Magyar Közlöny 2026. évi 95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
95. szám
M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A
2026. július 21., kedd
Tartalomjegyzék
26/2026. (VII. 21.) MNB rendelet
A jegybanki alapkamat mértékéről
3458
14/2026. (VII. 21.) BM rendelet
A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos
és közalkalmazotti állománya részére adható szociális támogatásról
és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló
6/2013. (III. 27.) BM rendelet módosításáról
3459
40/2026. (VII. 21.) OGY határozat
A Közszolgálati Közalapítvány alapító okirata visszavonásáról,
valamint a Független Közmédia Testület alapító okiratának
elfogadásáról, induló vagyona megállapításáról
3460
442/2026. számú NVB határozat
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
3467
3458
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 95. szám
IV.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei,
valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének
rendeletei
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 26/2026. (VII. 21.) MNB rendelete
a jegybanki alapkamat mértékéről
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntésére tekintettel a következőket rendelem el:
1. §
A jegybanki alapkamat mértéke 5,75%.
2. §
(1) Ez a rendelet 2026. július 22-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a jegybanki alapkamat mértékéről szóló 17/2026. (VI. 23.) MNB rendelet.
Varga Mihály s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 95. szám
3459
V.
A Kormány tagjainak rendeletei
A belügyminiszter 14/2026. (VII. 21.) BM rendelete
a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos és közalkalmazotti állománya részére
adható szociális támogatásról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló
6/2013. (III. 27.) BM rendelet módosításáról
[1]
A szabályozás célja a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerv halottjává minősített
elhunyt árvája részére a beiskolázási segély biztosítása.
[2]
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
341. § (1) bekezdés 25. pontjában, valamint 342/A. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány
tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdés 4., 8. és 18. pontjában
meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos és közalkalmazotti állománya részére adható
szociális támogatásról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló 6/2013. (III. 27.)
BM rendelet 9. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Beiskolázási segélyben kell részesíteni, ha az (1) bekezdésben írt feltételeknek megfelel]
„d) a hősi halottá, a szolgálat halottjává vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv halottjává minősített elhunyt
árváját.”
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Pósfai Gábor s. k.,
belügyminiszter
3460
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 95. szám
IX. Határozatok Tára
Az Országgyűlés 40/2026. (VII. 21.) OGY határozata
a Közszolgálati Közalapítvány alapító okirata visszavonásáról, valamint a Független Közmédia Testület
alapító okiratának elfogadásáról, induló vagyona megállapításáról*
I. A Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának visszavonása
1. Az Országgyűlés a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
(a továbbiakban: Mttv.) 84. § (8) bekezdése alapján a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló 80/2010. (IX. 15.)
OGY határozattal megalapított Közszolgálati Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) alapító okiratát
visszavonja.
2. A Közalapítvány 2026. július 26-ai zárómérleg szerinti – pénzeszközökön kívüli – vagyona az Mttv. 211. §
(1) bekezdése alapján az államra száll vissza.
II. A Független Közmédia Testület alapító okiratának elfogadása és induló vagyona megállapítása
3. Az Országgyűlés az Mttv. 84. § (1), (2) és (6) bekezdése, valamint 212. § (1)–(4) bekezdése alapján elfogadja
a Független Közmédia Testület és a Független Közmédia Testület Irodája (a továbbiakban: Testület) alapító okiratát.
4. A Testület jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályok alkalmazásával
gazdálkodik. A Testület államháztartási besorolása az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
(a továbbiakban: Áht.) 104. § (1) bekezdése szerinti, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat
alkalmazó egyéb jogi személy.
5. A 3. pont szerinti alapító okiratot az 1. melléklet tartalmazza.
6. A Testületet illetik, illetve terhelik az Mttv. 212. § (1)–(4) bekezdése szerint a megszűnő Közalapítvány jogai és
kötelezettségei.
7. A 2. pontban foglalt pénzeszközök felett a tulajdonosi jogokat a Testület gyakorolja. Az Mttv. 212. § (6) bekezdése
alapján a pénzeszközöket a megszűnő Közszolgálati Közalapítvány számlájáról a Magyar Államkincstár a 14. pont
szerinti irányító szerv kezdeményezésére átutalja a Testület számlájára.
III. A Közszolgálati Tanács és az Iroda együttműködése
8. A megszűnő Közalapítvány Irodája az Mttv. 211/B. § (4) bekezdése alapján a Független Közmédia Testület tagjainak
és elnökének a megválasztásáig vagy elnök hiányában az Mttv. 86. § (3) bekezdése szerinti soros elnökség
ellátásának megkezdéséig a Közszolgálati Tanács tevékenységét támogatja és szakmai irányítója az átmeneti időben
a Közszolgálati Tanács elnöke.
9. Az Iroda alkalmazottainak a foglalkoztatási jogviszonya jogfolytonos, a Közalapítványnál munkaviszonyban
töltött időt úgy kell tekinteni, mintha a Független Közmédia Testületnél álltak volna munkaviszonyban.
A javadalmazásukra, juttatásaikra, foglalkoztatási körülményeikre, a szabadságra, a végkielégítésre, felmentési
időre vonatkozó feltételeket a Független Közmédia Testület megalakulása mint új munkáltató nem érinti.
Az átmeneti vezetés idején munkaviszony létesítését vagy megszüntetését érintő munkáltatói döntés nem hozható.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek a munkáltató személyében bekövetkező változásra
vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. Foglalkoztatásra irányuló egyéb új jogviszony az átmeneti vezetés
ideje alatt csak fél évnél rövidebb időtartamra létesíthető.
10. Az Irodát az átmeneti időben a Közszolgálati Tanács elnöke és az Iroda vezetője együttesen képviseli. A képviseleti
jog gyakorlása az Iroda működtetésével és feladatainak ellátásával összefüggő jognyilatkozatok megtételére
terjed ki. Kötelezettségvállalásra kizárólag az Iroda működtetéséhez és feladatainak ellátásához elengedhetetlenül
szükséges esetben kerülhet sor.
* A határozatot az Országgyűlés a 2026. július 21-i ülésnapján fogadta el.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 95. szám
3461
IV. Archiválási feladatok
11. A megszűnő Közalapítvány honlapját a Független Közmédia Testület köteles archívumként megőrizni.
A Közalapítvány iratait a Független Közmédia Testület köteles az iratok megőrzésére vonatkozó szabályok szerint
a Magyar Nemzeti Levéltárban, illetve saját irattárában elhelyezni.
V. Vegyes és záró rendelkezések
12. Ez a határozat 2026. július 26-án lép hatályba.
13. Ezen országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges kuratóriumi döntéseket a Közalapítvány Kuratóriuma
jogosult és köteles meghozni, különös tekintettel a Közalapítvány megszűnésével kapcsolatos feladatokra, a záró
pénzügyi döntésekre és kötelezettségek teljesítésére.
14. Az Országgyűlés meghatalmazza az Országgyűlés Hivatalának főigazgatóját, hogy járjon el a Közalapítvány bírósági
nyilvántartásban szereplő adatainak törlése érdekében. Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Testület megalakulása
előtti átmeneti időben a Testület és Irodája Áht. szerinti irányító szerve önmaga az Iroda. Az Iroda vezetője jogosult
a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál és a Magyar Államkincstárnál eljárni az adószám, a törzskönyvi nyilvántartásba
vétel iránti kérelem és az államkincstári számla nyitása ügyében. A Testület megalakulását követően az irányító szerv
a Testület.
15. Hatályát veszti a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló 80/2010. (IX. 15.) OGY határozat.
Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k.,
az Országgyűlés alelnöke,
az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva
Dócs Dávid s. k.,
Dr. Simon Zsuzsánna s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
az Országgyűlés jegyzője
1. melléklet a 40/2026. (VII. 21.) OGY határozathoz
A FÜGGETLEN KÖZMÉDIA TESTÜLET ÉS IRODÁJA
ALAPÍTÓ OKIRATA
Az Országgyűlés a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.)
84. §-a, 90–94. §-a, 211. és 212. §-a alapján, a közszolgálati médiaszolgáltatás független, átlátható, demokratikus és törvényes
működésének intézményi biztosítása érdekében a Független Közmédia Testület (a továbbiakban: Testület) alapító okiratát
a következők szerint állapítja meg.
1. A Testület alapadatai
1.1. A Testület hivatalos megnevezése: Független Közmédia Testület
1.2. A Testület hivatalos megnevezésének rövidítése: FKT
1.3. A Testület angol nyelvű megnevezése: Independent Public Media Board
1.4. A Testület székhelye: 1016 Budapest, Naphegy tér 8.
1.5. A Testület alapítója: Országgyűlés
1.6. A Testület alapításának időpontja: 2026. július 26.
1.7. A Testület működési területe Magyarország egész területe.
3462
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 95. szám
2. A Testület jogállása
2.1. A Független Közmédia Testület az Mttv.-ben meghatározott feladatokat ellátó, a közszolgálati média- és
hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés által – a Közszolgálati Közalapítvány
egyidejű megszüntetésével – létrehozott, független testületi szerv. A Testület jogi személy, amely a költségvetési
szervek gazdálkodására vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik.
2.2. A Testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 104. § (1) bekezdése szerinti,
a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásában a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó
szabályokat alkalmazó egyéb törzskönyvi jogi személy.
2.3. A Független Közmédia Testület Irodája – a továbbiakban: Iroda – a Testület működését, valamint
a Testület törvényben meghatározott feladatai ellátását biztosítja. Az Iroda nem jogutódja a Közszolgálati
Közalapítvány Irodájának, de tevékenysége munkajogi szempontból jogfolytonos. Az Iroda működését a Testület
elnöke irányítja, a munkáltatói jogokat ő gyakorolja.
2.4. Az Iroda munkavállalóinak szakmai vezetője az irodavezető.
2.5. Az Iroda munkavállalói létszámát az Iroda vezetőjének a javaslatára a Testület elnöke állapítja meg, az Iroda
– a Testület egyetértésével és megbízásából – szakértőket foglalkoztathat.
3. A Testület feladatai és hatásköre
3.1. A Testület feladatai különösen az alábbiak:
a)
folyamatosan ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás alapelveinek és
céljainak a közszolgálati részvénytársaságok tevékenysége általi megvalósulását,
b)
évente független szakértők által készített tartalmi felülvizsgálatot rendel meg a közszolgálati
médiaszolgáltatás és a hírügynökségi tevékenység értékelésére,
c)
amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató vagy a médiatartalom-szolgáltató megítélése szerint
a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatás céljainak elérését súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást
tanúsít, a Médiatanács eljárását kezdeményezheti,
d)
védelmezi a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató függetlenségét,
e)
megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatóit, megállapítja
munkaszerződésük feltételeit és díjazásukat,
f)
megszüntetheti
a
közszolgálati
médiaszolgáltató
és
médiatartalom-szolgáltató
vezérigazgatóinak
munkaviszonyát,
g)
megválasztja a közszolgálati részvénytársaságok felügyelőbizottságainak elnökét és tagjait, illetve
visszahívhatja azokat,
h)
megbízza a közszolgálati részvénytársaságok könyvvizsgálóit, illetve megszüntetheti megbízatásukat,
i)
elfogadja a Testület éves gazdálkodási tervét és megállapítja mérlegét,
j)
a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató vonatkozásában a gazdasági társaságokról
szóló törvény alapján – az Mttv.-ben foglalt eltérésekkel – gyakorolja a közgyűlés jogait,
k)
gazdálkodik az Országgyűlés által a számára biztosított vagyonnal,
l)
jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató éves gazdálkodási és pénzügyi
terveinek elveit és fő összegeit,
m)
a Felügyelő Bizottság jóváhagyását követően elfogadja a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-
szolgáltató mérleg- és eredménykimutatását,
n)
ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató finanszírozását és gazdálkodását
az Európai Unió vonatkozó előírásainak való megfelelés szempontjából,
o)
megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató által megkötni kívánt,
háromszázmillió forintnál magasabb értékű szerződésekhez szükséges előzetes tárgyalási felhatalmazást,
p)
megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató hitelfelvételéhez, illetve az általuk
megkötni kívánt, százmillió forintnál nagyobb értékű szerződések megkötéséhez szükséges, illetve az így
megkötött szerződések módosításához, valamint megszüntetéséhez szükséges előzetes jóváhagyást,
q)
egyéb, az Mttv.-ben meghatározott feladatokat lát el.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 95. szám
3463
3.2. A Testület gyakorolja az Országgyűlés által ráruházott tulajdonosi jogokat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) átalakulásával létrejövő
Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Rádió és
Televízió Nonprofit Zrt.) és a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban:
MTI Nonprofit Zrt.) felett.
3.3. A Testület a törvényben meghatározott hatásköreit testületként gyakorolja.
3.4. Az Országgyűlés a Testületet felhatalmazza a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató
vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) gazdasági társaságokra
vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogok gyakorlására azzal, hogy a Testület
nem jogosult
a)
megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltató és médiatartalom-szolgáltató alapvető tevékenységi körét,
b)
a részvénytársaságokat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani,
c)
a közszolgálati médiaszolgáltatótól és médiatartalom-szolgáltatótól az Mttv. 213. § (2) bekezdését ide nem
értve vagyont elvonni,
d)
a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, egyéb szolgáltatásainak, illetve
műsorszámainak tartalmát meghatározni,
e)
közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóinak az általuk gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve
utasítást adni,
f)
olyan kérdésben dönteni, amely az Mttv. vagy más jogszabály alapján más szerv vagy a vezérigazgatók
hatáskörébe tartozik.
3.5. A Testület nem bővítheti a jelen okiratban és az Mttv. vonatkozó rendelkezéseiben foglalt hatásköreit, még a Ptk.
gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott alapítói jogkörökkel sem.
4. A Testület összetétele
4.1. Az Országgyűlés a Testületbe egyenkénti szavazással 4 évre, de legfeljebb az új Országgyűlés megalakulásáig
terjedő időtartamra hat, az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagot, 2 évre három, a médiaszakmai
szervezetek által jelölt tagot választ.
4.2. A Testület tagjainak választását az Mttv. 85–89. §-a szabályozza.
4.3. A Testület tagjának nem jelölhető olyan személy, aki a jelölése előtti 5 évben valamely párt tisztségviselője
volt, állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy
delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott.
4.4. A Testület akkor tekinthető megalakultnak, amikor a tagjait és az elnökét megválasztják, akik az egyes közjogi
tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint az Országgyűlés előtt esküt tesznek. A Testület
megalakulására egyebekben az Mttv. vonatkozó rendelkezéseiben rögzítettek az irányadók, így nem akadálya
a Testület megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár az ellenzéki oldal nem állít jelöltet, vagy ha az elnök
vagy minden jelölt nem kapja meg a szükséges többséget. Ebben az esetben a Testület megalakul, amennyiben
az országgyűlési képviselőcsoportok és a médiaszakmai szervezetek által jelölt tagok legalább kétharmadát
megválasztják.
4.5. Elnök hiányában a Testület soros elnöki rendszerben működik az Mttv. 86. § (3) bekezdése szerint.
5. A Testület szervezete
5.1. A Testület elnökből és a törvényben meghatározott számú tagból áll. Amennyiben a Testület tagjainak a létszáma
5 fő alá csökken, a Testület megbízatása megszűnik és új Testületet kell választani. A Testület tagja egy alkalommal
újraválasztható. Az újraválasztás tekintetében a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumában betöltött korábbi
tisztséget figyelembe kell venni.
5.2. A Testület elnöke:
a)
képviseli a Testületet,
b)
összehívja és vezeti a Testület üléseit,
c)
irányítja az Iroda működését,
d)
gyakorolja az irodavezető feletti munkáltatói jogokat, valamint
e)
ellátja a törvényben, a jelen alapító okiratban és a Testület belső szabályzataiban meghatározott további
feladatokat.
3464
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 95. szám
6. A Testület működése
6.1. A Testület a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta ülésezik.
6.2. A Testület akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van.
6.3. A Testület tagjainak – ideértve a Testület elnökét is – a szavazati joga egyenlő, szavazategyenlőség esetén az elnök
szavazata dönt.
6.4. A Testület a határozatait a tagok és az elnök szavazatának egyszerű többségével hozza meg, kivéve, ahol a törvény
máshogy rendelkezik.
6.5. Az ülés napirendjét a Testület elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag előzetesen, írásban
javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés egyszerű többséggel határoz.
6.6. A tagok többségének a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére a Testület elnöke köteles nyolc napon
belüli időpontra rendkívüli ülést összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak
a rendkívüli ülés összehívására.
6.7. Az ülésekre az érintett közszolgálati médiaszolgáltató, médiatartalom-szolgáltató vezérigazgatóját tanácskozási
joggal meg kell hívni.
6.8. Az ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amely a személyes adatokat és az üzleti titkot tartalmazó szövegrészek
kivételével nyilvános.
6.9. A Testület maga alkotja meg a szervezeti és működési szabályzatát és ügyrendjét.
7. A Testület elnökének és tagjainak a díjazása
A Testület elnökét az államtitkári illetmény hatvanöt százalékának, a Testület tagját az államtitkári illetmény negyven
százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá – legfeljebb tiszteletdíjuk ötven százalékáig –
költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó további szabályokat a Testület szervezeti és
működési szabályzata állapítja meg.
8. A Testület gazdálkodása
8.1. A Testület induló vagyonát az Országgyűlés országgyűlési határozatban, költségvetését önálló törvényben állapítja
meg, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
8.2. A Testület bevételeit képezik:
a)
a közszolgálati hozzájárulásnak a költségvetési törvényben a Testület számára megállapított hányada,
b)
a rábízott vagyon hozadéka,
c)
az általa kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel,
d)
az egyéb bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás).
8.3. A Testület kiadásait képezik:
a)
a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatók átalakulási, működési költségeihez való hozzájárulás,
b)
a Testület és Irodája saját költségei, kiadásai.
8.4. A Testület üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, gazdasági társaságot nem alapíthat, gazdasági
társaságban részesedést nem szerezhet.
8.5. A Testület számláját a Magyar Államkincstár vezeti, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
9. A Testület képviselete
9.1. A Testületet a Testület elnöke önállóan képviseli.
9.2. A Testület elnöke a képviseleti jogát írásban, meghatározott ügycsoportra vagy egyedi ügyre a Testület más tagjára
átruházhatja, amelynek részletes szabályait a Testület szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 95. szám
3465
10. Egyéb rendelkezések
10.1. A Közszolgálati Közalapítvány 2026. július 26-ai zárómérleg szerinti – pénzeszközökön kívüli – vagyona az államra
száll vissza, amely felett a tulajdonosi jogokat Testület gyakorolja. Az Mttv. 212. § (6) bekezdése alapján
a pénzeszközöket a megszűnő Közszolgálati Közalapítvány számlájáról az irodavezető utalja át a Testület kincstári
számlájára.
10.2. Az Mttv. 211/B. §-a szerint a Testület és Irodája alapító okiratának Országgyűlés általi elfogadásának hatályba
lépésével az Iroda a Közszolgálati Tanács tevékenységét támogatja a Testület tényleges megalakulásáig, szakmai
irányítója az átmeneti időben a Közszolgálati Tanács elnöke, aki a munkáltatói jogokat is gyakorolja az irodavezető
felett.
10.3. A Testület tényleges megalakulásáig az irodavezető és az Iroda alkalmazottai a foglalkoztatási jogviszonyukra
irányadó szerződés változatlan rendelkezései szerint folytatják tevékenységüket az abban megállapított
munkabérrel és egyéb juttatásokkal.
10.4. A Testület megalakulását követően az Iroda a Testület Irodájaként működik a Testület elnökének irányítása mellett.
10.5. Az Iroda segíti a Közszolgálati Tanácsot a Testület szakmai jelöltjeinek a kiválasztásában az Mttv. 85. §-a szerinti
feladatok ellátásával.
10.6. A Testület megalakulás előtti átmeneti időben a Testület és Irodája Áht. szerinti irányító szerve önmaga az Iroda.
Az Iroda vezetője jogosult a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál és a Magyar Államkincstárnál eljárni a törzskönyvi
nyilvántartás iránti kérelem és a kincstári számla nyitása ügyében. A Testület megalakulását követően az irányító
szerv maga a Testület.
10.7. Jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben különösen:
a)
az Mttv.;
b)
az Áht. és annak végrehajtásáról szóló rendelet egyéb törzskönyvi jogi személyekre vonatkozó szabályai;
c)
a nemzeti vagyonról szóló törvény;
d)
az állami vagyonról szóló törvény;
e)
a számvitelről szóló törvény és az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet;
f)
a munka törvénykönyvéről szóló törvény;
g)
az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, valamint az információs önrendelkezési jogról és
az információszabadságról szóló törvény;
h)
a közbeszerzésekről szóló törvény;
i)
az alapító országgyűlési határozat
rendelkezései irányadók.
10.8. Jelen alapító okirat elfogadására és módosítására az Országgyűlés jogosult.
10.9. Jelen alapító okirat 2026. július 26-án lép hatályba.
Függelék:
A Közszolgálati Közalapítvány 2026. július 14-i állapot szerinti egyszerűsített vagyonközlése, amely a Testület induló
vagyonának az alapját képezi.
3466
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 95. szám
Függelék a Független Közmédia Testület és Irodája Alapító Okiratához
Adatok forintban
A tétel megnevezése
KSZKA 2026. 07.14. TÉNY adatok
KSZKA 2026. 07.26. TERV adatok
b
c
c
A.
Befektetett eszközök
733 857 764
733 730 264
I.
IMMATERIÁLIS JAVAK
0
0
II.
TÁRGYI ESZKÖZÖK
16 156 764
16 029 264
1
Üzemi gépek, berendezések
0
0
2
Gépjárművek
14 643 267
14 533 443
3
Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések
1 513 497
1 495 821
III.
BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
717 701 000
717 701 000
1
Tulajdoni részesedést jelentő befektetés
717 701 000
717 701 000
DMSZ Nonprofit Zrt. Alapítói vagyont megtestesítő
forgalomba nem hozható részvény1
717 701 000
717 701 000
B.
Forgóeszközök
325 389 211
310 280 610
1.
KÖVETELÉSEK
200 000
200 000
Letét-Mol NyRt
200 000
200 000
II.
PÉNZESZKÖZÖK
325 189 211
310 080 610
1
Pénztár
72 055
362 605
2
Bankbetét
325 117 156
309 718 005
MÁK Pénzforgalmi számla
323 265 171
308 275 347
MÁK Intézményikártya
948 724
539 397
MÁK VIP kártya
903 261
903 261
ESZKÖZÖK
1 059 246 975
1 044 010 874
1 A Független Közmédia Testület a DMSZ-nek nem tulajdonosa, de a tulajdonosi jogokat gyakorolja, és a DMSZ értéke az MTVA beolvadása után
várhatóan többszöröse lesz a KSZKA által biztosított DMSZ részvénynek.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 95. szám
3467
X.
A Nemzeti Választási Bizottság határozatai
A Nemzeti Választási Bizottság 442/2026. számú NVB határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Budija Szilvia (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási
kezdeményezés tárgyában – 8 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés április 12-ét a Demokrácia Napjává nyilvánítsa?”
népszavazásra javasolt kérdést hitelesíti.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben
érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus
dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási
Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547, e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági
felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2026. augusztus 4-én 16.00 óráig
megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén
a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus
dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani.
A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-
bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági
eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2026. június 17-én postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási
Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási
eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] A benyújtás alkalmával Szervező a kezdeményezéshez – a Szervezőt is beleszámítva – 31 választópolgár támogató
aláírását csatolta, amelyből 27 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés
benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A népszavazási
kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti
Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[A népszavazásra javasolt kérdés hitelesítésének feltételei]
[4] Az Nsztv. 11. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az
az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[5] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben
megfogalmazott követelményeknek megfelel.
3468
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 95. szám
A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.
A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila.
A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22.
A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.
III.
[Az Nsztv. 8. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény fennállásának vizsgálata]
[6] Az Nsztv. 8. § (3) bekezdése szerint két kérdés abban az esetben tekintendő azonos tárgyúnak, ha azok – akár
részben – azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre. Az Nsztv. 11. § (2) bekezdése
szerint e körülmény fennállásáról a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést hitelesítő határozatában dönt.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Bizottság és – e határozat meghozatalának időpontjáig – a Kúria
nem hozott olyan döntést, melyben a jelen eljárásban tárgyalt népszavazásra javasolt kérdéssel azonos tárgyú
kérdés hitelesítéséről rendelkezett volna.
IV.
[A határozat indokolásának összegzése]
[8] A fent leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-ában fogalt hatáskörében eljárva Szervező által
benyújtott országos népszavazási kezdeményezésre irányuló kérdést hitelesíti.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[9] A határozat az Nsztv. 3. §-án, 8. §-án, 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és
a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223–225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről
szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2026. július 20.
Dr. Sasvári Róbert s. k.,
a Nemzeti Választási Bizottság elnöke