📄 Aznapi közlönyök terjedelme: 10 oldal (1 kiadvány)
Panaszkodtál a banknál? Most pontosabb szabályok szerint kell bánniuk veled
A mai közlöny igazi főszereplője egy pénzügyi fogyasztóvédelmi szabálycsomag: az MNB újrarendezi, hogyan kell a pénzügyi szolgáltatóknak kezelniük az ügyfélpanaszokat. Ez nemcsak bankokra vonatkozik, hanem biztosítókra, befektetési szolgáltatókra, pénztárakra, pénzforgalmi és elektronikuspénz-szolgáltatókra, pénzügyi közvetítőkre, alapkezelőkre, hitelgondozókra, sőt bizonyos pontokon a kriptoeszköz-szolgáltatókra is.[1]
A lényeg egyszerű: ha ügyfélként panaszt teszel, azt nem lehet félvállról venni. A szolgáltatónak teljes körűen ki kell vizsgálnia, érthetően meg kell válaszolnia, és ha hiányzik valamilyen információ, nem ülhet rajta az ügyön, hanem fel kell vennie veled a kapcsolatot. Fontos apróság, de a gyakorlatban sokat számíthat: akkor is be kell fogadniuk az írásbeli panaszt, ha nem az MNB mintanyomtatványán küldöd be.[1]
Nem baj, ha rossz címre ment a panasz
Az új szabályok egyik leginkább ügyfélbarát része, hogy nem lehet azzal lepattintani valakit, hogy „nem jó helyre küldte”. Ha a panasz a cégen belül rossz osztályra fut be, tovább kell küldeni a megfelelő helyre. Ha pedig egy közvetítőnél vagy tagszervezőnél landol, akkor a mögötte álló szolgáltató felelőssége, hogy az ügy eljusson oda, ahol ténylegesen foglalkoznak vele.[1]
Telefonos panaszoknál is van egy fontos üzenet: bizonyos pénzügyi szolgáltatóknál elvárás, hogy az élő ügyintéző belátható időn belül jelentkezzen. Magyarul: nem lehet végtelen menükkel és várakoztatással eltemetni a panaszos ügyfelet.[1]
A válasz nem lehet ködösítés
A szolgáltatók válaszának nem elég annyit mondania, hogy „panaszát kivizsgáltuk, nem jogos”. Le kell írniuk, mire jutottak, mit tesznek a rendezésért, vagy ha elutasítják a panaszt, miért. Ha a vitában szerződési feltétel vagy szabályzat számít, annak érdemi részét is bele kell tenni a válaszba. Ráadásul mindezt közérthetően kell megfogalmazni, vagyis nem lehet csak paragrafusok mögé bújni.[1]
Ha a panaszt elutasítják, a fogyasztónak világosan meg kell mondani, merre mehet tovább: a Pénzügyi Békéltető Testülethez, illetve adott esetben az MNB fogyasztóvédelmi eljárásához. A szolgáltatónak az elérhetőségeket és a szükséges formanyomtatványok helyét is meg kell adnia, sőt kérésre ezeket díjmentesen el kell küldenie.[1]
Digitális válasz jöhet, de nyoma kell legyen
Az elektronikus ügyintézésnél a szabályozás kifejezetten figyel arra, hogy a válasz ne tűnhessen el a levegőben. Ha a szolgáltató e-mailben vagy online felületen válaszol, igazolnia kell tudni, kinek, mikor és hová küldte a választ. Elektronikus küldésnél ehhez zárt, naplózott rendszert kell használni, amely utólag is visszakövethetővé teszi a küldés tényét és tartalmát.[1]
A panaszokról jegyzőkönyvet is kell vezetni, méghozzá nem tessék-lássék módon. Rögzíteni kell például az ügyfél adatait, a panasz idejét és módját, az érintett szerződést vagy azonosítót, a panasz részleteit és a bemutatott dokumentumokat. A szolgáltatóknak emellett a panaszokat nyilván is kell tartaniuk, témák szerint figyelniük kell, és a visszatérő problémákból következtetéseket kell levonniuk.[1]
Három nagyköveti megbízás lezárult
A közlöny végén három államfői döntés is megjelent, mindhárom külképviselet-vezetői megbízás megszűnéséről szól. Ez a gyakorlatban diplomáciai személyzeti változást jelent: három rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet mentettek fel nagykövetségvezetői feladata alól. Az ilyen döntések a nagykövetségek irányítását érintik, a hétköznapi ügyintéző állampolgároknak általában nem jelentenek közvetlen változást.[2] [3] [4]
Hivatkozások
[1] 16/2026. (VI. 3.) MNB rendelet
[2] 112/2026. (VI. 3.) KE határozat
[3] 113/2026. (VI. 3.) KE határozat
[4] 114/2026. (VI. 3.) KE határozat