● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 102. szám MAG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. július 30., csütörtök Tartalomjegyzék 2026. évi XXXV. törvény A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról 3646 2026. évi XXXVI. törvény Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról 3661 2026. évi XXXVII. törvény A közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedések, valamint az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása érdekében szükséges törvénymódosításokról 3670 2026. évi XXXVIII. törvény A kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről 3680 2026. évi XXXIX. törvény A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról 3681 116/2026. (VII. 30.) Korm. rendelet A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról 3683 7/2026. (VII. 30.) SZTFH rendelet A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyezésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 10/2025. (X. 27.) SZTFH rendelet, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyezésével összefüggő eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 12/2025. (XI. 28.) SZTFH rendelet hatályon kívül helyezéséről 3688 6/2026. (VII. 30.) HM rendelet A honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 26/2021. (XII. 17.) HM rendelet módosításáról 3689 1/2026. (VII. 30.) TTM rendelet A nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére nyújtott központosított infokommunikációs közszolgáltatások igénybevételének szabályairól szóló 41/2019. (XI. 19.) BM rendelet módosításáról 3691   3646 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám II. Törvények 2026. évi XXXV. törvény a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról* [1] A  koronavírus-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítése, az  európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tétele érdekében az  Európai Unió a  Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (Recovery and Resilience Facility, RRF) keretében biztosított forrásokat. E források hozzáférhetőségét az Európai Unió Magyarország számára eddig blokkolta, a 2026. május 29-én kötött politikai megállapodás alapján azonban lehetővé vált a blokkolt uniós források hazahozatala. [2] Az  európai uniós források folyósítása érdekében a  módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében Magyarország több, az adószabályozás módosítását igénylő reform megvalósítására tett vállalást. [3] Magyarországnak 2026. augusztus 31-ig az  adóztatást érintően a  következő vállalások megvalósításáról kell gondoskodnia: meg kell szüntetni a bizalmi vagyonkezelés adómentességét a személyi jövedelemadózásban, a társasági adóbevételek növelése érdekében csökkenteni kell a társasági adó kedvezményes elemeinek számát, egységesíteni kell a versenyfeltételeket a kiskereskedelmi adóban, valamint csökkenteni kell az adónemek számát. [4] Az Országgyűlés megállapítja, hogy az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés sikeres biztosítása érdekében a vállalt reformok határidőben történő megvalósítása prioritást élvez az adóztatás területén is. [5] A  vállalkozások digitalizációját előtérbe helyező, jövőben tervezett módosításokra tekintettel indokolttá vált egyes, már hatályba lépett adózási előírások felülvizsgálata a felesleges vállalkozói terhek megszüntetése céljából. [6] Mindezen megfontolásokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995.  évi CXVII.  törvény (a  továbbiakban: Szja tv.) 3.  §-a a  következő 101. és 102. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „101. Vagyonrendelő: az  a  személy, aki a  bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a  vagyonelemet bizalmi vagyonkezelésbe adta. 102. Kriptoeszköz: az érték vagy jogok digitális megtestesítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.” 2. § Az Szja tv. 65/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „65/C.  § (1) Bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a  vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az  alapító, a  csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása (a  továbbiakban együtt: vagyonátadás) esetén az  e  törvény szerinti ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított nem realizált eszközérték- növekményt (a  továbbiakban: eszközérték-növekmény) meg kell állapítani. Értékesítésből származó bevételnek az  átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kell tekinteni, amelyen azt az  átvevő (kezelt vagyon, magánalapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. Kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása esetén eszközérték-növekményt nem lehet megállapítani. Ha a  vagyonátadás tárgya kedvezményezett részesedéscsere keretében megszerzett részesedés, amelyre az  ügylet időpontjában a  magánszemély a  77/A.  § (7)  bekezdés b)  pontja szerinti mentességet választotta, * A törvényt az Országgyűlés a 2026. július 28-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3647 eszközérték-növekménynek a  részesedés számviteli nyilvántartási értékének a  77/A.  § (8)  bekezdés b)  pontja szerinti szerzési értéket meghaladó összegét kell tekinteni. A vagyont átadó magánszemély a vagyon tulajdonba adásával egyidejűleg tájékoztatja az  átvevőt az  eszközérték-növekmény megállapításához szükséges adatokról (így különösen az  egyes vagyonelemek megszerzésére fordított összegről, a  jövedelemmegállapítás szabályai szerint figyelembe vehető egyéb költségekről, ingatlan esetében a  megszerzés időpontjáról) és rendelkezésre bocsátja az  adatokat alátámasztó iratokat. A  tájékoztatás és az  adatokat alátámasztó iratok hiányában a  bevétel egészét kell eszközérték-növekményként figyelembe venni. A  vagyonkezelő, a  magánalapítvány a  nyilvántartási értékről, a  megállapított eszközérték-növekményről a  vagyonátadást követő 15  napon belül tájékoztatja a  vagyonrendelőt, az  alapítót vagy a  csatlakozót. A  vagyonkezelő, a  magánalapítvány a  tulajdonba adott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, a vagyonátadás időpontjáról és a vagyonelemhez kapcsolódó eszközérték- növekmény összegéről alapnyilvántartást vezet. A vagyonkezelő, a magánalapítvány az alapnyilvántartásból törli és elkülönült nyilvántartásba vezeti át – az átruházással egyidejűleg, az alapnyilvántartásban szereplő vagyonátadás időpontjának feltüntetésével – az  azon vagyonelemekhez kapcsolódó eszközérték-növekményeket, amely vagyonelemek ellenérték ellenében történő átruházása (értékesítése) megtörtént. (2) A  vagyonkezelő, a  magánalapítvány által az  (1)  bekezdés szerint nyilvántartott eszközérték-növekmények összegét csökkenti a) – elkülönült nyilvántartásban nyilvántartott eszközérték-növekmények esetén – a  66.  § (1)  bekezdés a)  pont ag) alpontja szerint osztaléknak minősülő juttatás értéke; b) – alapnyilvántartásban nyilvántartott eszközérték-növekmények esetén – ha a  vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik a  bevétel juttatása – a  bevétel tárgyául szolgáló vagyoni értékhez kapcsolódó nyilvántartott eszközérték-növekmény. (3) Az (1) bekezdéstől eltérően a vagyonátadás során nem kell eszközérték-növekményt megállapítani, ha az átvevő (vagyonkezelő, magánalapítvány) a  vagyoni érték tulajdonjogát a  vagyonrendelő, az  alapító (csatlakozó) elhunytával szerzi meg. (4) Nem kell jövedelmet megállapítani, ha a  kedvezményezett a  vagyoni érték tulajdonjogát a  vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytát követően szerzi meg. (5) A  magánszemély által bizalmi vagyonkezelésből, magánalapítványtól származó bevétel adókötelezettsége megállapítása során – ha nem a  vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik a bevétel juttatása – elsőként a 66. § (1) bekezdés a) pont ae) és af) alpontja szerinti osztalék juttatását, az azt meghaladó összegű bevétel juttatása esetében, a meghaladó rész tekintetében a 66. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja szerinti osztalék juttatását kell vélelmezni. (6) A vagyonelem kiadásakor a juttatásban részesülő magánszemély a vagyonelem szerzési értékeként a) a (3) és (4) bekezdés szerinti esetben a vagyonelem megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét, b) – ha a  vagyonelem kiadása a  vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik (ide nem értve a kriptoeszközt) – azt az igazolt értéket, amelyet a vagyonrendelő, alapító, csatlakozó magánszemély a vagyonelem megszerzésére fordított értékeként figyelembe vehetne, c) az átadott kriptoeszköz kiadásakor a kriptoeszköz bekerülési értékét, d) minden más esetben a  kiadott vagyonelemnek a  számviteli nyilvántartásban a  vagyon csökkenéseként elszámolt értékét veszi figyelembe. (7) A  kedvezményezett által a  (6)  bekezdés szerint figyelembe vehető szerzési értékről, ingatlan esetében a  vagyonrendelő, alapító, csatlakozó magánszemély általi ingatlanmegszerzési időpontról a  vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet, és egyidejűleg adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az állami adó- és vámhatóság által a honlapján közzétett módon, azzal, hogy ingatlan esetében a  kiadott vagyonelem értékesítése során a  62.  § (4)  bekezdése szerinti időtartamot az ingatlannak a vagyonrendelő, alapító, csatlakozó magánszemély általi megszerzésének időpontjától kell számítani. (8) E  § alkalmazásában a  vagyonkezelő alapítványokról szóló  törvényben meghatározott tartós vagyonkezelési jogviszony a bizalmi vagyonkezelési jogviszonnyal esik egy tekintet alá. A tartós vagyonkezelésbe adott vagyonnak a magánalapítvány mint kedvezményezett részére történő kiadásától kezdődően az addig a tartós vagyonkezelés keretében kezelt vagyont terhelő kötelezettségeket a magánalapítvány teljesíti. (9) A  vagyonkezelő, a  magánalapítvány a  tárgyévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat az  állami adó- és vámhatóság részére a  kezelt vagyon, alapítványi vagyon nyilvántartott értékéről, vagyonelemenként 3648 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám az  alapnyilvántartásban nyilvántartott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, a  megállapított eszközérték- növekményekről, az elkülönült nyilvántartás tárgyévi záró értékéről. (10) A  vagyonkezelő, a  magánalapítvány a  (9)  bekezdés szerinti adatszolgáltatást első alkalommal a  2026. évről 2027. március 31-ig teljesíti. (11) Az  állami adó- és vámhatóság határozattal kötelezi a  kezelt vagyont, magánalapítványi vagyont terhelő, ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett adótartozás megfizetésére – a  bevétel értékéig – az  említett vagyon terhére ingyenesen vagy kedvezményesen bevételt szerző személyt. (12) E  § alkalmazásában az  átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történő bevételjuttatásnak minősül, ha a juttatásban részesülő magánszemély ugyanazt a vagyonelemet szerzi meg, amelyet az átadó bizalmi vagyonkezelésbe rendelt, magánalapítvány tulajdonába adott, elhasználódó vagyonelem esetében a már meglévő használhatóságot biztosító karbantartást, javítást is ideértve.” 3. § (1) Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki: [A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E  törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni) osztalék] „af) a magánalapítvány által a  kedvezményezett vagy az  alapító, a  csatlakozó magánszemélynek a  számviteli szabályok szerinti tőkeváltozás terhére juttatott vagyoni érték, azzal, hogy ha a  magánalapítvány tartós vagyonkezelés kedvezményezettje, a  tőkeváltozás azon része terhére juttatott vagyoni érték, amely a  tartós vagyonkezelés keretében kezelt vagyonból általa vagyonkiadás  címén kedvezményezettként megszerzett juttatás értékének megfelelően keletkezett, csak annyiban minősül osztaléknak, amennyiben annak forrása a  65/C.  § (8)  bekezdése szerint külön nyilvántartott eszközök eszközérték-növekménye, és azt kedvezményezett magánszemély (nem az alapító, a csatlakozó) szerzi meg bevételként;” (2) Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E  törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni) osztalék] „ag) a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéje értékének terhére nem a  vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában juttatott bevétel, a  vagyonkezelő, a  magánalapítvány által vezetett, a  65/C.  § szerinti elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény összegéig;” 4. § Az Szja tv. 67/B. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki: „(15) A  (14)  bekezdés szerinti tartós befektetési szerződés esetében nem eredményezi a  lekötés megszakítását a bizalmi vagyonkezelő személyében bekövetkezett változás, feltéve, hogy a) az új bizalmi vagyonkezelő a megszűnt tartós befektetési szerződés megszűnését követő 30 napon belül új tartós befektetési szerződést köt, és b) az eredeti (megszűnt) szerződés lekötési nyilvántartásában szereplő minden eszköz (pénzeszköz, pénzügyi eszköz) hiánytalanul szerepel a  megszűnt szerződéssel azonos típusú, újonnan megkötött szerződés lekötési nyilvántartásában.” 5. § Az Szja tv. 67/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a  joggyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. A (2) bekezdéstől eltérően kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül a kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása is, azzal, hogy bevételként azt az értéket kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, magánalapítvány) számviteli nyilvántartásba vette.” 6. § Az Szja tv. 70. §-a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték kedvezményezett magánszemély részére történő juttatása – ideértve különösen az  ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását – esetén egyes meghatározott juttatásnak minősül az  e juttatással összefüggő, a  kezelt vagyont, magánalapítványi vagyont M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3649 terhelő költség, ráfordítás. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, a magánalapítványi vagyon terhére kell elszámolni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha egyébként a belföldi vagyonelem tulajdonba adásakor az azt megszerző magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezne, külföldi vagyonelem tulajdonba adása esetén pedig a vagyonelem belföldi szerzése esetén nem keletkezne illetékfizetési kötelezettség.” 7. § Az Szja tv. a következő 113. § és 114. §-sal egészül ki: „113.  § (1) E  törvénynek a  Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XXXV. törvénnyel (a  továbbiakban: Módtv.) módosított, 2026. augusztus 31-től hatályos 65/C. § (1)–(7) bekezdését a 2026. augusztus 31-étől bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján bizalmi vagyonkezelésbe adott, magánalapítvány részére tulajdonba adott vagyon adókötelezettségére kell alkalmazni. A  Módtv.-vel megállapított 65/C.  § hatálybalépését megelőzően bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján vagyonkezelésbe adott vagy magánalapítvány részére tulajdonba adott vagyonnal összefüggő adókötelezettségre – a  (2)  bekezdésben foglaltakat kivéve – e  törvénynek a 2026. augusztus 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) E  törvénynek a  Módtv.-vel módosított, 2026. augusztus 31-én hatályos 1.  számú melléklet 7.  pont 7.26.  alpontjának rendelkezését alkalmazni kell a  bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon terhére történő bevétel juttatására, akkor is, ha a bevétel tárgya már 2026. augusztus 31-ét megelőzően is a kezelt vagyon, alapítványi vagyon részét képezte. 114.  § (1) Az  állami adó- és vámhatóság ellenőrzi a  bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló  törvény alapján 2023. szeptember 12.  napja előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyont és az e törvény szerinti magánalapítványt (a továbbiakban együtt: kezelt vagyon). (2) Az  ellenőrzés során az  állami adó- és vámhatóság vizsgálja különösen a  vagyonrendelés körülményeit (a  közreműködő tanácsadóval és az  ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti kapcsolat kezdeményezésének módját, célját, személyes és gazdasági körülményeit, a  kezelt vagyonnal kapcsolatos írásos szövegtervezetek tartalmát), a megkötött szerződések tartalmát (a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti szerződést, kapcsolódó megbízási szerződés terjedelmét, részletezettségét, adóelőnnyel összefüggő esetleges rendelkezéseit) és fennállásának időtartamát, a  vagyonkezelő kapcsolatát a  vagyonrendelővel és a  kedvezményezettel, a  vagyonrendelés és az  első, tőkeként történt vagyonkiadás közötti időtartamot, valamint a vagyonkiadást kiváltó okot. (3) A  (2)  bekezdés szerinti szempontokat az  állami adó- és vámhatóság a  magánalapítványok ellenőrzése során megfelelően alkalmazza. (4) A  megszűnt kezelt vagyon, magánalapítvány esetében az  ellenőrzést az  állami adó- és vámhatóság a vagyonrendelővel, alapítóval, csatlakozóval szemben folytatja le. (5) Az állami adó- és vámhatóság 2028. január 1-jétől valamennyi, bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, magánalapítvány tekintetében ellenőrzést folytat le az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.” 8. § Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 9. § Hatályát veszti az Szja tv. 67/C. § (9) bekezdése. 2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 10. § (1) A  társasági adóról és az  osztalékadóról szóló 1996.  évi LXXXI.  törvény (a  továbbiakban: Tao.  törvény) 7.  § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adózás előtti eredményt csökkenti:) „z) a közhasznú szervezetnek, a  közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az  egyesülési jogról, a  közhasznú jogállásról, valamint a  civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló  törvény szerinti közhasznú tevékenysége támogatására, továbbá a  Magyar Kármentő Alapnak, a  Nemzeti Kulturális Alapnak, a HUN-REN-nek, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a  felsőoktatási intézménynek (fenntartójának) felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 3650 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám za) 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – a  közhasznú szervezet, valamint a HUN-REN támogatása esetén, zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési Alap támogatása esetén, zc) 300 százaléka egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, zd) 50 százaléka felsőoktatási intézmény a  zc)  alponton kívüli felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,” (2) A Tao. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a) az (1) bekezdés z) pont za) alpontjára vonatkozóan a közhasznú szervezet, illetve a HUN-REN, b) az (1) bekezdés z) pont zb) alpontja esetében a Magyar Kármentő Alapra vonatkozóan a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alapra vonatkozóan a Nemzeti Kulturális Alap, c) az (1) bekezdés z) pont zc) alpontjára vonatkozóan az egyetem vagy fenntartója, d) az (1) bekezdés z) pont zd) alpontjára vonatkozóan a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.” 11. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (141) és (142) bekezdéssel egészül ki: „(141) E  törvénynek a  2026. december 31.  napján hatályos 7.  § (1)  bekezdés sz), ty) és x)  pontja alapján és figyelembevételével utoljára a 2026-ban kezdődő adóévi társasági adóalap csökkenthető. (142) Az adózó a 2026. adóévben és az azt megelőző adóévekben keletkezett és még fennálló növekedési adóhitele tekintetében kötelezettségeit e  törvény 2026. december 31.  napján hatályos rendelkezései alapján teljesíti azzal az eltéréssel, hogy beruházása kapcsán utoljára a 2027. január 1. napját megelőzően esedékes növekedési adóhitel összegére jutó adó csökkenthető.” (2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (143) bekezdéssel egészül ki: „(143) E  törvénynek a  2027. július 31.  napján hatályos 7.  § (1)  bekezdés z)  pont zc)  alpontjának közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra vonatkozó rendelkezése utoljára a  2027-ben kezdődő adóévben alkalmazható.” 12. § A Tao. törvény 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 13. § (1) Hatályát veszi a Tao. törvény   1. 6. § (13) bekezdésében az „és x)” szövegrész,   2. 7. § (1) bekezdés sz), ty) és x) pontja,   3. 7. § (1) bekezdés z) pont zd) alpontja,   4. 7. § (7) bekezdés d) pontja,   5. 7. § (26)–(29) bekezdése,   6. 15. § (2) bekezdésében a „ , ty)” szövegrész,   7. 18/C. § (17) bekezdésében az „sz),” szövegrész,   8. Növekedési adóhitel alcíme,   9. 29/A. § (11), (15), (57), (89) bekezdése, 10. 30/D. §-a, 11. 30/G. §-a. (2) Hatályát veszi a Tao. törvény 1. 2. § (2) bekezdés l) pontjában az „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány.” szövegrész, 2. 4. § 23/f. pontja, 3. 5. § (7a) bekezdésében az „ , a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány” szövegrész, 4. 18/C. § (23) bekezdésében a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, illetve a” szövegrész, 5. 20. § (1) bekezdés f) pontja, 6. 29/A. § (98) bekezdése. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3651 II. FEJEZET A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 3. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 14. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007.  évi CXXVII.  törvény (a  továbbiakban: Áfa tv.) a  következő 380.  §-sal egészül ki: „380.  § E  törvénynek a  Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XXXV. törvénnyel módosított 10.  számú melléklet Számla befogadása  című  alcíme a  2026. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallások tekintetében is alkalmazható.” 15. § Az Áfa tv. 10. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. 16. § Hatályát veszti az Áfa tv. 376. §-a. III. FEJEZET EGYES ÁGAZATI ADÓK ÉS EGYÉB FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK MÓDOSÍTÁSA 4. Az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása 17. § Hatályát veszti az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 1. VIII. Fejezet címében az „ , AZ EBRENDÉSZETI HOZZÁJÁRULÁS” szövegrész; 2. 42/C. §-a; 3. 49. § (5) bekezdése. 5. A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény módosítása 18. § (1) A  környezetterhelési díjról szóló 2003.  évi LXXXIX.  törvény 27.  § (1) és (2)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezések lépnek: „(1) A 16. § (1) bekezdésétől eltérően a 2026. év negyedik negyedévi levegőterhelési díjelőleg összege a 2025. évi tényleges kibocsátások alapján fizetett teljes levegőterhelési díj összegének a fele. (2) A 16. § (1) bekezdésétől eltérően a 2027. évben fizetendő negyedévi levegőterhelési díjelőleg összege a 2026. évi tényleges kibocsátások alapján fizetett teljes levegőterhelési díj összegének a fele.” (2) A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 1. számú mellékletében a) az „50” szövegrész helyébe a „100” szöveg, b) a „120” szövegrész helyébe a „240” szöveg, c) a „30” szövegrész helyébe a „60” szöveg lép. 6. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása 19. § Hatályát veszti a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 18. § (13) bekezdése. 7. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény módosítása 20. § Hatályát veszti az  egyes adótörvények és más kapcsolódó  törvények módosításáról, valamint a  bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény X. Fejezete. 3652 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 8. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása 21. § A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó törvény) a következő 11/B. §-sal egészül ki: „11/B.  § E  törvénynek a  Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XXXV. törvénnyel hatályon kívül helyezett 5. alcímét a 2026-ban kezdődő adóévre nem kell alkalmazni.” 22. § Hatályát veszti a Kiskeradó törvény 5. alcíme. 9. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény módosítása 23. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek  törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény (a továbbiakban: 2025. évi L. törvény) a következő alcímmel egészül ki: „17/A. Átmeneti rendelkezések 124/A.  § (1) A  jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelettel bevezetett és az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény 94. §-ában foglalt szén-dioxid-kvóta adó 2023. október 7. napjától megszűnik. (2) A 2023. október 7. napjától a szén-dioxid-kvóta adó adónemben megfizetett adót és kamatait az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére visszafizeti az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára. (3) A kérelmet az adózó akkor jogosult előterjeszteni, ha a szén-dioxid-kvóta adóval és annak kamataival összefüggő követelését más úton nem érvényesítette. (4) A kérelmet az adózó e § hatálybalépését követő 90 napon belül terjesztheti elő. E határidő jogvesztő. (5) A szén-dioxid-kvóta adóval összefüggő (2) bekezdés szerinti kamatot az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 196. § (6) bekezdésében foglaltak szerint állapítja meg és fizeti vissza. (6) E §-ban nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezései az irányadóak.” 24. § Hatályát veszti a 2025. évi L. törvény X. Fejezete. IV. FEJEZET A HELYI ADÓK MÓDOSÍTÁSA 10. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 25. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 31. §-a a következő g) ponttal egészül ki: [A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:] „g) az Ukrajna területéről 2022. február 24.  napján vagy azt követően érkezett olyan magánszemély, aki a Magyarországra érkezését megelőzően jogszerűen tartózkodott Ukrajna területén.” 26. § A Htv. a következő 41/C. §-sal egészül ki: „41/C.  § (1) A  Polgári Törvénykönyvről szóló  törvény szerinti leválás (a  továbbiakban: leválás) esetén a  jogutód a  41.  § (1)  bekezdése szerinti adóelőleg-bejelentési kötelezettségét a  soron következő adóelőleg-részletének esedékessége napját megelőző 15. napig teljesítheti. A jogutód bejelentési kötelezettségét a jogelődje is teljesítheti. (2) Leválás esetén a jogelőd a leválás hatályosulásától számított 30 napon belül nyilatkozhat a helyi iparűzési adó tárgyévre várható összegéről. Az  önkormányzati adóhatóság a  nyilatkozatnak megfelelően módosítja a  jogelőd tárgyévet megelőző évben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletét a nyilatkozatban megjelölt éves összeg 50 százalékára, továbbá a  nyilatkozatban megjelölt éves adó 50 százalékát írja elő a tárgyévben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg részleteiként, illetve a nyilatkozatban megjelölt éves adó 50 százalékára módosítja a már előírt adóelőleg-részleteket. A jogelőd nyilatkozata bevallásnak minősül. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3653 (3) Leválás esetén a jogelőd a tárgyévben rendelkezhet az adószámláján az esedékessé vált fizetési kötelezettsége összegét meghaladó befizetés jogutód adószámlájára történő átvezetéséről. A  jogelőd fizetési kötelezettsége összegét meghaladó – a  jogutód adószámlájára átvezetett – befizetés a  jogutód által teljesített befizetésnek minősül.” 27. § A Htv. VI. Fejezete a következő 51/V. §-sal egészül ki: „51/V.  § E  törvénynek a  Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvénnyel megállapított 31. § g) pontját és 41/C. §-át a 2026. május 14. napjától kezdődően keletkező adókötelezettség esetén kell alkalmazni.” 28. § Hatályát veszti a Htv. 1. 1. § (1) bekezdésében a „ , valamint települési adókat” szövegrész, 2. 1/A. §-a, 3. 9. § (1) bekezdésében a „ , települési adóügyben” és a „ , települési adót” szövegrész, 4. 42/B. §-t megelőző alcím címében az „és települési adók” szövegrész, 5. 42/B. § (1) bekezdés a) és e) pontjában az „ , a települési adónem” szövegrész. V. FEJEZET ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK 11. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása 29. § Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. 7. § 1. pontjában a „települési adó,” szövegrész, 2. 83. § (2) bekezdésében az „ , a települési adó” szövegrész, 3. 141. § (2) bekezdésében a „ , továbbá – ha az önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik – a települési adót” szövegrész. VI. FEJEZET VÁMIGAZGATÁS 12. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása 30. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 66. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1a) Ha a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országból beszállított termékek tekintetében kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás vámeljárás során a) az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő természetes személy a vám-árunyilatkozatot saját nevében és érdekében eljárva nyújtja be, és b) az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő természetes személy által benyújtott vám-árunyilatkozat alapján a vámhatóság a szabad forgalomba bocsátás vámeljárást az ügyfél által benyújtott vám-árunyilatkozatban foglaltakkal megegyezően folytatja le, akkor a vámhatóság a fizetendő vám és általános forgalmi adó összegéről nem hoz határozatot.” 31. § (1) A Vtv. 157. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Az  adatfeldolgozási technika alkalmazásával benyújtott árunyilatkozatok esetében, ha a  technikai feltételek adottak, a vámhatóság a vám és egyéb terhek összegét közlő határozatát elektronikus dokumentum formájában hozhatja meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott döntések kiadmányozása a) személy által felügyelt automatizált aláírással, vagy 3654 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám b) a 66. § (2) bekezdés f) és g) pontjától eltérően a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” megjelölést tartalmazó minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített elektronikus időbélyegzővel, elektronikus formában történik.” (2) A Vtv. 157. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A  vámhatóság az  FJA 88.  cikk (2)  bekezdésében meghatározott esetben eltekint a  vámtartozás közlésétől. Ebben az esetben a 2. § 6. pontjától eltérően nem keletkezik vámhiány.” 32. § A Vtv. 157/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „157/A. § [A természetes személy által kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás eljárásban felmerült vám és általános forgalmi adó közlése] (1) A 66. § (1a) bekezdése szerinti szabad forgalomba bocsátás vámeljárásban felmerült vám és általános forgalmi adó összegét a vámhatóság elektronikus értesítés formájában közli. (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés legalább az alábbi adatokat tartalmazza: a) az iktatószámot, b) a benyújtott vám-árunyilatkozat azonosítására vonatkozó adatokat, c) a nyilatkozattevő egyedi azonosítására alkalmas adatait, d) a kiszámított vám és általános forgalmi adó összegét, e) a vámhatóság bevételi számlaszámát és f) a fizetési kötelezettséghez tartozó pénzügyi azonosító számot.” 33. § A Vtv. 215. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki: „(18) A  Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XXXV. törvény 35.  § b)  pontjának hatálybalépésének  napját megelőzően elfogadott vám-árunyilatkozatokkal kapcsolatban indult vámigazgatási eljárásokban a  Vtv. 2026. július 31-én hatályos 162. § (5) és (5a) bekezdését kell alkalmazni.” 34. § A Vtv. 216. § (1) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki: (E törvény) „9. az 1186/2009/EK rendeletnek a  küszöbértéken alapuló vámmentesség eltörlése tekintetében történő módosításáról szóló 2026. február 11-i 2026/382 tanácsi rendeletnek” (a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.) 35. § Hatályát veszti a Vtv. a) 156/A. §-a, b) 162. § (5) és (5a) bekezdése. VII. FEJEZET EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 13. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása 36. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A NAV-ot az elnök vezeti. A NAV elnökét határozatlan időtartamra a kijelölt miniszter nevezi ki, és menti fel. A NAV elnöke képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a Központi Irányítást, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a NAV vezetőjének feladat- és hatáskörébe utal.” 37. § A NAV tv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  NAV elnöke felett a  munkáltatói jogkört a  kijelölt miniszter gyakorolja. A  NAV elnökhelyettesei felett a kinevezési és felmentési jogkör kivételével a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3655 14. Az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény és az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezményt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2014. évi XLII. törvény módosítása 38. § Az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény és az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezményt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2014. évi XLII.  törvény (a  továbbiakban: MAC  törvény) 3.  §-ában szereplő Egyezmény 2.  cikk 1. bekezdés b) iii)  pontjának hivatalos magyar nyelvű fordítása helyébe a következő rendelkezés lép: „iii. a Fél nevében bevezetett egyéb típusú adókra, kivéve a vámokat, nevezetesen: A. hagyatéki-, öröklési- és ajándékozási adók; B. ingatlanvagyont terhelő adók; C. általános fogyasztási adók, úgy mint a hozzáadott érték vagy forgalmi adók; D. az árukat és szolgáltatásokat terhelő speciális adók mint a fogyasztási adók; E. gépjárművek használatát vagy tulajdonlását terhelő adók; F. gépjárművektől különböző ingó vagyon használatát vagy tulajdonlását terhelő adók; G. bármely más adók.” 39. § A MAC törvény a következő 6/B. §-sal egészül ki: „6/B.  § Magyarország az  Egyezmény A  mellékletének hatálya alá tartozó adónak tekinti az  1.  melléklet szerinti adókat, amelyről az Egyezmény 2. cikk 3. bekezdése szerint a Letéteményesek egyikét értesíti.” 40. § A MAC törvény a 4. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki. 15. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása 41. § Hatályát veszti a  természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015.  évi CV.  törvény 5.  § 66.  pontjában a „ , valamint települési adók” szövegrész. 16. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása 42. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szj. tv.) 144. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A  (2)  bekezdéstől eltérően a  NAV elnökének illetményét a  miniszter állapítja meg egy összegben személyi illetményként.” 43. § A NAV Szj. tv. 170/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „170/A. § [Az elnök, elnökhelyettes juttatásai] Az e törvény szerinti illetményén felül az elnök az államtitkári, az elnökhelyettes a helyettes államtitkári juttatásokkal azonos juttatásokra jogosult.” 44. § A NAV Szj. tv. 110. § (6) bekezdés e) pontjában az „elnökhelyettes” szövegrész helyébe az „elnök és az elnökhelyettes” szöveg lép. 45. § Hatályát veszti a NAV Szj. tv. 63. §-a. 3656 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám VIII. FEJEZET A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS ELLENÁLLÓKÉPESSÉGI TERV VÉGREHAJTÁSA ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 17. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása 46. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011.  évi CXI.  törvény 9.  § (2)  bekezdésében az „a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek” szövegrész helyébe az „a vele közös háztartásban élő − a  Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti – hozzátartozóinak” szöveg lép. 18. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása 47. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 80. § (4) bekezdésében az „elmulasztotta, továbbá” szövegrész helyébe az „elmulasztotta, vagy” szöveg lép. 19. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása 48. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény a) 19.  § (7)  bekezdésében az  „(a  továbbiakban: hozzátartozó)” szövegrész helyébe az  „(a  továbbiakban: családtag)” szöveg és az „illetve hozzátartozója” szövegrész helyébe az „illetve családtagja” szöveg, b) 353/E. § (3) bekezdésében a „vele közös háztartásban élő hozzátartozója” szövegrész helyébe a „vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti – hozzátartozója” szöveg lép. 20. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása 49. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény a) 157. § (1) bekezdésében az „a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek” szövegrész helyébe az „a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti – hozzátartozóinak” szöveg, b) 183/M.  § (3)  bekezdésében az  „a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk” szövegrész helyébe az „a  velük közös háztartásban élő − a  Polgári Törvénykönyvről szóló  törvény szerinti – hozzátartozójuk” szöveg lép. 21. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása 50. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki: „(32) Az  e  törvénynek a  Mód9. tv. hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezései alapján az  Országgyűlés illetékes bizottsága által meghozott, az  e  törvény alkalmazása alóli felmentést eredményező döntés tartalma a  Közbeszerzési Döntőbizottságot az  e  törvény alkalmazása alóli kivételekkel kapcsolatos jogorvoslat elbírálása során nem köti, ha a felmentést eredményező döntés az Európai Unió jogával ellentétes.” 22. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása 51. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016.  évi XXX.  törvény 174.  §-a a  következő (5a)  bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az  e  törvénynek a  Módtv. hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezései alapján az  Országgyűlés illetékes bizottsága által meghozott, az  e  törvény alkalmazása alóli felmentést eredményező döntés tartalma a  Közbeszerzési Döntőbizottságot az  e  törvény alkalmazása alóli kivételekkel kapcsolatos jogorvoslat elbírálása során nem köti, ha a felmentést eredményező döntés az Európai Unió jogával ellentétes.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3657 23. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása 52. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 185. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kapcsán az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény rendelkezései alapján eljáró Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti politikai felsővezető a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, jelentését haladéktalanul közli az Országgyűlés elnökével. Az Országgyűlés elnöke a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti a) országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető esetén a  jelentésben foglaltak alapulvételével, az okok további vizsgálata nélkül, illetve b) országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető esetén az (1) bekezdés a) pontja szerint haladéktalanul kezdeményezi az összeférhetetlenség kimondását.” 53. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 95. § (11a) bekezdése. 24. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása 54. § (1) A  közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX.  törvény 15.  §-a a  következő (1e) bekezdéssel egészül ki: „(1e) Az (1b) bekezdés f) pontja alkalmazásában a kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője a 6. § (4) bekezdése alapján második alkalommal kizárólag egyetlen kuratóriumba vagy felügyelőbizottságba, illetve egyetlen, az  alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személybe jelölhető ki újra.” (2) A  közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX.  törvény 15/A.  §-a a  következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha az  európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló  törvény rendelkezései szerint az  Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az  alapítói jogok gyakorlójánál kezdeményezi a  jogviszonyának megszüntetését.” (3) A  közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021.  évi IX.  törvény 15/B.  §-a a  következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az összeférhetetlenségi nyilatkozatot az Integritás Hatóság a kézhezvételtől számított 15 napon belül ellenőrzi. Amennyiben az Integritás Hatóság az összeférhetetlenség fennállását állapítja meg, az alapítói jogok gyakorlójánál kezdeményezi az érintett személy jogviszonyának megszüntetését.” (4) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 31/E. és 31/F. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „31/E. § (1) A 15/A. § (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, valamint a 15/B. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozattételére vonatkozó kötelezettség a  Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az  alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére is alkalmazandó. Amennyiben az  ilyen személy megbízatása a  Módtv3. hatálybalépése okán a  31/D.  § szerinti időpontban megszűnik, köteles a  megbízatásának megszűnését követő 30  napon belül nem nyilvános vagyonnyilatkozatot tenni az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában, valamint köteles összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni. (2) A  Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, valamint az  alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője köteles a  Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb  törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv4.) hatálybalépését követő 5 napon belül a 15. § (1b) bekezdésére vonatkozóan összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni, amit a vagyonellenőr a kézhezvételt követő 5 napon belül megküld az Integritás Hatóságnak. 31/F.  § (1) Amennyiben az  Állami Számvevőszék a  15.  § (1d)  bekezdése alapján megállapítja a  Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére vonatkozóan a  függetlenségének, feddhetetlenségének, 3658 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám pártatlanságának vagy integritásának hiányát, az  adott személy a  tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja, díjazásban nem részesülhet. (2) A 15. § (1a) bekezdés szerint megkövetelt függetlenség, feddhetetlenség, pártatlanság és integritás meglétének megállapítására vonatkozó eljárást a Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, valamint az  alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője vonatkozásában az  alapítói jogok gyakorlója a  15.  § (1d)  bekezdés szerinti eljárás megfelelő alkalmazásával a  Módtv4. hatálybalépését követő 15  napon belül kezdeményezi. Amennyiben az  Állami Számvevőszék az  ilyen személy függetlenségének, feddhetetlenségének, pártatlanságának vagy integritásának hiányát állapítja meg, az  alapítói jogok gyakorlójánál kezdeményezi az érintett személy jogviszonyának megszüntetését.” 55. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény a) 6.  § (4)  bekezdésében a „tisztviselőjét” szövegrész helyébe a „tisztségviselőjét” szöveg és a „tisztviselője” szövegrész helyébe a „tisztségviselője” szöveg, b) 15. § (1b) bekezdés f) pontjában a „jogi személy felelős személye” szövegrész helyébe a „jogi személy vezető tisztségviselője, feltéve, hogy az a)–e) pont szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn” szöveg, c) 15. § (1b) bekezdés g) pontjában az „– a 6. § (4) bekezdés szerinti újrakijelölés esetét ide nem értve – aki” szövegrész helyébe az „aki” szöveg és a „kezdetét megelőző egy évben az  a)–f)  pont” szövegrész helyébe a „kezdetét megelőző egy évben az a)–e) pont” szöveg, d) 31/I. § (2) bekezdésében a „tisztviselőjének” szövegrész helyébe a „tisztségviselőjének” szöveg lép. 25. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása 56. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. § (2a) bekezdésében az „irányító hatósági, közreműködő szervezeti” szövegrész helyébe az „irányító hatósági, nemzeti hatósági, közreműködő szervezeti” szöveg lép. 26. Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény módosítása 57. § (1) Az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 15. § (2) bekezdésének az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (10) bekezdését megállapító rendelkezése a „vizsgálóbizottság” szövegrész helyett a „mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottság” szöveggel lép hatályba. (2) A Módtv. 22. §-ának az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 16. § (10) bekezdését megállapító rendelkezése az  „a vizsgálóbizottság” szövegrész helyett az  „az összeférhetetlenségi bizottság” szöveggel lép hatályba. (3) A  Módtv. 23.  §-ának az  alapvető jogok biztosáról szóló 2011.  évi CXI.  törvény 17.  § (6)  bekezdését megállapító rendelkezése a  „kötelezettségét szándékosan elmulasztja” szövegrész helyett a  „kötelezettségét elmulasztja” szöveggel lép hatályba. (4) A  Módtv. 31.  § (2)  bekezdésének az  Alkotmánybíróságról szóló 2011.  évi CLI.  törvény 11.  § (5)  bekezdését megállapító rendelkezése a „vagyonnyilatkozatban” szövegrész helyett a „vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve a vagyonnyilatkozatában” szöveggel lép hatályba. (5) A Módtv. 37. §-ának a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a) 207/A.  § (1)  bekezdését megállapító rendelkezése a  „részt adatait” szövegrész helyett a  „rész adatait” szöveggel, valamint b) 207/A.  § (2)  bekezdését megállapító rendelkezése a  „vagyonnyilatkozatában” szövegrész helyett az „a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve a vagyonnyilatkozatában” szöveggel lép hatályba. (6) A  Módtv. 42.  § (2)  bekezdésének a  legfőbb ügyész, az  ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az  ügyészi életpályáról szóló 2011.  évi CLXIV.  törvény 44.  § (7)  bekezdését megállapító rendelkezése a „vizsgálóbizottság” szövegrész helyett a „Mentelmi Bizottság” szöveggel lép hatályba. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3659 (7) A Módtv. 52. §-ának a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 19/A. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése az  „elmulasztotta, továbbá” szövegrész helyett az  „elmulasztotta, illetve” szöveggel lép hatályba. (8) A  Módtv. 113.  § (2)  bekezdésének a  büntetőeljárásról szóló 2017.  évi XC.  törvény 876/C.  § (5)  bekezdését megállapító rendelkezése az „A határozat meghozatalát követően nem terjeszthető elő további, a  (4)  bekezdés b)  pontjában meghatározott indítvány.” szövegrész helyett az  „A (4)  bekezdés b)  pontjában meghatározott indítvány nem terjeszthető elő a  Magyarország által jelölt európai ügyésznek az  (EU) 2017/1939 rendelet 16. cikkével összhangban a Tanács által történt kinevezését követő hat hónapot követő naptól, amely időpontot az  igazságügyért felelős miniszter közleményként – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a  Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közzétesz.” szöveggel lép hatályba. (9) A Módtv. 117. §-ának a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 185. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése a  „vagyonnyilatkozatban” szövegrész helyett a  „vagyonnyilatkozat-tételt elmulasztotta, illetve vagyonnyilatkozatában” szöveggel lép hatályba. IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. Hatályba léptető rendelkezések 58. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 33. § és a 35. § b) pontja 2026. augusztus 1-jén lép hatályba. (3) A 21. és 22. alcím 2026. augusztus 20-án lép hatályba. (4) A 17., 23. és 26. alcím 2026. augusztus 26-án lép hatályba. (5) Az 1. §–9. § és az 1. melléklet 2026. augusztus 31-én lép hatályba. (6) A 18. § 2026. október 1-jén lép hatályba. (7) A 39. §, a 40. § és a 4. melléklet az Egyezmény 2. cikkének 3. bekezdésével összhangban azt követő három hónapos időtartam leteltét követő hónap első  napján lép hatályba, amikor a  Letéteményes a  39.  § szerinti értesítést kézhez veszi. (8) A 11. § (1) bekezdése, a 13. § (1) bekezdése, a 17. §, a 20. §, a 28. §, a 29. § és a 41. § 2027. január 1-jén lép hatályba. (9) A 10. §, a 11. § (2) bekezdése, a 12. §, a 13. § (2) bekezdése, a 19. § és a 2. melléklet 2027. augusztus 1-jén lép hatályba. (10) A  39.  §, a  40.  § és a  4.  melléklet hatálybalépésének  naptári  napját – annak ismertté válását követően – a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. 28. Sarkalatossági záradék 59. § (1) A 18. alcím az Alaptörvény 25. cikk (6) és (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A  19.  alcím az  Alaptörvény XXIX.  cikk (3)  bekezdése, 2.  cikk (1)  bekezdése és 35.  cikk (1)  bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (3) Az 57. § (4) bekezdése az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (4) Az 57. § (5) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (9) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (5) Az 57. § (6) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 29. Az Európai Unió jogának való megfelelés 60. § A 12. alcím az 1186/2009/EK rendeletnek a küszöbértéken alapuló vámmentesség eltörlése tekintetében történő módosításáról szóló 2026. február 11-i 2026/382 tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Forsthoffer Ágnes s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés alelnöke, a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva 3660 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 1. melléklet a 2026. évi XXXV. törvényhez 1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.26. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Egyéb indokkal adómentes:) „7.26. a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyon a) induló tőkéje terhére aa) juttatott vagyoni érték, ha az nem minősül osztaléknak, ab) juttatott vagyoni érték, ha az  a  vagyonrendelő, az  alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában történik, ac) történő vagyoni érték juttatás a 65/C. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá b) terhére történő, a  vagyonelem tulajdonjogát nem eredményező vagyoni érték szerzés (ideértve különösen az  ingyenes vagy kedvezményes használatot), ha egyébként a  vagyonelem tulajdonba adásakor – külföldi vagyonelem esetében úgy tekintve, mintha a  vagyonelem tulajdonba adása belföldön történne – a  megszerző magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezne azzal, hogy nem alkalmazható ez  a  rendelkezés, ha a  kedvezményezett magánszemély e  jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte,” 2. melléklet a 2026. évi XXXV. törvényhez 1. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A 8.  § (1)  bekezdés d)  pontjának alkalmazásában a  vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:] „25. a  HUN-REN-nek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó;” 3. melléklet a 2026. évi XXXV. törvényhez 1. Az Áfa tv. 10. számú mellékletében a Számla befogadása című alcím helyébe a következő alcím lép: „Számla befogadása 9. Az  adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén arról az  adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az  ügylet teljesítését vagy az  előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles: a) a  terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, b) a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről, a számla sorszámáról, valamint c) a számlában a 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről. 10. A  9.  pont szerinti számla módosítása vagy érvénytelenítése esetén a  számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a  módosított, érvénytelenített számlát érintően a  9.  pont szerint nyilatkozni. Ebben az  esetben az  adóalany nyilatkozik annak a  számlának a  9.  pontban meghatározott adatairól, amelyet a  módosítás, érvénytelenítés érint, a  módosítás számszaki hatásáról az  adóalap és áthárított adó tekintetében, valamint a  számlát módosító, érvénytelenítő okirat sorszámáról. 11. Amennyiben az adóalany 59. § szerinti előleget fizetett, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is szolgáltat adatot. 12. A 9–11. pont szerinti nyilatkozatra a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az adatokról forintra kerekítve kell adatot szolgáltatni. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3661 13. A XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany által kibocsátott számla esetében a 9–10. pont szerinti nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adóalany első alkalommal adólevonási jogot érvényesít. 14. A  XIII/A. Fejezet szerinti adózási módot választó adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén a 9–10. pont szerinti nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban teljesíti, amelyben ezen számla alapján első alkalommal adólevonási jogot érvényesít. 15. Mentesül a 9–10. pontban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) bevallási kötelezettségét a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint teljesíti.” 4. melléklet a 2026. évi XXXV. törvényhez 1. melléklet a 2014. évi XLII. törvényhez 1. Az Egyezmény A Melléklete szerinti adónak minősülnek az alábbi adók is: 2. cikk 1. bekezdés a. albekezdés i) alpontja: a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó 2026. évi XXXVI. törvény Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról* [1] E  törvénymódosítás célja, hogy elősegítse a  Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében meghatározott energetikai reformok végrehajtását, valamint az azokhoz kapcsolódó mérföldkövek teljesítését. [2] A  törvénymódosítás a  villamosenergia-termelés megújulóenergia-részarányának növelése érdekében előmozdítja a  szélerőművi beruházások megvalósítását, a  megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési eljárásai egyszerűsítését. A  törvénymódosítás hozzájárul a  villamosenergia-rendszer rugalmasságának növeléséhez, továbbá az energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez. [3] A  bányafelügyelet geotermikusenergia-kutatási engedélyezési eljárásában szakmai tanácsadó testületként eljáró Geotermikus Energia Bizottság jogintézménye megszüntetésre kerül a  kiszámítható, egyszerűbb jogszabályi környezet megteremtése érdekében, valamint a  geotermikus energia engedélyezési rendszer egyszerűsítése érdekében megszüntetésre kerül a geotermikus energia koncessziós jogadomány intézménye. [4] A módosítás célja továbbá az uniós joggal való összhang biztosítása az energiahatékonyságra irányadó követelmények nemzeti jogba történő átültetésével. A  módosítással bevezetett rendelkezések alkalmazása az  épületek tekintetében energiahatékony beszerzéseket eredményez. [5] A fenti célok érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása 1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) a következő 50/M. §-sal egészül ki: „50/M.  § E  törvénynek a  Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges  törvények módosításáról szóló 2026.  évi XXXVI. törvénnyel (a  továbbiakban: Módtv13.) hatályon kívül helyezett 21/A. § (3a)–(3c) bekezdését a Módtv13. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban nem kell alkalmazni.” * A törvényt az Országgyűlés a 2026. július 28-i ülésnapján fogadta el. 3662 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 2. § Hatályát veszti a Bt.   1. 5. § (1) bekezdés g) pontjában a „nyílt területen, valamint a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben” szövegrész,   2. 8. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja,   3. 8. § (2) bekezdése,   4. 9. § (2) bekezdésében a „vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra” szövegrész,   5. 10. § (2) bekezdés a) pontjában a „ , geotermikus energia kutatására, kinyerésére, hasznosítására” szövegrész,   6. 14.  §-ában az  „ásványinyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-” és a  „ – a  munkaprogramban tervezett kutatási tevékenység időszükséglete alapján –” szövegrész,   7. 15. § (1) bekezdésében az „ , illetve a geotermikus védőidom kijelölésétől számított 3 éven belül az energetikai célú hasznosítást” szövegrész,   8. 15.  § (2)  bekezdésében a  „ , vagy a  geotermikus védőidom megállapításától számított 6 éven belül az energetikai célú hasznosítást” szövegrész,   9. 19. § (3) bekezdése, 10. 21/A. § (1) bekezdésében az „ – a 22. § (1) bekezdés kivételével –” szövegrész, 11. 21/A. § (3a)–(3c) bekezdése, 12. 21/C. § (1) bekezdésében az „és a 22. § (1) bekezdése” szövegrész, 13. 22. § (1) bekezdésében a „vagy geotermikus energia” szövegrész, 14. 22.  § (3)  bekezdésében az „ – a  geotermikus energia kutatására adományozott kutatási jog kivételével –” szövegrész, 15. 22. § (6a)–(6c) bekezdése, 16. 22.  § (8)  bekezdésében az  „ – a  geotermikus energia kutatás engedélyezésére vonatkozó koncesszió kivételével –” szövegrész, 17. 22.  § (14)  bekezdésében a  „ , vagy geotermikus energia kutatására vonatkozó koncesszió esetén a geotermikus védőidom kijelölési kérelem” szövegrész, 18. 49. § 24. pontjában a „vagy geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása” szövegrész, 19. 50/A. § (1) bekezdés 1. pontja, 20. 50/L. § (2) bekezdése. 2. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása 3. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1b) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 115. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti eljárásokban a  környezetvédelmi engedély az  integrált építési és környezetvédelmi engedély részeként kerül kiadásra.” 4. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.  évi LIII.  törvény 91.  §-a a  következő (6)  bekezdéssel egészül ki: „(6) A  Vet. szerinti integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás részét képező környezeti hatásvizsgálat lefolytatására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő nyolcvanöt nap.” 3. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása 5. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. § 52a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „52a. Rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződés: a  villamosenergia-kereskedő és a  felhasználó között létrejött olyan villamosenergia-vásárlási szerződés, amely tükrözi az  azonnali piacokon – ideértve a  másnapi és a napon belüli piacokat is – jelentkező árváltozást legalább a piaci elszámolás gyakoriságával azonos időközönként;” 6. § (1) A Vet. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Minden mérlegkör-felelős köteles a  megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően megfizetni M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3663 az átvételi kötelezettség és prémium típusú támogatás alá eső villamosenergia-termelés támogatására az átviteli rendszerirányító által meghatározott pénzeszközök ráeső összegét, és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.” (2) A Vet. 13. § (3) bekezdés c)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [A (2) bekezdés szerinti értékesített villamos energiába nem számít bele az a villamosenergia-mennyiség, amelyet] „c) aktív felhasználó vagy energiaközösség megújuló energiaforrásból termelt és megosztott, d) olyan villamosenergia-tároló üzemeltetéséhez értékesítettek, da) amely a közcélú hálózatra a csatlakozási ponton önállóan csatlakozik, azon, hiteles fogyasztásmérő-berendezés által mért vételezett villamosenergia-mennyiség erejéig, amely a közcélú hálózatra a csatlakozási ponton önállóan csatlakozó villamosenergia-tároló által visszatáplálásra került, db) amely a  termelői vezetékre nem egymaga csatlakozik, de önálló elszámolási  ponttal rendelkezik, azon villamosenergia-mennyiség erejéig, amely a villamosenergia-tárolóból annak önálló elszámolási pontján a termelői vezetékre visszatáplálásra került, e) amely termelésére megújuló energiaforrásból került sor és amelyet ugyanazon csatlakozási pont mögött, közcélú hálózat igénybevétele nélkül a termelő közvetlenül felhasználó részére értékesített.” (3) A Vet. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A  (3)  bekezdés b)–e)  pontja az  (1)  bekezdésben meghatározott mennyiségre akkor vehető figyelembe, ha arról a  villamosenergia-kereskedő, a  termelő vagy a  villamosenergia-tároló üzemeltetője a  pénzeszköz fizetésére kötelezett mérlegkör-felelőse útján, a mérlegkör-felelős pedig a mérlegkörébe tartozó villamosenergia-kereskedő, termelő vagy villamosenergia-tároló üzemeltetője vonatkozásában az átviteli rendszerirányító részére a mentesség feltételeinek fennállásáról az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben előírt határidőig nyilatkozott.” 7. § A Vet. a következő 20/A. §-sal egészül ki: „20/A. § (1) A különböző mérlegkörökhöz tartozó elszámolási pontok kiegyenlítő szabályozási szolgáltatás céljából történő aggregálása esetén az érintett mérlegkör-felelős és az aggregátor egymással szemben kizárólag az átviteli rendszerirányító kiegyenlítő szabályozási utasításának az  érintett mérlegkör-felelős mérlegköréhez tartozó elszámolási  ponttal rendelkező, aggregálásba bevont rendszerhasználó általi nem- vagy részleges teljesítésére tekintettel az  átviteli rendszerirányító által a  mérlegkör-felelőssel szemben kiegyenlítetlenség  címén elszámolt pénzbeli teljesítés erejéig felel. (2) A  különböző mérlegkörökhöz tartozó elszámolási  pontok kiegyenlítő szabályozási szolgáltatás céljából történő aggregálása esetén az  átviteli rendszerirányító az  aggregátornak a  kiegyenlítő szabályozási utasítás felosztására vonatkozó rendelkezése alapján állapítja meg a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2017. november 23-i (EU)  2017/2195 bizottsági rendelet 49.  cikke szerinti, az aggregálással érintett egyes mérlegkör-felelősökre eső eltérés mértékét. Amennyiben az aggregátor az utasított eltérés felosztásáról nem rendelkezett, az átviteli rendszerirányító a vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat rendelkezései szerint jár el.” 8. § A Vet. 21. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az  aggregátor a  villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott feltételek alapján egyidejűleg különböző mérlegkörhöz tartozó elszámolási pontokat aggregálhat.” 9. § A Vet. 41. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A hálózati engedélyes gondoskodik a kiegyenlítő szabályozási vagy rugalmassági szolgáltatás külön mérésére szolgáló fogyasztásmérő berendezés (a  továbbiakban: külön mérő) által mért adatok gyűjtéséről és az  átviteli rendszerirányító, valamint a szolgáltatást nyújtó piaci szereplő részére a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és gyakorisággal történő szolgáltatásáról.” 10. § A Vet. 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Amennyiben a  felhasználó által kötött 66/D.  § (1)  bekezdése vagy az  aktív felhasználó által kötött 66/D.  § (10) bekezdése szerinti aggregálási szerződés külön mérővel rendelkező elszámolási pontra vonatkozik, az elosztó gondoskodik a  külön mérő által mért adatoknak a  felhasználóval vagy aktív felhasználóval villamosenergia- értékesítésre irányuló jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő részére történő megküldéséről a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és gyakorisággal.” 3664 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 11. § A Vet. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „45.  § A hálózati engedélyes új felhasználási helyen történő új csatlakozás esetén a  Vhr.-ben meghatározott esetekben az adott felhasználási helyen okosmérőt szerel fel.” 12. § A Vet. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A 61/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti villamosenergia-vásárlási szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás magában foglalja továbbá a) a felhasználó 62.  § (1) és (1a)  bekezdése szerinti tartalmú szerződéshez fűződő jogára, valamint a  62.  § (2) és (3) bekezdésében foglalt jogaira vonatkozó tájékoztatást, b) a szolgáltatás teljes ellenértékét és annak részletezését, hogy az milyen díjelemekből tevődik össze, c) annak megjelölését, hogy az ár fix vagy rugalmas, valamint d) a villamosenergia-kereskedő által érvényesíthető egyszeri díjak és biztosított kedvezmények ismertetését.” 13. § A Vet. a következő 61/A. §-sal egészül ki: „61/A.  § (1) A  felhasználó távlehívható fogyasztásmérővel rendelkező elszámolási  pontra vonatkozó, rugalmas villamosenergia-árra irányuló ajánlattételi felhívására a  villamosenergia-kereskedő rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződés megkötésére vagy a  felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződésének rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződésre történő módosítására vonatkozó ajánlatot tesz. (2) A  villamosenergia-kereskedőt az  (1)  bekezdés szerinti szerződéskötési kötelezettség nem terheli azon elszámolási  pont tekintetében, amelyre az  elszámolás előre fizetős mérővel vagy kétirányú mérés esetében az irányonként elkülönítve mért és összegzett mennyiségek különbsége alapján történik. (3) A  felhasználó fix árra irányuló ajánlattételi felhívására a  több mint kétszázezer felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő – az egyetemes szolgáltatót ide nem értve – legalább egy éves, határozott idejű, fix árat tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot tesz. (4) A  (3)  bekezdés szerinti villamosenergia-vásárlási szerződés alapján vételező felhasználó elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtásához fűződő jogának gyakorlását kizáró rendelkezés semmis.” 14. § A Vet. 62. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződése tartalmazza legalább) „d) a szolgáltatásnak a szerződés megkötésekor érvényes árát, megjelölve, hogy a szerződéses ár fix vagy rugalmas; rugalmas villamosenergia-ár alkalmazása esetén az ár megállapításához szükséges képletet vagy módszertant,” 15. § A Vet. 66/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „66/D.  § (1) A  távlehívható fogyasztásmérővel rendelkező elszámolási  pontja tekintetében a  felhasználó a  villamosenergia-vásárlási szerződéstől függetlenül, továbbá a  vele szerződött villamosenergia-kereskedő és mérlegkör- vagy almérlegkör-felelős jóváhagyása nélkül köthet aggregálási szerződést. (2) Az  aggregátor az  aggregálási szerződés megkötését megelőzően teljeskörűen tájékoztatja a  felhasználót a felajánlott szolgáltatás szerződéses feltételeiről, valamint az (5) bekezdés szerinti felelősségről és kockázatokról. (3) Az aggregátor az aggregálási szerződés megkötéséről, az aggregálási szerződéssel érintett elszámolási pontról, az  aggregálási szerződés teljesítési időtartamáról és a  (9)  bekezdés szerinti megállapodásról a  teljesítést megelőzően, megfelelő felkészülési idő biztosításával a  vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat szerinti módon és adatformátumban tájékoztatja a  felhasználóval szerződött villamosenergia-kereskedőt, hálózati engedélyest és mérlegkör- vagy almérlegkör-felelőst. (4) Az  aggregálási szerződés megkötésére vagy teljesítésére tekintettel a  felhasználót ellátó villamosenergia- kereskedő a  felhasználóval szemben nem alkalmazhat diszkriminatív szerződéses feltételt, intézkedést vagy gyakorlatot. (5) A  felhasználót a  (6) és a  (7)  bekezdés szerinti esetben és mértékben terheli, illetve illeti meg az  aggregálási szerződésből eredően a  villamosenergia-kereskedőnél közvetlenül jelentkező azon vagyoni hátrány vagy előny, amely az aggregálási szerződés teljesítése hiányában nem merült volna fel. (6) Az  aggregálási szerződés teljesítéséből eredő vagyoni hátrány megtérítése iránt igény előterjesztésére a (9) bekezdés szerinti eltérő megállapodás hiányában akkor van lehetőség, ha a felek a villamosenergia-vásárlási szerződésben átlátható és egyértelmű módon megállapodtak az  aggregálási szerződés teljesítésére tekintettel járó, költségtükröző pénzügyi kompenzáció mértékének kiszámítására vonatkozó módszertanról és a  pénzügyi M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3665 kompenzáció elszámolásának és megfizetésének feltételeiről. A  felhasználót a  kereskedőnek az  okozott vagyoni hátrányért járó pénzügyi kompenzációra meghatározott feltételek szerint illeti meg pénzügyi kompenzáció az aggregálási szerződés teljesítéséből eredően a villamosenergia-kereskedőnél jelentkező vagyoni előnyért. (7) A  pénzügyi kompenzáció meghatározása során legfeljebb az  a  villamosenergia-mennyiség vehető figyelembe, amellyel az  aggregálásba bevont elszámolási  ponton a  vételezés az  aggregálási szerződés teljesítésének eredményeként, a (8) bekezdés szerinti igazolt módon módosult. A pénzügyi kompenzáció mértéke nem haladhatja meg a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződése szerinti villamosenergia-árat. (8) Az  aggregátor az  átviteli rendszerirányító útján a  vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat szerinti határidőre és adatformátumban tájékoztatja a villamosenergia-kereskedőt és a mérlegkör- vagy almérlegkör-felelőst az aggregálásba bevont felhasználó érintett elszámolási pontja tekintetében az aggregálási szerződés teljesítésének betudható, az elszámolási pontra vonatkozó utasított eltérés mértékéről és időtartamáról. (9) Az aggregálási szerződésben a felek megállapodhatnak, hogy a pénzügyi kompenzáció fizetési kötelezettséggel az  aggregátor közvetlenül számol el a  felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedővel, mely esetben a  villamosenergia-kereskedő és az  aggregátor a  (6) és a  (7)  bekezdésnek a  pénzügyi kompenzáció mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet. (10) A  villamosenergia-kereskedő és az  aktív felhasználó között a  13.  § (9)  bekezdése alapján fennálló, az  aktív felhasználó, mint háztartási méretű kiserőmű üzemeltető által termelt villamos energia adásvételére vonatkozó jogviszony esetén az aktív felhasználó által kötött aggregálási szerződésre e § rendelkezéseit kell alkalmazni.” 16. § A Vet. 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvény alkalmazásában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái: a) építési engedélyezési eljárás, b) integrált hálózatépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás, c) integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás, d) használatbavételi engedélyezési eljárás, e) fennmaradási engedélyezési eljárás, f) megszüntetési eljárás.” 17. § A Vet. 119/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „119/F. § (1) A miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a  megújuló energiát hasznosító erőművi beépített kapacitás növelése érdekében könnyített térséget jelölhet ki. Könnyített térség az egyes megújuló energiaforrások hasznosításának környezeti, természeti, társadalmi, gazdasági vagy honvédelmi adottságai szempontjából kedvező földrajzilag lehatárolható helyen jelölhető ki. (2) A könnyített térségben az a megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő erőmű, amely által szolgáltatott hatásos villamos teljesítmény függ az  időjárási viszonyoktól (a  továbbiakban: időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű), környezetvédelmi engedélyezési eljárása, természetvédelmi engedélyezési eljárása és építési engedélyezési eljárása során az  e  törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (3) Ha a  környezetvédelmi hatóság vagy az  építésügyi hatóság a  könnyített térség területén az  időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásaiban a  Vhr. 103/B.  § (3)  bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőt túllépi, akkor az  Ákr. 51.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerint az eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon felül annak további 10%-át köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni. (4) Az  (1)  bekezdésben meghatározottak mellett a  miniszter az  e  törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feltételek teljesülése esetén a  megújuló energiát hasznosító erőművi beépített kapacitás növelése érdekében könnyített térséget jelölhet ki új hálózati infrastruktúra és villamosenergia-tároló létesítése céljából. A  hálózati infrastruktúra és a  villamosenergia-tároló létesítése céljából kijelölt könnyített térségben a  hálózati infrastruktúra és a  villamosenergia-tároló környezetvédelmi engedélyezési eljárása, természetvédelmi engedélyezési eljárása és az építési engedélyezési eljárása során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.” 3666 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 18. § A Vet. „Integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás” alcíme helyébe a következő alcím lép: „Integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás 132/B.  § (1) A  Hatóság a  Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, új közcélú átviteli hálózati távvezetékre, valamint a  villamosmű műszaki biztonsági követelményeit meghatározó miniszteri rendeletben a  főelosztóhálózatra a  környezeti hatásvizsgálati és az  egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást és a  villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezésről szóló jogszabály szerinti építési engedélyezési eljárást egy eljárásban összevontan folytatja  le és dönt az  integrált hálózatépítési és környezetvédelmi engedély megadásáról (a  továbbiakban: integrált hálózatépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás). (2) A Hatóság 0,5 MW beépített teljesítménynél nagyobb teljesítményű, időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőművekre vonatkozó, a  környezeti hatásvizsgálati és az  egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást, továbbá a  villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezésről szóló kormányrendelet szerinti erőművek építési engedélyezési eljárását, egy eljárásban összevontan folytatja le és dönt az  integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedély megadásáról (a továbbiakban: integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás). (3) A  Hatóság az  integrált hálózatépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás és az  integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a  környezeti hatásvizsgálat vonatkozásában a  környezet- és természetvédelmi jogszabályokat alkalmazza. (4) A  Hatóság az  integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedélyre és az  integrált hálózatépítési és környezetvédelmi engedélyre irányuló kérelmet elutasítja, ha az a kérelem előterjesztésekor hatályos környezet- és természetvédelmi jogszabályi előírásoknak nem felel meg. (5) Az  integrált hálózatépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárásban és az  integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 120 nap. (6) Ha a Hatóság az (5) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőt túllépi, akkor az Ákr. 51. § (1) bekezdés b)  pontja szerint az  eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon felül annak további 10%-át köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni. (7) Az átviteli hálózati távvezeték tekintetében az (1) bekezdés szerinti eljárás döntéseivel szemben indult perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel jár el. (8) A Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, új közcélú átviteli hálózati távvezeték (1) bekezdés szerinti engedélyére – az (1), valamint a (3)–(7) bekezdésben foglalt eltéréssel – a vezetékjogi (építési) engedélyre vonatkozó rendelkezések az irányadóak. (9) A 0,5 MW beépített teljesítménynél nagyobb teljesítményű, időjárásfüggő megújuló energiát használó erőmű (2)  bekezdés szerinti engedélyére – a  (2)–(6)  bekezdésben foglalt eltérésekkel – az  erőmű építési engedélyére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.” 19. § (1) A Vet. 143. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A  (2)  bekezdésben meghatározott rendelet figyelembevételével a  Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg – a 142. § (2)–(5) bekezdésében foglaltak teljesítése céljából – az árszabályozási ciklus a) induló árainak meghatározását megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálatra, és b) egyes éveire vonatkozó ármegállapítás rendszerére vonatkozó módszertant. (4) A Hivatal elnöke a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti módszertan tekintetében a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év május 15-ig, b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti módszertan tekintetében a következő árszabályozási ciklus kezdetét legalább 60 nappal megelőzően adja ki a rendeletét.” (2) A Vet. 143. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A Hivatal a rendszerhasználati díjak kiszámításához alapul vett, üzleti titoknak nem minősülő költségadatokat az  ármegállapítást követő 5  napon belül a  honlapján informatikai eszközzel automatikusan feldolgozható formátumban közzéteszi.” (3) A Vet. 143. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A  rendszerhasználati díjak mértékét a  Hivatal – figyelemmel a  (2) és (3)  bekezdés szerinti rendeletre – határozatban állapítja meg, legkésőbb a díjak alkalmazhatósága előtt 45 nappal. A Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfeleket a nyilatkozataiknak az eljárás megindításától M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3667 számított 30  napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A  Hivatal a  határozatát a  honlapján a rendszerhasználati díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi.” (4) A Vet. 143. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az  e § szerinti rendeletek előkészítése során a  Hivatal kikéri az  érintett engedélyesek és a  felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét.” 20. § (1) A Vet. 145. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az  egyetemes szolgáltatás hatósági árazását kötelezően nyújtott, méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árszabások alkalmazásával kell megvalósítani. (2) Az  egyetemes szolgáltatás hatósági árát a  villamosenergia-piaci árak, továbbá a  hatékonyan működő engedélyesek indokolt költsége alapján kell meghatározni úgy, hogy a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a  szabályozás által érintett engedélyeseket gazdálkodásuk hatékonyságának és az  általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze.” (2) A Vet. 145. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az 50/B. § szerinti közfeladatot ellátó egyetemes szolgáltató a rugalmas villamosenergia-ár meghatározásakor a kedvezményes lakossági sávhatárig, illetve a kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárig legfeljebb a (3) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben a napszaktól és időszaktól függetlenül azonos egységárú árszabás vonatkozásában előírt fix árakat alkalmazza, amely fix árak tekintetében a 141. § (2), és (5)–(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4b) A  (4a)  bekezdés alapján a  kedvezményes lakossági sávhatárig, illetve a  kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárig alkalmazott egységárat – amennyiben az  az alkalmazandó fix árral azonos mértékű – az  50/B.  § (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha az a (3) bekezdés szerint meghatározott ár lenne.” 21. § (1) A Vet. 159. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal a  villamosenergia-ellátással, a  villamosenergia-ellátás biztonságának és a  villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:) „12. figyelemmel kíséri és éves jelentést tesz közzé a  rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződések fontosabb változásairól – a piaci ajánlatokat, a felhasználók számláira gyakorolt hatást és az áringadozás szintjét is ideértve –, valamint figyelemmel kíséri a  rugalmas villamosenergia-árral kapcsolatos villamosenergia-piaci fejleményeket, vizsgálja az új termékekben és szolgáltatásokban rejlő kockázatokat és azonosítja a visszaélésszerű gyakorlatokat, ideértve a szerződésmegszüntetési díj alkalmazására vonatkozó szabály megszegésének eseteit is,” (2) A Vet. 159. § (1) bekezdése a következő 17. ponttal egészül ki: (A Hivatal a  villamosenergia-ellátással, a  villamosenergia-ellátás biztonságának és a  villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:) „17. évente javaslatot tesz a miniszter számára az aggregátori tevékenység elterjedését gátló szabályozási akadályok felszámolására, a  kiegyenlítő szabályozási szolgáltatás céljából történő aggregálással kapcsolatos, az  utasított eltérés nemteljesítésének vagy részleges teljesítésének betudható kiegyenlítetlenségekért közvetlenül az  átviteli rendszerirányítóval szembeni helytállást és elszámolást lehetővé tevő jogszabály megalkotására vagy jogszabály- módosításra, valamint az aggregálási szerződés teljesítéséből eredően az érintett villamosenergia-piaci szereplőknél jelentkező hatásokkal való elszámolásnak a vonatkozó uniós jogi aktusokkal összhangban álló módszertanára,” 22. § (1) A Vet. 170. § (1) bekezdés 49. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „49. a könnyített térség kijelölésének részletes szabályait, a  kijelölés során figyelembe veendő szempontokat, a  környezeti, természeti, társadalmi, gazdasági és honvédelmi adottságok meghatározásának ismérveit és a  könnyített térségben időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű környezetvédelmi engedélyezési eljárása és építési engedélyeztetése során alkalmazandó hatósági eljárási szabályokat, a szakhatóságok bevonására, az eljárási határidőre, és az eljáró hatóságra vonatkozó részletes szabályokat,” (rendeletben állapítsa meg.) (2) A Vet. 170. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Felhatalmazást kap a  miniszter, hogy rendeletben állapíthassa meg az  50/B.  § szerinti közfeladatot ellátó egyetemes szolgáltató tekintetében a  rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződésben alkalmazandó kedvezményes lakossági sávhatárt, illetve kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárt.” 3668 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám (3) A Vet. 170. § (5) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg) „1. az egyes rendszerhasználati díjak elemeit, a  díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket, keretszabályokat, az  árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontját, az  árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálatra és az  egyes éveire vonatkozó ármegállapítás rendszerére vonatkozó módszertant, a  rendszerhasználati díjfizetésre kötelezettek körét és a  rendszerhasználati díjak alkalmazásának szabályait, valamint a  társasházi energiaközösség esetén alkalmazandó rendszerhasználati díjmegállapítás kereteit,” 23. § (1) A Vet. 178. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki: „(1) A villamosenergia-kereskedő és az egyetemes szolgáltató a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. 5. törvény) megállapított 61/A. § (1) bekezdése szerinti kötelezettséget 2026. augusztus 31. napjától teljesíti.” (2) A Vet. 178. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az aggregátor a 66/D. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítési módjára a villamosenergia- ellátási szabályzat vonatkozó szabályának hatálybalépéséig e  törvénynek a  Mód. 5.  törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni. Az aggregátor a 66/D. § (8) bekezdése szerinti tájékoztatást a  vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat hatálybalépéséig havonta közvetlenül teljesíti az  érintett villamosenergia-kereskedő és a mérlegkör- vagy almérlegkör-felelős részére. (5) E törvénynek a Mód. 5. törvénnyel megállapított 66/D. § (5)–(9) bekezdését a 2026. augusztus 31. napja után tett szerződéskötési ajánlat alapján létrejött villamosenergia-vásárlási jogviszonyra kell alkalmazni.” 24. § A Vet. 178/B. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Hivatal elnöke a 143. § (3) bekezdése szerinti módszertanokat első alkalommal – a 143. § (4) bekezdésétől eltérően – 2026. augusztus 31. napjáig állapítja meg. (4) A (3) bekezdés alapján kiadott rendeleteket a folyamatban lévő árszabályozási ciklusban, illetve a folyamatban lévő évenkénti ármegállapítási eljárásban is alkalmazni kell. (5) A  Hivatal a  159.  § (1)  bekezdés 17.  pontja szerinti javaslatot a  kiegyenlítő szabályozási szolgáltatás céljából történő aggregálással kapcsolatos, az utasított eltérés nemteljesítésének vagy részleges teljesítésének betudható kiegyenlítetlenségekért közvetlenül az  átviteli rendszerirányítóval szembeni helytállást és elszámolást lehetővé tevő jogszabály megalkotása vagy jogszabály-módosítás, valamint az  érintett villamosenergia-piaci szereplőkkel az aggregálási szerződés teljesítéséből eredő hatásokkal való elszámolásnak 2028. január 1-től alkalmazni javasolt módszertana tekintetében első alkalommal 2027. július 31-ig terjeszti elő.” 25. § A Vet. a) 3. § 85. pontjában az „energiatárolás” szövegrész helyébe a „villamosenergia-tároló” szöveg, b) 5. § (5) bekezdésében a „közösen” szövegrész helyébe az „aggregálás útján” szöveg, c) 109/A.  § (2)  bekezdésében az  „Ákr.” szövegrész helyébe az  „általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg lép. 26. § Hatályát veszti a Vet. a) 13. § (3a) bekezdése, b) 142/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „ , illetve a Hivatal által kiadott módszertani útmutatókban” szövegrész. 4. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása 27. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5–7. §-a alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetek (a  továbbiakban: energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezet) épület beszerzésére vagy épület bérletére irányuló, a  Kbt. szerinti uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés megvalósításakor csak olyan épület tekintetében köthetnek tulajdon megszerzésére irányuló vagy bérleti M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3669 szerződést, amely megfelel az  épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, közel nulla energiaigényű épület követelményeinek. A  követelményeknek való megfelelést energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a) az energiahatékonysági követelmény előírása műszakilag nem megvalósítható, b) az egészségügyről szóló 1997.  évi CLIV.  törvény 228.  § (2)  bekezdésében foglalt egészségügyi válsághelyzet elrendelésére okot adó körülmény elhárításához kapcsolódó beszerzést akadályozná, c) az akadályozná a Magyarország külső vagy belső biztonságának védelméhez szükséges beszerzés megvalósítását, d) a beszerzés célja da) mélyfelújítás vagy lebontás elvégzése; db) közintézmény esetében az  épület viszonteladásra bocsátása anélkül, hogy a  közintézmény azt saját céljaira használná, vagy dc) a műemlék, a  helyi védelem alatt álló épület és azok épületelemei védetté nyilvánításának alapjául szolgáló műemléki érték megőrzése. (3) Az (1) bekezdés rendelkezései csak olyan mértékben alkalmazandók a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezet, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok szerződéseire, amennyiben alkalmazásuk nem eredményez összeütközést ezen szervezetek tevékenységének jellegével és elsődleges céljával.” 28. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 48. §-a a következő (29) bekezdéssel egészül ki: „(29) E  törvénynek a  Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges  törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXVI.  törvénnyel megállapított rendelkezéseit 2026. augusztus 20. napja után megkötött szerződésekre kell alkalmazni.” 5. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása 29. § Hatályát veszti a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény a) 76. § (10a) bekezdésében a „ , ha a szélerőmű a villamos energiáról szóló törvény szerinti könnyített térségben valósul meg, akkor a” szövegrész, b) 76. § (11) bekezdésében a „(10) bekezdés c) pontja és a” szövegrész, 6. Záró rendelkezések 30. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 4. alcím 2026. augusztus 20-án lép hatályba. 31. § Ez a törvény a) az (EU)  2018/2001 és az  (EU) 2019/944 irányelvnek az  uniós villamosenergia-piac szerkezetének javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 13- i (EU)  2024/1711 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint c) az energiahatékonyságról és az  (EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének és IV. mellékletének való megfelelést szolgálja. Forsthoffer Ágnes s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés alelnöke, a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva 3670 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 2026. évi XXXVII. törvény a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedések, valamint az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása érdekében szükséges törvénymódosításokról* [1] A  vasúti közlekedési szolgáltatások piacának fejlesztése és a  hatékony feladatellátás érdekében a  fenntartható és versenyképes közösségi közlekedési rendszer kialakításának előfeltétele az  országos, regionális és elővárosi közösségi közlekedés megrendelési modelljének átalakítása, valamint a vasúti személyszállítási közszolgáltatások során alkalmazott vasúti járművek eszközparkjának – európai uniós források bevonásával történő – korszerűsítése. [2] Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében szükséges a  Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz közlekedési célú forrásainak felhasználása, az abban foglalt mérföldkövek teljesítése. [3] Fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása 1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1b) A  személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012.  évi XLI.  törvény szerinti országos közlekedésszervező (a  továbbiakban: országos közlekedésszervező) ellátja a  11.  § (1)  bekezdésében meghatározott, a  közúti infrastruktúrát pótló, vízi átkelést szolgáló kompokkal összefüggő, a  miniszter által rendeletben meghatározott közlekedésszervezői feladatokat.” 2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 24. alponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy) „24. az országos közlekedésszervező közlekedésszervezői feladatai ellátásának részletes szabályait,” (rendeletben állapítsa meg.) 2. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 3. § A helyi adókról szóló 1990.  évi C.  törvény 52.  § 35.  pontjában a  „közlekedésszervező;” szövegrész helyébe a „közlekedésszervező, országos közlekedésszervező és a  vasúti közlekedésről szóló 2005.  évi CLXXXIII.  törvény VII/A. Fejezetében meghatározott gördülőállomány-kezelő társaság;” szöveg lép. 3. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása 4. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 2. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A  személyszállítási szolgáltatásokról szóló  törvény szerinti országos közlekedésszervező (a  továbbiakban: országos közlekedésszervező) ellátja a (6) bekezdésben meghatározott, a helyi személyszállítási közszolgáltatásnak nem minősülő regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatási feladatot ellátó komp- és révközlekedésnek minősített komp- és révközlekedés működtetésével összefüggő, a  miniszter által rendeletben meghatározott közlekedésszervezői feladatokat.” 5. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdése a következő 11. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter) „11. az országos közlekedésszervező közlekedésszervezői feladatai ellátásához kapcsolódó részletes szabályoknak,” (rendeletben történő megállapítására.) * A törvényt az Országgyűlés a 2026. július 28-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3671 4. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása 6. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a következő VII/A. Fejezettel egészül ki: „VII/A. FEJEZET GÖRDÜLŐÁLLOMÁNY-KEZELŐ TÁRSASÁG A gördülőállomány-kezelő társaság szervezeti keretei 24/B. § (1) A magyar állam a vasúti személyszállítási közszolgáltatások ellátásához igénybe vehető járműállomány biztosítása és korszerűsítése, valamint a  közszolgáltatások piacán a  kínálati verseny növelése érdekében gördülőállomány-kezelő társaságot hoz létre (a  továbbiakban: gördülőállomány-kezelő társaság), amelyet a  miniszter a  24/C.  § (1)  bekezdésében meghatározott tevékenység ellátására e  törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben jelöl ki. (2) A gördülőállomány-kezelő társaság felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében a miniszter gyakorolja az általa vezetett minisztérium útján. (3) A  gördülőállomány-kezelő társaság 100%-os állami tulajdonban lévő részvénytársaság, amelynek létesítő okiratát, valamint annak módosítását a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben hagyja jóvá. (4) E fejezet rendelkezései kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott gördülőállomány-kezelő társaság működési és gazdálkodási tevékenységére irányadóak. A gördülőállomány-kezelő társaság tevékenysége 24/C. § (1) A gördülőállomány-kezelő társaság feladata különösen a) a gördülőállomány beszerzésének előkészítése és lebonyolítása, ideértve a  beszerzési eljárások lefolytatását, a  vasúti járművek beszerzését, műszaki követelményeinek kialakítását, valamint a  vasúti járműveknek a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott országos közlekedésszervező (a továbbiakban: országos közlekedésszervező) szolgáltatástervezési igényeivel összehangolt meghatározását, b) gördülőállomány-beszerzés finanszírozásának megszervezése és kezelése, ideértve különösen a  támogatási források kezelését, a beszerzésekhez kapcsolódó hitel-, kötvény-, lízing- és finanszírozási konstrukciók kialakítását és kezelését, valamint a számviteli politika és a pénzügyi ütemezés meghatározását, c) a gördülőállományhoz kapcsolódó eszközgazdálkodási feladatok ellátása, különösen a járműállomány üzemképes állapotának fenntartása, a  karbantartási és nagyjavítási ciklusok megszervezése, kezelése vagy ellátása, valamint a járművek életciklus-menedzsmentje; d) az országos közlekedésszervezővel a gördülőállomány rendelkezésére bocsátására kötött szerződés előkészítése, megkötése és teljesítése, ideértve a  díjazási rendszer kialakítását és alkalmazását annak érdekében, hogy az  megfelelően fedezze a  gördülőállomány beszerzésével, finanszírozásával és fenntartásával összefüggésben felmerülő költségeket. (2) A gördülőállomány-kezelő társaság az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből származó források terhére kizárólag kibocsátásmentes vasúti járművet szerezhet be és hasznosíthat. (3) A gördülőállomány-kezelő társaság vállalkozó vasúti szolgáltatást kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységével összhangban végezhet. (4) A gördülőállomány-kezelő társaság az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységét kizárólag a tevékenységek végzéséhez jogszabályban meghatározott hatósági engedélyek birtokában végezheti. (5) A  Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből származó források terhére beszerzett vasúti járművek a  gördülőállomány-kezelő társaság kizárólagos tulajdonába kerülnek, amelyeket a  társaság azok hasznos élettartamának végéig nem idegeníthet el. 24/D.  § (1) A  gördülőállomány-kezelő társaság évente legalább 7 évre szóló gördülő üzleti tervet készít, amelyet a  miniszter az  államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben hagy jóvá. Az  üzleti terv részeként a  gördülőállomány-kezelő társaság 3 évre szóló likviditási, járműgazdálkodási, beruházási és beszerzési tervet mutat be. (2) A gördülőállomány-kezelő társaság, valamint az országos közlekedésszervező az (1) bekezdésben meghatározott üzleti terv kialakítása során együttműködik a) a közszolgáltatási jogok odaítélésével kapcsolatos versenyeztetési eljárások ütemezésének, b) a közszolgáltatási jogok területi és időbeli jellemzőinek, c) a gördülőállomány paramétereinek, mennyiségi és minőségi kritériumainak, valamint d) a c) ponthoz kapcsolódó standardizált karbantartási feltételek meghatározása érdekében. 3672 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám (3) A  gördülőállomány-kezelő társaság az  országos közlekedésszervező részére rendelkezésre bocsátja a  gördülőállomány beszerzésével, finanszírozásával, amortizációjával, fenntartásával és karbantartásával kapcsolatos költségadatokat, amelyek a  közszolgáltatási szerződések előkészítéséhez, a  közszolgáltatási ellentételezés meghatározásához, vagy a  közszolgáltatási szerződések odaítélésére irányuló eljárások előkészítéséhez szükségesek. Az  országos közlekedésszervező e  költségadatokat kizárólag közfeladatai ellátása céljából használhatja fel. (4) A gördülőállomány-kezelő társaság forrásbevonás érdekében hitel felvételére, kötvény kibocsátására, valamint egyéb módokon történő forrásbevonásra is jogosult. (5) A  vasúti járműbeszerzések fedezetét biztosító különböző finanszírozási források, valamint a  vasúti járművek hasznosítására irányuló az  országos közlekedésszervezővel kötött szolgáltatási szerződések tekintetében a gördülőállomány-kezelő társaság számviteli szempontból elkülönített nyilvántartásokat vezet. 24/E. § (1) A gördülőállomány-kezelő társaság a vasúti járműveket szolgáltatási szerződés keretében – a beszerzett vasúti járművek ráfordításainak pénzügyi megtérülését biztosító alapon – teszi hozzáférhetővé kizárólag az országos közlekedésszervező számára, amely gondoskodik azok szolgáltatási célú odaítéléséről. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből származó források terhére beszerzett vasúti járművek az országos közlekedésszervező által tisztességes, átlátható, nyilvános és versenysemleges feltételek mellett, versenyeztetési eljárásban odaítélt vasúti személyszállítási közszolgáltatások teljesítéséhez használhatóak fel. (2) A  gördülőállomány-kezelő társaság a  vasúti járművek (1)  bekezdésben foglalt igénybevételével kapcsolatos feltételeket és az igénybevétellel összefüggő díjképzési elveket átlátható módon az általános szerződési feltételei között teszi közzé. A gördülőállomány-kezelő társaság függetlenségére vonatkozó szabályok 24/F. § (1) A gördülőállomány-kezelő társaság más vasúti társaságban tulajdonrészt nem szerezhet. (2) A  gördülőállomány-kezelő társaság a  közszolgáltatások megrendelőjétől, az  országos közlekedésszervezőtől, a közlekedésszervezőtől és a vasúti társaságoktól elkülönített szervezeti formában működik. (3) A gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója a) az országos közlekedésszervezővel, a  közlekedésszervezővel munkaviszonyt, vasúti társasággal vagy annak kapcsolt vállalkozásával munkaviszonyt, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet, b) vasúti társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet, c) vasúti társaságnak vagy kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, vagy vezető állású munkavállalója nem lehet, d) kiszolgáló létesítmény üzemeltetését végző társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet, valamint e) kiszolgáló létesítmény üzemeltetését végző társaságnak vagy kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy vezető állású munkavállalója nem lehet. (4) A gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának a) munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit úgy kell meghatározni, hogy a gördülőállomány-kezelő társaság üzleti tevékenységével összefüggő feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben a független döntéshozatal biztosított legyen, továbbá b) munkaszerződésében vagy megbízási szerződésében foglalt jogait és kötelezettségeit, valamint munkavégzésének feltételeit – független döntéshozatali eljárás keretében – úgy kell meghatározni, hogy a gördülőállomány-kezelő társaság üzleti tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátásával összefüggő döntések meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően járjon el. (5) A  gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának a  Ptk. 8:1.  § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) a) az országos közlekedésszervezővel, a közlekedésszervezővel munkaviszonyt nem létesíthet, b) vasúti társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet, c) vasúti társaságnak vagy kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, vagy vezető állású munkavállalója nem lehet, d) kiszolgáló létesítmény üzemeltetését végző társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet, e) kiszolgáló létesítmény üzemeltetését végző társaságnak vagy kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy vezető állású munkavállalója nem lehet. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3673 (6) A gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele vagy közeli hozzátartozójával szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy ha jogviszonyának fennállása alatt ő vagy közeli hozzátartozója összeférhetetlen helyzetbe kerül. Ha az összeférhetetlenség az annak megszüntetésére irányuló felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szűnik meg, akkor a vezető tisztségviselő, a vezető állású munkavállaló jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. (7) A  gördülőállomány-kezelő társaság a  24/C.  § (1)  bekezdésében meghatározott tevékenységével összefüggő feladatok ellátása során a  gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója részére a tulajdonosi joggyakorló egyedi utasítást nem adhat. (8) A  gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának és vezető testületei tagjának a  megfelelő döntési jogkör, valamint az  ahhoz tartozó felelősség telepítésével olyan személy nevezhető ki, aki a) megfelel az  integritásra, a  feddhetetlenségre, a  szakmai felkészültségre és a  függetlenségre vonatkozó követelményeknek, és b) rendelkezik a feladata – különösen a stratégiai irányítás, a kockázatkezelés felügyelete és a vezetési tevékenység ellenőrzése – ellátásához szükséges döntési jogkörrel, szakértelemmel, kompetenciákkal és tárgyilagossággal. (9) A gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója és vezető testületeinek tagja tevékenysége során a feddhetetlenség elvének megfelelően jár el. (10) A vezető tisztségviselőkre és a vezető testületek tagjaira vonatkozó szakmai és személyi feltételeket a miniszter rendeletben határozza meg.” 7. § A Vtv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  miniszter vagy az  e  törvényben foglalt felhatalmazás alapján jogszabályban a  pályahálózat-működtetés megrendelési feladataira kijelölt szervezet – a  miniszter jóváhagyásával és az  államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – legalább ötéves szerződésben kötelezettséget vállal az  országos jelentőségű vasútvonalakat tartalmazó vasúti pályahálózat működtetését végző pályahálózat-működtetőnek a  pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a  hálózat-hozzáférési díjból, valamint a  vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére (a továbbiakban: pályaműködtetési szerződés).” 8. § A Vtv. „ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK” alcíme a következő 87/M. §-sal egészül ki: „87/M.  § A 24/B.  § (1)  bekezdésében meghatározott gördülőállomány-kezelő társaságnak a  tevékenységét 2026. augusztus 31-ig meg kell kezdeni.” 9. § A Vtv. 88. § (2) bekezdése a következő 48–50. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy) „48. a pályahálózat-működtetés megrendelési feladatait ellátó szervezet kijelölését, 49. a gördülőállomány-kezelő társaság kijelölését, 50. a gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselőjével, valamint vezető testületének tagjaival kapcsolatos szakmai és személyi feltételekre vonatkozó részletes szabályokat” (rendeletben állapítsa meg.) 10. § A Vtv. a) 69. § 8. pontjában a „valamint a VPSZ” szövegrész helyébe az „a VPSZ, valamint a gördülőállomány-kezelő társaság” szöveg, b) 69.  § 25.  pontjában a  „közlekedésszervező” szövegrész helyébe a  „közlekedésszervező és az  országos közlekedésszervező” szöveg c) 77.  § (2)  bekezdésében a „valamint a  közlekedésszervezőt” szövegrész helyébe az „a közlekedésszervezőt, az országos közlekedésszervezőt, valamint a gördülőállomány-kezelő társaságot” szöveg, d) 88.  § (2)  bekezdés 30.  pontjában a  „valamint a  VPSZ” szövegrész helyébe az  „a VPSZ, valamint a gördülőállomány-kezelő társaság” szöveg lép. 3674 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 5. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása 11. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012.  évi XLI.  törvény (a  továbbiakban: Sztv.) 1.  § (1)  bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (A törvény hatálya kiterjed:) „f) a Vkt. 2. § (4a) és (6) bekezdésében foglalt személyszállítási közszolgáltatásokra.” 12. § Az Sztv. 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha e törvény lehetővé teszi, rendeleti kijelölés esetén az e törvényben a közlekedésszervezőre meghatározott feladatok vonatkozásában a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében az országos közlekedésszervező, az  önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében a  közlekedésszervező (a továbbiakban együtt: közlekedésszervező) jár el.” 13. § Az Sztv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az önkormányzat a 4. § (4) bekezdés c)–e) pontjában, az 5. §-ában, a 12. § (7) bekezdésében, 23–31. §-ában, és a 35. §-ában szabályozott feladatokat – a feladat ellátásához szükséges forrásokkal együtt – a) olyan korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság részére, mely aa) az állam vagy az önkormányzat 100%-os tulajdonában, ab) kizárólag az állam és az önkormányzat közös tulajdonában, vagy ac) kizárólag az országos közlekedésszervező és az önkormányzat közös tulajdonában áll, vagy b) az állam vagy az  önkormányzat irányítása, illetve az  állam és az  önkormányzat közös irányítása alatt álló költségvetési szerv részére, mint közlekedésszervező részére adhatja át. A közlekedésszervező működése alatt az a), illetve a b) pont szerinti tulajdonosi szerkezet, illetve irányítási jogkör fennállását folyamatosan biztosítani szükséges.” 14. § (1) Az Sztv. 21. §-a a következő (1a)–(1i) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A  miniszter a  4.  § (3)  bekezdésében, az  5.  §-ban, a  23–32.  §-ban, és a  35.  §-ban szabályozott közfeladatait a  magyar állam kizárólagos tulajdonában álló, a  Ptk. 3:4.  § (5)  bekezdése szerint határozatlan időre alapított, közfeladatot ellátó gazdasági társaság formájában működő, a  miniszter által rendeletben kijelölt országos közlekedésszervező, mint állandó jelleggel működő, kizárólagos köztulajdonban álló, közfeladatot ellátó szerv (a továbbiakban: országos közlekedésszervező) útján – a miniszteri rendeletben meghatározott feladatmegosztás szerint – látja el, figyelemmel az 51. § (19) bekezdésében foglaltakra is. A feladatok ellátásához szükséges forrásokat az  országos közlekedésszervező részére átadja. Az  országos közlekedésszervező feladatait – e  törvényben meghatározott kivételekkel – más szervezet részére nem adhatja át, az országos közlekedésszervezőben fennálló állami tulajdonú társasági részesedés nem idegeníthető el és nem ruházható át. (1b) A miniszter az országos közlekedésszervezőt az e törvényben meghatározott közfeladatok átadására vonatkozó rendeletben jelöli ki, amelyben rendelkezik az  országos közlekedésszervező működésének részletes feltételeiről, továbbá az (1a) és (1c) bekezdésben, valamint a 21/A. §-ban meghatározott feladatok teljesítésének, és a döntési jogok megosztásának módjáról, feltételeiről és felelősségi rendjéről. (1c) Az országos közlekedésszervező az (1a) bekezdés szerinti feladatköréhez kapcsolódóan különösen a) kezeli a személyszállítási közszolgáltatást nyújtó közlekedési szolgáltatókkal kötött közszolgáltatási szerződéseket, b) lebonyolítja a közszolgáltatási szerződések odaítélésére irányuló versenyeztetési eljárásokat, c) jogosult – az 1370/2007/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban – közszolgáltatási kötelezettségek előírására, valamint a közszolgáltatási szerződések versenyeztetés útján történő odaítélésére, d) ellátja a közösségi közlekedés tervezésével kapcsolatos feladatokat, e) koordinálja a  jegyrendszerek átjárhatóságára vonatkozó előírásokat, az  utastájékoztatási feladatok ellátását, valamint a valós idejű utastájékoztatási rendszerek kialakítását és működtetését. (1d) Az (1b) bekezdés szerinti kijelölő rendelet rendelkezik a) az országos közlekedésszervező kijelöléséről, működésének feltételeiről, b) a feladatátadás céljáról, c) az átadott feladatokról, valamint azok részletes szabályairól, d) az átadott feladatokon túl önként ellátható feladatokkal összefüggő szabályokról, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3675 e) a feladat ellátásához szükséges döntési jogkörökről, a  jogkörök gyakorlásának módjáról, valamint az  ahhoz kapcsolódó eljárásokról, f) a döntési jogkörök megosztása esetén az együttműködési keretekről, g) a feladatok ellátásához, valamint az országos közlekedésszervező működéséhez szükséges források átadásának módjáról, h) az országos közlekedésszervező felett gyakorolt szakmai felügyeleti jogkör gyakorlásának módjáról, i) a területileg érintett ellátásért felelőssel történő együttműködés kereteiről, j) a feladatok ellátásával kapcsolatos további szükséges feltételekről, k) az országos közlekedésszervező és a  gördülőállomány-kezelő társaság közötti információmegosztási kötelezettség részletes szabályairól, valamint l) az (1e) bekezdésben meghatározott feladatellátásról. (1e) Az  5.  § (3)  bekezdésében meghatározott megrendelői együttműködés teljesítése érdekében az  országos közlekedésszervező a helyi személyszállítási közszolgáltatások megrendelőjével közös közlekedésszervezőt hozhat létre a helyi és elővárosi, illetve regionális személyszállítási közszolgáltatások közös megrendelésére, a megkötött közszolgáltatási szerződések megrendelői képviseletére, valamint a szolgáltatások összehangolására. (1f) Az  országos közlekedésszervező irányítását igazgatóság, működésének ellenőrzését legalább 3 tagú felügyelőbizottság látja el. (1g) Az  országos közlekedésszervező vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának és vezető testületei tagjának a  megfelelő döntési jogkör, valamint az  ahhoz tartozó felelősség telepítésével olyan személy nevezhető ki, aki a) megfelel az  integritásra, a  feddhetetlenségre, a  szakmai felkészültségre és a  függetlenségre vonatkozó követelményeknek, és b) rendelkezik a feladata – különösen a stratégiai irányítás, a kockázatkezelés felügyelete és a vezetési tevékenység ellenőrzése – ellátásához szükséges döntési jogkörrel, szakértelemmel, kompetenciákkal és tárgyilagossággal. (1h) Az országos közlekedésszervező vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója és vezető testületeinek tagja tevékenysége során a feddhetetlenség elvének megfelelően jár el. (1i) A vezető tisztségviselőkre és a vezető testületek tagjaira vonatkozó szakmai és személyi feltételeket a miniszter rendeletben határozza meg.” (2) Az Sztv. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A miniszter az átadott feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol az országos közlekedésszervező felett, ennek során az ellátásért felelős az országos közlekedésszervező által az (1a) bekezdésben és a 21/A. §-ban meghatározott rendelkezések alapján ellátott feladatok tekintetében hozott döntéseit megváltoztathatja vagy megsemmisítheti a feladatellátási szerződésben meghatározott eljárásrend szerint. A szakmai felügyelet körében az  országos közlekedésszervező legalább évente beszámol a  szakmai tevékenységéről, és a  miniszter évente legalább egy alkalommal értékeli a közlekedésszervező tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit.” (3) Az Sztv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  közlekedésszervező és az  országos közlekedésszervező alapvetően az  Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti közfeladatot lát el. Ha a  közlekedésszervező vagy az  országos közlekedésszervező valamely közfeladat ellátásához kapcsolódó közszolgáltatási tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül, akkor azt  kizárólag az  Európai Unió által az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 106.  cikk (2)  bekezdésének alkalmazása érdekében kiadott kötelező jogi aktusnak és az 1370/2007/EK rendeletnek megfelelő közszolgáltatási szerződés alapján végezheti.” 15. § A Sztv. a következő 21/A. §-sal egészül ki: „21/A.  § (1) Az  országos közlekedésszervező a  21.  § (1a)  bekezdésében meghatározott feladatokon túl a  21.  § (1b) bekezdése szerinti kijelölő rendeletben foglaltaknak megfelelően elláthatja: 1. az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások közül a nyílt hozzáférésű vasúthálózatokon zajló közszolgáltatások menetrendi koncepciójának és pályakapacitás-igényének meghatározását, az  egyéb közlekedési hálózatok esetében a  menetrend előkészítésével és meghatározásával kapcsolatos feladatokat, a személyzeti vezénylés, továbbá a vasúti pályakapacitás elosztási feladatok kivételével, 2. a 35/A–35/C. §-ban meghatározott feladatokat, 3676 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3. az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások tekintetében felmerülő jegy- és bérletértékesítéssel, a  bevételek beszedésével kapcsolatos feladatokat, amelyek végrehajtásába a  közlekedési szolgáltatókat is bevonhatja a 21. § (1b) bekezdése szerinti kijelölő rendeletben meghatározottak szerint, 4. a 3.  pontban meghatározott bevételekhez kapcsolódó szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénybevételével kapcsolatos feladatokat, 5. az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások tekintetében felmerülő jegy- és bérletellenőrzési feladatokat, meghatározza azok egységes műszaki feltételeit, amelyek megvalósításába a közlekedési szolgáltatókat is bevonhatja, 6. az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások tekintetében felmerülő utastájékoztatási feladatokat, amelyek végrehajtásába a közlekedési szolgáltatókat, továbbá a vasúti pályahálózat-működtetőket is bevonhatja, 7. az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások, valamint pályaműködtetési szolgáltatások arculati, utastájékoztatási, utaskommunikációs, utaskapcsolati és utaskezelési szabályainak, valamint egyéb átjárhatósági feladatmegosztásának és rendjének, valamint technikai standardjainak meghatározását, amelyek végrehajtásába a közlekedési szolgáltatókat, valamint a vasúti pályahálózat-működtetőket is bevonhatja, 8. a menetrend megtartását kizáró, előre nem látható esemény esetére a  menetrendi és utastájékoztatási intézkedések, ideértve a valós idejű utastájékoztatási intézkedések rendjének meghatározását, 9. a megrendelt közszolgáltatás teljesítése során jelentkező zavarok elhárítása és a  rendkívüli igények teljesítése céljából az  operatív lebonyolítás módját, az  alkalmazandó intézkedések meghatározását, amelyek végrehajtását a közlekedési szolgáltató csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a rendelkezés az emberi életet, egészséget vagy a vasútüzem biztonságát sérti vagy veszélyezteti, 10. az országos, elővárosi, regionális autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatással érintett autóbusz- állomások fenntartásával és működtetésével, valamint a hozzáférési jog biztosításával kapcsolatos tevékenységeket, amelyek végrehajtásába a közlekedési szolgáltatókat is bevonhatja, 11. a közösségi közlekedés összehangolásával, a közlekedésimód-váltással, az egyéni közlekedési módok közösségi közlekedésre történő átváltásának elősegítésével kapcsolatos koordinációs és utaskommunikációs feladatokat, 12. a tiszta és kibocsátásmentes járművek beszerzésének koordinációjával kapcsolatos feladatokat, 13. a 20. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat, 14. a Vtv. 24/D. § (2) bekezdésében meghatározott együttműködési feladatokat, 15. a Vtv. 28. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, 16. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9. § (1b) bekezdésében meghatározott feladatokat, 17. a Vkt. 2. § (4a) bekezdésében meghatározott feladatokat. (2) Az országos közlekedésszervező közlekedésszervezői feladatellátásának finanszírozásával, valamint az országos közlekedésszervező gazdálkodási felügyeletével, bevételeinek és indokolt költségeinek elszámolásával összefüggő részletes szabályokat a miniszter és az országos közlekedésszervező között az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével 20 évre kötött közfeladat-ellátási szerződés (a  továbbiakban: közfeladat-ellátási szerződés) tartalmazza. (3) A  közfeladat-ellátási szerződés – éves gördülőtervezéssel történő felülvizsgálat mellett – legalább 3 éves, ha  a  közfeladat-ellátási szerződés hatályának időtartama ennél rövidebb, akkor a  közfeladat-ellátási szerződés időbeli hatályával megegyező időszakra vonatkozó éven túli kötelezettségvállalásként – keret jelleggel – tartalmazza az  országos közlekedésszervező által biztosítandó személyszállítási közszolgáltatások, valamint pályaműködtetési szolgáltatások a) mennyiségi és minőségi előírásait, b) az a) pontban meghatározott előírásokhoz kapcsolódó pénzügyi és gazdálkodási kereteket és eljárásrendeket, valamint c) a b) pontban meghatározott keretektől történő eltérések kezelésének eljárási és finanszírozási felelősségi rendjét. (4) Az  országos közlekedésszervező feladatai ellátásának finanszírozásával, valamint a  források átadásával kapcsolatos részletes szabályokat a közfeladat-ellátási szerződés tartalmazza. (5) Az  országos közlekedésszervező éven túli kötelezettségvállalást – a  miniszter jóváhagyásával – a  közfeladat- ellátási szerződésben meghatározott teljesítményszint 75%-ának megfelelő költségszintig vállalhat. (6) Az  országos közlekedésszervező köteles számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni a  21.  § (1a)  bekezdésében, valamint az  (1)–(5)  bekezdésben meghatározott tevékenységével összefüggésben, a  tevékenységhez kapcsolódó eszközökről és forrásokról, bevételekről és ráfordításokról a  számvitelről szóló 2000.  évi C.  törvény (a  továbbiakban: számvitelről szóló  törvény) alapján meghatározott számviteli M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3677 politikában rögzített, az  átcsoportosítás lehetőségét kizáró elszámolási rendnek megfelelően. Az  országos közlekedésszervezőnek az  elkülönített elszámolást a  számvitelről szóló  törvény szerinti bizonylatmegőrzési határidőig meg kell őriznie, kivéve, ha az  európai uniós állami támogatási szabályok ennél hosszabb határidőt állapítanak meg. Az  országos közlekedésszervező által a  közszolgáltatások nyújtása érdekében e  törvény szerint megrendelt közlekedési szolgáltatásokat az üzletszabályzatban meghatározott módon a számvitelről szóló törvény szerinti közvetített szolgáltatásként nyújtja az utasok és az igénybe vevők számára. (7) Az országos közlekedésszervező a Vtv. 24/B. § (1) bekezdésében meghatározott gördülőállomány-kezelő társaság (a továbbiakban: gördülőállomány-kezelő társaság) által biztosított, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből beszerzett vasúti járműveket kizárólag vasúti személyszállítási közszolgáltatások ellátására, versenyeztetési eljárás keretében bocsáthatja rendelkezésre a közlekedési szolgáltatók számára. (8) Az  országos közlekedésszervező a  gördülőállomány-kezelő társaságtól átveszi és kezeli a  gördülőállomány beszerzésével, finanszírozásával, amortizációjával, fenntartásával és karbantartásával kapcsolatos költségadatokat, amennyiben azok a  közszolgáltatási szerződések előkészítéséhez, a  közszolgáltatási ellentételezés meghatározásához vagy a közszolgáltatási szerződések odaítélésére irányuló eljárások előkészítéséhez szükségesek.” 16. § Az Sztv. 27. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az  alapellátásban részesülő települési önkormányzattal egyeztetve a  (4)  bekezdés a)  pontjában foglalt közvetlen eljutási lehetőséget a  megrendelő eltérő járásközpontba vagy a  gyakorlatban kialakult vonzáskörzeti központba is biztosíthatja.” 17. § Az Sztv. 49. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy) „j) az országos közlekedésszervező kijelölését, működési feltételeinek, a 21. § (1a) és (1c) bekezdésében, valamint a  21/A.  §-ban meghatározott feladatátadás céljának, a  feladatok teljesítésének, feltételeinek és megosztásának, a  döntési jogok megosztása módjának, feltételeinek és felelősségi rendjének, az  együttműködés kereteinek, a  források átadása módjának, az  országos közlekedésszervező feletti szakmai felügyeleti jogkör gyakorlása módjának, az  országos közlekedésszervező és a  gördülőállomány-kezelő társaság közötti információ megosztási kötelezettségnek, a  21.  § (1e)  bekezdésében meghatározott feladatellátásnak a  részletes szabályait, az  önként ellátható feladatokkal összefüggő szabályokat, valamint a  feladatok ellátásával kapcsolatos további szükséges feltételeket, az  országos közlekedésszervező vezető tisztségviselőjével, valamint vezető testületének tagjaival kapcsolatos szakmai és személyi feltételekre vonatkozó részletes szabályokat” (rendeletben állapítsa meg.) 18. § Az Sztv. 51. §-a a következő (17)–(26) bekezdéssel egészül ki: „(17) Az országos közlekedésszervező 2026. december 31-ig megkezdi a 23. § (2a) bekezdése alapján megkötött vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésekben meghatározott kizárólagos jogok versenyeztetési eljárás keretében történő odaítéléséhez szükséges eljárások előkészítését és lefolytatását. Ennek érdekében a  közszolgáltatási jogok odaítélésére vonatkozó versenyeztetési eljárások ütemezésével kapcsolatos programot alakít ki, amelyben a vasúti személyszállítási közszolgáltatásokat a közszolgáltatási szerződések versenyeztetésére alkalmas csomagokba szervezi, és azok versenyeztetésére többéves programot készít. A  program meghatározza a  versenyeztetési eljárás keretében odaítélendő közszolgáltatási szerződési csomagok versenyeztetésének sorrendjét is. (18) Az  országos közlekedésszervező a  (17)  bekezdésben meghatározott versenyeztetési eljárás során előírhatja a Vtv. 24/B. § (1) bekezdésében meghatározott gördülőállomány-kezelő társaság által rendelkezésre bocsátott vasúti járművek kötelező igénybevételét. (19) Az országos közlekedésszervező 2026. augusztus 30-ig az 5. § (5) és (6) bekezdésében foglalt, a KTI részére meghatározott szakmai háttértámogatást és a szakmai előkészítésben való közreműködést végzi, valamint a 35. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzési szervezetként jár el. (20) 2026. augusztus 31-től az 5. § (3) bekezdése szerint létrejött együttműködési megállapodásokban a minisztert megillető jogok és kötelezettségek az országos közlekedésszervezőre szállnak át. (21) A 24. § (5) és (5a) bekezdése alapján létrejött közszolgáltatási megbízásokban vagy elrendelésekben rögzített, valamint a  25.  § (1)  bekezdése alapján országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatást ellátó közszolgáltató társaságok közszolgáltatási szerződéseikben meghatározott, a  közszolgáltatásokat megrendelő minisztert megillető jogok és kötelezettségek 2026. augusztus 31-től az országos közlekedésszervezőre szállnak át. 3678 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám (22) A  KTI menetrend szerinti személyszállítással, valamint a  tiszta és kibocsátásmentes járművek beszerzésének koordinációjával kapcsolatos közfeladatait 2026. augusztus 31-ig az  országos közlekedésszervező veszi át. Az e bekezdés szerinti feladatok ellátásával összefüggő jogosultságok és kötelezettségek tekintetében az országos közlekedésszervező 2026. augusztus 31-től a  KTI helyébe lép. A  KTI e  bekezdés szerinti feladatai ellátásához szükséges állami tulajdonban és a KTI vagyonkezelésében álló vagyonelemek és vagyoni értékű jogok tulajdonosi joggyakorlója a  közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedések, valamint az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása érdekében szükséges  törvénymódosításokról szóló 2026.  évi XXXVII. törvény hatálybalépésétől a  miniszter. Az  e  bekezdés szerinti vagyonelemeket nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az  országos közlekedésszervező tulajdonába kell adni, amely során az állam képviseletében a miniszter jár el. (23) Az  országos közlekedésszervező jogszabályban foglalt feladatainak teljesítése érdekében – átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített módon – közfeladatért felelős jogutódként átveszi a  MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaságtól (a továbbiakban: MÁV Zrt.), a MÁV Személyszállítási Zártkörűen Működő Részvénytársaságtól (a  továbbiakban: MÁV Személyszállítási Zrt.), a  MÁV Pályaműködtetési Zártkörűen Működő Részvénytársaságtól (a továbbiakban: MÁV Pályaműködtetési Zrt.), valamint a MÁV SZK-tól a feladatok teljesítéséhez szükséges vagyonelemeket, vagyoni értékű jogokat, egyéb erőforrásokat, valamint a  részére átadásra kerülő közfeladatokhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket térítésmentesen, olyan módon, hogy ez  az  országos közlekedésszervező, valamint az e bekezdésben meghatározott társaságok számára közteherfizetési kötelezettséget nem keletkeztet. Az országos közlekedésszervező jogszabályban foglalt feladatainak teljesítéséhez szükséges, ezen jogviszonyok tekintetében az országos közlekedésszervező jogutódként az átadó, e bekezdésben meghatározott társaságok helyébe lép. (24) A  (23)  bekezdésben foglalt vagyonelemek, vagyoni értékű jogok, egyéb erőforrások, valamint a  MÁV Zrt.-t, a MÁV Személyszállítási Zrt.-t, a MÁV Pályaműködtetési Zrt.-t és a MÁV SZK-t megillető jogok és kötelezettségek átadására nem kell alkalmazni a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-ának rendelkezéseit. (25) A  (23)  bekezdés szerinti vagyonátadás elszámolása olyan módon történik, hogy a  MÁV Zrt., a  MÁV  Személyszállítási Zrt., a  MÁV Pályaműködtetési Zrt. és a  MÁV SZK az  országos közlekedésszervező részére átadott vagyonelemeket a  számvitelről szóló  törvény 36.  § (2)  bekezdés e)  pontja alapján a  tőketartalék terhére, tőketartalék hiányában a  számvitelről szóló  törvény 37.  § (2)  bekezdés g)  pontja alapján az  eredménytartalék terhére, az  országos közlekedésszervező a  MÁV Zrt.-től, a  MÁV Személyszállítási Zrt.-től, a MÁV Pályaműködtetési Zrt.-től és a MÁV SZK-tól átvett vagyonelemeket pedig a számvitelről szóló törvény 36. § (1) bekezdés f) pontja szerint a tőketartalék javára számolja el. Az elszámolás során az eszközöket, vagyonelemeket nyilvántartási értéken kell figyelembe venni. (26) A  közlekedésszervező és a  közlekedési szolgáltató között kötött, a  közszolgáltatás ellátására vonatkozó megállapodás vagy kijelölés alapján végzett tevékenységéből szerzett nettó árbevétel a  gépjárműadóról szóló 1991.  évi LXXXII.  törvény 5.  § c)  pontja tekintetében közúti tömegközlekedés folytatásából származó nettó árbevételnek minősül.” 19. § Az Sztv. 51. §-a a következő (27) bekezdéssel egészül ki: „(27) A  miniszter, valamint az  országos közlekedésszervező a  (17)  bekezdésben meghatározott versenyeztetési eljárás megkezdése érdekében a  23.  § (2a)  bekezdése alapján kötött vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésekben meghatározott kizárólagos jogokat a versenyeztetési eljárás keretében történő odaítélés érdekében a szerződés egyoldalú módosításával korlátozhatja.” 20. § Az Sztv. a) 1. § (1) bekezdés c) pontjában a „közszolgáltatásokra, valamint” szövegrész helyébe a „közszolgáltatásokra,” szöveg, b) 1. § (1) bekezdés e) pontjában a „szolgáltatásokra.” szövegrész helyébe a „szolgáltatásokra, valamint” szöveg, c) 5. § (5) bekezdésében az „a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (a továbbiakban: KTI)” szövegrész helyébe az „az országos közlekedésszervező” szöveg, d) 19.  § (4)  bekezdésében a „22.  § (2)  bekezdése” szövegrész helyébe a „21.  § (1b)  bekezdése vagy a  22.  § (2) bekezdése” szöveg, e) 19.  § (5)  bekezdésében a „22.  § (2)  bekezdése” szövegrész helyébe a „21.  § (1b)  bekezdése vagy a  22.  § (2) bekezdése” szöveg, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3679 f) 25.  § (1)  bekezdésében az „a miniszter az  államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az „a miniszter nevében az országos közlekedésszervező” szöveg, g) 32. § (5) bekezdésében az „a 22. §” szövegrész helyébe az „a 21. § (1b) bekezdése vagy a 22. §” szöveg, h) 33. § (3) bekezdésében az „a 22. §” szövegrész helyébe az „a 21. § (1b) bekezdése vagy a 22. §” szöveg, i) 33. § (3a) bekezdésében az „a 22. §” szövegrész helyébe az „a 21. § (1b) bekezdése vagy a 22. §” szöveg, j) 37.  § (1)  bekezdésében az „érintett társaságok” szövegrész helyébe az „országos közlekedésszervező és az  érintett vasúti társaságok” szöveg és a „szervezet munkavállalóját” szövegrész helyébe a „szervezet és az országos közlekedésszervező munkavállalóját” szöveg, k) 37.  § (2)  bekezdésében az „A vasúti társaság,” szövegrész helyébe az „A vasúti társaság, illetve a  21.  § (1b) bekezdése szerinti rendeletben a 21/A. § (1) bekezdés 3. pontjában foglalt feladatra vonatkozó kijelölése esetén az országos közlekedésszervező,” szöveg, l) 37. § (3) bekezdésében a „vasúti társaság, illetve” szövegrész helyébe a „vasúti társaság, a 21. § (1b) bekezdése szerinti rendeletben a  21/A.  § (1)  bekezdés 3.  pontjában foglalt feladatra vonatkozó kijelölése esetén az országos közlekedésszervező, illetve” szöveg, m) 37.  § (4)  bekezdésében a „végző társaság” szövegrész helyébe a „végző társaság, valamint az  országos közlekedésszervező” szöveg lép. 21. § Hatályát veszti az Sztv. 5. § (6) bekezdése. 6. Záró rendelkezések 22. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 19. §, a 20. § c) és f) pontja és a 21. § 2026. augusztus 31-én lép hatályba. 23. § Ez a törvény a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint a 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Forsthoffer Ágnes s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés alelnöke, a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva 3680 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 2026. évi XXXVIII. törvény a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről* [1] A  kriptoszolgáltatás terén a  validálás, mint versenyt korlátozó elvárás nem fenntartható a  belső piac megvalósítása tekintetében. [2] Az  egységes szabályozás és az  annak való megfelelés az  ügyfelek biztonságos, transzparens és követhető szolgáltatás igénybevételi lehetőségét szolgálja, amelyhez szükséges a validálási kötelezettség kivezetése. [3] A fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. § Hatályát veszti a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a) 394. §-át követő „Kriptoeszközzel visszaélés” alcíme, b) 408. §-át követő „Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása” alcíme. 2. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása 2. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény a) 4. § (1) bekezdésében a „3. § (1), (8) és (11) bekezdésében” szövegrész helyébe a „3. § (1) és (8) bekezdésében” szöveg, b) 5. § (1) bekezdésében a „3. § (1), (3), (8), (11) és (12) bekezdésében” szövegrész helyébe a „3. § (1), (3), (8) és (12) bekezdésében” szöveg, c) 17.  § (1) és (2)  bekezdésében a „3.  § (1), (11) és (12)  bekezdésében” szövegrész helyébe a „3.  § (1) és (12) bekezdésében” szöveg lép. 3. § Hatályát veszti a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény a) 1. § (1) bekezdés 10. pontja, b) 3. § (11) bekezdése, c) 13/A. § 4. pontja. 3. A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény módosítása 4. § A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény a következő 16/B. §-sal egészül ki: „16/B. § (1) A kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2026. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2026. évi XXXVIII. törvény) hatálybalépésekor kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás validálásához kapcsolódóan folyamatban lévő engedélyezési és felügyeleti eljárásokat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága az  általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.  évi CL.  törvény 47.  § (1) bekezdés c) pontja alapján megszünteti. A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatási tevékenységre vonatkozó engedélyek e törvény hatálybalépésének napján hatályukat vesztik. (2) A  kriptoeszköz átváltása és a  nem engedélyezett kriptoügylet tekintetében a  kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató, illetve a  Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága birtokába került adatokat a  2026.  évi XXXVIII. törvény hatálybalépését követő 3 munkanapon belül vissza nem állítható módon törli.” 5. § Hatályát veszti a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény a) 1. § d) pontja, b) 2. § 5a., 5b., 7a., 7b. és 9a. pontja, c) 9/A. §-a, d) 4/A. és 4/B. alcíme, e) 13. § (1a) és (3) bekezdése, f) 16/A. §-a. * A törvényt az Országgyűlés a 2026. július 28-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3681 4. Záró rendelkezések 6. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 7. § A 2. § a) és c) pontja, valamint a 3. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. Forsthoffer Ágnes s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés alelnöke, a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva 2026. évi XXXIX. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról* [1] A  szélsőséges időjárás már az  elmúlt években is jelentős károkat okozott a  mezőgazdaságban, ez  a  probléma a  klímaváltozás következtében állandósulni látszik, sőt az  idei évben a  kilátások tovább romlottak. A  tavaszi fagykárral érintett területek nagysága 2026 júniusáig meghaladta az előző évit. [2] A  károsult  mezőgazdasági termelők terheinek enyhítése érdekében meg kell teremteni a  kárenyhítési rendszerből az előlegfizetés lehetőségét. [3] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. § A  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011.  évi CLXVIII. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszközből – törvény eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag kárenyhítő juttatás, kárenyhítő juttatás előrehozott kifizetése (a  továbbiakban: kárenyhítési előleg) céljára és a (6) bekezdés szerinti célokra teljesíthető kifizetés.” 2. § A  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011.  évi CLXVIII. törvény a következő 1/A. alcímmel egészül ki: „1/A. A kárenyhítési előleg 10/A. § (1) A mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszközből kárenyhítési előleget igényelhet az a mezőgazdasági termelő, a) aki a  mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének kárenyhítési évében a  kockázatközösségben tagsággal rendelkezik, b) akinek a  káresemény bekövetkezésének kárenyhítési évében benyújtott egységes kérelme tartalmaz legalább 1  ha termő szőlő-, gyümölcsültetvényt, amely részben vagy egészben az  e  törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági káresemény okán kárt szenvedett, és c) akinek a bekövetkezett kárt az agrárkár-megállapító szerv a 14. § (1) bekezdés szerinti döntése igazolja. (2) Az előlegfizetési kérelem benyújtására és elbírálására vonatkozó részletes szabályokat, valamint a kárenyhítési előleg mértékét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg. (3) Amennyiben a  kárenyhítési előleg összege meghaladja a  kárenyhítési előleg igénybevételével érintett kárenyhítési év vonatkozásában megállapított kárenyhítő juttatás összegét, a  különbözet kárenyhítési hozzájárulásnak minősül, amelyet a  termelőnek a  kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségről szóló döntés véglegessé válásától számított 15  napon belül kell megfizetni, azzal, hogy a  határidő megtartásának vonatkozásában a 11. § (1) bekezdés g) pontja szerinti előírást nem kell alkalmazni. (4) A (3) bekezdés szerint megfizetett kárenyhítési hozzájárulás összege nem vehető figyelembe a 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatás igénybevételekor.” * A törvényt az Országgyűlés a 2026. július 28-i ülésnapján fogadta el. 3682 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3. § A  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011.  évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:) „v) a kárenyhítési előleg igénybevételét megalapozó mezőgazdasági káreseményeket, a kárenyhítési előleg iránti kérelem benyújtásának, elbírálásának részletes feltételeit, szabályait és a kárenyhítési előleg mértékét” (rendeletben állapítsa meg.) 4. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény a) 10. § (4) bekezdésében a „kizárólag átutalási megbízással,” szövegrész helyébe az „átutalási megbízással vagy on-line bankkártyás fizetéssel,” szöveg, b) 12. § (1) bekezdésében a „bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatást” szövegrész helyébe a „bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatást, kárenyhítési előleget” szöveg, c) 19/C. § (4) bekezdésében az „átutalási megbízással,” szövegrész helyébe az „átutalási megbízással vagy on-line bankkártyás fizetéssel,” szöveg lép. 5. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés alelnöke, a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3683 III. Kormányrendeletek A Kormány 116/2026. (VII. 30.) Korm. rendelete a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról [1] E rendelet célja a zöld átállás terén való előrelépés érdekében annak biztosítása, hogy a fogyasztók egyre megalapozottabb vásárlási döntéseket hozhassanak, és ezáltal hozzájáruljanak a fenntarthatóbb fogyasztási szokások kialakulásához. [2] A tartósabb áruk keresletének és kínálatának ösztönzése érdekében szükséges, hogy a vállalkozások a szerződéskötés előtt minden árutípus esetében külön tájékoztatást nyújtsanak a termék tartósságáról és javíthatóságáról. [3] A Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013.  évi CLXXVII.  törvény 66.  § (1)  bekezdés d)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A fogyasztó és a  vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014.  (II. 26.) Korm.  rendelet [a továbbiakban: 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet] 4. §-a a következő 23–29. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „23. tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállás: a  gyártó által a  tartósságra vonatkozóan térítésmentesen vállalt, a fogyasztó és a vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021.  (VI. 30.) Korm.  rendelet [a továbbiakban: 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet] 16. § (2) bekezdése szerinti jótállás; 24. tartósság: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 4. § 14. pontjában meghatározott fogalom; 25. gyártó: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 4. § 8. pontjában meghatározott fogalom; 26. javíthatósági pontszám: egy adott áru javíthatóságát kifejező pontszám, amely az uniós szinten megállapított harmonizált követelményeken alapul; 27. szoftverfrissítés: az Fttv. 2. § 16. pontjában meghatározott fogalom; 28. harmonizált értesítés: az  (EU) 2025/1960 bizottsági végrehajtási rendelet I.  melléklete szerinti harmonizált értesítés; 29. harmonizált címke: az (EU) 2025/1960 bizottsági végrehajtási rendelet II. melléklete szerinti harmonizált címke.” 2. § (1) A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése a következő k)–m) ponttal egészül ki: (Üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződéstől eltérő szerződés esetén a  vállalkozás köteles világosan és közérthető módon a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt tájékoztatni a fogyasztót) „k) a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállás fennállásáról és időtartamáról, ha a gyártó az áru tekintetében tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást vállal, és az erre vonatkozó információt a vállalkozás rendelkezésére bocsátja; l) digitális elemeket tartalmazó áru, digitális tartalom és digitális szolgáltatás esetén arról az  időtartamról vagy időpontról, ameddig a  gyártó vagy a  szolgáltató szoftverfrissítést biztosít, ha a  gyártó vagy a  szolgáltató ezt az információt a vállalkozás rendelkezésére bocsátja; m) az  áru javíthatósági  pontszámáról, ennek hiányában az  áru szerződésszerűségének megőrzéséhez szükséges pótalkatrészek elérhetőségéről, becsült költségéről és megrendelési eljárásáról, a javítási és karbantartási utasítások rendelkezésre állásáról, valamint a  javítást korlátozó tényezőkre vonatkozó információkról, ha a  gyártó ezeket az információkat a vállalkozás rendelkezésére bocsátja.” (2) A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A vállalkozás a) az  (1)  bekezdés e)  pontja szerinti, az  áru vonatkozásában fennálló tájékoztatási kötelezettségét harmonizált értesítés útján, b) az (1) bekezdés k) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettségét harmonizált címke útján, jól látható módon teljesíti, továbbá a  harmonizált  címkén emlékezteti a  fogyasztót arra is, hogy a  megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség előnyeiben is részesül.” 3684 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3. § (1) A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót) „n) az  értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, továbbá a  jótállás fennállásáról és annak feltételeiről, valamint a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállásról, ha a gyártó az áru tekintetében tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást vállal, és az erre vonatkozó információt a vállalkozás rendelkezésére bocsátja;” (2) A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót) „u) a digitális elemeket tartalmazó áru, a digitális tartalom és a digitális szolgáltatás bármilyen vonatkozó kompatibilitásáról, interoperabilitásáról a  vállalkozástól észszerűen elvárható ismereteknek megfelelően, továbbá arról, hogy a  gyártó vagy a  szolgáltató meddig biztosít szoftverfrissítést, ha a  gyártó vagy a  szolgáltató az  erre vonatkozó információkat a vállalkozás rendelkezésére bocsátja;” (3) A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki: (Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót) „x) az  áru javíthatósági  pontszámáról, ennek hiányában az  áru szerződésszerűségének megőrzéséhez szükséges pótalkatrészek elérhetőségéről, becsült költségéről és megrendelési eljárásáról, a javítási és karbantartási utasítások rendelkezésre állásáról, valamint a  javítást korlátozó tényezőkre vonatkozó információkról, ha a  gyártó ezeket az információkat a vállalkozás rendelkezésére bocsátja.” (4) A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A vállalkozás a) az  (1)  bekezdés m)  pontja szerinti, az  áru vonatkozásában fennálló tájékoztatási kötelezettségét harmonizált értesítés útján, b) az (1) bekezdés n) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettségét harmonizált címke útján, jól látható módon teljesíti, továbbá a  harmonizált  címkén emlékezteti a  fogyasztót arra is, hogy a  megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség előnyeiben is részesül.” 4. § A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a  távollévők közötti, elektronikus úton kötött szerződés a  fogyasztó számára fizetési kötelezettséget keletkeztet, a vállalkozás egyértelműen és jól látható módon, közvetlenül a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt felhívja a  fogyasztó figyelmét a  11.  § (1)  bekezdés a), e), f), p) és r)  pontjában meghatározott információkra, valamint arra, ha a gyártó az áru tekintetében tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást vállal, és az erre vonatkozó információt a vállalkozás rendelkezésére bocsátja.” 5. § A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a következő 37. §-sal egészül ki: „37.  § (1) Ez  a  rendelet a  2005/29/EK és a  2011/83/EU irányelv módosításáról, a  fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának a tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni hatékonyabb védelem és a hatékonyabb tájékoztatás révén történő növelése tekintetében  című, 2024. február 28-i (EU)  2024/825 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) Ez a rendelet a megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettségről szóló harmonizált értesítés és a  tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást jelölő harmonizált  címke kialakításáról és tartalmáról szóló, 2025. szeptember 25-i (EU) 2025/1960 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.” 6. § A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 7. § A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a) 11. § (1) bekezdés h) pontjában az „a fuvarozásról és” szövegrész helyébe az „a fuvarozásról, a környezetbarát szállítási lehetőségekről és” szöveg, b) 31. § (1) bekezdésében az „a 11. § (1), (3)–(5) és (7) bekezdésében, 11/A. §-ban, a 12. § (1) és (3) bekezdésében, a 14–17. §-ban és a 18. § a) pontjában” szövegrész helyébe az „a 11. § (1), (1a), (3)–(5) és (7) bekezdésében, a  11/A.  §-ban, a  12.  § (1) és (3)  bekezdésében, a  14–17.  §-ban, a  18.  § a)  pontjában és a  22.  § (1b)–(1c) bekezdésében” szöveg, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3685 c) 36.  §-ában az „A 22.  § (1)  bekezdés c)  pontja, valamint 22.  § (1a)–(1c)  bekezdése” szövegrész helyébe az „Ez a rendelet” szöveg lép. 8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) Az 1–5. § és a 7. § a) pontja 2026. szeptember 27-én lép hatályba. 9. § (1) Az 1–5. § és a 7. § a) pontja a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelv módosításáról, a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának a tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni hatékonyabb védelem és a hatékonyabb tájékoztatás révén történő növelése tekintetében  című, 2024. február 28-i (EU)  2024/825 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) A 6. §, a 7. § b) pontja és az 1. melléklet a 2011/83/EU irányelvnek a távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződések tekintetében történő módosításáról és a  2022/65/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. november 22-i (EU) 2023/2673 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (3) Ez  a  rendelet a  megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettségről szóló harmonizált értesítés és a  tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást jelölő harmonizált  címke kialakításáról és tartalmáról szóló, 2025. szeptember 25-i (EU) 2025/1960 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 1. melléklet a 116/2026. (VII. 30.) Korm. rendelethez „1. melléklet a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelethez Elállási/Felmondási minta-tájékoztató 1. Elállási/Felmondási jog Ön 14  napon belül jogosult indokolás nélkül elállni e  szerződéstől. Hasonlóképpen, ha a  szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén a  szerződés teljesítése megkezdődött, Ön jogosult 14  napon belül indokolás nélkül felmondani a szerződést. Az elállási/felmondási határidő az (1…). Ha Ön elállási/felmondási jogával élni kíván, elállási/felmondási szándékát tartalmazó egyértelmű nyilatkozatát köteles eljuttatni (például postán vagy elektronikus úton küldött levél útján) az alábbi címre: (2…). Ebből a célból felhasználhatja a mellékelt elállási-/felmondási nyilatkozat-mintát is. (3…) Ön határidőben gyakorolja elállási/felmondási jogát, ha a  fent megjelölt határidő lejárta előtt elküldi elállási/ felmondási nyilatkozatát. 2. Az elállás/felmondás joghatásai Ha Ön eláll ettől a  szerződéstől, haladéktalanul, de legkésőbb az  Ön elállási nyilatkozatának kézhezvételétől számított 14  napon belül visszatérítjük az  Ön által teljesített valamennyi ellenszolgáltatást, ideértve a  fuvarozási költséget is (kivéve azokat a  többletköltségeket, amelyek amiatt merültek fel, hogy Ön az  általunk felkínált, legolcsóbb szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választott.) A  visszatérítés során az  eredeti ügylet során alkalmazott fizetési móddal egyező fizetési módot alkalmazunk, kivéve, ha Ön más fizetési mód igénybevételéhez kifejezetten a hozzájárulását adja; e visszatérítési mód alkalmazásából kifolyólag Önt semmilyen többletköltség nem terheli. (4…) (5…) (6…) 3686 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3. Útmutató az elállási-/felmondási minta-tájékoztató kitöltéséhez: (1…) Illessze be a következő, idézőjelbe tett szövegek egyikét: a) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén: „a szerződés megkötésének napjától számított 14 nap elteltével jár le”; b) áru adásvételére irányuló szerződés esetében: „attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen Ön vagy az Ön által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy az árut átveszi.”; c) több áru szolgáltatásakor: „attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen Ön vagy az Ön által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy az utolsó árut átveszi.”; d) több tételből vagy darabból álló áru szolgáltatásakor: „amelyen Ön vagy az Ön által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy az utolsó tételt vagy darabot átveszi.”; e) áru meghatározott időszakon belüli rendszeres szolgáltatására vonatkozó szerződés esetében: „attól a  naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen Ön vagy az Ön által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy átveszi az első árut.” (2…) Illessze be vállalkozása nevét, postai címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét. (3…) Ha Ön elállási funkció biztosításával köteles lehetőséget adni a  fogyasztónak arra, hogy az  online megkötött szerződéstől elálljon, illessze be a  következő szöveget: „Az elállási jogát Ön online is gyakorolhatja a következő címen: [beillesztendő az internetes cím vagy egyéb megfelelő magyarázat az elállási funkció elérési helyéről]. Ha ezt az online funkciót veszi igénybe, az elállás megérkezését – az elállás tartalmát, valamint napját és időpontját is feltüntetve – tartós adathordozón (például elektronikus levélben) haladéktalanul visszaigazoljuk Önnek.” Ha Ön lehetővé teszi a  fogyasztó számára, hogy elektronikusan az  Ön weboldalán töltse ki és nyújtsa be elállási/felmondási nyilatkozatát, illessze be a  következő szöveget: „Ön internetes oldalunkon is [beillesztendő az  internetes  cím] kitöltheti az  elállási-/felmondási nyilatkozat-mintát vagy benyújthatja az  elállási/felmondási szándékát egyértelműen kifejező egyéb nyilatkozatát. Ha Ön emellett dönt, az  elállás/felmondás megérkezését tartós adathordozón (például elektronikus levélben) haladéktalanul visszaigazoljuk Önnek.” (4…) Áru adásvételére irányuló szerződés esetében, ha Ön nem ajánlotta fel, hogy az  árut elállás esetén visszafuvarozza, illessze be a  következő szöveget: „A visszatérítést mindaddig visszatarthatjuk, amíg vissza nem kaptuk az  árut, vagy Ön nem igazolta, hogy azt visszaküldte: a  kettő közül a  korábbi időpontot kell figyelembe venni.” (5…) Ha a fogyasztó a szerződés alapján árut vett át, a) az alábbiak közül illessze be a megfelelőt: – „Az árut visszafuvarozzuk Öntől.”, vagy – „Ön köteles számunkra vagy … [illessze be az áru átvételére Ön által feljogosított személy nevét és postai címét, ha van ilyen személy] számára az árut indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb elállási nyilatkozatának közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni vagy átadni. A határidő betartottnak minősül, ha a 14 napos határidő letelte előtt elküldi az árut.”; és b) illessze be a megfelelőt: ba) „Az áru visszaküldésének költségeit mi viseljük.”, vagy bb) „Az áru visszaküldésének közvetlen költségét Ön viseli.”, vagy bc) távollévők között kötött szerződés esetében, ha Ön nem ajánlja fel az áru visszaküldési költségének viselését, és az áru jellegéből adódóan postai küldeményként nem adható fel: „Az áru visszaküldésének közvetlen költségét – azaz … [illessze be az  összeget] fuvarozási költséget – Ön viseli.”; vagy ha az  áru visszaküldésének költségét észszerűen nem lehet előre kiszámítani: „Az áru visszaküldésének közvetlen költségét Ön viseli. E  költségek legmagasabb becsült összege … [illessze be az összeget].”, vagy bd) ha üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetében az árut a szerződés megkötésekor a fogyasztó otthonába fuvarozták és az áru jellegéből adódóan postai küldeményként nem adható fel: „Az árut saját költségünkön magunk fuvarozzuk vissza.”; és c) illessze be az alábbiakat: „Ön kizárólag akkor vonható felelősségre az áruban bekövetkezett értékcsökkenésért, ha az  az áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használat miatt következett be.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3687 (6…) A  szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében az  alábbi szöveget illessze be: „Ha Ön kérte, hogy a felmondási határidőn belül kezdődjön meg a szolgáltatás teljesítése, felmondása esetén Ön köteles megtéríteni számunkra a  szerződés megszűnésének időpontjáig arányosan teljesített szolgáltatásért járó összeget. Hasonlóképpen visszatérítjük az  Ön által nyújtott ellenszolgáltatás azon részét, amely meghaladja az  általunk nyújtott szolgáltatás ellenértékét.” 3688 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének 7/2026. (VII. 30.) SZTFH rendelete a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyezésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 10/2025. (X. 27.) SZTFH rendelet, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyezésével összefüggő eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 12/2025. (XI. 28.) SZTFH rendelet hatályon kívül helyezéséről [1] A kriptoeszközök piacaira vonatkozó európai uniós szabályozásnak való maradéktalan megfelelés érdekében a rendelet hatályon kívül helyezi a  Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatókra vonatkozó rendeleti szabályozását. [2] A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény 13. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021.  évi XXXII.  törvény 13.  § n)  pontjában és 13/A.  § 4.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. § tekintetében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) pontjában, valamint 13/B. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Hatályát veszti a  kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyezésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 10/2025. (X. 27.) SZTFH rendelet. 2. § Hatályát veszti a  Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyezésével összefüggő eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 12/2025. (XI. 28.) SZTFH rendelet. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. Dr. Nagy László s. k., elnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3689 V. A Kormány tagjainak rendeletei A honvédelmi miniszter 6/2026. (VII. 30.) HM rendelete a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 26/2021. (XII. 17.) HM rendelet módosításáról [1] A  honvédelmi ágazaton belül végbement szervezeti átalakulásokra tekintettel megváltozott egyes honvédelmi, katasztrófák elleni védekezésben érintett szervezetek feladat- és hatásköre, amely szükségszerűen magával vonta a tárgykörhöz kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatát. [2] E rendelet célja a szervezeti változásokkal összefüggésben a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozó miniszteri szintű jogszabály módosítása, az érintett szervezetek változásainak lekövetése. [3] A  katasztrófavédelemről és a  hozzá kapcsolódó egyes  törvények módosításáról szóló 2011.  évi CXXVIII.  törvény 82.  § (3) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 34.  § (1)  bekezdés 8.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben – a  következőket rendelem el: 1. § A honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 26/2021.  (XII. 17.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A HKR-nek az MH-ban működő elemei a következők: a) a Honvéd Vezérkar Stratégiai Műveleti Központ (a továbbiakban: HVK SMK), b) a  Magyar Honvédség Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság Integrált Műveleti Központ (a  továbbiakban: MH  ÖMP IMK), c) a honvédségi szervezetek operatív csoportjai, d) az operatív csoportokból kikülöníthető – vagy külön megalakított – operatív részlegek mint helyi vezetési elemek, e) a végrehajtó erők, f) a munkacsoportok, g) az Ágazati Információs Központ (a továbbiakban: ÁIK) és h) az MH Atom, Biológiai, Vegyi Riasztási Értesítési Rendszer (a továbbiakban: MH ABV RIÉR).” 2. § Az R. 7. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A HVKF a katasztrófa időszakában) „c) irányítja a HVK SMK-t.” 3. § Az R. 8. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A HM HOT a katasztrófa időszakában) „i) folyamatosan együttműködik a  HVK SMK-val, és visszaellenőrzés által  pontosított információkkal látja el a HVK SMK-t az MH védekezésben való közreműködésével kapcsolatos igények vonatkozásában.” 4. § Az R. 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A  HVK SMK a  HKR aktivizálása esetén részleges vagy teljes állománnyal a  HVKF intézkedése alapján, a HM KÁT egyidejű tájékoztatása mellett kerül aktivizálásra. (2) A HVK SMK váltásvezető feladatait, valamint a HVK SMK szakmai feladatait a HVKF által kijelölt személyek látják el.” 5. § Az R. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A HM HOT, a HVK SMK, az MH ÖMP IMK, az operatív csoportok állománya, az ÁIK kijelölt állománya, valamint a végrehajtó erők meghatározott munkacsoportjaiba kijelölt állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot lát el.” 3690 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 6. § Az R. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  HM Ü a  beérkezett honvédségi közreműködésre vonatkozó kérésről haladéktalanul értesíti a  HM KÁT-ot, az ügyeletes HM-beli felsővezetőt, a HM HOT vezető helyettest és az MH KÜ-t.” 7. § (1) Az R. 27. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A HVK-nak a  HVK ÖMVIK IMK ÁB működtetéséért felelős önálló szervezeti egysége a  felkészülés és a  megelőzés időszakában) „f) előkészíti, valamint levezeti a HKR-be kijelölt erők katasztrófavédelmi feladatokra történő szakmai felkészítését.” (2) Az R. 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti adatbázis felhasználhatóságát a HM veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósági feladatokat ellátó önálló szervezeti egysége biztosítja a HVK-nak az MH KÜ működtetéséért felelős önálló szervezeti egysége és az ÁIK-ot működtető honvédségi szervezet részére.” 8. § Az R. 30. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A HVKF) „d) jóváhagyja a  HVK-nak a  HKR működtetéséért felelős önálló szervezeti egysége által a  HKR-be kijelölt erők katasztrófavédelmi felkészítésére vonatkozó felkészítési tervét.” 9. § Az R. a) 9. § (3) bekezdésében az „A HVK ÖMVIK IMK ÁB” szövegrész helyébe az „Az MH ÖMP IMK” szöveg, b) 10.  § (1) és (2)  bekezdésében, 11.  §-ában, 12.  § a)  pontjában, 14.  § (1) és (2)  bekezdésében, 20. § (5) bekezdésében az „a HVK ÖMVIK IMK ÁB” szövegrész helyébe az „az MH ÖMP IMK” szöveg, c) 12.  § b)  pontjában az „(MH Atom-, Biológiai, Vegyi Riasztási és Értesítési Rendszer)” szövegrész helyébe az „(MH ABV RIÉR)” szöveg, d) 14.  § (1)  bekezdésében az „MH JVCS-t” szövegrész helyébe az „MH Járványügyi Válságkezelő Csoportját (a továbbiakban: MH JVCS)” szöveg, e) 20.  § (1)  bekezdésében az „a HVK ÖMVIK IMK ÁB-t” szövegrész helyébe az „az MH Központi Ügyeletet (a továbbiakban: MH KÜ)” szöveg, f) 26. § h) pontjában a „HVK ÖMVIK IMK ÁB” szövegrész helyébe a „HVK SMK, valamint az MH ÖMP IMK” szöveg, g) 27. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében és 27. § (3) bekezdés d) pontjában a „HVK ÖMVIK IMK ÁB” szövegrész helyébe a „HKR” szöveg lép. 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz s. k., honvédelmi miniszter M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám 3691 A tudományos és technológiai miniszter 1/2026. (VII. 30.) TTM rendelete a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére nyújtott központosított infokommunikációs közszolgáltatások igénybevételének szabályairól szóló 41/2019. (XI. 19.) BM rendelet módosításáról [1] A tudományos és technológiai miniszter a Kormány e-közigazgatásért felelős tagja. Az e-közigazgatásért felelős miniszter a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vezetőjének kezdeményezésére, a Kormány rendeletében meghatározott központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatást a Kormány rendeletében kijelölt szolgáltató útján nyújtja a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére. [2] Az  Országgyűlés Hivatala – mint a  nem a  Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv – vonatkozásában az  igénybe vett, a  Kormány rendeletében meghatározott központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások köre az  európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes  törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény alapján bővült egy strukturált adatbevitelre szolgáló elektronikus nyilvántartási rendszer és kapcsolódó felhasználói felület működtetésének kötelezettségével. A módosítás célja, hogy a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére nyújtott központosított infokommunikációs közszolgáltatások igénybevételének szabályairól szóló 41/2019.  (XI. 19.) BM rendelet igazodjon a  működtetés biztosításához szükséges, az  Országgyűlés Hivatala által igénybe vett, a  Kormány rendeletében meghatározott központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások tekintetében beállt változásokhoz. [3] A  digitális államról és a  digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023.  évi CIII.  törvény 115.  § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 168. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A nem a  Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére nyújtott központosított infokommunikációs közszolgáltatások igénybevételének szabályairól szóló 41/2019.  (XI. 19.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Tanács Zoltán s. k., tudományos és technológiai miniszter 1. melléklet az 1/2026. (VII. 30.) TTM rendelethez Az R. 1. melléklet 5. pontjában foglalt táblázat a következő 5. sorral egészül ki: (A B C D) 5 IdomSoft Zrt. Strukturált adatbevitelre szolgáló elektronikus nyilvántartási rendszer és kapcsolódó felhasználói felület alkalmazásüzemeltetési, alkalmazásüzemeltetés- támogatási és alkalmazásfejlesztési szolgáltatás a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére nyújtott központosított infokommunikációs közszolgáltatások igénybevételének szabályairól szóló 41/2019. (XI. 19.) BM rendelet módosításáról szóló 1/2026. (VII. 30.) TTM rendelet hatálybalépésének napja 3692 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 102. szám A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.