📄 Aznapi közlönyök terjedelme: 6 oldal (1 kiadvány)
Energiás nagytakarítás: régi gázos szabályok mennek a kukába
A mai Közlöny egyik fele klasszikus jogszabályi lomtalanítás: az energiahivatal több, mára feleslegessé vált földgázos rendeletet hatályon kívül helyezett. Ezek főleg korábbi díjszabási, rendszerhasználati és kapcsolódó technikai szabályokat érintettek, vagyis nem arról van szó, hogy holnaptól más lesz a lakossági gázszámla. Inkább a háttérben takarítják ki a már nem használt előírásokat.[1]
A lényegesebb rész az, hogy a harmadik országokhoz kapcsolódó földgázos rendszer-összekötési pontokra eddig meglévő hazai szabály is kikerül a rendszerből. Ennek oka, hogy ezekre a pontokra már nem a magyar tagállami szabályozás lesz az irányadó. Ez elsősorban a gázpiaci szereplőknek, rendszerüzemeltetőknek, kereskedőknek és hatósági szakembereknek fontos, az átlagfogyasztó ebből legfeljebb annyit érzékelhet, hogy a szabályozás egy kicsit letisztultabb lett.[1]
Gyümölcsfa-csemeték importja: kevesebb magyar engedélyezés, több uniós szűrő
A másik változás a gyümölcs szaporítóanyagokról szól — vagyis például oltványokról, csemetékről, alanyokról, amiből később gyümölcsös lesz. Itt az történik, hogy megszűnik a NÉBIH eddigi külön importengedélyezési eljárása a harmadik országokból érkező ilyen anyagokra. Ennek nem az az üzenete, hogy bármi jöhet bárhonnan, hanem épp ellenkezőleg: mostantól az számít igazán, hogy az Európai Bizottság az adott országot és termékkört egyenértékűnek ismerte-e el az uniós követelményekkel.[2]
Magyarul: ha egy unión kívüli országból valaki gyümölcs szaporítóanyagot akar behozni forgalmazásra, azt csak akkor teheti meg, ha az adott országra és kategóriára van uniós szintű „rendben van” döntés. Ez a faiskoláknak, importőröknek, kertészeti kereskedőknek és nagyobb gyümölcstermesztőknek fontos. A hobbikertész ebből legfeljebb közvetve érezhet valamit: elvileg átláthatóbb lesz, honnan származik a boltban vagy faiskolában vett növényanyag.[2]
Nem engedély, de előzetes szólás azért kell
Az importőrök nem úszhatják meg teljesen a hatósági kört: a tervezett behozatal előtt legalább 20 nappal elektronikusan értesíteniük kell a NÉBIH-et. Meg kell adniuk többek között, milyen fajról és fajtáról van szó, honnan jön, mennyi érkezik, milyen növényegészségügyi adatok kapcsolódnak hozzá, és hol lehet majd ellenőrizni a teljes tételt.[2]
A NÉBIH ezután ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e az uniós egyenértékűségi feltételeknek, a vármegyei kormányhivatal pedig a helyszínen is ránézhet a szállítmányra. Ha minden stimmel, jöhet a forgalmazás és a megfelelő címkézés. Ha nem, a tételt megállíthatják. Vagyis az előzetes engedélyezés helyett inkább bejelentéses, ellenőrzéses rendszerre áll át a folyamat.[2]
Címkén is jobban látszik majd, honnan jött a növény
Új előírás az is, hogy a harmadik országból behozott gyümölcs szaporítóanyag címkéjén szerepelnie kell a származási ország eredeti hatósági címkéjére való hivatkozásnak, mégpedig az ott kiadott egyedi azonosító kóddal együtt. Ez apróságnak tűnik, de a növényanyagoknál nagyon nem mindegy a nyomon követhetőség: ha később minőségi vagy növényegészségügyi gond van, fontos tudni, honnan indult a tétel.[2]
Összességében a mai Közlöny nem a mindennapi életet felforgató csomag. Az energiaszabályozásban inkább rendrakás történt, az agrárszabályozásban pedig egy uniós logikához igazított importszabály jött: kevesebb külön magyar engedély, de erősebb előzetes bejelentés, ellenőrzés és nyomon követés.
Hivatkozások
[1] 5/2026. (VIII. 4.) MEKH rendelet
[2] 10/2026. (VIII. 4.) AÉM rendelet