📄 Aznapi közlönyök terjedelme: 4 oldal (1 kiadvány)
A bankoknak több adatot kell küldeniük a hitelekről
A mai közlöny rövid, de banki szempontból elég technikai nap volt: a Magyar Nemzeti Bank finomhangolta, milyen adatokat kell a hitelintézeteknek jelenteniük a jegybanki adatbázisba. Ez nem olyan változás, amitől holnaptól más lesz a törlesztőd vagy új papírt kell aláírnod, inkább arról szól, hogy az MNB részletesebben lásson rá a banki hitelezésre.[1]
Az új adatkörök között megjelenik például, hogy pontosan milyen hitelkonstrukcióról van szó, egy hitelkeret lehívható-e harminc napon belül, illetve milyen kamatlábat fizet az ügyfél különböző számítási logikák szerint. Magyarul: a jegybank nemcsak azt akarja látni, hogy mennyi hitel van a rendszerben, hanem azt is, milyen feltételekkel és milyen gyorsan mozgósítható pénzekről beszélünk.[1]
Van egy ingatlanos szál is: a jelentésekbe bekerülnek új adatok társasházi projekthitelekhez, bérbeadható területekhez, bérbeadottsági arányhoz és lakásszámhoz kapcsolódóan. Ez főleg a bankoknak és az ingatlanfejlesztési hiteleket figyelő szakembereknek fontos, mert részletesebb képet adhat arról, milyen kockázatok vannak az ingatlanpiaci finanszírozásban.[1]
A változás október elején indul, de az új szabályok szerinti jelentést először a decemberi adatokra kell majd elkészíteni. A hétköznapi ügyfél ebből leginkább semmit nem vesz észre; a banki háttérrendszereknek viszont lesz dolguk vele.[1]
Betétek, repók, netbank: mélyebbre néz a jegybank
A másik módosítás a betétekre, felvett hitelekre, hitelkeretekre és repóügyletekre vonatkozó banki jelentéseket bővíti. Itt is az a lényeg, hogy az MNB több apró részletet kér be a pénzintézetektől, hogy pontosabban lássa, honnan jönnek a banki források, mennyire stabilak, és milyen feltételekkel mozoghatnak.[2]
Új adatként szerepel majd például a kamatfelár, az, hogy egy tétel megjelenik-e konszolidált jelentésben, értékpapírszámlához kapcsolódik-e, közvetítőn keresztül értékesítették-e, illetve felmondható-e harminc napon belül a bank hozzájárulása nélkül. Ezek mind olyan részletek, amelyek egy pénzügyi stresszhelyzetben sokat számíthatnak: mennyi pénz marad stabilan a banknál, és mennyi távozhat gyorsan.[2]
Érdekesebb, a laikus szemnek is feltűnő újdonság, hogy a bankoknak bizonyos adatkörökben azt is jelezniük kell majd, belépett-e az ügyfél az adott hónapban mobilbankba vagy internetbankba. Ez nem azt jelenti, hogy az ügyfélnek új teendője lenne, inkább a banki adatszolgáltatás lesz részletesebb a digitális aktivitásról.[2]
Ez a csomag december elején lép életbe. Röviden: a mai közlöny nem a lakosság pénztárcáját piszkálja közvetlenül, hanem a banki adatcsöveket bővíti. Több adat megy majd a jegybankhoz, főleg a hitelek, betétek, banki források és digitális ügyfélaktivitás jobb követése érdekében.[2]
Hivatkozások
[1] 24/2026. (VII. 7.) MNB rendelet
[2] 25/2026. (VII. 7.) MNB rendelet