📄 Aznapi közlönyök terjedelme: 16 oldal (1 kiadvány)
Buszok 100-zal: rendet vágnak az engedélyek körül
A mai közlöny legfontosabb ügye a távolsági és turistabuszokat érinti: pontosították, mikor közlekedhet egy autóbusz emelt sebességgel, vagyis jellemzően 100 km/órával. Ez nem a városi buszokról szól, hanem azokról a nagyobb, ülő utasok szállítására kialakított járművekről, amelyek műszakilag alkalmasak a gyorsabb tempóra.[1]
A lényeg: ilyen tempóhoz továbbra is hatósági engedély kell, de most tisztább lett, hogyan lehet ezt megszerezni. Az engedélyt a közlekedési hatóság adja ki, például honosításkor, forgalomba helyezés előtti vizsgálatnál, időszakos műszakinál, vagy még a forgalmi engedély lejárta előtt. Ez a buszos cégeknek azért fontos, mert nem külön kiszámíthatatlan mellékvágányon kell intézniük az ügyet, hanem a jármű szokásos vizsgálataihoz kapcsolva.[1]
Az engedély alapból az első forgalomba helyezéstől számított 15 évig élhet. Utána két évvel lehet hosszabbítani, akár többször is, de legfeljebb a busz 20 éves koráig. Vagyis a szabály kimondja: a gyorsabb közlekedés nem örök jog, az idősebb buszoknál egyre több bizonyíték kell arra, hogy tényleg rendben vannak.[1]
Idősebb busz? Több papír, több ellenőrzés
A 15 évnél idősebb buszoknál külön szakértői vizsgálat és tanúsítás is kellhet. A fenntartónak igazolnia kell, hogy a biztonsági ellenőrzéseket elvégezték, és a fontos berendezéseket a gyártói előírások szerint karbantartották. Ez a gyakorlatban a busztársaságoknak, flottakezelőknek és szervizeknek jelent plusz fegyelmet: nem elég, hogy „átment a műszakin”, a gyorsabb tempóhoz külön biztonsági háttér is kell.[1]
Van viszont könnyítés is. Ha egy modern busz uniós jóváhagyással rendelkezik, a tervezési sebessége eléri a 100 km/órát, és erről a gyártó megfelelő igazolást ad, akkor nem kell külön szakértői vizsgálattal újra bizonygatni ugyanazt. Ez főleg az újabb, gyárilag jól dokumentált járműveknél egyszerűsíti az ügyintézést.[1]
A busz hátulján továbbra is egyértelműen jelezni kell, ha emelt sebességgel közlekedhet: a „100” jelzésnek láthatóan kint kell lennie. Ez egyszerre szól az ellenőrző hatóságoknak és a közlekedőknek is: ez a jármű nem véletlenül megy gyorsabban, hanem engedélyezett rá.[1]
A gyorsabb busz nem csak erősebb, biztonságosabb is kell legyen
A rendelet részletes műszaki feltételeket is rögzít. A busznak megfelelő teljesítményű motort, korszerű fékrendszert, blokkolásgátlót, bizonyos esetekben tartós lassítóféket, valamint megfelelő passzív biztonsági kialakítást kell felmutatnia. Magyarul: nem elég, hogy a busz „bírja a százat”, azt biztonságosan is kell tudnia.[1]
A műszaki vizsgáztatás oldalán is van finomhangolás. A vizsgaállomásoknál a légfékrendszerek vizsgálatához szükséges eszközöket pontosítják, és kikerülnek bizonyos korábbi adatgyűjtő berendezésekre utaló előírások. Ez nem az autós hétköznapjait változtatja meg, inkább a műszaki vizsgáztatás szakmai hátterét takarítja ki.[1]
Nemzetközi fuvarozóknak: kevesebb külön kör
A nemzetközi közúti áru- és személyszállításnál is egyszerűsítés jön. A nemzetközi időszakos vizsgálati bizonyítványt a hatóság a meglévő honosítási, forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálat alapján is kiadhatja, külön vizsgálat nélkül, ha a jármű műszakilag érvényes és alkalmas. Ez a nemzetközi fuvarozóknak és buszos vállalkozásoknak időt és ügyintézést spórolhat.[1]
Apró, de gyakorlati módosítás az is, hogy az emeletes autóbuszoknál a hatóság kivételesen engedélyezhet eltérést a magassági méretkorláttól. Ez főleg speciális járműveknél, turistabuszoknál vagy különleges forgalomba helyezési helyzeteknél lehet érdekes.[1]
A buszos szabálycsomag a kihirdetés utáni ötödik napon lép életbe, vagyis október 10-től kell vele számolni.[1]
Személyi döntések: államtitkár és diplomaták
A közlöny végén személyi döntések is megjelentek. Az államfő kinevezett egy államtitkárt, vagyis a kormányzati apparátus felső vezetői szintjén történt változás.[2]
Diplomáciai ügyekből is jutott mára: egy nagykövetet felmentettek külképviselet-vezetői megbízása alól, több másik esetben pedig Magyarország hozzájárult ahhoz, hogy külföldi államok rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet nevezzenek ki hazánkba. Ezek a döntések a külkapcsolati protokoll részei, a hétköznapi életet közvetlenül ritkán érintik, de jelzik, hogy a diplomáciai személyi mozgások is hivatalossá váltak.[3] [4] [5] [6] [7] [8]
Hivatkozások
[1] 9/2026. (X. 5.) KBM rendelet
[2] 245/2026. (X. 5.) KE határozat
[3] 246/2026. (X. 5.) KE határozat
[4] 247/2026. (X. 5.) KE határozat
[5] 248/2026. (X. 5.) KE határozat
[6] 249/2026. (X. 5.) KE határozat
[7] 250/2026. (X. 5.) KE határozat
[8] 251/2026. (X. 5.) KE határozat