📄 Aznapi közlönyök terjedelme: 10 oldal (1 kiadvány)
Rugalmasabb lesz a csecsemők pneumococcus-oltási rendje
A legfontosabb egészségügyi változás a kisgyerekes családokat és a házi gyermekorvosokat érinti. A pneumococcus elleni kötelező oltásnál ezentúl nagyobb mozgástér lesz abban, hogy pontosan milyen oltási ütemezést kell követni.
Ez nem azt jelenti, hogy megszűnik az oltás, vagy hogy opcionálissá válik. Épp ellenkezőleg: a cél az, hogy a kötelező oltási rend igazodjon azokhoz a vakcinákhoz, amelyek ténylegesen elérhetők Magyarországon, és amelyeknek a gyártói alkalmazási előírása esetleg más ütemezést tartalmaz.
Magyarul: ha egy engedélyezett pneumococcus-vakcina biztonságos használata más oltási menetrendet kíván, akkor az adott évre kiadott szakmai oltási útmutató ezt le tudja követni. Így nem kell minden apró vakcinaváltásnál mereven a régi szabályhoz ragaszkodni. Ez főleg a csecsemők oltásánál számít, ahol a pontos időzítés különösen fontos.[1]
A változás pár napon belül életbe lép. A szülőknek ebből valószínűleg annyi lesz érzékelhető, hogy az orvos vagy a védőnő az aktuális szakmai levél alapján mondja meg, mikor jön a következő oltás. Tehát nem otthoni matekozásról van szó, hanem arról, hogy a rendszer rugalmasabban kezeli az elérhető vakcinákat.
Rendvédelmi alkalmasság: előbb szűrnek, hosszabb határidőkkel
A belügyi rendelet a rendvédelmi szerveknél dolgozókat, illetve az oda készülőket érinti: rendőröket, katasztrófavédelmiseket, büntetés-végrehajtásban dolgozókat, határvadászokat és rendvédelmi igazgatási alkalmazottakat.
Az egyik praktikus változás, hogy bizonyos szakirányú továbbképzésre jelentkezőknél már a képzés megkezdése előtt elvégezhetik azt az alkalmassági vizsgálatot, amelyre amúgy a hivatásos állományba vétel előtt lenne szükség. Ez logikus lépés: jobb előre tudni, hogy valaki egészségileg, pszichésen és a betölteni tervezett beosztáshoz mérten alkalmas-e, mint csak a képzés végén szembesülni azzal, hogy mégsem.
Ha már ismert, milyen beosztásba kerülne az illető, akkor nemcsak az alapfeltételeket nézik, hanem azt is, passzol-e a konkrét munkakörhöz. Ez főleg azoknak fontos, akik belső pályán, már valamilyen rendvédelmi jogviszonyból mennének továbbképzésre.
Finomították azt is, mi történik akkor, ha valakit nem a teljes hivatásos szolgálatra, hanem csak a jelenlegi beosztására minősítenek alkalmatlannak. Ilyenkor meg kell nézni, milyen más kategóriájú feladatra alkalmas, és ha van neki megfelelő hely, külön új alkalmassági eljárás nélkül át lehet helyezni. Ez emberibb és életszerűbb megoldás: nem feltétlenül kell valakit elveszíteni a rendszerből csak azért, mert egy adott beosztás már nem neki való.
Viszont ha valakit általában a hivatásos szolgálatra alkalmatlannak minősítenek, akkor két évig nem próbálkozhat újra ilyen alkalmassági vizsgálattal. Emellett több eljárási határidőt is meghosszabbítottak: ahol eddig 45, illetve 30 nap szerepelt, ott most 90, illetve 60 nap lesz. Vagyis egyes ügyek elbírálására több időt kap a rendszer.[2]
A mellékletekben az egészségi kizáró okok megfogalmazását is igazították. Külön nevesítik például a kezelhetetlen vagy tartósan fennálló, terápiára nem reagáló hangulatzavarokat, illetve pontosítják az alkohol okozta problémák leírását. Ez érzékeny terület, de a rendvédelmi munkánál érthető, hogy az alkalmassági szabályok részletesek.
Nyíregyházi ingatlanügy: a Kúria rászólt az önkormányzatra
A Kúria egy nyíregyházi változtatási tilalom ügyében döntött. A történet röviden: egy tulajdonos megvett egy nyíregyházi ingatlant, amelyre az önkormányzat korábban változtatási tilalmat rendelt el. Ez a tilalom lényegében azt jelenti, hogy az érintett telken vagy épületen nem lehet szabadon fejleszteni, átalakítani, építkezni, mert a város valamilyen tervezési folyamat miatt befagyasztja a helyzetet.
A Kúria most azt mondta ki, hogy az adott ingatlanra vonatkozó tilalom egy meghatározott időszakban más jogszabályba ütközött, ezért a Debreceni Törvényszék előtt futó konkrét perben nem alkalmazható. Ez nem általános várospolitikai állásfoglalás, hanem egy nagyon is gyakorlati döntés: az érintett ügyben nem lehet úgy tenni, mintha ez a tilalom rendben lett volna.[3]
Ez elsősorban az adott ingatlan tulajdonosának fontos, de üzenet az önkormányzatoknak is: a változtatási tilalom erős eszköz, de nem lehet akármeddig és akárhogyan fenntartani. Ha egy város korlátozza a tulajdonos mozgásterét, annak nagyon pontosan meg kell felelnie a szabályoknak.
A döntés ellen nincs további jogorvoslat, és a határozatot a városnak is közzé kell tennie a szokásos helyi módon. Vagyis ez nem marad meg egy bírósági irat mélyén: hivatalosan is nyilvánosságra kell kerülnie.
Röviden: kik figyeljenek?
A kisgyerekes szülőknek nem kell külön teendőjük, de érdemes az orvos és a védőnő jelzéseit követni, mert a pneumococcus-oltások ütemezése rugalmasabban igazodhat az aktuális vakcinához.
A rendvédelmi pályára készülőknek és a belső továbbképzésre jelentkezőknek fontos, hogy az alkalmassági vizsgálat hamarabb képbe kerülhet, és bizonyos minősítéseknek komoly, akár két évre szóló következménye lehet.
Nyíregyházán pedig az érintett ingatlantulajdonosok és fejlesztők számára érdekes a Kúria döntése: a helyi tilalmakat nem elég meghozni, jogszerűen fenn is kell tartani.
Hivatkozások
[1] 7/2026. (IX. 16.) EüM rendelet
[2] 21/2026. (IX. 16.) BM rendelet
[3] Köf.5.014/2026/6. számú határozat