📄 Aznapi közlönyök terjedelme: 66 oldal (1 kiadvány)
Hulladékügyben nagyobb digitális rend jön
A nap legnagyobb csomagja a hulladékgazdálkodást érinti. A lényeg: a határon átnyúló hulladékszállításnál egyre inkább elektronikus ügyintézésre áll át a rendszer. A cégeknek az uniós DIWASS nevű központi felületen kell majd adatot szolgáltatniuk, vagyis kevesebb papír, több online nyomkövetés, szigorúbb európai összhang. Ez főleg hulladékszállítókat, hulladékkezelőket, importáló-exportáló cégeket és a hatóságokat érinti.[1]
Ugyanebben a csomagban van egy hétköznapibb, de sok vendéglátóst érintő könnyítés is: a kevés műanyagot tartalmazó papír italtartó poharak forgalmazása továbbra is lehetséges marad. A kormány indoka egyszerű: a teljesen műanyagmentes alternatívákból még nincs elég. Ez kávézóknak, büféknek, rendezvényszervezőknek és csomagolóanyag-forgalmazóknak lehet fontos.[1]
Külön rendeletben frissült a hulladékjegyzék is. Ez az a lista, amely megmondja, milyen hulladékot milyen kóddal kell nyilvántartani. Laikusként ez száraznak hangzik, de a gyakorlatban fontos: a hulladékkezelő cégek, ipari szereplők, akkumulátorokkal, veszélyes anyagokkal vagy újrahasznosítással dolgozó vállalkozások adminisztrációját érinti. A változás uniós szabályokhoz igazítja a magyar listát.[7]
Veszélyes áruk: pontosabb ellenőrzés, komolyabb fegyelem
Változtak a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzési és bírságolási szabályai is. Ez az ADR-es világ: üzemanyag, vegyi anyag, gázpalack, ipari alapanyag, minden, ami rossz kezelés mellett kockázatos lehet az utakon. A módosítás a hatósági ellenőrzéseket és a bírságtételeket igazítja hozzá a friss szabályozáshoz. A fuvarozóknak, logisztikai cégeknek és raktározóknak érdemes figyelniük, mert itt a papírmunka és a biztonsági előírások be nem tartása gyorsan pénzbe kerülhet.[2]
Diákhitel, babaváró, állami képzési beszerzések: kisebb igazítások
A Diákhitel szabályaihoz is hozzányúltak. A közlönyben ez rövid módosításként jelent meg, vagyis nem egy nagy rendszerátalakításról van szó, hanem a hallgatói hitelrendszer működését finomhangoló változásról. Ez elsősorban egyetemistákat, főiskolásokat és a hitelrendszerben részt vevő intézményeket érintheti.[3]
A babaváró támogatás szabályain is módosítottak. Itt is rövid, célzott változtatásról beszélünk, nem teljes újratervezésről. A babavárót igénylő vagy már felvett családoknak akkor lehet fontos, ha épp ügyintézésben vannak, feltételt vizsgálnak, vagy határidőkhöz kötött helyzetben vannak.[4]
Az állami, kormányzati képzési és oktatási beszerzések szabályozása is kapott egy módosítást. Ez nem a hétköznapi tanfolyamvásárlókat érinti, hanem inkább minisztériumokat, háttérintézményeket, állami szervezeteket és azokat a cégeket, amelyek képzési szolgáltatást adnak el az államnak.[5]
Építésügy: több nyilvánosság az eljárásokban
Az építésügyi hatósági eljárásoknál a nyilvánosság erősítése a cél. Magyarul: az építkezésekkel kapcsolatos hatósági ügyeknél több információ lehet hozzáférhető azok számára, akiket egy beruházás érint. Ez a szomszédoknak, helyi közösségeknek, önkormányzatoknak és persze az építtetőknek is fontos. Az üzenet: ha valami épül a környezetedben, könnyebb legyen követni, mi történik hivatalosan.[6]
Bírói kinevezések, felmentések, ülnökválasztás
A köztársasági elnöki határozatok között több bírósági személyi döntés szerepel: bírák felmentése, új bírák kinevezése, illetve egy bírói kinevezés meghosszabbítása. Ezek nem általános szabályváltozások, hanem személyi döntések, de a bírósági rendszer működése szempontjából fontosak.[8] [9] [10]
Kitűzték a bírósági ülnökök soron kívüli választásának időpontját is. Az ülnökök azok a nem hivatásos résztvevők, akik bizonyos ügyekben a bírói munkában közreműködnek. Ez inkább az önkormányzati és bírósági szervezés szempontjából érdekes, nem a mindennapi ügyintézésben hoz azonnali változást.[11]
Egy katonai személyi döntés is megjelent: egy dandártábornok szolgálati viszonyának megszüntetéséről döntöttek. Ez szintén személyi határozat, szélesebb lakossági hatása nincs.[12]
Adóegyezmények Angolával és Kuvaittal
A kormány felhatalmazást adott a Magyarország és Angola közötti kettős adóztatási egyezmény végleges szövegének megállapítására. Ez azoknak lehet érdekes, akik magyar–angolai üzleti kapcsolatban gondolkodnak: cégeknek, befektetőknek, tanácsadóknak, nemzetközi munkavállalóknak. A cél ilyenkor az, hogy ugyanazt a jövedelmet ne adóztassák meg kétszer, és közben az adóelkerülést is nehezítsék.[13]
Hasonló ügyben Kuvaittal is lépés történt: a már létező adóegyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyv szövegét véglegesíthetik. Ez a magyar–kuvaiti gazdasági kapcsolatokban mozgó vállalkozásoknak és befektetőknek lehet fontos, de a tényleges hatás a további jóváhagyási folyamatok után válik igazán érezhetővé.[14]
Alapítványi ügyek: ki gyakorolja az állam jogait?
A kormány kijelölte, hogy egyes közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál mely miniszterek gyakorolják az állam nevében az alapítói jogokat. Fontos szűkítés: itt azokról az alapítványokról van szó, amelyek nem közfeladatként végeznek felsőoktatási tevékenységet. A döntés tehát főleg az érintett alapítványok irányítási rendjét, felügyeleti kapcsolatait és minisztériumi kötődését rendezi.[15]
Hivatkozások
[1] 98/2026. (VI. 29.) Korm. rendelet
[2] 99/2026. (VI. 29.) Korm. rendelet
[3] 100/2026. (VI. 29.) Korm. rendelet
[4] 101/2026. (VI. 29.) Korm. rendelet
[5] 102/2026. (VI. 29.) Korm. rendelet
[6] 103/2026. (VI. 29.) Korm. rendelet
[7] 1/2026. (VI. 29.) ÉKFM rendelet
[8] 134/2026. (VI. 29.) KE határozat
[9] 135/2026. (VI. 29.) KE határozat
[10] 136/2026. (VI. 29.) KE határozat
[11] 137/2026. (VI. 29.) KE határozat
[12] 138/2026. (VI. 29.) KE határozat
[13] 1212/2026. (VI. 29.) Korm. határozat
[14] 1213/2026. (VI. 29.) Korm. határozat
[15] 1214/2026. (VI. 29.) Korm. határozat