📄 Aznapi közlönyök terjedelme: 7 oldal (1 kiadvány)
Nyolcéves plafon kerül a miniszterelnöki posztra
A mai közlöny legnagyobb horderejű része az Alaptörvény módosítása. A lényeg röviden: mostantól nem lehet miniszterelnökké választani azt, aki 1990 májusa óta összesen már legalább nyolc évet töltött a poszton. Nem számít, hogy ez egybefüggő volt-e vagy több részletben jött össze: a szabály az összesített időt nézi.[1]
Ez nemcsak a jövőbeli választásokat érinti. A szöveg azt is kimondja, hogy a miniszterelnöki megbízatás megszűnik, ha valaki eléri a nyolcéves határt. Vagyis ez egy kemény felső korlát, nem pusztán jelölési szabály. Politikailag ez a nap legfontosabb mondata: a kormányfői tisztségre időkorlát kerül.[1]
Új szabályok az állami vagyonból kinőtt alapítványokra
Az Alaptörvény-módosítás másik fontos része a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szól. Ezek azok az alapítványok, amelyek az elmúlt években sok állami vagyont, intézményt, egyetemi fenntartói szerepet vagy más közfeladatot kaptak.
Az új szabály szerint ha egy ilyen alapítvány megszűnik, akkor az államtól kapott vagyon, annak hozama, illetve az ezek helyébe lépett vagyon ingyenesen visszaszáll az államra. Emellett az alapítói jogokat is az állam gyakorolja, és az állam akár meg is szüntetheti az alapítványt. Magyarul: az állam erősebb kézzel nyúlhat vissza ezekhez a szervezetekhez és a hozzájuk került vagyonhoz.[1]
Ez főleg azokat érintheti, akik ilyen alapítványok által fenntartott intézményekben dolgoznak, tanulnak, kutatnak, vagy ilyen szervezetekkel vannak szerződéses kapcsolatban. A részletszabályokat majd külön törvények mondják meg, de az irány már látszik: a korábban alapítványi kézbe adott állami vagyon felett erősebb állami kontroll jelenik meg.[1]
Dizájnerdrogok: újabb anyagok kerülnek tiltólistára
A közlöny másik témája a kábítószerként vagy új pszichoaktív anyagként ellenőrzött szerek listájának bővítése. Több új vegyület kerül fel a jegyzékekre, köztük különféle katinon-származékok, kannabinoid jellegű anyagok és más, drogpiacon felbukkanó szerek.[2]
Ennek a hétköznapi jelentése egyszerű: amit eddig esetleg „új szerként”, „legális alternatívaként” vagy homályos összetételű termékként próbáltak terjeszteni, az mostantól szigorúbb ellenőrzés alá kerül. Az ilyen anyagok előállítása, árusítása, birtoklása vagy fogyasztása büntetőjogi következményekkel járhat.[2]
Ez elsősorban a drogkereskedelem ellen irányul, de érinti a fogyasztókat, a rendőrséget, az egészségügyi ellátást, a toxikológiai laborokat és mindenkit, aki ilyen szerekkel kapcsolatba kerülhet. A cél az, hogy a hatóságok gyorsabban tudjanak reagálni azokra az új vegyületekre, amelyek a piacon rendre a tiltások kijátszására jelennek meg.[2]
A drogos lista bővítése nem azonnal, hanem a kihirdetés után tíz nappal lép életbe. Ez rövid átmeneti idő, de a lényeg nem változik: újabb anyagok kerülnek be a szigorúan figyelt körbe.[2]
Hivatkozások
[1] Magyarország Alaptörvényének tizenhatodik módosítása (2026. június 15.)
[2] 1/2026. (VI. 19.) EüM rendelet