● magyarkozlony.bsdnet.hu

MAGYAR KÖZLÖNY 112. szám M AG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2026. augusztus 13., csütörtök Tartalomjegyzék 2026. évi XL. törvény Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról 3892 2026. évi XLI. törvény A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról 3893 2026. évi XLII. törvény A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosításáról 3896 2026. évi XLIII. törvény A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény módosításáról 3897 2026. évi XLIV. törvény Egyes egészségügyi adatkezelést érintő törvények módosításáról 3899 2026. évi XLV. törvény A közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításáról 3903 2026. évi XLVI. törvény Egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról 3906 123/2026. (VIII. 13.) Korm. rendelet Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról 3943 124/2026. (VIII. 13.) Korm. rendelet A cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosításáról 3944 3/2026. (VIII. 13.) ÉKFM rendelet A veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet módosításáról 3946 5/2026. (VIII. 13.) KBM rendelet Az országos közlekedésszervező kijelöléséről, működésének kereteiről és feladatainak ellátásáról 3947 6/2026. (VIII. 13.) KBM rendelet A gördülőállomány-kezelő társaság kijelöléséről 3953 7/2026. (VIII. 13.) KBM rendelet A gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselőjével, vezető testületének tagjaival kapcsolatos szakmai és személyi feltételekről 3953 8/2026. (VIII. 13.) KBM rendelet A közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 3954 191/2026. (VIII. 13.) KE határozat Vezérőrnagy rendfokozatba történő előléptetésről, valamint dandártábornok rendfokozatba történő kinevezésekről 3956 192/2026. (VIII. 13.) KE határozat Vezérőrnagy rendfokozatba történő előléptetésről 3956 193/2026. (VIII. 13.) KE határozat Dandártábornok rendfokozatba történő kinevezésekről 3957 194/2026. (VIII. 13.) KE határozat Dandártábornok rendfokozatba történő kinevezésről 3958 78/2026. (VIII. 13.) ME határozat Helyettes államtitkárok felmentéséről 3958 79/2026. (VIII. 13.) ME határozat Helyettes államtitkár kinevezéséről 3959   3892 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám II. Törvények 2026. évi XL. törvény az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról* [1] Az  általános forgalmi adóról szóló 2007.  évi CXXVII.  törvény módosításának a  célja a  szegényebb társadalmi rétegek megsegítése. [2] Az  orvos által felírt vényköteles gyógyszerek célja a  biztonságos és hatásos gyógyítás, ezáltal nélkülözhetetlenek a  kielégítő életminőség fenntartásához. A  szegényebb társadalmi rétegek, az  idősek és a  krónikus betegek számára a gyógyszerköltségek jelentős terhet okoznak, így alapvető társadalmi érdek ezen terhek lehető legnagyobb mértékben történő csökkentése. [3] A fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja. 1. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007.  évi CXXVII.  törvény (a  továbbiakban: Áfa tv.) 3.  számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 2. § Az Áfa tv. 3/B. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 3. § Hatályát veszti az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 4. és 6. sora. 4. § Ez a törvény 2026. szeptember 1-jén lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés alelnöke, a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva 1. melléklet a 2026. évi XL. törvényhez Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 1. sora helyébe a következő rendelkezés lép: (Sorszám Megnevezés vtsz.) „1. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a  gyógyszerpiacot szabályozó  törvények módosításáról szóló  törvény hatálya alá tartozó olyan humán gyógyszerek, amelyeket külön jogszabályban meghatározott hatóság forgalomba hozatalra engedélyezett, valamint a  nem kereskedelmi jellegű áruforgalomban az  erre jogosult hatóság engedélyével importált gyógyszerek (kivéve a 3/B. számú melléklet 2. sora alá tartozó termékeket)” * A törvényt az Országgyűlés a 2026. augusztus 11-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3893 2. melléklet a 2026. évi XL. törvényhez Az Áfa tv. 3/B. számú mellékletében foglalt táblázat a következő 2–3. sorral egészül ki: (Sorszám Megnevezés vtsz.) „2. Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek 3. Humán gyógyászati célú magisztrális készítmények” 2026. évi XLI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról* [1] A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara mint köztestület feladatellátásához kiemelkedő társadalmi érdek fűződik. Az agrárkamara működési anomáliái a közfeladatok hatékony ellátását veszélyeztethetik. Szükséges olyan szabályok megalkotása, amelyek megteremtik az állami beavatkozás lehetőségét a közfeladatok zökkenőmentes ellátása érdekében. Jelen törvénymódosítás ezt teszi lehetővé. [2] Az Országgyűlés egyes, kiemelt közfeladatok folyamatos ellátásának, továbbá az agrár- és élelmiszer-gazdaság, valamint a  vidékfejlesztés ágazatának politikai befolyástól mentes, szakmai működésének biztosítása, az  ágazati szereplők érdekeinek egységes képviselete céljából az alábbi törvényt alkotja: 1. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAKtv.) 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Főigazgató csak az lehet, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint kormányzati szolgálati viszonyba kinevezhető. A főigazgató kinevezését megelőzően annak személyéről a miniszter véleményét ki kell kérni.” 2. § (1) A NAKtv. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Összeférhetetlen az  agrárkamarai tisztség viselésével, ha a  tag megválasztása  napján vagy az  agrárkamarai tisztség viselésének időtartama alatt a) országgyűlési képviselők választásán országos listát állító jelölő szervezet listáján vagy az  Európai Parlament tagjainak választásán listát állító párt listáján szerepel, egyéni országgyűlési képviselőjelölt, vármegyei közgyűlés elnöke vagy tagja, polgármester vagy politikai pártban tisztséget tölt be, b) a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai felsővezető, vagy c) az agrártámogatási rendszerben az  államháztartásról szóló  törvény szerinti támogatóként eljáró kormánytisztviselő.” (2) A NAKtv. 30. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Összeférhetetlen az  agrárkamarai tisztség viselésével továbbá, ha a  (2)  bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi ok a tag agrárkamarai tisztségre történő megválasztását megelőző tíz éven belül állt fenn.” (3) A NAKtv. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok fennállása kérdésében – amennyiben az kétséges – az agrárpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.” (4) A NAKtv. 30. § (7)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(7) A  (2), (2a), (3), (5) és (6)  bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról, valamint annak 15  napon belül történő megszüntethetőségének lehetőségéről – ha a  megszüntetés az  összeférhetetlenséget megalapozó ok természete alapján lehetséges – az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az érintett az attól számított tizenöt napon belül köteles az  összeférhetetlenséget megszüntetni. Az  összeférhetetlenség 15  napon belüli megszüntetéséről az  érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja. * A törvényt az Országgyűlés a 2026. augusztus 11-i ülésnapján fogadta el. 3894 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám (8) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (7) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, vagy az  összeférhetetlenséget megalapozó ok annak természete miatt nem szüntethető meg, az  összeférhetetlenség kimondásáról az elnökség, területi szervezet tisztségviselője esetében – ide nem értve a területi szervezet elnökét – a területi szervezet elnöke határoz bárki kezdeményezésére vagy hivatalból. (9) Az agrárkamara elnöke, alelnöke, az elnökség tagja, az országos kamarai osztályok elnökei, a területi szervezet elnöke, alelnöke e  tevékenységével kapcsolatban kizárólag a  tevékenysége ellátásával összefüggő, indokolt és számlával igazolt költségeinek megtérítésére jogosult, részére a  költségtérítésen felül egyéb jogcímen személyi juttatást megállapítani nem lehet.” 3. § A NAKtv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „33.  § Az agrárkamarai választási eljárási szabályoknak biztosítani kell az  agrár- és élelmiszer-gazdaság, valamint a vidékfejlesztés szereplőinek ágazatok szerinti, arányos képviseletét, egyéni jelöltek állításán keresztül.” 4. § A NAKtv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „43.  § (1) Az  agrárpolitikáért felelős miniszter (e fejezet tekintetében a  továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol az  agrárkamara működése felett. A  miniszter  törvényességi felügyeleti jogkörében gondoskodik arról, hogy a  kamara működése ne ütközzön jogszabályba, alapszabályba és az  agrárkamara szabályzatába. A  törvényességi felügyelet nem terjed ki az  olyan ügyre, amelyben munkaügyi vitának, vagy egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. (2) Ha a  miniszter azt állapítja meg, hogy az  alapszabály jogszabálysértő, illetve más kamarai szabályzat vagy kamarai szerv, illetve tisztségviselő határozata jogszabálysértő vagy alapszabály-ellenes (a  továbbiakban együtt: jogsértő), 30  napos határidő tűzésével felhívja az  érintett kamarai szervet, tisztségviselőt a  jogsértés megszüntetésére. A kamarai szerv vagy tisztségviselő köteles – a miniszter felhívásában megadott határidőn belül – a jogsértést megszüntetni, vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni. (3) A  miniszter  törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja az  agrárkamara választásainak jogszerűségét, a vizsgálat keretében az ellenőrzéshez szükséges mértékben, az ellenőrzés lefolytatásának végéig jogosult kezelni az agrárkamara tagsági adatait, valamint a kamarai tagok természetes személyazonosító adatait és a választáshoz használt egyéb azonosító adatait. (4) Az  agrárkamara az  alapszabály elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az  egyéb szabályzatot és határozatot pedig felhívásra – az  elfogadástól, illetve a  felhívástól számított 15  napon belül – törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátja. (5) Az agrárkamara ellenőrző bizottságába a miniszter egy – kizárólag tanácskozási jogkörrel rendelkező – állandó meghívottat delegál. (6) Az  agrárkamara az  előző  évi költségvetésének végrehajtásáról minden év május 31-ig írásban beszámol a miniszternek.” 5. § A NAKtv. X. Fejezete a következő 45–47/A. §-sal egészül ki: „45. § Az agrárkamara törvényes működésének helyreállítása érdekében, annak megvalósításáig az agrárpolitikáért felelős miniszter kamarai biztost nevez ki. 46. § (1) A  kamarai biztos a  45.  § szerinti feladatát államtitkári, helyettes államtitkári vagy miniszteri biztosi jogviszonyban látja el. (2) A kamarai biztos megvizsgálja és felügyeli az agrárkamara közfeladatai ellátásának, valamint az erre biztosított hazai és európai uniós források felhasználásának jogszerűségét. (3) A kamarai biztos a (2) bekezdésben foglaltak szerinti feladatai ellátása érdekében, az agrárkamara közfeladat- ellátásával összefüggésben vizsgálatot folytathat, ennek keretében a) az agrárkamarától jelentést, tájékoztatást kérhet; b) az agrárkamara bármely iratát megtekintheti; c) az agrárkamara által használt bármely helyiségbe beléphet; d) az agrárkamarával bármilyen jogviszonyban levő harmadik személytől tájékoztatást kérhet. (4) A kamarai biztos összefoglalót készít az agrárpolitikáért felelős miniszter számára a (2) bekezdés szerinti vizsgálat eredményéről. (5) Abban az  esetben, ha az  országos elnökségi tagi tisztségek megszűnése miatt az  országos elnökség határozatképtelenné válik, a  kamarai biztos egy személyben gyakorolja az  elnökség jogköreit az  új országos tisztségviselők megválasztásáig. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3895 47. § Az agrárkamara 2026. szeptember 15-ig, 2026. július 31-i fordulónappal köteles a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint vagyonleltárral alátámasztott vagyonmérleget készíteni, amelyet a kamarai biztos ellenjegyez és haladéktalanul megküld az agrárpolitikáért felelős miniszternek. 47/A. § (1) Az agrárkamara soron következő országos tisztségviselő-választását 2026. szeptember 1. napját követően lehet megtartani. (2) A  kamarai biztos a  feladatait az  agrárkamara e  törvénynek a  Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012.  évi CXXVI.  törvény módosításáról szóló 2026.  évi XLI. törvénnyel (a  továbbiakban: Módtv2.) megállapított 33.  §-sal összhangban álló választási szabályok értelmében lebonyolított eredményes országos tisztségviselő-választás lezárultát követő nyolcadik  napig, de legfeljebb 2026. december 31. napjáig látja el. (3) A  (2)  bekezdés szerinti feltétel bekövetkezésének  naptári  napját az  agrárpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E  törvénynek a  Módtv2.-vel módosított 30.  § (2)  bekezdése alapján felmerülő összeférhetetlenségi okra vonatkozó nyilatkozatokat a Módtv2. hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni. (5) E törvénynek a Módtv2.-vel módosított 30. § (2a) bekezdését a törvény hatályba lépését követően megválasztott agrárkamarai tisztségviselőkre kell alkalmazni. (6) E  törvénynek a  Módtv2.-vel módosított 43.  §-ának hatálybalépése  napján folyamatban lévő, a  törvényességi ellenőrzést ellátó ügyészség által indított köztestületi felügyeleti perben az  agrárpolitikáért felelős miniszter az ügyészség perbeli jogutódja.” 6. § A NAKtv. a következő 46/A. és 46/B. §-sal egészül ki: „46/A.  § (1) Ha a  kamarai biztos által készített, 46.  § (4)  bekezdése szerinti összefoglaló alapján a  miniszter határozatában megállapítja, hogy az  agrárkamara közfeladatainak ellátása nem biztosított, úgy a  kamarai biztos a vonatkozó közfeladat-ellátás törvényességének helyreállítása érdekében a) az agrárkamara elnöke, alelnökei, főigazgatója továbbá az agrárkamara nevében jognyilatkozat-tételre jogosult más személy, illetve testület képviseleti vagy döntéshozatali jogkörét írásban magához vonhatja, b) az agrárkamara bármely tisztségviselője, munkavállalója részére utasítást, feladatot adhat, vagy c) jognyilatkozat megtételét előzetes írásbeli hozzájárulásához kötheti. (2) Az (1) bekezdés szerint nem biztosított az agrárkamara közfeladat-ellátása, ha a) a IV. Fejezet szerinti közfeladatok bármelyikét az agrárkamara nem látja el, b) az agrárkamara tárgyévi költségvetésében a kiadások meghaladják a bevételeket, vagy c) az agrárkamara küldöttgyűlése, országos elnöksége vagy ügyvezető elnöksége tagjai több mint 50%-ának tisztsége megszűnik. (3) Semmis az  a  jognyilatkozat, amelyet az  (1)  bekezdéstől eltérően a  kamarai biztos hozzájárulása nélkül tesznek meg. (4) Az agrárpolitikáért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti határozatát elektronikus úton haladéktalanul közli az agrárkamarával, amely azt a közléstől számított 5 napon belül közigazgatási perben megtámadhatja. (5) A  keresetlevelet az  agrárpolitikáért felelős miniszternél kell benyújtani, és azt a  megelőző eljárás valamennyi iratával együtt a  benyújtástól számított 3  napon belül továbbítani kell a  bírósághoz. A  keresetindítási határidő elmulasztása esetén igazolásnak, valamint a perben azonnali jogvédelemnek nincs helye. A bíróság a köztestületi felügyeleti per szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el az e törvényben foglalt eltérésekkel. A bíróság a per általános szabályok szerinti folytatását nem rendelheti el. (6) A bíróság legkésőbb a keresetlevél beérkezésétől számított 8 munkanapon belül határoz, a határozat ellen annak közlésétől számított 5 napon belül fellebbezésnek van helye. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá az érdemi elbírálásra, a határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A megelőző eljárás hiányzó iratainak beszerzéséhez szükséges idő az  elbírálás határidejébe nem számít be. A  közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 77. § (5) bekezdése alkalmazásának nincs helye. A másodfokú bíróság a fellebbezést 8 munkanapon belül, tárgyaláson kívül bírálja el. A fellebbezés elbírálására megállapított határidőt a fellebbezési ellenkérelem vagy csatlakozó fellebbezés másodfokú bírósághoz érkezésétől kell számítani. 46/B. § A 2026. évre meg nem fizetett tagdíj összegét az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete biztosítja a közfeladatok zavartalan ellátása, valamint a tagok tehermentesítése érdekében, a fizetendő tagdíj mértékének felülvizsgálatára tekintettel.” 3896 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 7. § Hatályát veszti a NAKtv. a) 19. § (2) bekezdés e) pontja, b) 34–36. §-a. 8. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 6. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés alelnöke, a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva 2026. évi XLII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosításáról* [1] Az  akkumulátor-ipari és akkumulátor-hulladékkezelési tevékenységek átláthatóságának, versenysemlegességének, környezetvédelmi biztonságának növelése érdekében szükséges az  akkumulátor-újrafeldolgozó üzem helyszínének kijelölésére vonatkozó miniszteri diszkrecionális jogkör megszüntetése. [2] A fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. § Hatályát veszti a  veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a  járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 85/A. alcíme. 2. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 3. § E törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Forsthoffer Ágnes s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés alelnöke, a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva * A törvényt az Országgyűlés a 2026. augusztus 11-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3897 2026. évi XLIII. törvény a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény módosításáról* [1] A  törvény célja a  Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében vállalt kötelezettségek teljesítésének elősegítése, valamint az ahhoz szükséges pénzügyi és jogi garanciák megteremtése. [2] A törvény célja a Versenyképes Járások Program forrását biztosító Területfejlesztési Alapba való befizetési kötelezettség 2026. évi teljesítése ütemezésének meghatározása. [3] A  törvény további célja a  Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásainak lehívása feltételeként rögzített mérföldkövek teljesítése érdekében a garantőrintézményi keretek módosítása. [4] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. § A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 12. alcíme a következő 37/A. §-sal egészül ki: „37/A.  § Az Országgyűlés megállapítja, hogy a  Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében a  2026.  évben lehívott hitelből 688  338  565 eurónak megfelelő  forint összegű tőkeemelésre kerül sor az  MFB Zrt.-ben, amely tőkét az  Európai Beruházási Bankkal együttműködve, az  MFB Zrt. által az  Európai Beruházási Bankkal kötendő társfinanszírozási megállapodás alapján kell felhasználni.” 2. § A Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény 10.  melléklete az  1.  melléklet szerint módosul. 3. § A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 1. 53. § (2) bekezdésében a „2 000 000,0” szövegrész helyébe az „1 800 000,0” szöveg, 2. 54. § (2) bekezdésében a „200 000,0” szövegrész helyébe az „50 000,0” szöveg, 3. 54. § (4) bekezdésében a „2 200 000,0” szövegrész helyébe az „1 950 000,0” szöveg, 4. 57. § (6) bekezdésében a „3 000 000,0” szövegrész helyébe a „2 000 000,0” szöveg, 5. 3. melléklet 8.1. pontjában az „az 5 000” szövegrész helyébe az „a 20 000” szöveg lép. 4. § Hatályát veszti a  Magyarország 2026.  évi központi költségvetéséről szóló 2025.  évi LXIX.  törvény 51.  § (3) és (4) bekezdése. 5. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés alelnöke, a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva 1. melléklet a 2026. évi XLIII. törvényhez 1. A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 10. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. A  tárgyévben a  2.  melléklet 62.  pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulást teljesítő települési önkormányzat a  tárgyévi befolyó és a  tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adóbevétele közötti többletnek a  tárgyévi és a  tárgyévet megelőző szolidaritási hozzájárulás különbözetével korrigált összegének 70%-át (a továbbiakban: fizetési kötelezettség) a Területfejlesztési Alap részére a tárgyév november és a tárgyévet követő év március havi nettó finanszírozás keretében teljesíti. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulást teljesítőként kell figyelembe venni az önkormányzatot abban az esetben is, ha a 2. melléklet 62. pontja szerint a szolidaritási hozzájárulás számított összege nem haladja meg az 50,0 millió forintot.” * A törvényt az Országgyűlés a 2026. augusztus 11-i ülésnapján fogadta el. 3898 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 2. A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 10. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. A  tárgyév november, továbbá a  tárgyévet követő év március hónapokban teljesítendő fizetési kötelezettség önkormányzatonkénti összegét az  államháztartásért felelős miniszter a  területfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével, rendeletben határozza meg – az önkormányzatoknak az Áht. 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, 9.  és 12. havi időközi költségvetési jelentésében (a  továbbiakban: időközi költségvetési jelentés) jelzett helyi iparűzési adóbevétele összegének figyelembevételével – a 3. és 4. pontban meghatározottak szerint.” 3. A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 10. melléklet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. A tárgyhónapra vonatkozó fizetési kötelezettség meghatározása Ei = {[ha (HIPAtárgyév/i > HIPAelőző  év/i, akkor HIPAtárgyév/i – HIPAelőző  év/i, egyébként 0) – (ha (SZHtárgyév > SZHelőző  év, akkor SZHtárgyév/i – SZHelőző év/i, egyébként 0)]*0,7, egész számra kerekítve, de értéke legalább 0} – E∑i, ahol: Ei = tárgyhónapra (a 9. vagy 12. hónapra) vonatkozó fizetési kötelezettség, HIPAtárgyév/i = tárgyévi helyi iparűzési adóbevétel tárgyhónap utolsó napjáig befolyt összege, HIPAelőző  év/i = tárgyévet megelőző  évi helyi iparűzési adóbevétel tárgyévet megelőző év tárgyhónappal azonos hónap utolsó napjáig befolyt összege, SZHtárgyév = tárgyévi szolidaritási hozzájárulás összege, abban az  esetben is, ha annak összege nem éri el az 50,0 millió forintot, SZHelőző év = tárgyévet megelőző évi szolidaritási hozzájárulás, SZHtárgyév/i = 9. hónapban a  tárgyévi hozzájárulás összegének 90%-a, 12. hónapban a  tárgyévi szolidaritási hozzájárulás összegének 100%-a, SZHelőző  év/i = 9. hónapban a  tárgyévet megelőző  évi hozzájárulás összegének 90%-a, 12. hónapban a  tárgyévet megelőző évi szolidaritási hozzájárulás összegének 100%-a, E∑i = tárgyhónapot megelőzően teljesült összes elvonás.” 4. A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 10. melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. A  tárgyévben a  tárgyhónapra vonatkozó fizetési kötelezettség mértékének korrigálása késedelmes adatszolgáltatás esetén: A HIPAtárgyév/i értéke az önkormányzat tárgyhónapra vonatkozó időközi költségvetési jelentésében meghatározott, a  tárgyhónapot követő hónap 20-áig rögzített összege. Ha az  önkormányzat e  határidőig nem rögzít összeget, akkor a késedelmes adatszolgáltatás esetén a HIPAtárgyév/i értéke megegyezik a HIPAelőző év/i 1,15-szeresének 0 tizedesre kerekített összegével.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3899 2026. évi XLIV. törvény egyes egészségügyi adatkezelést érintő törvények módosításáról* [1] Az állam elkötelezett a magyar lakosság egészségi állapotának javítása mellett, amely célt az ellátások és az ellátórendszer hatékonyságának folyamatos javításával törekszik elérni. [2] Kiemelt cél továbbá a magzati élet és a várandós nők életének védelme, az életminőség javítása, ennek keretében az őket érintő fertőző betegségek visszaszorítása, a fertőzésből származó betegségek kezelésének mielőbbi megkezdése. [3] A fenti célok megvalósításához – a beteg kiszűréséhez, a fertőzőképességet is csökkentő, megszüntető terápia mielőbbi megkezdéséhez – szükséges megteremteni annak a lehetőségét, hogy a fertőzésre vonatkozó adatot a várandósgondozást végző személy, illetve a beteget ellátó orvos és védőnő láthassa, és intézkedhessen a terápia iránt. [4] Annak érdekében pedig, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv intézkedni tudjon a fertőzött beteggel kapcsolatosan, a  fertőző betegség személyazonosító adatokkal történő jelentése szükséges a  betegellátó részéről az  egészségügyi államigazgatási szerv felé. [5] A  fentieken túlmenően a  jogrendszer koherenciájának megőrzése, a  jogszabályszerkesztés szabályainak megtartása a jogalkalmazás szempontjából is kiemelt feladat. [6] A fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 1. § A gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997.  évi XXXI.  törvény a  következő 135/E.  §-sal egészül ki: „135/E.  § (1) A  gyermekvédelmi szakszolgáltatás a  titkos örökbefogadás engedélyezését követően az  örökbe fogadó szülő számára átadja a  gyermek Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a  továbbiakban: EESZT) tárolt dokumentációját oly módon anonimizálva, hogy a gyermek származására vonatkozó, valamint a gyermek és a gyermek hozzátartozóinak azonosítására alkalmas adatok ne legyenek felismerhetőek. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében az  EESZT működtetője a  gyermekvédelmi gyám számára – az örökbefogadást megelőzően – hozzáférést biztosít a gyermek EESZT-ben tárolt egészségügyi adataihoz.” 2. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása 2. § Az egészségügyi és a  hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997.  évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 15. §-a a következő (5) és (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5) A  várandósgondozást végző orvos, szülésznő, védőnő és a  várandóst ellátó más kezelőorvos az  1.  számú melléklet A) pontjában foglalt táblázat 68. és 69. sorában szereplő fertőzésre vonatkozó adatokat – az EESZT útján is – megismerheti, függetlenül attól, hogy mely egészségügyi szolgáltató végezte a szűrést. (5a) Az 1. számú melléklet A) pontjában foglalt táblázat 68. és 69. sorában szereplő fertőzésre vonatkozó adatokat a  születendő gyermek élete és testi épsége védelme érdekében a  várandósgondozást végző orvos, szülésznő, védőnő és a  várandóst ellátó más kezelőorvos számára az  EESZT működtetője hozzáférhetővé teszi, abban az esetben is, ha azok az érintett 35/H. § (1) bekezdése szerinti önrendelkezési nyilatkozatában foglalt korlátozás alá esnek. Az érintettet az adatok megismerésének tényéről tájékoztatni szükséges.” 3. § Az Eüak. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 3. A felsőoktatási, kulturális és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XCV. törvény módosítása 4. § Nem lép hatályba a  felsőoktatási, kulturális és kapcsolódó  törvények módosításáról szóló 2025.  évi XCV. törvény 4. §-a. * A törvényt az Országgyűlés a 2026. augusztus 11-i ülésnapján fogadta el. 3900 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 5. § A felsőoktatási, kulturális és kapcsolódó  törvények módosításáról szóló 2025.  évi XCV.  törvény 6.  §-ának az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/J.  § (6)  bekezdését megállapító rendelkezése a „62/A.  § (3)  bekezdése szerinti” szövegrész helyett a „135/E.  § (1) bekezdése szerinti” szöveggel lép hatályba. 4. Záró rendelkezések 6. § Ez a törvény 2026. szeptember 1-jén lép hatályba. Forsthoffer Ágnes s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés alelnöke, a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva 1. melléklet a 2026. évi XLIV. törvényhez „1. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez Fertőző betegségek listája az érintett részéről történő kötelező adatszolgáltatás, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv részére történő kötelező adattovábbítás esetén A) Személyazonosító adatokkal együtt jelentendő betegségek A B 1 Fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések megnevezése Jelentendő kórokozó 2 Acut flaccid paralysis (heveny petyhüdt bénulás) 3 Amoebiasis Entamoeba histolytica 4 Anthrax (lépfene) Bacillus anthracis 5 Botulizmus a Clostridium botulinum A, B, és F típusú neurotoxint termelő biovariánsai 6 Brucellosis Brucella spp. 7 Campylobacteriosis Campylobacter spp. 8 Creutzfeldt-Jacob-betegség (CJB) 9 Variáns Creutzfeldt-Jacob-betegség (vCJB) prion 10 Chikungunya-láz Chikungunya-vírus 11 Cholera (kolera) Vibrio cholerae 12 Cryptosporidiosis Cryptosporidium spp. 13 Diphtheria (torokgyík) Corynebacterium diphtheriae, Corynebacterium ulcerans, Corynebacterium pseudotuberculosis 14 Echinococcosis Echinococcus spp. 15 Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés 16 Egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile által okozott fertőzés C. difficile toxin pozitív törzsek M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3901 17 Egészségügyi ellátással összefüggő multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés Vérből, liquorból és más szövetekből kitenyésztett multirezisztens kórokozók: Staphylococcus aureus MRSA; Enterococcus spp. VRE; Enterobacter spp. MENB; Escherichia coli MECO; Klebsiella spp. MKLE; Acinetobacter baumanii MACI; Pseudomonas aeruginosa MPAE; Stenotrophomonas maltophilia MSTM; Staphylococcus aureus VISA; Klebsiella pneumoniae CRKL; Egyéb Enterobacteriacea CRE 18 Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzés Bármely baktérium, gomba, vírus (leggyakoribb kórokozók: CNS, S. aureus, Enterococcus spp, E. coli, P. aeruginosa, Enterobacter spp, K. pneumoniae, Candida spp, Acinetobacter spp) 19 Encephalitis infectiosa (fertőző agyvelőgyulladás) agyvelőgyulladást okozó bármely vírus (leggyakoribb kórokozók: enterovírusok , herpesvírusok, LCM vírus, CMV, kullancsencephalitis vírusa, nyugat-nílusi vírus stb) 20 Enterohaemorrhagiás/verotoxin- (shigatoxin-) termelő Escherichia coli okozott megbetegedés verotoxin- (shigatoxin-) termelő Escherichia coli 21 Egyéb patogén Escherichia coli által okozott megbetegedés Escherichia coli (patogenitási markerekkel rendelkező, toxintermelő) 22 Ételfertőzés az ételfertőzés kórokozójaként azonosított bármely baktérium vagy vírus 23 Ételmérgezés az ételmérgezés kórokozójaként azonosított bármely baktérium, toxin 24 Febris flava (sárgaláz) Sárgalázvírus 25 Giardiasis Giardia lamblia 26 Haemophilus influenzae által okozott invazív betegség normálisan steril helyről kimutatott Haemophilus influenzae 27 Hantavírus okozta veseszindróma Hantavírusok 28 Hepatitis infectiosa (heveny fertőző májgyulladás) 29 Hepatitis A vírus által okozott heveny májgyulladás Hepatitis A vírus 30 Hepatitis B vírus által okozott heveny májgyulladás Hepatitis B vírus 31 Hepatitis B vírus által okozott krónikus fertőzés (újonnan diagnosztizált) Hepatitis B vírus 32 Hepatitis C vírus által okozott heveny májgyulladás Hepatitis C vírus 33 Hepatitis C vírus által okozott krónikus fertőzés (újonnan diagnosztizált) Hepatitis C vírus 34 Hepatitis E vírus által okozott heveny májgyulladás Hepatitis E vírus 35 Influenza Influenzavírus 36 Keratoconjunctivitis epidemica (fertőző kötőhártya- és szaruhártya-gyulladás) conjunctiva váladékból kimutatott Adenovírusok 37 Kullancsencephalitis Kullancsencephalitis vírus 38 Legionárius betegség Legionella spp. 39 Leptospirosis Leptospira spp. 3902 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 40 Listeriosis Listeria monocytogenes 41 Lyme-kór erythema migrans és heveny neuroborreliosis Borrelia burgdorferi sensu lato csoportba tartozó humán patogén spirocheták 42 Lyssa (veszettség) Rabiesvírus 43 Lyssa fertőzésre gyanús sérülés 44 Madárinfluenza Humán megbetegedést okozó madárinfluenza-vírus 45 Malaria Plasmodium spp. 46 Malleus (takonykór) Burkholderia (Pseudomonas) mallei 47 Meningitis purulenta (gennyes agyhártyagyulladás) gennyes meningitist okozó bármely baktérium 48 Meningitis serosa (savós agyhártyagyulladás) asepticus meningitist okozó vírusok [különféle enterovírusok (Coxsackie A és B vírus egyes szerotípusai, echovírus, enterovírus 71), herpesvírusok, adenovírusok, LCM vírus, CMV stb.] 49 Meningococcus által okozott invazív betegség (meningitis epidemica, meningococcoemia ) normálisan steril helyről kimutatott Neisseria meningitidis 50 Morbilli (kanyaró) Kanyaróvírus 51 Nyugat-nílusi láz Nyugat-nílusi vírus 52 Ornithosis (papagájkór) Chlamydia Psittaci 53 Paratyphus Salmonella Paratyphi A,B,C 54 Parotitis epidemica (mumpsz) Mumps vírus 55 Pertussis (szamárköhögés) Bordetella pertussis 56 Pestis Yersinia pestis 57 Poliomyelitis anterior acuta (járványos gyermekbénulás) Poliovírus 1, 2, 3 típusa 58 Q-láz Coxiella burnetii 59 Rotavírus okozta gastroenteritis Rotavírus 60 Rubeola (rózsahimlő) Rubeolavírus 61 Congenitalis rubeola syndroma Rubeolavírus 62 Salmonellosis Salmonella spp. 63 Scarlatina (vörheny) Streptococcus pyogenes erythrogen toxint termelő törzsei 64 Shigellosis Shigella spp. 65 Súlyos akut légúti tünetegyüttes (SARS) SARS-coronavírus 66 Streptococcus pneumoniae által okozott invazív betegség normálisan steril helyről kimutatott Streptococcus pneumoniae 67 Strongyloidosis Strongyloides stercoralis 68 Syphilis (vérbaj) Treponema pallidum 69 Connatalis syphilis Treponema pallidum 70 Taeniasis Taenia spp. 71 Tetanus (merevgörcs) Clostridium tetani 72 Toxoplasmosis Toxoplasma gondii 73 Congenitalis toxoplasmosis Toxoplasma gondii 74 Tuberculosis Mycobacterium tuberculosis complex 75 Trichinellosis Trichinella spp. 76 Tularemia Francisella tularensis 77 Typhus abdominalis Salmonella Typhi 78 Typhus exanthematicus Rickettsia prowazeki M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3903 79 Varicella (bárányhimlő) (nem jelentendő a kórokozó) 80 Variola (himlő) Himlővírus 81 Vírusos haemorrhagiás lázak Dengue-vírus, Ebola-vírus, Hantavírus, Lassa-vírus, Marburg-vírus, Rift-völgyi láz vírusa, Krími-kongói haemorrhagiás láz vírusa 82 Yersiniosis Yersinia enterocolitica, Yersinia pseudotuberculosis 83 Korábban Magyarországon nem észlelt, különösen veszélyes fertőző betegség 84 Új influenzavírus által okozott emberi megbetegedések Influenzavírus A, B, C B) Személyazonosító nélkül jelentendő betegségek A B 1 Fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések megnevezése Jelentendő kórokozó 2 AIDS-megbetegedés HIV 3 HIV-fertőzés HIV 4 Acut urogenitalis chlamydiasis Chlamydia trachomatis D-K szerotípusa 5 Gonorrhoea (kankó) Neisseria gonorrhoeae 6 Lymphogranuloma venereum Chlamydia trachomatis L1, L2 és L3 szerotípusai ” 2026. évi XLV. törvény a közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításáról* [1] A  törvény a  Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolódó vállalások határidőben való teljesítését szolgálja az  államháztartás fenntarthatóságának javítását és a  közpénzügyi keretrendszer megerősítését biztosító rendelkezések által. [2] A  törvény célja a  Költségvetési Tanács független működésének további erősítése és költségvetési önállóságának biztosítása. [3] A  törvény célja Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításával összefüggésben a  központi költségvetésről szóló  törvény elfogadásával összefüggésben a  költségvetési vétóval összefüggő szabályok hatályon kívül helyezése, és a Költségvetési Tanács feladataként a költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban véleményezési kötelezettség előírása. [4] A törvény célja a központi költségvetési tervezés megalapozottságának, átláthatóságának erősítése, valamint a tervezési folyamat kiszámíthatóságának és ellenőrizhetőségének növelése. [5] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása 1. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011.  évi CXCIV.  törvény 7.  § (1)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép: „(1) Az  Alaptörvény 36.  cikk (6)  bekezdésében foglalt, a  nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaeséseként kell értelmezni minden olyan esetet, amikor az  éves bruttó hazai termék reálértéke csökken, illetve amikor az éves bruttó hazai termék reálértéke a megelőző három évben nem emelkedett összességében egy százalékot meghaladó mértékben a tárgyévi költségvetési törvény vagy annak módosítása előkészítése során rendelkezésre álló adatok szerint.” * A törvényt az Országgyűlés a 2026. augusztus 11-i ülésnapján fogadta el. 3904 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 2. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011.  évi CXCIV.  törvény 18.  § (8)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép: „(8) A Tanács és a Tanács titkársága működésének, valamint a Tanács elnöke illetményének és egyéb juttatásainak pénzügyi fedezetét a  központi költségvetés I. Országgyűlés fejezetén belül önálló  alcímen, fejezeti kezelésű előirányzatként kell megtervezni. A  Tanács és a  Tanács titkársága működésének biztosításával, gazdálkodásával, az illetmény és az egyéb juttatások folyósításával kapcsolatos feladatokat az Országgyűlés Hivatala látja el.” 3. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „25.  § (1) A  központi költségvetésről szóló  törvényjavaslat tárgyalása során a Tanács az  Országgyűlés elnökének a  házszabályi rendelkezésekben meghatározottak szerinti tájékoztatása alapján véleményt nyilvánít a  központi költségvetésről szóló  törvényjavaslatnak az  Alaptörvény 36.  cikk (4) és (5)  bekezdésének (a  továbbiakban: államadósság-szabály) való megfeleléséről. (2) A Tanács véleményét az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő egy napon belül – a központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatról történő szavazást követő első tájékoztatás esetében három munkanapon belül – írásban közli az Országgyűlés elnökével. (3) Ha a Tanács véleményében azt állapítja meg, hogy a költségvetési törvényjavaslat elfogadása az államadósság- szabály megsértését eredményezné, véleményét részletesen indokolja. (4) A Kormány a Tanács (3) bekezdés szerinti véleménye alapján a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot felülvizsgálja, amelynek eredményéről a  vélemény kézhezvételét követő egy  napon belül írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A Kormány további két napon belül módosító javaslatot nyújthat be az Országgyűlésnek, amely szándékáról a felülvizsgálat eredményéről szóló levelében tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.” 4. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „25/A.  § (1) A  Tanács véleményt nyilvánít a  központi költségvetésről szóló  törvény módosítását tartalmazó olyan  törvényjavaslatról, amely a  központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztatná vagy a költségvetési hiány mértékét növelné. (2) A Tanács a központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó, (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat tárgyalása során történő tájékoztatására, az  Országgyűlés és a  Tanács eljárására, valamint a  Kormány kötelezettségére a 25. §-t kell alkalmazni.” 5. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14. alcíme a következő 52/D. §-sal egészül ki: „52/D. § E törvénynek a közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításáról szóló 2026. évi XLV. törvénnyel megállapított 18. § (8) bekezdését első alkalommal a 2027. évi központi költségvetés tervezése során kell alkalmazni.” 6. § Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 1. 23. § (1) bekezdés b) pontja, és 2. 26. §-a. 2. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 7. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az  államháztartásért felelős miniszter augusztus 31-éig kidolgozza és az  általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a központi költségvetési tervezés részletes ütemtervét, kereteit, tartalmi követelményeit, így különösen a  tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, a  tervezéshez használt dokumentumokat, módszertani elveket, feltevéseket és paramétereket, továbbá az  előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját. Ha a  központi költségvetés tervezése során általános tartalékot kell képezni, annak célját, felhasználását, szükségességét és indokait részletesen be kell mutatni.” 8. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  központi költségvetésről szóló  törvényben rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására. A  rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról a Kormány a 33. § (2) bekezdése szerint, nyilvános határozatban rendelkezik.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3905 9. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  Kormány a  központi költségvetésről szóló  törvényjavaslatot október 1. és október 31. közötti időszakban nyújtja be az Országgyűlésnek.” 10. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot és jogcímet hozhat létre. Más esetben a fejezet címrendjének, valamint a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére, valamint az előirányzat nevének módosítására a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány nyilvános határozatban, a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés nyilvános, egyedi határozatban jogosult.” (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1a) Ha az  Országgyűlés a  központi költségvetésről szóló  törvény elfogadását követően olyan központi költségvetési szervet alapított, amelynek költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai a  központi költségvetésben önálló fejezetet alkotnak, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány nyilvános határozatban, a  nem a  Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén az  Országgyűlés nyilvános, egyedi határozatban jogosult a fejezetrend ezzel összefüggő kiegészítésére, valamint az előirányzat nevének módosítására.” (3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  központi költségvetésről szóló  törvény, valamint e  törvény eltérő rendelkezése hiányában a  központi költségvetésről szóló  törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításra a  Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén a  Kormány nyilvános határozatban, a  nem a  Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az Országgyűlés nyilvános, egyedi határozatban jogosult.” 11. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4b) A (4) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (4a) bekezdés szerinti, ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű kötelezettségvállalás megtételéhez a  Kormány jóváhagyása szükséges, amelyről nyilvános határozatban dönt.” (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4c) A Kormány nyilvános határozatával, az érintett költségvetési évek szerinti bontásban a) az irányítása alá tartozó fejezetek tekintetében a (4) bekezdés b) pontjában és a (4a) bekezdésben meghatározott értékhatártól eltérő összeget is megállapíthat, b) – a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – a tárgyévi kiadási előirányzattal nem rendelkező programok, beruházások és más fejlesztések esetén a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek összegét megállapíthatja.” 12. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  Kormány a  központi költségvetés költségvetési egyenlegének, vagy a  Gst. 4.  § (1)  bekezdése alapján a  központi költségvetésről szóló  törvényben megállapított értékeknek a  tervezettől eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén, vagy az  év közben meghozott kormányzati döntésekből származó feladatok megvalósítása és a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás fenntartása érdekében a központi költségvetés költségvetési kiadási előirányzatait – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – nyilvános határozatában zárolhatja, csökkentheti, törölheti azon költségvetési kiadási előirányzatok kivételével, amelyek évközi módosításának, átcsoportosításának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.” 13. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. § (40) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(40) E  törvénynek a  közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításáról szóló 2026.  évi XLV. törvénnyel módosított 13.  § (1)  bekezdését, valamint 22.  § (2)  bekezdését első alkalommal a Magyarország 2027. évi központi költségvetéséről szóló törvény tekintetében kell alkalmazni.” 14. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a) 36. § (2) bekezdése, b) 36. § (3) bekezdésében az „és (2)” szövegrész, c) 103.  § (6)  bekezdésében az  „a 36.  § (2)  bekezdése szerinti kormányhatározatokban meghatározott kötelezettségvállalások,” szövegrész. 3906 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3. Záró rendelkezések 15. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 16. § E törvény 3. §-a, 4. §-a és 6. §-a az Alaptörvény 44. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Forsthoffer Ágnes s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés alelnöke, a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva 2026. évi XLVI. törvény egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról* [1] A felesleges párhuzamosságoktól mentes, költséghatékony rendőrségi feladatellátás kereteinek megteremtése érdekében indokolt a  Terrorelhárítási Központnak és az  Országgyűlési Őrségnek az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szervezetébe történő beolvadása. [2] Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény XXXI. cikk (3)–(5) bekezdése, 2. cikk (2) bekezdése, 4. cikk (2)–(5) bekezdése, 29. cikk (7) bekezdése, 31. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, 46. cikk (6) bekezdése és 47. cikke alapján a következő törvényt alkotja: 1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása 1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/K. § (8) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A (3) bekezdés szerint kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni] „f) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a  Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében,” (2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/K. § (8) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [A (3) bekezdés szerint kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni] „g) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a  személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása érdekében.” 2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/M. § (5) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki: (A kockázatértékelő rendszerből igényelheti) „d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az  Rtv. 1.  § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott feladata ellátásához szükséges adatokat, e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátásához szükséges adatokat.” 3. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a) 21/M.  § (5)  bekezdés a)  pontjában a  „szolgálatok, a  terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „szolgálatok” szöveg, b) 33/B. § (3a) bekezdésében az „ellátó, valamint terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „ellátó” szöveg és a „feladatainak ellátásához” szövegrész helyébe a „feladatainak, valamint az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az  Rtv. 1.  § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott feladatának, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához” szöveg lép. * A törvényt az Országgyűlés a 2026. augusztus 11-i ülésnapján fogadta el. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3907 2. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása 4. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg, b) 2.  § (3a)  bekezdésében az  „állományára, valamint az  Országgyűlési Őrségre” szövegrész helyébe az „állományára” szöveg, c) 14/E. § nyitó szövegrészében a „szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg, d) 15. § (4) bekezdés b) pontjában az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg lép. 5. § Hatályát veszti az  egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991.  évi XI.  törvény 15.  § (5) bekezdésében a „valamint az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a rendészetért felelős miniszter,” szövegrész. 3. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása 6. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 52/J. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A 2026. augusztus 3. napján érvényét vesztő, 2000. január 1. napja előtt kiállított személyazonosító igazolvány 2026. december 31-ig a személyazonosság igazolására felhasználható a) a kincstár által folyósított ellátások átvételéhez, b) a pénzbeli szociális és gyermekvédelmi ellátások, támogatások átvételéhez, c) az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez, d) a közszolgáltatási utazási kedvezmény érvényesítéséhez, valamint e) az anyakönyvi eljárás során.” 7. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész. 4. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása 8. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86. § (1) bekezdés e) pontjában a „szolgálatokra, az Országgyűlési Őrségre és” szövegrész helyébe a „szolgálatokra és” szöveg lép. 9. § Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a) 9. § (3) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrségnél,” szövegrész és az „– az Országgyűlési Őrség tekintetében a rendészetért felelős miniszter –” szövegrész, b) 86. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész, c) 87. § 9. pontjában az „az Országgyűlési Őrségnél,” szövegrész, d) 88. § (2) bekezdés a) pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész, e) 88. § (5a) bekezdése. 5. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása 10. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése a következő 15a. és 15b. ponttal egészül ki: (A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:) „15a. ellátja a) a 2013. június 30-ig hatályban volt a  Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.  évi IV.  törvény (a  továbbiakban: 1978.  évi IV.  törvény) szerinti terrorcselekmény (1978.  évi IV.  törvény 261.  §), a  légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978.  évi IV.  törvény 3908 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 262.  §), a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.  évi C.  törvény (a  továbbiakban: Btk.) szerinti terrorcselekmény (Btk. 314–316/A.  §), a  terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317.  §), a  terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §), a háborús uszítás (Btk. 331. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), az 1978. évi IV. törvény szerinti emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), az emberrablás (Btk. 190. §), az emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), valamint az ezen bűncselekményekkel összefüggő más bűncselekmények megszakítását és az elkövetők elfogását, b) a jogszabályban meghatározottak szerint kizárólagos hatáskörrel – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében annak felkérésére – egyes veszélyes személyek elfogását, 15b. részt vesz a 15a. pont a) alpontjában felsorolt bűncselekmények közvetlen következményeinek elhárításához szükséges, e törvényben meghatározott intézkedések végrehajtásában,” (2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése a következő 24–28. ponttal egészül ki: (A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:) „24. a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a) a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján elláthatja a  kijelölt magyar külképviseletek biztosítását és azok diplomáciai személyzete védelmét, b) a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján elláthatja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő kijelölt magyar szervek, intézmények és létesítmények biztosítását, c) döntése alapján – indokolt esetben a külpolitikáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatásával – speciális műveleti képességeivel külföldön Magyarország biztonsági, bűnüldözési érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet láthat el, 25. a Kormány döntése alapján részt vesz a  magyar állampolgár vagy más személy életét, testi épségét Magyarország területén kívül fenyegető veszélyek esetén a  bajba jutott személy külföldről történő kimenekítésében, és megszerzi, elemzi, értékeli, ellenőrzi és továbbítja a feladat ellátásához szükséges, a külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információkat, 26. a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló  törvény szerinti, a  terrortámadás bekövetkezésével, illetve annak jelentős veszélyével összefüggő védelmi és biztonsági esemény (a továbbiakban: terrorbiztonsági esemény) esetén az  azonnali és összehangolt reagálás érdekében – a  védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve koordinációs tevékenységének a  megkezdéséig, a  miniszter folyamatos tájékoztatása mellett – elsődleges beavatkozó szervezetként irányítja és koordinálja az eseménykezelésben érintett szerveknek és szervezeteknek a terrorbiztonsági esemény felderítésére, elhárítására, illetve felszámolására irányuló tevékenységét, 27. az Országház területén vagy az Országgyűlés működésével összefüggésben protokolláris díszelgési feladatokat lát el, 28. a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzése, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterület rendjének fenntartása érdekében járőr- és őrszolgálatot lát el, valamint jogszabályban meghatározottak szerint közreműködik a kiemelt nemzeti emlékhely és környezete megóvásával kapcsolatos egyes feladatok ellátása során.” (3) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a  rendőrségnek a  (2)  bekezdés 15.  pont b)  alpontjában és 15b.  pontjában meghatározott feladata, 6a.  pontjában meghatározott személyvédelmi feladata vagy 24.  pontjában meghatározott feladata ellátásához külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információk megszerzése szükséges – a  miniszter erre irányuló döntése esetén –, azok beszerzése érdekében a) az információkat saját hatáskörben megszerezheti, vagy b) a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálattal együttműködve végezheti tevékenységét. (4) A  (3)  bekezdés b)  pontjában foglaltak végrehajtásának rendjét a  rendőrség és a  hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat megállapodásban rögzítheti. (5) A  rendőrség a  (2)  bekezdés 15.  pont b)  alpontjában és 15b.  pontjában meghatározott tevékenységére, 6a. pontjában meghatározott személyvédelmi tevékenységére vagy 24. pontjában meghatározott tevékenységére a  nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995.  évi CXXV.  törvény (a  továbbiakban: Nbtv.) 11.  § (5)  bekezdését, 14.  § (1) és (2)  bekezdését, 14.  § (4)  bekezdés a)–f)  pontját, 14.  § (5)  bekezdését, 15.  § (3)  bekezdését, 16.  §-át, 18. §-át, valamint 27. § (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Nbtv. a) minisztert említ, azon az e törvény szerinti minisztert, b) nemzetbiztonsági szolgálatot említ, azon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3909 c) a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját említi, azon az országos rendőrfőkapitányt kell érteni. (6) A  rendőrség nem köteles büntetőeljárást megindítani vagy a  büntetőeljárás megindítását kezdeményezni és átadni az  adatokat, ha azzal veszélyeztetné a  (2)  bekezdés 15.  pont b)  alpontjában, 15b.  pontjában, valamint 25. pontjában meghatározott feladata ellátását. (7) A  rendőrség (2)  bekezdés 24.  pontjában meghatározott tevékenységében, a  Kormány döntése alapján meghatározott időtartamra – a hatályos nemzetközi normák betartásával – a Magyar Honvédség közreműködhet.” 11. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/F. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Ha az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy a  belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatellátása során hatáskörébe nem tartozó bűncselekményre utaló, vagy személyi védelem ellátásával, Védelmi Program előkészítésével és végrehajtásával, illetve személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladattal összefüggő információ birtokába jut, azt haladéktalanul köteles átadni a  hatáskörrel rendelkező szervnek. Az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv nem köteles átadni az információt, ha azzal veszélyeztetné az 1. § (2) bekezdés 15. pont b) alpontjában, 15b. pontjában vagy 25. pontjában meghatározott feladata ellátását. (3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére az 1. § (2) bekezdés 15. pont b) alpontjában, 15b. pontjában vagy 25. pontjában meghatározott feladata ellátásával összefüggésben a külföldi titkosszolgálatok által továbbított adatok, információk kizárólag azon külföldi titkosszolgálat előzetes hozzájárulásával továbbíthatók más adatkezelő részére, amelytől az információ származik.” 12. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény III. Fejezete a következő 10/F. §-sal egészül ki: „10/F. § A rendőrség az 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában felsorolt bűncselekmények megelőzésével és felderítésével kapcsolatos feladatai ellátása céljából jogosult a  közös személyazonosítóadat-tárban (a  továbbiakban: CIR) tárolt adatok lekérdezésére az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdésében, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.” 13. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42. § (5e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5e) Az  állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a  Kormány által létesítmény- és rendezvénybiztosítási intézkedés céljából kijelölt és a rendőrség által védett, továbbá a rendőrség kezelésében lévő létesítmények rendjének és jogszerű működésének védelme, illetve az abban tartózkodók biztonsága érdekében a létesítmény folyosóin, a közös használatú – a megfigyelés elől az emberi méltóság védelme érdekében el nem zárt – helyiségeiben, valamint a létesítmények területét határoló külső falakon és kapuknál a rendőrség képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet. Az  Országház és az  Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek tekintetében a képfelvevő nem helyezhető el olyan helyen, ahol a megfigyelés és az adatrögzítés az Országgyűlés illetéktelen befolyástól mentes, zavartalan működéséhez fűződő közérdeket veszélyezteti.” 14. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  rendőrség a  védett középületek és az  abban tartózkodók biztonsága érdekében az  (1)  bekezdés a) és d)  pontjában meghatározottakon túl a  be- és kilépésre az  ott elhelyezett szerv vezetőjével egyetértésben szabályokat állapíthat meg. Az Országház és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek tekintetében e  szabályozás kizárólag a  rendőri intézkedések végrehajtásának módjára és a  rendőrség feladatkörét érintő kérdésekre vonatkozik, nem terjed ki az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 54. § (2) bekezdése alapján az Országgyűlés elnöke által szabályozott kérdésekre.” 15. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 46/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  rendőrség az  (1)  bekezdésben foglaltakon túl az  1.  § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott bűncselekmények felderítése, megelőzése és megszakítása érdekében folytatott titkos információgyűjtés során rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat elhelyezését kezdeményezheti a  körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben.” 3910 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 16. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 63. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(6) A  rendőrség az  1.  § (2)  bekezdés 15a.  pont a)  alpontjában felsorolt bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében titkos információgyűjtést kizárólag az  e  törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat. (7) A  rendőrség az  1.  § (2)  bekezdés 15.  pont b)  alpontjában és 15b.  pontjában meghatározott feladata, 6a.  pontjában meghatározott személyvédelmi feladata vagy 24.  pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében az  Nbtv. 53–60.  §-a alkalmazásával folytathat titkos információgyűjtést, amelynek ellátása során az  Nbtv. 38–51.  §-a szerint jogosult adatok igénylésére és kezelésére. A  rendőrség e  feladatkörében folytatott, az  Nbtv. 56.  §-ában meghatározott titkos információgyűjtését az  igazságügyért felelős miniszter engedélyezi, továbbá a) ahol az  Nbtv. nemzetbiztonsági szolgálatot említ – az  Nbtv. 54.  § (2)  bekezdésében szereplő rendelkezés kivételével –, azon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet kell érteni, b) az Nbtv. 53.  § (1)  bekezdésében és 58.  § (1)  bekezdésében meghatározott feladatokon az  e rendelkezésben megjelölt rendőrségi feladatokat kell érteni, c) az Nbtv. 57. § (1) bekezdése és 58. § (4) bekezdése szerinti előterjesztést a feladatkörében érintett rendőri szerv vezetője nyújthatja be, d) az Nbtv. 59. §-ában a főigazgatón a feladatkörében érintett rendőri szerv vezetőjét kell érteni, e) ahol az Nbtv. nemzetbiztonsági jelleget említ, azon a rendőri jelleget kell érteni.” 17. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 77. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (A rendőrség feladatai ellátása során) „g) az 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladat ellátásához szükséges adatokat” (kezeli.) 18. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény   1. 2/A. § a) pontjában az „a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény)” szövegrész helyébe az „az 1978. évi IV. törvény” szöveg,   2. 2/A.  § b)  pontjában az  „[a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.  évi C.  törvény (a  továbbiakban: Btk.) XIII. Fejezet]” szövegrész helyébe a „(Btk. XIII. Fejezet)” szöveg,   3. 4.  § (3)  bekezdésében a „rendészetért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,   4. 5.  § e)  pontjában a „vezetőjének, valamint a  terrorizmust elhárító szerv vezetőjének” szövegrész helyébe a „vezetőjének” szöveg és a „vezetőjére, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjére” szövegrész helyébe a „vezetőjére” szöveg,   5. 5. § f) pontjában a „szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg,   6. 6.  § (2)  bekezdés nyitó szövegrészében a  „szervet, valamint a  terrorizmust elhárító szervet” szövegrész helyébe a „szervet” szöveg,   7. 6. § (3) bekezdésében a „rendőrfőkapitány-jelöltet, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatói tisztségére jelölt személyt” szövegrész helyébe a „rendőrfőkapitány-jelöltet” szöveg,   8. 6.  § (4)  bekezdésében a „rendőrfőkapitány, a  terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrész helyébe a „rendőrfőkapitány” szöveg,   9. 6.  § (6)  bekezdésében a  „főigazgatóját, a  terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját” szövegrész helyébe a „főigazgatóját” szöveg, 10. II. Fejezet címében a „SZERV, A TERRORIZMUST ELHÁRÍTÓ SZERV” szövegrész helyébe a „SZERV” szöveg, 11. 37/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg, 12. 42/A.  § (1)  bekezdés a)  pontjában az  „a nemzetbiztonsági szolgálatok, a  terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész helyébe az „az 1.  § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott feladatot ellátó rendőri szerv, a  személyvédelmi feladatot ellátó rendőri szerv, a  létesítménybiztosítási feladatot ellátó rendőri szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok,” szöveg, 13. 46. § (5) bekezdésében a „rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrészek helyébe a „rendőrfőkapitány” szöveg és a „szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg, 14. 46/B. § (3) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3911 15. 46/G.  § (2)  bekezdésében a  „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a  „rendőrség” szöveg és az „a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint a 7/E. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében az Nbtv. szabályainak alkalmazásával” szövegrész helyébe az „az 1. § (2) bekezdés 15a.  pontjában meghatározott bűncselekmények felderítése, megelőzése és megszakítása érdekében” szöveg, 16. 46/G. § (3) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg, 17. 46/L. § (2) bekezdésében a „központja, vagy a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „központja” szöveg, 18. 67.  § (3)  bekezdésében a „Sándor-palotánál, az  Országgyűlés Hivatalánál és az  Országgyűlési Őrségnél.” szövegrész helyébe a „Sándor-palotánál és az Országgyűlés Hivatalánál.” szöveg, 19. 68.  § (3)  bekezdésében a „szolgálat, az  Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg és a „vezetőjének, az  Országgyűlési Őrség esetében a  parancsnok és az  Országgyűlés elnökének” szövegrész helyébe a „vezetőjének” szöveg, 20. 75/B.  § (1)  bekezdésében az  „a (2), (3), (5) és (6)  bekezdésben” szövegrész helyébe az  „a (2), (5) és (6) bekezdésben” szöveg 21. 75/F.  § (2)  bekezdésében a „szolgálat, illetve a  rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg, 22. 77. § (1) bekezdés f) pontjában az „adatokat” szövegrész helyébe az „adatokat,” szöveg, 23. 93/B.  § (3)  bekezdésében a „főigazgatója, a  terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrész helyébe a „főigazgatója” szöveg lép. 19. § Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény   1. 4. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész,   2. 4/A. § (2) bekezdésében az „és a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész,   3. 4/A. § (5) bekezdése,   4. 5. § b) pontjában az „a terrorizmust elhárító szervet,” szövegrész,   5. 5. § d) pontjában az „a terrorizmust elhárító szerv vezetője,” szövegrész,   6. 5. § g) pont gc) alpontja,   7. 5. § k) pontjában az „a terrorizmust elhárító szerv vezetőjét,” szövegrész,   8. 5. § n) pontjában az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész,   9. 6. § (3) bekezdésében az „és a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját” szövegrész, 10. 6. § (5) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szervet a főigazgató,” szövegrész, 11. 7. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja, 12. 7. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „illetve a terrorizmust elhárító szervnél,” szövegrész, 13. „A terrorizmust elhárító szerv” alcíme, 14. 7/F. § (1) bekezdésében a „szerv, a terrorizmust elhárító” szövegrész, 15. 7/G. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész, 16. 7/G. § (3) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész, 17. 46/L. § (1) bekezdésében a „vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrész, 18. 64. § a) pontjában az „illetve a 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott, bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos feladatai, illetve a  7/E.  § (1)  bekezdés b)  pont ba)  alpontjában meghatározott feladatai ellátása céljából,” szövegrész, 19. 65. § (2) bekezdése, 20. 75/B. § (3) bekezdése, 21. 75/F. § (2) bekezdésében a „vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének” szövegrész, 22. 78. § (1) bekezdés c) pontja, 23. 91/J.  § (4)  bekezdésében a  „terrorfenyegetettség vizsgálata céljából a  terrorizmust elhárító szervnek,” szövegrész, 24. „A terrorizmust elhárító szerv adatkezelése” alcíme, 25. 92. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja, 26. 100.  § (1)  bekezdés h)  pontjában az „a terrorizmust elhárító szervet,” szövegrész és az „és a  terrorizmust elhárító szerv” szövegrész, 27. 101. § (4) bekezdése. 3912 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 6. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása 20. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a) 253/E.  § (5)  bekezdésében a „terrorizmust elhárító szervnek,” szövegrész helyébe az „a Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény 1.  § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőri szervnek, a  személyvédelmi feladatokat ellátó rendőri szervnek, a  létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőri szervnek,” szöveg, b) 253/G. § (3) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szervnek,” szövegrész helyébe az „a Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény 1.  § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőri szervnek, a  személyvédelmi feladatokat ellátó rendőri szervnek, a  létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőri szervnek,” szöveg lép. 7. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása 21. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a) 3. § (3a) bekezdés d) pontjában a „szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a  terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „szerv és a  belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv” szöveg és a „szerv, valamint az Országgyűlési Őrség.” szövegrész helyébe a „szerv.” szöveg, b) 3.  § (4)  bekezdés d)  pontjában a „szerv, valamint az  Országgyűlési Őrség;” szövegrész helyébe a „szerv;” szöveg, c) 17/A.  § záró szövegrészében az „a terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott” szöveg, d) 32. § (5) bekezdésében az „A terrorizmust elhárító szerv, az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, e) 61/A. § (9) bekezdésében a „gyakorló, a terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe a „gyakorló” szöveg, f) 67. § (12) bekezdés c) pontjában az „a terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott” szöveg, g) 67. § (15a) bekezdésében a „szerv, a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg lép. 22. § Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a) 27/E. §-ában az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész, b) 32. § (4) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szervnek,” szövegrész, c) 67. § (28a) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szervet,” szövegrész, d) 67. § (29) bekezdés b) pontja. 8. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 23. § Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 37. pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész. 9. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása 24. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995.  évi CXXV.  törvény „Átmeneti rendelkezések”  alcíme a  következő 76/J. §-sal egészül ki: „76/J. § (1) A 69. § (4) és (6) bekezdésében foglalt eljárásrendtől eltérően – a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter egyedi döntése nélkül is – a  terrorizmust elhárító szerv személyi állományának 2026. június 1.  napjára vonatkoztatott létszáma az  érintett feladatkörben foglalkoztatottak aránya szerint megállapított bontásban 2026. október 1.  napján hozzáadásra kerül az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a  terrorizmust elhárító szerv feladatait átvevő szervezeti egységeinek – mint e törvény szerinti foglalkoztató szervezeteknek – a 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök szerinti keretszámához. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3913 (2) A  69.  § (4) és (6)  bekezdésében foglalt eljárásrendtől eltérően – a  nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter egyedi döntése nélkül is – az  Országgyűlési Őrség részére 2026. szeptember 30-án megállapított, a  74.  § i)  pont ia)  alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök keretszáma a  megszüntető okiratban részletezett bontásban az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek az Országgyűlési Őrség feladatait átvevő szervezeti egységeinek – mint e törvény szerinti foglalkoztató szervezeteknek – a  74.  § i)  pont ia)  alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök szerinti keretszámához 2026. október 1. napján hozzáadásra kerül. (3) A 72/F. § (5) és (7) bekezdésében foglalt eljárásrendtől eltérően – az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter egyedi döntése nélkül is – az Országgyűlési Őrség részére 2026. szeptember 30-án megállapított egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök keretszáma a  megszüntető okiratban részletezett bontásban az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek az Országgyűlési Őrség feladatait átvevő szervezeti egységeinek – mint e törvény szerinti foglalkoztató szervezeteknek – az  egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök szerinti keretszámához 2026. október 1. napján hozzáadásra kerül.” 25. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény a) 54.  § (2)  bekezdésében a „szolgálat, az  Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg és a „vezetőjének, az  Országgyűlési Őrség esetében a  parancsnok és az  Országgyűlés elnökének” szövegrész helyébe a „vezetőjének” szöveg, b) 74.  § i)  pont ij)  alpontjában a „vezetője, az  Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettese” szövegrész helyébe a „vezetője” szöveg, c) 74.  § i)  pont il)  alpontjában a „terrorizmust elhárító szerv, valamint a” szövegrész helyébe a „rendőrségről szóló törvény szerinti” szöveg lép. 26. § Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény a) 5/B. § (4) bekezdésében az „illetve a terrorizmust elhárító szervnél,” szövegrész, b) 5/D.  §-ában a „törvényben, valamint az  Országgyűlési Őrség esetében a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló” szövegrész, c) 30/A. § c) pontja, d) 70.  § (2)  bekezdés b)  pontjában a „valamint az  Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettese esetében az Országgyűlés elnöke,” szövegrész, e) 70.  § (2)  bekezdés d)  pontjában az „– az  Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettese kivételével –” szövegrész, f) 76/J. §-a. 10. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása 27. § Az egészségügyi és a  hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997.  évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki: [A következő szervek adatkérésére vagy írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos, valamint az egészségbiztosítási szerv az  érintett egészségügyi és a  megkereső vagy adatszolgáltatást kérő szerv által  törvény alapján kezelhető, az  azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a  megkereső vagy adatszolgáltatást kérő szervnek. A  megkeresésben vagy adatkérésben a  4.  § (4)  bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a  megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat, ideértve azon adatokat is, amelyek az egészségügyi szolgáltató által felvett látlelet alapján állnak rendelkezésre. A megkereső vagy adatszolgáltatást kérő szervek a következők lehetnek:] „j) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőri szerv, k) a személyvédelmi vagy létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőri szerv.” 28. § Az egészségügyi és a  hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997.  évi XLVII.  törvény 23.  § (1)  bekezdés g)  pontjában az „ellátó, valamint a  terrorizmust elhárító szervek a” szövegrész helyébe az „ellátó szerv a” szöveg lép. 3914 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 11. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása 29. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény a) 8.  § (2)  bekezdésében a „szolgálatok, valamint az  Országgyűlés biztonságáról gondoskodó Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálatok” szöveg, b) 9/B.  § (4)  bekezdésében a  „rendőrségről szóló  törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a  „Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény 1.  § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőrség” szöveg, c) 9/B.  § (5)  bekezdésében a  „rendőrségről szóló  törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a  „Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény 1.  § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőrség” szöveg lép. 30. § Hatályát veszti a  fegyveres biztonsági őrségről, a  természetvédelmi és a  mezei őrszolgálatról szóló 1997.  évi CLIX.  törvény 1.  § (1)  bekezdés nyitó szövegrészében a „valamint az  Országgyűlés biztonságáról gondoskodó Országgyűlési Őrség,” szövegrész. 12. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása 31. § A külföldre utazásról szóló 1998.  évi XII.  törvény 14.  § (1)  bekezdés nyitó szövegrészében a  „vezetője, az Országgyűlési Őrség tekintetében az Országgyűlés elnöke” szövegrész helyébe a „vezetője” szöveg lép. 32. § Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontjában az „Országgyűlési Őrségnél, az” szövegrész. 13. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása 33. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a  Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999.  évi LIV.  törvény 3.  § (6)  bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv és” szövegrész helyébe a „Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint” szöveg lép. 34. § Hatályát veszti az  Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a  Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 11. §-ában az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész. 14. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása 35. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.  évi LXXXIV.  törvény 19.  § (1)  bekezdés m)  pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A nyilvántartásból igényelheti(k):] „m) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a  személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátásához, valamint a  Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény 1.  § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott feladata ellátásához szükséges adatokat;” 36. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés a) pontjában a „terrorizmust elhárító szerv, valamint” szövegrész. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3915 15. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása 37. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 58. § (3) bekezdés b) pontjában a „rendőrség terrorizmust elhárító szervének,” szövegrész helyébe a „Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény 1.  § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott feladatokat ellátó rendőri szervnek,” szöveg lép. 16. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása 38. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 16. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „eljáró rendőri” szöveg lép. 17. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása 39. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény a) 42/A.  § (4)  bekezdés nyitó szövegrészében a  „rendőrfőkapitány, valamint a  terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrész helyébe a „rendőrfőkapitány” szöveg, b) 42/A.  § (6)  bekezdés nyitó szövegrészében a  „rendőrfőkapitány, valamint a  terrorizmust elhárító szerv főigazgatója” szövegrész helyébe a „rendőrfőkapitány” szöveg lép. 40. § Hatályát veszti a  bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002.  évi LIV.  törvény 42/A.  § (3) bekezdése. 18. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása 41. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 155. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A  nyomozó hatóságok és a  rendőrségről szóló  törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a  Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény 1.  § (2)  bekezdés 6a. és 15a.  pontjában meghatározott feladat ellátása céljából a  rendőrség (a  továbbiakban együtt: nyomozó hatóságok), valamint a  nemzetbiztonsági szolgálatok a  törvényben foglaltak szerint, továbbá a  Hivatal – a  11.  § (3)  bekezdésében előírt jogkör gyakorlása során – a  közléseket megfigyelhetik, lehallgathatják, tárolhatják vagy a küldeménybe, közlésbe azok megfigyelése érdekében más módokon beavatkozhatnak.” 19. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása 42. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004.  évi XXIV.  törvény 6.  § (1)  bekezdés d)  pontja helyébe a  következő rendelkezés lép: [Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott adatok – a 21/C. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – az alábbi szervezeteknek továbbíthatók:] „d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához;” 43. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004.  évi XXIV.  törvény 14.  § (2)  bekezdés a)  pontjában a  „7/E.  § (1)  bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásához a  terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az  „1.  § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott feladat ellátása céljából az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott” szöveg lép. 44. § Hatályát veszti a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 1. § (1) bekezdés f) pontja. 3916 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 20. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása 45. § A haditechnikai termékek gyártásának és a  haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 7/A. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki: [Ha  törvény másképpen nem rendelkezik, a  6.  § (1)  bekezdésében meghatározott adatoknak a  kérelmező által az adattovábbítási kérelemben pontosan meghatározott köre, az adatátvétel pontos célját indokoló kérelemre az alábbi szervezeteknek továbbítható:] „e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére a  Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata ellátása céljából; f) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére a személyvédelmi vagy létesítménybiztosítási feladatainak ellátása céljából.” 46. § A haditechnikai termékek gyártásának és a  haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 7/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „szervek, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg lép. 47. § Hatályát veszti a  haditechnikai termékek gyártásának és a  haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 7/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy” szövegrész. 21. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása 48. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 72/C. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A tömegrendezvény szervezője az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében rögzített adatokat] „a) a Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény 1.  § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott, valamint a  személyvédelmi vagy létesítménybiztosítási feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,” (részére, annak írásos megkeresésére adhatja át.) 22. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása 49. § (1) A  befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az  általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 117. § (2) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [Az (1)  bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a  hatáskörében  törvény felhatalmazása alapján eljáró] „i) a rendőrségről szóló  törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel, j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal,” (szemben.) (2) A  befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az  általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 117. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: [Az (1)  bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a  hatáskörében  törvény felhatalmazása alapján eljáró] „l) a terrorcselekmények felderítési feladatait végző általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel” (szemben.) M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3917 23. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása 50. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/K. § (2) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész helyébe az „a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőri szerv, a  személyvédelmi feladatokat ellátó rendőri szerv, a létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőri szerv,” szöveg lép. 24. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása 51. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az  Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a  továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni] „d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pont a) alpontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása céljából,” 52. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az  Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 76/D. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A tagállami ítéletek nyilvántartásának adatállományából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni) „c) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatai ellátása során érintett személyre” (vonatkozóan kezelt adatot, akivel szemben külföldi bíróság tagállami ítéletet hozott és az  ítélet esetében magyar bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az  Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló  törvény szerinti megfeleltetési eljárást még nem folytatott le.) 53. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az  Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 82. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre] „c) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a  Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott, valamint a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatának ellátása,” (céljából jogosult.) 54. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az  Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (1) bekezdés h) pontjában a „rendőri” szövegrész helyébe a „rendőrségi” szöveg és a „személy- és létesítményvédelmi” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg lép. 55. § Hatályát veszti a  bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az  Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (11) bekezdése. 25. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása 56. § Hatályát veszti a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény a) 4. § (1) bekezdés q) pont qc) alpontja, b) 4. § (1) bekezdés r) pontja. 3918 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 26. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása 57. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 81/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az  elektronikus anyakönyvben, az  apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az  okirat-nyilvántartásban és a  jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint az  elektronikus alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a  papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, valamint az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával a) a bíróság az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyek személyazonosságának, valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása, továbbá a  bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése céljából, b) a nyomozó hatóság a  bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, c) az ügyészség az  ügyészségről szóló  törvényben meghatározott közérdekvédelmi és  törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a  bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, d) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból, e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott feladata, valamint a  személyvédelmi vagy létesítménybiztosítási feladata ellátása céljából, f) a kormányablak az  előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyek személyi adatainak ellenőrzése, valamint a  családi kapcsolatok fennállásának megállapítása, továbbá a  bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése céljából, g) a gyámhatóság a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása céljából.” 27. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása 58. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010.  évi CXXII.  törvény 65/E.  § (2)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép: „(2) Ha a  titkos információgyűjtés a  nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a  Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a működését érinti, felkérésre az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, illetve az ezen feladatkörében eljáró rendőri szerv közreműködik a titkos információgyűjtés végrehajtásában.” 59. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 76. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: [A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:] „k) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott feladata, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladata ellátása céljából.” 60. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény a) 13. § (7) bekezdés b) pontjában az „ellátó,” szövegrész helyébe az „ellátó szerv törvényben meghatározott feladatai,” szöveg és a „valamint terrorizmust elhárító szerv törvényben meghatározott feladatai” szövegrész helyébe a „továbbá az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a  Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata” szöveg, b) 36/P.  § (1)  bekezdésében a  „nemzetbiztonsági szolgálatok, a  rendőrség terrorizmust elhárító szerve, a” szövegrész helyébe a „Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőri szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a” szöveg, c) 56.  § (3)  bekezdésében a „Sándor-palotánál, az  Országgyűlés Hivatalánál és az  Országgyűlési Őrségnél.” szövegrész helyébe a „Sándor-palotánál és az Országgyűlés Hivatalánál.” szöveg, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3919 d) 57.  § (3)  bekezdésében a „szolgálat, az  Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg és a „vezetőjének, az  Országgyűlési Őrség esetében a  parancsnok és az  Országgyűlés elnökének” szövegrész helyébe a „vezetőjének” szöveg, e) 76.  § (2)  bekezdés h)  pontjában az „ellátó, valamint terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „ellátó” szöveg lép. 28. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása 61. § Hatályát veszti az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény a) 2. § (7) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának,” szövegrész, b) 39/H. § (1) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész, c) 39/H. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész, d) 39/H. § (3) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész, e) 39/J. § (4) bekezdésében a „főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész, f) 39/K. § (1) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész, g) 39/K. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész, h) 39/K. § (3) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész, i) 39/L. § (1) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész, j) 39/L. § (2) bekezdésében az „a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,” szövegrész. 29. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása 62. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 10b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazása során:) „10b. nemzetbiztonsági célú adatkezelés: a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében végzett adatkezelése, valamint az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében végzett, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelése;” 63. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 10b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazása során:) „10b. nemzetbiztonsági célú adatkezelés: – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében végzett adatkezelése, valamint az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a  jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében végzett, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelése;” 30. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása 64. § A katasztrófavédelemről és a  hozzá kapcsolódó egyes  törvények módosításáról szóló 2011.  évi CXXVIII.  törvény 79/A.  § (7)  bekezdésében a  „terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az  „a Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott” szöveg lép. 31. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása 65. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 25/Q. § (2) bekezdésében a „szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg lép. 3920 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 66. § Hatályát veszti az  ügyészségről szóló 2011.  évi CLXIII.  törvény 25/Q.  § (2)  bekezdésében a „vagy a  rendőrség terrorizmust elhárító szervének” szövegrész. 32. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása 67. § (1) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 13. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet] „f) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pont a) alpontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása céljából,” (2) A  polgárőrségről és a  polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011.  évi CLXV.  törvény 13.  § (5)  bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet] „h) a szabálysértési eljárás lefolytatásához a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság, i) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a  személyvédelmi feladatai ellátása céljából, valamint” (3) A  polgárőrségről és a  polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011.  évi CLXV.  törvény 13.  § (5)  bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: [Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet] „j) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.” 33. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása 68. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.  évi CLXXXIX.  törvény 36.  § (1)  bekezdés d)  pontjában a „szolgálat, az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg lép. 34. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 69. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/D. § (3) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrséggel,” szövegrész. 35. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása 70. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2. §-ában a „Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „Hivatala” szöveg lép. 71. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény a) 8. § (9) bekezdése, b) 75. § (4a) bekezdésében az „és az Országgyűlési Őrség” szövegrész, c) 226. § (4) bekezdése, d) 226. § (6) bekezdése, e) 234. § (2) bekezdése. 36. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása 72. § A szabálysértésekről, a  szabálysértési eljárásról és a  szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012.  évi II.  törvény 28.  § (1)  bekezdésében az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az  Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg lép. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3921 37. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása 73. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 29/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az  5.  § (1)  bekezdés e)  pontjának, a  28.  § (1) és (5)–(7)  bekezdésének, a  30.  §-nak, a  38/C.  §-nak, a  40.  § (3)  bekezdésének, a  42.  § (8)  bekezdésének, a  18. és 18/A.  alcímnek, az  57.  § (2)  bekezdésének, az  58.  § (3) bekezdésének, az 59. § (7) bekezdésének, a VIII. Fejezetnek, a 96. §-nak, a 97. §-nak, a 98. §-nak, a 100. §-nak, a  101.  § (2)  bekezdésének, a  103.  §-nak, a  36.  alcímnek, a  37.  alcímnek és a  39.  alcímnek a  képviselőkre, a 38. alcímnek a független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 124/U. §-t, továbbá – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben – a 28. § (4) bekezdését a nemzetiségi szószólóra is alkalmazni kell.” 74. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 46/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „46/G. § Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszak alkalmazásával közvetlenül fenyeget, fizikai erőszak alkalmazására felhív vagy fizikai erőszakot alkalmaz, az  ülést vezető elnök a  képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.” 75. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 54. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A  (6)  bekezdés szerinti intézkedések az  országgyűlési képviselővel, a  nemzetiségi szószólóval, valamint a háznaggyal szemben nem alkalmazhatóak.” 76. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 51. alcíme a következő 145/J. §-sal egészül ki: „145/J. § (1) 2026. október 1. napjával az Országgyűlési Őrség a) tűzbiztonsági feladatokat ellátó szervezeti eleme a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságba, b) személyvédelmi feladatokat ellátó szervezeti eleme a  rendőrség személyvédelmi feladatait ellátó területi szervébe, c) az a) és b) pontba nem tartozó körben a Készenléti Rendőrségbe történő beolvadással megszűnik. (2) Az Országgyűlési Őrség által 2026. szeptember 30. napján ellátott közfeladatok közül a) e törvény 2026. szeptember 30-án hatályos 125. § (2) bekezdés a)–c), valamint f)–i) pontjában meghatározott feladatot az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv 2026. október 1.  napjától az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szerveinek feladat- és hatáskörét megállapító kormányrendelet szerint, b) e  törvény 2026. szeptember 30-án hatályos 125.  § (2)  bekezdés d)  pontjában meghatározott feladatot 2026. október 1. napjától a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság látja el. (3) Az  Országgyűlési Őrség 2026. szeptember 30-ig vállalhat kötelezettséget. Ezen időtartamban kötelezettséget saját hatáskörben az  Országgyűlési Őrség kizárólag a  2026. év tekintetében, a  működéséhez kapcsolódó, elengedhetetlen feladatok vonatkozásában vállalhat. Az  Országgyűlési Őrség a  felhalmozási kiadások kiemelt előirányzatai terhére kötelezettséget vagy éven túli kötelezettséget – a jogszabályban meghatározott mértékig – az Országgyűlés Elnökének előzetes jóváhagyásával vállalhat.” 77. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 51. alcíme a következő 145/K. §-sal egészül ki: „145/K.  § (1) Az  egyes  törvényeknek a  rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról szóló 2026.  évi XLVI. törvénnyel módosított 23.  § (4)  bekezdését az  eseti bizottság létrehozására irányuló, e  § hatálybalépésekor folyamatban lévő határozati javaslatra is alkalmazni kell. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti határozati javaslathoz az  e § hatálybalépése előtt benyújtott módosító javaslatról az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozati javaslat zárószavazását megelőzően, vita nélkül dönt.” 78. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az I–III. Fejezet, a 11. alcím, a 13. alcím, a 14/A–16. alcím, a 44. §, a 18–19. alcím, a IV–V/A. Fejezet, a VI/A. Fejezet, a  41.  alcím, a  42.  alcím, az  50.  alcím, a  145.  § (1)–(3), (7), (9), (11), (12) és (16)  bekezdése, a  145/I.  §, a  145/J.  §, a 145/K. §, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.” 3922 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám (2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az I–III. Fejezet, a 11. alcím, a 13. alcím, a 14/A–16. alcím, a 44. §, a 18–19. alcím, a IV–V/A. Fejezet, a VI/A. Fejezet, az 50. alcím, a 145. § (1)–(3), (9), (11), (12) és (16) bekezdése, a 145/I. §, a 145/J. §, valamint a 145/K. § az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.” (3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az I–III. Fejezet, a 11. alcím, a 13. alcím, a 14/A–16. alcím, a 44. §, a 18–19. alcím, a IV–V/A. Fejezet, a VI/A. Fejezet, az 50. alcím, a 145. § (1)–(3), (9), (11), (12) és (16) bekezdése, a 145/I. §, valamint a 145/K. § az Alaptörvény 5. cikk (4)  és (7)  bekezdése alapján a  jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.” 79. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény a) preambulumában a „(7)–(9)” szövegrész helyébe a „(7) és (8)” szöveg, b) 2. § (2) bekezdés m) pontjában a „Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „Hivatala” szöveg, c) 2. § (2) bekezdés r) pontjában a „Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „Hivatala” szöveg és a „Hivatalát, illetve az Országgyűlési Őrséget” szövegrész helyébe a „Hivatalát” szöveg, d) 4. § (1) bekezdésében a „j)–m) és o)–q)” szövegrész helyébe a „j)–m), o) és p)” szöveg, e) 23. § (4) bekezdésében a „18. § (2), (3), (5) és (6) bekezdését, a 18. § (4) bekezdésének személyi javaslatra vonatkozó rendelkezéseit,” szövegrész helyébe a „18. § (2)–(6) bekezdését,” szöveg f) 19.  alcím  címében a  „rendészeti jogköre” szövegrész helyébe a  „jogköre az  Országház, továbbá az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés tekintetében” szöveg, g) 54. § (1) bekezdésében a „továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „továbbá az Országgyűlés Hivatala” szöveg, h) 54.  § (6)  bekezdésében az  „az Országgyűlési Őrség” szövegrészek helyébe az  „a létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőrség” szöveg, i) 54.  § (8)  bekezdésében az  „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az  „a létesítménybiztosítási feladatokat ellátó rendőrség” szöveg, j) 122.  § (4)  bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a rendőrség személyvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egysége” szöveg, k) 124/V.  § (11)  bekezdésében a „törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv vagy a” szövegrész helyébe az „1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott” szöveg, l) 124/V.  § (12)  bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a létesítménybiztosítási feladatok ellátása céljából a rendőrség” szöveg, m) 124/V. § (13) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a rendőrség” szöveg, n) 124/V.  § (14)  bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a létesítménybiztosítási feladatok ellátása céljából a rendőrség” szöveg lép. 80. § Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény a) 2. § (2) bekezdés p) pontjában a „rendészeti, illetve” szövegrész, b) 2. § (2) bekezdés q) pontja, c) 3. § (4) bekezdésében az „és q)” szövegrész, d) 53. §-a, e) 54. § (2) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség és” szövegrész, f) ÖTÖDIK Rész címében az „ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG” szövegrész, g) 40/H. alcím címében a „vagy az Országgyűlési Őrség” szövegrész, h) 124/V. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „vagy az Országgyűlési Őrség” szövegrész, i) XIII. Fejezet címe, j) 41. és 42. alcíme, k) 43–48. alcíme, l) 49. alcíme, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3923 m) 145. § (4)–(6) bekezdése, n) 145. § (7) bekezdése, o) 145/J. §-a, p) 2. melléklete. 38. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 81. § Hatályát veszti a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a) 127. § (1) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész, b) 140. § (1a) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész, c) 459. § (1) bekezdés 11. pont k) alpontjában az „az Országgyűlési Őrségnél,” szövegrész, d) 459. § (3a) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész. 39. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása 82. § (1) Az  egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes  törvényeknek az  iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012.  évi CXX.  törvény 9.  § (6)  bekezdés f) és g)  pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet] „f) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a  Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pont a) alpontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása céljából, g) a szabálysértési eljárás lefolytatásához a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság,” (2) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 9. § (6) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet] „k) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a személyvédelmi feladatai ellátása céljából.” 40. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása 83. § Hatályát veszti az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 164. § 2. pontjában az „az Rtv.-ben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, továbbá” szövegrész. 41. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása 84. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az  (1)  bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezését és kiegészítő adatok csatolását kezdeményezheti a  körözési nyilvántartási rendszer útján a  polgári nemzetbiztonsági szolgálat Magyarország nemzetbiztonságát sértő vagy veszélyeztető tevékenység felderítése vagy elhárítása érdekében.” 85. § Hatályát veszti a  Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú  törvények ezzel, valamint a  Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 19. § (1) bekezdés c) pontja. 3924 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 42. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása 86. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény a) 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „szolgálatokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt és az Országgyűlési Őrséget” szövegrész helyébe a „szolgálatokat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt” szöveg, b) 26.  § (10)  bekezdésében az  „a Rendőrségről szóló  törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az  „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a  Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény 1.  § (2)  bekezdés 15a. pontjában meghatározott, valamint a  személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatkörében eljárva, a  Rendőrségről szóló  törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó” szöveg lép. 43. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása 87. § A felnőttképzésről szóló 2013.  évi LXXVII.  törvény 28.  § (5)  bekezdésében a „miniszter – az  Országgyűlési Őrség vonatkozásában a rendészetért felelős miniszter, az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével –,” szövegrész helyébe a „miniszter,” szöveg lép. 44. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása 88. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a  személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013.  évi LXXXVIII. törvény 10. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni) „h) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a  Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (2) bekezdés 15a. pont a) alpontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása céljából,” 89. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a  személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013.  évi LXXXVIII. törvény 25. § (3) bekezdésében az „a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)” szövegrész helyébe az „az Rtv.” szöveg lép. 90. § Hatályát veszti a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (4) bekezdése. 45. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása 91. § A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013.  évi CCXXI.  törvény 26.  § (1)  bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe az  „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a  Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény 1.  § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása érdekében” szöveg lép. 46. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása 92. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 58. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró] „k) a terrorcselekmények felderítési feladatait végző általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel” (szemben.) M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3925 93. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény a) 58. § (2) bekezdés i) pontjában a „szervvel és” szövegrész helyébe a „szervvel,” szöveg, b) 58. § (2) bekezdés j) pontjában az „adóhatósággal” szövegrész helyébe az „adóhatósággal és” szöveg, c) 60. § (11) bekezdésében a „hatáskörükbe” szövegrész helyébe a „hatáskörébe” szöveg lép. 94. § Hatályát veszti az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény a) 58. § (2) bekezdés f) pontjában a „terrorizmust elhárító, valamint a” szövegrész, b) 60. § (11) bekezdésében a „terrorizmust elhárító, valamint a” szövegrész. 47. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása 95. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 159. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró] „h) a rendőrségről szóló  törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel, valamint” (szemben.) (2) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 159. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró] „i) a terrorcselekmények felderítési feladatait végző általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel” (szemben.) 96. § A hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013.  évi CCXXXVII.  törvény 162.  § (2)  bekezdésében a „terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a hatáskörükbe” szövegrész helyébe a „belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a hatáskörébe” szöveg lép. 48. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása 97. § Hatályát veszti a  büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 3. § 14b. pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész. 49. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása 98. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014.  évi XV.  törvény 29.  § (1)  bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A nyilvántartásban szereplő adatokat  törvényben vagy  törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében eljáró) „h) – ha a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata, valamint a személyvédelmi vagy létesítménybiztosítási feladata ellátása céljából szükséges – általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” (ismerheti meg. A  felsorolt szervezetek személyes adatot csak feladataik ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelhetnek.) 99. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 42. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás – ideértve a  kiszervezés alapján igénybe vett harmadik személyt is – Ptk.-ban meghatározott titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében eljáró) 3926 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám „f) a rendőrségről szóló  törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a terrorcselekmények felderítési feladatait végző szervezeti egységével és” (szemben. A felsorolt szervezetek személyes adatot csak feladataik ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelhetnek.) 100. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény a) 29.  § (1)  bekezdés e)  pontjában az „ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv, és” szövegrész helyébe az „ellátó szerv,” szöveg, b) 29. § (1) bekezdés g) pontjában a „vagyonfelügyelő” szövegrész helyébe a „vagyonfelügyelő, és” szöveg lép. 50. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása 101. § Hatályát veszti a  pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014.  évi XXXVII.  törvény 115.  § (5)  bekezdés a)  pont ac)  alpontjában a „terrorizmust elhárító, valamint a” szövegrész. 51. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása 102. § (1) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 12. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A kártya egyedi sorszámának vagy elektronikus egyedi azonosítójának, vagy ennek hiányában a  kártyakibocsátó nevének és a  kártyafelhasználó nevének megjelölésével az  adott kártya 8.  § (2)  bekezdés b) és c)  pontja, valamint 8. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatait ingyenesen jogosult átvenni] „e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a  Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV.  törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pont a) alpontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása céljából,” (2) Az  egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014.  évi LXXXIII.  törvény 12.  §-a a  következő g) ponttal egészül ki: [A kártya egyedi sorszámának vagy elektronikus egyedi azonosítójának, vagy ennek hiányában a  kártyakibocsátó nevének és a  kártyafelhasználó nevének megjelölésével az  adott kártya 8.  § (2)  bekezdés b) és c)  pontja, valamint 8. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatait ingyenesen jogosult átvenni] „g) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a  személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.” 52. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása 103. § (1) A  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény 79/A. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének  napján a  hivatásos állomány szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt rendelkezési állományban lévő tagja esetében a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a hivatásos állomány tagja nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő nappal kell a (2) vagy (3) bekezdés szerinti intézkedést meghozni, azzal, hogy hatósági vezénylés esetén] „a) a hatósági vezénylés határideje 2026. december 31. napja,” (2) A  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény 79/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A hatósági vezénylés 2026. december 31. napjáig szól.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3927 104. § (1) A  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A tiszti besorolási osztályba és a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó, a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél a  c)  pontban meghatározott kivétellel, az  idegenrendészeti szervnél, a  büntetés-végrehajtási szervezetnél, valamint a  hivatásos katasztrófavédelmi szervnél a  c)  pontban meghatározott kivétellel rendszeresített szolgálati beosztásokat öt-öt, „A”, „B”, „C”, „D”, „E” jelölésű, b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél rendszeresített szolgálati beosztásokat négy-négy, „A”, „B”, „C”, „D” jelölésű, c) rendszeresített szolgálati beosztásokat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a 318/A. § hatálya alá tartozó hivatásos állománya és a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a 327/A. § hatálya alá tartozó hivatásos állománya tekintetében a négy-négy, „A”, „B”, „C”, „D” jelölésű besorolási kategóriába kell besorolni.” (2) A  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény 114. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A  szolgálati beosztások besorolási kategóriáihoz rendelt rendfokozatokat és fizetési fokozatokat, a  beosztási illetmény megállapításához szükséges szorzószámokat, valamint a  (2)  bekezdés a)  pont aa) és ab)  alpontjában megjelölt vezető illetményének alsó határát a) a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt szerveknél a tiszthelyettesi besorolási osztályban az 5. melléklet, a tiszti besorolási osztályban a 6. melléklet, b) a (3)  bekezdés b)  pontjában megjelölt szerveknél és a  (3)  bekezdés c)  pontjában meghatározott körben a tiszthelyettesi besorolási osztályban a 7. melléklet, a tiszti besorolási osztályban a 8. melléklet, c) a vezetői besorolási osztályban a 9. melléklet tartalmazza.” 105. § (1) A  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény 288. § (16) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének  napján szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságon lévő rendvédelmi alkalmazott esetében az illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a rendvédelmi alkalmazott nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő napon kell a (14) vagy (15) bekezdés alapján eljárni azzal, hogy hatósági kirendelés esetén] „a) a hatósági kirendelés határideje 2026. december 31. napja,” (2) A  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény 288. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(19) A hatósági kirendelés 2026. december 31. napjáig szól.” 106. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény a következő 318/A. §-sal egészül ki: „318/A. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a) Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott, terrorcselekmények megszakítására és veszélyes személyek elfogására irányuló feladatait, illetve személyvédelmi feladatait ellátó területi szervénél, b) szervezeti egységének terrorfelderítési feladatokat ellátó elkülönített szervezeti eleménél, c) szervezeti egységének az  Országház és az  Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek létesítménybiztosítási feladatait ellátó elkülönített szervezeti eleménél, d) szervezeti egységének a  rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kapcsolatos ügyeleti feladatokat ellátó elkülönített szervezeti eleménél alapfeladatokat ellátó hivatásos állomány tekintetében a 114. § (6) bekezdés b) pontja szerinti 7. és 8. mellékletben meghatározott besorolási szabályokat kell alkalmazni.” 3928 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 107. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény a következő 327/A. §-sal egészül ki: „327/A. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv szervezeti egységének az Országház tűzbiztonsági feladatait ellátó elkülönített szervezeti eleménél alapfeladatokat ellátó hivatásos állomány tekintetében a  114.  § (6)  bekezdés b) pontja szerinti 7. és 8. mellékletben meghatározott besorolási szabályokat kell alkalmazni.” 108. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény 379. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „379. § (1) A 2026. szeptember 30-án a terrorizmust elhárító szerv személyi állományába a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatokat, illetve a személyvédelmi feladatokat átvevő területi szervéhez kerülő feladatkört ellátó, aa) a rendőrségtől vezényelt tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó hivatásos állomány esetében a vezénylés 2026. október 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik és egyidejűleg az 57. § (2) bekezdése alapján e  területi szervhez, mint a  rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezés elrendelésére kell intézkedni, ab) a rendőrségtől vezényelt vezetői besorolási osztályba tartozó hivatásos állomány esetében 2026. október 1-jén a vezénylés megszüntetésére kell intézkedni, ac) más rendvédelmi szervtől vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálattól vezényelt hivatásos állomány esetében 2026. október 1-jén a  vezénylés módosítására vagy – ha a  vezénylés fenntartása nem indokolt – a  vezénylés megszüntetésére kell intézkedni, b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek az a) pontban meghatározott területi szerven kívüli szervéhez telepítésre kerülő feladatkört ellátó tagja esetében a  vezénylés 2026. szeptember 30.  napjával történő megszüntetésére kell intézkedni. (2) A végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, valamint b) a 2026. szeptember 30-án a  terrorizmust elhárító szerv személyi állományába vezényelt, azon tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó személy esetében, aki 2026. szeptember 30-án nem a rendvédelmi szerv alapfeladatának ellátására létrehozott szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot. (3) A (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás elfogadása esetén a hivatásos állomány tagja az e törvény szerinti illetményre jogosult. (4) Ha a  (2)  bekezdés szerint felajánlott szolgálati beosztással járó illetmény összege a  2026. szeptember 30-án érvényes rendszeres díjazás 85%-át nem éri el, a hivatásos állomány tagja kérheti a felmentését. (5) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztást nem a (4) bekezdésben meghatározott okból nem fogadja el. (6) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben a) azonos besorolású vezetői beosztás felajánlása esetén a 2026. szeptember 30-án megállapított szabályok szerinti rendszeres díjazást kell részére 2026. október 1. napjától biztosítani, b) az a)  pont szerinti szolgálati beosztástól eltérő vezetői beosztás felajánlása esetén a  vezetői kinevezés visszavonására kell intézkedni és az 59. § szerint kell eljárni, vagy c) nem vezetői beosztás felajánlása esetén a vezetői kinevezés visszavonásra kell intézkedni és az 59. § szerint kell eljárni azzal, hogy ca) a 114. § (3) bekezdés a) pontja szerinti körben legalább „D” besorolási kategóriába tartozó, cb) a 114. § (3) bekezdés c) pontja szerinti körben legalább „C” besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztást kell felajánlani. (7) A  Terrorelhárítási Központnál 2026. szeptember 30-ig kiadott szolgálati igazolvány 2026. október 1-jétől az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél szolgálati beosztásba helyezett állomány esetében eredeti érvényességi idejéig érvényes, azt az  érvényességi idő lejártáig tovább lehet használni, míg a  szolgálati igazolványokkal összefüggésben nyilvántartott adatok átadására a  hivatásos állomány tagjának 2026. október 1. utáni új szolgálati beosztása szerinti szervezeti egysége részére 2026. október 31-ig szükséges intézkedni. (8) A Terrorelhárítási Központnál 2026. szeptember 30-ig kiadott szolgálati jelvény visszavonására az (1) bekezdés szerinti változások okán nem kell intézkedni. A  szolgálati jelvényekkel összefüggésben nyilvántartott adatok átadására a hivatásos állomány tagjának 2026. október 1. utáni új szolgálati beosztása szerinti szervezeti egysége részére 2026. október 31-ig szükséges intézkedni. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3929 (9) A  Terrorelhárítási Központnál 2026. szeptember 30-ig rendszeresített egyenruházat 2027. március 31-ig megengedett öltözetként tovább viselhető. Ezen határidőig kell gondoskodni az  új egyenruházati szabályok megállapításáról. (10) E  § tekintetében rendszeres díjazásnak kell tekinteni az  alapilletmény és a  168.  § (2)  bekezdése szerinti rendszeres illetménypótlék egy hónapra megállapított együttes összegét.” 109. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény a következő 379/A. §-sal egészül ki: „379/A. § (1) Az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról szóló 2026. évi XLVI. törvény alapján 2026. szeptember 30-án az Országgyűlési Őrség hivatásos állományban álló tagjának (a továbbiakban: országgyűlési őr) szolgálati viszonya 2026. október 1. napjával jogutódlással a) a tűzbiztonsági feladatokat ellátó területen történő szolgálatteljesítés esetén a  hivatásos katasztrófavédelmi szervvel fennálló szolgálati viszonnyá, b) az a)  pontba nem tartozó esetben az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel fennálló szolgálati viszonnyá alakul át azzal, hogy a szolgálati viszonyt az új rendvédelmi szervnél folyamatosnak kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó esetben, ha a 2026. szeptember 30-án állományban lévő, az Országgyűlési Őrség alapfeladatát ellátó, tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó országgyűlési őr a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a  személyvédelmi feladatokat átvevő területi szerve állományába ezen feladatkörben kerül át, b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szervezeti egységének az  Országház és az  Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek létesítménybiztosítási feladatait ellátó elkülönített szervezeti eleméhez kerül át, vagy c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szervezeti egységének az  Országház tűzbiztonsági feladatait ellátó elkülönített szervezeti eleméhez kerül át, őt a 318/A. § vagy a 327/A. § szabályai szerint kell besorolni. (3) A  2026. szeptember 30-án az  Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó országgyűlési őr részére a végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani a) a (2)  bekezdésbe nem tartozó, alapfeladatot ellátó, tiszti vagy tiszthelyettesi besorolású szolgálati beosztást betöltők esetében, valamint b) azon tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó személy esetében, aki 2026. szeptember 30-án nem a rendvédelmi szerv alapfeladatának ellátására létrehozott szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot. (4) A (3) bekezdés szerinti szolgálati beosztás elfogadása esetén a hivatásos állomány tagja az e törvény szerinti illetményre jogosult. (5) Ha a  (3)  bekezdés szerint felajánlott szolgálati beosztással járó illetmény összege a  2026. szeptember 30-án érvényes rendszeres díjazás 85%-át nem éri el, a hivatásos állomány tagja kérheti a felmentését. (6) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a (3) bekezdés szerinti szolgálati beosztást nem az (5) bekezdésben meghatározott okból nem fogadja el. (7) A 2026. szeptember 30-án az Országgyűlési Őrségnél vezetői besorolású szolgálati beosztást betöltő személy esetén a) azonos besorolású vezetői beosztás felajánlása esetén a 2026. szeptember 30-án megállapított szabályok szerinti rendszeres díjazást kell részére 2026. október 1. napjától biztosítani, b) az a)  pont szerinti szolgálati beosztástól eltérő vezetői beosztás felajánlása esetén a  vezetői kinevezés visszavonására kell intézkedni és az 59. § szerint kell eljárni, vagy c) nem vezetői beosztás felajánlása esetén a vezetői kinevezés visszavonására kell intézkedni és az 59. § szerint kell eljárni azzal, hogy ca) a 114. § (3) bekezdés a) pontja szerinti körben legalább „D” besorolási kategóriába tartozó, cb) a 114. § (3) bekezdés c) pontja szerinti körben legalább „C” besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztást kell felajánlani. (8) A  rendvédelmi szerv az  országgyűlési őrt 2026. október 7.  napjáig személyzeti megbeszélés keretében tájékoztatja szolgálati beosztásáról, illetményéről és a  szolgálati beosztáshoz kapcsolódó valamennyi lényeges elemről. 3930 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám (9) A 2026. október 1. napján folyamatban lévő a) fegyelmi, kártérítési, méltatlansági ügyekben, jogvitákban az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni azzal, hogy a jogkörgyakorló a 2026. október 1. napjától a hivatásos állomány tagja állományilletékes parancsnokának minősülő személy, b) rendvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítása, nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés, hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagja alkalmasságának felülvizsgálata iránti eljárás, illetve már megszűnt szolgálati viszonnyal kapcsolatos eljárás esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka által gyakorolt jogköröket az országos parancsnok gyakorolja, c) ügyekben a  2026. szeptember 30-án hatályos 127.  alcímben foglalt, az  Országgyűlés elnöke által gyakorolt jogköröket a miniszter gyakorolja, d) ügyekben a 2026. szeptember 30-án hatályos 127. alcímben foglalt, az Országgyűlési Őrség parancsnoka által gyakorolt jogköröket a miniszter gyakorolja, e) próbaidő a szolgálati viszony létesítésekor kikötött időtartamban áll fenn. (10) Az  Országgyűlési Őrségnél 2026. szeptember 30-ig megállapított rendvédelmi egészségkárosodási ellátást 2026. október 1. napjától az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti jogutód szerv folyósítja tovább. (11) Az  Országgyűlési Őrségnél 2026. szeptember 30-ig kiadott szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény 2027.  március 31-ig használható, ezen határidőig kell gondoskodni az  új szolgálati igazolványok és szolgálati jelvények kiadásáról. (12) Az  Országgyűlési Őrségnél 2026. szeptember 30-ig rendszeresített egyenruházat 2027. március 31-ig megengedett öltözetként tovább viselhető. Ezen határidőig kell gondoskodni az  új egyenruházati szabályok megállapításáról. (13) Az Országgyűlési Őrségnél 2026. szeptember 30-ig megállapított nyugdíj előtti rendelkezési állomány idejére járó illetményt 2026. október 1. napjától az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti jogutód szerv folyósítja tovább. (14) E  § tekintetében rendszeres díjazásnak kell tekinteni az  alapilletmény és a  168.  § (2)  bekezdése szerinti rendszeres illetménypótlék egy hónapra megállapított együttes összegét.” 110. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény XXXII. Fejezete a következő 381. §-sal egészül ki: „381.  § Az egyes  törvényeknek a  rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról szóló 2026.  évi XLVI. törvény hatálybalépésének  napján hatósági vezénylés vagy hatósági kirendelés hatálya alatt álló személy a) hatósági vezénylésének hatálya a 79/A. § (4) és (7) bekezdése szerint, illetve b) hatósági kirendelésének hatálya a 288. § (16) és (19) bekezdése szerint 2026. december 31-ig külön erre irányuló munkáltatói intézkedés nélkül, a  törvény erejénél fogva meghosszabbodik. E tényről a rendvédelmi szerv írásban tájékoztatja a hatósági vezénylés vagy hatósági kirendelés hatálya alatt álló személyt.” 111. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény   1. 1. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „a)–g)” szövegrész helyébe az „a) és b), d–f)” szöveg,   2. 106.  § (1a)  bekezdésében az  „eszközben, az  Országgyűlési Őrség parancsnoka belső szabályzatban” szövegrész helyébe az „eszközben” szöveg,   3. 214.  § (1)  bekezdésében a  „miniszter, az  Országgyűlési Őrség parancsnokának” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,   4. 216. § (2) bekezdés b) pontjában a „határozattal,” szövegrész helyébe a „határozattal vagy” szöveg,   5. 216.  § (2)  bekezdés d)  pontjában a „határozat, a  miniszter határozata ellen vagy az  Országgyűlési Őrség parancsnokának határozata ellen” szövegrész helyébe a „határozat vagy a miniszter határozata ellen” szöveg,   6. 216.  § (3)  bekezdésében a „másodfokú, a  miniszter által hozott határozat vagy az  Országgyűlési Őrség parancsnoka által hozott határozat” szövegrész helyébe a „másodfokú vagy a miniszter által hozott határozat” szöveg,   7. 270. § (1) bekezdés a) pontjában az „elutasították, vagy” szövegrész helyébe az „elutasították,” szöveg,   8. 291. § (3) bekezdés c) pontjában a „Vámhivatal,” szövegrész helyébe a „Vámhivatal, valamint” szöveg,   9. 291. § (3) bekezdés d) pontjában a „szerv, valamint” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg, 10. 291. § (3) bekezdés záró szövegrészében az „a)–e)” szövegrész helyébe az „a)–d)” szöveg, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3931 11. 295. § (4) bekezdésében az „öt” szövegrész helyébe a „négy” szöveg, 12. 296. §-ában az „öt” szövegrész helyébe a „négy” szöveg, 13. 297. § (1) bekezdésében a „valamint a 291. § (3) bekezdés e) pontja szerinti tagozat esetében egy, összesen tizenhét” szövegrész helyébe az „összesen tizenhat” szöveg, 14. 301.  § (4)  bekezdésében az „a 291.  § (3)  bekezdés e)  pontja szerinti tagozat esetében három, összesen negyvenhárom” szövegrész helyébe az „összesen negyven” szöveg, 15. 341.  § (4)  bekezdésében a  „miniszter – az  Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában az  Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével a  rendészetért felelős miniszter –,” szövegrész helyébe a „miniszter,” szöveg, 16. 341. § (5) bekezdésében a „tekintetében – az Országgyűlési Őrség vonatkozásában az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével a rendészetért felelős miniszter –,” szövegrész helyébe a „tekintetében,” szöveg, 17. 7.  melléklet  címében a „szervnél, a  terrorizmust elhárító szervnél, az  Országgyűlési Őrségnél” szövegrész helyébe a „szervnél, valamint a 318/A. §-ban vagy a 327/A. §-ban meghatározott szervezeti egységnél vagy szervezeti elemnél” szöveg, 18. 8.  melléklet  címében a „szervnél, a  terrorizmust elhárító szervnél, az  Országgyűlési Őrségnél” szövegrész helyébe a „szervnél, valamint a 318/A. §-ban vagy a 327/A. §-ban meghatározott szervezeti egységnél vagy szervezeti elemnél” szöveg lép. 112. § Hatályát veszti a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény   1. 1. § (1) bekezdés c) pontja,   2. 1. § (1) bekezdés g) pontja,   3. 1. § (2) bekezdése,   4. 2. § 18. pontjában az „a terrorizmust elhárító szerv,” szövegrész,   5. 2. § 19. pontjában a „parancsnoka, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész,   6. 6.  § (9)  bekezdésében az  „– az  Országgyűlési Őrség hivatásos állománya kivételével, valamint a (10) bekezdésben foglalt eltéréssel –” szövegrész,   7. 42. § (7) bekezdés a) pontjában az „és az Országgyűlési Őrség” szövegrész,   8. 66. § (3) bekezdésében a „vagy a terrorizmust elhárító szervhez” szövegrész,   9. 82/H.  § (3)  bekezdésében a „vagy a  terrorizmust elhárító szervnél” szövegrész és a „vagy a  terrorizmust elhárító szerv” szövegrész, 10. 108. § (1) bekezdésében az „és az Országgyűlési Őrség” szövegrész, 11. 137. § (1) bekezdés a) pontjában az „és az Országgyűlési Őrség” szövegrész, 12. 212. § (5) bekezdése, 13. 216. § (1) bekezdésében a „vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka által hozott határozat” szövegrész, 14. 216.  § (2)  bekezdés b)  pontjában a „vagy az  Országgyűlési Őrség parancsnoka által hozott határozattal” szövegrész, 15. 227. § (4a) bekezdése, 16. 239. § (4) bekezdése, 17. 239. § (5) bekezdésében a „vagy (4) bekezdés szerinti határozattal” szövegrész, 18. 257. § (6) bekezdése, 19. 270. § (1) bekezdés c) pontja, 20. 287/C. § (11b) bekezdése, 21. 287/F. § (7) bekezdése, 22. 291. § (3) bekezdés e) pontja, 23. 124/B. alcíme, 24. 127. alcíme, 25. 341. § (2) bekezdése, 26. 342/F. § (2) bekezdése, 27. 348. § (1) bekezdésében az „Az Országgyűlési Őrség esetében az 58. § (4) bekezdését a 2017. január 1-jét követő vezetői kinevezések esetében kell alkalmazni.” szövegrész, 28. 350. § (2) bekezdése, 29. 362/B. §-a. 3932 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 53. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása 113. § (1) Az  arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló 2015.  évi CLXXXVIII.  törvény 9.  § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból jogosult] „c) a rendőrség az Rtv. 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában foglalt feladatainak ellátása során” (az általa kezelt arcképmás felhasználásával az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni az ismeretlen személy azonosítása érdekében.) (2) Az  arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló 2015.  évi CLXXXVIII.  törvény 9.  § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A  3.  § (3)  bekezdés g)  pontjában meghatározott célból jogosult az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kiemelten védett vezetők tekintetében személyvédelmi feladatai ellátása során a rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni személyazonosság ellenőrzése és ismeretlen személy azonosítása érdekében.” 114. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló 2015.  évi CLXXXVIII.  törvény 9.  § (10) bekezdés a) pontjában az „az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe az „a rendőrség” szöveg lép. 115. § Hatályát veszti az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. § (11) bekezdés c) pontja. 54. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása 116. § Hatályát veszti a  turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016.  évi CLVI.  törvény 9/H.  § (2b) bekezdése. 55. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény módosítása 117. § Hatályát veszti az  Európai Unió és az  ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „terrorizmust elhárító szervet,” szövegrész. 56. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása 118. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdése a következő f)–h) ponttal egészül ki: (A pénzügyi információs egység az operatív elemzése eredményét kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése, továbbá az európai uniós költségvetési források felhasználása ellenőrzésének az elősegítése céljából továbbíthatja:) „f) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a terrorcselekmények felderítési feladatait ellátó szervezeti egysége; g) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv; h) a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatkörében eljáró általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” (részére.) M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3933 119. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény a) 44. § (1) bekezdésében a „szolgálat, rendőrségről szóló törvényben meghatározott, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv által kezelt adatot” szövegrész helyébe a „szolgálat, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv által kezelt adatot, továbbá az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által a terrorcselekmények felderítési feladataival összefüggésben kezelt adatokat” szöveg, b) 48.  § (1)  bekezdés e)  pontjában az „ellátó, valamint a  terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe az „ellátó” szöveg lép. 57. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása 120. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 244. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az  ügyészség által alkalmazott leplezett eszköz alkalmazásának a  végrehajtásában felkérésre közreműködik a nyomozó hatóság, valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve.” 121. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 260. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az  (1)  bekezdéstől eltérően az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv legkésőbb a felhasználni kívánt – a jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó körben megszerzett – adat megszerzését követő egy éven belül megindíthatja a büntetőeljárást vagy kezdeményezheti a büntetőeljárás megindítását, ha a) a büntetőeljárás korábbi kezdeményezésével vagy saját hatáskörben történő megindításával a  törvényben meghatározott feladatának az eredményességét veszélyeztetné, és b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alkalmazására okot adó, a feladatkörébe tartozó bűncselekményre vonatkozik.” 122. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 347. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha az előkészítő eljárást az ügyészség folytatja,) „b) felkérésére az  eljárási cselekmény elvégzésében közreműködik a  rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve.” 123. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 349. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha az ügyészség nyomoz,) „b) felkérésére az  eljárási cselekmény elvégzésében közreműködik a  rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve.” 124. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a) 30. § c) pontjában a „rendőrség, az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg, b) 214.  § (3)  bekezdésében az „a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” szöveg, c) 244.  § (5)  bekezdésében a „szolgálat, illetve a  rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg, d) 260.  § (1)  bekezdés b)  pontjában a „szolgálat, illetve a  rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szolgálat vagy általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” szöveg, e) 260.  § (2)  bekezdés nyitó szövegrészében a  „szolgálat, illetve a  rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg, f) 260. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2), illetve (2a) bekezdésben” szöveg és a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2), illetve (2a) bekezdés” szöveg, g) 262.  § (4)  bekezdés nyitó szövegrészében a „szerve, valamint a  rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szerve” szöveg, h) 266. § (1) bekezdés b) pontjában az „a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.” szövegrész helyébe a „valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve.” szöveg, 3934 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám i) 267.  § (1)  bekezdésében az „a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a  rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a  „valamint a  rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve” szöveg, j) 339.  § (3)  bekezdésében a „szerve, valamint a  rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a „szerve” szöveg, k) 344.  § (3)  bekezdésében az „a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a  rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a  „valamint a  rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve” szöveg, l) 344.  § (4)  bekezdésében az „a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a  rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész helyébe a  „valamint a  rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve” szöveg, m) 866.  § (4)  bekezdés záró szövegrészében az  „egyetértésben, az  Országgyűlési Őrség tekintetében az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével,” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg lép. 125. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a) 10. § (1) bekezdés 14. pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész, b) 30. § a) pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész, c) 101. § (1) bekezdésében az „a rendőrség terrorizmust elhárító szerve,” szövegrész, d) 244. § (2) bekezdésében a „szerve, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító” szövegrész, e) 244. § (4) bekezdésében a „vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szerve” szövegrész, f) 244. § (5) bekezdésében a „vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének” szövegrész, g) 262. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító” szövegrész, h) 269. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító” szövegrész, i) 270. § (1) bekezdésében a „szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító” szövegrész, j) 347. § (2) bekezdés b) pontja, k) 696. § (1) bekezdés b) pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész, l) 700.  § (2)  bekezdés b)  pontjában az „a Terrorelhárítási Központ főigazgatója és helyettesei,” szövegrész és az „az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettesei,” szövegrész, m) 866.  § (4)  bekezdés nyitó szövegrészében az „illetve az  Országgyűlési Őrség tekintetében a  rendészetért felelős miniszter,” szövegrész. 58. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása 126. § Az adózás rendjéről szóló 2017.  évi CL.  törvény 131.  § (14)  bekezdés d)  pontjában a  „szolgálatot, valamint a  rendőrségről szóló  törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervet, amennyiben nemzetbiztonsági feladatkörében jár el” szövegrész helyébe a „szolgálatot” szöveg lép. 59. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása 127. § Hatályát veszti az  uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017.  évi CLII.  törvény 29.  § (1)  bekezdés a)  pontjában a  „valamint a  rendőrségről szóló  törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervet, amennyiben nemzetbiztonsági feladatkörében jár el,” szövegrész. 60. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása 128. § Hatályát veszti a  szociális hozzájárulási adóról szóló 2018.  évi LII.  törvény 34.  § 12.  pont j)  alpontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3935 61. Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény módosítása 129. § Nem lép hatályba az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 30. §-a. 62. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása 130. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 2.  melléklet 7.  pontjában a „szolgálatok, az  Országgyűlési Őrség a” szövegrész helyébe a „szolgálatok” szöveg és a „szolgálatok, a NAV és az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálatok és a NAV” szöveg lép. 131. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény a) 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész, b) 73. § (6) bekezdésében az „az Országgyűlési Őrséggel,” szövegrész, c) 2. melléklet 6. pontjában az „az Országgyűlési Őrség,” szövegrész. 63. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény módosítása 132. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 2. § c) pontjában a „Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „Hivatala” szöveg lép. 133. § Hatályát veszti a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény a) 2. § d) pontjában az „– az Országgyűlési Őrség kivételével –” szövegrész, b) 3. § (5) bekezdése. 64. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása 134. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021.  évi XLIII.  törvény 3.  § 5.  pontjában a „rendőri” szövegrész helyébe a „rendőrségi” szöveg lép. 135. § Hatályát veszti a  pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021.  évi XLIII.  törvény 3.  § 5.  pontjában a  „valamint a  rendőrség terrorizmust elhárító szerve,” szövegrész. 65. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása 136. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény a) 5.  § 18.  pontjában a „szolgálatok, valamint az  Országgyűlési Őrség.” szövegrész helyébe a „szolgálatok;” szöveg, b) 10. § (2) bekezdés f) pontjában a „szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szervek hivatásos állományú, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg, c) 10. § (5) bekezdésében a „szolgálat, az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg lép. 137. § Hatályát veszti a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény a) 67. § (3) bekezdésében az „és a terrorizmust elhárító szerv” szövegrész, b) 1. melléklet 4. pontja. 3936 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 66. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása 138. § (1) Az  ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021.  évi C.  törvény 73.  § (5)  bekezdés j) és k)  pontja helyébe a  következő rendelkezések lépnek: [A (4)  bekezdés nem vonatkozik arra az  esetre, ha az  adatszolgáltatást vagy lekérdezést a  tulajdonos valamennyi ingatlanáról] „j) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a jogosultságvizsgálat elvégzéséhez, k) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából, vagy” (kéri.) (2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 73. § (5) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: [A (4)  bekezdés nem vonatkozik arra az  esetre, ha az  adatszolgáltatást vagy lekérdezést a  tulajdonos valamennyi ingatlanáról] „l) törvényben meghatározott egyéb szerv vagy személy az ott meghatározott célból” (kéri.) 139. § (1) Az  ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021.  évi C.  törvény 90.  § (5)  bekezdés 4.  pontja helyébe a  következő rendelkezés lép: (Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus szemle és teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt) „4. a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetében az előkészítő eljárást lefolytató szerv vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében kérik,” (2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 90. § (5) bekezdése a következő 4a. ponttal egészül ki: (Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus szemle és teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt) „4a. az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása érdekében kéri,” 140. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 73. § (5) bekezdés a) pontjában a „terrorizmust elhárító szerv, a” szövegrész. 67. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása 141. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény a) 11.  § (1)  bekezdés nyitó szövegrészében a  „szervek, a  nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség” szövegrész helyébe a „szervek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg, b) 44. § (3) bekezdés d) pontjában az „alkalmazottjára, valamint” szövegrész helyébe az „alkalmazottjára.” szöveg, c) 60. § (5) bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg, d) 90/A. § (1) bekezdésében a „rendőrség terrorizmust elhárító szervével” szövegrész helyébe a „rendőrséggel” szöveg, e) 90/A. § (2) bekezdésében a „rendőrség terrorizmust elhárító szervével” szövegrész helyébe a „rendőrséggel” szöveg lép. 142. § Hatályát veszti a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény a) 44. § (3) bekezdés e) pontja, b) 1. melléklet 2.15. pontjában az „az Országgyűlési Őrség és” szövegrész. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3937 68. A határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény módosítása 143. § Nem lép hatályba a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény 1. §-a. 69. A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény módosítása 144. § A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A katonai szolgálat felső korhatárát a tárgyév december 31-ig el nem érő hadkötelesekre vonatkozóan a Honvédség központi nyilvántartó szerve részére a  hadköteles nyilvántartásba vételhez – az  1.  pont esetében a  nyilvántartott adatok pontosításához is – adatot szolgáltat) „3. a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a hivatásos állományában foglalkoztatottakról, a rendvédelmi szervek a hivatásos és szerződéses állományában foglalkoztatottakról, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a pénzügyőri státuszú és pénzügyőri munkakörben foglalkoztatottakról, valamint ezen szervezetek azokról, akiknek a szolgálati viszonya megszűnt a 6. melléklet 1. pont 1.1–1.5. alpontjában, 14. pont 14.1–14.6. alpontjában, valamint 16. pontjában meghatározott adataikra vonatkozóan;” 145. § A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény a) 12. § (2) bekezdés d) pontjában a „szolgálat, és az Országgyűlési Őrség (a továbbiakban: OGYŐ)” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg, b) 86.  § (8)  bekezdésében a „terrorizmust elhárító szerv” szövegrész helyébe a „Rendőrségről szóló 1994.  évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladata ellátása céljából a rendőrség” szöveg, c) 6. melléklet 14.4. pontjában a „szolgálat, az Országgyűlési Őrség,” szövegrész helyébe a „szolgálat,” szöveg lép. 146. § Hatályát veszti a  honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022.  évi XXI.  törvény 20.  § (1)  bekezdés d)  pontjában az „az OGYŐ,” szövegrész. 70. A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény módosítása 147. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022.  évi XXII.  törvény 10.  § (1)  bekezdés e)  pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kormányhivatal a  kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban, valamint az  egyes aláírásokhoz kapcsolódó titkosított adatelemekben kezelt személyes adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró) „e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1.  § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából,” (erre irányuló megkeresés alapján adja át.) 3938 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 148. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022.  évi XXII.  törvény 13.  § (9)  bekezdés e)  pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a  törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a  törvényben meghatározott feladatkörében eljáró) „e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1.  § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából,” (erre irányuló megkeresés alapján adja át.) 149. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 17/D. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kijelölt szerv a  diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer útján a  törzsadat- nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró) „e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1.  § (2)  bekezdés 15a.  pontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából,” (erre irányuló megkeresés alapján adja át.) 71. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása 150. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 95. pontjában a „tevékenységének, a terrorizmust elhárító szerv feladatainak” szövegrész helyébe a „tevékenységének” szöveg lép. 72. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény módosítása 151. § (1) A  digitális államról és a  digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023.  évi CIII.  törvény 13.  § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nyilvántartást vezető szerv az érintett hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:) „f) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása céljából,” (2) A  digitális államról és a  digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023.  évi CIII.  törvény 13.  § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A nyilvántartást vezető szerv az érintett hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:) „h) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.” 152. § (1) A  digitális államról és a  digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023.  évi CIII.  törvény 43.  § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az ügyfél-regisztrációs szerv a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:) „e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása céljából,” (2) A  digitális államról és a  digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023.  évi CIII.  törvény 43.  § (7) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Az ügyfél-regisztrációs szerv a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:) „g) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.” M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3939 153. § (1) A  digitális államról és a  digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023.  évi CIII.  törvény 69.  § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1)  bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv a  felhasználó hozzájárulása nélkül a  következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:] „e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott bűncselekmények megszakítása céljából,” (2) A  digitális államról és a  digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023.  évi CIII.  törvény 69.  § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [Az (1)  bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv a  felhasználó hozzájárulása nélkül a  következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:] „g) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.” 154. § A digitális államról és a  digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023.  évi CIII.  törvény 94.  § (1)  bekezdésében a  „bíróságnak, a  nemzetbiztonsági szolgálatoknak és a  rendőrségről szóló  törvény szerinti terrorizmust elhárító” szövegrész helyébe a „bíróságnak és a  nemzetbiztonsági szolgálatoknak, továbbá a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában szereplő feladat ellátása céljából az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott” szöveg lép. 73. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 155. § Hatályát veszti az  Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet. 74. Az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 156. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet. 75. Az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 157. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet. 76. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 158. § Hatályát veszti az  Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet. 77. Az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 159. § Hatályát veszti az  Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet. 3940 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 78. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 160. § Hatályát veszti az  Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet. 79. Az Országgyűlési Őrség által alkalmazott kényszerítő eszközök rendszeresítésének szakmai követelményeiről és eljárási szabályairól, valamint az Országgyűlési Őrségnél rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusairól, fajtáiról szóló 33/2014. (IV. 24.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 161. § Hatályát veszti az  Országgyűlési Őrség által alkalmazott kényszerítő eszközök rendszeresítésének szakmai követelményeiről és eljárási szabályairól, valamint az Országgyűlési Őrségnél rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusairól, fajtáiról szóló 33/2014. (IV. 24.) BM rendelet. 80. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai által szolgálatban birtokban tartható vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök, készpénz, készpénzt helyettesítő eszközök korlátozásának szabályairól szóló 24/2015. (VI. 15.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 162. § Hatályát veszti az  Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai által szolgálatban birtokban tartható vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök, készpénz, készpénzt helyettesítő eszközök korlátozásának szabályairól szóló 24/2015. (VI. 15.) BM rendelet. 81. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak szolgálatképes állapota megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok köréről és a vizsgálat végrehajtásának szabályairól szóló 25/2015. (VI. 15.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 163. § Hatályát veszti az  Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak szolgálatképes állapota megállapítása érdekében a  befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok köréről és a  vizsgálat végrehajtásának szabályairól szóló 25/2015. (VI. 15.) BM rendelet. 82. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai esetében a technikai ellenőrzés szabályairól szóló 26/2015. (VI. 15.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 164. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai esetében a technikai ellenőrzés szabályairól szóló 26/2015. (VI. 15.) BM rendelet. 83. Az Országgyűlési Őrség parancsnoki nyomozásának különös szabályairól szóló 10/2018. (V. 30.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 165. § Hatályát veszti az  Országgyűlési Őrség parancsnoki nyomozásának különös szabályairól szóló 10/2018.  (V. 30.) BM rendelet. 84. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankjáról, valamint rendfokozati vizsgájáról szóló 26/2021. (VIII. 9.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 166. § Hatályát veszti az  Országgyűlési Őrség hivatásos állományának továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankjáról, valamint rendfokozati vizsgájáról szóló 26/2021.  (VIII. 9.) BM rendelet. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3941 85. Az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott hivatásos állomány alkalmasságvizsgálatáról, valamint egészségügyi és pszichológiai ellátásáról szóló 43/2022. (XII. 19.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 167. § Hatályát veszti az  Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott hivatásos állomány alkalmasságvizsgálatáról, valamint egészségügyi és pszichológiai ellátásáról szóló 43/2022. (XII. 19.) BM rendelet. 86. Az Országgyűlési Őrségnél alkalmazható rendvédelmi egészségkárosodási járadékról szóló 35/2025. (VIII. 28.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 168. § Hatályát veszti az  Országgyűlési Őrségnél alkalmazható rendvédelmi egészségkárosodási járadékról szóló 35/2025. (VIII. 28.) BM rendelet. 87. Záró rendelkezések 169. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) Az 1. alcím, a 2. alcím, a 7. §, a 4. alcím, a 10. §, a 11. §, a 13–19. §, a 6–8. alcím, a 24. §, a 25. §, a 26. § a)–e) pontja, a  10–28.  alcím, a  62.  §, a  30–36.  alcím, a  73–75.  §, a  78.  § (2)  bekezdése, a  79.  § a)–d) és f)–n)  pontja, a  80.  § a)–n) és p) pontja, a 38–51. alcím, a 104. §, a 106. §, a 107. §, a 111. §, a 112. §, az 53–60. alcím, a 62–67. alcím és a 69–86. alcím 2026. október 1-jén lép hatályba. (3) A 12. §, a 26. § f) pontja, a 78. § (3) bekezdése, a 80. § o) pontja és a 68. alcím 2027. január 1-jén lép hatályba. (4) A  63.  § és a  61.  alcím az  Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az  1077/2011/EU rendelet, az  515/2014/EU rendelet, az  (EU) 2016/399 rendelet, az  (EU) 2016/1624 rendelet és az  (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU)  2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba. (5) A 63. § és a 61. alcím hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a  Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. 170. § (1) A 10–16. §, a 18. § 1–21. és 23. pontja, a 19. § 1., 2., 4–21. és 25–27. pontja, a 9. alcím, az 58. §, a 60. § c) és d) pontja, a 120. §, a 121. §, a 124. § b)–f) és j) pontja, a 125. § d)–f) pontja és a 68. alcím az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 31. alcím az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (3) A 33. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (4) A 73. § az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (5) A 74. § az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (6) A 136. § b) és c) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (7) A 141. § b) pontja és a 142. § az Alaptörvény XXXI. cikk (3)–(5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (8) A 141. § c)–e) pontja az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése és 47. cikke alapján sarkalatosnak minősül. 171. § A 74. §, a 75. §, a 76. §, a 77. §, a 79. § b)–i) pontja és a 80. § a)–e), j), n), o) és p) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül. 172. § A 12. § és a 68. alcím a) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3942 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a  rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a  menekültügy és a  migráció területén, valamint az  (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 173. § A 63.  § és a  61.  alcím az  Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az  1077/2011/EU rendelet, az  515/2014/EU rendelet, az  (EU) 2016/399 rendelet, az  (EU) 2016/1624 rendelet és az  (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU)  2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Forsthoffer Ágnes s. k., Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó s. k., az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés alelnöke, a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3943 III. Kormányrendeletek A Kormány 123/2026. (VIII. 13.) Korm. rendelete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról [1] A  rendelet célja a  központi költségvetési tervezés megalapozottságának, átláthatóságának erősítése érdekében, valamint a tervezési folyamat kiszámíthatóságának és ellenőrizhetőségének növelése céljából végrehajtott közpénzügyi reformokkal összefüggésben a  központi költségvetést megillető maradvány felhasználási szabályainak átláthatóságot is biztosító szigorítása. [2] A Kormány az 1.  §, a  2.  § és a  3.  § d)  pontja tekintetében az  államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény 109.  § (1)  bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. § a)–c) pontja tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. § a) és b) pontja tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. § c) pontja tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.  (XII. 31.) Korm.  rendelet 153.  §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „153.  § A  Központi Maradványelszámolási Alap kiadási előirányzatának előirányzat-átcsoportosítással történő felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszternek a felhasználási célt is részletesen bemutató előterjesztése alapján a Kormány nyilvános határozatban rendelkezik.” 2. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.  (XII. 31.) Korm.  rendelet [Az Áht. 86.  §-ához] alcíme a következő 153/A. §-sal egészül ki: „153/A.  § A  Központi Maradványelszámolási Alap kiadási előirányzata kizárólag a  befizetést biztosító előirányzat felhasználási céljaival azonos célra használható fel.” 3. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a) 23. § (3) bekezdés a) pontjában az „egyedi határozatában” szövegrész helyébe a „nyilvános határozatában” szöveg, b) 23. § (3) bekezdés b) pontjában az „egyedi határozata” szövegrész helyébe a „nyilvános határozata” szöveg, c) 23.  § (4)  bekezdésében az  „átcsoportosításról, illetve – az  Áht. 36.  § (2)  bekezdése szerinti esetben – a  kötelezettségvállalás engedélyezéséről” szövegrész helyébe az  „átcsoportosításról” szöveg, a  „szóló kormányhatározat” szövegrész helyébe a „szóló nyilvános kormányhatározat” szöveg, d) 150. § (1) bekezdés k) pontjában az „egyedi határozatával” szövegrészek helyébe a „nyilvános határozatával” szöveg lép. 4. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a) [Az Áht. 36. § (2) bekezdéséhez] alcíme, b) 53/A. § (2) bekezdésében az „és az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás” szövegrész és c) 5. mellékletében foglalt táblázat 14b sora. 3944 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § 2027. január 1-jén lép hatályba. Magyar Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 124/2026. (VIII. 13.) Korm. rendelete a cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az elmúlt évtizedekben egyre hangsúlyosabbá váltak azok az etikai és állatvédelmi aggályok, amelyek az eredetileg vadon élő állatfajok nyilvános szerepeltetéséhez, különösen a cirkuszi menazsériákban bemutatott állatszámokhoz kapcsolódnak. Ezzel párhuzamosan növekvő társadalmi igény mutatkozik e tevékenységek korlátozására vagy teljes megszüntetésére. [2] A  kormányrendelet módosításának célja, hogy a  társadalmi szinten létező állatvédelmi elvárásoknak megfelelő jogi célkitűzések elérését maradéktalanul, megfelelően és fenntarthatóan működtethető módon biztosítsa azáltal, hogy a  cirkuszi menazsériában megtiltja bizonyos vadállatfajok beszerzését, szaporítását, tartását, betanítását, bemutatását és cirkuszi előadás keretében való szerepeltetését, valamint a módosítás hatálybalépésének napján jogszerűen a cirkuszi menazsériához tartozó egyedek esetében, a tartáson kívül, ezen egyedek szaporítását, betanítását, bemutatását és cirkuszi előadás keretében való szerepeltetését. [3] A  Kormány az  állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998.  évi XXVIII.  törvény 49.  § (3)  bekezdés e)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. § A cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a 2. §-t követően a következő alcímmel egészül ki: „A cirkuszi menazsériákra vonatkozó közös szabályok 2/A. § (1) Tilos 1. tülkösszarvúak (Bovidae spp.) – a háziasított formák kivételével – családjába, 2. zsiráffélék (Giraffidae spp.) családjába, 3. jávorszarvasfélék (Alces spp.) nemzetségébe, 4. vízilófélék (Hippopotamidae spp.) családjába, 5. disznófélék (Suidae spp.) – a házi sertés (Sus scrofa domestica) kivételével – családjába, 6. kis pandák (Ailurus spp.) nemzetségébe, 7. kutyafélék (Canidae spp.) – a kutya (Canis lupus familiaris) kivételével – családjába, 8. macskafélék (Felidae spp.) – a házimacska (Felis catus) kivételével – családjába, 9. hiénafélék (Hyaenidae spp.) családjába, 10. mosómedvefélék (Procyonidae spp.) családjába, 11. menyétfélék (Mustelidae spp.) – a házi görény (Mustela putorius furo) kivételével – családjába, 12. mongúzfélék (Herpestidae spp.) családjába, 13. fókák (Pinnipedia spp.) öregcsaládjába, 14. medvefélék (Ursidae spp.) családjába, 15. kengurufélék (Macropodidae spp.) családjába, 16. lófélék (Equidae spp.) – a háziló (Equus caballus) és a szamár (Equus africanus asinus) kivételével – családjába, 17. orrszarvúfélék (Rhinocerotidae spp.) családjába, 18. tapírfélék (Tapiridae spp.) családjába, 19. főemlősök (Primates spp.) rendjébe, 20. elefántfélék (Elephantidae spp.) családjába, 21. sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, 22. vágómadáralakúak (Accipitriformes) rendjébe, M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3945 23. bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, 24. kazuárfélék (Casuariidae spp.) családjába, valamint 25. a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben különösen és közepesen veszélyes állatnak minősített hüllők (Reptilia) osztályába tartozó faj egyedének cirkuszi menazsériába történő beszerzése, cirkuszi menazsériában történő szaporítása, tartása, betanítása, bemutatása és cirkuszi előadás keretében való szerepeltetése. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti tilalom kiterjed az  (1)  bekezdés 1–25.  pontja szerinti állatfaj más, vadon élő vagy háziasított fajjal, illetve alfajjal alkotott legfeljebb negyedik generációs hibridegyedére is.” 2. § Az R. 12. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A  cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007.  (VIII. 29.) Korm.  rendelet módosításáról szóló 124/2026. (VIII. 13.) Korm.  rendelet (a továbbiakban: Mód. Kr.) hatálybalépése napján jogszerűen cirkuszi menazsériában tartott, 2/A. § szerinti tilalom hatálya alá tartozó egyed élete végéig, vagy amíg a  menazsériához tartozik, a  menazséria részeként továbbra is tartható, de nem szaporítható, nem tanítható be, nem mutatható be, és cirkuszi előadás keretében nem szerepeltethető. (5b) Az  (5a)  bekezdéstől eltérően, az  az (5a)  bekezdés szerinti egyed, amely a  Mód. Kr. hatálybalépése  napján a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint szaporításra vonatkozó engedéllyel rendelkezik, továbbra is szaporítható az engedély hatálya lejártáig, de a szaporításra újabb engedély nem adható.” 3. § Az R. 12. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A  2/A.  §-nak a  belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.” 4. § Hatályát veszti az R. 12. § (4) bekezdése. 5. § Ez a rendelet 2027. január 1-jén lép hatályba. 6. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 7. § E rendeletnek a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 3946 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei Az élő környezetért felelős miniszter 3/2026. (VIII. 13.) ÉKFM rendelete a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet módosításáról [1] A cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosításával az egyértelmű jogértelmezés érdekében szükségessé vált a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015.  (XII. 17.) FM rendelet módosítása, amely módosítás csak a  cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet alapján nem tiltott különösen veszélyes állatok tartásának engedélyezését teszi lehetővé, valamint megtiltja a cirkuszi menazsériákhoz tartozó különösen veszélyes állatok szaporítását. [2] Az  állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998.  évi XXVIII.  törvény 49.  § (4)  bekezdés b)  pont bb)  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 63.  §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Cirkuszi menazséria számára kizárólag a  cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján nem tiltott, valamint méreggel nem rendelkező különösen veszélyes állatfaj egyedének tartása engedélyezhető, azzal, hogy a  szaporításra engedély nem adható.” 2. § Az R. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az (1) bekezdés szerinti különösen veszélyes állatok szaporítása az intézményben – ide nem értve a cirkuszi menazsériát – tartott állatok kivételével tilos, azzal, hogy a  cirkuszi menazsériában tartott azon egyed, amely a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet módosításáról szóló 3/2026. (VIII. 13.) ÉKFM rendelet hatálybalépésekor szaporítási engedéllyel rendelkezik, a  szaporításra vonatkozó engedély lejártáig szaporítható, de a szaporítására újabb engedély nem adható.” 3. § Az R. 13.  § (6)  bekezdésében a  „bekezdésében felsorolt” szövegrész helyébe a  „bekezdés a)  pontja szerinti” szöveg lép. 4. § Ez a rendelet 2027. január 1-jén lép hatályba. Gajdos László Attila s. k., élő környezetért felelős miniszter M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3947 A közlekedési és beruházási miniszter 5/2026. (VIII. 13.) KBM rendelete az országos közlekedésszervező kijelöléséről, működésének kereteiről és feladatainak ellátásáról [1] E rendelet célja – a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben foglaltakkal összhangban – az utasok érdekeinek figyelembevételével, az  országos, a  regionális és az  elővárosi személyszállítási közszolgáltatások legmagasabb szakmai színvonalon történő ellátása érdekében az országos közlekedésszervező kijelölése, működési kereteinek és feladatainak részletes meghatározása. [2] A  feladatátadásnak és a  közfeladatok megosztásának célja, hogy az  uniós szabályokkal összhangban álló olyan közlekedésszervezési és közszolgáltatási rendszer jöjjön létre, amely az  utazási igényekhez rugalmasan igazodó, egységesen magas színvonalú, versenyképes és megfelelően ellenőrzött szolgáltatást biztosít a  közlekedők számára, összehangolja és megrendeli a  helyközi közösségi közlekedési közszolgáltatásokat, kezdeményezi a  szükséges infrastrukturális beruházásokat, a  közlekedéspolitika eszközeivel csökkenti a  társadalmi egyenlőtlenségeket, elősegíti az  akadálymentes közlekedést, figyelemmel a  közlekedésre fordítható erőforrások összességében legkedvezőbb felhasználására, a  társadalmi igényekre, az  energiahatékonyságra, fenntarthatóságra és környezetvédelemre, valamint a közlekedésbiztonságra. [3] A  közúti közlekedésről szóló 1988.  évi I.  törvény 48.  § (3)  bekezdés b)  pont 24.  alpontjában, a  víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 11. pontjában és a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49.  § (2)  bekezdés j)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 106. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 21. § (1b) bekezdése alapján az  Sztv.-ben rögzített keretek között e  rendeletben részletesen meghatározott közfeladatokat az  OKK Országos Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el. 2. Az országos közlekedésszervező részére átadott közfeladatok meghatározása 2. § (1) Az Sztv. 21.  § (1a) és (1c)  bekezdésében meghatározott közfeladatokra és 21/A.  § (1)  bekezdésében foglaltakra figyelemmel a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az alábbi közfeladatok ellátását adja át az országos közlekedésszervező számára:   1. az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások megszervezése és biztosítása az  utazási igények és a  rendelkezésre álló pénzügyi források és a  központi költségvetés teherbíró- képességének figyelembevételével,   2. az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások megrendelése, a  közszolgáltatók személyszállítási közszolgáltatások ellátásával összefüggésben felmerült bevétellel nem fedezett indokolt költségeinek megtérítése, illetve a  kiválasztási eljárástól függően a  személyszállítási közszolgáltatások teljesítésének más formában történő finanszírozása,   3. az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatási feladatok és az  azokkal összefüggő követelmények meghatározása adott területre (területrészre, hálózatra, vonalcsoportra, vonalra vagy járatra) és ezek érvényesítése a  közszolgáltatóval szemben, ennek keretében a  közösségi közlekedési hálózat és menetrend meghatározása,   4. az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatási kötelezettség körébe tartozó, országos, regionális és elővárosi menetrend szerinti személyszállítást végző közszolgáltatók kiválasztása az Sztv.-ben, illetve a  közbeszerzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében, a  személyszállítási közszolgáltatásokat ellátó közszolgáltatók tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése,   5. az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások teljesítésének mennyiségi és minőségi ellenőrzése, az ehhez kapcsolódó módszertan és hatékonysági ösztönzők kialakítása,   6. az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási szerződések teljesítése vonatkozásában az  alvállalkozói vagy egyéb, a  közfeladat-ellátási szerződésben meghatározott közreműködői szerződések tekintetében egyetértési jog gyakorlása, 3948 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám   7. az országos közlekedésszervező által megrendelt személyszállítási közszolgáltatások vonatkozásában a  vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az  1191/69/EGK és az  1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1370/2007/EK rendelet) 7. cikke szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése és az éves összevont jelentés előkészítése a miniszter számára, valamint az országos közlekedésszervező által megrendelt személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó és az  ellátásért felelős önkormányzatok által készített összevont jelentés saját honlapon történő közzététele,   8. az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó alapellátás, a közforgalmú menetrendkészítés és egységes egyeztetési eljárás részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti eljárásokban való részvétel,   9. az országos, regionális és elővárosi járatok menetrendjének (közlekedési rendjének) meghatározása, viszonylathálózat-tervezés, az utasigények figyelembevételével új viszonylathálózati kapcsolatok kialakítása, a  szállítási teljesítmények ágazatok közötti allokációja, ide nem értve a  vasúti pályakapacitás elosztási feladatokat, 10. az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások esetén a közlekedési szolgáltatók által sztrájk esetére a miniszter iránymutatása alapján kidolgozott, a még elégséges szolgáltatásokra vonatkozó sztrájkmenetrend előkészítése és felterjesztése a miniszter részére jóváhagyásra, 11. az országos, regionális és elővárosi közszolgáltatás keretében ellátott menetrend szerinti személyszállítás díjainak a közszolgáltatási szerződés keretében történő megállapítása, 12. sztrájk és rendkívüli akadályoztatás esetére a  közlekedési szolgáltatók bevonásával a  jegyek és bérletek kölcsönös elfogadását érintő együttműködés általános kereteit meghatározó megállapodás megkötése más ellátásért felelősökkel, továbbá az  országos közlekedésszervezővel közvetlen szerződéses viszonyban nem álló közszolgáltatókkal, 13. a személyszállítási közszolgáltató társaságok vonatkozásában az értékesítési, bevételbeszedési és ellenőrzési rendszerek átjárhatóságára, egységes szolgáltatási színvonalára vonatkozó előírások koordinációja, 14. az utastájékoztatási feladatok ellátásának, valamint a valós idejű utastájékoztatási rendszerek kialakításának és működtetésének koordinációja, 15. egységes követelmény- és szabályrendszer meghatározása a közszolgáltató társaságok számára az autóbusz- pályaudvarok, állomások és megállóhelyek közlekedési szolgáltatók számára történő, egyenlő hozzáférésű biztosításának érvényesítése érdekében, 16. a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 24/B. § (1) bekezdése szerinti gördülőállomány-kezelő társasággal (a  továbbiakban: gördülőállomány-kezelő társaság) a  gördülőállomány rendelkezésre bocsátására vonatkozó szerződés megkötése és annak végrehajtása, 17. a gördülőállomány-kezelő társasággal való stratégiai együttműködésre és információcserére vonatkozó keretek kialakítása és végrehajtása, 18. az Sztv. 5. § (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodások megkötése, 19. a helyi és elővárosi, illetve regionális személyszállítási közszolgáltatások helyi vagy más szomszédos országban működő ellátási felelősökkel közös megrendelése, a  közös megrendelésben érintett ellátásért felelősök által már megkötött közszolgáltatási szerződések megrendelői képviselete, a  szolgáltatások összehangolása érdekében a  helyi személyszállítási közszolgáltatások megrendelőjével közös közlekedésszervező létrehozása vagy a  helyi személyszállítási közszolgáltatások megrendelőjével erre vonatkozó együttműködési megállapodás megkötése, 20. a vízijárművel végzett személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási szerződés megkötése, valamint a  helyi személyszállítási közszolgáltatások integrált részét képező menetrend szerinti vízi személyszállítási szolgáltatások nyújtásához előzetes hozzájárulás megadása, ide nem értve a közszolgáltatási szerződés alapján a  közszolgáltatási kötelezettségek ellátásának adott menetrendi évre vonatkozó feltételekről és a megrendelt közszolgáltatások ellátásáért járó ellentételezés összegéről szóló megállapodás megkötését, 21. a helyi személyszállítási közszolgáltatásnak nem minősülő, jogszabályban meghatározott regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatási feladatot ellátó komp- és révközlekedés szervezésével, megrendelésével, illetve finanszírozásával összefüggő feladatok, 22. a közúti infrastruktúrát pótló vízi átkelést szolgáló kompokkal történő közlekedés szervezésével, megrendelésével, illetve finanszírozásával összefüggő feladatok, valamint M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3949 23. az M3 járműkategória tekintetében a tiszta és kibocsátásmentes járművek beszerzése kapcsán a tiszta közúti járművek beszerzésének az alacsony kibocsátású mobilitás támogatása érdekében történő előmozdításáról szóló kormányrendeletben meghatározott koordináló szervi feladatok. (2) Az országos közlekedésszervező az  országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások megrendelőjeként közreműködik a  közlekedési szolgáltatók által ellátott, az  Sztv. 21/A.  § (1)  bekezdés 1–11. pontjában meghatározott feladatok országos szintű összehangolásában, valamint koordinációjában. (3) Az országos közlekedésszervező a közfeladat ellátásával összefüggésben közreműködik a) a közösségi közlekedési rendszer szervezeti és működési kereteire vonatkozó javaslatok, koncepciók kidolgozásában, b) a személyszállítási közszolgáltatásokat érintő jogszabály-előkészítési feladatokban és közlekedéspolitikai kormányzati döntések előkészítésében, c) az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó, és amennyiben a  járat üzemeltetése a  két hónapot meghaladja, a  közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjárat üzemeltetésére szóló járati engedély kiadásának előkészítésében, d) a személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó utazási kedvezményrendszerrel, valamint a szociálpolitikai menetdíj-támogatással kapcsolatos, a  minisztert érintő feladatok szakmai előkészítésével, ellátásával kapcsolatos feladatokban, e) a közösségi közlekedés fejlesztését, előnyben részesítését szolgáló közútkezelői intézkedések kezdeményezésében, előkészítésében helyi és országos közutakon, f) az igényvezérelt közlekedési szolgáltatások, a személytaxi és a személygépkocsival végzett személyszállítás, a  közösségi autómegosztó és a  közösségi kerékpármegosztó szolgáltatásokra vonatkozó javaslatok, koncepciók kidolgozásában, g) közlekedési szakértőként közlekedésfejlesztési projektekben, valamint h) a miniszter fejlesztéspolitikai feladatainak szakmai támogatásában, ideértve különösen az  uniós és egyéb fejlesztési források felhasználásával összefüggő szakmai előkészítő feladatokat. (4) Az országos közlekedésszervező önként vállalt feladatként tevékenységet az átadott közfeladatok mellett gazdasági tevékenységként csak a  közfeladat-ellátáshoz kapcsolódóan végezhet, oly módon, hogy az  a  közfeladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. E  tevékenységek tekintetében az  országos közlekedésszervező számviteli szempontból elkülönített nyilvántartásokat vezet. 3. Az országos közlekedésszervező miniszteri előzetes szakpolitikai engedélyhez kötött döntési jogkörei és a szakmai felügyelet 3. § (1) Az országos közlekedésszervező a miniszter előzetes szakpolitikai jóváhagyásával jár el az alábbi feladatok ellátása során: a) az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatási szerződések megkötése, megszüntetése és a  közszolgáltatási szerződésben meghatározott személyszállítási teljesítmények 1%-ot meghaladó módosítása, b) az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások éves közszolgáltatási menetrendjének, valamint azok rendes időközi módosításainak jóváhagyása, ide nem értve a vasúti pályakapacitás elosztási feladatokat, c) sztrájkmenetrend jóváhagyása, d) a közszolgáltatási szerződésben meghatározott személyszállítási közszolgáltatási díjak, pótdíjak, díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények meghatározása és éves fogyasztói árindexet vagy más, a közfeladat-ellátási szerződésben rögzített statisztikai alapú árazási mechanizmust meghaladó mértékű módosítása, e) a közúti infrastruktúrát pótló vízi átkelést szolgáló komp-üzemeltetővel történő megállapodások megkötése és megszüntetése, f) a helyi és elővárosi, illetve regionális személyszállítási közszolgáltatások közös megrendelése, a  közös megrendelésben érintett ellátásért felelősök által már megkötött közszolgáltatási szerződések megrendelői képviselete, a  szolgáltatások összehangolása érdekében a  helyi személyszállítási közszolgáltatások megrendelőjével közös közlekedésszervező létrehozása vagy a  helyi személyszállítási közszolgáltatások megrendelőjével erre vonatkozó együttműködési megállapodás megkötése, 3950 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám g) a gördülőállomány-kezelő társasággal kötendő a stratégiai együttműködésre és információcserére, valamint a gördülőállomány rendelkezésre bocsátására vonatkozó megállapodások megkötése, valamint h) a miniszter által meghatározott esetekben az  Sztv. 5.  § (3)  bekezdése szerinti együttműködési megállapodások megkötése, módosítása és megszüntetése. (2) A miniszter (1)  bekezdésben meghatározott szakpolitikai jóváhagyása nem jelenti az  adott tevékenységhez kapcsolódó hatósági engedélyek, illetve jóváhagyások megadását, amelyet az arra vonatkozó jogszabályok szerint külön kezdeményezni szükséges. (3) A miniszter az országos közlekedésszervező részére írásban utasítást adhat. (4) A miniszter a  szakmai felügyelet körében jogosult és köteles az  országos közlekedésszervező feladatellátását és a  közfeladat-ellátási szerződében foglaltak betartását ellenőrizni, valamint az  országos közlekedésszervező által az  egyes feladatokhoz kapcsolódóan érvényesíteni kívánt költségek indokoltságát, megalapozottságát megvizsgálni. (5) Az országos közlekedésszervező feletti szakmai felügyelet gyakorlásának érdekében az országos közlekedésszervező a) a miniszter előzetes szakpolitikai engedélyéhez kötött intézkedésekről, b) a közfeladat-ellátási szerződésben megjelölt egyéb esetekben a tervezett döntéseiről azok meghozatalát észszerű idővel korábban megkéri a  miniszter előzetes jóváhagyását a döntést megalapozó minden lényeges körülményre kiterjedő tájékoztatás biztosításával. (6) A  közfeladat-ellátási szerződésben meghatározott, azonnali intézkedést igénylő esetekben az  országos közlekedésszervező soron kívül, önállóan dönt, és döntéséről egyidejűleg tájékoztatja a minisztert. 4. Az országos közlekedésszervező működéséhez szükséges források átadása 4. § (1) Az  átadott közfeladatok ellátásához szükséges források finanszírozására vonatkozóan a  miniszter eljárásrendet alakít  ki, a  források országos közlekedésszervező részére történő átadása a  közfeladat-ellátási szerződés szerint, az ott meghatározott rendben történik meg. (2) A közfeladat-ellátási szerződéshez kapcsolódó éves melléklet éves bontásban határozza meg az adott naptári évre vonatkozóan, menetrendi időszakonként a  minőségi és mennyiségi mutatók által meghatározott szolgáltatási szintet, valamint az ezek teljesítéséhez szükséges forrásátadás mértékét. (3) Az  országos közlekedésszervező előzetes üzleti tervét – amely a  főbb gazdálkodási és tevékenységi adatait tartalmazza – a tárgyévet megelőző év október 15-ig nyújtja be a miniszter részére. (4) A  tárgyévi költségvetési  törvény kihirdetését követően az  országos közlekedésszervező tárgyév legkésőbb február 28-ig benyújtja az adott évre vonatkozó üzleti tervét, valamint javaslatát a közfeladat-ellátási szerződés éves mellékletére vonatkozóan. Az üzleti tervet a menetrendi év finanszírozásával való összhang érdekében a tárgyév, valamint az azt követő kettőéves időtartamban, gördülő tervezéssel kell elkészíteni és benyújtani. (5) A  (2)  bekezdés szerinti éves mellékletet a  miniszter és az  országos közlekedésszervező legkésőbb tárgyév március  31-ig, az  országos közlekedésszervező adott  naptári évre szóló üzleti tervével egyidejűleg köti meg a közfeladat-ellátási szerződésben meghatározott részletszabályoknak megfelelően. (6) Az országos közlekedésszervező számára a források átadása az éves melléklet alapján, havonta előfinanszírozással történik. Az  átvett forrásokkal az  országos közlekedésszervező ágazati, valamint kiadás és bevétel szerinti megosztásban, negyedévente elszámol, a közfeladat-ellátási szerződés szerinti ütemezésben és tartalommal. (7) Az  országos közlekedésszervező a  közszolgáltatási szerződések nem megfelelő teljesítése miatt érvényesített követeléseit, az  így elért megtakarításokat a  közszolgáltatások minőségi mutatóinak javítására, azok teljesülését ösztönző intézkedésekre fordítja. E források az országos közlekedésszervezőtől nem vonhatók el. Az így keletkezett többletforrások felhasználásáról az országos közlekedésszervező a miniszter felé a közfeladat-ellátási szerződésben meghatározottak szerint évente beszámol. (8) A  közfeladat-ellátási szerződés éves mellékletének megkötéséig az  országos közlekedésszervező tárgyévi finanszírozása a tárgyévet megelőző évi finanszírozással megegyező mértékben történik. 5. § (1) Az országos közlekedésszervező az Sztv. 21. § (5) bekezdése szerinti éven túli kötelezettségvállalásra a miniszter engedélyével jogosult. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti éven túli kötelezettségvállalások tekintetében az  országos közlekedésszervező nyilvántartást vezet, az éven túli kötelezettségvállalások mértékét és teljesülését nyomon követi. M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3951 (3) A miniszter éven túli kötelezettségvállalásra vonatkozó jóváhagyása a) nem haladhatja meg a nyilvántartott éven túli kötelezettségek teljes összege a feladatellátási szerződésben meghatározott, a  kötelezettségvállalással érintett évekre tervezett teljesítményszint 75%-ának megfelelő, a kötelezettségvállalással érintett évekre vonatkozó költségszintet, b) nem nyúlhat túl a feladatellátási szerződés érvénytartamán. (4) Az  éven túli kötelezettségvállalás kezdeményezésével, nyomon követésével, nyilvántartásával, valamint az  azzal összefüggő beszámolási rendszerrel kapcsolatos részletes szabályokat a közfeladat-ellátási szerződés tartalmazza. 5. Az országos közlekedésszervező vezető tisztségviselőjével és vezető testületének tagjaival kapcsolatos szakmai és személyi feltételek 6. § (1) Az országos közlekedésszervező vezető testületének tagja vagy vezető tisztségviselője az a természetes személy lehet, aki a Polgári Törvénykönyvben, valamint az Sztv.-ben meghatározott feltételeken túl rendelkezik a) műszaki, közgazdasági, természettudományos, jogi vagy pénzügyi, legalább alapképzésben szerzett felsőfokú végzettséggel és b) legalább 3 év közlekedésszervezés, közlekedési szolgáltatás, közlekedésszakmai, pénzügyi, közlekedési jogi vagy ezekhez kapcsolódó területeken szerzett szakmai gyakorlattal. (2) Az  országos közlekedésszervező vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja köteles az  integritás, az  objektivitás és a  befolyásmentesség követelményeinek megfelelően ellátni feladatait, biztosítva az  országos közlekedésszervező tevékenységével összefüggő stratégiai irányítási, kockázatkezelési felügyeleti és menedzsment- ellenőrzési funkciókat. (3) Az  országos közlekedésszervező a  közszolgáltatási pályázatok megszervezése és a  nyertes ajánlattevő kiválasztásában döntési hatáskörrel rendelkező vezető tisztségviselőjeként és vezető testületének tagjaként nem nevezhető ki olyan személy, aki a vasúti személyszállítási szolgáltatást nyújtó vállalkozó vasúti társaságnál vezető tisztségviselő vagy vezető állású munkavállaló. (4) A  vezető tisztségviselő vagy vezető testület tagja a  (3)  bekezdésben meghatározott követelmény tekintetében kinevezésekor, valamint évente összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz. (5) Az országos közlekedésszervező vezető tisztségviselője és vezető testületének tagja köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha a  (3)  bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy ha jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. Ha az  összeférhetetlenség az  annak megszüntetésére irányuló felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szűnik meg, akkor a vezető tisztségviselő jogviszonya e rendelet erejénél fogva megszűnik. 6. Az országos közlekedésszervező feladatai a vasúti személyszállítási közszolgáltatási piac korszerűsítésével kapcsolatban 7. § (1) Az  országos közlekedésszervező – összhangban az  1370/2007/EK rendelet 5.  cikkével és 8.  cikkével – 10  éves programot készít elő a  vasúti személyszállítási közszolgáltatások piacának szabályozott verseny útján történő odaítélésére, melyet kétévente aktualizál, és gördülő jelleggel megújít. (2) A program keretében elvégzi a vasúti személyszállítási közszolgáltatások észszerű és költséghatékony odaítélésének vizsgálatát, ennek keretében kialakítja a  vizsgálat értékelési szempontrendszerét, a  vasúti személyszállítási közszolgáltatások odaítélésének ütemezését, valamint elvégzi a  vasúti piac ezzel kapcsolatos vizsgálatát és az  odaítélésekkel kapcsolatos lehetőségek szakmai értékelését. Az  országos közlekedésszervező a  program keretében a  közszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó közforgalmú vasúti személyszállítási hálózatot a  versenyeztetésre alkalmas szolgáltatási egységekre osztja fel, és elkészíti az  azok versenyeztetésére vonatkozó ütemtervet. (3) A (2) bekezdés szerinti feladat során az országos közlekedésszervező különösen a) elemzi az utazási igényeket és a közlekedési kereslet jellemzőit, b) felméri az érintett szolgáltatások piacának működését, és vizsgálja a piaci alapon nyújtható szolgáltatások körét, c) meghatározza a gazdaságilag megalapozott, versenyeztetésre alkalmas szolgáltatási egységeket, 3952 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám d) kialakítja az egyes szolgáltatási egységek versenyeztetésének feltételeit és lebonyolítási rendjét, valamint e) a közszolgáltatási szerződések versenyeztetésére olyan ütemezést dolgoz ki, amely biztosítja a potenciális ajánlattevők lehető legszélesebb körű részvételét. (4) Az  országos közlekedésszervező által közszolgáltatási szerződés versenyeztetés mellőzésével történő közvetlen odaítélésére kizárólag kivételes esetben, az  1370/2007/EK rendeletben meghatározott esetekben és feltételekkel kerülhet sor. (5) Az országos közlekedésszervező a programot jóváhagyásra benyújtja a miniszter számára. (6) A jóváhagyott szakmai programot az országos közlekedésszervező a honlapján közzéteszi. 7. Az országos közlekedésszervező és a gördülőállomány-kezelő társaság közötti információmegosztási kötelezettség részletes szabályai 8. § (1) Az  országos közlekedésszervező a  gördülőállomány-kezelő társasággal együttműködési megállapodást köt a  személyszállítási közszolgáltatások odaítélésével, valamint a  vasúti gördülőállomány beszerzésével és fenntartásával kapcsolatos programok kialakítása, valamint a  szükséges adatok és információk megosztása érdekében. (2) Az együttműködési megállapodás keretében rögzítik az Sztv. 21. §-ában, 21/A. §-ában és 51. §-ában meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatok és információk körét, az  adatok átadásának módját, rendszerességét, valamint az együttműködési megállapodás működtetésének szervezeti és együttműködési kereteit. (3) Az  országos közlekedésszervező a  gördülőállomány-kezelő társaságtól átveszi és kezeli a  gördülőállomány beszerzésével, finanszírozásával, amortizációjával, fenntartásával és karbantartásával kapcsolatos költségadatokat, amennyiben azok a  közszolgáltatási szerződések előkészítéséhez, a  közszolgáltatási ellentételezés meghatározásához vagy a közszolgáltatási szerződések odaítélésére irányuló eljárások előkészítéséhez szükségesek. 8. Együttműködési és egyéb rendelkezések 9. § Az országos közlekedésszervező feladatainak ellátása során együttműködik a  miniszterrel és a  miniszter által vezetett minisztériummal, a közszolgáltatókkal, közlekedési szolgáltatókkal, a gördülőállomány-kezelő társasággal, a  pályaműködtetővel, a  vasúti pályakapacitás-elosztó szervezettel, kiemelt közszolgáltatói közreműködővel, a  személyszállítási közszolgáltatással érintett települések önkormányzataival, közlekedésszervezőivel, a  személyszállítási közszolgáltatással érintett közutak, kikötők, vízi átkelők tulajdonosaival, kezelőivel, üzemeltetőivel és a feladati ellátása tekintetében érintett hatóságokkal. 9. Záró rendelkezések 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 11. § (1) Az  országos közlekedésszervező 2026.  évi működésének finanszírozására a  miniszter és az  országos közlekedésszervező közötti átmeneti megállapodás alapján kerül sor. (2) A  személyszállítási közszolgáltatások 2026.  évi finanszírozásának közszolgáltató társaságok részére történő biztosítása vonatkozásában a  miniszter és az  országos közlekedésszervező az  államháztartásért felelős miniszter bevonásával külön eljárásrendet alakít ki. Vitézy Dávid László s. k., közlekedési és beruházási miniszter M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3953 A közlekedési és beruházási miniszter 6/2026. (VIII. 13.) KBM rendelete a gördülőállomány-kezelő társaság kijelöléséről [1] A rendelet célja a vasúti személyszállítási közszolgáltatások során alkalmazott vasúti járművek eszközparkjának – európai uniós források bevonásával történő – korszerűsítése érdekében szükséges intézményi reform végrehajtásához szükséges rendelkezés megállapítása, a gördülőállomány-kezelő társaság kijelölése. [2] A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 49. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 106. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A vasúti közlekedésről szóló 2005.  évi CLXXXIII.  törvény (a  továbbiakban: Vtv.) 24/B.  § (1)  bekezdése alapján a  Vtv. VII/A. Fejezete szerinti gördülőállomány-kezelő társaságként a  Magyar Vonatflotta Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelölöm ki. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Vitézy Dávid László s. k., közlekedési és beruházási miniszter A közlekedési és beruházási miniszter 7/2026. (VIII. 13.) KBM rendelete a gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselőjével, vezető testületének tagjaival kapcsolatos szakmai és személyi feltételekről [1] A  rendelet célja a  gördülőállomány-kezelő társaság függetlenségéhez kapcsolódóan a  vezető tisztségviselőre, a  vezető testület tagjaira vonatkozó szakmai és személyi feltételek meghatározása. [2] A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 50. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 106. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § E rendelet hatálya a  vasúti közlekedésről szóló 2005.  évi CLXXXIII.  törvény (a  továbbiakban: Vtv.) VII/A. Fejezete szerinti gördülőállomány-kezelő társaságra (a továbbiakban: társaság), a társaság vezető tisztségviselőire, valamint a vezetői testületek tagjaira terjed ki. 2. § A társaság vezető testületének tagja vagy vezető tisztségviselője az  a  természetes személy lehet, aki a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.), valamint a  Vtv.-ben meghatározott feltételeken túl rendelkezik a) műszaki, közgazdasági, természettudományos, jogi vagy pénzügyi, legalább alapképzésben szerzett felsőfokú végzettséggel és b) legalább 3 év, vasúti járműkarbantartás, vasúti eszközgazdálkodás, pénzügyi, kockázatkezelési, közlekedési jogi vagy ezekhez kapcsolódó területeken szerzett szakmai gyakorlattal. 3. § A társaság vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja köteles az  integritás, az  objektivitás és a befolyásmentesség követelményeinek megfelelően ellátni feladatait, biztosítva a társaság üzleti tevékenységével összefüggő stratégiai irányítási, kockázatkezelési felügyeleti és menedzsment-ellenőrzési funkciókat. 3954 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 4. § (1) A társaság vezető testületének tagja, vezető tisztségviselője kinevezése előtt írásban nyilatkozik arról, hogy nem áll fenn vele és a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával szemben a Vtv. 24/F. § (5) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok. (2) A nyilatkozat hiányában e rendelet hatálya alá tartozó jogviszony nem hozható létre. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Vitézy Dávid László s. k., közlekedési és beruházási miniszter A közlekedési és beruházási miniszter 8/2026. (VIII. 13.) KBM rendelete a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról [1] A  rendelet célja az  országos, regionális és elővárosi közösségi közlekedés megrendelési modelljének átalakításával összefüggésben szükséges miniszteri rendeleti szintű módosítások átvezetése. [2] A  személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012.  évi XLI.  törvény 49.  § (2)  bekezdés b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026.  (V. 13.) Korm.  rendelet 106.  § e)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (2) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 106. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 3. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 106. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Az egyes vasúti utazási kedvezményekről szóló 57/2009. (X. 20.) KHEM rendelet módosítása 1. § Az egyes vasúti utazási kedvezményekről szóló 57/2009. (X. 20.) KHEM rendelet [a továbbiakban: 57/2009. (X. 20.) KHEM rendelet] 2. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012.  évi XLI.  törvény 37.  § (1)  bekezdése szerinti utazási kedvezményre (a továbbiakban: kedvezmény) jogosultak:] „h) a  személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012.  évi XLI.  törvény 21.  § (1b)  bekezdése szerinti szervezet munkavállalója.” 2. § Az 57/2009. (X. 20.) KHEM rendelet a) 9. § (1) bekezdésében az „5. § (6)” szövegrészek helyébe a „21. § (1b)” szöveg, b) 10. § (2) bekezdésében az „5. § (6)” szövegrész helyébe a „21. § (1b)” szöveg lép. 2. Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások teljesítésének mennyiségi és minőségi ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 18/2024. (VII. 18.) ÉKM rendelet módosítása 3. § Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások teljesítésének mennyiségi és minőségi ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 18/2024.  (VII. 18.) ÉKM rendelet [a  továbbiakban: 18/2024. (VII. 18.) ÉKM rendelet] 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3955 (E rendelet alkalmazásában) „3. megrendelő: az  Sztv. 4.  § (3)  bekezdés d) és j)  pontjában meghatározottak szerint az  országos, regionális és elővárosi vasúti, közúti és vízi közforgalmú személyszállítási közszolgáltatások esetében az Sztv. 21. § (1b) bekezdése szerinti országos közlekedésszervező (a továbbiakban: országos közlekedésszervező);” 4. § A 18/2024. (VII. 18.) ÉKM rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3.  § Az  Sztv. 35.  § (3)  bekezdés a)–c)  pontjában meghatározott ellenőrzési feladatokat az  országos közlekedésszervező látja el.” 5. § A 18/2024. (VII. 18.) ÉKM rendelet 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az országos közlekedésszervező a közlekedésért felelős miniszter által jóváhagyott, a saját honlapján közzétett szabályzatban állapítja meg a közszolgáltató által fizetendő ellenőrzési díj éves mértékét az éves országos, regionális és elővárosi közszolgáltatási menetrend megrendelői jóváhagyását követően.” 6. § A 18/2024. (VII. 18.) ÉKM rendelet a) 4. § (3) és (4) bekezdésében az „a KTI” szövegrész helyébe az „az országos közlekedésszervező” szöveg, b) 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1), (5) és (7) bekezdésében, valamint 8. § (6) bekezdésében az „A KTI” szövegrész helyébe az „Az országos közlekedésszervező” szöveg, c) 7. § (1), (3) és (4) bekezdésében az „a KTI” szövegrészek helyébe az „az országos közlekedésszervező” szöveg, d) 7. § (2) bekezdésében az „A KTI” szövegrészek helyébe az „Az országos közlekedésszervező” szöveg, e) 7. § (3) bekezdésében az „a KTI-vel” szövegrész helyébe az „az országos közlekedésszervezővel” szöveg, f) 7. § (6) és (7) bekezdésében, 8. § (1), (4) és (5) bekezdésében az „a KTI” szövegrész helyébe az „az országos közlekedésszervező” szöveg lép. 3. Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó alapellátás, a közforgalmú menetrendkészítés és egységes egyeztetési eljárás részletes szabályairól szóló 40/2025. (XII. 22.) ÉKM rendelet módosítása 7. § Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó alapellátás, a  közforgalmú menetrendkészítés és egységes egyeztetési eljárás részletes szabályairól szóló 40/2025.  (XII. 22.) ÉKM rendelet [a továbbiakban: 40/2025. (XII. 22.) ÉKM rendelet] 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvényben (a továbbiakban: Sztv.) meghatározott feltételekkel létrehozott országos közlekedésszervező az  Sztv.-ben meghatározott kijelölő jogszabályban kapott felhatalmazás alapján a  közlekedésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó tevékenységet lát el, e  rendelet előírásait a feladatkör tekintetében az országos közlekedésszervezőre is megfelelően alkalmazni kell.” 8. § A 40/2025. (XII. 22.) ÉKM rendelet a) 1.  § (2)  bekezdésében az  „a Közlekedéstudományi Intézet” szövegrész helyébe az  „az országos közlekedésszervező” szöveg, b) 3. § (1) bekezdésében az „A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.)” szövegrész helyébe az „Az Sztv.” szöveg lép. 4. Záró rendelkezések 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Vitézy Dávid László s. k., közlekedési és beruházási miniszter 3956 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám IX. Határozatok Tára A köztársasági elnök 191/2026. (VIII. 13.) KE határozata vezérőrnagy rendfokozatba történő előléptetésről, valamint dandártábornok rendfokozatba történő kinevezésekről Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés e)  pontja, valamint a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 32. § (1) bekezdése alapján – a belügyminiszter javaslatára – dr. Mecser Tamás Sándor rendőr dandártábornokot rendőr vezérőrnagy rendfokozatba 2026. augusztus 20-ai hatállyal előléptetem, valamint dr. Ródler Norbert rendőr ezredest rendőr dandártábornok rendfokozatba, Baricska Norbert Tamás rendőr ezredest rendőr dandártábornok rendfokozatba és dr. Horváth Ádám István rendőr ezredest rendőr dandártábornok rendfokozatba 2026. augusztus 20-ai hatállyal kinevezem. Budapest, 2026. július 17. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. augusztus 11. Pósfai Gábor s. k., belügyminiszter SP ügyszám: SP/2145-2/2026 A köztársasági elnök 192/2026. (VIII. 13.) KE határozata vezérőrnagy rendfokozatba történő előléptetésről Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés e)  pontja alapján, a  polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024.  évi LXX.  törvény 82.  § (1)  bekezdés b)  pontjára figyelemmel – a belügyminiszter kezdeményezésére – dr. Tóth Szabolcs nemzetbiztonsági dandártábornokot nemzetbiztonsági vezérőrnagy rendfokozatba 2026. augusztus 20-ai hatállyal előléptetem. Budapest, 2026. július 17. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3957 Ellenjegyzem: Budapest, 2026. augusztus 11. Pósfai Gábor s. k., belügyminiszter SP ügyszám: SP/2146-2/2026 A köztársasági elnök 193/2026. (VIII. 13.) KE határozata dandártábornok rendfokozatba történő kinevezésekről Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés e)  pontja, valamint a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 32. § (1) bekezdése alapján – a belügyminiszter javaslatára – Plánk Róbert rendőr ezredest rendőr dandártábornok rendfokozatba és Kékesi András rendőr ezredest rendőr dandártábornok rendfokozatba 2026. augusztus 20-ai hatállyal kinevezem. Budapest, 2026. július 17. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. augusztus 11. Pósfai Gábor s. k., belügyminiszter SP ügyszám: SP/2149-2/2026 3958 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám A köztársasági elnök 194/2026. (VIII. 13.) KE határozata dandártábornok rendfokozatba történő kinevezésről Az Alaptörvény 9.  cikk (4)  bekezdés e)  pontja alapján, valamint a  polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024.  évi LXX.  törvény 82.  § (1)  bekezdés a)  pont ab)  alpontjára figyelemmel – a  belügyminiszter kezdeményezésére – dr.  Annus Zsolt Antal nemzetbiztonsági ezredest nemzetbiztonsági dandártábornok rendfokozatba 2026. augusztus 20-ai hatállyal kinevezem. Budapest, 2026. július 17. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2026. augusztus 11. Pósfai Gábor s. k., belügyminiszter SP ügyszám: SP/2152-2/2026 A miniszterelnök 78/2026. (VIII. 13.) ME határozata helyettes államtitkárok felmentéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. § (2) bekezdés b) pontja alapján – a belügyminiszter javaslatára – Herczeg Mónikát és Kovácsné dr. Szekér Enikőt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárait e tisztségükből – 2026. augusztus 15-ei hatállyal – felmentem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám 3959 A miniszterelnök 79/2026. (VIII. 13.) ME határozata helyettes államtitkár kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 234.  § (1)  bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, a közlekedési és beruházási miniszter javaslatára Martin Annát – 2026. augusztus 15-ei hatállyal – a Közlekedési és Beruházási Minisztérium helyettes államtitkárává kinevezem. Magyar Péter s. k., miniszterelnök 3960 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 112. szám A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Ducsay Zsuzsanna Ágnes. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.