📄 Aznapi közlönyök terjedelme: 6 oldal (1 kiadvány)
A vasútfejlesztéseket átteszik a MÁV-hoz
A mai Közlöny gyakorlatilag egyetlen nagy témáról szólt: a kormány átrendezi, ki viszi tovább a nagy vasúti fejlesztéseket. Elindítják a Baross Gábor Vasútfejlesztési Programot, amely uniós pénzből vasútfejlesztéseket, járműbeszerzéseket és fontos állomásfelújítások előkészítését fogja össze. Magyarul: nem egy-egy elszigetelt beruházásról van szó, hanem egy nagyobb csomagról, amelynek célja a főbb vasútvonalak, az elővárosi közlekedés és a forgalmas állomások modernizálása[1].
A legfontosabb változás, hogy november 1-jétől a vasúti beruházások jelentős részének lebonyolítása a minisztériumtól átkerül a MÁV Pályaműködtetési Zrt.-hez. Ez azt jelenti, hogy a projektek szerződései, engedélyei, folyamatban lévő ügyei és a hozzájuk kapcsolódó feladatok nagy része is átmegy a vasúti pályát működtető céghez. A kormány logikája egyszerű: aki a pályát működteti, az vigye kézben a fejlesztéseket is, így kevesebb lehet a párhuzamosság és gyorsabb lehet a döntéshozatal[1].
Mit érezhet ebből az utas?
Rövid távon valószínűleg nem sokat: ettől holnap reggel még nem lesz több vonat, és nem újul meg varázsütésre egy állomás sem. Hosszabb távon viszont ez az átszervezés pont azokat a fejlesztéseket érinti, amelyekből az utasok ténylegesen profitálhatnak: modernebb járművek, nagyobb kapacitású vonalak, jobb elővárosi közlekedés, rendezettebb állomások. A rendelet inkább a „ki intézi a háttérmunkát?” kérdésre ad választ, de ez sokszor eldönti, hogy egy beruházás halad-e vagy elakad[1].
A minisztérium azért nem tűnik el a képből. A szakmai felügyelet marad nála: beleszólhat a fő műszaki tartalomba, a menetrendi elképzelésekbe, az állomási szolgáltatások szintjébe, sőt még az építészeti és hasznosítási koncepciókba is. Vagyis a MÁV viszi a megvalósítást, de a stratégiai irányt továbbra is a kormányzati oldal tartja kézben[1].
Emberek és eszközök is mennek a projektek után
Az átszervezés nem csak akták tologatásáról szól. A minisztériumban dolgozó, vasútfejlesztésekkel foglalkozó szakemberek jogviszonya november 1-jén átalakul: a MÁV Pályaműködtetési Zrt. munkavállalói lesznek. Rájuk ezután a MÁV kollektív szerződése vonatkozik, és azonos munkakörben ugyanazt a juttatási csomagot kell kapniuk, mint a társaság többi dolgozójának[1].
A minisztériumnak és a MÁV-cégnek 60 napja van arra, hogy lepapírozzák az átadás-átvételt: mely beruházások, adatok, jogok, kötelezettségek, eszközök kerülnek át. Ez a rész unalmasnak hangzik, de nagyon is gyakorlati jelentőségű: egy félbehagyott engedély, egy rosszul átadott szerződés vagy egy hiányzó adat hónapokra megakaszthat egy projektet[1].
A repülőtéri vasúti kapcsolat is kapott egy időablakot
A Liszt Ferenc repülőtér kötöttpályás kapcsolatánál is tisztáztak egy határidős kérdést. A már kiadott vasúti építési engedély alapján a kapcsolódó tevékenység a koncesszor kiválasztása után még 90 napig, de legfeljebb 2030. október 31-ig végezhető. Ez magyarra fordítva azt jelenti: a repülőtéri vasúti projekt jogi-engedélyezési mozgásterét meghosszabbítják, hogy ne fusson ki idő előtt az előkészítés[1].
Kevesebb központi fék bizonyos közlekedési beszerzéseknél
A rendelet a közlekedési és vasúti fejlesztésekhez kapcsolódó informatikai, digitális és műszaki beszerzéseknél is belenyúl a szabályokba. A lényeg: bizonyos vasúti, közúti, útdíjas, forgalomirányítási és közlekedésbiztonsági rendszereknél nem lehet majd ugyanúgy központilag megakasztani vagy más útra terelni a beszerzéseket, mint általában a kormányzati informatikai ügyekben. Ez gyorsíthatja a speciális közlekedési fejlesztéseket, például biztosítóberendezések, digitális utastájékoztatás, útdíjrendszerek vagy közlekedési adatkezelő rendszerek esetében[1].
Összességében a mai Közlöny nem sok tételt hozott, de az egyetlen rendelet elég súlyos: a kormány a vasúti beruházások irányítását közelebb tolja a MÁV-hoz, miközben megtartja a politikai-szakmai kontrollt. Ha ez jól működik, gyorsabb és egységesebb vasútfejlesztések jöhetnek. Ha nem, akkor csak egy újabb szervezeti ábra született. A tét az utasok szempontjából nagyon is kézzelfogható: pontosabb, modernebb, használhatóbb vasút lesz-e belőle[1].
Hivatkozások
[1] 384/2026. (X. 30.) Korm. rendelet