📄 Aznapi közlönyök terjedelme: 26 oldal (1 kiadvány)
Budaörs nyert egy nagyot a szolidaritási hozzájárulás ügyében
Az Alkotmánybíróság ma elég fontos döntést hozott az önkormányzatok és a kormány közti pénzügyi huzavonában. A lényeg: Budaörs sikerrel támadta meg azt a szabályozást, amely alapján 2025-re több mint 6 milliárd forint önkormányzati szolidaritási hozzájárulást kellett volna fizetnie.[1]
Ez a szolidaritási hozzájárulás leegyszerűsítve arról szól, hogy a tehetősebb települések pénzt fizetnek be a központi költségvetésbe, elvileg a gyengébb helyzetű önkormányzatok támogatására. Budaörs régóta azt mondja: náluk ez már nem „szolidaritás”, hanem olyan mértékű elvonás, amely miatt nettó befizetővé váltak. Vagyis többet fizetnek be, mint amennyi állami támogatást kapnak.
Az Alkotmánybíróság most nem azt mondta ki, hogy maga a szolidaritási hozzájárulás tilos. Azt viszont igen, hogy nem lehet úgy pénzt elvonni az önkormányzatoktól, hogy közben hiányoznak a tisztességes eljárási garanciák. Magyarul: nem fér bele, hogy az állam egyszerűen közli az összeget, levonja a pénzt, és közben az önkormányzatnak nincs rendes, átlátható, vitatható eljárási pályája.
Budaörs konkrét sora megsemmisült, vagyis a 2025-re megállapított, több mint 6 milliárdos befizetési kötelezettséget érintő rendelkezés elbukott. A szélesebb szabályokat viszont csak 2026 végével semmisítette meg az Alkotmánybíróság, hogy a költségvetési rendszer ne omoljon össze egyik napról a másikra. A kormánynak és a jogalkotónak addig rendeznie kell a szabályokat.
Ez főleg a magas iparűzési adóbevételű településeknek fontos. Nem automatikus pénzeső minden érintett önkormányzatnak, de erős jelzés: az államnak nem elég kiszámolni és levonni, tisztességesen is kell eljárnia.
Könnyebb lehet ellátáshoz jutni megváltozott munkaképességgel
A másik alkotmánybírósági döntés a megváltozott munkaképességű embereket érinti. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a szabályrészt, amely az ellátás egyik feltételévé tette, hogy az érintett korábban ne legyen 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosítás nélkül.[2]
Ez elsőre technikai részletnek hangzik, de a valóságban sok embernél dönthetett arról, hogy kap-e ellátást vagy sem. Aki betegsége, munkanélkülisége, élethelyzeti krízise miatt kiesett a biztosításból, könnyen belefuthatott abba, hogy nemcsak az egészségi állapota romlott, hanem a rendszerből is kizárták.
Az Alkotmánybíróság most azt mondta: ez a feltétel alkotmányellenes, és nem is lehet alkalmazni. Ez azoknak jelenthet érdemi segítséget, akik megváltozott munkaképességűként ellátást kérnek vagy kértek, de a biztosítási jogviszonyukban volt egy hosszabb megszakítás.
A döntés üzenete elég világos: egy szociális jellegű ellátásnál nem lehet olyan merev szabállyal kizárni embereket, amely épp a legkiszolgáltatottabb élethelyzeteket bünteti.
Magyar projektek mennének uniós hálózatfejlesztési pénzért
A kormány döntött arról is, hogy Magyarország projektjavaslatokat nyújt be az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz egyik 2026-os pályázati kiírására.[3]
Ez az uniós keret jellemzően nagy, országokon átívelő infrastruktúrák fejlesztését támogatja: közlekedési, energetikai vagy digitális hálózatokat. A mostani döntés tehát nem azonnali építkezést jelent, hanem azt, hogy a kormány zöld utat adott a magyar pályázatok beadásának.
Ha ezek nyernek, később uniós pénz érkezhet olyan fejlesztésekre, amelyek a mindennapokban is érződhetnek: jobb összeköttetések, korszerűbb hálózatok, gyorsabb vagy biztonságosabb közlekedési kapcsolatok formájában. Most még a pályázati rajtvonalnál tartunk.
Röviden: két AB-pofon és egy uniós pályázati start
A mai közlöny legfontosabb üzenete, hogy az Alkotmánybíróság két ügyben is belenyúlt a rendszerbe. Az egyik döntés az önkormányzatok pénzügyi önállóságát védi erősebben, a másik a megváltozott munkaképességű emberek ellátáshoz jutását könnyítheti. Emellett a kormány elindítja a magyar projektjavaslatokat egy fontos uniós infrastruktúra-finanszírozási körben.
Hivatkozások
[1] 6/2026. (X. 2.) AB határozat
[2] 7/2026. (X. 2.) AB határozat
[3] 1322/2026. (X. 2.) Korm. határozat