● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 98. szám M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. július 24., péntek Tartalomjegyzék 6/2026. (VII. 24.) AÉM rendelet A tejpiaci válsághelyzet kezelésével kapcsolatos agrártárgyú rendeletek módosításáról 3502 7/2026. (VII. 24.) AÉM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból a borágazatban végrehajtott innovációs beruházásokra igényelhető támogatásról 3506 8/2026. (VII. 24.) AÉM rendelet Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter feladatkörébe tartozó rendeleteknek a szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegséggel, valamint a mezőgazdasági káresemény bejelentésével összefüggő módosításáról 3520 9/2026. (VII. 24.) AÉM rendelet A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet ecetről szóló előírása tekintetében történő módosításáról 3529 159/2026. (VII. 24.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet külképviselet-vezetői megbízás alóli felmentéséről 3536 160/2026. (VII. 24.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet külképviselet-vezetői megbízás alóli felmentéséről 3536   3502 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 6/2026. (VII. 24.) AÉM rendelete a tejpiaci válsághelyzet kezelésével kapcsolatos agrártárgyú rendeletek módosításáról [1] A  termésbecslésről, állapotminősítésről, valamint a  mezőgazdasági munkák állásáról szóló jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 5/2018. (II. 23.) FM rendelet módosításának célja a termésbecslések és jelentések elvégzéséhez szükséges pontosítások átvezetése és az eljárási folyamatok hatékonyságának növelése. [2] A  rendelet célja továbbá, hogy a  jelenlegi tejpiaci válsághelyzetre tekintettel a  tejhasznú szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozó gazdaságok és a  tejfeldolgozó vállalkozások likviditási, jövedelmezőségi helyzetének javítása érdekében az  MFB  Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2025 keretén belül kiemelt, 100%-os mértékű kamattámogatás, az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2025 keretén belül kiemelt, 70%-os mértékű kamattámogatás kerüljön meghirdetésre. [3] A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 28. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 25. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. és a 3. alcím, valamint a 2. melléklet tekintetében a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022.  évi LXV.  törvény 48.  § (4)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 25.  § a)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A termésbecslésről, állapotminősítésről, valamint a mezőgazdasági munkák állásáról szóló jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 5/2018. (II. 23.) FM rendelet módosítása 1. § A termésbecslésről, állapotminősítésről, valamint a mezőgazdasági munkák állásáról szóló jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 5/2018. (II. 23.) FM rendelet [a továbbiakban: 5/2018. (II. 23.) FM rendelet] 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A jelentés elkészítése érdekében a Magyar Államkincstár az egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak utolsó napját követően, a külön megállapodásban rögzített ütemterv szerint, a tárgyévben átadja a) az egységes kérelmek – egyedi azonosításra alkalmas – adatait az AKI Nonprofit Kft. részére, b) az  egységes kérelemben igényelt – egyedi azonosításra nem alkalmas – területi adatokat település, egységes kérelemben megjelölt növénykultúra és hektár szerinti bontásban a NAK részére.” 2. § Az 5/2018. (II. 23.) FM rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A NAK az adott évi jelentéshez szükséges adatok bekérése érdekében értesíti a mintában szereplő gazdálkodó szervezeteket az  adatszolgáltatási kötelezettségükről. A  kiértesített gazdálkodó szervezetek a  NAK vármegyei ügyintéző szervezete részére szolgáltatnak adatot.” 3. § Az 5/2018. (II. 23.) FM rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 4. § Az 5/2018. (II. 23.) FM rendelet 1. § 4. pontjában az „az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet 1. § 5. pontja szerinti egységes kérelem (a továbbiakban: egységes kérelem)” szövegrész helyébe az  „a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az  1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU)  2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP II rendelet) 69. cikk (1)–(2) bekezdése alapján, az (EU) 2022/1173 rendelet 8–9. cikke szerint benyújtásra kerülő támogatási, illetve kifizetési kérelem (a  továbbiakban együtt: egységes kérelem)” szöveg lép. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3503 2. Az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2025 kapcsán kamat megfizetéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló 46/2025. (XI. 11.) AM rendelet módosítása 5. § Az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2025 kapcsán kamat megfizetéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló 46/2025. (XI. 11.) AM rendelet [a továbbiakban: 46/2025. (XI. 11.) AM rendelet] 2. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [A kamattámogatás mértékét a 3. § (2) bekezdése szerint kell meghatározni, azzal, hogy] „d) a  tejpiaci válsághelyzet kezelésével kapcsolatos agrártárgyú rendeletek módosításáról szóló 6/2026. (VII. 24.) AÉM rendelet hatálybalépését követő nap és 2026. december 31. között – határnapokat is beleértve – megkötött, TEÁOR’25 0141 Tejhasznú szarvasmarha tenyésztés felhasználási célú hitelszerződés esetén a támogatás mértéke a 2025. évben a W0251 számú nyomtatványon termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatásra benyújtott egységes kérelem 13. adatblokkjában megjelölt összes kérelmezett állat száma alapján állatonként legfeljebb egymillió forint összegű hitel kamatfizetései tekintetében 100% kamattámogatás a hitel teljes futamidejére, azzal, hogy a  100%-os kamattámogatáson felüli hitelösszeg vonatkozásában a  kamattámogatás mértéke megegyezik a b) pontban foglalt mértékkel, és az a rá vonatkozó szabályok szerint vehető igénybe.” 6. § A 46/2025. (XI. 11.) AM rendelet 4. § (1) bekezdés d) pontja a következő df) alponttal egészül ki: (A kamattámogatás igénybevételére az a vállalkozás jogosult, amely csatolja a kamattámogatási kérelméhez) „df) a 2. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt támogatás igénylése esetén a 2025. évben a Magyar Államkincstárhoz benyújtott W0251 nyomtatványnak a  vállalkozás által cégszerűen aláírt másolati példányát az  1–5. és 13.  adatblokkjairól, amelynek 13. adatblokkja tartalmazza a  termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatással kérelmezett állatlétszámot.” 7. § A 46/2025. (XI. 11.) AM rendelet 2. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés c) pontja vonatkozásában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c) és d) pontja vonatkozásában” szöveg lép. 3. Az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2025 kapcsán kamat megfizetéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló 47/2025. (XI. 11.) AM rendelet módosítása 8. § Az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2025 kapcsán kamat megfizetéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló 47/2025. (XI. 11.) AM rendelet [a továbbiakban: 47/2025. (XI. 11.) AM rendelet] 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A tejpiaci válsághelyzet kezelésével kapcsolatos agrártárgyú rendeletek módosításáról szóló 6/2026. (VII. 24.) AÉM rendelet hatálybalépését követő nap és 2026. december 31. között – határnapokat is beleértve – megkötött, TEÁOR’25 10.51 Tejfeldolgozás felhasználási célú hitelszerződés esetén a  (2)  bekezdés b)  pontjától eltérően a támogatás mértéke legfeljebb a hitelkamat 70%-a lehet.” 9. § (1) A  47/2025.  (XI. 11.) AM rendelet 3.  § (1)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép, és a  § a  következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) Az  élelmiszeripari vállalkozás a  kamattámogatási kérelmét a  hitelszerződés futamideje alatt – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel – egy alkalommal a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon a Kincstárhoz nyújthatja be elektronikusan az erre a célra kialakított felületen. A  kamattámogatási kérelem legfeljebb a  kamattámogatási kérelem beadásának  naptári negyedévét megelőző második  naptári negyedév első  napjától kezdődően, a  hitel hátralévő futamidejére vonatkozhat. (1a) TEÁOR’25 10.51 Tejfeldolgozás felhasználási célú hitelszerződés esetén az  élelmiszeripari vállalkozás a  kamattámogatási kérelmét a  hitelszerződés futamideje alatt legfeljebb három alkalommal nyújthatja be. A  kamattámogatási kérelem legfeljebb a  kamattámogatási kérelem beadásának  naptári negyedévét megelőző második naptári negyedév első napjától kezdődően legfeljebb a hitel hátralévő futamidejére vonatkozhat.” (2) A 47/2025. (XI. 11.) AM rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kamattámogatási kérelemben százalékpontban kifejezve, két tizedesjegy pontossággal, 0,05 százalékpontos lépésköz alkalmazásával kell megjelölni az élelmiszeripari vállalkozás által igénybe venni kívánt kamattámogatás 3504 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám mértékét és a kamattámogatás igénybevételének kezdő időpontját, amely valamely kamatidőszak első napja lehet, továbbá a kamattámogatás igénybevételének záró időpontját, amely valamely kamatidőszak utolsó napja lehet.” 10. § A 47/2025. (XI. 11.) AM rendelet 4. §-a a következő d) ponttal egészül ki: (A kamattámogatás igénybevételére az az élelmiszeripari vállalkozás jogosult, amely) „d) a 2. § (3) bekezdésében foglalt támogatás igénylése esetén vállalja, hogy a tejhasznú szarvasmarha tenyésztő vállalkozástól beszerzett tej alapanyag vonatkozásában da) a  mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a  termelői és a  szakmaközi szervezetekről szóló 2015.  évi XCVII.  törvény (a  továbbiakban: Termékpiaci  törvény) 3.  § (1)  bekezdésében meghatározott elszámolás esetén a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított hét napon belül teljesíti a kifizetést, db) a  Termékpiaci  törvény 3.  § (1a)  bekezdésében meghatározott elszámolás esetén a  fizetési határidő a tárgyhónapot követő 7. nap, azzal, hogy előleg fizetése nem kötelező.” 11. § A 47/2025. (XI. 11.) AM rendelet 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép. 12. § A 47/2025. (XI. 11.) AM rendelet a) 4. § b) pont bb) alpontjában a „mely időponttól kezdődően” szövegrész helyébe a „mely időszakra” szöveg, b) 4. § b) pont bc) alpontjában a „foglaltakról; valamint” szövegrész helyébe a „foglaltakról;” szöveg, c) 4. § c) pont cb) alpontjában az „igénybevétele miatt.” szövegrész helyébe az „igénybevétele miatt; valamint” szöveg, d) 5. § (1) bekezdésben a „2. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „2. §-ban” szöveg lép. 4. Záró rendelkezések 13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Bóna Szabolcs János s. k., agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3505 1. melléklet a 6/2026. (VII. 24.) AÉM rendelethez „1. melléklet az 5/2018. (II. 23.) FM rendelethez Határidő-kimutatás az adott évi termésbecsléshez A B C 1. Növénykultúra Termésbecslés elvégzésének kezdete Jelentés megküldése a miniszter részére 2. Őszi árpa (V) június 15. június 28. 3. Őszi búza (V) 4. Durumbúza (V) 5. Rozs (V) 6. Tavaszi árpa (V) 7. Triticale (V) 8. Zab (V) 9. Magborsó (V) 10. Őszi káposztarepce (V) 11. Zöldborsó (V) 12. Kajszibarack (V) 13. Meggy (V) 14. Vöröshagyma (E) 15. Kajszibarack (V) június 30. július 11. 16. Meggy (V) 17. Alma (E) 18. Paradicsom (E) 19. Burgonya (E) 20. Vöröshagyma (V) július 20. augusztus 2. 21. Kukorica (E) 22. Rizs (E) 23. Napraforgó (E) 24. Cukorrépa (E) 25. Szója (E) 26. Dohány (E) 27. Csemegekukorica (E) 28. Fűszerpaprika (E) 29. Szőlő (E) 30. Paradicsom (V) 31. Kukorica (V) augusztus 24. szeptember 10. 32. Rizs (V) 33. Napraforgó (V) 34. Cukorrépa (V) 35. Szója (V) 36. Dohány (V) 37. Alma (V) 38. Burgonya (V) 39. Csemegekukorica (V) 40. Fűszerpaprika (V) 41. Szőlő (V) Jelmagyarázat: (E) előzetes termésbecslés, (V) végleges termésbecslés” 3506 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 2. melléklet a 6/2026. (VII. 24.) AÉM rendelethez „1. melléklet a 47/2025. (XI. 11.) AM rendelethez A hitelhez kapcsolódó kamattámogatásból származó támogatástartalom képlete TTE = TT/r ahol: TT – támogatástartalom, a támogatások jelenértékének összege forintban, TTE – támogatástartalom, a támogatások jelenértékének összege euróban, Q – adott  naptári évben a  hitelhez nyújtott kamattámogatás összege a  kamattámogatásról szóló Kincstár határozatban megjelölt százalékpont és a  hitel törlesztési ütemterve alapján számítva,  forintban. A  kamattámogatási kérelem beadása  naptári negyedévében, valamint az  azt közvetlenül megelőző két  naptári negyedévben megfizetett kamatokhoz kapcsolódó kamattámogatást első naptári évben kifizetett támogatásként kell figyelembe venni. Q = (iH – iF)*H, i – a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerinti, a támogatási döntés időpontjában érvényes diszkont kamatláb, iH – a hitel kamatlába, a kamatidőszak hosszának megfelelően, iF – a  kamattámogatás figyelembevételével a  hitelfelvevő által ténylegesen fizetett kamatláb, a  kamatidőszak hosszának megfelelően, H – a kamatidőszak elején fennálló hitelállomány forintban, feltételezve, hogy tőketörlesztésre csak a kamatidőszak végén kerül sor, n – a naptári évek száma, ahol n1 a támogatási döntés éve. A támogatástartalom a kamattámogatási kérelemben megjelölt igénybevételi időszak alapján kerül kiszámításra, r – a kamattámogatási kérelem benyújtása hónapját közvetlenül megelőző hónap első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint-euró átváltási árfolyam.” Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 7/2026. (VII. 24.) AÉM rendelete az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból a borágazatban végrehajtott innovációs beruházásokra igényelhető támogatásról [1] A  rendelet célja, hogy a  KAP Stratégiai Tervben elérhető borágazati innovációs támogatást hozzáférhetővé tegye a  magyarországi bortermelők számára. E  különleges intézkedés célja, hogy kifejezetten a  borászati vállalkozások innovációs tevékenységéhez szükséges beszerzésekhez nyújtson támogatást. Az  innovációt szolgáló beruházási támogatások abban a  tekintetben is elkülönülnek a  borászati üzemek működését és versenyképességét javító támogatástól, hogy a kiválasztási szempontok az innovációs célokat helyezik előtérbe. [2] A  magyarországi szőlő-bor ágazat fenntarthatóságának és jövedelmezőségének növelése érdekében elengedhetetlen az  innováció támogatása. A  fogyasztói igények jelentős változása miatt a  megváltozott keresletet jobban kiszolgáló borászati vagy boralapú termékekre van szükség. [3] Az  innovációs beruházások célja, hogy olyan termékkínálat előállítására adjon lehetőséget a  kedvezményezetteknek, amelyeket korábban még nem forgalmaztak. [4] Növekvő elvárások mutatkoznak a  fenntarthatóság és a  környezet megóvása iránt, ezért az  innovációs beruházásokon belül lehetővé kell tenni az erre irányuló innovatív technológiák és megoldások alkalmazásának ösztönzését is. [5] Lehetővé kell tenni a  támogatás konzorciumi formában történő igénylését, amely a  résztvevők számára megfelelő keretet biztosít arra, hogy közösen ruházzanak be, és az  innovációs eredményeket közösen gazdaságosabban, költséghatékonyabb módon hasznosíthassák. [6] Az innovációs beruházásokhoz nyújtott támogatásokon belül előnyben kell részesíteni azokat a kedvezményezetteket, akik kutatóhellyel, egyetemmel együttműködve valósítanák meg innovációs beruházásaikat. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3507 [7] Az  európai uniós támogatási előírások főszabály szerint megtiltják, hogy közjogi intézmények kedvezményezettjei lehessenek e  támogatásoknak, azonban a  tagállamok saját döntésük alapján elérhetővé tehetik ezeket a  forrásokat szőlőtermesztéssel is foglalkozó állami szőlészeti és borászati iskolák részére. Magyarország élni kíván ezzel a lehetőséggel, így a rendelet megállapítja az ehhez szükséges előírásokat. [8] A  Közös Agrárpolitikából és a  nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022.  évi LXV.  törvény 48.  § (3)  bekezdés 2. és 18.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 25.  § a)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. egyedi azonosításra alkalmas jelölés: az  innováció keretében beszerzett tárgyi eszköz esetében a  gyártó – ennek hiányában a forgalmazó – által a vásárlást alátámasztó dokumentumon feltüntetett és az e rendelet alapján támogatott tárgyi eszközön rögzített olyan jelölés vagy szoftver esetében annak beállításaiban található licenc- adatokban szereplő jelölés, amely legalább a fenntartási időszak végéig lehetővé teszi annak egyedi azonosítását; 2. fenntartási időszak: az az időszak, amely alatt a) a beruházási eszköz a kedvezményezett tulajdonában kell, hogy maradjon, és b) a beruházási eszközt a kedvezményezettnek az üzemeltetési helyen üzemeltetnie kell; 3. fenntartási időszak első napja: a támogatással beszerzett eszköz üzembe helyezésének napja; 4. innováció: olyan folyamat, amely a) innovatív borászati termék kifejlesztésére és piaci bevezetésére, b) borászati terméket vagy borászati mellékterméket tartalmazó innovatív termék kifejlesztésére és piaci bevezetésére, c) borászati termékek előállítására irányuló innovatív folyamatok és technológiák kifejlesztésére és piaci bevezetésére vagy d) a  borágazatban az  ellátási lánc bármelyik szakaszában az  ismeretek cseréjét vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó hozzáadott érték teremtésére irányul; 5. konzorcium: a  Közös Agrárpolitikából és a  nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023.  (IX. 13.) AM rendelet [a  továbbiakban: 54/2023.  (IX. 13.) AM rendelet] 2. § 7. pontja szerinti fogalom; 6. nagyvállalat: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásnak (a továbbiakban: KKV) nem minősülő vállalkozás; 7. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az  európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a  regionális támogatási térképről szóló 37/2011.  (III. 22.) Korm.  rendelet 6.  § (4a) bekezdése szerinti vállalkozás; 8. pénzügyi év: az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti fogalom; 9. üzembe helyezés: az üzemeltetési helyen a támogatási kérelem alapján megvalósult beruházás megvalósítása, amelynek eredményeképpen a) biztosítottak a rendeltetésszerű működés műszaki, technikai, jogi és hatósági feltételei, továbbá b) az innováció keretében beszerzett tárgyi eszköz vagy szoftver (a továbbiakban együtt: támogatással beszerzett eszköz) az  e rendelet szerinti támogatás kedvezményezettjénél – konzorcium esetén a konzorcium valamely tagjánál – a számviteli nyilvántartásban üzembe helyezett eszközként van nyilvántartva; 10. üzemeltetési hely: az  e rendelet alapján támogatással beszerzett eszköz üzembe helyezésének és rendeltetésszerű használatának helye. 2. Támogatható intézkedések 2. § (1) E  rendelet szerint támogatás az  (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 58.  cikk (1)  bekezdés e) pontja alapján innovációhoz kapcsolódó intézkedések megvalósítására nyújtható. (2) E rendelet alapján önállóan támogatható intézkedések: a) az innováció technológiai folyamatának kidolgozása és alkalmazása, 3508 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám b) az  innováció megvalósításához szükséges tárgyi eszközök beszerzése, üzembe helyezése és hasznosítása, valamint c) az innováció megvalósításához szükséges vagy azt támogató immateriális javak beszerzése és felhasználása. (3) E  rendelet alapján a  (2)  bekezdésben meghatározott intézkedéshez kapcsolódóan támogatható intézkedések (a továbbiakban: önállóan nem támogatható intézkedések): a) az  innovációt és az  ahhoz kapcsolódó, a  (2)  bekezdésben meghatározott beszerzéseket megalapozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése vagy beszerzése, b) az innováció bevezetéséhez szükséges tanulmány elkészítése vagy beszerzése, c) az innováció bevezetésével kapcsolatban felmerült tanácsadás, d) az  innovációt megvalósító technológiához kapcsolódó eszköz próbaüzeméhez kapcsolódó műszaki felügyelet és tanácsadás, e) az innovációhoz kapcsolódó eredmények nyilvános közzététele, szervezett formában történő átadása, f) az innováció digitalizációjához kapcsolódó hardver és szoftver beszerzése, g) az innováció kidolgozásához és üzemi körülmények között történő alkalmazásához kapcsolódó tanulmány elkészítése, valamint h) az általános adminisztráció és projektmenedzsment. 3. A támogatás keretösszege és mértéke 3. § (1) Az  adott pénzügyi évre rendelkezésre álló támogatási összegről az  agrárpolitikáért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) az  azt megelőző pénzügyi év augusztus 15-éig tájékoztatja a  Nemzeti Kifizető Ügynökséget (a továbbiakban: NKÜ), amely azt a honlapján közleményben közzéteszi. (2) Egy kedvezményezett részére legfeljebb 250 000 000 forint támogatás nyújtható. Az igényelt támogatási összeg nem lehet alacsonyabb, mint 20 000 000 forintnak a (3) vagy (4) bekezdés szerinti számított támogatási összege. (3) A támogatás mértéke mezőgazdasági őstermelő és KKV esetében a támogatható intézkedés (8) bekezdés szerint számított teljes költségének a) 40%-a, ha az üzemeltetési hely vagy az üzemeltetési helyek valamelyike Budapesten van, b) 50%-a, ha valamennyi üzemeltetési hely Budapesttől eltérő településen van. (4) A támogatás mértéke nagyvállalat, valamint a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti állami szőlészeti és borászati iskola esetében a támogatható intézkedés (8) bekezdés szerint számított teljes költségének a) 20%-a, ha az üzemeltetési hely vagy az üzemeltetési helyek valamelyike Budapesten van, b) 25%-a, ha valamennyi üzemeltetési hely Budapesttől eltérő településen van. (5) Ha a  támogatással beszerzett eszköz üzemeltetési helyeként több borászati üzemet is megjelöltek, akkor a támogatás mértékét az alacsonyabb támogatási mértékű borászati üzem alapján kell megállapítani. (6) Konzorcium esetén a támogatás mértéke a konzorcium egyes tagjai számára a (3) vagy (4) bekezdés szerint elérhető támogatási mértékek közül a legkisebb. (7) A  támogatási keretösszeg nyilvántartása érdekében a  forintban kifejezett támogatás összegének euróra történő átszámítása a támogatásról szóló döntés évének január 1-jén érvényes, az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) által jegyzett középárfolyamon történik. (8) Ha a kedvezményezett az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény értelmében a) áfalevonásra nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a támogatás alapját képező számla áfát tartalmazó bruttó összköltsége, vagy b) áfalevonásra jogosult, akkor a  támogatás alapja a  kedvezményezett által megtérített ellenértékű számla általános forgalmi adó nélküli összege. 4. A támogatás jogosultsági feltételei 4. § (1) A támogatás igénybevételére az jogosult, aki a) rendelkezik az  innovációval létrejött termékek előállításához, tárolásához és amennyiben az  innováció a kiszerelést érinti, kiszereléséhez szükséges hatósági engedélyekkel; b) nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak; c) a benyújtási időszak utolsó napjától számított három évet megelőző időszakban a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal (a továbbiakban: Nébih) vagy a borászati hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a  továbbiakban együtt: borászati hatóság) véglegessé vált döntésével a  támogatással beszerzett eszköz M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3509 üzemeltetési helye szerinti borászati üzem engedélyét szabálytalanság miatt nem függesztette fel, vagy nem vonta vissza; d) nem minősül a  szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 89. §-a szerinti kockázatos üzemengedélyesnek; e) adóraktár esetén nem minősül kockázatos adózónak; f) legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában szerepel a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KAP tv.) szerinti Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerben; g) a támogatási kérelemben és a kifizetési kérelemben megjelölt eszköz vonatkozásában nem vesz igénybe más európai uniós támogatást; és h) nyilatkozattal vállalja, hogy ha) a  támogatással beszerzett eszközt üzembe helyezi, a  14.  § (3)  bekezdése szerint meghatározott fenntartási időszakban rendeltetésének megfelelően, a  vonatkozó engedélyek és előírások betartásával használja, és kizárólagosan üzemelteti (a  továbbiakban együtt: üzemeltetési kötelezettség) a támogatással beszerzett eszköz üzemeltetési helye szerinti borászati üzemében, hb) a  fenntartási időszak alatt bekövetkező amortizáció, lopás, működésképtelenné vagy használhatatlanná válás vagy jótállás alapján felmerülő csereok esetén a támogatással beszerzett eszközt saját forrás terhére azzal azonos rendeltetésű, azonos vagy jobb műszaki paraméterekkel rendelkező, a  csere megvalósulásának bejelentésétől számított két évnél nem régebbi gyártású eszközre cseréli, hc) a  támogatással beszerzett eszközök egyedi azonosítójára is kiterjedően tájékoztatást nyújt arról, hogy az  eszköz üzemeltetésének helyén üzemeltet-e azzal megegyező hasznosítású olyan eszközt, vagy folyamatban van-e azzal megegyező hasznosítású olyan eszköz beszerzése, amely vonatkozásában 2020. január 1-jét követően az  Európai Unió valamely forrásából származó támogatást használtak vagy használnak fel, hd) a  támogatással beszerzett eszköz vásárlásával összefüggő gazdasági eseményről elkülönített nyilvántartást, könyvvezetési kötelezettség esetén elkülönített analitikus nyilvántartást vezet, valamint he) több bejelentett üzemeltetési hely esetén a  helyszíni ellenőrzésről történő értesítést követően haladéktalanul nyilatkozik a támogatással beszerzett eszköz aktuális üzemeltetési helyéről. (2) Támogatási kérelmet nyújthat be az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő a) borászati üzemengedélyes önállóan, b) több borászati üzemengedélyes által alkotott konzorcium, valamint c) az  (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 40.  cikk (3)  bekezdés első albekezdésében meghatározottaktól eltérően a szőlőtermesztéssel is foglalkozó állami szőlészeti és borászati iskola önállóan vagy konzorcium tagjaként. (3) A támogatási kérelem konzorcium által történő benyújtása esetében a) a  támogatási kérelmet benyújtó konzorcium tagjai polgári jogi társasági szerződéssel – konzorciumi szerződéssel – arra vállalnak kötelezettséget, hogy az innovációt a támogatási kérelemben meghatározott módon közösen megvalósítják, és eleget tesznek a fenntartási időszakhoz kapcsolódó követelményeknek, b) a konzorciumi szerződésben a konzorcium tagjai a konzorcium támogató előtt történő ügyeinek vitelére és képviseletére egyetlen kijelölt tagot jogosítanak fel, c) a konzorciumi tagoknak a támogatási döntésben foglaltak megszegéséért való felelősségét a konzorciumi szerződésben meg kell határozni, d) a konzorcium összes tagjának meg kell felelnie az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, valamint e) az  üzembe helyezni tervezett tárgyi eszköz üzemeltetési helye kizárólag a  konzorcium valamely tagjának tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanon lehet. (4) A  Nébih a  támogatási kérelem és a  kifizetési kérelem benyújtási időszakának utolsó  napjáig megküldi az  NKÜ részére azon borászati üzemek listáját, amelyek az  (1)  bekezdés c)  pontja szerinti feltételnek nem felelnek meg, a  borászati üzem helyrajzi számának és a  borászati üzemengedély (a  továbbiakban: üzemengedély) számának feltüntetésével. 3510 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám (5) A  Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a  támogatási kérelem és a  kifizetési kérelem benyújtási időszakának utolsó napjáig megküldi az NKÜ részére a) a kockázatos üzemengedélyesek listáját a borászati üzemengedély számának feltüntetésével és b) azon egyszerűsített adóraktárak és adóraktárak listáját, amelyek az (1) bekezdés e) pontja szerinti feltételnek nem felelnek meg, az  egyszerűsített adóraktár és az  adóraktár helyrajzi számának és az  állami adó- és vámhatóság által kiadott engedélye (a továbbiakban: jövedéki engedély) számának feltüntetésével. 5. Támogatási kérelem tartalma és benyújtása 5. § (1) A  támogatási kérelem tartalmazza a  támogatást igénylő, konzorcium esetén valamennyi, a  konzorciumban részt vevő tag a) nevét, kapcsolattartási információit, a KAP tv. szerinti támogatási azonosítóját (a továbbiakban: támogatási azonosító); b) nevére kiállított üzemengedély, szükség esetén a  4.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti engedélyek számát valamennyi üzemeltetési helyre vonatkozóan; valamint c) által a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőző évben ca) foglalkoztatottak számát és cb) elért éves nettó árbevétel összegét. (2) A támogatási kérelem – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – tartalmazza a) a 2. § (2) bekezdése szerinti önállóan támogatható intézkedések megnevezését, b) a 2. § (3) bekezdése szerinti önállóan nem támogatható intézkedések megnevezését, c) a  megvalósítás időbeli ütemezését  naptári negyedévre lebontva, a  megvalósítás utolsó  napjának megjelölésével, d) intézkedésenként és legalább az alábbi költségtípusok megnevezésével a tervezett költségeket: da) az innovációhoz tartozó fejlesztési, bekerülési, beszerzési költségeket, db) az adminisztratív és személyzeti költségeket, dc) a  megvalósításhoz, a  technológia alkalmazásához szorosan kapcsolódó licencdíjakat, szakértői díjakat, dd) az  innovációhoz kapcsolódó eredmények nyilvános közzétételéhez, szervezett formában történő átadásához kapcsolódó költségeket, de) a projektmenedzsmenttel összefüggő költségeket, valamint df) egyéb költségeket, e) a támogatással beszerezni tervezett tárgyi eszköz vagy immateriális jószág műszaki adatait, f) az üzembe helyezni tervezett, támogatással beszerzett eszköz üzemeltetési helyét település, helyrajzi szám, valamint, ha értelmezhető, utca és házszám megadásával, valamint g) kisüzemi bortermelő támogatást igénylő – konzorcium esetében a  konzorcium kisüzemi bortermelő tagjának – kisüzemi bortermelői státuszára vonatkozó nyilatkozatát. (3) A támogatási kérelemhez csatolni kell a) az innovációs tervet; b) a támogatással beszerezni tervezett eszköz műszaki adatait tartalmazó, a gyártó által kiállított dokumentum másolatát; c) a  gazdasági aktát vezető hegybíró igazolását arról, hogy a  támogatást igénylő a  Bkr.-ben meghatározott termelési, illetve készletjelentési kötelezettségének a  kérelem benyújtását megelőző borpiaci évben határidőben eleget tett; d) őstermelő, egyéni vállalkozó esetében az utolsó két év adóbevallásának másolatát; e) a  támogatással beszerezni tervezett eszköz nem saját tulajdonú vagy más személy rendelkezési jogával terhelt ingatlanon történő üzemeltetése esetében az  NKÜ honlapján közzétett, az  arra jogosult – (5) bekezdésben meghatározott adattartalmú – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát; f) a  támogatással beszerzendő eszköz esetén három, egymástól és a  támogatást igénylőtől független ajánlattevőtől származó árajánlatot, amely fa) a támogatási kérelem benyújtásakor érvényes, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3511 fb) tárgyi eszköz beszerzése esetén azonos vagy hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező, funkcionálisan egyező gépre, technológiai berendezésre, szolgáltatás igénybevétele vagy immateriális javak beszerzése esetén azonos vagy hasonló paraméterekre vonatkozik, és fc) az NKÜ honlapján közzétett – a (6) bekezdésben meghatározott – adattartalommal készült; g) a  támogatást igénylő által választott ajánlat szakmai indokolását, amelyben bemutatja a  beruházás vagy fejlesztés reális, takarékos és költséghatékony megvalósítását; h) a támogatást igénylő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vizsgálta az f) pont szerinti feltétel teljesülését, és megállapította, hogy az ajánlattevő nem minősül az 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet 5. melléklet 2.3.2.5. pontja szerinti ajánlattevőnek; i) az angoltól eltérő idegen nyelven kiállított dokumentum hivatalos magyar nyelvű fordítását; j) a támogatást igénylő 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti nyilatkozatát; k) kutatóhellyel vagy egyetemmel kötött együttműködésre vonatkozó megállapodás esetén a megállapodást, amely részletesen tartalmazza ka) a  megállapodásban részt vevő felek által elvégzendő tevékenységeket a  kérelemben megjelölt innovációra vonatkozóan, valamint kb) az együttműködésben részt vevő személyek végzettségét és az innovációhoz kapcsolódó feladatait; l) projektmenedzsmentre vonatkozó megállapodás esetén a megállapodást, amely tartalmazza la) a projektmenedzsment keretében elvégzendő tevékenységeket a kérelemben megjelölt innováció megvalósítására vonatkozóan, továbbá lb) a  projektmenedzsmentben jártas szereplő bevonása esetén az  elmúlt öt évben végzett tevékenységének bemutatását referenciákkal; m) szakmaközi szervezettel kötött együttműködésre vonatkozó megállapodás esetén a megállapodást, amely tartalmazza a  feleknek a  kérelemben megjelölt innováció megvalósítására és hasznosítására vonatkozó vállalásait; és n) konzorcium esetében az NKÜ közleményében közzétett formának és tartalmi követelményeknek megfelelő konzorciumi szerződést, amely tartalmazza a  konzorciumban való részvételre, a  konzorciumot képviselő személy kijelölésére, valamint a konzorciumi tagoknak a támogatási döntésben foglaltak megszegéséért való felelősségére vonatkozó szabályokat. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti innovációs terv tartalmazza a) az innováció célját, b) a megvalósuló innovációt, valamint az innováció alkalmazásával készíteni kívánt termékeket azok tervezett éves mennyiségével, főbb paramétereivel együtt, c) az innováció alkalmazásával előállítani kívánt termékek készítéséhez beszerezni vagy kifejleszteni tervezett eszközök szükségességét, kapacitási adatait, d) az innovációs terv piaci megalapozottságát, ismertetve különösen da) a támogatással beszerzett eszköz gazdasági fenntarthatóságát számadatokkal alátámasztva, db) az innovációval érintett termékek potenciális fogyasztóinak bemutatását, a termékekkel kapcsolatos előállítási, fogyasztói előnyöket, dc) az innováció megvalósításának ütemezését negyedéves bontásban, dd) az innováció tervezett költségvetését negyedéves bontásban, valamint de) az esetleges pozitív externáliákat és e) az innováció megvalósíthatósági hatástanulmányát. (5) A (3) bekezdés e) pontja szerinti hozzájáruló nyilatkozat tartalmazza a) az ingatlan tulajdonosának, az ahhoz fűződő rendelkezési jog jogosultjának nevét, címét; b) a támogatást igénylő támogatási azonosítóját; c) a támogatással beszerzett eszköz tervezett üzemeltetési helyét; valamint d) az ingatlan tulajdonosának, az ahhoz fűződő rendelkezési jog jogosultjának nyilatkozatát arról, hogy da) az ingatlanon a támogatással beszerzett eszköz üzemeltetéséhez hozzájárul, és db) a támogatást igénylő jogosult az ingatlant az üzemeltetési kötelezettség lejártáig használni. (6) A (3) bekezdés f) pontja szerinti árajánlat tartalmazza a) az ajánlatkérő nevét és címét, b) az ajánlattevő azonosító adatait, c) az ajánlattevő adószámát, természetes személy esetén adóazonosító jelét, d) az ajánlat tárgyát képező eszköz műszaki adatait, 3512 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám e) az ajánlat tárgyát képező eszköz mennyiségének egységét és számát, f) az ajánlat tárgyát képező eszköz nettó értékét, a felszámított áfa és ezek összegének megjelölését, g) az árajánlat kiállításának dátumát, valamint h) az árajánlat érvényességi idejét. (7) Ha a  (3)  bekezdés f)  pontja szerinti három árajánlat nem szerezhető be, akkor az  ajánlattevő nyilatkozatának ki  kell terjednie arra, hogy a  beszerezni tervezett eszköz egyedi gyártású, vagy az  innováció keretében történik a  kifejlesztése, egyedi gyártású eszköz esetén bemutatva az  indokokat, amelyek alapján a  termék egyedinek tekinthető, és az  más forgalmazótól nem szerezhető be. Ha beszerezhető három azonos vagy hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező, funkcionálisan egyező eszközre árajánlat, az ajánlattevő nyilatkozata a termék egyedi gyártására vonatkozóan nem váltja ki a három előírt ajánlat benyújtását. (8) A  forinttól eltérő pénznemben kiállított árajánlat esetén a  forintra történő átszámítás a  támogatási kérelem benyújtása naptári évének január 1-jén érvényes, az EKB által jegyzett középárfolyamon történik. 6. § (1) Támogatási kérelem 2026. augusztus 1. és 31.  napja között, elektronikus úton nyújtható be az  54/2023.  (IX. 13.) AM  rendelet 12.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti elektronikus felületen (a  továbbiakban: elektronikus felület) az NKÜ-höz, az általa közzétett közleményben foglaltak szerint. (2) Egy támogatást igénylő egy időszakban egy támogatási kérelmet nyújthat be. A megvalósítási időszak vége nem lehet később, mint 2027. július 31. napja. (3) A  támogatási kérelem a  benyújtását követő  naptól számított öt  napon belül, legkésőbb az  (1)  bekezdésben meghatározott határidő végéig elektronikus úton, az  elektronikus felületen keresztül bármely elemében módosítható. Módosítás esetén az  utolsó támogatási kérelem kerül elbírálásra, és a  kérelem benyújtásának időpontja az utolsó kérelem benyújtásának időpontja. (4) A  támogatási kérelem végrehajtása a  támogatási kérelem benyújtásának  napja előtt nem kezdhető meg. A támogatási kérelem a támogatási kérelem benyújtásának napja előtt megkezdettnek minősül, ha a támogatási kérelemben szereplő, a  2.  § (2) és (3)  bekezdése szerinti bármely intézkedés esetében a  kötelező érvényű megrendelés vagy beszerzésre irányuló szerződés létrejöttének napja a támogatási kérelem benyújtásának napját megelőzi. 6. A támogatási kérelem vizsgálata, a támogatási döntés meghozatala és módosítása 7. § (1) A  támogatási kérelmet az  NKÜ az  1.  melléklet szerinti kiválasztási szempontokkal összefüggő szakmai bírálat céljából elektronikus úton megküldi a miniszter részére a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül. (2) A  miniszter az  NKÜ értesítésének kézhezvételét követő 5 munkanapon belül értesíti az  NKÜ-t, ha a  támogatási kérelem kiválasztási szempontokkal összefüggő tartalmával kapcsolatban hiánypótlást, adategyeztetést, egyeztetést igénylő észrevétele merül fel. (3) A  4–6.  §-nak nem megfelelő támogatási kérelem vonatkozásában az  NKÜ egy alkalommal hiánypótlásra, adategyeztetésre, egyeztetésre hívhatja fel a támogatást igénylőt. (4) A támogatási kérelem 1. melléklet szerinti kiválasztási szempontokkal összefüggő szakmai tartalmával kapcsolatban beérkezett hiánypótlást az NKÜ annak beérkezését követő 5 munkanapon belül elektronikus úton átadja a miniszter részére. A  miniszter a  hiánypótlás elektronikus átadását követő 5 munkanapon belül elektronikus úton értesíti az NKÜ-t a hiánypótlás megfelelőségéről. 8. § (1) A  miniszter meghatározza az  egyes támogatási kérelmekkel kapcsolatban az  1.  melléklet szerinti kiválasztási szempontokra az  értékelési szempontok alapján adható  pontszámot, és azt a  7.  § (4)  bekezdése szerinti megfelelőségről szóló tájékoztatástól számított 10 munkanapon belül megküldi az NKÜ részére. (2) Az NKÜ a támogatási kérelmet elutasítja, ha a) a támogatási kérelem a hiánypótlást követően nem felel meg a 4–6. §-nak, b) a támogatási kérelem a kiválasztási szempontokra adható összes pontszámból legalább 67 pontot nem ér el, vagy c) a támogatási keretösszeg kimerül. (3) A  jogosultsági feltételeknek megfelelő támogatási kérelmet az  NKÜ a  kiválasztási szempontokkal kapcsolatos pontszámok figyelembevételével rangsorolja. (4) Az  NKÜ a  kiválasztási szempontok alapján kialakított rangsor és a  rendelkezésre álló keretösszeg figyelembevételével valamennyi támogatási kérelem teljessé válását követően 60 napon belül dönt a kiválasztási M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3513 szempontok alapján kialakított rangsorról és a támogatási kérelmek jóváhagyásáról. Az NKÜ a támogatási kérelem jóváhagyásáról és a támogatási összegről támogatási okiratba foglalt döntést hoz. (5) Ha a  támogatási keretösszeg nem teszi lehetővé az  összes támogatási kérelem jóváhagyását, a  jóváhagyható támogatási kérelmek sorrendjét a  kiválasztási szempontok alapján elért  pontszám csökkenő sorrendjében kell figyelembe venni. 7. Az innovációs terv és a támogatási okirat módosítása 9. § (1) A kedvezményezett kezdeményezheti a támogatási okirat szerinti innovációs terv a) tartalmi, illetve b) költségvetésének módosítását. (2) Az innovációs terv és a támogatási okirat (1) bekezdés szerinti módosítása iránti kérelmet az elektronikus felületen kell az NKÜ részére benyújtani, az NKÜ honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően. A módosítás iránti kérelemben indokolni kell a módosítás szükségességét. A módosítási kérelem elbírálásakor a 7. § és a 8. § előírásait kell alkalmazni, a (4) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal. (3) A támogatási okirat szerinti innovációs terv tartalma a megvalósítási időszak során egy alkalommal módosítható. A módosítás iránti kérelmet legkésőbb a támogatási kérelem tervezett megvalósításának utolsó napjától számított 6. hónap első napjáig lehet benyújtani. (4) A tartalmi módosítás nem eredményezheti a) a támogatási összeg növekedését vagy b) azt, hogy a  módosított támogatási okirat szerinti innovációs terv kiválasztási szempontok alapján adható  pontszáma olyan érték alá csökkenjen, amely  pontszám esetén a  támogatási kérelmet az  eredeti elbírálás során el kellett volna utasítani. (5) Az NKÜ a támogatási okirat szerinti innovációs terv tartalmi módosítására vonatkozó döntését a módosítás iránti kérelem benyújtását követő kilencven napon belül közli a kedvezményezettel. (6) A  támogatási okirat szerinti innovációs terv költségvetésének módosítására vonatkozó kérelmet legalább a  –  módosítási kérelemmel érintett költségekre vonatkozó – kifizetési kérelem benyújtását megelőző negyvenöt nappal kell benyújtani. (7) A  támogatási okirat szerinti innovációs terv költségvetésének módosítására vonatkozó kérelemben indokolni kell a  módosítás szükségességét, valamint részletezni kell a  költségeket az  5.  § (2)  bekezdés d)  pontja szerint benyújtott költségterv módosításával, amely módosításnak tartalmaznia kell az eredetileg jóváhagyott összegeket és a változásokat minden költségtípusra vonatkozóan. (8) A támogatási okirat szerinti innovációs terv költségvetésének módosítását az 5. § (3) bekezdés f) pontja szerinti, a módosított költségvetést alátámasztó árajánlatokkal kell igazolni. (9) Az  NKÜ a  támogatási okirat szerinti innovációs terv költségvetésének módosítására vonatkozó döntését az  erre vonatkozó kérelem benyújtását követő 30 napon belül közli a kedvezményezettel. 8. Elszámolható költségek 10. § (1) A támogatási okirat szerinti innovációs terv megvalósítása során a) az  adminisztratív költségek nem haladhatják meg az  (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 23.  cikk (2)  bekezdése szerinti 4%-os küszöbértéket, és a  személyzeti költségek nem haladhatják meg az innovációs terv teljes költségvetésének 20%-át, b) a  megvalósítást szolgáló szakértői díjak, a  technológia alkalmazásához szorosan kapcsolódó licencdíjak a beruházás befejezéséig nem haladhatják meg az innovációs terv teljes költségvetésének 5%-át, c) az  innovációs terv eredményeinek nyilvános közzétételéhez, szervezett formában történő átadásához, oktatásához kapcsolódó költségek nem haladhatják meg az innovációs terv teljes költségvetésének 40%-át, d) a projektmenedzsmenttel összefüggő költségek nem haladhatják meg az  innovációs terv teljes költségvetésének 5%-át, valamint e) a b)–d) pontba nem sorolható, valamint a támogatással beszerzett eszközök megvásárlásához közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem haladhatják meg az innovációs terv teljes költségvetésének 5%-át. (2) Az (1) bekezdés szerinti költségek körében az áfa akkor számolható el, ha a) a kedvezményezett annak visszatérítésére nem jogosult, vagy 3514 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám b) külföldi számla esetében a  kedvezményezett nyilatkozatot csatol a  kifizetési kérelemhez arról, hogy a kifizetett áfa összege nem került visszaigénylésre. (3) A  szállítónak kivitelezés, beszerzés, szolgáltatás  címén kifizetett előleg csak a  fizikai teljesítést igazoló rész- vagy végszámla együttes benyújtásával számolható el. (4) Ha a  számla ellenértékét részletekben fizetik meg, akkor csak a  ténylegesen megfizetett részletek összege számolható el. 9. A kifizetési kérelem benyújtása 11. § (1) A  kifizetési kérelmet elektronikus úton kell benyújtani az  NKÜ részére, az  erre a  célra kialakított elektronikus felületen keresztül, az NKÜ honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti kifizetési kérelmet a  támogatási okirat közlésének  napját követő  naptól kezdődően minden naptári negyedév második hónapjának utolsó 10 napján, a jóváhagyott támogatási kérelemben szereplő, a  kifizetési kérelem benyújtásáig felmerült és pénzügyileg rendezett tevékenységekre vonatkozóan lehet benyújtani. Kifizetési kérelmet utoljára 2027. augusztus 31-én lehet benyújtani. (3) A kifizetési kérelem tartalmazza a) a kedvezményezett nevét, kapcsolattartási információit, támogatási azonosítóját, b) a támogatási okirat azonosító számát, c) az igényelt támogatási összeget intézkedésenként olyan költségtípusonkénti bontásban, hogy abból a 10. § (1) bekezdése szerinti költségtípusokra vonatkozó korlátozások érvényesülése megállapítható legyen, d) az elszámolni kívánt költségek részletezését, e) a támogatással beszerzett eszköz egyedi azonosításra alkalmas jelölését, f) a támogatással beszerzett eszköz üzembe helyezésének időpontját, g) ha a támogatási kérelem benyújtását követően megváltozott, akkor ga) a támogatással beszerzett eszköz üzemeltetési helyét, gb) a kedvezményezett általános forgalmi adó visszaigénylésére való jogosultságára vonatkozóan tett nyilatkozatát, gc) kisüzemi bortermelő kedvezményezett kivételével az üzemeltetési helyre vonatkozó adóraktári vagy egyszerűsített adóraktári engedély számát, gd) az üzemeltetési hely szerinti borászati üzemre vonatkozó, az adott támogatással beszerzett eszköz szabályszerű működtetését lehetővé tevő, a  kedvezményezett nevére kiállított üzemengedély számát és ge) a kedvezményezett 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti nyilatkozatát, valamint h) a  kedvezményezett nyilatkozatát a  támogatással beszerzett eszköz vonatkozásában alkalmazott számviteli politikában meghatározott értékcsökkenési leírás időszakára vonatkozóan. (4) A kifizetési kérelemhez az elektronikus felületen csatolni kell a) a megvalósítást és a felmerült költségeket igazoló valamennyi bizonylatot, b) a számlákhoz kapcsolódó alátámasztó dokumentumokat, c) a kifizetést igazoló bizonylatokat, d) a megvalósításához kapcsolódóan kötött szerződést, beleértve az esetleges hitelszerződést is, e) személyzeti költség elszámolása esetén a  munkát részletesen ismertető, igazoló dokumentumot és az  (EU)  2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 23.  cikk (1)  bekezdésében foglaltak ellenőrzéséhez szükséges dokumentumokat, valamint f) a támogatással beszerzett eszköz esetén fa) annak egyedi azonosításra alkalmas jelölését, fb) ha a támogatási kérelem benyújtását követően megváltozott, akkor az 5. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatokat és az 5. § (3) bekezdés j) pontja szerinti nyilatkozatot, fc) az átadás-átvételt igazoló dokumentumot, fd) a  gyártó által kiállított, a  kifizetési kérelemben szereplő eszköz gyártási időpontját igazoló és az eszköz műszaki adatait tartalmazó dokumentumot, fe) az üzembehelyezési jegyzőkönyvet, valamint ff) a kifizetési kérelemben szereplő beruházási eszközről és a beruházási eszköz egyedi azonosításra alkalmas jelöléséről készített fényképet. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3515 (5) Az  angol nyelven kiállított bizonylathoz hiteles fordítást nem kell csatolni, azonban, ha a  tényállás tisztázása szükségessé teszi, az NKÜ a kedvezményezettet a bizonylat hivatalos magyar fordításának benyújtására hívhatja fel. (6) A támogatás alapjául szolgáló számlának az egyes gazdasági eseményeket és értéküket tételesen tartalmaznia kell, ennek hiányában mellékelni kell a számlakiállító nyilatkozatát a számla tételes tartalmáról. (7) A  kifizetési kérelemben a  költségelszámolás alapját a  támogatással beszerzett eszköz 3.  § (8)  bekezdésében foglaltakra figyelemmel megállapított összege képezi. (8) A  kifizetési igény alapjául szolgáló költség a  támogatási kérelem benyújtását követően kiállított számlával vagy a költség felmerülését alátámasztó bizonylattal igazolható. (9) Egy számla vagy a költség felmerülését alátámasztó bizonylat csak egyszer számolható el. (10) A kifizetési kérelemben a kifizetési kérelem benyújtásáig készpénzzel vagy banki átutalással kiegyenlített költség számolható el. Csereszerződéses kompenzációs számla, számlaösszeg, valamint lízingkonstrukcióval érintett számla nem szolgálhat a jogosult költségek elszámolásának alapjául, az ilyen módon kiegyenlített összegek alapján támogatás nem fizethető. (11) A  forinttól eltérő pénznemben kiállított számla esetén a  forintra történő átszámítás a  kifizetési kérelem benyújtása naptári évének január 1-jén érvényes, az EKB által jegyzett középárfolyamon történik. 10. A kifizetési kérelem vizsgálata, a támogatás folyósítása és a beszámoló elkészítése 12. § (1) Az NKÜ a kifizetési kérelmeket a kifizetési kérelem benyújtásának napjától számított 60 napon belül bírálja el, és intézkedik a támogatás kifizetése iránt. (2) A kifizetési kérelmek elbírálása a beérkezésük sorrendjében történik. (3) Hiányosan vagy hibásan benyújtott kifizetési kérelem esetében az elbírálás sorrendjét a maradéktalanul teljesített hiánypótlás beérkezésének napja határozza meg. 13. § (1) A  megvalósítás támogatási kérelemben megjelölt utolsó  napjától számított 30  napon belül a  kedvezményezett – konzorcium esetén a  konzorcium vezetője – részletes beszámolót nyújt be elektronikus úton az  NKÜ részére a támogatási kérelemben foglaltak végrehajtásáról. (2) Az NKÜ a beszámolót elutasítja, ha a) a beruházás eredménye nem felel meg a jóváhagyott, illetve a 9. § szerint módosított támogatási kérelemnek, b) a beszerzett vagy kifejlesztett eszköz nem kerül a kedvezményezett vagy konzorcium esetén a konzorciumi megállapodásban meghatározott kedvezményezett 100%-os tulajdonába, c) eszközbeszerzés esetén legkésőbb az  utolsó kifizetési kérelem benyújtásának  napjáig nem történik meg az üzemeltetési helyen az üzembe helyezés, d) a támogatással beszerzett eszköz vagy annak bármely, egy ajánlattevőtől származó eleme esetében a gyártás éve és a kifizetési kérelem benyújtásának éve között két évnél több idő telt el, vagy e) a támogatással beszerzett eszköz nem tartalmaz egyedi azonosításra alkalmas jelölést. (3) Az (1) bekezdés szerinti beszámoló tartalmazza a) a megvalósult innováció részletes bemutatását, valamint az innováció alkalmazásával készített termékeket azok tervezett, éves előállítási mennyiségével, főbb paramétereivel együtt, b) számadatokkal alátámasztva a megvalósult, ba) 1. § 4. pont a)–c) alpontja szerinti innováció gazdasági vagy bb) 1. § 4. pont d) alpontja szerinti innováció környezetvédelmi fenntarthatóságát, c) az innovációval érintett termékek értékesítési helyeit és d) az innovációt követő fejlesztési terveket. (4) A  megvalósítás támogatási kérelemben megjelölt utolsó  napjától számított 30  napon belül a  kedvezményezett – konzorcium esetén a konzorcium vezetője – vagy megbízottja országos terjesztésű szaklapban és honlapján is elérhető, tudományos ismeretterjesztő cikkben mutatja be a megvalósult innovációt. 3516 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 11. A támogatással beszerzett eszköz üzemeltetési helye és a támogatással beszerzett eszköz üzemeltetésére vonatkozó kötelezettség 14. § (1) A  kedvezményezett jogosult a  támogatással beszerzett eszközt több üzemeltetési helyen is üzemeltetni. A  támogatással beszerzett eszköznek a  megjelölt több üzemeltetési hely közötti mozgatása nem minősül az üzemeltetési hely megváltoztatásának. (2) Ha a támogatást igénylő a támogatási kérelemben több üzemeltetési helyet jelöl meg, úgy a) a 4. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontja, b) az 5. § (1) bekezdés b) pontja, 5. § (2) bekezdés f) pontja, valamint 5. § (3) bekezdés e) pontja, c) a 11. § (3) bekezdés g) pont ga) és gc)–ge) alpontja, d) a 15. § (3) bekezdés c)–e) pontja, valamint 15. § (6) bekezdés c) pontja és e) a 16. § (1) bekezdése, valamint 16. § (2) bekezdés c)–h) pontja szerinti kötelezettség valamennyi üzemeltetési helyre vonatkozik. (3) A támogatással beszerzett eszköz fenntartási időszaka a) a fenntartási időszak első napjától számított 5 év, vagy b) ha a  támogatással beszerzett eszköz számviteli értékcsökkenési időszaka 5 évnél rövidebb, KKV esetében a számviteli értékcsökkenési időszak vége, ami nem lehet rövidebb, mint a fenntartási időszak első napjától számított 3 év. (4) A  fenntartási időszak alatt a  támogatással beszerzett eszközt a  kedvezményezett a  támogatással beszerzett eszköz rendeltetése szerint, a vonatkozó engedélyek és előírások betartásával, a támogatás céljának megfelelően kizárólagosan használja. 12. A támogatással beszerzett eszköz cseréje és annak bejelentése 15. § (1) A  támogatással beszerzett eszköz amortizáció, lopás, működésképtelenné vagy használhatatlanná válása miatti lecserélése, valamint a jótállás alapján történő cseréje (a továbbiakban együtt: csere) esetén a) az új eszköz vásárlását a csere bekövetkezését követően, a kedvezményezett nevére kiállított számlával kell igazolni, b) kizárólag a  csere időpontjáig kiegyenlített költség számolható el, azzal, hogy lízingkonstrukcióval érintett számla nem fogadható el csereelszámolás alapjául, c) az új eszköz üzemeltetési helyének meg kell egyeznie a régi üzemeltetési hellyel, és d) a 4. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjában meghatározott feltételeknek megfelelő új eszközt a csere okának felmerülését követő hat hónapon belül be kell szerezni. (2) A  csere szükségességét a  csere okának bekövetkezésétől számított harminc  napon belül elektronikus úton előzetesen be kell jelenteni az  NKÜ-nek az  elektronikus felületen keresztül, az  NKÜ honlapján közzétett közleményben foglaltak szerint. (3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a) a bejelentő támogatási azonosítóját; b) a támogatási okirat iratazonosító számát; c) a cserélni kívánt eszköz ca) üzemeltetési helyét, cb) számlájának sorszámát, cc) gyári számát vagy egyedi azonosításra alkalmas jelölését és cd) darabszámát; d) a csere okának leírását; valamint e) az új eszköz vásárlásának tervezett időpontját. (4) A (3) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell a) a jótállás alapján történő cserebejelentés esetén a gyártó vagy forgalmazó által kiállított garanciális cseréről készített dokumentum másolatát, b) amortizáció esetén a támogatással beszerzett eszköz nyilvántartásból történő kivezetését igazoló számviteli kimutatás másolatát, c) lopás esetén a rendőrségi jegyzőkönyv másolatát, valamint d) működésképtelenné vagy használhatatlanná válás esetén a szakértői véleményt igazoló dokumentum vagy a selejtezési jegyzőkönyv másolatát. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3517 (5) A csere megtörténtét legkésőbb az új eszköz vásárlását követő tizenöt napon belül be kell jelenteni az NKÜ-nek az elektronikus felületen, az NKÜ honlapján közzétett közleményben foglaltak szerint. (6) Az (5) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a) a támogatási azonosítót; b) a támogatási okirat iratazonosító számát; c) az üzemeltetés helyét; és d) a beszerzett új eszköz da) számlájának sorszámát, db) megnevezését, dc) gyári számát vagy egyedi azonosításra alkalmas jelölését, dd) darabszámát, valamint de) beszerzésének időpontját. (7) A (6) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell a) az új eszköz vásárlásához kapcsolódó aa) hitelszerződés, ab) számla és annak kifizetését igazoló bizonylat, ac) átadás-átvételt igazoló dokumentum, ad) az új eszköz gyártási időpontját igazoló dokumentum, valamint ae) üzembehelyezési jegyzőkönyv másolati példányát és b) az angol nyelvtől különböző idegen nyelven kiállított dokumentum hivatalos magyar nyelvű fordítását. 13. Az üzemeltetési hely változásának bejelentése 16. § (1) A  támogatással beszerzett eszköz üzemeltetési helyének az  üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt történő megváltoztatását legalább tíz nappal az eszköz tervezett átszállításának megkezdése előtt elektronikus úton be kell jelenteni az NKÜ-nek az elektronikus felületen, az NKÜ honlapján közzétett közleményben foglaltak szerint. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a) a bejelentő támogatási azonosítóját; b) a támogatási okirat iratazonosító számát; c) az átszállítani kívánt támogatással beszerzett eszköz ca) megnevezését, cb) gyári számát vagy egyedi azonosításra alkalmas jelölését, cc) darabszámát, valamint cd) új üzemeltetési helyét; d) az üzemeltetési hely változtatásának indokát; e) az üzemeltetési hely változtatásának tervezett időpontját; f) a  támogatással beszerzett eszköz nem saját tulajdonú vagy más személy rendelkezési jogával terhelt ingatlanon történő üzemeltetése esetében az ingatlan tulajdonosának vagy az ahhoz fűződő rendelkezési jog jogosultjának 5. § (3) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatát; g) kisüzemi bortermelő kivételével az  új üzemeltetési helyre vonatkozó adóraktári, illetve egyszerűsített adóraktári engedély számát; valamint h) az  új üzemeltetési hely szerinti üzemre vonatkozó, támogatással beszerzett eszköz szabályszerű működtetését lehetővé tevő engedélyek számát. (3) Ha az eredeti üzemeltetési hely Budapesttől eltérő település, de az új üzemeltetési hely Budapest, abban az esetben a  3.  § (3)  bekezdés a)  pontja vagy 3.  § (4)  bekezdés a)  pontja szerint megállapított támogatási összeg és a  3.  § (3)  bekezdés b)  pontja vagy 3.  § (4)  bekezdés b)  pontja szerint megállapítható támogatási összeg különbözetét – az NKÜ különbözet visszafizetéséről szóló tájékoztatása szerint – visszafizeti az NKÜ részére. 14. Az üzemeltetési kötelezettség ellenőrzése 17. § (1) Ha az  üzemeltetési kötelezettség ideje alatt a  támogatással beszerzett eszköz üzemeltetési helye szerinti üzemengedélyt a  borászati hatóság felfüggeszti vagy visszavonja, akkor erről a  borászati hatóság a  döntés véglegessé válását követő tizenöt napon belül tájékoztatja az NKÜ-t. 3518 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám (2) Ha az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt a támogatással beszerzett eszköz üzemeltetési helye szerinti jövedéki engedélyt az állami adó- és vámhatóság felfüggeszti vagy visszavonja, akkor erről az állami adó- és vámhatóság a döntés véglegessé válását követő tizenöt napon belül tájékoztatja az NKÜ-t. (3) Az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt a kedvezményezettet terhelő kötelezettségek helyszíni ellenőrzése a pénzügyi évben jóváhagyott kérelmek legalább 10%-ára terjed ki. 18. § (1) Intézkedésben való jogosulatlan részvételnek minősül, a) ha a kedvezményezett a 13. § (1) bekezdése szerinti beszámolási kötelezettségének határidőben nem tett eleget, b) ha a kedvezményezett beszámolóját az NKÜ nem fogadja el, c) ha a kedvezményezett a 13. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének határidőben nem tett eleget, d) ha a kedvezményezett az üzemeltetési kötelezettség időszaka alatt az üzemeltetési kötelezettségének nem tesz eleget, e) az üzemeltetési kötelezettség lejárta előtti elidegenítés, illetve a csere bejelentésének elmulasztása, valamint a csere 15. § (1) bekezdés d) pontja szerinti határidőn túl történő megvalósítása, f) ha a kedvezményezettel szemben a borászati hatóság a Bkr. fa) 82. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezményt a Bkr. 82. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja, fb) 82. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkövetkezményt a Bkr. 82. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontja vagy fc) 82. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott jogkövetkezményt a Bkr. 82. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontja alapján alkalmazza, g) ha az  üzemeltetési kötelezettség ideje alatt a  támogatással beszerzett eszköz üzemeltetési helye szerinti üzemengedélyt a  borászati hatóság felfüggeszti vagy visszavonja, vagy az  állami adó- és vámhatóság a jövedéki engedélyt visszavonja, vagy h) ha a  közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az  1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 62. cikke alkalmazásában az  e rendeletből fakadó előnyök megszerzéséhez szükséges feltételek (2)  bekezdés szerinti mesterséges megteremtését előidéző jogellenes magatartás és a  támogatás céljával ellentétes előny elérése közötti ok-okozati összefüggés fennállását az arra hatáskörrel rendelkező szerv megállapítja. (2) Az  e rendeletből fakadó előnyök megszerzéséhez szükséges feltételeknek a  jogszabályok kijátszásával történő, az  (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 62.  cikke szerinti mesterséges megteremtése akkor áll fenn, ha bármely természetes vagy jogi személy a 2. §-ban és a 4. §-ban meghatározott feltételek teljesítését az arra hatáskörrel rendelkező szerv által megállapított jogellenes cselekmény megvalósításával érte el a támogatás céljával ellentétes előnyök megszerzése érdekében. (3) Nem nyújthat be támogatási kérelmet az, akinek a 2. § szerinti bármely intézkedésben való jogosulatlan részvételét az NKÜ a KAP tv. 37. §-a alapján végleges döntésével megállapította, a döntés véglegessé válásától számított 3 évig. 15. Záró rendelkezések 19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 20. § Ez a rendelet a) a  közös agrárpolitika keretében a  tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az  1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet, b) az  (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a  tagállamok 2023–2027-es, az  említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a  jó  mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3519 irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU)  2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, c) az  (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a  KAP stratégiai tervek értékelése, valamint a  monitoringhoz és értékeléshez szükséges információnyújtás tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2022. szeptember 6-i (EU)  2022/1475 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Bóna Szabolcs János s. k., agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 1. melléklet a 7/2026. (VII. 24.) AÉM rendelethez Kiválasztási és értékelési szempontrendszer A B C 1. A kiválasztási szempont megnevezése Értékelési szempont Adható pontszám 2. A támogatási kérelemben foglalt innováció újdonságának, illetve kedvező környezeti hatásának mértéke Az 1. § 4. pont a)–c) alpontja szerinti innováció újdonságának mértéke vagy az 1. § 4. pont d) alpontja szerinti innováció környezeti ártalomcsökkentésének mértéke. 0–35 3. A támogatást igénylő a támogatási kérelemben foglalt innovációs tervet konzorciumban kívánja megvalósítani Teljesítése esetén adható pontszám. 5 4. A támogatást igénylő kutatóhely vagy egyetem, vagy a támogatási kérelemben foglalt innovációs tervet kutatóhellyel vagy egyetemmel kötött együttműködési megállapodás keretében kívánja megvalósítani Teljesítése esetén adható pontszám. 15 5. A támogatást igénylő a támogatási kérelemben foglalt innovációs tervet projektmenedzsmentben jártas szereplő bevonásával kívánja megvalósítani A projektmenedzsmentben jártas szereplő elmúlt öt évben végzett tevékenységének bemutatása referenciákkal. Teljesítése esetén adható pontszám. 10 6. A támogatást igénylő a támogatási kérelemben foglalt innovációs tervet szakmaközi szervezettel kötött együttműködési megállapodás keretében kívánja megvalósítani Teljesítése esetén adható pontszám. 5 7. A támogatási kérelemben foglalt innovációs terv piaci megalapozottságának bemutatása: különösen, de nem kizárólag az elérni kívánt piaci helyzet bemutatása, az innováció költség-haszon elemzése, potenciális pozitív extern hatások bemutatása. Az innováció eredménytermékének potenciális piaci szerepe, az innováció középtávú költség-haszon elemzése. 0–30 8. ÖSSZESEN 100 3520 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 8/2026. (VII. 24.) AÉM rendelete az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter feladatkörébe tartozó rendeleteknek a szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegséggel, valamint a mezőgazdasági káresemény bejelentésével összefüggő módosításáról [1] A  növényvédelmi tevékenységről szóló miniszteri rendeletben indokolt nevesíteni a  Grapevine flavescence dorée phytoplasma károsító terjedésének megakadályozása érdekében a  kórokozót terjesztő rovarvektor, az  amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni védekezési kötelezettséget is. A betegség jelenléte komoly gazdasági és ökológia következményekkel jár, ezért a  szőlőtermelő gazdákat minden lehetséges eszközzel segíteni kell a  szőlő aranyszínű sárgaságot okozó betegség megelőzésében és a terjedés ütemének lassításában. [2] A Grapevine flavescence dorée phytoplasma károsító kártétele több éven keresztül jelentkezhet a szőlőültetvényekben, ezért biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a zárlati intézkedés ideje alatt a hatósági intézkedéssel érintett szőlőültetvény esetén a kártalanítás ismételten igényelhető lehessen. Indokolt továbbá a károsító terjedésének lassítása és a potenciálisan menthetetlen ültetvények felszámolásának gyorsítása érdekében csökkenteni az  ültetvény felszámolásával járó fertőzöttségi küszöböt. Emellett a kártalanítási összeg kifizetéséhez szükséges előirányzat-átcsoportosítás időigényessége miatt a kifizetéshez kapcsolódó határidők módosulnak. [3] Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez igényelhető állami támogatás, de ennek mértéke nem elegendő a kialakult súlyos helyzet kezeléséhez. A  jelenlegi helyzet kezelése és a  betegség elleni hosszú távú sikeres küzdelem érdekében indokolt a  támogatási program kibővítése, illetve módosítása. A  támogatás igénylésének szabályai egyszerűsödnek, a  támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek is minősül. A  módosítás biztosítja továbbá a  növényegészségügyi okokból kivágott ültetvények újratelepítésének támogatása intézkedéstípus elsőbbségét. [4] A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy aszálykár esetén a zöld állapotban levágott kukorica után a kárbejelentést a levágást követően meg lehessen tenni bizonyos feltételek teljesítése esetén. [5] Az  élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008.  évi XLVI.  törvény 76.  § (2)  bekezdés 4., 6. és 7.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 25.  § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2.  alcím tekintetében az  élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008.  évi XLVI.  törvény 76.  § (2)  bekezdés 8.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm. rendelet 25. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 3.  alcím tekintetében a  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 25. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 4.  alcím tekintetében tekintetében a  mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007.  évi XVII.  törvény 81.  § (5)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 25.  § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az 5.  alcím tekintetében a  Közös Agrárpolitikából és a  nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 25. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosítása 1. § A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001.  (I. 17.) FVM rendelet [a továbbiakban: 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet] 1. §-a a következő 19a. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „19a. Szőlőültetvény: a) a  szőlészetről és borászatról szóló  törvény szerinti gazdasági aktában egy szőlőültetvényként nyilvántartott terület, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3521 b) ha az ültetvény használója nem szerepel az a) pont szerinti gazdasági aktában, az olyan, szőlővel hasznosított, térben összefüggő, egy helyrajzi számon nyilvántartott terület, ba) amelynek használója, térállása, művelési módja azonos, és bb) amelyen a szőlőt – zártkert kivételével – legfeljebb két vegetációs idő különbséggel telepítették, valamint c) az a) és b) pontban foglaltakon kívüli olyan terület, amely ca) a borszőlő vagy a csemegeszőlő ültetési anyagának, cb) a NÉBIH által prebázis, bázis, certifikált vagy standard kategóriájúként elismert és nyilvántartásba vett nemes és alany vegetatív szaporító alapanyag, valamint cc) a szőlő faiskolában nevelt, az a) és b) pontban szereplő szőlőültetvény létesítésére alkalmas ültetési anyag termelésére szolgál.” 2. § A 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 22. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) Szőlőültetvényen a  Grapevine flavescence dorée phytoplasma károsító ellen hozott zárlati intézkedésnél a  kártalanításra való jogosultság megállapításánál és a  kártalanítás kifizetésénél nem kell vizsgálni a  lemosó permetezés elvégzésének teljesítését.” 3. § A 7/2001.  (I. 17.) FVM rendelet 23.  § (2)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép, és a  § a  következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) Valamely zárlati károsító továbbterjedése ellen hozott zárlati intézkedés ideje alatt a  hatósági intézkedéssel érintett termőhelyen fellépő ugyanazon károsító okozta kárért – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – nem jár újabb kártalanítás. (3) A Grapevine flavescence dorée phytoplasma károsító továbbterjedése ellen hozott zárlati intézkedés ideje alatt hatósági intézkedéssel érintett szőlőültetvény esetén a kártalanítás több alkalommal is igényelhető.” 4. § A 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet a következő 72. §-sal egészül ki: „72.  § E  rendeletnek az  agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter feladatkörébe tartozó rendeleteknek a szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegséggel, valamint a mezőgazdasági káresemény bejelentésével összefüggő módosításáról szóló 8/2026. (VII. 24.) AÉM rendelettel [a továbbiakban: 8/2026. (VII. 24.) AÉM rendelet] megállapított 23. § (3) bekezdését a 8/2026. (VII. 24.) AÉM rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.” 5. § A 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 7. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 6. § A 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet a) 24. § (3) bekezdésében a „tizenöt” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg, b) 24. § (4) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „negyvenöt” szöveg, c) 24. § (5) bekezdésében a „harmincadik” szövegrész helyébe a „negyvenötödik” szöveg, d) 7.  számú melléklet 1.4.1.2.3.  pont c)  alpontjában az  „ültetvényt” szövegrész helyébe a  „szőlőültetvényt” szöveg, a „meghaladja a 30%-ot” szövegrész helyébe az „eléri a 20%-ot” szöveg lép. 2. A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosítása 7. § A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010.  (IV. 23.) FVM rendelet 2.  § (1)  bekezdés h)  pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki: (A földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen) „h) amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus), valamint i) a 7. melléklet szerinti raktári kártevők ellen.” 3522 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosítása 8. § A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a  kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet [a továbbiakban: 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet] 4. §-a a következő (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően aszálykár bejelentésekor a KAL 21 hasznosítási kóddal jelölt kukorica zöld állapotban történő levágása esetén a) a  kárbejelentés és a  tervezett betakarítás vagy a  károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj-előkészítés közötti tizenöt  napos határidő alkalmazása helyett a  kárbejelentés a levágást követően tehető meg, és b) a kárbejelentés határideje 2026. augusztus 15., ha a mezőgazdasági termelő a kárbejelentéséhez mellékeli a (4b) bekezdésben foglalt dokumentumokat. (4b) A (4a) bekezdés szerinti esetben a kárbejelentéshez mellékelni kell a mezőgazdasági termelő a) nyilatkozatát arról, hogy az  arányos termelői felelősségvállalás és a  (14)  bekezdés szerinti szakszerű művelési kötelezettség érdekében járt el, és b) azon georeferált fotót, amely igazolja, hogy a területen lábon álló növény nem található. (4c) A (4a) bekezdés szerinti kárbejelentés esetén a növénykultúra 100%-os hozamcsökkenését kell vélelmezni.” 9. § A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet a következő 28. §-sal egészül ki: „28.  § E  rendeletnek az  agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter feladatkörébe tartozó rendeleteknek a szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegséggel, valamint a mezőgazdasági káresemény bejelentésével összefüggő módosításáról szóló 8/2026. (VII. 24.) AÉM rendelettel [a továbbiakban: 8/2026. (VII. 24.) AÉM rendelet] megállapított 4. § (4a)–(4c) bekezdését, 5. § (1a) bekezdés g) pontját, valamint 5. § (7) bekezdését a 8/2026. (VII. 24.) AÉM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.” 10. § A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet a) 5. § (1a) bekezdés g) pontjában a „(4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(4), valamint (4a) bekezdésében” szöveg, b) 5. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az „ezen adatok alapján” szövegrész helyébe az „ezen adatok alapján vagy a 4. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti esetben” szöveg lép. 11. § Hatályát veszti a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet a) 4. § (4a)–(4c) bekezdése, b) 5. § (1a) bekezdés g) pontjában a „ , valamint (4a)” szövegrész, c) 5. § (7) bekezdésében a „vagy a 4. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti esetben” szövegrész, valamint d) 28. §-a. 4. A szőlőültetvényeken megvalósuló növényegészségügyi védekezés támogatásáról szóló 9/2016. (II. 15.) FM rendelet módosítása 12. § (1) A szőlőültetvényeken megvalósuló növényegészségügyi védekezés támogatásáról szóló 9/2016. (II. 15.) FM rendelet [a továbbiakban: 9/2016. (II. 15.) FM rendelet] 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „b) borszőlő: olyan, a gazdasági aktát vezető hegybíró nyilvántartásában szereplő szőlő növénykultúra, amelyet ba) borkészítés céljára osztályba sorolt fajtával vagy bb) a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a  továbbiakban: NÉBIH) által nyilvántartásba vett, osztályba sorolást megalapozó vizsgálat elvégzése vagy a szőlőtermesztés fejlesztése céljából telepítettek;” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3523 (2) A 9/2016. (II. 15.) FM rendelet 1. §-a a következő u) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „u) ökológiai művelésbe vont szőlőültetvény: olyan szőlőültetvény, amely az ökológiai gazdálkodási követelmények tanúsítására elismert, akkreditált tanúsító szervezet által kiadott ökológiai tanúsítvánnyal rendelkezik, vagy igazoltan az ökológiai gazdálkodásra való átállás fázisában van.” 13. § A 9/2016. (II. 15.) FM rendelet 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  (2)  bekezdésben foglaltak alapulvételével a  szőlőtermelő vagy a  támogatás igénylésére felhatalmazott termelői szerveződés által elvégzett, legfeljebb 40 hektár területen történő védekezés – védekezési időszakban keletkezett – költségei után igénybe vehető támogatás mértékét és összegét a) nem körülhatárolt területen található szőlőültetvény esetén elvégzett növényegészségügyi megelőzés után az 1a. melléklet, valamint b) körülhatárolt területen lévő szőlőültetvény esetén elvégzett növényegészségügyi felszámolás után az 1b. melléklet határozza meg.” 14. § (1) A 9/2016. (II. 15.) FM rendelet 4. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A szőlőtermelő akkor jogosult a támogatás igénybevételére, ha) „f) a  permetezési  naplót papír alapon vezető szőlőtermelő vállalja, hogy a  támogatással érintett növényvédő szeres védekezések vonatkozásában a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 30. § (8) bekezdésében foglalt előírásoknak, amennyiben az ott előírt határidő későbbi időpontot jelöl, fa) borszőlő és szőlő szaporítóanyag esetén legkésőbb e  rendelet 6.  § (4)  bekezdése szerinti hegybírói igazolás kérelmezéséig, fb) csemege- és egyéb szőlő esetén legkésőbb e  rendelet 6.  § (1)  bekezdése szerinti támogatási kérelem (a továbbiakban: támogatási kérelem) benyújtásáig eleget tesz; és g) a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában ga) nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, gb) rendelkezik a tevékenysége folytatásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, gc) eleget tett az  Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozatának, ha ilyen határozat kötelezettje volt, gd) nem áll fenn, hogy neki felróható okból nem teljesítette a  támogatási kérelem benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét, ge) megfelel az  államháztartásról szóló  törvényben szabályozott, rendezett munkaügyi kapcsolatok és átlátható szervezet általános és különös feltételeinek, és gf) a támogatási kérelem benyújtásakor szerepel a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló törvény szerinti Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerben.” (2) A 9/2016. (II. 15.) FM rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A támogatás feltétele, hogy a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik a szőlőtermelő vagy a  támogatás igénylésére felhatalmazott termelői szerveződés az  ÁFA  törvényben meghatározott ÁFA levonására vonatkozó jogosultságáról, továbbá a) a szőlőtermelő az (1) bekezdés c)–h) pontjában, valamint b) az igénylésre felhatalmazott termelői szerveződés az (1) bekezdés d), e), g) és h) pontjában foglalt feltételek teljesüléséről.” 15. § A 9/2016. (II. 15.) FM rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § (1) A támogatás vonatkozásában a védekezési időszakban a szőlőtermelő vagy – ha a támogatási kérelmet a  támogatás igénylésére felhatalmazott termelői szerveződés nyújtja be, akkor – az  igénylésre felhatalmazott termelői szerveződés nevére kiállított, növényvédőszer megvásárlását igazoló és pénzügyileg rendezett számla számolható el. (2) Ha a  szőlőtermelő vagy az  igénylésre felhatalmazott termelői szerveződés a  védekezéshez oly módon vesz igénybe gépi bérmunka-szolgáltatást, hogy a  növényvédőszer megvásárlását igazoló számla a  gépi bérmunka- szolgáltatást végző nevére kerül kiállításra, akkor a  növényvédőszer gépi bérmunka-szolgáltatás útján történő kijuttatásáról kizárólag a gépi bérmunka-szolgáltatást végző által a szőlőtermelő vagy az igénylésre felhatalmazott 3524 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám termelői szerveződés nevére a  tárgyévben kiállított és pénzügyileg rendezett számlához kapcsolódóan a  gépi bérmunka-szolgáltatást végző nevére kiállított, a gépi bérmunka-szolgáltatás keretében felhasznált növényvédőszer megvásárlását igazoló számla számolható el. (3) A  (2)  bekezdés szerinti, gépi bérmunka-szolgáltatást végző által kiállított számlán fel kell tüntetni a  kezelt szőlőültetvényt, a  szőlőültetvény nagyságát, a  kijuttatott növényvédőszer megnevezését és a  ténylegesen kijuttatott növényvédőszer mennyiségét.” 16. § A 9/2016. (II. 15.) FM rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6.  § (1) A  támogatás igénybevételéhez a  szőlőtermelő és az  igénylésre felhatalmazott termelői szerveződés a (3) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazó támogatási kérelmet tárgyév november 15. és december 15. között nyújthatja be. A támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek is minősül. (2) A  támogatási kérelem a  digitális államról és a  digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló  törvény szerinti elektronikus azonosítást követően az  erre a  célra biztosított elektronikus felületen (a továbbiakban: elektronikus felület) keresztül nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: Kincstár), a Kincstár honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően. (3) A  támogatás igénybevételéhez a  szőlőtermelő és az  igénylésre felhatalmazott termelői szerveződés kérelme a következő adatokat tartalmazza: a) a  szőlőtermelő azonosító adatait, igénylésre felhatalmazott termelői szerveződés esetén a  termelői szerveződésben tagsággal rendelkező szőlőtermelő azonosító adatait; b) az  üzemméret megnevezését, a  mezőgazdasági csoportmentességi rendelet I.  melléklete szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás kategória alapján; c) a  szőlőültetvény – borszőlő és a  szőlő szaporítóanyag esetén a  hegybíró által kiállított igazolás alapján megadott – következő adatait: ca) településnév, cb) helyrajzi szám, cc) a szőlőültetvény nagysága hektárban megadva, cd) a szőlőültetvény hasznosítása az 1a. és 1b. melléklet A oszlopa szerinti hasznosítási kód szerint megjelölve, ce) borszőlőültetvény esetén HEGYIR-azonosító, cf) a  növényvédőszerrel végzett permetezések kérelmező által jelzett időpontja és a  kezelt területnagyság hektárban megadva, cg) a kezelt ökológiai művelésbe vont szőlőültetvény területnagysága hektárban megadva, valamint ch) blokkazonosító, táblasorszám, amennyiben a permetezési naplóban a terület nem helyrajzi szám alapján van nyilvántartva; d) a növényvédőszer megvásárlását igazoló számla következő adatait: da) a számla sorszáma és kiállításának időpontja, db) a számlán szereplő növényvédőszer megnevezése, dc) a  támogatási kérelemben megjelölt szőlőültetvényen ténylegesen kijuttatott növényvédőszer mennyisége kilogrammban vagy literben megadva, dd) a  támogatási kérelemben megjelölt szőlőültetvényen ténylegesen kijuttatott növényvédőszer költsége forintban megadva, valamint de) a számlakibocsátó adatai; e) az illetékes növényvédelmi hatóság megnevezését és f) a 4. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot. (4) A  (3)  bekezdés c)  pontja szerinti adatokat tartalmazó igazolás a  tárgyév október 15-től november 2-ig igényelhető a szőlőültetvény területe szerint illetékes hegybírótól. (5) A  hegybíró a  (4)  bekezdésben foglalt igények alapján kiállított igazolások adatait legkésőbb tárgyév november 9-ig megküldi a Kincstár részére. (6) A NÉBIH a körülhatárolt területek, azon belül a fertőzött és pufferzónába tartozó területek meghatározásához szükséges adatokat legkésőbb tárgyév november 5-ig megküldi a Kincstár részére. (7) A támogatási kérelem a benyújtását követő naptól számított két napon belül, de legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott benyújtási határidő végéig az  elektronikus felületen keresztül módosítható. Módosítás esetén az utolsóként benyújtott támogatási kérelmet kell elbírálni. A támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontja az utolsó módosító kérelem benyújtásának időpontja. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3525 (8) A  Kincstár a  támogatási kérelmeket a  hiánytalan beérkezést követő negyven  napon belül továbbítja a növényvédelmi hatóság részére a 7/A. § (1)–(4) bekezdésében foglaltak teljesítése céljából.” 17. § (1) A 9/2016. (II. 15.) FM rendelet 7. § (5) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A kifizetési kérelemhez mellékelni kell) „c) az ökológiai gazdálkodási követelmények tanúsítására elismert, akkreditált tanúsító szervezet igazolását; d) borszőlő és szőlő szaporítóanyag esetén a  gazdasági aktát vezető hegybíró által kiállított, 6.  § (3)  bekezdés c)  pontja szerinti igazolást, amelynek ki kell terjednie annak igazolására, hogy a  szőlőtermelő a  tárgyévben rendeltetésszerűen művelte az  ültetvényt, és amelyhez – ha rendelkezésre áll – mellékelni kell a  hatóság által elvégzett helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét;” (2) A 9/2016. (II. 15.) FM rendelet 7. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kifizetési kérelemhez mellékelni kell) „f) csemege- és egyéb szőlőültetvény esetén a  rendeltetésszerű művelést alátámasztó, a  területen készített 4 db képfelvételt.” (3) A 9/2016. (II. 15.) FM rendelet 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A  szőlőtermelő vagy a  támogatás igénylésére felhatalmazott termelői szerveződés a  6.  § (1)  bekezdésében meghatározott támogatási kérelmezési időszakban egy támogatási kérelmet nyújthat be az alábbi szőlőültetvény kategóriánként csoportosítva: a) körülhatárolt területen lévő és nem a c) vagy d) pont szerinti hasznosítású szőlőültetvényben végzett, b) nem körülhatárolt területen lévő és nem a c) vagy d) pont szerinti hasznosítású szőlőültetvényben végzett, c) szőlőiskola hasznosítású területen végzett, valamint d) szaporítóanyag termelő törzsültetvény hasznosítású területen végzett védekezési tevékenység után.” 18. § A 9/2016. (II. 15.) FM rendelet 7/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Ha a  védekezési időszakra vonatkozóan benyújtott támogatási kérelmekben foglalt összes jogos igény meghaladja a 3. § (1) bekezdése szerinti keretösszeget, akkor a keretösszeg támogatási kérelmekben foglalt jogos igényre történő felosztása a támogatási célok alábbi sorrendjében, azon belül a hiánytalan támogatási kérelemben a  7.  § (6)  bekezdésében meghatározott szőlőültetvény kategóriában igényelt támogatási összeg növekvő sorrendjének figyelembevételével történik: a) szőlőiskola hasznosítású szőlőültetvényen elvégzett védekezés, b) szaporítóanyag termelő törzsültetvény hasznosítású szőlőültetvényen elvégzett védekezés, c) az  a) és b)  ponttól eltérő hasznosítású, a  körülhatárolt területnek a  növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001.  (I. 17.) FVM rendelet [a  továbbiakban: 7/2001.  (I. 17.) FVM rendelet] 7.  számú melléklet 1.4.1.2.1.1.  pont a)  alpontja szerinti fertőzött területére eső részén található szőlőültetvényen elvégzett növényegészségügyi felszámolás, d) az  a) és b)  ponttól eltérő hasznosítású, a  körülhatárolt területnek a  7/2001.  (I. 17.) FVM rendelet 7.  számú melléklet 1.4.1.2.1.1.  pont b)  alpontja szerinti pufferzónába eső részén található szőlőültetvényen elvégzett növényegészségügyi felszámolás, valamint e) az a)–d) pontban nem szereplő, egyéb szőlőültetvényen elvégzett növényegészségügyi megelőzés.” 19. § A 9/2016. (II. 15.) FM rendelet 8/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a  szőlőtermelő helyett és nevében meghatalmazottja jár el, a  meghatalmazott az  elektronikus felületet használja az eljárási cselekmények elektronikus elvégzéséhez. A meghatalmazott útján történő eljárás tekintetében a Kincstár vonatkozó közleményében foglaltakat kell alkalmazni.” 20. § (1) A 9/2016. (II. 15.) FM rendelet 1a. melléklete helyébe a 2. melléklet lép. (2) A 9/2016. (II. 15.) FM rendelet 1b. melléklete helyébe a 3. melléklet lép. 21. § A 9/2016. (II. 15.) FM rendelet a) 1. § c), m) és p) pontjában, valamint 7/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „csemegeszőlő” szövegrész helyébe a „csemege- és egyéb szőlő” szöveg, b) 1. § d) pontjában az „F1” szövegrész helyébe a „6.1.” szöveg, 3526 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám c) 1. § e) pontjában a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH)” szövegrész helyébe a „NÉBIH” szöveg, d) 1. § j) pontjában a „védekezésre a tárgyévre vonatkozóan engedélyezett” szövegrész helyébe a „védekezésre engedélyezett” szöveg, e) 1.  § q) és t)  pontjában, 4.  § (8)  bekezdésében, 7.  § (5)  bekezdés nyitó szövegrészében, 7.  § (5)  bekezdés a)  pont aa) és ab)  alpontjában, 7.  § (5)  bekezdés e)  pontjában, 7/A.  § (1)  bekezdés a)  pontjában, (3) és (5) bekezdésében, 9. § (2) bekezdés a) pontjában a „kifizetési” szövegrész helyébe a „támogatási” szöveg, f) 1. § s) pontjában a „május 1-től július 31-ig” szövegrész helyébe a „január 1-jétől október 31-éig” szöveg, g) 1.  § t)  pontjában az  „a permetezési  naplóban vagy a  Gazdálkodási Napló szerinti nyilvántartásban (a  továbbiakban együtt: permetezési  napló)” szövegrész helyébe az „az Elektronikus Gazdálkodási Napló részét képező permetezési naplóban (a továbbiakban: permetezési napló)” szöveg, h) 4. § (2) bekezdésében az „e) és g) pontjában” szövegrész helyébe az „e), g) és h) pontjában” szöveg, i) 7/A.  § (1)  bekezdés nyitó szövegrészében, (4) és (6)  bekezdésében, 8.  § (3)  bekezdésében a „kifizetési” szövegrészek helyébe a „támogatási” szöveg, j) 8/A. § (2) bekezdésében az „elektronikus űrlapkitöltő felületen” szövegrész helyébe az „elektronikus felületen” szöveg lép. 22. § Hatályát veszti a 9/2016. (II. 15.) FM rendelet a) 1. § c) pontjában a „ , kísérleti szőlőnek” szövegrész, b) 1. § f) és i) pontja, c) 1. § m) pontjában a „ , kísérleti szőlő” szövegrész, d) 1. § o) pontjában az „ , amely borszőlő, illetve csemegeszőlő termelése esetén a szőlőtermelő használatában összesen legalább egy hektár nagyságú” szövegrész, e) 2. § (4) bekezdése, f) 4. § (1) bekezdés b) pontjában az „ , illetve kísérleti szőlő” szövegrész, g) 6. alcím címe, h) 7. § (1)–(4) bekezdése, i) 7/A. § (8) bekezdése, j) 8. § (1) bekezdésében a „ , 7. § (2) és (3) bekezdése szerinti adattartalommal kiállított” szövegrész, valamint k) 8. § (2) bekezdése. 5. A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatásról szóló 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet módosítása 23. § A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatásról szóló 152/2023.  (XII. 21.) AM rendelet [a továbbiakban: 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet] 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6.  § (1) A  2.  § a), b) és d)  pontja szerinti beavatkozástípusok keretében végrehajtott intézkedés esetén az  5.  § (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás összege az egységköltség a) 75%-a valamely, az  intézkedéssel összefüggő terület fekvése szerinti földrajzi árujelző szerkezetátalakítási tervének vagy az  országos szerkezetátalakítási tervnek való megfelelés esetén, ha az  intézkedéssel érintett összefüggő terület kevésbé fejlett régióban és a  világörökségről szóló  törvény szerinti világörökségi területen fekszik, b) 70%-a valamely, az  intézkedéssel összefüggő terület fekvése szerinti földrajzi árujelző szerkezetátalakítási tervének való megfelelés esetén, ha az intézkedéssel érintett összefüggő terület kevésbé fejlett régióban fekszik, c) 60%-a az a) vagy a b) pont alá nem tartozó esetben, ha az intézkedéssel érintett összefüggő terület kevésbé fejlett régióban fekszik, vagy d) 50%-a – függetlenül az  a) vagy a  b)  pontban foglalt feltételek teljesülésétől –, ha az  intézkedéssel érintett összefüggő terület nem kevésbé fejlett régióban fekszik. (2) A 2. § c) pontja szerinti beavatkozástípus keretében végrehajtott intézkedés esetén az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás összege az egységköltség a) 75%-a, ha az intézkedéssel érintett összefüggő terület kevésbé fejlett régióban fekszik, b) 50%-a, ha az intézkedéssel érintett összefüggő terület nem kevésbé fejlett régióban fekszik.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3527 24. § A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 10. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(6) A  kiválasztási szempontrendszert az  5.  melléklet tartalmazza. Az  5.  mellékletet nem kell alkalmazni a  2.  § c) pontja szerinti, növény-egészségügyi okból hatóság által elrendelt kötelező kivágást követő újratelepítés esetén. (7) A 2. § c) pontja szerinti újratelepítésre ugyanazon a földterületen támogatás akkor igényelhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a  növény-egészségügyi okokból hatóság által elrendelt kötelező kivágást a  kivágást elrendelő hatósági döntés szerint végrehajtotta. Kötelező várakozási idő a Grapevine Flavescence Dorée Phytoplasma fertőzés vonatkozásában nincs, minden más esetben a növény-egészségügyi okból történő kivágást elrendelő határozatban foglaltak szerint kell eljárni. Nem igényelhető támogatás a Btv. 5. § (3) és (4) bekezdése alapján a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésének elmaradása miatt a  hatóság által elrendelt kivágás alapján történő újratelepítés szándéka esetén.” 25. § A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A  2.  § c)  pontja szerinti, növény-egészségügyi okból hatóság által elrendelt kötelező kivágást követő újratelepítés intézkedés esetén a  támogatási kérelemnek nem kell tartalmaznia az  (1)  bekezdés k)–m)  pontja szerinti adatot és nyilatkozatokat, valamint a támogatási kérelemhez nem kell csatolni a (2) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja, valamint c) és d) pontja szerinti iratot.” 26. § A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A növény-egészségügyi okból hatóság által elrendelt kötelező kivágást követő szőlőültetvény újratelepítése beavatkozástípus keretében a kérelmet 50 pontban kell részesíteni.” 27. § Hatályát veszti a 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet a) 14.  § (5)  bekezdésében az „ , illetve növény-egészségügyi okból hatóság által elrendelt kötelező kivágást követő szőlőültetvény újratelepítése” szövegrész, b) 5. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat címében a „ , valamint növény-egészségügyi okokból hatóság által elrendelt kötelező kivágást követő szőlőültetvény újratelepítés” szövegrész. 6. Záró rendelkezések 28. § (1) Ez a rendelet – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1–7. §, a 12–27. §, valamint az 1–3. melléklet az e rendelet kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (3) A 11. § 2027. március 31-én lép hatályba. Bóna Szabolcs János s. k., agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 1. melléklet a 8/2026. (VII. 24.) AÉM rendelethez A 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 7. számú melléklet 1.4.1.2. pontja a következő 1.4.1.2.18. alponttal egészül ki: „1.4.1.2.18. A Grapevine flavescence dorée phytoplasma terjedésének lassítása érdekében 1.4.1.2.18.1. a szőlőültetvényeken keletkezett metszési nyesedék ártalmatlanítását és 1.4.1.2.18.2. a növény e rendelet szerint elvégzett megsemmisítését égetéssel, vagy ha az nem lehetséges, a növényanyag aprítást követő talajba forgatásával kell végrehajtani.” 3528 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 2. melléklet a 8/2026. (VII. 24.) AÉM rendelethez „1a. melléklet a 9/2016. (II. 15.) FM rendelethez Támogatás összege és mértéke nem körülhatárolt területen található szőlőültetvényen elvégzett növényegészségügyi megelőzés esetén A B C D 1. Hasznosítás kódja Szőlőültetvény hasznosítása Támogatás összege (Ft/ha) Támogatás mértéke (%) 2. 1. borszőlő (nem ökológiai művelésbe vont) legfeljebb 12 000 forint/év a kijuttatott növényvédőszer vételárának 75%-a, azzal, hogy növényegészségügyi felszámolás és növényegészségügyi megelőzés vonatkozásában együtt legfeljebb 40 ha támogatható területig 3. 2. csemege- és egyéb szőlő (nem ökológiai művelésbe vont) 4. 3. szaporítóanyag termelő törzsültetvény vagy szőlőiskola legfeljebb 16 000 forint/védekezés (legfeljebb 3 alkalommal történő védekezésig) 5. 4. ökológiai művelésbe vont borszőlő, csemege- és egyéb szőlő legfeljebb 12 000 forint/év ” 3. melléklet a 8/2026. (VII. 24.) AÉM rendelethez „1b. melléklet a 9/2016. (II. 15.) FM rendelethez Támogatás összege és mértéke körülhatárolt területen található szőlőültetvényen elvégzett növényegészségügyi felszámolás esetén A B C D 1. Hasznosítás kódja Szőlőültetvény hasznosítása Támogatás összege legfeljebb 3 alkalommal történő védekezésig (Ft/ha/védekezés) Támogatás mértéke (%) 2. 1. borszőlő (nem ökológiai művelésbe vont) hektáronként legfeljebb 16 000 forint/védekezés (legfeljebb 3 alkalommal) a kijuttatott növényvédőszer vételárának 75%-a, azzal, hogy növényegészségügyi felszámolás és növényegészségügyi megelőzés vonatkozásában együtt legfeljebb 40 ha támogatható területig 3. 2. csemege- és egyéb szőlő (nem ökológiai művelésbe vont) 4. 3. szaporítóanyag termelő törzsültetvény vagy szőlőiskola 5. 4. ökológiai művelésbe vont borszőlő, csemege- és egyéb szőlő hektáronként legfeljebb 20 000 forint/védekezés (legfeljebb 3 alkalommal) ” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3529 Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 9/2026. (VII. 24.) AÉM rendelete a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet ecetről szóló előírása tekintetében történő módosításáról [1] A szabályozás célja, hogy a fogyasztók az ecet minőségére vonatkozóan megfelelő tájékoztatást kapjanak, valamint annak egyértelművé tétele, hogy ezeknek az élelmiszereknek az elnevezése milyen jellegű és minőségű termékre utal. [2] A  szabályozás javítja az  ecet minőségét, és lehetővé teszi a  fogyasztók számára, hogy felismerjék az  ezen a  néven forgalomba kerülő termékek közötti minőségi különbségeket. [3] Korábban ecetnek lehetett nevezni a mezőgazdasági termékek erjesztésével, természetes eljárással készült és a szintetikus ecetsav hígításával nyert termékeket is. Jelen szabályozás biztosítja, hogy ecet megjelöléssel kizárólag a mezőgazdasági eredetű termékekből kétszeres erjesztéssel, biológiai eljárással készített termék hozható forgalomba. Szintetikus ecetsav hígításával nyert termék a továbbiakban nem viselheti az ecet megnevezést. [4] A szabályozás részletesen rendelkezik az ecet nevének meghatározásáról annak érdekében, hogy egyértelmű tájékoztatást nyújtson a  fogyasztóknak a  termék jellegéről. A  rendelet meghatározza továbbá a  hozzáadható cukor mennyiségének maximumát annak érdekében, hogy garantálja a magas minőséget, és visszaszorítsa a kedvezőtlen egészségi hatásokat. [5] A  módosítás meghosszabbítja a  húskészítmények szabályozásában a  fehérjeminőségi értékre és a  hústartalom megállapítására vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelésre biztosított átmeneti időszakot. [6] A  módosítás hatályon kívül helyezi az  élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő vinil-klorid monomert tartalmazó anyagokkal és tárgyakkal szemben támasztott minőségi követelményekről szóló előírást, tekintettel arra, hogy az ezekre vonatkozó rendelkezések már európai uniós jogszabályban jelennek meg. [7] Az  élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008.  évi XLVI.  törvény 76.  § (2)  bekezdés 5.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 25.  § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009.  (XI. 12.) FVM  rendelet (a  továbbiakban: R.) 1.  § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: [A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásait e rendelet következő mellékleteiben adom ki:] „h) az ecetről szóló 44. melléklet.” 2. § (1) Az R. 2. §-a a következő (20a) bekezdéssel egészül ki: „(20a) A (20) bekezdésben foglaltaktól eltérően e rendelet 12. melléklet a) A rész IV. fejezet 3. pontjában foglaltaknak, b) C rész 6.  pont 6.1.2.  alpontjának, 9.  pont 9.1.4.  alpontjának, 11.  pont 11.1.2.  alpontjának és 12.  pont 12.1.3. alpontjának fehérjeminőségi értékre vonatkozó rendelkezéseinek, valamint c) D részében foglaltaknak nem megfelelő, a MódR10. hatálybalépésének napját megelőző napon hatályos előírásoknak megfelelő termékek 2027. június 30. napjáig előállíthatók, forgalomba hozhatók, és a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomban tarthatók.” (2) Az R. 2. §-a a következő (28) bekezdéssel egészül ki: „(28) E  rendelet 44.  mellékletének a  Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009.  (XI.  12.) FVM  rendelet ecetről szóló előírása tekintetében történő módosításáról szóló 9/2026.  (VII. 24.) AÉM  rendelettel (a  továbbiakban: MódR17.) megállapított rendelkezéseinek nem megfelelő, azonban a  MódR17. hatálybalépésének  napját megelőző  napon hatályos előírásoknak megfelelő, 44.  melléklet szerinti termékek a MódR17. hatálybalépésének napjától számított 18. hónap utolsó napjáig előállíthatók és forgalomba hozhatók, valamint a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomban tarthatók.” 3. § Az R. a következő 17. §-sal egészül ki: „17.  § E  rendelet MódR17.-tel megállapított 1.  § (3)  bekezdés h)  pontja, 2.  § (28)  bekezdése és 44.  melléklete tervezetének a  műszaki szabályokkal és az  információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU)  2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.” 4. § Az R. az 1. melléklet szerinti 44. melléklettel egészül ki. 3530 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 5. § Hatályát veszti az R. a) 1. § (2) bekezdés 21. pontja, b) 3. § 1. pontja, valamint c) 23. melléklete. 6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 7. § E rendelet tervezetének a  műszaki szabályokkal és az  információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént. Bóna Szabolcs János s. k., agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 1. melléklet a 9/2026. (VII. 24.) AÉM rendelethez „44. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/22-1 előírása az ecetről A rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. 1. Ez az  előírás a  B részben meghatározott gyümölcsecetre, gyümölcsborecetre, szeszecetre, balzsamecetre, egyéb ecetre, valamint a C részben meghatározott almaecetre és almaborecetre vonatkozik. 2. Az előírásban meghatározott termékmegnevezések a  forgalomba hozott termékek jelölésén kizárólag akkor használhatók, ha a termékek megfelelnek a B és C részben meghatározott követelményeknek. 3. Az előírásban szabályozott termékek az  1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a 12.3 élelmiszer-kategóriába tartoznak. 4. Ez az előírás nem vonatkozik az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott vagy hagyományos különleges termékként bejegyzett ecetekre. 5. Ez az előírás nem alkalmazható az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti borecetre. 6. Az ebben az  előírásban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie azon termékeknek, amelyeket az  Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, vagy hoztak forgalomba, vagy az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az  ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az  irányadó előírások a  fogyasztók védelme vonatkozásában az ezen előírásban meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. II. 1. A B és C részben szereplő termékek előállításához a B és C részben meghatározottakon túl felhasználható: 1.1. Az  1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti élelmiszer-adalékanyagok, kivéve a szintetikus ecetsav (E 260) és a karamellek (E 150a–d). A karamellek kizárólag balzsamecethez adhatók. 1.2. Friss vagy szárított növények vagy növényi részek, fűszerek, illetve az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti természetes aromaanyagok és aromakészítmények, így különösen fűszerkivonatok. III. 1. Ezen előírás alkalmazásában 1.1. Ecet: mezőgazdasági eredetű termékekből kétszeres, alkoholos és ecetsavas erjesztéssel, biológiai eljárással készített termék. 1.2. Ecetbaktérium tápsó: az ecetbaktériumok táplálásához használható szerves vagy szervetlen anyag. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3531 IV. 1. Általános jelölési követelmények 1.1. A  B és C részben meghatározott termékcsoport- és termékleírások követelményeinek megfelelő ecetek előírt neve az  adott termékcsoport vagy termék elnevezése, kivéve, amikor az  adott kategória lehetővé teszi másik előírt név használatát. A megnevezésben a termék fajtáját és jellegét meghatározó összetevőket egyértelműen fel kell tüntetni. 1.2. A  B és C részben meghatározott ecetekhez hozzáadott – az  ecet ízvilágának kialakításában meghatározó szerepet játszó – friss vagy szárított növények vagy növényi részek, fűszerek, illetve az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti természetes aromaanyagok vagy aromakészítmények, így különösen fűszerkivonatok a megnevezés részét képezik. 1.3. A termék összes tényleges savtartalmát (g/100 ml) ecetsavban kifejezve „….% savtartalom” formájában kell megadni. A mért értéknek a feltüntetett összes savtartalomhoz képest a megengedett eltérése +/– 0,5%. 1.4. Nem használható az „ecet” megnevezés a szintetikus ecetsavat tartalmazó termék esetén. 1.5. Az „érlelt” felirat kizárólag abban az esetben tüntethető fel, ha az érlelés fahordóban vagy más fa tárolóban, legalább 6 hónapig tartott. 1.6. A  termék csomagolásán az  agrártermék előállítójának, kiszerelést végzőjének vagy forgalmazójának neve, valamint az  előállítási hely  címe az  agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022.  évi LXVI.  törvény 26.  §-a szerinti rendelkezéssel összhangban tüntethető fel. 1.7. Valamely ecet összetevőjeként használt terméket jelölő, oltalom alatt álló földrajzi árujelző az  (EU)  2024/1143  európai parlamenti és tanácsi rendelet 27.  cikke szerinti rendelkezések figyelembevételével tüntethető fel a termék elnevezésében, jelölésében vagy reklámanyagában. B rész Termékcsoportok 1. GYÜMÖLCSECET 1.1. Termékcsoport meghatározása 1.1.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 12.3. 1.1.2. Gyümölcsből kétszeres, alkoholos és ecetsavas erjesztéssel készített termék. 1.2. Felhasználható összetevők: 1.2.1. gyümölcs; 1.2.2. gyümölcs aszalvány; 1.2.3. gyümölcsmust vagy sűrített gyümölcsmust; 1.2.4. gyümölcstörköly; 1.2.5. sűrített vagy nem sűrített gyümölcslé; 1.2.6. ecetbaktérium kultúra; 1.2.7. ecetbaktérium tápsó; 1.2.8. ivóvíz; 1.2.9. emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékek, amelyeket kizárólag a technológiai segédanyaggal megegyező módon és céllal lehet az  elsődleges fermentáció során hozzáadni, azzal, hogy a hozzáadott cukor mennyisége nem haladhatja meg az összetevők cukortartalmának mennyiségét. 1.3. Minőségi jellemzők 1.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők 1.3.1.1. Összes savtartalom ecetsavban kifejezve: legalább 30 g/l. 1.3.1.2. Maradék alkoholtartalom: legfeljebb 0,5% (v/v). 1.3.2. Érzékszervi jellemzők 1.3.2.1. Külső megjelenés: a felhasznált gyümölcsre jellemző intenzitású szín, áttetsző, kis méretű opálosság megengedett. A  szűretlen ecet nem áttetsző, esetében üledékesség figyelhető meg. Egynemű, hígan folyó állag. A lékiválás megengedett. 1.3.2.2. Illat: a  felhasznált gyümölcsre jellemző, tiszta illat. Harmonikus finomság és egyensúly, kiegyensúlyozott, nem bántó savasság. 3532 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 1.3.2.3. Íz: a  felhasznált gyümölcs íze egyértelműen felismerhető, domináns. Ízesített gyümölcsecet esetén az  uralkodó illat- és zamatanyagot elsősorban nem a  gyümölcs, hanem a  termék jellegét meghatározó ízesítőanyagok adják. Komplex, harmonikus íz, kiegyensúlyozott sav egyensúly. 1.4. Jelölés 1.4.1. A  gyümölcsecet előírt névben a  gyümölcs szó helyettesíthető a  felhasznált gyümölcsök megnevezésével azok mennyiségének csökkenő sorrendjében. 2. GYÜMÖLCSBORECET 2.1. Termékcsoport meghatározása 2.1.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 12.3. 2.1.2. Gyümölcsbor ecetsavas erjesztésével készített termék. 2.2. Felhasználható összetevők: 2.2.1. gyümölcsbor; 2.2.2. gyümölcs aszalvány; 2.2.3. gyümölcsmust vagy sűrített gyümölcsmust; 2.2.4. gyümölcstörköly; 2.2.5. ecetbaktérium kultúra; 2.2.6. ecetbaktérium tápsó; 2.2.7. ivóvíz; 2.2.8. emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékek, amelyeket kizárólag a technológiai segédanyaggal megegyező módon és céllal lehet az  elsődleges fermentáció során hozzáadni, azzal, hogy a hozzáadott cukor mennyisége nem haladhatja meg az összetevők cukortartalmának mennyiségét. 2.3. Minőségi jellemzők 2.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők 2.3.1.1. Összes savtartalom ecetsavban kifejezve: legalább 30 g/l. 2.3.1.2. Maradék alkoholtartalom: legfeljebb 1,2% (v/v). 2.3.2. Érzékszervi jellemzők 2.3.2.1. Külső megjelenés: a  felhasznált gyümölcsborra jellemző intenzitású szín. Áttetsző, kis méretű opálosság megengedett. A  szűretlen ecet nem áttetsző, esetében üledékesség figyelhető meg. Egynemű, hígan folyó állag. A lékiválás megengedett. 2.3.2.2. Illat: a  felhasznált gyümölcsborra jellemző, tiszta illat. Harmonikus finomság és egyensúly, kiegyensúlyozott, nem bántó savasság. 2.3.2.3. Íz: a felhasznált gyümölcsbor íze egyértelműen felismerhető, domináns. Ízesített gyümölcsborecet esetén az uralkodó illat- és zamatanyagot elsősorban nem a gyümölcsbor, hanem a termék jellegét meghatározó ízesítőanyagok adják. Komplex, harmonikus íz, kiegyensúlyozott sav egyensúly. 2.4. Jelölés 2.4.1. A  gyümölcsborecet előírt névben a  gyümölcsbor szó helyettesítő a  felhasznált gyümölcsborok megnevezésével azok mennyiségének csökkenő sorrendjében. 3. SZESZECET 3.1. Termékcsoport meghatározása 3.1.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 12.3. 3.1.2. Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol ecetsavas erjesztésével készített termék. 3.2. Felhasználható összetevők: 3.2.1. mezőgazdasági eredetű etil-alkohol; 3.2.2. ecetbaktérium kultúra; 3.2.3. ecetbaktérium tápsó; 3.2.4. ivóvíz; 3.2.5. emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékek, amelyeket kizárólag a technológiai segédanyaggal megegyező módon és céllal lehet az  elsődleges fermentáció során hozzáadni, azzal, hogy a hozzáadott cukor mennyisége nem haladhatja meg az összetevők cukortartalmának mennyiségét. 3.3. Minőségi jellemzők 3.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők 3.3.1.1. Összes savtartalom ecetsavban kifejezve: legalább 50 g/l. 3.3.1.2. Maradék alkoholtartalom: legfeljebb 0,5% (v/v). M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3533 3.3.2. Érzékszervi jellemzők 3.3.2.1. Külső megjelenés: a termékre jellemző színtelenség és áttetszőség. 3.3.2.2. Illat: a termékre jellemző savas illat. 3.3.2.3. Íz: a termékre jellemző savas íz. 4. BALZSAMECET 4.1. Termékcsoport meghatározása 4.1.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 12.3. 4.1.2. Borecethez, gyümölcsecethez, gyümölcsborecethez gyümölcs, gyümölcs aszalvány, gyümölcsmust, sűrített gyümölcsmust vagy finomított gyümölcsmust-sűrítmény hozzáadásával készített termék. 4.2. Felhasználható összetevők: 4.2.1. gyümölcs; 4.2.2. gyümölcs aszalvány; 4.2.3. gyümölcsmust vagy sűrített gyümölcsmust; 4.2.4. gyümölcstörköly; 4.2.5. sűrített vagy nem sűrített gyümölcslé; 4.2.6. borecet; 4.2.7. gyümölcsecet; 4.2.8. gyümölcsborecet; 4.2.9. ecetbaktérium kultúra; 4.2.10. ecetbaktérium tápsó; 4.2.11. ivóvíz; 4.2.12. emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékek, amelyeket kizárólag a technológiai segédanyaggal megegyező módon és céllal lehet az  elsődleges fermentáció során hozzáadni, azzal, hogy a hozzáadott cukor mennyisége nem haladhatja meg az összetevők cukortartalmának mennyiségét; 4.2.13. méz. 4.3. Minőségi jellemzők 4.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők 4.3.1.1. Összes savtartalom ecetsavban kifejezve: legalább 30 g/l. 4.3.1.2. Maradék alkoholtartalom: legfeljebb 0,5% (v/v). 4.3.2. Érzékszervi jellemzők 4.3.2.1. Külső megjelenés: jellemzően sötét színű, sűrű állagú. Üledékesség megengedett. 4.3.2.2. Illat: a  termékre jellemző, tartós illat, harmonikus finomság és egyensúly, kiegyensúlyozott, nem bántó savasság. 4.3.2.3. Íz: a termékre jellemző, komplex, keserédes, harmonikus íz, kiegyensúlyozott sav egyensúly. 5. EGYÉB ECET 5.1. Termékcsoport meghatározása 5.1.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 12.3. 5.1.2. Adott összetevőből kétszeres, alkoholos és ecetsavas erjesztéssel készített termék. Az egyéb ecetek a  felhasznált összetevők szerint csoportosíthatók, például gabonaecet, malátaecet, savóecet, sörecet, mézecet, zöldségecet. 5.2. Felhasználható összetevők: 5.2.1. egyéb  mezőgazdasági eredetű termékek, amelyek keményítő, cukor és alkohol legalább valamelyikét tartalmazzák, például gabonatermények, sör, maláta, tejsavó, méz; 5.2.2. zöldség; 5.2.3. ecetbaktérium kultúra; 5.2.4. ecetbaktérium tápsó; 5.2.5. ivóvíz; 5.2.6. emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékek, amelyeket kizárólag a technológiai segédanyaggal megegyező módon és céllal lehet az  elsődleges fermentáció során hozzáadni, azzal, hogy a hozzáadott cukor mennyisége nem haladhatja meg az összetevők cukortartalmának mennyiségét. 5.3. Minőségi jellemzők 5.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők 5.3.1.1. Összes savtartalom ecetsavban kifejezve: legalább 50 g/l. 5.3.1.2. Maradék alkoholtartalom: legfeljebb 0,5% (v/v). 3534 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 5.3.2. Érzékszervi jellemzők 5.3.2.1. Külső megjelenés: a  termék összetevőivel harmonizáló, összetevőire jellemző szín és intenzitás, valamint áttetszőség. Hígan folyó állag. A  lékiválás megengedett. Szűretlen ecet esetén üledék kiválása megengedett. 5.3.2.2. Illat: a termékmegnevezéssel harmonizáló illat. Bántó savasságot mellőző, kiegyensúlyozott illat. 5.3.2.3. Íz: a termékmegnevezésre jellemző, komplex, harmonikus íz, kiegyensúlyozott sav egyensúly. 5.4. Jelölés 5.4.1. Az  ecet szót ki kell egészíteni a  felhasznált összetevő vagy összetevők nevével. Több összetevő esetén a felhasznált összetevők nevét azok mennyiségének csökkenő sorrendjében kell feltüntetni. C rész Termékek 1. ALMAECET 1.1. Termék meghatározása 1.1.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 12.3. 1.1.2. Almából kétszeres, alkoholos és ecetsavas erjesztéssel készített termék. 1.2. Felhasználható összetevők: 1.2.1. alma; 1.2.2. alma aszalvány; 1.2.3. almamust vagy sűrített almamust; 1.2.4. almatörköly; 1.2.5. sűrített vagy nem sűrített almalé; 1.2.6. ecetbaktérium kultúra; 1.2.7. ecetbaktérium tápsó; 1.2.8. ivóvíz; 1.2.9. emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékek, amelyeket kizárólag a technológiai segédanyaggal megegyező módon és céllal lehet az  elsődleges fermentáció során hozzáadni, azzal, hogy a hozzáadott cukor mennyisége nem haladhatja meg az összetevők cukortartalmának mennyiségét. 1.3. Minőségi jellemzők 1.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők 1.3.1.1. Összes savtartalom ecetsavban kifejezve: legalább 50 g/l. 1.3.1.2. Maradék alkoholtartalom: legfeljebb 0,5% (v/v). 1.3.2. Érzékszervi jellemzők 1.3.2.1. Külső megjelenés: az almára jellemző intenzitású szín, áttetsző, kis méretű opálosság megengedett. A szűretlen ecet nem áttetsző, esetében üledékesség figyelhető meg. Egynemű, hígan folyó állag. A lékiválás megengedett. 1.3.2.2. Illat: az  almára jellemző, tiszta illat. Harmonikus finomság és egyensúly, kiegyensúlyozott, nem bántó savasság. 1.3.2.3. Íz: az alma íze egyértelműen felismerhető, domináns. Ízesített almaecet esetén az uralkodó illat- és zamatanyagot elsősorban nem a gyümölcs, hanem a termék jellegét meghatározó ízesítőanyagok adják. Komplex, harmonikus íz, kiegyensúlyozott sav egyensúly. 2. ALMABORECET 2.1. Termék meghatározása 2.1.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 12.3. 2.1.2. Almabor ecetsavas erjesztésével készített termék. 2.2. Felhasználható összetevők: 2.2.1. almabor; 2.2.2. alma aszalvány; 2.2.3. almamust vagy sűrített almamust; 2.2.4. almatörköly; 2.2.5. ecetbaktérium kultúra, 2.2.6. ecetbaktérium tápsó; M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám 3535 2.2.7. ivóvíz; 2.2.8. emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékek, amelyeket kizárólag a technológiai segédanyaggal megegyező módon és céllal lehet az  elsődleges fermentáció során hozzáadni, azzal, hogy a hozzáadott cukor mennyisége nem haladhatja meg az összetevők cukortartalmának mennyiségét. 2.3. Minőségi jellemzők 2.3.1. Fizikai, kémiai jellemzők 2.3.1.1. Összes savtartalom ecetsavban kifejezve: legalább 50 g/l. 2.3.1.2. Maradék alkoholtartalom: legfeljebb 1,2% (v/v). 2.3.2. Érzékszervi jellemzők 2.3.2.1. Külső megjelenés: az  almaborra jellemző intenzitású szín, áttetsző, kis méretű opálosság megengedett. A  szűretlen ecet nem áttetsző, esetében üledékesség figyelhető meg. Egynemű, hígan folyó állag. A lékiválás megengedett. 2.3.2.2. Illat: az  almaborra jellemző, tiszta illat. Harmonikus finomság és egyensúly, kiegyensúlyozott, nem bántó savasság. 2.3.2.3. Íz: az almabor íze egyértelműen felismerhető, domináns. Ízesített almaborecet esetén az uralkodó illat- és zamatanyagot elsősorban nem a  gyümölcs, hanem a  termék jellegét meghatározó ízesítőanyagok adják. Komplex, harmonikus íz, kiegyensúlyozott sav egyensúly.” 3536 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 98. szám A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el. IX. Határozatok Tára A köztársasági elnök 159/2026. (VII. 24.) KE határozata rendkívüli és meghatalmazott nagykövet külképviselet-vezetői megbízás alóli felmentéséről Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés b)  pontja alapján – a  külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére – Mátis Viktor rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet – érdemei elismerése mellett – felmentem Magyarország ankarai nagykövetségének a vezetésére kapott megbízása alól. Budapest, 2025. december 18. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. január 7. Szijjártó Péter s. k., külgazdasági és külügyminiszter SP ügyszám: SP/4207-2/2025 A köztársasági elnök 160/2026. (VII. 24.) KE határozata rendkívüli és meghatalmazott nagykövet külképviselet-vezetői megbízás alóli felmentéséről Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés b)  pontja alapján – a  külügyminiszter előterjesztésére – Tromler Miklós Erik rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, érdemei elismerése mellett, felmentem Magyarország párizsi nagykövetségének a  vezetésére, valamint Magyarországnak a  Monacói Hercegségben való képviseletére kapott megbízása alól. Budapest, 2026. június 23. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. június 24. Dr. Orbán Anita s. k., külügyminiszter SP ügyszám: SP/686-5/2026