag-energiahatékonysági osztályba tartoznak. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3375 (6) Az  (5)  bekezdés szerinti követelmény helyett az  ajánlatkérő a  nedves tapadásra vagy a  külső gördülési zajra irányadó legmagasabb osztályba tartozó gumiabroncsok beszerzését is megvalósíthatja, amennyiben azt a közúti közlekedés biztonsága vagy közegészségügyi okok indokolják. (7) Az  ajánlatkérő köteles a  szolgáltatás megrendelésére irányuló eljárásban szerződéses kötelezettségként előírni, hogy a  nyertes ajánlattevő a  szerződés teljesítése során kizárólag olyan termékeket használhat, amelyek megfelelnek a (2) és a (4)–(6) bekezdésekben előírt energiahatékonysági követelményeknek, amennyiben a nyertes ajánlattevő e termékeket részben vagy egészben a szerződés teljesítése érdekében szerzi be. 14/C.  § Árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelés esetén, ha az  eljárás olyan árut vagy szolgáltatást foglal magában, amelyre energiahatékonyságra vonatkozó uniós zöld közbeszerzési kritériumok alkalmazhatók, és a beszerzés nem tartozik a 14/B. § hatálya alá, az ajánlatkérő a 14/A. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy előírja az uniós zöld közbeszerzési kritériumok által meghatározott, műszaki leírásra vonatkozó, legalább alapszintű energiahatékonysági követelményeket. 14/D. § Az ajánlatkérő köteles az ezen alcím alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés energiahatékonyságra gyakorolt hatására vonatkozó információkat közzétenni a Kbt. 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban.” 6. § A Korm. rendelet „4. Záró rendelkezések” alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki: „15/A.  § Ez  a  rendelet az  energiahatékonyságról és az  (EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének és IV. mellékletének való megfelelést szolgálja.” 7. § A Korm. rendelet a) 1.  § (1)  bekezdésében az „E rendelet hatálya” szövegrész helyébe az „Az e  rendelet 3.  alcímében foglalt rendelkezések hatálya” szöveg, b) 1. § (2) bekezdésében az „az e rendeletben foglalt szabályok szerint jár el” szövegrész helyébe az „alkalmazza a 3. alcím rendelkezéseit” szöveg, c) 1. § (4) bekezdésében az „az e rendeletben” szövegrész helyébe az „a 3. alcímben” szöveg, d) 1.  § (6)  bekezdésében az  „E rendelet rendelkezéseit” szövegrész helyébe az  „A 3.  alcím rendelkezéseit az (1) bekezdés szerinti beszerzési tárgyak tekintetében” szöveg, e) 13.  § (1) és (2)  bekezdésében az „az uniós értékhatárt elérő értékű” szövegrész helyébe a „ha az  építési beruházás becsült értéke az uniós értékhatárt eléri” szöveg, f) 13. § (2) bekezdésében a „köteles a közutak” szövegrész helyébe a „köteles az új közutak” szöveg lép. 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 9. § Ez a rendelet az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének és IV. mellékletének való megfelelést szolgálja. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 3376 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 5/2026. (VII. 17.) AÉM rendelete a mezőgazdasági termelőket érintő aszály által okozott gazdasági veszteségek ellentételezéséről [1] A 2025. évben az aszály jelentős mértékű hozamveszteséget okozott, elsősorban a kukoricatermésben. A bekövetkezett veszteséget az  agrárkár-enyhítési rendszer csak részben tudta kompenzálni a  2026 márciusában kifizetett kárenyhítő juttatás folyósítása révén, ezért Magyarország az  aszály súlyosságára tekintettel az  Európai Bizottsághoz fordult a mezőgazdasági válságalap megnyitása érdekében. [2] A  magyar gazdák – e  rendeletben meghatározott feltételek szerint – támogatást igényelhetnek a  mezőgazdasági válságalap által biztosított 10,8 millió eurónak megfelelő forintösszeg mértékéig. [3] A  Közös Agrárpolitikából és a  nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022.  évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 25.  § a)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a  következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. alapszintű-jövedelemtámogatás: a  Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő alapszintű-jövedelemtámogatás, az  ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás, valamint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 18/2024. (IV. 9.) AM rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti támogatás; 2. egységes kérelem: az  egységes kérelemmel igényelhető egyes agrártámogatások eljárási szabályairól szóló 15/2024. (IV. 9.) AM rendelet 1. § 15. pontja szerinti kérelem; 3. kukorica termőterület: a mezőgazdasági termelő 2025. évi egységes kérelmében KAL21 hasznosítási kódon jóváhagyott kukorica termőterület; 4. mezőgazdasági termelő: a  2025.  évi egységes kérelmében bejelentett területekre vonatkozóan  KAL21 hasznosítási kódot főnövény tekintetében bejelentő – természetes személy vagy jogi személy  – mezőgazdasági termelő; 5. rendkívüli támogatás: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által érintett bulgáriai, észtországi és magyarországi mezőgazdasági ágazatoknak szánt szükséghelyzeti pénzügyi támogatás nyújtásáról szóló, 2026. április 16-i (EU) 2026/847 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti támogatás. 2. A támogatás célja, formája és alapja 2. § (1) A mezőgazdasági termelő a 2025. évi aszály miatt elszenvedett gazdasági veszteségének részbeni kompenzációja céljából rendkívüli támogatás formájában nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (a továbbiakban: támogatás) igénybevételére jogosult az e rendeletben foglaltak szerint. (2) A támogatás alapja a mezőgazdasági termelő 2025. évi egységes kérelme alapján, a 2025. évi aszálykárral érintett kukorica termőterület károsodással érintett táblájának területe, ahol az  agrárkár-megállapító szerv által igazolt várható hozamcsökkenés meghaladja a 30%-ot. 3. A támogatás keretösszege 3. § A támogatás rendelkezésre álló keretösszege legfeljebb 10,8 millió eurónak megfelelő forintösszeg. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3377 4. A támogatás igénybevételének feltételei 4. § (1) Támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, a) aki a  Közös Agrárpolitikából és a  nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett; b) akinek (amelynek) a  károsodott kukorica termőterületén – az  agrárkár-megállapító szerv döntése értelmében – a 2025. évi aszály által okozott várható hozamcsökkenése meghaladja a 30%-ot; c) aki (amely) a 2026. évi egységes kérelmében alapszintű-jövedelemtámogatás iránti kérelmet nyújtott be; d) amely a támogatási kérelem (a továbbiakban: kérelem) benyújtásának időpontjában da) nem áll felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, csődeljárás vagy egyéb, a  megszüntetésére irányuló eljárás alatt, és db) megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követelményeknek; valamint e) aki a kérelembenyújtással egyidejűleg nyilatkozik a d) pontban foglaltakról. (2) Az (1) bekezdés szerinti feltételeket teljesítő mezőgazdasági termelő által igénybe vehető hektáronkénti támogatás egységösszege a 3. § szerinti keretösszeg és az összes, az (1) bekezdés szerinti feltételeket teljesítő mezőgazdasági termelő vonatkozásában jóváhagyott, (1)  bekezdés b)  pontja szerinti kukoricatermesztéssel hasznosított termőterület hányadosaként kerül meghatározásra. (3) A  mezőgazdasági termelő által igénybe vehető támogatás összegét a  (2)  bekezdésben meghatározott egységösszeg és a 2. § (2) bekezdésében meghatározott terület szorzataként kell megállapítani. 5. A kérelem benyújtása 5. § (1) A kérelem egyidejűleg kifizetési kérelemnek is minősül, amely 2026. július 22. és augusztus 5. között nyújtható be a  digitális államról és a  digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023.  évi CIII.  törvény 46.  § (1)  bekezdése szerinti elektronikus azonosítást követően, az  erre a  célra biztosított elektronikus felületen (a  továbbiakban: elektronikus felület) keresztül a  Magyar Államkincstárhoz mint Nemzeti Kifizető Ügynökséghez (a továbbiakban: Kincstár), a Kincstár honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően. (2) Egy mezőgazdasági termelő egy kérelmet nyújthat be. (3) Ha a  kérelemre indult eljárásban foglalt kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítése során a mezőgazdasági termelő helyett és nevében meghatalmazottja jár el, a meghatalmazott az elektronikus felületet használja az  eljárási cselekmények elvégzéséhez. A  meghatalmazott útján történő eljárásra a  Kincstár vonatkozó közleményében foglaltakat kell alkalmazni. (4) A kérelem tartalmazza a) a mezőgazdasági termelő támogatási azonosítóját és b) a 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatokat. (5) A kérelem a benyújtását követő naptól számított két napon belül, de legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott benyújtási határidő végéig módosítható az  elektronikus felületen keresztül. Módosítás esetén az  utolsóként benyújtott kérelmet kell elbírálni. A kérelem benyújtásának időpontja az utolsó módosító kérelem benyújtásának időpontja. 6. A kérelem elbírálása, a támogatás kifizetése 6. § A Kincstár a  hiánytalanul benyújtott kérelmekről a  rendelkezésre álló dokumentumok alapján döntést hoz, és a kérelem egészben vagy részben történt jóváhagyása esetén a támogatást – a forrás rendelkezésre állása esetén – legkésőbb 2026. szeptember 30. napjáig folyósítja a mezőgazdasági termelő részére a Kincstár Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerébe bejelentett fizetési számlaszámára. 3378 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 7. Záró rendelkezések 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 8. § Ez a  rendelet az  1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban a  kedvezőtlen éghajlati jelenségek által érintett bulgáriai, észtországi és magyarországi mezőgazdasági ágazatoknak szánt szükséghelyzeti pénzügyi támogatás nyújtásáról szóló, 2026. április 16-i (EU)  2026/847 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Bóna Szabolcs János s. k., agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter A honvédelmi miniszter 5/2026. (VII. 17.) HM rendelete a hivatásos és szerződéses állomány tagjára vonatkozó személyügyi szabályokról szóló 6/2024. (VI. 28.) HM rendelet módosításáról [1] A honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet módosítása szükségessé teszi a végrehajtási szabályok módosítását. [2] A  honvédek jogállásáról szóló 137/2024.  (VI. 28.) Korm.  rendelet 30.  § (1)  bekezdés b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 93.  § a)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A hivatásos és szerződéses állomány tagjára vonatkozó személyügyi szabályokról szóló 6/2024. (VI. 28.) HM rendelet a következő 11/A. §-sal egészül ki: „11/A.  § A  Honvédség központi személyügyi szerve a  Hjkr. 8/A.  § (1)  bekezdése és 8/B.  § (1)  bekezdése szerinti kérelmek alapján – a honvédelmi szervezetek személyügyi szerveivel együttműködve – megtervezi a jelentkezők részére felajánlható szolgálati beosztásokat. Ha a jelentkező a felajánlott beosztást elfogadja, a döntésre jogosult elöljáró állományba veszi, illetve tábornok esetén kezdeményezi az állományba vételét.” 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz s. k., honvédelmi miniszter M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3379 VIII. A Kúria határozatai A Kúria 5/2026. JEH határozata (Jpe.IV.60.066/2025/13. szám) a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény hatálybalépése után alapított társasház alapító okiratának tartalmi elemeiről és e törvény hatálybalépése előtt bejegyzett társasházak alapító okiratának és szervezeti-működési szabályzatának egymáshoz való viszonyáról A Kúria Jogegységi Tanácsa a Kúria P.I. tanácsának előzetes döntéshozatali indítványa alapján meghozta a következő jogegységi határozatot: 1. A  társasházakról szóló 2003.  évi CXXXIII.  törvény (a  továbbiakban: Tht.) hatálybalépése után alapított társasház alapító okirata – annak kötelező tartalmi elemein túl – nem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyeket kizárólag a közgyűlés által elfogadott szervezeti-működési szabályzatban lehet szabályozni. 2. A Tht. hatálybalépése előtt bejegyzett társasház alapító okiratának olyan rendelkezése, amely a Tht. kötelező rendelkezésével ellentétes, a Tht. hatálybalépésével hatályát veszti, helyébe a Tht. kötelező rendelkezése lép. 3. Ha a  Tht. hatálybalépése előtt bejegyzett társasház alapító okirata olyan kérdést rendez, amely a  Tht. értelmében a  közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik vagy kötelező jelleggel szervezeti-működési szabályzatban szabályozandó, az  alapító okirat e  rendelkezése a  helyébe lépő (e kérdést szabályozó) közgyűlési határozat meghozatalával vagy a  szervezeti-működési szabályzat elfogadásával veszti hatályát, feltéve, hogy nem ütközik a Tht. egyéb kötelező rendelkezésébe. 4. A  Kúria indítványozó tanácsa a  Kúria Pfv.20.026/2019/10.  számú határozatától az  1–3.  pontokban érintett jogértelmezési kérdésekben eltérhet. 5. A Kúria Pfv.20.026/2019/10. számú határozata és más azonos tartalmú határozatai az 1–3. pontokban érintett jogértelmezési kérdésekben a továbbiakban kötelező erejűként nem hivatkozhatók. Indokolás I. [1] A Kúria előtt Pfv.20.221/2025. számon folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásban eljáró tanács (a  továbbiakban: indítványozó tanács) a  bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011.  évi CLXI.  törvény (a  továbbiakban: Bszi.) 33.  § (1)  bekezdés b)  pontjában biztosított jogkörében eljárva, a  Bszi. 32.  § (1)  bekezdés b)  pontja alapján előzetes döntéshozatali indítványt terjesztett elő a  jogegység érdekében, mert el kívánt térni a  Kúria Pfv.20.026/2019/10.  számon meghozott, a  Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: referenciahatározat). [2] Az indítványozó tanács a következő kérdésekben kérte a Kúria Jogegységi Tanácsának állásfoglalását. [3] A Tht. hatálybalépése után alapított társasház esetében az alapító okirat – annak kötelező tartalmi elemein túl – tartalmazhat-e olyan rendelkezéseket, amelyeket kizárólag a  közgyűlés által elfogadott szervezeti-működési szabályzatban lehet szabályozni, vagy az alapító okiratnak az ilyen kikötése a Tht. kötelező szabályába ütközik, ezért érvénytelen. Ha ilyen rendelkezést a Tht. hatálybalépése előtt bejegyzett társasház alapító okirata tartalmaz, akkor az a Tht. hatálybalépésével vagy azt követően, az eltérő rendelkezéseket tartalmazó szervezeti-működési szabályzat elfogadásával hatályát veszti vagy a  szervezeti-működési szabályzattal szemben az  alapító okirat rendelkezése az irányadó. 3380 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám II. [4] Az indítványozó tanács előtt folyamatban lévő ügy tényállása szerint a  felperes az  alperes társasházban lévő lakásingatlan tulajdonosa. Az  alperes 2000. július 22-én elfogadott alapító okiratának V/III.  pontja szerint a  tulajdonosok a  közös tulajdon költségeit tulajdoni hányaduk arányában viselik. A  2011. augusztus  20-án elfogadott szervezeti-működési szabályzat II/1.  pontja értelmében a  közös költség megfizetéséhez a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában kötelesek hozzájárulni. [5] Az alperes 2023. augusztus 26-án közgyűlést tartott, amelyen – más határozat mellett – 6980/10000 tulajdoni hányad igen, 522/10000 tulajdoni hányad nem szavazat mellett elfogadta a 10/2023. számú közgyűlési határozatot, amellyel a szervezeti-működési szabályzat II/2.1. pontját úgy módosította, hogy a tulajdonostársak a közös költség megfizetéséhez a  külön tulajdonukba tartozó lakások négyzetméterben megállapított hasznos alapterülete arányában kötelesek hozzájárulni. [6] A felperes keresetében az alapító okiratba ütköző közgyűlési határozat érvénytelenségének a megállapítását kérte. A Kúria referenciahatározatán alapuló álláspontja szerint nem kizárt, hogy egy adott kérdést az alapító okirat és a  szervezeti-működési szabályzat egyaránt szabályozzon. Ha a  két szabályozás között ellentmondás van, akkor az alapító okirat rendelkezéseit kell alkalmazni. [7] Az alperes érdemi ellenkérelme a  kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, hogy a  közös költség viselésének a  szabályait csak a  szervezeti-működési szabályzat tartalmazhatja, ezért az  alapító okiratnak az  a  rendelkezése, amely azzal ellentétes, a Tht. hatálybalépésével 2004. január 1-jén hatályát vesztette. [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a  keresetet elutasította. A  Kúria Pfv.21.621/2017/4.  számú határozatával azonos jogi álláspontja szerint a Tht. 13. § (1) bekezdése értelmében a közös költség viselésének szabályait a szervezeti- működési szabályzatban kell megállapítani. A Tht. 63.  § (2)  bekezdése értelmében a  törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház alapító okiratának a  törvény kötelező jellegű rendelkezéseivel ellentétes rendelkezése hatályát veszti, helyébe a törvény rendelkezése lép. A Tht. 24. § (1) bekezdése pedig azt tartalmazza, hogy a közös költség a  tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a  szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik. [9] A Kúria referenciahatározatában foglaltakat azért nem tekintette irányadónak, mert a közös költség szabályozása a  szervezeti-működési szabályzat kötelező tartalmi eleme, a  közös tulajdon használatának a  rendezése azonban nem. [10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az  elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította a  közgyűlési határozat alapító okiratba ütközése miatti érvénytelenségét. Az  elsőfokú bíróság álláspontjával szemben a  referenciahatározatban kifejtettekkel azonosan úgy ítélte meg, nincs akadálya annak, hogy a  használatra – vagy a  közös költségre – vonatkozó szabályokat a  tulajdonostársak az  alapító okiratba foglalják. Valamely társasházi kötelezettség vagy jogosultság párhuzamos szabályozása esetén az  alapító okirat rendelkezéseit kell alkalmazni, közgyűlési határozattal az alapító okiratot nem lehet figyelmen kívül hagyni vagy módosítani. Eltérő rendelkezés esetén az  alapító okirat szabályait kell alkalmazni a Tht. 42.  § (1)  bekezdésében foglaltakra figyelemmel. [11] A jogerős ítélet ellen az  alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint a  jogerős ítélet sérti a  Tht. 13.  §-át, továbbá jogkérdésben eltér a  Kúria Pfv.20.352/2010/6., a  Pfv.21.621/2017/4., továbbá a Pfv.20.635/2020/13. számú határozatától. III. [12] A Kúria referenciahatározatának alapjául szolgáló tényállás szerint a 2014. április 7-i alapító okirat alapján bejegyzett hat „albetétből” álló társasházban az I. rendű felperes 2014 májusában, míg a II. rendű felperes 2015 januárjában vásárolta a külön tulajdonú ingatlanát. Az adásvétellel egyidejűleg általuk kézhez vett alapító okirat meghatározta a közös ingatlanrészek használati rendjét és utalt arra, hogy a tetőtér beépítése után az alapító okirat módosítására kerül sor. A tetőtér kialakítását követően 2016. február 26-án módosított alapító okirat a közös részek használatát az  E/2.b.  pontban az  eredeti okirattal azonosan tartalmazta, nem tüntette azonban fel a  tetőtérben kialakított új ingatlanokat. A  felperesek keresete a  módosított alapító okirat részbeni érvénytelenségének megállapítására irányult, álláspontjuk szerint ugyanis annak a közös használatot szabályozó E/2.b. pontja és melléklete: a használati megosztást tartalmazó vázrajz a Tht. 9. §-át és a 26. § (2) bekezdését sértő módon semmis, mert az alapító okirat nem tartalmazhat a közös részek használatára vonatkozó rendelkezést. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3381 [13] A Kúria referenciahatározatával a  felperesek keresetét elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyó jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Jogi álláspontja az volt: nincs akadálya annak, hogy a tulajdonostársak az alapító okiratba a  Tht. 9.  § szerinti tartalmi elemeket meghaladó rendelkezéseket is felvegyenek, ez  a  gyakorlat nem ellentétes a  Tht. szabályaival. Amennyiben azonban valamely kérdést a  tulajdonostársak az  alapító okirat keretei között megállapodással rendeztek, abban a kérdésben módosítás is csak a kötelmi jog szabályai szerint: valamennyi fél egybehangzó akaratnyilatkozatával vagy bírósági szerződésmódosítás útján lehetséges. A Tht. 63. § (2) bekezdése értelmében a  Tht. hatálybalépésekor bejegyzett alapító okiratok használatra vonatkozó rendelkezései nem veszítik  el automatikusan a  hatályukat, mindaddig fennmaradnak, amíg a  tulajdonostársak az  alapító okiratot e tekintetben nem módosítják. A Tht. 63. § (2) bekezdése kizárólag a Tht. 9. §-ában előírt kötelező rendelkezéssel kapcsolatos hiányosság vagy a Tht. kötelező rendelkezésével ellentétes szabályozás esetére irányadó. Párhuzamos szabályozás – alapító okirat és szervezeti-működési szabályzat – esetén is az  alapító okirat rendelkezéseit kell alkalmazni, közgyűlési határozattal ugyanis az alapító okiratot sem módosítani, sem félretenni nem lehet. IV. [14] Az indítványozó tanácsnak az  általa felvetett jogkérdésben az  az álláspontja, hogy az  alperes által is hivatkozott referenciahatározatban kifejtett jogértelmezés nem tartható fenn. A  társasház alapító okirata nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a  Tht. kötelező jellegű rendelkezésébe ütközik. Ilyen kötelező erejű rendelkezésnek minősülnek a  társasház közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó, továbbá a  szervezeti-működési szabályzatban szabályozható kérdések felsorolása, ideértve a  Tht. 24.  § (2)  bekezdés a)  pontját, amely szerint a  szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni a  közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén az érintett költségnemeket és a számítás módját. [15] A Tht. a korábbi, a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: régi Tht.) szabályozásához képest – a  társasháztulajdon intézményének érintetlenül hagyása mellett – változtatott a  társasház mint szervezet működésének a  szabályain. A  szabályozás bizonyos kérdések eldöntését a  társasház szerveinek a  kizárólagos hatáskörébe utalta. Az  alapító okiratban kizárólag a  tulajdonjogi helyzetet kell szabályozni, minden más közös kérdésről a szervezeti-működési szabályzatban kell rendelkezni. A Tht. a közösség szerveinek, azok hatáskörének, a közös költség viselésének megállapítására a szervezeti-működési szabályzat létrehozását kötelező jelleggel előírja. Egyidejűleg tételesen felsorolja azokat a  tulajdonjogi helyzeteket nem érintő konkrét témaköröket, amelyekről – a  törvény keretei között – a  szabályzatban kell rendelkezni. Az  ilyen kérdések az  alapító okiratban már nem szabályozhatók (Tht. 12–15. §-hoz fűződő indokolás). [16] A Tht. 13. § (1) bekezdése, 13. § (2) bekezdés b) pontja, 24. § (1) bekezdése, 24. § (2) bekezdés a) pontja és 28. § (1) bekezdése kógens, eltérést nem engedő szabályok, ezért a tulajdonostársak ezekről sem az alapító okiratban, sem más szerződésben érvényesen nem rendelkezhetnek. Az  alapító okirat kizárólag a  társasház tulajdonjogi helyzetéhez tartozó rendelkezéseket tartalmazhatja, míg a  társasház működésének szabályait a  szervezeti- működési szabályzat mint szervezeti jogi aktus rendezi. Ez az értelmezés a referenciahatározatban kifejtett érvekkel szemben a tulajdonostársak szerződési szabadságának korlátozását jelenti. A korlátozás célja a társasház folyamatos működésének biztosítása úgy, hogy a Tht. az ilyen kérdésekben való döntéshozatalhoz a tulajdonostársak egyhangú határozata helyett a szótöbbséggel történő határozathozatalt írja elő. [17] A Kúria a  referenciahatározatában nem csak abban foglalt állást, hogy a  Tht. 2004. január 1-jei hatálybalépése után alkotott alapító okirat tartalmazhat-e a Tht. 9. § a)–e) pontjaiban foglaltakon kívül további tartalmi elemeket, hanem a kifejtett jogi álláspontjából az is következik, hogy a Tht. hatálybalépése előtt bejegyzett társasházak alapító okiratának azok a  rendelkezései sem veszítik hatályukat, amelyek a Tht.-nak az  alapító okirat kötelező elemeire vonatkozó rendelkezésein túlmutatnak, vagyis a társasház működését érintő egyéb kérdéseket rendeznek (közös tulajdon használata, költségviselés stb.). A Tht. 63. § (2) bekezdése azonban csak a Tht. 9. §-ában előírt kötelező rendelkezésekkel kapcsolatos „hiányosság” esetén irányadó. A  Tht. átmeneti rendelkezései között a  Tht. 63.  § (2)  bekezdése rendelkezik arról, hogy a  törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház alapító okiratának a Tht. kötelező jellegű rendelkezéseivel ellentétes rendelkezése hatályát veszti, és helyébe e  törvény rendelkezése lép. Az alapító okirat ennek megfelelő kijavítását az alapító okiratnak egyéb okból első ízben történő módosítása során kell elvégezni. [18] Lényegében így foglalt állást a  Kúria a  Pfv.21.621/2017/4.  számú határozatában is, amelynek [13] bekezdésében kifejtette: a Tht. 63. § (2) bekezdése csak az alapító okirat kötelező szabállyal ellentétes rendelkezéseinek hatályát szüntette meg, a  24.  § (1)  bekezdése pedig nem ilyen, ezért az  alapító okirat ellentétes tartalmú rendelkezése hatályban maradt. Számításba kell venni azonban ebből a  szempontból a Tht. 9.  §-át az  alapító okirat kötelező 3382 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám tartalmi elemeiről, amely viszont az  alapító okirat tartalmi elemeit kógens módon szűkíti le a  dologi jogi rendelkezésekre. Ez  a  kógencia azonban egyirányú: meghatározza az  alapító okirat kötelező tartalmi elemeit, de nem zárja ki, hogy egyéb rendelkezések is szerepeljenek benne, a tilalom csupán a törvény további, a szervezeti- működési szabályzat tartalmi kereteit rögzítő szabályokból vezethető le. Amennyiben azonban az adott kérdésben érvényes szervezeti-működési szabályzatba foglalt rendelkezés nincs, a törvény hatálybalépésekor érvényben lévő alapító okirat azonban szabályozza azt, nincs jogszabályi akadálya az utóbbi alkalmazásának. Az indítványozó tanács ebből is arra következtetett, hogy ha van a szervezeti-működési szabályzatban rendelkezés, akkor az az irányadó és nem az alapító okirat rendelkezése. V. [19] A legfőbb ügyész a  Bszi. 37.  § (2)  bekezdése alapján tett nyilatkozatában úgy foglalt állást, hogy a  Tht. hatálybalépése után alapított társasházak esetében az  alapító okirat érvényesen nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amelyet a  Tht. a  társasház közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amely kérdést csak a  közgyűlés által elfogadott szervezeti-működési szabályzatban lehet szabályozni. A  Tht. hatálybalépése előtt bejegyzett társasház alapító okiratának az  a  rendelkezése, amely a  Tht. értelmében a  közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik vagy kötelező jelleggel szervezeti-működési szabályzatban szabályozandó, a  közgyűlési határozat meghozatalával vagy a szervezeti-működési szabályzat elfogadásával hatályát veszti. [20] A felperes a  jogegységi eljárásban előterjesztett nyilatkozatában a  referenciahatározatban kifejtett jogi álláspont helyességét hangsúlyozta az indítvány szerinti jogkérdésben. [21] Az alperes egyetértve az indítványozó tanács álláspontjával úgy nyilatkozott, hogy a referenciahatározatban kifejtett jogértelmezés nem elfogadható, a  társasház alapító okirata nem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek a Tht. kógens szabályaival ellentétesek. VI. [22] A Kúria Jogegységi Tanácsának álláspontja az indítványban meghatározott jogkérdéssel kapcsolatban a következő. [23] Az ügyazonosság, amelynek különböző aspektusait a Kúria Jogegységi Tanácsa már több határozatában tisztázta {például: Jpe.I.60.002/2021/7., Indokolás  [20]–[23]; Jpe.II.60.030/2023/11., Indokolás  [27]–[28]}, jelen ügyben kétségmentesen megállapítható módon fennáll az  indítványozó tanács előtti és a  referenciahatározat alapját képező ügyek között. Mindkét ügy a társasház alapító okirata Tht. szerinti kötelező tartalmi elemeivel, valamint a Tht. hatálybalépése előtt bejegyzett társasház alapító okiratára vonatkozó átmeneti rendelkezés [Tht. 63. § (2) bekezdés] értelmezésével kapcsolatos. [24] A Kúria Jogegységi Tanácsának – a  Kúria határozataiban adott eltérő jogértelmezésekre tekintettel – azokban a jogkérdésekben kellett állást foglalnia, hogy a Tht. hatálybalépése után alapított társasház esetében az alapító okirat tartalmazhat-e a  Tht.-ben meghatározott kötelező tartalmi elemein túl olyan rendelkezéseket, amelyeket kizárólag a  közgyűlés által elfogadott szervezeti-működési szabályzatban lehet szabályozni; továbbá ha ilyen rendelkezést a Tht. hatálybalépése előtt bejegyzett társasház alapító okirata tartalmaz, az a Tht. hatálybalépésével vagy azt követően, az  eltérő rendelkezéseket tartalmazó szervezeti-működési szabályzat elfogadásával veszti hatályát. [25] A társasházak belső szabályai három szintűek. A  csak valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával módosítható [Tht. 10.  § (1)  bekezdés] alapító okirat – mint a  társasház „státus” aktusa – a  tulajdonostársak olyan szerződése, amelyre a speciális szabályozás folytán kötelező tartalmi előírások vonatkoznak, ezért e szerződésre nem érvényesül teljeskörűen a szerződéses szabadság polgári jogi alapelve. A kötelező tartalmi elemeket a Tht. 9. §-a határozza meg [az egyéb adat, jog és tény tekintetében a Tht. 9. § d) pontjának utaló szabálya alapján ebbe beletartoznak ingatlan- nyilvántartás szabályai által megkívánt kötelező elemek is]. Ezek alapján – a jelen ügyben releváns értelmezendő jogkérdés tekintetében – megállapítható, hogy az alapító okirat csak a tulajdonjogi helyzet szabályozását, az ehhez kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási adatot, jogot, tényt, valamint a közösség közös nevét szabályozhatja. A kötelező elemeken kívül azt, hogy alapító okiratnak mi lehet még az eshetőlegesen megengedett további tartalma, szintén jogszabály határozza meg [ilyenek a Tht. 10. § (2) bekezdése alapján a tulajdonostársak erre irányuló megállapodása esetén a közös tulajdon átruházására az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársakat feljogosító rendelkezések, valamint a Tht. 5. § (3) bekezdése alapján a tulajdonostársak javára létesített elővásárlási vagy előbérleti jogok]. A tulajdonjogi viszonyokat nem érintő minden más közös kérdésről a szervezeti-működési szabályzatban kell rendelkezni. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3383 [26] A szervezeti-működési szabályzat a társasházközösség működésének szabályait tartalmazó, a tulajdonostársak belső jogviszonyát szabályozó okirat (szervezeti jogi aktus), amelyet a közösség az alakuló közgyűlésen – de legkésőbb az  azt követő 60  napon belül megtartott közgyűlésen – az  összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapít meg [Tht. 14.  § (1)  bekezdés]. A  szervezeti-működési szabályzat lényegét tekintve a  tulajdonostársak életviszonyait hosszabb távon meghatározó, a  közgyűlés határozatával elfogadott szabálygyűjtemény (Pfv.20.307/2013/5., megjelent BH 2014.142. számon is). A Tht. 15. §-ának első mondata szerint a  közösség – a  14.  §-ban meghatározottak szerint – a  szervezeti-működési szabályzatot bármikor módosíthatja. A Tht. 28. § (1) bekezdésének a)–i) pontjaiban írt esetekben a közgyűlés kizárólagos hatáskörében hoz határozatot. [27] A társasházak harmadik szabályozási szintje a  szervezeti-működési szabályzat részeként elfogadandó házirend, amely a  közös és a  külön tulajdon használatára vonatkozó előírásokat, részletes szabályokat tartalmazza a  Tht. szabályaival összhangban. [28] Magyarország Alaptörvényének (a  továbbiakban: Alaptörvény) 28.  cikke meghatározza, hogy egy jogi norma értelmezésénél szükséges figyelembe venni a  jogszabály célját és annak indokolását is. A  teleologikus és a  jogalkotói akaratot kutató jogértelmezési módszereknek különösen akkor kell elsőbbséget biztosítani, ha koncepcionális elvek alapján kidolgozott törvényi rendelkezéseket szükséges a jogalkalmazás során interpretálni. Azt a szemléletváltást, amelyet a Tht. vezetett be az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat egymáshoz való viszonyulása, a bennük szabályozható tárgykörök tekintetében, jól példázza a Tht. indítványozó tanács által is hivatkozott jogalkotói indokolása. E szerint: a Tht. „[ú]j rendelkezés[e], hogy a törvény alapján az alapító okirat már kizárólag a  tulajdonjogi helyzet szabályozását, az  ehhez kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási adatot, jogot, tényt, valamint a közösség közös nevét tartalmazza. Ebből következik a további […] új rendelkezés, amely szerint a tulajdonjogi viszonyokat nem érintő minden más közös kérdésről a közösség szervezeti-működési szabályzatában kell rendelkezni.” [29] A Tht. új szemléletű szabályai bevezetésének indoka az  volt, hogy a Tht.  rendelkezései a  társasház biztonságos, szakszerű és szabályszerű működését, valamint a  tulajdonosok érdekei védelmének követelményeit szolgálják. A jogalkotó célja a társasház szervezeti jellegének megerősítése volt. A Tht. e célt szolgáló újítása az, hogy az alapító okirat már kizárólag a  tulajdonjogi helyzet szabályozását, az  ehhez kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási adatot, jogot tényt, valamint a  közösség közös nevét tartalmazza, minden más közös kérdésről a  közösség szervezeti- működési szabályzata rendelkezzen. E tekintetben a törvény a választás, eltérés lehetőségét – a jelen ügyben nem releváns, legfeljebb hatlakásos közösségek kivételével – már nem adja meg, kifejezetten azzal az indokkal, hogy régi Tht. alkalmazásának joggyakorlati tapasztalatai azt igazolták, hogy a  szervezeti-működési szabályzattal nem rendelkező társasházak nem képesek biztonságosan működni. Ezért választotta a Tht. azt a szabályozási módszert, hogy a  szervezeti-működési szabályzat létrehozását kötelező jelleggel előírta, továbbá tételesen felsorolta azokat a  tulajdonjogi helyzetet nem érintő konkrét témaköröket, amelyekről a  szabályzatban rendelkezni kell [Tht. 13. § (2) bekezdés]. Ez az értelmezés olvasható ki abból a törvényi rendelkezésből, amely szerint a szervezeti- működési szabályzatnak – a törvény keretei között – kell tartalmaznia a törvényben felsorolt területekre vonatkozó szabályokat. Annak, hogy a  szabályozás alapvetően kógens jellegű, kétirányú következménye van. Egyrészt a  szervezeti-működési szabályzat szabályozási tárgykörébe tartozó (tárgyi hatálya alá utalt) kérdések az  alapító okiratban már nem szabályozhatók, másrészt a  szervezeti-működési szabályzat hatálya alá tartozó kérdésekben a  Tht. eltérést engedő diszpozitív szabálya [a Tht. 3.  § (3)  bekezdése (tulajdonostársak kezesi felelősségének mértéke a közösség egészét terhelő kötelezettségekért), a Tht. 24. § (1) bekezdése (közös költség viselése) és a Tht. 26. § (4) bekezdése (dohányzás engedélyezése a zárt légterű közös tulajdonú részeken, területeken)] alapján nyílik lehetősége a társasházközösségnek a törvényi szabályoktól eltérő szabályokat meghatározni. [30] A Tht. szabályozásának szerkezetéből, a  megváltozott szabályozási koncepció indokaiból, a  jogalkotó céljából és ezeknek az értelmező joggyakorlatban való megjelenéséből is az következik, hogy a tulajdonostársak sem az alapító okiratban, sem más szerződésben nem rendelkezhetnek a  társasház közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben, továbbá a szervezeti-működési szabályzat kötelező tartalmi elemeiről sem. Az alapító okirat olyan sajátos polgári jogi szerződés, amely kizárólag a  társasháztulajdon jogi helyzetéhez tartozó kérdéseket rendezheti. E szerződés tartalma szabadon nem alakítható, így a speciális rendelkezések bár korlátozást jelentenek a  tulajdonostársak szerződési szabadságára vonatkozóan, azonban mivel ezzel a  jogalkotó az  egyhangú döntést igénylő tulajdonjogi kérdések szabályozására szűkítette az alapító okirat kötelező tartalmi elemeit, ez a korlátozás a  szabályozott kérdés társadalmi jelentőségéhez mérten arányos. Ezzel biztosítható a  társasház biztonságos folyamatos, szakszerű és szabályszerű működése, valamint pozitív hatásaként megakadályozható a visszaélésszerű joggyakorlás. A szervezeti-működési szabályzat pedig az új szabályozással olyan, az alapító okirattól jogi jellegében is eltérő, a  társasház működésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó szervezeti jogi aktusnak tekinthető, 3384 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám amelyre nem irányadóak a szerződések általános szabályai. Ugyanakkor miután garanciális elemként a szervezeti- működési szabályzat kötelező elemeit is meghatározza a Tht., a szervezeti és működési feltételeket meghatározó ügyekben gyorsan, szakszerűen, folyamatosan és a  tulajdonostársak döntési autonómiáját a  demokratikus döntéshozatal elveinek megfelelően megjelenítő módszerrel, az  összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű szavazattöbbséggel eldönthetőek a társasház működéséhez elengedhetetlenül szükséges kérdések. [31] A fenti jogértelmezést erősíti meg ebben a  kérdésben a  Kúria a  Pfv.21.621/2017/4.  számú határozatában is, amelyben úgy foglalt állást, hogy a Tht. hatályba lépését követően a közös költség viselésére vonatkozó szabályokat a szervezeti-működési szabályzatban kell szabályozni. [32] A Tht. 9. és 13. §-ának együttes értelmezéséből és a két normatív szabály egymáshoz viszonyított kontextusából logikailag csak az  a  következtetés adódik, hogy a Tht. szabályozás lezáró és elhatároló hatású. A  leírt normatív szabály ugyanis legpontosabban a  zárt taxáció és a  kizáró reláció kombinációjaként formalizálható. Ennek két rétege van: egyrészt a  kötelező tartalom kimerítő meghatározása, másrészt (az egyértelmű hatásköri, hatáskör- elhatárolási szabályok miatt) a két jogintézmény tartalmi halmazai közötti diszjunktivitás (átfedés tilalma). A Tht. szerint a 9. §-ban meghatározottak az alapító okirat törvény által kötelezően meghatározott tartalmi elemei. A Tht. 13. § (2) bekezdésében meghatározottak a szervezeti-működési szabályzat törvény által kötelezően meghatározott tartalmi elemei (erre utalnak a „meg kell határozni” és a „tartalmaznia kell” formulák). E tartalmi elemek felek által nem bővíthető jellege a következő kétirányú ekvivalenciával ragadható meg: minden kötelező elemnek szerepelnie kell a  dokumentumban; csak  törvényben meghatározott elemek szerepelhetnek a  dokumentumban (ez adja a  lezáró hatást). A  két tartalmi kör egymást kizáró jellege így formalizálható: egy tartalmi elem nem tartozhat egyszerre mindkét jogintézmény törvényileg kötelező körébe. Ebből – a fentiekkel együtt – következik a gyakorlati tilalom: ami az alapító okirat része, az nem lehet olyan elem, amelyet a törvény a szervezeti-működési szabályzat kötelező tartalmaként határoz meg. Ha a „nem megengedett” dimenziót is explicitté tesszük (valamely tartalmi elem szerepeltetése az alapító okiratban kötelező; valamely tartalmi elem szerepeltetése az alapító okiratban tilos), ez utóbbi formula fejezi ki a speciális kizárást: a szervezeti-működési szabályzat kötelező tartalmi elemei az alapító okiratban tiltottak. [33] A szabályozás joglogikai konstrukciójának lényege tehát a hatáskör-elhatároláson alapuló normameghatározás, és a normahalmazok oldaláról közelítve is ugyanarra vezet, ennek következménye pedig az, hogy jogértelmezési úton nincs átjárás a két jogintézmény között. A formulák alapján a jogdogmatikai tétel úgy adható vissza, hogy a Tht. nemcsak pozitívan kijelöli a kötelező tartalmat, hanem negatív kompetenciahatárt is húz: kizárja más – különösen a  másik jogintézményhez rendelt – elemek beemelését, azaz a  Tht. az  alapító okirat kötelező elemeit nemcsak meghatározza, hanem ki is zárja azt, hogy az alapító okirat olyan rendelkezéseket tartalmazzon, amelyeket e törvény a  szervezeti-működési szabályzat kötelezően meghatározott tartalmi elemeként sorol fel. Ezt a  következtetést tartalmazza a  jogalkotói indokolás is, amikor megerősíti azt, hogy a  szervezeti-működési szabályzatra vonatkozó kérdések az alapító okiratban már nem szabályozhatók. [34] A referenciahatározat – amely a Kúria Pfv.21.621/2017/4. számú határozatától eltérően úgy foglalt állást, hogy ha egy adott kérdést az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat is szabályoz, ellentmondás esetén az alapító okirat az irányadó – a fentiekkel ellentétesen értelmezi a Tht. 9. §-át. E jogi álláspontnak az egyik kiinduló tétele az, hogy a Tht. 9. §-a minimum tartalmi követelményeket határoz meg, így nincs akadálya annak, hogy az alapító okirat más, egyebek mellett a  szervezeti-működési szabályzatra tartozó kérdéseket is szabályozzon. Ennek a  tételnek a  kiindulópontját azonban a  Tht. normaszövege expressis verbis kérdésessé teszi. Az  a  követelmény ugyanis, hogy a jogalkotó minimum követelményeket határoz meg, azzal a nyelvi formulával írható le (vagy hasonló jelentéstartalmat hordozó módon fogalmazható meg), hogy „tartalmaznia kell legalább”. A Tht. megfogalmazása a kötelező tartalmi követelményeket illetően nem ilyen, hanem a fentebb kifejtettek szerint lezáró hatású, pozitívan kötelező tartalmat kijelölő, egyben negatíve a másik jogintézményhez rendelt kötelező tartalmi elemek beemelését kizáró hatású. [35] Azt a kógens rendelkezést, hogy az alapító okiratban csak a tulajdoni viszonyokkal kapcsolatos szabályokat lehet rendezni, a  Tht. vezette be, így szükséges volt azoknak a  régi Tht.-nek megfelelő alapító okirattal rendelkező társasházaknak a  jogi helyzetét is szabályozni, amelyeket 2004. január 1-jét megelőzően már az  ingatlan- nyilvántartásba bejegyeztek. A  Tht. 63.  § (2)  bekezdése ezért vezetett be átmeneti rendelkezést, amely szerint: „[a]  törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház alapító okiratának az  e  törvény kötelező jellegű rendelkezéseivel ellentétes rendelkezése hatályát veszti, és helyébe e  törvény rendelkezése lép. Az  alapító okirat ennek megfelelő kijavítását az  alapító okiratnak egyéb okból első ízben történő módosítása során kell elvégezni.” Ezt a  szabályt önmagában és a  Tht. egyéb rendelkezéseivel összhangban is szükséges értelmezni. A Tht.  rendelkezés első mondata az  alapító okiratra vonatkozó, önállóan értelmezhető szabálya észszerű kétség M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3385 nélkül azt a jelentéstartalmat hordozza, hogy az alapító okiratnak a Tht. kógens előírásaival ellentétes rendelkezései 2004. január 1-től hatálytalanok, azaz a  2004. január 1-jén már az  ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett társasház alapító okiratának a  Tht. kötelező jellegű szabályával ellentétes rendelkezése a  törvény hatálybalépésével ex lege hatálytalanná válik, és helyébe a kógens norma lép, az alapító okiratot pedig az egyéb okból történő első módosításkor hozzá kell igazítani a Tht. rendelkezéseihez (a Tht. szóhasználatával: ki kell javítani). [36] A Tht. átmeneti rendelkezését azonban szükséges együtt értelmezni a Tht. egyéb rendelkezéseivel is (különösen a régi Tht. szabályától eltérő hatásköri és a társasház közösség normatív belső, többszintű szabályozói egymáshoz való viszonyára tekintettel). Ennek során indokolt figyelembe venni azt az indítványozó tanács által is követendőnek ítélt bírói gyakorlatot, amely azt az Alaptörvény 28. cikkében is előírt értelmezési segédszabályt kívánja érvényre juttatni, hogy csak a  józan észnek és a  közjónak megfelelően, gazdaságos célt szolgálva lehetséges a  helyes jogértelmezés. Ez  a  Tht. szabályaira vetítve azt eredményezi, hogy olyan jogértelmezés felel meg ezeknek a kritériumoknak, amely biztosítja azt, hogy a Tht. hatálybalépése előtt bejegyzett társasházak működőképessége megőrizhető és folyamatos legyen (Gfv.30.047/2007/6., Gfv.30.197/2008/4., Pfv.21.388/2009/9. és lényegileg a  Pfv.21.621/2017/4.  számú határozat is). Mindezért a  Tht. 63.  § (2)  bekezdése az  egyéb Tht.  rendelkezésekkel együtt úgy értelmezendő, hogy ha a közösség tagjai a régi Tht. szabályainak megfelelve az alapító okiratban olyan kérdéseket rendeztek, amelyek a  Tht. alapján a  közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a jövőben csak a szervezeti-működési szabályzatban lehet szabályozni, akkor azok mindaddig hatályban maradnak, amíg a  közgyűlés vagy a  közgyűlés által elfogadott szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik, feltéve, hogy az adott rendelkezés egyéb okból nem ütközik a Tht. kötelező rendelkezéseibe. [37] A referenciahatározatban a  fentieknek megfelelő helyes tétel úgy jelenik meg, hogy a  korábban hatályos szabályoknak megfelelően létrejött alapító okiratnak csak azok a rendelkezései alkalmazhatók továbbra is, amelyek összhangban vannak a  Tht.-vel. Az  alapító okirat és a  Tht. kógens rendelkezései közötti eltérések tehát a  Tht. kötelező rendelkezéseinek alkalmazásával oldhatók fel. [38] A referenciahatározat azonban a  Tht. 9.  §-ának és 13.  §-ának egymáshoz való viszonyában azt is tartalmazza, hogy amennyiben az  adott kérdésben szervezeti-működési szabályzatban foglalt rendelkezés nincs, a  Tht. hatálybalépésekor hatályos alapító okirat (mint magasabb szintű szabályozás) azonban szabályozza azt, nincs akadálya az alkalmazásának. Ebből arra is következtet, hogy párhuzamos szabályozás esetén az alapító okiratnak van alkalmazási elsőbbsége, továbbá arra is, hogy az így szabályozott kérdésben módosítás is csak a kötelmi jog szabályai szerint: valamennyi fél egybehangzó akaratnyilatkozatával vagy bírósági szerződésmódosítás útján lehetséges. [39] Ez az  értelmezés csak részben támogatható és az  abból levont következtetés felülvizsgálatára van szükség. A fentebb kifejtettek szerint a társasházközösség belső normarendszerének elemei – az alapító okirat, a szervezeti- működési szabályzat és a  házirend – eltérő jogi jellemzőik miatt nem sorolhatók egymással alá-fölé rendeltségi viszonyba. E  szabályozók egymásra épülnek, de jogi jellemzőikben egymástól lényegesen eltérőek. Más eljárási rend irányadó az  elfogadásukra és a  Tht. világos hatáskör-elhatárolási szabályokat is megfogalmaz. Ebből következően az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat nem hierarchikus viszonyban állnak egymással, az a jogértelmezés tehát – a Tht. új célrendszerére is figyelemmel –, amely az alapító okiratra mint magasabb szintű szabályozásra tekint, nem követhető. Ennek megfelelően ebből a kiinduló tételből nem lehet következtetést levonni ellentétes szabályozás esetén az alapító okirat alkalmazási elsőbbségére. [40] Nem lehet azonosítani valóságos párhuzamos szabályozási helyzeteket sem. A  Tht. 9.  §-ának és 13.  §-ának egymáshoz való – a fentiekben kifejtett – viszonyára tekintettel a két szabály együttesen úgy értelmezendő, hogy ha a  Tht. hatálybalépése előtt keletkezett alapító okiratban olyan kérdéseket rendeztek, amelyek egyéb okból nem ütköznek a  Tht. kötelező rendelkezésébe, ugyanakkor a  Tht. alapján a  közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy a Tht. hatálybalépését követően e kérdéseket már kizárólag a szervezeti-működési szabályzatban lehet szabályozni, a  társasházak biztonságos és folyamatos működése érdekében az  alapító okiratnak ezek a rendelkezései mindaddig hatályban maradnak, amíg a közgyűlés vagy az általa elfogadott szervezeti-működési szabályzat arról nem rendelkezik. Másként megfogalmazva: a Tht. 63. § (2) bekezdése ex lege csak az alapító okirat kógens törvényi szabállyal ellentétes rendelkezésének hatályát szünteti meg. Amennyiben tehát az adott kérdésben szervezeti-működési szabályzatban foglalt rendelkezés nincs a Tht. hatálybalépésekor, de az ekkor hatályos alapító okirat szabályozza ezt kérdést, a Tht. kötelező hatásköri szabályainak érvényesülése érdekében csak addig nincs akadálya az  alapító okirati szabály alkalmazásának, amíg közgyűlési határozatot nem hoznak vagy szervezeti- működési szabályzatot nem fogadnak el. 3386 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám [41] A fenti megállapítás indoka – a referenciahatározatban foglalt e kérdésben kifejtett második tétellel ellentétben – ugyanis az, hogy a Tht. 63. §-ának (2) bekezdésében írtakból az is következik, hogy ha a Tht. alapján a szabályozási tárgykör eldöntése a  közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik (a hozzá tartozó szavazati renddel), azonban a  kérdésről a  szervezeti-működési szabályzat és az  alapító okirat is rendelkezik, akkor a  hatáskörök világos elhatárolása (az ebből következő hatáskör transzfer tilalma), továbbá a  szabályozás kizáró hatása miatt nem lehetséges az alapító okirat szabályait tovább alkalmazni. Ez dogmatikailag egyfajta pre emption modellel írható le: a régi Tht. és a Tht. eltérő szabályaiból ugyanis versengő hatáskörök adódnak. Ilyen esetben – a működőképesség folyamatosságának biztosításához fűződő érdek miatt – a pre emption modell azt biztosítja, hogy amíg a közgyűlés nem gyakorolja a számára a Tht. által biztosított hatáskört, addig az alapító okiratnak az e tárgykörre vonatkozó, korábbi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően megalkotott (és a Tht. kötelező rendelkezésébe nem ütköző) rendelkezése érvényesül, azonban valóságos párhuzamosság fogalmilag nem állhat fenn, mert a  Tht. szerinti hatáskör gyakorlásával a  létrejött új szabályozás elfoglalja (előfoglalja) ezt a  szabályozási tárgykört, annak eredményeként a közgyűlés határozatával, vagy a szervezeti-működési szabályzat kötelező megalkotásával áll be a  Tht. szerint megkívánt jogi helyzet. Erre tekintettel nem támasztható alá a  referenciahatározatban szereplő azon érvelés sem, hogy ebben a kérdésben az alapító okirat csak a kötelmi jog szabályai szerint, valamennyi fél egybehangzó akaratnyilatkozatával vagy bírósági szerződésmódosítás útján módosítható. [42] Azt, hogy a Tht. hatálybalépése előtt bejegyzett társasház alapító okiratának valamely rendelkezése a Tht. kötelező rendelkezésébe ütközik-e vagy sem, és e  kérdés megítéléstől függően a Tht. hatályba lépésével, vagy az  alapító okirat e  rendelkezése helyébe lépő közgyűlési határozat meghozatalával vagy a  szervezeti-működési szabályzat elfogadásával veszti hatályát, az egyedi ügyekben külön-külön, az adott tényállás mellett szükséges vizsgálni. [43] A fentiek összegzéseként megállapítható, hogy a  referenciahatározattól részben, a  jogegységi határozat rendelkező részének 1–3.  pontjaiban érintett jogértelmezési kérdésekben való eltérés indokolt, az  indítványozó tanács a  Kúria Pfv.20.026/2019/10.  számú határozatától ezekben a  jogértelmezési kérdésekben eltérhet. A  Kúria Pfv.20.026/2019/10. számú határozata és más azonos tartalmú határozatai pedig a rendelkező rész 1–3. pontjaiban érintett jogértelmezési kérdésekben a továbbiakban kötelező erejűként nem hivatkozhatók. VII. [44] Mindezekre tekintettel a Kúria Jogegységi Tanácsa a Bszi. 24. § (1) bekezdés c) pontja, 25. §-a, 32. § (1) bekezdés b) pontja, 33. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 40. § (1) és (2) bekezdései alapján, a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása érdekében [Alaptörvény 25.  cikk (3)  bekezdés] a  rendelkező részben foglaltak szerint határozott. [45] A Kúria Jogegységi Tanácsa a  Bszi. 42.  § (1)  bekezdése alapján a  jogegységi határozatot a  Magyar Közlönyben, a  BHGY-ban, a  bíróságok központi internetes honlapján és a  Kúria honlapján közzéteszi. A  jogegységi határozat a bíróságokra – az indítványozó tanács kivételével – a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező. Budapest, 2026. június 22. Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró, Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró, Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Suba Ildikó s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás  s.k. bíró, Dr.  Stark Marianna  s.k. bíró, Dr. Varga Zs. András  s.k. a  tanács elnöke az  aláírásban akadályozott Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró helyett M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3387 IX. Határozatok Tára A köztársasági elnök 153/2026. (VII. 17.) KE határozata bíró kinevezéséről Az Alaptörvény 9.  cikk (3)  bekezdés k)  pontja és 26.  cikk (2)  bekezdése, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011.  évi CLXII.  törvény 3.  § (2)  bekezdése és 23.  § (1)  bekezdése alapján – az  Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – dr. Kiss Esztert 2026. augusztus 15.  napjától 2029. augusztus 14.  napjáig terjedő időtartamra bíróvá kinevezem. Budapest, 2026. július 14. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök SP ügyszám: SP/2129-2/2026 A köztársasági elnök 154/2026. (VII. 17.) KE határozata egyetemi rektor megbízásáról Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés d)  pontja alapján – az  oktatási és gyermekügyi miniszter javaslatára – Dr. Erős István egyetemi tanárt a 2026. augusztus 1. napjától 2029. július 31. napjáig terjedő időtartamra a Magyar Képzőművészeti Egyetemen a rektori teendők további ellátásával megbízom. Budapest, 2026. július 13. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. július 14. Lannert Judit Orsolya s. k., oktatási és gyermekügyi miniszter SP ügyszám: SP/2089-2/2026 3388 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám A köztársasági elnök 155/2026. (VII. 17.) KE határozata egyetemi rektor megbízásáról Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés d)  pontja alapján – az  oktatási és gyermekügyi miniszternek a  fenntartóval egyetértésben tett javaslatára – Dr.  Kustár Zoltán egyetemi tanárt a  2026. augusztus 1.  napjától 2029. július 31. napjáig terjedő időtartamra a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen a rektori teendők ellátásával megbízom. Budapest, 2026. július 13. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. július 14. Lannert Judit Orsolya s. k., oktatási és gyermekügyi miniszter SP ügyszám: SP/2057-2/2026 A köztársasági elnök 156/2026. (VII. 17.) KE határozata egyetemi rektor megbízása megszűnésének megállapításáról Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés d)  pontja alapján – az  oktatási és gyermekügyi miniszternek a  fenntartó kezdeményezésére tett javaslatára – megállapítom, hogy a  Wekerle Sándor Nemzetközi Egyetemen Dr.  Bognár  Ferenc egyetemi tanár rektori megbízása 2026. április 13.  napján, a  megbízásról való lemondására tekintettel megszűnt. Budapest, 2026. július 13. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. július 14. Lannert Judit Orsolya s. k., oktatási és gyermekügyi miniszter SP ügyszám: SP/2058-2/2026 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3389 A köztársasági elnök 157/2026. (VII. 17.) KE határozata egyetemi rektor megbízása megszűnésének megállapításáról Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés d)  pontja alapján – az  oktatási és gyermekügyi miniszternek a  fenntartó kezdeményezésére tett javaslatára – megállapítom, hogy a  Budapesti Metropolitan Egyetemen Dr. Kucsera Tamás Gergely egyetemi tanár rektori megbízása 2026. május 11. napján, a megbízásról való lemondására tekintettel megszűnt. Budapest, 2026. július 13. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. július 14. Lannert Judit Orsolya s. k., oktatási és gyermekügyi miniszter SP ügyszám: SP/2059-2/2026 A Kormány 1227/2026. (VII. 17.) Korm. határozata a digitalizáció támogatása érdekében a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásainak közvetítéséhez szükséges intézkedésekről A Kormány 1. megállapítja, hogy kiemelt kormányzati cél a  Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásainak lehívása, amely források magyar gazdaságba történő bevonásával számos magas megtérülésű, Magyarország digitális versenyképességét erősítő fejlesztés valósítható meg; 2. az  1.  pontban foglaltakkal összhangban egyetért az  Európai Unió magas hozzáadott értékű technológiák fejlesztését célzó, „AI GigaFactory” és „IRIS²” elnevezésű programjaiban való magyar részvétellel; 3. felhívja a tudományos és technológiai minisztert, hogy a 2. pontban foglaltak végrehajtása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket programonként 500 000 000 eurónak megfelelő hozzájárulás erejéig; Felelős: tudományos és technológiai miniszter Határidő: a megállapodások megkötésére 2026. július 31. a hozzájárulások megfizetésére 2026. augusztus 31. 4. az  államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény (a  továbbiakban: Áht.) 33.  § (1)  bekezdésében biztosított jogkörében eljárva elrendeli a  Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény (a  továbbiakban: Kvtv.) 1.  melléklet XX. Tudományos és Technológiai Minisztérium fejezet, 21. Központi kezelésű előirányzatok  címnek a  4. Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásainak közvetítése  alcímmel és ezen belül az 1. Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felhasználásával összefüggő kiadások jogcímcsoporttal történő kiegészítését; Felelős: pénzügyminiszter tudományos és technológiai miniszter Határidő: azonnal 3390 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 5. az  Áht. 33.  § (2)  bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 364 500 000 000  forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el – a  fel nem használt forrás visszarendezésének kötelezettségével – a  Kvtv. 1.  melléklet XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 3. Központi kezelésű előirányzatok  cím, 10. Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)  alcím, 13. Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) hitel intézkedései jogcímcsoport terhére, a  Kvtv. 1.  melléklet XX. Tudományos és Technológiai Minisztérium fejezet, 21. Központi kezelésű előirányzatok  cím, 4. Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásainak közvetítése alcím, 1. Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felhasználásával összefüggő kiadások jogcímcsoport javára, az 1. melléklet szerint. Felelős: pénzügyminiszter Határidő: a 4. pontban foglaltak végrehajtását követően azonnal Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3391 1. melléklet az 1227/2026. (VII. 17.) Korm. határozathoz XIX. Uniós fejlesztések XX. Tudományos és Technológiai Minisztérium forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása XX Tudományos és Technológiai Minisztérium 21 Központi kezelésű előirányzatok 4 Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásainak közvetítése 411917 1 Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felhasználásával összefüggő kiadások K8 Egyéb felhalmozási célú támogatások 364 500 000 000 XIX. Uniós fejlesztések 3 Központi kezelésű előirányzatok 402106 13 Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) hitel intézkedései K8 Egyéb felhalmozási célú támogatások -364 500 000 000 Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I.n.év II. n.év III.n.év IV.n.év időarányos teljesítésarányos egyéb: azonnal 364 500 000 000 364 500 000 000 * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni. ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA Költségvetési év: 2026. Államháztartási egyedi azonosító A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma Államháztartási egyedi azonosító A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma B E V É T E L K I A D Á S O K Államháztartási egyedi azonosító A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki T Á M O G A T Á S Magyar Államkincstár 1 példány 3392 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám A Kormány 1228/2026. (VII. 17.) Korm. határozata a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program finanszírozásának biztosításáról A Kormány 1. egyetért a hazai mikro- és kisvállalkozások digitális fejlesztésének költségvetési támogatásával és ennek érdekében a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program (a továbbiakban: Program) megvalósításának folytatásával, az alábbiak szerint: a) jelen kormányhatározat közzétételét követően a Programra benyújtott pályázati igények nem fogadhatók be és nem fizethetők ki, b) a Program 1. üteméhez kapcsolódóan már benyújtott elszámolások kifizetendők, c) a Program 1. üteméhez kapcsolódóan 2026. szeptember 30-ig elszámolásra benyújtott támogatási igények elszámolhatók és kifizethetők, d) a Program 2. üteméhez kapcsolódóan kötelezettség nem vállalható, kifizetés nem teljesíthető; 2. felhívja a tudományos és technológiai minisztert, hogy – a Program lebonyolításának megszervezése tekintetében a gazdasági és energetikai miniszterrel együttműködve, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. útján – a) tegye meg az 1. pontban foglaltak végrehajtásához szükséges intézkedéseket, b) a Program megvalósításának eredményeiről készítsen jelentést a Kormány számára; Felelős: tudományos és technológiai miniszter gazdasági és energetikai miniszter Határidő: az a) alpont tekintetében azonnal a b) alpont tekintetében 2026. november 30. 3. az  államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény 36.  § (2)  bekezdésében foglaltak szerint engedélyezi, hogy a tudományos és technológiai miniszter a gazdasági és energetikai miniszter egyetértésével – a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. útján – a  Program végrehajtása érdekében kötelezettséget vállaljon a 2026. évben legfeljebb 7 312 272 800 forint összegben; 4. felhívja a pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon a Program finanszírozása érdekében – kincstári díjjal növelten – mindösszesen 7 316 806 409  forint rendelkezésre állásáról a  Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 1. melléklet XX. Tudományos és Technológiai Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 32. „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program alcím javára; Felelős: pénzügyminiszter Határidő: az 1. pont b) alpontja szerinti kifizetések tekintetében azonnal az 1.  pont c)  alpontja szerinti kifizetések tekintetében a  felmerülés ütemében, de legkésőbb 2026. október 31-ig 5. felhívja a tudományos és technológiai minisztert, valamint a gazdasági és energetikai minisztert, hogy – legkésőbb a  Program lezárásának időpontjáig, a  2027–2029. évekre vonatkozóan – a  pénzügyminiszter bevonásával gondoskodjanak egy új, a korábbi Programnál szakmailag alkalmasabb és költségvetési szempontból hatékonyabb támogatási program előkészítéséről annak érdekében, hogy a  magyarországi mikro- és kisvállalkozások európai uniós összehasonlításban magasabb mértékben használják ki az internetes jelenlétet. Felelős: tudományos és technológiai miniszter gazdasági és energetikai miniszter Határidő: 2026. november 30. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3393 A Kormány 1229/2026. (VII. 17.) Korm. határozata a Központi Maradványelszámolási Alapból történő, illetve fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról, kormányhatározatok végrehajtása során alkalmazandó eltérő intézkedésekről, valamint a 2024. évi kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványok felhasználásáról A Kormány 1. az  államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény (a  továbbiakban: Áht.) 33.  § (2)  bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 153. §-ában biztosított jogkörében eljárva 2 734 959 937 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény (a  továbbiakban: Kvtv.) 1.  melléklet XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 53. Központi Maradványelszámolási Alap cím terhére – elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel –, az 1. melléklet szerint; Az átcsoportosítás tekintetében Felelős: pénzügyminiszter Határidő: azonnal Az elszámolás és a visszatérítési kötelezettség tekintetében Felelős: külügyminiszter társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter oktatási és gyermekügyi miniszter egészségügyi miniszter szociális és családügyi miniszter élő környezetért felelős miniszter Határidő: 2026. november 30. 2. az  Ávr. 152.  § (3)  bekezdésében biztosított jogkörében eljárva engedélyezi a  2024.  évi kötelezettségvállalással terhelt, de 2025. december 31.  napjáig pénzügyileg nem teljesült költségvetési maradványok felhasználását, azzal, hogy a  teljes összegből összesen 2 524 717 464  forint elvonásra kerül a  XVIII. Külügyminisztérium fejezet tekintetében; Felelős: pénzügyminiszter Határidő: azonnal 3. az  Áht. 33.  § (2)  bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 1 132 624 489  forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el, a 2. melléklet szerint; Felelős: pénzügyminiszter Határidő: azonnal 4. az Áht. 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 9 349 671 914 forint tartós átcsoportosítását rendeli el, a 3. melléklet szerint; Felelős: pénzügyminiszter Határidő: azonnal 5. az Áht. 36. § (4c) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva a központi költségvetés Bíróságok fejezet, Fejezeti kezelésű előirányzatok  cím, Beruházás  alcím, Igazságszolgáltatás beruházásai jogcímcsoport terhére vállalható kötelezettségek mértékét a 2027. évre 5 303 700 000 forint összegben állapítja meg; 6. az  Áht. 36.  § (4c)  bekezdés a)  pontjában biztosított jogkörében eljárva a  minisztérium zavartalan működésének biztosítása érdekében a  társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter által vállalható kötelezettségek felső korlátját a  Kvtv. 1.  melléklet XXII. Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium fejezet, 1. Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium igazgatása  cím tekintetében, a 2027–2030. költségvetési évek vonatkozásában évente 500 000 000 forint összegben állapítja meg; 7. az  Áht. 36.  § (4c)  bekezdés a)  pontjában biztosított jogkörében eljárva a  minisztérium zavartalan működésének biztosítása érdekében az  oktatási és gyermekügyi miniszter által vállalható kötelezettségek felső korlátját a Kvtv. 1. melléklet XXVI. Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium fejezet, 1. Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium igazgatása cím tekintetében, a 2027–2030. költségvetési évek vonatkozásában évente 500 000 000 forint összegben állapítja meg; 8. az  Áht. 36.  § (4c)  bekezdés a)  pontjában biztosított jogkörében eljárva a  minisztérium zavartalan működésének biztosítása érdekében az  egészségügyi miniszter által vállalható kötelezettségek felső korlátját a  Kvtv. 1. melléklet XXVII. Egészségügyi Minisztérium fejezet, 1. Egészségügyi Minisztérium igazgatása cím tekintetében, a 2027–2030. költségvetési évek vonatkozásában évente 500 000 000 forint összegben állapítja meg; 3394 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 9. az  Áht. 36.  § (4c)  bekezdés a)  pontjában biztosított jogkörében eljárva a  minisztérium zavartalan működésének biztosítása érdekében a  szociális és családügyi miniszter által vállalható kötelezettségek felső korlátját a  Kvtv. 1.  melléklet XXVIII. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 1. Szociális és Családügyi Minisztérium igazgatása cím tekintetében, a 2027–2030. költségvetési évek vonatkozásában évente 500 000 000 forint összegben állapítja meg; 10. az  Áht. 36.  § (4c)  bekezdés a)  pontjában biztosított jogkörében eljárva a  minisztérium zavartalan működésének biztosítása érdekében az  élő környezetért felelős miniszter által vállalható kötelezettségek felső korlátját a  Kvtv. 1.  melléklet XXIX. Élő Környezetért Felelős Minisztérium fejezet, 1. Élő Környezetért Felelős Minisztérium igazgatása cím tekintetében, a 2027–2030. költségvetési évek vonatkozásában évente 500 000 000 forint összegben állapítja meg; 11. a  címrendi kiegészítésről, a  Központi Maradványelszámolási Alapból történő és fejezeten belüli előirányzat- átcsoportosításról szóló 1200/2026. (VI. 18.) Korm. határozat 1. pontjában és 1. mellékletében foglaltaktól eltérően úgy dönt, hogy a Gyermekvédelmi Alap jogcímcsoport száma 10; 12. a  központi költségvetés  címrendjének a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelettel összefüggő módosításáról szóló 1201/2026.  (VI. 18.) Korm.  határozat 2. és 3.  mellékletében foglaltaktól eltérően úgy dönt, hogy az új címrendi besorolás oszlopokban a 14. fejezet, 20. cím, 32. alcímbe sorolt előirányzatokat a 14. fejezet, 20. cím, 31. alcímbe sorolja át. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3395 1. melléklet az 1229/2026. (VII. 17.) Korm. határozathoz XVI. Közlekedési és Beruházási Minisztérium XVIII. Külügyminisztérium XXII. Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium XXVI. Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium XXVII. Egészségügyi Minisztérium XXVIII. Szociális és Családügyi Minisztérium XXIX. Élő Környezetért Felelős Minisztérium XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása XVI. 11 Központi kezelésű előirányzatok 1 A KBM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások 1 A KBM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások 399206 1 A KBM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok forrásjuttatásai K6 Beruházások 305 000 000 XVIII. Külügyminisztérium 7 Fejezeti kezelésű előirányzatok 9 Hungary Helps Programhoz kapcsolódó feladatok 367206 1 Hungary Helps Programhoz kapcsolódó támogatások K5 Egyéb működési célú kiadások 150 200 000 408773 12 Kincstári díjak K3 Dologi kiadások 78 000 XXII. Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium 411617 1 Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium igazgatása K1 Személyi juttatások 350 000 000 K3 Dologi kiadások 150 000 000 XXVI. Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 411506 1 Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium igazgatása K1 Személyi juttatások 129 681 937 K3 Dologi kiadások 150 000 000 XXVII. Egészségügyi Minisztérium 411540 1 Egészségügyi Minisztérium igazgatása K1 Személyi juttatások 350 000 000 K3 Dologi kiadások 150 000 000 XXVIII. Szociális és Családügyi Minisztérium 411584 1 Szociális és Családügyi Minisztérium igazgatása K1 Személyi juttatások 350 000 000 K3 Dologi kiadások 150 000 000 XXIX. Élő Környezetért Felelős Minisztérium 411640 1 Élő Környezetért Felelős Minisztérium igazgatása K1 Személyi juttatások 350 000 000 K3 Dologi kiadások 150 000 000 XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai 374873 53 Központi Maradványelszámolási Alap K5 Egyéb működési célú kiadások -2 734 959 937 Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA Költségvetési év: 2026. A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma Államház- tartási egyedi azonosító K I A D Á S O K Közlekedési és Beruházási Minisztérium 3396 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű forintban Fejezet szám Cím szám Alcím szám Jog- cím Jog- cím Kiemelt előir. Fejezet név Cím név Alcím név Jog- cím Jog- cím T Á M O G A T Á S A módosítás jogcíme Módosítás (+/-) A módosítás következő csop. szám szám csop. név évre szám név Kiemelt előirányzat áthúzódó neve hatása XVIII. Külügyminisztérium 7 Fejezeti kezelésű előirányzatok 9 Hungary Helps Programhoz kapcsolódó feladatok 367206 1 Hungary Helps Programhoz kapcsolódó támogatások 150 200 000 408773 12 Kincstári díjak 78 000 XXII. Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium 411617 1 Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium igazgatása 500 000 000 XXVI. Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 411506 1 Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium igazgatása 279 681 937 XXVII. Egészségügyi Minisztérium 411540 1 Egészségügyi Minisztérium igazgatása 500 000 000 XXVIII. Szociális és Családügyi Minisztérium 411584 1 Szociális és Családügyi Minisztérium igazgatása 500 000 000 XXIX. Élő Környezetért Felelős Minisztérium 411640 1 Élő Környezetért Felelős Minisztérium igazgatása 500 000 000 Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I.n.év II. n.év III.n.év IV.n.év időarányos teljesítésarányos egyéb: azonnal 2 734 959 937 2 734 959 937 * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni. Magyar Államkincstár 1 példány A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki Államház- tartási egyedi azonosító B E V É T E L Államház- tartási egyedi azonosító M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3397 2. melléklet az 1229/2026. (VII. 17.) Korm. határozathoz I. Országgyűlés V. Állami Számvevőszék VI. Bíróságok VII. Integritás Hatóság VIII. Ügyészség X. Igazságügyi Minisztérium XI. Miniszterelnökség XII. Agrár- És Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium XIII. Honvédelmi Minisztérium XIV. Belügyminisztérium XVI. Közlekedési és Beruházási Minisztérium XVII. Gazdasági és Energetikai Minisztérium XVIII. Külügyminisztérium XIX. Uniós fejlesztések XXII. Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium XXIII. Pénzügyminisztérium XXV. Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium XXVI. Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium XXVII. Egészségügyi Minisztérium XXVIII. Szociális és Családügyi Minisztérium XXIX. Élő Környezetért Felelős Minisztérium XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXXI. Központi Statisztikai Hivatal XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia XXXV. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai LXXII. Egészségbiztosítási Alap forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása I. Országgyűlés 1 Országgyűlés Hivatala 000110 1 Országgyűlés hivatali szervei K1 Személyi juttatások 166 666 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 46 666 24 Nemzeti Választási Iroda 341673 1 Nemzeti Választási Iroda K1 Személyi juttatások 1 586 300 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 444 164 26 Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 391695 1 Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága K1 Személyi juttatások 2 000 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 560 000 V. Állami Számvevőszék 000462 1 Állami Számvevőszék K1 Személyi juttatások 2 000 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 560 000 VI. Bíróságok 209126 1 Bíróságok K1 Személyi juttatások 28 912 944 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 8 095 623 333639 2 Kúria K1 Személyi juttatások 750 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 210 000 VII. Integritás Hatóság 400539 1 Integritás Hatóság K1 Személyi juttatások 350 814 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 98 228 VIII. Ügyészség 026338 1 Ügyészségek K1 Személyi juttatások 1 000 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 280 000 X. Igazságügyi Minisztérium 000505 1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása K1 Személyi juttatások 1 500 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 420 000 000989 3 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala K1 Személyi juttatások 1 083 333 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 303 333 ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA Költségvetési év: 2026. A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma Államház- tartási egyedi azonosító K I A D Á S O K 3398 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám XI. Miniszterelnökség 294502 1 K1 Személyi juttatások 1 000 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 280 000 XII. Agrár- És Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 004240 1 Agrár- És Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium igazgatása K1 Személyi juttatások 2 214 303 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 620 005 004349 6 Mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei K1 Személyi juttatások 2 416 665 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 676 666 XIII. Honvédelmi Minisztérium 1 Honvédelmi Minisztérium 002587 1 Honvédelmi Minisztérium igazgatása K1 Személyi juttatások 1 000 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 280 000 198279 2 Egyéb HM szervezetek K1 Személyi juttatások 3 000 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 840 000 198291 2 K1 Személyi juttatások 73 807 289 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 20 666 040 198301 3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat K1 Személyi juttatások 2 583 331 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 723 333 342606 7 Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium K1 Személyi juttatások 583 331 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 163 333 XIV. Belügyminisztérium 003704 1 Belügyminisztérium igazgatása K1 Személyi juttatások 1 000 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 280 000 019435 2 Nemzeti Védelmi Szolgálat K1 Személyi juttatások 583 331 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 163 333 294479 4 Terrorelhárítási Központ K1 Személyi juttatások 1 583 331 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 443 333 003737 5 Büntetés-végrehajtás K1 Személyi juttatások 32 334 960 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 9 053 787 001580 7 Rendőrség K1 Személyi juttatások 79 311 562 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 22 207 236 001711 12 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság K1 Személyi juttatások 20 307 540 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 5 686 110 14 Sport intézmények 405295 1 Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet K1 Személyi juttatások 2 640 178 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 739 250 368517 2 Országos Sportegészségügyi Intézet K1 Személyi juttatások 1 666 664 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 466 666 17 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok 000648 1 Alkotmányvédelmi Hivatal K1 Személyi juttatások 4 666 664 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 306 666 235006 3 Nemzeti Információs Központ K1 Személyi juttatások 3 583 331 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 003 333 XVI. Közlekedési és Beruházási Minisztérium 399117 1 Közlekedési és Beruházási Minisztérium igazgatása K1 Személyi juttatások 4 210 044 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 178 812 399384 2 Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum K1 Személyi juttatások 1 083 333 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 303 333 XVII. Gazdasági és Energetikai Minisztérium 280645 1 Gazdasági és Energetikai Minisztérium igazgatása K1 Személyi juttatások 4 291 795 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 201 703 404739 3 Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság K1 Személyi juttatások 1 083 333 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 303 333 Miniszterelnökség igazgatása Magyar Honvédség M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3399 XVIII. Külügyminisztérium 004107 1 Külügyminisztérium központi igazgatása K1 Személyi juttatások 1 416 665 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 396 666 004118 2 Külképviseletek igazgatása K1 Személyi juttatások 1 416 665 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 396 666 000659 3 K1 Személyi juttatások 1 000 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 280 000 XIX. Uniós fejlesztések 404395 1 Nemzeti Fejlesztési Központ K1 Személyi juttatások 4 500 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 260 000 XXII. Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium 341239 3 Nemzeti Örökség Intézete K1 Személyi juttatások 1 000 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 280 000 404373 6 Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ K1 Személyi juttatások 2 083 329 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 583 332 218672 7 Közgyűjtemények K1 Személyi juttatások 3 083 333 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 863 333 218605 8 Művészeti intézmények K1 Személyi juttatások 2 140 410 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 599 315 XXIII. Pénzügyminisztérium 401417 1 Pénzügyminisztérium igazgatása K1 Személyi juttatások 2 552 058 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 714 576 295935 4 Nemzeti Adó- és Vámhivatal K1 Személyi juttatások 39 667 187 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 11 106 812 000516 5 K1 Személyi juttatások 2 194 569 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 614 479 237287 6 Magyar Államkincstár K1 Személyi juttatások 12 930 822 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 3 620 630 XXV. Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium 015558 2 Kormányhivatalok K1 Személyi juttatások 113 243 562 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 31 708 195 XXVI. Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 304191 2 Nemzeti Közszolgálati Egyetem K1 Személyi juttatások 2 000 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 560 000 343306 4 Oktatási Hivatal K1 Személyi juttatások 2 000 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 560 000 334484 5 Klebelsberg Központ K1 Személyi juttatások 170 082 344 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 47 623 053 347895 6 Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal K1 Személyi juttatások 2 999 999 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 839 999 354406 7 Szakképzési Centrumok K1 Személyi juttatások 22 150 511 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 6 202 141 227942 8 Egyetemek, főiskolák K1 Személyi juttatások 8 013 683 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 2 243 831 Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság Információs Hivatal 3400 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám XXVII. Egészségügyi Minisztérium 2 Gyógyító-megelőző ellátás szakintézetei 331651 1 Országos Kórházi Főigazgatóság K1 Személyi juttatások 416 666 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 116 667 331662 2 Gyógyító-megelőző ellátás intézetei K1 Személyi juttatások 125 456 007 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 35 127 679 002994 3 Országos Mentőszolgálat K1 Személyi juttatások 14 643 849 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 4 100 278 002950 4 Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ K1 Személyi juttatások 6 083 331 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 703 333 233507 5 Országos Vérellátó Szolgálat K1 Személyi juttatások 1 308 990 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 366 517 XXVIII. Szociális és Családügyi Minisztérium 2 Szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer 334462 1 Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei K1 Személyi juttatások 23 033 325 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 6 449 328 381828 3 Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság K1 Személyi juttatások 12 877 371 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 3 605 664 XXIX. Élő Környezetért Felelős Minisztérium 271134 14 Nemzeti park igazgatóságok K1 Személyi juttatások 3 231 555 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 904 835 330039 4 Vízügyi Igazgatóságok K1 Személyi juttatások 7 566 879 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 2 118 726 XXX. Gazdasági Versenyhivatal 007065 1 Gazdasági Versenyhivatal igazgatása K1 Személyi juttatások 1 000 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 280 000 XXXI. Központi Statisztikai Hivatal 007087 1 Központi Statisztikai Hivatal K1 Személyi juttatások 3 468 747 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 971 249 XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia 5 MTA egyéb intézmények 270345 1 MTA Létesítménygazdálkodási Központ K1 Személyi juttatások 1 000 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 280 000 XXXV. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 349095 1 NKFI Hivatal K1 Személyi juttatások 2 000 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 560 000 XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai 409573 52 Közfeladatot ellátó munkavállalók otthontámogatása K5 Egyéb működési célú kiadások -1 132 624 489 LXXII. Egészségbiztosítási Alap 5 Egészségbiztosítási költségvetési szervek 219217 1 Központi hivatali szerv K1 Személyi juttatások 4 000 000 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 120 000 Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3401 forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása I. Országgyűlés 1 Országgyűlés Hivatala 000110 1 Országgyűlés hivatali szervei 213 332 24 Nemzeti Választási Iroda 341673 1 Nemzeti Választási Iroda 2 030 464 26 Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 391695 1 Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 2 560 000 V. Állami Számvevőszék 000462 1 Állami Számvevőszék 2 560 000 VI. Bíróságok 209126 1 Bíróságok 37 008 567 333639 2 Kúria 960 000 VII. Integritás Hatóság 400539 1 Integritás Hatóság 449 042 VIII. Ügyészség 026338 1 Ügyészségek 1 280 000 X. Igazságügyi Minisztérium 000505 1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása 1 920 000 000989 3 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 1 386 666 XI. Miniszterelnökség 294502 1 Miniszterelnökség igazgatása 1 280 000 XII. Agrár- És Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 004240 1 Agrár- És Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium igazgatása 2 834 308 004349 6 Mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei 3 093 331 XIII. Honvédelmi Minisztérium 1 Honvédelmi Minisztérium 002587 1 Honvédelmi Minisztérium igazgatása 1 280 000 198279 2 Egyéb HM szervezetek 3 840 000 198291 2 Magyar Honvédség 94 473 329 198301 3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 3 306 664 342606 7 Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium 746 664 XIV. Belügyminisztérium 003704 1 Belügyminisztérium igazgatása 1 280 000 019435 2 Nemzeti Védelmi Szolgálat 746 664 294479 4 Terrorelhárítási Központ 2 026 664 003737 5 Büntetés-végrehajtás 41 388 747 001580 7 Rendőrség 101 518 798 001711 12 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 25 993 650 14 Sport intézmények 405295 1 Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet 3 379 428 368517 2 Országos Sportegészségügyi Intézet 2 133 330 17 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok 000648 1 Alkotmányvédelmi Hivatal 5 973 330 235006 3 Nemzeti Információs Központ 4 586 664 XVI. Közlekedési és Beruházási Minisztérium 399117 1 Közlekedési és Beruházási Minisztérium igazgatása 5 388 856 399384 2 Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 1 386 666 XVII. Gazdasági és Energetikai Minisztérium 280645 1 Gazdasági és Energetikai Minisztérium igazgatása 5 493 498 404739 3 Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság 1 386 666 XVIII. Külügyminisztérium 004107 1 Külügyminisztérium központi igazgatása 1 813 331 004118 2 Külképviseletek igazgatása 1 813 331 000659 3 Információs Hivatal 1 280 000 T Á M O G A T Á S B E V É T E L A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma Államház- tartási egyedi azonosító Államház- tartási egyedi azonosító 3402 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám XIX. Uniós fejlesztések 404395 1 Nemzeti Fejlesztési Központ 5 760 000 XXII. Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium 341239 3 Nemzeti Örökség Intézete 1 280 000 404373 6 Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ 2 666 661 218672 7 Közgyűjtemények 3 946 666 218605 8 Művészeti intézmények 2 739 725 XXIII. Pénzügyminisztérium 401417 1 Pénzügyminisztérium igazgatása 3 266 634 295935 4 Nemzeti Adó- és Vámhivatal 50 773 999 000516 5 Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 2 809 048 237287 6 Magyar Államkincstár 16 551 452 XXV. Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium 015558 2 Kormányhivatalok 144 951 757 XXVI. Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 304191 2 Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2 560 000 343306 4 Oktatási Hivatal 2 560 000 334484 5 Klebelsberg Központ 217 705 397 347895 6 Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 3 839 998 354406 7 Szakképzési Centrumok 28 352 652 227942 8 Egyetemek, főiskolák 10 257 514 XXVII. Egészségügyi Minisztérium 2 Gyógyító-megelőző ellátás szakintézetei 331651 1 Országos Kórházi Főigazgatóság 533 333 331662 2 Gyógyító-megelőző ellátás intézetei 160 583 686 002994 3 Országos Mentőszolgálat 18 744 127 002950 4 Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 7 786 664 233507 5 Országos Vérellátó Szolgálat 1 675 507 XXVIII. Szociális és Családügyi Minisztérium 2 Szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer 334462 1 Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei 29 482 653 381828 3 16 483 035 XXIX. Élő Környezetért Felelős Minisztérium 271134 14 Nemzeti park igazgatóságok 4 136 390 330039 4 Vízügyi Igazgatóságok 9 685 605 XXX. Gazdasági Versenyhivatal 007065 1 Gazdasági Versenyhivatal igazgatása 1 280 000 XXXI. Központi Statisztikai Hivatal 007087 1 Központi Statisztikai Hivatal 4 439 996 XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia 5 MTA egyéb intézmények 270345 1 MTA Létesítménygazdálkodási Központ 1 280 000 XXXV. 349095 1 NKFI Hivatal 2 560 000 LXXII. Egészségbiztosítási Alap 5 219217 1 Központi hivatali szerv 5 120 000 Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év időarányos teljesítésarányos egyéb: azonnal 1 132 624 489 1 132 624 489 * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság Magyar Államkincstár 1 példány Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki Egészségbiztosítási költségvetési szervek M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám 3403 3. melléklet az 1229/2026. (VII. 17.) Korm. határozathoz XI. Miniszterelnökség XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda XXXVII. Európai Uniós Ügyek Minisztériuma forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása XI. Miniszterelnökség 294502 1 K1 Személyi juttatások 6 508 486 498 7 140 422 113 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 090 704 492 861 819 068 K3 Dologi kiadások 1 690 791 976 1 149 712 508 K5 Egyéb működési célú kiadások 151 400 7 548 600 K6 Beruházások 59 537 548 531 162 452 XXI. 355806 1 K1 Személyi juttatások -5 095 633 315 -5 101 775 296 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó -823 025 198 -657 198 362 K3 Dologi kiadások -724 055 085 -1 025 949 399 K6 Beruházások -49 537 548 -531 162 452 XXXVII. Európai Uniós Ügyek Minisztériuma 403551 1 Európai Uniós Ügyek Minisztériumának igazgatása K1 Személyi juttatások -1 412 853 183 -2 038 646 817 K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó -267 679 294 -204 620 706 K3 Dologi kiadások -966 736 891 -123 763 109 K5 Egyéb működési célú kiadások -151 400 -7 548 600 K6 Beruházások -10 000 000 Az előirányzat-módosítás érvényessége: b) a következő év költségvetésébe beépülő forintban Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása Az előirányzat-módosítás érvényessége: b) a következő év költségvetésébe beépülő forintban Államház- tartási Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- T Á M O G A T Á S A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás egyedi szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő azonosító csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre szám név neve áthúzódó hatása XI. Miniszterelnökség 294502 1 9 349 671 914 9 690 664 741 XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda 355806 1 Miniszterelnöki Kabinetiroda -6 692 251 146 -7 316 085 509 XXXVII. Európai Uniós Ügyek Minisztériuma 403551 1 Európai Uniós Ügyek Minisztériumának igazgatása -2 657 420 768 -2 374 579 232 A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I.n.év II. n.év III.n.év IV.n.év időarányos teljesítésarányos egyéb: azonnal 9 349 671 914 9 349 671 914 * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni. ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA Költségvetési év: 2026. A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma Államház- tartási egyedi azonosító Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki Államház- tartási egyedi azonosító K I A D Á S O K B E V É T E L Miniszterelnökség igazgatása Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnökség igazgatása Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra Magyar Államkincstár 1 példány A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma Az előirányzat-módosítás érvényessége: b) a következő év költségvetésébe beépülő A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma 3404 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 90. szám A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el. A Kormány 1230/2026. (VII. 17.) Korm. határozata a társasági adó rendszerének felülvizsgálatáról A Kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv kapcsán tett vállalásra tekintettel felhívja a pénzügyminisztert, hogy figyelemmel a  társaságiadó-bevételek növelésének céljára és a  vonatkozó európai uniós elvekre – a nagyvállalatokra vonatkozóan – vizsgálja felül a társaságiadó-szabályozás hatékonyságát, valamint a társasági adó mértékét, megőrizve a társasági adó versenyképességét is. Felelős: pénzügyminiszter Határidő: 2026. szeptember 30. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A miniszterelnök 67/2026. (VII. 17.) ME határozata az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójának kinevezéséről A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995.  évi CXXV.  törvény 12.  § (1)  bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter előterjesztésére dr. Annus Zsolt Antalt az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójává – 2026. július 19-ei hatállyal – kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A miniszterelnök 68/2026. (VII. 17.) ME határozata a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójának kinevezéséről A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995.  évi CXXV.  törvény 12.  § (1)  bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, a  polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszternek a  honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben tett előterjesztésére dr. Tóth Szabolcsot a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójává – 2026. július 19-ei hatállyal – kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök