📄 Aznapi közlönyök terjedelme: 8 oldal (1 kiadvány)
Új ember kerül a médiahatóság kulcstestületébe
A mai Közlöny egyik fontos személyi döntése: Dr. Radetzky András négy évre a Médiatanács tagja lett. Ez az a testület, amely a hazai médiafelügyelet egyik központi szereplője, így a döntés elsősorban a médiaszolgáltatókat, rádiókat, tévéket, online tartalomszolgáltatókat érintheti – közvetve pedig mindenkit, aki hírt fogyaszt.[1]
Feláll a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői csapata
Megválasztották a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal három elnökhelyettesét is. Dr. Ötvös Károly a közpénzügyi területért, Dr. Gellért Károly Árpád a vádemelési ügyekért, Dr. Terhes Tibor Dávid pedig a fellebbviteli ügyekért felel majd. Magyarul: a frissen létrejött hivatal vezetése tovább épül, és ez a közpénzek, vitatott vagyonmozgások, illetve állami vagyonvédelmi ügyek kezelésében lehet lényeges.[2]
A megszűnő Szuverenitásvédelmi Hivatal pénze átkerül
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése után a megmaradó költségvetési pénzt átcsoportosítják: közel 2,85 milliárd forint kerül át az Igazságügyi Minisztériumhoz. Ebben bér, járulék, működési költség és beruházási keret is van. A lényeg: a hivatal önálló költségvetési helye kiürül, a pénz pedig az igazságügyi tárcánál landol. Ez főleg az állami intézményrendszeren belüli feladat- és pénzmozgás, az állampolgárok ebből közvetlenül valószínűleg keveset éreznek.[3]
Bizottsági székcsere a parlamentben
A Digitalizációs és Technológiai Bizottság élén csere történt: Járosi Péter lett az elnök, Varga Balázs pedig alelnökként folytatja. Mindketten a TISZA frakcióhoz tartoznak, tehát ez inkább házon belüli szerepcsere, de a digitális ügyek, technológiai szabályozás, adatgazdaság és innováció parlamenti napirendjén számíthat, ki vezeti a bizottságot.[4]
A spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését vizsgáló parlamenti bizottságban is változás van: Lovkó Csaba lett az elnök, Veres Ádám pedig új tagként kerül be. Ez a bizottság a múltbeli közvagyonmozgások feltárásával foglalkozik, vagyis politikailag érzékeny, nagy tétű ügyek kerülhetnek elé.[5]
Két mentelmi ügyben is nemet mondott a parlament
Az Országgyűlés nem függesztette fel Dr. Gurzó Mária mentelmi jogát az érintett bírósági ügyben. Ez azt jelenti, hogy ebben az ügyben a képviselő mentelmi védelme megmarad.[6]
Ugyanez történt Toroczkai László esetében is: a parlament nem adta ki a képviselőt az adott bírósági ügyben. A döntés politikailag mindig érzékeny, mert a mentelmi jog egyszerre védi a képviselői munkát, de közben sokak szemében könnyen tűnhet kivételezésnek is.[7]
Vezetőváltás az energia- és közműhatóságnál
Dr. Juhász Edit lemondása miatt megszűnik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöki jogviszonya. Ez nem kis poszt: a hivatalnak fontos szerepe van az energia- és közműszektor szabályozásában, vagyis olyan területeken, amelyek végső soron a rezsiszámlák, szolgáltatók és piaci szereplők világához kapcsolódnak.[8]
Az utód Losonczy Géza lesz, akit hét évre neveztek ki a hivatal élére. Ez hosszú mandátum, tehát nem átmeneti megoldásról van szó. A döntés az energetikai cégeknek, közműszolgáltatóknak és szabályozási ügyekkel foglalkozó szereplőknek biztosan fontos jelzés.[9]
Távozik egy államtitkár a gazdasági-energetikai tárcától
Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkára lemondott, megbízatása október közepével megszűnik. A Közlönyből az okokról nem derül ki több, de egy ilyen távozás mindig jelezhet belső átrendeződést egy minisztériumban – különösen egy olyan területen, ahol gazdasági és energetikai döntések futnak össze.[10]
Hivatkozások
[1] 69/2026. (X. 13.) OGY határozat
[2] 70/2026. (X. 13.) OGY határozat
[3] 71/2026. (X. 13.) OGY határozat
[4] 72/2026. (X. 13.) OGY határozat
[5] 73/2026. (X. 13.) OGY határozat
[6] 74/2026. (X. 13.) OGY határozat
[7] 75/2026. (X. 13.) OGY határozat
[8] 257/2026. (X. 13.) KE határozat
[9] 258/2026. (X. 13.) KE határozat
[10] 259/2026. (X. 13.) KE határozat