📄 Aznapi közlönyök terjedelme: 32 oldal (1 kiadvány)
Az MFB-nél mostantól több lesz a fék és a reflektor
A mai Közlöny legfontosabb része a Magyar Fejlesztési Bank szabályainak átírása. A lényeg: az állami fejlesztési bank nagyobb szerepet kaphat uniós és állami programok pénzügyi lebonyolításában, de közben több átláthatósági és összeférhetetlenségi szabályt is ráhúznak. Vagyis nemcsak az a kérdés, hogy ki kap pénzt, hanem az is, hogy ezt hogyan indokolják, ki ellenőrzi, és nyilvános lesz-e belőle valami.[1]
Az MFB a jövőben kifejezetten végezhet pénzügyi lebonyolítást állami és uniós programoknál, akár devizaátváltással együtt. Ez azoknak fontos, akik fejlesztési hitelre, támogatott programokra, beruházási forrásokra pályáznak: vállalkozásoknak, pénzügyi közvetítőknek, alapkezelőknek, és végső soron az adófizetőknek is, mert közpénzről és uniós pénzről van szó.[1]
Szigorodik az is, kinek adhat pénzt az MFB. Hitel, kölcsön, garancia vagy kezesség főszabály szerint csak átlátható szervezetnek mehet, és tudni kell, ki a tényleges tulajdonos. Magyarul: a fejlesztési pénzeknél ne lehessen homályos hátterű cégekkel vagy nehezen kibogozható tulajdonosi láncokkal dolgozni. A természetes személyekre, őstermelőkre és társasházakra külön kivételek vonatkoznak.[1]
Állami garancia csak indokolt nagy ügyekre
Új szabály, hogy a kormány az MFB javára állami kezességet csak akkor vállalhat, ha az adott beruházás nemzetgazdasági szempontból indokolt, és a cél másképp nem érhető el. Ráadásul az ilyen kormánydöntések nyilvánosak lesznek. Ez nem apróság: az állami kezesség végső soron azt jelenti, hogy ha baj van, a költségvetés áll helyt.[1]
Az MFB-nél kötelező lesz kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot működtetni. Emellett, ha a bank programokat indít — például több ügyfélnek ad hitelt vagy garanciát, esetleg befektetési alapokon keresztül mozgat pénzt —, előre nyilvánosságra kell hoznia, miért van erre szükség, milyen piaci hiányt akar betölteni, és hogyan mérik majd a program hatékonyságát.[1]
Ha az MFB pénzügyi közvetítőt vagy alapkezelőt választ, és nem kell közbeszerzést kiírnia, akkor is nyílt, nyilvános és esélyegyenlő kiválasztási folyamatot kell tartania. Ez azoknak a bankoknak, pénzügyi szereplőknek és alapkezelőknek fontos, akik ilyen programokban részt vennének: papíron kisebb lesz a „haveri kiválasztás” mozgástere.[1]
Helyreállítási pénzek: név és összeg is kikerülhet
Külön fejezet foglalkozik az uniós helyreállítási forrásokkal. Ha ilyen pénzből emelnek tőkét az MFB-ben, azt csak az uniós céloknak megfelelő finanszírozásra lehet használni. Az ilyen források felhasználásához előzetes szakmai és jogszerűségi vélemény kell, a finanszírozott programoknál pedig közzé kell tenni az ügyfél nevét és az ügylet összegét. Ez a legkézzelfoghatóbb átláthatósági elem a csomagban.[1]
Ehhez kapcsolódik egy külön kormánydöntés is, amely a helyreállítási terv forrásainak közvetítéséhez szükséges intézkedésekről szól. A cím alapján ez a pénzcsatornák gyakorlati beállításáról szól: ki, hogyan és milyen intézményi útvonalon juttatja el ezeket a forrásokat a végső címzettekhez.[7]
Vezetői szabályok: politikától távolabb, papíron stabilabban
Az MFB igazgatóságánál és felügyelőbizottságánál új összeférhetetlenségi szabályok jönnek. Nem lehet ilyen vezető például az, aki politikai vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, illetve aki hivatásszerűen lobbizik közhatalmi döntések befolyásolására. A tiltás a jogviszony megszűnése után még fél évig él. Ez egyértelműen azt célozza, hogy a fejlesztési bank vezetését távolabb tartsák a napi politikai és érdekérvényesítő szerepektől.[1]
Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat sem lehet majd csak úgy, indok nélkül kirakni: a visszahívás feltételeit részletesen felsorolják. Ilyen lehet például súlyos etikai vétség, összeférhetetlenség, egészségügyi alkalmatlanság vagy az, ha valaki külső utasítás szerint jár el. Ez a vezetőknek nagyobb védelmet, az államnak viszont szűkebb mozgásteret jelent.[1]
A fővárosi hiteles különszabályt kidobják
Ugyanez a törvény hatályon kívül helyezi azt a korábbi különszabályt, amely a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitelről szólt. A hivatalos indoklás szerint ez a Fővárossal való együttműködés rendezését és egy pozitívabb partneri keret kialakítását szolgálja. Lefordítva: a kormány és Budapest pénzügyi vitájában egy korábbi, külön hiteles megoldást most levettek az asztalról.[1]
Alapítványi ügyek: nem egyetemi vagyonkezelők kerültek napirendre
A kormány külön határozatban foglalkozik azokkal a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, amelyek nem felsőoktatási feladatot látnak el. A cím alapján itt nem az egyetemi modellváltós alapítványokról van szó, hanem más közfeladatokra létrehozott vagyonkezelőkről, illetve egy ilyen alapítvány megszüntetéséhez kapcsolódó lépésekről. Ez az érintett alapítványoknak, az általuk kezelt vagyon sorsának és az ott dolgozóknak lehet fontos.[8]
Két kúriai döntés: helyi rendeletek a nagyító alatt
A Kúria Önkormányzati Tanácsa két ügyben is határozatot hozott. Ezeknél jellemzően az a kérdés, hogy egy önkormányzati rendelet rendben van-e a magasabb szintű jogszabályokhoz képest. A hatás első körben mindig helyi: az érintett településnek vagy önkormányzatnak kell igazodnia a döntéshez, de más önkormányzatok is tanulhatnak belőle, hogy mit nem érdemes ugyanígy szabályozni.[2] [3]
Parlamenti bizottságok, diplomácia, honvédség
Volt még néhány személyi és szervezeti döntés is. Az Országgyűlés módosította a bizottságok tagjairól és tisztségviselőiről szóló korábbi döntését, vagyis a parlamenti munkamegosztásban történt változás.[4]
Az államfő felmentett egy rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet a külképviselet-vezetői megbízása alól, valamint döntött egy vezérőrnagyi előléptetésről is. Ezek klasszikus személyi döntések: a külügyi és honvédelmi apparátust érintik, a mindennapi életre közvetlen hatásuk általában nincs.[5] [6]
Hivatkozások
[1] 2026. évi XXIX. törvény
[2] Köf.5.010/2026/4. számú határozat
[3] Köf.5.013/2026/4. számú határozat
[4] 37/2026. (VII. 14.) OGY határozat
[5] 151/2026. (VII. 14.) KE határozat
[6] 152/2026. (VII. 14.) KE határozat
[7] 1225/2026. (VII. 14.) Korm. határozat
[8] 1226/2026. (VII. 14.) Korm. határozat