📄 Aznapi közlönyök terjedelme: 30 oldal (1 kiadvány)
Behúzták a kéziféket a devizahiteles ügyeknél
A mai közlöny legfontosabb híre: átmenetileg megállnak azok a még futó perek és végrehajtások, amelyek a régi devizahiteles, illetve hasonló fogyasztói kölcsönszerződésekhez kapcsolódnak. A cél az, hogy amíg a jogalkotó újraszabályozza ezeknek a tisztességtelen szerződési feltételekhez kötődő ügyeknek a következményeit, addig ne menjenek tovább automatikusan a bírósági és végrehajtási folyamatok.[1]
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett perekben a bíróság hivatalból, soron kívül felfüggeszti az eljárást. Vagyis nem az adósnak kell külön kérvényeznie a leállítást: a bíróságnak magától kell lépnie. Fontos kivétel viszont, hogy ha maga a fogyasztó azt szeretné, hogy az ügye mégis menjen tovább, kérheti a per folytatását.[1]
A végrehajtásoknál még erősebb a fék. Az érintett ügyekben főszabály szerint nem lehet végrehajtási cselekményt tenni: nincs újabb intézkedés, nincs érdemi előrelépés, a határidők pedig megszakadnak, majd később újraindulnak. A végrehajtóknak ezeket az ügyeket szünetelőként kell kezelniük. Ez azoknak lehet igazán fontos, akiknek még mindig egy régi fogyasztói hitelügy miatt van végrehajtás a nyakukon.[1]
Árverés alatt álló lakások: itt is megáll a gépezet
A szabály külön kitér az ingatlanárverésekre is. Ha valaki már árverési vevőként érintett, de a teljes vételárat a leállás miatt még nem tudta befizetni, akkor később új határidőt kap. Ha pedig már befizette a teljes vételárat, de az árverés még nem lett végleges, akkor a vételár előlegen felüli részét visszakérheti. Ez elég speciális helyzet, de komoly pénzekről és lakásokról lehet szó, ezért nem apróság.[1]
Az is fontos, hogy ha az adott ingatlan egy ilyen fogyasztói szerződés fedezete volt, akkor más követelések végrehajtása sem vihető tovább erre az ingatlanra a külön szabályozásig. Magyarul: nem lehet kikerülni a stopot azzal, hogy ugyanarra a lakásra egy másik tartozás címén mozdulnak rá.[1]
A leállás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy senki sem fizethet. Ha az adós rendezni akarja a tartozását, azt megteheti. Azt is be lehet jelenteni, ha a követelés csökkent vagy megszűnt. Vagyis a szabály nem a megegyezéseket és a rendezést blokkolja, hanem azt, hogy az állami kényszer továbbvigye ezeket az ügyeket, amíg nincs új jogalkotói döntés.[1]
Kiknek számít ez igazán?
Elsősorban azoknak, akik régi devizahiteles vagy hasonló fogyasztói kölcsönszerződésből eredő ügyben még pereskednek, vagy végrehajtás alatt állnak. Érinti a bankokat, követeléskezelőket, végrehajtókat, kezeseket, jogutódokat, sőt bizonyos esetekben az árverési vevőket is. Röviden: mindenkit, aki még benne van ebben a hosszúra nyúlt devizahiteles utóéletben.
A törvény a kihirdetés utáni napon lép életbe, vagyis nagyon gyorsan bekapcsol ez az átmeneti védelem. A nagy kérdés persze az, hogy mi lesz a következő lépés: a mostani szabály nem végleges megoldás, inkább egy nagy „állj, amíg újrarendezzük” tábla.[1]
Építészeknek uniós papírfrissítés
A másik mai változás jóval technikaibb, de egy szűkebb szakmai körnek fontos. Frissül azoknak az európai építészmérnöki okleveleknek a listája, amelyeket Magyarországon feltétel nélkül el kell ismerni. Ez az uniós képesítéselismerési rendszer része: ha valaki egy másik tagállamban szerzett megfelelő építész végzettséget, akkor ne kelljen minden országban nulláról bizonygatnia, hogy a diplomája ér valamit.[2]
Ez főleg külföldön végzett építészeknek, magyarországi munkát vállaló uniós szakembereknek, tervezőirodáknak, valamint az okleveleket elismerő hatóságoknak és szakmai szervezeteknek számít. Nem egy látványos reform, inkább egy uniós lista naprakészen tartása: bekerülnek, pontosodnak azok a képzések és okiratok, amelyeket automatikusan el kell fogadni.[2]
A rendelet a kihirdetés után nyolc nappal lép hatályba. Vagyis itt nincs nagy politikai dráma, csak adminisztratív igazítás: az építész diplomák európai elismerési térképe frissül a magyar szabályokban is.[2]
Hivatkozások
[1] 2026. évi XVI. törvény
[2] 1/2026. (VI. 9.) KBM rendelet