● magyarkozlony.bsdnet.hu

INDOKOLÁSOK TÁRA 36. szám A M A G YA R K Ö Z LÖ N Y M E L L É K L E T E 2026. május 11., hétfő Tartalomjegyzék II. Törvényekhez tartozó indokolások Végső előterjesztői indokolás a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvényhez 364 Végső előterjesztői indokolás az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvényhez 365   364 I N D O K O L Á S O K T Á R A • 2026. évi 36. szám II. Törvényekhez tartozó indokolások Végső előterjesztői indokolás a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvényhez   ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Az Alaptörvény 17. cikk (1) bekezdése szerint a minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló  törvényjavaslat a  társadalom és a  gazdaság rendjét és működését, ezáltal a  Kormány működése szervezeti rendjének felépítését alapvetően meghatározó értékek és feladatok figyelembevételével állapítja meg az államigazgatás egyes miniszterek által irányítandó ágazatait, és hozza létre az azokkal kapcsolatos feladatokat ellátó minisztériumokat. RÉSZLETES INDOKOLÁS 1. § A minisztériumok felsorolásának sorrendjét az  emberséges és működő Magyarország megteremtésének célja határozza meg; a  felsorolás élén álló négy minisztérium ezen célkitűzés alapvető pilléreit rögzíti, a  további minisztériumok betűrend szerint kerülnek felsorolásra. A minisztériumok számát és a  minisztériumok elnevezését a  kormányzati feladatellátás észszerű, gazdaságos, hatékony és értékalapú szervezése határozza meg. A minisztériumok, illetve a minisztériumokat vezető miniszterek feladatmegosztása megteremti a  Kormány kiemelt közfeladatai ellátásának átlátható kereteit, amelyek között a  Kormány az  Alaptörvényben biztosított szervezetalakítási szabadságával élve hatékonyan érvényesítheti a szakpolitikai és általános kormányzati politikai célkitűzéseit. 2. és 3. § Az egyes minisztériumok alapítására, átalakítására, illetve átnevezésére vonatkozó rendelkezések megalapozzák a  költségvetési szervek államháztartási jogi jogutódlását, illetve egyértelműen meghatározzák a  szükséges törzskönyvi nyilvántartási döntéseket. 4. § Az egyes minisztériumokat vezető miniszterek feladat- és hatáskörét a Kormány az Alaptörvényből fakadó eredeti jogalkotási hatáskörében megalkotandó kormányrendeletben határozza meg. 5. § A  törvény hatálybalépésére hosszabb felkészülési idő nem szükséges, a  hatálybalépés  napját a  Kormány megalakulásával egyező időpontban indokolt meghatározni. 6. § A törvény hatálybalépésének napjával a korábbi kormányzati struktúrát meghatározó minisztériumok felsorolásáról szóló törvény hatályon kívül helyezése szükséges. I N D O K O L Á S O K T Á R A • 2026. évi 36. szám 365 Végső előterjesztői indokolás az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvényhez ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az  elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes  veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022.  (X. 28.) Korm.  rendelettel – 2022. november 1.  napjával – a Kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. Az Országgyűlés a  szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022.  évi XLII.  törvény több alkalommal történő módosításával felhatalmazta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetet meghosszabbítsa. Az Alaptörvény 53. cikk (4) bekezdése szerint a különleges jogrendet a különleges jogrend kihirdetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. A veszélyhelyzet során számos olyan belügyi, építési, közlekedési, gazdasági ágazatba tartozó kormányrendelet született, amelyek áttekintése, indokolt esetben egyes szabályok törvényi szintre emelése, illetve törvényi szintű átmeneti szabályok megalkotása szükséges. A törvényjavaslat – áttekintve a veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályozási tárgyköreit – egyes jogintézményeket átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként állapít meg. A törvényjavaslat a veszélyhelyzeti rendeletben foglalt szabályokat törvényi szintre emeli. Ezen indokolás a  jogalkotásról szóló 2010.  évi CXXX.  törvény 18.  § (6)  bekezdése, valamint a  Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a  jogszabály kihirdetése során történő és a  közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül. RÉSZLETES INDOKOLÁS 1–2. § A módosítás célja, hogy a változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkező lakossági ügyfeleket megvédje a kamat emelkedésének terheitől. A  rendelkezést azoknál a  kamattámogatott jelzáloghiteleknél kell alkalmazni, ahol az ügyfelet terhelő kamatrész változó, az ügyleti kamat százalékában került meghatározásra. Ezekben az esetekben a  támogatások részletszabályait tartalmazó kormányrendeletekben meghatározott, állampapír hozamhoz kötött referencia szintet az  ügyfél vonatkozásában a  2021. október 27-én érvényes szinten rögzítettnek kell tekinteni. Így a hiteladósok törlesztési terhe ezekben az esetekben sem emelkedhet. Tekintettel arra, hogy a jelzáloghitel-szerződés a bank és az ügyfél között jön létre, annak nem részese az állam, így  a  referencia szint rögzítése az  állam által a  kamattámogatások feltételeit meghatározó kormányrendeletek alapján vállalt kamatrész megfizetésére nem vonatkozik. 3. § A fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzat és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett számlája tekintetében a beutalás díjmentességének fenntartása. 4–8. § A fagykár, illetve aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstenyésztők pénzügyi helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti rendelkezésekről szóló 393/2025.  (XII. 10.) Korm.  rendelet lehetőséget teremtett arra, hogy a  fagykár, illetve aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a  sertéstartók, illetve sertéstenyésztők – a  pénzügyi helyzetük stabilizálása érdekében – átmeneti időre fizetési moratóriumban részesülhessenek a  hitelszerződéseik után. Indokolt a veszélyhelyzet megszűnése után is fenntartani a fizetési moratóriumot 2026. november 30. napjáig. 366 I N D O K O L Á S O K T Á R A • 2026. évi 36. szám 9–13. § A ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók pénzügyi helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti rendelkezésekről szóló 68/2025. (IV. 4.) Korm. rendelet lehetőséget teremtett arra, hogy a rendkívül gyorsan terjedő ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók – a pénzügyi helyzetük stabilizálása érdekében – átmeneti időre fizetési moratóriumban részesülhessenek a hitelszerződéseik után. Indokolt a veszélyhelyzet megszűnése után is fenntartani a fizetési moratóriumot 2027. június 30. napjáig. 14–15. § A már elindult, a  Bérgarancia Alapot érintő, korábban jogszabály alapján járó támogatások eljárásai esetében szükséges az eredeti rendelet – a Bérgarancia Alapból történő támogatás-lehívás veszélyhelyzeti szabályairól szóló 65/2025.  (III. 31.) Korm.  rendelet – szabályainak a  már folyamatban lévő eljárásokra történő alkalmazhatósága, mivel Budapest Főváros Kormányhivatala a  támogatások kifizetését havi igények alapján ítéli oda, közigazgatási határozattal, amely a jogbiztonság elvét szolgálja. 16–19. §, 1. melléklet A rendelkezések élelmiszerbiztonsági okokból fenntartják meghatározott mezőgazdasági termékek Magyarországra való behozatala előzetes bejelentésének kötelezettségét, a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felé, az  egyes  mezőgazdasági termékek Magyarországra történő behozatalával kapcsolatos intézkedésekről szóló 80/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően. 20–22. § A rendelkezések a  felszámolási eljárás rendes menetétől való eltérést biztosítanak, annak érdekében, hogy a munkavállalók részére a munkabér kifizetése biztosított legyen. 23–25. §, 27–30. §, 63. §, 66–68. §, 91. §, 93. §, 100. §, 2–4. melléklet A rendelkezések a  nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel biztosítják, hogy a  korábbi védett üzemanyagár hatósági árként átmeneti jelleggel fennmaradjon. 26. § Hatályba léptető rendelkezés. 31. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a  Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994.  évi XLII.  törvény 2.  § (2a)  bekezdése a  Magyar Export-Import Bank hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenysége körében nevesíti a  hitelek és kölcsönök kiváltását, azonban az  azonos gazdasági rendeltetésű, szintén hiteljogviszonyt megtestesítő kötvények kiváltásáról nem tesz említést. Ezzel a  törvény indokolatlanul tesz  különbséget az  egyes különböző hitelviszonyokból eredő tartozások között, ezért szükséges a  kiegészítés, miszerint a  Magyar Export-Import Bank a  hitelek és kölcsönök kiváltása mellett a  kötvényeken alapuló tartozás kiváltására is nyújthat hitelt. 32–33. § A pénzforgalmi szolgálatásokkal kapcsolatos központi visszaélésszűrő rendszerre vonatkozó szabályok. 34–36. § Az Otthontámogatás céljának érvényesülése érdekében szükséges, hogy – azon eset kivételével, amikor a  végrehajtás az  Otthontámogatás jogosulatlan felvételéből adódó visszafizetési kötelezettség teljesítését biztosítja  – az  Otthontámogatás teljes összege a  veszélyhelyzet megszűnését követően továbbra is mentesüljön a  bírósági végrehajtásról szóló 1994.  évi LIII.  törvény szerinti végrehajtás alól, vagy amennyiben a  végrehajtási eljárás már a  veszélyhelyzeti rendelet előtt megindult, akkor az  Otthontámogatás összegének végrehajtására I N D O K O L Á S O K T Á R A • 2026. évi 36. szám 367 irányuló intézkedés a  veszélyhelyzet megszűnését követően is hatálytalan maradhasson és az  Otthontámogatás végrehajtás alá vont összege az adós részére visszajárjon. 37–40. §, 5. melléklet Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026.  (I. 30.) Korm.  rendeletben elfogadott, a vendéglátást segítő intézkedések törvényi szintre emelése változatlan tartalommal. Így a veszélyhelyzet megszűnését követően is mentesül a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az  adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de  legfeljebb 100 millió  forintot meg nem haladó része. Új jogcímmel egészül ki továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete, amely alapján adómentes a  reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként juttatott, a  jövedéki adóról szóló 2016.  évi LXVIII.  évi  törvény 3.  § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott adóraktárban előállított és onnan közvetlenül vásárolt, pálinkazárjeggyel ellátott alkoholtermék. 41–46. §, 72–84. §, 87–89. § A gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról 1997.  évi XXXI.  törvény (a  továbbiakban: Gyvt.) előzőleg a  gyermekek és az  ifjúság védelméért felelő miniszter feladatkörébe utalta a  javítóintézetek fenntartását, felügyeletét és irányítását, amely kormánytag e feladatait részben az e célból kijelölt Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság útján látta el. A  törvényes rend fenntartása és a  nevelési tevékenység eredményességének a  biztosítása érdekében a  Gyvt., valamint a  büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013.  évi CCXL.  törvény összehangolt módosítása a  továbbiakban a  büntetés-végrehajtásért miniszter kötelezettségévé teszi a javítóintézetekkel kapcsolatos irányítási feladatok ellátását. A miniszteri hatáskörben megvalósuló joggyakorlás mellett a javítóintézetek irányításában a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka is közreműködik, amelynek rendjét a törvény úgyszintén részletesen meghatározza. A szervezetirányítás rendje mellett a törvénymódosítás a javítóintézetek vezetésének a mechanizmusát is megújítja. A  módosuló szabályozás értelmében a  büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által irányított javítóintézet vezetését a  hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban álló javítóintézeti parancsnok végzi, akit a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka nevez ki és ment fel a tisztségéből. A módosuló törvényi szabályozás mindezek mellett a javítóintézeti feladatok ellátásának, valamint a javítóintézeti működésnek a  rendjére vonatkozó egyes további követelményeket is megállapítja, a  kellően rugalmas szabályalkotás érdekében teret hagyva az egyes irányítási, szervezeti és vezetési kérdések kormányrendeleti úton megvalósuló szabályozásának is. A javítóintézetek irányításával kapcsolatos haladéktalan intézkedésekről szóló 386/2025. (XII. 10.) Korm. rendeletben lefektetett veszélyhelyzeti szabályozás értelmében az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv köteles folyamatos bűnmegelőzési célú rendőri felügyeletet biztosítani a javítóintézetben, amelynek keretében – rendszeres bűnmegelőzési tájékoztatást tart a  javítóintézet dolgozói számára a  javítóintézeti ellátottakkal szemben alkalmazható intézkedésekről, és a velük való jogszerű bánásmódról, valamint – biztosítja a  javítóintézeti ellátottak számára annak lehetőségét, hogy a  javítóintézet alkalmazottainak jelenléte, tudomása vagy jóváhagyása nélkül zavartalanul beszámolhassanak a  rendőrnek az  őket ért jogsértésekről. A Gyvt. jelen módosítása a  rendőrség javítóintézetekkel kapcsolatos mindezen feladatait változatlan normatív tartalom mellett ülteti át a normál jogrendbe. A javítóintézetek irányításával kapcsolatos haladéktalan intézkedésekről szóló 386/2025. (XII. 10.) Korm. rendeletben lefektetett veszélyhelyzeti szabályozás alapján a büntetés-végrehajtási szervezet feladatkörébe utalt közfeladatok zökkenőmentes ellátása érdekében az  úgyszintén a  Kormány veszélyhelyzeti rendeleteként megalkotott, a  büntetés-végrehajtási szervezet állományának a  javítóintézeti munkakörökbe történő bevonását lehetővé tevő 368 I N D O K O L Á S O K T Á R A • 2026. évi 36. szám munkáltatói intézkedések veszélyhelyzeti szabályairól szóló 438/2025.  (XII. 23.) Korm.  rendelet megteremtette a  büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományába és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állományába tartozó foglalkoztatottak javítóintézetekhez történő átrendelésének a lehetőségét. Ugyanezt a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII.  törvény módosítása immár a  hétköznapi jogrend keretei között is hasonlóképpen biztosítja, az  átrendelés elrendelésére irányuló munkáltatói jogkört a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához telepítve. 47. § A törvény általános érvényű – valamennyi címzettre egyöntetűen kiterjedő hatályú generális követelményként – deklarálja, hogy az  üzlet működési engedélyének a  jogosultja köteles megtenni minden szükséges intézkedést a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.  évi C.  törvény 176.  §-a szerinti kábítószer-kereskedelem, 182.  §-a szerinti kábítószer készítésének elősegítése, 184. §-a szerinti tudatmódosító anyaggal visszaélés, valamint 185. §-a szerinti teljesítményfokozó szerrel visszaélés bűncselekménynek az  üzlet területén történő elkövetése megelőzése érdekében. A szóban forgó kötelezettség kizárólag a normaszövegben tételesen meghatározott gyártói és kereskedelmi jellegű kábítószer-bűncselekményekre terjed ki, nem foglalja magában ugyanakkor a kábítószer puszta birtoklását, illetve fogyasztását. Figyelemmel mindazonáltal arra, hogy a  szabályozás ez  idáig sem tett különbséget a  megelőző intézkedésre kötelezett különböző üzletfajták között, a  rendőrség általi ideiglenes üzletbezáratás szempontjából releváns kábítószer-bűncselekmények elkövetése ugyanakkor – akár az adott üzlet vagy üzlettípus egyedi sajátosságaihoz igazodva – rendkívül változatos formákat ölthet, a módosuló törvényi rendelkezések még példálózó jelleggel sem kívánják felsorolni a kötelezettség teljesítése érdekében jogszerűen alkalmazható megelőző intézkedéseket. A  törvény hatálya alá tartozó kábítószer-bűncselekmények üzlet területén történő elkövetésének a  megelőzését célzó intézkedésként ezért számos különböző eszközfajta vehető igénybe a kötelezettek részéről attól is függően, hogy az adott üzlet jellege, mérete mit tesz lehetővé (más-más eszközt alkalmazhat és tud alkalmazni pl. egy kis fűszerbolt, illetve egy nagy zenés-táncos szórakozóhely). Ilyen intézkedés lehet különösen a  belépők csomagjának az  átvizsgálására, illetve a  kábítószerkereső kutya alkalmazására jogosult személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző vállalkozás igénybevétele, valamint a megfelelő házirendi szabályok bevezetése és betartatása. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végzők ez  irányú jogosítványait mindenekelőtt a  személy- és vagyonvédelmi, valamint a  magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005.  évi CXXXIII.  törvény (a  továbbiakban: Szvmt.) 26.  § (1)  bekezdésében foglalt rendelkezések rögzítik, amelyek értelmében a  vagyonőr jogosult – többek között – a területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására, a belépés, illetőleg a  tartózkodás céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni, ennek megtagadása vagy a  közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén a  belépést, az  ott-tartózkodást megtiltani és az  érintett távozásra felszólítani, a  területre belépő vagy onnan kilépő személyt a  csomagjának a  bemutatására felhívni, a  jogsértő személyt magatartása abbahagyására felhívni, valamint a területre belépők ellenőrzésére kábítószer-kereső kutyát alkalmazni és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtiltani. Természetesen a  zenés-táncos szórakozóhelyek számottevő részére alkalmazható módszer nem alkalmazható a kereskedelmi egységekre. Ott olyan belső – egyedi – szabályokat kell meghatározni, amelyek a tiltott cselekmény leleplezéséhez vezetnek. A  törvényben előírt megelőzési kötelezettség teljesítésének ilyen további módja lehet például az  olyan jellegű kikötések általános szerződési feltételek körében történő rögzítése, aminek a nyomán lehetővé válik az üzletben tartózkodók elkülönült helyiségekben megvalósuló ellenőrzése is, összhangban az Szvmt. 25. § (1) bekezdéseként rögzített azon előírással, amely szerint a  személy- és vagyonőr az  őt megillető jogosultságokat a  törvényben meghatározottak mellett az érintett személyek önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolja. Ilyenformán tehát a szabályozás széles mozgásteret biztosít a kötelezettek számára a kábítószer-bűncselekmények megelőzését célzó intézkedések mikénti megválasztása terén annak érdekében, hogy a  törvényi követelmények teljesítése során a saját meglévő adottságaikhoz a leginkább igazodó megoldásokat alkalmazhassák. I N D O K O L Á S O K T Á R A • 2026. évi 36. szám 369 48. § A módosuló szabályozás továbbra is feljogosítja a rendőrséget az üzlet ideiglenes bezáratására abban az esetben, ha megállapítja, hogy olyan, a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az  ehhez kapcsolódó  törvénymódosításokról szóló 1999.  évi LXXV.  törvény 4/A.  § a)–d)  pontja szerinti bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás, amelyet az üzlet területén követtek el. Nincs helye azonban az ideiglenes üzletbezárás alkalmazásának azokban az esetekben, amikor a büntetőeljárás megindítására a működési engedély jogosultjának vagy a működésért felelős személynek az adatszolgáltatása alapján került sor. A módosítás nem változtat a  rendőrség által elrendelt ideiglenes üzletbezárás megengedett időtartamára vonatkozó törvényi szabályokon, amely intézkedés így továbbra is csak a büntetőeljárás befejezéséig, de legfeljebb három hónapig tarthat. 49–52. §, 6–7. melléklet A jogalkotó az  élelmiszerárak emelkedésének mérséklése és a  fogyasztók védelme érdekében korlátozza az egyes termékkategóriákban alkalmazható kiskereskedelmi árrést. Az új  alcímben szükséges a  használt alapfogalmak meghatározása, különösen az  árrés számítási módjának, a  beszállítói kedvezmény tartalmának, valamint a  szabályozás személyi hatálya alá tartozó kereskedők körének meghatározására. A rendelkezés egyértelművé teszi továbbá a saját márkás termék fogalmát is. A szabályozás referencia-időszakhoz (2025. január) köti a  maximális árrést, egyúttal abszolút felső korlátot is megállapít. A  rendelkezés kitér azokra az  esetekre is, amikor a  kereskedő nem forgalmazta az  adott terméket a referencia-időszakban, illetve meghatározza a saját márkás termékek arányának korlátozását annak érdekében, hogy a  kereskedők ne szorítsák ki a  beszállítói termékeket. További elem a  folyamatos ellátás biztosításának kötelezettsége, valamint az újonnan piacra lépő kereskedők esetére irányadó szabályok. A szabályozás előírja a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében az egységes tartalmú és formájú tájékoztatási kötelezettséget, amelynek meghatározására miniszter kap felhatalmazást. A szabályozás az ellenőrzési és szankcionálási rendszer részletes szabályait is tartalmazza. A rendelkezés biztosítja, hogy a  hatóság hivatalból járjon el, és a  jogsértések súlyához igazodó, differenciált bírságtételek alkalmazására legyen lehetőség. A  szabályozás tartalmazza az  ismételt jogsértések szigorúbb szankcionálását, a  figyelmeztetés alkalmazásának lehetőségét, valamint a mentesülés eseteit is. A rendelkezés biztosítja, hogy az  új szabályok alkalmazása önmagában ne minősüljön jogsértőnek, ugyanakkor megakadályozza, hogy a kereskedők a beszállítókkal szemben tisztességtelen szerződésmódosításokkal hárítsák át a szabályozás terheit. Az 50.  §-ban beillesztett  alcím a  49.  §-hoz hasonlóan a  drogériai termékek körében vezet be a  tisztességes kiskereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályokat, figyelemmel az érintett piac sajátosságaira. A § meghatározza a drogériai termékekre vonatkozó alapfogalmakat, biztosítva ezzel az egységes jogalkalmazást és a későbbi rendelkezések egyértelmű értelmezhetőségét. A jogalkotó a  drogériai termékek esetében is korlátozza az  alkalmazható árrést, ugyanakkor az  eltérő piaci viszonyokra tekintettel magasabb felső határt állapít meg. A  rendelkezés tartalmazza a  referencia-időszakra, az  új termékekre, valamint a  saját márkás termékek arányára és a  folyamatos ellátás biztosítására vonatkozó szabályokat is. A szabályozás előírja a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében az egységes tartalmú és formájú tájékoztatási kötelezettséget, amelynek meghatározására miniszter kap felhatalmazást. A § meghatározza az  ellenőrzési és jogkövetkezményi rendszert a  drogériai termékek piacán is, biztosítva a szabályok betartatásának hatékony eszközeit. 53. § A módosítás célja a  2021-ben lefolytatott, közcélú hálózatra történő csatlakozási eljárásokat követően meghatározott csatlakozási határidők meghosszabbítása 2026. július 31-ig. 370 I N D O K O L Á S O K T Á R A • 2026. évi 36. szám 54–56. §, 58. § A 2026 tavaszán kialakult energetikai válsághelyzet miatt a  meglévő biztonsági és különleges földgázkészletek megtartásán, valamint a  földgáztárolásra vonatkozó eddig meghozott döntéseken túl további 800 millió köbméter földgázmennyiség elsőbbségi tárolását szükséges előírni az  érintett szereplők számára. A  szállítási rendszerüzemeltető és versenypiaci kereskedők részére külön-külön rendelkezés szerint előírt készletezési kötelezettség szabályai törvényi szintre kerülnek azzal, hogy a versenypiaci kereskedők esetén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felé teljesítendő adatszolgáltatás tartalmát a törvény kiegészítőleg meghatározza. A magyarországi földgáztárolók kötelező feltöltésére vonatkozó részletszabályok megalkotására felhatalmazó rendelkezést is szükséges adni a miniszternek. 57. § A szőlő aranyszínű sárgaság szőlőbetegség terjedésének lassításához szükséges azonnali intézkedések veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól szóló 296/2025.  (IX. 25.) Korm.  rendelet 2.  §-a értelmében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 51. § (3) bekezdés q)  pontja szerinti intézkedés, azaz a  járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet aktív közreműködésre kötelezése növénybetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében is elrendelhető. A Grapevine flavescence dorée phytoplasma zárlati károsító magyarországi jelenlétére tekintettel az  Éltv.-ben növénybetegségekkel kapcsolatosan is indokolt megjeleníteni az aktív közreműködés elrendelésének lehetőségét. 59. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 99/O. §-ában foglalt előírás eredetileg 2026. július 1-i hatállyal rendelte volna alkalmazni az ott megjelölt törvényi rendelkezést. A jelen  törvénymódosítás a  szóban forgó rendelkezés alkalmazásának a  kezdetét egy évvel későbbi időpontra, 2027. július 1. napjára halasztja. 60–61. § A javaslat célja, hogy ne minősüljön a  költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, támogatási céltól eltérő felhasználásának, ha az  egyházi jogi személyek a  fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatásból származó átmenetileg szabad pénzeszközt állampapír vásárlásával hasznosítják, ha ez a támogatási cél megvalósulását nem veszélyezteti és az egyházi jogi személy kedvezményezett az elért hozamot, kamatbevételt kizárólag a támogatott tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra használja fel. 62. § A veszélyhelyzet megszűnésével a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011.  évi CXCIX.  törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 9/2026.  (I. 26.) Korm.  rendelet szabályozásának  törvényi szintre emelése indokolt annak érdekében, hogy a köztisztviselők illetményének meghatározásával kapcsolatos nagyobb önkormányzati mozgástér továbbra is biztosított legyen. 64–65. § A javaslat célja az  éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026.  (I. 30.) Korm.  rendeletben elfogadott, a  felszolgálási díj kisvállalati adómentességére vonatkozó intézkedések  törvényi szintre emelése változatlan tartalommal. A mentesség első alkalommal a 2025. december 31-ét követően kezdődő adóév esetében alkalmazandó. 69–71. §, 8–9. melléklet A januárban tapasztalt tartósan hideg időjárás miatt minden családnak növekedtek a  fűtési költségei. 2,9 millió olyan háztartás van, ahol gázzal fűtenek, 4,4 millió olyan ügyfél van, akik árammal fűtenek, és 674 ezer olyan I N D O K O L Á S O K T Á R A • 2026. évi 36. szám 371 lakás van, amely távfűtéssel rendelkezik. A  kormány döntése alapján mind a  három kategória igénybe veheti a  januári fogyasztás után járó 30%-os mennyiségi kedvezményt azzal, hogy aki 2025-ben a  rezsivédett sávon belül fogyasztott gázt, az ezen a sávon belül marad. A januári többletfogyasztás miatt tehát senki sem lépheti át a kedvezményes rezsisávot. A rezsikedvezményekkel való elszámolás, illetve az egyetemes szolgáltatók kompenzációját szolgáló intézkedések végrehajtása túlmutat a  veszélyhelyzeti szabályozás időkeretén, ezért indokolt azokat a  normál jogrend keretei közé átültetni. 85–86. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény alapján 2019. július 1. napjától az adó mértéke 0 százalék. Az adónem 2026. június 30. napjáig szavatolta volna a 0 százalékos mértéket, ugyanakkor a törvénytervezet arra tesz javaslatot, hogy 2026. július 1. napjától ez a mérték továbbra is fennálljon határozatlan időre. 90. § Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026.  (I. 30.) Korm.  rendeletben elfogadott, a  vendéglátást segítő intézkedés  törvényi szintre emelése változatlan tartalommal. A  rendelkezés alapján a  fő szabálytól eltérően 2 százalékban állapítja meg az  éttermi, cukrászdai vendéglátás után fizetendő turisztikai hozzájárulás mértékét a veszélyhelyzet megszűnését követően is. 92. § Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026.  (I. 30.) Korm.  rendeletben elfogadott, a  vendéglátást segítő intézkedés  törvényi szintre emelése változatlan tartalommal. A  rendelkezés értelmében a  veszélyhelyzet megszűnését követően is mentesül a  szociális hozzájárulási adó alól az  éttermi, cukrászdai vendéglátásnak az a része, amelyet személyi jövedelemadó sem terhel [az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az  adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió  forintot meg nem haladó része]. 94. § A hazai kőolaj- és üzemanyag-, valamint energia-ellátásbiztonságot támogató építési beruházások vonatkozásában indokolt lehetővé tenni, hogy a hatósági engedélyezésben a beruházást kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítsák. 95. § A veszélyhelyzet megszűnésével a  2025.  évi Területfejlesztési Alapba történő önkormányzati befizetések elszámolásának eltérő szabályairól szóló 35/2026. (II. 26.) Korm. rendelet szabályozásának törvényi szintre emelése indokolt annak érdekében, hogy a  2025.  évi Területfejlesztési Alapba való befizetésük elszámolása során az  önkormányzatokat ne érje hátrány. A  veszélyhelyzeti szabályozás alapján ugyanis az  elszámoláshoz kötődő befizetési kötelezettségüket az  eredeti határidőn, márciuson túl elegendő június végéig teljesíteniük a  nettó finanszírozás keretében. 96. § Mivel a készpénzhez történő hozzáférés biztosítása kiemelt fontossággal bír a vidéki térségekben, így a rendelkezés célja, hogy a már működő automata bankjegykiadó gépek ne szűnjenek meg. 97–99. §, 101. § A javaslat célja a januári rezsistopról szóló 12/2026. (II. 3.) Korm. rendeletben foglalt, az energiaellátók különadó kötelezettségére vonatkozó intézkedések és a  Magyarország 2026.  évi központi költségvetésének, valamint a  hitelintézet és a  pénzügyi vállalkozás különadó kötelezettségének a  veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 358/2025. (XI. 13.) Korm. rendeletben foglalt, a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás különadó kötelezettségére vonatkozó intézkedések törvényi szintre emelése változatlan tartalommal. 372 I N D O K O L Á S O K T Á R A • 2026. évi 36. szám Az Indokolások Tárát az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. Az Indokolások Tára hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el. 102–104. §, 10–11. melléklet Az önkormányzatnak nem kell megfizetnie az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást, ha annak a Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény 2.  melléklet II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai rész 62.  pontja szerint számított összege nem haladja meg az 50,0 millió forintot. A javaslat szerint szolidaritási hozzájárulást teljesítőként kell figyelembe venni a települési önkormányzatot a  helyi iparűzési többlet alapján meghatározandó fizetési kötelezettség szabályai tekintetében akkor is, ha annak összege nem haladja meg az 50,0 millió forintot. Emellett a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény 10.  melléklet 3.  pontjában a  tárgyévi szolidaritási hozzájárulás összegeként a meg nem fizetendő, 50,0 millió forintot meg nem haladó összeget is figyelembe kell venni. A városi jogállású 30 000 fő feletti önkormányzatok is magasabb támogatásban részesülnek, amit a  köztisztviselők illetményemelésére fordítanak. Tartalmazza továbbá az országspecifikus mentesítési rendelkezések aktiválása esetén az uniós szabályokból fakadó általános vagy védelemspecifikus rugalmassági mozgástérrel összefüggő átcsoportosítási lehetőség felső korlátját, valamint 2026. évben új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adható felhatalmazás maximum összegét.